A SERTES LEGELTETESE SzabO Peter
Sertestenyesztesiink mintegy ezereves tOrtenete a tartis, de foleg a takarrnanyo2ls wren elvalaszthatatlan volt a legel6t6l, annak eilenere, bogy a sertes nern ke,r6dzo, harem mindenev6 allatfaj. Mind a vadsertes, mind az elmtslrevszazadokban a hazisertes *lentos apialekforrisa volt a legelo. A series, ha nem is olyan mertekben k%Odot -t a IegelOhOz, mint a kerOdz6k, igenyli a termeszetes kornyezeter es termeleseben, valamint termekei rnin6segeben meghalalja a legeltetest. kilattenyesztesiinkben az elmult evtizedeld)en bekavetkezett intenziv fejlesztes hatasara latvanyos eredmenyek szOlettek. Noveltiik allatfajaink genetikai termelakepesseget, megraltortatruk a tartasi es a takarmanyozasi technoI8giaka,t. A nagyletszarml es nagy alIatslIniseggei tertnel6 szoakositott telepeken a fajIagos hozamok novelesere torekves kozhen (vagy erdekeben) viszont a szarvasrnarha tOlnyom6 reszet, a sertesnomanyt pedig teljes egeszeben kiszakitotruk termeszetes kornyezeteb61. • Az eimillt 30 evben olyan tartisi es tqkarmanyozasi, teh4t kornyezeti valrozasokhoz volt kenytelen a series alkalmazkodni, amely ellentaips a faj fizioIogiai sajatossagaiv-al, elsOsorban mindenev6 voltival, A sertes emeszt15renclszereben, taplalkozasi szokasaiban es ezzel kapcsolatos oralort viselkedeseben ugyanis ang kovetkezert be v6ltozas a vadserteshez ]pest. Ha teijesen kiszakitjuk az allatat termeszetes kr5rnyezeteb61, megvonjuk tole a megszokott taplalek4t, a szabad mozgast, akkor a sertes kenytelen ehhez alkaImazkodni, ami rOvidebb hasznos eleturtamban, biologiailag gyengebb minos6g5 es dragabban eI6allitott termekben nyilvanui meg. A zoldtakarmany etetesenek elOnyei A. zoldtakarmanyt vagy termeszetes ailapotaban: szalasan illetve s2ecskazva, pepesCrve, vagy zoldnoveny.lisztkent etethetjuk a sertessel• A jelenlegi takarrnanyozisi teehnolOgiikkal es recept6rakkaI legfeljebb z6Id novenylisztkent juthat a serte* zoldtalcarminyhoz. Mivel a liszt eloaliftasa (szariras, darglas) koltseges, alkalmazisa nem terjedt el a takarm4nyozdsi gyakoriathan.
239
legelt fu vagy zbldtakarmany elfogyasztasaval tobb es ertekesebb feherjehez, vitaminhoz jut az anat. A zoldtakarmany jobban emesztodik, kisebb a mist- es a baliasztcartalma. TObb a novenyen a 1eveiresz, mint kaszalasra emu allapotban, es Cobb vegetacios vizet vest fel vele a sertes. Az emesztesi yeszteseg is kevesebb r mint a szaritott zaldtakarmany etetesekor. A zoidtakarrnany es a legelt fi izletesebb es a fejlett izerzekkei biro sertes tobbet fogyaszt beiole, A fa Iegeltetesre alkalmas korban taplaiobb es biolOgiailag ertaesebb, mint kaszlIisra Brett allapotban. A legelO filvenek szervesanyagabol a kerOdzi:5k 75-85 %-ot, a 16 50-60 %-ot, a sertes peclig 40-50 %-ot tud hasznosirani. A JO legela szarazanyaganak taplaloanyagtartairna azonos a gabonadaraeval, de negyszer annyi feherjet tartalmaz, ami a sertes szamica Inalonosen fontos (Csulds, 1952), A zOldtakarmanyok koziil a2ert is rendkival elanyOs a gyep, mert
rnindig tbbb fulfal kevereke es ezaltal nemcsak izletesebb, hanem kedvezt5en kiegeszitik egyrna.s feherje., arninasav -- es vitaminkeszletet. A fti gazdag !carotin-, C. es E.vitamin-tartalma miatt tenyeszilliatok szimara sz_aporodasbiologiai szempontbal is elonybs. Ha legelon vagy kifutoban fogyasztjak a zOldet a tenyeszkocak, a D-vitamin szfiksegiet jelent=i6s resze is biztositott. A Zegeles serkenti a sectet anyagcserejet, mert hatekany emesztOnedveivalasztist, emesztest es feiszfvodast biztosit, mikozben javitja a beiperisztaltikat es a belsarilritest, javitja a zoidetetes a tejtermeiest es a tej oss,zetetelet, feherje, vitamin es cukortartalmat is (1Cakuk-Schmidt, 1988). legel6 es sokat mozgO ant edzettebb, seivetei szgardabbak.
