A SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARA HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZETE

A SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARA

HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZETE

OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓJA 2009/2010 és 2010/2011 TANÉV

Budapest, 2009.

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet

Igazgató: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár

Budapest, IX. Tűzoltó u. 58. tel: 215-6920, fax: 215-3064 Postacím: Budapest, IX. Tűzoltó u. 58. Pf.: 95, 1450 http://anatomia.sote.hu

HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZET (Bp. IX. Tűzoltó u. 58.) Telefon: 215-6920 Igazgató:

Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár (Telefon: 459-1592)

Egyetemi tanár:

Dr. Gerendai Ida Dr. Nagy M. György

Egyetemi docens:

Dr. L. Kiss Anna - tanulmányi felelős (magyar és angol) Dr. Nemeskéri Ágnes

Egyetemi adjunktus:

Dr. Csáki Ágnes Dr. Fejér Zsolt Dr. Lukáts Ákos Dr. Molnár Judith

Dr. Kocsis Katalin Dr. Magyar Attila Dr. Nagy Nándor

Egyetemi tanársegéd:

Dr. Dávid Csaba Dr. Szabó Arnold

Dr. Heinzlmann Andrea

Orvosgyakornok:

Dr. Oláh Márk

Dr. Szuák András

Tudományos főmunkatárs:

Dr. Németh Anna - tanulmányi felelős (német)

Szerződéses orvos:

Dr. Szeiffert Gábor

Doktorandusz, doktorjelölt:

Dr. Berta Ágnes Ida Dr. Hajdú Zoltán Székács Dániel

Professor Emeritus:

Dr. Oláh Imre ny. egyetemi tanár Dr. Röhlich Pál ny. egyetemi tanár Dr. Vígh Béla ny. egyetemi tanár

Szaktanácsadó:

Dr. Wenger Tibor ny. egyetemi tanár Dr. Kausz Mária ny. egyetemi docens Dr. Kittner Zsuzsa ny. egyetemi adjunktus

Dr. Köves Katalin

Dr. Bíró Éva Dr. Halász Gergely

MTA Neuroendokrin Kutató Csoport Professor Emeritus:

Dr. Halász Béla kutatóprofesszor

Tudományos tanácsadó:

Dr. Kiss József

Tudományos munkatárs: Dr. Bodnár Ibolya Az Intézetben hét demonstrátori helyre lehet pályázni. 1

A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet múltja és jelene Az intézet elődje az 1875-76-os tanévben kezdett működni, mint Fejlődéstani Intézet. Az orvoskar a Strassburgban fejlődéstanból habilitált magántanárt, Dr. Mihálkovics Gézát kérte fel, hogy az orvosi kurrikulumban bevezesse a fejlődéstant. Az akkori kar nagyvonalú előrelátására jellemző, hogy érdemesnek tartotta a fejlődéstan bevezetésére önálló oktatási egységet létrehozni. Így a 2000. esztendő az intézet létrejöttének 125. évfordulója volt. Mihálkovics 1875-ben még, mint rendkívüli tanár hirdette meg „Az ember és a gerinces állatok fejlődéstana” című kurzusát heti 3 óra előadás és 2 óra "Fejlődéstani dolgozatok" formájában. Emellett „Az érzékszervek bonc- és szövettana” címmel is tartott. kurzust. 1878-ban Mihálkovics nyilvános rendes tanár lett, amikor jogot kapott a teljes tájbonctan oktatására is. 1880-ban a kar a Fejlődéstani Intézetet a Lenhossék József által vezetett Bonctani Intézettel azonos rangra emelte, és ekkor a neve II. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet lett. Ez volt az egyetem első párhuzamos intézete, amely még a múlt században jött létre és azóta a változó oktatási igényeknek, hangsúlyeltolódásoknak megfelelően rugalmasan alkalmazkodott az oktatás és kutatás kihívásainak. 1880-ban a két párhuzamos intézet kialakulásával az anatómia és egyik "kiegészítő" tárgya, az embriológia már a bonctani tanszékek oktatási profiljába került. A szövettan pedig, mint "felsőbb bonctan" az élettani intézet kurrikulumába tartozott. 1888-ban az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet tanára, Lenhossék József meghalt, és a kar 1889-ben Mihálkovicsot bízta meg az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet vezetésével is. A II. sz. Intézet vezetésére 1890-ben Thanhoffer Lajos kapott megbízást, aki korábban az Állatorvosi Tanodában az élettan és "felsőbb bonctan", azaz szövettan tanára volt. Ő rendezte be az ország első szövettani laboratóriumát és közben megírta az első magyar nyelvű hisztotechnikai könyvet is. 1891-ben az Élettani Intézet igazgatójának, Jendrassik Jenőnek a halála alkalmat teremtett arra, hogy Mihálkovics és Thanhoffer együttesen kérjék a szövettan átkerülését az élettanról az anatómiai intézetek kurrikulumába – követve ezzel a más európai egyetemeken már korábban folytatott gyakorlatot. Az Élettani Intézet élére újonnan kinevezett igazgató, Klug Nándor is támogatta a javaslatot, és a kar állásfoglalása után a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter hozzájárulásával a szövettan oktatása az 1891/92-es tanévtől hivatalosan is átkerült az anatómiai intézetek tantervébe. A kar 1875-ben az Intézet jogelődjét, a Fejlődéstani Intézetet a tudomány előrehaladásának igényéhez alkalmazkodva hozta létre. Alig 15 év multával Thanhoffer, mint az első szövettanból habilitált tanár vette át az intézet vezetését. Ez a két epizód (a fejlődéstan bevezetése az orvosi kurrikulumba és Thanhoffernek, az első igazi magyar hisztológusnak az intézet élére kerülése) máig meghatározó volt az Intézet oktatási és tudományos profiljának kialakításában. Thanhoffer 1909-ben bekövetkező halálát követően Tellyesniczky Kálmán került az intézet élére, aki korábban a Művészeti Akadémián tanított művészeti és felületi anatómiát. Ő adta ki az első magyar nyelvű Művészeti Anatómia könyvet. Tudományos érdeklődése a kor 2

gyarapodó biológiai ismereteinek megfelelően az anatómia és szövettan mellett a "sejtes" szintre irányult. Forrón szeretett fiatal felesége 1929-ben váratlanul elhunyt, és ezt képtelen volt magában földolgozni. Az Intézettől visszavonult és 1932-ben tragikusan, önkezével vetett véget életének. Igazi érdeme, hogy mint az intézet harmadik tanára, a fejlődéstan és szövettan mellett a citológiai kutatások csíráját is megteremtette az intézetben. Bimbózó citológiai munkájának szinte folytatása és/vagy kapcsolódási pontja volt az a nagyszabású elmélet, amelyet a „Szövetek intercelluláris anyagának összetétele, szerkezete és jelentősége a sejtek életében” címen foglalhatunk össze, és amely Huzella Tivadar nevéhez fűződik. 1930-ban Tellyesniczky visszavonulása után a dékán bizottságot hozott létre a tanszék betöltését illetően. A bizottság előadója az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet igazgatója Lenhossék Mihály volt. A bizottság javasolta, hogy a szövettan és fejlődéstan tanítása hangsúlyozottan jelenjék meg a pályázatban, olyannyira, hogy ez még az intézet nevében is jusson kifejezésre. Ezért az I. sz. Intézet neve Bonctani-Tájbonctani Intézet legyen, a II. sz. Intézet neve pedig Bonctani-Szövettani Intézetre változtassák meg. Végül a kar Huzella Tivadart, a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Fakultásának anatómia professzorát hívta meg a tanszék élére. Huzella Tivadar 1932-ben kezdte meg működését az intézetben, amely 1933-tól 1971-ig Szövet- és Fejlődéstani Intézet néven működött. Ekkor a hallgatók a volt I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézetben tanulták az anatómiát és tájanatómiát, míg a volt II. sz. Leíró és Tájbonctani Intézetben a szövettant és fejlődéstant. A normál morfológiai tárgyaknak anatómiára és szövet-fejlődéstanra való szétválasztása megszüntetett egyfajta, az oktatók által már kiérlelt tantárgyi integrációt, viszont a szövet- és fejlődéstan jelentősége szükségképpen megnőtt, amelyet már Lenhossék Mihály is szorgalmazott. A tárgyak szétválasztása anatómiára és szövetfejlődéstanra annál is inkább előnyösnek látszott, mert a 20-as évek végére és a 30-as évek elejére a biológia, mint élő természettudomány gyorsan fejlődött és már az orvosi gondolkodást is átitatta a legtöbb nyugat-európai országban. A szövet- és fejlődéstan és a biológia szoros kapcsolata Huzella számára természetes volt. Az orvostudományt alkalmazott biológiának tekintette, ezért oktatta a szövet- és fejlődéstan keretében. Megírta az első magyar nyelvű biológia könyvet. Jelentős biológiai kutató központot hozott létre Gödön, saját birtokán, amelyet a második világháború vihara elsodort. Megroppant egészségét tovább rontotta a háború után a politikának az élet minden területére való benyomulása. Politikai "megbízhatatlanságára" hivatkozva nyugdíjazták. 1950-ben, egyik korábbi debreceni tanítványa, Törő Imre vette át az intézetet. Törő Imre folytatta Huzellának a biológia bevezetéséért elkezdett harcát, amelyet sikerre vitt. Sorra alakultak az orvosegyetemeken a biológiai intézetek, amelyek ma is működnek, alkalmazkodva a tudomány fejlődéséhez, specializálódásához. 1968-ban az akkori Szövet- és Fejlődéstani Intézet keretében jött létre egy önálló biológiai oktató és kutató csoport, amely 1972-ben nyert intézeti rangot, leválva a Humánmorfológiai Intézet elődjéről. Törő Imre szövettan- és fejlődéstan könyvein több orvosgeneráció nevelkedett. A thymolymphaticus rendszer immunmorfológiai vizsgálata ma is élő témája az Intézetnek, amely az utóbbi években 3

