ALLATTENYSZTES ES TAKARMANYOZAS. 2006. 55. 2. 127-140.
127
A GYEPTERULETEK LEGELTETESE* Resz: A LEGELoHASZNOSiTAS ALAPELVE1 (SZEMLEC1KK) FORGO ISTVAN VATTAMANY GUSZTAV TECSY LASZLO — GYORKOS ISTVAN
OSSZEFOGLALAS A,gyepgazdalkodas•evszazadok Ota fontos, a mainal fontasabb szerepet toltott be a mezogazdasagban. A piacgazdasag bevezetese a gyepterrnesztesben, -hasznositasban, az allatalfomany nagysagban es osszeteteleben is jelenti5s valtiozsokat okozott. A szakirodalmi hivatkozascpkat attekintve a rnunka saran a legelteteses gyephasznositas feltetelei, problemai es kerdesek kerultek :)sszegyCljtesre allatfajonkent A szarvas.r.narha 6s4uhtenyesztes egyertelmilien es szorosan a gyepek termese hez kbtheto. A kOrodzoomany aranytaJanu3 kis letszamanak ni5velese es terUleti eihelyezkedesenek kedvezobbe valasa az agazatok fejleszteset szolgalna. A to legelteteseben is clengedhetetlenek a legeldterbletek, mely teruleleken tbbb allatfaj is legeltetheTO a loyal egy iddben vagy utana. Sertesek u illetve Aida legeltetese a haztaji vagy kisCizemi tartasban, az aria alkairnas fajtakkal perzpektivikus, a ICid eseten szUksegszeru. KOlonall6 legel6ket. legelbszakaszokat kell szamukra biztositarti, legelesi sajatsagaik, legelore yak') hatasuk miatt. A lenyesztett vadfajok legeltetese, az eirn6it ket evtizedben kerult eloterte, mely vadfajokbOl Magyarorszag komoly gazdasagi potenciallal bir es ennek kihaznalasara riegfelela gyepterCietekkel reridelkezik. A szakaszos 'iegeltetes valamely mOdja, minder gyepet hasznosita allatfaj reszere.lavasofhatb. A gyepek hasznositasa fOgo az atlatallomany faji sajatossagaital, tovabba az elelmiszer-termeles, taj-ferintartas, es a videkfejlesztes kovetelmenyrendszeretol, valamint fontos szerepe van a bioldsokfelese. g rnegOrzese-ben is. ,
SUMMARY orgar – Vattamany, G. – Tecsy, L. – Gyorkijs. 1.. UTILIZATION or GRASSLANDS BY GRAZING PRINCIPLES OF GRASSLAND UTILIZATION (REVIEW, 1st Part) Grassland farming has traditionally played a more important role in Hungarian agriculture than it does now. Introduction of the market economy has brought about significant changes in grassland Iirrming and utilization, and also in livestock size and composition. After looking over the relevant technical l i terature, the requirements and problems of grazing were gathered and surveyed in case f different animal species_ Cattle and sheep breeding rely closely on grassland yields. To enlarge the disproportionately small numbers of ruminant stock and to change their location could serve the development of these sectors in a positive way. In case of horse grazing, pasture lands are essential for other animal species to graze along with horses. The grazing of swine and geese usually (Incurs on household farming plots or on small-scale farms. In view of their grazing characteristics and their effect on pasture land, geese need separated pastures. Grazing of wild species has be(;orne conspicuous over the past two decades. Concerning these wild species, Hungary has great iloonornic potential and possesses the necessary grasslands for such development Some methods ol on and off grazing can be recommended for every kind of grazing animal. Utilization of the grasslands depends on characteristics of the grazing animal species, on the requirements of the food production, on environmental protection and rural development, and is of great importance for the preservation of bio- diversity,
Az Osszeallitas elsO resze az altalanos, a masodik, resz (2005. 55. 4. szam) pedig az allatfajok nierinti megallapltasokat tartalmazza, (These reviews contain two parts. The first dealing with the gi.".neral problems, the second (in 2006. 55_ 4.) discuss it according to the kind of animal species)
i- orgO es mlsaf A GYEPTEAOLETEK LEGELTETESE (1 rest)
Lc?
BEVEZETES, CELKITCIZOEK Az elmOlt evtized termeszetk6zeli allattartast, 61Iatbarat, kornyezetkirrefo 61Fattartasi es navenytermesztesi technikakat-, tecnnolOgiakat eloterbe helyez6 gazdalkodasa rnegkivanja, hogy a legtermeszetesebb takarmanykent es az allatok tartasanak helyekent szolga16 gyepterilletek hasznositasat vizsgalat ala vonjuk. A tarsadairnr-gazdasagi kdrulnnenyek, a piaci viszonyok, mindinkabb a biotermekek, a kime16, aNatbarat technologiakkal keszOrt elerrniszerek eloallftasat serkentik. Ezen kivanalmaknak megfeleive, hazank allattenyesztesenek, allattartasanak az 1990-es eveket koveto stagnalasi [doszak utan is egyertetmOen a termeszetbarat, kOrnyezetkimelo palyara keflailni, FO celkitEizesunk, hogy bemutassuk hazai szerzbink koziemenyeire hivatkozva a gyeptenTeteket, azok gazdasagi alratfajainkkal torten6 hasznositasanak rn6djait, az aliatok szamara biztositand6 feltets1eket es a legeltetesben repo ienetosegeket. A dolgozatban, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a 16, a series, a ICK1 es a vadfajok legelovel szembeni igenyet, a legeltetes modozatait, alternativait es feltete1et Kivanjuk szakirodalmi adatokkal alatarnasztani, A dolgozatban nern foglalkozunk a legefteteses hasznositason kivuli hagyornanyos es alternativ gyephasznosftasi rnadokkal.
HAZANK GYEPTERCILETEI Steller es mtsai (2000) a vita g gyepgazdalkodasanak ket iranyzatat mutatjak be. Az egyik iranyzat a fejlaido orszagokra jellernzo, emberi beavatkozas nelktili, a termeszetes gyeptermes hasznositasara iranyul. A masil< iranyzatban megfigyeihetO az emberi beavatkozas killOnbozo foka, a gyepek extenziv hasznositasat61, az okohogiai adottsagok maximalis kihasznalasaig Hazank gyepgazdAlkodasat (On. Ids input, kis output tfpusOkent) a fejlett orszagokeval egyLitt ide soroljak. Nagy (199Th) hazank gyepteni1eteit nagy, kOzepes 1nputd, valamint extenziv hasznositas6 rendszerekbe sorolja hasznositasuk es kornyezetterheIesOk szer1nt. Magyarorszag gyepteriuleteinek es allatallomanyanak nagysagat az 1. tabiaziat szemlelteti. 1. tablazat Magyarorszilg gyeptertilete, a fontosabb allatfajok allornanynagysilga es allatsurOsege (KSH, 1995; 1999; 2004) Evek (1 )
L6(5) Gyepterdlet Szariasmarha 3 Jun(4 (ezer ha)(2) allornan szamosallat 7
1994
1148
1998
1147,8
754 400
74 053 62 400
2003
Series 6
594.
