MEOSZ OTTI SAJTÓFIGYELÉS A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról és a MEOSZ interaktív portálján a 108 egyesület által közölt információk tallózása
A sajtóban megjelent információk -- MÉDIA HÍREK ---
Megszüntetni a korlátokat a színházban Konferencia a kulturális esélyegyenlőségért A magyarországi kulturális intézmények zöme elég rosszul áll az akadálymentesítés terén: a legtöbb múzeumban, színházban nincs jeltolmács, nem megoldott a látássérültek segítése, és a szolgáltatások sokszor nem elérhetők a mozgáskorlátozottak számára sem. A helyzetről és a lehetséges megoldásokról a Pesti Magyar Színházban civil szervezetek, fogyatékkal élők, színházi dolgozók és művészek részvételével tartottak konferen-ciát, amelynek célja szakmai konzultáció is volt.
Fontos volna például a látássérülteknek az audionarráció, de erre túl kevés forrás jut jelenleg (Fotó: Varga Imre)
Kihívás–Felelősség–Lehetőség címmel rendezték meg hétfőn a Pesti Magyar Színházban az első színházi akadálymentesítési szakmai konferenciát és workshopot, amelynek célja az előadásokhoz történő hozzáférés elősegítése, a fogyatékkal élők speciális igényeinek feltérképezése, vagyis az infokommunikációs és fizikai akadálymentesítés lehetőségeinek bemutatása volt. A találkozó fővédnöke Áder János köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita volt, házigazdája pedig Tóth Éva színművész. „Tekintsük a mai napot egy pillanatfelvételnek. Ma, 2016-ban, Magyarországon itt tart az akadálymentesítés” – mondta bevezetőjében. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott konferenciát Zalán János, a Pesti Magyar Színház
igazgatója nyitotta meg, s köszöntőjében arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem hőstett, nem fennkölt misszió, hanem kötelesség. „A színházi élményhez mindenkinek joga van, ebből az erkölcsi alapból nem szabad engednünk” – fogalmazta meg, hozzátéve, hogy mindez nagyobb részben szakmai és csak kisebb részben technikai feladat. Mint mondta, a közönség soraiban ülők között nem lehet különbséget tenni, ezért nem megoldás az, ha a rászorulóknak külön előadásokat szerveznek. „A katarzist közösen kell megélni” – magyarázta, majd felolvasta Herczegh Anita támogató levelét, amelyben a köztársasági elnök felesége egyetértését fejezte ki a konferencia problémafelvetésével. „A kultúra valóban mindenkié kell legyen. Ebben a kérdésben nagyon sok adóssága van a társadalomnak” – írta. Ezután Laklóth Aladár színművész, az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a konferencia címe kifejezi mindazt, ami mellett a kormány elkötelezte magát, az idén négy és fél millió forintos pályázati keret van jelnyelvi tolmácsra, az audionarráció megoldására és egyéb technikai eszközökre, egy intézmény maximálisan ötszázezer forintot igényelhet. Utóbbi összeg egyébként édeskevés, nem alkalmas arra, hogy teljes körű és rendszeres akadálymentesítés működjön egy színházban. A találkozónak nemzetközi résztvevői is voltak, így például Alexander Fichert, az Audioskript képviseletében beszélt az audionarráció használatának tapasztalatairól. Szerinte a színházaknak két lehetőségük van: vagy bérlik a szükséges eszközöket, vagy mobilapplikációval segítik a látássérülteket, ehhez azonban be kell fektetni néhány készülékbe. A német szakember hangsúlyozta, az akadálymentes színházlátogatáshoz kísérőprogramokra is szükség van, ők színpadi vezetéssel, jelmez- és kellékbemutatóval segítik a vak és gyengénlátó vendégeket. Emellett azonban fontos, hogy legyen Braille-írásos programfüzet és egy vezetőrendszer is, amely jelzi az épületben található veszélyforrásokat. Úgy vélte, hogy az audionarrációnak ki kell térnie a színházterem, a színpadkép, a díszlet és a szereplők, a színészi játék és a fénybeli változások leírására is. Ezután újra Zalán János vette át a szót, aki szerint ez a konferencia lehetőség arra, hogy az előadóművészek és az érdekvédelmi szervezetek közösen, tapasztalataikat megosztva beszéljenek a problémákról és a lehetséges megoldásokról. Az igazgató úgy vélte, hogy az akadálymentesítés az intézmények fenntartójának feladata, míg a színházban dolgozóké a szakmai programok fejlesztése. „Van hová fejlődnünk” – fogalmazta meg, arra utalva, hogy a technikai eszközök mellett megfelelő szakemberekre is szükség van. A cél ugyanis szerinte egy minőségi szempontrendszer és egy minőségi szolgáltatás megalkotása, amely egyben a színházművészet megújulásához is hozzájárulhat. Összefoglalójában kitért arra