MEOSZ OTTI SAJTÓFIGYELÉS A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról és a MEOSZ interaktív portálján a 108 egyesület által közölt információk tallózása
A sajtóban megjelent információk -- MÉDIA HÍREK ---
Sikeres vállalkozóvá válhat ötezer munkanélküli és rokkant Kockázatmentes, kitűnő üzletnek ígérkezik a Nemzeti Dohányboltok üzemeltetése! A trafiktörvény módosítását követően az árusítható termékek köre várhatóan bővül totólottó, sorsjegy árusítással. A törvény alapján a pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni a tartósan munkanélküli és a megváltozott munkaképességű személyeket. A kedvezményezetti kör kereskedelmi, üzletvezetési gyakorlata vélhetően hiányos, emiatt valószínűleg sokan nem mernek élni ezzel a sorsfordító lehetőséggel. Az ő számukra, -de minden más pályázó számára is!- jelent megoldást egy hazai vállalkozás által létrehozott franchise rendszer. A Trafikos Franchise Rendszer tagjai gyakorlati segítséget és útmutatást kapnak a sikeres pályázat elkészítéséhez, az üzlet létrehozásához, a beindításhoz szükséges anyagi források megszerzéséhez, az üzlet szabályszerű, az átlagosnál nagyobb jövedelmezőségű működtetéséhez, amint az a www.trafikos.hu weblapjukon található. forrás: OTS
Tovább bonyolítják az adózók életét Ismét újra tanulhatóak az adószabályok, miután a múlt héten az Országgyűlés döntött a bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a szuperbruttó eltörléséről is, de újabb kisvállalkozási adónemek közül is választhatnak a vállalkozók. A változtatások nem az évek óta ígért egyszerűsítések irányába mutatnak, valamint az átláthatóságot sem könnyítik meg. Szakmai körökben számos, újsütetű adószabályt és tervezett intézkedést elhamarkodottnak és átgondolatlannak ítélnek, elfogadva, hogy a kormányzati szándék szerint a múlt heti parlemnti döntések fókuszában elsősorban a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll. "Olyan adócsomag született meg, amelyről érdemi vitát nem folytattak, és úgy látszik, hogy adózási szakember sem véleményezhette a tervezési fázisában" - véli Angyal József okleveles adószakértő. A mostani változásokkal átgondolatlanul azokat terhelik, akiknek a teherbíró képessége már a nullához közelít, ráadásul a lépések nem az évek óta ígért és nagyon várt egyszerűsítések irányába mutatnak tette hozzá a szakember.
Döntés született többek között arról is, hogy mégsem csökken felére a bankadó 2013-ban, emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz. A készpénzfelvétel általános mértéke 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor nemzetközi nyomásra kikerült az illetékfizetésre kötelezettek köréből. "A tranzakciós illeték növelése döntően a vállalkozókat érinti, ugyanis a gazdasági társaságok esetében jelentős az utalások forgalma, így ez az intézkedés egyértelműen a terhek növekedésével jár" - magyarázza a Népszavának Angyal József. Variációk áfabevallásra A jövő év elejétől jelentősen bonyolódnak az áfa-bevallások, miután január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázás esetén az adott partnerekről az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatot szolgáltatni. Ráadósul az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt "jelentenie" kell. Az előírás az EVA-körbe tartozó, tehát áfa-bevallásra nem kötelezett szereplőket szintén érinti. Ezzel együtt a számlázás menete is bonyolultabbá válik, mivel ilyen esetben a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán. A számlázási és könyvelőprogramokat a fenti előírások szerint is bővíteni kell majd, mivel a nem kellően felkészült háttérprogramok alkalmazásával egy-egy áfa-bevallás kitöltési ideje akár több órával is megnőhet az eddigiekhez képest. A BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég elemzése szerint jövőre a 125 millió forint alatt számlázó kisvállalkozások a jelenlegi mellett választhatják azt a lehetőséget is, hogy az áfát a számukra ténylegesen kifizetett összegek után vallják be és fizetik meg az adóhatóságnak. A kiszámíthatóbb pénzmozgásokkal járó lehetőség ugyanakkor számottevő plusz adminisztrációval jár. Egyrészt a december végi bejelentkezésig el kell végezni a számítást, hogy egyáltalán megéri-e áttérni az új adózási módra. Másrészt a vállalkozásoktól folyamatos és naprakész, nehezen áttekinthető kettős nyilvántartás vezetését követeli meg, amelyet az adóhatóság viszont könnyebben ellenőrizhet majd. További teher, hogy a számla befogadásakor a másik félnek is ellenőriznie kell majd, vajon a számlakiállító valóban a választott adózási módnak megfelelően állította-e ki a számlát (az új adózási mód feltüntetése szintén kötelező eleme lesz a számláknak). Kérdés, hogy az erre a célra használható NAVadatbázis elérhető lesz-e a szükséges időben, ellenkező esetben csak a partnertől kért nyilatkozatra lehet majd támaszkodni. A könyvvizsgáló társaság szerint az új kisvállalkozási adók sem segítik az átláthatóság kialakulását. A kisvállalati adó (KIVA) és a kisadózók tételes adója (KATA) bevezetése szintén egy sor újszerű eljárást tesz kötelezővé. A KATA esetében a kisadózói státuszt is fel kell tüntetni a számlán. A számlabefogadónak szintén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a KATÁ-s számlák tekintetében, amire a könyvelési rendszert szintén alkalmassá kell tenni. Ha az adózó megszűnik KATA-alany lenni, a bevételi nyilvántartás helyett ismét a részletesebb nyilvántartásra kell áttérnie úgy, hogy az összehasonlíthatóságot és folyamatosságot visszamenőleg is biztosítania kell. A KIVA esetében elsősorban az adóalap kiszámítása okoz majd problémát, mert pénzforgalmi szemléletű eredményt számos korrekciós tétel (például a személyi jellegű kifizetések) figyelembe vételével kell meghatározni. A probléma megfelelő kezelése csak a
pénzeszközváltozást és a különböző korrekciós tételek folyamatos mérésére felkészített számviteli rendszerek lesznek képesek megfelelően kezelni. Legkésőbb december 20-ig kell jelezni azt a NAV-nál, ha a kisebb cégek a számukra megfelelőbbnek ítélt adófajtát, az úgynevezett kisvállalati adót választják jövőre. Az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. összeállítása szerint a kisvállalati adó megfizetésével az adózó mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A társaság szerint az új adónem azon vállalkozások részére kínál alternatívát, amelyeknél az előző adóévi létszám nem haladta meg a 25 főt, a bevétel (és a mérlegfőösszeg) pedig az 500 millió forintot. További feltétel, hogy az adóévet megelőző két naptári évben nem került sor a cég adószámának jogerős felfüggesztésére, a bejelentés napján a nyilvántartott adótartozás pedig nem haladja meg az egymillió forintot. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként állapítja és az adóévet követő év május 31-ig vallja be. Az eva is marad Angyal József az új kisvállalkozási adónemekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az mindenképpen zavart okozhat, hogy a KIVA és a KATA bevezetésével párhuzamosan nem szüntetik meg azokat, amelyek kiváltására születnek. Tipikus példa erre az új KATA, amelyet elvileg az EVA helyett alkottak a törvényhozók, azonban mindkettő továbbra is életben marad, így a vállalkozóknak 2-3 hetük marad arra, hogy döntsenek a számukra kedvezőbb adófajták közül. A jelenlegi információk szerint a szakember 6 millió forintos éves árbevétel mellett mindenképpen, gondolkodás nélkül javasolja az áttérést a KATÁ-ra. A KIVA esetében azonban már más a helyzet, egyenesen kockázatos is lehet az áttérés, ugyanis az adófajta nem nyújt akkora előnyt az adózóknak, ráadásul az is visszatartó erő lehet, hogy a majdani adózók mellett az adóhatóság szakemberei sem ismerik kellőképpen a jogszabály alkalmazása során felmerülő kérdéseket és emiatt értelmezési gondok adódhatnak. A jövő évtől a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A javaslat szerint a vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. A megváltozott munkaképességű vállalkozók a jövőben kedvezményt érvényesíthetnek a szociális hozzájárulási adóból, ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem csak 25 ezer forint tételes adót fizethet. A vállalkozók mellett az sincs sokkal könnyebb helyzetben, aki egy szimpla személyi jövedelemadó bevallás kitöltésére vállalkozik, ugyanis még mindig messze vagyunk attól, amit a kormányzat ígért, miszerint egymillió magánszemély söralátét nagyságú bevalláson számolhat el az adókötelezettségével. Nemhogy bővülne, hanem még szűkül is az adónyilatkozat tételére jogosultak köre. Az ezévi jövedelmekről csak azok nyújthatnak be söralátét adóbevallást jövő év május 20-ig, akik kizárólag egy munkáltatótól szereztek jövedelmet, más kifizetőtől csak külön adózó jövedelmet kaptak. Az idei évben ezzel szemben akkor is lehetett választani a söralátét adóbevallást, ha valaki 2011-ben több munkáltatótól is kapott jövedelmet. Jövőre a magánszemélyek valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó, megszűnik az évi 2 424 000 forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés - tehát a
szuperbruttósítás -, ami a kormány szerint jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadórendszer. Általános szabállyá vált, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában szerepel. Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkent. Emellett egyszerűsödtek a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályai is. Több jut étkeztetésre Az mindenképpen jó hírnek számít a munkavállalók számára, hogy akkor is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést a munkáltató, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyeknek is nyitva áll. Így az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további havi 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen. Az eredeti előterjesztéshez képest kedvezőbben alakulnak a béren kívüli juttatások közterhei is, így jövőre a jelenlegi 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett ezeket a juttatásokat 14 százalékos eho fogja terhelni. Az Erzsébet utalványból havonta 8 ezer forint adható kedvezményesen a munkavállalónak. Jelentősen változik a biztosítási és befektetési adókedvezmények szabályozása, egységesen kezelve a megtakarítási formákat. Így a nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz) szabályozása az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, míg az életbiztosítások a tartós befektetési számla (tbsz) adózási szabályaihoz közelednek. Szintén változás, hogy míg a kockázati biztosítás - az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja adómentes lesz, a megtakarítási típusú biztosítások munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik. A munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja nem a magánszemély jövedelmeként adózik majd, hanem az után a munkáltató teljesíti az adókötelezettséget. Kivétel marad a fenti adókötelezettség alól a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás. Az ilyen biztosítás kifizető, munkáltató által fizetett rendszeres díja 2013. január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnak minősül. Jövőre a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6 390 forintról 6 660 forintra emelkedik, a járulékfizetési kötelezettség egyebekben nem változik. forrás: nepszava.hu
Itthon is megjelent a TMP Worldwide
A Job csoporthoz tartozó BrandJob révén itthon is megjelent a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó legnagyobb nemzetközi vállalkozás.
