NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Doktori Tanács
Dr. Pellek Sándor orvos alezredes:
A sürgősségi betegellátás egyes kérdései a NATO multinacionális egészségügyi biztosítás rendszerében
Doktori (PhD) értekezés
Témavezető:
Dr. Svéd László PhD. nyá. orvos altábornagy egyetemi docens
Budapest, 2012 1
1.
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA
„Minden orvos és sebész, aki akár önszántából, akár parancs folytán háborúba indul, ismerje hivatását, mert a tábori szolgálat lényegesen súlyosabb, mint a polgári”Cramer János György (a rajnai seregek chirurgusa, 1736) gondolata a mai modern hadviselésre fokozottan érvényesnek tekinthető, figyelembe véve a NATO egészségügyi biztosítást nyújtó, progresszíven egymásra épülő egészségügyi ellátási szintjeinek multinacionális összetételét. A NATO alapelveken nyugvó, a szövetséges tagállamok egészségügyi doktrináját és ellátási alapelveit tartalmazó dokumentumok - MC 326/31, AJP 4. 102- részleteiben taglalják a modernkori művelet egészségügyi biztosításának fogalomrendszerét, mely szerint a hadműveleti területen végzett egészségügyi biztosítás hatékony eleme a telepített egészségügyi intézmény. A reguláris haderő leszerelése és átalakulása, az asszimetrikus hadviselés a napi gyakorlatban bizonyítja, hogy a műveletekben részt vevő nemzetek önállóan nem mindig képesek kiállítani a hadműveletek egészségügyi támogatásához szükséges elegendő egészségügyi képességet, ezért a szövetségi rendszer tagállamai az egészségügyi biztosítás szervezését is többnemzeti rendszerekre alapozzák. A nemzetközi szakmai együttműködés számos előnnyel rendelkezik, azonban a mindennapos feladatvégzés során számos problémát is felvet.
1.1
A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA
Többnemzeti egészségügyi csoport tagjaként, hadműveleti területen szerzett tapasztalataim (2003: Bundeswehr MEDEVAC; 2005: kabuli ROLE 3 német tábori kórház, klinikai igazgató; 2006: kabuli görög KAIA ROLE 2 kórház, traumatológusmellkassebész) alapján nyilvánvalóvá vált számomra több, a mindennapi munkavégzést megnehezítő tényező, melyek szerepet játszottak témaválasztásomban. Az eltöltött hosszú hadműveleti munkám alatt az alábbi képességréseket, eltéréseket észleltem a többnemzeti egészségügyi biztosítás során: a) A telepített egészségügyi intézményekbe integrálódott erők szakembergárdája rendkívül szerteágazó szakmai és korosztályos keresztmetszetet mutat. b) A többnemzeti együttműködést a mindennapi gyakorlatban jelentősen nehezíti a szakmai szintek inkompatibilitása az egyes tagállamok között. c) Az elméleti és gyakorlati missziós felkészítések szintje különböző az egyes tagállamok között. d) A műveleti területen használt egészségügyi szakanyagok, műszerek, gyógyászati eszközök, gyógyszerek sok esetben eltérnek az otthoni környezetben használtaktól, a közös munkavégzés során előfordul olyan eszközök használata, melyek hazai környezetben nem lelhetők fel.
1 MC 326/3, NATO Principles and Policies og Operational Medical Support, ’11 Sept 27 2 AJP 4.10 Allied Joint Medical Doctrine, NATO www.nato.int/docu/stanag/ajp4/ajp-4.pdf
2
e) Hiányoznak a NATO egységes sürgősségi ellátásának alapelvei illetve azok megvalósulása műveleti területen. f) Az egyes nemzetek a saját országukban alkalmazott elvek szerint végzik a sürgősségi betegellátást (különbség az EU és az USA elvei között is!) Értekezésem ezen anomáliák feltérképezésére és ismertetésére, valamint a feltárt problémák kezelésére irányuló intervenciók bemutatására irányul. Kiemelten szükségesnek tartom, hogy a NATO-n belül egységes, standardizált ellátási elvek kerüljenek konkrét protokollok szintjén lefektetésre, valamint rendszerszerű oktatás szükséges az egészségügyi állomány kiképzése során. Tudományos értekezésem interdiszciplináris területet ölel fel - a társadalom- és a természettudományok időszerű kérdéseit, valamint a hadtudomány hadművészeti, az orvostudomány katona-orvostani ágazatát egyaránt érintve.
2.
KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK 1. A hadműveleti egészségügyi biztosítás fejlődési folyamatának történeti áttekintése, a többnemzeti egészségügyi intézetek, csapatok interoperabilitását napjainkban megnehezítő tényezők történelmi gyökereinek, háttértényezőinek bemutatása. 2. Az egészségügyi biztosítás terén megvalósuló interoperabilitás vonatkozásában új kutatási és mérési módszer kidolgozása és alkalmazása, az általuk nyert eredmények feldolgozása és bemutatása. 3. A témában rendelkezésre álló elméleti ismeretek rendszerezése, összegzése és gyakorlati szempontokkal való kiegészítése, valamint a saját tapasztalatok alapján elért eredmények közzététele. 4. Standardizált sürgősségi ellátási elvek meghatározása és javaslattétel azok NATOn belüli egységes alkalmazására. 5. Tudásharmonizációs folyamat megindítása a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ bevonásával. 6. Javaslattétel az oktatás és az egészségügyi kiképzés ezen irányelveket magában foglaló módosítására standardizálható oktatási modell létrehozásával, mely többnemzeti együttműködésben is eredményesen alkalmazható.
3.
