A szakképző évfolyamokra belépők létszámának és a szakképzést eredményesen befejezők létszámának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Készíttette: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság
2016. szeptember
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3 2. Módszertan ............................................................................................................................. 4 3. A középfokú intézményrendszert érintő változások bemutatása ........................................... 6 4. A népességmozgalmi folyamatok és a tanulói létszámok alakulása ...................................... 8 5. Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ................................................................................................................................. 10 6. A szakképzést eredményesen befejezők létszámainak alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ................................................................................................................................. 24 7. A megyei fejlesztési és képzési bizottság szakmaszerkezeti javaslataival és a szakmaszerkezeti döntésekkel kapcsolatos adatok elemzése ................................................... 31 8. Összefoglaló ......................................................................................................................... 35 9. Következtetések, megállapítások ......................................................................................... 40 10. Függelék ............................................................................................................................. 42
2
1. Bevezetés A megyei fejlesztési és képzési bizottságok elsődleges feladata a szakképzési kapacitások munkaerő-piaci igényekkel történő összehangolása. Ennek során a bizottságok számára fontos szempont, hogy minél több információ álljon a rendelkezésükre javaslataik összeállításánál. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az elmúlt években is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minél megalapozottabb szakmaszerkezeti javaslatok szülessenek. Az MFKB célja, hogy a primer adatok felhasználásával a megye szakképzését jellemző folyamatokat, trendeket is megismerje, hiszen így még hatékonyabban működhet a bizottság, ami szakmailag is megfelelően megalapozott javaslatok elkészítéséhez vezet. Ennek érdekében a bizottság több szakmai tanulmány elkészítését is támogatta az előző években, melyek jelentős mértékben segítették, hogy az MFKB eleget tegyen a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek. A bizottság az előző évek kedvező tapasztalatai alapján, munkáját megkönnyítendő,
újabb
szakmai
tanulmány
megalkotását
támogatta.
A
bizottság
természetesen amellett, hogy szakmaszerkezeti javaslatai kidolgozásához is felhasználja a tanulmányokat, azokat nyilvánosságra is hozza, tehát bárki, aki a megye szakképzése iránt érdeklődik, előkeresheti a bizottság által kiadott dokumentumokat. Jelen tanulmányban a szakképző évfolyamra belépők és a szakképzést eredményesen befejezők létszámával kapcsolatos elemzések találhatóak meg, melyek számos hasznos információval szolgálnak a szakképzés-tervezés szereplői számára. A tanulmány ezzel is szeretné segíteni az MFKB munkáját, hogy még pontosabb képet kapjon egy-egy szakképesítés helyzetéről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
3
2. Módszertan A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkaszervezeti feladatait a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák végzik. A kamarák rendkívül széles körű adatforrásokra támaszkodnak szakképzési feladataik elvégzése során, többek között a KIR-STAT adatai is minden évben rendelkezésükre állnak. A KIR-STAT adatbázisa intézményi adatszolgáltatáson alapul, így a szakképzési adatok első kézből származónak tekinthetőek. A tanulmány során a KIR-STAT adatai kerülnek felhasználásra, hiszen az intézményi adatszolgáltatásnál hitelesebb információforrást aligha lehet találni napjainkban. A tanulmány az első szakképző évfolyamra belépők létszámát, illetve a szakképzést eredményesen befejezők létszámát vizsgálja. Mivel az MFKB feladata elsősorban a szakképesítések szintjén jelentkező javaslatok elkészítése, így a tanulmány is lehetőség szerint a szakképesítések szintjén tartalmazza az adatokat. Emellett természetesen esetenként szakmacsoportos és ágazati szintű csoportosítások is fellelhetőek a szakmai dokumentumban. A vizsgálat tárgyát képező időszakban egymással átfedésben több képzési típus (2+2-es, 2+3as, előrehozott szakképzés, duális szakképzés) is jelen volt a magyar szakképzésben, ami megnehezíti az első szakképző évfolyamra belépők számának és a szakképzést eredményesen befejezők számának közvetlen összevetését. Jelen tanulmányban az első szakképzési évfolyamra belépők, illetve a szakképzést eredményesen befejezők számának elemzése elkülönítetten történik meg, ami az egyes szakképesítések esetében meglévő lemorzsolódás mértékének számszerű meghatározását nem teszi lehetővé. Ennek ellenére, a szakképzésbe belépők és a szakképzést sikeresen befejezők számának tanévenkénti alakulása, azok önálló áttekintése, az abból levonható tendenciák is hasznos információkkal szolgálhatnak a bizottság számára. Az Országos Képzési Jegyzék a vizsgált időszak alatt több alkalommal is módosult, szakképesítések szűntek meg, olvadtak össze vagy éppen új szakképesítések jelentek meg. A tanulmány elkészítésénél a szakképesítések megfeleltetése az elérhető konverziós táblák segítségével megtörtént, azonban a megszűnt szakképesítések adatai nem kerültek felhasználásra, így a KIR-STAT adatai kapcsán bizonyos adatvesztés is felmerült. A tanulmányban az annak készítésekor hatályos Országos Képzési Jegyzékben megtalálható szakképesítések szerepelnek.
4
A tanulmányban elsősorban azoknak a szakképesítéseknek az adatai szerepelnek, melyek a megye vonatkozásában relevánsak, azaz vagy már jelenleg is meghatározóak a megye képzési kínálatában vagy a különböző információk alapján szükség lenne az adott szakképesítés képzési kapacitásainak növelésére. Mivel a szakképzésben tanulók létszáma az egyes tanéveken belül is folyamatosan változó képet mutat, így a KIR-STAT jelen tanulmányhoz felhasznált adatai nagy körültekintéssel kezelendőek, hiszen azok a tanéven belüli változásokat nem tükrözik, azok egy adott állapotot mutatnak be. Ettől függetlenül az idősoros adatok alkalmasak arra, hogy bizonyos folyamatokra felhívja a javaslattevők vagy a döntéshozók figyelmét.
5
3. A középfokú intézményrendszert érintő változások bemutatása A tanulói létszámok áttekintése előtt célszerű a szakképzési fogalmak pontosítása, hiszen a tanulmány elkészítését megelőző időszakban több olyan jogszabályi módosítás is életbe lépett, melyek ismerete elengedhetetlen. A tanulmány témájához kapcsolódó egyik legfontosabb változás a középfokú oktatás intézményrendszerében bekövetkező átalakulás. A középfokú intézményrendszer átalakításának alapvető célja a szakképzés helyzetének megerősítése. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint eddig a középfokon végzett diákoknak csupán egyötöde szerzett szakmát is, ami nagyon alacsonynak mondható. Az új rendszernek köszönhetően a következő időszakban a középfokú oktatásban végzett tanulók több mint fele szakmával is rendelkezni fog. Hosszú időn keresztül a középfokú oktatás intézménytípusait sorolva alapvetően három iskolatípus került megemlítésre, a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola. Ezen a területen is olyan jelentős változások következtek be, melyek alapjaiban érintik a szakképzést, illetve a szakképzésbe belépők és a végzettek létszámát is. 2016 szeptemberétől a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokként, a hajdani szakiskolák pedig szakközépiskolákként élnek tovább. Az új rendszerben a szakiskola elnevezés a korábbiakban speciális szakiskolaként működő intézményeket jelenti majd. A
gimnáziumok
esetében
továbbra
sem
lesz
változás,
azonban
a
korábban
szakközépiskolaként funkcionáló jelenleg már szakgimnáziumnak nevezett intézményekben a tanulók a negyedik év végén már nemcsak érettségi végzettséget, hanem alapfokú szakképesítést is szereznek majd. Ezután, ahogy korábban is, egy év után technikusi végzettség szerezhető majd ebben az iskolatípusban. A változtatás azon alapul, hogy a statisztikai adatok szerint a szakközépiskolában végzett tanulók jelentős része az érettségi megszerzése után nem maradt a technikusi képzésben, azaz szakma nélkül hagyta el a középfokú oktatási rendszert. A változások következtében a közeljövőben bizonyos fokig átalakulhat a szakképesítések helyzete is, elsősorban az egyes szakképesítéseket választók létszámát tekintve, de pozitív irányba mozdulhat el a szakképzést eredményesen befejezők létszáma is. A korábbi szakiskolák esetében, melyek 2016 szeptemberétől szakközépiskolaként élnek majd tovább nincs jelentősebb változás. Továbbra is három év után szerezhető meg a tanult szakképesítés. 6
Az új rendszer hatására a döntéshozók tervei alapján, a középfokú oktatásban végzett tanulók körülbelül 60-65 százaléka szakmával a kezében végezhet majd. Az új intézménytípusok mellett a hazai szakképzési rendszer egyik új elemének tekinthetőek még a szakképzési centrumok, melyek a szakképző intézményeket tömörítik. Feladatuk a képzőintézmények működtetésének optimalizálása mellett a szakképzésre fordítható források korábbinál jóval hatékonyabb felhasználása. A szakképzési centrumok létrejöttével - és önmagában a duális képzési rendszer bevezetésével, támogatásával és népszerűsítésével - a beiskolázás
módszerei,
jellemzői
is
megváltozhatnak,
melyek
pozitív
irányban
befolyásolhatják a tanulói létszámok alakulását a szakképzésben. A tanulmány a továbbiakban egységesen az új rendszer szerinti elnevezéseket használja majd az iskolatípusok kapcsán, azaz a szakgimnázium kifejezés alatt értendő a korábbi szakközépiskola is, míg a szakközépiskola az eddig szakiskola név alatt szereplő intézményeket is magába foglalja.