is, hogy míg az Egyesült Királyságban 2015-ben 99 színházban voltak narrált előadások, addig Magyarországon erre központi adat sincs. Az igazgató szerint szükség lenne egy adatbázisra az előadásokról és az érintettek számáról, valamint át kellene csoportosítani forrásokat is. Hangsúlyozta, fontos lenne, hogy elinduljon a szakemberképzés, hogy a felsőoktatásban kutatásokat végezzenek a témában, és hogy megszülethessen az előadóművészetre specializálódott audionarrációs modell. A rendezvényen felszólalt Tóth Cecília, a színház társadalmi felelősségvállalási referense is. Elmondta, hogy a teátrumban intézményes keretek között működik az akadálymentesítés, audionarrátorként a társulat tagjaként végezheti munkáját. Közlése szerint a színházban most már minden nagyszínpadi előadásnál lehet narrációt igényelni, és számos tolmácsolt előadást is megvalósítottak már. forrás: magyarhirlap.hu
A rokik nem fértek bele a szocialista ideológiába Az ötvenes években csak néhány évet adtak a fertőzötteknek az orvosok, de ma is még több ezren élnek teljes életet, igaz, maradandó károsodással, nehéz körülmények között. A rettegett gyermekparalízis-járványban Magyarországon legalább 20 ezer gyerek betegedett meg az ötvenes évek végéig. A kezelést szinte rajtuk kísérletezték ki, megkapták a nyomorék címkét, miközben a szocializmusban többek közt faluszéli intézetekbe dugták őket, majd leépítették az ellátórendszert. A Polio Világnapon privát felvételekkel mutatjuk be a paralízisesek elmúlt évtizedeit. Az egészségügy nagy sikertörténetének számított, amikor a gyermekparalízist ötven évvel ezelőtt a Salk-, majd a Sabin-oltóanyaggal és a kötelező védőoltásokkal szinte teljesen megszüntették. Nem csoda: a hidegháborús helyzetben Amerikában és a Szovjetunióban is a legnagyobb fenyegetésként beszéltek a gyermekbénulásról. A világszerte megfertőződött gyerekek körülbelül 10 százalékánál alakult ki a betegség. Sokaknak egy életen át súlyos izomsorvadással, végtagbénulással, légzési nehézségekkel kellett együtt élniük, utóbbiak közül többeknek „vastüdőben”. Magyarországon az utolsó nagyobb gyermekparalízis-járványok 1957-ben és 59-ben voltak. Ezután szinte élesben tesztelték a gyerekeken az alig pár éve kifejlesztett Sabin-cseppeket, de a tömeges emberkísérlet szerencsére jól sült el. A járvány megállt, a betegeket azonban nem lehetett teljesen meggyógyítani.
További képeinkért kattintson a fotóra!Galéria: A gyermekbénulás-járvány túlélői (15 kép)Fotó: Molnár Béla Gyűjteményéből „Betegként gondoltunk magunkra, az csak később tudatosodott, hogy ez inkább egy állapot” – meséli Molnár Béla. A magukat ironikusan sokszor csak „rokiként” emlegető fiatalok között az együttlétből erős sorsközösség alakult ki. Molnár azt mondja, hogy a mozgássérültekkel
még most is sokszor könnyebben megtalálja a hangot, mint az ép emberekkel. Számára furcsa volt megtapasztalni, hogy környezetében otthon némileg máshogy működtek az emberi viszonyok. „Az utcán többször megkaptuk, hogy »nézd már, jönnek a nyomorékok«, amit nem lehetett megszokni.” Molnár gyerekkorától fotózik. Pajtással kezdte, később pedig, mint másoknál is, jött a Zenit és a Praktika. Egy, a Heine-Medines közösség mindennapjait bemutató gyűjteményes kiállítás elsősorban az ő privát fotóira épül. Fényképei többek között bepillantást nyújtanak a korabeli intézeti és iskolai életbe. Néhány évig működtek a paralízises gyermekeknek otthont adó nagyobb vidéki intézmények. A zárt közösség védelmet, de elzárást is jelentett. Nagybarcán, a szénbánya bezárása után egy, a falun kívüli volt munkásszállót nyitottak meg a betegek számára. Molnár Béla gyerekként szeretett itt élni, de utólag úgy érzi, ez inkább csak lerakat volt: El akartak minket dugni, talán nem fért bele a szocialista ideológiába, hogy itthon is nagy számban vannak tartósan fogyatékos fiatalok
További képeinkért kattintson a fotóra!Galéria: A gyermekbénulás-járvány túlélői (15 kép)Fotó: Molnár Béla A bentlakásos intézményekben lévő gyerekek csak a nyarat töltötték otthon, sokukat a családjuk a távolság miatt sem tudta rendszeresen látogatni. „Egy idő után világos lett, hogy nem is mehetünk vissza a falunkba, hiszen ott nem lett volna semmiféle munkahely számunkra” – emlékszik vissza Molnár Béla. Eközben azok, akik nem kerültek intézetbe, nagy küzdelmet vívtak azért is, hogy iskolába járjanak, tanulhassanak. Akadálymentesítésnek még híre-hamva sem volt, sok gyereket naponta vitték fel szüleik ölben az osztályterembe.