betegsegekkel szemben eIIenallabbak, Csontozata, izorazata, zsigeri szervei fejlet. tebbek, izfiletei szarazabbak, ivari elete ketivezObb (Herold, 1977) Osszessegeben a legeltetes es zbIdetete.s gazdasagosabb, mert igy - a kozepes genetikai kepe_ssegti sertes takarminyozisa olcsabb, - a nagy genetikai kepessega allatot - az eiobbin nil hosszu eletteljesitmenyre kepesiti, es mivel a lege1On
a kerflikiJiAk felhas2nAllsa thredake, mint a
sz-Ani-Ofldi
lculvdrakban, kornyezet- es allatkirriel6 termeszetszerd tartast takarrnanyozast test lehetave. A sertes szamara legkedvea6bb legelo az aljfuvekbol all. Az ilyen legel6k sok Ied6s levelet, vagy htsos, finom rostu szarat tartaltnaznak, amit a sertes
240
Cs
szivesen fogyaszt, de a nag r rosttartalmil nOvenyi re:szeket erintetlenin hagyj a . Ingovanyos, mocsaras terUleteket nemcsak azert kedveli a series, mert aij. filve.kbn gazdag, lianem azert is, rriert a talaj boveikeclik allati szervezetekben. A series kiv616 szaglasaval megerzi a gilisitaki csigak, fergek, bekak, egerek,
larvak jelenletet, a nedves taperOben .gazdag talajban es ezeket tiarAssal felkutatja, elfogyasztja (Schandl-Horn-Kertesz 1956). Sajnos az ilyen (el-Wet eloskod6kkel (rild& es szarfergekkel) fertazOtt lehet, arni a fertOzes veszelyet horclozza, misreszt e teraletek savany6 novenyzetet nern kedveli a series. A nidasban is csak addig legel, amig zsenge es cukord-Lis. Par evtizeddel korIbban a series a gabona arpa, valamint a hiivelyes tarlokon (bcrsO, 16bab) az elhullott magvak, kalaszok es azok csirdi bsszeg-yilitesevel jelentOs es energiadas tapanyaghoz, veIe egyidoben gytpiege. lokon is P.ratva pedig bOseges feherjeforrashoz jutott. Mennyisegben sok es etrendileg kedvezi5 hatasa apialek.hoz jutou a series a burgonya es repaitark5k jitatasakor, ami a tenyeszkocak es nbvendekek szamara kiiionosen kedvez6 volt (Bass-Gelei, 1979; B.6.6, 1989), Ai elmillt evtizedek nagy-lizerni mezOgazda.sagi gyakorlatabol rnind a tad& mind a iegeltetest kliigyel6 Nzemelyzet hianyzote. Ha nem is altaianosan,
de pl. a biotermei6sre berendezktd5 farmgazdasagokban a sertestards el6bb emlltett rnadja ismet terjedhet. Telepitett gyepek kozill akar fa, vagy pillang6s noveny eSeten a ksenge, el nern fasult reszeket, tehat a 'coral legeitetest kedveli a sertes. Evelo vagy eunyiri pillangosokat, rots vagy sz-ndani fu Iegeloket 15-20 cm magassag eieresekor kezdjuk legeltetni. A minel kisebb tipriasi veszteseg miatt tery szerinti szakaszos Iegeltetest celszera alkairnazni (Schmid', 1948). A telepitett gyepek k5ziil az olaszperjet javasoljak serfs samara, els6sorban Ontozott koralmenytk kozOtt. Szaraz talajon porcsinfeieket, disznaiparajt es libatop feieket, vaiarnint a fodros, levelu rnalyvat e az A-, Dvitaminban
es vasban rendkivd1 gazdag csalant is szivesen fogyasztja a srt0_..s,
A termesztett zOIdtakarrninyuk Mail! a piliangosok, els6sorban a vonoshere, a lucerna, a baitacim kedvelt a series szamara, de a szudani cirokfavet is szivesen fogyasztja (Kudrjavcev, 1950). A tenyeszsertesek takarmanyfelvevo kepesseget, tapialoanyag-igeriyet es legelakeszseget rnegfigyelve termeszetesen a legelo tipusatOl es bozarkutal is fuggOen - a 4•5 kg-nyi zOld nOvenyt 2-3 Orai legelessel a series elfogyasztja.