a fejlődésbiológia irányába mozdult el. 1966-tól az Intézet szövettan és fejlődéstan mellett makroszkópos anatómiát is tanít. Törő 1971-es nyugdíjazását követően Halász Béla vette át az Intézetet és közel negyedszázados vezetése alatt virágzó, nemzetközi tekintélyű neuroendokrin munkacsoportot teremtett, amely ma is az intézet legnépesebb kutató-oktató gárdáját képezi. „Idegtudományok” néven a 90-es évek elején doktori programot is alapított, amely folyamatosan nagyszámú PhD fokozattal rendelkező kutatót nevel. A programban részt vevő hallgatók bekapcsolódnak az Intézet graduális oktatómunkájába is, az Intézet oktatói közül pedig szép számmal kerülnek ki a program akkreditált témavezetői. Halász Béla 1995-ben vonult nyugállományba – továbbra is megtartva kutatócsoportját. Ekkor Oláh Imrét nevezték ki az Intézet élére. Ő az oktatás és a kutatás szinte minden területén átfogó módon terjesztette ki a fejlődésbiológiai szemléletet. Az Intézet Oláh Imre vezetése alatt kapta jelenlegi nevét (Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet). A tantárgyi tematikában a klasszikus embriológia mellett megjelentek a legalapvetőbb fejlődésbiológiai, differenciálódási és fejlődés-szabályozási ismeretek. Ugyanakkor létrejött, illetve tovább gyarapodott az önálló fejlődésbiológiai kutatócsoport, amely ma az Intézet talán legdinamikusabban fejlődő laboratóriumában tevékenykedik, és a modern molekuláris biológiai technikákat és embrió-manipulációs megközelítéseket klasszikus morfológiai eszközökkel kombinálva alkalmazza. Oláh Imre is önálló doktori programot alapított, amely „Embryológia, elméleti, kísérletes és klinikai fejlődésbiológia” néven működik. E periódus fontos eredménye az oktatás terén, hogy az Intézet gondozásában két új tankönyv is megjelent. Az intézeti kollektíva által írt és illusztrált „Szövettan” tankönyv, amelyet Röhlich Pál szerkesztett, hamar igen népszerű lett mind a hallgatók, mind az oktatók körében, ezért két éven belül már a második, átdolgozott kiadása is megjelent. Szél Ágoston „Klinikai anatómia” című könyve az anatómiai ismeretek orvosi jelentőségét mutatja be gyakorlati példákon keresztül. 2003 júliusától az Intézet vezetését Szél Ágoston vette át. Az igazgató nagy súlyt helyez a morfológiának a klinikai munkát megalapozó jelentőségére. Az Intézet jelenlegi kutatómunkájában az idegtudományok művelői és a fejlődésbiológiai, embriológiai kutatócsoport mellett, némileg a fenti két meghatározó irányzatot ötvözi és egyéb technikákat is felvonultat az elektronmikroszkópos laboratórium retina-kutatással foglalkozó munkacsoportja. A fotorecepció kutatásához csatlakozik a szervezet szezonális és diurnális ritmusát vezénylő corpus pineale morfológiáját és működését vizsgáló, ugyancsak komoly nemzetközi elismertséget élvező fotoneuroendokrin munkacsoport. Az Intézet élő, aktív és sokirányú tudományos munkáját sejtbiológiai (pl. endocitózis, exocitózis), az utóbbi évtized óta pedig farmakológiai témákat (pl. kábítószerek és a központi idegrendszer kapcsolata) vizsgáló kutatók teszik teljessé. Budapest, 2009. augusztus 28.

4

Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet tanulmányi és vizsga-követelményei Tematika: I. félév: A mozgásrendszer felépítése és klinikai anatómiája, a sejtbiológia alapjai, alapszövetek, a bőr az orvosi embriológia alapvonalai. II. félév: Zsigertan, a szervrendszerek felépítése, klinikai anatómiája, szövettana és fejlődéstana (emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer. A magzati vérkeringés). III. félév: Neuroanatómia, érzékszervek, endokrin mirigyek. Felépítés és klinikai anatómia. IV. félév: A szervrendszerek tájanatómiája, klinikai anatómiája, szeletanatómiája (idegrendszer, érzékszervek, emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer). Törzs és a végtagok tájanatómiája. A hallgatók az első gyakorlaton megkapják az első és második féléves tematikát, amely a félév előadási anyagát órákra, a gyakorlatok anyagát, témáját pedig hetekre lebontva tartalmazza. Az évközi kötelező beszámolók (demonstrációk) időpontját is megjelöli. A vizsgán a tankönyv, az előadások és a gyakorlatok együttes anyagát kérjük számon. A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet az ÁOK I. és II. évfolyam hallgatói számára az alábbi tankönyveket, illetve jegyzeteket tartja szükségesnek: Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális Anatómia I-III. (Medicina Könyvkiadó Rt, 2002) Röhlich P: Szövettan I-II. (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 2002) Tömböl T, Csillik B, Kubik I: Tájanatómia (Semmelweis Kiadó, 1991) Komáromi L: Az agyvelő boncolása (Medicina Könyvkiadó, 1995) Sobotta J: Az ember anatómiájának atlasza (Alliter Kiadó, 2004) A fentieken kívül a következő tankönyveket, jegyzeteket, illetve atlaszokat ajánlja: Szél Á: Klinikai anatómia (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 1999) Vígh B: Humán anatómia: Rendszeres bonctan 1-4. (Csont-, ízület-, izomtan, értan) Vígh B: Humán embryológia: Az ember méhen belüli fejlődése Nemeskéri Á: Szeletanatómia I. (Apáthy István Alapítvány, 1999) Nemeskéri Á, Kocsis K, Németh A: Szövettani útmutató I-III. (Apáthy István Alapítvány, 2001) Langman J: Orvosi embryológia (Medicina Kiadó, 1999) Dontáth T: Anatómiai nevek (Medicina Könyvkiadó Rt, 2005) Vajda J: Atlas anatomiae I-II. (Akadémiai Kiadó, 1989) Hajdú F: Vezérfonal a neuroanatómiához (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 1999) Kahle W: SH-atlasz: Anatómia I-III. (Springer Hungarica, 1996) Kühnel W: SH orvosi atlasz: Szövettan (Springer Hungarica, 1997) Csillag A: Anatomy of the Living Human (Könemann, 1999) Abrahams PH, Thatcher MJ, Spratt JD: Anatómiai kérdezz-felelek (Semmelweis Kiadó, 1996) Kierszenbaum, A.L.: Histology and Cell Biology (Elsevier Second Edition, 2007) Gosling, J.A., Harris, P.F., Humpherson, J.R., Whitmore, I., Willan, P.L.T.: Human Anatomy, Color Atlas and Textbook (Elsevier 2008) Morton, D.,A, Peterson, K.D., Albertine, K.H.: Gray's Dissection Guide for Human Anatomy, (Elsevier Second Edition, 2007) Drake, R.L., Vogl, A.W., Mitchell, A.W.M.: Gray's Anatomy for Students, (Elsevier Second Edition, 2010) Nolte, J.: The Human Brain (Elsevier 6th Edition 2008) Demonstráció: Az I-III. félévekben félévenként két alkalommal kerül megrendezésre, amikor a hallgató elméleti és gyakorlati tudásáról ad számot. A demonstráció szóban történik. Anatómia demonstráció során a preparátumokon kell tájékozódni, és az anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdéseket megválaszolni.

5

Szövettani demonstráció során meghatározott idő alatt meghatározott számú metszetet kell felismerni és a metszethez kapcsolódó elméleti kérdéseket megválaszolni. Félévvégi értékelés: a félév érvényességét igazoló professzori aláíráshoz a gyakorlatok legalább 75%-án való aktív részvétel szükséges. A demonstrációk eredménye és a boncolásokban való részvétel minősítéseként a hallgatók az I-III. félév végén osztályzatot (1-5) kapnak, amely nem buktató hatályú, de a félévi jegy megállapításakor a vizsga részjegyeként veszünk figyelembe. Az a hallgató, akinek mindkét demonstrációja elégtelen, nem kaphat közepesnél (3) jobb, félévet értékelő minősítést. Tanulmányi verseny: két év alatt két alkalommal kerül megrendezésre. Az első év végén a második félév, második év végén a két év anyagából írásban. Az eredményes szereplést az első év végén a kollokviumi érdemjegybe, a második év végén pedig a gyakorlati szigorlat érdemjegyébe számítjuk be. Vizsgaidőszak: minimum 30 munkanap (a dékán által megjelölt időpontban). Az Intézet a vizsgaidőszakban heti egy vagy két vizsganapot biztosít. A vizsganapokat a vizsgaidőszak előtt négy héttel ismertetjük. Vizsgáztatás rendje: a hallgató a kitűzött időpontban köteles a vizsgán megjelenni. A vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell a tanulmányi felelősnél, illetve a titkárságon. Az igazolás elmulasztása, vagy az igazolás el nem fogadása esetén a vizsgalapra "nem jelent meg" bejegyzés kerül, amely az adott tárgyból a vizsgalehetőségek számát csökkenti. A sikertelen vizsga után három nappal lehet a vizsgát megismételni. A kollokvium: A vizsga mindenki számára a gyakorlati résszel kezdődik, a vizsgázók egyik fele a boncteremben, a makroszkópos anatómia, másik fele a tanteremben, a szövettan-sejttani vizsgával kezd. A bonctermi gyakorlati vizsgán a kérdezés módja: a vizsgáztató által megjelölt preparátumok demonstrációja, és az azokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása. A szövettan-sejttani részvizsga során a hallgatóknak 2 metszetet kell felismerniük, és a metszettel kapcsolatos, a vizsgáztató által feltett elméleti kérdéseket kell megválaszolniuk. A sejttani részvizsga során, egy elektronmikroszkópos képen kell a hallgatóknak a sejtalkotókat felismerni, és a vizsgáztató által feltett kérdéseket megválaszolni. Ha a gyakorlati vizsgát a hallgató eredményesen teljesítette, a tanteremben az elméleti résszel folytathatja. Az elméleti vizsga tesztkérdések megoldásából áll. A sikeres elméleti vizsgához külön a fejlődéstani részből 51%-ot kell a hallgatóknak elérniük. A hallgató végső érdemjegye elégtelen (1) akkor, ha a gyakorlati vagy az elméleti részen elégtelen részjegyet kapott. Az a hallgató, akinek a félévvégi minősítése elégtelen vagy 1/2, jó (4) vizsgajegynél jobb érdemjegyet, még kiemelkedő elméleti tudás esetén sem kaphat. A IV. félévi záróvizsga (szigorlat): Ezen a vizsgán a hallgató a négy félévben szerzett ismereteiről szintetizált formában ad számot. A gyakorlati ismeretek hangsúlyozása és az évközi boncolási aktivitás motiválása érdekében, a szigorlatozó hallgatóknak a IV. félévben boncolási (gyakorlati) vizsgát kell tenniük. A vizsgán a részvétel kötelező, de nem buktató hatályú. Az érdemjegy beszámít a szigorlati jegybe. A boncolási vizsgát a szemeszter során végig, de legkésőbb a 14. héten kell letenni. A kiboncolt vagy azonosított képletekről elméletet kérdezünk, a vizsgáztató a manuális, felismerési és demonstrációs készséget is értékeli. Amennyiben egy hallgató boncolási vizsgát nem tesz, félévét aláírással nem ismerjük el. A boncolási vizsga pótlására vagy a megszerzett érdemjegy javítására nincs lehetőség! A boncolási vizsgára a megelőző három félévben elsajátított ismeretek birtokában a IV. félév szorgalmi időszakában a gyakorlatokon kell felkészülni. Az utolsó félévben félévközi vizsga (demonstráció) nincs. A szigorlat menete: a IV. félévet záró szigorlat gyakorlati és elméleti részből áll. A szigorlat alkalmával további boncolási feladatot nem kell megoldani. A gyakorlati vizsga makroszkópos anatómiai része a boncteremben zajlik, ahol a hallgatók három témakörből ([a] csont-, izület- és izomtan, törzs és végtagok erei, idegei; [b] központi idegrendszer; [c] zsigertan) kapnak átfogó, demonstrációs és elméleti ismeretekre alapozó kérdést. A szövettani gyakorlati vizsga során a hallgatóknak három szövettani metszetet kell felismerni, és a metszetekkel kapcsolatos elméleti kérdéseket megválaszolni. Ezekre a kérdésekre részjegyeket adunk. Eredményes gyakorlati vizsga után kerülhet sor a szigorlat elméleti részére, amely írásban zajlik, és a hallgatóknak teszt-kérdések megválaszolásával kell elméleti tudásukról beszámolni. A boncolási vizsgajegyen kívül bármelyik részjegy elégtelensége az egész szigorlat eredménytelenségét vonja maga után. Ha a boncolási jegy elégtelen, a szigorlati jegy jeles (5) nem lehet, legfeljebb jó (4). Sikertelen vizsgák ismétlése: a Dékáni Hivatalban kiváltott utóvizsga-jeggyel lehetséges. Az adott vizsgaidőszakban a hallgató kétszer kísérelheti meg a sikertelen vizsga kijavítását. Sikeres vizsga javítása: szintén vizsgajeggyel történik. Ha a hallgató a kitűzött vizsganapon nem jelenik meg, korábbi érdemjegyét tekintjük véglegesnek.