A társadalmi integráció, az önálló életvitelhez szükséges fejlesztés a hetvenes években még gyerekcipőben járt. Az Állami Szociális Intézetben a hetvenes évek vége felé lett rendszeres gyógytorna, ahová a dolgozók iskolájából jöttek hetente háromszor tanárok, majd beszerveztek két vállalatot, ahol bedolgozóként lehetett dolgozni. Az intézet mozgássérült lakói választhattak: egy faipari szövetkezetnek csomagolnak, vagy adminisztratív előkészítői munkát végeznek.
További képeinkért kattintson a fotóra!Galéria: A gyermekbénulás-járvány túlélői (15 kép)Fotó: Molnár Béla A betegség orvosi utókezelése a Rózsadombon, a Heine-Medin Utókezelő Kórházban szinte a nulláról indult meg 1956 után. A Nagy Imre személyes utasítására létrehozott intézmény a forradalom egyik meghagyott vívmánya: a volt ÁVH épületekben a hatvanas években gyógytornán és lélegeztetésen alapuló kezeléseket és kisebb ortopédiai műtéti beavatkozásokat végeztek. Azt követően, hogy a társadalmi közfigyelem a tömeges fertőzések megszűnésével alábbhagyott, kevesen törődtek a betegekkel. Derera Mihály, a MEOSZ Heine-Medin szekciójának elnöke szerint leginkább az „aki életben maradt, törődjön magával” elv érvényesült, az egészségfenntartás egyedül a betegekre hárult. Amikor Budakeszin a Szívós Anna vezetésével zajló fejlesztést a hetvenes években egyik napról a másikra megszüntették, évtizedekig nem lehetett megfelelő állapotfenntartó és rehabilitációs kezeléshez jutni. Ma már az orvosképzésben is szinte csak történeti példaként esik szó a vírusos izomsorvadásos betegségről, ennek megfelelően nem is igazán ismerik a komplex tünetek kezelését. Pedig a kor előrehaladtával sokaknál súlyos állapotromlás következik be. A PostPolio Szindróma izom- és ízületi fájdalommal, izomgyengeséggel, keringési
rendellenességgel, görcsökkel és komoly fáradékonysággal jár. Sokan újabb életfunkciókieséseket tapasztalnak az alvási zavaroktól a légzési nehézségekig, az öregedési folyamat pedig drámai gyorsasággal következik be. Ma már a legfiatalabb betegek is 55 év körüliek, a korábban járóképesek közül is egyre többen kényszerülnek kerekesszékbe.
További képeinkért kattintson a fotóra!Galéria: A gyermekbénulás-járvány túlélői (15 kép)Fotó: Molnár Béla A szakrendelők többsége ma sincs felkészülve mozgássérültek fogadására. Többek közt a szemészetek és nőgyógyászatok a hiányzó infrastruktúra miatt nem tudnak mit kezdeni a kerekesszékes betegekkel. A tüdőszűrő állomások ugyanígy alkalmatlanok, így a nagy többség nem tud részt venni a kötelező szűréseken sem. Nincsenek olyan idősotthonok sem, ahol a Heine-Medin-eseket a speciális problémáikkal együtt fogadni tudnák, de nagy szükség lenne sokkal szélesebb körű célirányos mozgásterápiára, uszodai beemelőkre, akadálymentesített öltözőkre, komplett rehabilitációra és még vagy ezer dologra. Amíg Csehországban 800 mozgásszervi rehabilitációs ágyon tudják a Heine-Medin-eseket felkészülten kezelni, nálunk egyedül Hévízen, a Honvéd Kórház rehabilitációs Intézetében van 12 hasonló hely. Az egy hónapos kezelésekre másfél - két évig kell várni. Derera Mihály szerint a megfelelő kórházi ágyak és orvosok mellett a jobb gyógyászati segédeszköz-ellátás, utókezelés, és a speciális autóvásárlási támogatás jelentene nagy segítséget.
