A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -

A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

-1-

I. BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 16-20. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a hatályos 190/2011. évi törvény és a 229/2012. Korm. rendelet alapján az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. január 22. napján az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a Szülői Tanácsadó Testület. 2. Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával 2014. január 22. napján lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg érvénytelenné vált az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok mellett a KIK Székesfehérvári Tankerület Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint KLIK kollektív szerződésének betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. III.

AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA

Az intézmény neve: Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosítója: 030201 Székhelye: 2490 Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 16-20. Alapításának éve: 1963 Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Működési területe: elsősorban Fejér megye, Székesfehérvár és Dunaújváros megyei jogú városokkal együtt, valamint Százhalombatta környéke. Fenntartója, felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény igazgatóját a külön jogszabályokban meghatározottak szerint az emberi erőforrások minisztere bízza meg. A felvehető gyermekek, tanulók maximális létszáma: nappali munkarend: 480 fő, esti munkarend: 90 fő. Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladatai: - nappali rendszerű, négy évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás - esti tagozat, négy évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás - sajátos nevelési igényű tanulók integrált gimnáziumi nevelése-oktatása - nappali rendszerű, négy évfolyamos szakközépiskolai nevelés-oktatás -2-

- sajátos nevelési igényű tanulók integrált szakközépiskolai nevelése-oktatása - kizárólag szakképző évfolyamok Országos Képzési Jegyzék szerinti képzések: A 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben: - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: kereskedelmi ügyintéző A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben: - Kereskedelmi ágazat, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: kereskedő - Kereskedelmi ágazat, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: logisztikai ügyintéző - Közgazdasági ágazat, közgazdasági szakmacsoport, pénzügyi-számviteli ügyintéző - Ügyviteli ágazat, ügyvitel szakmacsoport: ügyviteli titkár - Közgazdasági ágazat, közgazdasági szakmacsoport: vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző. Az iskolarendszeren kívüli oktatási formák is működhetnek az intézményben abban az esetben, ha nem zavarják az iskolarendszerű oktatás nevelő-oktató formáját. Erre az iskolavezetőség véleményezése mellett az igazgató ad engedélyt. Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. Gazd. azonosító: 072051 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 07013005 A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban elfogadott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A feladatellátást szolgáló vagyon: Pusztaszabolcs, Mátyás király utca 16-20. alatti ingatlan. Helyrajzi száma: 158/1 Tulajdonos: Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a vagyonkezelői jogot gyakorolja a mindenkori hatályos jogszabályok szerint. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, ügyviteli dolgozó, ha pénzügyi dokumentumokat intéz, a gondnok a munkaköréhez tartozó ügyek intézése során, az iskolatitkár, valamint az osztályfőnökök, ha az osztályukba tartozó tanuló ügyét intézik. Az intézmény kiadmányozási joga az iskola vezetőségét illeti meg. Részletes szabályait a 6. számú melléklet tartalmazza. Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg. IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, zökkenőmentesen és magas színvonalon láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: - oktatási-nevelési szervezeti egység - technikai szervezeti egység. Közoktatási intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: -3-

oktatási-nevelési szervezeti egység: igazgatóhelyettes, technikai szervezeti egység: igazgató. Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények érdekében határoztuk meg. Az intézmény szervezeti vázrajzát az 1. számú melléklet tartalmazza. V. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetőjének feladatát a hatályos jogszabály és munkaköri leírása tartalmazza. 2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: Igazgató a feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár, a gondnok, az ügyviteli dolgozó, a rendszergazda; valamint a felnőttképzést irányító személy, a diákönkormányzatot segítő tanár, a könyvtáros közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Erre a feladatra megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Az igazgató, valamint az igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén az igazgató által szóban megbízott, határozatlan időre kinevezett pedagógus veszi át az igazgató feladatait. A megbízott közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az iskolatitkár, a gondnok, valamint a felnőttképzést irányító személy, a diákönkormányzatot segítő tanár, a rendszergazda és a könyvtáros szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Beszámolási kötelezettségük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. 3. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta egyszer) megbeszéléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. 1. A közalkalmazottak munkarendje A köznevelésben alkalmazottak körét a köznevelési törvény tartalmazza, az alkalmazási feltételeket a 66. § és a 3.számú melléklet, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 35.§-a rögzíti. a.)A pedagógusok munkarendjét a 326/2013. Korm.rendelet 17. § szabályozza. A fenti jogszabály rendelkezésén túl az intézményben a pedagógusok napi munkarendjét elsősorban az órarend határozza meg, s a pedagógus javaslata alapján az igazgatóhelyettes készíti el az igazgató jóváhagyásával. A felügyeleti és az eseti helyettesítési rendet, hosszabb távolmaradás esetén a szakos helyettesítést az igazgatóhelyettes állapítja meg. A pedagógus a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8 óra 00 percig köteles jelenteni az -4-

intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. Az oktató-nevelő tevékenységgel kapcsolatos csoportos iskolán kívüli tevékenységet az igazgató engedélyezi. A pedagógus írásbeli kérésére a gyermekgondozási pótszabadság kiadását az igazgató biztosítja. Erről nyilvántartást az igazgatóhelyettes végzi. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokat az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes, és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező. Pedagógus saját tanulóit magántanítványként külön juttatásért nem taníthatja. b.) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a munkaköri leírásukban az intézményvezető állapítja meg, a gondnok véleményezése alapján. c.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről a 326/2013. Korm.rendelet 2-15. §részletesen rendelkezik. A pedagógusok illetménypótlékáról ugyanezen rendelet 16. §-a rendelkezik. A munkavállalók kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéséről a szakmai munkaközösség-vezető ill. a gondnok javaslatára a vezetőség véleményezése alapján az igazgató dönt az alábbi szempontok figyelembevételével:  Egyedi, egyéni feladatok sikeres megoldása.  Az alábbi feladatok elvégzése: A tehetséggondozásban elért eredmények, a diákok tanulmányi versenyekre való eredményes felkészítése. A tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, lebonyolítása: osztálykeretben történő színházés múzeumlátogatás; ünnepségek rendezése; sportkör segítése; iskolai versenyek szervezése, stb.  7 évenként kötelező továbbképzést bizonyító oklevél bemutatása.  Eredményes és eredménytelen érettségi vizsga aránya.  Pályázatokon való sikeres részvétel. 2. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend tartalmazza, amelyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület fogadja el a jogszabályban meghatározottak (diákönkormányzat, Szülői Tanácsadó Testület) egyetértésével. 3. A tanév helyi rendje A tanév kezdő és záró időpontját az oktatást felügyelő miniszter rendelete határozza meg. A szorgalmi idő tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáróval fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: - a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi elemeiről - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, feladatairól - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról - az éves munkaterv jóváhagyásáról, amely tartalmazza az évi rendes diákközgyűlés időpontját, valamint az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, a vizsgaidőpontokat és az iskolai szintű tanórán kívüli tevékenységeket, stb. A tanév helyi rendjét, a Házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény Házirendjét ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban, valamint a beiratkozáskor -5-

minden tanuló kézhez kapja. A tanév közben beiratkozó tanulóknak az osztályfőnök adja oda a házirendet. 4. A tanítás rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8.20 órakor kezdődik. A 7. és a 8. óra időtartama 40 perc. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Az iskolában reggel 8 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: - földszint - I. emelet - II. emelet A tanítási órák és a szünetek időtartamának kivételes megváltoztatásáról a vezetőség véleményezése után az igazgató dönt. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. (A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek). 5. Az intézményben tartózkodás rendje a.) Az intézmény nyitvatartási ideje: szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától 20 óráig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva kéthetente szerdán 9 - 11 óráig. b.) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok és a zavartalan, nyugodt nevelő-oktató munka feltételeinek biztosítása miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását. Az iskolába érkező idegent elektronikus beléptető rendszerrel az iskolatitkár engedi be, majd titkárságon fogadja. Tanulóhoz érkező szülő, testvér, házastárs az óraközi szünetig a földszinti előtérben tartózkodhat. Amennyiben rendkívüli közlendője van a tanulóval, az igazgató engedélyével a tanórán is megteheti. Az intézmény területén tartózkodó, az intézménnyel jogviszonyban nem lévő személy mozgását kamera rögzíti. c.) A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük – az osztályfőnök távollétében az igazgatóhelyettes, illetve az igazgató – és a szaktanár együttes engedélyével hagyhatják el az iskola területét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai szabályok határozzák meg (házirend). d.) A tanulók az iskola létesítményeit a házirendben meghatározott módon használhatják. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Tanítási idő után tanuló 15.30-ig tartózkodhat, ezután csak szervezett foglalkozás keretében vagy az utazási eszközére várakozva tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik. e.) Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - a rongálással okozott kárért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és munkavédelem, valamint a munkabiztonsági szabályok betartásáért, - az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatában és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. -6-