396
Osszevont ailatscliriiseg (szarnosallatina)(8) 1,29 1.28
560 082
1,22
Table 1.: The grassiaocl area, the main livestock and the animal density of Hungary (K H, 1995:1999; 2004) year(1), grassland area (thousand ha)(2), cattle(3), sheep(4), horse(5), p g(6), livestock(anirral unit)(7), contracted animal density (animal unitiha)(8)
ALLATTENYESZTS ES TAKARMANYOZAS, 2005. 55. 2_
129
Az adatok tajekortat6 jellegek, rrth/ei az alfornany tereleti elheryezkedese, valarnint ennek ktsitrnhethen a gyepterUetek es a kornyezet terhelese, az allattartas emissziaja heterogennek tekintheto_ A termeszetvedelmi oFtalom alatt ado gyepteruletek nagysega es teruleti elhelyezkedese jeFentOsen befo[yasolia a rajtuk lege!tetheto allatok fajat es airomanynagysagat. sertes Az 6ssze'vont aatsarCisecl — a gyepteruletekhez kevesbe kbtado nelkill 0,7, rely jai/al kisebb a nyugat-eurapainal. Az alacsony aNatsCirOsegnel meg kedvezot[enebb a heterogen eroszlas es az allattartOk foldneikelisege, Ve[ernenyenk szehnt tovabbi ‘nzsgalatok szuksegesek a gyepteruletek es az aUatallomany he$yi, regtionalis viszonyanak megismeresehez, elemzesehez, melyek Szabolcs-Szatmar-Bereg rnegyeben nnegkezdadtek (Forgo es rat a/, 2004ab). A gyepek hasznosithatesagar61, mThasegerol
Der es Marton (2001) hazank gyepteruleteit, a hasznositas alapjan, a kovetkezokeppen csoportosqjak: Vedatt 5lletve \fee, gyepek . - SzigorOan veciett gyepek, ahol sernmilyen hasznositas sincs. - Nemzeti paricok es tajvede[rni korzetek nem szigor(Jan vedett gyepei, ahol a nasznositas szukseg szerinti kaszalesra, valannint kimero legeltetesre kortMozOdik. - Talajvedo gyepek, ahol a legeltetes es kaszafas olyan mertekLi rehet, ami nem csOkKenti a gyep talajvedo hatasat (extenziv hasznositas), Termelo gyepek: - Nern rnaragvazott, vagy csak kis adage mUtragyaval kezelt kOzepes termokepessegd gyepek, ahol a gyephasznafat korszera technikakkal tbrtennet, raita tenyeszellat heveles fillet e nOstermeres folyhat juhval, !Oval, szarvasmarhaval esivagy vadakkaL - intenziven mutragyazolt, vagy termokepessegu gyepek, ahol a hasznositas rehet intenziv legeltetes vagy rendszeres kaszalas (szilazs, szenazs vagy szenakeszites). Rajta intenziven terrne[O tejela teneneszet, vagy juhaszat is rntlkbdhet. Az eld, z6 feosztassal bsszhangban, a gyepteruietek hasznositasa a ktivetkezokeppen torLenjen: amig a nOvedek ternnese nem table mint 5 tiha Cegeltessak: ha a termes meghaladja ezt, akkor mar keszithetUnk szenat; es 15 tiha-os termesszint elerese titan javasolhatO a sziiazs keszites (Vinczeffy, 1989: Nagy es Vinezeffy, 1997ab), Lang (1992) hazank gyepterDleteinek 55,5%-at intenziv termelesre arkalmas gyepnek, 18,6%-at extenziv termelesre alkalmas talajved6 gyepnek, 25,g%-at gazdasagosan nem javthat45 talajvedo- es szarvany gyepnek minositi. Babinszky (1991), Der 0994), valamint Steller s mtsai (2000), arra hivjak fel a figyeimet, bogy gyepeink hozanna loyal elmarad a szant6foldi kulturak termesatlagatal, ill. az bftiolOgiai potencial altal meghatarozott szint-ta A gyepek termasenek noveiesere fegnagyobb hatasa tapanyag-gazdalkocias szaKszerill vegrehajtasat es a tapanyag-gazdalkodas bkolOgiai szennporVi tervezesenek alkalmazasat surgeti Banszki (2005) tObb evtizedes tapasztalatai alapjan. A gyepterWeteket azok terrresszintjetO[, agrononniai aliapotuktai
i_r
ETESE.
resz)
fuggi5%n eiteraen hasznosithatjuk. A gyepek termeset ziNden e tartOsticAt 101 . maban etethetjUk. A zdicietetes regregibb es legelterjedtebb forrnaja a legertetes, mely lehet kosarazia, panyvgs, szabad, pasztorola, szakaszos, savos, adagoit legeltetes. A zoidtermes kaszalas utani etetese is alkalmazhat6 A gyepnbveny keverekeket a piNangasok binthozesanak idejen vagy a viragzAs kezcieten, rntig a pazsittivekel, a bugahanyas ideer/ a leggazdasagosabb kasza)n (Haraszti, 1977). A termes tartOsitasera szaritas vagy erjeszteses (nedves) tartositas szolgai, A szaritas saran termeszetes leghomarsektet segftsegevel szenat vagy forrolevegO segitsegevel zbidlisztet, ifietve be1510k pelletet es pogacs6t is Icesz[thetUnk. Az erjeszteses tartostas saran eiblonnyasztott ttboi szenazs, azonna4 szecskaz,jss&, beszaAWs kitan pedig szii6zs Iceszilinet (Szabo, ig77; Barcsk es mtsai, 1978; Vinczeffy es mtsai, 1993; Schmidt, 1995). Szabo (1996) szerint a leget• fuvenek szer,ses arvogaW a k6tticiziA 75-85%-ot, a to 50-60%-ot, a sertes 40-50%-ot kepes hasznositani. Vinczeffy (1999) szerint a termeszetes gyep gyogynbvenyeinek 6svanyianyag-tartaima 70-0%-kal tabb a tegjobb %veknei es piliangOsoknal, nnelynek erteket a mestersegesen OsszeaVitott nOvenyi keverekek nern erhetik el. A rely fekvesu, belvizes terDietek legmegtelOabb hasznositj i rrbcija a gyeptermesztes es a gyepre alapozott ailattartas (Tar, 1979; Belenyessy, 1979). A degradlt, de nem szennyezett taia.lokon ietrehozott gyepesitesek, es az a4fti#i szerkezeteben ieromlott tarajO gyepesitett teruletek iegeltetese Javasolhato, rely teruetek megfeleto terheles mOett fokozatosan ja -vWnak, TU1 sok aiiattal ege?terve, a f(Iiiiornarty conifik a#ulhasznosftas eseten, pedig gyomosodik a gyep (Vinczeffy, 1992; Nagy 6,s Vinczeffy, 1995, 1997a), arnit figyelembe ket! venni a gyepterCitetek hasznositasa,nak tervezesekor. FOir3p as rntsai 75) osszefog)alai muni6jukban a gyepten.iletek t&epites6rek, polasAnak, a termes betakaritasanak es tartOsitasanak geprendszereit niutatjak be. A gyepgazdalkodas geprendszece — a je rnintisegu gyepternes eloallit6sahoz es betakaritasahoz korunk kivartaimaink rnegfeleloen a talakuiva, teiles mertekben rendelkezesre all. ,
A termeszetes iegeliak hasznositasarOl A magyar gyepterOfetek 50-60%-a — rninosegetol fuggetleni.:11— nern ker0) hasznosiOsra, a terrneszetes gyepek pedig, kezeies r elfcul nern adnak elegendo tersest a kaszalashoz, csupan a legelteteshez (favor es mtsai, 1999; Nagy, 2001). A termeszetes gyepek intenzivebb rnavelesenek koltsege gyorsan megterol r rninderneliett szantafOldi to nnegtakarmany elOailitasara lekOtOtt terDieteket szabadit fet drun6vervek ternlesztesere. A gyepek szarnara optirnaiis fOetelek teUesalesekor, a terrnesztett tamegtakarrn6nyok, Uletve a vetett tegerOk nem gazdasegos versenytarsai a termeszetes gyepterUeteknek, melyek csa)( nagy hozamok rrieliett hasznosfthatOak gazdasagosan. A termeszetes gyepek fCihozama 15-20 Una, ami negy nOvedekben, atlagosan, a kdvetkez5Keppen oszlik meg; 1. nOvedek 40%, 2. nOvedek 30%, 3. nbveclek 5%, 4. nOvedek 25%. Az elsa es masodk nitNeciek meg kielegt 64iataink taplaloanyag ig6nyet, de a harmadik rTavedbk meile mar kiegeszit6 lakarmanyckat keri adnunk (Heroic' es Javor, 1984; Mucsi, 1997), Bodo (2001; 2005) es MihOk (2005) szerint a term e-
ALLATTENYESZTS ES TAKARMANYOZAS, 2006. 55. 2.
