A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat VESZELSZKI ÁGNES egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék Abstract: Slam poetry is a kind of performance-poetry competition; a verbal contest with relatively few formal restrictions, voiced in the language of the street but in a sophisticated way. The increasingly popular slam movement, which functions as a kind of subculture, has been present in Hungary since 2006. The quality of poems may vary to a great extent. Their most important stylistic characteristics are the following: use of colloquial language and slang; foul language; antithesis, repetition and enumeration as figures of speech; neologisms and hapax legomena; linguistic humour and creativity manifested in, among others, puns, antiproverbs and twisted common places. These texts exert their effect almost exclusively during the oral performance, making them relate to the strengthening trend of our days which puts orality before literacy. Keywords: slam poetry, spoken word poetry, orality, stylistics.
1. Áttekintés A slam poetry jelenségkörének mint sajátos szövegalkotó gyakorlatnak a vizsgálatához vázlatosan áttekintem a slam poetry történetét, és bemutatom e viszonylag kötetlen, verbális vetélkedési forma jellegzetességeit.1 Ezután magyar slamszövegek stilisztikai jellemzőit rendszerezem, példákkal illusztrálva. Végül kitérek a beszélt nyelv – az oralitás – felértékelődésének tendenciája és a slamszövegek kapcsolódási pontjaira. 2. A slam poetry jelenség bemutatása 2.1. A slam poetry bemutatása más műfajokkal való kapcsolata alapján A slam poetry egyfajta előadó-költészeti verseny, utcanyelvi, de szofisztikált verbális vetélkedés, színpadi performansz formájában (W1; Vass 2012). E versengés formája viszonylag kötetlen, hiszen nincsen előre megadott téma, a szövegeket nem kíséri zene, és használandó vagy használható kellékek sincsenek. A szereplésnek két feltétele van: egyrészt saját szerzeményt kell előadni, másrészt a bemutatkozás maximális időtartama három perc lehet (az időtúllépést a zsűri pontlevonással szankcionálja). Gyukics Gábor nyomán fogalmazhatunk úgy is, hogy a slam színpadán „bárki megkaphatja a maga három percét” (Vass 2012: 39), elmondhatja színpadon, performance-szerűen a szövegét, azaz slamelhet, és lehet így a slam poetry kultúrában szlemmer, vagyis a szóbeli alternatív költészet képviselője. 1
A szakirodalom (még) nem foglalkozik e formával. 2013 nyaráig magyar nyelven csupán a Szépirodalmi Figyelő folyóirat 2012-es számában jelent meg tudományos igényű összefoglaló a jelenleg is alakuló, folyton változó slam mozgalomról, továbbá az Irodalmi Jelen Online ad terepet a slam bemutatkozásának. Így az áttekintésben az említett folyóiratszámon kívül főként internetes forrásokra, személyes tapasztalatokra és szóbeli közlésekre tudtam támaszkodni. A slam és szlem; a slammer és szlemmer írásmódokat szinonimaként használom.
204
Veszelszki Ágnes
A zsűrit − amely a hallgatóság létszámától függően három vagy öt főből áll − a konferanszié (az MC, „master of ceremony”) választja ki a közönségből. A zsűri az előadott produkciókat 1−10-ig pontozza, de a közönség folyamatosan, az előadás alatt és után is kinyilváníthatja a véleményét. Az azonnali visszajelzés miatt is nevezik a slamet közösségi költészetnek. A slam poetry magyarországi hivatalos honlapja (W1) és közösségi oldala (W2) alapján negatív definíciószerűen összegyűjtöttem, hogy mi nem a slam poetry: egyrészt nem versfelolvasás (hiszen a slammerek a hagyományos versfelolvasással ellentétben használnak színpadi elemeket, és az esemény lényegét a versengés adja); másrészt nem színházi előadás (mivel nincs előre elkészített forgatókönyv); harmadrészt pedig nem rap (a szöveget nem kíséri zene, és nem is szükséges a kötött ütemes lüktetés). Ugyanakkor mégis részint rap, hiszen „az utca nyelvén” (W1), vagyis köznyelven hétköznapi emberek „szövegelnek” hétköznapi embereknek, aktuális témákról (ez a szájhagyomány, a folklór, az ún. storytelling jellemzője is). A rap- és hiphopkörhöz köti továbbá a verbális vetélkedés gesztusa, a szócsata, vagyis a verbális virtuozitás kiemelt szerepe (amely a spontaneitás látszatát keltő, kabarészerű stand-up comedyben is megvan), emellett pedig az is, hogy a slamben a ritmus fontos szövegszervező elem. Ez utóbbi jellegzetességgel és a vele összefüggő zeneiséggel kapcsolódik a blues, a dzsesszköltészet, a beatköltészet, a hangköltészet hagyományaihoz. A slam annyiban hasonlít a színházhoz, hogy a fellépők a verseket előre megtervezik, az előadásmódot begyakorolják, és a performansz során a szavak, azaz a verbalitás mellett a nonverbális jelek is kitüntetett szerepet játszanak. A slamszöveg él a poétikai eszközök adta lehetőségekkel is, így rokonítható a verssel (W1; Vass 2012). 2.2. A slam poetry vázlatos története Az ún. spoken word poetry (~ ’beszélt nyelvi költészet’) ötlete a legenda szerint Chicagóból ered, egy állítólag unatkozó, de a kultúra iránt érdeklődő mérnöktől, Marc Smithtől, aki efféle, előre megírt, de szóban előadott szövegek előadói között versenyt szervezett az 1980-as évek közepén. Az ötlet eljutott előbb San Franciscóba, majd Bob Holman közvetítésével New Yorkba (Vass 2012: 37). Az alternatív költészeti rendezvény koncepciója gyorsan elterjedt, és manapság szerte a világon tartanak e minta alapján előadó-költészeti versenyeket. A slam poetry mozgalom első magyarországi megjelenését 2006-ra datálják, a Műcsarnokban megrendezett Budapest Slam eseményhez kapcsolják (W7; Vass 2012; Slamkörkép 2012). Egyre növekvő közkedveltségét jelzi, hogy legalább havonta vannak slamrendezvények (például a Kőleves, a Mika, a kolor, a Trafó nevű kultúrkocsmákban), sőt variációi is kialakultak: a csoportslamen csapatban versenyeztek a résztvevők (Országos Team Slam Bajnokság, 2013), középiskolásokat bevonó rendezvény az iskolai slamverseny, a Slam School Poetry (W3; W8).