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőkre külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. VII.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák lehetnek: szakkörök, sportkör, tanulószoba, diákszínpad, tanfolyam, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, könyvtár, stúdió, kulturális rendezvények, osztálykirándulások, képességfejlesztő, diákönkormányzati és diák-rt.-foglalkozások. a.) Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indítunk. A szakkörbe való jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában, a dicséretkor és jutalmazáskor. b.) A sportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsportkör keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör és tömegsport foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott mértékben, valamint a tanórán kívüli órarend szerinti napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a szorgalmi időszakban a sportudvar, a tornaterem rendelkezésre álljon. c.) 10. évfolyam végéig szülői igény esetén ingyenesen biztosítjuk a tanulószoba intézményét. d.) Az iskolai diákszínpad munkájában az iskola minden tanulója részt vehet. e.) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért tandíj, ill. térítési díj fizetendő. f.) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ideje: a kötelező tanítási órák után tartható. A korrepetálás ingyenes. g.) Tanulóink az intézményi, a települési, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken, pályázatokon vehetnek részt. Szaktanári felkészítést és kísérést a kiemelkedő teljesítmények esetében lehetséges. A megyei fordulóra bejutó és az azon résztvevő versenyzőknek a verseny, pályázati nevezési díját a szakmai munkaközösség javaslatára az iskola téríti. Országos versenyre, pályázatokra és a C típusú nyelvvizsgára való felkészülésre maximum 3 nap, megyei versenyekre való felkészülésre 1 nap, délutáni iskolai forduló esetében 2 óra, a tanítási időben folyó iskolai forduló esetén az érintett tanítási napra vonatkozó felmentést engedélyezhet a tanuló számára az osztályfőnök. h.) Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről az iskolai könyvtár működési rendje intézkedik. i.) A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. A foglalkozáshoz tantermet biztosít, amelynek idejét és helyét az igazgató határozza meg az iskolai diákönkormányzattal egyetértésben. j.) Az iskolai stúdió működését tantestületi véleményezés után az iskolai diákönkormányzat szabályozza. k.) A tanulók pályázatok, házi dolgozatok írásához igénybe vehetik a informatika oktatásra berendezett termekben található számítástechnikai eszközöket. Az igénybevételt a pályázatra -7-

felkészítő tanár engedélyezi a rendszergazdával egyeztetve. Egy-egy engedély egy-egy pályázat időszakáig érvényes, új pályázat esetén új engedélyre van szükség. l) Minden osztályfőnök és pedagógus a diákok részére kirándulást szervezhet, melynek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk kulturális értékeinek megismertetése. Kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők, amelyet az adott osztály osztályfőnöke a tanmenetében tervez. A tanítás nélküli munkanapon szervezett kirándulás az osztályban tanulók legalább 80 %-a vegyen részt. A tanulmányi kirándulásról az osztályfőnök a szülői szervezettel egyeztet. m.) A külföldi kirándulásokra az l.) pontban megfogalmazott általános szabályokat kell alkalmazni. A három tanítási napnál hosszabb utazáshoz az igazgató engedélye szükséges – így ezen időszak igazolt hiányzásnak minősül –, amelyet egyéni utazás esetében a szülő, csoportos utazás esetében az utazásért felelős csoport vezetője írásban az igazgatónak nyújt be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmazni kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók nevét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

-8-

VIII. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek az összetett feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezés - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó - tanévzáró, - félévi és év végi osztályozó, - nevelési értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója, vezetősége, vagy legalább 3 munkaközösség-vezető szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. A határozatokról kivonat készül, amelyet az iskolatitkár külön dossziéban kronologikusan gyűjt. 3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával az alábbi bizottságokat hozta létre: a.) vizsgabizottság, amelynek tagjait az igazgató nevezi ki; b.) fegyelmi bizottság, amelynek tagjait dolgozói vétség esetén az igazgató nevezi ki; tagjai diákok esetében:  igazgatóhelyettes  osztályfőnök  az osztályfőnöki munkaközösség vezetője  a tanulók fejlesztésével foglalkozó pedagógus  diákönkormányzatot segítő tanár. A fegyelmi bizottság elnöke az igazgatóhelyettes. c.) választási bizottság d.) fellebbezési bizottság, amelynek tagjait az igazgató bízza meg; e.) szociális bizottság, melynek tagjai:  az osztályfőnöki munkaközösség vezetője  a diákönkormányzatot segítő tanár  gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal foglakozó pedagógus. -9-

Az vizsgabizottság, a fegyelmi bizottság és a szociális bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet a tantestület bármely tagja. A fegyelmi bizottság elnökének kérésére a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban és a tárgyaláskor a tanulót tanító tantestületi csoport veszi át a fegyelmi bizottság hatáskörét. 4. Szakmai munkaközösségek Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: - osztályfőnöki - humán - reál - nyelvi - gazdasági és informatikai A szakmai munkaközösség tagjai tanév elején munkaközösség-vezetőt választanak, akit az igazgató a munkaköri leírásában megbíz a munkaközösség szükség szerinti tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve, valamint a munkaközösségek saját munkaterve határozza meg. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, javaslatokat készítenek a Pedagógiai Program módosítására - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - nyomon követik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, verseny nevezési díjak megítélését - összeállítják az intézmény számára érettségi-, szakmai, osztályozó, javítóvizsgák írásbeli és szóbeli feladat-, és tételsorait, ezeket értékelik, - véleményezik a munkaközösség tagjainak tananyagbeosztását - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, a munkaközösség részére a munkaközösség tevékenységéről, - ellenőrzi a munkaközösség tagjainak tananyagbeosztásának formai követelményeinek való megfelelését, - módszertani és szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, - elosztja a középiskolai felvételi feladatokhoz kötődő feladatokat - képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, - segíti a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, - rendszeresen tájékozódik a helyi tanterv és tananyag-beosztások szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelésben, - értékelés alapján javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, ill. fegyelmi büntetését; - kapcsolatot tart a többi munkaközösség-vezetővel. IX.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. A felnőttek közösségei: a Szülői Tanácsadó Testület, Intézményi Tanács a.) Szülői Tanácsadó Testület A közoktatási törvény 59. §-a rendelkezik a szülők közösségéről, amelynek jogosítványait a Szülői Tanácsadó Testület látja el. Szülői Tanácsadó Testület saját ügyrenddel rendelkezik, amelyet - 10 -

