A Számviteli törvény évi változásai és gyakorlati alkalmazása

A Számviteli törvény 2015. évi változásai és gyakorlati alkalmazása

.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása • Az adótörvényekről szóló törvény a számviteli, valamint a könyvvizsgálói kamarai törvényt is módosítja • A törvény módosításának egyik oka,hogy összhang legyen az új polgári törvénykönyv és a számviteli törvény között • Évről - évre egyéb jogszabályokra tekintettel is szükség van a számviteli törvény módosítása • A jogszabályok év eleji módosítása lehetőséget ad a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésére is • Szót kell ejteni a kamarai törvényről is

.

A változásokról röviden Az Szt. átveszi a Hpt. pénzügyi lízing fogalmát, ahol döntő szempont, hogy az ügylet szabályszerű befejezésekor a lízingbe vevő vagy egy általa megjelölt személy jogosulttá (de nem kötelessé) válik a lízingelt eszköz tulajdonjogának megszerzésére. (2014. évben is lehet alkalmazni)

A változásokról röviden A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról [2014. évi LXXVI.] új törvény került elfogadásra, ami 2015. január 1-vel törli a korábbi fogalom meghatározásban szereplő irányadó törvényt.

A változásokról röviden Ezen túl hibának és hibahatásnak minősül az is, ha egy beszámolóval lezárt üzleti évet szerződések, megállapodások utólagos módosítása miatt kell változtatni, ilyen esetben is az ellenőrzés számviteli módszertana alkalmazandó. (2014. évben is lehet alkalmazni)

A változásokról röviden A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti- és közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés, helyébe az „egyéb társasági részesedés” lépett az Számviteli törvény megfelelő helyein.

A változásokról röviden A Ptk. szerint pótbefizetés pénztől eltérő eszközzel is szolgáltatható. A pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értéke a vonatkozó közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban megjelölt érték. (2014. évben is lehet alkalmazni)

A változásokról röviden Hatályát veszti az a szabály, miszerint az export árbevételt csökkenteni kell a külföldi szállítási és rakodási-raktározási költséggel. (2014. évben nem kell alkalmazni.)

A változásokról röviden Forinttól eltérő devizában készített beszámolónál az egyes jogszabályok által forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra megállapított devizaárfolyamon átszámítva kell figyelembe venni. (2014. évben is lehet alkalmazni)

Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)-(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.

Sztv. változásai

A változásokról röviden A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

A változásokról röviden Megváltozott felhasználású eszköz átsorolásának időpontja: legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérleg fordulónapra vonatkozóan meg kell változtatni. Az átsorolásnak megfelelően át kell vezetni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva. (2014. évben is lehet alkalmazni)

mérleg tagolása, tételeinek tartalma Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.

Sztv. változásai

A változásokról röviden Részvénytársaságon kívüli egyéb vállalkozóknál a tulajdonosok csak az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként helyezhetik tőketartalékba a (jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét.

A változásokról röviden A késedelmi kamat (és a behajtási költségátalány) fizetési kötelezettség az új Ptk szabályai szerint a törvény erejénél fogva áll be, azt kötelezettségként kell kimutatni és nem passzív elhatárolásként.

A változásokról röviden Átértékelés kiterjesztése időbeli elhatárolásokra. A külföldi pénzértékre szóló követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó, számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

A változásokról röviden A közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény levonható áfával csökkentett összege nem végleges pénzeszköz átadásnak, hanem egyéb bevételnek, illetve ráfordításnak minősül. (2014. évben is lehet alkalmazni)

A változásokról röviden Az adott sérelemdíjat egyéb ráfordításként, a kapott – és mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett – sérelemdíjat pedig egyéb bevételként kell elszámolni. (2014. évben is lehet alkalmazni)

A változásokról röviden A Ptk. az átalakulás alatt csak a jogi forma váltást érti, és külön nevesíti az egyesülést és a szétválást. Ennek megfelelően értelemszerűen megjelenik a teljes fogalom a Számviteli törvény több helyén.

A változásokról röviden Bizalmi vagyonkezelés szabályainak megjelenése a Számviteli törvényben.

A változásokról röviden Pontosításként, az eddigi gyakorlatnak megfelelően kimondja a Számviteli törvény, hogy a vagyonmérlegben a mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba az értékhelyesbítés/valós érték értékelési különbözete és a velük szemben álló értékelési tartalékok kivezetése mellett.

A változásokról röviden Megjelenik a beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás megnevezés, de az változatlan, hogy ilyen esetben a ki- és különválás szabályai mellett a beolvadás szabályai is értelemszerűen alkalmazandók.

A változásokról röviden Ha jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, úgy a vállalkozó 90 napon belül köteles új könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Az új jelentésre a közzététel és letétbe helyezés általános szabályai vonatkoznak.

Értelmező rendelkezések, fogalmak ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;

Ellenőrzés fogalma a 2000. évi C. törvény alapján Mindenképpen ki kell azt hangsúlyozni, hogy a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi utólagos ellenőrzése • az önellenőrzés, • illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében. (Szt. 3. § (3) 1. pont)

Ellenőrzések fajtái a végző személye szerint

• ÖNELLENŐRZÉS

• ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉS – – – –

célja fogalma tartalma folyamata

Jogkövetkezmények az adóigazgatásban Késedelmi pótlék

Adóbírság

Mulasztási bírság

Fizetendő

Az adó késedelmes fizetése és/vagy a támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén

Adóhiány esetén, beleértve a jogtalanul igénybevett támogatást is

Bevallási kötelezettség késedelmes teljesítése, hibásan benyújtott bevallás esetén, illetve számla, nyugtaadás elmulasztása esetén

Alapja

Adóhiány összevont egyenlege (Nettó pótlék számítás!)

Adóhiány összevont egyenlege

Mértéke

A jegybanki alapkamat kétszerese

Az adóhiány (jogtalan támogatás) 50 %-a

Különböző %-os mértékek, illetve tételek

Mérséklése

Kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető.

Kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető

Kérelemre mérsékelhető

Önadózás és ellenőrzése • ÖNELLENŐRZÉS – célja – fogalma – tartalma

• ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉS

Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni

Az önellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni (feltárás napja). Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is van: – a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni, – majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és – a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell.

Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: – ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni, – ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, – ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni).

Az adóhatósági határozatok számviteli elszámolásának rendszerezése a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja (Ezzel a határozat jogerőssé válik).

Elsőfokú határozat esetén:

A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el (Így a határozat még nem jogerős). A határozat megállapításait és következményeit nem szabad könyvelni. a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja.(A határozat jogerőssé válik).

Másodfokú határozat esetén:

A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el.(A határozat jogerőssé válik).

Bíróság

A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell.