6

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája 2009/2010. tanév I. évfolyam I. félév Anyag:

Általános és részletes csont- és ízülettan. Alsó és felső végtag izmai, erei, idegei. (Az előadásokon csak az általános csont-, izület- és izomtan, illetve az orvosi szempontból különösen fontos fejezetek kerülnek sorra - pl. gerincoszlop, medenceöv, lábboltozatok.) A mozgásszervek anatómiáját részletesen a gyakorlatok során kell elsajátítani. Az általános sejtbiológia alapjai. A sejtalkotók morfológiája. Az alapvető membránfolyamatok (exocitózis, endocitózis) sejtbiológiája. Alapszövetek. Az erek szöveti szerkezete. A vér és a csontvelő. A bőr és az emlő szövettana. A szövetek felépítésének sejtbiológiai alapjai. Az ember fejlődésének alapvonalai. Bevezetés az orvosi embriológiába. Spermio- és oogenezis, megtermékenyítés, morula, blastula, csíralemezek kialakulása, tengelyek, jobb és bal aszimmetria molekuláris alapjai, Homeobox gének, placentáció, placenta. Fejlődési rendellenességek okai. Végtag, törzs és koponya fejlődése. A fejlődéstani folyamatok sejtbiológiai alapjai.

Kreditek: Előadások: Gyakorlat:

9 3 óra/hét 6 óra/hét (4 óra boncterem, 2 óra szövettan)

Előadás 1. hét: 09.07. – 09.11. 1. óra. Bevezetés. A sejtek, szövetek és szervek morfológiai bemutatásának alapjai. 2. óra. A sejt általában. A sejtkutatás strukturális vizsgálómódszerei. 3. óra. A sejtmembrán. 2. hét: 09.14. – 09.18. 4. óra. A sejtmag. 5. óra. Sejtorganellumok az exocitotikus útvonalon (riboszóma, ER, Golgi készülék.), szekréció. 6. óra. Mikrotubulusok és azokra épülő sejtorganellumok, sejtbiológiai jelentőségük. 3. hét: 09.21. – 09.25. 7. óra. Aktin mikrofilamentumok, intermedier filamentumok. 8. óra. A sejtek társulása (sejtadhézió), sejtkapcsoló struktúrák, a hámsejt felépítése. 9. óra. A sejtosztódás és sejtciklus sejtbiológiája, metafáziskromoszómák.

Gyakorlat (boncterem)

Gyakorlat (sejt- és szövettan)

Nevezéktan (terminológia), A fénymikroszkóp és helyzet-, viszony- és irányjelölő elektronmikroszkópos fogalmak. technika. Sejtalkotók. Felső végtag csontjai.

Felső végtag csontjai. Felső végtag ízületeinek bemutatása és kidolgozása.

Egyrétegű hámok.

Felső végtag ízületeinek kidolgozása (folytatás). Felső végtag hajlító oldalán izmok, erek és idegek boncolása. Plexus brachialis vállövi és felső végtagot ellátó ágai.

Többrétegű hámok Mirigyhám I.

7

4. hét: 09.28. – 10.02. 10. óra. Fedőhám, mirigyhám. 11. óra. Kötőszöveti sejtek. Az extracelluláris mátrix sejtbiológiája. A kötőszöveti alapállomány szerkezete. 12. óra. Kötőszöveti rostok és képződésük. 5. hét: 10.05. – 10.09. 13. óra. Sejtorganellumok az endocitotikus útvonalon (endocytosis, phagosoma, endoszóma, lysosoma), intracelluláris emésztés. 14. óra. Sejt-homeostasis, apoptosis, meiosis, differenciálódás, őssejtek. 15. óra. Petesejt, hímivarsejt, gametogenezis. 6. hét: 10.12. – 10.16. 16. óra. Mitokondrium, peroxiszóma. 17. óra. Porcszövet, csontszövet 18. óra. Csontosodás, csontnövekedés, csontosodási magvak. 7. hét: 10.19. – 10.23. 19. óra. Felső végtag fontosabb izületeinek és izmainak klinikai anatómiája. 20. óra. Fertilizáció, morula, blasztula. 21. óra. Gasztruláció molekuláris alapjai Csíralemezek kialakulása. A neuruláció. 8. hét: 10.26. – 10.30. 22. óra. Izomszövet. 23. óra. Gerincoszlop és a mellkas klinikai anatómiája. 24. óra. Testtengelyek, jobb-bal aszimmetria.

9. hét: 11.02. – 11.06. 25. óra. Idegsejt felépítése. Az idegsejtek típusai. A glia. 26. óra. Idegrostok felépítése, idegrost. Degeneratio-regeneratio. 27. óra. Beágyazódás, placentáció, placenta. Magzatburkok. 10. hét: 11.09. – 11.13. 28. óra. Vér, vérsejtek. Őssejt-biológia. 29. óra. Csontvelő és vörösvérsejtképzés. 30. óra. A primer szövetek kialakulása. Homeobox gének.

Felső végtag hajlító és feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolása. A felső végtag ízületeinek boncolása (folytatás).

Mirigyhám II.

Felső végtag feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolása. Ízületek kidolgozásának befejezése.

Kötőszövet I.

Felső végtag feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolásának befejezése. ANATÓMIAI DEMONSTRÁCIÓ.

Kötőszövet II.

A törzs és az alsó végtag Porc- és csontszövet csontjai. Az alsó végtag ízületeinek bemutatása, boncolása. Articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis. Az alsó végtag dorsalis Csontfejlődés. oldalának izmai, erei, idegei (bemutatás, preparálás elkezdése). Plexus sacralis gluteális tájéki és alsó végtagot ellátó ágai. Az alsó végtag dorsalis oldalának izmai, erei, idegei (preparálás befejezése).

Izomszövet.

Az alsó végtag ventralis oldalán Idegszövet. izmok, erek és idegek Idegsejt. Idegrost. bemutatása, preparálása. Plexus lumbalis ágai.

8

11. hét: 11.16. – 11.20. 31. óra. Fehérvérsejtképzés és -extravasatio. Az alsó végtag preparálásának Gyulladásban részt vevő sejtek. befejezése. 32. óra. A csontos és szalagos medence. A A csontos koponya bemutatása. medence szülészeti szempontból fontos átmérői. A medence statikája. 33. óra. Végtagok fejlődése. 12. hét: 11.23. – 11.27. 34. óra. Alsó végtag izületeinek és izmainak Basis cranii interna és externa. klinikai anatómiája I. (csípő és térd). 35. óra. A bőr és származékai. Az emlő. Szöveti szerkezet és fejlődés. 36. óra. Gerincoszlop és a törzs fejlődése. 13. hét: 11.30. – 12.04. 37. óra. Hiatus subinguinalis. Canalis femoralis, canalis adductorius. 38. óra. Alsó végtag izületeinek és izmainak klinikai anatómiája II. (boka, lábizületek, lábboltozatok). 39. óra. Fejlődési rendellenességek és okai.

Az arckoponya csontjai, mandibula. Orbita, orrüreg, fossa pterygopalatina.

14. hét: 12.07. – 12.11. 40. óra. A mozgásszervek klinikai anatómiája Articulatio 41. óra. A mozgásszervek klinikai anatómiája temporomandibularis. 42. óra. Koponya fejlődése. Ismétlés.

Vér, csontvelő. SEJT - ÉS SZÖVETTANI DEMONSTRÁCIÓ

Erek.

Bőr és emlő.

A sejtbiológia és a szövettan ismétlése.

Vizsgaidőszak: 2009. december 14-től 2010. január 22-ig

9

I. félév súlyponti kérdései Anatómia 1. Csontok felépítése, alakja, periosteum. Csontátépítés és csontregeneráció. 2. Ízületek felépítése, fajtái, járulékos elemek. Ízületműködés mechanikája. Edzés, nyugalmi helyzet, regeneráció, idős kori elváltozások. 3. A vázizom anatómiai felépítése. Izomformák. Általános izommechanika, edzés, inaktivitási atrophia. Az izom járulékos elemei: endo-peri-epimysium, fasciák, aponeurosisok. Ínhüvely szerkezete. 4. Humerus, vállízület és mozgásai. Az izületi tok gyenge pontjai, luxatio. 5. Vállizmok, tartó- és rögzítőfunkció. Hónaljrések. 6. Clavicula, scapula, sternoclavicularis és acromioclavicularis ízület és mozgásaik. 7. Felkar izmai és fascia viszonyai. 8. Könyökízület és mozgásai. Izület stabilitása, radioulnáris luxatio. 9. Alkarcsontok és összeköttetéseik. Pronatio-supinatio. 10. Alkar hajlító izmai és ínhüvelyeik. V-Phlegmone. 11. Alkar feszítő izmai. Kézháti ínhüvelyek. Retinaculum extensorum. 12. Radiocarpalis és radioulnaris distalis ízület és mozgásai. 13. Kéztőcsontok, kéztőízületek, canalis carpi. Canalis carpi-szindroma. 14. Metacarpophalangealis és interphalangealis ízületek. Mesothenar és hypothenar izmai. Aponeurosis palmaris. 15. Hüvelykujj ízületei és izmai. Oppositio-repositio. 16. Bordák, sternum, costovertebralis és sternocostalis ízületek. Csontos mellkas. Idős kori elváltozások. 17. Arteria axillaris és ágrendszere. 18. A felső végtag vénás elvezetése. 19. Plexus brachialis ágai (fasciculusoktól). 20. Nyaki-, háti- és ágyéki csigolyák, variációk. 21. Csigolyák összeköttetései: izületek és szalagok, discus intervertebralis. Discus hernia. 22. Gerincoszlop felépítése, görbületei és mozgásai. Elmozdulási szelvény. 23. A vállöv felfüggesztése, a fejízületek finombeállítása. 24. Sacrum, a medenceöv szalagjai és ízületei. 25. Csípőcsont, symphysis, a medence statikája és átmérői. 26. Csípőízület és működése: neutrális (0-)helyzet, nyugalmi helyzet, luxatiok. 27. Csípőizmok, Trendelenburg-tünet, intramuszkuláris injekció. 28. Femur. Vérellátás combnyaktörésnél. Comb hajlító és feszítő izmai, fascia lata. 29. Combközelítő izmok, canalis adductorius. Pes anserinus. 30. Térdízület. Stabilitás, helyzetanomáliák, sérülések. 31. Tibia, fibula. Lábszár feszítő és peroneus izmai, peroneus-bénulás. Ínhüvelyek, fascia cruris. 32. Lábszár hajlító izmai és ínhüvelyei. 33. Lábtőcsontok és összeköttetéseik. Alsó ugróízület és működése. Amputációs-vonalak. 34. Bokaízület és mozgásai. 35. Lábboltozatok, aktív és passzív fenntartói. Az alsó végtag álló helyzetben és járáskor. Hallux valgus