önmaga fogad el. A Szülői Tanácsadó Testület elnöke és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője kapcsolatot tart egymással. b.) Intézményi Tanács A köznevelési törvényben meghatározott módon a tantestület által a tagjai közül választott képviselő, a szülői közösség képviselője és a székhely szerinti települési önkormányzat, azaz Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának delegáltja az Intézményi Tanács három tagja. 2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A közoktatási törvény rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a.) A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ez határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörének alkalmazását. A diákönkormányzat élén az intézmény vezetője által megbízott felnőtt vezető áll: a diákönkormányzatot segítő tanár. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákönkormányzati diákvezetőt választ. b.) Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztálytitkárt, akit küldöttként delegál az intézmény diákönkormányzatába. Az osztálytitkár jelöli ki a helyettesét, aki ezáltal szintén a diákönkormányzat tagja lesz. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnöki megbízás pályázható, amit az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és igazgató bírál és dönt el. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék illeti meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok nevelő munkáját, látogatja óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülőivel, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb.) - saját hatáskörében – indokolt esetben előzetes kérés alapján – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, - 11 -

- tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, - tagja a fegyelmi bizottságnak, abban az esetben, ha az osztályába járó tanuló ellen fegyelmi eljárás indult el - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - a nevelő - oktató munkájához programot készít, - belátása szerint osztálykirándulást szervezhet. 2. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje a.) Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, diákközgyűlés, diáktanácskozások, stb. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjait az intézmény faliújságán ki kell függeszteni! A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. b.) A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves programnaptár rögzíti). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a pedagógiai programban elfogadott elvek szerint a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. c.) A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a tanév eleji szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (általában júniusi) szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet az igazgató és a kollégiumvezető tartja. Az új osztályközösségek év eleji szülői értekezletén az osztályfőnök szóban bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze. A szülői értekezletek idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. d.) Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa a munkaterv szerinti időpontokban szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezletek - fogadóórák - írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével vagy nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési - 12 -

szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy nyomtatott példánya a következő helyeken található meg: - az iskola igazgatójánál - a szakmai munkaközösségeinek vezetőinél az adott szakmai munkaközösségre vonatkozó rész. e.) Az intézmény külső kapcsolatai A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az épület tulajdonosával (Városi Önkormányzat Pusztaszabolcs, Velencei u. 2.), valamint a következő intézményekkel: NSZFI-vel (1087 Budapest, Berzsenyi u. 6.) Államkincstár Fejér Megyei Területi Igazgatóságával (8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5.), Dunaújvárosi Körzet Diáksport Bizottsággal, a pusztaszabolcsi gyermekjóléti szolgálattal, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a pusztaszabolcsi József Attila Általános Iskolával, „A nyelvi kultúra fejlesztéséért” Alapítvánnyal és a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvánnyal, valamint a köznevelési törvényben meghatározott közösségi szolgálat teljesítésében az iskolával együttműködő intézményekkel és szervezetekkel. Az intézmény esetenkénti kapcsolatokat tart fenn az alábbi jogi személyekkel: helyi gazdálkodó szervezetek, a tanulók lakhely szerinti illetékes polgármesteri hivatalai, gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, történelmi egyházak szervezeteivel. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. X. TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 1. A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét. Az igazgató csak a tanulmányi felvételi követelményeket teljesítő tanulókat vehet fel. 2. A tanulói jogviszony megszűnése A köznevelési intézményekhez gyermekeket, tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a törvény rendelkezik. 3. A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A köznevelési intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 54.§-a fogalmazza meg. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg. 4. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (érettségi, szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az országos érettségi, ill. szakmai vizsgakövetelményekre vonatkozó mindenkori jogszabályok, valamint a helyi eljárásrend határozza meg. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felel a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, az érettségi és a szakmai vizsgákkor ezt a vizsga jegyzője teszi meg. A záradékot az igazgató is aláírja. 5. A tanuló az igazgatótól írásban kérheti az idegen nyelvi órák alóli felmentést, ha rendelkezik legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával.

- 13 -

XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben – a diákönkormányzattal egyetértésben – határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben – kötelező ünnepi viseletben – is megnyilvánul az ünnepi rendezvényeken. Ünnepi rendezvények: október 6., október 23., március 15., szalagavató, ballagás, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holocaust áldozatainak emléknapja, a nemzeti összetartozás napja. Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei a következők: karácsonyi ünnepség, iskola nap(ok), Friedrich Margit szavalóverseny. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: elsősavató, mikulási ünnepségek, diákönkormányzati nap, szakmai versenyek, nyelvi, irodalmi, sportversenyek, stb. A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskolaújság, faliújság és az iskolarádió műsorának megszerkesztésére.

- 14 -

XII.

AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az iskola épületét címtáblával kell ellátni. 2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz és munkavédelmi, valamint munkabiztonsági szabályok betartásáért. 3. Az iskola különböző helyiségeinek a tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskolai rendszabályok (házirend) intézkednek részletesen. (Pl. lásd az osztálytermek, könyvtár, szaktantermek, tornaterem, szertárak, udvar és folyosó használati rendjét.) 4. A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. 5. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. A használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. 6. Nem iskolai, oktató-nevelői célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. Az iskola helyiségeinek, létesítményinek bérbeadása: amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja, az igazgatóval kötött érvényes bérleti szerződés birtokában lehetséges a megadott feltételek mellett. 7. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a gazdasági vezető, és a helyiség felelősének engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. 8. Az iskola területén csak az oktatás-nevelési folyamatot segítő információk (pl. versenyfelhívások, felsőoktatási intézmények bemutatkozása) reklámozhatók. XIII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 1. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium iskola-egészségügyi feladatait a helyi orvos biztosítja, aki munkaidejében végzi el az orvosi ellátást a bejáró diákoknak, illetve a pusztaszabolcsi tanulók közül azoknak, akiknek a TB kártyája nála vannak leadva. A rendelési időn kívül sürgősségi ellátást a mindenkori ügyeletes orvos biztosítja. 2. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, illetve baleset esetén betartandó előírások betartása. 3. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 4. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a Munkavédelmi szabályzatot, valamint a Tűzvédelmi utasítást és az annak mellékletét képező Tűzriadó terv rendelkezéseit. b.) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásokban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - 15 -

- a baleset-megelőzési előírásokat, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, - osztálykirándulások, túrák előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f.) A tanulók számára közölt munkavédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket, ezt a tanulóknak aláírásukkal igazolniuk kell. g.) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. h.) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. i.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni, azzal az eltéréssel, hogy bombariadó esetén a szomszédos József Attila Általános Iskola tornatermében kell gyülekezni, s az igazgató döntéséig ott kell mindenkinek tartózkodni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), - az iskola helyszínrajzát, - az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival). 5. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, orvosi ellátást igénylő rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. - 16 -

A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A balesetet az intézmény vezetőjének azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának és a megyei munkavédelmi főfelügyelőségnek. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola igény esetén biztosítja Szülői Tanácsadó Testület és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 6. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat szabályozza. XIV. FELNŐTTOKTATÁS Az intézményben gimnáziumi esti tagozatos felnőttoktatás folyik. A négy évfolyamos oktatás munkarendje a következő: hetente két tanítási napon, 14:30 órától 20 óráig folyik az oktatás. (Az órák 40 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek.) A hallgatók kötelesek részt venni az órákon, hiányzásukat munkahelyi, illetve orvosi igazolással igazolhatják. Amennyiben a tanuló igazolt hiányzásainak száma meghaladja a félévi óraszám 30 %-át, vagy az igazolatlan hiányzásainak száma meghaladja a félévi óraszám 20 %át, a félév végén az első féléves anyagból, év végén az egész éves tananyagból osztályozó vizsgát kötelesek tenni. Osztályozó vizsgát kell tenniük akkor is, ha igazolt hiányzásaik miatt nem osztályozhatók valamely tantárgyból. Az esti tagozatos tanulók a tankönyveik beszerzéséről egyénileg gondoskodnak. XV. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az igazgató egy közalkalmazottat kijelöl az iskolai tankönyvek rendelésére, bonyolítására, pénzügyeinek rendezésére. A tankönyvrendelés elkészítésének kérdéseit A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet szabályozza. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi 37. törvény 29. § (3) szerint a tankönyvrendelés módjával és szervezésével egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. XVI. AZ ÜGYVITELI EGYSÉG Az ügyviteli dolgozó az iskolatitkár közreműködésével és az igazgató jóváhagyásával a szükséges pénzügyi és gazdasági dokumentumokat felterjeszti a KLIK Székesfehérvári Tankerületének illetékes képviselőjéhez, valamint tartja vele a kapcsolatot.