KUTATÁSI MÓDSZEREK 1. Az egészségügyi biztosítás szervezetét, szerkezetét, működését érintő tanulmányok, szabályzók, doktrínák tanulmányozása, elemzése. 2. A hadtudomány területén megalkotott katona-egészségügyi PhD értekezések, kutatások és azokkal kapcsolatos tudományos cikkek, tanulmányok, dolgozatok tanulmányozása. 3. Hadműveleti területen szerzett tapasztalataim, jegyzeteim, valamint ezek alapján elkészített publikációim és tudományos előadásaim rendszerezése, feldolgozása és a dolgozat gondolati soraiba illesztése. 4. Mindezek alapján összeállított kérdőíves felmérés műveleti területen történő végrehajtása.
3
4.
AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE
Az értekezés első fejezetében a hadműveleti egészségügyi biztosítás fejlődési folyamatát mutatom be a hadviselési formák evolúciós folyamatába ágyazottan, irodalmi hivatkozásokkal és konkrét szakmai példákkal alátámasztva a fejlődés nehézségeit. Az egészségügyi biztosítás iránti igényt jelentős mértékben meghatározza az adott korszakra aktuálisan jellemző hadviselési forma. Az egymást követő generációk egymást felülírják és kiegészítik, közöttük akár több évtizedes átfedés is lehet, így a szakaszok végpontjának meghatározása csak elméleti síkon lehetséges, melyhez iránymutatásként az szolgálhat, hogy aktuálisan milyen a fegyveres konfliktusok domináns formája. A gyakorlatban pl. a második és harmadik generációk közötti átmenet még ma sem ért véget, ugyanis vannak olyan fegyveres erők, melyek ragaszkodnak a második generációs hadviselés doktrínáihoz és eljárásaihoz. Elemzem a NATO fejlődését és átalakulását, a hideg háborút követő időszakot. Részletesen tárgyalom az egészségügyi biztosítás hadműveleti tényezőit, kihívásait. Bemutatom a NATO betegellátási standardokat. A második fejezet fő elemeit a személyes tapasztalataim során nyert adatok, tényezők, valamint tudományos kutatásom tervezésének és kivitelezésének bemutatása képezik. Elsőként ismertetem a gyakorlati munkavégzés során tapasztalt hiányosságokat, képességréseket, melyek az interoperabilitás neuralgikus pontjait. A felismert problémák racionalizálása során határoztam meg azokat a tényezőket, melyek vizsgálatát feltétlenül indokoltnak tartom a többnemzeti egészségügyi biztosítási rendszerek további fejlesztése céljából. A vizsgálat egy általam kidolgozott, komplex, több területet felölelő angol nyelvű kérdőív felhasználásával került végrehajtásra. A kérdőív tartalmi és logikai elemei az elmúlt közel egy évtizedben szerzett tapasztalataim és logikai következtetéseim alapján kerültek kialakításra, beillesztésre. A harmadik fejezetben minden tényezőre kiterjedően vizsgálom és bemutatom kutatásom eredményeit. Elemzem az egészségügyi indikátorokat és a többnemzeti szakmai együttműködést meghatározó tényezőket. Kutatási eredményeim alátámasztják azt a gyakorlati tapasztalatomat, hogy a telepített egészségügyi intézményekbe integrálódott erők szakembergárdája rendkívül szerteágazó szakmai és korosztályos keresztmetszetet mutat. A szövetségi rendszer tagjai azzal az ismert és megoldásra váró humán erőforrás problémával küzdenek, hogy megfelelő számú és minőségű egészségügyi szakállományt tudjanak biztosítani a küldetések eredményes támogatására. A különbözőségeket időben fel kell tárni és ezek harmonizációjára kell törekedni. A negyedik fejezetben bemutatom a feltárt hiányosságok megoldásának egyes gyakorlati lehetőségeit. Részletesen elemzem és bemutatom azokat az orvos- szakmai és szervezési módszereket, melyek a többnemzeti együttműködést elősegíti. Felhívom a figyelmet a kulturális interoperabilitásban rejlő lehetőségekre. Megállapítom, hogy standardizált tudásharmonizációs folyamat megindítása időszerű. Részletesen ismertetem a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ standardizált tudásharmonizációs folyamatban való szerepét. Egy olyan modulszerű standardizálható oktatási modellt mutatok be, melynek létrehozásában és akkreditációjában részt vettem, és amely modell a hazai szakorvos képzésben és a missziós felkészítésben is többnemzeti relációban alkalmazható.
4
5.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE
A NATO többnemzeti egészségügyi biztosítás rendszere jól tervezett és szervetten működő struktúra, de egyes elemeiben bizonyos változtatás kezdeményezhető. Minden hadműveletben részt vevő katona részére standardizált egészségügyi ismeretek oktatását tartom szükségesnek. Szükséges lenne egy multinacionális törzsképzési program, mely az ismertetett különbözőségeket korrigálja. A törzsképzési program hatékonyságát NATO Egészségügyi Minőségbiztosítási Rendszer felállítása és működtetése a napi gyakorlatban igazolhatná. Hadműveleti területen a rendelkezésre álló humán erőforrás mozgatása természetesen a szakmai különbözőségeket elfedheti. Tudományos értékű konferenciák, szakmai tapasztalatcserék a többnemzeti katonaorvosi együttműködést segíthetik. Harmonizálni kell az egyes nemzeti, szakmai, mentalitásból eredő különbségeket. Személyes tapasztalatom alapján a többnemzeti egészségügyi együttműködés minden egyes pontját szabályozni kell. Tapasztalataim alapján a hétköznapi monotonitás feloldása és a személyes eszmecserék a többnemzeti együttműködést és egymás elismertségét egyértelműen pozitív irányban befolyásolta. Az ismeretek mennyisége elképesztő gyorsasággal növekszik, a tudás, a minőségi, a kor igényeinek megfelelő oktatás és a rugalmas képzési rendszer felértékelődött, az oktatási ciklus lerövidült. Célkitűzés a hatékony, színvonalas tudás és ismeretek megszerzése, valamint naprakész tartása. A modulszerű oktatásra való áttérés számos, megfontolásra érdemes kérdést vetett fel a változás és az állandóság vagy a minőség és mennyiség viszonyában. A változások szükségesek, de hozzáadott értéket kell, hogy képviseljenek, mert a változás önmagában nem érték. A missziós felkészítések során nagy hangsúlyt kell fektetni a többnemzeti egészségügyi biztosításban részt vevő nemzetek történelmi és kulturális megismerésére. Ezt már a felkészülési szakaszban támogatja a nyelvi felkészülés is. E gazdag ismeretanyag birtokában lehet eredményesen fókuszálni az egészségügyi szakanyagokra és ismeretekre. Ezen ismeretek segíthetik azt a harmonizációs folyamatot, mely a hadműveletek kiegyensúlyozott értelmezéséhez vezet.
