A számviteli törvény változásai 2014. (2013.) (2013. évi CC. törvény: Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításai 2013. november 18.)
és a könyvvizsgálat helyzete
A számviteli törvény változásai 1. Beszámolás, könyvvezetés Beszámoló (és könyvvezetés) pénzneme (20. § (4) bek.) : – HUF (eFt, MFt) – Saját döntés alapján: EUR vagy USD, ha számviteli politika, létesítő okirat módosítás XII. 31-ig megtörtént. (25%-os szabály megszűnt) : devizakülföldi, funkcionális pénznem – változatlan : legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évRE vonatkozóan
A számviteli törvény változásai 1. Beszámolás, könyvvezetés Ha egy felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárása úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, akkor az eljárás befejezését követő üzleti év az eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig tart. (Sztv. 11. § (10) bek.)
A számviteli törvény változásai 2. Értékelés, Saját tőke Devizás értékelés esetén alkalmazott árfolyam: Sztv. 60. § (4) és (5) : választott hitelintézet átlagárfolyama, MNB árfolyam, EKB (Európai Központi Bank) árfolyam Akkor célszerű választani, ha mind a vevői, mind a szállítói tételei devizásak és a devizát devizabetét számlán tudja tartani. : változatlan
Saját tőkével kapcsolatos változások : Közbenső mérleg alapján (Sztv. 21. § (6) bek.) Minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell. : gt, szövetkezeti tagság megszűnés esetén a részesedésével arányos vagyon illeti meg: JT, TT, ET arányos részét meghaladóan kiadott összeg – még akkor is, ha az ET negatív.
Sztv. 37. § (2) bek. g) pont
A számviteli törvény változásai 3. Elhatárolt árfolyamveszteség feloldása Új választási lehetőség: a külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben oldja fel, és nem egyszerre a visszafizetéshez kapcsolódóan. (Sztv. 33. § (3) bek.) és 177. § (38) bek.)
A számviteli törvény változásai 3. „Mentesülési szabályok”
Anya mentesítése konszolidált beszámoló készítés alól: Sztv. 117. § (1) bek. Értékhatár miatti mentesülés: – Mérlegfőösszeg 5 400 millió Ft (2 700 millió Ft) – Éves nettó árbevétel 8 000 millió Ft (4 000 millió Ft) – Átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő (250 fő) (két egymást követő üzleti év, háromból kettő, nem haladja meg)
Könyvvizsgálat alól mentesülés – értékhatár miatt: Nem kötelező, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) b)
az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában éves … nettó árbevétele 300 millió forint (Sztv. 155. § (3a) bek.), és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő.
Ez a mentesítés nem alkalmazható a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évre, ha a fordulónapon 60 napon túli köztartozása (Art szerinti) 10 millió Ft + Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót (Sztv. 155. § 5/a)
A könyvvizsgálat helyzete 2014-ben A könyvvizsgálati piac alakulása 2012. és 2013. december 31-én Megnevezés
Kamarai tagok száma ebből: 63% vidéki, 70% nő, 72% 50 év fölötti, +1 940 társaság, 159 tagjelölt - főfoglalkozású - szüneteltető
Fő % 2012-ben
Fő % 2013-ban
5 375 100,00
5 276 100,00
98,15
3 096 2 279
2 993 2 283
96,67 100,2
57,60 42,40
56,73 43,27
Változás (%)
Megnevezés Aktív könyvvizsgálók (1940 cég,’98-4400 fő) Jelentések száma (db) Várható 29 edb (-18%) Könyvv. árbevétel (mFt) Várható 28 803 mFt -7,5%
8
2009 2010 2011 2012 Változás 3 383 3 335 3 247 3 096 91,5% 5 689 5 626 5 529 5 375 94,5% 46 744 43 689 41 126 34 945
74,8%
30 761 32 661 32 758 31 139
101,2%
2014.03.16.
Könyvvizsgálói jelentések aránya árbevételi értékhatárok szerint 100%
90%
80%
70%
60%
50%
Sorozatok4
500 mFt f 300-500 m Sorozatok2 Sorozatok1 200-300 m 200 mFt a Sorozatok3
40%
30%
20%
10%
0%
9
A könyvvizsgálati piac alakulása/2 Jelentések száma Big4 (6,7-8%; - 2%) Top5-25 (5,7-6,5%; - 15%) Többi társaság (59-61%;-23%) Egyéni vállalkozók (29-24;-37) Összesen (-25%)
2009 3 135 2 670 27 612 13 327 46 744
2010 3 011 2 457 25 845 12 376 43 689
2011 3 037 2 361 25 235 10 493 41 126
2012 3 084 2 264 21 186 8 411 34 945
Jelentések száma 30000
Darab
25000 20000
Big4 Top5-25 Többi társaság Egyéni vállalkozók
15000 10000 5000 0
10
2009
2010
2014.03.16. 2011
2012
A könyvvizsgálati piac alakulása/3 Könyvvizsgálatból származó bevétel Big4 (44-41,5%; -4%) Top5-25 (11%-9,5%;-10%) Többi társaság (45-49%+9%) Ebből: egyéni vállalk. (17-11%; - 32%) Összesen (+ 1,2%)
11
2009 13 447 3 322 13 990
2010 12 238 3 373 17 051
2011 12 574 3 345 16 839
2012 12 929 2 976 15 235
5 124 30 761
4 302 32 661
4 107 32 758
3 481 31 139
2014.03.16.