7
4. A népességmozgalmi folyamatok és a tanulói létszámok alakulása Az általános iskolai és középiskolai tanulói létszámokat elemezve kijelenthető, hogy a tanulói létszámok évről-évre csökkenek. Magyarország népessége a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint folyamatos csökkenést mutat, míg 2009-ben tízmillió fő felett volt a lakónépesség, addig 2016-ban alig haladta meg a kilenc millió nyolcszázezer főt. Magyarországon nemcsak a népességszám visszaesése, hanem a társadalom elöregedése is megfigyelhető. A születések csökkenő, a halálozások emelkedő száma mellett az elvándorlási mutatók is azt vetítik előre, hogy Magyarország népességszáma a jövőben is csökkenő tendenciát fog mutatni. Tehát a jelenlegi demográfiai folyamatok alapján a továbbiakban sem várható robbanásszerű növekedés a népességszám tekintetében, ami természetesen az oktatásban is érezteti majd negatív hatásait. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelenleg még kedvező helyzetben van a népességszám alakulását illetően, hiszen azok közé a megyék közé sorolható, ahol a 2009-es és 2016-os év adatainak összevetése után viszonylag alacsony arányú csökkenés állapítható meg. SzabolcsSzatmár-Bereg megye azon kevés megye egyike, ahol évek óta emelkedik az élveszületések száma, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a megye természetes szaporodási, fogyási mutatója, azaz az élveszületések és halálozások számának különbözete a legkedvezőbb Magyarországon. A tényleges szaporodás, fogyás mutatóját tekintve, mely a természetes szaporodás és a belföldi, illetve nemzetközi vándorlási különbözet összege, SzabolcsSzatmár-Bereg megye szintén kedvező helyzetben van, hiszen pozitív mutatóval rendelkezik. Az imént említett népmozgalmi adatok is mutatják, hogy hazánk népessége csökken, ami az iskolai tanulólétszámok esetében is erősen megmutatkozik. A középiskolában, így a szakképzésben tanulók számát is alapvetően az általános iskolában tanulók száma határozza meg. A KIR-STAT adatai szerint az általános iskolások száma folyamatosan csökken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a 2015/2016-os tanévben 20%-kal kevesebb volt a nyolcadikosok száma, mint a 2009/2010-es tanévben. Ha az általános iskolások számát összességében tekintjük, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (röviden: KSH) adataiból is jól kitűnik, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2015-re 15%-kal kevesebb volt az általános iskolások száma, mint 2008-ban.
8
1. táblázat: A 7. és 8. osztályos tanulók számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Évfolyam 7. osztályos tanulók száma (fő) 8. osztályos tanulók száma (fő)
2009/
2010/
2011/
2012/
2013/
2014/
2015/
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
7348
7098
6684
6185
6148
6031
5986
7241
7040
6786
6285
5912
5862
5786
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
A középfokú oktatás szintjén is jelentkezik az általános iskolában elindult folyamat, azaz a középfokú oktatásban is folyamatosan csökkenek a tanulói létszámok hazánkban. Ez mindhárom
iskolatípusra,
azaz
a
gimnáziumokra,
a
szakgimnáziumokra
és
a
szakközépiskolákra is jellemző. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindhárom középfokú iskolatípus esetében csökkenek a tanulólétszámok. A KSH 2008 és 2015 közötti adatait elemezve látható, hogy a legnagyobb arányú csökkenés, a korábban szakiskolának, jelenleg már szakközépiskolának nevezett iskolatípusban jelentkezik, hiszen 2015-re 30%-kal kevesebb tanuló választotta ezt az iskolatípust, mint 2008-ban. A gimnáziumok és a szakgimnáziumok (korábbi nevükön szakközépiskolák) vonatkozásában a csökkenés egyaránt közel 14%-os, ami azt jelenti, hogy a szakiskolai létszámcsökkenés kétszer akkora, mint a másik két iskolatípusban. Emellett tovább rontja az összképet, hogy amíg a gimnáziumokban 2008-ban több mint tizenkétezer (12321 fő), a szakgimnáziumokban pedig több mint tizenegy és félezer (11543 fő) tanuló folytatta tanulmányait, addig a szakközépiskolákban 2008-ban nem érte el a tanulók száma a tízezret (9550 fő). A szakközépiskolák tehát már a 2008-ban is legalacsonyabb tanulói létszámból vesztettek közel kétszer annyit (2863 fő) 2015-re, mint a gimnáziumok (1595 fő), illetve a szakgimnáziumok (1655 fő). Ugyan 2009-2011 között emelkedett a szakközépiskolában tanulók száma, de 2012-től ismét erőteljesen csökken az összlétszám.
9
5. Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása SzabolcsSzatmár-Bereg megyében Az intézményi adatszolgáltatáson alapuló KIR-STAT adatbázis alkalmas arra, hogy képet adjon arról, hogy a különböző szakképesítésekben hogyan alakult az adott szakmát választók száma. Jelen tanulmányban a 2010/2011-es tanévtől kezdődően kerülnek áttekintésre a statisztikák. A KIR-STAT adatai között számos szakképesítésre vonatkozóan találhatóak adatok, mely adatokból a tanulmány igyekszik a lehetőségekhez mérten minél többet felhasználni. Fontos azonban megjegyezni, hogy az intézményi adatszolgáltatások sem teljesek minden esetben. A tanulmány elsősorban azokat a szakképesítéseket elemzi, melyek esetében a vizsgált időszakban vagy annak jelentős részében értékelhető adatok állnak rendelkezésre. A 2010/2011-2015/2016-os tanévek közötti időszak mutatói alapján látható, hogy hatvan olyan szakképesítés van, melyben mind a hat tanévben volt legalább egy fő első szakképző évfolyamra belépő. A szakképesítések nagy szórást mutatnak szakmacsoportonként, hiszen a hatvan szakképesítés tizenhat szakmacsoportból kerül ki, ami a képzési kínálat sokszínűségét mutatja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A tizenhat szakmacsoport a következőképpen részesül a 60 szakképesítésből:
gépészet (5)1 - 10 szakképesítés,
mezőgazdaság (20) - 6 szakképesítés,
építészet (9), valamint vendéglátás-turisztika (18) - 5-5 szakképesítés,
szociális szolgáltatások (2), valamint kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) - 4-4 szakképesítés,
közlekedés (13), könnyűipar (10), elektrotechnika-elektronika (6), oktatás (3), egyéb szolgáltatások (19), valamint informatika (7) - 3-3 szakképesítés,
faipar (11), élelmiszeripar (21), közgazdaság (15), valamint ügyvitel (16) - 2-2 szakképesítés.
1
A szakmacsoportok elnevezése után a szakmacsoportok sorszáma került feltüntetésre.
10
A vizsgált időszak minden tanévében első szakképző évfolyamra belépő tanulóval rendelkező szakmacsoportok alapján a gépészet, a mezőgazdaság, az építészet és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportok a legmeghatározóbbak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésében. A szakképzésre belépők számának alakulása alapján meghatározható azoknak a szakképesítéseknek a köre, melyek a legnépszerűbbek a tanulók körében, ezek azok a szakképesítések, melyeket hagyományosan a legtöbb tanuló választ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az első szakképző évfolyamra belépők létszáma alapján megállapítható, hogy a következő szakképesítések évek óta meghatározóak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában:
ápoló (55 723 01),
asztalos (34 543 02),
eladó (34 341 01),
festő, mázoló, tapétázó (34 582 04),
fodrász (54 815 01),
hegesztő (34 521 06),
kőműves (34 582 14),
pedagógiai- és családsegítő munkatárs (54 140 02),
pék (34 541 05),
pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01),
pincér (34 811 03),
szakács (34 811 04),
szociális gondozó és ápoló (34 762 01),
vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző (54 344 03).
Ezek azok a szakképesítések, melyek az elmúlt tanévekben kiemelkedtek az első szakképző évfolyamra belépők számát tekintve. A szakképesítésekhez kapcsolódó létszámok esetében érdemes megvizsgálni azt is, hogy azokon belül milyen arányt képviselnek a nappali tagozatos képzésre, illetve az iskolarendszerű, de felnőttoktatás keretében folyó képzésekre vonatkozó létszámok. Az 1. grafikon azokat a magas tanulói létszámokkal rendelkező szakképesítéseket mutatja be, melyek létszámait alapvetően a nappali tagozatos képzésben résztvevő tanulók adják. Látható, 11
hogy az itt felsorolt szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása igen változatos, hiszen a gépészet, a vendéglátás-turisztika, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoport is képviselteti magát. A szakács szakképesítés mutatói kiemelkedőek a vizsgált tanévekben, mellette még az eladó szakképesítést tanulni kezdők létszáma mondható jelentősebbnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Érdemes néhány megyei szinten meghatározó szakképesítés létszámait részletesebben megvizsgálni. A szakács szakképesítés esetében a vizsgálat tárgyát képező időszak tanéveiben egyaránt magas volt az első szakképző évfolyamra belépők száma, azonban jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tanévek adatai között. A 2010/2011-es tanévben 248 fő, a következő tanévben 323 fő, egy évre rá 513 fő, azt követően pedig 838 fő tanuló lépett be az első szakképző évfolyamra a szakács szakképesítésben. Látható, hogy folyamatosan növekedett a szakképesítést választók száma, ez a növekedés azonban a 2014/2015-ös tanévben megtorpant, hiszen ekkor már csak 515 fő, míg egy évvel később csak 456 fő szerepelt a statisztikában. A pincér szakképesítés a szakácshoz hasonlóan a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően jellemezhető visszaeséssel. 2010 és 2013 szeptembere között sorrendben 147, 204, 224 és 444 fő első szakképző évfolyamra belépő tanuló volt ebben a szakképesítésben. A következő tanévben 336 főre, míg az azt követő tanévben 274 főre csökkent a belépők száma. Az eladó szakképesítés létszámai is hasonló tendenciát mutatnak a szakács és a pincér szakképesítésekhez. 2010 szeptemberében 141, 2011-ben 189, 2012-ben 326, 2013-ban 481, míg 2014 őszén 539 tanuló lépett be ebben a szakképesítésben az első szakképző évfolyamra. Itt egy tanévvel tovább tartott a létszámnövekedés, mint a szakács és a pincér szakképesítéseknél, a 2015/2016-os tanév szeptemberében azonban már csak 381 tanulót regisztráltak belépőként. Megyei szinten szintén magas létszámok társíthatóak a hegesztő szakképesítéshez. Ez a szakképesítés az MFKB javaslatai és a szakmaszerkezeti döntések alapján is a gazdaság által igényelt szakképesítések közé sorolható Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ennek megfelelően, míg 2010 szeptemberében 108 fő, addig 2011-ben 152 fő, 2012-ben 270 fő belépő jellemezte a szakképesítést. 2013-ra 246 főre esett vissza a belépők száma, azonban 2014-ben 277, egy évvel később 276 fő belépő szerepel a statisztikában. A hegesztő szakképesítés azon kevés hiány-szakképesítések egyike, melynél összességében a létszámok
