A SERDÜLŐKORÚ AK FOGAMZÁSGÁTLÁSI MAGATARTÁSÁNAK ÉS TERHESSÉGMEGSZAKITÁSÁNAK NEMZETKÖZI ÉS MAGYARORSZÁGI JELLEMZŐI PONGRÁCZ TIBORNÉ DR. A serdülőkori fogam zásgátlás és terhességm egszakítás alakulása N yugat-E urópában és az E gyesült Á llam okban A m odern társad alm ak ra általánosan jellemző, hogy a g y er m ekkorból a felnőtt korba való átm enet, a serdülő korszak, első sorban a tanu lm án y i idő m eghosszabbodására visszavezethetően egyre hosszabb időintervallum ra tolódik ki, egyre hosszabb idősza kot ölel fel. A 60-as évekkel kezdődően jelentős változásokat fi gyelhetünk m eg N yugat-E urópában a serdülőkorú fiatalok tá rs a dalm i helyzetét, m ag a tartásá t és társadalm i m egítélését illetően. Az 50-es évek elején a fiatalok m ozgástere — különösen a serdülő lá nyoké — m eglehetősen beh atáro lt volt. Házasságkötés előtti szexu ális élet a lányok esetében elképzelhetetlen volt, s a szülői befo lyás elég erős volt ahhoz, hogy az esetleges ilyen irán y ú próbálko zásoknak g á ta t vessen. A korlátozott anyagi lehetőségek és a ser dülők anyagi függősége csaknem kizárta a tú l korai házasságköté sek lehetőségét. A 60-as évek gyors gazdasági fejlődése és ezek ta laján gyökerező társadalm i változások a serdülők fokozódó önálló sodásához vezettek. A családok m agasabb életszínvonala lehetővé tette, hogy a fiatalok — ak ár a szülők a k a ra ta ellenére is — h á zasságot kössenek, családot alapítsanak. A serdülők szexuális m a g a ta rtá sá ra növekvő befolyást gyakoroltak a baráti, inform ális cso portok erkölcsi norm ái, és csökkent a szülői befolyás, a szülők által közvetített szexuális norm arendszer hatása. A szülői kontroll m eg m ara d t azonban a házasságkötések nélküli összeköltözések kérd é sében, s m íg tolerálta a serdülőkori házasságkötéseket, m eggátolta — és m eg is tu d ta gátolni — gyerm ekeik esetében az élettársi k a p csolatok létesítését. A szabadabbá vagy szabadosabbá váló szexuá lis m ag atartás egyfelől, a korlátozott fogam zásgátlási ism eretek és fogam zásgátlási eszközök m ásfelől, a serdülőkori teherbeesések szám ának növekedéséhez vezettek. M iután ebben az időszakban az európai régió nagyrészében a terhességek m ű té ti úton történő m egszakíttatása a serdülőkorú lányok esetében is tilto tt beavatkozás volt,
200
P O N C H A C Z
T I B O R NÉ
DR.
a fenti tényezők eredőjeként a 60-as években m egnövekedett a fia talkori szülések és házasságkötések szám a és aránya. A 60-as évek ben te h á t m ég ellentm ondás feszült a serdülők önállósulási törek vései és ennek a társadalm i lehetőségek által korlátozott m egvaló sulása között. A 70-es évekre azonban a serdülő korosztály em anci pációja csaknem teljes m értékben m egvalósult. M ind a házasságkö tés előtti szexuális élet, m ind a házasságkötés nélküli együttélés a szülőgeneráció részéről elfogadottabbá vált. A fogam zásgátló esz közök választékának kiszélesedése, számos országban a m űvi abor tusz liberalizálása, a serdülőkorúak születési és házasságkötési a rá nyainak csökkentését eredm ényezte. K érdés persze, hogy a tinédzserek szexuális m ag a tartásá t koráb ban korlátok közé szorító társadalm i tab u k eltörlése m ennyire tek in t hető pozitív folyam atnak. K érdés az is, hogy a fiatalok m ennyire tu d ta k a szabadsággal élni, tap asztalh ató -e a szexuális kapcsolatok lé tesítése teré n egy átgondoltabb m agatartás, a fogam zásgátlási lehe tőségek nagyobb a rá n y ú igénybevétele. A tém ával foglalkozó nem zetközi szakirodalom ból kitűnik, hogy a fiatalkorú lányok fogam zás gátlási ism eretszintje és születésszabályozási m ag a tartása b ár az utóbbi időszakban javuló ten d en ciát m utat, m ég m indig nem a kí vánatos színvonalon mozog. A nnak ellenére, hogy a családtervezési központok szolgáltatásai hozzáférhetőek a fiatalkorúak szám ára is, az USA és a n y u g at-európai országok a serdülőkorban is alkalm az ható fogam zásgátlási eszközök széles választékával rendelkeznek, a védekező tinédzserek arán y a mégis alacsony, többségük nem tesz sem m it, hogy az esetleges, nem kívánatos terhességet elkerülje. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az U SA -ban a tizenévesek legalább m ár egy éven át szexuálisan aktívak, m ielőtt bárm ilyen születés szabályozási szolgálathoz fordulnának. Z elnick és K a n tn er 1974-ben vizsgálva az am erikai tinédzserek fogam zásgátlási m agatartását, a rra a m egállapításra ju to tt, hogy a szexuálisan aktív fiatalok m in t egy 40% -a alkalm azott csak fogam zásgátlási m ódszereket. U gyan ennek a csoportnak 1/3-a abbahagyta a védekezést annak ellenére, hogy kijelentette, továbbra sem kíván teh erb e esni. A védekezőkön belül m indössze további 40% -ot képviselt azok aránya, akik m ár az első eg y ü ttlét során alkalm aztak valam ilyen fogam zásgátlási esz közt. Ezek az adatok a rra utalnak, hogy szexuális életet élő fia tal korúak folyam atosan ki v annak téve a teherbeesés veszélyének an nak ellenére, hogy rendelkezésükre állnak m egfelelő és hatékony fogam zásgátló eszközök. A serdülőkori fogam zásgátlás alkalm azásának fő m eghatá rozója a serdülő nő kora. Á ltalában m inél idősebb a serdülő, annál valószínűbb, hogy alkalm azni fog valam ilyen védekezési m ódszert. K antner és Z elnick idézett tan u lm án y u k b an vizsgálati eredm é nyeikre hivatkozva közlik, hogy 55% -a azoknak a fiatal lányok nak, akik 18 vagy 19 éves korukban kezdtek el nem i életet élni, m ár az első esem énynél is alkalm aztak valam ilyen fogam zásgátló eszközt. Ez az ará n y több m in t kétszerese azokénak, akik 15 éves koruk körül létesítették első szexuális kapcsolatukat. Az idősebb, 18— 19