6.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Elsőként végeztem hadműveleti területen egy komplex, gyakorlati tapasztalatokon alapuló kérdőíves kutatást a többnemzeti egészségügyi együttműködés anomáliáinak feltérképezésére. 2. Személyes tapasztalatok alapján felmértem Afganisztánban a NATO partnerországok (ISAF) egészségügyi ellátóhelyeit és feltártam a sürgősségi betegellátásban játszott valós képességeiket, problémáikat. Elsőkét bizonyítottam tudományos módszerrel, hogy a többnemzeti együttműködésben résztvevő partnerországok különböző képzési és tudásszinttel rendelkező szakembereket irányítanak a hadműveleti területekre. 3. A NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ megalakulásával párhuzamosan elsőként készítettem egy standardizálható oktatási modellt és tematikát, mely a missziós felkészítési folyamat elősegítője lehet nemzetközi együttműködés keretében.
5
4. Elsőként integráltam 6 intézmény szakembereit az oktatási standard lebonyolításához (Honvédkórház- ÁEK, MH HEK, MH ÖHP, NATO CoE, HM Jogi Osztály, Pécsi Tudományegyetem) és a témakörben eredményes akkreditációs folyamat zárult le a Semmelweis Tudományegyetem Katona- és Katasztrófa-Orvostani Tanszék támogatásával. 5. A NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ támogatásával Magyarországon elsőként kezdeményeztem és eredményesen lefolytattam egy ötnapos angol nyelvű, workshoppal megerősített tudás- és gyakorlatorientált tanfolyamot a többnemzeti tudásharmonizációs folyamat részeként, mely 2010, 2011 és 2012-ben is eredményes végrehajtásra került.
7.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK FELHASZNÁLHATÓSÁGA
A tudományos kutatás során szerzett tapasztalatok és eredmények forrásként használhatók a műveletek egészségügyi biztosításának felkészítési programjában, műveleti tervezésben. Ezek alapján a következő javaslatokat teszem a felhasználhatóság szempontjából: 1. A magas szintű katonaorvosi képzés egységesítése: egységes katonaorvosi alapképzés megszervezése és egységes katonaorvosi postgraduális ismeretek oktatása a NATO keretén belül. 2. Vezetői képességek harmonizációja. 3. Misszió előtti közös többnemzeti egészségügyi felkészítés. 4. Rendszeres továbbképzés, szintentartás elméleti és gyakorlati téren is. 5. A kutatási eredmények felhasználásával egészségügyi biztosítás többnemzeti együttműködésében a kritikus elemek, kockázati tényezők kiküszöbölhetők. 6. A tudományos eredmények felhasználhatók a hadműveleti tervezésben 7. Az oktatási modell a hazai rezidens- és szakorvosképzésben - a Semmelweis Egyetem akkreditációja alapján - felhasználható.
7.
HUMÁNERŐFORRÁS MOTIVÁCIÓ
Minden hadműveleti területen történő tudományos konferencia, előadás, továbbképzés a hazai egyetemi rendszerben kerüljön accreditációra, hogy a hadműveletben résztvevők creditpont kontingense folyamatos feltöltésre kerülhessen. Biztos képzési és credit-accreditációs folyamat stabil, megbízható motivációs értékként szerepelhet a kiválasztási folyamatban.
8.
A JÖVŐ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI A TÉMAKÖRBEN
A tudományos munka egyes elemeiben lehetőséget biztosít fiatal hazai és nemzetközi kutatók számára a hadműveleti többnemzeti egészségügyi biztosítás további vizsgálatára és újszerű javaslatok megalkotására. A NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ tudásbázisán további képzési rendszerek alkothatók és vezethetők be.
6
9.
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK
Írásos publikációk 1. Pellek-Palkovics-Tömböl: Polytraumatizált sérültek femurcondilus romtöréseinek ellátásában szerzett tapasztalatok. Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet-Supplementum 1998/9. 2. Pellek-Tömböl-Palkovics-Görög : A korai postraumás légzési elégtelenség sürgősségi ellátásának kérdései polytraumatizációban. Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai SebészetSupplementum 1999. 3. Tamás-Pellek-Zemplén: Tapasztalataink glotto-subglottikus tumorok radikális műtéteinél végzett paratrachealis és felső mediastinális blockdissectiókkal. Otorhinolaryngologica Hungarica 2001/2. 4. Pellek-Thoma:Veleszületett impressziós mellkasfali deformitás dinamikus korrectiója. Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet-Supplementum 2002. 5. S.Pellek,S.Dékány: Hungarian profile Study NN1606-1365 tibia fractures.Newsletter Norditropin Simplex (Danish) 18.02.2002. 6. S Pellek ,P.Vekszler.: The Questions of Emergency Care in Europe.The European Union-Without Terrorism?(Hungarian Aspact after Afghan Mission). The 2004 International Conference of medical Consequences of Terrorism. Kiadvány vol.25. 7. S.Pellek: Professional surgical challenges in operational area-Multinational cooperation in ISAF (German Medical Task Force),experiences in Afhganistan- ROLE 3 GFH. NATO Allied Command Transmission (Lesson Learned Center) 2006 8. Pellek : A terrorizmus orvosi vonatkozásai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2007/3 9. S.Pellek,J.Görög,S.Saortay,L.Várhelyi,Z.Király: New challenges in polytrauma combination with thorax trauma management-The role of damage control surgery European Journal of trauma and Emergency Surgery may 2008 Supplement I 10. L.Várhelyi,S.Pellek,T.Szalontay,Z.Király,L.Zsíros: Impairments of blast injuries European Journal of trauma and Emergency Surgery may 2008 Supplement I 11. Z.Király,L.Várhelyi,S.Pellek,L.Zsiros: Use of spongious bone grafting augmented with thrombocyte suspension int he orthopedic and trauma surgery European Journal of trauma and Emergency Surgery may 2008 Supplement I 12. Saortay-Pellek-Görög : Ritka lokalizációjú mellkasfali tumor ellátása Magyar Tüdőgyógyász Társaság Kongresszusa 2008.június Poster 13. Pellek : Possibilities and questions of NATO Emergency Care System.Blunt thoracic injuries after high energy trauma-therapeutical strategies and experiences. Hadtudományi Szemle 2009 › 2. évfolyam 3. szám
7
14. 15.