12
növekedése figyelhető meg a vizsgált időszakban, ami a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj kedvező hatásának is betudható. A kőműves szakképesítés létszámai a vizsgált időszak elején voltak magasak, mondhatni kiemelkedőek a megyében. 2010 őszén 355, 2011 szeptemberében 372, 2012-ben 315, míg a 2013/2014-es tanév elején 335 tanuló lépett be az első szakképző évfolyamra. Azóta viszont a létszámok csökkenek, előbb 258 tanuló, majd a tavalyi évben 231 tanuló került rögzítésre a KIR-STAT adatbázisába. Látható, hogy a kőműves szakképesítés igen hullámzóan teljesített az elmúlt időszakban, ami mutatja, hogy az építőiparban lejátszódó folyamatok a szakképzésre is hatással lehetnek. 1. grafikon: Az első szakképzési évfolyamra belépők száma alapján legnépszerűbb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nappali tagozatos képzésben (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
Eladó
Fodrász (gyakorló fodrász)
Hegesztő
Kőműves (kőműves és hidegburkoló)
Pincér
Szakács
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
Magas létszámokkal jellemezhető a fodrász szakképesítés is. A fodrász, illetve az OKJ módosításával
időközben
megjelenő,
majd
2016-ra
megszűnő
gyakorló
fodrász
szakképesítéssel együtt a 2012/2013-as tanévben volt a csúcson, akkor 285 tanuló lépett be az első szakképző évfolyamra. Egyébként összességében ez a szakképesítés nagyon hullámzóan teljesít, ahogyan ez a grafikonon is látható. A fodrász, illetve a gyakorló fodrász szakképesítés korábban az úgynevezett „divatszakmák” közé volt sorolható, hiszen kifejezetten magas volt a 13
szakképesítést választó tanulók száma, azonban a munkaerő-piaci jelzések és a bizottsági javaslatok alapján a belépők számának csökkentése volt célszerű, ami összességében meg is valósult az elmúlt tanévekben. Ami szembetűnő a legnépszerűbb szakképesítések esetében, hogy a 2015/2016-os tanévre mindegyik szakképesítés esetében csökkent az első szakképző évfolyamra belépők száma az előző tanév szeptemberéhez képest. Ez természetesen önmagában még nem ad okot messzemenő következtetések levonására, azaz egyelőre nem jelenthető ki egyértelműen, hogy visszafordíthatatlan a belépő tanulók számának csökkenése. Erre a következő évek adatai adhatják meg a választ, de mindenképpen jelzés értékű, hogy a diákok körében leginkább keresett szakképesítésekben, mint a szakács, a pincér és a kőműves, a szakképesítések mutatói már a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően csökkenő tendenciát mutatnak. A megyei szinten viszonylag magas létszámokkal jellemezhető asztalos szakképesítés esetén 2010 és 2013 között jelentős növekedés volt tapasztalható, míg 2014 óta folyamatosan csökken a tanulók száma. Ugyanez a helyzet a festő, mázoló, tapétázó szakképesítés esetében is, hiszen hasonlóan az asztalos szakképesítéshez 2013-ig növekedő tendenciát mutat, majd az elmúlt két tanév adatait tekintve már jelentős mértékű visszaesés látható (2013-ban még 191 tanuló, 2015-ben már csak 52 tanuló lépett be szakképzési évfolyamra). Összességében tehát elmondható, hogy a nappali tagozatos képzésben magas belépési mutatókkal jellemezhető szakképesítésekben is évről-évre kevesebb a belépő tanuló. Fontos megjegyezni, hogy az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján meghatározó szakképesítések között több olyan szakképesítés is szerepel, melyek magas tanulói létszámát az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében tanulók száma erősen befolyásolja (2. grafikon). Ez a grafikon azokat a szakképesítéseket tartalmazza, melyek esetén az első szakképző évfolyamra belépők száma magasnak mondható a megyében, de ez elsősorban a felnőttoktatási létszámoknak köszönhető. Ezeknél a szakképesítéseknél jól láthatóan általában egy nagyságrenddel magasabb tanulói létszámokról beszélhetünk, amit a grafikon is szemléltet.
14
2. grafikon: Az első szakképzési évfolyamra belépők száma alapján az iskolarendszerű felnőttoktatás keretében legnépszerűbb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
Ápoló (gyakorló ápoló)
Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Szociális gondozó és ápoló
Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
Kiemelkedő mutatókkal rendelkezik a szociális gondozó és ápoló szakképesítés, azonban itt rögtön meg kell jegyezni, hogy a szakképesítés kiváló példája annak, hogy a magas belépési létszámok nem garantálják a végzettek magas számát is egyben, mellyel a szakképzést eredményesen befejezők számával foglalkozó fejezet foglalkozik majd bővebben. A KIRSTAT rendelkezésre álló adatai alapján elmondható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szociális gondozó és ápoló szakképesítés létszámai a legmagasabbak, ez nem egy tanév esetében több ezer főt jelent, akik az első szakképzési évfolyamra belépőnek számítanak. Az ennyire kiugró magas értékeket bizonyos fokig a valós munkaerő-piaci igények is indokolják és vélhetően az is közrejátszik ebben, hogy a korábbi tanévekben a hiány-szakképesítések között is szerepelt ez a szakképesítés. Valószínűleg a rendkívül magasnak mondható mutatóknak köszönhetően a 2016/2017-es tanév szakmaszerkezeti döntésében már nem került be az ösztöndíjas szakképesítések közé a szociális gondozó és ápoló szakképesítés. Az ápoló, illetve a gyakorló ápoló szakképesítések is elsősorban az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében jellemzőek. Az ápoló szakképesítés létszámai növekedtek 2010 és
15
2013 között, hiszen a 2010. szeptemberi 45 fő után, 2011-ben 185, 2012-ben 253, 2013-ban pedig 273 fő lépett az első szakképzési évfolyamra. A két éves képzési idejű gyakorló ápoló szakképesítés 2013. évi bevezetése után az ápoló szakképesítés annak ráépülése lett, így 2014-ben és 2015-ben nem volt belépő tanuló az ápoló szakképesítésben, azonban a gyakorló ápoló szakképesítésben 2013-ban 117, 2014-ben 213, míg 2014-ben már 224 fő kezdte meg az első szakképzési évfolyamot. A létszámok visszaesésében közrejátszhatott az OKJ változás miatti bizonytalanság, az új rendszer ismeretlensége, illetve az, hogy az egészségügyi szakképesítések különböző okok miatt nem a legnépszerűbbek a fiatalok körében ma Magyarországon, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem. A vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző szakképesítést választó tanulók száma a 2010/20112013/2014-es tanévek közötti időszakban meredeken ívelt felfelé (188, 265, 346, 408 fő), aztán a 2014/2015-ös tanévtől jelentős visszaesés figyelhető meg, amíg 2014 szeptemberében 308 fő, addig 2015 szeptemberében már csak 97 fő belépő tanuló került bejelentésre. Hasonló tendencia figyelhető meg a pedagógiai- és családsegítő munkatárs esetében is, ahol egy tanévvel tovább tartott a növekedés (2014/2015). A vizsgált tanévek alapján, 2014 őszén volt a legmagasabb a belépők száma (511 fő), egy évvel később közel a felére (275 fő) esett vissza a létszám. Az előzőekben leírtakhoz képest ellentétes folyamatok zajlottak le a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés vonatkozásában, ahol a 2013/2014-es tanévig erősen változó értékek láthatóak, majd 2013 szeptemberétől jelentős növekedés tapasztalható. 2013 őszén 294 fő (az előző tanévben még 411 fő), 2014 őszén 347 fő, egy évvel később pedig már 515 fő első szakképző évfolyamra belépő volt. Az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján népszerűnek tekinthető szakképesítések után célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a szakképesítések, amelyeknél tartósan alacsony a belépők létszáma. Ez természetesen nem mindegyik szakképesítés esetében jelenti azt, hogy nem elegendő a szakképesítést választó tanulók száma a munkaerőpiac igényeinek kielégítésére, de jól mutatja, hogy az első szakképző évfolyamra belépők száma, mely szakképesítéseknél tartósan alacsony. Az alábbiakban felsorolt szakképesítésekből is látható, hogy azok igen vegyes képet mutatnak, számos szakmacsoport képviselteti magát. Ide sorolható a bőrdíszműves (34 542 01), az élelmiszeripari technikus (54 541 02), a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő (34 582 05), a járműfényező (34 525 03), a mezőgazdasági gépésztechnikus (54 521 05), a műanyagfeldolgozó (34 521 09), a sütő- és cukrászipari 16
szaktechnikus (55 541 06), a szoftverfejlesztő (54 213 05) és a víz-, csatorna és közműrendszerszerelő (34 582 12). Ezeknél a szakképesítéseknél az első szakképző évfolyamra belépők száma az elmúlt hat tanévben csak elvétve érte el vagy haladta meg a húsz főt. Ezeknél a szakképesítéseknél az iskolai rendszerű felnőttoktatás létszámai nem számottevőek. 2. táblázat: Az első szakképzési évfolyamra belépők száma alapján legalacsonyabb mutatókkal rendelkező szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ 2011 2012 2013 2014 2015 2016 10 7 10 15 0 0 16 0 0 16 20 19
Szakképesítés Bőrdíszműves (34 542 01) Élelmiszeripari technikus (54 541 02) Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő (34 582 05) Járműfényező (34 525 03) Mezőgazdasági gépésztechnikus (54 521 05) Műanyagfeldolgozó (34 521 09) Sütő- és cukrászipari szaktechnikus (55 541 06) Szoftverfejlesztő (54 213 05) Víz-, csatorna és közmű-rendszerszerelő (34 582 12)
14
22
8
17
18
18
11 9 10
12 0 12
0 7 10
11 10 0
10 13 0
10 12 0
0
9
13
9
0
0
14
17
11
14
16
21
17
12
0
12
9
10
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
Az ilyen szakképesítéseknél számos ok közrejátszhat abban, hogy alacsonyak a tanulói létszámok.