201 éves serdülőkre a hatékonyabb, biztosabb fogam zásgátlási m ódsze rek alkalm azása jellemző, m íg a fiatalabb korcsoportba tartozók in kább p a rtn e rü k re bízzák a védekezés kérdésének m egoldását. Meg kell azonban jegyezni, hogy számos országban éles ellen té tek vannak a családtervezési, szociális kérdésekkel foglalkozó szervek és a társadalom konzervatív csoportjai, vallási szervezetei között a tizenévesek szexuális felvilágosítása és születésszabályozási eszkö zökkel való ellátása kérdésében. A konzervatívabb szem léletet m eg testesítő egyházi hatóságok vélem énye szerint a fiatalok szexuális felvilágosítása nem vezetne a fogam zásgátlási gyakorlat jav u lásá hoz, hanem újabb ösztönzést jelentene a m ég fiatalabban m egkez dett szexuális élethez, vagyis lényegében csak súlyosbítaná a problé m át. Az egyházi hatóságok ehelyett azt javasolják:, hogy a tizenéve sek nevelésében több m orális elvet kellene érvényre ju ttatn i, am ely m egerősíti a felelősségteljesebb, a felelősséget vállaló m agatartást, a családi értékrendszer és a házasság stabilitásának fontosságát. Azt állítják továbbá, hogy több szakem ber, aki a hatvanas években és a hetvenes évek elején oly lelkesen harcolt a szexuális felvilágosítás bevezetéséért az iskolákban, m a a 80-as évek elején n yíltan bevallja tévedését, m ondván, hogy nem ez volt a m egfelelő ú tja a tizenéves terhességek csökkentésének. A n yugat-európai egyházak egyoldalú álláspontját azonban erős fen n tartáso k k al kell kezelni. Úgy vélem, ugyanis, hogy a fiatalok nevelésében a születésszabályozási ism eretek oktatása és az erkölcsi szem pontok erősítése nem lehet vagylagos, a kettő nem zárja ki egym ást, hanem szorosan összekapcsolódik. A család és a házasság stabilitásának fontossága, a cselekedetek kö vetkezm ényeinek felelősségteljes vállalása olyan alapvető erkölcsi norm ák, am elyek m inden társadalm i rendszer é rté k stru k tu rá já n a k szerves részét képezik, s ezért alapvető feladata kell, hogy legyen a felnövekvő nem zedék iskolai oktatásának és családi szocializáció jának. Az erkölcsi elvek jelentik azt az alapot, am ire ráé p ü lh et nek a szexuális élettel kapcsolatos ism eretek, s am elyek biztosít hatnák, hogy e m egnövekedett szexuális szabadsággal a serdülők m egfelelően éljenek, és ne visszaéljenek. M iután azonban azok a társadalm i folyam atok, am elyek elsősorban felelősek azért, hogy a ti nédzserek egyre fiatalabb korban kezdenek szexuális életet élni — m egnövekedett tanulm ányi idő, a fokozódó urbanizáció, a nagy család szétesése, a hagyom ányos társadalm i ellenőrzési form ák m eg szűnése — aligha fo rdíthatók vissza, elengedhetetlenül szükséges, hogy továbbfejlesszék az iskolákban a születésszabályozás oktatását. U gyanakkor elm ondható, hogy m ár napjainkban sem te k in t hetők h atástalan n ak a fiatalok körében in d íto tt születésszabályozási program ok. Az U SA -ban például néhány év a la tt 200 ezerről 1 m illióra n ő tt azoknak a tizenéveseknek a száma, akik a családterve zési klinikákhoz fo rdultak tanácsért, segítségért. A születészabályozási szolgáltatások fokozódó igénybevétele a n yugat-európai orszá gokban is kim u tath ató és hatékonyságukat jelzi a tinédzserkori szü letési arányszám oknak az utóbbi tíz évben tap asztalt jelentős a rá nyú, egyes országokban 50% -ot is m eghaladó csökkenése.
202
P O N G R A C Z
T I B O R N Ê
DR.
A ngliában a 15— 19 éves anyák születési arányszám a 1970 és 1979 között 50,4 ezrelékről 31,0 ezrelékre, azaz m integy 38% -k al csökkent. U gyanezen időszak a la tt ugyanakkor az abortuszok a rá nya 9,1 ezrelékről 16,8 ezrelékre em elkedett. A születési arányszám csökkenéseinek azonban m integy 1/3-a m agyarázható csak az abortuszok em elkedésével. T ehát a tizenévesek azonos m értékű szexuális aktiv itását feltételezve — ami nagy valószínűséggel á llít ható, hogy a 70-es évek végén nem volt alacsonyabb, m int a 70-es évek elején — m egállapítható, hogy jav u lt az utóbbi években a szü letésszabályozási gyakorlat hatékonysága, a serdülők közül többen és hatékonyabban használják a fogam zásgátlást. A fiatalkori szüléseknél az utóbbi években tapasztalható k e d vező tendencia ellenére a kérdés számos európai országban és az Egyesült Á llam okban n ap jainkban is kom oly társadalm i és egész ségügyi problém át és m ég m egoldásra váró feladatot jelent. Az Egyesült Á llam okban például évente a tizenéveseknek 10% -a esik teherbe (1 millió serdülő lány) és ezeknek 60% -a szüli meg g y er m ekét. R avenholt a serdülőkori terhességek tém akörében ta rto tt nem zetközi konferencián a problém a sú ly át úgy jellem ezte, hogy m íg régebben a fertőző betegségek (diftéria, reum ás láz, polym yelitis) jelen tették a serdülő lányok szám ára a legnagyobb veszélyt, m ost ezt a nem k ív án t terhességek jelentik. A társadalom szám ára pedig az utóbbiak jóval nagyobb