KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szakdolgozatom megszületése igen sok ember segítségének és együttműködésének az eredménye. Szeretném megköszönni Novák Tamás Tanár Úrnak, hogy értékes információkkal ellátva hozzásegített a diplomamunkám elkészítéséhez. Alig kifejezhető annak a segítségnek a jelentősége, amelyet Hanyecz Imrétől, az Mg Produkt Kft. ügyvezető igazgatójától kaptam. Személyes konzultációi rávilágítottak, és segítettek megérteni a gabonaszektor összefüggéseit. A cégnél töltött szakmai gyakorlatom alatt lehetőséget nyújtott, hogy betekintést nyerjek egy szervezet működésébe, ezáltal a téma elméleti oldala teljesen más megvilágításba került. Köszönettel tartozom a cég többi munkatársnak is, akik szóban és írásban kifejezett véleményeik nagyban hozzájárultak a munkám végkifejletéhez.
Tartalom 1. Bevezetés ................................................................................................... 5 2. Hazai piac bemutatása ............................................................................. 7 2.1.
Általános bemutatás ................................................................................................ 7
2.1.1
Földrajzi elhelyezkedés ...................................................................................................... 7
2.1.2.
Jelenlegi piac ..................................................................................................................... 7
2.3.2.
Külföldre irányuló gabonakereskedelem helyzete ............................................................ 10
2.2
Ágazati sajátosságok ............................................................................................. 10
2.3.
A mezőgazdaság és gabonakereskedelem szerepe hazánkban .............................. 12
2.3.1.
Történeti áttekintés ........................................................................................................... 12
2.3.3.
Jelenlegi szerep ............................................................................................................... 14
2.4
Magyar termőföldek jellemzése ............................................................................ 16
3 Külföldi kitekintés ................................................................................. 18 3.1
Magyarország megítélése ..................................................................................... 18
3.2.
Eu-s tagságunk, kiemelt támogatások a mezőgazdaságban ................................. 18
3.3.
Nagyhatalmak a gabonapiacokon .......................................................................... 24
4. Változások és azok hatásai ..................................................................... 28 4.1.
Piac változásai ....................................................................................................... 28
4.1.1.
Pénzpiacok ....................................................................................................................... 29
4.1.2.
Árupiacok ........................................................................................................................ 29
4.2.
További befolyásoló tényezők, nehézségek .......................................................... 31
4.2.1.
Intervenció ...................................................................................................................... 31
4.2.2 .
Raktározás........................................................................................................................ 32
4.2.3.
Visszaélések ..................................................................................................................... 32
4.2.4.
Nagy nemzetközi cégek térnyerése, ennek hatása a piacokra: .......................................... 34
5. A kereskedelem....................................................................................... 36 5.1
Kockázatkezelés .................................................................................................... 37
5.2
A kereskedelem finanszírozása ............................................................................. 40
5.3
A válság hatása a kereskedelemre ......................................................................... 43
6. Mg Produkt Kft. .................................................................................... 47 6.1.
A vállalat bemutatása ........................................................................................... 47
6.2.
A vállalat stratégiája .............................................................................................. 47 3
6.3.
Partnerek............................................................................................................... 49
6.4.
Külpiacokra való belépés ..................................................................................... 50
7. A kereskedelem jogi keretei ................................................................... 54 7.1
Jogi háttér, szokványok ......................................................................................... 54
7.2.
Szerződések ........................................................................................................... 56
8. Befejezés.................................................................................................. 60 9. Irodalomjegyzék ..................................................................................... 62 10. Mellékletek ............................................................................................ 64
4
1.
Bevezetés
Diplomán témájának kiválasztásánál igyekeztem olyan területre fókuszálni, amelynek segítségével egyaránt alkalmam lehet a nemzetközi kereskedelem elméleti és gyakorlati vonatkozásait is megvilágítani. Továbbá szerettem volna egy olyan ágazatot részletesebben megismerni, amely az elmúlt időszakban sok változáson ment keresztül a nemzetközi környezet átalakulásának következtében. Erre, úgy gondolom, hogy a gabonapiac és az ott működő kereskedelem kiválóan alkalmas, mert a hazai mezőgazdaság az egykor legversenyképesebb ágazataink közé tartozva versenyt tudott tartani a NyugatEurópai országokkal, mára ez a szerepe azonban sokat változott. E folyamatokat és hátterét, és a hazai mezőgazdaság nemzetgazdaságban elfoglalt helyét igyekszem kifejteni, valamint kísérletet teszek egy hazai gabonakereskedő vállalat szemszögéből megvizsgálni, hogy ezeket a változásokat hogyan lehetett az évek folyamán átvészelni, a benne rejlő lehetőségeket kiaknázni és egyben sikeresen működni, mind hazai mind pedig nemzetközi keretek közt. Eszközök, módszerek: Nehézségeim a dolgozat összeállításánál a szakirodalom hiányosságából adódtak, ennek oka talán, hogy a piac, a szabályozások folyamatosan változnak, a publikációk gyorsan elveszítik aktualitásukat. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta pedig a sokban leegyszerűsödött különböző szabályozások, juttatások állami, támogatások rendszere kevésbé hívja életre a rendszer megértését segítő hosszabb terjedelmű könyvek megalkotását. Ennek ellenére úgy érzem, hogy főiskolai tanulmányaim, és a gyakorlatban megszerzett tapasztalataim segítették ennek a problémának az áthidalását, melyek segítségével sikerült megfelelő rálátást szereznem a piacra. Dolgozatom elkészítése során a téma részletes bemutatása érdekében igyekeztem a hazai és nemzetközi piac aktuális híreit folyamatosan figyelemmel kísérni és ezáltal szerzett információk által behatárolni a hazai termelők és kereskedők helyzetét. Az elméleti háttér megvilágításához a különböző írásos forrásokat használtam, legfőképpen az internet és folyóiratok formájában. 5
A gyakorlati részek elkészüléséhez a szakmai gyakorlatom alatt szerzett ismereteim nyújtottak nagy segítséget, melynek során láthattam, hogy hogyan is köttetik meg egy megállapodás, hogyan védik ki a kockázataikat mind a termelők és exportőrök, valamint hogy
hogyan
lehet
sikeresen
helytállni
a
nemzetközi
keretek
közt
működő
kereskedelemben is. Dolgozatom elkészítése során interjút készítettem az Mg Produkt Kft. két vezetőjével, valamint alkalmam nyílt a cég partnereinek megismerésére és a velük fenntartott kapcsolat megfigyelésére is. A dolgozatom egyes fejezeteiben arra keresem a választ, hogy a magyar mezőgazdaság merre tart jelenleg, milyen folyamatok vezettek a mai aktuális helyzet kialakulásáig, valamint milyen lehetőségek rejlenek még az ágazatban. Egy hipotézissel próbálom a vizsgálatot szemléletesebbé tenni, mert kíváncsi vagyok arra, hogy Magyarországon a mezőgazdaság szerepe valóban csökkent-e, és hogy ennek oka valójában a nemzetközi verseny kiéleződése, a szabályozás és a támogatások nem megfelelő rendszere. A szektor bemutatása során a makroszintű kereskedelem, a nemzetközi piacok kerülnek elsőként bemutatásra, majd mikro szinten a hazai piac, majd pedig egy vállalat szemszögéből vizsgáljuk meg a hipotézist. Az egyes fejezetekben az állításom első felének alátámasztását mutatom be, majd a jövőbeli kilátások, elérhető piacok és a kereskedelem folyamata kerül bemutatásra, mely véleményem szerint kellő információt fog szolgálni az olvasó számára, hogy eldönthesse, a hipotézis második fele helytálló e vagy sem. A negyedig fejezet pedig egy hazai vállalat helyzetével foglalkozik, mely 1997 óta van jelen a gabonapiacon. A vállalat vezetőjének véleménye is bemutatásra kerül, valamint a cég személyes partnereinek szemszögéből is megvizsgáljuk a mezőgazdaság jövedelmezőségét és külön a kereskedők és a termelők kilátásait. Az utolsó fejezetben pedig a kereskedelem jogi hátterének bemutatására kerül sor, melynek helytállóságát a dolgozatban azzal indokolnám, hogy a teljes kereskedelmi folyamat áttekinthetőségének feltétele a szerződések és jogi szabályozások áttekintése és megértése. A befejezésben pedig a saját következtetéseimet mutatom be.
6
2.
Hazai piac bemutatása
2.1. Általános bemutatás 2.1.1 Földrajzi elhelyezkedés Magyarország földrajzi elhelyezkedése igen kedvező. Ennek egyik oka, hogy a kontinentális éghajlat miatt a növényeknek kedvező a környezet, nincsenek kitéve szélsőséges időjárási körülményeknek, így a termelők számára is könnyű a jó minőségű és megfelelő mennyiségű gabona megtermelése. Magyarország központi szerepét a Közép Európai régión belül számos tényezőnek köszönheti, melyek a következőek: nemzetközi közlekedési folyosók haladnak keresztül az országon földrajzi elhelyezkedésünk EU tagságunk nemzetközi cégek jelenléte a hazai piacokon Ázsia és USA-val már meglévő és egyre intenzívebbé váló kapcsolataink Duna, mint kereskedelmi út (www.itd.hu)
2.1.2. Jelenlegi piac A jelenlegi hazai kereskedelem helyzetét szeretném a következő néhány információval szemléltetni. Magyarországon az idei és tavalyi évben a mezőgazdaságot jelentős csapások érték a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. Az idei termésátlagok az előző évekéhez képest jóval alacsonyabbak lesznek, a becslések szerint az idén 5,3 millió tonna gabonát fognak learatni hazánkban, míg a 2009-es termés mennyisége 6,1 millió tonna, a 2008-as évhez képest pedig még jelentősebb a csökkenés az akkori 7,9 millió tonna megtermett kalászos terménymennyiséghez képest. 7
1.ábra
A kalászos gabonák hazai terméseredményei 2001-2010 között(millió tonna) 8,4
9 8 7,2 7 6 5
7,9 7,2 6,2
5,6
5,6
6,1 5,3
4,2
4 3 2 1 0
Forrás: saját szerkesztés
Ez pedig mind a kereskedők mind a termelők részére komoly problémákat okoz. A hazai piacvezető vállalatok, mint a Cargill Zrt. vagy a Bunge Zrt. sok termelőjükkel pereskedni kényszerülnek, mert az előre leszerződött mennyiségeknek csak a töredékét tudják behajtani rajtuk, ők azonban vis majorra hivatkozva nem hajlandóak pereskedni. A probléma a hozzáállással van, ugyanis az árak a szerződött korábbi árakhoz képest az egekbe szöktek az idei szezonban, így sok termelő úgy gondolja, hogy bejelenti a vis majort, majd a megtermett gabonáját inkább eladja a most elérhető magasabb áron. Ezzel a kereskedők azonban rosszul járnának. A visszaélések alátámasztása az országos intézmények által bejelentett termésátlagok alapján bizonyítható, hogy vannak olyan gazdák is, akik csupán nem szeretnének rosszul járni. (Kelemen, 2010) Általánosságban pedig a hazai mezőgazdaság helyzetről elmondható, hogy a jelenősége, mind a foglalkoztatásban és a beruházásokban csökkent, valamint a GDP termelésből való 8
részesedés is hasonló tendenciát mutat, az 1990-es évi adatokhoz képest pedig a szektorban foglalkoztatottak aránya több mint a harmadára csökkent, míg a beruházásokban nem történt lényegesebb változás. A hipotézisemet, miszerint a gabonaszektor jelentősége az elmúlt években csökkent Magyarországon az alábbi táblázatban szemléltetem: 2. ábra A mezőgazdaság részarányának különböző jellemzők szerinti változása (százalékban)
Forrás: (FVM, 2009)
„A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részaránya az exportban 6-6,5% körül mozog. A teljes mezőgazdasági termékpálya –a gazdaság által vásárolt vegyi anyagok, termeléshez használt gépek…- tehát jóval nagyobb értéket, munkaerő-kapacitást, eszközállományt kapcsol össze, mintha csak a mezőgazdasági fázist vizsgálnánk”. (Tóth, 2002, old.: 60) A 2009-es évben a GDP 2,8%-át adta ez a terület, míg a foglalkoztatottak 4,6%-a tevékenykedett a szektorban. Ezek az arányok a Nyugat –Európai országokéhoz hasonlóak. Magyarországon a termőterületek körülbelüli mérete 93 000 km2, melyből 50%-án termelnek gabonát. Az ország főbb mezőgazdasági termékei a különböző gabonafélék, de
9
meg kell említeni a borainkat és a haszonállat tenyésztést is. A gabonatermékek körén belül pedig a legfontosabbak a búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa és az árpa.
2.3.2.Külföldre irányuló gabonakereskedelem helyzete Az európai országok számára az idei és a 2009-es év a válságból való kilábalás időszaka volt. A világ árutőzsdéin a kereskedelem volumene gyengült, a spekulatív tőke aránya a kereskedésben erősödött. A Magyarországról exportált agrártermékek kivitele három európai unós országba koncentrálódott. Az európai gabonaexportőrök sorában hazánk előkelő helyet foglal el, Németország és Olaszország hazánk a harmadik legnagyobb exportőr a térségben, a pozíciónk azonban veszélybe került Románia EU-s csatlakozásával.
Az exportált
termékek közt a kukorica mennyisége körülbelül 3,3 millió tonna, ezt követi a búza, 2,1 millió tonnával, de jelentős mennyiségű napraforgó (535 000 tonna) és árpa (478 000 tonna) is szerepelt az exportált gabonatermékeink sorában. (www.faostat.org)
2.2 Ágazati sajátosságok
A gabona a tömegáruk csoportjába tartozik csakúgy, mint például a szén vagy a kőolaj. Közös tulajdonságuk ezen anyagoknak, hogy ömlesztve és általában nagyobb mennyiségekben történik a szállításuk. Ha azonban jobban megvizsgáljuk az ilyen árukkal kereskedő cégeket, ennél több közös jellemzőt fedezhetünk fel a tömegáruk kereskedelmében. Ezt illetően meg kell említeni, hogy az effajta kereskedelemre jellemző, hogy az abban résztvevő szereplőknek nem kell fizikailag találkozniuk a termékkel, azok a megfelelő minőségi paraméterek és mennyiségek értelmében könnyen helyettesíthetővé válnak.
10
Továbbá fontos megemlíteni, hogy ez az egyetlen ágazat jelenleg, mely a megújuló energiaforrások
használatával
működik,
ennek
természetesen
a
környezetbarát
tulajdonságon kívül megvannak a veszélyei is. A csapadék mennyisége, annak eloszlása a hőmérséklet és a napsütéses órák száma mind közbejátszanak a gabona megtermésénél, ezek a paraméterek pedig az országon belül is különböző régiókra osztják fel a termőterületeket. A végtermékek piaci megjelenése szezonális, ez a tulajdonság pedig az árviszonyok alakulásában
meghatározó
tényezőként
szerepel.