Az ellenőrzés, önellenőrzés kapcsolata a társasági adóval Adóalap csökkentő jogcím: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg Adóalap növelő jogcím: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként ,vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeg

Feltárt hibák és az általuk okozott hibák (hibahatások) és azok HELYESBÍTÉSÉNEK folyamata ELLENŐRZÖTT ÉV (ÉVEK)

HIBA

„KÖVETŐ” IDŐSZAK(OK)

Hiba hatások

ELLENŐRZÉS (Feltárás) ÉVE

HELYESBÍTÉS + Jogkövetkezménye

Hibahatások Milyen okok miatt keletkezhet hibahatás? a hibával érintett eszközök és források értékében egy későbbi időpontban olyan változás következik be, amelynek eredmény hatása van, a hiba, illetve a hibahatás költségvetési kapcsolatot keletkeztet.

Példa A vállalkozás 2014. október 1-jén önellenőrzés keretében megállapította, hogy egy karbantartásnak minősülő szállítói számlát 2013. július 1-jén tévesen aktiváltak tárgyi eszközként az egyéb berendezések, felszerelések között. A tévesen elszámolt számla összege 1.000 E Ft+ 27% áfa. Écs kulcs 20%. Mérleg fordulónap december 31.

Példa Mellékszámítások: Tárgyi eszközök bruttó értéke: 1.000.000,- Ft Halmozott écs 2014. január 1-ig (10%) 100.000,- Ft Értékcsökkenés a hibafeltárás évében (15%) 150.000,- Ft Nettó érték a hibafeltárás időpontjában 750.000,- Ft Az áfa mind a helyes, mind a helytelen elszámolás esetében levonható adónak minősül. A hiba társasági adóra gyakorolt hatása: 2013 év Adózás előtti eredmény változása -900 E Ft (-1.000 E Ft +100 E Ft) Társasági adó többlet bevallása (900 E Ft*10%) 90 e Ft Önellenőrzési pótlék 0 Ft

Példa A hiba társasági adóra gyakorolt hatása: 2014 év Önellenőrzésre nincs szükség, mivel a feltárás időpontja megelőzi az adóbevallás időpontját. DE a tárgyévi adóalapnál a szükséges korrekciókat végre kell hajtani.

A hibafeltárás évének helyesbítő könyvelési lépései

1. Az elszámolt értékcsökkenés átvezetése a bruttó érték nyilvántartási számlára T: 149 Egyéb berendezések écs 250.000,- Ft K: 141 Üzemi gépek 250.000,- Ft 2. A tárgyi eszköz nettó értékének kivezetése az anyagjellegű költségek közé T: 523 Karbantartás ktg-e 750.000,- Ft K: 141 Üzemi gépek 750.000,- Ft 3. A hibafeltárás évében elszámolt écs átvezetése a karbantartási ktg-ek közé T: 523 Karbantartás ktg-e K: 571 Terv szerinti écs 150.000,- Ft

A hibafeltárás évének helyesbítő könyvelési lépései

4. A korábbi éveket érintő társasági adó különbözet elszámolása (-90) T: 461 Társasági adó elsz. K: 9699 Előző éveket érintő adó visszatérítések 90 e Ft

Ellenőrzések terhei- (jog)következményei számviteli elszámolásuk Önellenőrzési pótlék Alapja: az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Mértéke: Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani.

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK A pótlék számításánál figyelembe vett időszak: • a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének napjáig. • az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adó megállapítás esetén az önellenőrzési pótlékot az észrevétel megtételére nyitva álló határidő leteltét követő naptól az észrevétel adóhatósághoz történő beérkezésének napjáig számítja fel az adóhatóság

A késedelmi pótlék A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.

Az adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a.

A szankciók könyvviteli elszámolása

4. Költségvetéssel szembeni elszámolások

8. Egyéb ráfordítások 1

1. Önrevíziós pótlék és az adórevízió terheinek elszámolása a tárgyévi eredmény terhére

A mulasztási bírság A mulasztási bírság az adókötelezettségek elmulasztásának vagy nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezménye. A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Hibák nagyságrend szerinti csoportosítása Az Szt. szerint a hibák és hibahatások a következő kategóriákba sorolhatók: • nem jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pont), • jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pont), ezen belül A különböző ellenőrzések által feltárt hibák és hibahatások minősítésénél nem egy hiba és azok hibahatásai, hanem egy ellenőrzött üzleti év összes hibája és azok összes hibahatásai együttesen kerülnek figyelembe vételre.

jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pont jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;

jelentős összegű hiba Amennyiben egy vállalkozó a korábbi, lezárt üzleti évekre vonatkozóan jelentős összegű hibát észlelt (önellenőrzés vagy adóellenőrzés keretében), akkor ezen hibák hatásaival a már lezárt üzleti évek beszámolóit kell visszamenőlegesen korrigálnia, azaz ezen hibák eredményre gyakorolt hatásaival a hiba elkövetési időszakának eredményét kell visszamenőleg módosítania. Ami azt jelenti, hogy a ezek a hatások a tárgyévben (hibafeltárás évében) már mint a korábbi évek eredménye jelenik meg, azaz az eredménytartalékban.

A hibák mérlegre gyakorolt hatásait a korábbi lezárt üzleti év beszámolója mérlegének megfelelő mérlegtételei korrigálásával kell bemutatni. (3 oszlopos mérleg)

Nem jelentős hibák rendezése A számviteli törvény előírásai értelmében a korábbi lezárt üzleti éveket érintő, a vállalkozó számviteli politikája szerint jelentősnek nem minősülő hibák hatásait számviteli szempontból úgy kell tekinteni, mintha azok a tárgy üzleti év ( a hibafeltárás üzleti évének) gazdasági eseményei lennének. Ebben az esetben tehát nem csak a hiba következményei (bírságok, pótlékok, késedelmi kamatok) minősülnek tárgyidőszaki eseménynek, hanem magának a hibának a hatásai is, amelyeket a normál számviteli elszámolások szabályai szerint kell a hibafeltárás évének könyvviteli elszámolásaiban rögzíteni, s a beszámolóban szerepeltetni.

Mit kell végrehajtani és mit kell bemutatni a korábbi évek éves beszámolóját érintő jelentősnek minősülő hibahatásokkal kapcsolatban? a.) a feltárt jelentős hiba hatásait a hibával érintett üzleti évek éves beszámolójának mérlegében és eredmény kimutatásában kell végigvezetni b.) a feltárt jelentős hiba hatásait a hibával érintett éveket követő üzleti évek éves beszámolóiban is keresztül kell vezetni, egészen a hibafeltárás évének első napjáig. c.) a jelentős hibával érintett üzleti években a megfelelő adónemekkel kapcsolatban önrevíziót kell végrehajtani, és be is kell azt a NAV-nak nyújtani az Art. Szerint.

d.) a hibafeltárás évében a hibahatások eredményre gyakorolt hatását a saját tőkén belül az eredménytartalék megfelelő korrekciójával kell felvenni (ez azt jelenti, hogy a hibafeltárás évének eredménykimutatása a korábbi évek hibahatásait nem tartalmazhatja. e.) a feltárt jelentős hibák következményeit (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) minden esetben a hibafeltárás évében kell elszámolni, a hibafeltárás évének eredményét érintően.

f.) a hibafeltárás évének éves beszámolója mérlegében és eredménykimutatásában a feltárt jelentős hibák korábbi éveket érintő hatásait informatív jelleggel, elkülönítetten kell bemutatni egy harmadik oszlop beiktatásával, összevontan. g.) a hibafeltárás évének éves beszámolója kiegészítő mellékletében a feltárt hibák korábbi éveket érintő hatásait az érintett üzleti évenkénti bontásban be kell mutatni.