- 17 -

XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket mint pl. a belső ellenőrzés szabályozását, az iratkezelés, a pénzkezelés, bizonylatozás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait, stb. - önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasításokként. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat 6 mellékletet tartalmaz: 1. számú melléklet: Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szervezeti táblája 2. számú melléklet: Az intézmény feladatainak ellátását meghatározó törvények és rendeletek 3. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 4. számú melléklet: Könyvtárhasználat és könyvtár működési rendje 5. számú melléklet: Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 6. számú melléklet: A fegyelmi eljárás (tanulókra vonatkozóan) 7. számú melléklet: A kiadmányozás szabályai 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat egy nyomtatott példányban az intézmény könyvtárában van elhelyezve, elektronikusan az intézmény honlapján olvasható.

- 18 -

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

Igazgató

- 19 -

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE AZ INTÉZMÉNY FELADATAINAK ELLÁTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az intézmény gazdálkodási feladatait a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, az államháztartásról, a számvitelről, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról, az egyes adókról, járulékokról, az adózás rendjéről szóló, valamint az intézmény szabályzataiban feltüntetett jogszabályok alapján látja el. - 20 -

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

……………………………………….

aláírás

- 21 -

A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletének rendelkezése alapján - a törvény 57. §-ának (1) bekezdése b) pontjában biztosított jogkörében - az intézmény szervezeti és működési szabályzata 3. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv.. - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 83/B-D §-ai és 5. számú melléklete, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM. Rend. 4. számú melléklete. 3. A Szabályzat hatálya 3.1. A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény igazgatójára, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény tanulóira. 3.2. E Szabályzat szerint kell ellátnia - a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint - a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 3.3. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 4. A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerinti értelmező rendelkezések kapcsolódnak. 1. RÉSZ A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 5. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért 5.1. Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézmény igazgatója, az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítmény-értékelést végző vezető (igazgatóhelyettes), valamint a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott. a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. 5.2. Az intézmény igazgatója felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 5.3. A teljesítményértékelést végző vezető (igazgatóhelyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. 5.4. Az ügyviteli dolgozó felelős azért, hogy illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. - 22 -

6. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 6.1. A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság: b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok  iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, továbbképzések tanúsítványai  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő besorolással kapcsolatos adatok  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,  a többi adat az érintett hozzájárulásával. 6.2. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 6.3. A közalkalmazotti alap nyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. 6.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 6.5. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magánnyugdíj- pénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 6.6. A jogszabály által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi. 7. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 7.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár végzi. Feladatkörén belül adatokat kezel a kijelölt ügyintéző. 7.2. A magasabb vezető beosztású igazgató tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 7.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az igazgatóhelyettes vezeti. 7.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló nyilvántartást az ügyviteli dolgozó vezeti, amelyről egy példányt átad a személyi anyag részére. 7.5. Az ügyviteli dolgozó felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:  az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;  a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés;  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az igazgatóval, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg; - 23 -

 ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az igazgatónál az adathelyesbítést, illetve kijavítás engedélyezését;  a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 7.6. Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezel. 8. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 8.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben - a következő kivételekkel- papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott kérésére. 8.2. A 8.1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 8.3. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 8.4. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az Informatikai adatok védelmi szabályzata tartalmazza. 8.5 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 8.6. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól - a 8.7. pont szerinti adattovábbítás kivételével - tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 8.7 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 8.8. A közalkalmazotti alap nyilvántartás adatkörébe tartozó adatok továbbíthatók: a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezenkívül a Kjt. 83 /D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek, a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek. 8.9. Az adattovábbítás a 8.10. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet, illetve e-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. 8.10. Az adattovábbítás az igazgató aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást az ügyviteli dolgozó irányítja. 9. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 9.1. A közalkalmazott a saját anyagába. az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 9.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartást vezetőtől, egyéb esetekben az igazgatótól írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az - 24 -

általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 9.3. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az igazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 10. A személyi irat 10.1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is) fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 10.2. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 10.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok.  a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás).  a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 10.4. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 11. A személyi irat kezelése 11.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az iskola titkár feladata. 11.2. A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83 /D §-ában meghatározott személyek: a) a közalkalmazott felettese b) a teljesítményértékelést végző vezető (igazgatóhelyettes) c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv d) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy e) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság f) a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság g) az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozását és továbbítását végző személy h) az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv 11.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat és az Iratkezelési Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 11.4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat – a kísérőlevél kivételével – vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 11.5. A személyi anyag tartalma:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, - 25 -

          11.6. A 11.5. tárolni.

a kinevezés és annak módosítása, a vezetői megbízás és annak visszavonása, munkaköri leírás, a címadományozás, a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, az áthelyezésről rendelkező iratok, a teljesítményértékelés, a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat. a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, a közalkalmazotti igazolás másolata. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell

11.7. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezető iskola titkár összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 11.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 11.9. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként t kell kezelni. 11.10. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83 /D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 11.11. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. 11.12. A személyi anyagot - kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. II. RÉSZ Tanulók adatainak kezelése és továbbítása 12. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 12.1. Az intézmény igazgatója felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 12.2. Az igazgatóhelyettes, felnőttképzést irányító személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 12.3. Az osztályfőnökök, a pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus, valamint az iskolatitkár a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelőséggel. 12.4. A feladatköre szerint illetékes ügyviteli dolgozó felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 13. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok - 26 -

13.1. A tanulók személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 13.2. A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a) tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma: b) szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok  felvételivel kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő  gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,  a tanulóbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tanuló azonosító száma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  a többi adat a szülő hozzájárulásával; továbbá d) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 14. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézménytől: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, közoktatás információs rendszere részére valamennyi adat. b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakvizsgálat intézményeiből, c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, közoktatás információs rendszere részére a jogszabályban meghatározott valamennyi adat e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 15. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje 15.1. A tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: Az igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, feladatköre vagy megbízása szerint a pedagógus, tankönyvterjesztésre kijelölt közalkalmazott, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár, gazdasági dolgozó. 15.2. Az iskolatitkár feladata a diákigazolványok sorszámát tartalmazó nyilvántartás vezetése. Gondozza a diákigazolványok elkészítéséhez szükséges igénylőlapokat. Az igazgatóhelyettes a beírási naplót biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személyeknek - 27 -

biztosítja. Az iskolatitkár vezeti a tanulók nyilvántartására szolgáló beírási naplót. 15.3. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt. A tanulói nyilvántartásra szolgáló beírási napló, a törzslapok és a bizonyítványok őrzésére az igazgatóhelyettesi szobában elhelyezett szekrény szolgál. Adattovábbítást végez a 14. c) pontban írt körben. A tudás értékelésével kapcsolatban a saját tantárgya tekintetében a pedagógus is illetékes. 15.4. A balesetvédelmi felelős kezeli a tanulóbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. 15.5. Az igazgató által kijelölt tanár kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatokat, és előkészíti a 14. g) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Az igazgató jelöli ki azt a pedagógust, aki nyilvántartja és kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az iskolai tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott. 15.6. Az igazgató adhatja ki a 14. a), b), e) és g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az igazgató jelöli ki. 15.7. Az igazgatóhelyettes adja ki a 14. d), f) és h) pontok szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 15.8. Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. A tanuló önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához előzetesen be kell szerezni a szülő írásos engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az igazgató határoz. 15.9. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 15.10. A tanulók fejlesztésével foglalkozó pedagógus köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és a Szabályzat 13.1. pontjában írt célok körébe. 15.11. A tanulói jogviszony megszűnése után a törzslap őrzése az irattári szabályok szerint történik. Az osztálynaplót az utolsó tanítási óra után a tanári szobában erre a célra elhelyezett szekrényben kell elhelyezni. 16. Titoktartási kötelezettség 16.1. Az igazgatót, igazgatóhelyettest, a beosztott pedagógust, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 16.2. A kiskorú tanuló szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. 16.3. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 16.4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 16.5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést - a pedagógus, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján - az igazgató kezdeményezheti írásban. 16.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak jogszabályban meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. - 28 -

16.7. A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a tanulóval kapcsolatban adatok nem közölhetők.

III. RÉSZ Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó Függelék és a „Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai” című melléklet kapcsolódik. 2. A jóváhagyott adatkezelési szabályzatot a szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese, a közalkalmazotti alapnyilvántartásról az iskolatitkár ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 3. számú mellékletét képező adatkezelési szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása után a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

Pusztaszabolcs, 20 …………………….