te rh e t jelentenek, m int a fertőző gyerm ekbetegségek. A serdülő lány, ha teh erb e esett, rendszerint nem tu d ja tan u lm án y ait folytatni és így később szakképzettség nélkül lép a m unkaerőpiacra. De ha m egszüli gyerm ekét, ez m ár három generáció életét érinti, nem csak a serdülő anyáét, hanem a nagyszülőét és a gyerm ekét is, akiről a n y ja m ég nem képes gon doskodni. A fiatalkorú anyák születési arányszám aiban N yugat-E urópában és az U SA -ban m utatkozó csökkenés azonban — m int ezt a fentiekben b e m u ta to tt angliai példa is bizonyítja — nem tapasz talható a fiatalkori abortuszok esetében. K étségtelen, hogy a ser dülőkori szülések társadalm i és egészségügyi kihatásai súlyosabbak, nagyobb te rh e t rónak a társadalom ra és az a n y á ra egyaránt, nem szólva a gyerm ek egészségét, fejlődését érintő következm ényekről, de egyértelm űen negatív jelenség a fiatalkori abortuszok magas, sőt egyes országokban emelkedő arán y a is. B ár Chilm an 1979-ben végzett ku tatásai során a rra a m egállapításra jut, hogy az abor tuszból szárm azó kom plikációk sem m ivel sem nagyobbak, m int bárm ely m ás m űvi beavatkozás esetén, ha azt gyakorlott orvosi szem élyzet végzi el és időzítése a terhesség ta rta m á t illetően helyes, továbbá m egfelelő szülői tám ogatás esetén az érzelm i m egrázkód tatás sem jelentős. Ügy tű n ik azonban, hogy C hilm an m eglehető sen leegyszerűsítve kezeli a kérdést, s éppen ezért álláspontja legalábbis részben vitatható. A terhességm egszakítás m indenképpen m űtéti beavatkozást jelent, am elynél önm agában is fennáll az eset leges kom plikációk veszélye. Még fokozottabb ez a rizikófaktor egy serdülő gyerm eken v é g re h a jto tt beavatkozás esetében, csökkentve
S E R D Ü L Ő K O R Ú A K
F O G A M Z Á S G Á T L Á S A
203
egy későbbi k ív án t terhesség kihordásának esélyeit, illetve a te herbeesés lehetőségét. További veszélyt jelen t az abortuszon m ár á te se tt fiatal lányok esetében az ism ételt abortusz bekövetkezésének nagyobb valószí nűsége. T ietze és Bongaarts 1982-ben m eg jelen tetett közlem ényéből kitűnik, hogy a p ropagatív korú női népesség egészét tekintve az ism ételt abortusz bekövetkezésének valószínűsége legm agasabb a 18— 19 éves, illetve a 15— 17 éves korosztálynál. Ez a m egállapí tás az abortuszok sorszám ától függetlenül is igaz, vagyis m ind a m ásodik, harm adik, negyedik és többedik abortusz esetében a tizen éveseknél m u ta th a tó k ki a legm agasabb értékek. Más szóval ez azt jelenti, hogy azon serdülő nők esetében, akik m ár egy vagy több abortuszon átestek, rendkívül m agas a rizikója annak, hogy újabb terhességm egszakításhoz folyam odnak, m égpedig ham arosan. A nyugat-európai és a m agyar serdülők eltérő dem ográfiai m agatartásának jellem zői és okai A nem zetközi áttek in tés u tán nézzük meg, hogy a fiatalkori terhességek m agyarországi alakulása m ilyen azonosságokat, illetve eltéréseket m u ta t a n y u g at-európai országokban tapasztaltakhoz képest. Az első problém a, am ivel foglalkozni szeretnék, a k o rh atá r kérdése, vagyis, hogy a dem ográfiai m ag atartás szem pontjából hány éves korig tek in th etü n k egy fiatal lán y t serdülőnek?! A fiatalkori terhességek kérdésével foglalkozó külföldi szakirodalom serdülőnek a 20 éven aluli korcsoportot nevezi, vagyis a tinédzserkori terh e s ségek k u tatá sát a 15— 19 éves női népességre vonatkoztatva végzi. N éhány esetben előfordul, hogy a 20 éven aluliak korcsoportján belül két további kategóriát is m egkülönböztetnek, úgym int az „igen fiatal serdülőnek” nevezett 14— 17 évesek, illetve a 18— 19 évesek alcsoportját. Ez a m ódszertani finom ítás azonban nem k é r dőjelezi m eg azt a m egállapítást, hogy a serdülőkor felső h a tá ra N yugat-E urópában és az U SA -ban a 20. életév alatt, vagyis a betöl tö tt 19. életévnél húzható meg. K érdés, hogy igaz-e ez a m agyar fiatalkorú női népességre vonatkozóan is, dem ográfiai viselkedés szem pontjából hány éves korig tek in th e tü n k M agyarországon egy fiatal nőt serdülőnek. H angsúlyozni szeretném , hogy a k o rh atár kérdését kizárólag dem ográfiai — elsősorban term ékenységi — m ag atartás szem pontjából vizsgálnám , eltekintve a serdülőkor befe jeződésének pszichológiai és szociológiai kritérium aitól. A tém a vizsgálatát három m u tató összehasonlító elem zése alap ján kívánom bem utatni. E három m utató: — A 15— 19 éves nők esetében az élveszületések arán y a az összes terh esség ek en 1 belül, 1 Az összes te rh e ss é g e k e n az é lv e sz ü le té se k és a m ű v i a b o rtu sz o k sz á m á n a k öszszege é rte n d ő , a m e ly ily m ó d o n v a la m iv e l a la c s o n y a b b (a h a lv a s z ü le té se k és a sp o n tá n v e té lé s e k s z á m a d a ta in a k h iá n y a m iatt) a té n y le g e s te rh e ss é g sz á m n á l, de a n y u g a t e u ró p a i h e ly z e te t b e m u ta tó ta n u lm á n y ( F . H ö p f l i n g e r ) : H e ira ts u n d G e b e n te n h a u fig h e it bei T e e n a g e rn ) a te rh e s s é g e k e t ily m ód o n veszi sz ám b a, s az ö ssz e h a so n lítá s b iz to sí tá s a é rd e k é b e n a je le n ta n u lm á n y n á l is u g y a n e z t a m ó d sz e rt a lk a lm a z tu k .
204
P O N G R A C Z
T I B O R N É
DR.
