A számviteli törvény változásainak gyakorlati feldolgozása - a saját tőke értékének év közbeni megállapítása (közbenső mérleg készítése), -

-

A számviteli törvény változásainak gyakorlati feldolgozása a saját tőke értékének év közbeni megállapítása (közbenső mérleg készítése), részesedés számviteli elszámolása, a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség változásai, a devizás tételek értékelésének új lehetősége, a támogatások számviteli elszámolásának pontosítása

Transzferár-módosítás (Szt. 47.§ (10)) 1. Kapcsolt fél fogalma • az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom, melyet mind a számviteli törvény, mint a társasági adótörvény átvett.

Transzferár-módosítás (Szt. 47.§ (10)) kapcsolt vállalkozás: a társasági adótörvény szerinti fogalom •

•

•

•

•

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

3. Kapcsolt fél minősített esetei a) a fél közvetlen vagy közvetlenül egy vagy több közvetítőn keresztül

 ellenőrzi azt az egységet, annak ellenőrzése alatt áll, vagy azzal együtt közös ellenőrzés alatt áll (beleértve az anyavállalatokat, leányvállalatokat és a társleányvállalatokat  olyan érdekeltséggel rendelkezik az egységben, ami jelentős befolyást biztosít számára az egység felett vagy

 közös ellenőrzést gyakorolt az egység felett

Magyarázat: 1. Ellenőrzési képesség: egy egység pénzügyi és működési politikájának irányítása, az annak a tevékenységéből származó haszon megszerzése érdekében 2. Közös ellenőrzés: egy gazdasági egység tevékenysége fölött gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása

b) a fél az egység társult vállalkozása

c) a fél olyan közös vállalkozása, amelyben az egység tulajdonos d) a fél kulcspozícióban lévő vezető az egységnél vagy annak anyavállalatánál e) a fél az a) és d) alpontokban hivatkozott bármely magánszemély közeli hozzátartozója

f) a fél a d) vagy e) alpontokban hivatkozott bármely magánszemély közvetlen vagy közvetett ellenőrzése, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása alatt áll, vagy ilyen személy a fél felett jelentős szavazati joggal rendelkezik, vagy g) a fél egy nyugdíjazási juttatási programot biztosít az egység, vagy bármely olyan más egység munkavállalói részére, amely kapcsolt fél az egység szempontjából

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Transzferár-módosítás (Szt. 47.§ (10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Transzferár-módosítás 73. § (4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Transzferár-módosítás (78. § (8)) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként, az egyéb szolgáltatások értékeként, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A beszámoló pénzneme (Szt. 20. § (4)-(5)) A Számviteli tv. 20.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy bármely vállalkozó USA dollárban is elkészítheti éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg. Amennyiben egy vállalkozó az USA dollár alkalmazása mellett dönt, a jövő évi átálláshoz még ebben az évben társasági szerződést szükséges módosítania, és a cégbíróságon is USA dollárba kell bejegyeztetni a jegyzett tőkét forint helyett.

Az USA dollárban történő könyvvezetés és beszámoló készítés 1. A könyvvezetés és a beszámoló készítés alkalmazott pénzneme 2. A törvényi változás időbeni hatálya 3. A törvényi módosítás lényeges elemei a) Az USA dollár alkalmazásának lehetősége b) Az USA dollár alkalmazásának területei c) Az USA dollár alkalmazásának indokoltsága d) Az USA dollár alkalmazásának problémái 4. Az USA dollár alkalmazásának feltétele 5. Árfolyam kezelése és elszámolása

1. A könyvvezetés és beszámoló készítés alkalmazható pénzneme a) Vállalkozó esetén:  forint  euró (2010-től)  USA dollár (2014-től )  funkcionális pénznem b) Devizakülföldi társaság  a létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el beszámolóját  érintett társaságok még  vámszabadterületi társaság  devizakülföldinek minősülő egyéb társaság  a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell a beszámoló adatait megadni.

c) Európai Gazdasági Egyesülés Európai Részvénytársaság Európai Szövetkezet

létesítő okiratban szereplő deviza

d) Funkcionális pénznem (tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme  eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza  alkalmazásának feltételei  bevételei, költségei, ráfordításai  pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei  az előző és a tárgy évi üzleti évben külön-külön  több, mint 25 %-ban az adott devizában merüljenek fel

2. A törvényi változások időbeni hatálya Hatályos:

2014. január 1-jétől

3. A törvényi módosítás lényegi ismérvei a) Az USA dollár alkalmazásának lehetősége  bármely vállalkozó részére  saját döntésétől függően  külön feltételek nélkül

b)

Az USA dollár alkalmazásának területei •

a számviteli nyilvántartásainak USA dollárban történő vezetése

•

a beszámoló készítési kötelezettségük dollárban történő teljesítése 

éves beszámoló esetén, illetve



a konszolidált éves beszámolónál

USA

c) Az USA dollár alkalmazásának indokoltsága •

a versenyképesség növelése

•

a jelentős devizakivettséggel rendelkezők mentesítése az állandó átértékeléstől

•

az eredményt, a saját tőkét, a nem realizált árfolyam különbözetek ne befolyásolják

d)

Az USA dollárra történő áttérés problémái •

a működés, a gazdálkodás pénzneme elsősorban nem dollár (pl. forint)  jelentős adminisztrációs teher  többlet munka  általában igényelheti a korábban használt könyvelési programok átalakítását  költségteher – meggondolandó, hogy megéri-e?

e) Az USA dollárra történő áttérés előfeltételei •

számviteli politikai döntés az üzleti év első napját megelőzően

•

a döntésnek a számviteli politikában való rögzítése

•

a jegyzett tőkének a létesítő okiratban USA dollárban történő meghatározása

•

a cégbíróságon a jegyzett tőkének USA dollárban történő bejegyzése

•

a cégtörvény szabályainak alkalmazása a cégbírósági bejegyzéskor

• A 2009. évi V. törvény , a cégtörvény alkalmazása a devizában történő bejegyzés előírásainak betartása a jegyzett tőke bejegyzés időpontjának, azaz a változás időpontjában meghatározása a változás időpontja a cég határozza meg nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja

• A 2014. január 1-jétől USA dollárra való áttérés szabályai a tulajdonosi döntést legkésőbb 2014. decemberében kell meghozni a létesítő okirat módosítása a jegyzett tőke USA dollárban történő meghatározása

• Az áttérést követő szabályok az USA dollárra való áttérés után 5 éven keresztül ebben a pénzben történik a könyvvezetés

a forintban történő könyvelésre visszatérés az áttérést követő ötödik üzleti évben a korábbi döntést meg kell változtatni visszatérhet a beszámoló forintban készítésére is

történő

• az ötödik év szabályai a számviteli politikai döntés meghozatala a számviteli politika módosítása a létesítő okirat a döntésnek megfelelően meg kell változtatni kivétel a számviteli törvény 20.§ (5) bekezdésében foglaltak alkalmazását az eurótól és USA dollártól eltérő devizát alkalmazó vállalkozó

• az áttérés számviteli szabályai a jegyzett tőke átszámítása USA dollárra az átszámítást a létesítő okirat módosításakor végezzük el átszámításkor alkalmazható árfolyam a közgyűlés, taggyűlés napján érvényes árfolyam a 2014. évi mérleg forintban történő elkészítése a 2014. évi forint mérleg USA dollárra történő átszámítása az áttérés napjára USA dollár mérleg elkészítése

• árfolyam különbözet keletkezése a közgyűlés, taggyűlés időpontjának árfolyamán számított jegyzett tőke és a

december 31-ei árfolyammal számított jegyzett tőke értéke USA dollárban el fog térni egymástól különbség elszámolását a számviteli törvény 148.§. 149. §-a szabályozza

• az árfolyam különbözet elszámolása a cégbíróságon forintban bejegyzett tőke az év végi átszámításakor az USA dollárra átszámított érték eltér a a létesítő okirat módosításában USA dollárban meghatározott és a cégbíróságon évközben bejegyzett jegyzett tőke USA dollár értékétől akkor különbözet keletkezik lehetséges változatok