További képeinkért kattintson a fotóra!Galéria: A gyermekbénulás-járvány túlélői (15 kép)Fotó: Molnár Béla A többségükben ma már nyugdíjaskorú Heine-Medin-esek nagy hányada anyagilag is nehéz helyzetben van. A parlamenti bizottságban többedszerre elbuktatott jobbikos egyéni képviselői javaslat a betegek anyagi kárpótlására azonban a Heine-Medin-esek szekciójának elnöke szerint jogi szempontból megalapozatlan. Az elmaradt utókezelésekre és az intézményrendszer hetvenes évekbeli leépítésére hivatkozó javaslat azért is problematikus, mert ugyanezen az elven sok más kórállapot elmulasztott gyógykezeléseiért is lehetne kárpótlást kérni. Az elbukott törvényjavaslatot ezért a Heine-Medin szekció sem kívánta támogatni. Azzal viszont Derera Mihály is teljesen egyetért, hogy a betegeknek komoly erkölcsi alapjuk van a komolyabb állami segítség elvárására. Ehelyett a megfelelő gesztusok is sokszor hiányoznak. A rokkantság kötelező felülvizsgálatát sok mozgássérült a rokkantnyugdíjasok elleni propagandának érezte. Sok Heine-Medin-es felháborodottságát fejezte ki egy tavalyi tüntetésen az az alsó végtagok nélküli demonstráló, aki azt hirdette pólóján, hogy: „A lábamat figyeljétek, mert csalok!” forrás: index.hu
Gömöri Zsolt: Ártatlan vagyok! - interjú Másfél évvel ezelőtt megbuktatták Gömöri Zsoltot, a Magyar Paralimpiai Bizottság akkori elnökét. Azóta sikkasztás miatt vádat is emeltek ellene. Börtönbe kerül? Nem – válaszolja Gömöri. És a vádemelés? Bízom a felmentésemben. Hat különböző feljelentésben, 15 vádpontban akartak meggyanúsítani, ebből egyéves nyomozás után jelenleg két pontban gyanúsítanak, a többiben megállapították, hogy nem követtem el bűncselekményt, sőt volt, amelyiket úgy zárták le, hogy kimondták: az MPB érdekeit szolgáltam. Csak nem azt akarja mondani, hogy jogtalanul csinálták ki? De. Az ügyvédem szerint a maradék két vádpont sem áll meg. A szponzori pénzekért járó jutalmazásomról elnökség döntött, a kártérítésre pedig jogosult voltam, azok után, hogy az MPB-nek kölcsönadott kisbuszomat ellopták.
A korábbi paraelnök szerint a szövetség mai működésének tükrében kifejezetten jól végezte a munkáját annak idején © MTI
A végén még kiderül, hogy karaktergyilkosság áldozata. Tényleg az vagyok. Miután a magyar sportba rengeteg pénz kezdett áramlani, egy szűk üzleti érdekkör szemet vetett a székemre. Vezetőjük vállalkozásai csődbe mentek, úgy tudom, mára száznyolcvanmillió forintos NAV-végrehajtása van. Az általuk gerjesztett hullámokat aztán
mindenki meglovagolta, és végül, mint ebben az országban minden területen, beszállt a politika is, és persze győztesen került ki. Etikailag se hibázott? Az etika nem büntetőjogi kategória. De az igaz, hogy ma már úgy érzem, talán tényleg hibáztam, amikor éltem a saját jelzáloghitelem végtörlesztése esetében is a törvény adta lehetőséggel. Bár szerintem mindenki élt volna. Az egyik elnökségi tag nagyon találóan fogalmazott: olyan dokumentum nem volt, ami kompromittáló, de kompromittálóan lettek felhasználva. Az csak jelzés értékű, hogy a parasportolók is föllázadtak ön ellen! Sokan fölszálltak akkor erre a hullámra, a sajtó pedig nagyon egyoldalúan számolt be az eseményekről. De miután lecsillapodtak a kedélyek, és eltelt egy év, többen elnézést kértek. Sőt volt, aki konkrétan azt mondta, jobb volt minden az elnöklésem idején. 25 évig dolgoztam a parasportban, a legaljától kezdtem, végigjártam a szamárlétrát, olyan szakképesítéseket szereztem, ami másnak nincs, a terület átfogó ismeretével pedig legföljebb két-három ember rendelkezik az országban. 2007-ben lettem elnök, akkor nyolc sportágban 11 versenyen indultak a sportolóink. 2014-re 24 sportágban 153 nemzetközi versenyen vettek részt. Elnökségem idején a paralimpiai jutalmak rekord magasra emelkedtek, vannak, akik több mint százmilliót vittek haza, folyamatosan fejlődtünk, a meleg égövi edzőtáborban olyan körülmények voltak, hogy a világ más részeiről ott készült ép sportolók 16 érmet szereztek Rióban. Bebizonyosodott, hogy a lányomat a saját pénzemen utaztattam oda. Nálunk minden átlátható volt, az is, kinek mennyi a fizetése! Mikor lesz ítélet? Még évekig eltarthat. De bízom a felmentésemben. GÖMÖRI ZSOLT MÉG MINDIG VÍVJA A MAGA HARCÁT Aránytalan magas fizetés, luxusutazások: a nyomozást el sem kezdték Végtörlesztés (hűtlen kezelése): bűncselekmény nem történt Nagy értékű gépjárműbeszerzés (hűtlen kezelés): bűncselekmény nem történt Mexikói út (hűtlen kezelés): bűncselekmény nem történt Gyermekének utaztatása: bűncselekmény nem történt Edzőtábor túlárazott szervezése: bűncselekmény nem történt 2012 decemberi közgyűlés szervezése, túlárazás: bűncselekmény nem történt forrás: borsonline.hu
Így készült a Vigyél Haza Alapítvány 2017-es fali naptára. Alapítványunk évről- évre igényes naptárral buzdítja a jóérzésű állatbarátokat, az árva kutyák örökbe fogadására, és munkánk segítésére. Kiemelten fontos számunkra, hogy a képeken, mindig a maga területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó, hiteles embereket mutassunk be, egy-egy kedves keverék kutya társaságában. videó: https://youtu.be/opXAxjVwIrQ forrás: youtube.com
Esélyt se kapott a modellügynökségtől a kisfiú, mert Down-szindrómás A 15 hónapos kisfiú édesanyja csalódott posztot tett közzé a Facebookon. Az a célja, hogy megváltoztassa a „szépségről” bevésődött képet. Megan Nash és kisfia, Asher története még a nyár elején kezdődött egy felhívással: az otthonuk közelében működő tehetségkutató ügynökség felhívást tett közzé, amiben cuki gyerkőcöket kerestek egy helyi ruhaüzlet hirdetésének elkészítéséhez. A pályázat nyílt volt, vagyis bárki jelentkezhetett a kritériumoknak megfelelő portfólióval. Miután elolvasta a feltételeket, Megan úgy döntött, nevezi 15 hónapos, Down-szindrómás kisfiát, ezért egy fotós ismerősével műtermi képeket készíttetett róla. Csakhogy hiába küldte el a fotókat, az ügynökség néhány napon belül értesítette, hogy Asher fotóit nem továbbítják az üzlet felé. „Meg is indokolták a dolgot: annyit mondtak, hogy a fiam nem felel meg a pályázat követelményeknek. Nem tagadom, eléggé összezavarodtam, ezért megkérdeztem az ügynökség képviselőjét, hogy Asher Down-szindrómájával van-e a baj.”