241
Hosszabb legelesi szakasz azert sem elOnyos, mert a sertes vagy eifirad es lefekszik, vagy intenziv turkklasba kezdve jelentOs kartetelt okoz a legelOn (Boo, 1981). A legele5 csak kiveteles csetben fedezi a sertes teljes taplaiaanyag-igenyet. Ha abrak kiegeszitesre is sziikseg van, akkor azt rnindig a legelo titan kapJa a se rtes. A milltban a tenyeszsertest mrtak szamara elkepzelhetetlen volt a llegeltet0.-s hianya. Az elfogyasztott legelok ertekevel kozel azonos gyakorlati haszna volt az anal szirnara biztositott mozgasnak. A serteshfzialisnak is szinte elengedhetetlen eidifeltetele volt a IegeIore alapozott es
edzett feinevelest biztosita suldotarets (saki, 1933; Csire-Kertes, 1961; Kertesz, 1966). A nogyfizerni sertsAllomany eimillt 2 es fel evtizedes tartisinak termeszetellenesseget bizonyitja, bogy nemcsak a lege16t61, hanem sok esetben a napfenyt61 es a tiszta leveg6t4:11 is elzartan tartjuk a sertest. Hasonla konalrnnyek jeilernzik az intenziv allatrartisra berendezkedo kistermelok sertesllominyat is. Onrencletes, bogy a kistermeloi sertesallomany egy reszet, killonOsen a tenyezz- es a navendekallatokat elsosorban gazdasfigi okok miatt - napjainkig termeszetszerCien tartjak, sot kisebb telepill6seken Iegelare jaratjak. Nyugateurapai publikAciOk es tanuirrarryutak bizonyiitjak hogy ezt gyakorlatot nem maradisig es igenytelenseg rnotivalja - hanem sokkal inkabb ,
Okonomiai szemielet - mert legelore alapozott hasonla tarreastechnologia terjed napjainkban Ott is (Thornton, 1988). Az ei6z6ek aiapjan 1lithato, bogy tenyeszsertest tortoni, tenye.sisiildoket nevelni, majd szaporitani legelteteses tartassal gazdas6gosabb es aIlategeszs6gagyi olc1361 is indokoltabb es elonyosebb, mint teljesen zart tartast alkalmaznl. Azokon a terdieteken, ahol a lege16, a ret vagy a szantoterillet korlatDzottan all rendelkezesre, vagy a ffild termokepessege idval6 es a nelv6ny. termesztes eredmenyesseget nem ell el az allattenyesztes hatekonTsaga, ott nem feltetlenul a legelaterCiIeten tartassal, hanern termesztett zoidtakarmany etetessel novelhetjuk a sertesek termelakepesseget as javithatjuk az agazat jOvedelmezdiseget. Harom evig tarto terrnesztesi
es
taltarmanyozasi kiserleteink eredmenye
szerint:
24 2
A vembes es szoptato koc6k napi takarrnanya'nak 5 k pepesitett zoicidel
tc
reerac5 kiegeszitese a vernhesiiiesi aranyt 5 %•kal, a kocankent evente
felneveit malacot 1 db-bal, a maiacak tarneget pedig 5 %-kal
novelle,
ikOzben 7,5 % kocatakarmany megtakaritast tett leherave, - A hizeisertesek napi 2 kg kiegeszit6 zoldtakarmany elfagyasztasakor 6-7 nagyobb napi testtOrneg-gyarapodis es 5 %-kal kedvezobb fajlagos takarrnAny/eatasznalas tnenett, 8 % -ka1 kevesebb feberArut ternaeltek,