131
szetes gyepterUletekhez kapcsolaido hagycmanyos tartastechnologiak alkalmazasa, az oshonos r evszazadok alatt a tajhoz alkalmazkodott fajtak tartasa, tenyesztese fontos feladat, hiszen a terrneszetes legelok hasznositasaban szerepuk eLvitathatatian. „A tajak OkolOgiai egyensCilya, az oft eld novenyek es allatokletszaman, es ezek egyens6Iyan murik." Karpati (2001) szerint a _cserjesedes melfett, tajklegen nOvenyek is veszelyeztetik a termeszetes gyepeinket, ami ellen termeszetvedelmi hatosagok gyepkezeiesekkel, ifletve hatasagi eszkazOk alkaimazasaval probalnak intezkedni,.tbbb-kevesebb sikerrel.. Vere.ss (2005) a Hortob6gy — mint nagy kiterjecies(1 teslnesLet\i.driekv, p6idAaTa l'i -tvercozva a ligye'imet a gyenge termokepessega legefak hasznositasara, melyhez tarsadainni Osszefcgast es a termeszetvedefmi hatosag hathatos segitseget sUrgeti. Kovacs (2005) a tarnogatasi rendszert csak a jelen ailapot konzervalasara tartja eregendOnek Bianszki Es Barcsak (1999) ve[emenye szerint, a termeszetvedelem es a gyepgazdalkodas feiadatai koze tartozik, tObbek kOzott a mersekelt adage, de szakszerd rnatragyazas, a kornyezetkimelo technolOgiak alkalmazasa, celszerCi fasitas a legelokan, a termeszetvedelmi feladatok oktatasa, es a szaktanacsadasi rendszer fejlesztese. VelemenyUkkel megegyezik Arad/ es n-Itsai (2000) velemenye, de szerintak a szakaszhatarok fasitasa OtkOzik a tajvkielmi eloirasokkal.A, gyepterDletek fejlesztesenek lenetoseget, talajaik minOsege is nneghatarozza_ lgy a homoki gyepek allapotanak javitasahoz eloszor a vizellatas[ viszonpAat iceletAe 3a tarp e st:3 1621-1 Varga, 199Z), A szemba vehotO hatranyok mellett, Nagy es Vinczeffy (1997b) velemenye szerint, a termeszetes gyepek legeitetese, az all at szervezetenek es a fajgazdag, gyagynOvenyekben bovelkedo gyepek iisszhngja, a nyugodt kOn.ilmenyek kozotti termeles alapfeltetelet ny6jtja, Kralovenszky (2005) szerint a szantb terOletek kivonasaval varhatOan nbvekvo gyepteruletek nagysaga, a mar megleve hasznosItasi problemat fogja az eleimiszertermelesben, a taj-fenntartasban es a Diologiai egyensbly megorzeseben tovabb meiyiteni r fontos szerepet egyre inkabb keptelen lesz ellatni a gyep-agazat. A kbzeli Avobe tekintve, a KAP-reformmal bszhangban, a kutatasoknak, vizsgalatoknak, fokent a karnyezeti terhelest csoi
r-orgo es mtsai: A GYEPTEFZULETEK LEGELTETESE (1. rest}
Az ar6nyok a kdzeiroultban tovabb rorNottak. Az abrakfugyaszt6 eiatfajok magas aranya megdrag tja az eratitermek-eloAllitest. Az eleIrniszer-ternnelesben feetelrendszerenek valO nnegfeleles, az okologiak bio-allati terrnek eiaallitasanak eri5sOdeseveI felertekelodOtt. Szmodfts (1992) egy masik problemat vet fel, miszerint a nriezOgaZdasagi termeles intenzitesat jelz6 allattenyesztes Eilsurya lecsokkent, mar 1991-ben a nbvenytermesztese (54,9%) volt a fo szerep_ Az abrakfogyaszt6 allatok konkurensei az embernek, mivel az ember Altai is hasznosithatO tapanyagoKat fogyasztanak, illetve a szaroukra szaseges takarryanyterm6 terCileten az ember szamara kozvetlenCilterrneihetnenk elefrniszert. Ezen ckek itldokckak a szap4ascriar‘la akcovnimi nit. ,,Je,des t a seats'Mt, 41-4r1.n.)ta szemben. A legeteteses 1 -1Dsmarhatart6s varamint biotermek eloaiiftes reszaranyanak nOveles kivanatos Ienne (SzabO, 1998; Lapis es rntsai, 2003; Tdzser- Os rntsai, 2005), Az eErniLtit 50 evben egyeten kormany sera forditott kelH5 figyelmet a regeldkre alapozott alrattartas fejlesztesere (Nadi as mtsai, 2000). Nagy (2005) az ariatalromany csokkenesevel parhuzamosan, a takarmanyternlo csOkkeneseneK es a fadhasznalat aranytaiansagainak probremajet hangsi:flyozza. A kerOdzi5 ailomany nov&ese lehet a gyepterCilet-hasznositas probemainak lehet6sge,
A LEGELTETESES GYEPHASZNOSiTAS A legeitetes elonyei: Az egaszsOges Oat es az olcso alrati termek elOartasanak lehetOsege a legeitetes. TermeszetszerG tarta.sW beszeihetUnk akkor, ha az ailatok jeleniete a legelon allancro es az megfelelO niintisegD es kellai mennyisega fOvet biztosit szamukra (Mucsi, 1997). A legeitetett allatok eg6szsegi allapota kedvezabb, rnert a legeltetes elbnyOsen hat a sziv, a tam fejlodesere, az eiresi renderlenessegek ritkabbak, jobb Iesz a vernhesDlesi arany is. A lege[tetett allatok kornyezeteben ievO fertozo csirax szarna, az ultraibolya sugarzas bakteriumalo hatasa miatt. joval kevesebb (Schmidt, 1995). Kovacs (1990) a regelot tekinti a legolcsobb takarmenybazisoak e higeNai szempontbd a legkecivezobb tartOzkodasi helynek. Bizonyftott az is, hogy a szaksz,eraerk e,geAtetett. aAkat.c 4c. hasuns ekettartarn me.posszabttidik. Az at igenye szerint legelhet es Arogathat a szamera teijes ertekCi fubol, A legelo nOvenyzetenek 69%-a gyOgyhatasi] (tObb mint 500 faj) es kb. 200 emberi etkezesre is a!kalmas naveny tatalhat6 rajtuk, ami (az interziven termelo allomanyokat kiveve) fblasregesse teszi a legelOn a takarrnany kiegeszitOk es vitaminok arkalmazasat (Vinczeffy, 1999). A legeltetett ellatok OretekLikk& termeszetes mOdon gyarapitjek a talaj tapanyagkestretet, a szerves tragya tapanyagvesztese a mOtragyakenak 25-30%-a. A szakszeru legeltetes jelentosen cst.Kkenthet az aiiattarto kbltsegeit, pi, a legelof6 betakaritasi koltsegenek eirnaradasavai (CzakO, 1976; Horn, 1993; Schmidt, 1995; Szendrei, 1999; Petc3, 2001). A (eg&tet6sf technodgia hi ai: A legeltetes elmaradesa eseten a legelok novenyzete atalakul, elgyornosodik, bokrosodik. Atiagos idotartama hazankban 100-150 nap, ami jeientosen
ALLATTENYESZTES ES TAKARMANYOZAS. 2006. 55_ 2.