• az árfolyam különbözet lehetséges esetei 1. Az átszámított érték alacsonyabb (-)  a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot csökkentjük  azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni

2. Az árszámított érték több (+)  a tőketartalékot növeljük

• a funkcionális pénznem alkalmazása harmadik devizában vezetik könyveiket a választás feltételei  költség, ráfordítás, bevétel  pénzügyi eszköz, pénzügyi kötelezettség  előző és tárgyév adatai  több, mint 25 %, az adott devizában merül fel

• a funkcionális pénznem alkalmazásának problémái

 a bevételek többféle devizában merülnek fel  a feltételek teljesíthetők-e  a tárgyévi adatok a könyvvezetés pénznemének megválasztásakor még nem ismertek  előfordulhat, hogy év közben „vissza” kell térni a forintba történő könyvvezetésre  komoly adminisztrációs terhek lehetnek

Az átszámítási különbözetek megállapítása • a forintban keletkezett tételek átszámítása  az áttérés napjára érvényes mnb hivatalos devizaárfolyamon  átszámítási különbözet nincs  a hivatalos devizaegység miatti kerekítésből eredő különbözetek kezelése • az új devizanemben keletkezett tételek átszámítása  a devizában nyilvántartott (könyv szerinti) értékükön maradnak  átszámítási különbözet keletkezik a tétel forintban kimutatott könyv szerinti értéke és az áttérés napjára érvényes mnb hivatalos devizaárfolyamon átszámított értéke közötti különbözet összegében

2. A DEVIZÁS KÖNYVVEZETÉSRE VALÓ ÁTTÉRÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TEENDŐK A) B) C) D) E)

A devizás könyvvezetés jogszabályi környezete A devizaáttérés esetei A devizaáttérés folyamata Az átszámítási különbözetek megállapítása Az átszámítási különbözetek elszámolása

A) A DEVIZÁS KÖNYVVEZETÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1. A forintban történő könyvvezetés és beszámoló készítés általános szabályai • Főszabály  Ft-ban könyvvezetés  ezer Ft-ban beszámoló 100 milliárd Ft-ig  Millió Ft-ban beszámoló 100 milliárd felett •

Eltérések  a beszámoló nyelvezetének eltérése  több fajta mérleg alkalmazási lehetősége

Egyéb jellemzők • a számviteli alapelvek érvényesítése • a számviteli politika kialakítása • a gazdasági események elszámolása • a beszámoló pénzneme  forintban  devizában

2. Devizában történő könyvvezetés, beszámoló készítés A beszámoló pénzneme

Funkcionális pénznem

Létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza

• devizakülföldi társaság •európai gazdasági egyesülés • európai részvénytársaság • európai szövetkezet

Forint

Euro és USA dollár Minden vállalkozásra

Ha ez az elsődleges gazdasági környezet pénzneme és „devizaforgalma” megfelel az előírt mutatóknak

Európai Részvénytársaság (SE)

Európai Gazdasági Egyesülés (EGE)

Európai Szövetkezet (SCE)

Alaptőkéje 120 ezer euró. Gyakorlati szerepe, hogy lehetővé teszi a székhely áthelyezését bármelyik tagállamon belül anélkül, hogy a korábbi céget meg kellene szüntetni, és újat kellene alapítani. Ez a gazdasági forma a területi megosztottság ellenére egy tagállamban adózik összes befolyt jövedelme után.

Az Európai Gazdasági Egyesülés főként kis- és középvállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket. Célja, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa, fokozza eredményességüket. Fontos jellemzője, hogy az egyesülés célja saját nyereségszerzés nem lehet.

Az Európai Szövetkezet tagjai önállóságukat megőrizve, belső megállapodások útján törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áru szállítására vagy szolgáltatások elvégzésére szólnak.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Példa a nyitómérleg elkészítéséhez a forintról USA dollárra való áttérés esetén • A nyitómérleg átszámítása dollárra való áttéréskor • Az elfogadott, letétbe helyezett, nyilvánosságra hozott forintban elkészített december 31-i záró beszámoló mérlegének adatait át kell számítani USA dollárra. Ezzel egyidejűleg készül a mérleget alátámasztó leltár is USA dollárban, hogy a főkönyvi számlákat meg tudjuk nyitni az új pénznemben. A forintról dollárra történő átszámítás során keletkezett úgynevezett átszámítási különbözeteket is el kell számolni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Először a jegyzett tőke értékét kell újra meghatározni a december 31-i MNB árfolyam alapján. Meg kell jegyezni azonban, hogy a mérleg jegyzett tőke sorában és a 411-es főkönyvi számlán nem ez az összeg fog szerepelni, hanem azaz érték, melyet a társasági szerződésben meghatároztunk.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai • Minden más mérlegtételt, illetve a főkönyvi számlák nyitó egyenlegét, - melyből összeáll a leltár, - az MNB december 31-i árfolyamán kell átszámítani, vagyis a forintértéket elosztjuk az átváltási árfolyammal. A könyveléshez számolnunk kell a dollár váltópénzével is, de a mérlegben nem. Ez az általános szabály.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A forintban fennálló követeléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat a létesítő okirat módosítása szerinti devizának (példánkban a dollárnak) az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell figyelembe venni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A létesítő okirat módosítása előtti (forint), illetve utáni (példánkban dollár) devizanemtől eltérő devizanemben fennálló követeléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat az adott deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán átszámított értéken kell figyelembe venni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A forintban fennálló kötelezettségeket a létesítő okirat módosítása szerinti devizának (példánkban a dollárnak) az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell figyelembe venni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A létesítő okirat módosítása előtti, illetve utáni devizanemtől - példánkban először forint, utána dollár, - eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeket az adott deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán átszámított értéken kell figyelembe venni. A szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 145.§- 149.§-a tartalmazza!

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Amennyiben már az áttéréskor is rendelkezünk olyan eszközökkel és/vagy forrásokkal, amelyek dollárban vannak meghatározva, akkor ezek analitikájából kell megnyitni a főkönyvi számlát, illetve ezt kell beállítani a nyitómérlegbe.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai DE a december 31-i MNB árfolyammal forintból történő átszámítás ettől biztosan el fog térni, és átszámítási különbözetet fog okozni. Például, ha a cégnek a valutapénztárában december 31-én van 2.200 dollárja az analitikus nyilvántartás szerint, akkor ez kerül a mérlegbe is, és a főkönyvi számla nyitó tételeként is ezt könyveljük. Ettől függetlenül az átszámítást elvégezzük.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Ha példánkban feltételezzük, hogy december 31-én a mérlegben 587.400 forint volt a valutapénztár záró egyenlege a pénzeszközök között, és az MNB árfolyam december 31-én 215,67 HUF/USD, akkor az átszámítás a következő: 587.400 HUF : 215,67 HUF/USD = 2723,61 kerekítve 2724 (A könnyű példaszerű számítás miatt kerekítettem, de a gyakorlatban ne tegyék!)

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Átszámítási különbözet (eredeti - átszámított): 2.200 USD - 2.724 USD = - 524 USD Az összes átszámítási különbözetet - kivéve a jegyzett tőke átszámítási különbözetét együttesen, összevontan számoljuk majd el, ha készen lesz a nyitómérleg, nyitóleltár.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Amennyiben olyan devizában kifejezett eszközzel vagy forrással rendelkezünk, amely eltér a dollártól, akkor az analitikus nyilvántartásban szereplő devizát, az MNB által közzétett devizák december 31-i keresztárfolyamán számítjuk át, és ez fog szerepelni a mérlegben, illetve a főkönyvi számlán. A keresztárfolyam a kétfajta deviza egymáshoz viszonyított arányát jelenti.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Például, ha 215,67 forint az USD és 296,91 forint az EUR, akkor a keresztárfolyam, vagyis, hogy egy dollár mennyi eurót jelent, akkor (215,67 : 296,91 = 0.7263) az érték 0,73. Ha fordítva van akkor azt kapjuk meg, hogy 1 euro mennyi dollárt jelent (296,91 : 215,67 = 1,3766 az érték 1,37

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Abban az esetben, ha egy német vevővel szemben december 31-én 4.000 euro követelésünk van az analitikus nyilvántartásunk szerint, akkor a nyitómérleghez szükséges átszámítás a következő lesz az MNB által meghirdetett keresztárfolyammal: 4.000 EUR * 1,37 USD/EUR = 5480 USD

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Ez az összeg kerül a mérlegbe. Ezt követően elvégezzük az átszámítást a főkönyvben szereplő forintösszegből a december 31-i MNB dollár árfolyammal: 1.160.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 5387 USD Átszámítási különbözet (keresztárfolyamos átszámított): 5480 USD - 5387 USD = - 93 USD

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A nyitómérleg forrás-oldalán az átszámítási különbözet előjele fordítottan alakul az eszközoldalhoz képest.