16.
17.
Pellek: Mobil egészségügyi intézmény telepítése hadműveleti területen Hadmérnök IV. Évfolyam 2. szám 2009. június Pellek: Sürgősségi ellátás a NATO multinacionális együttműködés rendszerében Katonai Logisztika 2010/1. szám Honvédelmi Minisztérium kiadványa Saortay-Pellek-Görög : Thoracotomiával eltávolított letört metszőfog Magyar Tüdőgyógyászati Társaság Országos Konferenciája Sopron 2010. június Pellek: Multiple and chest injuries Medical Corps International Forum for Diseaster and Military Medicine Jun. 2011
Magyar nyelvü előadások : 1. Pellek: Chronicus pericarditis acut exacerbatiója szívsérülés ellátása után Fiatal Sebészek Fóruma Gyöngyös, 1996.október 11. 2. Pellek: Palliatív sebészi interventió lehetősége inoperabilis tüdőrák esetén Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onko-Pulmonológiai Szekciójának II.Kazuisztikai Fóruma, Szombathely 1997 április 18-19. 104 3. Pellek:Sérültek mellűri drainálása MellkasTraumatológiai Konferencia SOTE 1997. június 14. 4. Pellek-Szebeni: Sacroiliakális lysis kezelése kanülált csavaros dézissel Magyar Traumatológus Társaság Konferenciája Győr 1997.szeptember 1213. 5. Pellek: Polytraumatizált betegek sérülései , haláloki elemzése Magyar Traumatológus Társaság Konferenciája Győr 1997.szeptember 1213. 6. Pellek-Palkovits: Mellkasfali decollement Fiatal Traumatológusok Fóruma Debrecen 1998.május14-16. 7. Pellek-Palkovits-Tömböl F.: Polytraumatizált sérültek femurcondylus romtö réseinek ellátásában szerzett tapasztaltok. Magyar Traumatológus Társaság Vándorgyűlése Kecskemét 1998.szeptember 17-19. 8. Pellek-Dékány : Chronicus pericarditis acut exacerbatiója szívsérülés ellátását követően Fiatal Traumatológusok Fóruma Balatonfüred 1999.szeptember 2325. 9. Pellek-Tömböl-Palkovits-Görög: A korai posttraumás légzési elégtelenség sűrgősségi ellátásának kérdései polytraumatizációban. Orvos-Gyógyszerész Napok, Mosonmagyaróvár 1999. november 4-6. 10. Tamás-Pellek-Zemplén:Új terápiás algoritmus a subglottikus tumorok radikális műtéteinél: paratracheális, felső mediastinális block-dissectio. Orvos-Gyógyszerész Napok, Mosonmagyaróvár 1999. november 4-6. 11. Görög-Pellek : Súlyos mellkassérüések etiológiája polytraumatisatióban. Magyar Traumatológus Társaság VII. Nemzetközi Kongresszusa Debrecen 2000.május 18-20. 12. Pellek-Görög: A video-thoracoscopia ( VATS) helye a súlyos mellkassérültek ellátásában. Magyar Traumatológus Társaság VII. Nemzetközi Kongresszusa
8
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21
22.
23. 24. 25.
26.
27.
Debrecen 2000.május 18-20. Balogh-Palkovits-Pellek: A biceps hosszúfej,mint vállízületi stabilizátor sérülésének megítélése. Magyar Traumatológus Társaság VII. Nemzetközi Kongresszusa Debrecen 2000.május 18-20. 105 Pellek-Horváth: Szeptikus mellkasi folyamat szövődménye-ventiles tüdőtályog Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság Országos Tudományos Űlése Szolnok, 2000. november 17. Pellek-Dékány: Instabil medencesérülés komplex operatív ellátása A 35 éves Magyar Traumatológus Társaság Jubileumi Vádorgyűlése Szeged 2001. május 24-26 Pellek-Dékány:”Velőűrszegpolitika az ezredfordulón” A 35 éves Magyar Traumatológus Társaság Jubileumi Vádorgyűlése Szeged 2001. május 24-26 Görög-Pellek-Thoma-Dékány: Pilontörés kezelése osztályunkon 1995-2000ig A 35 éves Magyar Traumatológus Társaság Jubileumi Vádorgyűlése Szeged 2001. május 24-26 Pellek-Dékány: Fél évtizedes mellkassebészeti tapasztalatok-fejlődési lehetőségek a PAMOK-ban. Orvos-Gyógyszerész Napok, Győr 2001. november 15-16. Pellek-Thoma : Veleszületett impressziós mellkasfali deformitás dinamikus korrekciója Magyar Ortopéd Társaság 45. Kongresszusa Pécs 2002. június 20-22. Pellek :Trauma és terorizmus a XXI: században ( Európai gondolatok Afganisztánban). Magyar Traumatológus Társaság Kongresszusa Miskolc 2003. november 9-11. Görög-Pellek :Mellűri drainageval szerzett tapasztaltok a győri kórház mellkassebészeti részlegén. Magyar Traumatológus Társaság Kongresszusa Miskolc 2003. november 9-11. Görög-Dékány-Pellek :Osztályunkon végzett nyílt lábszártörések velőűrszegezésének tapasztalatai az elmúlt 3 év során. Magyar Traumatológus Társaság Kongresszusa Miskolc 2003. november 911. Pellek :Trauma és terorizmus a XXI: században. X. Országos Sűrgősségi Orvostani Konferencia Eger 2004. április 23-24. Pellek: „ISAF IV” az afganisztáni misszió egészségügyi szolgálata Az ápolók nemzetközi napja 2005.május 12. Pellek: Gyermekgyógyászati kérdések háborús övezetben, egy sebész szemével Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság Országos Tudományos Űlése Györ, 2005. november 11.12 Pellek-Fekete: Műtői tevékenység hadműveleti területen,afganisztáni tapasztaltok. Magyar Műtősasszisztensi Társulás XIII. Kongresszusa Siófok , 2005. november 11-12. Pellek :A terrorizmus orvosi vonatkozásai.-A sürgősségi –traumatológiai ellátás problematikája és feladatrendszere terrorcsekelmények következményeinek egészségügyi felszámolása során.
