A szakképzés és felnőttképzés hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új szerepkörben
Hajdúszoboszló,2007 .december 14
1
A képzés és foglalkoztatás kapcsolata A foglalkoztatás esélye az iskolázottsággal nő/Magyarországon különösen erős kapcsolat/ Inaktívak aránya: 8 általános végzettség alatt:% Férfiak:75 Nők: 89 Alapfokú végzettség esetén Férfiak:48 Nők:62 Középfokú végzettség esetén Férfiak:20 Nők:30%-a inaktív 2
Regisztrált munkanélküliek száma és képzettség szerinti megoszlása /400 092fő 2006-ban/ 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű szakképzetlen
26 070 135 550
8 általános végzettségű szakképzetlen Gimnáziumi végzettségű szakképzetlen
204 847
33 625
Szakképzett
3
Továbbtanulási arányok Forrás: OM Statisztikai tájékoztatók
Továbbtanulás középfokon 1985-2005
Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
Nem tanul tovább
180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000
2004/05
2001/02
1999/00
1998/99
1997/98
1996/97
1995/96
1994/95
1993/94
1992/93
1991/92
1990/91
1989/90
1988/89
1987/88
1986/87
1985/86
0
4
A továbbtanulók számának változása Forrás: OM Statisztikai tájékoztatók A középfokon tanulók számának alakulása programonként
gimnázium
szakközépisk.
szakiskola
600000 500000 400000 300000 200000 100000
2005/2006
2004/2005
2003/2004
2002/2003
2001/2002
2000/2001
1999/2000
1998/1999
1997/1998
1996/1997
1995/1996
1994/1995
1993/1994
1992/1993
1991/1992
1990/1991
0
5
A képzés szakmai szerkezete A
képzésben a szakiskolák térvesztése és az érettségit adó iskolatípusok növekedése jellemző, melyek a 12 év alatt nem adnak szakképesítést. A szakképzettséget adó ,illetve az érettségit követően szakmát adó iskolatípusok szerkezete jelentősen eltér-ipari szakmák jellemzően a szakiskolák profiljába tartoznak-szolgáltatási szakmákra a szakközépiskolák készítenek fel. Bolognai folyamat-középfokú felsőfokú szakképzés összetolódik, az összehangolás hiányzik-papír és nem tudásközpontú szemlélet 6
Következmények a foglalkoztatásban 1.Hiányszakmák az iparban 2.A középfokú végzettségű különösen szakközépiskolát végzett pályakezdő állásnélküliek számának folyamatos növekedése . 3. A fiatalok gyakran érettségi előtt szembesülnek,azzal hogy az érettségihez a szakközépiskolában sem jár szakképzettség.A szakmaszerzés ideje túl hosszú.alacsony aktivitási ráta 4.Fokozott nyomás a felnőttképzésre.A szakmaszerzés egyre jellemzőbb útja a felnőttképzés,mivel ez az út gyorsabb és anyagi szempontból is kedvezőbb. 5. Új kihívás a felnőttképzésben az angolszász típusú középfokú alapozó szakképzésre épülő szakmai 7 felkészítés-amely források hiányában túl rövid.
Az ÁFSZ lehetőségei és forrásai a szakképzettségi szint befolyásolásában MPA
központi,decentralizált kerete/rmk-k, központi programok a források 25-30%-a/ Regionális Képző Központokban zajló képzések képzési kerete-évi /15000 álláskereső vagy hátrányos helyzetű/ HEFOP 1.1 „A munkanélküliség megelőzése és kezelése”program/28 000 fő/ „Lépj egyet előre”/15500fő/ Évente mintegy 90 ezer fő képzése 8
Az ÁFSZ országos szervezete
Az ÁFSZ tevékenységének forrása az MPA és uniós források
9
AZ FSZH főbb tevékenységei Klasszikus
koordinációs – fejlesztési feladatok:
Foglalkoztatás-elősegítése,stratégia, álláskeresők ellátásai Munkaerő-piaci programok, aktív eszközök/képzés 30-40%/ Az ÁFSZ országos informatikai rendszerének fejlesztése és üzemeltetése Migráns, EURES, EU programok Az ÁFSZ intézményeinek szakmai irányítása Új
feladatok 2007. január 1.-től Ifjúságpolitikai feladatok (Mobilitás) Rehabilitációs járadékkal kapcsolatos és szociálpolitikai feladatok Társadalmi Párbeszéd Központ (ÁPK, MKDSZ) Nemzeti Pályainformációs Központ (EuroGuidanceNetwork) 10
Sorszám
Támogatásokkal/kedvezményekkel érintettek létszámadatai 2005.-2006. év Munkaerő-piaci Alap (MPA) és Európai Szociális Alap együtt Támogatás/kedvezmény megnevezése
2005. év
2006. év
Érintett létszám (fő)
Érintett létszám (fő)
1.
