A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései. Szolnok szeptember 27

A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései

Szolnok 2010. szeptember 27.

A gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek érvényesítése a szakképzésben A tervezéshez megvizsgálandó: Mekkora biztonsággal tervezhető? -Ki tervezzen? -Milyen adatok alapján? -Milyen távra?

Mit mutatnak az adatok? (KSH 2010. június) -foglalkoztatási ráta: 55,5% -munkanélküliségi ráta: 11,1% (szakmunkások:12,3%; diplomások: 4,5%) -a szakképzett (ISCED 3-as szint) álláskeresők száma: 159600 fő (33,7%) -diplomás álláskeresők száma: 42900 fő (9,1%)

És még néhány érdekes adat …  A szakmunkás végzettségűek száma az aktív korúak körében: 1 834 100 fő  Szakmunkás végzettségű foglalkoztatottak száma: 1 133 600 fő (különbség: 700 500 fő)  A szakiskolák éves kapacitása mintegy 60 000 fő. Kereseti viszonyok  Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset: 204105 Ft/hó  Fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete: 134532 Ft/hó  Szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete: 276749 Ft/hó

Miért vannak szakképzett munkanélküliek?        

A tanult szakmájukra nincs szükség a munkaerőpiacon. Tudásuk elavult Alacsony bérszínvonal A rossz munkakörülmények Magas a munkába járás költsége A mobilitás hiánya Nem szeretik a szakmájukat Feketén dolgoznak Az NSZFI által kidolgozott pályakövetési rendszer e szempontokból is feltérképezheti a munkaerőpiacot.

A tervezés Hipotézis: A gazdaságnak vannak konkrét igényei, középtávú tervei.  A gazdaság igénye hogyan jut el a döntéshozókhoz? - RFKB-kban részt vevő gazdasági szereplők (kamarák, munkaadók és munkavállalók) közvetítésével.  RFKB - ismert a munkáltatók előtt? (pl. multik) - megkereshető kívülről? - rugalmasan tudja módosítani döntését konkrét igény esetén? - milyen erős a döntése ? (szankciók?) - kikre dönt? (iskolai rendszerű szakképzés)

Döntéshozók és szempontjaik a képzés területén  Iskolafenntartók (költségvetésük)  Tanulók/hallgatók és családjuk (divatszakmák, presztízs, bérviszonyok, munkakörülmények, az iskola megközelíthetősége)  Felnőttképzők (piac, haszon)  Felsőoktatási intézmények (autonómia,erőforráslehetőségek, hallgatói igények)  Cégek (vállalati képzések, belső képzések, saját igény) Hogyan jut el hozzájuk a gazdaság igénye? Motiváltak a gazdasági igények érvényre juttatásában?

Az iskolai rendszerű szakképzés a gazdaság egyetlen „játszótere”  Itt a legkönnyebb beavatkozni (jogszabályi környezet).  A leghosszabb az igény érvényre jutási ideje (2-5 év).  -

Mi a szakképző iskolák feladata? Nevelés, szocializáció. (életkori sajátosságok miatt) Általános műveltség kialakítása. Jó és széles szakmai alapok lerakása. (a vállalati specifikumokat a leendő munkahelyen lehet elsajátítani) Mindezért az iskola a felelős!

 -

Az iskolai rendszerű szakképzés ellentmondásos elemei Szakmai viták az OKJ-ról: A gazdaság szempontjából lassan, az iskolákéból nézve gyorsan frissül. A moduláris vizsga túl bonyolult, (előzetes tudás beszámítása) hosszú , (a vizsgázó számára nem hosszabb, mint régen) költséges és túlbürokratizált. (nem papírigényesebb, mint az érettségi, és a 3V programmal egyszerűsíthető az adminisztráció)

Ugyanakkor:

Az OKJ frissülését jogszabály biztosítja. A bírálók általában nem ismerik a jogszabályt vagy magát a moduláris rendszert sem. A moduláris képzés a tanuló/hallgató és a gazdaság számára is kedvező.

A duális képzés  Milyen ágazatokban lehet tanulószerződést kötni? (egészségügyben, szociális területen, banki szférában, mezőgazdaságban…?)

 Hol van értelme? (gyakorlatigényes képzések)  A képzés mely szakaszában hasznos? (alapozás után)  A gazdálkodó tudja-e biztosítani a teljes körű SZVK-szerinti felkészítést? (minden technológiát, munkafolyamatot be tud, be akar mutatni?, minden eszköz a rendelkezésére áll?)  A gazdálkodó rendelkezik-e az oktatás/nevelés képességével, feltételeivel?

 A gazdálkodó felelősséget vállal-e a gyakorlatért? (Az iskola adja ki a bizonyítványt, de a gyakorlati képzésre nincs ráhatása. Kamarai ellenőrzés.)

A TISZK-rendszerű képzés  Van-e létjogosultsága a duális képzésben?  Mi a szerepe? (csak az alapozás vagy a teljes szakmai gyakorlat biztosítása?)  Milyen erőforrásokkal rendelkezik? (emberi és eszköz)  Fenntartható?  Milyen típusú TISZK a jó? (vegyes profilú vagy ágazati?)  Van értelmük az interregionális és országos TISZKeknek?  Meg tud felelni a gazdaság elvárásainak?

Lehetőségek 1.

 A külső gyakorlati képzés és az SZVK-k követelményeinek összehangolása. (pl. rotációs rendszerben történő képzésszervezés)  Felelősségi körök meghatározása. (bizonyítványban a gyakorlati képzőhely megnevezése)  Az RFKB és a konkrét „megrendelők” kapcsolat-rendszerének intézményesítése.  Az RFKB-döntések kereteinek meghatározása. (végrehajthatóság és ellenőrizhetőség)  Az RFKB-TISZK-NSZFI-KIR kapcsolatának formálissá tétele.(adatszolgáltatás egységesítése)

Lehetőségek 2.  A differenciált normatívák rendszerének kidolgozása.  A szakmunkás képzettséggel rendelkező, jelenleg nem foglalkoztatottak képzése.  A moduláris képzési szerkezet széleskörű megismertetése az LLL érdekében.  A TÁMOP 2.2.1 program folytatása, az elért eredmények disszeminációja. (pályakövetés, minőségfejlesztés, vizsgarendszer- és tananyagfejlesztés, tanártovábbképzés)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

[email protected] www.nive.hu