………………………………

igazgató

IV. RÉSZ Záradék 1. Az adatkezelési szabályzatot az iskola nevelőtestülete a 20 ……………………..megtartott határozatképes értekezletén szavazataránnyal a szervezeti és működési szabályzat 2. számú mellékleteként elfogadta.

Pusztaszabolcs, 20…………

- 29 -

Függelék Értelmező rendelkezések a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényből Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljeskörű, vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása. Megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta. íriszkép) rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyre állításuk többé nem lehetséges. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából- beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi. Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

- 30 -

Betekintési lap …………………………………. Személy A betekintés jogosultsága

A betekintés A betekintés jogszabályi alapja időpontja

A megismerni kívánt adatok

- 31 -

A betekintő aláírása

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE

A PUSZTASZABOLCSI SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

- 32 -

A könyvtár feladata, gyűjtőköre 1. A könyvtár típusa: iskolai könyvtár 2. Feladatai: - biztosítja az iskola nevelő-oktató munkájához szükséges könyveket, folyóiratokat, egyéb dokumentumokat - előmozdítja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését - tanítja, neveli a diákokat az önálló ismeretszerzés képességére, könyv- és könyvtárhasználatra - támogatja a tanulók tanórán kívüli tevékenységét: szakkörök munkáját különböző versenyekre, vetélkedőkre való felkészülést - lehetőséget teremt az önművelődési készség megszerzésére. 3. A könyvtár gyűjtőköre: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak: - az oktatásban felhasználható illetve az általános tájékozódáshoz szükséges általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, az egyes szakterületek, tudományágak legújabb eredményeit összefoglaló, illetve bevezető művek az oktatás által megkívánt példányban - alapvető művek a társadalomtudomány és a pedagógia területéről - valamennyi oktatott tárgyból a pedagógus – továbbképzést segítő módszertani kiadványok, monográfiák, tanulmánykötetek - a tájékoztató munkát segítő bibliográfiák, szaktárgyak bibliográfiai - az oktatott tárgyakkal kapcsolatos középszintű ismeretterjesztő irodalom, példatárak, határozók, szótárak - a tantervben megjelölt kötelező és ajánlott olvasmányok - azok az értékes szépirodalmi alkotások, amelyek a tantervi anyag tanításához közvetlenül kapcsolódnak, és amelyek a nevelőmunkában felhasználhatók - a szabadidő kulturált eltöltését szolgáló klasszikus és mai értékes szépirodalom - tankönyvek, munkafüzetek, tanári segédkönyvek - a gyűjtőkörnek megfelelő folyóiratok, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók. 4. A könyvtár állományának gyarapítása 4.1 A könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapszik. 4.2 A gyűjtőkörbe nem tartozó anyag még ajándékként sem kerülhet az állományba. 4.3 Az állománygyarapításra szolgáló összeget az iskola a költségvetésben önálló tételként tervezi, s biztosítja, hogy az év folyamán ez folyamatosan felhasználható legyen 4.4 A beszerzéséi keret felhasználásáért a könyvtáros a felelős. Az igazgató tudtán kívül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy egyéb dokumentumot más nem vásárolhat, rendelhet. 4.5 A beszerzés legfontosabb támpontja az „Új könyvek” című állománygyarapítási tanácsadó. A könyvtáros a szaktanári igények és javaslatok figyelembe vételével szerzi be az új könyveket. 4.6 A megrendeléseket az igazgató hagyja jóvá. 5. A dokumentumok állományba vétele, az állomány ellenőrzése, védelme 5.1 A könyvek állományba vételére és védelmére, az állományból történő kivonásra, az állomány ellenőrzésére a 3/1975./VIII. 1./KM-PM számú együttes rendelet, valamint a Művelődési Közlöny 1978. 9. Számában közzétett irányelvek érvényesek. A könyvek megérkezését követő egy héten belül a könyvtáros állományba veszi a könyveket. A könyvtári szabályok szerint minden egyes könyvbe beüti a tulajdonbélyegzőt, beírja a címleltár szerinti sorszámot, s ellátja a könyveket raktári jelzettel. A kifizetés alapját szolgáló számlán igazolja a bevételezést. - 33 -

5.2 A könyvtári állomány ellenőrzése, védelme: Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás miatt alkalmatlanná vált dokumentumokat. 5.3 Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is. 5.4 Az olvasó által elveszített, megrongált dokumentumokat a dokumentum beszerzésével pótolhatja. Amennyiben a tanuló az általa kölcsönzött könyvet nem pótolja, bizonyítványát nem kaphatja meg. 5.5 A könyvtári állomány megóvásának érdekében a könyvtárban minden tűzvédelmi óvintézkedést meg kell tenni, gondoskodni kell arról, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen és a könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos. 6. A könyvtár munkarendje 6.1 A könyvtáros feladatait az igazgató által kiadott munkaköri leírás tartalmazza 6.2 A könyvtár heti nyitvatartási óráinak száma 14 1/4 óra. 7. A könyvtár az alábbi szolgáltatásokat biztosítja a tanulók számára: - kölcsönzés - helyben olvasás - tájékoztatás, adatszolgáltatás - könyvtárhasználati ismereteket nyújtó tanórák - szakirodalmi anyaggyűjtés - könyvtárközi kölcsönzés - Internet használat, nyomtatás, számítógép-használat Az iskola tanulói és dolgozói díjmentesen használhatják. Idegen személyeknek, volt tanulóknak is csak az igazgató engedélyével kölcsönözhető könyvtári anyag. A könyvtár forgalmáról, olvasóiról a könyvtáros nyilvántartást vezet. A tanulók évente iratkoznak be a könyvtárba. A diákoknak legkésőbb az utolsó iskolai napig kell a kikölcsönzött könyvekkel elszámolni. A tartós tankönyvvel rendelkezők számára a kölcsönzési határidő az iskolánkban lévő tanulmányi jogviszony megszűnéséig illetve érettségi vizsgáig tart.