Ez
részben
kiküszöbölhető
a
gabonatárolók segítségével, ez a tulajdonság a mai kereskedelemben egyre inkább elveszíti jelentőségét. A
globálisan
egyre
nagyobb
problémákat
életre
hívó
éghajlatváltozásnak
a
mezőgazdaságban is megvannak a hosszútávon érvényesülő hatásai, melyek a következők: • Az időjárás változékonyabbá, szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik, ezáltal megnehezíti a tervezést, csökkenti a termelés biztonságát, emellett súlyos károkat okoz • Egyes térségekben a tengerszint emelkedése miatt csökken a mezőgazdasági termelésben hasznosítható földterület • A kedvezőtlen lokális változások miatt máshol egyre több, még érintetlen, természetes növénytakaróval fedett földterületet vonnak a termelésbe • Csökken a biológiai sokféleség • Egyes térségekben kevesebb lesz az ivó- és öntözővíz • Egyes kártevők, növény- és állatbetegségek gyorsabban terjednek és eljutnak olyan területekre is, ahol korábban nem fordultak elő
A másik érdekesség, hogy a gabona ágazat a falvakban és kisebb térségekben élőket juttatja főleg munkához, ennek jelentősége azonban jelentősen lecsökkent az utóbbi 20 évben, míg a rendszerváltás utáni években ez a szám az összes foglalkoztatottak arányának 17,4%-át tette ki, a 90-es évek végére már csupán 7,1%-ot jelentett.
11
Az
ágazat
termelőinek
sikerét
és
eredményességét
továbbá
befolyásolják
az
üzemanyagárak, a növény védőszerek és a vetőmag árának változásai, ezekkel részletesebben azonban az 5. fejezetben foglalkozunk. A mezőgazdasági ágazat ipari termékek jelentős felhasználója: 2007-ben 127 milliárd forintot tett ki a vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelynek mintegy 75%-a volt ipari eredetű.
2.3 A mezőgazdaság és gabonakereskedelem szerepe hazánkban 2.3.1. Történeti áttekintés Már a honfoglaló magyarok is foglalkoztak mezőgazdasággal saját szükségleteik kielégítése miatt. Ekkor azonban még a vándorló életmód miatt nem tudtak megfelelően termelni. A változást a letelepedés hozta meg, amikor a várak környékén már megkezdődhetett a komolyabb gazdálkodás. Szent István korában megjelentek a malmok, melyek megnövelték a gabona iránti keresletet. Majd ezt követte a tatárjárás, a XV. századi parasztlázadások és a török uralom időszaka, melyek mind hozzájárultak az addig fokozatosan fejlődő mezőgazdaság hanyatlásához. A kilábalás a szatmári békével kezdődött meg, s ezt követően Mária Terézia uralkodása alatt tovább folytatódhatott a mezőgazdasági termelés és annak fejlődése. A feudalizmus idején a szomszédos országokban mezőgazdasági forradalom zajlott, mely a nagybirtokok gépesítését jelentette főként. Ezáltal a mezőgazdasági növénytermesztés is fontos gazdasági ágazattá nőtte ki magát. Ez a folyamat Magyarországon is végbement, többek között átvettük a vetésforgó általi földhasználatot. A kereskedést illetően az áttörést a francia háborúk során keletkezett hiány hozta életre, melynek következtében megszületett az igény a gabona nemzetközi kereskedelmére. Ezt megelőzően a mezőgazdasági termelés alapvető célja az önellátás volt.
Ehhez azonban fejlesztésekre volt
szükség,
melynek anyagi
hátterét
a
gabonakereskedők biztosították a legtöbbször terményelőleg formájában felvett hitelekkel. Megkezdődött tehát a gabona exportja a nagybirtokosok által. A 19. századi ipari forradalom hazánkban is nagy változásokhoz vezetett, a mezőgazdaságban is megjelentek 12
a különböző technikai találmányok, melyekkel az aratás és a vetési folyamatok felgyorsultak, a termelékenység hatékonyabbá vált. A további fejlődésnek azonban útjában állt a jobbágyok elmaradottsága, a munkaerő kapacitásának korlátjai. A fennálló jobbágyföldesúri viszony következtében a munkások nem voltak érdekeltek a termelés növelésében, így a fejlesztések bevezetésének is korlátaivá lettek. A következő fontosabb időszak a mezőgazdaság és a hozzá fűződő kereskedelem tekintetében az 1850-es években történt önkényuralmi időszak alatti vasútépítési mozgalom volt, melyhez később a vízi utak kiépítése is csatlakozott. Ezáltal a gabonatermékek exportmennyisége nagymértékben bővült. Ez az exporttevékenység azonban magával hozta a konkurencia megjelenését is, Magyarországnak gabonatermékek területén Észak-Amerika és Oroszország lettek a legnagyobb versenytársai. A monarchia nyomására kialakult a központi irányítású birodalom, mely a gazdaságot egy vámrendszer formájában kívánta megvédeni a fent említett konkurens termékektől. Ebben az időszakban az ország folyamatosan alakult gazdasága folyamatosan tért át a feudális rendszerből a modernebb tőkés gazdálkodásba. Ezt a folyamatot szakította meg az első, majd a második világháború, melynek következményeként súlyos visszaesés jellemezte a mezőgazdasági ágazatot is. A monarchia védelme megszűnt, a konkurensek pedig azonnal lecsaptak a piacainkra és elárasztották azokat saját olcsóbb gabonájukkal. A két világháború közti időszak a kiútkeresést jelentette a mezőgazdaság számára, előbb a termőföldek rekonstrukciója következett, majd egy gépesítési hullámmal igyekeztek a termelést helyreállítani, aztán a 29-33-as válság alatt a fő cél az éhínség elkerülése volt, majd az újabb piacok újra meghódítása volt. Azonban mielőtt ez sikerülhetett volna, következett az újabb világháború, és az arra való felkészülés. Ebben az időszakban a hagyományos gabonaipari termékek, mint a búza és a kukorica kiszorultak a piacokról, a termelők csak azt a minimális mennyiséget tarthatták meg az adott évi terményből, ami saját szükségleteik fedezésére elegendő lehet. Létrehozták a Gabonaforgalmi Központot, amely fejkvóták szerint szolgáltatta ki a népnek a megtermett gabonát. Egy teljes körű földreformot
hirdettek ki
1945-ben, melynek értelmében a
már földbirtokkal
rendelkezőktől elkobozták a terület egy részét és szétosztották azt a földnélküliek közt. A világháború utáni években a 70-es évben kezdődött meg egyfajta fejlődés, ezáltal sikerült az európai gabonamezőny közepére felküzdenünk magunkat, mely pozíciót a mai napig igyekszünk megtartani és erősíteni. Ebben az időszakban hozták létre a Gabona Trösztöt, 13
melynek célja, hogy a mezőgazdasági piaci folyamatokat erős állami irányítás alá vegye és ezzel a „stratégiai terméknek” tekintett gabona mind a hazai, mind pedig export tekintetében jelentős szerephez jutott. A szabályozás részeként a tröszt az egyetlen felvásárlója és értékesítője volt a hazai gabonapiacnak. Ez a szerep a ’70-es évek végére megváltozott, a hazai termelők is értékesíthették bizonyos termékeiket, de kizárólag a határon belül, az exportra szánt áru eladásáról továbbra is a tröszt vállalatai gondoskodtak. A szigorú kontrollnak köszönhetően részben önellátóvá vált az ország az élelmezésre szánt gabonát illetően, a takarmányozáshoz azonban továbbra is importra szorultunk. A termelőszövetkezetek és jelentősebb beruházások megjelenésével azonban ez a probléma is megoldódott. Az állam szerepe a gabonatermelés és értékesítésben a ’80-as évek végéig egyre fokozottabbá vált. Majd 1990-ben felszámolták a trösztöket, a piac szabaddá vált a kereskedők részére, bármilyen mennyiségben és áron adhatták és vehették a termelőktől az árut. 1991-től pedig külföldön is bárki folytathatott üzleti tevékenységet, a piacok megnyíltak a gabonakereskedők számára. Az állami beavatkozás a továbbiakban piackonform módon történt, az árakat pedig egyre inkább a kereslet-kínálat viszonya határozta meg. A termelés- felhasználás- és eladás területén pedig többszereplőssé váltak a piacok. (Dr. Kovács, 2005)
2.3.1.Jelenlegi szerep A mezőgazdaság szerepének felértékelődése a második világháború utáni időszakban kezdődött meg, amikor a hazai fogyasztók igényeinek kielégítésén kívül megkezdődött a gabonaszállítás a szomszédos külföldi országokba is. A legnagyobb különbség az akkori és a mostani exporthoz képest annak összetételében volt, ugyanis míg a 70-es években a kivitel nagy részben a feldolgozott malomipari agrártermékekből állt, addig a jelenlegi exportban a még feldolgozásra váró agrártermékek a túlnyomóak. Ennek a változásnak az egyik oka a háború alatt a malmokban keletkezett károk voltak, továbbá a malomipar államosítása sem volt jó hatással az iparág tevékenységére. A legtöbb Európai ország gazdaságában nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, ennek oka, hogy az ágazat nem csupán a benne közvetlenül dolgozókat látja el munkával, de a közvetett szerepe is jelentős a munkanélküliség csökkentésének tekintetében. 14
„Mindez igaz Magyarországra is, sőt a versenyképesség, a technológiai, szervezési, irányítási hiányosságok miatt az ágazat relatív visszaszorulása az elmúlt időszakban még nagyobb is volt annál, mint amit a kereslet változása indokolt.”(Kovács, 2010, old.: 466) A mezőgazdasági termékek a magyar gazdaságban fontos szerepet töltenek be, habár az elmúlt pár évben jelentősen lecsökkent ennek jelentősége. A rendszerváltás előtti időszakban
agrár
országként
voltunk
számon
tartva,
majd
a
tőkés
fejlődés
következményeként egyre fokozódott az ipar szerepe és a mezőgazdaság fokozatosan alárendelődött a mobiltőkének, mely az ipar után másodlagos helyre szorította vissza az ágazatot. Ennek ellenére hazánk számára a mai napig az egyetlen és viszonylag stabil forrása külföldről érkező bevételeinknek. A gazdasági világválság a mezőgazdaságot jobban érintette, mint az egész gazdaságot együttesen. Magyarország nettó exportőr ország a mezőgazdasági termékek tekintetében, ennek értelmében tehát a gabonaipari termékek exportja magasabb, mint az importált mennyiség.
1. táblázat A mezőgazdaság részaránya hazánkban 2003-2008 között (százalék)
Forrás: (www.fvm.hu, 2009) 15
2.4 Magyar termőföldek jellemzése A rendszerváltást követő években a mezőgazdasági területek szerkezete nagyban átrendeződött. A legtöbb nagyüzem magánkézbe került és kisebb részekre szakadva folytatta tovább tevékenységét. Ezt a szerkezeti átalakulást azonban csak akkor tudjuk teljes mértékben megérteni, ha már a kezdettől figyeljük meg ezt a változást. Az
1956-os
forradalmat
követő
években
kezdték
el
a
gazdák
földjeit
termelőszövetkezetekbe szervezni. Az első ilyen hullám 1951-ben kezdődött, azonban a bizonytalan
politikai
vezetés
és
a
forradalom
miatt
elhalasztották.
A
termelőszövetkezetekbe a gazdák kiszolgáltatták területeiket, a föld tulajdonjoga azonban rajtuk maradt, a használati jogot vették el tőlük, cserébe a tsz földjáradékot fizetett számukra. A másik jellemző földszerkezet hazánkban akkor a nagy uradalmak voltak, melyek a nagyüzemi gazdálkodás alapjait képezték és állami irányítás alatt működtek. Ezek élére az állam nevezte ki az irányítókat és az egyéb tisztségek betöltőit. A termelőszövetkezeteket illetően pedig a közgyűlés nevezte ki a vezetőséget, valamint az ellenőrzőbizottság tagjait. A két birtoktípus közt a legnagyobb különbséget nem a termelés milyensége, vagy az irányítási rendszer adta, hanem az ott dolgozók közti társadalmi eltérések. A szektor jövedelmezősége folyamatosan csökkent, a termelők tőkehiány miatt nem tudták felvenni a versenyt. A termőföldek tehát kisebb részekre szakadtak, és ezzel a hatékony és innovációknak teret engedő termelés ellehetetlenült. Európai tekintetben hazánk az élmezőnyben helyezkedik el az egy főre jutó szántóföld területeinek nagyságát tekintve, csak a dánok, finnek és britek előznek meg minket. A gabonaszektorra jellemző hazánkban, hogy a földtulajdonlás szerkezete kétpólusú, melynek értelmében mind a nagyméretű gazdaságok mind pedig a kis üzemek képviseltetik magukat a piacokon. Ez a kettétagolt szerkezet az 1800-as években is jellemző volt, akkoriban a jobbágyfelszabadítás után földhöz jutott parasztok kisméretű földjei álltak szemben a nemesség nagybirtokaival. Ezzel a kettős tulajdonlással hazánk eltér az európai átlagtól, az ott ugyanis nagy részben a családi munkaerőre támaszkodnak a gazdaságok, míg hazánkban a bérmunkaerővel működtetik a nagyobb terjedelmű 16
területeket. A kistermelői szerkezetek befolyása folyamatosan csökken a piacon, ez pedig kiszolgáltatottá teszi őket mind a feldolgozó- mind az élelmiszeriparral szemben. Ez a nemzetgazdasági megítélésünkre is befolyással van, a Nyugat- Európai fejlett gazdaságokhoz való felzárkózásunk eddig egyre távolabbi cél lesz. A 2009-es évben hazánkban 5783,3 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet tartottak nyilván, ez a szám az elmúlt ötven év tendenciáit figyelembe véve fokozatosan csökkent, némi emelkedés következett be az Uniós csatlakozásunkat követő három évben. (www.ksh.hu) Magyarországon a termőföldek minősége nagyban eltér egymástól a különböző régiókon belül. Ez azonban nem okoz különösebb eltolódásokat a termelésen belül, ugyanis a különböző fajtájú gabonák más-más földminőséget igényelnek.
17
3 Külföldi kitekintés 3.1
Magyarország megítélése A magyar gabonakereskedelmet általában a keresleti piac jellemzi, így nem okoz
gondot a termény eladása. A partnerek kezdeményezőek, könnyen kötnek üzletet új kereskedőkkel, a bizalom elnyerése könnyű, ezzel ellentétben annak megtartása a nehezebb feladat. Az általános szokás, hogy a kezdetben a szerződéseket kisebb mennyiségekre kötik, ennek megfelelő teljesítését követően pedig megkezdődhet a valódi szükségletek kielégítésére elegendő mennyiségek leszerződése. Ezt bizonyítja, hogy az általam bemutatott vállalat, melynek mára legfontosabb partnere az Ameropa Ag. is első szerződését a céggel 3000 tonna takarmánykukorica eladásáról kötötte, ma pedig már az éves forgalom meghaladja a 380 000 ezer tonnát a két vállalat közt. A siker titka tehát az időbeni teljesítés és a megfelelő ár. A piac újrafelosztása a rendszerváltás utáni időszakban következett be, az 1990-92 közötti időszakban, melynek során az állami vállalatokat megvásárolták a külföldi cégek, ezt követően már nem alakultak ki nagy változások a piacon, a nagy cégek, mint a Glencore Kft. vagy a Cargill Zrt., teljesítik a gabonaexport nagyobb részét, a maradékot pedig a kisebb cégek birtokolják egymás közt, itt történnek kisebb nagyobb változások. A GAFTA szerepe ebben is jelentős, a piacra ugyanis igyekeznek nem beengedni a kevésbé stabil vállalatokat, hogy ez ne okozhasson komolyabb problémákat a már jól működő gépezeten. Erre egy konkrét eset a 2008-as évben volt, mikor egy holland vállalat fizetésképtelenné vált és partnereivel szemben nem tudta teljesíteni szerződését, s hogy ez ne történhessen meg más esetben is, figyelmeztette összes tagját, hogy a vállalattal kerüljék el a kereskedelmet. Ez azonban nem csupán a GAFTA-ra igaz, hanem BÉT is ugyanígy köteles figyelmeztetni a kereskedőit, ha egy vállalattal problémák adódnak.