Látszólagos ellentmondás uralja a munkaerőpiacot: szinte minden iparágban egyszerre van jelen a munkaerőbőség és a munkaerőhiány. A statisztikák szerint jelenleg az aktív népesség több mint 10 százaléka munkanélküli, miközben számos szakmában hiány van a jó szakemberekből. ―Gyártómérnökök, orvoslátogatók és programozók tömegeinek tudnánk akár pillanatokon belül munkát találni, mára ezek lettek a kor hiányszakmái. A pozíciókat már nem lehet a gyárkapu mellett kifüggesztett táblákon hirdetni, az internet és a közösségi média lett a munkaerőtoborzás igazi terepe. Ráadásul nem elég ismertnek lenni, vonzóvá is kell válni, ami pedig nem megy egyik napról a másikra. Rohamléptékű a változás, ami ma elégnek tűnik, holnap már biztosan kevés lesz.‖ — mondta Hadi László, a BrandJob Kft. ügyvezető igazgatója. ―Minden átalakult körülöttünk, az is, hogy mitől jó egy állás. Húsz éve a külföldi utazási lehetőség mindennél többet ért, ma sokan jobban szeretik, ha egy helyen lehetnek és többet látják a családjukat. A kiemelkedő fizetés se minden, önmagában nem elég a legjobbak megtartásához. Ha nincs kötődés, ha az adott szakember nem érzi, hogy fontos a cégnek, ott fogja hagyni az állást. Ahhoz, hogy segítsünk a kötődés kialakításában, egyszerre kell ismerni a munkaadók és a munkavállalók igényeit, és képesnek kell lenni mindezt érthető, vonzó formában megfogalmazni. Mindehhez pedig érteni kell a HR-hez és a kommunikációhoz. A BrandJob és a TMP Worldwide egymásra találásával itthon is a legkorszerűbb keresési és munkaerő megtartási módszereket szeretnénk megvalósítani.‖ — mondta Hadi László. Az idén 45. születésnapját ünneplő TMP Worldwide a világ legjelentősebb, munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó ügynökséglánca. Az ügyfelek igényeire reagálva és a kor technológiai lehetőségeire, a ―digitális‖, a ―mobil‖ és a ―közösségi‖ szavakra építik tevékenységüket. A TMP és a BrandJob erejét a HR és a marketing tudás együttes jelenléte adja. Ez teszi lehetővé, hogy az ügyfél igényeit megértve, a HR vezetőkkel átbeszélve kerüljön sor a célok megértésére, majd az ügynökség ez alapján dolgozza ki a munkaerő megtartásához szükséges kommunikációs stratégiát és eszközrendszert. Bonyolult ―termék‖ eladásáról van szó: egy céghez való tartozás fontosságát, érzését kell erősíteni. ―Óriási lehetőségek vannak a közösségi médiában és a digitális eszközökben. Elég csak arra gondolni, hogy pusztán a Google-n havonta 185 millió álláskeresés zajlik. Egy nemrég végzett kutatás során pedig az derült ki, hogy 12 százalékkal többen nézik meg azokat az álláshirdetéseket, amelyekhez videó is tartozik és átlagosan 34 százalékkal többen jelentkeznek az ilyen hirdetésekre. Nem véletlen, hogy nemzetközi viszonylatban már a YouTube lett az állást keresők egyik legfontosabb eszköze.‖ — mondta Hadi László. A BrandJob Communications Kft. lett a Job csoport negyedik önálló cége. Az eredetileg munkaerő közvetítésre alakult Job Kft. előbb a call centereket üzemeltető Tele-Scope-pal bővült, majd a Rehabjob létrejöttével a magyar piacon újdonságszámba menően belevágott a megváltozott munkaképességűek integrálódásának segítésébe. A BrandJob létrejöttével és a TMP Worldwide-hoz történő csatlakozásával az idén 20 éves Job csoport képes arra, hogy a munkaerő keresésével és megtartásával kapcsolatos szolgáltatások széles körét nyújtsa mind az ép mind a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára. forrás: btl.hu
Nyugdíjak és nyugdíjjellegű szociális ellátások adózási szabályai 2012-től a nyugellátásokra vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak, mely átalakításokkal összefüggésben az adótörvények is változtak. A módosítások nem érintették a legalább 40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjazási szabályait.
A szolgálati, előrehozott, korengedményes, korkedvezményes nyugdíjak szolgálati járandósággá vagy korhatár előtti ellátásokká, a rokkant nyugdíjak rehabilitációs és rokkantsági ellátásokká alakultak át (továbbiakban nyugdíjjellegű szociális ellátások). A járulékszabályok tekintetében a nyugdíjjellegű szociális ellátások már nem minősülnek nyugdíjnak, de egészségügyi szolgáltatásokra (pl. orvosi ellátásra) teljes körűen jogosítanak. A személyijövedelemadó-törvény nem tesz különbséget a nyugdíjak és a nyugdíjjellegű szociális ellátások között, így ezek a jövedelmek adómentesek, ezért a bevallásban nem kell szerepeltetni. 2012-től a szolgálati járandóságokat és a korhatár előtti ellátásokat a személyi jövedelemadóval megegyező (16%) összeggel csökkentett mértékben folyósítják, de ez nem levont személyi jövedelemadó, így vele szemben sem adókedvezmény, sem adóalap csökkentő kedvezmény (pl. családi kedvezmény) nem érvényesíthető. Amennyiben az ellátásban részesülő magánszemély eltartott gyermekre, vagy gyermekekre tekintettel családi kedvezményre jogosult, de ezt a kedvezményt ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóbevallásában nem tudta, vagy csak részben tudta igénybe venni, a fel nem használt részt külön kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kérheti. A benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal családi kedvezményről kiállított igazolását. Az igazolások 2013. június 30-át követően igényelhetők. Bővebb felvilágosítás a NAV ügyfélszolgálatain kérhető. forrás: promenad.hu
Utazási kedvezmény: hétmillió jogosult Magyarország - A közösségi közlekedést választók alig egyharmada fizet teljes árú menetjegyet: az infrastruktúráért felelős államtitkár szerint a jelenlegi 38 kedvezményből 4 maradhat. 38-féle kedvezmény van az országban, ebből 4 alapvetőt tartanánk meg jogszabályi szinten, a többi üzleti alapon a társaságokhoz kerülne ki – mondta Völner Pál egy rádióinterjúban. Az infrastruktúráért felelős államtitkár szerint az átalakítás mintegy 20 milliárd forintos megtakarítást jelentene a költségvetésnek. Az utazási kedvezményeket a helyi és a helyközi közlekedésben egyaránt megnyirbálnák. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az ország évente 240 milliárd forintot költ
közösségi közlekedésre, amiből 181 milliárdot a vasút, 27 milliárdot a Volán, 32 milliárdot a BKV kap. Jelenleg 38-féle kedvezménnyel utazhatunk vonaton és buszon. Díjmentesen utaznak a 6 év alattiak és a 65 éven felüliek, a hadirokkantak és a hadiözvegyek, a magyarigazolvánnyal rendelkező, 65 éven felüli határon túliak, valamint a tartózkodási igazolvánnyal rendelkező menekültek is. Félárú jeggyel utaznak a gyerekek 14 éves korig, diákigazolvánnyal rendelkező nappali és esti tagozatos diákok, a levelező tagozatos tanulók iskolájuk és otthonuk között, a 75 százaléknál nagyobb mértékben rokkant hadirokkantnak a családtagja. A helyközi közlekedésben az állam 50 százalékos kedvezményt biztosít évente 16 alkalommal a 65 év alatti nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek, a rokkantaknak és egyéb járadékban részesülőknek. Évente 12 alkalommal fél áron utazhatnak a közalkalmazottak, a menetjegyből pedig 90 százalékos kedvezményt 15-féle jogcímen igényelhetnek az utazók. – A SZKT járataira kedvezményes bérletet válthatnak a 65 év alatti nyugdíjasok, az álláskeresők. A díjmentes és a kedvezményes utazások után az állam fogyasztói árkiegészítést juttat a társaságnak, ez városi szinten évente 500 millió forintos nagyságrendű – mondta Tóth István Tibor. A Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója szerint ha csökken az állami juttatás, akkor a kieső pénzt a városnak kell kifizetnie. – Áremelés vagy a szolgáltatás csökkenése is szóba jöhet, ha nincs honnan pótolni a hiányzó összeget – magyarázta az igazgató, hozzátéve: a számítások szerint az összes utasforgalom mintegy 20-22 százalékát az ingyenesen, felét a kedvezménnyel utazók teszik ki. A Tisza Volán korábbi számításai szerint az utasok 31 százaléka teljes árú jeggyel, 51 százalékuk valamilyen