— ezer 15— 19 éves nőre ju tó terhességek száma, — ezer 15— 19 éves nőre jutó élveszületések száma. A fenti arányszám ok alap ján felvázolható, hogy m ilyen elté réseket, illetve azonosságokat m u ta t az egyes n yugat-európai orszá gokban és M agyarországon a fiatalkorúak teherbeesési valószínű sége — a fogam zásgátlási gyakorlat, illetve a szexuális m agatartás különbözőségeire visszavezethetően — és a bekövetkezett terh essé geknek hogyan alakul a m egszakíttatási és kihordási aránya. 1. A 15—19 éves női népesség terhességi, élveszületési és terhességmegszakítási arányainak alakulása Динамика долей плодовитости, живорождений и прерываний беременности женского населения в возрасте 15—19 лет Ratios of pregnancies, live births and interruptions of pregnancy of the female population aged 15— 19 years
Az adatokból N y ugat-E urópára vonatkozóan az alábbi követ keztetések vonhatók le. A serdülőkorú anyáktól szárm azó élveszü letések változó értékei m ögött sok esetben nem egy tudatosabb fogam zásgátlás és erre visszavezethető alacsonyabb teherbeesési értékek húzódnak meg, hanem az a tény, hogy a teherbe esett fiatal nők országonként eltérő m ódon élnek a bekövetkezett te r hesség m egszakításának lehetőségével. A skandináv országokra a m űvi abortuszok m agas arán y a jellem ző (a 80-as években ez több skandináv országban az 50% -ot is m eghaladta), m íg az NSZK-ban, AngUában és Franciaországban a fiatalk o rú ak kisebb arányban szak íttatják -meg terhességüket. A ngliában például nem sokkal m agasabb a terh es tinédzserek aránya, m int D ániában — sőt ala csonyabb, m int N orvégiában —, de m iután az angol tinédzserek
205 nagyobb gyakorisággal h ordják ki terhességüket, m agasabbak lesz nek a serdülőkori term ékenység m utatói. A francia és az NSZK terhességi arányok ugyanakkor jóval alacsonyabbak a Svédország ban tapasztalhatóknál, de a ritk áb b an előforduló terhességm eg szakítások következtében az élveszülési arányok gyakorlatilag azo nos — m eglehetősen alacsony — értékeket vesznek fel m indhárom országban. A teherbeesési arányok valam ennyi országban m u ta t kozó csökkenése — a szexuális m ag atartásn ak és az érintkezések szám ának változatlanságát feltételezve — a fogam zásgátlási esz közök terjed ésére és fokozódó igénybevételére enged következtetni. Az 1. szám ú táblázatból kitűnik, hogy a m agyar 15— 19 éves női népesség term ékenységi m agatartása, terhességi és élveszületési arán y ai jelentős m érték b en eltérőek a n y u g at-európai orszá gokétól, szám ottevően m eghaladják a legm agasabb terhességi és élveszületési a rá n y t m utató országok érték eit is. A terhességek ki m enetelét tek in tv e hazánk Angliához, Franciaországhoz és az NSZK-hoz hasonlít, vagyis a terhességek 60— 70% -a élveszületéssel végződik. A teherbeesési és az élveszületési arán y azonban 1980-ra vonatkozóan m integy kétszerese a legm agasabb élveszületést és teherbeesést m utató angliai adatoknak. A m agyarországi 20 éven aluli nők kiugróan m agas term ékenysége nem csak a n y u gat-európai országok viszonylatában igaz. A hagyom ányosan m agas term ékenységű dél-európai országokban sem találu n k a m agyarországiéhoz hasonló m agas értéket. 1980-ban a 15— 19 éves nők élveszületési arán y a Spanyolországban 26,4% 0- Olaszországban 23,0%o, P ortugáliában 41,4% 0 és G örögországban 51,2% 0 volt, m íg a term ékenységi m ag atartás szem pontjából hazánkkal sok hasonló ságot m utató A usztriában 35,2%0A m agyarországi helyzet okait k u tatv a a 15— 19 éves nők k orcsoportját két alcsoportra, úgym int a 15— 17 évesek és a 18— 19 évesek korcsoportjára bontottuk és m egnéztük, hogy hogyan a la kulnak a fenti arányszám ok a két korcsoportnál külön-külön. 2. A teherbeesések, élveszületések és a terhességmegszakítások arányának alakulása Magyarországon 1971— 1983 között Динамика долей зачатий, живорождений и прерываний беременности в Венгрии в период 1971—1983 гг. Ratios of getting pregnant, live births and interruptions of pregnancy in Hungary in the 1971— 1983 period
206
P O N G R A C Z
T I B O R N Ë
DR.
A 15— 17 évesekre vonatkozó m agyar adatokat összevetve az 1. sz. táb lázatb an szereplő n y u g at-európai adatokkal, azt tapasz talju k hogy e korcsoport term ékenységi és teherbeesési m aga tartása belesim ul a nyu g at-eu ró p ai országok 15— 19 éves korcso p o rtjá ra kiszám ított m utatóinak sorába. K itűnik azonban az is, hogy a legnagyobb azonosság m ég így is a m agas teherbeesési és élveszületési a rá n y t felm utató A nglia vonatkozásában áll fenn oly módon, hogy az 1980-ra vonatkozó m agyar értékek, m ind az ezer nőre jutó terhességeket, m ind az ezer nőre ju tó élveszületéseket tekintve m agasabbnak bizonyulnak. M indhárom m agyar a d a t sor (1., 2., 3. oszlop) egy növekedő, m ajd egy csökkenő görbét ír le 1971 és 1983 között, s m iu tán a fiatalkorúak terherbeesési gyako risága az em lített időszakban 15% -kal nőtt, a bekövetkezett te r hességeket m integy 14% -kal többen szülik meg 1983-ban, m int 1971-ben. Ez önm agában a vizsgált periódus végére közel 30%-os élveszületési többlethez vezet a fiatalkorú anyák körében. Feltételezhető, hogy a 70-es évek eleji, 37,7%0-es nem túl m agas arány (azonos az 1980-as svéd értékkel) elsősorban a rra ve zethető vissza, hogy a serdülők m ég kisebb gyakorisággal létesí tette k szexuális kapcsolatot. A szexuális hullám m agyarországi je lentkezésével párhuzam osan nő a tinédzserek körében a nem i k ap csolatok és érintkezések száma, de ezt a szabadosabb életvitelt még nem kíséri egy felvilágosult születésszabályozás. A 80-as évek ele jére csökkenő teherbeesési arányok m ár egy viszonylag hatéko