3.2. Eu-s tagságunk, kiemelt támogatások a mezőgazdaságban A 2004-es Uniós csatlakozásunknak a nemzetközi gabonakereskedelemre vetített hatása, hogy a szállítás szabaddá vált a tagországok közt, ez nagyban megkönnyítette és 18
meggyorsította a kereskedést. A csatlakozást megelőző időszakban, Brüsszelben kellett pályázni a vállalatoknak a közösségen belüli szállítható mennyiségekre. A kvóta háromszázezer tonna volt, ezt osztották fel a pályázók közt. Ez a mennyiség nagyban lekorlátozta
a
kereskedőket, ennek bizonyítéka, hogy a
későbbi
fejezetekben
részletesebben bemutatott Mg Produkt éves exportforgalma a csatlakozást követő években százötvenezer tonna volt, és ez csak egy vállalat. Az Európai Közösség megalapítását követő 10 évben (1958-1968) Magyarország Keleti Blokkhoz való tartozása miatt nem tudott részt venni a Közösségben. Az 1968-ban, az ország gazdaságának fellendítése érdekében kihirdetett Új gazdasági mechanizmus keretein belül megszületett az első hivatalos megállapodás az EK és hazánk között, ezt követően több megállapodás született, ezek azonban csupán 1-1- termék kereskedelméről szóltak. A mezőgazdasági integrációban az első fontos előrelépés az 1964-ben létrehozott Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap (EMOGA) létrehozása volt. A fejlesztésekért felelős orientációs részlege a szervezet 10 százalékának részét teszi ki, míg a garanciarészleg teszi ki a nagyobb részt, mely az Unió költségvetésének legellentmondásosabb része. Az általa nyújtott támogatások célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termékek árainak versenyképességét, és ezáltal biztosítsa a gazdák bevételeinek biztonságát. Az intervenciós támogatás is ide tartozik, valamint ami számunkra még érdekes, az a termelői szövetkezeteknek ítélt segélyek. Az együttműködésben áttörés volt az 1988-as év. Bekacsolódtunk az Európai Unió közös agrárpolitikájába, mely célja egy közös egységes európai piac létrehozása, egyfokú preferencia a tagok számára, valamint a szervezet kiadásainak közös alapból való fedezése. A Közös Agrárpolitika (KAP) a következő formában támogatja a piacokat: Küszöbárakkal: Az úgynevezett harmadik országból érkező termékekre egy minimum árat határoztak meg, ami alatt nem engedték be az közösségbe. Majd egy ennek kiegészítése volt a lefölözési módszer, mely a kiszabott minimum ár és a hazai piac árának különbsége volt, melyet be kellet fizetni a közösség kasszájába. 19
Közvetlen támogatásokkal: Eredeti célja ezeknek a támogatásoknak, hogy olyan termelők számára nyújtsanak támogatást, akik vagy olyan terménnyel foglalkoznak, amelyre az intervenció nem terjed ki, vagy pedig a határátlépéskor nem vonatkoztak rá védelmi intézkedések. Jelenlegi tervek szerint a jövőben erre a területre szeretne az EU nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezzel célja a termelők segítésén kívül, hogy egy környezetbarátabb termelési mód bevezetését szorgalmazzák. Továbbá a javak igazságosabb elosztását is megcéloznák a jövőben a reformálás keretein belül. Ilyen támogatás volt az exporttámogatás is, mely a közösségen belül felhalmozott áruk értékesítését segítette elő, valamint a termék versenyképesség a világpiacokon. Ennek módja a hogy a termelők támogatásként megkapták a magasabb bel-, és alacsonyabb külpiaci ár különbségét. Intervenciós árak bevezetésével: Ezen módszer egyfajta biztonságot jelent a termelők részére, mert ennek értelmében a tagállamok hatóságainak kötelességük a termelők által kínált gabonát ezen az egységes áron megvásárolni. A 2006-os évben volt ennek különös jelentősége, ekkor a kukorica intervenciós ára 105 euro volt a piaci árral szemben, ami pedig 80 euro volt. Ekkor 3 millió tonna kukoricát megvásárolt az EU, hogy segítse a termelőket, majd 2008-ban eladták többek között Magyarországnak is, mikor a piac keresletivé vált. A rendszer azonban nem tudott működőképes maradni, a felvásárolt gabona a költségvetésnek aránytalanul nagy részét emésztette fel, melyet a raktározási költségek tovább növeltek. Amikor Bulgária és Románia is belépett az EU-ba, korlátozásokat vezettek be, és a maximális intervenció esetén felvásárolható
gabonamennyiséget
kukorica
esetén
700
ezer
tonnányira
csökkentették, amely mennyiségre innentől pályázatot kell benyújtani a tagoknak. Ez a korlátozás a kukorica esetére vonatkozott, a szójával kapcsolatban is hasonló problémák merültek fel a 2003-as évben, ez azonban hazánkat kevésbé érintette. Ez a csökkentés a költségvetésben rövidtávon megnövelte a mezőgazdasági támogatásokra fordított összegeket, mivel az Unió kompenzációként fizetett a gazdáknak, hogy vonják ki termőföldjeiket a termelésből. A gabonatermelőknek nyújtott támogatások csökkentek az elmúlt években és a tervek szerint továbbra is ezt a tendenciát érvényesíti az EU.
20
Az 1986-os évben az export-visszatérítések összege 8600 ECU volt, mely a garanciaalap költségvetésének a 40%-át jelentette, 1994-re jelentősen leredukálták az effajta támogatásokat, ebben az évben már a negyedére csökkent ez az összeg. A támogatás visszaszorításának oka a magas kifizetéseken kívül, hogy az EU-n kívüli exportpiacok szereplői tiltakoztak, mivel korlátozva volt a támogatás által a saját mezőgazdaságuk fejlődése. 1986-ban
tárgyalássorozat
kezdődött,
melynek
értelmében
egy
mezőgazdasági
megállapodás is született. Ennek értelmében az aláíró országok csökkentik a belső támogatásaikat a szektorban és az importtal szembeni intézkedéseket is lekorlátozzák, valamint az kiterjesztik azokat az exporttámogatásokra is. 1992-ben költségvetési reformot hajtottak végre, mely következtében az intervenciós költségek és az exporttámogatás csökkentek, ezzel egy időben azonban bevezették a kompenzációs támogatások rendszerét. 1997-ben két hazánk számára is nagy jelentőséggel bíró program született. Az egyik az AGENDA 2000 költségvetési programcsomag, mely a 2000-2006 közti periódus finanszírozásának javaslatait tartalmazta. Fontos célja volt, hogy ebben az időszakban az EU csökkenteni kívánta a mezőgazdasági támogatásokra szánt összeget, mely évi átlagosan 42,5 milliárd támogatást jelentett a KAP tagjai számára. Mivel a kitűzött célok nagyobb változásokat hoztak, többek között az agrárszektorban, így időközben, 2002 és 2003-ban is felülvizsgálták a rendszert. Majd ezt követően megszületett egy új rendszer bevezetésének a javaslata, az SPS (Single Payment Scheme) . „Ennek
keretében
egy-egy
mezőgazdasági
üzemre
megállapítják
a
2000-2002
bázisidőszakban járó átlagos támogatást és a továbbiakban ezt kapja meg az üzem, anélkül, hogy a termelés során a termelést átvizsgálnák. Így a gazda a piaci információk alapján maga döntheti el, hogy mit termel, a támogatás jár neki”. (Halmai, 2007, old.: 6) A rendszer bevezetése néhány tagállamban a gazdák felháborodását váltotta ki, hazánkban 2010. január elsejére tervezték a rendszer bevezetését, azonban ez akadályokba ütközött, és nem tudni, hogy mikor sikerül. A vélemények megoszlanak a bevezetéssel kapcsolatban, a termelők többsége támogatja az átállást.
21
A mezőgazdasági szövetkezők és termelők országos szövetsége, valamint a Magyar Agrárkamara is a rendszer bevezetése mellett érvelt: „Az SPS bevezetésének újabb elhalasztása pótolhatatlan károkat okozna a mezőgazdasági termelőknek. Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket, mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent.” (Halmai, 2007) A MAGOSZ (Magyar Gazdák Országos Szövetsége) és a MAÉT (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség) véleménye pedig: „A rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is tartanak, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul.” (www.agrarhaszon.hu, 2009) A másik program pedig a SAPARD (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási intézkedések Támogatása), mely a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén nyújt támogatásokat a Közép- és Kelet- Európai országok számára EU csatlakozásukra való felkészülésben. A következő jogcímeken kaphattak támogatást a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan a gazdák:
Mezőgazdasági birtokba való befektetés Mezőgazdaság termékeinek feldolgozását és kereskedelmét fejleszető intézkedések Növényvédelmi vizsgálatok, ellenőrzések Környezetbarát módszerekre való átállás Agrárbiztosítási szolgáltatások és agrármenedzsment Termelői csoportok megszervezése Földek felújítása és újraparcellázása Földnyilvántartások frissítése
22
A termelők részére a folyósított támogatások nem közvetlenül kerülnek a gazdákhoz, ebbe az állam, mint harmadik szereplő is bekapcsolódik és az ő feladata az összegek eljuttatása a termelőkhöz. Ezt nevezzük megosztott igazgatás elvének. A következő időszak az Lisszaboni Agenda tervei szerint zajlott, melyet 2000-ben hirdettek ki, s az idei évre az Unió,t mint a világ legversenyképesebb és leggyorsabban fejlődő gazdaságaként vázolja. A programot végül nem hajtották végre. (Leonard, 2002) A jelenleg zajló költségvetési időszakban, amely 2013-ig tart az agrártámogatások keretében évente körülbelül 40 milliárd euro piaci intervenció és piactámogatás elősegítésére a mezőgazdaság területén, mely az előző időszakhoz képest kevesebb. A következő hét éves időszak pedig még nagyobb csökkenést jelez előre, egyes elemzők szerint akár a felére redukálhatják a mezőgazdasági támogatások összegét. Ennek egyik oka a gazdasági válság valamint, hogy az EU-ban a szolidaritás elve helyett a protekcionizmus elvét fogják érvényesülni a jövőre nézve a közös politikát illetően. A KAP reformjaira azonban mindenképpen szükségesszerűek lennének, mivel az EU költségvetésének még mindig aránytalanul nagy részét, 40%-át veszi el a KAP finanszírozása, a törvényhozásban pedig a szabályozások fele ehhez kapcsolódóan születik. A jövőben a támogatások szerkezetén is változtatni kívánnak, az intervenciós intézkedésekkel szemben a közvetlen támogatásokat kívánják előtérbe helyezni, ezzel a lépéssel pedig kevésbé beavatkozni a piaci folyamatokba. Az intervenció által ugyanis mind európai, mind pedig globális szinten torzítva voltak a piacok, a támogatások pedig nem arányosan lettek elosztva, ez Magyarországot is hátrányosan érintette. Az új rendszerben a KAP a környezetvédelem, K+F, kohézió és a vidékfejlesztés fontosságát hangsúlyozná, továbbá a mezőgazdasági technológiák fejlesztésének támogatását, hogy a szegényebb országok problémáit ne esetileg kezelje, hanem áthidalja, és hosszú távon megoldja. (www.agroland.hu, 2009) A legfrissebb információk szerint a válság miatt újabb reformot készülnek végrehajtani a KAP területén, hogy a megváltozott piaci környezethez könnyebben igazodni tudjanak a termelők és ezáltal stabilizálják a megélhetésüket.
23
3.3.
Nagyhatalmak a gabonapiacokon
A világ gabonapiacain a termelés és kereskedelem túlnyomó részét az amerikai, kínai indiai és az orosz piacok bonyolítják. Európai tekintetben pedig a búza nagyhatalmak: a francia, olasz, román angol és magyar piacok. Kukoricatermelés tekintetében pedig az orosz, ukrán amerikai, argentin és brazil piac a domináns.
3. ábra A világ kukoricaexportjának volumene országonként 2008 (1000 USD, USD/tonna)
Forrás: (www.faostat.org, 2008)
24
4. ábra A világ kukorica importjának megoszlása országonként 2008 (1000 USD, USD/tonna)
Forrás: (www.faostat.org, 2008)
Általánosságban jellemző az idei évre, hogy a kukoricatermésben elmaradások vannak a nagy aszályok okozta károk miatt. Egyes országokban, főleg a tőlünk északabbra elhelyezkedő területeken nem is tudták learatni a termelők terményeiket. Ebben a fejezetben szeretném részletesebben bemutatni a világ nagyobb piacainak jelenlegi helyzetét:
Orosz és Ukrán piac A rendszerváltást megelőző időszakban is meghatározó volt számunkra az orosz gazdaság, számos kereskedelmi megállapodás is született a két ország közt. Ekkoriban a Németország után a gabonaexport volumenét tekintve sokáig Oroszország volt a következő ranglistán. Az utóbbi 20 évben azonban rendkívül lecsökkent az országba irányuló kivitelünk.