A. vegetaei6s id on ;civill a tartositort zoldtakarmanyok, a szilazsok is allandO komponensei es kiegeszitoi lehetnek tenyeszserte.seink takarminyainak, amelyre az lrrkxrlt evekben mar tobb pelda volt a. nagruzerni szakosltart sertestelepeken A legeltetes mellozesenek okai A mar emlitett iparszera zart carts mellett els6sorban iegel5gazdalkodasunic fejletiensege es nem a szakertelern hianya a legeltetes meMzesenek fo aka. Bar foldrajzi es egbajlati adottsagaink is kedvezotienebbek a ret- es
legelagazdOkodAs samara mint Nyugat -EurOpAban, a lernarazias fo aka aegis abban a szemleletben keresenc16, arni alapjan a legelonek szint teriiieteket kijele[itek az elmult szaz ev aim. Remelt, legelonek elsOsarban a szant6foldi ml:ivelesre alkalmatlan, kUves, kopar vagy szikes terilleteket hagytak meg, A masik 16 ok a legeltetesi technika hibdja vagy bianya. Pedig ez me bbi rrig fontosabb lehet, mint map a feihozam (Csukis, 1952). A jov6 iehetOsege TenyeszaBataink egeszsegi aliapata, elettartama es reljesitrnenye azAltal is novelheto, ha alamszalmat heiyeziink alajuk. A sends a tiszta szalma egy reszet elfog-yasztja es jobb a ki5zerzete, egeszsege, pedig szamara nem sok aperreket, siek negaav feherjeectdket jelent a rosy erneszte,'se. Mi6rt near adunk akkor serteseinknek konnyen erriesztheto, feherjeben, vitaminban gazdag, jó etreridi hatisti zaldtakarmanyt? Valoszind egyszenien azert, mert ellentetes volt az elmult evtizedek nagyazerni gyakorlatival,
es
korszentlennek,
ttilhaladottna.k nyilvanitottak. Pedig a legelOgazdaUtadas es a legeltetes nem szakseg szerint jelenti a mez6gazciasag kezdetlegesebb fokit (Csukks, 1_952), amit a nyugat-eurapai gyakariat is meger6sit. A privatizalt nagytizerni llIattarta telepeken es ieend6 farmgazdasagokban is meg kell fontolni a tenyeszallataknak a zOicitakarmany etetesenek vagy a legeltetes bevezetesenekleheteiseget,
243
nig hazankban a nag-y fajlagos hozamokat es az elomunka hatekony kihaszhAlisat csak renclkival naveky8 gyogyszer- es hozarnmovel6k feihaszri alasayaJ
lehetert elerni, Nyugat-Eurapiban a kEiliihdPz6 kemikaliakted
yegyszer-, gyogyszer- es hozamn6yel6ktol rnentes terinekek kereslete n6 a rohamosan emelked6 Ara eilenere is. A. bioterrnekek el6allitas-folyamatanak egyik meghatarozo eleme a ter-
meszetes allattartas, amely a series eseteberi sem kepzelhet6 el a 1ege16f11-, vagy may termeszetes zoidtakarrnany etetese
Nagy val6szindseggel a kOzell jdvObeil a sertesseipiackepes, min6segi Altai term& elepallitas egyik hatekony lirja lesz a termeszetes tartasi- es takarinanyozasi technoi6glik kialakitasa es ajboll alkalmazAsa., kalepnos tekinterm] a legeitetesre es a zoldtakarminy etetesere. Felhasznalt irodalorn Hasa. j,-Gelei L: 1979. Gazdasagos sertestartas a haz koral. Mg. Kiadep.
Blidapest. Boo I.: 1981. Amig a malacbOl hizottsertes lcsz iizetriben Mg. Kiac16. Budapest.
farrngazdasagban.