nyabb fogam zásgátlási gyakorlatot tükröznek. A 18— 19 éves nők teherbeesési és term ékenységi m ag a tar tása sok vonatkozásban eltér a 15— 17 éves serdülőkétől. Az el térés egyfelől a nagyságrendekben jelentkezik. A 18-—19 éves női népesség terhességi és élveszületési arán y ai m integy 3—4-szerese a 15— 17 évesekének. Ha a 18— 19 éveseket a 20— 24 éves kor osztályhoz viszonyítjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy term ék en y ségi és teherbeesési m ag atartás szem pontjából a 18— 19 éves női népesség inkább a 20-—24 éves korosztállyal analóg. E két korcso p ort között a terhességek és az élveszületések arán y áb an m ind össze 0,4— 0,5-szörös különbségek m utatkoznak a 20— 24 évesek javára. A m ásik eltérés a 15— 17 évesek, illetve a 18— 19 évesek között az adatok időbeni alakulásának tendenciájában m utatkozik. Az 1000 m egfelelő korú nőre v e títe tt terhességek szám a a 18— 19 éves női népességnél 1971-től folyam atos, m integy 19% -os csökke nést m utat. Vagyis azt bizonyítja, hogy a tudatos születésszabá lyozás e korosztályra — éppúgy, m in t a női népesség egészére — m ár a 70-es évek elején jellem ző volt, s a fogam zásgátlás h a té konysága folyam atosan növekedett. A 18— 19 éves anyák élveszületéseinek aránya szintén a globális születési arányok m ozgását tükrözi: az 1974-es népesedéspolitikai intézkedések h atására m in t egy 26% -kal m egem elkedik, m ajd a 80-as évek elejére jelentősen lecsökken, s 3% -kal m arad a la tta az 1971-es értéknek. A m egsza k íto tt terhességek aránya 1973 és 1975 között jelentősen csökken, m ajd ezen a 24% körüli szinten stabilizálódik (bár 1983-ban n é
S E R D Ü L Ő K O R Ú А К
F O G A M Z Á S G Á T L Á S A
207
hány százalékos ism ételt em elkedés m utatkozik, de m ég nem m eg állapítható, hogy egy újabb tendencia kezdete-e, vagy csak egy év kiugrása). Összefoglalva te h á t m egállapítható, hogy M agyarországon a 15— 19 éves női népesség teherbeesési és term ékenységi m ag a tar tása jelentős m értékben eltér a n y ugat-európai (és a dél-európai) országok azonos korú női népességének terhebeesési és term ék en y ségi m agatartásától. Ezen eltérés elsősorban a rra vezethető vissza, hogy a 18— 19 éves női népesség hazánkban nem serdülőkorú de m ográfiai jellem zőket m utat, hanem inkább a felnőtt női népes ségre érvényes term ékenységi m agatartásform át. A serdülőkori te r m ékenységi m utatók érvényessége M agyarországon a 15— 17 éves korcsoportra korlátozódik, vagyis hazánkban e korcsoport teh e rb e esési és term ékenységi m ag atartás szem pontjából azonos az európai országok többségének 15— 19 éves női népességével. Ebből azon ban az a következtetés is levonható, hogy hazánkban a serdülő kor dem ográfiai szem pontból korábban zárul le, vagyis nem a 20. hanem a 18. életévvel. Felvetődik rögtön a kérdés, hogy m i az oka ennek az eltérés nek, m i az oka annak, hogy a 15— 19 éves női népesség N yugatE urópában, illetve M agyarországon ennyire eltérő term ékenységi m ag atartást m u tat. A m agyarázat vélem ényem szerint az é rin te tt népességcsoport házasságkötési szokásainak regionális eltéréseiben keresendő. A következő táblázat a 15— 19 éves női népességen be lül a házas családi állapotúak a rá n y á t m u ta tja be néhány európai országban, egyben feltü n tetv e a házasságkötés engedélyhez (szülői; gyám hatósági) k ö tött alsó k o rh a tá rá t is. 3. Házas nők aránya a 15— 19 éves női népességen belül, és a házasságkötés engedélyezésének alsó korhatára 1981 Удельный вес замужних женщин в женском населении в возрасте 15—19 лети нижний предельный возраст для разрешения брака в 1981 г. Ratio of married w om en w ith in the fem ale population aged 15—19 years and the lower age-limit of the authorization of marriage in 1981
208
P O N G R Â C Z
T I B O R N É
DR.
A táblázat ad atai egyértelm űen tükrözik, hogy nem csak h a zánktól nyugatra, de északra és délre is lényegesen alacsonyabb a 15— 19 éves női népességen belül a m ár házasságot kötöttek a rá nya. A fiatal korban k ö tött házasságok m agas arán y a nem csak a viszonylag fiatal engedélyezési k o rh a tá rra l kapcsolatos (a jogi sza bályozás inkább a tényleges gyakorlatot követi és legalizálja), h a nem elsősorban a m agyar nupcialitás életkori sajátosságaiban még m indig fellelhető nem -európai jellegzetességeivel m agyarázható. Az első házasságkötések m odális életkora hazánkban a m últ század hagyom ányait őrzi, s a legtöbb nő 19 éves kora körül m egházaso dik. Feltételezhető tehát, hogy a m agyar népességre jellem ző korai házasodás m agyarázza hazánk és E urópa nyugati régiója között a 15— 19 éves női népesség esetében tap asztalt jelentős term ékeny ségi különbségeket. A m agyar nupcialitásnak az európaitól eltérő k o rstru k tú rája, a 20 éves kor a la tt m egkötött házasságok m agas a rá n y a ism ételten alátám asztja a serdülőkor felső h a tá ráv a l k ap csolatos korábbi m egállapítást, vagyis, hogy a n yugat-európai ré giótól eltérően serdülőkorúnak, tinédzsernek M agyarországon — dem ográfiai szem pontból — csak a 18. életévet be nem tö ltö tt fiatal nő tekinthető. A serdülőkori terhességm egszakítások alakulása M agyarországon Serdülőkorú terh es esetén a nem házas családi állapotra az iskolai tanulm ányokra és egyéb, a fiatal k o rral összefüggő okokra visszavezethetően nagyobb valószínűséggel kerül sor a terhesség m űtéti úton történő m egszakításokra (2. sz. táblázat 1. oszlop). A 18 évesnél fiatalabb nők m űvi abortuszai M agyarországon 1971 és 1983 között a következőképpen alakultak: 4. 14—17 éves nők terhességmegszakításainak alakulása Magyarországon 1971—1983 között Динамика прерываний беременности женщин в возрасте 14—17 лет в Венгрии в период 1971—1983 гг. Interruptions of pregnancy of fem ales aged 14— 17 years in Hungary in the 1971—1983 period
