A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ VALAMINT, A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA
„Mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei vagyunk: mindegyikünk képtelen bizonyos dolgokat megcsinálni, de még több dolgot igen… Az integrált neveléshez vezető út nehéz és akadályoktól sem mentes, de végére érhetünk, ha elég elkötelezett ember akarja végigjárni…” (Wendy Lynas)
Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását segíti elő a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatással, neveléssel. Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozásával. Az újjáépített iskolánk teljesen akadálymentesítetté vált. Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben megfogalmazott irányelveket alkalmazzuk. 1. Alapelveink:
Az integrálás jelentősége: akkor és csak akkor fogja elfogadni az „ép” emberek közössége a sérülteket, ha gyermekkoruktól kezdve együtt nevelkednek velük, ténylegesen megismerik egymást.
A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen van. (pl. közös játék, közös tanulás, kölcsönös kommunikáció)
Fontos, hogy az érintettek akarják! (tanulók, szülők, pedagógusok)
2. Iskolánk célja, hogy a nálunk tanuló gyermekek
Egyéni különbségeit tiszteletben tartsuk, hiszen az iskolában tanuló gyerekek között igen nagy különbség mutatkozhat a kognitív képességek, a fejlődési ütem terén, illetve az otthonról hozott ismeretek, tanulásra való motiváltság szintjeiben.
Iskolánk pedagógusai vallják, hogy az alapozó iskola elsődleges, kiemelt feladata a biztos alapkészségek kialakítása minden kisgyereknél. A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítani, amennyire az adott fejlettségi fokán szüksége van ahhoz, hogy egy-egy ismeret biztos készséggé válhasson.
Hogy a kisiskolás tanulók saját lehetőségeiknek megfelelő, minél optimálisabb szintre juthassanak egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével.
Az optimális fejlesztésükhöz szükséges körülményt az intenzív és komplex fejlesztéssel a legrövidebb időre csökkentsük.
A fejlesztésük, oktatás-nevelésük eredményeképpen eleget tudjanak tenni az Alapműveltségi- és vizsga-követelményeknek más iskolába történő integrálásukkor hosszabb távlatokban képessé váljanak továbbtanulásra, szakképzésre.
3. Feladataink
Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.
A projektpedagógia gyakorlati megvalósítása
Pedagógiai alternatíva kínálása a gyermek számára.
Biztosítani az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő elsajátítás és feldolgozás, megértés lehetőségét.
Lehetővé tenni a mérték szerinti oktatást, az individuális programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a gyermekek megtapasztalt élményeihez kötődő ismereteket.
Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.
A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.
A fejlesztés tervezése a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten.
A
gyógypedagógiai
nevelés
számára
biztosított
szakanyagok,
tankönyvek,
taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.
A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában.
A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.
Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel , valamint a szakmai anyagok igénybevétele.
4. Az iskola tárgyi feltételei A fejlesztések megvalósításához iskolánk a megfelelő tárgyi feltételekkel is rendelkezik. A fejlesztés hatékonyságát szolgálja fejlesztőtermünk és a fejlesztés különböző területeihez szükséges fejlesztő eszközeink. Pl.: változatos mozgásfejlesztő eszközök, fejlesztő játékok és szoftverek, könyvek. Speciális tankönyvekkel látjuk el a tanulásban akadályozott tanulóinkat. A kornak megfelelő fejlesztéseket hajtottak végre az épület felújításakor. A mozgássérültek és vakok számára a bejáratok akadálymentesítése mellett lifttel is megkönnyítik a közlekedést. A feliratokat (bejárat, kijárat, emelet), a teremszámokat Braille írással is kiírták. A csengő nemcsak hangot ad, hanem villog is. A padlón lévő érdes burkolólapok jelzik vakok számára a megfelelő útvonalat. Speciális tantervünk tantárgyi és évfolyamonkénti lebontásban tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó követelményeket és a továbbhaladás feltételeit. (1. sz. melléklet)