kedvezménnyel, 18 százalékuk díjmentesen utazik. – A Tisza Volán Zrt. helyi és helyközi, távolsági közlekedésből származó nettó árbevétele idei terve szerint 7,1 milliárd forint, amelyből az árkiegészítés 2,5 milliárd forint. Az összes bevételen belül az utasok által fizetett bevétel 65, míg az utazási kedvezményekhez kapcsolódó támogatás 35 százalékos arányt képvisel – közölte Szeri István, a Tisza Volán Zrt. igazgatója. MÁV: az utazók egyharmada fizet teljes árú jegyet. A MÁV-Start járatain évente átlagban mintegy 144 millióan utaznak, közülük megközelítőleg 60 millióan vesznek igénybe kedvezményt. A 60 millió kedvezménnyel utazóból 55,5 millióan szociálpolitikai kedvezményt vesznek igénybe, a többiek üzletpolitikai engedmény alapján vásárolják meg a vasúti menetjegyet. Ezen felül 30 millióan díjmentesen utaznak a vasúton évente. Friss: hétmillió jogosult A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) dolgozik azon, hogyan illeszthető össze a tömegközlekedési kedvezmények átalakítása a Széll Kálmán-tervvel és a nemzetközi szervezetek elvárásaival, utóbbiak azonban ezeket még nem közölték részleteiben - mondta kérdésre válaszolva a kormányszóvivő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Giró-Szász András rámutatott, ma Magyarországon mintegy hétmillióan jogosultak utazási kedvezményre, ez az arány pedig Európában is egyedülálló. Megerősítette, hogy jogszabályi szinten négy társadalmi csoport kedvezményét őrzik meg biztosan: a 65 év felettiekét és a 6 év alattiakét, valamint a fogyatékkal élőknek és kísérőiknek, továbbá a diákoknak járó kedvezményt. A többi kedvezménynél az NFM dolgozik azon, hogy átalakításuk hogyan illeszthető össze a Széll Kálmán-tervvel és a nemzetközi szervezetek elvárásaival. Utóbbiakkal kapcsolatban
nehezebb a dolga, ugyanis ezek még nem fogalmazták meg pontosan, milyen kéréseik vannak a tömegközlekedés racionalizálását érintően. Amint ezek egyértelművé válnak, a tárca is konkretizálni tudja elképzeléseit - tette hozzá a szóvivő. forras: delmagyar.hu
Határon átnyúló összefogás a fogyatékos gyermekekért Az Európai Unió oktatáspolitikájában kiemelt szerephez jutott a kisgyermekkori nevelés kérdése,a fő elv, hogy az iskoláskor előtt az egészséges és a sérült gyermekek is megkapják a képességeiknek, készségeiknek és hiányosságaiknak megfelelő hatékony gondozást. A fogyatékos gyermekek esélyegyenlősége az oktatás terén szintén kiemelt feladat. Az országos célkitűzéseket az országos fogyatékosügyi program tartalmazza – tájékoztatott Tarnai Ottóné, az Új ÉFOÉSZ Tarnai Ottó Egyesület elnöke, aki ezt követően a civil szervezet Romániával közös projektjét mutatta be: – Az uniós projekt közvetlen kedvezményezettje 45 gyógypedagógus, óvodapedagógus és segítő, akik képzésen vesznek részt, meglátogatják az óvodában és a foglalkoztatókban zajló terápiás foglalkozásokat, és ezáltal új ismeretekre tesznek szert. A magyar és nagykárolyi szakemberek kölcsönösen segítik egymást a saját intézményükbe járó gyermekek fejlesztési gyakorlatának átadásával, a problémáik megbeszélésével és közös megoldások keresésével a „Jó gyakorlat az élet kezdetén – első lépések a fogyatékos gyermekekfejlesztésében‖ című határon átnyúló együttműködés keretében – taglalta a elnök, majd hozzátette: a nyitókonferencián elhangzott előadások, az óvodai hospitálások, a workshop, a képzés és a tananyag nagyban hozzájárult a március óta tartó, november végén záruló projekt sikeréhez. forrás: szon.hu
Sztárzenészek és sérültek közös fotóiból rendeztek kiállítást A fotók a Jobb velünk a világ! rendezvénysorozat ötéves történetére hívják fel a figyelmet.
Sztárzenészek és sérültek közös fotói láthatóak a Móricz Zsigmond körtéren a készülő 4-es metró építésén kihelyezett plakátokon szombattól két héten át. A DBR Metró Kft. és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttműködésével megvalósuló kiállítás fotóin a sérültekből álló Nemadomfel Együttes tagjai szerepelnek Kiss Tiborral, Varga Liviusszal, Lovasi Andrással, Hobóval és más sztárzenészekkel - áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint írják, a fotókiállítás célja egyfelől a december 3-i fogyatékos emberek világnapja felé közeledve felhívni a figyelmet a fogyatékos és ép emberek közötti kommunikáció, együttműködés és elfogadás szükségességére, és a Jobb velünk a világ! jótékonysági rendezvénysorozat elmúlt öt évének bemutatása. A fotókon sérült és ép zenészek közös színpadi pillanatai jelennek meg. A képeket Varga Imre készítette. A Jobb velünk a világ! rendezvénysorozat egy fogyatékossággal élő fiatalok által életre hívott, általuk megszervezett program, amely bebizonyítja, hogy a hátrányban élők és a sérültek is képesek arra, hogy példát mutassanak a társadalomnak. "Öt éve indult útjára a Jobb velünk a világ! kezdeményezés, azóta több mint húszezren vettek részt koncertjeinken, közel 40 millió forint adomány gyűlt össze, mellyel már most több száz hátrányos helyzetben élő embertársunkon segítettünk, és nem utolsósorban több tucat ismert, nagy zenész csatlakozott ez időszak alatt kezdeményezésünkhöz, támogatva céljainkat" - idézi a közlemény Szepesi Richárdot, a Nemadomfel Együttes képviselőjét. A kiállítás mellett lemezbemutató koncerttel is készülnek, amelyet sztárvendégek fellépésével december 2-án a Barba Negra Music Clubban tartanak. Újbuda Önkormányzatával együttműködve december 3-án közvélemény-formáló napot rendeznek, ahol a kerületi iskolák tanulói megismerkedhetnek a fogyatékos emberek élethelyzeteivel, mindennapi kihívásaival. A Nemadomfel Együttes lemezbemutató koncertjének bevételét az idei évben az újbudai önsegítő közösségi otthon felépítésére fordítják, amelyben sérült emberek és családjaik találhatnak otthonra. forrás: hirado.hu
Olvasónk írja: Ne tanulj, ne dolgozz, ne élj? A fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos új jogszabályok azt sugallják az érintetteknek, hogy ne tanuljanak tovább. A minimálbér 150 százalékában maximálták ugyanis a kereseti lehetőségeinket, ha több, megvonják a rokkantsági ellátást, ami egyébként a hátrányaink enyhítésére szolgálna (gyógyszerek, segédeszközök). A fogyatékkal élőknek csak csekély része rendelkezik felsőfokú végzettséggel, kb. 100 ezer forintot kereshetnek havonta. Ezért érdemes tanulni?!
(Javaslom a munkáltatóknak, hogy az állásinterjúkon nézzék meg a leckekönyveket is, a négyesért, ötösért mindenhol tanulni kell, ráadásul vakon még puskázni sem lehet…) A rehabilitációs hozzájárulásról szóló törvény is megváltozott idén januártól, immár nem 20, hanem 25 alkalmazott feletti létszám után kötelező 1 megváltozottmunkaképességűt foglalkoztatni. Ez 25 százalékkal csökkentette az elhelyezkedési esélyeinket, az intézkedés üzenete tehát: „Ne dolgozz?‖ A támogató szolgálat rendszerében a normatívákat 70 százalékra csökkentették, és megnyirbálták az amúgy is csekély létszámot. Most az a cél, hogy akár 8–10 ügyfelet is ellásson egy személyi segítő naponta. Hogyan nyújt megfelelő ellátást 45–60 perc alatt? Akik ezeket a szabályokat kitalálták, még sosem álltak sorban a boltban, nem várakoztak órákon át az orvosi rendelő előtt? Szívesen találkoznék azokkal a „szakemberekkel‖, akik ilyen döntéseket hoznak! Ha látnák, hogyan élnek a fogyatékkal élők, akkor talán elfogadható alternatívákat is hallhatnának tőlük! De amíg a statisztikák fontosabbak, mint az emberek, és olyanok ülnek döntéshozó pozícióban, akiknek nincs megfelelő végzettségük, tapasztalatuk, s nem értik meg a nyilvánvalót, felmerül a kérdés: ki is a fogyatékos? - Petrus József, foglalkoztatási és rehabilitációs jogi tanácsadó forrás: szon.hu
Tízéves az Odú Fejlesztő Központ Szeged - Láthatóvá teszi a fogyatékkal élő gyerekek problémáit, és szakszerű, térítésmentes szolgáltatást nyújt a dél-alföldi régióban az idén tízéves, szegedi Odú Fejlesztő Központ, amelynek fenntartója a KORINTA Alapítvány.
