A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó
főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság
Kihívások • Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó alacsony foglalkoztatási arány; • Nem kellő minőségű a pályakezdő munkaerő; • A munkaerő-piac elvárásainak kevéssé felel meg az iskolai rendszerű képzés kínálata, szerkezete; • A munkaerő-piaci előrejelzések nem kellően megalapozottak (RFKB döntések);
• Az iskolarendszer nem követte a demográfiai változásokat (kapacitásfelesleg); • Jelentős azok száma, akik szakképzettség nélkül hagyják el az iskolai rendszert (lemorzsolódók, korai iskolaelhagyók); • A TISZK rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot. • Az életpálya-tervezésnek ma még kevéssé tudatos része az LLL
2012.05.08.
3
Szakképzés vonzóvá tételéhez alapelvek • • • • • • •
Rendszerelvű legyen El lehessen igazodni benne Sikerélmény legyen benne Megélhetést biztosítson Alapokat adjon az életpálya tervezéshez Folyamatos munkát biztosítson A gazdaság igényelje
• Kormány által elfogadott szakképzési koncepció • A szakképzésről szóló 2011. évi C L X X X V I I . t ö r v é n y
Fejlesztési alapelvek o
o o
o o
Széles tudásbázisú, az LLL stratégiának is megfelelő ún. alap-szakképesítéseket tartalmazzon elsősorban (jellemzően magasabb óraszámú képzések); Tükrözze a munkaerő-piaci trendeket (foglalkoztatási arány, betölthető munkakörök figyelembe vétele); A költséghatékonyság miatt is csökkenjen a specializációk száma (pl. évek óta szüneteltetett képzések); Az 55 szintű képesítések átkerülnek a felsőoktatás hatáskörébe; Figyelembe kell venni a jogszabályban előírt képzési kötelezettségeket (pl. hatósági vizsgák)
Tanulói és iskolai szintű fejlesztés . • Minőségfejlesztés a teljes szakképzési folyamatban; • Szakmaszerkezet korszerűsítése; • A szakmai gyakorlat nagyobb aránya, döntően vállalati képzési helyszínen; • A lemorzsolódás megakadályozása és kezelése a HÍD programokban; • Megújított pályaorientációs rendszer, pályakövetés.
Oktatási rendszer-szintű fejlesztés • Az oktatási szerkezet átalakítása a szakiskolák és szakközépiskolák szintjén; • Az iskolai rendszer hatékonyabb, jobban átlátható, koordináltabb működtetése; • A TISZK-rendszer holland mintájú átalakítása; • A felnőttoktatás lehetőségének bevezetése és kiterjesztése minden iskolatípusban. • OKJ fejlesztést követően Szvk , kerettantervek, tartalomfejlesztés.
Működést elősegítő fejlesztés • elektronikus törzslapok, bizonyítvány nyílvántartás • Teljes vizsgaelnöki jegyzék • Egy helyen az elnöki kijelölés • Szakértői jegyzék • Komplex szakmai vizsga • Vizsgaszervezők országos nyilvántartása •
Transzparencia alapelvei • • • •
Általános irányelvek Szabályozottság Sztenderdek Indikátorok
EU kohéziós politikája mint általános irányelv • a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, • a Közösség egészének harmonikus fejlődése, • a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása.
Szakpolitikai prioritások mint általános irányelv • a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, • a képzési kínálat és kereslet egymásnak való jobb megfeleltetése, • a szakképzéshez való jobb hozzáférés, különösen a munkaerőpiac rászoruló csoportjai számára
Szakiskola • 3 év alapiskola után • Ha nem megfelelő a kompetencia HÍD program • Duális képzés • Gyakorlati oktatás növelése
Tartalmi fejlesztési igények • A modularitási elv összhangban van az európai szakképzés-fejlesztési törekvésekkel (kreditálás, megfeleltethetőség, átjárhatóság, mobilitás érdekében) • Jelenleg több, mint 420 szakképesítés, 1300 kimenettel: nehezen átlátható a pályaválasztás előtt állók, munkaadók számára.2006 –os állapot • Az átalakítás és szűkítés a szakmai szervezetek és a szakképesítésért felelős minisztériumok együttműködésével valósul meg az MKIK koordinációja mellett. • Az OKJ átalakítást SZVK fejlesztés követi.