A sajátos nevelési igényű tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok – mit tanítunk, – mi a célunk vele, – milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (pl.: külön bemutatás, differenciálás; stb.), – mi a követelmény – az adott tanórán elérni kívánt eredmény, – mit tekintünk optimumnak, – milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint (pl.: számlálási készség, készségszintű számjegyírás, olvasástechnika, kognitív funkciók: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek; nyelvi képesség: beszéd, írás, olvasás, belső beszéd; szociális képességek: alkalmazkodás társakhoz, felnőtthöz, önismeret, motoros képesség: mozgáskoordináció, szem–kéz koordináció, grafomotorika, állóképesség stb. fejlesztése) - Adott tantárgyban a tantervi téma azonos legyen, s csak az egyéni szükségletek esetén térjen el a tananyag. 5. Személyi feltételek Tanulásban
akadályozottak
pedagógiája
szakos
gyógypedagógust
és
fejlesztőpedagógusokat alkalmaz az intézmény. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus feladatai:
segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában;
javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében
részt vevő pedagógusok a következő szempontokat érvényesítik munkájuk során: a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik; alkalmazzák a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatják eljárásaikat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaznak; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. 5.. Kapcsolattartás Iskolánkban az integrációt egy alapos előkészítő szakasz előzi meg. A szakértő vélemény megismerése után az iskola vezetősége és a gyermek tanítását vállaló pedagógus felveszi a kapcsolatot a szülővel, a gyógypedagógussal és megbeszélik a speciális tankönyvek és egyéb speciális eszközök beszerzésének szükségességét. A tanító részére szintén szükséges a speciális tanterv rendelkezésre állása. A szülőkkel a kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatos és rendszeres. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetencia erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos. Kiemelt feladat, hogy a befogadó gyermekközösséget életkori sajátosságainak megfelelő szinten felkészítsük az SNI gyermekek fogadására. Fontos a szülőközösség tájékoztatása is.
7. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje
A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasásiírási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla) a dolgozatok során is használhatják. Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. Alkalmazott méltányosságok:
Az írásbeli felelet szóbelivel is helyettesíthető
A szóbeli felelet írásbelire cserélhető
Írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása
Rövidebb anyagrészekből beszámoló
Matematika órán számológép használata
Helyesírási szótár használatának engedélyezése
Kevesebb házi feladat
6. Az SNI tanulók értékelése Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet.
1-4. osztály: Az értékelés megjelenési formája (szöveges vagy számjeggyel történő) alkalmazkodik az adott évfolyam értékelési formájához.
a napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módon történik. Apró jelzésekkel (csillag, matrica, simogatás, a gyermek számára kedves cselekvés engedése jutalmazzuk a gyermeket).
Az elmarasztalás
legsúlyosabb formája, ha a gyermek nem kap valamilyen pozitív megerősítést. Mindezzel és a hangsúlyos szóbeli értékeléssel fejlesztjük ki a belső motivációt és a reális önértékelést és erősítjük az amúgy is labilis önbizalmukat. 5-8. osztályokban a feldolgozott tananyag elsajátításának mértékét a tájékoztatóban 5 fokozatú skálán számokkal is jelezzük. A félévi, tanév végi érdemjegy kialakításánál a témazáró dolgozatok mellett a röpdolgozatok, szóbeli feleletek osztályzatait hangsúlyosan vesszük figyelembe a motiváció fenntartása és a részképesség zavaroknak megfelelő értékelés érdekében.
Az értékelésben kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, és az egyéni fejlődési sajátosságokhoz való alkalmazkodás.
A fejlesztő értékelést a mindennapi tanítás- tanulás folyamatában is alkalmazzuk.
A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján adott tanulók méltányosságban részesülhetnek az értékelés és minősítés alól.
Felmentés
Részleges vagy teljes felmentést kaphat a tanuló testnevelésből szakorvos javaslata alapján. Ha a tanuló csak gyógytestnevelésre jár, az ott szerzett érdemjegy kerül a bizonyítványába.
Az idegen nyelv tanulása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles az idegen nyelvi órákon részt venni.
A helyesírás osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a magyar nyelvtan órákon részt venni, az elméleti tananyagból a követelményeket teljesíteni.