A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat
205
2.3. Ismertebb slamelőadók (slammerek) A porondmesternek (az MC-nek) kiemelt szerepe van a rendezvényen: ő választja ki a közönségből (rendszerint jelentkezés alapján) a verseny zsűrijét, ő vezeti fel átkötő szöveggel az egyes fellépőket, betartatja a háromperces időkorlátot, biztatja az először fellépőket (az ún. slamszüzeket), lelkesíti és szórakoztatja a közönséget. Fontos, hogy a moderátor is része legyen a slamkultúrának, azaz belülről is ismerje a fellépés lélektani hátterét (Vass 2012). A magyarországi slam-kezdeményezések legismertebb moderátorpárosa: Mavrák Katalin Hugee és Németh Péter Zeek. Gyakori fellépők a slamrendezvényeken: Basch Péter, Belányi József Öcsi, Bock Balázs, Csider István Zoltán, Gábor Tamás Indiana, Horváth Kristóf (Színész Bob), Kemény Zsófia, Molnár Péter, Pion István, Simon Márton, Süveg Márk Saiid, Szkárosi Endre, Závada Péter.2 Amint a lista is mutatja, gyakorta kapcsolódik a névhez egyfajta ragadványnév, csoporton belüli név, aminek a kialakulása, használata egy sajátos szubkultúra meglétére is utal(hat). 3. A slamszövegek stílusa Nem könnyű egy szóbeli műfaj szövegeinek írásos formáját elemezni, két szempontból sem: egyrészt az írott változat nélkülözi az előadás kellékeit és spontaneitását, másrészt a legtöbb elhangzott slamszöveg nem is érhető el írásban (legfeljebb videó formájában a videomegosztó oldalakon vagy egy-egy slammernél elektronikus írott formátumban). A slammozgalom hazai weboldalára (W1) egyelőre nem kerültek fel a slamszövegek, ezek írott változata az egyes slammerek web- vagy blogoldalán található meg. A (magán)honlapon való publikáció azonban egyfajta (akár minőségi) szűrést jelent: minden bizonnyal a sikeresebb (a bemutatáson magasabb pontszámot, esetleg győzelmet elért) szövegeket teszik szerzőik írott formában a nagyobb nyilvánosság számára közzé. A válogatott közreadás tehát egyfajta módszertani korlátot jelent a slamszövegek minőségi változatosságának megmutatásában. A következőkben ismertetett jellemzőket több szöveg áttekintése után gyűjtöttem össze, a kiválasztott szövegeket elsősorban illusztrációként használom. A slamszövegek témái között köznapi események, egyéni élettörténések, társadalmi-közéleti, politikai aktualitások (W4), popkulturális rendezvények szerepelnek, de gyakran tematizálják a slamelést magát is, ezzel mintegy metaszintre emelve a szövegalkotást. A szövegekre általában a beszélt köznyelvi változat jellemző. Előfordulnak bennük gyermeknyelvi vagy ifjúsági nyelvváltozatbeli szavak is (1). A szlenges elemek, esetenként durva szavak vagy káromkodások használatára reflektál Árvai Kristóf slammer egy interjúban – a Mit nem szeret a slamben? kérdésre válaszul – a kö2
A felsorolás nem lehet természetesen teljes. E betűrendbe állított lista internetes keresés és gyakori résztvevők megkérdezése alapján állt össze. Köszönöm Tarján Kata és Belányi József segítségét.
206
Veszelszki Ágnes
vetkezőképpen: „…nagyon jó dolog, hogy »káromkodhatunk«, de azt tapasztaltam nemegyszer, hogy van, aki feleslegesen alkalmazza, vagy éppen nem jókor. Számomra ez sokszor illúziórombolónak bizonyult” (W5), és hasonlóképpen nyilatkozik Fehér Tamara slammer is: „A trágár szavakat minden slammer egész nyugodtan mellőzhetné! Ebben a nyelvben mindenre van minimum két szavunk, úgyhogy már-már bűncselekmény a színpadon is káromkodni” (W6). 1) Holnaptól a stréberségem nem cuki, hanem csak simán ellenszenves. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam) 2) Holnap lesz tortám, és holnap pont leszarom, hogy hizlal. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam) 3) egyek vagyunk mind s nem baj ha nekem rossz, csak neked legyen szarabb (Mc Zeek: Nekem a magyar) 4) minden adott ahhoz, hogy fosul érezd magad (Mc Zeek: Nekem a magyar)
Az irodalmi hagyományhoz való csatlakozás szándékát jelzik a szépirodalmi utalások, az evokáció, az intertextualitás. Például Weöres Sándor A galagonya című versét (vö. „Őszi éjjel / izzik a galagonya / izzik a galagonya / ruhája.”) idézi (fel) Kemény Zsófi két verssora (5). A szubkultúra-jelleget mutatják az utalások egymás munkáira: Kemény Zsófi Pion István Atlasz bírja címét építi bele egy szövegébe (6). 5) Nekem a magyar az a galagonya matyóhímzett ruhája, Izzik-izzik, míg be nem kerül apránként a kukába. (Kemény Zsófi: Nekem a magyar) 6) Ha bírja Atlasz is, hát akkor pont én ne bírnám? (Kemény Zsófi: Szülinapi slam)
Az előadásmód adta lehetőségeket használják ki az ellenpontozással meglepő vagy éppen megdöbbentő fordulatok. Az egyik leggyakrabban alkalmazott stilisztikai alakzat ennek megfelelően az antitézis (ellentét). 7) Holnaptól lehetek tanú. Mondjuk pedofília-ügyé, hamár áldozata holnaptól nem lehetek. Viszont holnaptól lehetek pedofil. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam) 8) Holnap horrorpornót nézek, mert olyat még nem csináltam soha. Holnap mégsem nézek horrorpornót, mert minek csináljak olyat, amit nem akarok. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam) 9) Holnap egyenrangúként sétáltatom a felnőtt kutyámat. Holnap nem nekem kell kutyát sétáltatni. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam)