Szakközépiskola • Szakközépiskolai ágazatok • 4 év • Érettségivel együtt konkrét munkakörre képzés • Érettségi után egy év OKJ szakképesítés
Képzési folyamat szabályozása
• Kerettanterv bevezetése • Folyamatellenőrzés kifejlesztése és bevezetése
Szakmai vizsga a szakképesítés tevékenység céljának megfelelő átalakítása • Komplex szakmai vizsga • NMH SZFI jelöli ki az összes bizottságot • Négy tagú a szakmai bizottság
• • • •
•
Országos szakképzési szakértői névjegyzék vezetése Vizsgaelnöki kijelölés valamennyi, OKJ szerinti szakképesítés tekintetében, Vizsgaközpontok értesítése A törzslapnyilvántartó rendszer összekapcsolása a vizsganyilvántartási rendszerrel Vizsgaszervezési jogosultság nyilvántartása
Ágazatok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
I.Egészségügy II.Szociális III.Pedagógia IV.Képző- és iparművészet V.Előadóművészet I. (artista, táncos) VI.Zeneművészet VII.Bányászat VIII.Épületgépészet IX.Gépészet X.Műszerészet XI.Villamosipar és elektronika XII.Távközlés XIII.Informatika XIV.Vegyipar XV.Vegyész XVI.Építőipar XVII.Könnyűipar XVIII.Faipar XIX.Nyomdaipar XX.Közlekedésépítő
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •
XXI.Közlekedés XXII.Közlekedésgépész XXIII.Környezetvédelemvízgazdálkodás XXIV.Közgazdaság XXV.Ügyvitel XXVI.Kereskedelem XXVII.Vendéglátóipar XXVIII.Turisztika XXIX.Rendészet XXX.Optika XXXI.Szépészet XXXII.Mezőgazdasági gépész XXXIII.Erdészet és vadgazdálkodás XXXIV.Mezőgazdaság XXXV.Kertészet és parképítés XXXVI.FöldmérésXXX VII.Élelmiszeripar XXXVIII.Sport XXXIX.Előadóművész II. (színész)
Országos Képzési Jegyzékszakmacsoportok • • • •
• • • • • • • •
1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar
• 13. Közlekedés • 14. Környezetvédelemvízgazdálkodás • 15. Közgazdaság • 16. Ügyvitel • 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció • 18. Vendéglátásidegenforgalom • 19. Egyéb szolgáltatások • 20. Mezőgazdaság • 21. Élelmiszeripar
Országos Képzési Jegyzék • Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. • a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, • az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, • a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá • a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket. • a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését, • a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzésszervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot), • a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását, • annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,
OKJ
0 225
21. Élelmiszeripar
865
20. Mezőgazdaság
121
19. Egyéb
2153
18. Vendéglátás-
2000
17. Kereskedelem-
369
16. Ügyvitel
1375
15. Közgazdaság
25
14.
259
13. Közlekedés
151
12. Nyomdaipar
365
11. Faipar
92
10. Könnyűipar
1500
9. Építészet
8. Vegyipar
7. Informatika
434 420 481
6. Elektrotechnika-
5. Gépészet
4. Művészet,
3. Oktatás
500
2. Szociális
1000
1. Egészségügy
vizsgák száma 2011-ben (összesen) Összesen
2500
2016
1450 1679
1211 771
535 155
1492 444 2053 204 1308 4381 1340 266 3215 619 3537 1969 1774 3011 2466 2691 674 144 1651 5172 1552
Zala Veszprém Vas Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Pest Nógrád Komárom-Esztergom Heves
2826
Hajdú-Bihar
10582 23210
3132 4304 2589 2384 3331 1778 3863 2829 2150 2585 2917 1767 2253 4863
Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Bács-Kiskun Baranya Budapest
11011 59176
0
10000
20000
30000 IRK
IR
40000
50000
60000
70000
Törzslap feldolgozás a hiánypótlás arányának ábrázolásával 5000 2010. évben beérkezett
4500
2011. évben beérkezett
4000
Hiánypótlásra kiküldött
Törzslapok darabszáma
3500
3000
2500
2000
1500
1000
500
0
2010. év
Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítést tanulók száma elszámolási időszakonként 25 000
23 538
20 156 20 000
18 538
Ösztöndíjban részesülő tanulók létszáma (fő)
Létszám (fő)
16 088 15 000
2,51 tanulmányi átlageredményt el nem érő, fejlesztő oktatásban részesülők száma (fő)
12 747 11 267 9 460
10 000
5 000
4 717 3 546 2 383
2 023
1 574
0
Elszámolási időszakok
1 798
1 492
Szakképzés, felnőttképzés célja Magyarországon o
A megfelelő minőségű és mennyiségi képzett szakember,
o
a gazdaság elégedettsége a képzett szakemberrel szemben,
o
az egyén elégedettsége, hogy megtalálja a munkaerőpiacon a számítását, és
o
a társadalom elégedettsége a megfelelő foglalkoztatás-politika iránt.
Köszönöm a figyelmet!
Modláné Görgényi Ildikó
[email protected]
2012.05.08.
28