1'33
elmarad a kivanatos es lehetseges 200-260 napt61. A ki magassaga szerinti legeltetes pazar16 feherje fogyasztast eredmenyezhet. A legelbszakaszokat nem merik ki egyenletesen, tobbnapos szakaszokat legeltetnek, ezert az allatok Altai fogyasztott fu napi mennyisege valtoz6 (a szOkseges 50-150%-a kbzott). A to legeltetes hatasara a kedvelt fuvek kiszorulnak a tarsulasbol, kimerul a talaj kimag keszlete. Nincsen megfelelb mennyisege es jib minasegO ivaviz biztositva a legelokon (Szeman, 1999; Peti5, 2001). Altalanos es megalapozott az a velemeny, mely szerint a nem Iegeltetett allatallornanyok egeszsegi allapota gyengebb es a szaporodasbioI6giar, valamint mczgasszervi betegsegek gyakorisaga nagyobb a legeftetett allomenyokhoz Vszonyitva, A iegeltetes modozatai: A hagyonnanyos es egyedi jellega panyvas legeltetes valamint a kosarazO legeltetes a nnUtban volt nagyobb jeientOseg6. A szabad legeltetes rendszertelen gyephasznalatot jelent, mely esetben a gyep terrnesenek fOggvenyeben az allatok vagy enesek maradnak nagy terLfetek bejarasa mellett, vagy a trprassal, valogatassal, tullegelessel okoznak karokat (Hareszti, 1977; Viriczeffy. 1993). A pasztorob legeltetes napjainkban a juhok a legelterjedtebb legeltetesi mOdja, PasztorolO Iegelteteskor olyan teruleteket legeitetnek, annelyek szaraz talajuak, apr6 iffy° szikesek, kbvesek, dombosak. Ilyen aiternativ nnadon legeltethetbk a szenliskertek, a terrineszetvedelmi terUletek es a vasarterek is, A kUlenfele gabonatarl6kon, repatarlOkon megnAthato a zbldtakarrnanyozas idoszaka akar 230-240 napra is (Vinczeffy, 1993; Mucsi, 1997). Pell es TO2s6r (2005) a pasztorolb es szakaszos legeltetes hatasat vizsgalva megellapitottek, bogy szakaszos legeltetes esten 25-30%-kal nagyobb a termeshozam, 20-23%-kal kisebb a taposasi veszteseg, es kedvezObb a legelo botanikai osszetetele is, mint pasztorolb legeltetesnel. Mindez megerositi Reischner (1899) mar tObb mint szaz eve tett megallapitasat, aki a mestersegesen terepitett legel6k szakaszolasat, es a szakaszok 2-3 hetes pihentetes Wan' legelteteset javasolta. A szakaszos legeltetes lenyege. bogy a legelOterDlet elore meghatarozott, aliando vagy attelepithetO m6don kortilkeritett szakaszat teljesen lelegeftetjOk, utana masik kijelolt teruletre hajtjuk az allatokat. Egy szakaszt 4-6 napig legeltessUnk. A szakaszok nagysaga a legeltetni kivant allatok szamatol es a gyep eitartO kepessegetO1 fUgg. A szakaszokat felhajt6 utak kbtik bssze, az egyes szakaszokat attelepithet6 viElanykaramrnal (elektromos keritessel) kisebb szakaszokra oszthatjuk, mely segitsegevel egy-ket napi taplalOanyag-szuksegletet fedezO terOletet zarunk karul. Az allatok valogatOkepessege a rninirnumra csbkkentheto a szakaszvalta legeltetesi eljarasok valamelyikenek alkaInnazasaval. Az adagolt legeltetessel fokozhatjuk a szakaszos legeltetes elOnyeit, mely eljarasnak hazankban csak a majusi-jOniusi nagycbb fl.ihozam(1 honapokban van jelentOsege. (Baintner, 1976; Haraszti, 1977; Mucsi, 1997). Bock) (1992) a vilIanykaramos legeltetes hatranyakent emliti, bogy a dolgozok munkarendje nem ilteszkedik az allatok legelesi szokasaihcz, err iatt a kijelblt bekeritett szakaszok jelentik a j6 rnegoldast. Az 2. tabiazat a hasznositasi modokat szernleIteti_
i-orgo es mtsai: A GYEPTRULETEK LEGELTETESE. (1. resz) A2. tablazat LegelOtipusok es azok hasznositasi lehetosegei (Haraszti, 1977 alapjan rrOdositva) Legel6 tipus(1)
Hasznositasi rn6d(2)
L6(5) i Ser czifi(7) Szarvasmarha(4) Itg_ttl,_ .