A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat
207
Az antitézis mellett a szöveg ritmusát az adjekciós alakzatok közül főként az ismétlés (különösen altípusa, az előismétlés, az anafora; (10)) és a felsorolás (11) teremti meg. A rím nem kötelező eleme, ám a ritmusos előadás kedvéért gyakori összetevője a slamszövegeknek. 10) Az élet szép. Ezt mondogasd, ismételgesd. Ez egy axióma. Az élet szép. Menni fog szerintem, menni szokott. Az élet szép, mert… hétfő van. Hát, fog ez még jobban is menni. Az élet szép, mert… befizettem a számláimat. Már alakul. Az élet szép, mert ősz van és október, és az szép. Az élet szép, mert költő vagyok, és azok egy ilyen szeszélyes, csöpögős, dermesztő évszakról is képesek azt mondani, hogy szép, mert a szerelmet juttatja eszükbe. Az élet szép, mert a szerelem néha szeszélyes, csöpögős vagy dermesztő, mégis: legalább van. Ha van. Az élet szép, akkor is, ha reggel 70en írják ki a Fb-ra, h esik a hó. Miközben nem is esik. (Simon Márton: Azélet) 11) Nekem a magyar az orosz metró, a Moszkva tér, az Osztyapenkó ugyanúgy, Mint a gulash, pörkölt, székely, turult ordibáló trubadúr, Kóhn, Grün, Árpád, Álmos, lágy, magányos városba fuldokló Lágymányos. (Indiana: Nekem a magyar)
A nyelvi játék, a humor és a nyelvi kreativitás mutatkozik meg többek között a neologizmusok, a szillepszisek, az antiproverbiumok és a kifordított közhelyek használatában. „A neologizmusok azok az új szavak, kifejezések, jelentésárnyalatok, nyelvtani formák, amelyekkel a nyelv, a társadalmi viszonyok és a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan, állandóan gazdagodik” (Szathmári 2004: 154–5). A hapax legomenonokhoz, azaz az „alkalmi, ún. ad-hoc kifejezésekhez képest a neologizmusok bizonyos mértékig már lexikalizálódtak, de a beszélők még újnak érzik őket, ezáltal e kifejezések stilisztikailag még jelöltnek számítanak” (Bußman 2002: 463; V. Á. fordítása). Címében is szójátékot rejt a Times New Roman betűtípus és a romance angol szó kontaminációjából létrejött Time’s New Romance Simon Márton-szöveg (12). A plankingel ige a planking angol szóból keletkezett az -(V)l verbumképzővel, és arra a testhelyzetre utal, amelyben valaki arccal lefelé, kifeszített lábbal fekszik, lehetőség szerint minél különlegesebb, szokatlanabb helyszínen – az e pozícióról készült fényképek jelenleg nagy divatjukat élik az interneten, szinte mémszerűen terjednek. A hepi börzdélj és hepi börzdélek finit igék az angol Happy birthday születésnapi köszöntés fonetikusan írt, magyar igeképzővel ellátott formái (13). A törődik és a széttörik igék keresztezése a széttörődik (14); a turul főnévé és a megtorol igéé a megturul újszerű szóalak (15).
208
Veszelszki Ágnes 12) Így is ritkán aludtam többet heti 40 óránál, vagy nem is aludtam, csak plankingeltem a sötétben két ébrenlét között. (Simon Márton: Time’s New Romance) 13) A lényeg csak, hogy hepi börzdélj, és akkor hepi börzdélek én is. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam) 14) Holnap nem törődhetek senkivel, mert akkor széttörődöm. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam) 15) szomszédon v kisebbségen kívül, ó sok bajunkat nincs kin megturulni (Mc Zeek: Nekem a magyar)
A szillepszis ugyanazon szó konkrét és átvitt jelentésének együttes használata, összefonódása. Például a nyelv szó kétféle jelentése kapcsolódik össze a (16)-tal jelzett szövegsorban. 16) Nekem magyar a nyelvem, amit kiölthetek míg szabad, míg el szakad (Indiana: Nekem a magyar)
A kifordított frazémák, a közmondás-paródiák (Boronkai & T. Litovkina 2010: 111) a verbális humor eszközéül szolgálnak. Az antiproverbiumok „úgy keletkeznek, hogy a beszélők a hagyományos közmondásokat innovatív módon alakítják át […]. Ezek a ferdítések […] szellemes szójátékon alapulnak, és humoros hatást keltenek” (Aleksa Varga & Hrisztova-Gotthardt & T. Litovkina 2010: 104; (17)). Hasonló hatást érnek el a szó szerint értett metaforikus kifejezések és közhelyek (18). 17) alkonyattól pirkadatig, alkotmánytól birkahadig, (Mc Zeek: Nekem a magyar) 18) Mikor holnap mindenki ír nekem facebookon, lesz sok bsz-em, meg bokáig érő fülem. Holnap mindenki ír nekem facebookon, lesz sok Alma együttes meg Halász Judit zeném, Holnaptól „jól tartom magam” és „még mindig milyen fiatalos vagyok”. (Kemény Zsófi: Szülinapi slam)
4. A slam és a beszélt nyelvi jellemzők Az írásbeliség és szóbeliség közötti összefüggés régóta vitatott kérdés. Bár az írott és beszélt nyelv nem különíthető el egymástól egyértelműen: „’a’ beszélt nyelv és ’az’ írott nyelv nem létezik, csupán különböző kommunikatív praktikák konkrét megvalósulásaiként” (Fiehler 2000: 100 nyomán Dürscheid 2006: 25; V. Á. fordítása), és az írott és a szóbeli kommunikáció elkülönítésében a legtisztább esetek egy kontinuum két végpontját jelentik, az egyértelműen megállapítható, hogy a két kommunikációs forma eltérő stratégiákat használ. Míg a beszélt nyelv sokkal inkább spontán, közvetlen, addig az írott nyelv tervezettebb, rendezettebb és nem spontán.