S E R D Ü L Ő K O R Ú A K
F O G A M Z A S G A T L Á S A
209
Míg a 15—49 éves női népesség egészében az ezer m egfelelő korú nőre jutó terhességm egszakítások szám a 1971 és 1983 között 56% -kal csökkent, a serdülő korosztály esetében a csökkenés m ér téke m indössze 4,4% -os volt. Még kevésbé pozitív a kép az igen fiatal korban vég reh ajto tt m űvi abortusz esetében. A 14 éves és fiatalabb korú lányok terhességm egszakításai gyakorlatilag stag nálást, a 15 és 16 éveseké pedig 60% -os, illetve 20% -os növekedést m utatnak. Egyedül a 17 évesek vonatkozásában m u tath ató ki ked vező tendencia 1971 és 1983 között, ha hullám zásokkal tark íto tta n is, de összességében m integy 14% -os a csökkenés. A m űvi vetélésen átesett fiatalkorúak 16% -ának (1983) volt m ár 17 éves koráig korábbi terhessége. A m eglévő terhességek több m int fele élveszületéssel végződött. A többi terhesség ki m enetele leh et m űvi abortusz, koraszülés és spontán abortusz. Ezen belül a m űvi abortuszok arán y a részben n y ilv án tartási okok m iatt, részben azért nem m egállapítható, m ert a korábbi terhességm eg szakítások a fiatalkorú szóbeli közlése alapján kerülnek regisztrá lásra, s jól ism ert tény m ég a felnőtt női népességnél is a m űvi abortuszok elhallgatásának m agas aránya. E nnek figyelem bevéte lével nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a megelőző terh es ségek aránya az em lített 16% -ot m indenképpen m eghaladja. A terhességek m egszakítására a fiatalk o rú ak döntő többségé nél (92,1%) a 12. terhességi héttel bezárólag sor kerül. M integy 3% azok aránya, ahol a m űtéti beavatkozást az egészségügyi szem pontból lényegesen veszélyesebb 16. hét u tán végzik el, de a 14 éves és fiatalabb lányoknál 11,6% -ra em elkedik a késői terhesség m egszakításon átesettek aránya. A továbbiakban a m űvi abortuszon á te se tt fiatalkorúak né hány olyan dem ográfiai ad atát kívánom elem ezni, am elyekből kö vetkeztetések vonhatók le e réteg társadalm i-gazdasági helyzetére, stá tu sára vonatkozóan is. Az iskolai végzettségre, a kereső -eltar to tt arányra, az osztály- és rétegtagozódásra vonatkozó inform ációk értékelhetőbbé, értelm ezhetőbbé válnak akkor, ha nem önm aguk ban, hanem kontroll csoporthoz viszonyítva vizsgáljuk. E kontroll csoport lehet egyfelől a 18 évesnél fiatalabb teljes női népesség, m ásfelől azon fiatalkorú nők csoportja, akiknek 18. életévük be töltése előtt m ár legalább egy élveszületésük volt.2 A terhességm egszakításon á te se tt fiatalkorúak iskolázottsági színvonalát jól tükrözi az elvégzett osztályok átlagos szám ának m utatója. M iután a 17 évesnél fiatalabb teljesk örű női népességre koréves adatok utolsó időpontjaként csak az 1980-as népszám lálás ból állnak rendelkezésre, ezért a három alm inta összehasonlító elem zését az 1980-as évre vonatkozóan végezzük el.
2 A 18 éves k o r u k e lő tt g y e rm e k e t sz ü lt a n y á k d e m o g rá fia i tá r s a d a lm i je lle m zőiv el a D e m o g rá fia 1984. 2—3. s z á m á b a n m e g je le n t ta n u lm á n y ré sz le te s e n fo g lalk o zik .
210
PO N G R A C Z
T I B O R N É
DR.
5. A z elvégzett osztályok átlagos száma a 18 évesnél fiatalabb teljeskörű női népességnél, a terhességmegszakításon átesett és a gyerm eket szült nőknél 1980 Среднее число законченных классов у общего женского населения моложе 18 лег, у женщин, имевших прерывание беременности и родивших ребенка, в 1980 г. Average number of completed forms of the total female population under 18 years, of the w om en having undergone an interruption of pregnancy and having given birth to a child in 1980
Az adatokból m egállapítható, hogy a terhességm egszakításon átesett fiatalkorúak iskolai végzettségének színvonala m eghaladja ugyan a gyerm eket szült anyák iskolai végzettségét, de nem éri el a korosztályra jellem ző országos értékeket. A gyerm eket szült anyák osztályátlagát m eghaladó értékek két összetevőre vezethetők vissza. Egyfelől a rra a nyilvánvaló tényre, hogy az iskolába járó serdülő lányok gyerm ekszülés esetén tan ulm ányaik félbeszakítá sára kényszerülnek. A terhesség m egszakíttatása esetén azonban nem kényszerülnek ennek a lépésnek a m egtételére. A terhesség m egszakításon átesett tinédzserek m agasabb osztályszám -átlaga te h á t részben erre a tén y re vezethető vissza. A fiatalkorú anyák statisztikai adatainak elem zéséből és a tém akörben végrehajtott kérdőíves felvétel előzetes adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a gyerm eket szült anyák jelentős része nem elsősorban a bekö vetkezett terhesség, hanem m ás egyéb ok m iatt szakítja félbe ta nulm ányait, te h á t a terhesség m egszakítása h ely ett a szülés m el le tt döntő serdülők, eleve egy alacsonyabb iskolai végzettségű né pességcsoportból kerülnek ki. A gyerm eket szült fiatalkorú anyák és a m űvi abortuszon átesett serdülők ku ltu rális színvonala kö zötti különbséget tükrözi az iskolába nem já rta k arán y án ak eltérő alakulása is. Míg a gyerm eket szülteknél életkoronként eltérő m ér tékben (tízszeres és három szoros szorzószámok között ingadozva) többszöröse az iskolába soha nem já rta k arán y a a korosztályra vo natkozó országos értékeknek, addig a terhességüket m egszakítók esetében az iskolába nem já rta k arán y a gyakorlatilag azonos (0,5— 0,6) a teljeskörű adatokkal. Az 5. szám ú táblázat adataiból azonban az is kitűnik, hogy a m űvi abortuszon á te se tt fiatalkorúak átlagos osztályszám a m eg haladja ugyan a gyerm eket szült anyák átlagos osztályszám át, de nem éri el 18 évesnél fiatalabbakra jellem ző országos átlagok színvonalát. M iután az eltérés e két népességcsoport között m ár a 14. életév esetén egy osztály, feltételezhető, hogy ha kisebb m ér tékben is, de itt is a tanulm ányok félbehagyásának problem atika