Megan megtudta, hogy az ügynökséget nem, de a megrendelőt zavarta volna a speciális nevelési igényű kisfiú. Az anya ekkor döntött úgy, hogy a fotókat eljuttatja a „Changing the Face of Beauty” elnevezésű Facebook-oldal szerkesztőinek, emellett továbbította a „Kids With Down Syndrome” oldalának is. A fotók mindkét oldalra kikerültek és hatalmas sikert arattak. „Fontosnak tartom, hogy az emberek a reklámokban is találkozzanak olyan gyerekekkel, mint Asher. Három okból: egyrészt, hogy elfogadják őket, másrészt, hogy érezzék, ők is tagjai a társadalomnak, harmadrészt a tisztelet miatt.” forrás: nlcafe.hu
Nagy bejelentést tett az Auchan Nagy bejelentést tett a minap az Auchan. A vállalat és a szakszervezet hosszú egyeztetések után végre kölcsönös megállapodásra jutott. A tárgyalásoknak köszönhetően november 1-jétől igencsak javulnak a munkavállalási feltételek. Az Auchan Magyarország Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete megállapodást kötött, amelynek értelmében a vállalat 2016. november 1-jétől átfogó bérfejlesztést hajt végre az áruházi, központi és logisztikai területen és az alkalmazotti munkakörökben. Az áruházlánc közel 5400 foglalkoztatottja – kivéve az igazgatósági és menedzseri munkakörökben dolgozókat – átlagosan 14 százalékos béremelésreszámíthat. A most bejelentett lépéssel az Auchan 1,5 milliárd forintot fordít magyarországi munkavállalóinak bérfejlesztésére. Az intézkedésre azért is kerülhetett sor, mert az utóbbi időben állandósult a munkaerőhiány, és az óriási fluktuáció is nehezítette a cég működését. Az Auchan Magyarország 19 áruházat és 18 diszkont üzemanyag-töltőállomást üzemeltet, közel 7000 főt, köztük 400 megváltozott munkaképességű munkatársat foglalkoztat hazánkban – írja a Bácsmegye. forrás: nlcafe.hu
Kivárnak a paralimpiai bizottságnál Egyelőre csak megígérte a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) az érdemi egyeztetést azoknak a szervezeteknek, melyek fölött a szakmai és pénzügyi kontrollt gyakorolja majd az új sporttörvény hatályba lépése után, de a háttérbeszélgetéseken kívül más eddig nem történt. Pedig lenne miről egyeztetni: az MPB közgyűlésének új alapszabályt kell elfogadnia, tisztújításra is sort kell keríteni elnök- és elnökségi tagok választásával, amikre nem kerülhet(ne) sor széles körű egyeztetés nélkül. A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) lesz az új sporttörvény tervezete szerint a teljes magyar fogyatékos sport ernyőszervezete. Hasonló feladatokat kap az MPB, mint amelyekkel a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a kormány szerint az elmúlt négy évben nem tudott megbirkózni. Az MPB feladata lesz többek között a fogyatékosok sportjára jutó állami
források felosztása a többi szervezet között, illetve a paralimpia mellett a fogyatékkal élők sportjának kiemelkedő eseményeivel – Speciális Olimpia, Siketlimpia, Szervátültettek Világjátéka – kapcsolatos feladatok koordinálása a paralimpia mellett. Lapunk két héttel ezelőtt – a sporttörvény tervezetének nyilvánosságra kerülése után – arról érdeklődött az MPB-nél, hogyan fogadta a szervezet a hírt, a megnövekedett feladatokról. Akkor az MPB türelmet kért álláspontja kialakítására. Kedden ismét érdeklődtünk az MPB-nél, mi történt az elmúlt két hétben, hiszen egy ekkora változásra fel kell készülni. Kíváncsiak voltunk, egyeztetett-e az MPB a többi fogyatékos szervezettel? Jelezte-e az MPB az Emmi felé, hogy a siketlimpia előkészítésében aktívan nem vehet részt (legfeljebb továbbíthatja az állami forrást), mert a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság megtiltja a tagországai részére az aktív részvételt a hallássérültek sportját érintő feladatokban, és akár ki is zárhatja azt a tagszervezetét, amely ezt a rendelkezést megszegi? Az új sporttörvény miatt új alapszabály kell, új elnökséggel, ha új elnökséget kell választani, akkor