25
„Az orosz mezőgazdaság hatalmas termelési potenciálja a mezőgazdasági termelés tartós és számottevő növekedésének lehet az alapja. Ugyan az ország területének csupán 7,3%-a szántó, ez azonban 125 millió hektárt jelent, amelyből 5 millió hektár öntözhető. Figyelembe véve a talajok termékenységét és a klimatikus viszonyokat, nem túlzás azt mondani, hogy Oroszország rendelkezik a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelési potenciájával.” (www.agroinform.hu, 2007) A 2008-es évben az orosz gabonatermékek exportja körülbelül 15 millió tonna volt. Ebből a búza körülbelül 11 millió, árpa 1,5 millió, napraforgómag 500 000 tonnát tett ki. Az idei évben azonban komoly problémákkal kell megküzdenie a szektor szereplőinek. A kedvezőtlen időjárás és az ezáltali szárazság nagyban lecsökkentette a megtermett gabona mennyiségét. Augusztusban pedig gabona export tilalmat rendeltek el, annak érdekében, hogy a nagy terménycsökkenés miatt azért a hazai szükségleteket biztosan elláthassák. Ez azonban együtt járt a gabona későbbi értékesítésével, a piac lelassult, az exportőrök kénytelenek voltak felfüggeszteni tevékenységüket. Ennek további áremelő hatása volt az árutőzsdén a gabonára vonatkozva, mely így elérte a 70-es évekbeli árszintet. Az oroszországi mellett az ukrán piac volt a messze legkiemelkedőbb gazdasági szereplője az egykori Szovjetuniónak. Területileg az EU legnagyobb országa, a termőföldek aránya pedig hazánkéhoz hasonlóan 70%-a az ország területének. A későbbiekben részletesen leírom, hogy az Afrikai piac milyen irányba tudja generálni a világ kereskedelmét, ez a hatás ezeken a piacokon is érvényesül, ahol a nemzetközi ügyletek dollár elszámolásúak, tehát a dollár gyengülése az euróval szemben ugyanolyan hatással van az orosz és ukrán piacokra, mint az amerikaira. USA: A világ első számú agrártermelő országa, legfőbb mezőgazdasági terméke a szója, azonban kukorica és búzatermelése is jelentős. A jobb szemléltetés érdekében néhány adat: a 2008as évben USA szójabab exportja 33 995 600 tonna volt, míg kukoricából 54 094 400 tonnányi termény került az országon kívül értékesítésre (a magyar adatok az második fejezetben találhatók). A legfőbb piacaik Kelet-Ázsiában találhatók, de az idei évben az Európai főbb exportőrök terméscsökkenése miatt Észak-Afrikai és Közel-Keleti területek is megnyíltak az amerikai gabona számára. Az elmúlt három évben az export mennyisége 26
folyamatosan növekedett és az előrejelzések szerint ez a tendencia változatlan marad a következő években is. A legnagyobb célpiac azonban Kína, ahol kereskedelmi többlete 12,8 milliárd dollár. Kína: Kína a termésátlagok tekintetében előkelő helyet foglal el a világ ranglistán a búza termékek tekintetében, mivel az országban a világ összes megtermett mennyiségének körülbelül heted része az országban terem. Ezzel önellátóvá vált az ország a gabonatermékek tekintetében, nem volt ez azonban mindig így, a 2002-2003-as évben a világ második legnagyobb gabona exportőre volt. Így hazánkból is kisebb mennyiségű gabonát exportálnak csak az országba, melynek egyik oka az ország egyre nagyobb fokú önellátottsága, a másik pedig a földrajzi távolság a két ország közt, melynek következtében a szállítási költségek olyan magasak lennének, hogy egységnyi termékre jutó költség vetekedne a termék értékével. Mivel azonban a hazai felhasználás is jelentős mennyiségű, így az exportált mennyiség nem számottevő, amennyiben ez a tendencia a jövőben megváltozik, annak nagy hatása lesz a világ gabonakereskedelmére is, mivel a legfontosabb importőr országokhoz földrajzi távolságukat tekintve, Kína van a legközelebb, így a szállítási költségek alacsonyabbak lennének, vagyis a többi exportőr ország kiszorulna a térségből. (Kiss, 2002)
Észak-Afrika: A világ meghatározó piaca jelenleg a Dél-Afrikai térség. Hazánk is exportál gabonát a térségbe, nem tartozik azonban legfontosabb felvevőpiacaink köré. Kiemelkedő szerepének magyarázata, hogy az EU tagországok kivitelének 40%-a a térségbe irányul. Az árutőzsdéken való megjelenése annak köszönhető, hogy az Európán kívüli kereskedelme is igen jelentős. Megfigyelhető, hogy ahogy az EUR/USD árfolyam változik, úgy koncentrálódik a kereskedelem is az egyes földrészek exportpiacai felé. Az USD az Euróval szemben erősödik, akkor Európa piacain van élénkülés, ha gyengül. akkor pedig az Euró erősödik, ami pedig USA számára kedvező. Az ország tehát sajátos helyzetben van, mert a két piac közt választhat, attól függően, hogy hol kedvezőbb számára a kereskedelem. 27
Franciaország: Az európai gabonakereskedelem legfontosabb szereplője Franciaország. Volt gyarmatai felé szállítja a legtöbb gabonát, de a többi piacon is jelen van körülbelüli évenkénti 15-18 millió tonna mennyiségű exportál búzájával.
Hazánk számára a is
a legnagyobb
konkurens piac. A gabona minőségével kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy egyedül a francia gabona vetekszik hazánkkal, a többi fontosabb európai exportőr gabonája gyengébb minőségű. Eu-s csatlakozásunkkal a hazánk számára potenciális olasz piacokra való betörésünktől jogosan tartottak, mivel hazánk gabonaexportja a térségbe jelentősen megnőtt, alacsony árainkkal ugyanis kompenzálni tudtuk a távolságot a két ország közt, annak ellenére, hogy a franciákkal közvetlen szomszédságban vannak. A válság a Francia gazdaságot kevésbé érintette, mint a többi európai országot, ennek oka, az nemzetközi kereslet ingadozására kevésbé érzékeny stabil gazdaságuk.
4.Változások és azok hatásai 4.1. Piac változásai A Budapesti Árutőzsde elődje az 1854-ben létrehozott Gabonacsarnok volt, jelenlegi formájában az 1989-es évben kezdte meg működését, Terménytőzsde Kft. néven. Ekkor vált szabaddá a kereskedelem, illetve kezdte el az állam a piaci beavatkozás azon formáját, amely szabadáras kereskedelmet engedélyez, és a kereslet-kínlat befolyásolja a piacot. Eleinte a kereskedés csak búza és kukorica adás-vétele folyt, majd a termékek köre fokozatosan kibővült. 1993-ban a megalakult a pénzügyi szekció, ahol a kereskedés német márkában és amerikai dollárban folyt. (Korányi & Szeles, 2005) Az utóbbi években az infláció, a reálgazdaságok kilátásainak romlása, a válság és a devizák árfolyamának instabilitásának hatására a pénzügyi befektetők száma jelentősen megnőtt az árupiacokon.
28
4.1.1. Pénzpiacok A pénzpiacok változásának főként a nemzetközi kereskedelemre van hatással. Erre a legjobb példa a 2007-2008-as gazdasági világválság, mely a magyar gabonapiacra is komoly csapást mért, többek között azáltal, hogy a pénzpiacok stabilitása megszűnt, és a forint történelmi csúcsokat döntött az euróval és a dollárral szemben. Ebben a fejezetben szeretném részletesebben feltárni, hogy miként is hat a kereskedelemre az imént említett árfolyamváltozás. A 2008-as évben a gabonatermékek ára a felére csökkent, melynek oka, hogy a világ legnagyobb gabonatermelő és egyben exportőr országában a piacok zuhanni kezdtek, ami az egész világon azonnali zűrzavart okozott csakúgy, mint az árupiacokon. A pénzpiacoknak azonban a problémamentes időszakokban is nagy hatása van a kereskedelemre, az általam bemutatott vállalat mindennapi tevékenységének fontos része. A vállalat külföldre exportál gabonát, melyért cserébe bevételeit devizában kapja meg, ezt azonban forintosítani kell, és lényeges, hogy milyen árfolyamon sikerül ezt a bevételt realizálni. Ennek a kockázatnak a kiküszöbölésére vannak különböző módszerek, melyeket a következő fejezetben mutatok be. Az adott pénzforgalom tehát külföldi devizában érkezik a vállalathoz, ami nagy részben euró bevételt jelent.
4.1.2. Árupiacok
Az árupiacokon két irányba mozdulhat el a kereskedők számára fontos termékek, adott esetben a búza és kukorica ára. Több tényező is befolyásolhatja a piacon az árak változását az aszály, a különböző termelésbeli csökkenést előrejelző jelentések, a nagyobb exportőr országokban a termőföld területének csökkenése, árfolyamok csökkenése. Nézzük, melyik irányú változás hogyan hat a kereskedelemre:
29
ár csökkenés: Az árak csökkenésével egyidejűleg beindul a kereskedők részéről egy felvásárlási láz, mely a kereslet növekedésére is ösztönzőleg hat, ami pedig ismét visszanyomja az árakat. Ez a kiegyenlítődés egy hosszabb távú folyamat. Abban az esetben, ha az áresés az elemzések szerint várható, de ténylegesen még nem következett be, a kereskedők egy úgynevezett bearish marketing stratégiát alkalmaznak, mely azt jelenti, hogy előbb ad el és később vásárol. Ennek a stratégiának az alkalmazása azért fontos, mert ha nem reagál időben a kereskedő a piac várható csökkenésének hírére, könnyen megeshet, hogy a kereskedő a piacváltozás előtti készleteit nem tudja értékesíteni olyan áron, ami a kereskedő nyereségének elvesztéséhez vezethet. ár növekedés: Már említettem, hogy mely tényezők befolyásolhatják a piacon az árak emelkedését, mint az aszály, termelésbeli csökkenést előrejelző jelentések, vagy az árfolyamok csökkenése. Ez az irányú folyamat nem a kereskedői szempontokat figyelembe véve is komoly hatással lehet a többi szektorra, így negatívan hat az élelmiszerárakra és az inflációt is befolyásolja. A piacokon ebben az esetben lelassul a kereskedelem. Ez a tendencia az utóbbi hónapokban különösen jellemző volt a hazai szektorban is. A kétfajta piac szoros kölcsönhatásban van egymással, a pénzpiacokon történő változásokat mindig követi az árutőzsde is és fordítva. Erre konkrét példa, a 2007-2008-as válság, amikor a részvények árának emelkedése majd normalizálódása ugyanolyan folyamatként történt, mint az árutőzsdén a gabona és egyéb termékek árai. Azonban a kisebb hangsúlyú tényezők is hatással vannak a piacokra. A szemléltetés érdekében egy mindennapi példa: a Chicagói tőzsdén például november 15-én keresletélénkülés történt, mely az előző napi japán jegybanki kamatemelés miatti pénzpiaci gyengülést generált, ami azt jelentette, hogy a befektetők, főként az amerikai magánnyugdíj pénztárak és befektetési bankok, az árutőzsdére áttérve igyekeznek forgatni hatalmas pénzeiket.
30
4.2. További befolyásoló tényezők, nehézségek 4.2.1. Intervenció „Intervencióról abban az esetben beszélünk, amikor a termény ára a szabadpiacon alacsonyabb szinten van, mint a megállapított intervenciós ár. Ekkor az EU intervenciót hajt végre, vagyis beavatkozik az ár alakulásába, azzal, hogy megvásárolja a piacon lévő árukészleteket, ezzel segítve a gazdákat és a kínálat csökkentése által egyensúlyi árat generál.” (Horváth, 2001, old.: 262) Ez a téma bővebben az EU közös agrárpolitikájával foglalkozó fejezetben kerül kifejtésre. Az intervenciónak hazánkat nézve a 2006-os évben volt fontos szerepe. Az EU ebben az évben vásárolt meg a magyar termelőktől 4 millió tonna gabonát, ezzel az ország tette ki az egész EU-s intervenció 80%-át. Ez az eladott mennyiség a hazai szükségletek körülbelül háromszorosa volt, mely a kedvező időjárási feltételeknek köszönhetően rekordtermést sikerült learatni a gazdáknak. A kereslet-kínálati görbe értelmében, a kínálat megnőtt, a kereslet csökkent, melynek hatására az árak is leestek, a felvásárlási ár tonnánként 80 euró körül volt. Ezzel szemben az EU által meghatározott intervenciós ár 105 euró volt, így megkezdődött a felvásárlás. Mára a rendszert korlátozták, ennek legfőbb oka a finanszírozási problémák kiküszöbölése, és mivel Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását követően nem tudták volna az ő intervenciós gabonájukat is felvásárolni. Ezért egy mennyiségi kvótát szabtak ki, ami a jelenleg hatályos szabályozások szerint az egész európai unió területén összesen 3 millió tonnányi termény felvásárlását engedélyezi, e fölött pedig pályázni lehet a tagországoknak. Az Európai Unió célja ezzel az intézkedéssel egyebek közt a piac kiszámíthatatlanságának és az árak nagyfokú ingadozásának szabályozása volt. Ez a gyakorlat sikeresnek is bizonyult, mindaddig amíg a válság és az említett két ország közösséghez való csatlakozása fenntarthatatlanná változtatták a rendszert.
31
4.2.2 .Raktározás Az intervenció évében az EU-s felvásárlások során a gabona nem került felhasználásra, azt saját vagy bérelt raktárakban tárolták el, kivárva a magasabb árakat. Ennek hatására problémák keletkeztek a raktározást illetően, a piaci rést kihasználva „építési láz” indult hazánkban, melyet az unió is támogatott, vissza nem térítendő támogatások formájában. Azonban amikor az intervenciós áru kifutott, a 2007-2008-as válság eredményeképp, a hatalmas tárolókapacitás feleslegessé vált. Mára ezek a tárolók kihasználatlanok.