Könyvvizsgálat alól mentesülés – értékhatár miatt: Nem kötelező, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában éves … nettó árbevétele 300 millió forint (Sztv. 155. § (3a) bek.), és a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő. Ez a mentesítés nem alkalmazható a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évre, ha a fordulónapon 60 napon túli köztartozása (Art szerinti) 10 millió Ft + Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót (Sztv. 155. § 5/a)
A könyvvizsgálat értékhatárának 300 millió forintra emelkedése nagy ügy félkör vesztéssel jár . Azon előírás, hogy egy ügyfél megbízása nem haladhatja meg az árbevétel 50%-át megnehezíti a könyvvizsgáló vállalkozását. A "kisebb" könyvvizsgálók munkájának megszűnését és megélhetését erősen veszélyezteti. Kérem, vegyék fontolóra ezen szabályozás megváltoztatását a kis könyvvizsgálók életben maradása, megélhetése érdekében. A kamara etikai szabályzatának legutóbbi módosításába belekerült:
B/2.7. Speciális törvényi előírás hiányában az évi 10 mFt árbevételt elérő könyvvizsgáló (és a kisebb is!), illetve könyvvizsgálói cég egy általa könyvvizsgált ügyféltől származó összes bevétele legfeljebb egy üzleti évben haladhatja meg összes árbevételének 50%-át. A tevékenységüket kezdő, illetve a tevékenység szüneteltetését követően kezdő könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgálói cég esetében ezt a követelményt csak a harmadik év után kell érvényesíteni. A közérdeklődésre számot tartó ügyfél esetén ez a szabály nem alkalmazható. IFAC Etikai Kódexe: ha a valamely könyvvizsgálati ügyféltől származó teljes díjbevétel a könyvvizsgálói véleményt kibocsátó társaság teljes díjbevételének
nagy hányadát teszi ki, az adott ügyféltől való függés és az ügyfél elvesztésétől való félelem önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre.
Vegyük például a könyvvizsgálati értékhatár felemelését. Ez egy olyan adminisztrációcsökkentő intézkedés volt, amely különböző hatásmechanizmusokon keresztül növelte a versenyképességet. Ez a lépés egyrészről sok vállalkozónak jelent pár tízezer forintos költségcsökkentést havonta, másrészről viszont sok könyvvizsgáló munkája veszélybe kerül. A könyvvizsgálóknak pedig van egy kamarájuk, amelynek a vezetői meg tudnak jelenni bárhol, hogy ez kérem micsoda. (Index: 2013. október 6.)
Szepesi Balázs
A HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgatója. Szociológus, közgazdász, a politikatudományok doktora. 2010 és 2012 között a Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Gazdaságstratégiai Államtitkárság stratégiaalkotási és elemzési tevékenységét irányította, de már 1999 és 2000 között is dolgozott a gazdasági minisztériumban mint elemző, 2003 és 2006 között pedig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elemzési főosztályát vezette. 14
2013/34/EU irányelv - Kisvállalkozás (a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket): a) a mérlegfőösszeg a 4 000 000 eurót, b) a nettó árbevétel a 8 000 000 eurót, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. (A tagállamok az a) és b) pontjában foglaltakat meghaladó határértékeket is meghatározhatnak, de a mérlegfőösszegre vonatkozó határérték nem haladhatja meg a 6 000 000 eurót, a nettó árbevételre vonatkozó határérték pedig a 12 000 000 eurót.) A kkv-k éves pénzügyi kimutatásaira nem célszerű a könyvvizsgálati kötelezettséget előírni, mivel az jelentős adminisztratív terhet jelenthet a vállalkozások e kategóriája számára, és számos kisvállalkozás esetében ugyanazok a személyek egyszerre részvényesek és vezető tisztségviselők is. 2014.03.16.
15
2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról
1.§
k)
jó
nevű
könyvvizsgáló:
pártatlan és megkérdőjelezhetetlen szakmai hírnévvel rendelkező, könyvvizsgálattal, illetőleg cégértékeléssel főtevékenységként foglalkozó, pénzintézetek könyvvizsgálatára jogosult, nemzetközileg is elismert szakmai reputációval rendelkező szervezet. (Vojnits Tamás kormánybiztos) 2013 novemberében módosították a kamara javaslatára: k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég; 2014.03.16.
16
Minőségellenőrzés Csak egyet, de nem csak a legutolsó évet, 5% véletlen kiválasztás marad. 2013. évi minőségellenőrzés eredményei Országos összesítő Egyedi DB MER DB PMT DB megfelelt 382 megfelelt 389 megszüntetés 381 megfelelt, megfelelt, megjegyzéssel 68 megjegyzésswl 46 felhívás 87 nem felelt meg 38 nem felelt meg 9 Összesen 498 Összesen 454 Összesen 450 Közfelügyeleti ellenőrzés: 10% nem felelt meg Aggályos, ha ugyanazt a szoftvert használja a könyvvizsgált cég is és a könyvvizsgáló is a beszámoló egyes részeinek előállításához, illetve ellenőrzéséhez. Kérdéslisták kipipálása! A könyvvizsgálat és a beszámoló készítésének „összefonódásával” nem lehet egyetérteni. Bizonyítékgyűjtés, eljárások, dokumentálás! AZ AUDITPROGRAM CSAK EGY SEGÉDESZKÖZ, NEM HELYETTESÍTHETI A KÖNYVIZSGÁLATI MUNKÁT!
Közfelügyeleti hatóság: törvényességi és közfelügyelet: tőzsde 36 + bank, biztosító, alapkezelő (Könyvvizsgálók Gyülekezete) A MINŐSÉGELLENŐRZÉST ÉRINTŐ KAMARAI LÉPÉSEK A KÖZFELÜGYELETI HATÓSÁG SZERINT AGGÁLYOSAK 1) egy könyvvizsgáló esetében az ellenőrzésre kiválasztható megbízások száma maximum egy lehet 2) egy-egy minőségellenőrzésre fordított (kérdőívekhez rendelt) elszámolható óraszám csökkentése 3) a minőségellenőrök óradíjának csökkentése 4) a bővített kérdőív kivezetése, egyszerűsített kérdőívek bevezetése 5) a gyakorított ellenőrzések eltörlése 6) minőségellenőrzés büdzséjének drasztikus csökkentése A minőségellenőrzés presztízsét és a minőségellenőrzés szakmai munkájának a színvonalát veszélyeztetik. A 8. direktíva?! A hatóság ennek a folyamatnak a visszafordítását szeretné elérni.