A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat
209
Az egyik felfogás szerint az írásbeliség megjelenése eltávolította egymástól az embereket, hiszen az írásbeliségen alapuló kultúrában nem található meg az oralitás közvetlensége, „melegsége”, ezáltal az írott szövegeket előnyben részesítő kultúrák emberei pszichológiailag és emocionálisan is eltávolodtak egymástól (Lakoff 1982: 257), ám mivel úgy tűnik, mostanában az oralitás teret nyer az írásbeliség ellenében, ezek az „értékek” visszatérnek. A posztliteralitás korszaka az írásbeliséget meghaladó kor, amely azonban nem az írásbeliség megszűnését, hanem egyeduralmának elvesztését és visszaszorulását jelenti. A másik megközelítésmód szerint az írás linearitása, az egymást követő mondatok vizuális mintája és a lineáris-logikus gondolkodás, temporális szekvencialitás, oksági viszonyok felfedezése szoros kapcsolatban vannak (Lakoff 1982: 258). Olson (1977) köztes nézetet képvisel: mindkét kognitív stílusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai (például az orális kultúra tagjainak sokkal jobb a rövid távú memóriájuk, más a történetmeséléshez való viszonyuk stb.). Lakoff meglátása szerint a 20. század végi társadalomban megkezdődött az emberi kommunikáció ideáljának eltolódása az írásbeliség-alapú modelltől az orális diskurzus felé (1982: 240). Ennek oka szerinte az írásbeliség és szóbeliség előnyeiben és hátrányaiban rejlik: a spontán diskurzust azonnaliság, érzelmi közvetlenség, de az egyértelműség hiánya, esetlegesen helytelen szó- és kifejezéshasználat, hezitáció, ismétlés jellemzi – a tervezett diskurzusban az újragondolás, újratervezés révén ez utóbbiak elkerülhetőek, ám az írott szöveg nélkülözi a szóbeliség emberközeliségét, életteliségét (Lakoff 1982: 242). Lakoff megállapítja, hogy a részben szociális, részben technikai okokra visszavezethető, kulturális forradalomnak is nevezett váltás már folyamatban van (Lakoff 1982: 243). E váltás jele az, hogy már nem az előre megtervezett kommunikáció az ideális. Lakoff (1982: 243–245) a következőképpen szemlélteti ezt a fordulatot: a 20. század közepéig az irodalmi művekben a szereplők mintha írott nyelven beszélnének, a szerzők nem törekedtek a szóbeliség utánzására; a 20. század közepétől azonban a szereplők nyelvezetében is a stilizált oralitás, a „reális dialógusok”, a spontán társalgás reprezentációja jelenik meg: regényekben, forgatókönyvekben és drámákban is előfordulnak hibák, hezitációs jelenségek, tévesztések, megakadás-jelenségek. Ennek a szóbeliséghez visszatartó folyamatnak egyik jelzőállomása (tünete) lehet a slam poetry egyre növekvő népszerűsége is. A slam poetry csakis szóban és leginkább élőben hat (W1), fontos szerepet játszik benne a közösség (a közönség), a közvetlenség, úgy is nevezik: „a pillanat művészete” (Vass 2012: 37). Ez azt is jelenti, hogy „az eredendően orális jellegű költői közlés a slam poetryvel a vokalitás közegébe talál vissza” (Vass 2012: 39). Az előadásmódnak a szöveghez képest kiemelt szerepét jelzi, hogy „egy jól megírt szöveg rosszul előadva sosem olyan hatásos, mint egy kevésbé frappáns költemény karakterisztikus színrevitellel” (Vass 2012: 51). Ahogy egy szlemmer megfogalmazta: „a szlem akkor szlem, ha elhangzik. Vannak szövegek, amelyek írásban meglehetősen bugyutának tűnnek, de előadva megfelelően jutnak el a közönséghez” (Belányi József szóbeli közlése, 2013).
210
Veszelszki Ágnes
A szóbeliséggel való kapcsolatot jelzi a köznyelvi szóhasználat mellett az is, hogy a nonverbális és paraverbális jelek is igen hangsúlyosak e verbális vetélkedési formában. Lényeges pont az egyszeriség és az egyediség. Ugyanaz a slamszöveg más körülmények között, más közönség előtt előadva teljesen eltérő hatást válthat ki. 5. A slam és az ún. magaskultúra kapcsolata Indíttatása, (főként amerikai elő-) története és elfogadottsága miatt a slam jelenleg az underground kultúrához tartozik, ám megfigyelhető, hogy törekszik az ebből a státuszból való kitörésre. Stráhl Katalin, a slamrendezvények egyik szervezője ezt így fogalmazta meg: „A slam olyan, mint egy híd az elefántcsonttorony és az underground költészet között” (Stráhl 2012: 53). Maguk a résztvevők is megkülönböztetik a „költészetet” a slamtől. Erre utal például, hogy több slammer blogoldalán külön-külön link alatt szerepelnek a versek és a slamszövegek (vö. Pion István és Simon Márton oldala). Míg a versek elsődlegesen az olvasónak születnek, addig a slam befogadója az eseményen jelenlévő közönség, amely azonnali visszajelzést ad az alkotónak. A slamanyagok között nagyon vegyes minőségű szövegeket lehet találni – mivel e szövegek esetében nincs előzetes szerkesztői vagy akár moderátori stilizálás, a szűrőt egyedül a közönség és a zsűri visszajelzése jelenti. A jelenkori populáris kultúrában sajátos szerepet játszik a slam poetry. Erre utal az is, hogy már slamparódia is készült. A slam nyelvi jellegzetességeit (hétköznapi nyelvezet, durva stílusminősítésű szavak, rímek és kínrímek, szójátékok, angol nyelvű betoldások) veszi sorba, és a slammer szerepjátszó magatartását imitálja Dankó Domokos Máté Simán Márton: Perwoll-lal mosott költő című szövege (W4). Megfontolandó az iróniába burkolt figyelmeztetése: „most más van: a hagyományos költészeti gagyogások / kora letűnt, stand up van és slam poetry, felejtsd el a betűt”.3 Felhasznált irodalom Aleksa Varga, M. & Hrisztova-Gotthardt, H. & T. Litovkina, A. 2010. Befolyásolható-e a humorérzékünk? Német antiproverbiumok fogadtatásának értékelése. In: T. Litovkina, A. & Barta, P. & Hidasi, J. (eds.): A humor dimenziói. Budapest. Tinta Könyvkiadó – BGF Külkereskedelmi Kar. 104–110. Boronkai, D. & T. Litovkina, A. 2010. Az amerikai antiproverbiumok humorértékelésének szociolingvisztikai vizsgálata. In: T. Litovkina, A. & Barta, P. & Hidasi, J. (eds.): A humor dimenziói. Budapest. Tinta Könyvkiadó – BGF Külkereskedelmi Kar. 111–120. Bußman, H. (ed.) 2002. Lexikon der Sprachwissenschaft. Stuttgart. Alfred Kröner Verlag.