Például, ha van egy dollárban felvett kölcsönünk, melynek forintértéke a főkönyvben 636.000 forint, az analitikában pedig 3.000 dollár szerepel, akkor a mérlegbe a 3.000 dollár kerül, valamint az áttéréskor ezzel nyitjuk a főkönyvi számlát. Ez volt az analitikában szereplő érték.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Az átszámítás a zárómérlegből az MNB december 31-i árfolyamán történik: 636.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 2.949 USD Átszámítási különbözet (átszámított - eredeti): 2949 USD - 3.000 USD = - 51 USD Az analitikában szereplő kölcsön összege nagyobb a december 31-én átszámított értéknél.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai December 31-i átszámítás szerint: 800.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 3.709 USD Átszámítási különbözet (átszámított - eredeti): 3.709 USD- 4.000 USD = - 291 USD (A forrásoldal összevont különbözete: - 51 291 = - 342 USD)

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A sima átszámítások, vagyis a forintban meglévő eszközök és források december 31-i dollár árfolyamra történő átszámítása nem okoz különbözetet a mérleg forintról dollárra történő átszámítása során:

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt veszteségjellegű átszámítási különbözetek összege csökkenti a társasági adó alapját, míg tőketartalék növeléseként elszámolt nyereségjellegű különbözetek összege növeli az adóalapot.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Figyelemfelhívások a devizában történő könyvvezetéshez: Részletező nyilvántartásokat kell vezetni minden olyan eszközről és forrásról, melyek állománya, forgalma forintban kifejezett. Belföldön nyilvántartásba vett adózónak mindig lesznek forintban kifejezett tételei, például: készpénzállomány forintban, belföldi vevők, belföldi szállítók, munkabérek és egyéb jövedelem-kifizetések, forintban vezetett elszámolási betétszámla, adók, járulékok, stb.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Devizás tételek értékelése (Szt. 60.§ (4)-(5) Európai Központi Bank (EKB) árfolyama A Számviteli tv. 60.§ (4) és (5) bekezdésének módosítása a devizás ügyletek forintosítására a saját hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga és az MNB árfolyam alkalmazása mellett, az Európai Központi Bank árfolyamának alkalmazását is lehetővé teszi. Az új árfolyamot csak annak a vállalkozónak lesz célszerű választani, akinek mind a vevői, mind a szállítói tételei devizásak és a devizát devizabetét számlán tudja tartani, ellenkező esetben nagy árfolyam-különbözet alakulhat ki. Ezt a módosítást már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Számviteli politikában választható átszámítási árfolyamok Szinte minden évben szó esik a továbbképzéseken a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60.§-áról, amely meghatározza azokat a szabályokat, melyek keretei között a számviteli politikánkban meg kell állapítanunk azt az árfolyamot, melyet a kettős könyvvitel vezetése során, valamint az analitikus nyilvántartásokban alkalmazunk.

3. DEVIZÁS ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA, A DEVIZÁS TÉTELEK ÉV KÖZI ÉS ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE TÉMAKÖRÖK: A. Devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint devizaalapú forintra szóló eszközök és kötelezettségek fogalma, fajtái B. Devizás eszközök értékelése C. Devizaeszközök és devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke D. Devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelése E. Devizaeszközök és devizakötelezettségek állományból való kivezetése és a kapcsolódó árfolyam különbözet elszámolása F. A devizaeszközök értékvesztése

A)

DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT DEVIZAALAPÚ FORINTRA SZÓLÓ ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK FOGALMA, FAJTÁI 1.

Devizaeszközök: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő eszközök lehet: valutakészlet, devizabetét, külföldi pénznemre szóló értékpapír (hitelviszonyt és tulajdoni részesedést megtestesítő), külföldi pénznemre szóló követelés

2.

Devizakötelezettségek: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő kötelezettségek

3.

Devizaalapon forintra szóló eszközök, illetve kötelezettségek: forintra szóló, meghatározott devizaösszeg szerződésben rögzített árfolyamon történő átszámításával megállapított forintösszegben teljesítendő

B) DEVIZÁS ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 1. Általános szabályok • a számviteli törvény alternatív lehetőségeket biztosít a vállalkozók számára • a választást a számviteli politikában rögzíteni kell • minden választási lehetőségben a közös, hogy az üzleti év egy napjára vonatkozóan csak egy árfolyam kerülhet alkalmazásra  kivételes esetekben könyv szerinti árfolyamok is alkalmazhatók  a meglévő deviza, valuta tételeknél

• további közös jellemző  az alkalmazandó deviza, valuta árfolyam nem különbözik  akár eszköz, akár forrástételről van szó • minden devizás tétel, akár eszköz, akár forrás, azonos árfolyammal kerül forintosításra DEVIZÁS ÉRTÉKELÉS ÁLLOMÁNYBAVÉTELKOR FŐSZABÁLY Állományba vétel a teljesítés napján érvényes VÁLASZTOTT ÁRFOLYAMON

KIVÉTELEK Barter ügylet

Devizás követelés ellenében elfogadott váltó

Forintért vásárolt valuta és deviza

a) Főszabály • a devizás tételeket a teljesítés (bekerülés) napján érvényes választott árfolyamon kell átszámítani forintra • a számviteli törvény szerint választható árfolyamok az alábbiak:  választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga, vagy  a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam  az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama  ha az előbbiek nem biztosítanak megbízható értékelést, akkor a pénzintézeti vételi árfolyamot, vagy az eladási árfolyamot kell választani  ha az előbbiek nincsenek akkor a szabadpiaci valutaárfolyam, és ha ez sincs akkor a keresztárfolyamok alapján számított értéket kell figyelembe venni

4. Az első módszer alkalmazása • az első módszer alkalmazása esetében a választott hitelintézet kifejezés azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó  nem rendelkezik devizaszámlával, és forintszámlája is csak egyetlen banknál van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetet választani  nem rendelkezik devizaszámlával, de forintszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható)

 rendelkezik devizaszámlával, méghozzá csak egyetlen hitelintézetnél, akkor célszerű a devizaszámlát kezelő hitelintézetet választani  rendelkezik devizaszámlával, de devizaszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a devizaszámlákat vezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható).

C. DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK BEKERÜLÉSÉNEK MÓDJA ÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE a devizás tételek értékelése azok nyilvántartásba vételekor a devizás eszközöket és forrásokat a teljesítés (könyvekbe történő felvétel) napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani, vagy a speciális módszerek szerint felvenni a könyvekbe.