A JELENTŐSÉG VIZSGÁLAT

Nagyságrend (jelentőség) szerinti vizsgálat

1. Olyan gazdasági események, amelyek az eredményt és ezen keresztül a saját tőkét is érintik

2. Csak a saját tőkét érintő gazdasági események

A jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése egy ellenőrzött évre Egy társaságnál 2014. évben végzett önellenőrzése során - amely kizárólag a 2013. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hibák a következők: a) eset: igénybevett szolgáltatás téves ELÁBÉ-ra könyvelése 30 000 000,- Ft (jelentős) A hiba és hibahatás összesítése Eredményt érintő hiba és hibahatás együttes összege: HIBA iparűzési adó hiány 600 e Ft HIBAHATÁS Tao többlet 60 e Ft (10% adókulcs) Saját tőkét érintő hibahatás Mérleg szerinti eredmény változása (csökkenés) -540 e Ft Hiba és hibahatás együttesen előjeltől függetlenül 1 200 e Ft A hiba minősítése a mérlegfőösszeg alapján A vállalkozás 2013 évi mérlegfőösszegének 2 %-a ha mérlegfőösszeg 50 000 e Ft akkor a 2 % -a 1 000 e Ft ettől több a 1 200 e ft tehát jelentős!!!!

Önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Az önellenőrzés hatásainak elszámolása: HIPA hiány elszámolása: T: 86 (2013) Hipa 600.000,- Ft K: 46 (2013) Adófiz. Köt. 600.000,- Ft Társasági adó többlet elszámolása: T: 46 (2013) Adófiz. Köt 60.000,- Ft K: 891 (2013) Tao elsz. 60.000,- Ft

Önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Költségek ráfordítások átvezetése az adózott eredményre: T: 493 (2013) Adózott eredmény szla 600 e Ft K: 86 (2013) Hipa 600 e Ft T: 891 (2013) Tao 60 e Ft K: 493 (2013) Adózott eredmény szla 60 e Ft Adózott eredmény átvezetése T: 419 (2013) MSZE 540 e Ft K: 493 (2013) Adózott eredmény szla 540 e Ft T: 413 Eredmény tartalék 540 e Ft K: 419 (2013) MSZE 540 e Ft

A jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése egy ellenőrzött évre

b) eset: : igénybevett szolgáltatás téves ELÁBÉ-ra könyvelése 30 000 000,- Ft Mérlegfőösszeg 200 000 e Ft 2 %-a 4 000 e Ft (nem jelentős) A hiba és hibahatás összesítése Eredményt érintő hiba és hibahatás együttes összege: HIBA iparűzési adó hiány 600 e Ft HIBAHATÁS Tao többlet 60 e Ft (10% adókulcs)

Saját tőkét érintő hibahatás Mérleg szerinti eredmény változása (csökkenés) -540 e Ft Hiba és hibahatás együttesen előjeltől függetlenül 1 200 e Ft

A jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése egy ellenőrzött évre Az önellenőrzés hatásainak elszámolása: HIPA hiány elszámolása: T: 86 (2013) Hipa 600.000,- Ft K: 46 (2013) Adófiz. Köt. 600.000,- Ft Mivel a hiba és hibahatások nem jelentős összegű hibának minősülnek, ezért a 2014 évi tao bevallásban nem kell (tao trv. 8§-a 8 bekezdés) tao alapot megnövelni, feltéve, hogy a 2014 évi tao alap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.

A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak (Szt. 19. § (3) bekezdése).

A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése A hibák és hibahatások „összes hiba értéke”

JELENTŐS

„Három oszlopos” mérleg és eredménykimutatás

NEM JELENTŐS

„Két oszlopos mérleg és eredménykimutatás”, mert a hibákat és hibahatásokat tárgyévi adatként kell kimutatni

A „Három oszlopos” mérleg és eredménykimutatás előző évi adatok (letétbe helyezett, jelentősen hibás adatokkal!), előző év(ek) korrekciója („csak” a jelentősen hibás évek hibái és hibahatásai) tárgyévi adatok (az előző év(ek) nem jelentős hibák és hibahatásokkal együtt). Mérleg és eredménykimutatás Tételei Mérleg Eszközök Források Eredménykimutatás Hozamok Ráfordítások Mérleg szerinti eredmény

Előző év

A lezárt évekre vonatkozó megállapítások

Tárgyév

Hibák és hibahatások a KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN A Szt. 88. § (5) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.

Példa jelentőség vizsgálatra Megnevezés

2012

2013

2014

Hibaérték

4500

5600

900

Mérlegfőösszeg

125000

130000

128000

Mérlegfőösszeg 2%-a 2500

2600

2560

Jelentős vagy nem jelentős?

JELENTŐS

NEM JELENTŐS

JELENTŐS

Megoldás (Megállapítások)

A 2014. évre talált nem jelentős hibákat és hibahatásokat a 2015. évre vonatkozóan kell javítani, tehát azokat a 2015. évi beszámoló tárgyévi oszlopa kell, hogy tartalmazza. A 2015. évi beszámoló három oszlopos lesz, a középső oszlopban a 2012. és a 2013. évi hibákat, hibahatásokat – tartalmuknak megfelelő mérleg és eredménykimutatás sorokban - be kell mutatni. A jelentős hibákat és hibahatásokat évenkénti bontásban a 2015. évi beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni.

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 1. Elmaradt lekötött tartalék képzése (pl. fejlesztési tartalékra) T: 413 Eredménytartalék K: 414 Lekötött tartalék Csak a források összetétele változik!

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 2. Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz elmaradt aktiválásának pótlása T: 1 befektetett eszközök K: 161 Beruházások Csak az eszközök összetétele változik!

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 3. Pótbefizetésként könyvelt tagi kölcsön befizetés javítása T: 414 Lekötött tartalék pótbefizetés miatt K: 44 vagy 45 Tagi kölcsön Csak a források összetétele változik!

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 4. Aktív időbeli elhatárolásra könyvelt vevői követelés javítása T: 39 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 311 Vevők Csak az eszközök összetétele változik!