3
Az olvasás kultúráját – némileg joggal – féltők igazolást találhatnak egy ismeretlen kamasznak a slam poetryről tett, meglehetősen durva stílusú nyilatkozatában: „Az a k*** jó ebben a slam poetryben, hogy nem kell olvasni” (ismeretlen kamasz, Szeged, Rongy Kocsma, 2013. június 19.). Az Irodalmi Jelen főszerkesztője, Böszörményi Zoltán tette közzé közösségi oldalán. Köszönöm Pál Dániel Leventének, hogy felhívta a figyelmemet e bejegyzésre.
A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat
211
Fiehler, R. 2000. Gesprochene Sprache – gibt’s die? In: Ágel, V. & Herzog, A. (eds.): Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2000. Budapest – Bonn. 93–104. Lakoff, R. T. 1982. Some of my favorite writers are literate: the mingling of oral and literate strategies in written communication. In: Tannen, D. (ed.): Spoken and written language: exploring orality and literacy. Norwood, New Jersey. Ablex Publishing Corporation. 239–260. Olson, D. R. 1977. From utterance to text: the bias of language in speech and writing. Harvard Educational Review 47. 257–281. Slamkörkép 2012 = Slamkörkép. Szépirodalmi Figyelő 2012/6: 52–65. Stráhl, K. 2012. A slam helyrerak. Slamkörkép. Szépirodalmi Figyelő 2012/6: 53–54. Szathmári, I. 2004. Stilisztikai lexikon: stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Budapest. Tinta Könyvkiadó. Vass, N. 2012: Kis hazai slamtörténet, avagy a text-tusák kontextusa. Szépirodalmi Figyelő 2012/6: 37–51.
Internetes hivatkozások W1 = A slam poetry magyar weboldala. slampoetry.hu/ W2 = Slam poetry. Wikipédia. en.wikipedia.org/wiki/Poetry_slam W3 = Slam poetry a Facebookon. www.facebook.com/SlamPoetryHungary W4 = sz. n. 2012: Perwoll-lal mosott költő, avagy: mit kezdjünk a slammel? Irodalmi Jelen. www.irodalmijelen.hu/05242013-1555/perwoll-lal-mosott-kolto-avagy-mit-kezdjunkslammel [közzétéve: 2012. 10. 18., ellenőrizve: 2013. 10. 31.] W5 = sz. n. 2013: Ameddig a fiatal slam ellát 1. Irodalmi Jelen. www.irodalmijelen.hu/2013-jun24-1409/ameddig-fiatal-slam-ellat-1 [közzétéve: 2013. 06. 24., ellenőrizve: 2013. 10. 31.] W6 = sz. n. 2013: Ameddig a fiatal slam ellát 2. Irodalmi Jelen. www.irodalmijelen.hu/2013-jul2-1206/ameddig-fiatal-slam-ellat-2 [közzétéve: 2013. 07. 02., ellenőrizve: 2013. 10. 31.] W7 = Slam poetry – elmélet és gyakorlat. Kerekasztal-beszélgetés és slambemutató. 2013. január 23. Akvárium Klub, Budapest. www.youtube.com/watch?v=omGqaS-2I6Q [ellenőrizve: 2013. 10. 31.] W8 = Slam School Poetry. Slambajnokság középiskolásoknak. Irodalmi Jelen. www.irodalmijelen.hu/node/16574 [ellenőrizve: 2013. 10. 31.]
Források Kemény, Zs. 2013. Szülinapi slam. partybook.hu/2013/02/kemeny-zsofi-szulinapi-slam/ Pion István slamszövegei. pionistvan.wordpress.com/szlem/ [ellenőrizve: 2013. 10. 31.] Simon Márton slamszövegei. simonmarton.wordpress.com/category/slam-poetry-szovegek/ [ellenőrizve: 2013. 10. 31.] Terján Nóra 2013. Slammerek szerint a magyar. Mandiner blog. mandiner.blog.hu/ 2013/03/15/slammerek_szerint_a_magyar_nekem_a_magyar [közzétéve: 2013. 03. 15., ellenőrizve: 2013. 10. 31.]