36. Talpizmok és lábhátizmok. 37. Koponyatető szerkezete, varratok, kutacsok. Trepanatio (koponyalékelés). 38. Fossa cranii anterior és fossa cranii media és összeköttetéseik. 39. Fossa cranii posterior és összeköttetései. 40. Csontos orrüreg és melléküregei. 41. Orbita falai és összeköttetései. 10

42. Külső koponyaalap és összeköttetései. Koponyaalapi törésvonalak. 43. Canalis facialis. 44. Fossa pterygopalatina és összeköttetései. 45. Mandibula, temporomandibularis ízület. Luxatio. 46. Articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis. Cisternapunctio Szövettan 1. Hámszövet jellemző tulajdonságai, fedőhámok típusai. 2. Egyrétegű hámok. Hámszövet regenerációja. 3. Hámsejtek felszíni struktúrái, lateralis és basalis felszíne. 4. Fedőhámok típusai, többrétegű hámok. 5. Adhéziós molekulák. 6. Mirigyhám és osztályozása. 7. Kötőszöveti fix és mobilis sejtek. 8. Mononukleáris phagocyta rendszer 9. Kötőszöveti rostok: kollagén-, elasztikus-, rácsrostok, fibrillin. 10. Kötőszöveti rostképződés intracelluláris és extracelluláris fázisai. 11. Kötőszöveti alapállomány szerkezete és az adhéziós glykoproteinek. 12. Kötőszövet fajtái. 13. Zsírszövet. 14. Porcszövet és fajtái. 15. Csontszövet szerkezete. 16. Enchondralis csontosodás. 17. Csontnövekedés csöves csontoknál (epiphysis porckorongok) 18. Csontregeneráció, -átépülés). 19. Desmalis csontosodás. 20. Simaizomszövet és beidegzése. 21. Szívizom és az ingervezető rendszer szövettana. 22. Harántcsíkolt izom szövettana. 23. Idegsejtek felépítése és finom szerkezete. 24. Neuroglia, ependyma. Mikroglia, a központi idegrendszer immunsejtjei. 25. Idegrostok felépítése, hüvelyei, myelinizáció. 26. Perifériás idegek és ganglionok szöveti szerkezete. 27. Vörösvérsejtek, erythropoiesis. 28. Fehérvérsejtek. 29. Csontvelő szerkezete és fehérvérsejt-képzés. 30. Hemopoietikus őssejt eredete, megakaryocyta és thrombocyta. 31. Kapillárisok és sinusok szerkezete, fehérvérsejtek extravasatiója. 32. Vénák és nyirokerek szöveti szerkezete, billentyűk. 33. Artériák szöveti szerkezete. 34. Bőr és emlő szöveti szerkezete és klinikai jelentősége. Fejlődéstan 1. Spermium szerkezete, spermiogenesis, spermiohistogenesis. 2. Oocyta, oogenesis (folliculusok kialakulása, ovuláció, follikulus-atresio). 3. Fertilizáció. 4. Morula, blastula. Trophoblast kialakulása. 5. Beágyazódás, placentáció, placenta. 11

6. Csíralemezek kialakulása (gastrulatio), embriópajzs. 7. Ektoderma származékai. Neurulatio. 8. Intraembrionális mesoderma tagozódása, somiták. 9. Embrió lefűződése, külső alakjának kialakulása. 10. Magzatburkok, magzatvíz, köldökzsinór, magzati vizsgáló módszerek. Ikerképződés. 11. Testtengelyek, jobb-bal aszimmetria. 12. Homeotikus gének. 13. Fejlődési rendellenességek okai. 14. Végtagok fejlődése és fejlődési rendellenességei. 15. Törzs fejlődése és fejlődési rendellenességei. 16. Koponya fejlődése és fejlődési rendellenességei.

12

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája 2009/2010. tanév I. évfolyam II. félév Anyag:

Fej-, nyak-, mell- és hasizmok, rekeszizom, medencefenék. Zsigeri rendszerek (emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- és ivarrendszer, szív és keringési rendszer, magzati vérkeringés, nyirokszervek) makroszkópos és mikroszkópos szerkezete, fejlődése, klinikai anatómiája, fontosabb fejlődési rendellenességek. Az intraembrionális testüreg kialakulása, tagozódása. Előadáson csak a szervszövettan válogatott fejezetei (pl. nyirokszervek, máj, nemi szervek, stb.) kerülnek tárgyalásra. A zsigerek részletes szövettana és sejtbiológiája a gyakorlatok anyagát képezi.

Kreditek: 9 Előadás: 3 óra/hét Gyakorlat: 6 óra/hét (4 óra/hét boncterem, 2 óra/hét szövettan)

Előadás

Gyakorlat (boncterem)

Gyakorlat (sejt- és szövettan)

1. hét: 02.01.-02.05. 1. óra. Nyirokszövet és sejtjei. Thymus, mucosalis nyirokszövet, tonsillák. 2. óra. Lép, nyirokcsomó szövettana és keringése. 3. óra. Arc fejlődése.

Mimikai izmok, rágóizmok, nyakizmok, nyaki fasciák bemutatása. Arc és nyak erei (bemutatás).

Nyirokszövet I. Tonsillák, thymus.

Szájüreg, fogak, nyelv, torokszoros, lágyszájpad. Nyálmirigyek topográfiája. Nyelvcsont feletti és alatti nyakizmok boncolása. Tetemen: mellizmok, hasizmok preparálása.

Nyirokszövet II. Nyirokcsomó, lép.

2. hét: 02.8.-02.12. 4. óra. A mellkasfal felépítése és a légzőmozgások klinikai anatómiája. 5. óra. Nyelv és a fogak felépítése. Fogfejlődés, fejlődési rendellenességek. 6. óra. Szájüreg, garat és a nyelőcső felépítése, topográfiája. Az előbél felső szakaszának fejlődése és fejlődési rendellenességei.

3. hét: 02.15.-02.19. 7. óra. Gége. Conicotomia és laryngoscopia Orrüreg bemutatása. anatómiai alapjai. Szervkomplexumon: garat, gége bemutatása és boncolása. 8. óra. Légcső, tüdő, tüdőszegmentumok, Tetemen: mellizmok, hasizmok pleura, tracheotomia. preparálása (folytatás). 9. óra. Kopoltyúbél és kopoltyútasakok kialakulása. A kopoltyúívek fejlődési rendellenességei. 4. hét: 02.22.-02.26. 10. óra. Légutak és a tüdő szövettana. A tüdő fejlődése. Respirációs distress szindróma. 11. óra. Szív anatómiája és falszerkezete. Anulus fibrosus, billentyűk. Billentyűhibák anatómiai vonatkozásai.

Tetemen: mellüregi szervek vetülete, mellkas megnyitása, mediastinum. Pleura. Szervkomplexumon: mediastinum boncolása. Trachea, tüdő makroszkópiája és boncolása (bronchusok, szegmentumok).

13

Ajak, nyálmirigyek.

Fogak szöveti szerkezete és fejlődése. Nyelv.

12. óra. Pericardium. Szív topográfiája. Hallgatózási pontok. Abszolút és relatív szívtompulat, a szív vetülete. 5. hét: 03.01.-03.05. 13. óra. Szív ingervezető rendszere és beidegzése. A koszorúserek, a szívinfarktus anatómiai alapjai. 14. óra. Rekeszizom. A rekeszen áthaladó képletek. A rekeszsérv. 15. óra. Szív fejlődése, szív fejlődési rendellenességei. 6. hét: 03.08.-03.12. 16. óra. Hasfal. A sérvcsatornák sebészi jelentősége. Canalis inguinalis. 17. óra. Gyomor makroszkópiája, topográfiája, vérellátása, hashártyaviszonyai. 18. óra. Artériák, vénák fejlődése és fejlődési rendellenességei. 7. hét: 03.15.-03.19. 19. óra. Vékonybelek anatómiája, hashártyaviszonyai, vérellátása. 20. óra. Vastagbelek és a végbél anatómiája, hashártyaviszonyai, vérellátása. Belső sérvek topográfiai alapja. 21. óra. A magzati vérkeringés és a szülés idején bekövetkező átalakulása. 8. hét: 03.22.-03.26. 22. óra. Máj makroszkópiája, hashártyaviszonyai, topográfiája. A portális keringés. Portocavalis anasztomózisok és klinikai jelentőségük. 23. óra. A máj és az epehólyag szöveti szerkezete. 24. óra. Testüregek elkülönülése, septum transversum.

Tetemen: szív in situ bemutatása. Szervkomplexumon: pericardium megnyitása. Szív saját ereinek boncolása, a szív üregeinek bemutatása és boncolása.

Bevezetés az üreges szervek szövettanába. Légutak szöveti szerkezete I.

Mediastinum, szív boncolása (folytatás). Rekeszizom bemutatása. Nyaki és mellüregi szervek preparálásának befejezése.

Légutak II. A szív és az ingerületvezető rendszer.

Hasizmok boncolásának befejezése, canalis inguinalis.

Nyelőcső. Gyomor.

Ismétlés.

DEMONSTRÁCIÓ. Hasűri szervek vetületi topográfiája. Hasüreg megnyitása, hashártyaviszonyok megbeszélése in situ és a szervkomplexumon.

Vékonybél, vastagbél, appendix. Rectum (bemutatás).

Tavaszi szünet: 2010. március 29 - április 2-ig 9. hét: 04.05.-04.09. 25. óra. Vese makroszkópos anatómiája, topográfiája, burkai, vérellátása, vesekapu és ureter. Vesesüllyedés anatómiai alapja. 26. óra. Vese mikroszkópos anatómiája.

Lig. hepatoduodenale képleteinek, Máj, epehólyag, a truncus celiacus ágrendszerének pancreas. kidolgozása (tetemen és szervkomplexumon). A máj makroszkópiája.

14

27. óra. Az előbél alsó része, a közép- és utóbél, a hepatopancreaticus telep fejlődése. 10. hét: 04.12.-04.16. 28. óra. A férfi nemi szervek. A here anatómiája és burkai. Heresérvek fejlődéstani alapja. 29. óra. Here, mellékhere szöveti szerkezete. 30. óra. Hashártya fejlődése. A bursa omentalis sebészetének anatómiai alapjai. 11. hét: 04.19.-04.23. 31. óra. Férfi húgycső. A húgycső endoszkópos vizsgálatának anatómiai alapjai. Penis, az erekció mechanizmusa. 32. óra. Női nemi szervek. A petefészek és a méh szöveti szerkezete. Az uterinalis ciklus. 33. óra. A vese fejlődése (pro-, meso- és metanephros). 12. hét: 04.26.-04.30. 34. óra. Uterus anatómiája, topográfiája, hashártyaviszonyai, rögzítése. 35. óra. Medencefenék. Szülőcsatorna. 36. óra. Húgyhólyag, ureter, urethra fejlődése. Vese és húgyhólyag fejlődési rendellenességei. 13. hét: 05.03.-05.07. 37. óra. DEMONSTRÁCIÓ. 38. óra. DEMONSTRÁCIÓ. 39. óra. Fej, nyak, mellüreg, hasüreg és kismedence nyirokelvezetése. 14. hét: 05.10.-05.14. 40. óra. Klinikai anatómia. Belső szervek képalkotó diagnosztikája I. 41. óra. Klinikai anatómia. Belső szervek képalkotó diagnosztikája II. 42. óra. Csírasejtek vándorlása, nemek kialakulása, gonádok fejlődése. A nemi szervek fejlődési rendellenességei.