S E R D Ü L Ö K O R Ü A I C
F O G A M Z A S G A T L A S A
211
j á val k erü lü n k szembe. A későbbi, 15— 17 éves életkorban m u ta t kozó eltérések oka részben a továbbtanulók alacsonyabb a rá n y á ban, részben feltételezhető, hogy ú jfe n t a m egszakadt tan u lm á nyokban keresendő. A fiatalkorú terhesség és az iskolai végzettség kapcsolatáról összefoglalóan te h á t m egállapítható, hogy elsősorban azok a serdülők vannak kitéve a fiatal korban m egkezdett szexuá lis élet következm ényeinek, a teherbeesés veszélyének, aki alacso nyabb ku ltu rális színvonallal, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A vizsgált három alm inta iskolai végzettségénél te tt m egálla pításokhoz hasonló következtetésekre ju tu n k a kereső tevékeny séget folytató fiatalkorúak összehasonlító elem zése alapján is. 6. A 18 évesnél fiatalabb kereső tevékenységet folytató nők aránya (százalék) 1980 Удельный вес самодеятельных женщин моложе 18 лет (в процентах) в 1980 г. Ratio of economically active females under 18 years (per cent) in 1980
A terhességm egszakításon á te se tt tinédzserek a kereső tevé kenységben való részvétel szem pontjából is korosztályuk egészére és a gyerm eket szültekre érvényes m egoszlási arányok között h e lyezkednek el. Az eltérés m értéke azonban kisebb az első és m á sodik oszlop, m int a m ásodik és harm adik oszlop között, vagyis gazdasági aktivitás vonatkozásában a m űvi abortusz m ellett döntő fiatalkorúak m ag atartása több azonosságot m u ta t a korosztályá val általában, m int a terhességüket kihordó serdülők csoportjával. Ezt a m egállapítást erősíti m eg a m űvi vetélésen á te se tt fia ta l korúak társadalm i-gazdasági csoportok szerinti m egoszlása is. A terhességüket m egszakító és kereső tevékenységet folytató fia ta l korúak között — a gyerm eket szült anyákhoz viszonyítva — több a szellem i foglalkozású, kevesebb a fizikai és különösen a m ezőgazdasági fizikai foglalkozású; e három foglalkozási főcsoport a rá nya a korosztályra jellem ző országos értékkel teljes azonosságot m utat. U gyanez a tendencia alapítható m eg az eltartó osztály- és rétegtagozódását illetően is. A serdülők azon csoportja, akik a te r hesség kihordása h e ly e tt a terhesség m egszakítását választja eleve kedvezőbb, m agasabb k u ltú rá jú társadalm i rétegekből k erü l ki.
212 A fiatalkorúak e csoportjára jellem ző nagyobb fokú tudatosság nem csak abban nyilvánul meg, hogy a bekövetkezett, nem kívánt terhesség esetén jobban végiggondolva a tú l fiatalkori gyerm ekszülés egész életükre kiható következm ényeit, a vélhetően kisebb rossz, az abortusz m ellett döntenek, de m egnyilvánul ez a tu d a tosság a fogam zásgátlással kapcsolatos m ag atartásu k b an is. A nem zetközi szakirodalom ban található m egállapítások és az em lített m agyar kérdőíves vizsgálat előzetes adatai is arró l tanúskodnak, hogy a terhességüket kihordókhoz viszonyítva az abortuszt válasz tók nagyobb valószínűséggel éltek m ár korábban a fogam zásgátlás lehetőségével. Sok esetben előfordul azonban, hogy a fogam zásgátló használata nem rendszeres, illetve az alkalm azott fogam zásgátló eszköz hatékonysága -— m int ezt a m agyar Postinor példája is bizonyítja — nem megfelelő, s a nem k ív án t terhesség mégis bekövetkezik. A tizenévesek e csoportjának m ag atartása m ind a nagyobb arán y ú fogam zásgátlásból, m ind a terhesség m egszakíttatásából következően egyértelm űen a rra utal, hogy nem kívánják és nem tu d já k vállalni a korai szexuális élet következm ényeit. Eb ből a rra gondolhatunk, hogy fellelhető esetükben a felelősségtel jesebb gondolkodásm ód csírája. M iután vélhetően kevés rem ény van a tizenévesek szexuális életének korlátozására vagy vissza szorítására, ezt a felelősségteljesebb m ag a tartást kellene tám ogatni, kibontakoztatni a társadalom és a család részéről m egfelelő neve léssel és felvilágosítással, az egészségügyi szervek részéről pedig hatékony és viszonylag veszélytelen fogam zásgátló eszközök biz tosításával. I R O D A L O M
H e ira ts- u n d G e b u rte n h á u fig k e it b ei T e e n a g e rn Z e its c h rift f ü r B evölk e ru n g sw is se n s h a ft. Jg . 10/84. 169—191. p. B o l t o n , J r . F r a n k G . : T h e P re g n a n t A d o lescen t — P ro b le m s o f P re m a tu re P a re n th o d S ag e L ib r a r y of S o cial R e se a rc h Vol. 100. S ag e P u b lic a tio n s, B e v eri H ills L o n d o n . 1980. pp. 247. T i e t z e , C h . — B o n g a a r t s , J . : R e p e a t a b o rtio n : N ew In sig h ts. N ew Y o rk 1982 P. C. 18 p. T h e P o p u la tio n C o u n c il C e n te r f o r P o lic y S tu d ies. W o rk in g P a p e rs No. 87. J u ly 1982. F r a n c o m e , C . : U n w a n te d P re g n a n c ie s a m o n g st T e e n a g e r, J o u r n a l of B iosocial S cience. 1983. NO. 2. 139—143. p. B o g u e , D . J . : A d o lescen t F e rtility . T h e p ro c e e d in g s o f on in te r n a tio n a l co n fe re n c e . 1976. C s e r n á k J ó z s e f n é d r . : Az első h á z a s sá g k ö té se k a la k u lá s a M a g y a ro rsz á g o n a II. v ilág h á b o rú u tá n . A N é p e ssé g tu d o m á n y i K u ta tó In té z e t K ö zlem én y ei 54. sz. P o n g r á c z T i b o r n é d r . : A 18 év e sn é l fia ta la b b k o rú a n y á k sz ü lé se in e k a la k u lá s a M a g y aro rszág o n . D e m o g rá fia 1984. 2—3. sz ám 212—233. p.