• a devizás tételek üzleti év közbeni mozgásainak elszámolása A devizás eszközök és források pénzügyi teljesítését (ideértve a beszámítást, kompenzálást, váltóval történő kiegyenlítést stb. is  amennyiben a gazdálkodó rendelkezik devizával, valutával, akkor a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani (valutapénztár és devizaszámla közötti mozgások esetében), illetve a pénzügyi teljesítés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékeléséhez választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani (követelések, kötelezettségek pénzügyi teljesítése esetén) Folytatás

 amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik devizával, valutával, akkor a ténylegesen forintban fizetett összegben kell elszámolni amennyiben nem pénzmozgással járó kiegyenlítés történik, akkor a meglévő deviza eszköz vagy forrás könyv szerinti árfolyamán kell az ügyletet elszámolni

Devizaeszközök: • devizaeszközök bekerülésének módja és bekerülési értéke  forint ellenében valutavásárlás, devizavétel  más valuta, deviza ellenében történő valuta-, devizavétel (átváltás, csere, konverzió)  külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátásakor devizában befolyt összeg  külföldi pénznemre szóló követelés devizában befolyt összege  külföldi pénznemre szóló értékpapír beváltásakor devizában befolyt összeg  szerződés szerint teljesített értékesítés,nyújtott szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló követelés

 devizában nyújtott hitel, kölcsön miatt keletkezett követelés  külföldi pénznemre szóló követelés vásárlása  külföldi pénznemre szóló értékpapír vásárlása,jegyzése, más módon történő beszerzése  külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír apportba történő átvétele  külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír térítés nélküli átvétele  egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló követelés

DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK • devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke  szerződés szerint teljesített, ellenérték fejében történő beszerzés (vásárlás), igénybevett szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló kötelezettség  Devizában felvett hitel, kölcsön miatt keletkezett kötelezettség  külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátása miatt keletkezett kötelezettség  egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló kötelezettség  ellentételezéssel átvállalt tartozás

DEVIZÁTLAN TÉTELEK • devizaalapon forintra szóló hitel-, kölcsön nyitása, illetve igénybevétele, adásvétel, szolgáltatás nyújtása, illetve igénybevétele, értékpapír beszerzése, illetve kibocsátása miatt forintra szóló értékpapír FIGYELEM! Devizaalapú követelésekről, illetve kötelezettségekről beszélünk, amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg. Ezen szerződések esetében a forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételnél továbbá mérleg fordulónapi értékelésénél a Szt. devizás tételekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

SPECIÁLIS SZABÁLYOK 1. Kivételek a követelésének értékelésénél a) Barter ügylet esetén az első ügyletet – akár import akár export – az általános szabály alapján, a teljesítéskor érvényes választott árfolyamon kell értékelni. A második ügylet értékelése az első ügylet értékéhez igazodik, vagyis azzal teljesen megegyező. Ily módon a barter ügylet kapcsán árfolyam-különbözet nem keletkezik. A barter ügyletek az év végi devizás értékelés során sem értékelhetők át! Számvitelileg barter ügyletnek csak az tekinthető, amellyel kapcsolatban mindkét ügyletről (az exportról és az importról) ugyanazon szerződő felek, ugyanazon időpontban, ugyanazon devizaértékben előre megállapodnak. Tehát a két ügylet teljesítési időpontja tér csak el egymástól.

b)

Devizás követelés ellenében elfogadott váltó bekerülési értéke megegyezik a kiválasztott követelés ellenértékével (könyv szerinti értékével). Ebből következően ilyen tranzakciónál sem keletkezik deviza árfolyam-különbözet.

c)

Forintért vásárolt valuta és deviza pénzeszközök esetén a forintban kifizetett ellenérték lesz a valuta-deviza bekerülési értéke. Árfolyam-különbözet tehát ekkor sem adódik. (Megjegyezzük, hogy ez a téma csak a teljes körűség kedvéért került ide, természetesen a valuta-deviza nem minősül követelésnek.)

2. Kivételek a valuta- és devizakészletek értékelésénél a) A valutapénztár állományába A valutapénztár állományában bekövetkezett évközi változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámításával kapcsolatban a számviteli törvény nem tartalmaz tételes előírásokat. A valutakészletek évközi elszámolása során a gazdálkodók választhattak több elszámolási lehetőség között. Ezek közül ajánlhatók a következők: • a valutakészletekben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a gazdálkodó

 a növekedéseket a valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére választott napi árfolyamon, eseményenként elszámolva a keletkező árfolyam-különbözeteket  a növekedéseket a valuta megszerzéséért (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a meglévő valuta könyv szerinti árfolyamán elszámolva, így kiküszöbölve az árfolyam-különbözeteket (a felhasználásoknál vagy az átlagárfolyamot, vagy a FIFO-módszert alkalmazva A valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenérték meghatározása attól függhet, hogy a valuta milyen forrásból származik.

• meglévő devizaszámláról történő valuta felvét esetében a számított forintellenérték a meglévő deviza könyv szerinti árfolyama • forint ellenében történő valuta vásárlása esetében a ténylegesen fizetett forintellenérték (ami gyakorlatilag az adott hitelintézet által alkalmazott valuta eladási árfolyam) • valuta ellenében történő értékesítésből származó valuta esetében a valuta adott napon érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam • elszámolásból visszavételezett valuta esetében a visszafizetés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintösszeg

• a valutakészletekben bekövetkezett változások a valutapénztárban „elszámoló árfolyamon” kerülnek elsődlegesen rögzítésre, a valutapénztár mellett vezetve egy „valutaár-különbözeti” számlát, amelyen a keletkező árfolyam-különbözetet időszakonként (havonta, negyedévente vagy év végén) meg kell osztani készletre és felhasználásra eső rész között. b) A devizakészletek állománya • a forintra történő átszámításra a szt. nem tartalmaz előírásokat • a valuta pénztárnál használatos módszereket alkalmazhatják • valutakészlet helyett devizakészlet értendő

3. Kivételek és a devizakötelezettségeknél a) Devizában, valutában keletkezett kötelezettségek esetén külön kell választanunk • ha pénz beérkezéséből származik a kötelezettség  hitelek, kölcsönök, kapott előlegek, vagy • ha nem pénz beérkezéséből származik a kötelezettség  szállítói tartozás, váltótartozás, átvállalt kötelezettség b) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni

Devizában, valutában keletkezett pénz beérkezéshez kapcsolódó kötelezettségnél az állományba vétel a következők szerint történik: • ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott (választott hitelintézet által nyilvántartott eladási és vételi árfolyam átlaga, MNB, vételi, vagy eladási) árfolyamon számított forintérték • ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

Devizában, valutában keletkezett nem pénz beérkezéséhez kapcsolódó kötelezettségeknél (szállítók) az állományba vétel a következők szerint történik: • a számla alapján devizában, valutában teljesítendő kötelezettséget az elismert számlázott devizaértéknek a teljesítés napján érvényes árfolyamon a számviteli politikában meghatározott választott árfolyamon meghatározott összeg • a szerződés szerint exportáruval, exportszolgáltatással történő kiegyenlítés esetén (barter) az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összeg

Devizában keletkezett váltótartozásnál az állományba vétel a váltókamattal növelt, lejáratkor fizetendő deviza összegében történik: • szállítói kötelezettség ellenében adott váltó esetén a váltókötelezettség keletkezésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összegben kerül állományba vételre • kölcsönnyújtás fejében adott váltó (fináncváltó) esetén  ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték  ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

D) DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK ÁTÉRTÉKELÉSE 1. Átértékelés gyakorisága • általánosan a mérleg fordulónapján • devizaalapon forintra szóló eszköz és kötelezettség keletkezésekor 2. Átértékelésre alkalmazott árfolyam • a számviteli politikában rögzített választott árfolyam, amely lehet  a választott hitelintézet átlagos deviza árfolyama  az MNB hivatalos árfolyama  a választott hitelintézet devizavételi árfolyama  Európai Központi Bank (EKB) árfolyama

 a választott hitelintézet deviza eladási árfolyama  a nem konvertibilis deviza valamely konvertibilis devizában kifejezett keresztárfolyama, továbbszámítva a konvertibilis deviza fenti árfolyamok közül választott forintárfolyamán 3. Devizanemenként kiválasztani

kell

a

megfelelő

árfolyamot

4. Devizás tételek összevont átértékelési különbözete a) Általános előírások • az átértékelés a mérlegforduló napján • az átértékelés választott árfolyam szerint

Év végi devizás értékelés lépesei 1.

Lépés

A KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK megállapítása Ez automatikusan kialakul az évközi könyvelés és az év végi (egyéb) értékelési munkálatok végeredményeként

2.

Lépés

FORDULÓNAPI ÉRTÉK (a választott árfolyam szerinti érték) meghatározása. Minden devizás tételnél külön-külön: D* Ft/D = fordulónapi árfolyamon számított érték

3.