A. mesenterica sup. és inf. ágrendszere, ellátási területe. Portocavalis anasztomózisok. Szervkomplexumon: gyomor, duodenum felvágása, ductus choledochus boncolása.

Vese, ureter, húgyhólyag.

Szervkomplexumon: retroperitoneum, hasi aorta fali és zsigeri ágainak boncolása. Vese, mellékvese ureter kidolgozása. Vese felmetszése, húgyhólyag preparálása. Tetemen: a hátsó hasfal peritonealis viszonyainak bemutatása (belek eltávolítása nélkül).

Here, mellékhere, funiculus spermaticus.

Szervkomplexumon: retroperitoneum boncolásának befejezése.

Vesicula seminalis, prostata, penis. Ismétlés.

Női nemi szervek bemutatása és preparálása. Szervkomplexumon: kismedencei szervek preparálása. Kismedence erei, idegei. Medencefenék bemutatása.

Ovarium, tuba uterina, uterus.

Férfi nemi szervek bemutatása, preparálása. Szervkomplexumon: kismedencei szervek preparálása. Tetemen: medencefenék, külső női és férfi nemi szervek bemutatása.

Köldökzsinór, placenta. Vagina, labium minus pudendi.

Vizsgaidőszak: 2010. május 17-től június 30-ig és 2010. augusztus 30-tól szeptember 03-ig.

15

II. félév súlyponti kérdései Anatómia 1. Szájüreg (kivéve nyelv) és fogak anatómiai viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 2. Nagy nyálmirigyek anatómiai viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 3. Lágyszájpad és torokszoros anatómiája és vérellátása. A lymphatikus garatgyűrű. 4. Nyelv felépítése, izmai, vérellátása és nyirokelvezetése. 5. Orrüreg felépítése, vérellátása és nyirokelvezetése. 6. Garat felépítése, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. Tuba auditiva. 7. Oesophagus, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 8. Gége makroszkópiája, helyzete (gégeporcok, szalagok, membránok). Coniotomia. 9. Gégeizmok. Hangrés és hangképzés. A gége idegei, vérellátása, nyirokelvezetése. Laryngoscopia. 10. Trachea és a főhörgők topográfiája. Bronchusfa, tüdőszegmentum. Tracheotomia 11. Tüdő, a tüdőhatárok mellkasi vetülete, tüdőkapu. Kopogtatás (percussio) anatómiai alapja. 12. Pleura, pleura vetülete a mellkasfalra. Thoracocentesis anatómiai alapjai. 13. Mellizmok. Bordaközti izmok, légzőmozgások. 14. Egyenes hasizom és rectus-hüvely. Rectusdiastasis. A laparotomia típusai. 15. Széles hasizmok, mély hasizmok, trigonum lumbale, hasprés. 16. Ligamentum inguinale. Sérvcsatornák, Canalis inguinalis, Canalis femoralis. 17. Rekeszizom, hasi légzés. 18. Bursa omentalis, a peritoneum hátsó hasfali tapadása. Klinikai jelentősége. 19. Gyomor alakja, részei, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Endoszkópia anatómiai vonatkozásai. 20. Vékonybelek, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása, és nyirokelvezetése. 21. Vastagbelek, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 22. Rectum, helyzete, topográfiája, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. A vénás elvezetés farmakológiai jelentősége. 23. Máj alakja, helyzete, peritoneális viszonyai. Tapintási lelet. Májlebenyek, májszegmentumok. 24. Máj vérellátása, nyirokelvezetése. A máj finomszerkezete, funkciója. Intrahepatikus epeutak. 25. Máj portális keringése, vena portae rendszere, porto-cavalis anasztomózisok klinikai jelentősége. 26. Epehólyag anatómiája, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Extrahepatikus epeutak. Radiológiai vizsgálat. 27. Pancreas részei, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. Pankreas sebészi feltárásának lehetőségei. 28. Lép, elhelyezkedése, hashártyához való viszonya, topográfiája, vérellátása. Tapintási lelet. 29. Vese makroszkópiája (alak, tok, kéreg, velő, sinus) és helyzete. Vesesebészet anatómiai alapjai. 30. Vese metszlapja, vérellátása. Intrarenális keringés. 31. Vesekelyhek, vesemedence. Az ureter részei, lefutása, vérellátása. Vesekőképződés, vesekőeltávolítás topográfiai alapja. 32. Medencefenék, izmok és fasciák, nyílások és záróizmaik. 33. Húgyhólyag alakja, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Hólyag megnyitása peritoneum-mentes területen. 34. Ductus deferens, prostata, vesicula seminalis anatómiai viszonyai, vérellátása, nyirokelvezetése. A prostata sebészi megközelítésének lehetőségei. 35. Penis és az urethra masculina anatómiai viszonyai. Urethra endoszkópos vizsgálata. 36. A here, mellékhere és funiculus spermaticus anatómiai viszonyai, burkai, vérellátása és nyirokelvezetése. A baloldali herevéna-tágulatok anatómiai oka. 16

37. Uterus részei, felépítése és helyzete, vérellátása és nyirokelvezetése. 38. Uterus rögzítése, szalagjai, hashártya viszonyai. A vagina makroszkópiája. Douglas-punkció 39. Petefészek és tuba uterina, helyzete, hashártya viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 40. Női gát és a külső női nemi szervek felépítése. 41. Szív makroszkópiája, helyzete, vetülete, antero-posterior irányú röntgenképe. Hallgatózási pontok. Abszolút és relatív szívtompulat. 42. Szív falszerkezete, kötőszöveti váza és ingervezető rendszere. 43. Pitvarok és pitvar-kamrai szájadékok. Valvula bicuspidalis és tricuspidalis. Billentyűhibák. 44. Szívkamrák és az artériás szájadékok. Valvulae semilunares. 45. Szív saját vérellátása, (artériák és vénák), jobb és bal coronaria dominancia. A szív beidegzése. Szívinfarktus anatómiai alapjai. 46. Pericardium felépítése, áthajlásai. A szívtamponád anatómiai oka. Pericardiocentesis. 47. Aortaív topográfiája és ágai. Arteria subclavia és ágai. Aortographia. 48. Aorta descendens topográfiája és ágai. Aortographia. 49. Az arteria illiaca interna és ágrendszere. 50. A fej és a nyak gyűjtőerei. Vagina carotica és m. omohyoideus. 51. A fej és a nyak nyirokelvezetése. 52. A nagy nyirokértörzsek (truncusok). 53. Vena cava inferior ágrendszere (kivéve v. iliaca externa). 54. A melllüreg falának, zsigereinek és az emlőnek a nyirokelvezetése. 55. A hasüregi és medencei zsigerek nyirokelvezetése. 56. Mimikai izmok. Facialis-bénulás. 57. Rágóizmok. Trismus (szájzár). 58. M. sternocleidomastoideus. Os hyoideum, nyelvcsont feletti izmok. 59. Nyelvcsont alatti izmok, mély nyakizmok, nyaki fasciák. Coniotomia topográfiája. 60. Arteria carotis externa és ágai. Szövettan 1. Az immunrendszer specifikus és járulékos sejtjei. 2. Lymphocyta recirkuláció. 3. Thymus szöveti szerkezete. 4. Nyirokcsomó szöveti szerkezete. 5. Tonsillák és mucosalis nyirokszövet. 6. Lép keringése. 7. Lép szöveti szerkezete. 8. Fogak szöveti szerkezete, tej- és maradandó fogak, fogzás. 9. Fogfejlődés, fogcsíra. A fogváltás fogorvosi jelentősége. 10. Szájüreg: ajak, bucca, gingiva, szájpad, nyelv szöveti szerkezete. 11. A nyálmirigyek szöveti szerkezete. 12. Orrüreg, gége és trachea szöveti szerkezete. 13. A tüdő szöveti szerkezete. Respirációs distress szindróma (RDS) 14. Garat, nyelőcső szöveti szerkezete. 15. Gyomor szöveti szerkezete. Gyomorfekély kialakulásának szövettani alapja. 16. A vékonybél szöveti szerkezete és az emésztő traktus endokrin rendszere. 17. A duodenum szöveti szerkezete, a bél motilitása és beidegzése. 18. Vastagbél és rectum (pars intestinalis és pars analis) szöveti szerkezete. 19. A máj keringése, a májsinus májsejtekhez való viszonya. A máj stromája. 20. Májsejt és májlebenyke felépítése, intra- és extrahepatikus epeutak szöveti szerkezete. Májszegmentum. 21. Endokrin és exokrin pancreas szöveti szerkezete. 17

22. A vese szöveti szerkezete. (kivéve: vérkeringés és juxtaglomerularis apparatus). 23. A vese keringése és a juxtaglomeruláris apparatus. 24. A húgyutak szöveti szerkezete (calyx, vesemedence, ureter, húgyhólyag). 25. Penis szöveti szerkezete, erekció és idegi mechanizmusa. 26. Here szöveti szerkezete. 27. Mellékhere, ductus deferens, vesicula seminalis szöveti szerkezete. 28. Prostata szöveti szerkezete. A mucosus és submucosus mirigyek hyperplasiája. 29. Ovarium szöveti szerkezete, ovuláció. 30. Uterus szöveti szerkezete. Endometrium ciklikus változásai.. 31. Tuba uterina, portio vaginalis uteri, hüvely, kis- és nagyajkak szöveti szerkezete. 32. Placenta és köldökzsinór szöveti szerkezete. Fejlődéstan 1. Az arc fejlődése. Fejlődési rendellenességek. 2. Kopoltyúbél felépítése. Kopoltyúívek származékai. 3. Külső, belső kopoltyútasakok fejlődése és származékai. Fejlődési rendellenességek. 4. Nyelv és a pajzsmirigy fejlődése, szájpad kialakulása. Fejlődési rendellenességek. 5. Légzőrendszer fejlődése. 6. A testüregek kialakulása és elkülönülése. 7. Előbél és származékai (nyelőcső, gyomor) és a bursa omentalis fejlődése. 8. Máj és pancreas fejlődése. A lép kialakulása. 9. Középbél, utóbél és származékaik fejlődése. A hashártya fejlődése (bursa omentalis kivételével). 10. Pro-, meso- és metanephros fejlődése és fejlődési rendellenességei. 11. Cloaca differenciálódása, rectum, húgyhólyag fejlődése és fejlődési rendellenességei. 12. A férfi genitális csatorna és járulékos mirigyeinek kialakulása. 13. A női genitális csatorna, a hüvely fejlődése és fejlődési rendellenességei. 14. A külső nemi szervek fejlődése, hermaphroditismus és formái. 15. Gonádok fejlődése, testis kialakulása és vándorlása, fejlődési rendellenességei. 16. Gonádok fejlődése, ovárium kialakulása, vándorlása. 17. A szívcső kialakulása és tagozódása. 18. Pitvarok elkülönülése és fejlődési anomáliái. 19. Kamrák elkülönülése és fejlődési anomáliái. 20. Bulbus és truncus arteriosus fejlődése, kopoltyúartériák és származékaik. Fejlődési anomáliák. 21. Sinus venosus és a primitív vénás rendszer kialakulása, a fő vénák fejlődése. 22. Magzati vérkeringés és perinatalis változásai.