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 5. Áruként könyvelt anyagvásárlás javítása T: 211 Alapanyagok K: 261 Áruk Csak az eszközök összetétele változik!

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 6. Le nem könyvelt értékhelyesbítés T137 Műszaki berendezés értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék Változik az eszközök és források, azaz a vagyon főösszege!

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál az eszközök és források változásán túl eredményt érintő tételek is könyvelésre kerülnek 1. Előző évben tőketartozás csökkenéseként könyvelt pénzügyi lízing kamata T: 872 Fizetendő kamatok K: 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek Forrás növekedés, ráfordítás csökkenés és adózás előtti eredmény (saját tőke) csökkenés is bekövetkezik a hiba javítása során!

Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 2. Korábban hibásan ráfordításként könyvelt telek illetékének az aktiválása T: 12 Ingatlanok K: 86 Egyéb ráfordítások Eszközök növekedése mellett csökkentek a ráfordítások és emiatt nőtt az adózás előtti eredmény!

Az új Ptk. miatti módosítás

A pénzügyi lízing fogalma a számvitelben különbözik a Ptk. Által definiált fogalomtól. vagyis

Értelmező rendelkezések, fogalmak pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre;

Sztv. változásai

Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. rendelkezéseinek következtében a pénzügyi lízing fogalmi meghatározása sok problémát okoz a gyakorlatban. A pénzügyi lízing és az egyéb rögzített futamidejű bérleti szerződések elkülönítése továbbra is követelmény, azonban az előírt feltételek azt eredményezték, hogy minden kellően hosszú határozott idejű bérleti szerződés pénzügyi lízingnek minősül. Ez a feltétel az, hogy a fizetendő lízingdíj haladja meg a lízingtárgy szerződéskori piaci értékét. Ez azonban ahhoz vezetett, hogy az operatív lízing kategória gyakorlatilag megszűnt volna. 2015.05.28.

75

Az új ptk. és a Hpt. összefüggései Mivel azonban a pénzügyi szektor az új Ptk. fogalma helyett a Hpt. régi fogalmi meghatározását alkalmazta, a szolgáltatást igénybe vevők nyilvántartását érintő számviteli törvény azonban a Ptk. –beli fogalomra hivatkozott, ezzel azt érték el, hogy Ptk. szerinti pénzügyi lízing nem minősült volna a Hpt. értelmében pénzügyi szolgáltatásnak, és ez a tevékenység nem tartozott volna a felügyeletet ellátó MNB hatáskörébe. Ezért 2015-től a számviteli törvény is a Hpt. korábban is érvényes fogalmát alkalmazza.

2015.05.28.

76

Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése A kérdés az, hogy a követelések üzletszerű vásárlása pénzügyi szolgáltatásnak minősül-e vagy sem. Az új Ptk-ban van fogalmi meghatározás, míg az új Hptben nincs fogalmi meghatározás. Számviteli szempontból azonban nem kell változtatni az eddigi könyvvezetésen.

2015.05.28.

77

Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése A faktorügyletek esetében fontos tisztázni, hogy a Ptk. szerinti engedményezésről - tehát a követelések értékesítéséről - vagy finanszírozási formáról van szó. A visszkeresetes faktoring olyan faktoring szolgáltatás, amelyben a faktor jogosult visszavásároltatni ügyfelével a faktorált követelést. A visszkeresetes faktoringot az különbözteti meg a visszkereset nélküli faktoringtól, hogy a visszkereset nélküli faktorálás esetén a bank részben, vagy egészben átvállalja a vevő fizetési kockázatát, míg visszkeresetes faktorálás esetén a vevő nemfizetése esetén a szállítónak kell helyt állnia a finanszírozó felé. 2015.05.28.

78

Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése A visszterhes, nem valódi faktoring esetében a faktor társaság csupán finanszírozást nyújt és vállalja a követelés beszedését, de ténylegesen nem vásárolja meg a követelést. Ennek megfelelően továbbra is az ügyfél tartja nyilván a vevői követeléseket a könyvelésében.

2015.05.28.

79

Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése Ha például a faktorcég a le nem járt követelések 80 százalékát finanszírozza meg előre. Ezt az ügyfélnél a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatni: T 384 - K 451.

Az adós az előzetes értesítés alapján a faktor cég részére utalja át a számlából eredő tartozását. Ha számla teljes összegében kiegyenlítésre kerül, a faktorcég elszámolásával egyidejűleg az ügyfél átvezeti a vevőkövetelését egy egyéb követelés számlára: T 368 – K 311.

2015.05.28.

80

Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése Ezt követően a megküldött elszámolás alapján az ügyfél: - csökkenti a korábban kötelezettségként nyilvántartott 80 százalék előfinanszírozást: T 451 – K 368, - lekönyveli a faktorcég által felszámított faktorálási, kezelési díjat: T 532 – K 368, - előírja a felszámított kamatot: T 872 – K 368, - és könyveli a követelésből még jóváírt összeget T 384 - K 368.

2015.05.28.

81

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló - korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A tartalék csökkenéseként kell kimutatni: a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eszközök értékvesztése • A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. • (11)A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérleg fordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket, e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök - átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb bevételek között kell elszámolni: Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény - fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett összegét is.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény levonható általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;

Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása Vagyonmérleg, vagyonleltár

A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.

Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása Vagyonmérleg, vagyonleltár Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása Közzététel Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.

Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.

Osztalékelőleg Új Ptk. 3:186. § [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Közbenső mérleg Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Közbenső mérleg Új Ptk. 3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

Közbenső mérleg Ha törvény - osztalékelőleg fizetése feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

A közbenső mérleg zárlati feladatai A közbenső mérleget a - vállalkozó által meghatározott - fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételeknek az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.

Közbenső mérleg záralti feladatai A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.

Közbenső mérleg zárlati feladatai A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó előző dián ismertetett korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.

Közbenső mérleg zárlati feladatai Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárásnál elvégzendő feladatokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hó közi is) így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni.

Közbenső mérleg készítésre vonatkozó szabály A Számviteli tv. 21.§ (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat 2014. január 1-től, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni.