A matematika tantárgy osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt szakértői vélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a matematika órákon részt venni.
7. SNI, BTMN-es tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása, fejlesztő foglakozása Ilyen típusú gyerekek különleges gondozást igényelnek, és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Az iskola óratervében meg kell jeleníteni a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs órakeretet, amely a különböző sajátos nevelési igény esetén eltérő mértékű. Az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15-50%-a lehet. Az SNI-s tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban kell, hogy részesüljenek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkozásra jogosult. Olyan tanítási-tanulási
folyamatot
kell
számukra biztosítani, amivel problémájuk
megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. A sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézség a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például:
speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek
Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját, fejlesztő foglalkozását központilag kiadott egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni. 7.1 A habilitációs, rehabilitációs ellátás és a fejlesztő foglalkozás elvei A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. 7.2 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység és a fejlesztő fogalakozás céljai és feladatai A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 7.3. A rehabilitációs, felzárkóztató-kompenzáló, valamint tehetséggondozó foglalkozások mennyiségét és gyakoriságát befolyásoló tényezők
elsődlegesen a gyermekek képességstruktúrája,
problémáinak összetétele, részképesség- kiesésének súlyossága,
fejleszthetőségi üteme, terhelhetősége,
másodlagosan gazdasági szempontok
7.4 A foglalkozások alapelvei nem korrepetáló jellegűek, célkitűzése: az éretlen vagy gyenge képességterületek fejlesztése, a hiányzó képességek kialakítása az anyaga nem témaspecifikus a személyiség egészére ható fejlesztés elősegíti a reális önértékelés, pozitív énkép kialakulását a kapcsolat alapköve a bizalom a pedagógus és a gyerek között alapvető a tervek folyamatos ellenőrzése, továbbfejlesztése team-munka együttműködés a szülőkkel. 8. A tanügyi nyilvántartás dokumentumai Törzslap: fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, székhelyét, a szakvélemény számát, kiállításának keltét és a kontrollvizsgálat időpontját. Osztálynapló:
fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, székhelyét, a szakvélemény számát, kiállításának keltét és a kontrollvizsgálat időpontját.
a feljegyzések rovatban meg kell említeni a tantárgyi, valamint az értékelésminősítés alóli felmentéseket, pontos hivatkozással,
a megjegyzés rovatban tüntetjük fel, hogy a tanuló egyéni fejlesztési terv szerint rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt, ide lehet bejegyezni az egyéni foglalkozások heti időkeretét, a gyógypedagógus, egyéb segítő szakember nevét
itt történik a tantárgyi dokumentálás
tartalmazza a tanuló személyes adatait, hiányzásait
megjeleníti a tanuló értékelését
Bizonyítvány: Az ide vonatkozó záradék szövege az értékelésnél található.
9. A tanulásban akadályozottság 9. 1. A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése Az enyhén értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Intelligenciaqvociensük az 50–69 tartományba esik. „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) A tanulási akadályozottság elsősorban az iskolai helyzetekben előforduló probléma, amely többnyire a beiskolázáskor jelentkezik, egyes esetekben már óvodáskorban is megjelenik a gyanú a gyermek várható sikertelen iskolai előmeneteléről. A problémák az észlelés,
kivitelezés-végrehajtás,
valamint
a
szociális-emocionális
területen
is
megmutatkoznak. Az észlelés eltérései közé tartoznak az egyensúlyészlelés zavarai, amelyek a bizonytalanság, a nehézségi erő észlelésében nyilvánulnak meg, ilyenkor a gyermek nem mer elszakadni a talajtól, forgás közben nem szédül, nem érez veszélyt, vagy ellenkezőleg: azonnal szédül, nem szereti, ha hintáztatják, ringatják, forgatják. A taktilis-kinesztetikus észlelés eltérései úgy mutatkoznak meg, hogy a gyermek feltűnően kerüli az érintést, simogatást, a tárgyakat alig fogja meg, illetve túlzottan keresi a taktilis ingereket, fogdossa, simogatja társait és a felnőtteket, „tapad rájuk”, nem tud másokat utánozni, rosszul lokalizálja az érintési ingereket. Az auditív
észlelés zavarai az irányhallásnál, hangok differenciálásának
nehézségeinél, alak-háttér problémáknál, a szerialitás kérdéseinél tapasztalhatók. A vizuális észlelés eltérései az optikus differenciálásban, az alak-háttér megkülönböztetésben, szerialitásban jelentkeznek. Amnesztikus funkciózavarok az emlékezés, munkamemória-kapacitás területeit érintik (a gyermek többnyire csak az utolsó elemre emlékszik egy hosszabb magyarázatból vagy utasításból, a tanultakat nehezen tudja „lehívni” a tartós memóriából a munkamemóriába, több időre van szüksége a rögzítéshez).