4.2.3. Visszaélések Szintén az intervencióval kapcsolatban történtek a hazai gabonaszektor legnagyobb csalásai. Ezek során a gabonát kétszer adták el, először az EU által kijelölt megfelelő hazai szerveknek, ekkor intervenciós áron, majd amikor a piac újra felélénkült, továbbadták a gabonát a megfelelő piaci áron, annak reményében, hogy az EU-nak rövid határidőn belül nem lesz rá szüksége, a következő aratásokkor majd visszapótolják. Azonban a válság idejében az árak az intervenciós ár akár duplájára is nőttek és az EU elkezdte kiüríteni a készletei. Ekkor lepleződtek le a visszaélések, melyek a milliárdos nagyságrendű károkat is meghaladták. A gabonaszektorban a visszaélések skálája igen széles, a nem tisztességes kereskedők a legkülönfélébb módszerekkel próbálnak minél nagyobb nyereséghez jutni, a törvények kijátszásával. A hazai szektorban is nagy a csalások aránya, szomszédunk Románia pedig a becslések szerint az áruforgalom nagy részét ilyen nem jogtiszta körülmények közt bonyolítja. A következőkben bemutatnám a leggyakoribb módszereket azok bonyolultsága szerint haladva. Az inkább kistermelőket érintő legegyszerűbb módszer, amikor a piacon ajánlott reális árak fölötti árajánlatot elfogadják a nagyobb bevételek reményében, azonban a kereskedő az áru elszállítása után eltűnik, a termelő pedig csődbe megy. Ennek különböző fokozatai lehetnek, ha az áldozat például hitelt vett fel a banktól, hogy előfinanszírozza bevételeit, és elvethesse a terményt, a munkaerőt kifizesse, szükséges vegyszereket, műtrágyát megvásárolja. Ekkor értelemszerűen a kölcsön visszafizetése is meghiúsul. A kereskedő 32
eltűnik, elindulnak a bírósági tárgyalások, de legtöbb esetben nem tudják behajtani az elveszett vagyon értékét. Ez az alapeset, rengeteg ilyen termelő van, aki akár a házát vagy/és minden vagyonát elvesztette így. Ennél egyel kidolgozottabb formája a csalásoknak, amikor a termelőknek először a „beetetése” történik meg, vagyis az első szerződések rendben lefutnak, a termelő bizalmát sikerül megnyerni, majd valamilyen indokkal, legtöbbször a bank általi késésre hivatkozva kérnek árut a kereskedőtől, későbbi fizetést ígérve. Ez a fajta módszer is rendkívül gyakori, azonban az eddig bemutatott csalások esetében a hatóságok elől el kell tűnni a csalóknak, mert szabálysértést bizonyítható, hogy csalást követtek el. A következő módszerek esetében azonban rendkívül nehéz megtalálni a tetteseket, valamint a legtöbb esetben nem is őket hozzák ki bűnösként, hanem a termelőt, vagy a kereskedőt, aki átvette a lopott árut. Az ÁFA csalás a gazdaság többi szektorában is gyakran előfordul, a gabonaszektorban pedig a következőképpen zajlik a rendszer kijátszása. A termelő két ajánlatot kap. Az egyik kereskedő egy 40.000 Ft + Áfa tonnánkénti eladási árat kínál, ez a jogilag tiszta ajánlat, így az ő kiadása összesen 50.000 Ft lesz. A másik ajánlat egy 45.000 Ft/tonnánkénti árat tartalmaz, mely esetében azonban nem történik Áfa fizetés. A termelő tehát eladja az áruját a magasabb áron, majd a kereskedő továbbértékesíti azt például egy exportvállalat részére. Ekkor az exportvállalat leellenőrzi, hogy a cégbíróságon be van e jegyezve a vállalat, van e adószáma, amiről mindig előrelátóan a csalók is gondoskodnak, tehát jogilag rendben találja a kereskedőt. Ekkor az eladás a reális piaci ár alapján történik, példánknál maradva a 40.000 forintos áron szerződnek le a felek plusz Áfa, ami így 50.000 forintjába fog kerülni a kereskedőnek, csakúgy mintha a termelőtől vette volna az árut, így nem is merül fel benne, hogy csalás áll fent. Nézzük, hogyan juthat mégis jelentős plusz pénzhez a csaló. Amikor ő megvette a termelőtől a gabonát, akkor azzal, hogy nem adott róla számlát, ő 5000 forintot spórolt tonnánként. Azonban mivel akinek továbbértékesíti az árut, jelen esetben az exportcég, felé igazolnia kell az áru eredetét, vagyis „tisztára mosni” az árut. Ezért egy fiktív számla kerül kiállításra, amit egy ilyen esetek megoldására létrehozott cég állít ki, így az áru eredetének igazolása megoldódott. Természetesen a számla kiállításának is van költségvonzata, de tegyük fel, hogy ez 1000 forint / tonna, ekkor is jelentős haszonra tett szert a csaló, a 33
kifizetendő Áfa mértékéből levonjuk a számla kiállításának költségét, és ez lesz az ő nyeresége. Tegyük fel, hogy a csalás kukorica termény eladása kapcsán történik, melynek a piaci ára körülbelül 120 000 forint, a szerződött mennyiség pedig egy átlagos mennyiség, például 1000 tonna, ekkor az ügylet nyeresége 30 millió forint lesz. A kockázat pedig egyedül a fiktív számlát kiállító cég kezében lesz. A másik elterjedt módszer a fuvarlevelekkel való manipuláció, amikor az alapszituáció hasonló, a piaci árnál magasabb árajánlattal keresik meg a termelőt. És most nem a számlázást illetően manipulálnak, hanem az export tevékenységgel. A termelő eladja a gabonát a magasabb árat kínáló kereskedőnek, aki cserébe kiállít egy hamis fuvarlevelet. ezzel igazolva, hogy a gabona külföldre kerül, de valójában belföldön lesz tovább értékesítve, ami azt jelenti, hogy a vevő nettó vételár plusz Áfa-t kifizeti a csaló kereskedőnek, de azt a csalónak nem kell az állam felé kifizetnie, mert a hamis CMR alapján külföldre értékesítette, ami az uniós jogszabályok értelmében Áfa mentességet élvező tevékenységi forma. Így a 40.000 plusz 10.000 Áfa példánál maradva a csaló kereskedő kezébe plusz 10.000 forint marad, de a termelőtől a gabonát 5000 forinttal többért vette meg, mint a piaci ár, emiatt a nyeresége 5000 forint lesz tonnánként. Továbbá a termelő is nyert, mert magasabb áron tudta eladni a terméket, mint a piaci ár. A hazai szektorra vonatkozóan 20%-ra becsülik a csalások arányát az összes kereskedelmi forgalomra vonatkozóan, mely igen nagy összegeket jelent, ha egy átlagos 6-8 millió tonnás évi kereskedelmet veszünk figyelembe. Az APEH egyelőre tehetetlen a csalókkal szemben, a szúrópróbák során kiszabott nagy összegű büntetések ellenére sem sikerült visszaszorítani a tisztességtelen kereskedelmet.
4.2.4. Nagy nemzetközi cégek térnyerése, ennek hatása a piacokra: A rendszerváltást követő években, a gabonaszektorban is megkezdődött a privatizáció, mely együtt járt a külföldi tulajdonú cégek megjelenésével. Ez azonban számos előnyt és hátrányt hordoz magában. Előbbihez sorolnám, hogy a nemzetközi vállalatok működése egyet jelent a tőke meglétével, ami az innovációk és nem utolsó sorban a nagyobb létszámban történő foglalkoztatással is együtt jár. A magyar gabonapiac külföldi kézben lévő részének legjelentősebb szereplői:
34
Cargill Agrimpex Glencore Nidera és egyéb holland tulajdonú cégek Azt azonban tudjuk, hogy az állam igyekszik megvédeni a szektort, a földvásárlási törtvény és egyéb intézkedések segítségével. a probléma tehát nem itt keresendő, ha a termelők kedvezőtlen helyzetének okát akarjuk keresni. A probléma a támogatások elosztásánál és a szabályozásokban keresendő, ugyanis az EU olyan feltételeket szab a termelők számára a támogatások elnyeréséhez, például a környezetbarát termelés bevezetésének fényében, melyek teljesíthetősége magas tőkebefektetést igényel, mellyel a hazai kistermelők többsége nem rendelkezik. A probléma megoldása lehetne, ha a termelőknek lehetősége lenne az összefogásra, ezt azonban a rendszerváltás óta az állami szabályozások teszik lehetetlenné, így a kistermelők számára nem marad más megoldás, minthogy alkalmazkodva a nagyvállalatok által használt magas technológiai szint melletti termeléshez, a pénzügyi szervezetek által kínált lehetőségeket kihasználják, ami legtöbbször valamilyen hitelfelvételt jelent. Ezt azonban a piac kiszámíthatatlansága miatt a legtöbben nem veszik igénybe, mivel bevételeik nem biztosítottak a jövőre nézve.
35
5.
A kereskedelem
Egy kereskedelmi ügylet lefolyása rendkívül összetett folyamat, így van ez a gabonakereskedelem esetében is, ebben a fejezetben ezt szeretném részletesebben bemutatni. Az általam bemutatott cég a gabona megvásárlása után exportálja az árut, ezért ez összetettebb folyamat, mintha hazai felhasználóknak értékesítenék tovább. Ez egy többlépcsős folyamat, mely az információgyűjtéssel kezdődik. Ennek keretein belül nem elegendő a hazai piac, vagy a piaci jelentések folyamatos figyelése, egy átfogó kép kialakításához több tényezőt kell figyelembe venni. Az Mg Produkt Kft. a következő információs forrásokat veszi igénybe a piac figyelése során: MATIF (Párizsi árutőzsde) Cbot(Chicagoi tőzsde) Versenytársak (Cargill, Agrimpex, Glencore): Bróker elemzések Ameropa által bonyolított ügyletek Devizapiac Budapesti Árutőzsde A tőkepiacokon megjelenő árak esetén fontos, hogy azok likvid piacnak megfelelően alakuljanak ki. Likvid piac: Megfelelő számban áll mind az eladói mind a vevői oldalon az üzletbe belépni kívánó fél, valamint a piac legalább gyenge szinten hatékonynak mondható, vagyis az ott megjelenő ár az összes rendelkezésre álló információ következményeként alakul ki. (Halmos, 2010., old.: 534) A tőzsdéken a kereskedelem lezajlódhat fizikailag, vagy csupán spekulációs tőkebefektetés céljából. Ez utóbbi eset egyes elemzők szerint a chicagói tőzsde forgalmának mintegy 80%-át teszi ki, Magyarországon ez az arány jóval kevesebbre becsült.
36
Ezen információkat összesítve jön össze a Kft. árajánlata, mellyel az üzletkötők megkeresik a partnereket, és tájékoztatják őket az általuk kínált vételi árról. Az árat a termelőknek forint árfolyamban adják meg, ehhez az aktuális BÉT devizapiaci árfolyamon számolják át a különböző árutőzsdéken megtalálható terményárakat. A megadott ár általában FCA paritáson értendő, vagyis a vevő telephelyére beszállítva az odáig eljuttatás szállítási költségeit a vevő állja. Ezt követően több kimenetele lehet az üzletnek: a termelő elfogadja az ajánlatot, és eladja terményét a vállalatnak, vagy nem találja megfelelőnek az ajánlatot és tárgyalásba kezd, az árat illetve a feltételeket illetően, vagy kivár és elutasítja az ajánlatot. Ennek a beszélgetésnek a során az üzletkötőnek fontos feladata még a piac további vizsgálata, a konkurencia árainak és vásárlásainak megérdeklődése a partnerektől. Legoptimálisabb esetben az árat megfelelőnek találják és következhet a szerződéskötés. Ennek megköttetésekor a vállalat a leszerződött gabonát továbbértékesíti, 90%-ban az Ameropa felé. Ennek módja egy exportszerződés megkötése a külföldi féllel. A szerződéseknek legtöbb esetben a kötés után több hónappal történik a teljesítése. Ezt az időszakbeli eltérést a tőzsdén fedezik le a vállalatok, úgynevezett derivatív ügyletekkel. Vegyünk egy példát, a vállalat megvesz a hazai termelőtől májusban 200 tonna 2010-es termésű kukoricát, a termény learatása azonban csak ősszel, október hónapban esedékes, a kukoricát aratás után be kell szállítani a vevő telephelyére, valamint esős időjárás esetén további eljárások is szükségesek, ezt belekalkulálva novemberi szállításban állapodnak meg a felek. Ezt a leszerződött kukoricát továbbadják az exportpartnernek, velük is megköti a szerződést. Az exporttevékenység kockázata általában, a jövőbeli bevételeink bizonytalanságában rejlik. A külföldi partnerrel leszerződött gabona az éppen aktuális piaci árfolyamon kerül eladásra, mivel azonban a fizetés a fizikai teljesítés után történik meg, az adott összeg ki van téve az árfolyam ingadozásnak. Ezt kiküszöbölve a vállalat ún derivatív üzleteket köt. Ez a határidő értelemszerűen az a nap, amikor a vállalat leszállítja a leszerződött mennyiségű gabonát, és az ezt igazoló okmányokat hiánytalanul bemutatja a vevőnek. Legtöbb esetben FCA paritáson történik a megállapodás, a többi esetleges paritás az utolsó fejezetben kerül részletesebben bemutatásra.
5.1 Kockázatkezelés Az exportőröknek figyelmet kell fordítaniuk tehát a devizaárfolyam kockázat kezelésére, hogy bevételeik ne legyenek kitéve az ennek ingadozásával járó veszélyeknek. Szakértők 37
véleménye szerint a kockázatkezelés egyik leghatékonyabb eszközei a különböző származtatott termékek igénybe vétele. Ezeket a technikákat már régóta alkalmazzák a pénzügyekben, az 1980-90-es évek idején terjedtek el robbanásszerűen, hogy kiküszöböljék a hirtelen ingadozó pénzügyi világ esetleges negatív hatásait. Azonban ezek az ügyletek nem csupán a kereskedők, de a termelők részére is használhatóak lennének. (Kondor, 2005)
Határidős ügyletek (forward): A forward ügylet kereskedők által leginkább használatos kockázatkezelési módszer, melyet az általam további fejezetekben említett cég is előszeretettel alkalmaz. Ennek segítségével határidőkre tud a devizakockázat mérséklését szándékozó cég üzletet kötni úgy, hogy már a jelenben rögzíthet egy árfolyamot, ami egy adott jövőbeli időpontra vonatkozhat. Ennek lényege, hogy bármennyi is lesz a lejáratkori spot árfolyam a devizapiacokon, a vállalat akkor is ezen a rögzített forward árfolyamon konvertálja bevételeit. Hátránya, hogy ezzel a megoldással a cég nyeresége és vesztesége korlátozottá válik. A részletesebb szemléltetés érdekében azonban nézzünk egy konkrét példát. Az exportőr vállalat jelen esetben leszerződött 1000 tonna takarmánybúza eladására, amit csak egy év múlva fog realizálni, tehát fix bevétele csak akkor fog megérkezni, a teljesítést követően. Az aktuális spot árfolyam 2010 november 2.-án 270,78 eur/huf . A cég határidős ügyletet köt, melyre a bank a következő 1 éves határidős árfolyamot adja a megfelelő deviza alapkamat kiszámításával: 282 EUR/HUF. Az egyik lehetséges lejáratkori forgatókönyv, hogy az árfolyam 282 EUR/HUF alatt lesz (pl. 278 EUR/HUF) Ekkor a vállalat a két árfolyam különbségét fogja nyereségként realizálni, 135 000 EUR bevétel esetén és 282 EUR/HUF árfolyamon: 540 000 forintot. A másik eset, ha lejárat napján, az aktuális piaci árfolyam a 282 EUR/HUF fölött (pl. 285 EUR/HUF), vagy azzal egyenlő lesz, ekkor a két árfolyam különbségét veszteségként kell elkönyvelnie, példánknál maradva 405.000 Ft-ot. Ennek az ügyletnek az előnye az exporttevékenységet folytató vállalat szemszögéből nézve, hogy a forint erősödése esetén teljes mértékű védelmet nyújt. Hátránya azonban, hogy ha kedvező irányba mozog el az árfolyam, tehát az deviza a lekötött árfolyamhoz 38
képest a lejártakor alacsonyabb lesz, akkor ettől a nyereségszerzési lehetőségtől elesik a vállalat. „Ahhoz, hogy a határidős ügylet használható kockázatkezelési módszerré váljon, szükséges az elszámolóházi tevékenység, melynek keretében alapletéti és garanciális letéti rendszeren keresztül az elszámolóház 100%-ban garantálja az ügylet teljesítését. A partnerkockázat eliminációját Magyarországon a KELER Zrt. látja el, a fentieken túl biztosítja a fedezeti ügylet lejárat előtti szabad megszüntetési lehetőségét.” (Halmos, 2010., old.: 536) A fedezeti ügyleteket a termelők számára is számos kockázatkezelési módszert kínálnak, Magyarországon azonban az ilyen típusú ügyleteket használatának aránya kevesebb, mint 1%-át teszi ki a kereskedelemnek, azonban ez az arány Európaszerte hasonló, Németországban egy kicsit magasabb, 5% de az amerikai 60%-hozképest ez az arány is elenyésző.