9
28. 29.
30. 31. 32.
33.
34.
35. 36.
37. 38. 39.
40.
41. 42. 43.
A terrorizmus elleni küzdelem időszerű társadalmi,katonai és rendvédelmi kérdései. Konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2006.11.08. Pellek: Polytraumatizáltak műtéti ellátása.Prioritások a súlyos mellkassérültek ellátásában SOTE által akkreditált továbbképző konf. HM ÁEK Pellek: Magyar Katonaorvosi tevékenység az afganisztáni katonai német tábori kórházban.Változások a súlyos mellkassérülések ellátásában. Csapatorvosi Főszakorvosi Összevonás – Balatonkenese 2008.10.30-31. Pellek: Változások a súlyos mellkassérülések ellátásában. Főszakorvosi összevonás 2008.10.30-31. B.kenese Pellek: Afganisztáni konfiliktus Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Szak 2008.11.11 Pellek: Mellkassebészeti integráció a HM ÁEK-ben,a 2007/2008-as szakmai év tükrében Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi KözpontMH Honvédegészségügyi Központ Tudományos Konferencia 2008.11.1314. Pellek :„ Flail chest „ és „ Floating shoulder „ kombinált sérülésének sikeres, korszerű kezelése a progresszív betegellátás tükrében. Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ-MH Honvédegészségügyi Központ Tudományos Konferencia 2008.11.13-14 Pellek :A „ Satellite-Based Telecommunikcation System „ ( DELTASS ) jelentősége a katona-katasztrófaorvostanban. Magyar Katonai és katasztrófaorvostani Társaság XI. Tudományos Fonferenciája 2008.11.20. Pellek :Gastroentero-pancreatikus neuroendokrin tumorok komplex ellátásamellkassebészet. HM ÁEK, Konszenzus Konferencia, 2009. 02.24. Pellek :Tudásharmonizációs kihívások a jövő hadműveleti egészségügyi biztosítás gyakorlatában.Magyar Katonai és Katasztrófaorvostani Társaság XII.Tudományos Konferenciája 2009.nov.11. Pellek: Mellkassérülések ellátása a gyakorlatban. HM ÁEK Medicusképzés 2009.05.08. Pellek :Mellkassebészeti munkacsoport az ISAF afganisztáni műveleteiben. HM ÁEK-HEK Közös tudományos konferenciája Balatonkenese 2009.10 Pellek : Profeszionális sebészi kihívások a NATO többnemzetiségű biztosítás rendszerében,afganisztáni hadműveleti területen HM ÁEK,Magyar Tudomány Napja 2009.11.27. Pellek: A terrorizmus következményeinek felszámolása során szerzett afganisztáni tapasztalatok. Tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítása jobb feltételekkel DEOEC Igazságügyi Orvostani és a Magyar Bűnügyi Intézet és Igazságügyi Szakértői Alapítvány szervezésében 2010. május 17. - 21. között Pellek: Ön és kölcsönös elsősegélynyújtás ZMNE Oktatóinak, 2010. 08. 31. ZMNE Könyvtárépület Pellek: KVNR tanfolyam-egészségügyi és gyakorlati oktatás Ócsa, Bázis 2010. 09. 30. Pellek: Onko-pulmonológiai mellkassebészeti lehetőségek a HM ÁEK-ben MH HEK -Honvédkórház-ÁEK Tudományos Konferencia,
10
44.
45.
46.