Megtalálható
köztük
olyan
szakképesítés,
amelyik
lassan
már
csak
hagyományőrző szerepe miatt van jelen (például bőrdíszműves), olyan, amelyre valós munkaerő-piaci igény jelentkezik, de nincs jelentkező (például víz-, csatorna és közműrendszerszerelő) és olyan is akad, amellyel kapcsolatban valós munkaerő-piaci igény jelentkezik, jelentkező is lenne, de egyéb okból vagy okokból nem valósul meg a képzés (például műanyagfeldolgozó). Az 2. számú táblázat adatai jól mutatják, hogy bizonyos szakképesítésekben az elmúlt kéthárom tanévben nem volt az első szakképzési évfolyamra belépő tanuló, ami jelentheti az adott szakképesítések kikerülését a megye képzési szerkezetéből. Ilyen szakképesítés a bőrdíszműves, a műanyagfeldolgozó és a sütő- és cukrászipari szaktechnikus is. Mint korábban már említésre került, a műanyagfeldolgozó szakképesítés esetében speciális okok vezettek a szakképesítés, remélhetőleg csak ideiglenes visszaeséséhez. A műanyagfeldolgozó 17
szakképesítésben 2012-ben még volt belépő tanuló, azonban meg kell említeni, hogy 2013ban és 2014-ben a műanyagfeldolgozó technikus (54 521 06) szakképesítésben 11, illetve 10 tanuló került be az első szakképzési évfolyamra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A 2015/2016-os tanévben azonban már egyik szakképesítésben sem volt belépő a megyében. Ez esetben fontos tudni, hogy a műanyagfeldolgozó szakképesítés jó példája annak, hogy mit jelent, ha egy szakképesítés tartalma megváltozik. Egy korábbi OKJ változás során a szakképesítés tartalmi elemeiben jelentős változások következtek be, ami a szakképesítés helyzetét is erősen befolyásolta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyházán évekkel korábban egy nagyvállalat és egy szakképző intézmény együttműködésében valósult meg a műanyagfeldolgozó szakképesítés oktatása, melynek keretében az intézményben vállalati közreműködéssel tanműhely kialakítására került sor, a vállalat pedig tanulószerződés keretében vállalta a tanulók gyakorlati oktatását. A szakképesítés megváltozott szakmai tartalma azonban nem esett egybe a vállalati igényekkel, így a gazdálkodó szervezet elállt a gyakorlati képzéstől, ami rövidtávon a szakképesítés oktatásának ellehetetlenülését okozta. A táblázatban feltüntetett szakképesítések közül a megyei fejlesztési és képzési bizottság a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő, valamint a víz-, csatorna és közmű-rendszerszerelő szakképesítéseket az elmúlt években hiány-szakképesítésnek is javasolta. Ezek mellett a járműfényező és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai tartalommal rendelkező műanyagfeldolgozó szakképesítésekben is mindenképpen szükség lenne a létszámok növelésére. A legalacsonyabb létszámokkal rendelkező szakképesítések mellett számos olyan szakképesítés is van a megyében, melyek vonatkozásában az első szakképző évfolyamra belépők létszámai a 2. számú táblázatban látható szakképesítéseknél ugyan magasabbak, azonban a munkaerő-piaci igények alapján a létszámok növelése fontos lenne. Ide már jó néhány olyan szakképesítés is sorolható, melyek az MFKB javaslatai szerint hiányszakképesítéseknek minősülnek a megyében. Ezek közé a szakképesítések közé az alábbi szakképesítések sorolhatóak:
ács (34 582 01),
bádogos (34 582 02),
dísznövénykertész (34 622 01),
elektromos gép- és készülékszerelő (34 522 02),
gépi forgácsoló (34 521 03), 18
központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09),
optikai üvegcsiszoló (34 725 01),
szerszámkészítő (34 521 10),
tetőfedő (34 582 15),
vegyész technikus (54 524 03).
Ezeknek a szakképesítéseknek a többségében az elmúlt évek munkaerő-piaci jelzései alapján jóval több végzett tanulóra, fiatal pályakezdőre lenne szüksége a gazdaságnak, mint amennyien az utóbbi tanévekben ezen szakképesítések valamelyikét választották. Amellett, hogy az itt felsorolt szakképesítések viszonylag alacsony létszámokkal jellemezhetőek, az egyébként is alacsony létszámok csökkenésnek indultak az elmúlt tanévekben. A felsorolt szakképesítések közül kifejezetten kedvezőtlen helyzetben van a bádogos, a dísznövénykertész, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, az optikai üvegcsiszoló és a szerszámkészítő szakképesítés. A bádogos szakképesítés olyannyira nehéz helyzetben van, hogy az elmúlt két bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésekben is már a hiány-szakképesítések között szerepelt, annak ellenére, hogy a 2013-as és 2014-es tanévben belépők száma (34, illetve 26 fő) jóval magasabb volt az azt megelőző tanévek létszámainál. A 2015. szeptemberi 11 fős adat ismét visszaesésről tanúskodik, de ennél is nagyobb problémát jelent a későbbiekben taglalt bádogosként végzett tanulók rendkívül alacsony száma. Hasonló helyzetben van a szerszámkészítő és a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés is. A bizottság szakmaszerkezeti javaslatai alapján az elmúlt években egyaránt hiány-szakképesítések közé sorolta ezeket a szakképesítéseket, ami jelzi, hogy szükség lenne a létszámok növelésére. A szerszámkészítő szakképesítés a szakmaszerkezeti döntésekben is hiány-szakképesítésként szerepelt, és legutóbb már a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés is az ösztöndíjjal támogatott listán szerepelt. Ezeknél a szakképesítéseknél ugyanis az egyébként sem túlságosan magas létszámok, az elmúlt tanévek mutatóit elemezve, jellemzően 2013-tól kezdődően folyamatosan csökkenek (3. grafikon). A központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítésben 2013 őszén még 44 fő lépett be az első szakképző évfolyamra két évvel később viszont már csak 18 fő. Ez utóbbi érték azonban még így is duplája a 2012. szeptemberi 9 főnek! 19
A szerszámkészítő szakma létszámai a 2010/2011-es tanévtől a 2013/2014-es tanévig emelkedtek, 11 főről 29 főre, 2014-ben viszont már csak 19, egy évvel később pedig már csak 10 tanuló kezdte meg tanulmányait ebben a szakképesítésben az első szakképző évfolyamon. 3. grafikon: Az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján csökkenő tendenciát mutató néhány szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Bádogos
Dísznövénykertész
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
Optikai üvegcsiszoló
2015/2016
Szerszámkészítő
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
A csökkenő tendenciával jellemezhető szakképesítések mellett olyan szakképesítések is megtalálhatóak a viszonylag alacsony számú belépő tanulóval definiálható szakképesítések között, melyeknél nagyon változó képet mutat az egymást követő tanévekben az első szakképző évfolyamokra belépő tanulók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nagyon változó értékekkel rendelkezik az ács, az elektromos gép- és készülékszerelő, a gépi forgácsoló, a szociális gondozó és ápoló, illetve a vegyész technikus szakképesítés, míg a tetőfedő szakképesítés tekintetében megfigyelhető, hogy alacsonyak a létszámok és több tanévben nincs is tanuló, aki ezt a szakképesítést választaná. A munkaerő-piaci igények alapján kijelenthető, hogy a szociális gondozó és ápoló szakképesítés kivételével, ezeknél a
20
szakképesítéseknél alapvető célként kell kitűzni a szakképzési évfolyamokra belépők számának növelését, a szinten tartás sem elegendő a megyében. 3. táblázat: Néhány változó létszámmal jellemezhető szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Szakképesítés Ács (34 582 01) Elektromos gép- és készülékszerelő (34 522 02) Gépi forgácsoló (34 521 03) Tetőfedő (34 582 15) Szociális gondozó és ápoló (34 762 01) Vegyész technikus (54 524 03)
2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ 2011 2012 2013 2014 2015 2016 32 28 40 51 14 24 15
14
0 0 0 0 721 2071 16 27 Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
7
33
16
32
48 9 3093 32
55 0 1517 20
25 0 2169 0
30 25 684 53
A KIR-STAT adatait áttekintve látható, hogy melyek azok a szakképesítések, amelyek az elmúlt évek mutatói alapján növekvő vagy épp ellenkezőleg csökkenő tendenciákat mutatnak az első szakképző évfolyamra belépők számát tekintve. A demográfiai okok, valamint a szakképzés csökkenő presztízse miatt kijelenthető, hogy túlsúlyban vannak azok a szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, melyek esetében az elmúlt tanévekben folyamatosan csökkent a tanulói létszám. Az adatokat elemezve látható, hogy jellemzően a 2013/2014-es tanévtől kezdődik a létszámok csökkenése, ami jelenleg is tart. A legnagyobb arányú visszaesés a szakács, az irodai titkár és a vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző szakképesítéseknél következett be. A szakács szakképesítés esetében a 2013/2014-es tanévben kiugróan magas volt az első szakképző évfolyamra belépők száma (838 fő), itt nem meglepő a létszám zsugorodása, a 2014/2015-ös tanévben már „csak” 515 fő, míg egy tanévvel később összesen 456 fő lépett be az első szakképző évfolyamra a megyében, ami azt jelenti, hogy közel felére esett vissza a létszám. Ennek ellenére a szakács szakképesítést választók száma még így is az egyik legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A másik, jelentős létszámcsökkenést mutató szakképesítés az irodai titkár szakképesítés, a 2013/2014-es tanév 790 fős létszámáról a következő tanévre 113 főre, az azt követő 2015/2016-os tanévre pedig 82 főre csökkent a létszám. Hasonló a helyzet a vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző szakképesítés tekintetében, hiszen a 2013/2014-es tanév 408 fős létszáma a 2014/2015-ös tanévre 308 főre, a 2015/2016-os tanévre 97 főre redukálódott. Az utóbbi két 21
szakképesítés vonatkozásában jól láthatóan csökkentek a létszámok, amit elsősorban az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében tanulók számának intenzív visszaesése okozott. Ezek mellett a szakképesítések mellett, a következő szakképesítések esetében figyelhető meg az első szakképző évfolyamra belépők számának kisebb mértékű, de permanens csökkenése.