Milyen e-maileket kapok? A könyvvizsgálói munka társadalmi elismertsége az utóbbi években romlott. A minőségi könyvvizsgálói tevékenységre egyre kevesebb az igény. A könyvvizsgálók a dokumentálást külön munkafázisnak tartják, ami elválik a mindennapi könyvvizsgálói munkától. A minőség ellenőrzésre való felkészüléshez, azt a céget, amit a vizsgálatra kijelölnek azt olyan szinten dokumentálják, hogy legfeljebb egy oktatáson való részvétellel letudják a dolgot. Ha a könyvvizsgáló nem dokumentál és jelentést ad ki, annál kényelmesebb a könyvvizsgáló számára nincs. Az ebből adódó veszélyeztetéssel a kollégák nincsenek tisztában. Minőségi könyvvizsgálatot csak számítógépes rendszerekkel lehet végezni. Nincs motiváció a kollégákban, hogy ezt a fejlődést a maguk részéről elvégezzék. Egyszerűen hiányzik a fogadó készség. Fejlesztésből, oktatásból kínálat van, de ez kevés arra, hogy megmozduljon a könyvvizsgálók széles rétege. 2014.03.16.
19
Minőségi könyvvizsgálatot csak számítógépes rendszerekkel lehet végezni. Nincs motiváció a kollégákban, hogy ezt a fejlődést a maguk részéről elvégezzék. Egyszerűen hiányzik a fogadó készség. Fejlesztésből, oktatásból kínálat van, de ez kevés arra, hogy megmozduljon a könyvvizsgálók széles rétege. A fejlődést elősegítené, hogy gyakrabban kellene a minőség ellenőrzést végezni, és kevesebb időt kellene adni a felkészülésre. Aki pedig nem éri el a kívánt szintet annak vissza kellene vonni az engedélyét. Az ilyen követelménynek csak azok tudnának megfelelni, akik a könyvvizsgálat során folyamatosan dokumentálnak, és az informatikai módszereket a mindennapi munkában is alkalmazzák. Megnőne az igény a hatékony könyvvizsgálói programok és tanulási lehetőségek iránt. A jelentéssel letudott könyvvizsgálat a megbízó és a közbizalom számára is kockázatot jelent. A kamara vezetése nem mindenben osztja a kialakult helyzetben lévő, a szakmai értékrendre ható kockázattal kapcsolatos aggodalmainkat. 20
A számviteli törvény változásai 4. Akkreditált szervezet – számviteli szolgáltatást végzők továbbképzése esetén
NEM LEHET akkreditált szervezet, ha: nem OECD, nem EGT, nem kettős adózás kizáró egyezmény…VAGY EGT-n kívüli államban kedvezményesebb lenne, mint belföldön, VAGY , ha a „pénzmosásról szóló tv.” alapján
NEM LEHET akkreditált szervezet, ha: tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezőre igaz valamely fenti feltétel (rá, vagy ha társulásként adózik, akkor annak tulajdonos társaságaira) (Sztv. 152. § (2) bek.: Adóelkerülést és gazdasági kifehérítést célozza – Csökkenti a továbbképzést lebonyolító szervezetek körét, átláthatóvá teszi a tulajdonosi szerkezetét, tevékenységi körét!)
A számviteli törvény változásai 5. OSZB : ld. a 2012. december 31-ei szövegezést • • • • • • • • • • • •
A bizottság létrehozása A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, … …elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, illetve menti fel. …legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapján … A bizottság feladata javaslatokat tesz a miniszter részére a törvény esetleges módosításának kezdeményezésére, … nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos… feladatok figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását…, javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére, … a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókat tájékoztatja. A bizottság működése A bizottság munkáját az elnök irányítja, akinek tevékenységét a titkárság segíti. A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik. A bizottság …kialakítja és írásban rögzíti szervezeti és működési rendjét. A bizottság munkája - a szervezeti és működési rendben szabályozott kivételektől eltekintve - nyilvános.
„a miniszter 2014. április 1-ig gondoskodik az Országos Számviteli Bizottság létrehozásáról”
A számviteli törvény változásai 6. Piaci érték utólagos módosítása – 2013. ÉVKÖZI Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét (47. § (10))/az értékesítés nettó árbevételét (73. § (4))/a 78. § (8) szerinti költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenértékkülönbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték/értékesítés nettó árbevétele/költség, ráfordítás értéke módosításaként nem szerepeltetné. = A piaci ár utólagos kiigazítása nem Egyéb bevétel/Egyéb ráfordítás Hatályba lépést követő (új) módosítás: „… utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet” Sztv. 47. § (10) bek.. Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.
A számvitel rendjének megsértése (BTK 2012. évi C. tv. 403. §) (1) Aki a bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Lényeges hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20%-át és mérlegfőösszeg 20%-át is.
A könyvelő vagy tettes, vagy bűnsegéd, vagy felbujtó. 2014.03.16.
24
Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke (transzferár 2013. évi CIII. törvény (egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról) 26. § (1) bek) A bekerülési értéket módosító új tételként bevezetésre került a felek között utólag elszámolt olyan ellenérték-különbözet, melynek célja a társaságiadó-alap módosításának elkerülése. Ha nem sikerül a társasági adó szerint elfogadható piaci árat a napi tranzakciókban tartani, akkor év végén a cég döntési helyzetbe kerül: - az alkalmazott árak és a piacinak tartott árak közötti különbözetből eredő eredményváltozást a társaság adóalap-korrekcióként kezeli, - utólagos helyesbítés keretében módosítja az egész évben használt árakat vagy azok egy részét. (Áfa probléma!)
Szt. 47. § (10) új bek.: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenértékkülönbözet, amellyel a Tao 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, ha a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné. Szt. 73. §-a (4) bek.: Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a tao18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, ha a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné. Az Szt. 78. § (8) új bek.: Elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a Taó 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek a társasági adó alapját módosítani kellene, ha a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.