Lépés

ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET megállapítása Minden devizás tételre külön-külön: (2. lépés – 1. lépés) = Árfolyam-különbözet

4.

Lépés

AZ ÖSSZEVONT ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET megállapítása Az egyedi árfolyam-különbözetek összevonása, egyenlegezése

Az árfolyamon különbözet elszámolása A pénzügyi teljesítés során keletkező árfolyam-különbözet (amely egy realizált árfolyam-különbözet lesz) jellegének megfelelően kell elszámolni az eredmény terhére vagy javára, minden devizás tétel esetében a következők szerint: • a realizált árfolyamnyereséget mindig a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között • a realizált árfolyamveszteséget mindig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között Az elszámolt realizált árfolyamnyereségek és veszteségek minden esetben a tárgy üzleti év eredményét befolyásoló tényezőként kimutatásra kell hogy kerüljenek. c

Kivételek az összevont átértékelési különbözet beszámításakor • kivételt képez az összevont átértékelési különbözetbe való beszámítása alól  a tárgyi eszköz, immateriális eszköz devizakészlettel nem fedezett beszerzése kapcsán keletkezett devizatartozás (hitel, értékpapír kibocsátás stb.) átértékelési különbözete, amely az eszköz beszerzési értékét korrigálja az aktiválás időpontjáig

 A tárgyi eszköz, immateriális eszköz devizakészlettel nem fedezett beszerzése kapcsán keletkezett devizatartozás (hitel, értékpapír kibocsátás stb.) negatív devizakötelezettségek összevont átértékelési különbözeteként kialakult nyereséggel nem ellentételezett, a számviteli politikában rögzített döntés szerint – aktív időbeli elhatárolásként elszámolt összege, amely időbeli elhatárolást a tartozás törlesztésére jutó összegben, illetve a tartozás adott évi átértékelési különbözeteként vagy az egyéb devizaeszközök és devizakötelezettségek összevont átértékelési különbözeteként jelentkező nyereséggel való ellentételezéskor kell megszüntetni



sajátos céltartalék-képzést von maga után: amelyet az időbeli elhatárolásban lévő nem realizált árfolyamveszteségnek a tartozás már eltelt futamideje és a teljes futamidő arányában meghatározott szintjéig kell képezni (a tartalék ezen szintet meghaladó összegét fel kell használni)

e) Nem minősül átértékelésnek • nem minősül átértékelésnek többek között:  egyik deviza, valuta más devizára, valutára való konvertálásakor a bekerült új deviza, valuta számviteli politikában rögzített, választott árfolyamon átszámított forintértéke és a cserébe adott deviza, valuta kivezetett könyv szerinti értéke közötti különbözet  a dolgozó kiküldetésekor rendelkezésére bocsátott valuta számviteli politikában rögzített választott árfolyamon átszámított forintösszegében keletkező devizakövetelés és a valutapénztárból kifizetett valuta kivezetett könyv szerinti értéke közötti különbözet

Ezeket a különbözeteket, a felmerüléskor, jellegüktől függően kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között. • a devizaalapon forintban fennálló eszközök és kötelezettségek átértékelésére a devizaeszközök és a devizakötelezettségek átértékelési szabályait kell alkalmazni és az összevont átértékelési különbözetben azt is figyelembe kell venni.

E)

DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK ÁLLOMÁNYBÓL VALÓ KIVEZETÉSE ÉS A KAPCSOLÓDÓ ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET ELSZÁMOLÁSA • a kivezetés minden esetben a könyv szerinti forintértéken történik • a kapcsolódó deviza-árfolyamkülönbözet jellegétől függően, a felmerüléskor elszámolandó a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között • a devizaeszközök állományból való kivezetésének esetei  deviza, valuta forint ellenében történő eladása (átváltás, konverzió stb.)  egyik deviza, valuta más deviza, valuta ellenében való átadása, cseréje (átváltás, konverzió stb.)

 devizakövetelés befolyt összege, ha azonnal forintosításra kerül  devizakövetelés befolyt összege, ha azonnal forintosításra kerül  devizakövetelés befolyt összege, ha az devizaszámlán kerül jóváírásra  deviza, valuta ellenében történő eszközbeszerzés, értékpapír jegyzés  devizatartozás törlesztése devizával, valutával  alapítói hozzájárulás teljesítésére felhasznált deviza, valuta  devizakövetelés beszámítása devizatartozásba  devizakövetelés eladása

 külföldi pénznemre szóló értékpapír beváltása, eladása  térítés nélkül átadott devizaeszköz, véglegesen átadott valuta, devizaösszeg  külföldi pénznemre szóló követelés, illetve értékpapír apportba történő átadása • a devizakötelezettségek állományból való kivezetésének esetei:  tartozás törlesztése  kibocsátott értékpapír beváltása  tartozás harmadik fél által való átvállalása, vagy jogosult általi elengedése

A DEVIZAESZKÖZÖK ÉRTÉKVESZTÉSE A külföldi pénzértékre szóló követelés értékvesztéséből kiszűrendő a deviza-árfolyamváltozás hatása. Az értékvesztést a követelés devizában meghatározott értékvesztésnek a követelés nyilvántartási árfolyamán átszámított összegben kell elszámolni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai • Behajtási költségátalány (Szt. 77. § (2)b), 81. § (2)b), Ptk. 301/A. § (3), 301/B. § (3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2013. július 1-jétől hatályos módosításával bevezetett, a kötelezett által késedelmes fizetés esetén fizetendő 40 eurós behajtási költségátalányt az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A behajtási költségátalányt a késedelmi kamattal azonosan kell elszámolni. Ennek megfelelően a mérleg fordulónapig felmerült és a mérleg készítés időpontjáig befolyt behajtási költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni, a főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A felmerült, de még be nem folyt behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására – a késedelmi kamattal azonosan – a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor (azaz a késedelembe esés időpontjával) T 036 Egyéb követelések K 096 Egyéb bevételek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 088 Rendkívüli ráfordítások K 036 Egyéb követelések

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása:

- az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 086 Egyéb ráfordítások K 036 Egyéb követelések - a befolyáskor (vagy egyéb más módón történő rendezéskor) T 38 Pénzeszközök K 96 Egyéb bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: (Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése: T 096 Egyéb bevétel K 036 Egyéb követelések - ha a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között folyik be, de az előző üzleti évet illeti, akkor az előző üzleti évet illető behajtási költségátalány elszámolása T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 96 Egyéb bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A behajtási költségátalányt fizető vállalkozásnál a felmerült fizetési kötelezettséget – a fizetendő késedelmi kamathoz hasonlóan – az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, azaz itt nem feltétel a kötelezettség pénzügyi rendezése.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor

T 86 Egyéb ráfordítások K 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K Rendkívüli bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98 Rendkívüli bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38 Pénzeszközök

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség változásai (Szt. 117. § (1) A konszolidált beszámoló készítés kötelezettség szabályai is változtak a Számviteli tv. 117. § (1) bekezdés módosításával. A határértékek megemelése miatt - mérlegfőösszeg 5400 millió forint, éves nettó árbevétel 8000 millió forint, átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő - sok vállalkozás ki fog kerülni a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai • Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. § (5a) 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. § (5a) A Számviteli tv. módosított 155.§ 5/a azonban kimondja, hogyha egy cégnek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van, a főszabálytól eltérően számára a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat. Akinek 2013-as üzleti év mérleg fordulónapján ilyen köztartozása van, annak 2014től kötelező a könyvvizsgálat.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. § (5a) A módosítás következménye kihathat a mikro gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőkre is, mert előírás, hogy akinek jogszabályi előíráson alapuló könyvvizsgálati kötelezettsége van pl. a Számviteli tv. 155.§ 5/a bekezdéséből fakadóan, az nem készíthet mikro gazdálkodói beszámolót.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Árfolyamveszteség megosztása 3 évre (Szt. 177. § (38) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség Sztv. 33. § (2) bekezdése alapján halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteségének összegét a kötelezettség 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egy összegű visszafizetése esetében az eddigi szabályoktól eltérően a vállalkozó saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részben is megszüntetheti. Az eddigi szabályok szerint a halasztott ráfordítás összegét legkésőbb a tartozás teljes visszafizetésekor, illetve a finanszírozott vagyoni értékű jog, tárgyi eszköz kivezetésekor meg kellett szüntetni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai • Egyéb módosítások