A
asztalos (34 543 02),
dísznövénykertész (34 622 01),
férfiszabó (34 542 04),
gazda (34 621 01),
gazdasági informatikus (54 481 02),
központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09),
mezőgazdasági gépész (34 521 08),
szerszámkészítő (34 521 10),
zöldség- és gyümölcstermesztő (35 622 02).
csökkenő
létszámokkal
bíró
szakképesítések
túlnyomó
többsége
középfokú
szakképesítésnek minősül, amelyek alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épülnek és jellemzően az iskolai rendszerű szakképzésben lehet megszerezni azokat. Jóval kevesebb olyan szakképesítés található a megye képzési kínálatában, ahol az elmúlt kéthárom tanév adatait vizsgálva folyamatos növekedés lenne megfigyelhető. Néhány szakképesítés vonatkozásában egyértelműen látható az évek óta történő növekedés, azonban a növekedés mértéke messze elmarad az előzőekben ismertetett szakképesítésekhez tartozó létszámcsökkenés mértékétől. Az évek óta növekedéssel jellemezhető szakképesítések tekintetében kiugróan magas létszámemelkedés nem tapasztalható az első szakképző évfolyamra belépők számát nézve, de az adatok alapján kijelenthető, hogy folyamatos a tanulók számának növekedése. A növekvő tendenciával rendelkező szakképesítések közé tartoznak az alábbi szakképesítések:
autószerelő (54 525 02),
cukrász (34 811 01),
gépgyártástechnológiai technikus (54 521 03), 22
gyakorló mentőápoló (54 723 01),
pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01),
szociális szakgondozó (54 762 03),
szoftverfejlesztő (54 213 05).
4. táblázat: Az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján növekedő tendenciát mutató szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Szakképesítés
2010/ 2011 47 46 41
Autószerelő (54 525 02) Cukrász (34 811 01) Gépgyártástechnológiai technikus (54 521 03) 0 Gyakorló mentőápoló (54 723 01) 492 Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) 169 Szociális szakgondozó (54 762 03) 14 Szoftverfejlesztő (54 213 05) Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ 2012 2013 2014 2015 2016 82 82 62 75 90 37 28 106 78 112 60 56 68 72 79 0 273 110 17
0 411 75 11
16 294 77 14
95 347 84 16
96 515 144 21
A 4. táblázatban szereplő szakképesítések esetében látható, hogy különböző mértékben, de növekednek az első szakképző évfolyamra belépő tanulói létszámok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsősorban az autószerelő, a gépgyártástechnológiai technikus, a pénzügyiszámviteli ügyintéző és a szociális szakgondozó szakképesítéseknél nyomon követhető a létszámok emelkedése. A felsorolt szakképesítések többsége emeltszintű szakképesítés, melyek úgynevezett „technikusi” végzettséget biztosítanak a tanulók számára. Ezek olyan szakképesítések, amelyek érettségi végzettséghez kötöttek és elsősorban az iskolai rendszerű szakképzésben szerezhetőek meg. Az úgynevezett „technikusi” szakképesítések mellett megjelenik a cukrász szakképesítés is, amelyik az egyik legdinamikusabban fejlődő szakképesítés az első szakképző évfolyamra belépő tanulók létszáma alapján. Ez a fejlődés várhatóan a következő években is megmarad.
23
6. A szakképzést eredményesen befejezők létszámainak alakulása SzabolcsSzatmár-Bereg megyében A megyei fejlesztési és képzési bizottságok munkáját nagyban segíti, ha általános képet kaphatnak arról, hogy az egyes szakképesítések esetében hogyan alakulnak a tanulói létszámok. Az első szakképző évfolyamra belépők számának több tanéven keresztüli után követése jó kiindulási alap arra, hogy az adott szakképesítést az MFKB elhelyezze a megyei szakképzés „térképén”. A bizottsági javaslatok kialakítása közben, a tanulói létszámok alakulásának elemzésekor nem lehet csak és kizárólag a belépők létszámát vizsgálni. A munkaerőpiac számára sokkal beszédesebb adat, hogy a szakképzés befejeztével az egyes szakmákban hogyan alakul a végzett tanulók, a pályakezdők száma. A rendelkezésre álló adatok alapján erre vonatkozólag is lehetőség van bizonyos tendenciák felismerésére. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 40 olyan szakképesítés van, amelyben a KIR-STAT statisztikái alapján, a 2009 és 2015 közötti időszak minden évében, azaz a 2008/20092014/2015-ös tanévekben volt legalább egy fő szakképzést eredményesen befejező tanuló. Az előző fejezetben ismertetett, első szakképző évfolyamra belépők esetében hatvan szakképesítés tartozott abba a csoportba, amely a vizsgált időszak minden tanévében rendelkezett legalább egy fő belépő tanulóval. Látható tehát, hogy jóval kevesebb az olyan szakképesítések száma, melyekben az elmúlt években mindig akadt végzős tanuló. A szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása nem mutat kedvezőtlenebb képet, mint a belépő tanulók esetén, hiszen mindkét esetben tizenhat szakmacsoport között oszlanak meg a szakképesítések, azonban a szakképesítések száma között már jelentős különbség mutatkozik, ami jól tükrözi, hogy a szakképzés végére milyen magas arányú a lemorzsolódás SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. A szakképzést eredményesen befejezők adatai alapján a gépészet szakmacsoportban van a legtöbb olyan szakképesítés, melyben a vizsgálat tárgyát képező minden tanév végén voltak végzős tanulók. A gépészet szakmacsoportból hat, a vendéglátás-turisztika, az építészet és a közlekedés
szakmacsoportokból
négy-négy,
a
mezőgazdaság
és
a
közlekedés
szakmacsoportokból három-három szakképesítés tartozik ebbe a körbe.
24
gépészet (5) – 6 szakképesítés,
építészet (9) és vendéglátás, turisztika (18) – 4-4 szakképesítés,
közlekedés (13), mezőgazdaság (20) – 3-3 szakképesítés,
faipar (11), kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17), elektrotechnikaelektronika (6), könnyűipar (10), egyéb szolgáltatások (19), élelmiszeripar (21), informatika (7), közgazdaság (15), valamint szociális szolgáltatások (2) – 2-2 szakképesítés,
oktatás (3) és egészségügy (1) – 1-1 szakképesítés.
A szakképzést eredményesen befejezők száma alapján az alábbi szakképesítésekben a legmagasabb a végzős tanulók száma:
ápoló (55 723 01) – gyakorló ápoló (54 723 02),
eladó (34 341 01),
fodrász (54 815 01),
kőműves (34 582 14),
szakács (34 811 04),
szociális gondozó és ápoló (34 762 01).
Ezeknek a szakképesítéseknek a mutatói kiemelkednek a szakképzést eredményesen befejező tanulók létszámai alapján. Az említett szakképesítések helyzete nem meglepő, mivel az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján is kedvező helyzetben vannak ezek a szakképesítések. A kedvező helyzetben lévő szakképesítések felsorolása után a folyamatosan alacsony végzős létszámokkal jellemezhető szakképesítésekre is célszerű kitérni. Megállapítható, hogy az ebbe a csoportba sorolható szakképesítésekből jóval több van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A munkaerő-piaci relevanciával rendelkező, illetve a társadalom számára munkaerő utánpótlással a szolgáltatásokat folyamatosan biztosító szakképesítések közül a cipőkészítő, a férfiszabó, a járműfényező, a kertész és az optikai üvegcsiszoló szakképesítések vannak kedvezőtlen helyzetben a végzős tanulók számát tekintve.
25
Általánosságban elmondható, hogy a szakképzést eredményesen befejezők száma rendkívül változatosan alakult 2009 és 2015 között. A KIR-STAT statisztikáit vizsgálva nagyon kevés olyan szakképesítés van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelynél jól kivehetően, évrőlévre csökken vagy nő a végzettek száma. A képzés közben különböző okok miatt bekövetkező lemorzsolódások miatt kiszámíthatatlannak tűnik a végzettek számának alakulása, amit az elmúlt évek statisztikái is bizonyítanak, ami a munkaerőpiac számára is nagy nehézségeket okoz, illetve ez a kiszámíthatatlanság a megyei fejlesztési és képzési bizottság munkáját is megnehezíti. Ha önmagában csak a végzettek számát vizsgáljuk, látható, hogy nagyon alacsony azoknak a szakképesítéseknek a száma, melyeknél függetlenül a belépők számától, egyértelműen növekvő tendencia fedezhető fel. Ide tartozik az automatikai technikus (54 523 01), az épületés szerkezetlakatos (34 582 03), a mechatronikai technikus (54 523 04), a mezőgazdasági gépész (34 521 08) és a villanyszerelő (34 522 04). Az említett szakképesítések kapcsán elmondható, hogy alapvetően a 2013/2014-es tanévtől kezdődően emelkedik a végzettek létszáma. 4. grafikon: A szakképzést eredményesen befejezők száma alapján néhány növekvő létszámmal jellemezhető szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
Automatikai technikus
Épület - és szerkezetlakatos
Mezőgazdasági gépész
Villanyszerelő
2014.
2015.
Mechatronikai technikus
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés 26
Az automatikai technikus szakképesítés esetében 2012-ig a KIR-STAT adatai alapján nem volt végzős tanuló, a 2012/2013-as tanév végétől azonban fokozatos növekedés figyelhető meg. A 2009-2015 közötti adatokat elemezve azért látható, hogy a 2013/2014-es tanév vége óta tartó növekedés előtt a végzettek száma elég változatosan alakult, ami jelzi, hogy a következő tanévekben is várható hullámzás a szakképzést eredményesen befejezők létszámában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szakképzést eredményesen befejezők számának vizsgálatakor jóval több olyan szakképesítés található, melyek esetében az elmúlt évek mutatói alapján csökkenő tendencia a jellemző. A csökkenő tanulói létszámokkal jellemezhető szakképesítések közé a következő szakképesítések sorolhatóak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:
asztalos (34 543 02),
autószerelő (54 525 02),
bőrdíszműves (34 542 01),
cipőkészítő (34 542 02),
festő, mázoló, tapétázó (34 582 04),
karosszérialakatos (34 525 06),
központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09),
logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (54 841 11),
sportedző (54 813 02),
szociális gondozó és ápoló (34 762 01),
szociális szakgondozó (54 762 03).
Általánosságban elmondható, hogy ezeknél a szakképesítéseknél 2009 és 2012 között igen változóan alakult a szakképzés eredményesen befejezők száma, azonban a 2011/2012-es tanév végétől kezdve a végzősök létszámának csökkenése figyelhető meg. Az 5. grafikonon nem került feltüntetésre a szociális gondozó és ápoló szakképesítés, amelyet szintén mérséklődő végzős létszámok jellemeznek. A szakképesítés 2013-ban 1537 fő, 2014-ben 1414 fő, míg 2015-ben már csak 283 fő fejezte be eredményesen a képzést.