A kivitelezés-végrehajtás problémái elsősorban a motorikus területeken jelentkeznek. Az izomtónus zavara (izomzat gyenge, petyhüdt, erőtlen vagy túlfeszült, görcsös) figyelhető meg, a nagymozgások (testtartás, állás, egyensúlyreakció, mozgás koordinálása), valamint a finommotorika (remegés, görcsösség, ügyetlenség, bizonytalan fogás, artikuláció, fújás, fütyülés nehézkessége, szemkövető mozgás, fixálás zavarai) problémái figyelhetők meg. A cselekvések tervezésében is zavar támadhat. A szociális-emocionális területen mutatkozó eltérések részben okai, részben következményei is lehetnek a tanulási problémáknak. Zavar mutatkozhat: a késztetések területén (passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás), az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás), a motiváció alakulásában (motiválatlanság, megközelíthetetlenség), a munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás), az önirányításban (rövidzárlati cselekvések, labilitás), az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság, egocentrizmus), és a szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás). Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági
összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy
következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermek egész iskolai pályafutását. A tanulási képesség fejlődésében olyan
átfogó
zavar következett be, ami jelentősen akadályozza a gyermek tanulását,
gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet fejleszteni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. Gyógypedagógusunk együttműködve a többi pedagógussal hozzásegítik őket az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezet alakítását egyaránt jelenti.
9. 2. A nevelésükhöz szükséges feltételek a
fogyatékosság
típusának
és
súlyosságának
megfelelő
gyógypedagógiai
tanár/terapeuta foglalkoztatása, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az
enyhén
értelmi
fogyatékos
tanulók
nevelési
igényeinek
megfelelő
gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 9. 3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés
Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam.
Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.
Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam.
Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
9. 4. A tanulásban akadályozott tanulók integrációjának célja, feladata, lehetősége A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai integrációjának az a célja, hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárs csoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. A tanulók nevelése, oktatása heterogén csoportokban történik, így nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között, egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A tanulásban akadályozott gyermek számára előnyös lehet, ha a nála gyorsabban, könnyebben fejlődő gyermekek között lehet, mert viselkedése, beszéde változhat. A közös tanulás és a közös játék fejlesztő hatású lehet. Nagyon kell azonban ügyelni arra, hogy ezeket a gyermekeket osztálytársaik ne közösítsék ki, hanem ténylegesen befogadják. Ennek érdekében a pedagógusok nagyon sokat tehetnek: megfelelő légkör kialakítása, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogy az emberek közti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és együttműködést; ahol mindenki biztonságban érezheti magát. A pedagógus számára többletmunkát jelent, ha az osztályba tanulásban akadályozott gyermek jár. Mindenképpen szükséges korszerű tanulásszervezési és tanulásirányítási módszereket bevezetni, amelyek lehetővé teszik a tanulók képességeihez igazodó differenciált feladatátadást, kiscsoportos oktatási formákat, modern teljesítményértékelési eljárások alkalmazását. Szükséges együttdolgozni a gyógypedagógussal, munkájában fel kell használni a szakértői véleményben szereplő információkat.