Balatonkenese 2010. 11. 11-12. Pellek-Zsiros A sürgősségi sebészet jövője--racionális lehetőségek az elmúlt évtized szakmai elemzése alapján MOT-MTT Tudományos Konferenciája, debrecen 2011. 06. 16-18. Pellek: Mellkasi sérülések septicus szövődményei Szepticus betegek ellátásának kérdései „M” és békeidőben Főszakorvosi Összevonás- Balatonkenese2011.május.5-6 . Pellek: Mellkassebészeti sealing technika Modern vérzéscsillapító és sealing technikák a sebészetben 2011. Május 20. Mercure Buda Budapest
Angolnyelvű előadások: 1. Pellek-Dékány: Our experiences with Mesulid in Traumatology Osztrák-Magyar Fiatal Traumatológusok Fóruma Sopron, 2002.október 3-5. 2. Pellek- Vekszler : The questions of emergeny care in Europe.The European Unionwithout terrorism? ( Hungarian aspect after Afghan mission ) The 2004 International Conference on medical consequences of terrorism. Izrael,Tel Aviv,2004.06.15. 3. Pellek : High energy chest trauma ISAF Surgeon Meeting Afganistán,Kabul, Camp Warehouse 2004 4. Pellek : Unreamed femur nail in multiple injuries ISAF Surgeon Meeting Afganistán,Kabul, Camp Warehouse 2004 5. Pellek-Lengyel : Hungarian Military and Civilian Healtcare and Insurance System. „ Executive Healthcare Resource Manangement Course „ Brooks City Base , USA 2008.04.14-25. 6. Várhelyi,S.Pellek,T.szalontay,Z.Király,L.Zsíros: Impairments of blast injuries 9 th European Congress of Trauma and Emergency Surgery – 1 st ESTES Congress Budapest 2008.05.27. 7. Z.Király,L.Várhelyi,S.Pellek,L.Zsíros: Use of spongious bone grafting augmented with thrombocyte suspension int he orthopedic and trauma surgery 9 th European Congress of Trauma and Emergency Surgery – 1 st ESTES Congress Budapest 2008.05.27. 8. Pellek: New challenges n polytrauma combination with thorax trauma management-The role of damage control surgery 9 th European Congress of Trauma and Emergency Surgery – 1 st ESTES Congress Budapest 2008.05.27. 9. Pellek:"Possibilities and questions of NATO Emergency Care System. Multinational medical task force.” New aspects of surgical care in the area of operations. 16th US – Hungarian Military Medical Conference 14th – 18th September 2008 10. Saortay-Várhelyi-Pellek-Görög : Heart injury in Afghanistan 17h American-Hungarian Military Medical Conference 2009.szeptember 811 11. Pellek: Professional Surgical Challenges in Operational Area: Afghanistan Multinational Cooperation in Emergency care in NATO
11
12.
13.
14.
15.
16.
17.
10.
17h American-Hungarian Military Medeical Conference 2009. szeptember 811 Pellek : Emergency procedurs and praktical skills – cadaver workshop In-theatre emergency diagnosis and treatment of thoracic injuries NATO Centre of Excellence. State Health Center együttműködése alapján 2010.05.10-14 Pellek : Multiple and chest injuries – surgical principles of treatment In-theatre emergency diagnosis and treatment of thoracic injuries NATO Centre of Excellence. State Health Center együttműködése alapján 2010.05.10-14. Pellek: In-theatre emergency diagnosis and treatment of thoracic injuries 8th American-Hungarian Military Medical Conference 2009.szeptember 12-16. Pellek: Multiple and thoracic injuries Emergency Management of Battlefield Injuries 04-08 april 2011 NATO Centre of Excellence for Military Medicine Pellek: Thoracic Surgery in Afghanistan ( 2001-Present) – Invited Lecture! 19th European Conference on General Thoracic Surgery Marseille, France 05-08 June 2011 Pellek: Thoracic Surgery in Afghanistan ( 2001-Present) 19th American-Hungarian Military Medical Conference 2011. szeptember 12-16.
SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ
1964. október 5-én született Győrben. 1983-ban érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1984-ben felvételt nyert a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karára, ahol 1990-ben szerez diplomát. A néhai győri MH 6. sz. Honvédkórház Baleseti Sebészeti Osztályán kezdi szakmai mun- káját, majd 1994-ben általános sebészetből szakvizsgát tesz. 1994-1996-ig az Országos Korányi TBC Pulmonológiai Intézet, Mellkasebészeti Tanszékén dolgozik, majd 1996-ban tüdő és mellkassebészetből szakvizsgázik. A győri baleseti sebészeti osztályon folytatja munkáját, majd 1998-ban baleseti sebészetből szakvizsgázik. E komplex szakképesítés fordítja a súlyos sérültek ellátása felé, kiemelten foglalkozik a mellkasi sérülések kezelésével. Mellkassebészeti Részlegvezető Főorvos és Vezető Konzultánsi címet kap. Ezt követően meghívásos európai baleseti sebészeti , Gerhard Küntscher Ösztöndíjas a bécsi Egyetem Baleseti Klinikáján 2000-ben. 2003-ban lép a honvédség állományába, munkáját afganisztánban, kabulban kezdi. 2003-2006-ig három alkalommal vesz részt afganisztáni misszióban, 2005-ben a kabuli német katonai kórház klinikai igazgatói beosztásában. Szakmai tanulmányutakat tesz Németországban, Angliában, Skóciában, Amerikai Egyesült Államokban, Dániában, Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában, és Izraelben. Jelenleg a Magyar Honvédség Honvédkórház, Szív- Ér és Mellkassebészeti Osztály, Mellkassebészeti Részlegvezető Főorvosa. Kiemelt fontosságúnak tartja a medikusképzést valamint a rezidensképzésen keresztül a szakmai utánpótlásképzést, a budapesti, a szegedi orvosképzés mellkas sebészeti tutora. A NATO Katona-egészségügyi Központ megalakulásával, a kezdetektől részt vesz az angol nyelvű, 12
többnemzeti oktatási tudásharmonizációs folyamatban. 2009-2011 a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen mint egyetemi tanársegéd oktatott. Angol nyelvből középfokú, orosz nyelvből alapfokú állami C típusú nyelvvizsgája van. Orvos szakmai érdeklődési területei: súlyos mellkas sérülések sebészi ellátása, kombinált sérülések ellátási managementje, terrorizmus elleni küzdelem orvosi vonatkozásai. Előadásainak száma 67 (46 magyar nyelvű, 17 angol nyelvű), szakcikkeinek száma 17 (9 magyar nyelvű, 8 angol nyelvű).
NATIONAL UNIVERSITY OF PUBLIC SERVICE Doctoral Council
13
Lieutenant Colonel Sándor Pellek M. D.
Certain aspects of emergency medical assistance within NATO’s multinational healthcare insurance system
PhD Thesis
Supervisor: László Svéd M. D. PhD Retired Medical Lieutenant General Associate Professor
Budapest, 2012
14
1.