– 1994-ben jött létre a Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány (KORINTA). Fogyatékos gyerekek fejlesztését segítette egy Boldogasszony sugárúti bölcsődében. Az alapítvány – főleg szakemberekből álló – munkatársai kezdtek a várossal tárgyalásokat folytatni arról, hogy létrejöhessen egy ambuláns intézmény Szegeden. Sok szülői és egyéb segítséggel 2002-ben a KORINTA fenntartásában, a várossal kötött közoktatási megállapodás keretében elindult az Odú Fejlesztő Központ – beszélt a megalakulásról Magyar Adél, a KORINTA Alapítvány elnöke. 6 gyerekkel kezdték a munkát, a tanév végére már a 35 fős működési keret is betelt. Korai fejlesztésben, fejlesztő felkészítésben jelenleg 75 fővel foglalkoznak, 20 óvodában integrált gyerek és 6 fejlesztő iskolai fiatal tartozik hozzájuk – tudtuk meg Futó Gabriella intézményvezetőtől. A látás, hallás, mozgás fejlesztésén túl értelmi fejlesztéssel és autisztikus problémákkal foglalkoznak térítésmentesen, a legújabb tudományos módszereket alkalmazva. – Az intézmény szolgáltatása komplex vizsgálat és tanácsadás. Beutaló nélkül érkezhetnek a gyerekek, nem feltétel az orvosi diagnózis. Ha a szülő szükségesnek érzi, bátran felkereshet
minket – mondta Futó Gabriella. Működési területük elsősorban Szeged és vonzáskörzete, de szomszédos megyékből, sőt Szerbiából is jönnek hozzájuk tanácsért, segítségért. – Sajátos nevelési igényű gyerekek megsegítésére utazó gyógypedagógus hálózatot alakítottunk ki, kezdetben csak kísérleti jelleggel öt szegedi óvodában. Mára a Tisza-parti város valamennyi óvodája integrálóvá vált – teszi hozzá Bacsa Judit intézményvezetőhelyettes, aki nyolc évig igazgatta az Odút. Szinte minden szolgáltatásuk valamilyen hiányra reagálva indult. Ilyen például a logopédiai szakszolgálat az SZTE Batthyány utcai óvodájában. Tapasztalatuk szerint a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nehezen férnek hozzá szervezett szakszolgálati ellátáshoz. A Gáspár Zoltán utcai óvoda egyik épületszárnyában működő fejlesztő központban az elmúlt tíz év során közel 900 család fordult meg a tanácsadással egybekötött szűrővizsgálatokon. Közülük több mint 380 gyerek részesült rendszeres fejlesztésben. Önkéntesek is segítik őket például az egyetemről, a piarista gimnáziumból és a Karolina-iskolából. Tizedik születésnapjukat szombaton 9–13 óráig családi nappal ünneplik az Alsóvárosi Kultúrházban – vendégük lesz Szalóki Ági és zenekara. Érzékenyítés. A társadalom érzékenyítését is megkezdték Magyar Adél szerint az 1990-es évek közepén azzal, hogy egy normál gyermekintézményben a szülőkkel és a pedagógusokkal egyeztetve megjelentek a fogyatékos gyerekek. – Az őket nevelő családok láthatóvá tétele történt meg. Ahhoz, hogy a gyerek jól fejlődjön, a családjának is jól kell működnie – hangsúlyozta a KORINTA elnöke. Elmondta, nem másod- vagy harmadrendű állampolgárként tekintenek a fogyatékkal élőkre, hanem ugyanúgy, ahogy a többiekre. „Túlélés" öt évre – Hitelesíti az eddigi munkát, hogy a Közoktatási megállapodás 2012 című pályázatban, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma írt ki, ott vagyunk a 27 magyarországi nyertes pályázó között. Öt évre megkapjuk a központi költségvetésből a finanszírozást, ez nagyjából a túlélést jelenti – fogalmazott Magyar Adél. Kiemelte, hogy az Európai Unióban az elérhetőség, a költségfedezet, a változatos szolgáltatás és az interdiszciplináris csapatmunka a korai fejlesztés alapelve. forrás: delmagyar.hu
A Seremetyjevó nemzetközi repülőtéren a mozgássérültek számára új diszpécser szolgálat nyílt Moszkvában, a Seremetyevó repülőtéren megnyitották az egységes diszpécser szolgálatot a mozgássérültek utazásainak koordinálására. Így lehetővé válik az összes mozgássérülteket kiszolgáló részleg tevékenységének optimalizálása a repülőút valamennyi fázisában. Innentől kezdve a mozgássérült utasok igénybe vehetik az összes szolgáltatást az információs, regisztrációs szolgálaton keresztül illetve az interaktív kapcsolati pulton a tervezett utazást megelőzően, időben közölhetik igényeiket a repülőtérrel. forrás:hungarian.ruvr.ru
"A miniszterelnök úr válaszra sem méltatott" Senkit nem hagyunk az út szélén - szólt Orbán Viktor elhíresült szlogenje. Azt is mondta a miniszterelnök, hogy aki akar, az tud dolgozni Magyarországon. A kormány akciótervvel védi a munkahelyeket, támogatást ad annak, aki hajlandó munkáért költözni. De mindez csak a politikai kommunikáció csillogó felszíne. Álljon itt egy levél a magyar valóságból - változtatás nélkül -, amelyhez hasonlót százával kap Mesterházy Attila, az MSZP elnöke: "Tisztelt Elnök Úr! Ne haragudjon, hogy rabolom az idejét, végső kétségbeesésemben írok Önnek, mert már több helyre írtam levelet, mindenki hivatkozott más szervezetre, vagy nem is válaszoltak. 54 éves vagyok, férjem 47 éves. 10 évig voltam rokkantnyugdíjas, tavaly november óta 27 000 Ft járadékot kapok. Inzulinos cukorbeteg vagyok, súlyos mozgássérült. Bárhol érdeklődtem, munkát senki nem tudott ajánlani. Adminisztrációs munkát végeztem 20 évig. Az, hogy mi a végzettségem, mihez értek, senkit nem érdekelt, első és egyben utolsó kérdés is az volt " hány éves tetszik lenni?" A Hajdúságban laktunk, de ott a férjemnek nem volt munkahelye /pedig sok mindent el tud végezni/. Sajnos szinte mindenünket elvesztettük, mint sok embertársunk. Tavaly nyáron elköltöztünk Tatabányára albérletbe, mert itt elhelyezkedett egy építési vállalkozónál. Sajnos senki nem ellenőrzi azt, hogy egy munkáltató mit csinál. A munka becsülete nagyon elveszett. Munkaszerződést nem láttunk, jelenléti ívet nem írtak, fizetési jegyzéket nem láttunk, szabadságot nem fizetett, fizetni úgy fizetett, hogy mindig adott egy-egy keveset. A munkaviszony megszűnése után derült ki, hogy csak 4 órában volt bejelentve. Most semmilyen ellátást nem kap. Az önkormányzat adott havi 2800 Ft albérleti hozzájárulást. 35 000 Ft lenne az albérletünk+rezsi, amit már régóta nem tudunk fizetni. A miniszterelnök Úrnak írtam egy levelet, de válaszra sem méltatott. Nem segélyekből szeretnénk élni, hanem tisztességes munkából, mint régebben éltünk. Válaszoltunk sok olyan hirdetésre, ahol olyan munkát ajánlottak, hogy lakást biztosítanak. Ezekre sem kaptunk választ, pedig az ország bármely részére elmennénk. Most már végképp nem tudom, hogy a hozzánk hasonló helyzetbe került embereknek mi a további lehetősége, vagy úgy van vele a kormány "pusztuljon a férgese". Idáig is dolgoztunk, ezután is szeretnénk. Idáig mindig azt hallottuk, hogy Magyarországon szakemberekre szükség van, sajnos nem ezt tapasztaltuk. Nyelvtudásunk nincs, így a külföldi munkavállalás lehetősége is bezárult előttünk, ráadásul úgy gondolom itt is kellene maradni valakinek, mert akkor ki fog dolgozni. A további munkájához sok sikert, erőt, egészséget kívánok Tisztelettel: K. Árpádné" Orbán Viktor és Matolcsy György fenntarthatatlan, unortodox gazdaságpolitikájának árát a legszegényebbekkel fizetteti meg: bevezették a segélyezési plafont, a rokkantnyugdíjasokat először kizárták a nyugdíjrendszerből, majd valódi felülvizsgálat nélkül zavarták vissza a csak a KSH adataiban bővülő munkaerőpiacra. Miközben Orbán Viktor saját bevallása szerint a munka alapú társadalom megvalósításán dolgozik, addig az ország egyre tartósabban ragad a recesszióba és csak a megalázó és értelmetlen közfoglalkoztatás marad a dolgozni akarók egyetlen, átmeneti lehetősége. forrás: stop.hu