18

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája 2009/2010. tanév II. évfolyam I. félév Anyag:

A központi és perifériás idegrendszer, érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos szerkezete, fejlődéstana és klinikai anatómiája. Az endokrin rendszer sejt-, szövet- és fejlődéstana.

Kreditek: 7 Előadás: 3 óra/hét Gyakorlat: 4 óra/hét (váltakozva 5 óra boncterem vagy 2,5 óra boncterem és 2,5 óra szövettan)

Előadás 1. hét 1. óra. Neuromorfológiai bevezetés. 2. óra. Agyburkok, agykamrák, liquorkeringés. 3. óra. Interneuronalis szinapszisok, kémiai transzmisszió. Elemi idegélettani folyamatok morfológiai alapjai. 2. hét 4. óra. Receptor és effektor idegvégződések. A reflexív. 5. óra. Gerincvelő felépítése, szürkeállomány. Rexed-féle zónák. 6. óra. Gerincvelő fehérállománya, pályái. Kahler-szabály. 3. hét 7. óra. Gerincvelői reflexek. 8. óra. Pályasérülések tünettana. BrownSequard szindróma anatómiai alapjai. 9. óra. A nagyagy és az agytörzs morfológiai és funkcionális egységei. A Brodmann-areák.

4. hét 10. óra. Agytörzs finomszerkezete néhány reprezentatív keresztmetszeten. 11. óra. Agyidegek és magoszlopaik elhelyezkedése. 12. óra. Diencephalon makroszkópiája, a III agykamra.

Gyakorlat (boncterem) Gerincvelő makroszkópos szerkezete, vérellátása, burkai. Hát- és tarkóizmok boncolása.

Gerincvelő szegmentális felépítése, gerincvelői idegek, plexusok. Hát- és tarkóizmok boncolásának folytatása.

Tájékozódás kivett agyon, agyburkok, agy vérellátása, agyidegek kilépése. Az agy felszínei, Brodmann-areák. Gerincvelő in situ boncolása a tetemen, ganglion intervertebrale. Az epidurális érzéstelenítés anatómiai alapjai. Az agy median sagittalis metszete. Corpus callosum. Oldalkamrák. III. agykamra. Agytörzs, kisagy makroszkópos szerkezete. IV. agykamra. Kisagyi tonsillák beékelődésének anatómiai alapjai.

19

Gyakorlat (sejt- és szövettan)

5. hét 13. óra. A thalamus magvai. 14. óra. Hypothalamus, hypothalamohypophysealis rendszer élettani és patológiai vonatkozásai. 15. óra. Hypophysis szöveti szerkezete, portális keringés. 6. hét 16. óra. Mellékvese, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, corpus pineale. Endokrin rendszer klinikai vonatkozásai. 17. óra. Dorsomedialis afferens pályák. Lemniscus medialis. Somatotopia. Szomatoszenzoros kéreg. 18. óra. Ventrolateralis afferens rendszer, tractus spinothalamicus. 7. hét 19. óra. Ízérzés, szaglás. 20. óra. Limbikus rendszer. 21. óra. Nagyagykéreg szöveti szerkezete.

8. hét 22. óra. Motoros egység, alsó, felső motoneuron, szomatomotoros kéreg. 23. óra. Pyramis pálya. 24. óra. Basalis ganglionok és idegi összeköttetéseik, neurológiai jelentőségük. A motoros rendszer klinikai vonatkozásai. 9. hét 25. óra. Kisagykéreg szöveti szerkezete. 26. óra. Kisagy idegi összeköttetései. Kisagyi szindrómák anatómiai alapja. 27. óra. Formatio reticularis és kapcsolatai. Kémiai neuroanatómia.

Flechsig-metszés, frontális agyszeletek készítése. Ismétlés.

DEMONSTRÁCIÓ.

Perifériás ideg. Idegvégződések.

Agy in situ boncolása. Agyburkok. Ciszterna punkció. Oldalkamra, III. kamra és IV kamra megnyitása. Agytörzs. A kisagy-híd szöglet klinikai jelentősége.

Koponyaalap. Agyidegek kilépése. Ganglion trigeminale. Sinus cavernosus bemutatása és boncolása. Agyidegek lefutása és ágai I.

Gerincvelő, ganglion spinale. Vegetatív ganglion.

Plexus cervicalis, plexus brachialis. Fej és nyak ereinek, idegeinek boncolása. Agyidegek lefutása és ágai II.

Endokrin rendszer I. Hypothalamus, hypophysis, corpus pineale.

Fej és nyak ereinek, idegeinek boncolása (folytatás). A bőrbeidegzés neurológiai anatómiájának megbeszélése. Plexus- és idegsérülési tünetek anatómiai alapjai.

Endokrin rendszer II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, pancreas.

20

10. hét 28. óra. Vegetatív idegrendszer és klinikai vonatkozásai I. Thoracolumbalis szimpatikus idegrendszer. 29. óra. Vegetatív idegrendszer és klinikai vonatkozásai II. Craniosacralis paraszimpatikus idegrendszer. 30. óra. Idegrendszer fejlődése I. Elemi indukciós folyamatok a előcső kialakulásában. 11. hét 31. óra. Idegrendszer fejlődése II. Histogenesis, craniocaudalis és dorsoventralis differenciálódás. Fejlődési rendellenességek. 32. óra. Idegrendszer fejlődése III. Gerincvelő és az agyhólyagok, agytörzs és kisagy fejlődése. 33. óra. Idegrendszer fejlődése IV. Telencephalon, basalis ganglionok, plexus choroideus fejlődése. Liquorkeringés és zavarai. Hydrocephalus.

Fej és nyak ereinek, idegeinek boncolása (folytatás). Plexus lumbalis és sacralis megbeszélése.

Nagyagykéreg. Kisagykéreg. Hippocampus. Substantia nigra. Plexus choroideus.

Ismétlés. DEMONSTRÁCIÓ.

12. hét 34. óra. Idegrendszer fejlődése V. Ganglionléc és származékai. 35. óra. Szem szerkezete, külső, középső burkai, törőközegek. Fénytörési hibák hatása. 36. óra. A szem fejlődése és fejlődési rendellenességei.

Szem preparálása és bemutatása. Csarnokvíz termelés és elvezetés megbeszélése, Orbita boncolása. Külső szemizmok és beidegzésük. Strabismus morfológiai alapjai.

13. hét 37. óra. Retina szerkezete, a színlátás és hibáinak morfológiai alapjai. 38. óra. Látó- és pupilla-reflex pálya, akkomodáció. Pályasérülések és tüneteik. 39. óra. Külső szemizmok. A térlátás anatómiai alapjai. A látóközpont.

Szem, orbita boncolása (folytatás). Külső fül, dobüreg megnyitása a tetemen. A tuba auditiva élettani jelentősége. Hallócsontok felkeresése és eltávolítása.

Szem, nervus opticus. Szemhéj, könnymirigy.

Belső fül. Hallás- és egyensúlyzavarok anatómiai alapjai. Idegrendszer összefoglalása.

Halló- és egyensúlyozó szerv. Ismétlés.

14. hét 40. óra. Hallószerv szerkezete. Külsőfül, középfül. 41. óra. Belső fül, vestibularis rendszer és központi kapcsolatai. Corti szerv, hallópálya. 42. óra. Hallószerv fejlődése. Hallószerv klinikai anatómiája.

21

III. félév súlyponti kérdései Neuroanatómia 1. Gerincvelő makroszkópiája, burkai és vérellátása. 2. Gerincvelői szelvény. Nervus spinalis, ganglion spinale. 3. Gerincvelő fehérállománya, pályái. 4. Gerincvelő szürkeállománya. Rexed-zónák. 5. Nyúltvelő makroszkópiája, magrendszere és vérellátása. 6. Híd makroszkópiája, magrendszere és vérellátása. 7. Mesencephalon makroszkópiája, magrendszere és vérellátása. 8. IV. kamra makroszkópiája, apertura mediana és aperturae laterales ventriculi quarti. 9. Az agytörzs magoszlopai. 10. Diencephalon részei. III. agykamra. Liquorkontakt neuronok, circumventricularis szervek. 11. A hypothalamus magrendszere és összeköttetései (a hypothalamo-hypophysealis rendszer kivételével). 12. Thalamus topográfiája és magrendszere. 13. Kisagy és kisagykarok makroszkópiája. Kisagy felosztása: archi-, paleo- és neocerebellum 14. Kisagy afferens és efferens összeköttetései. 15. Kérgi mezők. Telencephalon rostrendszere. 16. Oldalkamra és röntgenanatómiája, liquor-agy gát, agy-liquor gát. 17. Lágyagyhártyák, subarachnoidealis tér, ciszternák. Cisternapunktio. 18. Dura mater, durális sinusok (a sinus cavernosus kivételével). Az agy saját vénái. 19. Plexus choroideus, liquor cerebrospinalis képződése, keringése, elvezetése. Vér-liquor és vér-agy gát. 20. Az agy vertebro-basilaris vérellátása (a. vertebralis ellátási területe). 21. A. carotis interna ágrendszere és ellátási területe. Circulus arteriosus Willisii. 22. Szomatikus hátsókötegi pályák - lemniscus medialis. 23. Szomatikus anterolaterális pálya - tr. spinothalamicus. 24. Craniális szomatikus afferens pályák. 25. Látópálya és pupilla-reflexpálya. 26. Hallópálya. 27. Vestibuláris rendszer és kapcsolatai. 28. Ízlelő bimbó, ízérzés pályája és központi kapcsolatai. 29. Szaglórendszer és központi kapcsolatai. 30. Motoros rendszer. Motoros egység, motoros véglemez. 31. Ínnyújtási reflexpálya, izomorsó, gammahurok. 32. Flexor- keresztezett extensor reflexpálya, ínorsó. 33. Primér és szekundér motoros kéreg, pyramis pálya (corticospinalis) és corticobulbaris, corticomesencephalicus pályák. 34. Basalis ganglionok és összeköttetéseik, extrapyramidális pályák. 35. Paraszimpatikus cranio-sacralis idegrendszer. 36. Szimpatikus thoracolumbalis idegrendszer. 37. Hypothalamo-hypophysealis rendszer, magno- és parvocelluláris neuroszekréciós rendszer, portális keringés. 38. Szomatikus efferens agyidegek mag- és ágrendszere, beidegzési területük. 39. Nervus trigeminus magrendszere, ganglion trigeminale és a rágóizmok proprioceptiv reflexívei. 40. Nervus ophthalmicus lefutása, ágai és ellátási területe. 41. Nervus maxillaris lefutása és ágai 42. Nervus mandibularis lefutása és ágai. 43. Nervus facialis magrendszere, lefutása és ágai. 22