DEFINING THE SCIENTIFIC PROBLEM
János György Cramer’s (Surgeon of the Rhein Troops, 1736) thought that “Any physician or surgeon who goes to war, whether following his own intentions or the orders of his superiors, must be well versed in his profession as serving in a military camp is significantly more demanding than civilian service” seems just as valid–or, in fact, more valid than ever–in the context of today’s modern warfare if one considers the multinational composition of NATO’s healthcare service levels, progressively stratified to provide healthcare support. The documents based on NATO’s principles and describing the healthcare doctrines and healthcare principles of the allied member state–MC 326/31, AJP 4. 1022–discuss in detail the concepts of healthcare support in modern warfare. These specify that deployed healthcare institutions are an efficient element of the healthcare support activities carried out in the military operating theatre. The disarmament and transformation of the regular army, as well as asymmetric warfare prove at the level of daily practical experience that, on their own, the nations participating in the operations are not always capable of deploying sufficient healthcare capabilities for providing the necessary healthcare support for the military operations. Accordingly, the organisation of healthcare support is also one of those fields of activity that the member states of the alliance base on multinational systems. International professional cooperation offers quite a number of advantages; however, it also generates a series of difficulties during the performance of daily tasks.
1.1
JUSTIFYING THE CHOICE OF TOPIC
Based on my experience obtained in military operating theatres as a member of multinational healthcare groups (2003: Bundeswehr MedEvac; 2005: German Role-III Field Hospital, Kabul, Clinical Director; 2006: Role-II Hospital of the Greek Command (KAIA), Kabul, traumatologist and chest surgeon) I became aware of a number of factors that generate difficulties in day-to-day operation. These have influenced my choice of topic for this thesis. Throughout my extensive work in military operations, I have identified the following capability loopholes and variances in the field of multinational healthcare support: a) The pool of professionals of the forces integrated into the deployed healthcare institutions show an extensively diverse professional cross section and generational composition.
1 2
MC 326/3, NATO Principles and Policies of Operational Medical Support, 27 Sept 2011 AJP 4.10 Allied Joint Medical Doctrine, NATO, www.nato.int/docu/stanag/ajp4/ajp-4.pdf
15
b) Multinational cooperation is made significantly more difficult in day-to-day practice by the incompatibility between the various professional levels between the individual member states. c) The level of theoretical and practical preparation for the missions is different between the individual member states. d) The healthcare materials, instruments, medical equipment, and medications used in the operating theatre are often different from those used back home; occasionally, the equipment being used when working together is not available back in the home country. e) No NATO uniform emergency healthcare principles are available and therefore they cannot be implemented within the operating theatre. f) The individual nations provide emergency medical assistance on the basis of the principles valid in their own home countries (there are differences even between the principles valid in the EU and those valid in the US). My thesis aims at mapping and describing these anomalies and at introducing interventions aiming at tackling the problems identified. I believe it is an absolute priority that uniform standardised healthcare principles be elaborated within NATO at the level of specific protocols and that systemic education be provided during the training of healthcare personnel. My scientific thesis covers an interdisciplinary area, touching on some of the topical issues of social and natural sciences as well as on the military art aspect of military science and on the military medical branch of general medical sciences.
2.
RESEARCH OBJECTIVES 1. Providing a historical review of the development process of healthcare support in military operations; discussing the historical roots and the background of the modern-day factors that cause difficulties in the interoperability of the multinational healthcare institutions and troops. 2. Elaborating and applying new research and measurement methods in the context of interoperability in healthcare support, and processing and presenting the results achieved by such new methods. 3. Organising and summarising the theoretical knowledge available in the area and supplementing it with practical points of view, and publishing the results achieved on the basis of my own experiences. 4. Defining standardised emergency principles and making a proposal for utilising them within NATO in a uniform manner. 5. Launching a knowledge harmonisation process through the involvement of the NATO Centre of Excellence for Military Medicine. 6. Making a proposal for modifying education and healthcare training to incorporate these guidelines through developing a standardisable educational model that can also be applied successfully in multinational cooperation.
16
3.
RESEARCH METHODOLOGY 1. Studying and analysing the studies, regulators, and doctrines that affect the organisation, structure, and operation of healthcare support. 2. Studying PhD theses, research programmes, and related scientific articles, studies, and papers published in military healthcare within general military science. 3. Organising and processing my own experience obtained in military operating theatres, including my notes, publications, and lectures based on such experience, and incorporating these into the general train of thought of my thesis. 4. Carrying out a survey within operating theatres using a questionnaire compiled on the basis of the above.
4.
THE STRUCTURE OF THE THESIS
In the first chapter of the thesis, I present the development process of healthcare support in military operations in the general context of the evolution process of forms of warfare, providing literature references and specific professional examples to support the difficulties identified in the course of such development. To a great extent, the demand of healthcare support is determined by the form of warfare typical in any specific era. While consecutive generations overwrite and supplement the accumulated knowledge, the different models may overlap as much as by several decades, wherefore defining any starting and ending dates for any era is only possible at the theoretical level. We may, however, find guidance in what the predominant form of armed conflicts is. For example, in actual practice, the transition between the second and third generations has not yet concluded: even as we speak, there still are armed forces that insist on second generation doctrines and principles of warfare. I provide an analysis of the development and transformation of NATO in the post cold war era. I provide a detailed discussion of the military operation related factors and challenges of healthcare support. I present NATO’s patient care standards. The main element of the second chapter is a presentation of the data obtained and factors identified throughout my personal experience, including the planning and implementation of my scientific research. For the first time in literature, I present the deficiencies and capability loopholes observed in practical operation, these being the most neuralgic points of interoperability. While providing a rational analysis of the problems identified, I have determined the factors whose examination is by all means justified in order to further develop the existing multinational healthcare support systems. The study has been carried out using a complex questionnaire covering several areas. The questionnaire was compiled by myself in English. The content and the logic of the questionnaire have been developed and defined on the basis of my nearly one decade of personal experience and my logical conclusions.