Senkit nem zavartak az akadályok Csak egy akadálypályán keresztül lehetett bejutni szombaton a Dombóvári Művelődési Házba. Az attalai Nyílt Szívek Közhasznú Egyesület ugyanis interaktív játszóházat szervezett, hogy megmutassák, milyen nehézségei vannak egy sérült embernek. A bejáratnál tolókocsival, illetve mankóval kellett feladatokat teljesíteni két mozgássérült fiatal és önkéntesek segítségével. Volt, ahol értelmi sérült gyerekek fejlődését szolgáló játékokat lehetett kipróbálni, és volt, ahol a hallássérültek kommunikációjával lehetett megismerkedni. A Pinceszínházban a látássérültek mindennapjaihoz kerülhettek kicsit közelebb a gyerekek és szüleik. Sötétben kellett képet kirakni, akadályokat kerülgetni, ügyességi feladatokat teljesíteni. Az állomások teljesítéséért az egyesület logójával ellátott érem járt, amelyet a nap végén oklevélre lehetett beváltani. Keszténé Besenyei Erika, az egyesület vezetője elmondta, hogy a gyerekek is és a felnőttek is természetes érdeklődéssel vettek minden „akadályt‖, a fogyatékkal élőknek pedig azzal igyekeztek egy kis útmutatást nyújtani, hogy prezentációt tartottak a segédeszközökről. forrás: teol.hu
Egyetlen rokkant sincs biztonságban Bárkit bármikor berendelhetnek felülvizsgálatra, az 57 évesnél idősebb rokkantnyugdíjasokat és a féllábúakat is, hogy aztán közöljék velük: január 1-jétől már csak 41 ezer 800 forintra jogosultak. A nyugdíjbiztosító nem válaszol a kérdéseinkre. „Négyévesen kapott gyermekbénulást a férjem. Az egyik lába térdtől lefelé el van sorvadva, rövidebb is, mint a másik. Tizenkét éve le van százalékolva harminc-egynéhány év munkaviszonnyal. Tavasszal volt a bizottságnál, mivel betöltötte az 57 évet. Írásba adták, hogy marad a régiek szerint, kapja a 103 ezer forintot. Most jött egy levél, hogy januártól már csak 41 ezer 800 forintot folyósítanak. A nyugdíjbiztosító szerint a nyáron jött új rendelet alapján újra kellett számolni‖ – Ilonáék történetével nagyjából summázható is valamennyi 57 évnél idősebb, vagy súlyos, azaz az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó rokkantnyugdíjas története. Ők azok, akiknek a kormányzati kommunikáció, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának korábbi közlése szerint nem kell felülvizsgálatra számítania. Ehhez hozzátették azt is, hogy annak, akit felülvizsgálatra hívnak, a korábbinál „méltányosabb és elvszerű‖ lesz a minősítése. Az 1954 előtt születettek azonban sorra kapják a felülvizsgálati behívót, majd a 41 ezer 800 forintról szóló értesítőt: ennyiből kell a jövőben megélniük, legyen bármilyen is az egészségi állapotuk. És ez nem minden. „Én, Kollár Tibor, bányabalesetben megsérült, korábban véglegesített állapotú baleseti rokkantsági nyugdíjas, volt vájár, csapatlakatos, robbantómester, aknász, gázmérő, bányamentő kiestem a rendszerből. Korábban három kártérítési peremben a legfelsőbb szintű
orvosszakmai szakértői szerv szakvéleménye alapján jogerős ítéletek mondták ki, hogy rokkant vagyok. 2009-ben véglegesítettek is. 2011-ben megfosztották a rokkantsági nyugdíjasokat a nyugdíjjogosultságuktól. A törvény nem helyezte hatályon kívül a nyugdíjmegállapító társadalombiztosítási határozatok, jogerős ítéletek százezreit, csak nem hajlandó az érvényességükről tudomást venni. Új ellátási formákat vezetett be, és azt mondja, hogy az 57 év alatti III. csoportú rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja. Az újfajta ellátásokra való jogosultságokat brutális, embertelen minősítési szempontok alapján határozzák meg. Ezeket a szempontokat azonban csak 2012. február 14-én hirdették ki, amikorra már a rokkantnyugdíjasok nagy hányada »önként« a nyugdíjjogosultsága elvesztése miatti félelmében kérte azon szempontok szerinti felülvizsgálatát. Ezen szempontok embertelenségéről elég csak annyit elmondani, hogy egy combközéptől amputált lábú személynek 36 százalékos egészségkárosodás állapítható meg. Nem hogy rokkantnak, de még csak megváltozott munkaképességűnek sem minősül. Semmilyen rendszer pénzellátásra nem jogosult‖ – egy felháborodott érintett írta ezt a nyugdíjfolyósítónak. „Nyilatkozatmintát küldtek nekem arról, hogy komplex felülvizsgálatomat kérem. Alaposan tanulmányoztam a törvényt, de nem értem, hogy megfoszt ténylegesen is a véglegesen megszerzett nyugdíjjogosultságomtól, vagy sem. Miért kérnék olyan ellátást, aminek a jogi védelme is, kondíciói is lényegesen rosszabbak, ugyanakkor a jogosultsági feltételei embertelenek? Én a megszerzett nyugdíjjogosultságomat kívántam megtartani. De akkor mit jelent az, hogy a rokkantsági nyugdíjat rehabilitációs ellátásként folyósítják? Nekem, akinél jogerősen, véglegesen kimondták, hogy nem vagyok rehabilitálható. Én nem igényeltem ezt a »rehabilitációs ellátást«. A törvény többszöri átolvasása után arra jutottam, hogy a »komplex felülvizsgálat« kérésével én magam mondanék le a nyugdíjjogosultságomról. Jogilag nem elveszik a nyugdíjat, hanem olyan helyzetbe hozzák a rokkant személyeket, hogy önként mondjanak le róla‖ – írta Kollár Tibor. „A rehabilitációs ellátásom megszüntették, rendben. De mi a helyzet a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultságommal? Ennek meglétéről, vagy megszűntéről nem hajlandó senki hivatalosan nyilatkozni. Ugyanakkor fizetni sem fizetik a nyugdíjam, hét hónapja. Határozatot sem hoznak a nyugdíjjogosultság megszüntetéséről, ami ellen jogorvoslattal lehetne élni‖ – sorolta a férfi. Lapunk sem kapott választ a kérdéseire; a nyugdíjbiztosítótól a felülvizsgálatokat végző Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz irányították munkatársunkat. Ott azt tanácsolták, hogy olvassuk végig a jogszabályt, mert abból kiderül: az 57 évnél idősebbeknek is szükséges a bizottság elé mennie. Igaz, a berendeléseknek már semmi köze ehhez a rendszerhez, az érintettek ugyanis sorra kapják a behívást, akár egy-két hónappal a korábbi vizsgálat után. Arról pedig, hogy mi a helyzet a korábban véglegesen megszerzett nyugdíjakkal, szintén nem tudtunk meg többet. Annak ellenére sem, hogy a biztosító egy korábbi levelében minden 57. életévét betöltött rokkantnyugdíjasnak azt ígérte: változatlan összeggel, nyugdíjként folyósítják tovább az ellátást. Az Alkotmánybíróság hétfőn dönt arról, hogy a rokkantsági ellátórendszer alkotmányellenese. forrás: vasarnapihirek.hu
Orvosi papír is kell a hosszabbításhoz, akinek csak 1 évre érvényes rokkantkártyája Érdemes minél előbb elkezdeni az ügyintézést, ha valakinek lejár a mozgáskorlátozott parkolókártyája. A megújításhoz szükséges határozat kiállítása ugyanis akár 2 hónapig is tarthat. Tavaly óta ezt csak a Nemzeti Rehabilitációs Hivatal állíthatja ki. Sokan vannak olyanok, akiknek meg kell újítani a rokkantkártyájukat. Azoknak, akik 5 évre kapták az engedélyt, csak azt kell bevinni az Új Városházára és ott meghosszabbítják. Akiknek viszont csak 1 évig volt érvényes a kártyájuk, azoknak az orvosi papírjaikra is szükség van. - Behozza az orvosi dokumentációt hozzánk, egy kérelmet kitölt, és mi továbbítjuk ezt a kérelmet a szakigazgatási szervnek, aki majd hoz egy döntést, ami alapján mi vagy kiállítjuk a részére az új kártyát vagy nem – magyarázza Pál Ernő csoportvezető. A tavaly életbe lépett rendelet szerint a háziorvos már nem készíthet új szakvéleményt. Csak a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott súlyos fogyatékossági határozat alapján állítható ki az igazolvány. Pósfai Gábor a hivatal főigazgatója azt mondja: a visszaélések miatt szükség volt a szigorításra. - Vannak olyan esetek, amikor látjuk, hogy nem tűnik indokoltnak, hogy ilyen kártyát használók is használtak korábban rokkantkártyát. E tekintetben a rehabilitációs hatóság egy konzekvens, következetes szakértői munkát fog végezni – mondta el Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója. A jogszabály szerint 60 napja van a hivatalnak a szakvélemény elkészítésére. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy, akinek lejár a kártyája minél hamarabb kezdje el az ügyintézést. forrás: dehir
A rokkant törvény által halálra ítélve?!