44. Nervus glossopharyngeus és accessorius magrendszere és ágai. 45. Nervus vagus magrendszere és ágai. 46. Formatio reticularis, nem specifikus felszálló aktivációs rendszer és mediátorai. 47. Limbikus rendszer. 48. Sinus cavernosus felépítése, összeköttetései és átmenő képletei. 49. Plexus cervicalis. Nervi intercostales. A gerincvelői idegek dorsalis ágai. 50. Plexus brachialis. 51. Plexus lumbalis. 52. Plexus sacralis. 53. Tarkóizmok. 54. Mély hátizmok. Fascia thoracolumbalis. 55. Felületes hátizmok, a scapula mozgást biztosító rögzítése Idegszövettan 1. Idegsejtek típusai. Az idegrendszer intercelluláris tere, nem-szinaptikus jelátvitel. 2. Interneuronális szinapszisok szerkezete. Klasszikus kémiai mediátorok. 3. Idegrostok sérülése és regenerációja. 4. Receptor idegvégződések és osztályozásuk. 5. Myoneuralis szinapszisok. 6. Nagyagykéreg szöveti szerkezete, iso- és allocortex. 7. Kisagy szöveti szerkezete. Idegfejlődéstan 1. Az ektoderma származékai. Neuruláció. 2. Primér idegszövet, velőcső differenciálódása. 3. Agyhólyagok kialakulása, primér görbületek. 4. Telencephalon és a basalis ganglionok fejlődése, fejlődési rendellenességei. 5. Agytörzs és kisagy fejlődése. 6. Gerincvelő fejlődése és fejlődési rendellenességei. 7. Környéki idegrendszer fejlődése. 8. Hypophysis, epiphysis fejlődése. 9. Mellékvese fejlődése. Érzékszervek 1. Szem makroszkópiája, vérellátása, beidegzése. 2. Szem külső izmai, működésük és beidegzésük. 3. Szem külső burkának szöveti szerkezete, nervus opticus. 4. Szem középső burkának szöveti szerkezete. A szem vérellátása. 5. Szemlencse szerkezete, függesztése és az akkomodáció anatómiai alapja. 6. Szemcsarnokok, a csarnokvíz termelése, keringése és felszívódása. 7. Fotoreceptor-sejtek elektronmikroszkópos felépítése. 8. Retina szöveti felépítése. 9. Szemhéj szöveti szerkezete, könnymirigy, könnyelvezetés és -felszívódás. 10. Látószerv fejlődése. 11. Külső hallójárat és a dobhártya (makro- és mikroszkópos felépítése). 12. Dobüreg falai és összeköttetései. 13. Hallócsontok, ízületeik és izmaik. 14. Csontos, hártyás labyrinthus, endo- és perilympha termelése, elvezetése. 23

15. Hártyás csiga szöveti szerkezete. Corti-szerv. 16. Vestibularis rendszer szöveti szerkezete. 17. Halló- és egyensúlyszerv fejlődése. Belső elválasztású mirigyek 1. Hypophysis elülső lebenyének szöveti szerkezete. A hypophysis vérellátása. 2. Hypophysis középső és hátsó lebenyének szöveti szerkezete. 3. Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy szöveti szerkezete. 4. Mellékvese szöveti szerkezete. 5. Corpus pineale szöveti szerkezete és idegi összeköttetései.

24

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája 2009/2010. tanév II. évfolyam II. félév Anyag:

Szervrendszerek tájanatómiai összefoglalása, szeletanatómiája. Klinikai anatómiai vonatkozások, különös tekintettel a képalkotó diagnosztikai módszerekre (a has, a mellkas és a központi idegrendszer röntgen-anatómiája, komputer-tomográfiai megjelenítése). Mozgásszervi rendszer (végtagok, törzs, nyak, fej), idegrendszer, érzékszervek, bőr, endokrin mirigyek, emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer.

Kreditek: 3 Előadás: 1 óra/hét Gyakorlat: 2 óra/hét (2 óra boncterem)

Előadás 1. hét 1. óra. Felső végtag táj-, réteg- és szeletanatómiája. A fontosabb artériák tapintása, felkeresése, lekötésükhöz szükséges anatómiai ismeretek. 2. hét 2. óra. Alsó végtag táj-, réteg- és szeletanatómiája. A fontosabb artériák tapintása felkeresése, lekötésükhöz szükséges anatómiai ismeretek. Vénás tágulatok keletkezésének anatómiai okai.

Gyakorlat (boncterem) Végtagok dorsalis régiói. Planta pedis. Felső végtag csontjai, ízületei. Felkar és alkar keresztmetszetei. N. radialis sérülés topográfiája. Pungálható felső végtagi vénák. Végtagok dorsalis régiói. Alsó végtag csontjai, ízületei. Comb és lábszár keresztmetszete. Medialis és lateralis bokatájék. Mély és felszínes vénák anasztomózisai.

3. hét 3. óra. Gerincoszlop statikája és dinamikája. Dorsalis régiók boncolásának Discus intervertebralis klinikai befejezése. Koponyaalap. Orbita jelentősége. topográfiája (bemutatás). Nyak keresztmetszete. 4. hét 4. óra. Fej radiológiai és tájanatómiája.

Végtagok ventralis régiói. A feji és nyaki régiókhoz kapcsolódó agyidegek, trigeminus nyomáspontok. Az a. és v. subclavia, az a. carotis ext. a v. jugularis és ágrendszere.

25

5. hét 5. óra. Orbita táj- és klinikai anatómiája. Fossa pterygopalatina.

6. hét 6. óra. Nyak táj- és klinikai anatómiája. Conicotomia topográfiája.

Végtagok ventralis régiói. Mellkasi situs, a mellkas keresztmetszete. Pleura, pericardium, szívbillentyűk. Pleura- és pericardium-punkció topográfiája. Végtagok ventralis régiói. Ganglion stellatum topográfiája. Mediastinum posterius boncolása. Szív, tüdő, pleura áttekintése.

Tavaszi szünet 7. hét 7. óra. Szájüreg, szájfenék. A nagy nyálmirigyek táj- és klinikai anatómiája.

8. hét 8. óra. Emlő tájanatómiája. A hónaljtájék nyirokkeringésének klinikai jelentősége. 9. hét 9. óra. Mediastinum táj- ás radiológiai anatómiája. Bronchoscopia. Endoszkópos vizsgálatok a mellüregben.

Végtagok ventralis régiói. Mediastinum posterius boncolása (folytatás). Hasűri szervek vetülete, hasüregi situs áttekintése. Hasüreg keresztmetszete. Az intraperitonealis szervek topográfiája. Retroperitoneum boncolása a belek eltávolítása után. Vese és a vizelet-elvezető rendszer topográfiája. Aorta abdominalis, plexus lumbalis. Retroperitoneum boncolása (folytatás). Külső és belső férfi nemi szervek topográfiai anatómiája.

10. hét 10. óra. Hátsó hasfal és retroperitoneum Külső és belső női nemi szervek tájanatómiája. Peritoneum tájanatómiája. Külső nemi szervek, peritonealis üreg klinikai anatómiája. gát preparálása. 11. hét 11. óra. Kismedence, női gát tájanatómiája. Külső nemi szervek, gát Az episiotomia anatómiai irányelvei. preparálása (folytatás). Kismedence tájanatómiája, az a. iliaca int. és a plexus sacralis. 12. hét 12. óra. Hasüreg táj- és szeletanatómiája. CT, Rectum topográfiája. Kismedence, NMR. gát boncolásának befejezése.

26

13. hét 13. óra. Klinikai anatómia. Laparoszkópia. A Agy és gerincvelő áttekintése. laparoszkópiás sebészet anatómiai Az agy és a kipreparált régiók alapjai. tanulmányozása. 14. hét 14. óra. Klinikai anatómia. Endoszkópos vizsgálatok (rectoscopia, colonoscopia) anatómiai alapjai.

A szigorlati nedves készítmények bemutatása. Ismétlés.

27

IV. félév súlyponti kérdései Tájanatómia 1. Regio deltoidea, supra- és infraclavicularis. Vállízület luxatiója, a. subclavia compressio, v. subclavia punctio. 2. Hónaljárok tájanatómiája, regionális nyirokcsomók, a. axillaris anasztomózisai, variációi, lekötésének anatómiai irányelvei. 3. Emlő topográfiája, rögzítése, vérellátása, nyirokelvezetése és beidegzése. Mastectomia. 4. Regio brachii posterior. N. radialis bénulása nyomás és callus-képződés következményeként. 5. Regio brachii anterior. Lekötési lehetőségek artériás vérzés esetén. 6. Felkar alsó harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 7. Regio cubiti. Artériák kitapintása, vérnyomásmérés, kollaterális keringés. 8. Regio antebrachii anterior. Artériák kitapintása, metszésirány operációnál. 9. Regio antebrachii posterior. Radius tipikus törése. 10. Alkar felső harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 11. Regio carpi dorsale. Dorsum manus. Foveola radialis. Retinaculum extensorum, a kóros dorsalis ínhüvelyek „homokóraforma“ és „ganglion“-képződményei. 12. Regio carpi palmare. Canalis carpi. A tenyéri ínhüvelyek különbségei, V- flegmone, Carpal-Tunnel szindróma 13. Regio palmaris. Ujjak tájanatómiája. Ínhüvelyek vérellátása, ujjak beidegzése és helyi érzéstelenítésének morfológiai irányelve.

14. Felső végtag felületes vénái és nyirokelvezetése. Véna-punctio szempontjából fontos kubitális anastomózisok. 15. Regio glutea. Intraglutealis injekció, luxatio-helyzet, Roser-Nélaton-vonal. 16. Fossa ischiorectalis (ischioanalis). Perineum. Paraproctium, analis fistulák, haemorrhoidák és vizelet (az urethra sérülésekor) beszűrődés topográfiai útjai. 17. Regio inguinalis. Canalis inguinalis, canalis femoralis. Sérvképződés. 18. Regio subinguinalis és regio femoris anterior. Sérvek és v. saphena magna sebészeti anatómiája. 19. Regio femoris posterior. A. femoralis felkeresése és lekötése, a comb kollaterális keringése. 20. Comb felső harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 21. Regio genus anterior és posterior, mozgások patella, térdízületi szalagok és meniscusok sérülése után. Alakváltozás és nyugalmi helyzet gyulladásban. 22. Regio cruris anterior. Peroneus- (fibularis)-bénulás tünetei. 23. Regio cruris posterior. V. saphena parva sebészeti anatómiája, a. poplitea lekötése és kollaterális keringés. 24. Lábszár középső harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 25. Regio dorsalis pedis. A láb érző beidegzése. Arteria dorsalis pedis kitapintása. 26. Regiones malleolares. Vena saphena magna felkeresése punkcióhoz és transzfúzióhoz. 27. Regio plantaris pedis und digiti pedis. Artériák kitapintása, tibialis fő lábtámasz, a láb statikája. 28. Az alsó végtag felületes vénái és nyirokelvezetése. Felületes és mély vénák összeköttetései. 29. Mediastinum supracardiacum és képletei. Érzéstelenítés és próbakimetszés a nyakon keresztül. 30. Mediastinum posterius és képletei. Nyelőcsőszűkületek. 31. Mellkas keresztmetszete (Th6-7-es csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 32. Rekeszizom felépítése, beidegzése, rekeszen átlépő képletek. Rekeszsérvek, rekeszlégzés. 33. Hasfal szerkezete, érző beidegzése, vérellátása és nyirokelvezetése. Tapintható zsigerek, hasprés, izomvédekezés „Défense musculaire“, sérvek. 34. Tarkó tájék képletei, trigonum suboccipitale és képletei, a tájék bőrbeidegzése. Suboccipitalis punkció. 35. Hát felületes képletei, tapintható szervek és csontos képletek. A hát érző beidegzése. 36. Peritoneum, peritonealis recessusok és belső sérvek. 28