Call és put opciók (1. számú melléklet) A forward ügyletek mellett egy másik lehetőség, mely szerepel a bankok kínálatában az opciók alkalmazása. (EUR put opció vétele és call opció eladása) A határidős ügyletektől annyiban térnek el ezek az opciók, hogy míg ott a kedvezőtlen irányú árfolyam-elmozdulásánál mindenképpen veszteséget termel a vállalat, addig jelen esetben, csak jogot szerzünk az adott időbeni vásárlásra, nem pedig kötelezettséget. A részletes bemutatás érdekében szintén egy példán keresztül vezetem le az ügyletet: Az exportőr vállalat jelen esetben is a leszerződött 1000 tonna takarmánybúza eladását egy év múlva fogja csak realizálni, tehát fix bevétele csak akkor fog megérkezni, a teljesítést követően. Ebben az esetben egyik lehetséges kimenetel, hogy a forint erősebb a megállapított 282 EUR/HUF árfolyamnál, akkor a vállalat élni fog a joggal, és 282 árfolyamon konvertálja EUR bevételét, és nem szenved árfolyamveszteséget. Ha a forint gyengül egy év múlva, azaz az aktuális spot a megállapított árfolyam felett lesz, akkor nem köteles eladni 282-n, hanem eladja az eurót az aktuális piaci árfolyamon. E kockázat kiküszöbölésére a bank opciós díjat számol fel a szerződés megkötésekor, ekkora
39
vesztesége tehát mindenképpen lesz a cégnek, de nagyobb veszteséget nem realizálhat, amely e termék legnagyobb előnyének mondható. A call opció eladásakor pedig az opciós díj a mindenkori nyereségem lesz, akkor egy eladási kötelezettséget vállalok. A cég ügyvezetője szerint ez a megoldás teljes védelmet nyújt a forinterősödéssel szemben, valamint azért is használják előszeretettel, mert az opció egy ellenirányú ügylettel bármikor lezárható. Azonban számos kockázatot is hordoz magában az ügylet, mellyel az exportőröknek számolniuk kell: opciós díj megfizetése put opció vétele esetén ha nem változik az árfolyam, tehát a kötési megegyezik a határidőssel, abban az eseten veszteséget kell elkönyvelni, mert az opciós díjjal kedvezőtlenebb lett számunkra az árfolyam
5.2 A kereskedelem finanszírozása A gabonakereskedelemre jellemző, hogy az áru értékesítésének szakaszai egymástól távol eső időpontokban történnek. Gondoljunk csak a termény betakarítása, eladása, szállítása és kifizetése közt eltelt időtartamra. Ezért a kereskedők gyakran vesznek igénybe a bankok által nyújtott szolgáltatások közül különböző hitellehetőségeket és halasztott fizetést elősegítő szolgáltatásokat. A bankok szerepe azonban egy más fontos indok miatt is jelentős a nemzetközi kereskedelemben, a felek tartózkodásának eltérése, mely külön országot, vagy kontinenst is jelenthet. Ennek megoldására a pénzügyi tranzakciók a felek közt a bankok bekapcsolásával történik. A következő lehetőségek állnak a kereskedők részére: termeltetési hitel áruhitel lombard hitel faktoring váltó
40
Termeltetési (integrátori) hitel: A jövőben aktuális és kiszámolható áruszükségletek biztosítására alkalmazható hitellehetőség. Többnyire a nyersanyag feldolgozók (takarmánykeverők, malmok) és a kereskedők veszik igénybe. Ez egy szerződés, melynek a másik szereplője a termelő. A megállapodás értelmében a termeltető kötelezettséget vállal, miszerint a termelési költségek egy részét finanszírozza, jövőbeli, a termelés eredményeképpen learatott gabonáért cserébe. A termeltető tehát árut kap, míg a termelő az áru ellenértékének egy részét meghatározott feltételek és kamatláb mellett pénzhez vagy a termeléshez szükséges eszközhöz jut. A bankok által előszeretettel használt ez a hitelezési forma, mivel a termeltető általában több kistermelővel összefogva veszi fel ezeket a hiteleket, így a kockázat nem olyan mértékű a bankok számára, azt megosztják a több szereplő közt. A másik oldalról pedig, akik szívesen veszik igénybe ezt a fajta konstrukciót, azok a nem elegendő tőkével rendelkező kereskedők, illetve azok, akiknek olyan biztos vevőik vannak, akiknek már a termény learatása előtt tovább tudják értékesíteni az árut. Áruhitel: Ennek értelmében a bankok az eladott áru majdani ellenértékét hitelezik meg. Több formája is ismert, a gabonakereskedelemben a leggyakrabban alkalmazott azonban az akkreditív vagy okmányos meghitelezés. Az akkreditív olyan banki levél(formanyomtatvány), amelyben a vevő megbízásából a bank a saját nevében kötelező ígéretet tesz arra az eladónak, hogy az akkreditívben felsorolt okmányok hibátlan és előírt határidőben történő bemutatása esetén azonnal kifizeti az akkreditív összegét. (Dr. Törzsök, 2008, old.: 117) A bankok részéről kitétel, melyek erre a hitellehetőségre vonatkoznak kizárólag, hogy a hitel felhasználása csak és kizárólag erre a célra történhet, és a törlesztés az ebből az ügyletből később befolyó bevételből történik.
Faktoring: A gabonakereskedelem, mint ahogy azt korábban is említettem nagy forgóeszközkészletet igényel a kereskedőtől, azonban ha ez nem áll rendelkezésére, akkor a fejezetben felsorolt 41
lehetőségek közül választhat. A faktoring is egy ilyen lehetőség, melynek során egy úgynevezett faktorcéget. Az említett vállalat megvásárol egy követelést az eladótól, aki szeretne korábban pénzéhez hozzájutni. Ezek az esetek akkor állnak fent, ha: hosszabb fizetési határidőben állapodtak meg a felek (60-180 nap) tengerentúli szállítás esetén, amikor az értékesítés folyamata hosszabb Az áru ellenértékének nem teljes összegét, annak egy részét, 60-90%-át kapja meg az eladó. A faktorálásnak egy nagy hátránya azonban, hogy magasak a költségei, mivel a faktordíjon felül, egy banki kamatot is számolnak a faktorcégek a megelőlegezett pénz és a vevőtől megkapott összeg időtartamára kiszámolva, amely általában magasabb kamatot jelent, mint a banki kamat, mivel ez a művelet számukra is rendkívül tőkeigényes, így ők is általában pénzintézetektől felvett különböző hitelek segítségével tudják csak fedezni a tranzakciót. Továbbá a tranzakció előkészítéseként nem az eladó fizetőképességét vizsgálják meg, hanem, hogy a vevő ki tudja e majd fizetni adott időben az áru ellenértékét. Minél nagyobb ennek a kockázata, annál magasabb a faktorálás költsége is.
Lombard hitelek Ez a gabonakereskedelem esetében a közraktárjegy ellenében történő finanszírozást jelenti. Általában azok a termelők veszik igénybe, akik az aktuális piaci árat nem tartják megfelelőnek, ezért kivárnak és közraktárba viszik az árut, majd annak megtörténik a közraktárba vétele. Megállapítják a BÁT jelenlegi árainak segítségével az áru értékét és ez alapján kiállítják a közraktárjegyet. Ezt követően valamelyik bankhoz fordulhat a termelő, hogy a megállapított értékű termény bizonyos részére hitelt vegyen fel, ez általában a megállapított érték 70-80%-a, melynek a fedezete pedig a közraktárba beszállított gabona. Azonban a kereskedők is használhatják ezt az ügyletet, ekkor az áru közraktárba helyezése előtt a termelőtől megveszik az árut. Ekkor is addig van szükségük a hitelre, amíg nem tudják továbbértékesíteni a terméket.
42
Váltó A gabonakereskedelemben a váltót a vevő veheti igénybe, ekkor a szerződött áru ellenértékének kifizetéséért bocsátják ki a váltót, a megállapodott fizetési határidővel megegyező lejáratra. A mai üzleti életben egyre kevesebben alkalmazzák.
5.3 A válság hatása a kereskedelemre
2008 nyarára az amerikai befektetési bankok csődbe jutottak a 2007-es jelzálogpiaci válság hatására. A globalizáció-amely alapvetően a liberalizált nemzetközi pénz- és tőkepiacokon nyugszik- hihetetlen gyorsasággal csaknem azonnal világméretűvé tette ezt a fizetőképességi és likviditási válságot. Az elsőként érintett ágazatok, melyek többnyire hitelben értékesítenek, mint az ingatlan- és az autópiacon gyakorlatilag a válság kirobbanásával egyidejűleg érezhető volt a recesszió. Azonban a számunkra érdekes export, azon belül pedig a gabonaexport is mélyen érintett volt a válság kacsán. A világ fejlődésének mozgatója a 90-es évektől kezdve USA volt. Ennek köszönhető volt, hogy a világ legfontosabb exportszereplőjének meggyengülésével a világ összes exportőr országa is érintetté vált. (György, 2010) A gazdasági világválság kirobbanása után a magyar mezőgazdasági szektorban is hamar megmutatkozott kis nyitott gazdaságunk lévén. A termékárak robbanása az elmúlt két évben egyértelműen a válság hatására változtak, melyet a következő grafikonon is láthatunk, továbbá a gabonaárak mellett a részvényárak változását is szemléltetem, hogy látható legyen, milyen összefüggés van a két piac közt.
43
4.ábra A mezőgazdasági termékek termelői árának változása 2008. január és 2010. szeptember időszakban
Forrás: (www.ksh.hu) 5.ábra A BUX index változása 2008 január és 2010 szeptember időszakban (ezer forint)
Forrás: (www.bet.hu) 44
A két grafikonról leolvasható, hogy az árak a tőzsdéken drasztikusan megnőttek 2008 első negyedévében, a 2007 őszén történt bankcsődök hatására. Majd ezt követően hirtelen árcsökkenés következett, és 2009 első negyedévétől kezdenek újra emelkedni. Az árak növekedésének következményeként a piacokon a kereslet leszűkül, a helyi források pedig felértékelődnek. A két ábrával azt kívántam továbbá szemléltetni, hogy a pénzpiacok milyen szinten befolyásolják az árupiacokat. Az ágazat nem az értékesítés miatt érzékeli a válságot. A mezőgazdasági export tavaly dinamikusan nőtt, elérte az 5,7 milliárd eurót. Jelenleg a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a gazdák nem, vagy csak nehezen kapnak hitelt. Az átmeneti likviditást kezelni kell. (www.fvm.hu, 2009) A válság hazánkat abban az időszakban érte el, amikor a gabonatemés rekordszinten volt. A 2004-es 8,4 millió tonna rekordtól fél millió tonnával kevesebb termett 2008-ban, ami az azt követő két évhez képest jóval magasabb eredmény. A mezőgazdasági szektor sajátossága, hogy nincs annyira kitéve a kereslet ingadozásának, mint az ipari termékek, mert az emberek a napi fogyasztási cikkek esetében kezdenek el utoljára spórolni, előbb a nagyobb kiadások leredukálásán keresztül látják a lehetőséget kiadásaik csökkentése érdekében. Ezért a gazdasági világválság nagyobb mértékben érintette az ipari szektorokat, de a mezőgazdaságban is súlyos problémákat generált. Ennek két főb oka van, egyik az állami támogatások csökkenése valamint a fent ábrázolt terményárak növekedése. A pénzpiaci válság a tőkét az euróai földpiacra terelte, melynek következtében az árak növekedésbe kezdtek a 2008-as év eleji mélyponthoz képest. A gabonakereskedők és termelők számára a válság egyet jelent a pénzügyi helyzetük megoldatlansgával, mivel ahogy a korábban említettem, az ágazat hatalmas tőkebefektetést igényel mindegyik fél részéről. A bankok a forint gyengülése és a csődhelyzetük veszélye miatt egyre kevésbé adtak hitelt a 2008-2009-es évben ügyfeleiknek, köztük a gazdálkodóknak is. A mezőgazdasági termékek árnövekedésének hatására a szektorban lecsökkent a kereskedelem volumene, a termelők hiába kínálták áruikat a kereskedők megpróbálták 45
vásárlásaikat minél későbbre halasztani, a kedvezőbb árak reményében. Az Mg Produkt adott évben leszerződött mennyiségek árainak kimutatásából jól látható, hogy a 2007 évi „normál” piaci ár 120 euro/tonna volt a kukorica terményre vonatkozóan FCA paritáson, míg ez a szám a az év végére álagosan 210 Euro lett, majd a 2008-as év közepén 220 Euros szerződés is született, a 2008-as év végére pedig ismét a kezdeti árhoz közelítő 130140eurós egységáron sikerült szerződniük külföldi partnereikkel. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a vállalat adott évben rekodprofitot termelt, hiszen a termelők is magasabb árakon adták el nekik a árut. Búza esetén a kezdeti árak átlagosan 180 euro/tonna volt, majd egy lassabb emelkedés volt látható, mint a kukorica esetén, a legagasabb ár pedig 280 euro volt. A válság értelemszerűen a többi ország gabonaszektorait is érintette. Európai viszonylatban az áremelkedést jól mutatja, hogy az EU 27-ek 2005.évi kukorica exportááraihoz viszonyítva a hazai árak a válság tetőzésének évében, 2008-ban 22%-kal voltak magasabbak, Romániában 33%-kal, az Egyesült Királyságban edig 41%-kal. A következő évre a számok nagyban mérséklődtek, hazánkban a szintén 2005.évi adatokhoz viszonyítva 2%, Romániában 9,3%, az egyesült királyságban pedig 18% volt a 2009-es évi exportra termelt kukorica ára a bázisévihez(2005) képest. (epp.eurostat.ec.europa.eu)
46
6.
Mg Produkt Kft.
6.1. A vállalat bemutatása Szakdolgozatom témájának bemutatása során az Mg Produkt Kft. választottam ki melyet részletesen be szeretnék mutatni, hogy ez által is szemléltessem a piaconmaradás nehézségeit és azok sikeres leküzdését. A cég kiválasztásánál, fontos szempont volt számomra, hogy stabil, megbízható vállalatot mutassak be, melynek üzleti sikerei előbb említett tulajdonságok miatt igen jelentősek. A céget 1997-ben alapították, fő tevékenységként mezőgazdasági termékek- főként a gabonafélék és olajos magvak- nagykereskedelmével foglalkozik. A kaposvári székhelyű társaság foglalkoztatottak számát tekintve kisvállalatnak mondható, bevételeit tekintve azonban a Somogy megye 3. legnagyobb cége. A HVG által 2008-ben készített felmérése szerint, pedig a 300 legnagyobb magyarországi cég rangsorában a 297. helyen szerepel. Főbb beszerzési piacai Somogy, Zala, Tolna és Baranya megye. Értékesítésének 88%-a külföldre irányul. Az alapítást követő évben, tulajdonosi szerkezetváltozás következett, melynek értelmében egy külföldi befektető tulajdonrészt vásárolt a cégben, mely később beolvadt egy vállalatba, az Ameropa Ag-be, mely egy svájci központú, szintén gabonakereskedelemmel foglalkozó nemzetközi nagyvállalat. Ezzel a tulajdonosok száma 4 lett, ebből a 25,5 százalék került külföldi kézbe.