Béralapú támogatások
61 180
61 218
2.
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
10 753
6 552
3.
START program járulékkedvezmény
4.
Munkaerő-piaci képzés támogatása
5.
Vállalkozóvá/önfoglalkoztatóvá válás támogatása
6.
15 261 57 139
90 142
7 726
6 085
Közhasznú munkavégzés támogatása
79 429
66 403
7.
Mobilitást segítő támogatások
10 794
8 432
8.
M unkahelymegőrzési támogatás
13 703
7 390
9.
Részmunkaidős foglalkoztatás
1 285
1 253
10.
Egyéb támogatás*
3 880
3 325
11.
Közmunkaprogramok
17 510
32 013
12.
Központi munkahelyteremtés tám.
3 126
4 219
TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN
266 525
302 293
11
Az ÁFSZ támogató és fejlesztő funkciói A
hagyományos funkciók mellett előtérbe kerültek a fejlesztések , amely az ÁFSZ megújítását, új szolgáltatások bevezetését ,új támogatási programok indítását jelenti. A szociális és a foglalkoztatási rendszer integrációja-lépésről lépésre Rendszerfejlesztés-informatika-egymáshoz kapcsolódó szakmai funkciók A szakképzés –felnőttképzés befolyásolása rfkb,rkk-on,képzés támogatáson keresztül 12
Fontosabb ÁFSZ intézkedések a TÁMOP első szakaszában főbb szakmai programok A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként TÁM OP 1.3.1.*
forrás (ezer Ft.)
érintett létszám (tervezett)
8 850 000 248 000
Az integrált rendszer kereteinek a megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével (TIOP 3.2.1)* elektronikus ügyfélforgalom (IP cím szerint, nem reg. álláskeresők, éves szinten, projekciós 2006. évi adatok alapján 2008-ra)
1 608 000 587 651
WAP (a szolgáltatás indítása 2006. július)
„Lépj egyet előre” II. (2.1.1) Pályaorientáció rendszerének fejlesztése (2.2.2)
AFSZ.hu NPK 10 665 000 1 864 000
pályainformálást végzők képzése (pedagógus, stb…) Központi szociális információs fejlesztések (5.6.2)- ÚJ (5.4.2.) Dec. programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért 1.1.2. M egv. munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának elősegítése 1.1.1. összesen:
821 000 26 041 000
130 916 384 735 72 000 20 000 3755 közoktatási intézmény, kamarák, ÁFSZ 20 szolg. centrum ... 10 000 9600 szociális intézmény 19 500
11 714 000
9 600 61 563 000 884 751 * a felújított kirendeltségek átlagos éves ügyfélszáma
13
Következtetések A
szakképzési szerkezet tendenciájának folytatásával az iskolában töltött idő nő-aktivitási ráta növekedését nehéz lesz elérni Az ipar a képzési szerkezet miatt nagyrészt a felnőttképzésben juthat munkaerőutánpótláshoz Fokozott igény jelentkezik a felnőttképzésben való részvétel iránt-felnőttek,fiataloktámogatások bővítése,hosszabb képzési idő ÁFSZ növekvő szerepe a szakképzésben-rfkbrkk,támogatások,gazdasági igények 14 megjelenítése ,tájékoztatás,hálózatok