Bob L. 1989. Serves a kisgazdasagban. Mg. 1Ci3c16. Budapest, CAVA
Serkshiaka.13,18,
s2.ya1f.5241a2... lihliegipt-st.
Csire L.-Kertesz F.: 1961. Serteshizialas. Mg. ICadel. Budapest. Csukas Z.: 1952. Takarmanrozastan. Mg. Made). Budapest. Herold 1977. Takarmanyozastan. Mg. Klado. Budapest. Kertesz F.: 1953. A sertestenyesztes es hizalas kezikonyye. Korryv- es Lapkiad6 Vallalat, Budapest. 549. Kertesz F.: 1966. Sertestenyesztes Allartenyesztesi Enciklopedia III. katet. 117. Szerk. Horn A. Budapest, Mez6gazdasagi Kiado. Kakuk T.-Schmidt.j.: 1988. Takarmanyozistan. Mg. Kiadep. Budapest, Kraloviris2ky U.P.: 1957. A hazkertili aliartarrb. Mg. Kiadei. Budapest. Kudriavaev, P.N. 1950. A serrestenyesztes kezikanyve. Mg. Mario. Budapest. Schandl:.; 1948. Allattenyesztestan 1V.k. A sett& tenyesztese. A szerz6 kiadasa. Budapest. 145. Sehandl J.-Horn A.-Kertesz F.: 1956. Sertestenyesztes. Mez6gazdasigi Kiac16. Budapest. 247. Thornton, K. 1988. Outdoor pig production. Ipswich, 1-206. MLC Pig Year Book 1991. 1-114.
244
Osszef ogla 1 As A seats terrnelaepessegeben i , tartasaban es takarmanyoz1s1b an az pmilr evszazadban melyrehat6 valtoz6s kOvetkezett be. A hozanlok n6velese es a fogyasztai igenyek vlitozas a , va!amint a OyedelmezOsegre t6 rekv65 ra) sertest szinte kizarOlag abrakfogyaszto erdkbnamiv6(or ailatfajkent tartjuk. Kfilonosen az eimi t 0 men olyan tartasi es takarmanyozOsi, tehat ki5rnyezeti valtozilsokhoz volt kenytelen a sertes alkalmazkodni, arnely ellenteres a faj ftziol giai sajitossag-aival, elsosorban rriincleriev6 voltaval. A termeszetes kOrnrezet
raplalek, a szabad mozgas, legialdbb
egetteressel biztosichat6 serfs szaivarg, Ha faegmgaivi-
-
h1hn-6-1 ezo:
2.7
etteret, akkor a sett& kenytelen alkalmazkodni a megvalrozott kornyezethez, am] kiliZnOsen a tenyeszillatok rOvidebb elettartarraban gyengebb minosegil es dragabban el llitott termekeiben nyilvanul me g, Meggyozodesern, hogy mar a kezeli joveben a sertessel mini5segi Iliad
termeket gazclasigosan csak 15m1 rudunk eloallitani, ha a tartasi- es takprmanyoza.si technolOgiik kialakitksanal a sertes szamara Ojra rerm4szetes kOrnyezetet es terrneszetszer'Vi talcarmanyozst biztosfrunk,
245
THE GRAZING OF SWINE P. Szabo
During the last 100 years, significant changes
have
taken place in the production capacity, keeping and feeding of swine. In order to increase yield, to be profitable and
meet the changing demands of consumers, omnivorous
swine are
now kept exclusively on forage concentrate. Especially during the past 30 years, swine have
been
compelled to adapt to keeping and feeding methods, ie-changes
in their environment, which are contrary to the physiological characteristics of this species, especially their omnivorous nature.. A natural environment, natural food, and freedom
of movement can best be provided for swine by grazing. If the animals are deprived of this habitat, they are forced to adapt to changes in The environment, which •results
in
a
shorter lifespan of the breeding stock and products of lower biological value obtained at a higher cost, There is no doubt that the only way to profitably ob tain quality products from swine in the near future will be to develop and utilize keeping and feeding technologies which provide them with a natural environment.
246