A 2012. 01. 01-től hatályos 2011.évi CXCI. (XII.29.) törvény ezer sebből vérzik. A törvény és a hozzá kapcsolódó „új komplex” minősítő rendszer súlyos hibáival naponta szembesülünk a beteg esetek kapcsán. Az elképesztő történetek nem légből kapottak, mert a Hírhatárban is csak olyan eseteket dolgozunk fel, és tárunk önök elé, melynek
dokumentumait és körülményeit részletesen megismertük. Először is le kell szögezni, a törvény óriási hibája, hogy eleve azt feltételezi, hogy az érintettek csökkentett munkaidőben foglalkoztathatók, és csak jövedelempótló ellátásra, segélyre van szükségük. Holott, a rehabilitációra ítéltek számára tilos a munkavégzés a pénzbeli ellátás folyósításának időtartama alatt! Már ez, önmagában is súlyos jogalkotói hiba, hiszen a törvény nem azt a célt szolgálja, hogy a beteg munkát találjon. Az ellátórendszeren történő költségvetési megtakarítási cél határozza meg a rendszerben maradók számát és azok pénzbeli juttatásait. Szakemberek is súlyos hibaként említették azt, hogy a Széll Kálmán tervben előre meghatározták a rokkantakon történő 217 milliárd forint összegű spórolást. Így történhet meg az, hogy új komplex minősítés szempontrendszerei alapján legkevésbé a beteg egészségi állapota számít! Az érintettek új foglalkoztatási feltételrendszere is, csak „papíron‖ létezik. A valóságban, a pusztába szétkergetett rokkantak mindössze 10%-a foglalkoztatott! A törvény hatályba lépése előtt is ugyanennyi volt az arány, így ez a 10%-os foglalkoztatottság nem a törvény érdeme. A sok tízezer rehabilitációs kártya, melyet az érintettek kezébe nyomtak, semmire sem használható, mert számukra munka, az nincs! Mivel munkahely még az egészséges 50-60 éves emberek számára sincs, így a rokkantak egy része, ha tudna csökkentett időben dolgozni, akkor sem őket várják a munkaadók. A betegesetek kapcsán látható, hogy a legsúlyosabb hibák egyike, a rokkant-törvényben a foglalkoztatási lehetőség hiánya. Ennek egyenes következménye, hogy a beteg képtelen megfelelni az alábbi feltételnek: a 2011. évi CXCI. törvény 2.§.(1.)pontja tartalmazza többek között, hogy „Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj.5.§.-a szerint biztosított volt”. A törvényhez kapcsolódó új komplex minősítő rendszer szempontjaival is komoly problémák vannak! Nem objektív az elbírálás: sem a NRSZH orvos szakértői felülvizsgálat, sem a foglalkoztatási, sem a szociális szempontok alapján. Akadozik a hivatali bürokrácia „útvesztőiben‖ a betegek jogos ellátáshoz való hozzáférése. A hivatalok felelőtlensége miatt rendkívüli anyagi károkat szenvednek el az érintett betegek. Pont olyan kiszolgáltatott betegekkel teszik ezt meg, akik anyagiak hiányában, és súlyos betegen nem rendelkeznek hatékony érdekérvényesítő képességgel. Az utóbb említett probléma sajnos egyre gyakoribb, számtalan olyan esettel találkozunk ami, minden jóérzésű emberben óriási felháborodást kelt. A fentieket alátámasztandó,- ime, egy tüdő transzplantációra váró beteg sokkoló nem kis tanúsággal bíró története: A tüdő és érrendszeri beteg még csak 32. éves, de már tüdő transzplantációra vár. Súlyos tüdőbetegségét 2007. évben fedezték fel. Ezután trombózis, majd másfél év múlva tüdőembólia és szívinfarktus súlyosbította a beteg helyzetét, aki ennek következtében rendkívül rossz egészségi állapotba került. Az elhaló félben lévő tüdő miatt tüdő transzplantációt javasoltak az orvosok. A fiatal ember háziorvosa tanácsára beadta a rokkantsági nyugdíj iránti igényét 2011. novemberben. Ahol életvitelszerűen élt (Pest megyében), ott befogadták az ottani nyugdíjintézetben a kérelmének az előterjesztését. Rendkívül súlyos állapota miatt nem is tudott volna máshol megjelenni! Amikor a rokkantsági nyugdíj iránti igényét befogadták a Pest Megyei Nyugdíjintézetben,
azon a napon még más megyébe szóló lakcímkártyát tudott csak felmutatni, mert rendkívül rossz egészségi állapota miatt, csak később intézte a Pest megyei állandó lakcímbejelentését. Ott a hivatalban minden kérdés és probléma nélkül befogadták a rokkantsági nyugdíj iránti igényét, a lakcímkártyával kapcsolatban semmit nem kifogásoltak akkor, amikor 2 hét múlva leadta a sok kórházi zárójelentést és az orvosi leleteket a hivatalban, ráadásul akkor már volt Pest megyei állandó lakcímkártyája. 2011. december közepén a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal (NRSZH) felülvizsgálat alkalmával, amikor az egészségi állapotát felülvizsgálták, az ott bemutatott és ellenőrzött, személyes okmányok alapján is mindent rendben találtak. A 2011. december közepén elvégezett vizsgálat alapján 80% mértékű, II. csoportos minősítést kapott az NRSZH I. fokú szakhatósági vélemény alapján. A meglepetése akkor érte, amikor 2012. január végén elutasító határozatot kapott, az alábbi rövid szöveggel: ”A belföldi jogsegély eljárást és a szakhatósági eljárást hiánypótlás miatt megszűntetjük‖. Másnap felkereste a hivatalt, ahol érdeklődésre az állandó lakcímkártyára való hivatkozással, hogy az nem Pest megyei volt, ezér került sor az elutasításra. A fiatalember megkérdezte, hogy akkor, eredetileg miért fogadták be az igényét iktatószámmal, miért indították el, és miért vizsgálták felül, ha a lakcímkártya volt a „felelős” az elutasításért? A hivatalos, 2011. decemberi NRSZH felülvizsgálat alkalmával bemutatott személyi okmányait rendben találták, mert különben nem is vizsgálták volna őt felül. Azonban a bürokratikus hivatal hajthatatlan maradt. Új igénybejelentést kezdeményeztettek vele és 2012. február végén újra berendelték NRSZH felülvizsgálatra. Az előző, a 2011. december közepén elvégzett NRSZH felülvizsgálaton született I. fokú szakhatósági szakvéleményt pedig érvénytelenítették! Holott az, már a Pest megyei lakcímkártya felmutatásával történt meg. A második NRSZH felülvizsgálat 2012. február hó végén történt. Ez alkalommal 71% össz-szervezeti károsodást vélelmeztek nála, melyről a szintén elutasító határozatot 2012. március végén vette kézhez. Ezen az elutasító határozaton indokként az szerepelt, hogy „az igénylő nem rendelkezik a szükséges 1095 nap szükséges idővel”. A meglepetés hidegzuhanyként érte a kálváriában megfáradt súlyos beteg fiatalembert. Elképzelni sem tudta, hogyan lehetséges ez, hiszen a tanulmányai befejezése óta ő folyamatosan dolgozott. Igaz, hogy táppénzben azért nem részesülhetett, amikor súlyosan megbetegedett a tüdőembólia miatt is, mert utólag derült ki, hogy nem volt végig bejelentve. Egy Kft.-nél törvényes munkaszerződéssel és bejelentetten kezdett dolgozni. Ez volt az utolsó munkahelye. A Kft. először bejelentette, majd a fiatalember tudta nélkül az utolsó másfél évben már kijelentette. Később felszámolási eljárás indult a Kft. ellen, szokásos módon a felelősöknek nyoma veszett. Mindezt, a nyugdíjintézet elutasító határozata után kellett kinyomoznia. A nagybeteg rokkant fiatalember ekkor szembesült azzal, hogy mi is történt vele? Az érettségi után folyamatos volt a munkaviszonya, csak az utolsó másfél évben nem volt bejelentve. Súlyos tüdőroncsolt betegen, a tüdőembólia és szívinfarktus után, már képtelen volt dolgozni. Kórházba be, kórházból ki, ez volt a fő program, így csak később kezdhette el a rokkantsághoz intézni a felülvizsgálati kérelmet. Az, hogy ma egyetlen fillér ellátást sem kap az elsősorban a nyugdíjintézet felelősségének a kérdését vetheti fel! Ugyanis, ha 2011. év végén a törvény szerint elvégezték a NRSZH felülvizsgálatot nála –
márpedig elvégezték (!), akkor az érintettnek rokkantsági nyugdíjat kellene kapnia! 2011. évben az igényléskor az érintett beteg jogosultsága fennállt, sőt, a felülvizsgálatot is elvégezték nála még abban az évben! Azonban, a nyugdíjintézet azt a legelső NRSZH felülvizsgálatot utólag érvénytelenítette, és egy újabb, rokkantsági ellátás iránti igény beadására „beszélte rá‖ a beteget. A fiatalember állapota, mint a második NRSZH felülvizsgálat is bizonyította nem változott, hiszen ott is 71% mértékű (súlyos) egészségkárosodást vélelmeztek nála. Azonban a hivatali packázás a lakcímkártya körül azt eredményezte, hogy ez a munkaképtelen, nagybeteg fiatalember, ha a törvény nem változik, élethossziglan pénzbeli ellátás nélkül marad, holott a tavalyi felülvizsgálat és az ügymenet alapján jogosult lenne a rokkantsági nyugdíjra! Az már csak a sors fintora, hogy a nyugdíjintézet által 2012. évre „átcsúsztatott” ügymenettel, elsősorban a kormányhivatal (nyugdíjintézet) felelőssége nem zárható ki! Ugyanis, a 2012. 01.01-től hatályos rokkant-törvény a fiatalember pénzbeli ellátásának a lehetőségét is eleve kizárja! Ez az eset élő bizonyíték arra, hogy ekkora munkanélküliségben, ahol ilyen súlyos betegek képtelenek dolgozni, az utolsó 5 éven belüli 1095 nap biztosítási jogviszony előírásá feltételként szabni, az maga egy „halálos törvénykezés” a betegre nézve! Az pedig lehetetlen próbálná bárki is a felelőséget a felszámolt Kft.-re áthárítan. Tehát a napnál világosabban kitűnik ebből az ügyből, hogy itt bizony elsősorban nem a rokkantakat, hanem az állam felelősségét, a törvényeket és a hivatalokat kellene azonnal felülvizsgálni! És végül egy megjegyzés: a 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvény és a hozzárendelt 7/2012.II.14.-i NEFMI rendelet, embertelen törvénykezést mutat a betegesetek tükrében. Ezen kívül ellentétes az Európai Emberjogi, a Betegjogi és a Szociális Chartával. A hétfői Alkotmánybírósági döntés bárhogyan is végződik, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló törvény bebizonyítja a betegesetek kapcsán is, hogy egyetlen járható út lehetséges csak, az pedig a törvény és a hozzákapcsolt új komplex minősítő rendszer azonnali visszavonása! Különben a betegek a törvénykezés áldozataivá válnak! Ezért pedig a felelősséget a magyar jogalkotóknak - akár név szerint is - kell majd viselni, különösképp azért, ha felelőtlen és szakmailag híbás döntésük miatt netán emberek tíz és százezrei válnak az embertelen rokkanttörvény áldozatává. MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért‖ csopor forrás: fovarosi-hirhatar.hu
Mennyi az annyi? - Számháború a rokkantak létszámával A Hírhatár már számos esetben írt a rokkant embereket érintő jogszabályi változásokról. Sajnos, több esetben mi magunk is találkoztunk számos olyan írással, amiben az érintetteket illetően sok félreérhető információ, számadat jelent meg. Ezért is adunk most helyt az MSZF - rokkantak jogaiért küzdő csoport alábbi közleménynek, talán segít eligazítani a - „mennyi az annyi‖ - rokkantak, nyugdíjasok, és egyéb ellátottak számával kapcsolatban, melyet Demeter Éva, közel 400 ezer sorstársa nevében küldött szerkesztőségünknek.