17
In the third chapter, I present and discuss my research results in respect of all the factors identified. I provide an analysis of the healthcare indicators and of the factors determining multinational professional cooperation. The outcome of my research supports my practical experience, namely, that the pool of professionals of the forces integrated into the deployed healthcare institutions show an extensively diverse professional cross section and generational composition. The members of the alliance struggle with the well-known and unresolved human resources challenge that they need to be able to dedicate the appropriate number of sufficiently qualified healthcare professionals in order to provide successful support for the missions. The differences must be identified in due course of time, and harmonisation in these areas should be made a priority. In the fourth chapter, I present certain practical opportunities for resolving the deficiencies identified. I present and provide a detailed analysis of the medical professional and organisational methods that may promote multinational cooperation. I draw attention to the opportunities offered by cultural interoperability. I conclude that it is high time that a standardised knowledge harmonisation process be launched. I provide a detailed account of the role of the NATO Centre of Excellence for Military Medicine in such standardised knowledge harmonisation process. I present a modular standardisable educational model in the development and accreditation of which I participated personally, and that can be applied in both the training of medical specialists in my home country and in their preparation for missions in a multinational context.
5.
A SUMMARY OF THE SCIENTIFIC RESULTS
NATO’s multinational healthcare insurance system is a well designed structure operating in a highly organised fashion. However, some of its elements call for certain changes. In my opinion, every soldier participating in military operations should receive standardised healthcare education. There is a need for a multinational core curriculum that corrects the differences identified and discussed above. The efficiency of the educational core curriculum in daily practice could be attested to by a NATO Healthcare Quality Assurance System set up and operated for the purpose. Of course, moving around the human resources available within the military operating theatre can cover up professional differences. Conferences of a scientific value and professional experience exchange workshops may promote multinational military medical cooperation. Harmonisation is needed in terms of the national, professional, and mentality related differences. On the basis of my personal experience, every single point of the multinational healthcare cooperation process should be regulated. Based on my experience, breaking the monotony of the daily routine and promoting the personal exchange of ideas have had a definitely positive influence on multinational cooperation and on mutual recognition. The amount of knowledge is increasing at an astonishing rate; knowledge, quality and up-to-date training, and flexible training systems are becoming ever more valuable and important, while the education cycle is becoming shorter. Today, the objective is to obtain efficient, high-standard knowledge and skills, and to keep these up-to-date. The transition to modular education has given rise to a series of questions that
18
are worth considering in the context of change and permanence or quality and quantity. Changes are necessary, but they must represent an added value because change in itself is not a value. During mission preparation, great emphasis is to be placed on historical and cultural knowledge about the nations participating in multinational healthcare support. This is also supported, already at an initial stage, by language acquisition. It is only in possession of this rich wealth of knowledge that one can effectively focus on healthcare materials and knowledge. This knowledge may promote the harmonisation process that will eventually lead to a balanced interpretation of the military operations.
6.
NEW SCIENTIFIC RESULTS 1. I was the first to carry out complex research in a military operating theatre using a questionnaire based on practical experience in order to map anomalies in the field of multinational healthcare cooperation. 2. On the basis of personal experience, I surveyed the healthcare service locations of the NATO partner countries (ISAF) in Afghanistan, determining their real capabilities and identifying their problems in the field of emergency medical assistance. I was the first to use a scientific method to prove that the partner countries participating in multinational cooperation send out professionals of widely varying levels of training and knowledge to the military operating theatres. 3. In parallel with establishing the NATO Centre of Excellence for Military Medicine, I was the first to elaborate a standardisable educational model and curriculum that may support the mission preparation process through international cooperation. 4. I was the first to integrate the professional staff of six institutions in order to implement the educational standard (Honvédkórház-ÁEK [State Healthcare Centre of the Military Hospital], MH HEK [Military Health Centre of the Hungarian Armed Forces], MH ÖHP [Joined Forces Command of the Hungarian Armed Forces], NATO CoE, the Legal Department of the Hungarian Defence Ministry, and the Pécs University of Sciences). Furthermore, a successful accreditation process has been concluded in the area through the support of the Department of Military and Disaster Medicine of Semmelweis University of Sciences. 5. Through the support of the NATO Centre of Excellence for Military Medicine, I was the first to organise and successfully conclude in Hungary a five-day knowledge and practice-oriented course and workshop offered in English as part of the multinational knowledge harmonisation process in 2010, 2011, and 2012.
7.
THE APPLICABILITY OF THE SCIENTIFIC RESULTS
19
The experience and outcomes obtained through the scientific research programme may be used as source material in healthcare support preparation programmes of military operations as well as in planning the operations themselves. On the basis of the above, I propose the following in terms of applicability: 1. Standardising high-level training in military medicine: organising uniform basic training for physicians involved in military medicine and offering uniform postgraduate courses in military medicine within NATO. 2. Harmonising leadership skills. 3. Joint multinational healthcare preparation prior to missions. 4. Regular further training and refreshing courses both in theory and practice. 5. Using the outcomes of the research programme, the critical elements and risk factors identified in multinational cooperation in the field of healthcare support can be eliminated. 6. The scientific results may be used in planning the military operations. 7. The educational model may be applied in the training of residents and specialists in Hungary on the basis of the accreditation received by Semmelweis University.
8.
HUMAN RESOURCES AND MOTIVATION
All scientific conferences, lectures, and further training programmes offered in the military operational area should be accredited within the country’s university system in order to ensure that the credit point pool of those participating in the military operations is continuously filled up. A massive training and credit accreditation process may prove to be a stabile, reliable, and valuable tool of motivation throughout the selection process.
8.
FUTURE RESEARCH OPPORTUNITIES IN THE FIELD
Certain elements of the scientific work performed may offer young Hungarian and international researchers opportunities for engaging in further studies and formulating novel proposals in the field of multinational healthcare support in military operations. Building on the knowledge base represented by the NATO Centre of Excellence for Military Medicine, further training systems may be elaborated and introduced.
20
10.
LIST OF PUBLICATIONS
21