a tisztújítást - az elnökválasztással együtt - előre kell hozni. Hogy halad a közgyűlés előkészítése? Az természetes, hogy az MPB-nek a közgyűlésén módosítania kell az alapszabályán, új elnökségre lesz szükség, amelyben minden fogyatékossági terület képviselteti magát. Mivel Szabó László MPB-elnök mandátuma májusban lejár, ezért őt is meg kell erősíteni a pozíciójában a következő közgyűlésen. Egy ilyen átalakulás elvileg elképzelhetetlen folyamatos egyeztetés nélkül. (Igaz, a sporttörvényt is úgy változtatták meg, hogy erről sem az MPB-vel, sem a többi fogyatékos sportszervezettel nem tárgyalt senki.) Az MPB válaszából – és további kutakodásainkból - az derült ki, hogy gyakorlatilag semmi sem történt, a hallássérültek, speciális olimpikonok és szervátültetettek szervezetei ígéretet kaptak, hogy valamikor tárgyalnak velük, de néhány informális beszélgetésnél több nem történt, pedig ez annál sokkal komolyabb téma. Íme az MPB válasza megkeresésünkre: „A Magyar Paralimpiai Bizottság, ahogyan eddig, a jövőben is együttműködik minden országos fogyatékos sportszervezettel, nemcsak a törvénymódosítás kérdésében, hanem minden más kérdésben. A sporttörvény jelenleg a magyar Országgyűlés előtt fekvő módosításáról szakmai egyeztetés zajlik a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Sportért Felelős Államtitkársággal. A megbeszélések eddigi menetét tekintve elmondható, hogy bíztatóak abban a tekintetben, hogy a tervezett átalakulás a fogyatékos sport területén is gördülékenyen és sikeresen fog lezajlani. További sportszakmai kérdésekre a jogszabály elfogadását követően lesz módunk válaszolni.” Lapunk úgy tudja, az MPB nem egyeztet a MOB-bal. A MOB az Emmi sportért felelős államtitkárságával konzultál a feladatok átadásáról és a pénzügyi elszámolásról. Egyszerűbb és hatékonyabb lenne, ha közvetlenül tárgyalna egymással a MOB és az MPB, de az olimpiai bizottság minden információt az Emmi-nek ad át, ezután veszi fel a minisztérium a kapcsolatot az MPB-vel. Ez a hosszabb és bonyolultabb megoldás... forrás: nepszava.hu
„A Bionikus jó szó.” A bionikus végtagokat feltaláló Hugh Herr amerikai mérnök, biofizikus nyerte el a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) 52 éves kutatója nem véletlenül választotta ezt a pályát. Az általa kifejlesztett eszközöket saját maga is használja. 17 éves korában egy hegymászó túrán eltévedt a -29 Celsius-fokos hidegben, és olyan súlyos fagyási sérüléseket szenvedett, hogy lábait térdtől lefelé amputálni kellett. Azért kezdett bionikával foglalkozni, mert a baleset után szembesült azzal, hogy a protézisek és a művégtagok mennyire kezdetlegesek. Az Euronews riportere, Chris Cummins az oviedói díjátadón beszélgetett a mérnök-tudóssal. - Nos, hagyományos technológiával próbáltak segíteni rajtam. 1982-t írunk. Elborzadtam. Azt kérdeztem magamban, ez igaz? A szerkezetek fából és gumiból készültek. Hol voltak még akkor a számítógépek, az érzékelők! Nem létezett még izommozgatással történő vezérlés. Azt gondoltam, hogy ez csak egy vicc. Biztos létezik valamilyen megoldás. Ez volt a kezdeti ösztönzés. Először is saját magamnak akartam lábakat tervezni, hogy visszatérhessek kedvenc sportomhoz, a sziklamászáshoz. - De volt ehhez valamilyen előképzettsége? - A középiskolában a tudományos tárgyak helyett inkább a szakképzés felé fordultam, így aztán a fával és a fémmel is megtanultam bánni. Elmentem egy műhelybe, ahol addig vagdostam meg reszeltem, hogy hamarosan visszatérhettem a sziklamászáshoz, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy már ügyesebb vagyok, mint a balesetem előtt, vagyis már jobban ment a mászás a művégtagokkal, mint korábban az igazi lábakkal. Ekkor képzeltem el először a fogyatékosságok nélküli világot. Mi lenne, ha azt, ami nálam működik, ki lehetne terjeszteni az egész emberiségre? Különféle új technológiák kifejlesztésével segíthetnénk a vakokon, az elkeseredett fogyatékos embereken, a bénákon, mindenkin. - Ami a bionikus lábait illeti, már ha használhatom ezt a Steve Austin-analógiát… - Hogyne, természetesen. A bionikus jó szó. - Rendben. Hogyan jutottunk el idáig, és kérem, magyarázza el, miként működnek. - Bionikus végtagjaim vannak. Fantasztikusan jók. Mindegyikben három számítógép van. Kis chipek ezek. Szóval három kompjúterről beszélünk. 