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Üzleti év fogalma (Szt. 11. § (10) A Számviteli tv. 11.§ (10) bekezdésének módosítása értelmében amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig, mint mérleg fordulónapig tart.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai • Saját tőke értéke (Szt. 21. § (6) Saját tőke: A módosítás előírja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérleg fordulónapra elkészített Szt. szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét keli érteni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A közbeeső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához (Sztv. 21. §) Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárásnál elvégzendő feladatokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hó közi is) így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni. A Számviteli tv. 21.§ (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Eredménytartalék csökkentés jogcímei (Szt. 37. § (2)g) Megszűnő részesedés kezelése a számvitelben

Eredménytartalék jogcímei: Változatlan az a szabály, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. A módosítás meghatározza, hogy ide értendő a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonából a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó rész a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összege is.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Osztalék nem pénzbeli teljesítése A Számviteli tv. 39. §-a egy (2a) bekezdéssel egészül ki. Ennek értelmében, ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad!

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Köztartozással rendelkező cégek könyvvizsgálata Új előírás, hogy a tárgyévet követő üzleti évben a könyvvizsgálat alóli értékhatár alapján való mentesülést nem alkalmazhatja az a vállalkozó, amelynek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai • Éves kötelező továbbképzés (Szt. 152. § (2)a(2)b A számviteli törvény szerint nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet)

Támogatások fogalma: pénzügyi és egyéb eszközök, amelyek a gazdaság bizonyos szereplőit kedvezményezett helyzetbe hozzák A támogatás alapja szerint lehet – jogszabályi előírás alapján – két fél megállapodása alapján A támogatás iránya szerint lehet – adott támogatás – kapott támogatás

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet)

• Támogatások csoportosítása (fajtája, formája, célja) Támogatás fajtája szerint: – visszatérítendő – végleges A támogatás formája szerint: – pénzeszköz – egyéb eszköz A támogatás célja szerint: – költségek, ráfordítások fedezete – fejlesztés – egyéb

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet)

Állami támogatások részletesen Az Európai Unió állami támogatási politikájának értelmében tilos minden olyan állami támogatás, amely egyes vállalatok, vagy termékek előállításának kedvezményben részesítése által torzítja a versenyt, ami a tagállamok közti, illetve Magyarország esetében az Unióval bonyolított magyar kereskedelmet érinti. (Római szerződés 87.cikk)

5. TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA A) Kapott támogatások • formái  az elszámolási módja szerint  a célja szerint  a támogató szerint • a kapott támogatás dokumentumai, az elszámolás bizonylatai • nem minősül támogatásnak  a kapott engedmény (számlában,utólag, scontó)  a konkrét megrendelés ellenértéke  a kapott kölcsön  a pótbefizetés  ezek elszámolása

• sajátos támogatás  adókedvezmény formái, elszámolásuk  végleges adóalap-csökkentő tételek • a tőketartalékba, illetve eredménytartalékba helyezett támogatás  csak jogszabály alapján  mikor, hogyan történik az elszámolása • az eredmény javára elszámolt támogatás  ha az költségeket, ráfordításokat fedez, illetve az árbevételt egészíti ki  ha az fejlesztési célt szolgál  ha az egyéb célt szolgál

amennyiben sajátos, ha nem pénzben kapták a támogatást (térítésmentesen kapott eszköz, illetve igénybe vett szolgáltatás, tartozásátvállalás, kötelezettség-elengedés), az elszámolás sajátosságai  kamattámogatás  a kapcsolódó időbeli elhatárolás elszámolása és annak megszüntetése B) Adott támogatások • formái  az elszámolás módja szerinti  a célja szerinti  a támogatott szerinti • az adott támogatás dokumentumai, az elszámolás bizonylatai

• nem minősül adott támogatásnak  az adott engedmény (számlában, utólag, scontó)  a konkrét megrendelés költségei  az adott kölcsön  a pótbefizetés átutalt összege  ezek elszámolása • az eredmény terhére elszámolt támogatás  ha a költségek, a ráfordítások fedezetére adták  ha az fejlesztési célt szolgál  ha azt egyéb célból adták  ha nem pénzben adták a támogatást (térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás, átvállalt tartozás, elengedett követelés), az elszámolás sajátosságai  ha az adomány  kapcsolódóan lehet-e időbeli elhatárolás és annak megszüntetése? • természetes személy részére adott támogatás  formái, sajátosságai

Utólagos elszámolással történő támogatás, amennyiben az eszköz beszerzése a tárgyévet megelőző évben történik, viszont a támogatás kifizetése a fordulónapot követően történik meg: Tárgyévben könyvelendő tételek: Beruházás megvalósítása T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás T12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás Beruházási szállítók kiegyenlítése T455 Beruházási szállítók K384 Elszámolási betétszámla 127

Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti écs. K129-149 Tárgyi eszközök écs.-je Fordulónapot követően könyvelendő tételek: Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás jóváírásának elszámolása T384 Elszámolási betétszámla K98 Rendkívüli bevétel Rendkívüli bevételek elhatárolása halasztott bevételként T98 Rendkívüli bevétel K483 Halasztott bevétel Halasztott bevétel feloldása előző évi écs. arányában T483 Halasztott bevétel K98 Rendkívüli bevétel Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti écs. K129-149 Tárgyi eszközök écs.-je 128

Előlegfizetés formájában nyújtott támogatás számviteli elszámolása Előlegként kapott összeg elszámolása mindaddig amíg a támogatást jóvá nem hagyták T384 Elszámolási betétszámla K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség Ezután kell könyvelni a beruházást, amely könyvelése megegyezik az előző pont első négy könyvelési tételével, majd a támogatás jóváhagyásakor a támogatási előleget el kell számolni a rendkívüli bevételekkel szemben T479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K98 Rendkívüli bevétel

129

Működési költségre kapott támogatás A működési költségekre kapott támogatást(ilyen például klasszikusan a bértámogatás) egyéb bevételként kell elszámolni. Az összemérés elvéből adódik, hogy az egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azt a részt, amellyel szemben nem áll fenn tárgyévben felmerült költség, ráfordítás. Így a következő esetek merülhetnek fel a számviteli elszámolás során: 130

A támogatás összege megérkezik a mérleg fordulónapjáig T384 Elszámolási betétszámla K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás Ha az üzleti évhez kapcsolódó támogatás összege a fordulónapig nem, de még mérlegkészítés előtt megérkezik T391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás Ha a támogatáshoz kapcsolódó költségek még nem, vagy kisebb összegben merültek fel, akkor arányosan passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a kapott támogatást T9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás K 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása A költségek tényleges felmerülésekor a passzív időbeli elhatárolást fel kell oldani T 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás

131

Tőketartalékba helyezett támogatás A beruházási támogatások közül előfordul olyan eset is,amelyet a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, jogszabályi rendelkezés szerint tőketartalékba kell helyezni. T 384 Elszámolási betétszámla K 412 Tőketartalék T 412 Tőketartalék K 414 Lekötött tartalék 132

Nem pénzeszközben kapott támogatások • Térítés nélkül átvett ajándék, hagyaték, szolgáltatás • A számviteli törvény 86.§. (4) bekezdésének "c" pontja szerint, a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, és halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét 133

Eszközátvétel – T1-3 Eszközök – K98 Rendkívüli bevétel Az eszköz felhasználásáig időbelileg el kell határolni a kapott eszköz értékét – T98 Rendkívüli bevétel – 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása Amikor az ingyenesen kapott eszközzel szemben ráfordítást számolunk el, akkor kell a passzív időbeli elhatárolást - az elszámolt halasztott bevételt - feloldani. (Tárgyi eszköz esetén az a ráfordítás az értékcsökkenési leírás elszámolása.) – T 5 Költségek vagy T8 Ráfordítások – K1-3 Eszközfelhasználás, Értékcsökkenés – T481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása – K98 Rendkívüli bevétel