Az Szt. 151. § (6) bek. h) ponttal egészül ki: A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be. Az Szt. 151. § (7) bek. g) ponttal egészül ki: Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, az engedély visszavonását követően
Új Ptk. társasági joga A jogi személyek szabályanyaga jelentősen kibővült Számos vitát kiváltó rendelkezés a diszpozitivitás általánossá tétele = 3:4. § 3 mFt törzstőke, 2 év türelmi idővel, Vezető tisztségviselő felelőssége nő Bizalmi vagyonkezelés Könyvvizsgáló előfordulásai
Könyvvizsgáló (alapítvány) Kirendelt könyvvizsgáló (alapítvány) Egyedi könyvvizsgáló (közös szabály + szövetkezet) Választott könyvvizsgáló (egyesülete) Állandó könyvvizsgáló (jogi személy közös szabálya)
Behajtási költségátalány A gazdálkodó szervezetek egymás közötti késedelme esetén kötelező fizetési kötelezettség keletkezik: behajtási költségátalány 40 Eurónak megfelelő forint összeg. Az ettől eltérő kikötés tétele semmis. Sztv. 77.§ (2) és a 81.§ (2) bek., Ptk. 301/A § (3) bek.) Elszámolása a késedelmi kamattal azonos: Egyéb bevételként (befolyáskor), illetve Egyéb ráfordításként (a kötelezettség felmerülésekor). Ha nem fizeti meg a vevő a költségátalányt, akkor az elévülés szabályai szerint kell eljárni. Magánszemélyekkel kötött szerződésekre nem vonatkozik. Elengedett követeléssel csak akkor kell számolni adóalap növelés összefüggésében, ha azt korábban már elszámolták, azaz kimutatták a könyvekben.
Kérdések a behajtási költségátalányról
- Nem tervezi-e e szerencsétlen szabály megváltoztatást a KIM? - Értékhatártól függetlenül fel kell-e számítani (pl. 15 eFt-os követelés esetén is)? Függ a vevő fizetési hajlandóságától!
- Ki kezdeményezze a teljesítését? A Ptk. szövege alapján a késedelembe esett automatikusan kellene, hogy utalja. -Év végén mit kell tenni? A kötelezett minden esetben el kell hogy számolja, a jogosult pedig csak akkor, ha pénzügyileg rendeződött? (Az Szt. úgy szabályozza, mint a késedelmi kamatot.) - Nincs ellenkező kikötés a szerződésben, de a felek hallgatólagosan nem érvényesítik. Ilyenkor keletkezik-e elengedett követeléskötelezettség? A követelést nem kell elszámolni, csak ha teljesült, így nem is lehet elengedett? - Ha nem volt behajtási költség, akkor miért terhel át 40 Eurót? - Ha elengedi, akkor Tao korrekció és illeték fizetési kötelezettség?
A számviteli törvény változásai 8. Osztalék kifizetése egyéb eszközben Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel, hanem egyéb eszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 39. § (2a) bek.) Ezt csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad!
Osztalékelőleget a fordulónapig ki kell fizetni!
A számviteli törvény változásai 9. Egyéb jogszabályok változása miatti módosítás a) Átváltoztatható kötvény Átváltoztatható és átváltozó kötvény (Sztv. 40. § (4) bek., 42. § (6) és (7) bek.) Kapcsolat: GT 2013. 07. 13-tól: Az átváltozó kötvény 2013. évi V. tv. Új PTK 3:240/A. § (1) bek., 3:250. § (2) bek. c) pontja 303. § (1)-(3) bek. 194/A. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át (átváltozó kötvény). (2) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására.
b) Korlátlan mögöttes felelősség szövegrész törlése Kapcsolat: 2009. évi CXV. törvény - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 38. § ……a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a Módtv. hatálybalépését megelőzően fennálló korlátlan felelősséggel bíró tagságát köteles 2013. február 1-ig megszüntetni.
Ha az üzletágeladásról szóló szerződés (számla, részletező bizonylat) szerint üzleti vagy cégértéket is értékesít (érvényesít) az eladó, akkor az erre jutó bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. (?!) Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha tartósan és jelentősen eltér a piaci értéke a könyv szerintitől. Visszaírást? A mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Ha,egyéb szervezet?
Szellemi alkotás A Szerződés teljesítése során keletkező bármilyen szellemi alkotáshoz fűződő jog a Megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a vagyoni jogok a Megbízót illetik meg, aki ezeket (fel)használhatja, közzéteheti, továbbadhatja, vagy belátása szerint átengedheti, átruházhatja földrajzi vagy bármely más korlát nélkül. A jelen közbeszerzési szerződésnek a teljesítése során keletkező alkotáson Megrendelő területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. A Megrendelő jogot szerez továbbá az ilyen alkotás átdolgozására is.
A könyvvizsgálók képviseleti jogosultsága.
IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolókra
• Magyarország jelenleg elmarad a régiós és nemzetközi versenytársaitól • A bevezetés legnagyobb előnye az átláthatóság és az összehasonlíthatóság • A bevezetés jelentős költséggel jár, főleg a kisebb szervezetek számára • Kritikus a megfelelő szakembergárda • Az adó és jogi problémák kisebbek a vártnál Az előzetes felmérés alapján javasolt: – IFRS bevezetés szektorális alapon – Néhány szektornak (pl. bankok) megfontolandó a kötelező alkalmazás – kicsi inkrementális költség – Széleskörű opcionális alkalmazás – Megfontolandó a többlépcsős bevezetés – Megfelelő kommunikáció és szakmai képzési terv szükséges
IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolókra Az opcionális bevezetést viszonylag hamar meg kellene engedni (pl. 2016. január 1-jétől). 2017-től kötelezően bevezetendő a pénzügyi szektorokban. A hitelintézeteket és biztosítókat a kötelező felügyeleti adatszolgáltatás miatt, valamint az anyavállalati IFRS miatti társaságokat külön érdemes kezelni. Az IFRS-ek párhuzamos (magyar és IFRS szabályok együttes) alkalmazása nem javasolt. A bevezetésre kiszabott határidők legyenek ambiciózusak.
Elég időt kell biztosítani az IT rendszerek átállításához. Mielőbb meg kell ismerni a felügyeleti szervek álláspontját az alkalmazásról.
KAMARAI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Kamarai törvény módosítása - egyéni vállalkozó nem könyvvizsgáló cég, - évente adatszolgáltatás, - választás - főtitkár és főkönyvelő fizetése + Új ad hoc bizottság kezdte meg ténykedését. Cél: a szeptemberi rendkívüli küldöttgyűlésére kidolgozni egy, a kamara strukturális változtatását tartalmazó javaslatot
2014.03.16.
37
Zöld Könyv helyzete Több mint három évig vajúdtak a hegyek, és végre megszületni látszik a kisegér. 2013. december 18-án a COREPER (az Állandó Képviselők Bizottsága) jóváhagyta a könyvvizsgálat reformjával kapcsolatos jogszabály tervezetet, és az EU Parlament 2014. február 4-i plenáris ülése elé terjeszti végső szavazásra.