H ö p flin g e r ,
F. :
Tárgyszavak: Születésszabályozás Nupcialitás Életkor
213 МЕЖДУНАРОДНЫЕ И ВЕНГЕРСКИЕ ХАРАКТЕРИСТИКИ ОТНОШЕНИЯ К КОНТРАЦЕПЦИИ И ПРЕРЫВАНИЯ БЕРЕМЕННОСТИ ЛИЦ В ОТРОЧЕ СКОМ ВОЗРАСТЕ Резюме В Венгрии отношение женского населения в возрасте 15—19 лет к зача тию и плодовитости отклоняется в большой мере от стран Западной Ев ропы. Эта разница объясняется в первую очередь тем, что в Венгрии женское население в возрасте 18—19 лет не имеет демографических характеристик от роческого возраста, но скорее показывает форму отношения к плодовитости, действительную для взрослого женского населения. Действительность показа телей плодовитости в отроческом возрасте ограничивается возрастной груп пой 15—17 лет, то есть в нашей стране по отношению к зачатию и плодови тости данная возрастная группа является тождественной женскому населению в возрасте 15—19 лет большинства европейских стран. Однако, из этого можно сделать и вывод, что в Венгрии отроческий возраст кончается раньше в демографическом отношении, то есть не в возрасте 20 лет, а в возрасте 18 нет. Немедленно возникает вопрос, чем обусловливается это отклонение, поче му показывает женское население в возрасте 15—19 лет Западной Европы дру гое отношение к плодовитости, по сравнению с Венгрией. Это объясняется региональными отклонениями в обычаях заключения брака затронутой груп пы населения. В Венгрии в пределах женского населения в возрасте 15-—19 лет доля замужних женщин составляет 14%, что гораздо выше, чем в любой стране Западной Европы. (См. таблицу 3.) Модальный возраст при заклю чении первого брака сохраняет традиции прошлого столетия в Венгрии, и большинство женщин заключает брак в возрасте около 19 лет. Следовательно предполагается, что заключение брака в молодом возрасте, характерное для венгерского населения, объясняет значительные разницы в плодовитости женс кого населения в возрасте 15—19 лет между Венгрией и западным районом Европы. Возрастная структура венгерской брачности, отклоняющаяся от евро пейской, высокая доля браков, заключенных в возрасте моложе 20 лет пов торно подтверждают, что в отклонении от района Западой Европы, в Венгрии в демографическом отношении только женщины моложе 18 лет считаются лицами в отроческом возрасте. У беременных женщин в отроческом возрасте из-за незамужнего семей ного состояния, учения в школе и по связанным с молодым возрастом про чим причинам вероятность прерывания беременности путем операции выше. Пока в Венгрии в 1971—1983 гг. количество прерываний беременности на тыс ячу женщин соответствующего возраста снизилось на 56% в общем женс ком населении в возрасте 15—49 лет, у женщин в отроческом возрасте оно уменьшилось только на 4,4%. Картина показывается менее положительной в случае искусственных абортов, проведенных в очень молодом возрасте. Пре рывания беременности девушек в возрасте 14 лет и моложе практически не изменились, а у девушек в возрасте 15 лет увеличись на 60% и у девушек в возрасте 16 лет — на 20%. Что касается уровня школьного образования, социально-экономического положения женщин в отроческом возрасте, имевших искусственный аборт, можно установить, что уровень школьного образования девушек в отрочес ком возрасте, имевших прерывание беременности, в среднем выше, чем у тех, которые вместо искусственного аборта решают вынашивать и родить ре бенка. При этом среднее число классов, законченных лицами в отроческом возрасте, у которых был искусственный уборт, не достигает характерных для их возрастной ыруппы значений по стране, что объясняется прекращенным учением и более низкой долей лиц, продолжающих учиться. Следовательно, можно установить, что в первую очередь те девущки в отроческом возрасте подвергнуты последствиям рано начатой сексуальной жизни, опасности за чатия, у которых более низкий культурный уровень и более низкий уровень школьного образования.
214
P O N G R A C Z
T I B O R N É
DR.
T H E IN T E R N A T IO N A L A N D H U N G A R IA N C H A R A C T E R IS T IC S O F T H E C O N T R A C E P T IO N A T T IT U D E A N D I N T E R R U P T I O N O F P R E G N A N C Y O F T H E T E E N -A G E R S
Sum m ary In Hungary the attitude towards getting pregnant and fertility of the female population aged 15—19 years differs much from th at of the female population of the same age in the countries of W estern Europe. This diffe rence can be ascribed mainly to the fact th at in Hungary the female po pulation of 18—19 years does not show the teen-agers’ demographic characteristisc but rath er a form of fertility attitude valid for the adult female population. In Hungary the validity of the teen-agers’ fertility indicators is lim ited to the age-group of 15—17 years, i.e. in our country in respect of the attitude towards getting pregnant and fertility this age-group is iden tical w ith the 15—19 years old fem ale population of the m ajority of the European countries. From this, however, we can also draw the conclusion th at is Hungary in demographic respect the adolescence ends earlier, i.e. not at the age of 20, but at the age of 18 years. The question can be put im m ediately w hat is the reason for this dif ference, why does the fertility attitude of the 15—19 year old female po pulation differ so much from th at of the female population of the same age in the countries of W estern Europe. This can be explained with the regional differences in the m arriage habits of the population group concer ned. In Hungary w ithin the female population of 15—19 years the ratio of m arried women is equal to 14 per cent which is much higher than in any of the countries of W estern Europe. (See Table 3.) The modal age at the date of the first m arriages in H ungary follows the traditions of the last century, and most women get m arried around the age of 19 years. There fore it can be supposed that the great differences in the fertility of the 15—19 year old female population between Hungary and the western region of Europe can be attributed to the early m arriage characteristic of the Hungarian population. The age-structure of the Hungarian nuptiality dif fering from th at of the European countries, the high proportion of marriages contracted a t the age under tw enty years prove again that, as distinct from the region of W estern Europe, in H ungary in demographic respect only young females under 18 years can be considered as adolescents, teen-agers. In case of pregnant teen-agers there is a greater probability of the interruption of pregnancy through operation because of the non-m arried m arital status, learning and for other reasons connected w ith the adoles cence. While in the total female population of 15—49 years the num ber of interruptions of pregnancy per thousand women of respective age fell by 56 per cent in Hungary in the 1971—1983 period, in case of the teen-agers it only declined by 4.4 per cent. The situation is even less positive in case of induced abortions carried out at a very young age. The num ber of the 14 year old and younger girls’ induced abortions was stagnant, while that of the girls of 15 and 16 years grew by 60 and 20 per cent, respectively. As to the educational level, socio-economic status of the teen-agers having undergone an induced abortion, it can be stated th at the educational level of the teen-agers who had their pregnancy interrupted is on the average higher as compared to those teen-agers who instead of an inter ruption of pregnancy are willing to keep the child and to give birth to it. At the same tim e the average num ber of forms completed by the teen-agers having undergone an induced abortion is under the value of the age-group in the country, which can be ascribed to the interrupted studies and to the lower proportion of those continuing to study. Thus it can be stated that mainly the teen-agers of a lower cultural level and lower educational at tainm ent are exposed to the consequences of the sexual life started at young age, to the risk of getting pregnant.