27
5. grafikon: A szakképzést eredményesen befejezők száma alapján néhány csökkenő létszámmal jellemezhető szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
Asztalos
Cipőkészítő
Festő, mázoló és tapétázó
Karosszérialakatos
Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző
Sportedző
2015.
Szociális szakgondozó
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
A megyében oktatott szakképesítések jelentős részénél azonban nagyon változatosan alakul a szakképzést
eredményesen
befejezők
száma.
Ez
még
az
előbbiekben
említett
szakképesítésekre is jellemző, főként a 2012/2013-as tanév, tehát a 2013 előtti adatokra. A végzettek számára jellemző hullámzó értékek a munkaerő-piacra sem hatnak kedvezően, hiszen a gazdálkodó szervezetek számára kiszámíthatatlanná teszik a szakképzést. Emellett a megyei fejlesztési és képzési bizottságok munkáját is megnehezíti a végzettek számának tanévek közötti rendkívüli változékonysága, hiszen ez nagyban befolyásolja a szakképzés tervezhetőségét. A 6. grafikon szemlélteti azokat a szakképesítéseket, melyeknél a leginkább érzékelhető az egymás utáni tanévekben végzett tanulók számának változatossága. Látható, hogy általában olyan szakképesítések esetén változnak folyamatosan a mutatók, melyek elsősorban a nappali tagozatos képzésben jellemzőek, valamint az első szakképző évfolyamra belépők száma magasnak mondható Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ide sorolható az eladó (34 341 01), a hegesztő (34 521 06), a kőműves (34 582 14), a pincér (34 811 03) és a szakács (34 811 04). 28
6. grafikon: A szakképzést eredményesen befejező tanulók száma alapján kiemelkedő nagy változatossággal jellemezhető szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2009.
2010.
2011.
2012.
Eladó Kőműves Pincér Szakács
2013.
2014.
2015.
Hegesztő Női szabó Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
A megye képzési kínálatában szereplő szakképesítések között nagyon kevés olyan szakképesítés van, melyeknél az elmúlt tanévekben végzettek száma közel azonos, azaz évrőlévre nagyjából ugyanannyian fejezik be sikeresen a szakképzést. Ezek a szakképesítések a tervezhetőség szempontjából ideális képet mutatnak. Az ebbe a csoportba tartozó szakképesítések tekintetében legalább az elmúlt három tanévben szinte egyformának mondható a szakképzést eredményesen befejező tanulók száma. A végzett tanulók létszáma alapján állandó mutatókkal jellemezhető szakképesítések:
bádogos (34 582 02),
gépgyártástechnológiai technikus (54 521 03),
optikai üvegcsiszoló (34 725 01),
pék (34 541 05),
postai üzleti ügyintéző (54 841 09),
vegyész technikus (54 524 03). 29
Ezek a szakképesítések is elsősorban a nappali tagozatos képzésre jellemzőek, és többségüknél mind az első szakképző évfolyamra belépők száma, mind a szakképzést eredményesen befejezők száma viszonylag alacsonynak mondható. Az tehát, hogy az elmúlt évek alapján nagyjából azonos a szakképesítésekben végzettek mutatója, nem jelenti azt, hogy a végzettek száma elegendő lenne a munkaerő-piaci igények kielégítésére.
30
7. A megyei fejlesztési és képzési bizottság szakmaszerkezeti javaslataival és a szakmaszerkezeti döntésekkel kapcsolatos adatok elemzése Az első szakképző évfolyamra belépők és a szakképzést eredményesen befejezők létszámainak általános elemzése után célszerű közelebbről megvizsgálni néhány olyan szakképesítés mutatóit, melyek az MFKB szerint munkaerő-piaci relevanciával bírnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az elemzést nehezíti, hogy a vizsgált időszakban számos képzési típus volt jelen a szakképzésben, sokszor egymással átfedésben. Az elemzésben szereplő adatok esetében az úgynevezett 2+2-es, 2+3-as képzési típusok, az előrehozott szakképzés és a duális szakképzés adatai keverednek. Mivel Az MFKB-nak lehetősége van arra, hogy javaslatot tegyen a támogatott szakképesítésekre és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítésekre is. Ezek azok a szakképesítések, melyekre munkaerő-piaci kereslet mutatkozik a megyében, és az MFKB szakmaszerkezeti javaslatai révén ösztönzi ezeknek a szakképesítéseknek a képzését. Az intézmények
felé
azzal,
hogy
korlátozás
nélkül
iskolázhatnak
be
ezekben
a
szakképesítésekben, hiszen a támogatott szakképesítések esetén korlátlan létszámban jogosult az iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra. A tanulókat pedig oly módon kívánja a bizottság motiválni bizonyos szakképesítések választására a pályaválasztás során, hogy azokat a hiány-szakképesítések közé sorolja, amely azt jelentheti, hogy szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra lesznek jogosultak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013 és 2016 között megtett hiány-szakképesítésekre vonatkozó javaslatokban hét olyan szakképesítés található, mely mind a négy évben szerepelt ezen a listán. Ebből a hét szakképesítésből öt szakképesítés pedig a szakmaszerkezeti döntésekben is szerepelt 2013 és 2015 között. Ezek az adatok azt mutatják, hogy ezek a szakképesítések a
gazdaság által
folyamatosan igényelt
szakképesítésnek minősülnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
31
5. táblázat: Az adott időszak minden évében hiány-szakképesítésnek javasolt, illetve minősített szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
A 2013-2015 közötti
Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013-
szakmaszerkezeti döntésekben
2016 közötti javaslataiban egyaránt
egyaránt hiány-szakképesítésként
hiány-szakképesítésként szereplő
szereplő szakképesítések Szabolcs-
szakképesítések
Szatmár-Bereg megyében
Ács (34 582 01)
Épület- és szerkezetlakatos (34 582 03)
Épület- és szerkezetlakatos (34 582 03)
Hegesztő (34 521 06)
Gépi forgácsoló (34 521 03)
Ipari gépész (34 521 04)
Hegesztő (34 521 06)
Mezőgazdasági gépész (34 521 08)
Ipari gépész (34 521 04)
Pék (34 541 05)
Mezőgazdasági gépész (34 521 08) Pék (34 541 05) Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés
Az 5. számú táblázatban szereplő szakképesítések esetében az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulását a 2010/2011-es és a 2015/2016-os tanév között vizsgálva látható, hogy a hiány szakképesítések mutatói igen változatos képet mutatnak (6. táblázat). Az ács és a gépi forgácsoló szakképesítések létszámai annak ellenére alacsonynak mondhatóak, hogy a munkaerőpiac jelzései és az MFKB javaslatai alapján még több tanulóra lenne szükség ezekben a szakképesítésekben. A két szakképesítés tekintetében növekedés tapasztalható a belépők számát illetően, de a tendenciákat alapul véve, ez várhatóan nem lesz tartós. Szembetűnő, hogy a belépő tanulók alacsony száma mellett a szakképzést eredményesen befejezők száma még alacsonyabb, a szakképesítésekben magas a lemorzsolódó
tanulók aránya.
A
KIR-STAT
statisztikái
alapján
gépi
forgácsoló
szakképesítésben 2014-ben 17 tanuló, míg egy évvel később csak 3 tanuló szerzett szakmunkás végzettséget Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Valamivel jobb helyzetben van az ács szakképesítés, melynél kisebb arányú lemorzsolódás figyelhető meg. A 2009-2015 közötti időszakban, ebben a szakképesítésben a szakképzést 32
eredményesen befejezők átlagos létszáma 20 fő, de látható, hogy az utolsó két tanévben az első szakképző évfolyamra belépők létszáma nem éri el az előző tanévek adatait, így a végzettek számában is csökkenés várható. 6. táblázat: Az adott időszak minden évében hiány-szakképesítésnek javasolt szakképesítések létszámai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Az első szakképző évfolyamra belépők száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ Szakképesítés 2011 2012 2013 2014 2015 2016 32 28 40 51 14 24 Ács (34 582 01) 32 64 59 107 127 111 Épület- és szerkezetlakatos (34 582 03) 0 0 48 55 25 30 Gépi forgácsoló (34 521 03) 108 152 270 246 277 276 Hegesztő (34 521 06) 33 55 70 73 91 56 Ipari gépész (34 521 04) 0 0 0 171 108 66 Mezőgazdasági gépész (34 521 08) 94 98 117 171 238 137 Pék (34 541 05) A szakképzést eredményesen befejezők száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Szakképesítés 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 0 25 34 22 27 21 Ács (34 582 01) 4 8 45 20 27 35 Épület- és szerkezetlakatos (34 582 03) 0 0 0 0 17 3 Gépi forgácsoló (34 521 03) 40 36 68 72 140 86 Hegesztő (34 521 06) 19 20 49 41 21 45 Ipari gépész (34 521 04) 34 15 10 19 19 29 Mezőgazdasági gépész (34 521 08) 74 57 57 62 68 60 Pék (34 541 05) Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
Az említett két szakképesítés mutatóihoz viszonyítva a többi szakképesítés esetén az első szakképző évfolyamra belépők száma magasnak mondható. Az látható, hogy több szakképesítés (épület- és szerkezetlakatos, hegesztő, ipari gépész, pék) esetén a 2014/2015-ös tanévig emelkedtek a létszámok, de a 2015/2016-os tanévben mindegyiknél visszaesés tapasztalható.
Jelentős
mértékben
csökkent
a
mezőgazdasági
gépész
és
a
pék
szakképesítésekben a belépők száma, de az ipari gépész szakképesítés vonatkozásában is lényegesen kevesebb volt a belépő tanulók száma az utolsó vizsgált tanévben SzabolcsSzatmár-Bereg megyében.
33
A hegesztő szakképesítés továbbra is meghatározó a megye szakképzésében, amit a magas létszámok is jól mutatnak. Az első szakképző évfolyamra belépők magas száma mellett azonban az intézményi adatszolgáltatáson alapuló KIR-STAT statisztikái szerint magasnak mondható a lemorzsolódás is. Az adatokból jól kivehető, hogy a szakképzést eredményesen befejezők száma is növekedett a 2014/2015-ös tanévig, amikor is jelentős mértékű csökkenés volt megfigyelhető.