12 szenzor érzékeli a pozíciókat, a gyorsulást, a sebességet, a hőmérsékletet, az erőt. A döntések algoritmusokon alapulnak, ezek kontrollálják az izommozgatással történő vezérlést. Valójában ezek mozgatják a lábaimat, amelyek elektromos árammal működnek. Itt van az akkumulátor, amelyet minden este fel kell tölteni. Csodálatosak! Normalizálják a séta sebességét, az energetikát, a váz- és izomrendszerre ható erőket. Figyelemre méltó, nem? videó: http://hu.euronews.com/2016/10/26/hugh-herr-a-bionikus-jo-szo forrás: euronews.com
Forduljon hozzánk! Megyei ügyfélfogadási hálózatát népszerűsíti az Egyenlő Bánásmód Hatóság. x Az Egyenlő Bánásmód Hatóság hazai és EU-s szinten is különlegesnek számító, országos ügyfélfogadási hálózatában 2009 szeptemberétől 19 megbízott egyenlőbánásmód-referens biztosítja a jogorvoslati lehetőségek gyors, közvetlen és díjmentes elérését, megyei és járási szinteken is. A diszkriminációs ügyekben kereshető hálózatra hívja fel a figyelmet a hatóság 3 hónapos kampánya, amelyben országszerte több mint 30 rendezvényen találkozhatnak személyesen az egyenlőbánásmód-referensekkel a résztvevők, míg a közösségi médiában online hirdetések közvetítik a diszkrimináció felismerését és megelőzését elősegítő információkat. A hatóság honlapján pedig jogesetek mutatják be az emberi méltóság jogi garanciáit, a hatóság eljárását, és a jogorvoslat lehetőségét. A diszkrimináció kezelésének egyik feltétele, hogy ismerjük a jogi védelmet és a jogérvényesítés lehetőségét. Ugyanilyen fontos az ügyfélbarát ügyintézési út, hogy a jogorvoslat mindenki számára könnyen elérhető legyen. Az EBH januárban Budapesten indított plakátkampányt, hogy széles körben ismertté tegye a hátrányos megkülönböztetéssel szemben garantált jogokat és világos útmutatást adjon a diszkrimináció esetén követendő eljárásról. A szeptembertől november végéig tartó időszakban pedig az megyei egyenlőbánásmód-referensek hívják fel a figyelmet a rendszeres ügyfélfogadásokra. A hatóság célja kifejezetten az, hogy egyre többen megismerjék a referenseket, az ügyfélfogadások megyei és járási helyszíneit, időpontjait. A kampány október közepétől online felületeken is intenzívvé vált, hogy minél nagyobb közönséget irányítson a hatóság weboldalán elérhető és az egyenlő bánásmód kötelezettségével kapcsolatos információkhoz, jogesetekhez, kutatásokhoz, szakirodalomhoz és a diszkrimináció megjelenését feldolgozó vizuális élményekhez.
Bács-Kiskun megyében Dr. Tóth Edina a hatóság egyenlőbánásmód-referense, aki a heti rendszeres ügyfélfogadásokon túl széles körben együttműködik megyei civil és szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal, az intézményekkel és a médiával. A referens szeptember
16-án a Mozgáskorlátozottak Kiskunhalasi Egyesületének partnereként személyesen tájékoztatta a Kiskunhalasi Érzékenyítő Esélynap résztvevőit az egyenlő bánásmód kötelezettségéről, a jogorvoslat lehetőségéről és a referensi hálózat szolgáltatásairól. A rendezvény fogyatékos és ép szereplői közös műsorral lepték meg a közönséget, a hatóság munkatársa pedig EBH emblémás ajándékokkal jutalmazta a diszkriminációval kapcsolatos feladatok megoldását. Október 7-én Kecskeméten a SINOSZ programjában hangzott el előadás a hatóság eljárásáról, ahol Dr. Tóth Edina olyan jogeseteket ismertetett, amelyekben fogyatékos személyek nyújtottak be panaszt a munka világában megvalósuló diszkriminációs magatartások miatt.