Saját tőke értékének alátámasztására használható mérleg időintervalluma A legutolsó beszámolót, vagy ha készült a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Egy vállalkozás Előző időszakának adatai: Tárgyi eszközök 4925 e Ft Készletek 7813 e Ft Követelések 245492 e Ft Pénzeszközök 1870 e Ft Jegyzett tőke 500 e Ft Eredménytartalék 16.661 e Ft Mérleg szerinti eredmény 20671 e Ft Hosszú lejáratú kötelezettségek 2341 e Ft Rövid lejáratú kötelezettségek 217. 081 e Ft Passzív időbeli elhatárolások 2846 e Ft

Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Kiegészítő adatok eszközök: 2014. Október 31-ig tárgyi eszköz beszerzések miatti nettó érték növekedés 441 e Ft 2014. Október 31-ig készletértékesítés 3677 e Ft 2014. Október 31-ig követelések változása összeségében 57802 e Ft 2014. Október 31-ig Pénzeszközök változása összeségében 131466 e Ft 2014. Október 31. Aktív időbeli elhatárolások 40 e Ft

Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Kiegészítő adatok források: 2014. Október 31. Jegyzett tőke 500 e Ft 2014. Október 31. Tőketartalék 4500 e Ft 2014. Október 31. Eredménytartalék 32831 e Ft 2014. Október 31. Mérleg szerinti eredmény 146073 e Ft 2014. Október 31Hosszú lejáratú kötelezettség 1815 e Ft 2014. Október 31. Rövid lejáratú kötelezettség 260453 e Ft

Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Közbenső mérleg Mérleg „A” Időszak: 2014.01.01. – 2014.10.31.

ezer forint

Előző év

Módosítás Tárgyév

A

Befektetett eszközök

4925

5366

I.

Immateriális javak

0

0

II.

Tárgyi eszközök

4925

5366

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

0

0

Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Közbenső mérleg Mérleg „A” Időszak: 2014.01.01. – 2014.10.31.

ezer forint

Előző év

Módosítás

Tárgyév

B

Forgóeszközök

255175

440766

I.

Készletek

7813

4136

II.

Követelések

245492

303294

III.

Értékpapírok

0

0

IV.

Pénzeszközök

1870

133336

C.

Aktív időbeli elhatárolások

0

40

Eszközök összesen

260100

446172

Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Közbenső mérleg Mérleg „A” Időszak: 2014.01.01. – 2014.10.31.

Előző év

Módosítás

ezer forint

Tárgyév

D.

Saját tőke

37832

183904

I.

Jegyzett tőke

500

500

II.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

0

0

III.

Tőketartalék

0

0

IV.

Eredménytartalék

16661

32831

v.

Lekötött tartalék

0

0

VI.

Értékelési tartalék

0

0

VII.

Mérleg szerinti eredmény

20671

146073

Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Közbenső mérleg Mérleg „A” Időszak: 2014.01.01. – 2014.10.31.

ezer forint

Előző év

Módosítás

Tárgyév

E.

Céltartalék

0

0

F.

Kötelezettségek

219422

262268

I.

Hátrasorolt kötelezettségek

0

0

II.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

2341

1815

III.

Rövid lejáratú kötelezettségek

217081

260453

G.

Passzív időbeli elhatárolások

2846

0

Források összesen

260100

446172

Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása Ahhoz, hogy a témát kifejthessük először a jegyzett tőke fogalmát és életgörbéjét kell áttekinteni Jegyzett tőke névérték: – cégbírósági bejegyzéshez kötött (gazdasági) társaságok esetében: • A létesítő okiratban meghatározott és cégbíróságon bejegyzett összeg

– cégbírósági bejegyzéshez nem kötött gazdálkodók esetében: • A létesítő okiratban meghatározott, ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott összeg

TŐKEEMELÉS módjai Pénzzel és/vagy apporttal Külső forrás a régi vagy új befektetőtől. Új részvényekből, Dolgozói részvény forgalomba hozatalával, Jegyzett tőkén felüli vagyon terhére belső forrásból

TŐKEEMELÉS FELTÉTELEI Az új törzsbetét legkisebb összege nem lehet kisebb 100 eFt-nál és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása A tőketartalék alapvetően olyan elemeket tartalmaz, amelyek függetlenek a gazdálkodó tevékenységének eredményességétől, azaz tőkeérték változásból származnak, illetve idesorolandók az e címen átadott és átvett összegek.

Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása A tőketartalék növekményeként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint: - a részvények kibocsátáskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti pozitív különbözetet (ázsió), - a jegyzett tőke emelésekor a kibocsátáskori (jegyzési) ellenérték és a névérték közötti pozitív különbözetet (ázsió), - tulajdonosok (alapítók) által alapításkor, illetve a tőkeemeléskor ilyen címen véglegesen adott eszközök, pénzeszközök értékét az eszközmozgással, illetve a pénzmozgással egyidejűleg,

Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása A tőketartalék növekményeként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint: - a jegyzet tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, - jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg. - a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a szövetkezeti üzletrész levonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét.

Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása -

-

A tőketartalék csökkenéséként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint: a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékkal szemben, veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg, a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék kivonás összegét.

Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg,

Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg,

Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.

Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.

3. Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.1 Pótbefizetés teljesítése pénzeszközzel A hatályos számviteli törvény a saját tőkén belül elkülönített elemként nevesíti a lekötött tartalékot. A lekötött tartalék saját tőkén belül történő elkülönített kimutatásával jelentősen javult az éves beszámoló mérlegének információs tartalma.

Pótbefizetés teljesítése pénzeszközzel Befizetés a lekötött tartalékba Egyértelmű előnye, hogy ezzel a pénzeszköz nő és a saját tőke is pótolható. Egészen addig nem vehető vissza, amíg a vállalkozás eredmény ágon vissza nem pótolta a saját tőkét.

A befizetés ideiglenes, mert a jövőben vissza is lehet. Miután a Gt. hatálya alatt a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, az azonnal visszafizetendővé vált, amint a társaság nyereséget termelt. Az új Ptk. megengedő jellege miatt a jövőben pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására is felhasználható, így a visszafizetése a nyereség keletkezésekor nem automatikus.

Pótbefizetés, mint pénzbeli hozzájárulás A pótbefizetés, ahogy a neve is mutatja, további pénzeszköz rendelkezésre bocsátását jelenti, amit – a számviteli törvény szigorú értelmezésében – kizárólag a pénzmozgással egyidejűleg lehet a számviteli nyilvántartásokban elszámolni. Az új Ptk. foglalkozik azzal az esettel, hogy miként kell eljárni a nem pénzbeli hozzájárulásként adott pótbefizetéssel.