34
8. Összefoglaló Az első szakképző évfolyamra belépők számának, valamint a szakképzést eredményesen befejezők számának alakulása fontos szempont a szakképzés-tervezés során. A megyei fejlesztési és képzési bizottság elsődleges feladata, hogy a munkaerő-piaci igények érvényre jussanak a szakmaszerkezet kialakításakor, azonban az oktatási adatok figyelmen kívül hagyása sem lehetséges a tervezés során, hiszen ezek a statisztikák segítik a bizottságot abban, hogy felismerjék, mely szakképesítések esetében van szükség a létszámok csökkentésére, szinten tartására vagy növelésére. Előfordulhat, hogy egy-egy szakképesítés tekintetében folyamatosan jelentős munkaerő-piaci igény jelentkezik a megyében, ugyanakkor az adott szakképzést választó tanulók száma is magas, ami azt jelenti, hogy nem a szakképesítés „népszerűségével” van probléma, hanem a képzés során vagy annak befejezése után keresendőek az okok a kialakult munkaerőhiányra. Az ilyen, és ehhez hasonló gondokra az MFKB felhívhatja a figyelmet, azonban a képzésekre jellemző problémák, illetve a képzés utáni nehézségek kezelése nem elsősorban a bizottság feladata. Jelen tanulmány célja, hogy a megye képzési kínálatában megtalálható szakképesítésekről képet adjon a bizottság számára, főképpen az első szakképző évfolyamra belépők számának, valamint a szakképzést eredményesen befejezők számának vizsgálatával. Általánosságban elmondható, hogy a szakképzést választó tanulók száma folyamatosan csökken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ami egyrészt demográfiai okokra, másrészt a szakképzés, a szakmák csökkenő presztízsére vezethető vissza. A korábbi években az MFKB számára készített tanulmányokból, illetve Szabolcs-SzatmárBereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciójából is kiderült, hogy melyek azok a szakmacsoportok és szakképesítések, melyek hosszú idő óta meghatározóak a megye szakképzésében. Az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján a gépészet, a vendéglátás-turisztika, a mezőgazdaság és az építészet szakmacsoportok azok, melyeket a szakképzést választó tanulók többsége preferál. Ezeknél a szakmacsoportoknál kijelenthető, hogy a megyei szinten magasnak mondható létszámokat alapvetően a nappali tagozatos képzésben tanulók adják. Közülük a legtöbben a szakács, az eladó, illetve a pincér szakképesítésekben kezdik meg tanulmányaikat, de viszonylag magasnak mondható a kőműves és a hegesztő szakképesítéseket választók száma is.
35
Az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében egyértelműen a szociális gondozó és ápoló szakképesítés emelkedik ki, de kedvelt szakképesítés a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a pedagógiai- és családsegítő munkatárs és a vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző is. Számos olyan szakképesítés van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, melyeknél évek óta tartósan alacsony az első szakképző évfolyamra belépők létszáma, de a szakképesítésre munkaerő-piaci igény jelentkezik vagy alapvetően olyan szakképesítésről van szó, mely esetében folyamatosan szükség lenne a nagyobb számú munkaerő utánpótlásra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az MFKB-nak a szakmaszerkezeti javaslatok összeállításánál tekintettel kell lennie a megfelelő számú utánpótlás képzésére is, főleg a társadalom tagjai számára alapellátást biztosító képzések tekintetében, azaz azon szakmák esetében, amelyekre megbízhatóan állandó igény prognosztizálható, függetlenül az aktuális munkaerő-piaci igényektől és gazdasági helyzettől. Ez alapján alacsonynak mondható a víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, a cipőkészítő, a hűtőés légtechnikai rendszerszerelő, a járműfényező, valamint a vasútforgalmi szolgálattevő szakképesítéseket választók száma. Ezek azok a szakképesítések, mely szakképesítésben dolgozókra folyamatosan szüksége van a társadalomnak, elsősorban a szolgáltatások területén. Akadnak olyan szakképesítések is, melyekben az előzőekben megemlített szakképesítésekhez viszonyítva egy nagyságrenddel magasabb a szakképesítést választók száma, de általánosságban elmondható, hogy a tanulói létszámok növelésére lenne szükség. Ide sorolható elsősorban az ács, a bádogos, a gépi forgácsoló és a szerszámkészítő szakképesítés. Az elmúlt tanévek mutatói alapján jó néhány olyan szakképesítés van Szabolcs-SzatmárBereg megyében, melyek vonatkozásában folyamatosan csökken az első szakképző évfolyamra belépő tanulók száma. Ez leginkább a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, a szerszámkészítő, a bádogos, az optikai üvegcsiszoló és a dísznövénykertész szakképesítéseket érinti. Természetesen olyan szakképesítések is megtalálhatóak a megye képzési kínálatában, melyeknél az elmúlt időszak értékeit elemezve a szakképzésbe belépő tanulók növekvő tendenciája figyelhető meg. Ezek közé tartozik a gépgyártástechnológiai technikus, a cukrász, az autószerelő. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az elmúlt tanévek első szakképző évfolyamra belépőinek száma alapján kevés olyan szakképesítés van, ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. 36
7. táblázat: Az első szakképző évfolyamra belépők létszáma alapján a főbb szakképesítések csoportosítása A belépők száma
A belépők száma
alapján
alapján
növekedéssel
csökkenéssel
jellemezhető
jellemezhető
szakképesítések
szakképesítések
Cipőkészítő
Autószerelő
Bádogos
(34 811 04)
(34 542 02)
(54 525 02)
(34 582 02)
Eladó
Gépi forgácsoló
(34 341 01)
(34 521 03)
A belépők száma
A belépők száma
alapján kedvező
alapján kedvezőtlen
helyzetben lévő
helyzetben lévő
szakképesítések
szakképesítések
Szakács
Pincér (34 811 03)
Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő (34 582 05)
Cukrász (34 811 01)
Irodai titkár (54 346 03)
Gépgyártástechnológiai
Kőműves
technikus (54 521 03)
(34 582 14)
Hegesztő (34 521
Járműfényező (34 525
Gyakorló ápoló
Mezőgazdasági gépész
06)
03)
(54 723 02)
(34 521 08) Központifűtés- és
Kőműves
Szerszámkészítő
gázhálózat
(34 582 14)
(34 521 10)
rendszerszerelő (34 582 09)
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
Szakács (34 811 04)
(34 582 09) Víz-, csatorna és közműrendszerszerelő (34 582 12)
Szerszámkészítő (34 521 10)
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
A szakképzést eredményesen befejező tanulók statisztikáit elemezve rendkívül változó képet mutatnak a szakképesítések. A szakképzésben igen jellemző lemorzsolódás kifejezetten kiszámíthatatlanná teszi az egyes szakképesítésben végzők várható számát, akár tanévrőltanévre is. A nagy változatosságot mutató szakképesítések általában azok, amelyeknél az első
37
szakképző évfolyamra belépők száma magas. Emellett főleg a nappali képzésben meghatározó létszámokkal rendelkező szakképesítésekre jellemzőek a tanévenként változó értékek. A szakképzést eredményesen befejezők létszáma alapján a szakács, a szociális gondozó és ápoló, az eladó, a kőműves és a fodrász szakmában volt a legmagasabb a végzett tanulók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Jól látható, hogy ezek a szakképesítések tulajdonképpen megegyeznek az első szakképző évfolyamra belépők által preferált szakképesítésekkel. 8. táblázat: A szakképzést eredményesen befejezők létszáma alapján a főbb szakképesítések csoportosítása A végzettek száma alapján kedvező helyzetben lévő szakképesítések Szociális gondozó és ápoló (34 762 01)
A végzettek száma alapján kedvezőtlen helyzetben lévő szakképesítések Cipőkészítő (34 542 02)
A végzettek száma
A végzettek száma
alapján növekedéssel
alapján csökkenéssel
jellemezhető
jellemezhető
szakképesítések
szakképesítések
Épület- és szerkezetlakatos (34 582 03)
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09)
Szakács
Járműfényező
Automatikai technikus
Cipőkészítő
(34 811 04)
(34 525 03)
(54 523 01)
(34 542 02)
Mechatronikai
Festő, mázoló,
technikus
tapétázó
(54 523 04)
(34 582 04)
Villanyszerelő
Karosszérialakatos
(34 522 04)
(34 525 06)
Eladó (34 341 01)
Kőműves (34 582 14)
Kertész (34 622 02) Optikai üvegcsiszoló (34 725 01)
Fodrász
Férfiszabó
Asztalos
(54 815 01)
(34 542 04)
(34 543 02)
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
38
Nagyon alacsony azoknak a szakképesítéseknek a száma, melyek esetében folyamatos növekedés figyelhető meg az elmúlt évek alapján a szakképzést eredményesen befejezők létszáma alapján. Az ide sorolható szakképesítések nem nevezhetőek a meghatározó, azaz magas létszámokkal jellemezhető szakképesítéseknek. Az automatikai technikus, az épület- és szerkezetlakatos, a mechatronikai technikus, a mezőgazdasági gépész és a villanyszerelő szakképesítések 2013 óta mutatnak növekedést. Sajnos a 2011/2012-es tanévtől, azaz 2012-től kezdődően megnövekedett azoknak a szakképesítéseknek a száma, melyek vonatkozásában csökkenő tendencia figyelhető meg a végzett fiatalok számát illetően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezen csoportnál említhető meg az asztalos, a cipőkészítő, a festő, mázoló, tapétázó, a karosszérialakatos, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, valamint a szociális szakgondozó. Az elmúlt időszakban a szakképzést eredményesen befejező tanulók számát tekintve viszonylag állandó létszámmal jellemezhetőek a bádogos, a gépgyártástechnológiai technikus, a pék és a postai üzleti ügyintéző szakképesítések.