Juh(3)
Ailand6 legell5k(9)
sgyepek(1Q) Mesterseges legel5(11 Mesterseges Y,B.brk4 2) Lapi legelo(13) Alkalmi le eiok(14) Kukoricatar16 15 Gabonatan6(16 Gabonatar16 arvakelese(17 Burson atar16 18 1epar- 5 .19 ) Pillangos takarrnany-ndvenyek tarloja(23 Utszelek, aroknartokt211
legeltetes(22), ,, , , kaszaias(232 legeltetes(22), kaszalas 23
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
i
kas - alas(2)
________] legeltetes(22), kaszalas 23
x .
le eltetes(22) legeltetes(22)
________
.
legeltetes(22)
x
le•eltetes 22 leeltL i
x
.legeltetes(22)
x
x
legeltetes(22), kaszalas(23)
x
x
x —
)
x
Table 2.: Pastures and the methods of their utilization (modified by Haraszti. 1977) pasture(1) r utilizational rnethod(2), sheep(3), cattle(4), horse(5), pg(6); poultry(7), grazing(8), permanent pastures(g). primeval grass]ands(10), artifical Pasture(1 1 ), artifical hay-field(12), moor pasture(13), incidental peistures(14), maize stubble(15), grain stubble(16), volunteer plants on grain stubble(17), potato stupble(18), turnip stubble(19), stubble of legumes(20), roadsides, ditch sides(21), grazing(22), cutting(23)
A legei6 aliatok kOrnyezeti igenyei, a legeitetes higieniaja A kovetkezOkben rOviden attekintjuk a kOldniadiza kornyezeti hatasokat es az adatfajok nehbny terrnelessel es legelessel kapsolatos kornyezeti igenyet. A levego homerseklete hagymertekben befo[yAsolja az ailatok egeszsegi allapotat, kOzerzetet, lgy a legeles intenzitasat is. Vizsgalatok kimutattak, hogy a nyari nagy meregben a juhok testheimerseklete 0,6-2 GC-kal, a gyapjuval fedett bOr hOmersekiete pedig 2,5-5 'C-kai volt ruagasebb a normalisnai. Ezert celszeru a hOstressz erdekeben a juhol(at aprilis kozepeig-, vegeig megnyirni. A hidegre a legelO airatok kevesbe erzekenyek. A szarvasmarhak es a juhok minimalis hoigenye a legelakon +4-5 *C, de ennel hidegebbet is elviselnek szaraz idaben, ha a legmozgas 0,8-1,2 mis-nai nern nagyobb (Haraszti, 1977). A levego paratartalma a kora tavaszi HI. a kes6 aszi idi5szakban iehet kedvezotien, arnikor a paratelitett levegobEil viz csapodik Jai az allatok szOrtakarojara, ami legzoszervi megbetegedeseket okozhat. A szel elsOsorban, mint a parcigast fokozO tenyezi5 jelentas. A lege)Ore hajtast minden esetben megeltizik ,9z elokeszUletek, szoktatas a klimahatasokhoz, a fokozottabb igenybevetelhez es a takarmanyozasi vaitoza-
ALLALTTENYESZTES ES TAKARMANYOZAS, 2005. 55.2.
135
sokhoz, A nyari hasegnapokon nem Javasolt a deli orakban az allatok legeltetese. CelszerCi a direkt rapsUtest61 veclett delelohelyek kialakitasa, a karamok, nyari szallasok egy-ket oldalara arnyekot ado fak, bokrok telepitese Ogy, hogy a regarannlasok hatO hatasat ne befolyasoljak. Egy szarvasmarha szarnara 5-6 rn arnyekolt pihenOteret szamolhatunk (Haraszti, 1977). A legelon gondoskodni kell a rinegfelelo nyal6s6 szuksegletr61. Annak ellenere, hogy a legel6fE adja a fegertekesebb vegetativ vizet az gat szamAra, a legeltetes soran minden esetben gondoskodni kell az allatok itatasaral, KOlonOsen nyari rnelegben biztositani kell a megfele16 rnennyisega, es rrinbsega ivOvizet (Kovacs, 1990)_ llathigieniai szempontbad a legelo tekinthet6 a legkedvezobb tartOzkodasi helynek. rVilndemellett a legel6 n6venyei es a legelon megtalalhato parazitak tobb, gazdasegilag is veszelyes betegseget okozhatnak. A gyepn6venyek horgos kepleteik kavetkezteben talyogos bargyulladasos betegseget, mergezo fajaik cianhidrogen-mergezest okozhatnak. Egyes pillangos fajok (Trifo hybriciorn, T. repens, I pratense) nagy mennyisegben valo fogyasztasanak a verzekenyseg fokoz6dasa, renciellenes ivarias, veteles es meddOseg lehet a kOvetkezmenye, A tarka koronafurt (Caronilia varia) es a kecskeruta (Gategia officoalis) a szoptatO anyajuhok tudOvizenyos mergezeset okozza. A mocsaras, kisebb-nagyobb nnertekben vizallasos legelok, valamint a tul hosszu fu kevetkezteber nnajmete[ykor, gyornor- es belfergek, talofergek fertozese, illetve ieptospirOzis es szalmonellazis lephet fel_ A saros, osszetaposott fCi gyakran okoz hasmenest. A legelore csak egeszseges, fert6z6 es parazitas betegsegektol mentes allatok hajthatOk. A kihajtas eat 3-4 hettel a csubkapolast is el kell vegezni. A legelOn fellepo fatetana pillangOsok eteteseveli illetve Mg-tartalm6 nnutragyak alkalmazasaval elkerOlhet& Javasolt a tragya egyenletes elteregetese, ily modon a nap szarit6 es az ultraibolya sugarak baktericid hatasanak kihasznalasa Haraszti, 1977; Szabo, 1977; Kovacs, 1990).
IRODALOM Ataye., A..0. — Alien, — Fonteont, J,p,(1994): influence of grazing cattle and sheep together and separately on animal performance and forage quality. J. Anim, Soi. 72.1013-1022. Afexy, M. — Nagy, G. — Gundet, J.(2004): Pig production responses to a grassland based system. Land Use Systems in Grassland Dominated Regions. Grass. ScL Europe : 9. Proc., Switzerland, 1122-1124. Aradi, Cs. — Veress, L. — Dunka, 6.(2000): A vilagOntikseg eivarasai. Magyar Tudornany Cij folyam, XLV. 12. 1495-1510. Babiroszky, 1.(1991): A gyepgazdalkodas torterieti attekintesebol levonhatd kavetkeztetesek. Debreceni Gyepgazdalkodasi Napok (DGYN) 9. DATE. Debrecen, 262-268. Sa tn r, K.(1976): A takarmanyok eltartasa es etetese. [IT Horn A. (szerk.): Allattenyesztes I. Mezogazdasagi Kiada, Budapest, 465-528. Barcsak, Z,(2001): Juhok legelesenek preferencia vizsgalata 21-fete gyepnitivenyen. DGYN 17. DE. ATC., Debrecen, 241-245. Barrsak. Z. — Baskay-Toth, Prieger, K.(1978): Gyepternnesztes- es hasznositas. Mezogazdasagi Kiadb, Budapest, 237-319. Earesak. Z. — KertOsz, L(1986): Gazdasagos gyeptermesztes es hasznositas. Mezogazdasagi Kiadb, Budapest, 262. Bansz.ki. 7.(2005) A gyepek tap4nyagellatasanak kutatsa. 'Gyep-allat-videk-kutatas-tudomany" Tudornanyos Koriferencia, Debrecen, 86-93.