A kampány következő állomása is Kecskemét. Közösen szervezi október 28-án a Hírös Agórában az Esély Nap rendezvénysorozatát a referens közreműködésével az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Bács-Kiskun Megyei Család- Esélyteremtési és Önkéntes Ház. A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az egyenlő bánásmód kötelezettségére, a diszkriminációmentességre és a védett tulajdonságú emberek életére, mindennapjaira. A tanítási órák után kezdődő programokon főleg az iskolába járó korosztályra számítanak a szervezők. A gyerekeket a referens játékos vetélkedőkkel és az EBH logójával ellátott ajándékokkal várja. Dr Tóth Edina az Esély Nap programjában az EBH bemutatása mellett a megyei ügyfélfogadási tapasztalatokról tart prezentációt. Felhívja a figyelmet a kecskeméti és a járási ügyfélfogadási időpontokra, valamint a www.egyenlobanasmod.hu honlapra, amelyen a referensi hálózat információi mellett jogeseteket és a diszkrimináció mibenlétét bemutató kreatív alkotásokat és szakmai kiadványokat is találnak az érdeklődők. forrás: baon.hu
JÓTÉKONYSÁGI GÁLAESTET SZERVEZNEK A VIKTÓRIA KÖZPONT MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA „Szeretünk Viktória” címmel november 21-én hétfőn 19 órakor különleges zenés-táncos est lesz a Vörösmarty Színházban. A gálaest bevételét a Viktória Központ működésének támogatására fordítják. Az esten fellép többek között Buch Tibor, Keller János, Váradi Eszter Sára, Schwartz Dávid és Majsai-Nyilas Tünde is.
November 21-én Buch Tibor, Keller János, Váradi Eszter Sára, Schwartz Dávid és MajsaiNyilas Tünde, az Alba Regia Táncegyüttes ifjúsági csoportja, a Fantázia Duett, a Megadance Táncstúdió, a Roll Dance Budapest Kerekesszékes Kombi Táncegyüttes is fellép a Vörösmarty Színházban. A jegyeket a Vörösmarty Színház jegyirodájában és a Viktória Központban, az Erzsébet utca 20. szám alatt vásárolhatják meg az érdeklődők. A rendezvényt a Vörösmarty Színház és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja. Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa elmondta, hogy a Viktória Központ idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját és a nemes alkalomból különleges jótékonysági estet szerveznek Németh Mariann rendezőasszisztens áldozatos munkájának köszönhetően. Elmondta, hogy a november 21-i est házigazdája Ihos József lesz. Németh Mariann kiemelte, hogy az esten fellépő művészek közül sokan állandó segítői a Viktória Központ jótékonysági rendezvényeinek. Buch Tibor, Keller János és Váradi Eszter Sára minden évben első szóra jönnek, hozzájuk csatlakozik idén Schwartz Dávid és Majsai-Nyilas Tünde is. Horváth Klára, a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesületének elnöke elmondta, hogy az est szereplői közül sokan vettek már részt a Viktória Központ különböző jótékonysági rendezvényein, így nekik már alkalmuk nyílt rá, hogy jobban megismerjék az intézményt és átérezzék, miért is fontos támogatni a szervezet céljait. Horváth Klára elmondta, hogy a Vörösmarty Színház jegyirodája mellett a Viktória Központban, az Erzsébet utca 20. szám alatt is megvásárolhatják a jegyeket az érdeklődők. forrás: szekesfehervar.hu
Az idősek, a pályakezdők és a megváltozott munkaképességűek hátrányból indulnak Esélyegyenlőség a munkaerő-piacon Egyre több munkahely jön létre az Észak-magyarországi régióban. Az állásokért azonban a nők, az idős munkavállalók, a pályakezdő fiatalok és a megváltozott munkaképességűek hátrányból indulnak. A hetedik regionális esélyegyenlőségi konferencián az ő lehetőségeikről esett szó – írja a minap.hu. A pályakezdők nehéz helyzetben vannak ma a munkaerő-piacon. A helyzetet pedig tovább nehezíti, ha nő akar munkát vállalni. Matiscsákné Lizák Marianna, a MINŐIES Alapítvány irodavezetője rámutatott, a nők csoportja nagyon heterogén, hiszen vannak köztük pályakezdők, kisgyerekes anyukák, közép- és idősebb korúak – mindegyiküknek más és más az esélye. – Egy biztos: ha a foglalkoztatási rátát nézzük, akkor tartósan fennáll a rés a férfi és a női foglalkoztatás között – mutatott rá. A nők helyzetét tovább nehezíti a több műszakos munkarend. A kormányhivatal számos lehetőséggel támogatja őket. Szabóné Bikki Ágnes, a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály vezetője elmondta, a támogatásaik lényege az, hogy a fiatalokat, és annak keretében a nők – kiemelten a GYES-ről, GYED-ről visszatérőket – támogatásához különféle lehetőségeket biztosítanak, bér, vagy bérköltség-támogatások keretében. A munkáltatókat több, más lehetőséggel is motiválják, de a munkavállalót is segítik tanácsadásokkal, gyerek-elhelyezési támogatásokkal. A hivatal segíti az idősebb generációt, a pályakezdőket is. A város emellett a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését is szem előtt tartja. – Miskolcon az elsők között indult el az a kezdeményezés, amely a foglalkoztatás területén, a hátrányban élők problémáit speciálisan kívánja javítani. Ez a Rehabilitációs Foglalkoztatási Tanács – mondta Kiss Gábor alpolgármester. Az országosan is egyedülálló kezdeményezés tavaly alakult meg azzal a céllal, hogy fogyatékkal élők érdekeit képviselje. forrás: szakszervezetek.hu
VIDEÓ HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK www.meosz.hu MEOSZ TV rovatában