3.1 Pótbefizetés teljesítése pénzeszközzel A számviteli törvény szerint lekötött tartalékként kell elszámolni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig. A kapott pótbefizetés elszámolása a banki jóváírási értesítés alapján: T 384. Elszámolási betétszámla K 4143. Lekötött tartalék pótbefizetésekből A kapott pótbefizetés visszafizetésének elszámolása a banki terhelési értesítés alapján: T 4143. Lekötött tartalék K384.Elszámolásibetétszámla pótbefizetésekből A befizetéseket és a visszafizetéseket természetesen pénztárban is kezelhetjük.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése A lekötött tartalékban kimutatott tőkeértékek szabadon, a gazdálkodó döntése szerint nem felhasználhatók, azokat csak a törvényben nevesített esetekben lehet felszabadítani, igénybe venni. Lényegét tekintve ide kerülnek átvezetésre a gazdálkodás során keletkező osztalékfizetési korlátot jelentő összegek, valamint további egyéb tételek is.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése • • • • •

A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét, részvénytársaságnál a lekötött tartalék javára jogszabály alapján tör­ténő jegyzett töke leszállítás összegét, valamint a tulajdonosnál a vállalt, de még nem teljesített pótbefizetés összegét foglalja magában.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése Amennyiben valamely, a számviteli törvény hatálya alá tartozó tulajdonos kötelezettséget vállalt valamely érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásnál pótbefizetés teljesítésére, akkor az ennek megfelelő tőkeösszeget más célra már nem használhatja fel, s így azt az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése Ha a tulajdonos a pótbefizetés kötelezettségét a mérleg fordulónapja után, de még a mérlegkészítés időpontját megelőzően vállalja, akkor annak hatását már a tárgy üzleti évről készített beszámolóban is érvényesíteni kell, azaz az átvezetést végre kell hajlani a lekötött tartalék javára. Ez azt jelenti, hogy pl. egy, a tulajdonos által 2014. január 10-én vállalt pótbefizetésnek megfelelő összeget, ha a döntése megelőzte a mérlegkészítése időpontját, akkor már a 2013. üzleti évről készített beszámolóban is úgy kell szerepeltetni, mint lekötött tartalékot.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig. A lekötött tartalék ezen mozgásának elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történhet csak meg.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.2. Pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel A pótbefizetés az új Ptk. Hatálybalépésének napjáig kizárólag pénzben volt teljesíthető. Az új Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján a pótbefizetés nem pénzbeli szolgáltatással (pénzeszköztől eltérő eszközzel) is rendezhető.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.2. Pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel Nem pénzbeli pótbefizetés esetén jellemzően a pótbefizetést teljesítő tulajdonosnál a pótbefizetésként átadásra kerülő eszköz nyilvántartási (könyv szerinti) értéke eltér annak a pótbefizetésről hozott határozatban meghatározott értékétől. Emiatt az eszköz átadását az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni a pótbefizetést teljesítő tulajdonosnál.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.3. Pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értékének meghatározása A pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési értéknek minősül .

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.4. Pótbefizetés visszafizetése pénzeszközzel a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg: T 414. Lekötött tartalék K 38. Pénzeszközök

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.4. Pótbefizetés visszafizetése pénzeszközzel A pótbefizetés visszafizetésének számviteli elszámolása nem az elhatározás napján, hanem a teljesítése napján történik. A pótbefizetés visszafizetése minden esetben a visszafizetés időpontjában érvényes tagjegyzék, részvénykönyv szerinti tulajdonosokat illeti meg.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.5. Pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel Nem pénzbeni szolgáltatás nyújtása esetén a későbbiekben nem lehet a pótbefizetést visszafizető társaságot arra kötelezni, hogy a pótbefizetésként korábban kapott eszközt adja vissza, mert valószínűleg az már ugyanabban a formában és értékben nem is létezik.

Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.6. Pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értékének meghatározása Pótbefizetés visszafizetéséként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a pótbefizetés visszafizetéséről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

Devizás tételek értékelése Számviteli politikában választható átszámítási árfolyamok Szinte minden évben szó esik a továbbképzéseken a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60.§-áról, amely meghatározza azokat a szabályokat, melyek keretei között a számviteli politikánkban meg kell állapítanunk azt az árfolyamot, melyet a kettős könyvvitel vezetése során, valamint az analitikus nyilvántartásokban alkalmazunk.

3. DEVIZÁS ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA, A DEVIZÁS TÉTELEK ÉV KÖZI ÉS ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE TÉMAKÖRÖK: A. Devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint devizaalapú forintra szóló eszközök és kötelezettségek fogalma, fajtái B. Devizás eszközök értékelése C. Devizaeszközök és devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke D. Devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelése E. Devizaeszközök és devizakötelezettségek állományból való kivezetése és a kapcsolódó árfolyam különbözet elszámolása F. A devizaeszközök értékvesztése

A)

DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT DEVIZAALAPÚ FORINTRA SZÓLÓ ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK FOGALMA, FAJTÁI 1.

Devizaeszközök: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő eszközök lehet: valutakészlet, devizabetét, külföldi pénznemre szóló értékpapír (hitelviszonyt és tulajdoni részesedést megtestesítő), külföldi pénznemre szóló követelés

2.

Devizakötelezettségek: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő kötelezettségek

3.

Devizaalapon forintra szóló eszközök, illetve kötelezettségek: forintra szóló, meghatározott devizaösszeg szerződésben rögzített árfolyamon történő átszámításával megállapított forintösszegben teljesítendő

B) DEVIZÁS ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 1. Általános szabályok • a számviteli törvény alternatív lehetőségeket biztosít a vállalkozók számára • a választást a számviteli politikában rögzíteni kell • minden választási lehetőségben a közös, hogy az üzleti év egy napjára vonatkozóan csak egy árfolyam kerülhet alkalmazásra  kivételes esetekben könyv szerinti árfolyamok is alkalmazhatók  a meglévő deviza, valuta tételeknél

• további közös jellemző  az alkalmazandó deviza, valuta árfolyam nem különbözik  akár eszköz, akár forrástételről van szó • minden devizás tétel, akár eszköz, akár forrás, azonos árfolyammal kerül forintosításra DEVIZÁS ÉRTÉKELÉS ÁLLOMÁNYBAVÉTELKOR

FŐSZABÁLY Állományba vétel a teljesítés napján érvényes VÁLASZTOTT ÁRFOLYAMON

KIVÉTELEK Barter ügylet

Devizás követelés ellenében elfogadott váltó

Forintért vásárolt valuta és deviza

a) Főszabály • a devizás tételeket a teljesítés (bekerülés) napján érvényes választott árfolyamon kell átszámítani forintra • a számviteli törvény szerint választható árfolyamok az alábbiak:  választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga, vagy  a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam  az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama  ha az előbbiek nem biztosítanak megbízható értékelést, akkor a pénzintézeti vételi árfolyamot, vagy az eladási árfolyamot kell választani  ha az előbbiek nincsenek akkor a szabadpiaci valutaárfolyam, és ha ez sincs akkor a keresztárfolyamok alapján számított értéket kell figyelembe venni

4. Az első módszer alkalmazása • az első módszer alkalmazása esetében a választott hitelintézet kifejezés azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó  nem rendelkezik devizaszámlával, és forintszámlája is csak egyetlen banknál van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetet választani  nem rendelkezik devizaszámlával, de forintszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható)

 rendelkezik devizaszámlával, méghozzá csak egyetlen hitelintézetnél, akkor célszerű a devizaszámlát kezelő hitelintézetet választani  rendelkezik devizaszámlával, de devizaszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a devizaszámlákat vezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható).

C. DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK BEKERÜLÉSÉNEK MÓDJA ÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE a devizás tételek értékelése azok nyilvántartásba vételekor a devizás eszközöket és forrásokat a teljesítés (könyvekbe történő felvétel) napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani, vagy a speciális módszerek szerint felvenni a könyvekbe.

• a devizás tételek üzleti év közbeni mozgásainak elszámolása A devizás eszközök és források pénzügyi teljesítését (ideértve a beszámítást, kompenzálást, váltóval történő kiegyenlítést stb. is

 amennyiben a gazdálkodó rendelkezik devizával, valutával, akkor a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani (valutapénztár és devizaszámla közötti mozgások esetében), illetve a pénzügyi teljesítés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékeléséhez választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani (követelések, kötelezettségek pénzügyi teljesítése esetén) Folytatás

 amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik devizával, valutával, akkor a ténylegesen forintban fizetett összegben kell elszámolni amennyiben nem pénzmozgással járó kiegyenlítés történik, akkor a meglévő deviza eszköz vagy forrás könyv szerinti árfolyamán kell az ügyletet elszámolni

Devizaeszközök: • devizaeszközök bekerülésének módja és bekerülési értéke  forint ellenében valutavásárlás, devizavétel  más valuta, deviza ellenében történő valuta-, devizavétel (átváltás, csere, konverzió)  külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátásakor devizában befolyt összeg  külföldi pénznemre szóló követelés devizában befolyt összege  külföldi pénznemre szóló értékpapír beváltásakor devizában befolyt összeg  szerződés szerint teljesített értékesítés,nyújtott szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló követelés

 devizában nyújtott hitel, kölcsön miatt keletkezett követelés  külföldi pénznemre szóló követelés vásárlása  külföldi pénznemre szóló értékpapír vásárlása,jegyzése, más módon történő beszerzése  külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír apportba történő átvétele  külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír térítés nélküli átvétele  egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló követelés

DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK • devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke  szerződés szerint teljesített, ellenérték fejében történő beszerzés (vásárlás), igénybevett szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló kötelezettség  Devizában felvett hitel, kölcsön miatt keletkezett kötelezettség  külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátása miatt keletkezett kötelezettség  egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló kötelezettség  ellentételezéssel átvállalt tartozás

DEVIZÁTLAN TÉTELEK • devizaalapon forintra szóló hitel-, kölcsön nyitása, illetve igénybevétele, adásvétel, szolgáltatás nyújtása, illetve igénybevétele, értékpapír beszerzése, illetve kibocsátása miatt forintra szóló értékpapír FIGYELEM! Devizaalapú követelésekről, illetve kötelezettségekről beszélünk, amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg. Ezen szerződések esetében a forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételnél továbbá mérleg fordulónapi értékelésénél a Szt. devizás tételekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

SPECIÁLIS SZABÁLYOK 1. Kivételek a követelésének értékelésénél a) Barter ügylet esetén az első ügyletet – akár import akár export – az általános szabály alapján, a teljesítéskor érvényes választott árfolyamon kell értékelni. A második ügylet értékelése az első ügylet értékéhez igazodik, vagyis azzal teljesen megegyező. Ily módon a barter ügylet kapcsán árfolyam-különbözet nem keletkezik. A barter ügyletek az év végi devizás értékelés során sem értékelhetők át! Számvitelileg barter ügyletnek csak az tekinthető, amellyel kapcsolatban mindkét ügyletről (az exportról és az importról) ugyanazon szerződő felek, ugyanazon időpontban, ugyanazon devizaértékben előre megállapodnak. Tehát a két ügylet teljesítési időpontja tér csak el egymástól.

b)

Devizás követelés ellenében elfogadott váltó bekerülési értéke megegyezik a kiválasztott követelés ellenértékével (könyv szerinti értékével). Ebből következően ilyen tranzakciónál sem keletkezik deviza árfolyam-különbözet.

c)

Forintért vásárolt valuta és deviza pénzeszközök esetén a forintban kifizetett ellenérték lesz a valuta-deviza bekerülési értéke. Árfolyam-különbözet tehát ekkor sem adódik. (Megjegyezzük, hogy ez a téma csak a teljes körűség kedvéért került ide, természetesen a valuta-deviza nem minősül követelésnek.)

2. Kivételek a valuta- és devizakészletek értékelésénél a) A valutapénztár állományába A valutapénztár állományában bekövetkezett évközi változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámításával kapcsolatban a számviteli törvény nem tartalmaz tételes előírásokat. A valutakészletek évközi elszámolása során a gazdálkodók választhattak több elszámolási lehetőség között. Ezek közül ajánlhatók a következők: • a valutakészletekben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a gazdálkodó

 a növekedéseket a valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére választott napi árfolyamon, eseményenként elszámolva a keletkező árfolyam-különbözeteket  a növekedéseket a valuta megszerzéséért (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a meglévő valuta könyv szerinti árfolyamán elszámolva, így kiküszöbölve az árfolyam-különbözeteket (a felhasználásoknál vagy az átlagárfolyamot, vagy a FIFO-módszert alkalmazva A valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenérték meghatározása attól függhet, hogy a valuta milyen forrásból származik.

• meglévő devizaszámláról történő valuta felvét esetében a számított forintellenérték a meglévő deviza könyv szerinti árfolyama • forint ellenében történő valuta vásárlása esetében a ténylegesen fizetett forintellenérték (ami gyakorlatilag az adott hitelintézet által alkalmazott valuta eladási árfolyam) • valuta ellenében történő értékesítésből származó valuta esetében a valuta adott napon érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam • elszámolásból visszavételezett valuta esetében a visszafizetés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintösszeg

• a valutakészletekben bekövetkezett változások a valutapénztárban „elszámoló árfolyamon” kerülnek elsődlegesen rögzítésre, a valutapénztár mellett vezetve egy „valutaár-különbözeti” számlát, amelyen a keletkező árfolyam-különbözetet időszakonként (havonta, negyedévente vagy év végén) meg kell osztani készletre és felhasználásra eső rész között. b) A devizakészletek állománya • a forintra történő átszámításra a szt. nem tartalmaz előírásokat • a valuta pénztárnál használatos módszereket alkalmazhatják • valutakészlet helyett devizakészlet értendő

3. Kivételek és a devizakötelezettségeknél a) Devizában, valutában keletkezett kötelezettségek esetén külön kell választanunk • ha pénz beérkezéséből származik a kötelezettség  hitelek, kölcsönök, kapott előlegek, vagy • ha nem pénz beérkezéséből származik a kötelezettség  szállítói tartozás, váltótartozás, átvállalt kötelezettség b) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni

Devizában, valutában keletkezett pénz beérkezéshez kapcsolódó kötelezettségnél az állományba vétel a következők szerint történik: • ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott (választott hitelintézet által nyilvántartott eladási és vételi árfolyam átlaga, MNB, vételi, vagy eladási) árfolyamon számított forintérték • ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