K Ö Z L E M É N Y! A MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért‖csoport az alábbi közleményt azért teszi közzé, mert folyamatosan azt tapasztalja, hogy a rokkantak létszámát illetően több újságban is a kormány-kommunikáció adatait közlik le, ami félreértésre adhat okot! A korhatár alatti rokkantak létszáma körül a „számháborúzásnak‖ még mindig nincs vége. Egy éve a csapból is az folyik, hogy óriási a korhatár alatti rokkantak létszáma! Olyan sikeres a kormány-kommunikáció, hogy gyakran megtéveszti még az újságírókat és az olvasókat is, ahogy nemrégiben, a HVG újságban találkozhattunk – tévesen - 900 ezer fős létszámmal, a rokkantakat emlegetve! Ma, 2012. november 25-én megjelent Vasárnapi Hírek nyomtatott számában „Egyetlen rokkant sincs biztonságban‖ címmel, olvashattunk tévesen 600 ezres létszámról, amiben az 57 év felettiek, mint korhatár alattiak is szerepeltek és az I. és II. csoportbeli rokkantak is, akik felülvizsgálatra már nem kötelezettként voltak együttesen, és bizony félreérthetőn megemlítve. Ez egy laikus olvasó számára annál is inkább megtévesztő lehet, hiszen az 57 év felettiek, akik lényegében 62 év alattiak, őket a korhatár alattiakhoz tartozó létszám kapcsán szokták emlegetni. Az 57 év felettiek egy része pedig még felülvizsgálatra kötelezett, így ezek a létszámadatok sem fedik a valóságot. A felülvizsgálatra kötelezettek száma mindössze 194 ezer fő. Azonban, a kormány törvénykezési technikáját már követni sem lehet. A törvénymódosításokat, úgy hajtják végre, hogy senki sem hall róla, csak utólag, úgy „becsomagolják‖ a saláta-törvényekbe elrejtve! A korhatár alatti „volt‖ rokkantsági nyugdíjasok száma 2011. 12. 31-én 305 ezer 323 fő volt! Ők lettek a nyugdíj jogfosztottak 2012. 01. 01-i hatállyal. Közülük fele-fele arányban vannak az 57 év alattiak és az 57 év felettiek. Ehhez a létszámadathoz jön még a közel 24 ezer fő rehabilitációs járadékos, akiknek az ellátása kifutóban van, mert ez az ellátás maximum 3 év időtartamra jár nekik. A korhatár alatti rokkantak létszámát növeli még azoknak a „volt‖ szociális és átmeneti járadékban részesülőknek a száma, akik 62 év alattiak, ők megközelítőleg 80 ezren vannak! Így a korhatár alatti rokkantak száma mindösszesen körülbelül 400 ezer fő! A korhatár feletti (62 év feletti) „volt‖rokkantsági nyugdíjasokat pedig 2012. 01. 01-től átsorolták öregségi nyugdíjassá! Az ő létszámuk is azonosan a korhatár alattiakkal közel 400 ezer fő. Ehhez a létszámhoz,- korhatár feletti megváltozott munkaképességű személynek számítanak azok a 62. évüket betöltött 100 ezer fő „volt‖ szociális és átmeneti járadékos, akiknek az ellátás megnevezése szintén megszűnt 2012.01.01-től. Ők rehabilitációs és rokkantsági ellátott megnevezést kaptak. A korhatárt betöltöttek létszáma így, összesen: 500 ezer fő! Az említettek pontos létszámadatait mindenki figyelemmel kísérheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által, minden évben közzétett Statisztikai Évkönyvekben. Ezt kellene az újságíróknak fellapozni, melyekben a hivatalos létszámadatokra vonatkozó számokat hitelesen megtalálhatják!
Tehát helyesen: a korhatár feletti megváltozott munkaképességű személyek létszáma: körülbelűl 500 ezer fő, korhatár alatti megváltozott munkaképességű személyek létszáma pedig megközelítőleg 400 ezer fő! A korhatár feletti 500 ezer fő rokkant munkára már nem kötelezhető! A munkaképes korúak (16-62 év) létszámához (kb. 6,2 millió fő) viszonyított korhatár alatti rokkantak létszáma (400 ezer fő). viszont nem kiugróan magas - 6,4 százalék - az EU átlaghoz képest sem, ami jelenleg 5,1 százalék. Mi a hivatalos statisztikai adatokat említjük, amikor a korhatár alatti rokkantak valós létszámáról beszélünk. A kormány kommunikáció pedig igyekszik megtéveszteni a társadalmat és az újságírókat is, amikor 600-900 ezer fő rokkantról beszél. Azt azonban sosem említik meg, hogy ebből 500 ezer fő (!) olyan 62 év feletti személy, akit munkára már nem lehet kötelezni! A közleményt a félreértések miatt voltunk kénytelenek közzétenni, melyet az újságírók és a társadalom szíves figyelmébe ajánlunk! MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért‖ csoport Kapcsolódó írásaink: forrás: pestmegyei-hirhatar.hu
Társadalmi megújulás vagy biztos lemorzsolódás? Megkezdődött a szociális ellátórendszer kormányzati átalakítása, amelynek eredményeként a rokkantsági járadékok fogalmi köre jelentősen megváltozott. Célszerű és ésszerű-e jelen gazdasági helyzetben emberek ezreit hagyni (átmenetileg) ellátás nélkül, a biztos munkanélküliségbe taszítani őket? .