39
9. Következtetések, megállapítások
mind az általános iskolai képzésben, mind a középfokú oktatásban, így a szakképzésben is évről-évre kevesebb a tanulók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,
a középfokú oktatási rendszer intézményi átalakításának köszönhetően a következő időszakban növekedhet a szakképzésbe belépők és a szakképzést eredményesen befejezők száma is, a 2016-tól hatályos rendszer eredményei azonban csak középtávon mérhetőek majd,
nagyon szűk azoknak a szakképesítéseknek a köre, melyekben tartósan magasnak mondható az első szakképző évfolyamra belépő tanulók száma,
nagyon kevés olyan szakképesítés van, amelyeknél az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján növekvő tendencia figyelhető meg az elmúlt tanévek adatai alapján a megyében, és a „népszerűnek” minősülő, magas létszámokkal jellemezhető szakképesítéseknél is fokozatos visszaesés tapasztalható,
az első szakképző évfolyamra belépő tanulók létszáma a 2013/2014-es tanév kezdete óta csökken a szakképesítések többségénél,
az évek óta a hiány-szakképesítések közé sorolható szakképesítések többségénél nem tapasztalható az első szakképző évfolyamra belépők számában jelentős változás,
főleg az úgynevezett nehéz, fizikai szakmák tekintetében tartósan alacsony a szakképzést választó fiatalok száma,
a jellemzően az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében oktatott szakképesítések azok, melyek az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján a magas létszámmal rendelkező szakképesítések közé sorolhatóak,
a szakképzést eredményesen befejező tanulók száma rendkívül nagy változatosságot mutat az egymást követő tanéveket figyelembe véve, így az iskolarendszerű szakképzés kibocsátási kapacitásai kiszámíthatatlanok a munkaerő-piaci szereplők számára,
az eleve egyre alacsonyabb létszámok mellett továbbra is magas a szakképzésből lemorzsolódók aránya,
nagyon kevés olyan szakképesítés van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelynél a magas belépői létszámok mellett magasnak mondható a végzett tanulók száma is,
40
mind az első szakképző évfolyamra belépők, mind a szakképzést eredményesen befejezők létszáma alapján a gépészet és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportok a legnépszerűbbek a tanulók körében,
kevés olyan szakképesítés van, melyekben az elmúlt évek adatai alapján folyamatos növekedés állapítható meg a szakképzést eredményesen befejező tanulók száma alapján.
41
10. Függelék A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében legjellemzőbb szakképesítések létszámai
Első szakképző évfolyamra belépők száma (fő) OKJ szám
Szakképzést eredményesen befejezők száma (fő)
Szakképesítés 2010/ 2011 102
2011/ 2012 98
2012/ 2013 122
2013/ 2014 179
2014/ 2015 156
2015/ 2016 143
2008/ 2009 77
2009/ 2010 94
2010/ 2011 78
2011/ 2012 125
2012/ 2013 71
2013/ 2014 75
2014/ 2015 59
43
36
44
34
36
46
33
11
34
35
35
39
29
47
82
82
62
75
90
58
47
68
38
65
61
43
34
543
02
54
525
01
54
525
02
Asztalos Autóelektronikai műszerész Autószerelő
34
582
01
Ács
32
28
40
51
14
24
10
0
25
34
22
27
21
55
723
01
Ápoló
45
185
253
273
0
0
44
16
74
33
103
155
101
34
582
02
Bádogos
11
10
11
34
26
11
13
13
10
8
7
10
9
34
542
02
Cipőkészítő
11
37
49
52
54
36
13
13
0
6
4
5
1
34
811
01
Cukrász
46
37
28
106
78
112
23
15
26
58
24
18
27
34
622
01
Dísznövénykertész
28
22
12
17
9
6
27
4
23
10
21
0
34
341
01
141
189
326
481
539
381
203
218
244
189
166
246
158
34
522
02
15
14
7
33
16
32
0
16
8
12
0
6
20
54
523
02
24
47
42
26
40
32
33
37
41
23
11
37
18
54
623
01
13
31
26
28
14
13
22
16
17
16
20
9
21
34
623
01
14
16
25
32
16
43
11
29
8
5
6
5
34
582
03
32
64
59
107
127
111
0
4
8
45
20
27
35
54
582
01
Eladó Elektromos gép- és készülékszerelő Elektronikai technikus Erdészeti és vadgazdálkodási technikus Erdészeti szakmunkás Épület- és szerkezetlakatos Épületgépész technikus
12
11
24
24
24
23
19
22
19
11
10
19
18
42
Első szakképző évfolyamra belépők száma (fő) OKJ szám
Szakképzést eredményesen befejezők száma (fő)
Szakképesítés 2010/ 2011 10
2011/ 2012 12
2012/ 2013 26
2013/ 2014 24
2014/ 2015 19
2015/ 2016 12
2008/ 2009 13
2009/ 2010 13
2010/ 2011 11
2011/ 2012 10
2012/ 2013 10
2013/ 2014 19
2014/ 2015 4
54
543
01
Faipari technikus
34
582
04
Festő, mázoló, tapétázó
129
143
146
191
131
52
73
66
71
134
75
59
59
34
542
04
32
31
56
60
40
23
8
4
5
13
5
12
12
34
521
02
14
15
10
26
35
23
12
8
18
13
13
8
10
54
813
01
34
40
62
39
21
70
0
38
17
25
47
4
55
815
01
277
236
285
128
224
135
224
150
157
255
128
200
81
34
621
01
Férfiszabó Finommechanikai műszerész Fitness-wellness instruktor Fodrász - gyakorló fodrász Gazda
61
90
122
115
67
60
0
0
10
7
10
52
7
54
481
02
54
521
03
34
521
52
0
17
36
29
22
20
94
0
20
14
14
7
16
41
60
56
68
72
79
35
30
39
31
54
53
52
03
Gazdasági informatikus Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló
0
0
48
55
25
30
0
0
0
0
0
17
3
723
01
Gyakorló ápoló
0
0
0
117
213
224
34
521
06
Hegesztő
108
152
270
246
277
276
15
40
36
68
72
140
86
34
541
03
19
34
20
44
54
18
14
18
12
16
21
13
18
34
582
05
14
22
8
17
18
18
0
0
18
38
8
8
5
54
481
03
116
99
104
50
33
0
19
81
84
64
86
63
5
54
481
04
21
5
13
141
110
224
92
61
17
17
19
12
75
34
521
04
Húsipari termékgyártó Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Ipari gépész
33
55
70
73
91
56
0
19
20
49
41
21
45
54
346
01
Irodai titkár
252
180
729
833
179
136
0
15
28
59
53
69
21
34
525
03
Járműfényező
11
12
0
11
10
10
13
6
8
10
9
0
7
34
525
06
Karosszérialakatos
51
42
28
43
40
58
35
52
28
36
32
22
13
54
43
Első szakképző évfolyamra belépők száma (fő) OKJ szám
Szakképzést eredményesen befejezők száma (fő)
Szakképesítés 2010/ 2011 19
2011/ 2012 17
2012/ 2013 29
2013/ 2014 58
2014/ 2015 34
2015/ 2016 88
2008/ 2009 0
2009/ 2010 10
2010/ 2011 12
2011/ 2012 11
2012/ 2013 10
2013/ 2014 32
2014/ 2015 30
151
98
146
120
75
80
140
85
107
92
59
46
59
355
372
315
335
258
231
71
90
79
203
109
84
105
119
143
132
151
85
65
69
44
100
70
60
60
16
65
54
37
44
31
41
37
44
66
68
30
41
30
54
341
01
55
815
02
34
582
14
54
841
11
54
582
03
Kereskedő Kozmetikus - gyakorló kozmetikus Kőműves Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Magasépítő technikus
54
523
04
Mechatronikai technikus
18
18
36
49
12
20
14
8
10
12
12
20
21
34
521
08
0
0
0
171
108
66
22
34
15
10
19
19
29
54
521
05
9
0
7
10
13
12
0
0
10
10
0
7
6
35
521
02
Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépésztechnikus Mezőgazdasági gépjavító
24
33
52
26
0
12
0
11
20
7
17
20
17
34
521
09
10
12
10
0
0
0
0
0
9
9
9
0
54
521
06
0
0
0
11
10
0
34
542
06
Műanyagfeldolgozó Műanyagfeldolgozó technikus Női szabó
91
53
62
118
120
104
64
41
30
51
34
15
19
34
725
01
16
13
17
28
24
16
0
11
8
8
8
9
6
54
140
02
33
116
173
287
511
275
0
12
11
62
27
0
57
34
541
05
94
98
117
171
238
137
62
74
57
57
62
68
60
54
344
01
492
273
411
294
347
515
101
91
186
72
82
116
76
34
811
03
Optikai üvegcsiszoló Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Pék Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér
147
204
224
444
336
274
98
79
93
170
92
107
70
54
841
09
20
20
20
20
20
20
20
18
14
19
21
0
19
54
813
02
94
139
179
114
58
190
87
35
68
92
115
33
7
Postai üzleti ügyintéző Sportedző (a sportág megjelölésével)
6
44
Első szakképző évfolyamra belépők száma (fő) OKJ szám
Szakképzést eredményesen befejezők száma (fő)
Szakképesítés
55
541
06
34
811
04
34
523
02
34
521
10
54
762
02
34
762
01
54
762
03
55
762
06
54
213
05
35
582
07
54
841
05
54
344
03
54
524
02
54
811
01
34
811
05
34
522
04
34
582
12
35
622
02
Sütő- és cukrászipari szaktechnikus Szakács Számítógép-szerelő, karbantartó Szerszámkészítő Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szoftverfejlesztő Tetőfedő Vasútforgalmi szolgálattevő Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vegyipari technikus Vendéglátásszervezővendéglős Vendéglátó eladó Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Zöldség- és gyümölcstermesztő
2010/ 2011
2011/ 2012
2012/ 2013
2013/ 2014
2014/ 2015
2015/ 2016
2008/ 2009
2009/ 2010
2010/ 2011
2011/ 2012
2012/ 2013
2013/ 2014
2014/ 2015
0
9
13
9
0
0
0
0
0
8
7
9
248
323
513
838
515
456
83
84
119
261
162
227
206
88
67
39
98
117
68
0
43
70
36
41
21
18
11
24
23
29
19
10
0
0
0
10
19
20
6
19
38
27
37
20
56
0
0
0
1
18
15
721
2071
3093
1517
2169
684
164
217
127
268
1537
1414
283
169
110
75
77
84
144
27
35
126
50
50
42
39
76
56
68
67
49
0
49
36
34
53
8
76
14
17
11
14
16
21
0
0
0
6
10
5
0
0
9
0
0
25
0
0
0
0
0
6
28
0
35
16
10
17
0
8
14
7
0
19
6
188
265
346
408
308
97
29
85
111
105
151
13
105
16
27
32
20
0
41
0
0
18
13
14
20
14
59
67
99
142
149
102
16
60
62
59
61
74
64
0
0
0
23
64
58
39
0
0
0
0
0
45
34
68
106
99
125
25
27
22
58
27
46
17
12
0
12
9
10
47
10
8
24
6
7
97
122
125
56
0
0
3
46
56
16
19
31
4
48
24
Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés
45
46