ti., yv co irrh3c/1
I's U T
CNULt f
Lk i_GELTETBSE (1. resz)
5anszki, T. - Barosak, Z-(1999)_ GYepgazdaikodas es termeszetvedelern. ,htagyagorsLag az ezredforduJon.' Ndvenyterrnesztes es kornyezetvedelem. MIA Agradodomanyck Osztalya, Budapest, 37-45. eedi5, S.(1998): Az energiaforrs es a termeres kOlcsOnhatasai. (LegelO, tomegtakarMany es abfak aranyanak k6rdesei), Allattenyesztes es Takarmanyozas, AMtenyesztesi kulOnszam : 47. 311318 gear& S. - Poti, P.(1999): A legera, mint takarmany szerepe a juhtenyesztesben. Allattenyesztes es TaRarmanyczas, 48,6.590-692. Delenyessy, S.(1979): lntenziv gyep belvizes terCaelen. DGYN 6. DATE, Debrecen, 15. Benyovszky, B.M. - Hausenblesz, J. - Penksza, K.(2001): „I_Olegeitetes, ahogy a lovak kedvel*" LOlegeiak es szenak gyepnavenyeinek kedveltsegi vizsgalata. DGYN 17, DE ATC., Debrecen, 230-237. Oenyovs2ky, am. - Hbusenbfasz, J. - Penksza r - Szernan, L. - Er6s. K.C1999b . Raton between preference of hay consumed by horses and hay's fibre content, Proc. Conf. Nutr. Dom. ,,Zadravec-Erjavec Days", Radenci, 158-64. Hausenbfasz, J. - Barcsak, Z. - Szemen, L. Penksza, K.(19992'. Ld.cagiedk 8enyovszky, taplaloanyag 5zolgaltato kepessegenek vizsgalata. DGYN 15. DATE, Debrecen, 177-182. Ben, B.(1991a): A legeltetes hatasa a tejhasznositas0 tehenek termelesi mutataira. D6YN 9, DATE. Debrecen, 209-216. Beni, B.(1991b): A legero tehenek tejtermelo-l(epessege. Termeszetes Allattartas 1. Konferencia Kiadvany, DATE, Debrecen-HOdmez6vasarhely, 93-97, Berl, 8,(1992): A legeltetes biorogiai llatasa. Termeszetes Allgtlartas 2. Konferencia Kadvany, DATE, Debrecen, 295-302_ Ben, 8.(1993)7 A regeltetes hat,jsa a tehenek terrnekenysegere, Termeszetes Allattaras 3. Konferencia Kiadvany, DATE, Debrecen, 145-151. Ben, B.( 1 994): A iegelOter6letek hasznositasa tejel5 szarvasmarna allornanyokkal. DGYN 12. DATE, Debrecen, 152-168. Be- 11, B.I'YaST)'. het etio z se e s2w -Nrasirlaitia-tenyesz'tesben. IDG'M 14. EPPO'E , 1Debcezen. U71 Bell, B. - Nagy, G. - Vinczeffy. /.(1995a): Az idoszakos legeftetes hatasa tejhasznositasu szarvasrnarha.allornanyok termelesere. f. Hatasok a tejtermelesre es a tet szomatiR.us sOsz.arnbra. Allattenyesztes es TakarmanyozAs, 44.1. 37-49_ Ben, B. - Nagy, G. - Vincieffy. 1.(1995b): Az idoszakcs iegeltetes hat6sa tejhasznosilasu szarvas. marna-allomanyok termelesere. li. Hatasok a termekenysegre es az elettetiesftmenyre. Mattenyesztes es Takarmanyozas, 44.2.153-161. Bodo, 1,(1992): A regi allatfajtak es a fegelahasznositas. Terrneszetes Allattartas 2 Konferencia Kiadvany, DATE, Debrecen, 243-251. Bodo, /.(2001): Regi rnagyar haziallatfajtaink, (A genetikai sokfeleseg megorzese). Iviagyar Tudornany Uj folyarn., XLV1. 5,535-555. Soda, 1.(2005): Legellete5 a t&I- es kOrnyezetvedelemben. Gyep-allat-videk-kutatAs-tudomany. Debrecen, 106-111, - Kelemeri, G(1985): J-kismarhatenyesztes_ Mezi5gazdasagi Kiado Bodo, 1. - Dohy, J. - Haj•s, Budapest, 1-350. Burtscher, W.(2004): Recent and future developments in the Common Agicultural Policy of the European Union. Land Use Systems in Grassland Dominated Regions. Grassland Sci. Europe, D. Proc., Switzerland, 3-4. CzakO, 10976): A gazdasagi allatok elhelyezese es gondozasa. in: Horn A. (szerk.).: Allattenyesztes L Mezbgazdasagi kiadO: Budapest, 273-291. Der, F.(1994): A legelteteses allattarlas lehetosegei. DGYN. 12_ DATE, Debrecen, 169-175. _. Steller. J.(1 9 91): Az allatok termelese a legelon. Termeszetes Alrattartas Der, F. - Babinszky, 1, Konferencia Kiadvany, DATE, Debrecen-hodrnez5vasarhely, 83-92. - Makray, S. - Steller, J. - Gombos, S. - Vanyur, Gy.(1996): Gyephasznositb.s hagyornaDer, nyos es c:ijabb lehetosegei_ DGYN 13. DATE, Debrecen, 115-117. Der, F. - Marton, [.(2001): A gyephasznosits kerdesel, DGYN 17. DE-ATC„ Debrecen : 269-274, Der F. Steller, J, - StefOr, J.-ne - Mate, S_(1992): Gyepre alapozott szarvasrnarha- es 1o4 Cistecmeles. Termeszetes Allattaras 2. Konferencia Kiadvany, DATE, Debrecen, 49-56. Dobos, 5.(1999): Darnvad S 9yep. DGYN 15. DATE, Debrecen, 207-210. Domokos, Z. - Beres, P, Repovszk, J. - Buidosb, Ut2 1 3):1artastec'n.noiag).a.l_ege),tetAs. charolais fajta es Magyarorszagi tenyesztese. Szet. TOzser, J. Mezdgazda Kiada, Budapest, 89-98. .
.
ALLATTENYBSZTES ES TAKARMANYOZAS. 2006. 55. 2
4
.