212
Veszelszki Ágnes
Melléklet: slamszövegek Kemény Zsófi: Szülinapi slam (Elhangzott: Corvintető 2012. december 22. Slam Poetry versenyen. Győztes mű.) Holnap mindenki ír nekem facebookon, lesz sok hb-m meg boldog szülinapotom. Holnap nem érek rá semmire, mert tizennyolcnak kell lennem. Addig viszont még rózsaszín, krokodilos fogkrémet kell ennem, meg sikítani, hogy a pelenka meg a kezeslábas fölösleges, kétórás barátságokat kötni a homokozóban, parizerbe tekerni a túrórudit. Négykézláb üldözni a kutyát és a heréjénél fogva rángatni elő az ágy alól, aztán leszopogatni a vért az ujjamról, ha véletlenül mégis a macska volt, felolvastatni a Gyűrűk Urát végig, és már megint Samut játszani, mert a nővérem akar Frodó lenni, és ő az erősebb. Kimenni a parkba nagy szavakkal dobálózni, mert bent nincs hely, és, ha elmúlik éjfél, akkor elmúlik tizennyolc év. Egy egész életnek tűnik, mivel ez volt az egész életem, és elég jól bírom. Ha bírja Atlasz is, hát akkor pont én ne bírnám? Mikor holnap mindenki ír nekem facebookon, lesz sok bsz-em, meg bokáig érő fülem. A lényeg csak, hogy hepi börzdélj, és akkor hepi börzdélek én is. Csak holnaptól öregszem, éjfélig még csak elérem a felnőtt-szintet. Holnap nem törődhetek senkivel, mert akkor széttörődöm. Holnap mások törődnek velem. Holnap észreveszem a minimum harmadik ráncomat, és az első ráncomként fogom gyűlölni szívből. Holnap horrorpornót nézek, mert olyat még nem csináltam soha. Holnap mégsem nézek horrorpornót, mert minek csináljak olyat, amit nem akarok. Holnap egyenrangúként sétáltatom a felnőtt kutyámat. Holnap nem nekem kell kutyát sétáltatni. Holnap ünnepelt leszek, magyarul celeb, holnapután meg már nem. Holnap lesz tortám, és holnap pont leszarom, hogy hízlal. Holnap végre le merek menni az aluljáróba, ahol kiskorúakat erőszakolnak. Holnap a szomszéd bácsi csókolommal köszön, aminek nem örülök, se ma, se holnap. Holnaptól szavazok. Ha lesz kire. Holnaptól, ha egy kis fűvel a zsebemben elkapnak, nem Aszódra visznek, hanem Vácra. Holnaptól szülői engedély nélkül mehetek abortuszra, és Horvátországba. Holnaptól lehetek tanú. Mondjuk pedofília-ügyé, hamár áldozata holnaptól nem lehetek. Viszont holnaptól lehetek pedofil. Holnaptól nem azt mondják rám, hogy kölyökzseni, hanem, hogy az ifjú költőnő. Holnaptól szerepelhetek a playboyban, ha előtte kicsit felfújják a mellemet mert holnaptól már azt is lehet. De nem, holnap sem iszom tequilát, mert sajnos attól valószínűleg holnap is hányok. Meg másnap is. Holnaptól nem kaphatok gyerekbetegséget, legfeljebb csak felnőtt-kórt. Holnaptól a stréberségem nem cuki, hanem csak simán ellenszenves. Holnaptól érdekelni fognak a napi hírek és a boldogtalan középkorú nőkről szóló novellák. Holnaptól „jól tartom magam” és ,,még mindig milyen fiatalos vagyok”. Holnap mindenki ír nekem facebookon, lesz sok Alma együttes meg Halász Judit zeném, Holnaptól arccal a víkendház lugasa, arccal a délutáni bridzs-partik, holnaptól arccal a halál felé.
A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat Kemény Zsófi: Nekem a magyar Nekem a magyar ott van az európai kulturális térbe köpve, az, akit egy német nyugdíjassal téveszthetnél éppen össze, mert ott úszkál a Balatonban, aminek a szíve kék, de a tükre barna, egy túrórudit legelgető, pesszimista szürkemarha. A magyar az a mentalitás, hogy „csak meg kéne halni tán”, a málnamagos, medvétlen medveszar a Hargitán. Nekem a magyar az a galagonya matyóhímzett ruhája, Izzik-izzik, míg be nem kerül apránként a kukába. Nekem a magyar az csak nekem van, és nem adom oda senkinek. Akkor se, ha már amúgy a mentőöv sem menti meg, mikor a kormányt szidja, de már csak amolyan bágyatagon, és végül kormányos nélkül süllyed el kenuval a bányatavon. Simon Márton: Time’s New Romance (Mika slam 02. 28.) Akkoriban az volt, hogy már éreztem, már eljött, már ott volt az az idő, amikor semmit, ami történt, nem tudtam csak úgy összeszámolni. Szétúsztak a reggelek, számok és szájak, de az ég legalább még kék volt, aztán azt lehetett nézni. Akkoriban az üres, hajnali sugárutak mentén sárgán villogott a kikapcsolt eszmélet, mert a város is túl volt már amin lehetett, a város, ami olyan lett, mint egy 50-es nő emlékei fiatalsága jobb napjairól. De akkoriban már ki volt ragasztva az ágyam fölé egy Hemingway-idézet, miszerint választás kérdése: vagy boldog lehet valaki, vagy intelligens, és végképp nyakamon maradtak a különböző lányoknak különböző hangsúlyokkal elmondott sohák soha, soha, soha – mint egy mázsa selejtes Negró. Akkoriban brahiból a legdrágább divatmárkák reklámszatyraiba gyűjtöttem a szemetet, viszont ha normális közegre vágytam, még mindig a kínai piacra kellett kimennem, mert én úgy képzeltem a rendet, mint a gondolkodó por alázatát a héliumfúzióval szemben, az államapparátus viszont úgy, mint egy idegbeteg, baszatlan házmesterné hisztijeit. Akkoriban késő éjjelig melóztam és hajnalban keltem, bár ezeket a társadalmi konszenzus délelőttnek és délutánnak nevezte. Így is ritkán aludtam többet heti 40 óránál, vagy nem is aludtam, csak plankingeltem a sötétben két ébrenlét között. Leginkább olyan voltam, mint egy koffeinnel mozgásra kényszerített holttest. Mint egy kilövés közben balesetet szenvedett és szörnyethalt asztronauta lelke, ami a holdra jár kísérteni, és nem érti, hogy vágyhatott valaha is erre a kibaszott sivárságra. Akkoriban ettől néha a fülemben trombita harsogott és dob pergett, a magas vérnyomásé, valószínűleg, és jött mellé a zsibbadó bal könyököm, ami több vonatkozó Google keresés szerint is az infarktus előszobája – - de én a nappalijába vágytam inkább. Leülni, inni egyet, beszélgetni egy kicsit, mondjuk a fociról, (hogy miért utálom,) vagy elmagyarázni neki, hogy a szívem helyén egy gömbhal van, úgyhogy hagyjon békén. Aztán kimenni a fürdőszobájába és lehányni a wc-jét. Akkoriban olyan voltam, mint egy szopástól elkenődött rúzs a celldömölki vasúti restiben. És olyanok lettek az álmaim, mint a filmslágerek magyarul. Heti 4-5 este jártam el, ki-be a télből a télbe,