6.2. A vállalat stratégiája
Az elejétől kezdve igyekeznek megtartani termelőiket, és azok körét tovább bővíteni. Ennek úgy tűnik sikeres módja, hogy a termelőket minden alkalommal az előre egyeztetett időpontokban kifizetik, és minden termény esedékes vételi szándékának esetén személyesen, vagy telefonon időben és a piaci árakhoz aktuálisan igazodva megteszik árajánlataikat a termelőknek. Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert a termelőknek a 47
válságos időszakokban is létszükséglet, hogy eladják gabonájukat, az Mg Produkt, pedig 1997 óta minden alkalommal megpróbálta kielégíteni termelőik ár és szállítási igényeit. Az alapítást követően azonban nem csupán ezzel tudták magukhoz vonzani a termelőket, hiszen a bizalom is számít. Gyakori eset, hogy megállapodnak, azt vagy írásban vagy szóban rögzítik is, a gabonát elszállítják, a vevő azonban nem teljesített, vagyis nem fizette ki a gabona ellenértékét. Az Mg Produkt, az első években ezért, hogy elnyerje partnerei bizalmát előre teljesített. Ehhez azonban fordított esetben is kellett a bizalom, mivel ugyanúgy megvolt az esélye, hogy a termelő nem fog teljesíteni, nem adja ki az árut a cégnek, annak ellenére, hogy ők kifizetik a megállapodott árat. Az idei évben ez különösen gyakori jelenség. Ennek oka, hogy a gabona ára az idei évben rekordokat döntött. A legtöbben lekötik a terményüknek egy bizonyos részét még az aratás megkezdése előtt, bízva abban, hogy a megállapodott árnál alacsonyabb áron tudják a későbbiekben eladni a terményt. Ez a várakozásuk az idei évben a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nem sikerült, az árak emelkedtek, több ezer forinttal magasabb tonnánkénti áron tudták volna értékesíteni a gabonájukat, ezért megkezdődtek a spekulációk és a szerződésszegések, hogy ne veszteséggel zárják az évet. A bizalom megteremtése érdekében azonban a vállalat nagy áldozatokat hozva, befektetett nagyobb forgótőkébe, és lehetővé vált, hogy előre teljesítsen, majd pár aratási időszak elteltével, a gazdák bizalma megerősödött és szükségtelenné vált ez a fizetési mód. A másik fontos kérdés a vállalat működése során az előbb említett hatalmas forgótőke megteremtésének módja. Ez az első évben okozott nagyobb problémát, azonban a tőkerész külföldre értékesítése, egyet jelentett a finanszírozási problémák megoldódásával. A vállalatnak készenléti hitele van, ezzel biztosítva, hogy az árfolyamkockázat nem befolyásolhatja üzleti eredményüket. Ezt mutatja, hogy a gazdasági válság idején a 2009-es évben volt a legnagyobb az árbevétel a 97-os működéstől kezdve, a 60 000 tonnás forgalom az említett évben 380 000 tonnára növekedett. A táblázatból jól látható, hogy az utóbbi öt évben ez a növekedési tendencia milyen fokozatokban történt, illetve, hogy a 2007-es rekordtermés esetében mennyi volt az export, illetve, hogy a válság évében mennyivel csökkent le a forgalom.
48
2.táblázat Az Mg Podukt Kft exportforgalmának alakulása 2006-2010 közötti időszakban búza értékesítés tekintetében 2006
2007
2008
2009
2010
174086
253742
162146
289719
226694
Forrás: Mg Produkt adatbázisa alapján, saját szerk.
6.3. Partnerek A hazai gabonapiacra jellemző, hogy mindenki nyitott a másik felé, a kezdeti bizonytalanságot a partnerrel szemben úgy kezelik, hogy kisebb mennyiségekről szerződnek le, így könnyen látható, hogy rendben teljesít-e a vevő. Ez az Mg Produkt esetén is így működött, az első megállapodás a mai legnagyobb partnerükkel az Ameropa Ag-vel 3000 tonna takarmánybúza eladásáról szólt, megvárták, míg lefut a szerződés és ezután kötöttek nagyobb mennyiségekre, mára ezek a mennyiségek éves szinten körülbelül 200 000 tonnára növekedtek. A másik fontos feladat a partnerek megszerzésén túl a megtartásuk. Ebben befolyásoló tényezők lehetnek a versenytársak, illetve a piaci árak. A vállalat vezetőjének véleménye szerint manapság egy jól felépített és lelkiismeretesen karbantartott személyes és üzleti kapcsolat magasabb értéket képvisel, mint egy többoldalas szerződés, amivel a bírósághoz fordulhatunk. A jó üzleti kapcsolatban minden problémára könnyebb megoldást találni. Továbbá nagyon fontos, hogy a régi partnerekkel ápoljuk a kapcsolatokat és éreztessük velük, hogy kiemelten kezeljük őket, akár a szolgáltatás színvonalának minőségi javításával is, hiszen a régi ügyfelek megtartása egyszerűbb és jobban megtérülő stratégia, mint újak keresése. 49
Azonban a hazai termelők tekintetében nem mondható el, hogy egy vagy két fontosabb kapcsolat folyamatos ápolásával fenntartható lenne a kereskedelem. Ennek oka, hogy a magyar piacokon sok kistermelő van jelen, a vállalat partnereinek száma a tavalyi évben körülbelül 200 fő volt. Ennek a magas számnak az oka, hogy a korábbi fejezetben a rendszerváltást követően az addig egységes rendszert az 1992-es évre teljesen feldarabolták, a kárpótlási törvény értelmében pedig az addig földtulajdonnal nem rendelkező munkásemberek is földtulajdonhoz jutottak, így sokan áttértek a földművelésre és azóta is ezen a területen tevékenykednek. A 2003-2007 közötti időszakban a vállalatok száma a szektorban csökkent, ez a tendencia Európaszerte jellemző volt ekkor, a hazai változás mértéke körülbelül 12% volt, a szomszédos Szlovákiában 30%-kos növekedés volt látható, míg másik szomszédunk Románia esetén ugyanekkora mértékű volt a visszaesés. Hazánk ezzel a számmal a középmezőnyben helyezkedett el. (epp.eurostat.ec.europa.eu)
6.4. Külpiacokra való belépés A külpiacokon való tevékenység során egy hosszabb távú folyamatról beszélünk, mintha az ország határain belül maradnánk. A piaci szegmentálás és a helyes piacválasztás szerepe is felértékelődik a kereskedő számára ezáltal. A piacra lépés kockázatai, melyeket figyelembe kell venni: az üzleti és marketingkörnyezet versenystruktúra verseny intenzitása versenyeszközök köre
50
A szegmentációnak három szintjét különböztetünk meg:
Ország szint az eltérő demográfiai jellemzők, politikai berendezkedés és jogi szabályozások, de ide tartoznak a gabonakereskedők számára fontosabb gazdasági és jogi megfontolások, a piaci feltételek. Az országos szinten való eltérések kiküszöbölésére az Európai Unió közös politikái segítik a kereskedőket.
Fogyasztói piac szintje: Pszichológiai jellemzők, társadalmi-gazdasági jellemzők, valamint a fogyasztói magatartás és szokások, viselkedési szokások. Ezek a tulajdonságok nem nagyban befolyásolják a gabonaeladások volumenét.
Szervezeti piac szintje: Ezen a szinten a vevőt, mint szervezeti jellemzőt és a döntési folyamat résztvevőjeként kell vizsgálni. Továbbá a megbízhatóság, a tárgyalási szokások, az ár- és eladási feltételek, valamint a termékek általános minősége és szolgáltatások szintje, amit a kereskedőnek a piacra lépés előtt meg kell figyelnie. A célpiacok kiválasztásánál többfajta módszer szerint is vizsgálódhatunk, a legelterjedtebb módszer azonban a pontozásos eljárás, melynek során egy feltételrendszeren végighaladva vizsgálják meg a piac tulajdonságait, majd ezeket a nekünk megfelelő igények szerint súlyozzák. A feltételrendszer elemei a következők, abban az esetben, ha exportálni szeretnénk árunkat, meg kell ismerni a kereskedelem importrendszerét adott országban, továbbá a vám- és nem vámjellegű szabályozásokat, akadályokat. Ezek a protekcionista intézkedések azonban az Európai Uniónak köszönhetően egyre kevesebb jelentőséggel bírnak.
51
Az következő szempont az adott termékek értékesítési feltételeit tartalmazza, mely alatt a termékekkel kapcsolatos jogi előírások, saját termékek árszínvonala, árarányai, raktározási feltételek, növény egészségügyi előírások a szempontok, ami szerint vizsgálni kell a piacot. Az értékesítési lehetőségek is egy fontos szempont kell, hogy legyen. A piac volumene, az import nagysága, az önellátottság foka, a számunkra potenciális piac nagysága, és a jövőbeli értékesítési potenciál mind- mind fontos válaszokat adhatnak a kereskedőnek, mielőtt meghozza döntését a piacra lépést illetően. Mindenekelőtt számba kell venni a politikai és gazdasági kockázatokat: A politikai kockázatok egy külföldi kormány, a saját kormányuk, egy harmadik fél országa vagy nemzetek feletti szerve intézkedéseiből vagy tétlenségéből adódnak. Ezek a kockázatok megfoszthatják a vállalatot az eszközeitől, megakadályozhatják, vagy korlátozhatják egy szerződés teljesítését, vagy érinthetik a kölcsönök visszafizetését a finanszírozó bankoknak vagy kölcsönadóknak. A legutolsó és egyben a legfontosabb tényezők a GDP növekedési üteme, a piaci potenciál növekedése és a jövőbeni értékesítési lehetőségek. Ezek a mutatók adnak információt adott ország piaci dinamikáját illetően. Ezen szempontok alapján végezhető el az értékelés, melyhez különböző skálákat lehet használni. Valamint a tényezőket a vizsgált termék és a piac jellemzői szerint súlyozzuk. A módszer alkalmazásának lényege, hogy a szempontok és összetevők kiválasztását és meghatározását a konkrét piacra adaptálva kell meghatározni, bizonyos termékre és termékcsoportokra vonatkozóan. A mezőgazdasági termékek esetén még egy fontos tényezőt figyelembe kell venni, a földrajzi és üzleti távolságot, mely elsődleges szempontként is szerepelhet egy-egy üzlet esetén. Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, de előkelő helyen szerepelnek a szomszédos Ausztria és Svájc is. Ennek egyik oka, hogy a felsorolt országok élelmiszer-kultúrája hazánkéhoz hasonló. Ezt értjük az üzleti távolság alatt, valamint a földrajzi távolság miatt fontos partnerünk még Lengyelország, Olaszország és Románia. A külpiacokra való belépésnek továbbá különböző fokozatai és formái vannak. 52
A vállalatok motivációja is eltérő, lehetséges, hogy a kapacitásuk kihasználásának növelése a cél, vagy a vállalat méretének növelése, az Mg. Produkt esetében pedig a külföldi ár által biztosított nyereség. Abban az esetben, ha a vállalat hazai termelési bázissal dolgozik, akkor az exporttevékenység lehet közvetett vagy közvetlen. Első esetben az exportálás hazai kereskedővállalaton keresztül folyik, közvetlen esetén pedig külpiaci közvetítőt is bekapcsolnak a piacra lépés elősegítésébe. Jelenleg ez a külpiacra lépés legfejletlenebb formája. Azonban ha külső piacon létesített bázisról beszélünk, akkor szerződéses termeltetés, közös vállalat vagy teljesen saját tulajdonú vállalatról beszélhetünk. Mivel az általam bemutatott vállalat közvetlen exporttevékenységet folytat, ezért a továbbiakban ennek jellemzői kerülnek bemutatásra, melyek a következők: „A közvetlen export esetében a vállalkozás magába integrálja a külkereskedelmi értékesítési funkciót is, amelyre önálló vállalaton belüli szervezetet kell létrehoznia. A közvetlen export esetében a többletbefektetések és költségek mellett a kockázat is megnő. A mezőgazdasági termékek esetében a külföldi termelői bázis lehetőségei meglehetősen korlátozottak, ennek legfőbb oka a magas szállítási költségek. Ennek ellenére a hazai gazdaságban is van példa ilyen termeltetési szerződések és közös vállalatalapításokra. Az exportkockázat a közvetett export esetében alacsonyabb” (Lehota, 2001, old.: 147) A külpiacokra való belépés esetében a célországok szempontjából fontos, hogy egyetlen országot céloz meg a vállalat, több azonos (földrajzilag hasonló távolságra lévő) országba szeretnénk egyidejűleg belépni, vagy először egy országot célzunk meg és ezt követően fokozatosan terjeszkedünk a további piacok felé. Amikor egy vállalat ezzel a szemponttal kapcsolatban hoz döntést, mérlegelnie kell, hogy egyes esetekben a kockázata nagyobb, azonban a nyereség mértéke is ezzel arányosan változhat. Az Mg Produkt esetében a kezdeti stratégia a külpiacokra lépéskor a fokozatosság volt, vagyis kezdetben kevesebb országban tevékenykedtek, majd ha ezeket a területeket sikerült stabilan és hosszú távon megtartani, akkor léptek további piacokra. 53
7.
A kereskedelem jogi keretei
7.1 Jogi háttér, szokványok A kereskedelmi ügyletek értelmében az adás-vétel során megállapodások születnek, melyeket írásos vagy szóbeli formában rögzíteni kell.
Első lépés tehát a
szerződések megkötése. Ezt követi az áru átadása és leszállítása a vevőhöz, majd az áru ellenértékének
kifizetése,
valamilyen
formában.
Utóbbi
kettő
egyes
esetekben
felcserélhető, ez a felek bizalmától, illetve az általuk alkalmazott szokásoktól függ. A tömegáruk kereskedelmének szabályozására több szabályozás és szokvány született, melyek törvényi keretbe foglalják a felek kötelességeit. Fontos megemlíteni, hogy a jogszabály és szokvány közti különbség, hogy utóbbi akkor lép életbe, ha azt a szerződő felek közül mindketten elfogadják és arról a köztük kötött szerződésben említést tesznek. A
legelterjedtebb
egyik
ilyen
szabályrendszer
a
GAFTA
(Gabona
és
Takarmánykereskedők Nemzeti Szövetsége). Minden GAFTA-ra hivatkozó szerződés az angol jog alapjaira épül. A cég központja Londonban van, s 1878-as alapítását követően, a szervezethez csatlakozottak száma mára körülbelül 1000 főre növekedett és a világ 90 országában vannak jelen. A szervezet célja, hogy elősegítse a nemzetközi kereskedelmet és megvédje tagjainak érdekeit, továbbá egyszerűbbé tegye a kereskedést. Egy szerződésben, ugyanis ha hivatkoznak a Gafta-ra onnantól csak a mennyiséget, minőséget, árat, fizetést és paritást kell rögzíteni. A magyarországi gabonakereskedelem során általában a Gafta 78-as számú szerződése az irányadó, mely az ömlesztett gabona vasúton történő szállítására vonatkozik, hazánkban ez a legelterjedtebb, valamint a Dunán hajóval való szállítás is jelentős így meg kell említeni a 64-es számú szerződést is. A kétfajta szerződés főbb elemei a következők:
54
A szereplők: az eladó a vevő és egyes esetekben a bróker. A fentiekben már említett áru mennyiségi eltérésének megengedett differenciája itt is említésre kerül, melyet a vevő választására bíz, az ő döntése ennek a sávnak a megválasztása. Az árakat minden esetben adott egységre vonatkoztatja, mely 1000kg-ot jelent. Abban az esetben ha az említett 3. felet a brókert is bekapcsolják az üzletkötésbe, akkor annak mindenkori költségeiről az eladónak kell gondoskodnia, ez arra az esetre is vonatkozik, ha a szerződés teljesítése elmaradt. A minőség nem változhat a feladást követően, annak a megérkezéskor pontosan meg kell felelnie a szerződéshez csatolt minőségi bizonylatban szereplő paraméterekkel. Ez azért jelenthet problémát, mert a gabonafélék rendkívül könnyen gombásodnak, ha például nem megfelelő a páratartalom, vagy maradt a szállítóeszközben valamilyen baktérium, ekkor azonban a fuvarozócég tehető felelőssé. A szállítás határidejének módosítására is van lehetőség, ez a szerződésben foglaltak szerint maximum 21 napos késés lehet, ezalatt az időtartam alatti raktározási költségekért pedig paritástól függetlenül a késés megengedését kezdeményező fél végzi. A fizetési kötelezettség az okmányok bemutatása ellenében lép életbe, azonban ha valamiféle eltérés van az okmányokban, az nem jogosítja fel a felet, hogy megtagadja a fizetést. Abban az esetben ha a vevő késedelmesen fizet, késedelmi kamat kerül felszámolásra, mely az adott deviza kamatlábának felel meg. Nem EU-s tagállam esetében a felmerülő plusz költségeket, például a vámokat és illetékeket az eladónak kötelessége fizetni. A szállítóeszközökbe berakott súlyok ellenőrzésére az eladó illetve a vevő képviselője is jogosult. A felek közti esetleges további jogviták rendezése a GAFTA 125-ös számú szerződésében foglaltak szerint történik.