IV. A könyvtár feladatai A könyvtár feladata, hogy:  Eszközeivel az iskolai könyvtáros és az iskola nevelőinek közös, egymást segítő munkájával az iskola tanulóiban kialakítsa az önálló könyv- és könyvtárhasználat alapjait, biztosítsa az ehhez szükséges feltételeket.  A könyvtár szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival az iskolai oktató-nevelő munka szellemi bázisa.  Központi szerepet tölt be az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenységben  Kielégíti a pedagógusok alapvető pedagógiai, szakirodalmi és információs igényeit, ennek érdekében igénybe veszi más könyvtárak ilyen irányú szolgáltatásait is — a könyvtárközi kölcsönzést.  Segíti a nevelők oktató munkáját, informálódását, önképzését.  Az állomány szakszerű elrendezésével segíti a tanulók önálló tájékozódási készségének kialakítását, megerősítését.  Az iskolai könyvtár gyűjtőköre és az állomány feltárásának módja:  Az iskolai könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően, folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát.  Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató és a nevelők igényeit. - 34 -

 Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A gyarapítást szolgáló összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A könyvtár gyűjtőkörébe nem illeszkedő dokumentumok nem vehetők állományba.  A könyvtárba érkező (a gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat állományba kell venni, az összesített állomány-nyilvántartásba: egyedi (címleltár) nyilvántartásba.  A kurrens periodikumokat és a tartósan megőrizni kívánt folyóiratokat a gyűjtőköri szabályzatban rögzítjük. Ezeket a folyóiratokat legalább 2 évre őrzi meg a könyvtár, papucsokban, felcímkézve, hogy az áttekinthetőség és használhatóság biztosítva legyen az iskola szertárában, polcokon elhelyezve.  Az iskolai könyvtár folyamatosan kivonja (törli) a tartalmában elavult, megrongálódott, elhasználódott, feleslegessé vált, illetve elveszett, megtérített dokumentumokat. V. Az állomány elhelyezése, tagolása, letétek Iskolánk könyvtára a II. emeleten, két helyiségből áll. Összes négyzetmétere kb. 46 négyzetméter (40 négyzetméteres olvasóterem, mely osztályteremként is funkcionál és 6 négyzetméteres kiskönyvtár, mely gyermek- és ifjúságvédelmi iroda is egyben). Letétek a következő helységekben találhatók:  Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola Kollégiumában: a mindennapi felkészüléshez szükséges állományeszközök: kötelező olvasmányok, szótárak, tankönyvek, szépirodalom stb.  Az iskola Nyelvi termében: szótárak  Tanári szobában, polcokon, szekrényekben: folyóiratok, szótárak, audiovizuális eszközök, szakkönyvek, szaktanári munkát segítő kiadványok  Szertárban: folyóiratok és az oktatás során használt könyvek. A letétek cseréje szaktanári jelzésre, igényre történik, melyben segítséget nyújt a könyvtáros. A katalógusépítés iskolánk könyvtárában, folyamatban van. VI. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai  A könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtár mind a pedagógusoknak, mind  tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A csak helyben használható dokumentumok kivételével az állományát kölcsönzi.  A könyvtáros segít a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom (információ) kutatásában  Bemutató, könyvtárismertető foglalkozásokat tart, az iskolába érkező tanulókkal könyvtárhasználati órán megismerteti az iskolai könyvtár állományát, a könyvtár nyújtotta lehetőségeket.  Továbbítja a helyben ki nem elégíthető igényeket, a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét igénybe véve, illetve saját állományát más könyvtárak rendelkezésére bocsátja.  Az iskolai könyvtáros gondoskodik az állomány rendjéről és gondozottságáról.  A könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül dokumentumot elvinni nem szabad, illetve az igazgató engedélyével lehet dokumentumot elvinni kivételes esetekben (betegség stb.), melyről utólag a könyvtárost tájékoztatni kell. - 35 -



Internet hozzáférést biztosít egy számítógépen, melynek használata tanári felügyelet mellett lehetséges.

- 36 -

VII. A könyvtár használatának szabályai Könyvtárunk szolgáltatásait igénybe vehetik:  Iskolánk tanulói, dolgozói, beleértve a technikai dolgozókat is.  Használatáért térítési díj nem kérhető.  Külső személy csak az igazgató engedélyével kölcsönözhet. A kölcsönzés módja, füzetes, a kölcsönzési határidő két hét, egyszerre 5 dokumentumot lehet kölcsönözni, kivéve a csak helyben használatos dokumentumokat pl. lexikonok, audiovizuális eszközök, szótárak, enciklopédiák, folyóiratok. Indokolt esetben a meghatározott szünidőkre, hétvégére a szokástól el lehet térni, több könyvet, vagy kézikönyvet is kiadhat a könyvtáros. Tanév végén minden tanulónak vissza kell adnia a könyveket, a tanév vége előtt két hétben a kikölcsönzött dokumentumokról a könyvtáros tájékoztatót készít az osztályfőnökök részére. Ennek a tájékoztatónak alapján a tanulókat az osztályfőnök felszólítja a dokumentumok visszahozatalára, melynek határideje a tanév utolsó tanítási napja. Amennyiben a kikölcsönzött dokumentum megrongálódik illetve elveszik, akkor a kölcsönzőnek meg kell vásárolnia, melyre a könyvtárostól kap határidőt. A pedagógusok számára nincs meghatározva kölcsönzési idő, illetve kölcsönözhető dokumentum darabszám. A könyvtáros év végén emlékeztetőt készít a kollégáknak az általuk kölcsönzött dokumentumokról. A könyvtár nyitvatartási ideje hetenként 14,25 óra. VIII. A könyvtár elhelyezése és működtetése A könyvtár helye a II. emeleten található, két helyiségből áll. A könyvtári állomány elhelyezése nagyon zsúfolt, hosszú távú tervben szerepel a könyvtári polcrendszer cseréje, elhelyezés módosítása termen belül, nyílászárók árnyékolásának megoldása, olyan elrendezés kialakítása, mely lehetővé teszi a gyakoribb portalanítást, takarítást. A könyvtárban, betűrendben és elkülönítve kerülnek elhelyezésre a kötelező olvasmányok, a szépirodalmi művek, ezeken kívül elkülönülten kerülnek elhelyezésre az egyes tudományágakkal kapcsolatos dokumentumok, a lexikonok, enciklopédiák. A könyvtárosi teendőket egy fő, heti 36 órában látja el. A könyvtáros munkaköri leírását a 3. sz. melléklet tartalmazza. IX. Gazdálkodás Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az iskola költségvetésében kell biztosítani. Az iskola igazgatója, gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről és feltételekről, illetve a könyvtár állományának folyamatos és tervszerű gyarapításának biztosításáról. Ez az összeg úgy áll a könyvtáros rendelkezésére, hogy az év folyamán folyamatosan felhasználható legyen. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése — az iskola költségvetésében biztosított összegekből — a könyvtáros feladata. A könyvtároson kívül beszerzési feladatot kivételes esetben az igazgató láthat el, illetve az igazgató által kijelölt személy, miután az igazgató a könyvtáros tanárral egyeztetett.

- 37 -

X. Tűz- és vagyonvédelem Az iskola tűzvédelmi szabályzata külön foglalkozik a könyvtár tűzvédelmével. Az állomány megóvása érdekében minden intézkedést meg kell tenni. Az iskolában riasztóberendezés működik. A II. emeleten tűzoltó készülék van elhelyezve, amelyet rendszeresen ellenőriztetünk. A helyiségben a dohányzás és a nyílt láng használata szigorúan tilos, amit jól látható helyen táblával jelezve van. A könyvtár tanteremként is működik, ezért a szaktanárok különösen odafigyelnek az állomány védelmére. XI. Záró rendelkezések 1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskolai működési szabályzatban nem említett kérdésekben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. 2. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni vagy át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek be. A szervezeti és működési szabályzathoz az alábbi mellékletek csatolandók: 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2. sz. melléklet: A könyvtáros munkaköri leírása 3. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár használati szabályai