134

Elengedett, átvállalt kötelezettség – Az elengedett harmadik személy által átvállalt kötelezettségek értékét is rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd időben elhatárolni. Halasztott bevételként csak annyit szabad kimutatni amennyi az eszköz könyv szerinti értéke. T4 Kötelezettségek K98 Rendkívüli bevétel – Időbeli elhatárolása: T98 Rendkívüli bevétel 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása – Amikor az eszközcsökkenés bekövetkezik a következő tételeket könyveljük: T 5 Költségek vagy T8 Ráfordítások K1-3 Eszközfelhasználás, Értékcsökkenés T481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása K98 Rendkívüli bevétel

135

Visszafizetési kötelezettséggel kapott támogatások – Amennyiben a visszafizetési kötelezettséggel kapott támogatásnak eredménykötelme van, egyéb bevételek között kell kimutatni, ha viszont nincs kötelem, bármire felhasználható, a rendkívüli bevételek között kell kimutatni. T384 Elszámolási betétszámla K96 Egyéb bevétel vagy K98 Rendkívüli bevétel T96 Egyéb bevétel vagy T98 Rendkívüli bevétel K44 Hosszú lejáratú kötelezettségek (kölcsön) – Visszafizetéskor: T44 Hosszú lejáratú kötelezettségek (kölcsön) K384 Elszámolási betétszámla 136

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására A pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatás -melyre a 16/2013. (VI. 3.) NGM- rendelet alapján van jogszabályi lehetőség a számviteli elszámolás során fejlesztési célra kapott támogatásnak minősül, amelyet a pénztárgép üzemeltetője kap.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására Az elszámolás különlegessége abban áll, hogy az üzemeltető nem kapja meg pénzben a támogatási összeget, hanem azt a pénztárgép eladója - érvényes kód birtokában - igényelheti az állami adóhatóságtól.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására A támogatást a pénztárgép üzemeltetője úgy kapja meg, hogy a pénztárgép eladási árának pénzügyi rendezésekor az őt megillető támogatási összeggel kevesebbet kell fizetnie, tehát csak a támogatási összeggel csökkentett vételárat kell pénzben megfizetnie. A különbözetet a támogatás összegében fennálló, állammal szembeni követelése eladóra engedményezése és annak eladó általi beszámítása útján rendezi.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • Elszámolás az eladónál • A pénztárgép eladója a pénztárgép teljes eladási áráról és az ahhoz kapcsolódó általános forgalmi adóról az áfatörvény szerinti számlát állít ki. A számlának tehát tartalmaznia kell • - a pénztárgép teljes nettó eladási árát és • - az arra felszámított áfát.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására Az eladónál a teljes, támogatással nem csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - eladási árat a számviteli elszámolásban az értékesítés nettó árbevételeként, a hozzá kapcsolódó áfát pedig fizetendő áfaként kell könyvelni.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására A számlában az előbbieken túl fel kell tüntetni a támogatás összegét mint a számla szerint fizetendő összeg részbeni rendezését, negatív előjellel. A támogatási összeg úgy csökkentheti az üzemeltető által fizetendő összeget, hogy az üzemeltetőnek a támogatás összegében fennálló, állammal szembeni követelését névértéken engedményezi az eladóra, hogy az eladó ezen követelés átvételéből származó kötelezettségét be tudja számítani a pénztárgép eladása miatt az üzemeltetővel szemben fennálló követelésébe.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • Az engedményezés és a beszámítás jogszabály alapján automatikusan elvégzendő művelet, arról - a pénztárgép értékesítéséről kiállított számlában való feltüntetésen kívül külön számviteli bizonylatot nem kell kiállítani. • A beszámítás után a számla következő tételében azt az összeget kell feltüntetni, amennyit az üzemeltetőnek a beszámítás után a pénztárgép fennmaradó eladási árából pénzeszközzel vagy bármely más elfogadott módon rendeznie kell.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • Egy online pénztárgépet forgalmazó (kettős könyvvitelt vezető) vállalkozás értékesít egy darab pénztárgépet 100 ezer forint nettó áron. A pénztárgépeladást terhelő áfa 27 százalék. A pénztárgépet megvásárló üzemeltetőt - érvényes kód birtokában • - megilleti a pénztárgép beszerzéséhez az 50 ezer forint összegű támogatás. Az üzemeltető az eladó felé fennmaradó tartozását banki átutalás formájában teljesíti.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • Az eladó a fenti értékesítésről az alábbi sorokat tartalmazó számlát állítja ki |mindazon adattartalom mellett, amit az általános forgalmi adóról szóló CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) egyébként megkövetel]: • - értékesített termék megnevezése és mennyisége: • pénztárgép 1 db • adóalap: 100 ezer forint; • alkalmazott adó mértéke: 27 százak • áthárított adó: 27 ezer forint; • számla végösszege: 127 ezer forint; • eladóra engedményezett követel' beszámítása: -50 ezer forint; • fizetendő összeg: 77 ezer forint.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • 1.) Az értékesített pénztárgép bevételének elszámolása: • T 3 Vevők - K 9 Értékesítés nettó árbevétele 100 E Ft • 1/a.) A fizetendő általános forgalmi adó elszámolása: • T 3 Vevők - K 4 Fizetendő általános forgalmi adó 27 E Ft

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • 2.) A jogszabály szerint eladóra engedményezett támogatás összegével megegyező – követelés felvétele kötelezettséggel szemben: • T 3 Egyéb követelések - K 4 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 50 E Ft • 2/a.) A kötelezettség beszámítása az értékesítés miatti követelésbe: • T 4 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - K 3 Vevők 50 E Ft • 3.) A fennmaradó vevőkövetelés pénzügyi rendezése • T3 Bankbetétek - K 3 Vevők 77 E Ft. •

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • Elszámolás az üzemeltetőnél • A támogatásban részesülő üzemeltető pénztárgépvásárlásának különlegessége, hogy a pénztárgép számla szerinti vételárából a támogatás összegének megfelelő részt nem kell kifizetnie, hanem azt a jogszabály rendelkezése alapján az eladóra engedményezettnek és a számla szerint fizetendő összegbe beszámítottnak kell tekinteni.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására Az üzemeltetőnek tehát már a támogatással csökkentett összeget kell kifizetnie vagy egyéb módon rendeznie, miközben mind a pénztárgépbeszerzéssel, mind a kapott támogatás elszámolásával kapcsolatban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) vonatkozó, általános szabályai szerint kell eljárnia. A pénztárgépet tehát beruházásként a teljes - támogatással nem csökkentett számla szerinti értéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvennie (természetesen a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót a bekerülési érték nem tartalmazhatja, azt előzetesen felszámított áfaként kell szerepeltetnie).

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására

A pénztárgép bekerülési értékének a vételáron kívül még más összetevői is lehetnek, például a pénztárgép gyártó vagy forgalmazó általi üzembe helyezésének (ennek igénybevétele a megbízható online kapcsolat kiépítése végett a gyártók által egyébként is ajánlott) díja, költsége.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására

A pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatást fejlesztési célra kapott támogatásként kell a rendkívüli bevételek között kimutatni, és azt a számviteli törvény vonatkozó szabályai szerint időbelileg elhatárolni. Az elhatárolást a számviteli törvény 45. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megszüntetni.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására

Ha a pénztárgép teljes, aktiválandó bekerülési értéke nem éri el a 100.000,- forintot, akkor az üzemeltető a számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint dönthet a pénztárgép bekerülési értékének egyösszegű, használatba vételkor történő költségkénti' elszámolásáról (terv szerinti értékcsökkenésként), ekkor az időbelileg elhatárolt támogatási összeget is azonnal fel kell oldani.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására A támogatás elszámolása azért sajátos, mert - mivel a támogatást az üzemeltető nem pénzben kapja meg - a támogatás rendkívüli bevételkénti elszámolása a követelésekkel szemben történik, a pénztárgép beszerzésének időpontjára vonatkozóan (praktikusan a beszerzésről kiállított számla szerinti teljesítési időpontban). Ezt a kimutatott követelést kell a számviteli elszámolásban engedményezett és a pénztárgép beszerzéséből eredő kötelezettségbe beszámított követelésként szerepeltetni.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa az üzemeltető számviteli elszámolására