55
A másik szabályozórendszer pedig a FOSFA (Olajos Magvakkal és Zsírokkal Kereskedő Társaságok Szövetsége), mely az olajos magvak, mint a szója vagy a napraforgómag kereskedelmével foglalkozik. Jelentősége vetekszik a GAFTA-val, közel 900 tagjával
a
világ 77 országában tevékenykedik. Ezeket
használják nagy
általánosságban, ezeken kívül azonban még lehet hivatkozni a különböző tőzsdei alapszokványokra, valamint kikötői- bank és biztosítási szokványokra.
7.2. Szerződések A gyakorlatban az Mg Produkt esetében a szójaszerződésekhez például a Bécsi tőzsde alapszerződését használják alapjognak, melynek oka, hogy a vevő egy osztrák tulajdonú vállalat.
Egy másik esetben pedig , melyben a felek repce termény
kereskedelméről állapodtak meg, két szerződésre is hivatkoztak, elsődleges jogforrásként a FOSFA lett megjelölve, emellett pedig a német tőzsde alapszerződésére való hivatkozás is szerepeltetve van. A külföldi szerződések mellett, a belföldi szerződésekkel kapcsolatban pedig a ptk-ra való hivatkozás található meg. Amely mellett minden szerződésben rögzíteni kell még a pontos szerződött mennyiségeket, a minőségi paramétereket, szállítási határidőt, illetve az egyéb rendelkezéseket.
Fizetési és teljesítési határidő: a gyakorlatban a fizetés a teljesítést követően 8-10 banki napon belül szokott megtörténni. Ez azonban függ attól is, hogy kik a vevők, ugyanis a magyar gyakorlat szerint, ha végfelhasználásra értékesítjük a gabonánkat, malmoknak akkor mivel ők kevesebb forgótőkével rendelkeznek, 30-60 napos fizetési határidejű megállapodásokat szoktak kötni, ez azonban a kereskedőnek nem kedvez, mivel a pénzével ebben az időszakban nem rendelkezhet szabadon, nem forgathatja vagy teljesíthet belőle újabb szerződéseket más cégekkel. Az Mg Produkt ezért igyekszik minél kevesebb végfelhasználóval szerződni jelenleg egyetlen ilyen partnere a PET Food Kft, mellyel pedig sikerült a lehető legrövidebb 30 napos határidőben megállapodni.
56
Minőségi paraméterek: A gabonaszerződések esetében a felek kikötik a gabona fehérjeszámát, hektoliter súlyát, tisztaságát, keverékességét, nedvességtartalmát és egyéb paramétereit. Ezen tulajdonságok alapján sorolják be a terményt, búza és kukorica esetében takarmány illetve étkezési csoportokba. Ezen paramétereket laborvizsgálat során állapítják meg, melyről hivatalos igazolást állítanak ki és ettől függ, hogy mennyi az értéke a gabonának. Ennek a vizsgálatnak az elvégzése azért fontos, mert a legtöbb esetben a termény jelenlegi és jövőbeli tulajdonosa más földrajzi helyen, nemzetközi kereskedés esetén, más országban vannak, legtöbbször nem is találkoznak fizikailag az áruval. Ezért fontos, hogy egy harmadik semleges személy által elvégeztessék a termény minőségi vizsgálatát, és azt hitelt érdemlően bizonyítani tudják a másik félnek.
Mennyiségi paraméter: A mennyiségben a szállítás során többlet illetve hiány keletkezhet, mely az áru természetéből fakad, ömlesztett áru lévén ugyanis nehezebb pontos mennyiségeket berakodni a kamionokba, ezért a leszerződött mennyiségekre egy +/- sávot határoznak meg, mely búza esetében 5 százalék eltérést engedélyez, kukoricánál pedig 10 százaléknyi ez a megengedett differencia. Természetesen, ha ennél több vagy kevesebb áru került elszállításra az eladó telephelyéről abban az esetben későbbi bonifikáció szükséges.
Egyéb rendelkezések: (2. számú melléklet), például, hogy az árut milyen állapotban kell a vevő rendelkezésére bocsátani, valamint hogy a fizetés teljesítésétől kezdve az áru a vevő tulajdona, az eladónak megszűnik minden joga az áru felett. Az egyéb rendelkezések pontban található még a nem teljesítés esetére vonatkozó megállapodás, mely többfajta lehet, az eladó kötelezheti a vevőt kötbér fizetésére, illetve, ha a ptk.-ban foglaltak szerint járnak el a felek, akkor a vevő teljes kárának kifizetésére kötelezett a nem teljesítő eladó.
57
A kereskedelemhez szorosan kapcsolódnak a különböző bankok és biztosító társaságok tevékenységei, főként az exporttevékenységek során. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által létrehozott nemzetközi kereskedelmi sztenderdeket az úgynevezett Incoterms (Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek) foglalja magába. A főbb szabályozott területek az áru szállításával kapcsolatosan felmerülő költségek megosztásáról nyilatkoznak, illetve a kockázat megosztásának helyéről. A különböző klauzulák melyeket az Incoterms tartalmaz különböző szempontok szerint csoportosíthatóak. Egy- illetve kétpontos klauzulákat különböztethetünk meg például a költség és kockázat átszállásának helye szerint, ha ez egy helyen történik értelemszerűen egy pontos a klauzula, ha pedig különböző helyeken, akkor 2 pontos. Egy másik csoportosítási mód a klauzula értelmében alkalmazható szállítási módokat tartalmazza, ennek értelmében megkülönböztethetünk csak tengeri fuvarozásra alkalmazható illetve kombinált (vasúti, közúti, légi) szállítási módok esetén használható módozatokat. (Dr. Törzsök, 2008) A számos paritás közül azonban csak néhányat használnak a gyakorlatban a gabonakereskedők. Így a továbbiakban ezek részletes bemutatásával foglalkoznék. A leggyakrabban használt paritás a FCA, mely egy egypontos klauzula, a költség és kockázat átszállása az eladó telephelyén történik az árut a vevő részére kamionba rakva kell az eladónak rendelkezésre bocsátania. A hazai termelőkkel kötött szerzősédek esetének túlnyomó részében ezt használják. A másik lehetséges paritás a FOB (Free On Board) ez a vasúti szállítás esetén alkalmazott paritás, mely szintén egy pontos. Az eladónak, ennek értelmében adott pályaudvarra beszállítva kell kiszolgáltatnia az árut. Ritkábban előfordul a DAF paritás is, ezt a vasúton történő szállításkor használják előszeretettel, és a határon száll át az eladóról a vevőre a kockázat és szállítási költség. Ez akkor lehet hasznos, amikor az egyes országok vasúttársaságai olyan korlátozást vezetnek be, melynek értelmében külföldi illetőségű tulajdonú vállalatok nem lehetnek a fuvar költségviselői. Az hazánkból kiinduló exportforgalom lebonyolítása azonban gyakran a tengeren keresztül történik, ekkor általában a horvátországi Split, vagy a szlovéniai Koperben történik a rakomány hajóra rakása. Az effajta szállítás esetén az alkalmazott paritás a CIF, mely egy kétpontos klauzula, a kockázat átszállása a hajóra rakáskor száll át a vevőre, míg a 58
költségeket a célállomásig az eladó viseli. A másik használatos paritás pedig a FOB, mely a vízi forgalomban használt, azon belül pedig a folyami szállítás során. A Dunán való szállítás esetében a magyarországi kereskedők nagy része ezt a paritást részesíti előnyben. Összegezve tehát: a magyarországi gabonakereskedők által a hazai exportforgalomban a legtöbbször használt klauzulák a DAF, vasúti szállítás esetén valamint a Dunán való szállításkor a FOB. A szerződéskötéskor a következő szempontokat veszik figyelembe, amikor a paritást illetően döntenek a felek: áru rendeltetési helye, távolság szállítási mód a rendeltetési helyen az árat a legkevésbé emelje meg a fuvarköltség Ezeket a szempontokat figyelembe véve a gabonaszállításban már kialakultak a szokások, hogy melyik országba milyen paritással érdemes elvinni az árut. Ennek értelmében: a vasúton történő szállítás főként Olaszországba, Svájcba és az említett kikötőkbe történik. a dunai szállítás elsősorban a román területeket teszi könnyebben elérhetővé számunkra, ahonnan legtöbb esetben további exportra kerül sor, mely a tengeren folytatódik és az úti cél általában Görögország és Törökország.
59
8. Befejezés A szakdolgozatom elején azt a hipotézist fogalmaztam meg, miszerint a magyarországi mezőgazdaság, azon belül pedig az agrárszektor szerepe csökkent az elmúlt időszakban, melynek oka, a nemzetközi verseny kiéleződése, a szabályozások és támogatások nem megfelelő rendszere. A dolgozat elkészítésénél pedig törekedtem arra, hogy a szektor bemutatását mind elméleti, mind gyakorlati szempontból bemutassam, annak érdekében, hogy az olvasó eldönthesse, a hipotézisben tett állításom helytálló-e. A gabonakereskedelem lényege, a keresletet a kínálat által kiegyenlítsék, melynek eszköze a termékek exportálása és importálása által az egyes országok vagy kontinensek közt. A nemzetközi kereskedelemben megkötött eladási- és vételi szerződések jogi hátterét a GAFTA (Gabona-
és
Takarmánykereskedők
Nemzetközi
Szövetsége)
sztenderd
szerződései biztosítják, mely többek között tartalmazza a felek kötelességeit. A téma vizsgálatának eredményeként megállapítható, hogy a rendszerváltást követő időszakban csökkent le jelentősen az agrárszektor szerepe hazánkban. Az új évezred pedig az Uniós csatlakozás és egyéb változások hatásával életre hívta a szektor fellendülését az 1990-es évek mélypontjához képest. A 2007-2008-as világválság azonban újbóli visszaesést generált. A hazai termelők és kereskedők körében a probléma megoldásának lehetőségei egyre kevésbé elérhetőek, az uniós támogatások csökkenése és a válság okozta finanszírozási problémák megoldása is egyre nehézkesebb. Az
Mg
Produkt
Kft.
vizsgálata
során
megállapítottam,
hogy
a
megfelelő
változásmenedzsment és a pénzügyi piacok által kínált lehetőségek folyamatos nyomon követése mellett a változó környezet nem olyannyira befolyásoló tényező, hogy ez a vállalat működésképtelenségéig vezethessen. Emellett úgy vélem, hogy egy sikeres kereskedő jelentős előnyt szerezhet versenytársaival szemben, ha folyamatosan nyomon követi a piacok változásait annak érdekében, hogy azokra időben reagálni tudjon. A termelők esetében a probléma némileg összetettebb, a változó árviszonyok által ők jobban érintettek, mivel a hazai piaci szereplők száma európai viszonylatban is magasnak számít, így a kereskedők nagyobb partnerkínálatból meríthetnek. 60
A kereskedelem nagyban befolyásolt a visszaélések által, a tisztességes tevékenységet folytató kereskedőknek és termelőknek nap mint nap szembesülni kell a visszaélésekkel, ha pedig személyesen is érintetté válnak, komoly nehézségekkel kell megküzdeniük és a tevékenység későbbi hosszan tartó időszakára hatással lesz elszenvedett veszteségük pótlása.
61
9.
Irodalomjegyzék
Könyvek: Dr. Kovács, J. (2005). Egyetemes és magyar agrárfejlődés. Budapest: Agroinform. Dr. Törzsök, É. (2008). Külkereskedelem technikai ismeretek 1-2. Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Int. György, C. (2010). Világgazdasági válság és korszakváltás? In Világgazdasági válság 2008-2009 (old.: 38-71). Budapest: Aula. Halmai, P. (2007). Átalakulóban az EU közös agrárpolitikája. Budapest: Profconsult Kft. Horváth, Z. (2001). Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest: Diaprint. Kiss, J. (2002). A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere. Budapest: Akadémiai Kiadó Rt. Kondor, I. (2005). Bank és kockázat. In Mindentudás Egyeteme 4 (old.: 287-298). Budapest: Kossuth . Korányi, G., & Szeles, N. (2005). Tőzsde születik. 2005: Budapest. Lehota, J. (2001). Élelmiszergazdasági maketing. Budapest: Műszaki könyvkiadó. Leonard, D. (2002). Mezőgazdaság. In L. Dick, Európai Unió: Történet, szervezet,működés (old.: 159-170). Budapest: Geomédia Kiadó Rt. Mohácsi, K. (1996. október 29). A gabonaágazat versenyképességét meghatározó tényezők. Versenyben a világgal . Budapest. Tóth, T. (2002). Ellentét vagy kölcsönösség. Pécs. Folyóiratok, Újságcikkek: Kovács. (2010). A mezőgazdasági szektor nemzetgazdasági jelentősége. Gazdálkodókagrárökonómiai tudományos folyóirat , 466.
62
Halmos, K. (2010.). Mezőgazdasági fedezeti ügyletek és piaci hatékonyság. Gazdálkodók: agrárökonómiai tudományos folyóirat , 534. Kelemen, Z. (2010. November 09.). Termelők és kereskedők vitája: "Szerezzék be máshonnan az árut". HVG , old.: 47-48.
Internetes források: www.agrarhaszon.hu. (2009. 07 30). Letöltés dátuma: 2010. 10 17, forrás: agrarhaszon: ://www.agrarhaszon.hu/product/2316/ www.agroinform.hu. (2007. 12 14). Letöltés dátuma: 2010. 11 10, forrás: http://www.agroinform.com/aktualis/2727/Oroszorsz%C3%A1g_%C3%A9lelmiszergazdas%C3%A1ga_bel%C3%BClr%C5%91l.html www.agroland.hu. (2009. április 22). Letöltés dátuma: 2010. október 28, forrás: http://www.agroland.hu/?hir=4747 www.bet.hu. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2010. november 20, forrás: http://www.bet.hu/magyar_egyeb/charts/bux_historikus epp.eurostat.ec.europa.eu. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2010. november 20, forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-ED-10-001/EN/KS-ED-10-001EN.PDF www.faostat.org. (2008). Letöltés dátuma: 2010. november 20, forrás: Forrás:http://faostat.fao.org/site/342/default.aspx www.fvm.hu. (2009). Letöltés dátuma: 2010. Október 15.forrás: http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201001/hungarian_2009.pdf www.itd.hu. Letöltés dátuma: 2010. november 2, forrás: http://www.itd.hu/engine.aspx?page=ITDH_oszaginfo_eu www.ksh.hu. Letöltés dátuma: 2010. 10 20, forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_omf001a.html
63
10. Mellékletek: 1. számú melléklet: opció
64
2.számu melléklet: belföldi kukorica adás- vételi szerződés
65
66
67