November 22-én a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója tartott tájékoztatással egybekötött fórumot a rehabilitációs és szociális ellátórendszer megújítása kapcsán a Debreceni Művelődési Központban. A hozzászólók olykor erősen bírálták az új rendszert, kérdéseikre pedig egyértelmű választ szinte nem is kaptak. Szükséges… de időszerű is? Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő, bevezető gondolataiban – habár mondandóját telefoncsörgése szakította meg egy pillanatra – köszöntötte a megjelent szakmai szervezeteket és lakossági érdeklődőket. Elmondta, hogy a szociális ellátórendszerhez szükséges hozzányúlni, de ennek mértékét sosem könnyű behatárolni. A közpénzekből finanszírozott ellátásokat igénybevevők aránya olyan magas, hogy az állam ezt már képtelen fenntartani. A
reformok pedig azért is nehezek, mert az emberek gondolkodásmódján nehéz változtatni, hogy a munkanélküliségre nem lehet alternatíva a leszázalékoltatás. Pósfalvi Gábor, az NRSZH főigazgatója mutatta be és szakmailag támasztotta alá a kormányzati intézkedések szükségességét, valamint annak már most is tapasztalható eredményeit. A méltányosság és az igazságosság jegyében egy olyan szakmai alapon működő hatékonyabb és jobb ellátórendszert igyekeznek létrehozni, ahol a személyek egyéni munkavállalói képességire helyezik a hangsúlyt. A közel 900 ezer ellátott közül nagyjából 220 ezer főt érint, érintett eddig az új szabályozás. Sokak esetében csak az ellátás neve változott meg, de vannak olyanok, akik kiestek és ki fognak esni a rendszerből. Az új minősítési rendszer Megszűntek a korábbi rokkantsági kategóriák. Kétféle ellátás állapítható meg az egyén foglalkoztathatósága szempontjából: rokkantsági ellátás, akinek munkavállalása nem javasolt, valamint rehabilitációs ellátás, aki egészségi állapotához képest tud munkát vállalni. Az ellátások megállapítására, a felülvizsgálatok elvégzésére a korábbi intézmények helyett (nyugdíjbiztosító, ORSZI) a megyei kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (RSZSZ) jogosult (Debrecenben az Erzsébet utca 27. alatt) első fokon. Az eljárást náluk kell kezdeményezni, miként az újdonságként ható rehabilitációs kártyát is igényelni, amellyel a megváltozott munkaképességű munkavállalók után a foglalkoztató mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Egyszerűsödtek a minősítés kategóriái is. Mostantól nem a munkaképesség csökkenést állapítják meg, hanem a megmaradt munkavégző képességet(!). Ennek megfelelően „A‖-tól „E‖-ig hét besorolási fokozat van, ahol az „A‖ kategóriába a 60 százalék fölötti egészségi állapottal rendelkező, ellátásokra nem jogosult személyek vannak, míg a legalsó „D‖ és „E‖ kategóriákban a legsúlyosabb egészségkárosodott személyek. Új elem, hogy a komplex felülvizsgálatot már nem csak orvosokból álló emberek végzik, hanem szociális és foglalkoztatási szakemberekkel kiegészült tanács. Így lehet olyan eset, hogy habár foglalkoztatható lenne az ellátott, de egyéb körülményei (például szociális helyzete) azt nem teszi lehetővé. Az eddig végzett újfajta felülvizsgálaton részt vettek 12%-a lett enyhébb kategóriába sorolva, míg 7 százalékuk esett ki teljesen a rendszerből. A hatóság döntése ellen első fokon a megyei RSZSZ-nél lehet fellebbezni, másodfokon pedig a Budapesti NRSZHnál. Ezen túlmenően munkaügyi bíróság is vizsgálhatja a határozatot továbbra is. Új fogalmak A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését és foglalkoztatását elősegítő ösztönzők rendszere is merőben megváltozik. Ezt követően támogatást csak az egységes akkreditációval rendelkező vállalkozások vehetnek igénybe (megszűnnek az alap-, rehabilitációs-, és kiemelt akkreditációk), amelyet ismételten meg kell kérvényezni a már ezzel rendelkező szervezeteknek is december 17-ig úgy, hogy teljesen nincsenek tisztában az új szabályozással. Szintén új fogalom a tranzitfoglalkoztatás bevezetése, vagyis az eddig védett foglalkoztatóknál dolgozó munkavállalók átvezetése a nyílt munkaerőpiacra, tehát a csökkenő arányú támogatásuk (ellátásuk) három éven belül véglegesen megszűnik. Ez alól kivételt jelentenek a tartósan támogatandó személyek. Ezalatt kell képessé válniuk a teljes értékű munkavégzésre, amely esetén hatalmas probléma az őket foglalkoztatni tudó és akaró cégek hiánya, érdektelensége. A tranzitfoglalkoztatásra a munkáltatók a TÁMOP 1.1.1. ismételten életre hívott konstrukciójától nyerhetnek forrásokat (például az egyének bér- és utazási költsége stb.).
Ellentmondások és hiányosságok A fórumon a felszólalók gyakorlatban jelentkező hiányosságokat és ellentmondásokat vetettek a szabályozást kialakítók szemére. Például bizonytalan azon személyek helyzete, akik eddig rokkantnyugdíjasok voltak, de a rendszerből kiestek vagy átminősültek, s így dolgozni kényszerülnek, azonban a rokkantnyugdíjas éveik nem képezik az öregségi nyugdíj számításának alapját. Nem egyedi eset, hogy a felülvizsgálat eredményét tartalmazó határozatok 7-12 hónapot(!) késnek, s ezen idő alatt az adott személy semmiféle támogatást nem kap, megélhetése más forrásból nem biztosított, nyomorultan tengeti az életét. A főigazgató reagálásában elmondta, hogy ilyen esetekről nincs tudományuk, de egyéni panaszokat haladéktalanul kivizsgálnak. A megjelent szervezetek képviselői ígéretet kaptak arra, hogy a jövőben lesznek képzésekre felhasználható hazai és uniós források, hiszen abban az előadók és a szakma is egyetértett, hogy a több évtizede inaktív személyek egyik napról a másikra nem tehetők át a biztosnak hitt ellátás rendszeréből a munka világába, főként ha szakképzetlenek vagy elavult szakképzettséggel rendelkeznek. forrás: vagy.hu
Állami feladat lesz a fogyatékosok ellátása Január elsejével negyven szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt vesz át a településektől a magyar állam, erről hétfőn szavaztak a parlamentben. A szociális intézményrendszer állami fenntartásba vételének folytatásaként az állam 2013. január 1-jével negyven szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt vesz át a települési önkormányzatoktól. Az erről szóló törvénymódosítást hétfőn 249 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenében fogadta el az Országgyűlés. Az államhoz kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok. A legtöbb eddig a Fővárosi Önkormányzat tulajdona volt, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké. forrás: origo.hu
VIDEÓ HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK www.meosz.hu MEOSZ TV rovatában
A MEOSZ tagegyesületei és partnerei információi --- EGYESÜLETI INFORMÁCIÓK ---HÍREK-
Mi van a kenyérben? Tényleg azt esszük meg, amit megveszünk?... Kortól és nemtől függetlenül mindenki ismeri, sőt a többség fogyasztja is a kenyeret. De vajon tényleg azt esszük meg, amit megveszünk? A kenyér évszázadok óta ugyanolyan népszerű, minden korosztály ismeri és szívesen fogyasztja is. Épp ezért az eltelt időben nemcsak az előállítás módja, de a kapható kenyérfajták is sokat változtak. A mindenki által jól ismert fajták – fehér, barna és rozskenyér – mellett ismerünk kukorica-, illetve búzalisztből készült változatokat, teljes kiőrlésű kenyereket, sőt olyan fajtákat is, melyeket bajor, francia, illetve olasz lisztből sütöttek. Manapság a kenyér íze mellett különösen nagy szerepet játszik a választásunkban az, hogy az adott pékáru mennyire egészséges, nem csoda, hogy az ismert fajták mellett egyre többen vásárolják a többgabonás, búzacsírás vagy épp korpás kenyereket. Azt, hogy egy termék milyen minőségű, azt az elnevezése, illetve előrecsomagolt termék esetében a csomagoláson feltüntetett összetevők listája sugallja, csakhogy még ez is kevés ahhoz, hogy a fogyasztók megbizonyosodjanak arról, valóban megfelelő minőségű terméket vásároltak. Az ellenőrzés a garancia Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi a garancia, hogy olyan kenyeret vásároltunk, amilyet szerettünk volna. Nos, a szakemberek szerint ez a garancia a Magyar Élelmiszerkönyv, illetve az olyan rendszeres ellenőrzések, melyek a gyártókat veszik górcső alá, és azt vizsgálják, hogy a pékek a szabálykönyvnek megfelelően készítik-e el termékeiket. Legutóbb a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főfelügyelősége ellenőrizte a megyében székhellyel rendelkező pékségek termékeit, különös tekintettel a legnépszerűbb rozskenyerekre. A vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, csupán egyetlen esetben bizonyosodott be a fogyasztók megtévesztése. A szóban forgó pékség által bemutatott dokumentumok ugyanis nem igazolták az Élelmiszerkönyvben előírtak betartását. forrás: Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete
-RENDEZVÉNYEK-
Kedves Mezőkövesdiek! Szeretettel meghívjuk Önöket a városi adventi gyertyagyújtásokra, melyet minden advent vasárnap 16.00 órakor tartunk a Szent László téren. Advent első vasárnapja (December 2., 16.00) Szent László tér Szent László Kamarakórus, adventi koszorú megáldása, Mező Ferenc Tagiskola műsora, Dohány úti Óvoda műsora, gyertyagyújtás Advent második vasárnapja (December 9., 16.00) Szent László tér Szent István katolikus Általános Iskola műsora, Bárdos Lajos Tagiskola műsora, gyertyagyújtás Advent harmadik vasárnapja (December 16., 16.00) Szent László tér Szent László Kamarakórus műsora, MASZK Ifi műsora, Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola műsora, gyertyagyújtás Advent negyedik vasárnapja (December 23., 16.00) Szent László tér Mezőkövesdi Színészeti Egyesület műsora, Szent Imre Tagiskola műsora, közös karácsonyfa-díszítés, gyertyagyújtás Forralt borral és meleg teával kínáljuk a velünk ünneplőket! Köszönjük, hogy elfogadja meghívásunkat! Mezőkövesd Önkormányzata nevében: Dr. Fekete Zoltán pogármester Vámos Zoltán alpolgármester Dr. Hajdu András alpolgármester Megrendezés dátuma: 2012 december 23. forrás: Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete
-PÁLYÁZATOK-
Megjelent az új foglalkoztatási kormányrendelet NEFMI oldalon elérhető: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=206#!DocumentBrowse Megjelent az új foglalkoztatási kormányrendelet mellékelve csatolva a Magyar Közlöny 152. szám !!
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról1 törvény szükséges az értelmezéshez!!! elérhetőség: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1100191.TV Csatoltam a pályázati kiírást a foglalkoztatáshoz is. NEFMI oldalon elérhető: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=206#!DocumentBrowse Bukta László elnök Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete 3400 Mezőkövesd, Abkarovits Jenő tér 1. Tel.: (+36) 49/411-346 Mobil: (+36) 30/258-3760
Jelentkezési határidő: 2012 december 17. Bővebb információ: www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=206#!DocumentBrowse forrás: Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete
Naponta új információk tucatjait olvashatja a www.meosz.hu Egyesületi hírek rovatában