- 38 -

Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. sz. melléklete

A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZUIM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 1. Az iskolai alapító okiratban megfogalmazott elvárások Alaptevékenységünk az iskolai rendszer szerinti középfokú oktatás, a szakképzés, kollégiumi ellátás, míg melléktevékenység az iskolarendszeren kívüli szakképzés. 2. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési-oktatási célok A pedagógiai programban fontos szerepet kap a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs cselekvési képességeinek fejlesztése. Ebben a folyamatban segít a könyvtár a tanulók műveltségét, vizsgaszemléletét, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 3. Tantárgyi követelményrendszer Az Oktatási törvény szellemének megfelelően — és az iskola hagyományaira építve – fontos szerepet szánunk a könyvtár által nyújtott ismeretek igénybevételére. Iskolánkba bekerülő tanulók számára könyvtárhasználati bemutatót tart a könyvtáros tanár tanév elején, osztályfőnöki óra keretében. 4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás programja Iskolánk kiemelt figyelmet szentel a tehetséges gyermekek felismerésére, fejlesztésére, gondozására, képességeik kibontakoztatására. A nehezebben haladó illetve hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. II. Az ellátandó terület jellemzői 1. A közművelődési környezet Pusztaszabolcs község négy település agglomerációs területének a szélén található. Budapest, Székesfehérvár, Százhalombatta, Dunaújváros. A városokban tapasztalható elvárások, igények, fogyasztási szokások szinte azonnal megfogalmazódnak a településen. Az iskola gazdasági környezetére a kiszolgáltatottság jellemző, így a közművelődési lehetőségek is korlátozottak a községben. Az intézmény, alapítása óta kisebb-nagyobb térségi feladatokat lát el, ezért a beiskolázott tanulók egy részének tanulásához szükség volt kollégiumi ellátás biztosítására. A kollégiumban letétje van a könyvtárnak, mely nagymértékben segíti a diákok mindennapos felkészülését, a tehetséggondozást, a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatását. 2. Az iskola tárgyi és személyi feltételei A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot 1963-ban alapította a Fejér Megyei Tanács VB. Alapításakor mezőgazdasági szakközépiskolaként jött létre. Az iskola önálló épületének elkészülte után indult be a gimnáziumi tagozat 1969-ben. Az épület két épületrészből áll, melyet folyosó köt össze. A bejárat felöli épületrész két emeletes, melynek a második emeletén található a könyvtár. A könyvtár kb. 46 négyzetméteres, mely két helyiséget jelent. A nagyobb helyiség (40 négyzetméter) osztályteremként is funkcionál, ebből következően a polcok a falak mentén vannak állítva, a teremben így 25-30 olvasóhely biztosított. A könyvtári dokumentumok elhelyezésére a zsúfoltság jellemző. A kisebb terem helyet ad az ifjúságvédelmi tevékenységnek is. A könyvtár helyileg könnyen elérhető mind az iskola dolgozói, mind tanulói számára. Fejlesztési javaslatokat az év végi szakmai beszámolójában teszi meg a könyvtáros. A könyvtárosi álláshely iskolánkban fél státuszt jelent. - 39 -

III. Az iskolai könyvtár funkciórendszere Az iskolai könyvtár feladata, hogy speciális eszközeivel támogassa az iskolában folyó oktatóinevelői munkát. Tervszerűen és szakszerűen alakított, megfelelően feltárt állományával és az erre épülő szolgáltatásaival az iskola rendelkezésére álljon, és ezt az iskola igényeinek megfelelően alakítsa. Munkájával járuljon hozzá az önálló tájékozódásra, önképzésre képes ember kialakításához, illetve segítse a pedagógusok napi munkáját a megfelelő könyvtári háttérrel, valamint szakmai továbbképzésük szakirodalmával. 1. Alapfunkció Az iskolai könyvtár alapfunkciója biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását minden olyan információhordozóval, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósulását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. 2. Speciális funkciók Az iskola nemcsak gimnáziumi, hanem szakközépiskolai illetve szakmai képzést is nyújt a tanulóknak, az ebből adódó speciális feladatok ellátására is fel kell készülnie a könyvtárnak. Speciális témakörök:  Közgazdaságtan  Kereskedelem  Marketing  Számítástechnika IV. Gyűjtőköri indoklás Gyűjtő körön értjük azoknak a műveknek a körét, amelyek a könyvtár állományába elvszerűen beletartoznak. 1. Az állományalakítás alapelvei Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok vehetők fel, még ajándék útján sem kerülhet be, a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentum. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével kell fejleszteni. (16/1998. MKM rendelet) Az iskola tanulói számára biztosítani kell valamennyi műveltségterületen a tanulmányaikhoz szükséges eligazodás lehetőségét. Az iskola nevelői számára a középiskolai nevelő-oktató munkához szükséges pedagógiai, pszichológiai, didaktikai munkákat, az egyes műveltségterületekhez kapcsolódóan, az oktatást segítő ismeretterjesztő és összefoglaló tudományos műveket, folyóiratokat és egyéb dokumentumokat. A pedagógusok képzését, önképzését, továbbképzését elősegítendő, az alapvető irodalom beszerzése szükséges. A speciális, magasabb szintű, egyedi érdeklődést kielégítő dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítja a könyvtár. A kötelező és ajánlott olvasmányokat több példányban szerzi be a könyvtár a hatékony oktató-nevelő munka biztosítása érdekében. Törekszünk a szépirodalmi művek gyarapításánál az értékes, változatos és választékos, esztétikailag is igényes könyvek vásárlására törekedni. Külön figyelmet szentelünk az érettségire való felkészüléshez használatos irodalomra. A szaktantermekben elhelyezett alapvető kézikönyveket több példányban szerezzük be. 2. A főgyűjtőkör meghatározása Az iskolai könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok. Ide tartoznak az oktatáshoz és tanuláshoz, valamint a könyvtári tájékoztató munkához szükséges általános- és szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok. Ide soroljuk még az egy és kétnyelvű szótárakat, atlaszokat, kronológiákat, bibliográfiákat, repertóriumokat, a könyvtári munka szakmai segédleteit. - 40 -

 Filozófia  Pszichológia  Pedagógia  Didaktika  Vallás  Politika, Jog  Társadalomtudomány  Közgazdaságtan  Számítástechnika  Matematika  Fizika  Kémia  Biológia  Ének-zene  Képző-, film-, színházművészet  Irodalom, szépirodalom  Magyar nyelv, kommunikáció  Idegen nyelv  Földrajz  Történelem  Drámapedagógia  Kötelező olvasmányok A könyvtárállomány részét képezi az oktatásban használatos, a tanulók számára tartós tankönyvként kikölcsönzött állomány is. A főgyűjtőkör része még:     

az iskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok. munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom házi és ajánlott olvasmányok szépirodalmi gyűjteményes könyvek, antológiák, szöveggyűjtemények iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok

 helytörténeti kiadványok  az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok  a pedagógusok ön- és továbbképzéséhez szükséges alapvető, és felkészültségüket elősegítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai  periodikák  pedagógiai folyóiratok  módszertani folyóiratok  a tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható, tudományos folyóiratok  kéziratok: pedagógusok és az iskola tanulóinak pályamunkái, szakdolgozatok, tudományos dolgozatok.

- 41 -

AV információhordozók: a helyi tanterv oktatásához szükséges AV dokumentumok, PC szoftverek.

3. Mellékgyűjtőkör A könyvtár másodlagos, speciális funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. A tananyagon túlmutató ismeretgyarapítást szolgáló dokumentumok, és a szabadidős tevékenységhez tartozó könyvek tartoznak. Ezeket erős válogatással gyűjtjük. 4. Az iskolai könyvtár főgyűjtőköréből kizárt dokumentumok Az iskolai könyvtár főgyűjtőköréből kizárásra kerülnek azok a dokumentumok, amelyek irodalmi, esztétikai szempontból értéktelenekké váltak. 5. A főgyűjtőkör formai oldalról Az iskolai könyvtár, különböző dokumentumokat gyűjt, melyek lehetnek formai szempontból:  Írásos, nyomtatott dokumentumok  Könyv  Periodika  Kisnyomtatványok  Kéziratok  AV információhordozók  Képes dokumentumok (diafilm, transzparens, diapozitív, fotók stb)  Hangzó dokumentumok (hanglemez, audiokazetta, CD, DVD)  Egyéb információhordozók: szoftverek, oktatócsomagok 6. Az állomány feltárása Az állomány feltárása folyamatban van, jelenleg nincs használható katalógus rendszere a könyvtárnak. Az eligazodást a polcokon szereplő témakörök megjelölése segíti. 7. Az állomány tagolása, letétek A könyvtári állomány szépirodalmi részét betűrendben, a szak- és ismeretközlő irodalmat ETOrendszerben (nagyobb összefoglaló csoportok képzésével) helyezzük el a polcon. Külön kerülnek elhelyezésre a kötelező olvasmányok. Az AV dokumentumokat két helyen tároljuk: az iskola tanári szobájában, szekrényekben, illetve a könyvtárban, zárható szekrényben, a művek szerint betűrendben. A folyóiratok tárolása szintén két helyen történik, a módszertani szertárban és a tanári szobában. A havonta megjelenő folyóiratokat legalább 2 évig őrizzük meg, papucsokban, időrendbe sorolva, felcímkézve. Nevelői segédkönyvtár Az oktatói-nevelői munkát segítő dokumentumok megtalálhatóak a módszertani szertárban, a tanári szobában és a könyvtárban. Letétek Az iskolai könyvtár egyes dokumentumokból többletpéldánnyal rendelkezik, és biztosítani tudja a kihelyezett állomány védelmét és nyilvántartását. Ennek alapján az alábbi helyeken biztosított letéteket: Iskolán belül:  Nyelvi labor: szótárak  Tanári szoba: pedagógiai munkát segítő dokumentumok  Szertár (kis tanári): folyóiratok, a tanításhoz felhasznált könyvek  Módszertani szertár: folyóiratok, módszertani dokumentumok 8. A beszerzés forrásai