37. Hasüreg keresztmetszete (Th12-L1-es csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 38. Férfi medence keresztmetszete (S5-ös csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 39. Férfi medencei szervek topográfiai viszonyai. A férfi húgycső szűkületei, a prostata sebészi elérhetősége. 40. Férfi kismedence median-sagittalis metszete. Prostata tapinthatósága. 41. Női medencei szervek topográfiai viszonyai. Uterus és adnexumok tapinthatósága, ovarialis ciszták és a Douglas-tér punkciójának anatómiája. 42. Női kismedence median-sagittalis metszete. Conjugata diagonalis mérése és conjugata vera kiszámítása. 43. Női gát és a külső női nemi szervek. A Bartholini-mirigyek topográfiája. 44. A nyak felületes és tapintható képletei, érző beidegzése. Tracheotomia sebészeti anatómiája. 45. Nyak keresztmetszete (C5-ös csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 46. Regio carotica és regio colli mediana. Pajzsmirigy és a. carotis tapinthatósága, coniotomia és thyroidectomia sebészeti anatómiája. 47. Regio submandibularis. Nyaki fasciák és nyirokcsomók. 48. Regio supraclavicularis. Fossa scalenotrachealis. A. subclavia tapintása és leszorítása, nyirokcsomók (Virchow „mirigyek”). 49. Spatium para- és retropharyngeum, nyaki fasciák, összeköttetései. 50. Regio infraorbitalis et buccalis. Trigeminus nyomási pontok. 51. Regio parotideomasseterica, ductus parotideus és nervus facialis topográfiája. Parotis-ciszták sebészeti anatómiája. 52. Regio temporalis és regio infratemporalis. A. meningea media vetülete, Trepanációs helyek. 53. Skalp felépítése. Mechanikus sérülés, hematoma képződése. A fej bőrének vér- és nyirokellátása, beidegzése. Trigeminus nyomáspontok. 54. Orbita topográfiája. V. ophthalmica összeköttetése v. facialissal és sinus cavernosussal, szemizmok és exophthalmus sebészeti anatómiája. 55. Fossa pterygopalatina falai, összeköttetései és azok tartalma. N. maxillaris helyi érzéstelenítése. 56. Csontos orrüreg és melléküregei, összeköttetései és azok tartalma. Orrmelléküregek és hypophysis elérhetősége. 57. Csontos orbita falai, összeköttetései és azok tartalma. 58. Elülső koponyagödör felépítése, összeköttetései és azok tartalma. 59. Középső koponyagödör felépítése, összeköttetései és azok tartalma. 60. Hátsó koponyagödör felépítése, összeköttetései és azok tartalma. 61. Külső koponyaalap, összeköttetései és azok tartalma.

29

A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet 2009/2010. tanévre meghirdetett kutatási témái (TDK, rektori pályamunka, szakdolgozat) 1.

A hereműködés helyi szabályozása Témavezető: Dr. Gerendai Ida egyetemi tanár

2.

A reproduktív rendszer spinális és supraspinális idegi kapcsolatai Témavezető: Dr. Gerendai Ida egyetemi tanár

3.

A gonádműködés közvetlen idegi szabályozása Témavezető: Dr. Gerendai Ida egyetemi tanár

4.

Neuroendokrin szabályozó mechanizmusok vizsgálata patkányban Témavezető: Dr. Halász Béla professor emeritus

5.

Ritmusos neuroendokrin működések vizsgálata patkányban Témavezető: Dr. Halász Béla professor emeritus

6.

Caveolák szerepe makrofágokban Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens

7.

Caveolin szerepe az ösztrogén és progeszteron hatásmechanizmusában Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens

8.

Hashártya mesothel sejtjeinek átalakulása, caveolák jelentősége Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens

9. 10. Foszforilációs mechanizmusok a caveola-ciklus szabályozásában Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens 11. Secretin receptorai a központi idegrendszerben Témavezető: Dr. Köves Katalin egyetemi tanár 12. A PACAP hatása az ovuláció körüli hormonális események szabályozásában felnőtt patkányban Témavezető: Dr. Köves Katalin egyetemi tanár 13. PACAP immunoreaktivitás ontogenezise előbél struktúrákban Témavezető: Dr. Köves Katalin egyetemi tanár 14. A bursa Fabricii korai fejlődése (mintázat kialakulása) Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus 15. Maternális immunitás vizsgálata madarakban Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus 16. Monoklonális antitestek előállítása és karakterizálásuk Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus 17. Humán enterális M-sejtek vizsgálata Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus 18. Adenohypophysis hormonok elválasztásának autokrin és parakrin szabályozása Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

30

19. Hátsó-lebenyi denerváció és neurotoxinok hatása a közti-hátsó lebeny idegelemeire (dopaminerg, vasopressinerg és oxytocinerg terminálisokra) Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár 20. Az agyalapi mirigy közti-hátsó lebenyének szerepe a prolaktin-elválasztásban Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár 21. A molekuláris felismerés új elmélete: Receptor-agonisták és -antagonisták tervezése a receptor ligandkötő helyének komplementer DNS-e alapján Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár 22. Az agyalapi mirigy elülső lebeny prolaktin-elválasztásának regionális, sejtszintű és molekuláris vizsgálata Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár 23. Az emlőmirigy sejtjeinek és funkciójának szabályozása a laktáció alatt Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár 24. Tej- és szérumfaktorok hatása a lymphocyta sejtfunkcióira Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár 25. A prolaktin-receptor szerepének vizsgálata lymphocytákon Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár 26. A prenatális stressz hatása a gonadotrop és corticotrop szabályozó rendszer pre- és postnatális ontogenezisére Témavezető: Dr. Nemeskéri Ágnes egyetemi docens 27. A menopausa hatása a gastrointestinális rendszer funkcióira Témavezető: Dr. Nemeskéri Ágnes egyetemi docens 28. A máj sebészeti anatómiája. Máj szegmentek Témavezető: Dr. Nemeskéri Ágnes egyetemi docens 29. Exocytosis Témavezető: Dr. Németh Anna tudományos főmunkatárs 30. Nyirokszervek fejlődése (bursa Fabricii, lép, nyirokcsomó) Témavezető: Dr. Oláh Imre egyetemi tanár 31. A corpus pineale és a lymphatikus rendszer Témavezető: Dr. Oláh Imre egyetemi tanár 32. Új monoklonális antitest karakterizálása és az antigén expressziója primordialis csírasejteken és egyes humán daganatokban Témavezető: Dr. Oláh Imre egyetemi tanár 33. Retinális mozaik Témavezető: Dr. Röhlich Pál professor emeritus 34. Retinális fotoreceptorok fejlődése és differenciálódása Témavezető: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár 35. A corpus pineale, retina és mély encephalikus fényérzéksejtek nem-vizuális fotorecepciójának immuncitokémiai vizsgálata Témavezető: Dr. Vígh Béla professor emeritus

31

36. A circumventriculáris és liquorkontant neuronrendszer összehasonlító citológiai vizsgálata emberben és különböző differenciáltságú gerincesekben Témavezető: Dr. Vígh Béla professor emeritus 37. Kábítószerek hatásai a neuroendokrin folyamatok szabályozására Témavezető: Dr. Wenger Tibor egyetemi tanár PhD programok

Az Intézetben két doktori program keretében lehet PhD-fokozatot szerezni:

I. Embriológia, elméleti, kísérletes és klinikai fejlődésbiológia: Programvezető:

Dr. Oláh Imre egyetemi tanár

II. Idegtudományok: Programvezető:

Dr. Palkovits Miklós akadémikus, egyetemi tanár

32

A HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZET TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TÉMÁI ÉS LABORATÓRIUMAI FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI ÉS IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: A madarak B limfocitáit képző bursa Fabricii embrionális és posztembrionális fejlődésének vizsgálata; egér embrionális őssejtek felszíni antigénjeinek vizsgálata. A munkacsoport tagjai: Bíró Éva Bódis Ildikó Molnár Dávid Kittner Zsuzsa Kocsis Katalin Nagy Nándor Oláh Imre FOTONEUROENDOKRINOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: A pineális szervek összehasonlító finomszerkezeti és immuncitokémiai vizsgálata A munkacsoport tagjai: Dávid Csaba Fejér Zsolt Vígh Béla SEJT- ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: 1.) A retinális fotoreceptorok eloszlása és differenciálódása 2.) Az endo- és exocitotikus folyamatok vizsgálata A munkacsoport tagjai: Berta Ágnes Ida Halász Gergely L.Kiss Anna Lukáts Ákos Magyar Attila Németh Anna Röhlich Pál Szabó Arnold Szél Ágoston SEJT- ÉS MOLEKULÁRIS NEUROENDOKRIN LABORATÓRIUM Téma: 1. Neuroendokrin és parakrin mechanizmusok szerepe a hipofízis hormonok elválasztásának szabályozásában 2. Az agyalapi mirigy mammotróp sejtek fiziológiás körülmények között folyamatosan változó érzékenységének és annak mechanizmusainak megközelítése 3. A prolaktin szerepének vizsgálata az endokrin és immunrendszer kölcsönös összefüggéseiben A munkacsoport tagjai: Bodnár Ibolya Halász Béla Nagy M. György Oláh Márk Székács Dániel

33

FARMAKOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: Marihuána farmakológiai hatásának vizsgálata A munkacsoport tagjai: Wenger Tibor KLINIKAI ANATÓMIAI LABORATÓRIUM Téma: A szív koszorúserek klinikai anatómiája. Koszorúserek rendellenes eredése. elágazódása (korróziós szívpreparátumok). A szív vénás rendszerének klinikai anatómiája (korróziós szívpreparátumok). Az ischemiás szívbetegség klinikai anatómiai vizsgálata korróziós szívpreparátumokon. Az epeút szerkezeti variációk jelentősége a májsebészetben, parciális májátültetésben. A máj sebészeti anatómiája (máj szegmentek). A női test szeletanatómiája – a testszeletek computer tomográfiás feldolgozása. Speciális konzerválási eljárások az anatómia és patológia oktatásában. A vese sebészeti anatómiája. A munkacsoport tagjai: Szuák András Nemeskéri Ágnes IMMUNHISZTOKÉMIAI LABORATÓRIUM Téma: A szekretin peptidcsaládhoz tartozó vazoaktív intesztinális polipeptid (VIP) és a vele rokon hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) hipotalamuszban és hipofízisben való eloszlásának és szerepének tanulmányozása A munkacsoport tagjai: Halász Béla Heinzlmann Andrea Kausz Mária Köves Katalin Molnár Judith NEUROENDOKRIN REPRODUKCIÓS LABORATÓRIUM Téma: 1. A gonádműködés közvetlen idegi szabályozása 2. A herében termelődő peptidek herefunkcióra kifejtett hatása 3. A here által termelt peptidek lokális hatása és a here innervációja közötti kölcsönhatás A munkacsoport tagjai: Gerendai Ida Halász Béla NEUROENDOKRIN KUTATÓCSOPORT, NEUROMORFOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: Patkány septohippocampalis rendszerének tanulmányozása A munkacsoport tagjai: Csáki Ágnes Halász Béla Kiss József

34