213
214
Veszelszki Ágnes
mert valami szorongás percenként hatvanszor súgta a fülembe, hogy mindjárt harminc vagyok, és csak el ne mulasszam az életem, csak el ne mulasszam az életem, de amikor egy ismeretlennek meséltem erről egy kocsmában, egyszer, részegen, mindössze annyit mondott, nem kell azt elmulasztani, elmúlik az magától is. Akkoriban már nem hittem semmiben, ezért kizárólag csodákról szóló filmeket néztem, vagy néha napokig csak sci-fiket, mert üldöztem a jövőt, ami viszont kitartóan hátrált. És az jutott eszembe, hogy ha az vagy, amit megeszel, akkor hamarosan 200 forintos pizza szeletté változom. Akkoriban egyfolytában azt kérdezgettem, mennyi az idő, de mindig mindenki mást mondott. És már tudtam, túl sok kisebbséghez tartozom, vagyis egyikhez sem, de úgy voltam a hazámmal, mint az istennel: nem haragudtam rá, amiért nincs. És ha szombat hajnalban beestem szédülve az ágyba, éreztem, hogy valami mégis visz, csillogó felszín, teliszemetelt folyó, visz, mint gyerekkoromban a 30szor átfestett, mégis örökké döglődő 120-as Skodánk a hátán a néma H-t. (Van benne egy jelöletlen Faludy, meg egy jelöletlen Esterházy idézet is. Csak a pontosság kedvéért. :* SM) Simon Márton: Azélet „Nincs. Semmi. Baj.” Fodor Ákos Az élet szép. Ezt mondogasd, ismételgesd. Ez egy axióma. Az élet szép. Menni fog szerintem, menni szokott. Az élet szép, mert… hétfő van. Hát, fog ez még jobban is menni. Az élet szép, mert… befizettem a számláimat. Már alakul. Az élet szép, mert ősz van és október, és az szép. Az élet szép, mert költő vagyok, és azok egy ilyen szeszélyes, csöpögős, dermesztő évszakról is képesek azt mondani, hogy szép, mert a szerelmet juttatja eszükbe. Az élet szép, mert a szerelem néha szeszélyes, csöpögős vagy dermesztő, mégis: legalább van. Ha van. Az élet szép, akkor is, ha reggel 70en írják ki a Fb-ra, h esik a hó. Miközben nem is esik. Az élet szép, bármilyen hihetetlen, még Budapesten is. Az élet szép, bármilyen hihetetlen, még Budapesten kívül is. Az élet szép, mert pont jön a Troli. Vagy pont nem jön és még pont el tudom szívni. Az élet szép, mert tulajdonképpen megunhatatlanul mókás, hogy rendszeresen felgyullad a metró. Az élet szép, mert Duna, Gellért-hegy, Gödör, Mika, Gozsdu, Parlament, Budai vár, Somlói galuska, Halászbástya. Az élet szép, mert egy az még mindig kettő fél. Az élet szép, mert vannak hipsterek, akiket lehet hobbiból utálni – mondom ezt egy Apple izével a kezemben. Az élet szép, mert van fröccsöm. Az élet szép, mert vannak barátaim. Az élet szép, mert nem csak olyan barátaim vannak, akik szart dobálnak rám a Fb-on, és azt mondják, egy tehetségtelen barom vagyok, aki azzal akarja eladni a béna verseit, hogy vicces. Az élet szép, mert ezek szerint vicces vagyok. Az élet szép, mert a példaképeim nagy része az én koromban már egy éve halott volt, ergo innentől azt csinálok, amit akarok. Az élet szép, mert sosem fogom vinni semmire, cserekapufa leszek amíg élek, önvilágámító,
A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat
215
mosómedveszerelő, egy zs-kategóriás b-verzió. Az élet szép, mert máris vittem valamire, tessék például most is itt állok, az milyen menő már, és elég azt mondanom, „az élet…” és máris mindenki azt mondja, h … (szép) Az élet szép. Hát fel lehet ezt fogni viccesen is: az élet szép, mert Bajnai Gordon azt mondta. Az élet szép, mert Bajnai Gordon szövegírója azt mondta. Az élet szép, mert van ez az „egymillióan a csak-ne-érezném-itt-a-gyomromban-hogy-megint-átfognak-baszni érzésért” csoport, az élet szép, pedig 20 sornyi politikai hőzöngést kellett kihúznom innen, mert 80-as IQ-tól fölfelé ezt a lábszagú, középszerű idiotizmust, amit ezek művelnek, egyszerűen lehetetlen elviselni. Az élet szép, mondja a híradó, mint egy elmeorvos, összeráncolt szemöldökkel, naponta. Az élet szép, mondja Janics Natasa – ú, várjál, ez most ő biztos nem mondja. Az élet szép, mondja az Index riportere, mert új orrot kapott az „igaz” magyaroktól. Az élet szép, mondja a „Szürke ötven árnyalata”, bár sztem csak az anális szexre gondol. Az élet szép, mondja a parlamenti prémium vállveregetve a bazmegyei létminimumnak. Az élet szép, mondják a házastársak, ahelyett hogy: drágám, én baromira unlak.. Az élet szép, mondja a gettó, a felejtés is, mondja a Moszkva meg a Blaha. Az élet szép, mondja a korszellem, ez a fekete zongora – oldalán a felirattal, hogy Yamaha. Az élet szép, mondja az üres kv, guatemalában termett, olasz pörkölés. Az élet szép, mondja a VV Cristofel, „de van ez a játék, mi túl kevés” (hogy mi???) Az élet szép, mondja a királyi TV, ami annyira szar, hogy trágyázni lehetne a műsorújságokkal. Az élet szép, mondja őfelsége a Császár, aki elégedetlen a hozzáállásoddal. Az élet szép, mondja a Vona Gábor kisfia a McDonaldsban. Az élet szép, mert itt van az SPB crew – Indiana, Ponza és SM a házban. És most, hogy ez a nagyon rövid és egyszerű mondat annyiszor elhangzott, hogy simán értelmét vesztette, felejtsük el az egészet és próbáljuk ki, gondoljunk bele, hogy akárhogyis: az élet, igenis, szép. Indiana: Nekem a magyar Nekem