Rotáció: a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál kötelező a 10 éves rotáció azzal, hogy tenderezés esetén további 10 évvel meghosszabbítható, és még további 14 évvel, ha a periódus alatt végig joint audit volt. A kötelező rotáció a direktíva elfogadásának, illetve a tagállam által történt adaptálás időpontjával kezdődik, azzal az átmeneti rendelkezéssel, hogy a 20 éves vagy annál régebbi megbízás esetén 6 éven, a 11-20 éves megbízásnál pedig 9 éven belül kell lecserélni a könyvvizsgálót. 2014.03.16.
38
Zöld Könyv helyzete
Függetlenség (mit végezhet a könyvvizsgáló) Feketelistás megközelítés: a direktíva a tiltásokat fogalmazza meg, vagyis azokat a tevékenységeket, amelyeket a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat mellett nem végezhet.
A tiltó lista többek között az alábbiakat tartalmazza: • értékelés, értékbecslés, • belső ellenőrzés kialakítása és megvalósítása, • a finanszírozáshoz, tőkestruktúrához, allokációhoz, befektetési stratégiához kapcsolódó szolgáltatások, • minden olyan szolgáltatás, amelyek a könyvvizsgált társaság vezetési vagy döntéshozatali folyamatát érintik, • adótanácsadás, • direkt és indirekt adók kiszámítása. 2014.03.16.
39
Zöld Könyv helyzete ISA-k (könyvvizsgálati standardok) A tagállamoknak biztosítaniuk kell a standardok arányos alkalmazásának lehetőségét a kis- és középvállalkozások könyvvizsgálatára.
A könyvvizsgálói jelentés tartalma A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál kibővül. A lényeges hibás állítások legjelentősebb kockázatait bele kell foglalni a könyvvizsgálói jelentésbe. Valamennyi gazdálkodó esetében a könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a lényeges bizonytalanságok leírását a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatban, ha ilyen felmerül. 2014.03.16.
40
Zöld Könyv helyzete EU szintű közfelügyelet Tapasztalatcsere a legjobb gyakorlatról, együttműködés fejlesztése, szakértői tanácsadás az Európai Bizottság részére az ISA-k átültetéséről, harmadik országok felügyeleti rendszerének értékelése. A kamarák szerepére A nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében a nyilvántartás, a minőségellenőrzés, a fegyelmi eljárások, a képzés és a továbbképzés továbbra is a kamarák hatáskörében maradhat, amennyiben ezeket a feladatokat a Közfelügyelet a kamarákhoz delegálja. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatának minőségellenőrzését és azok fegyelmi ügyeit viszont nem lehet majd a kamarákhoz delegálni. 2014.03.16.
41
EGYEBEK IFRS minősítés, e-learning, kompetencia vizsga Főtitkár(ok), Natura tagozat, Oktatási kft. Igazságügyi szakértés: Ároktő miatt csak szakértői intézetek? Szakma új kiadója, Adókülönszám Alapkezelő 10 db/fő + 10%. Takarékszövetkezeti átvilágítások Közfelügyelet, ÁSZ (4 bejelentés), KEHI, EMMI, MNV Stratégiai megállapodás, partnerség Iparkamarai regisztráció és elmaradásának szankciói Fegyelmi ügyek (reklám, minősítés nélküli, felmentési igény) Mennyi könyvvizsgálatot végezhet egy könyvvizsgáló? Hány éves koráig auditálhat egy könyvvizsgáló? Átalakulások és mikrogazdálkodók könyvvizsgálata Biztosítás (6,2-4; 12-4 eset) + Dankáné, Trautmanné, Szebellédi Életműdíj: Sugár Dezső, Bosnyák János XXI. Konferencia (bizalom) és jön a XXII. Visegrádon
PSZÁF-MNB Ki lehet az MNB felügyelete alá tartozó cég könyvvizsgálója? 1. MNB által megszervezett oktatás, vizsga. 2. MNB-nél regisztráció. vezetne egy nyilvántartást, 3. Probléma, elégedetlenség, hiba esetén visszavonhatja. 4. Extra, többlet-követelményeket, igények, gyakoriság. 5. Cégrotáció. 6. Titoktartás megszüntetése. 7. Nagyobb biztosítás. 8. Auditprogram és informatikai ismeret. 9. Cégminősítés is (legalább két minősítéssel rendelkező tulajdonos és/vagy alkalmazott aktív kamarai tag található). 10. A kamarának be kell jelenteni az MNB felé minden olyan esetet, amikor a minősített könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellen fegyelmi/etikai eljárás indul, illetve tájékoztatni kell az MNB-t az eljárás végeredményéről.
ÖSSZEFOGLALÓ A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI CXXXVI. TÖRVÉNY 2013. JÚLIUS 1. NAPJÁN HATÁLYBA LÉPETT MÓDOSÍTÁSÁRÓL, VALAMINT A KAMARAI MINTASZABÁLYZAT 2014. február 12-én hatályba léptetett KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL • Minden ügyfelet át kell világítani, azonosítani és ellenőrizni kell. • Írásban kell szerződni szervezettel, természetes személy ügyfél és az ügyleti megbízás fogalmilag kizárt • Az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25%-ával. Ha tulajdoni hányad vagy meghatározó befolyás alapján a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, akkor a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak. • Nem kérhetjük a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.
• Kötelesek vagyunk megerősített eljárásban (Pmt. 10. § (1a) bek.) figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot és különös figyelmet (Pmt. 10. § (1b) bek.) fordítani ennek során minden összetett és szokatlan ügyletre. • 2014. december 31-ét követően köteles a szerződés teljesítését megtagadni, ha a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére
Bejelentésével kapcsolatos változások: a) bejelentéskor a pénzmosás gyanúját alátámasztó dokumentumokat is be kell csatolni, amennyiben azok rendelkezésre állnak; b) akkor is vizsgálni kell pénzmosásra utaló tény, adat, körülmény felmerülését, ha az ügyleti megbízás végül nem teljesül; c) a tevékenység megkezdését követő 5 munkanapon belül ki kell jelölni a bejelentések továbbításáért felelős személyt. A mintaszabályzat kiegészült a bejelentés teljesítésének technikai részletezésével. (A bejelentési kötelezettség védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldésével, az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával, illetve a szűkített adattartalmú ÁNYK PMT08 és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok és az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató mindenkor hatályos változata a NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján (http://nav.gov.hu/nav/penzmosas) megtalálhatóak, letölthetőek.)