Devizában, valutában keletkezett nem pénz beérkezéséhez kapcsolódó kötelezettségeknél (szállítók) az állományba vétel a következők szerint történik: • a számla alapján devizában, valutában teljesítendő kötelezettséget az elismert számlázott devizaértéknek a teljesítés napján érvényes árfolyamon a számviteli politikában meghatározott választott árfolyamon meghatározott összeg • a szerződés szerint exportáruval, exportszolgáltatással történő kiegyenlítés esetén (barter) az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összeg

Devizában keletkezett váltótartozásnál az állományba vétel a váltókamattal növelt, lejáratkor fizetendő deviza összegében történik: • szállítói kötelezettség ellenében adott váltó esetén a váltókötelezettség keletkezésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összegben kerül állományba vételre • kölcsönnyújtás fejében adott váltó (fináncváltó) esetén  ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték  ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

D) DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK ÁTÉRTÉKELÉSE 1. Átértékelés gyakorisága • általánosan a mérleg fordulónapján • devizaalapon forintra szóló eszköz és kötelezettség keletkezésekor 2. Átértékelésre alkalmazott árfolyam • a számviteli politikában rögzített választott árfolyam, amely lehet  a választott hitelintézet átlagos deviza árfolyama  az MNB hivatalos árfolyama  a választott hitelintézet devizavételi árfolyama  Európai Központi Bank (EKB) árfolyama

 a választott hitelintézet deviza eladási árfolyama  a nem konvertibilis deviza valamely konvertibilis devizában kifejezett keresztárfolyama, továbbszámítva a konvertibilis deviza fenti árfolyamok közül választott forintárfolyamán 3. Devizanemenként kiválasztani

kell

a

megfelelő

árfolyamot

4. Devizás tételek összevont átértékelési különbözete a) Általános előírások • az átértékelés a mérlegforduló napján • az átértékelés választott árfolyam szerint

Év végi devizás értékelés lépesei 1.

Lépés

A KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK megállapítása Ez automatikusan kialakul az évközi könyvelés és az év végi (egyéb) értékelési munkálatok végeredményeként

2.

Lépés

FORDULÓNAPI ÉRTÉK (a választott árfolyam szerinti érték) meghatározása. Minden devizás tételnél külön-külön: D* Ft/D = fordulónapi árfolyamon számított érték

3.

Lépés

ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET megállapítása Minden devizás tételre külön-külön: (2. lépés – 1. lépés) = Árfolyam-különbözet

4.

Lépés

AZ ÖSSZEVONT ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET megállapítása Az egyedi árfolyam-különbözetek összevonása, egyenlegezése

Az árfolyamon különbözet elszámolása A pénzügyi teljesítés során keletkező árfolyam-különbözet (amely egy realizált árfolyam-különbözet lesz) jellegének megfelelően kell elszámolni az eredmény terhére vagy javára, minden devizás tétel esetében a következők szerint: • a realizált árfolyamnyereséget mindig a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között • a realizált árfolyamveszteséget mindig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között Az elszámolt realizált árfolyamnyereségek és veszteségek minden esetben a tárgy üzleti év eredményét befolyásoló tényezőként kimutatásra kell hogy kerüljenek. c

Kivételek az összevont átértékelési különbözet beszámításakor • kivételt képez az összevont átértékelési különbözetbe való beszámítása alól  a tárgyi eszköz, immateriális eszköz devizakészlettel nem fedezett beszerzése kapcsán keletkezett devizatartozás (hitel, értékpapír kibocsátás stb.) átértékelési különbözete, amely az eszköz beszerzési értékét korrigálja az aktiválás időpontjáig

 A tárgyi eszköz, immateriális eszköz devizakészlettel nem fedezett beszerzése kapcsán keletkezett devizatartozás (hitel, értékpapír kibocsátás stb.) negatív devizakötelezettségek összevont átértékelési különbözeteként kialakult nyereséggel nem ellentételezett, a számviteli politikában rögzített döntés szerint – aktív időbeli elhatárolásként elszámolt összege, amely időbeli elhatárolást a tartozás törlesztésére jutó összegben, illetve a tartozás adott évi átértékelési különbözeteként vagy az egyéb devizaeszközök és devizakötelezettségek összevont átértékelési különbözeteként jelentkező nyereséggel való ellentételezéskor kell megszüntetni



sajátos céltartalék-képzést von maga után: amelyet az időbeli elhatárolásban lévő nem realizált árfolyamveszteségnek a tartozás már eltelt futamideje és a teljes futamidő arányában meghatározott szintjéig kell képezni (a tartalék ezen szintet meghaladó összegét fel kell használni)

e) Nem minősül átértékelésnek • nem minősül átértékelésnek többek között:  egyik deviza, valuta más devizára, valutára való konvertálásakor a bekerült új deviza, valuta számviteli politikában rögzített, választott árfolyamon átszámított forintértéke és a cserébe adott deviza, valuta kivezetett könyv szerinti értéke közötti különbözet  a dolgozó kiküldetésekor rendelkezésére bocsátott valuta számviteli politikában rögzített választott árfolyamon átszámított forintösszegében keletkező devizakövetelés és a valutapénztárból kifizetett valuta kivezetett könyv szerinti értéke közötti különbözet

Ezeket a különbözeteket, a felmerüléskor, jellegüktől függően kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között. • a devizaalapon forintban fennálló eszközök és kötelezettségek átértékelésére a devizaeszközök és a devizakötelezettségek átértékelési szabályait kell alkalmazni és az összevont átértékelési különbözetben azt is figyelembe kell venni.

Behajtási költségátalány • Behajtási költségátalány (Szt. 77. § (2)b), 81. § (2)b), Ptk. 301/A. § (3), 301/B. § (3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2013. július 1-jétől hatályos módosításával bevezetett, a kötelezett által késedelmes fizetés esetén fizetendő 40 eurós behajtási költségátalányt az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni.

A behajtási költségátalány A behajtási költségátalányt a késedelmi kamattal azonosan kell elszámolni. Ennek megfelelően a mérleg fordulónapig felmerült és a mérleg készítés időpontjáig befolyt behajtási költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni, a főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg.

Behajtási költségátalány A behajtási költségátalányt fizető vállalkozásnál a felmerült fizetési kötelezettséget – a fizetendő késedelmi kamathoz hasonlóan – az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, azaz itt nem feltétel a kötelezettség pénzügyi rendezése.

Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor

T 86 Egyéb ráfordítások K 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K Rendkívüli bevételek

Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98 Rendkívüli bevételek

Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38 Pénzeszközök

A behajtási költségátalányt a késedelmi kamattal azonosan kell elszámolni. Ennek megfelelően a mérleg fordulónapig felmerült és a mérleg készítés időpontjáig befolyt behajtási költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni, a főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg.

Köszönöm a figyelmet!