37
Egyed, B.(1996): Tenyesz• --iszok legeion tartasa. DGYN 13. DATE, Debrecen, 99. eketa, L.(1976a): Takarmanyismeret. in: Horn A.(szerk.): Al:attenyesztes 1., Mezogazda Kiadd, Budapest, 424-428, Fekete, L.(1976b): A sertes takarmanyozasa. In: Horn A.(szerk.): Altattenyesztes III., Mezogazda KiadO, Budapest, 1-419. Fekete, 5.(1992): A lb takarmanyozasa. In,: Bodo. 1. - Hecker: W.(szerk.): LotenyesztOk kezikbnyve. Mezogazda i.cada, Budapest, 264-293. Forgo, - Gydrktis ., 1. - Vattamany, G. - Tecsy, L.(2004a): A Nemzeti Agrar-kOrnyezetvedelmi Program elso ket evenek ertekelese a keleti hatarszelen, kcAiros tekintettel a gyephasznositasra. Menedzsment es marketing kihivasok a regionalis agrargazdasagi- es videkfejlesztesben c. konferencia, Nyugat-Magyarorszagi Egyetem, Mezogazdasagi- es Elelmiszertudomanyi Kar, ISBN 963 9364 39 8, CD 8. ..corgo, I. - GyOrkas, 1. - Tecsy, L. - Vath]mjny, G ( . 20040: A gyeptertiletek termeset befolyasolo nehany tenyez6 vizsgalata. „Magyar Tudomany Napja 2004" Szabotcs-Szatmar-Bereg megyei Tudomanyos Konferencia. Nyiregynaza, 438-441. ISBN 963 218 743 1 iorgo. 1. - Gyorkb.s. 1. - Valtatmany : G. - Tecsy: L.(2005): A kerbdzba;lomany es a gyephozamok kapcsolata Szabolcs-Szatmar-Beueg megye kistersegeiben. "Gyep-aliat-videk-kutatas-tudomany." Tucfomanyos Konferencia, Debrecen, 135-141, Fraser, 14t,D, - Speijers, - Theobafd. V.J. - Fychan, R. - Jones, P.(2004): Production performance and meat quality of grazing lambs finished on red clover, lucerne or perennial ryegrass swards. Grass Forage ci.. 59. 4. 345-356. FLilijp. G. - Jovan. D. - TOlh. L.(1975): A gyepgazdalkodas Opel. Mezogazdasagi Kiad6, Budapest, 254, Gehennan, V. - Paroi, A. - Linke, A.(2004): Comparison of grassland seed mixtures grazed by dairy cows under different levels of fertilization. Land use systems in grassland dominated regions. Grassland Sci. Europe, 9. Proc., Switzerland, 507-509. Gere. 77.:"1992): Gyepre alapozott nbvendekhiztalas technologiaja. DGYN 10. DATE, Debrecen. 189-198. Gulyas, L. - KovicsnO Gaai, K.(2001): A magyar hiclegver016 legelore aJapozott tartasa. DGYN 17. DE. ATC., Debrecen, 226-229. GyOre. P. - ,6,1agy, - Pvtiht5k. S.(2004) Goose production responses to grass bases diets in 2003. Land use systems in grassland dominated regions. Grassland Sci. Europe, 9. Proc., Switzerland, 1125-1127. araszti. E.(1977): Az allat es a lege16. Mezogazdasagi Kiada. Budapest, 1-275. Herold. I. - Javor, A.(1984): A juh takarmanyozasa. Mezogazdasagi kiad6. Budapest, 141. P.(1993): A legelare alapozott allattartas nehany kerdese. Termeszetes Allattartas, 3. DATE Debrecen. 9-15, .".'orn. P. - Der: F.(1997): A gyepre alapozott nem nagyorranyos alialtartas lehetOsege , Magyarorszadon. kOlOnOs tekintettel a gimszarvas tenyesztesere. DGYN 14. DATE. Debrecen, 99-104. Harp. P. - Der, F. - Nagy, J.(2001): A szervastenyesztes lehetbsegei 1c0[Einbs tekintettel a gyephasznosttasra. DGYN 17. DE. ATC_, Debrecen, 212-215. Horn. P. - Steffer, J.(1990): Hagyomanyos es uj allattenyesztesi agazatokban rejlb lehetOsegek az Otero bkolOgiai-piaci adottsagok kihasznalasara, Allattenyesztes es Takarmanyozas : 39 1_ 2743 Jdviar, A.(1994): A keresztezett juhok legeltetese. Termeszeles Al[attartas 4. Konferencia Kiadvany : DATE,ebrcn13-47. Javor. A.(1999): Juhok es a regeltetes. DGYN 15, DATE, Debrecen, 173-176Jar, A.(2001): Juhok es a legeltetes. DGYN 17. DE. ATC., Debrecen, 238-240. var. A. - Komlosi. - Kukovics, S. - Nagy. G. - Nabradi, A.(1998): Ajanlasck a juh es kecskeacazat szamara. Allattenyesztes es Takarmanyozas. Juhtenyesztesi kulanszam, 47. 451-453 .4.vor. A. - Moin.ar. Gy. - Kukovics, 5_(1999): Juhtartas Osszehangoiasa a lege:bvel. DGYN 15. DATE. Debrecen, 169-172. A - Ku.kevics, S. Cs.(2001): A gyepek termese es a juhok termelesenek nehany tsszeftiggese_ DGYN 17. DE. ATC, Debrecen, 250-253. 1:&arj. L 2001): A gyepek termeszetvedelmi jelentbsege. DGYN 17„ DE. ATC : Debrecen, 57-60, .0'ertesz. f.{1996): Charda]s tegelon tartasa. DGYN 13 DATE-kiadvany, Debrecen. 97-98 J_(1979): Gyepre es mellektermekekre alapozott hustermeles. DGYN 6., 3-7. F.(1990): Allathigienia. Iv1ezagazdasagi Had& Budapest, 601. Kawics_ G,(2005): A legelogazdalkodas nenany kerdese. ,,Gyep-allat-videk-kutatas-ludomany.' "r;olornanyos Konferencia, Debrecen, 173-181. -
.
ru/go es
mrs,-11.- ti L rtPleRULETEK LEGELTETESE• (1. resz)
Kovacs, J,(1996): A sertesek legeltet6se. DGYN 13. DATE, Debrecen, i 11, KrWovArtszky, U.P.(2005): Mez'Cigazdasagunk mostohagyermeice a gyepgazdaa9, SS rest• Takarmanyczas, B. 1, 23-27, KSH(1995): Magyarorsz_ag allatedonlanya 1994 szeptember Kozpor tti StgsztiY.ai 'r -hvatal, Budapest, 335. KSH(1999): Mezi5gazdasag Stat -$ztilc& Evktrnyv 19W. Kbzpcpnti Statisztikai Flivatal, Budapest, 306. KSH(2004); Mezagazdasagi Statisztikai LOORyv 2001 Kftp ,ant Statmltka B'apest, Ktikovics, S. -,favor, A.(1997): JO nOrLif nem megy. OGYN 14, DATE, Debrecen, 87-89. Kifkovics, S. - J,Avor, A.(1999); A kecske&gazat strul
-
ALLATTENYESZTES E5 TAKARMANYOZAS, 2006.55.2.