A NAV szorgalmazza: a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülésének tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a számviteli bizonylaton szereplő pénzeszköz büntetendő cselekmény elkövetéséből származik. A könyvvizsgáló szolgáltatónak már a vagyon elleni bűncselekményre, mint alapbűncselekményre utaló adat, tény, körülmény észlelése esetén pénzmosásos bejelentést kell tennie, hiszen az elkövető az alapbűncselekményből származó vagyoni előnyt pénzmosást elkövetve nyilvánvalóan tisztára kívánja mosni. A bejelentéshez nem szükséges alapos gyanú, elegendő a bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény észlelése, vagyis a pénzmosás járulékos bűncselekmény, illetve annak alapbűncselekményei elkövetésének vélelmezése. Ha a könyvvizsgáló nem tiszta jelentést adott ki, akkor a kamara a bejelentési kötelezettség teljesítését a felügyeleti ellenőrzése keretében vizsgálja.
A korábban a mintaszabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzatot életbe léptetett kamarai szolgáltatóknak a mintaszabályzat módosítása körében nincsen tennivalójuk; a belső szabályzatuk módosítása a mintaszabályzat módosulásával automatikusan megtörténik. A saját belső szabályzatot kidolgozó és elfogadó kamarai szolgáltatóknak a mintaszabályzat módosulásaira figyelemmel szükség esetén hatályosítaniuk kell a belső szabályzatukat, melyet azonban ismételten nem kell jóváhagyásra megküldeniük a kamara részére. A tevékenységüket későbbiekben megkezdő szolgáltatók a Pmt. hatályos előírásainak megfelelően, az egyedi belső eljárási rendet és működési sajátosságokat figyelembe véve kötelesek a belső szabályzatukat elkészíteni (melyhez az átdolgozott kamarai mintaszabályzat segítséget nyújt), majd jóváhagyásra megküldeni az illetékes területi szervezet részére. Mindez megvalósulhat a kamarai mintaszabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzat életbe léptetésével, és a hatályba léptetésről, valamint a kijelölt személyről szóló határozat illetékes területi szervezetnek történő megküldésével is.
Minőségellenőrzés során a vonatkozó kérdőív 1. kérdésére (A szolgáltató a pénzmosás és a tertorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzata megfelel-e a jogszabályi előírásoknak?) „igen” válasz adható, ha a szolgáltató a mintaszabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzatot léptetett annak idején életbe. A saját belső szabályzatot kidolgozó szolgáltató a Pmt. 33. § (3c) bekezdése alapján, a 45. § (2) bekezdésére is figyelemmel a kamarai mintaszabályzat közzétételét követő 45 napon belül – 2014. március 24-éig – köteles a szabályzatát szükség esetén megfelelően módosítani.
Pénzmosás megtörténtének lehetőségét felvethető gazdasági események 1. Fiktív bevételi tételek Fiktív a bevételnek számít az a bevétel, ami mögött nem áll teljesítmény. Erre lehet következtetni például abból, ha az ügyfélnél nincs nyoma olyan gazdaságilag ésszerű ráfordításnak, mely a bevételi tételt életszerűvé tenné. Ilyennek lehet értékelni azt az esetet is, ha az ügyfél bizonyos ráfordítási tételek elszámolásának mellőzésére utasítja könyvelőjét. Pl.: szolgáltatás nyújtása az alapvető eszközök, munkaerő, egyéb (alvállalkozói) felmerült költség megléte nélkül; áru eladás korábbi beszerzési (szállítás, raktározás) költség felmerülése nélkül.
2. Túlszámlázások
Feltűnően értékaránytalanság mellett (több tízszeres haszonnal, extraprofittal) létrejött, közvetített termékeladások, felkészültség és alvállalkozó nélküli szolgáltatások. Kivételek: nagyon ritka termék vagy szolgáltatás különleges tulajdonságánál fogva éri a beszerzési érték sokszorosát a vevőnek, vagy amelyhez járulékos kiadások kapcsolódnak az ügyfélnél (pl. felkutatás, restaurálás); különleges szaktudást magában foglaló szolgáltatás.
3. Ésszerűtlen végleges pénzeszköz átvétel A végleges pénzeszköz átadásnak nincs ésszerű indoka (egyéb körülmények sem alapozzák meg). Például, ha az átvevő egyébként nyereséges, pénze is van, és nem tervez új, forrásait meghaladó tevékenységet, nem törekszik bankhitelre.
4. Ésszerűtlen tagi kölcsönök felvétele Egyéb körülmények alapján nem található ennek ésszerű indoka. Például, ha az átvevő egyébként nyereséges, pénze is van, és nem tervez új, forrásait meghaladó tevékenységet, nem törekszik bankkölcsön felvételére. Pl. ha a tagi kölcsön visszafizetésére láthatóan nem törekszik sem az adós ügyfél, sem annak tulajdonosa, mert a pénzt más úton továbbítja (ránytalanul olcsó áron eladott termékekkel, vagy más nyilvánvalóan veszteséges tevékenységgel), és ezáltal a kölcsön visszafizetésére nyilvánvalóan nincs is esély.
5. Kötelezettségről a jogosult az ügyfél javára egyoldalúan lemond Ezeknél az eseteknél az ügyfél valamilyen (általában bevétellel kapcsolatban keletkezett) kötelezettségének megfizetésétől mentesül úgy, hogy annak nincs látható, ésszerű indoka. A lemondás a jogosult egyoldalú jognyilatkozata, mely ellenszolgáltatás nélküli. A beszámítás (kompenzáció) nem ilyen művelet, mert ott ellenszolgáltatásként a jogosult is lemond valamely követeléséről.