a magyar ország, rosszmáj, emberek rossz májjal, Egy Rossz száj, ízű szódát kortyoló kockást olvasó böllér, Egy libazsíros serclire dobott pedert szélű kópé felvágott. Önként Saját magát magára hajító macskakő önkép, ahol minden dupla hatos Egy egész Móricz Zsigmond kört ér! Zászlók alá bújt ingyen hibás identitás, elfeledett hősök, feltalálócsodák, Betonsakkasztalon lejtett palotás, áskálódók által ásott gödrökbe borult Korrodáló Skodák Nekem a magyar az orosz metró, a Moszkva tér, az Osztyapenkó ugyanúgy, Mint a gulash, pörkölt, székely, turult ordibáló trubadúr, Kóhn, Grün, Árpád, Álmos, lágy, magányos városba fuldokló Lágymányos. Nekem magyar a nyelvem, amit kiölthetek míg szabad, míg el szakad, Nekem magyar minden szavad addig, míg a fülembe, mint egy sprinter szalad. Nekem magyar e sor, és minden egyes érzése Magyarként magyarul magyaroknak. Ez nem választás kérdése. Mc Zeek: Nekem a magyar egyek vagyunk mind s nem baj ha nekem rossz, csak neked legyen szarabb, majd meló előtt einstandolunk, hisz borban a vigasz, nem maradhat szárazon garat. alkonyattól pirkadatig, alkotmánytól birkahadig,
216
Veszelszki Ágnes
minden adott ahhoz, hogy fosul érezd magad és nyugi, nem ma lesz az újra,hogy Kossuth kéret hadat, sőőőőt „németbe v osztrákba...?” , már a puli is ezt kérdi a komondortól a pusztán és ha rámosolyogsz,szívesen ver szájba a szimpatikus jobb kommandós az utcán. szomszédon v kisebbségen kívül, ó sok bajunkat nincs kin meg turulni, mivel repülni már nem...., elkezdett a kő sorsába törve magától lefelé gurulni. a visszafizethetetlenül keserű kölcsönöd rázni rakod rongyba, és csak tánc,táncold át az éjszakát szilvakék herékkel egy parasztlakodalomba, hol legény fehér csíkot vet és vörös Árpádot arat, csujogatva reszketünk mi itt a Kárpátok alatt. Pion István: Nyugtató (Országos Slam Poetry Bajnokság, döntős szöveg, 2012. október 7.) Atlasz bírja, ne aggódj, nélküled is, és bírják az újépítésű lakópark kis szemei, és bírják a lakások tartópillérei, és bírják a szomszédban a gyerekek, és bírják a tükörben az anyukák, és bírják a hipszterek meg a turulképűek, és bírják a Weismüllerek meg a Kolompárok, és bírják a finnek, az észtek, a mordvinok, a manysik, a hantik, a lappok, és bírják a keresztek, a simák, a kettősek meg a horgosak, és bírják a csillagok, a simák, a sárgák meg a vörösek, és bírják a halak a tóban, és bírják a kristályok a hóban, és bírják a morfémák a szóban, és bírják a belek a lóban, és bírják a versek, a regények, a drámák, és bírják a stricik, az urak, a kurvák, a dámák, és bírják a Mancik, a Marcik, a Marik, a Matyik, a makik, a Majkák, és főleg a nüonok, a pionok, a szubatomi részecskék, azok nagyon bírják, szóval Atlasz bírja, ne aggódj, nélküled is, és bírja odakint a fagyos tundra forró sivatagában Bear Grylls, és bírja a Chicago Bulls, a Los Angeles Kings és a New York Yankees, és bírja a májam, és bírja a méhem, és bírja a csajom, hogy ma nem szültem mégsem, és bírja anyám, és bírja apám, és bírja a sarki közértben a barna banán, és bírja Jamaica, Jordánia, Jemen meg Japán, és bírja Erdős Virág, és bírja a virágos erdő, és bírja Pöltenberg Ernő, és bírja mind a 13 világ, és bírja az elmúlt nyolc év, igaz, már ideje volt elmúlnia, és bírja az elmúlt huszonkettő, de a huszonkettő az csapda, és bírja Radnóti, és bírja a Lager Haydenau meg Abda, és bírja Obama, és bírja Osama, és bírja az Országházon a kupola, és bírja István, és bírja Koppány, és bírja a szőnyeg szélin a foszlány,
A slam poetry mint sajátos szövegalkotó gyakorlat és bírja Pozsony, Munkács, Kolozsvár és Szabadka, és bírja az Isten, és bírja a Szentlélek, és bírja a Jézuska, Atlasz bírja, nem aggódom, nélkülem is Slamparódia: Dankó Domokos Máté: Simán Márton: Perwoll-lal mosott költő Vereczkey Andrásnak és az ősmagyar dal-rivallásnak Költő voltam, slammer leszek, you know, ez most divatos. Lazák vagyunk és sokan, mint lúdfarmon a libafos. Mondhatod, hogy ez kurva jó, viszont ha mégis ágálnál, jusson eszedbe Coolio, vagy mondjuk a Lady Gágágá. Lehet, amit mondok, az csak rímekbe nyaldosott karcolat, de nem számít, mert szuggesztíven az arcodba hegesztem arcomat. Tudod, a gesztus gusztus dolga, de ilyen a slammer: hegeszti. Hát nem hiába nem Geszti a Geszta giliszta Anonymusa, mert a brand nélküli stiliszta, akinek nincsen nimbusza, az mehet a szaftosba. Amit én nyomok most hardkórba és szoftosba, az a zivataros Marketingek Himnusza. Nosza! A mimika, ami Mika Häkkinennek nem megy, nekem pompásan. Amikor a mamikorban lévő regimentek nyafogva és fanyalogva stílusomnak nekimennek, nem tudják, hogy most más van: a hagyományos költészeti gagyogások kora letűnt, stand up van és slam poetry, felejtsd el a betűt. Neked, öcsém, száz év múlva egy magányos tankönyv lapján homlokodra faszt pingálnak, én viszont most az enyémmel festegetek a spinéknek és az egész Place Pigalle-nak. S terjesztem az igét, ezt a popos módit – jó a műfaj, kérem szépen, van itt vátesz, ami minden tini bigét s copfos pónit két perc alatt, kérem szépen, kancává tesz. És mondhatod, hogy jó költő volt Ady, de a didit add ide. Felejts el minden eddigit! Ott van a gomb, nyomd csak meg bátran, hogy delete, és ásd el a tradíciókat! Come on, children, and dig it! Hát ne gyere nekem az ómódi költőkkel, ómódi művekkel, mert kinyílik a zsebemben a minikard. Tulajdonképp mindegy ma már, hogy mit művelt el "Forever Monday" George Poetry, vagy Steve Hard: a hagyományba vetett hit ma, sorry to say that, kínos hit. Mezei költő, open your mind! Az írott vers egy piece of shit.
217