139
Nagy, 1(2005): Faldhasznalat alakulasa Magyarorszagon. 'Gyep-allat-videk-kutatas-tudomany.' iudomanyos Konferenoia, Debrecen, 12-18. err, R.J. - Cook, E. - Grampian. R.A, - Rook. A.1(2004): Relationship between morphological and chemical characteristics of perennial uyegrass varieties and intake by sheep continuous stocKing management. Grass Forage Sci., 59.4.389-398. Ocsag, 1.0'98.3): A lotartas es a csikoneveles kerdesei. Allattenyesztesi technologiak es az etologia, Egyetemi jegyzet_ DATE, Debrecen, 308-322. Ocsag, /.(1992): A csikolegeltetes teohnolagiaja. DGYN 10. DATE, Debrecen_ 199-203. 997): A )6 legelese. DGYN 14. DATE-kiadvany, Debrecen, 91-94_ Palot,js, G.(1999): A gyp szerepe a szarvasfelek egyedelosztasaban. DGYN 15. DATE. Debrecen, 201-206. Pa,9ha, T.N. - Prl,gge, E.G. - Russei, P.W. - Bryan. W_B.(1994): Influence of moisture content of forage diets on intake and digestion by sheep. J. Anim. Sci., 72.2455-2463. PaSZtOr. P.(1996): TejhasznO tehenek legeftetesee tartasa. DGYN 13. DATE, Debrecen, 91-92. Pataki, 8.(2004): Lovak legeltetese. Ivlefahir. Vlf I. 5.102-104. Pete, , K(2001): 1..liszer0 legelos szaktanacsadas. DGYNI 17. DE, ATC., Debrecen, 301-306. Pali, P.(1998): Korszer6 tartastechnolOgiak a juhteroyesztesben. Allattenyesztes es Takarrnanyczas, 47.337-341. Pati, - TOzse'r,J.(2005): A klim.a hatasi a kiskeradziik tarta6ara, terrriek-eloarlitasara es tenyesztesere, Agro-21 FLizetek, nnegjelenes alatt. Radlcs, Ljszerk)(2001): CI elOgiai gazdalkodas. Dinasztia Klad6. Budapest, 316. Reischer, .E.(1899): A juhtenyesztes es gyapjuisme. Franklin-Tarsu/a1 Magyar Irodalmi Entezet es Kanyvnyomda, Budapest, 48-54. Rochon, - Hopkins, A -.- Doyle, G.J. - Greef, Voile, G. M. - Schoiefieid, a Smith, C.J.(2004): Grazing legumes in Europe: a review of their status. management. benefits, eseacch needs and future prospe c ts. Gsass Forage Sci., 59,3.197-214. Russel, 1(2002): 'Year round grazing reduces winter feed costs. Charolais Journal, AmericanInternational Charolais Association, Kansas City, 104. Sas, Gy.(1999): A viziszarnyasok es a iegela kapcsolata. DGYN 15. DATE, Debrecen, 191-194, Scharid, J. - Horn, A. - Nerlesz, F.(1953): Sertestenyesztes. Mezagazdasagi KiadO, Budapest, 8791 Schmidt, 1(1995): Gazdasagi allataink takarmanypzasaAlezogazda KiadO, Budapest, 1-360. Seman, - Stuedemann : hJ11, N.S.(1999): Behavir or steers monocultures and binary mixtures of alfalfa and tall fescue. J. Anim. Sci., 77.1402-1411. Seeffer. J. - Nagy, G. - Der, F. - Vinczeffy. 1.(2000): KUIC3nboz6 adottsag6 gyepek hasznosithatOsaga hUsmaitatartassal. Allattenyesztes es Takarroanyozas, 49. 6. 494-509. Szabo, F.(1996): Lapter(Heti gyepekre alapozott h6smarhatartas nehany eredmenye. DGYN 13. DATE, Debrecen : 03-95. SzabO, F.(1998): 1-16smarhatartas, Mezogazda Kiado, Budapest. 1-374. Szabii, J.(1977): Gyepgazdalkodas. Mezi5gazdasagi KiadO, Budapest. 414. Szabo_ Setlestarta$ iege)on. DGYNI 10. DATE Debrecen, 2n-214. Szabri, P.(1992b): A sertesek legeltetese, Termeszetes Allattartas 2. Konferencia Kiadvany : DATE, Debrecen, 309-316. Szabo, P.(1996): A serteslegeltetes elonyei. DGYN 13. DATE, Debrecen, 113-114. Szab6, P.(1997): Serteslegeltetes. DGYN 14. DATE, Debrecen, 95-98. Szabo, P.(1999): uja' lehetO5egek a sertestartasban. DGYN 15. DATE-kiadvany, Debrecen : 183-186. SzabO, P.(2001): Sertesregeltetessel alternativ termek el6aflitas. DGYN 17. DE. ATC., Debrecen. 264-257, Szeinan, L.(1999): Gyornszabalyozas a gyepgazcfalkodasban. DGYN 15. DATE. Debrecen, 151154. Szeinan, L. - Barosak, 7. Tasi, Gyepalkot6 fajok es fapk valogatasi sorrendje, anyajuhok legefesi viselkedese alapjan. Ailattenyesztes es Takarmanyozas„ 53.4.385-393. Szendrej, L.(1999): Az allat es a legelo kapcsolata. DGYN 15. DATE. Debrecen, 195-200. Szmodits, T.(1992): A szarvasrnarha-tenyesztes es gyepgazclalkodas tartarekai. Termeszetes Mattartas, 2. konterenda Kiadvany, DATE, Debrecen, 273-284. Tar, J.(1979): Az intenziv gyep kialakitasa belvizes terOleten. DGYN 6. DATE. Debrecen, 15-16. Ta8i, J.(2005): NehAny juhlegelo biodiverzitasa. '`Gyep-allat-videk-kutatas-tudomany.' Tudomanyos Konferencia : Debrecen. 225-230. .
.
-
140
Forg6 es rntsaj: A GYEPTEROLETEK LEGELTETLSE. (1. resz)
Tasi, J. - Barcsak, Z. - Kispal, 7 - Szemen, L.(2004): Legelo allatok tokarrnanyozasi viselkedese. AllattenyeszAes es Talkermanyozas : 53.4.373-383. Szentleleki. A. - Zandoki, P.(2005) Az Tozser, Dorookos, Z. - Claudio, B.- Alberti, 1 14. Aubrae. szarvasmarhafaita tenyesztesi, tartasi tuJajdo nsagai es hazai alkalmazasanak leetoh s6gei. Alattenyesztes es Takarmanyozas, 54.6.52g-542. Vanzant, ES. - Cochran, R.C.(1994): Performance and forage utilization by beef cattle receiving increasing amounts of alfalfa hay as a supplement to low-quality, tallgrass-prairie forage. J. Anim. Sti., 72.105'9-1067_ Varga, Z.(1996): Biologiai sokfeleseg vedeirne es tajvedelern a Hortobagyon es a Nyirsegben. DGYN 13, DAT, Debrecen, 33-34. V6ilcony, J. -;:os E-06(2000). Kecskeienyesztes a kisgazdas6gban. Mezogazda Kiadd, Budapest, 78-79, Veress, L.(2005): A Hortobagy hasznosilasanak terv& es tanulsagai, "Gyep-allat-videk-kutatastudomny." Tudomanyos Konferenda, Debrecen, 235-243. Vinczeffy, [(1989): A gyep szerepe az allattartasban. Az AllattellyeSZteS FejleSZteS6ert, Torma i Bela Tudomanyos ErnlekOles DATE, Debrecen. 119-133. '1,V)czeffy, f.(1992)i A gyep szerepe a karosodott talajok haszna/ataban_ Terrne$zetes Allattartas 2. Konferericia Kiadvany. DATE. Debrecen, 343-372. Wriczeffy, /.(szerk.)(1993): Legefo- es gyepgazdalkodas. Iviezogazda kiaciO, Budapest, 400. Vinczetfy, 1.(1999); Legeloink, nagy erteku nOvenyei. Airattenyesztes es Takarmanyozas, 48.6.692,594 Yousefi, V. - kobor, J.(2000): KeosketenyesztOk kezikOnyve. Mezagazdasagi Szaktudas Stsdapesi, 112-'114. Watson, M, G. - Lyon, R, - Montrgomery, 5.(2001): Lovak, GABO Kiado, Budapest, 54-55.
rkezet-f: SzerzOk came: Authors' address:
2905. majus Forgo, 1. - Vattarnany, G. - Tecsy, L: Nyiregyhazi Foiskoia MCszaki es MezOgazdasagi Fddskolai Kar, Adlattenyesztesi Tanszek College of Nylregyhza Faculty of Engineering and Agriculture, Department of Animal Husbandry H-4400 Nyiregyhaza, Kataji u. 9-11. e-rnail: forgol©nyf.hu Allattenyesztesi es TakarrnanyozAsi Kutatointezet Gydrkds, Research institute for Animal Breeding and Nutrition H-2053 Herceghaioni, Gesztenyes