Az eladó számviteli elszámolásánál bemutatott példában szereplő pénztárgépet vásárolja meg az üzemeltető. A példában az üzemeltető jogosult az előzetesen felszámított áfát teljes mértékben levonásba helyezni. Az üzembe helyezésig a vételáron kívül más bekerülési értéket módosító tétel nem merült fel.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • A számla, a későbbi pénzügyi rendezés, illetve az üzembe helyezés bizonylatai alapján a következő tételek könyvelendők az üzemeltetőnél: • 1.) A vásárolt pénztárgép vételárának elszámolása: T 1 Befejezetlen beruházások - K 4 Szállítók 100 E Ft • 1/a.) A levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása: T 4 Előzetesen felszámított áfa - K 4 Szállítók 27 E Ft

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • 2.) A jogszabály szerinti támogatás elszámolása bevételként: T 3 Egyéb követelések - K 9Rendkívüli bevételek 50 E Ft • 3.)A támogatás időbeli elhatárolása: T 9 Rendkívüli bevételek - K 4 Halasztott bevételek 50 E Ft • 4.) A pénztárgép üzembe helyezése: T 1 Műszaki berendezések, gépek, járművek - K 1 Befejezetlen beruházások 100 E Ft

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) Példa a támogatás elszámolására • 5.) A támogatás összegében fennálló követelés eladóra engedményezése névértéken: T 8 Egyéb ráfordítások - K 3 Egyéb követelések 50 E Ft • 6.) Az engedményezett követelés engedményes által elismert értékének felvétele T 3 Egyéb követelések - K 9 Egyéb bevételek 50 E Ft • 7.) A követelés beszámítása a beszerzés miatti kötelezettségbe: T 4 Szállítók - K 3 Egyéb követelések 50 E Ft

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) • 8.) A fennmaradó szállítói tartozás pénzügyi rendezése: T 4 Szállítók - K 3 Bankbetétek 77 E Ft. • Áfa szempontból a pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatást úgy kell tekinteni, mint amely a pénztárgépértékesítés ellenértékének részét képezi, és amely ezáltal - az eladási ár részeként - az adó alapjába is beletartozik. Az eladó ennek megfelelően a pénztárgép teljes (azaz a támogatás összegével nem csökkentett) eladási áráról bocsát ki számlát, adóalap és adó szerinti bontásban.

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet) A támogatás a vevőnek (üzemeltetőnek) az eladó felé fennálló fizetési kötelezettségét csökkenti (a vevőnek ténylegesen csak az áfával növelt eladási ár és a támogatás különbözetét kell az eladó felé megfizetnie), amely gyakorlatilag egy beszámítással megvalósuló fizetési mód, és amely ezért az imént, kifejtett áfa megítélést nem befolyásolja. Áfa szempontból az áfatörvényben meghatározott adatokat kell feltüntetni a számlán, nem tiltott azonban egyéb többlet adattartalom (pl. a támogatási összeg, a tényleges fizetési kötelezettség) szerepeltetése sem.

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása) • Beszámoló készítés, hogyan kerüljük el az adminisztrációs hibákat • 1. „Hibás adószám-cégjegyzékszám páros” – Az űrlapon megadott adószám, vagy cégjegyzékszám nem egyezik meg a cégjegyzékben megtalálható adatokkal, amely ingyenesen megismerhető a http://www.e-cegjegyzek.hu/ oldalon. • 2. „Ismeretlen, vagy régi a beküldött dokumentum típusa. Az űrlapok elérhetők a http://e-beszamolo.kim.gov.hu/ honlapon.” - Mindig a legfrissebb verziószámú nyomtatványon kell a beszámolót beküldeni, tehát pl. 2014-ben kizárólag a 14EB típusú nyomtatványok alkalmazhatók.

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása)

• • • •

A 2013-as évről készíthető beszámolók bemutatatása, Mérleg és eredménykimutatás összeállítása kritikus pontok a zárási folyamat során Közzétételre és letétbe helyezésre benyújtható beszámoló típusok: a.) éves beszámoló b.) egyszerűsített éves beszámoló c.) mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (elsőként a 2013-as üzleti évre vonatkozóan nyújtható be) d.) összevont (konszolidált) éves beszámoló

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása)

• Hogyan készítsük el a beszámoló leadásához szükséges elektronikus űrlapot

Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele IFRS-szakterületen (93/2002. (V.5.) Kormányrendelet módosításai

• A regisztrációhoz szükséges szakképesítés igazolása A Korm. rendelet 2012-ben kihirdetett és 2013. évtől hatályos módosítása előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatást végző természetes személyek IFRS-szakterületen szerzett szakképesítéssel regisztráltathatják magukat, ha IFRS- szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazolnak.

Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele IFRS-szakterületen (93/2002. (V.5.) Kormányrendelet módosításai • A kérelmek elbírálásának menete 2015. június 30-ig • A szakképzés igazolásához 2015. június 30-ig benyújtott kérelmek esetén - a regisztráció előfeltételeként meghatározott egyéb követelmények teljesítése mellett - a kérelmezőnek igazolnia kell legalább hároméves IFRS-szakterületen szerzett szakmai gyakorlatot. • Hatálybalépés: 2013. január 1.

Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele IFRS-szakterületen (93/2002. (V.5.) Kormányrendelet módosításai

• A szakmai gyakorlatra vonatkozó igazolás megszerzésének lehetséges esetei • IFRS- szakterületen szerzett szakmai gyakorlatnak minősül az olyan, könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat végzése, amely a nemzetközi számviteli standardok átfogó ismerete nélkül nem látható el. [11/A. § (4)]

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba

• A számviteli törvény rendelkezése a megbízható és valós képet befolyásoló hiba minősítéséről • 2013. január elsejétől hatályos számviteli törvényben hatályon kívül helyezték a 154. § (5)-(6) bekezdését, aminek következtében 2013. január 1-jétől a megbízható, valós összképet lényegesen befolyásoló hiba esetén nem kell ismételten közzétenni a beszámolót.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba • A számviteli törvény szerinti „jelentős hiba” és a Btk. szerinti „lényeges hiba” eltérő definíciójából adódó értelmezések bemutatása. • Jelentős összegű hiba az, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba • Számviteli fegyelem megsértésének esetei • Ez a bűncselekmény abban az esetben állapítható meg, ha valaki a jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. Ilyen esetben az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba • Bizonylati rend • A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem • A bizonylati elvre, a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat a számviteli törvény tartalmazza. • Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba • Könyvvezetési kötelezettség megszegése • Mivel a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára a döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre, alapvető társadalmi érdek fűződik a számviteli fegyelem akár büntetőjogi úton is történő kikényszerítéséhez. A bűncselekmény tárgya a számviteli előírások törvényes rendje, a gazdasági tevékenységet érintő korrekt és pontos információhoz fűződő érdek.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba • Beszámoló készítési kötelezettség megszegése A bűncselekmény eredménye a megbízható és a valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézése vagy a vagyoni helyzet áttekintésének vagy ellenőrzésének meghiúsítása. Az áttekintés rendszerint a gazdálkodó szervezet általános helyzetére (pl. hitelképességére, likviditására, forgalmára) vonatkozó informálódás, és szükségessége általában valamely gazdasági partner részéről merül fel. Ezzel szemben az ellenőrzés gyakran – bár nem szükségszerűen – hatósági eljárás keretében jelentkezik, amikor az ellenőrzésre jogosult szervek jogszabályi kötelezettségeik keretében informálódnak a gazdálkodó szerv számviteli helyzetéről. (Olykor persze az „áttekintés” az „ellenőrzés”' feltétele, de lehet az egyik a másik mellőzhetetlen része is.)

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba

• Az alkalmazandó szankció