- 42 -

A könyvtár állománya vétel, ajándék vagy csere útján gyarapodhat. A könyvtár információs forrásközponttá válása érdekében lehetőség szerint azokat a dokumentumokat is beszerezzük, amelyek esetleg csak később válnak hasznossá, használhatóvá. A beszerzési helyek  Könyvtárellátó  Szakmai folyóiratok könyvismertetői, ajánlatai  Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgáltató Intézet kiadványai  Ajándékba kapott könyvek  Készpénzes könyvesbolti vásárlás Nyelvi elhatárolás Az idegen nyelvű dokumentumok közül elsősorban az iskolában oktatott nyelvek (angol, német, francia) tanulását, tanítását segítő dokumentumokat szerezzük be. V. részletes gyűjtőköri szabályzat A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége Szépirodalom A gyűjtés terjedelme, szintje A gyűjtés mélysége A gimnázium és szakközépiskola tananyagának megfelelő kötelező olvasmányok Kiemelten, a teljesség igényével 20 példányban Ajánlott olvasmányok Teljességgel 5 példányban A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei Teljességgel 5 példányban A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák Válogatással 5 példányban A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs és magyar külföldi alkotók művei Kellő válogatással 5 példányban Tematikus antológiák Válogatva 1 példányban Regényes életrajzok Válogatva 1 példányban Történelmi regények Válogatva 1 példányban Az iskolában oktatott nyelveknek megfelelő olvasmányos irodalom Erősen válogatva 1 példányban Szakirodalmi állomány Alapszintű áltanos lexikonok és általános enciklopédiák Válogatva 1 példányban Középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák Válogatva 1 példányban A. tananyaghoz kapcsolódó tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet középszintű elméleti és történeti összefoglalói Válogatva 1 példányban A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű ismeretközlő irodalom Válogatva 1 példányban A szakmai tantárgyak alap és középszintű ismeretközlő irodalma Válogatva 1 példányban A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kiegészítő középszintű irodalom Erősen válogatva - 43 -

Középfokú oktatási intézmények oktatási segédletei: tanári példányként szereplő tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Teljességre törekvően Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek Erősen válogatva Az adott tájegységre vonatkozó, megyei, helytörténeti kiadványok, iskolatörténeti dokumentumok Teljességre törekvően Az alapvető pedagógiai segédkönyvek, szakirodalom, tantárgymódszertani segédkönyvek Válogatással 1-1 példányban Könyvtári szakirodalom Erős válogatással Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok, ismerethordozók állományrésze A tantárgyi programoknak megfeleltetett, nem nyomtatott dokumentumok, a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok gyűjteménye Válogatva 1-1 példányban Tankönyvtár Tartós tankönyvek gyűjteménye Válogatva a lehetőségekhez viszonyított példányban

Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. sz. melléklete A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA

Számítógépes katalógus illetve egyéb működő katalógusrendszer jelenleg nincs a könyvtárban, rövid távú terveink között szerepel, hogy számítógépes katalógust alakítunk ki. Az eligazodást a polcokon található témakörök megjelölése segíti .

- 44 -

Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. sz. melléklete A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYAI

Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje: Hétfő: 13:45-15:00 Kedd: 8-12 és13:45-15:00 Szerda: 13:45-15:00 Csütörtök: 8-12 és13:45-15:00 Péntek: 13:45-15:00

A könyvtár szolgáltatásai: a könyvtáros - biztosítja az iskola nevelő-oktató munkájához szükséges könyveket, folyóiratokat, egyéb dokumentumokat - előmozdítja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését; - tanítja, neveli a diákokat az önálló ismeretszerzés képességére, könyv- és könyvtárhasználatra; - támogatja a tanulók tanórán kívüli tevékenységét: szakkörök munkáját különböző versenyekre, vetélkedőkre való felkészülést; - lehetőséget teremt az önművelődési készség megszerzésére; - könyvtárközi kölcsönzést biztosít speciális igények felmerülésekor. A könyvtárban Internet-hozzáférés biztosított egy számítógépen, melynek használata csak a könyvtáros felügyeletével lehetséges. A használatról feljegyzést kell készíteni, és azt aláírni az erre a célra rendszeresített számítógép-használati füzetben. A feljegyzés tartalmazza a használtba vétel idejét, a használó nevét és aláírását. A könyvtár szolgáltatásait az iskola diákjai, dolgozói vehetik igénybe, amely ingyenes, más személyek pedig, csak igazgatói engedéllyel használhatják a könyvtárat. Olvasói és kölcsönzési nyilvántartások Az iskolai könyvtárban a kölcsönzési rendszer füzetes rendszerben történik, melyben minden egyes kölcsönzési tételt aláír a kölcsönző. Külön füzetben vezetjük az egyes osztályok által kölcsönzött, azon belül személyi kölcsönzéseket, és külön vezetjük a dolgozói kölcsönzéseket.

46 Egy alkalommal 5 könyv kölcsönözhető két hetes időszakra Hosszabbítás kérni telefonon ill. személyesen lehet a könyvtárostól Az elveszített ill. kölcsönzési idő alatt megrongálódott könyvet a kölcsönzőnek a könyvtárostól kapott határideig ill. a 3/1975. KM-PM. Sz. együttes rendelet 20. és 21. § értelmében meg kell téríteni. A kikölcsönzött könyveket tanév végén, az utolsó tanítási napig kell visszahozni. Abban az esetben, ha speciális könyvtári igény merül fel, könyvtárközi kölcsönzéssel élünk A kihelyezett tételek kezeléséért az érintett munkaközösségi tagok és a könyvtáros felelősek

- 46 -

47 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5. SZÁMÚ MELLÉKLETE ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, -

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,

-

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,

-

az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6. SZÁMÚ MELLÉKLETE A TANULÓKKAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 1.1 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 1.2 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 1.3 A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

- 47 -

48 1.4 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 1.5 Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 1.6 Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. 1.7 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 1.8 Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 1.9 Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 1.10 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 1.11 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 1.12 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 1.13 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 1.14 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 1.15 Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. - 48 -

49 1.16 A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 1.17 A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. 1.18 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 1.19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 1.20 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 1.21 Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 1.22 A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 1.23 A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 1.24 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 1.25 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha - 49 -

50 a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 1.26 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. 1.27 Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. 1.28 A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 1.29 A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 1.30 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló  közeli hozzátartozója  osztályfőnöke illetve osztálytanítója  napközis nevelője  felsős tanuló esetén volt osztálytanítója  a fegyelmi vétség sértettje  akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 1.31 A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.

- 50 -

51

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYAI 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) - az irat iktatószáma - az ügyintéző neve 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: -

az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma

5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.

- 51 -