6. Pénz átfolyatás Az ügyfél nyilvánvalóan csak közvetít anélkül, hogy bármiféle hozzáadott értéket termelne. Ezzel a pénzmosási út nyújtása érhető el. Felderítése nagyon nehéz és csak szélsőséges esetekben van rá mód. Erre utaló jel lehet például, ha egy ügyfél úgy játszik közvetítő kereskedői szerepet, hogy maga köti meg az ügyleteket, de az adott áru megegyező beszerzési és eladási árán kívül nincs más kiadása, bevétele: tevékenysége a számlázásra és a beérkező számlák befogadására korlátozódik.
. 7. Ésszerűen nem indokolható tőkeműveletek Rövid határidőn belül lezajló tőkeműveletek, melyek az ügyfél gazdálkodásával és egyéb szempontok alapján (pl. adóoptimalizálás) nem indokolhatóak. I Egy új tulajdonos nagy összegű tőkeemelése, majd ezen üzletrész rövid időn belüli értékesítése, majd szintén rövid időn belüli tőkeleszállítással pénzkivonás úgy, hogy ezen műveletsornak nem lelhető ésszerű indoka. Egyes szereplőket a szolgáltató nem tudja azonosítani, illetve az ügyletsorozat indokát előtte nem fedik fel. Általában azonban tőkemozgások nem utalnak pénzmosásra.
. 8. Szokatlan és készpénzbevételek
indokolatlan
nagy
összegű
Ha e nagyobb összegű bevételek szokatlanok az adott tevékenységnél, illetve, ha egyéb ésszerű indok ezekre nincs. 9. Leltári többletek Ha egy gazdálkodónál anélkül tapasztalhatók rendszeresen, nagy összegű leltári többletek, hogy annak okai meghatározásra kerültek volna, illetve ezen okok ésszerűek lennének. Ha a leltári többletek nincsenek .összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel, illetve anélkül jelennek meg, hogy azokat leltár hiányok kísérnék.
.
Egyéb (járulékos) körülmények, melyek a pénzmosás megtörténtének lehetőségét erősíthetik 1. Cégvezetés körülményei Nyilvánvalóan alkalmatlan személyek – strómanok – igénybevétele a cégvezetéshez, mint hajléktalanok stb. A szolgáltató azt tapasztalja, hogy a céget valójában nem az ügyvezetőként, és tulajdonosként megjelölt személy vezeti, helyette mások adják az utasításokat, még akkor is, ha a vezető jelen van, sőt ő kér telefonon, vagy más módon segítséget tárgyalás közben. E körülmény önmagában csak figyelemfelhívásra alkalmas.
2. Székhely nélküli tevékenység Az ügyfél a könyvelőt kéri meg arra, hogy székhelyként bocsássa rendelkezésre saját irodáját, vagy a könyvelő tudomással bír arról, hogy a társaságnak a bejelentett székhelye nem létező. Ugyanúgy alkalmas a figyelemfelhívásra az a körülmény is, ha a könyvelő székhelye indokolatlanul távoli a könyvelt cégtől, és a kapcsolatnak nincsenek előzményei sem.
3. Tulajdonosváltáshoz kapcsolódó hirtelen, indokolatlan növekedés a forgalomban, vagy annak irányában, melyet nem előz meg sem befektetés, sem más indok.
4. Szokatlan tőkeműveletek A könyvvizsgált társaság tevékenysége, illetve tőkeműveletei eltérnek a hasonló tevékenységi körrel dolgozó társaságoktól, indokolatlanul alkalmaz készpénzműveleteket, vagy szokatlan üzleteket köt (indokolatlanul vesz igénybe ügynököt, tanulmányokért fizet ki jelentős pénzösszeget, alkalmaz külföldi közvetítőket)
A világ korrupciós toplistája 1. Készpénz levesre (török) Ha Törökországban megállít a közlekedési rendőr, akkor arra kér, hogy adj neki készpénzt levesre, vagy a "chorba parasi"-ra, ami az a leves, amit hagyományosan egy átdorbézolt éjszaka után fogyasztanak.
Észak-Afrikában a közlekedési rendőr arra kér, hogy szponzoráld a következő "kahwe"-ját, kávéját. Kenyában a közlekedési rendőr kéri, hogy járulj hozzá az „idősek teájához” ("chai ya wazee" in Swahili).
2. Tisztelet (azeri) A korrupció a hatalommal és a kiváltságos jogokkal való visszaélésen nyugszik akár utcán, akár vezetői ülésen történik. Az eufemizmus tagadja ezt a tényt és a korrupt viselkedést barátok iránti önzetlen „szívességnek” állítja be.
Az azeri nyelvben a vesztegetésre gyakran használt „hurmat” szó felcserélhető a tisztelet szóra. Egy hivatalos felkérés a vesztegetésre úgy hangzik, hogy „tegyél meg neki egy szívességet” - "hurmatimi ela".
3. A fejétől bűzlik a hal (török) A „fejétől bűzlik a hal” (balik bashtan kokar) kifejezés Törökországból származik, emlékeztetve arra, hogy egy kisstílű utcai vesztegetési ügyet gyakran párosítják nagyobb volumenű, szervezetek és intézmények felsőszintű korrupciójával..
Mexikóban a hivatalnokok, ha elintéznek egy ügyet, jutalékul „egy falatot” (una mordida) kérnek. Kolumbiai társaik úgy mondják, hogy „lefűrészelnek” (serrucho) egy darabot a kormányzati szerződésből maguknak
4. Hála (magyar/mandarin) A korrupció kifejezés nemcsak illegális, hanem erkölcstelen viselkedést is implikál. De néhány országban, ami technikailag illegális, valójában elfogadható, vagy méginkább morális viselkedésnek tudható be. Magyarországon az orvosok és nővérek „hálapénzre” számíthatnak a betegektől borítkba rejtett készpénz formájában. Lengyelországban a természetbeni ajándékok arctalan bürokratákká válnak „ismerős” (znayamoshch) formájában, aki „elrendezhet ügyeket” (zalatvich spravi) számodra a jövőben. Kínában az egészségügyi dolgozók és kormányzati hivatalnokok a „hála egy kis tokenjét” (yidian xinyi) várják el szolgálatukért cserébe. Ahogy az oroszoknál is mondják: nem tudod a „köszönömöt” zsebre rakni, vagyis "spasibo v karman ne polozhish".
5. Asztal alatt (angol/francia/perzsa/svéd) A korrupcióról szóló népszerű kifejezések gyakran metafórikusok. Az ismert angol kifejezés, mely az asztal alatt átadott pénzről szól például létezik a franciában (dessous de table), a perzsa nyelvben (zir-e mize) és a svédeknél (pengar under bordet). Más kifejezések a mozgást hangsúlyozzák. Magyarországon a kenőpénzt a bürokrácia kerekeinek megolajozására használják. Az oroszok azonban úgy tudják, hogy néha valamit tenni kell a hivatalnokok tenyerébe ("polozhit na ladon" or "dat na lapu"), hogy haladjanak az ügyek.
6. Valami kicsi (szuahéli) A korrupcióra és a vesztegetésre sok eufemizmus létezik, hogy elterelje a cselekményről a figyelmet, vagy hogy minimalizálja a jelentőségét. A szuahéli kifejezés "kitu kidogo" (valami kicsi) egy jó példa erre. Az Elefántcsontparton a rendőrség egy "pourboire"-t kér (egy ital ára), kifejezve ezzel a vesztegetés nagyságát a borravaló kis méretéhez képest. A brazil szó a vesztegetésre "um cafezinho" (egy kis kávé) – hasonlóképp kettőzi a borravaló szó konvencionális értelmét.
7. Pénz teára (pastu/perzsa) A tea és a kávé univerzális népszerűsége, mint a vesztegetés metafórái egy másik útját mutatja annak, ahogy az eufemizmusok működnek, hogy elfedjék a korrupt művelet valódi természetét. Afganisztánban és Iránban a vesztegetés kifejezése a "poul-echai", ami azt jelenti, hogy "pénz teára". Mindkét országban a teafogyasztás a társadalmi élet létfontosságú eleme. Pénzt kérni teára magában hordozza a gyanút, hogy a vesztegetésben többen fognak részt venni. Néhány kifejezés – mint például „babot gyerekeknek” – jótékonyság érzetét kelti azzal, hogy azt állítja, hogy a vesztegetés valakinek, aki megérdemli a javára válik.
8. Készpénz kérdésekre (angol) A nagymértékű korrupciónak saját szótára van, amit gyakran a média hozott létre. A brit politikusokról szóló „készpénzt kérdésekért” botrány jut eszünkbe, mint ahogy az olasz „tangentopoli” (vagy „bribesville”) botrány az 1990-es évek elejéről. A jutalékot jelentő „tangente” szó a várost jelentő „poli” szóval kombinálva alkotja azt a kifejezést, ami a politikusoknak adott jutalékot jelentik állami megrendelések odaítéléséért cserébe.
9. Nokiás doboz (magyar) Magyarországon a Nokiás doboz kifejezés a korrupció szimbólumává vált 2010-ben, amikor a BKV vezérigazgatója, Balogh Zsoltot azon kapták, hogy készpénzt ad át Hagyó Miklós Budapest alpolgármesterének egy nokiás dobozban. Azóta a nokiás doboz egyfajta – 15 millió forintos – mértékegységként ismert, ami eredetileg Balogh megvesztegetési összege volt.
10. Kis ponty (cseh) Csehországban a „kis ponty”-ot (kaprzhici), vagy halat (ryby) egyfajta kódolt nyelvként használták a cseh futball egyik nagy korrupciós botrányában. A vezetők, a bírók és a játékosok közötti kommunikációban a kis ponty szintén mértékegységet jelentett, 1000 cseh korona egy „hal”. A „kis ponty” eufemizmus a korrupció cseh szinonimája lett.
Az EU-ban évente 120 milliárd euróra (a GDP 0,8%-a) becsülik a korrupció gazdasági költségeit. Valójában a GDP 5%-a.
Európai Bizottság felmérése
20%
80-90%
99%
Bulgária, MagyarSzéles körű Dánia, Románia,Horvátország, problémának tartja- Finnország, ország, Szlovákia, e országában a Luxemburg, Csehország, Lengyelkorrupciót? Svédország Litvánia, ország Görögország
Európai Bizottság 0,5-1% 1-2% 2-3% 13-15% felmérése Szembesült-e már NémetPortugália, Magyarszemélyesen is a ország, Dánia, Szlovénia, ország, korrupcióval? Hollandia, Finnország, Spanyol- SzlováVesztegetett-e meg Belgium, Luxemburg, ország, kia, már valakit, FranciaSvédország Olasz- Lengyelkértek-e Öntől ország, ország ország kenőpénzt? Észtország
Az Európai Bizottság jelentése szerint • átláthatatlanok a magyar pártok pénzügyei (finnek), a közbeszerzési szabályai, • nem képesek hatékonyan kiszűrni a visszaéléseket (korrupcióellenes hivatal), • szigorítani kellene - a közszereplőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, - a választott és kinevezett köztisztviselők felelősségére vonatkozó szabályait (hollandok, - a politikai szívességeken alapuló kinevezéseket.
A kormánynak és a politikai elitnek kell fellépnie - jogalkotással, - a szabályok következetes végrehajtásával, - látványos öntisztulási folyamatokkal, - személyes és szervezeti szintű példamutatással.
Korrupció Forgalma: visszaélés a közhatalommal és/vagy pozícióval, kötelességszegés, hatáskör túllépés. Korrupciós esetek: - előnyhöz jutja családtagját, rokonát, barátait; - kisebb ajándékot fogad el a kliensétől; - hálapénz fejében intézkedik, engedélyez kedvezően; - munkahelyi felvételkor pénzt fogad el; - szerződéskötést személyes kapcsolatok határozzák meg; - támogatót kell találni egy ügy elintézéséért (lobbizás).
©Lukács
Korrupcióra utaló jelek - egy beszállító indokolatlan előnybe részesítése; - szoros személyes kapcsolat észlelése; - ragaszkodás egy pozícióhoz; - vagyoni helyzet tisztázatlan, hirtelen növekedése; - titkolt külső üzleti tevékenység folytatása; - rossz hírnév; - gyakori szerződésmódosítások, a szerződéses összeg növekedése; - titkolt összeférhetetlenség, összejátszáson alapuló ajánlattétel; - belső információk kiszivárogtatása; - versenyeztetés nélküli beszerzések; - részekre bontott beszerzések.