9. 5. Az tanulásban akadályozott tanulók pedagógiai és egészségügyi célú ha bilitációja, és rehabilitációja Korrektív és kompenzációs megsegítés, amely az integrált tanulók sérülésével összefüggő funkciókat, képességeket fejleszti, illetve visszaállításukra törekszik Az erre biztosított órakeret az adott évfolyamra meghatározott heti tanórák 15-50%-a lehet, tanulásban akadályozott gyermekeknél ez 15%. Célja a gyermek szocializációja, eredményes társadalmi integrációja a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók
korrigálására,
kompenzálására,
az
eszköztudás
fejlesztésére,
a
felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás jellemzi. 10. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros akti vitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszór ódás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai
feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképesség-zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A fejlesztés alapelvei A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:
az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,
a kudarctűrő-képesség növelése,
az önállóságra nevelés.
10. 1. A pszichés fejlődés zavarai 10.1.1. Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei F81 Olyan zavarok, amelyekben a készségek megszerzésének normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának, mentális retardációnak vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye. 10.1.2. Diszlexia F81.0 meghatározott olvasási zavar Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása, nem írható kizárólag látásélesség, szellemi érettség vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal, ami serdülőkorra megmarad, annak ellenére, hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd- és nyelvfejlődés zavara. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus
eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Jellemzői: Általában differenciálatlan az aktív szókincs gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Szűrése különböző olvasási tesztekkel történik, a vizsgálat során fontos szempont az olvasási sebesség, az elkövetett hibák száma, a hibák típusa, mire emlékszik, mit értett meg a gyerek az olvasottakból. Speciális olvasástanítási módszerre, egyéni differenciálásra van szükség, a mely pontos diagnózis ismeretében tervezhető. Gyakran szükséges logopédussal való együttműködés. A jelentkező
olvasásbeli
nehézséget
kísérhetik, illetve
következményesen
kialakulhatnak érzelmi és viselkedésbeli problémák is, melyek felismerése és kezelése komoly pedagógusi kihívás és feladat. 10.1.3. Diszgráfia F81.1 az írás zavara A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. Az íráskészség egyénileg, standardizált tesztekkel
vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése) lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Az írás kivitelezése a gyermek számára megterhelő, nehézséget jelent, így külalakja olvashatatlan. Nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. A nehézségek csoportjai: A mozgástervezés nehézségei Vizuális felfogóképesség csökkenése Helytelen ceruzafogás Térbeli elrendezés zavara Folyamatosságzavar Vizsgálata több módon lehetséges: Szabad fogalmazás Diktálás Nyomtatott szöveg másolása Egyéb, vizuális felfogóképességet, vizuomotoros, grafomotoros teljesítményt mérő tesztek. Izoláltan viszonylag ritkán fordul elő, általában olvasási és helyesírási nehézséggel párosul. Fejlesztési feladat:
látás, hallás, mozgás koordinálása
olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel
élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.
10.1.3.1. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének célja Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A diszlexia szakszerűen végzett diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs terápiával a tünetei jelentősen enyhíthetők, bár a súlyos diszlexia végigkíséri az egyén egész életét A diszgráfia képességfejlesztéssel jól befolyásolható. 10.1.4 Az aritmetikai készségek zavara F81.2 Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval vagy nem megfelelő oktatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkiulációk. A számolási készség egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján
elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. A matematika megtanulásához célzottan szüksége részképességei fejlődésében kórosan alulmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest. Amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. A számolási nehézség megjelenési területei: Matematikai felfogóképesség (nem érti a számok jelentését) Műveleti funkciók (nehézségei vannak az alapműveletekkel) Kiválasztási folyamat (nem tudja magától a megfelelő műveletet kiválasztani) Folyamatos emlékezés (nem emlékszik pl.: a műveletek, számok sorrendjére) Szóbeli matematikai kifejezőkészség Absztrakt szimbolizáció Csoportosítási hiba Konkrét műveletek (nem képes kockákkal, pálcikákkal műveletet végezni) Hallási-látási kapcsolatok (jól számol, de nem tudja a számokat elolvasni) Matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértési nehézsége Számjegy-számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának nehézsége Számok sorrendiségének megjegyzése zavart.
A súlyos számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei, ha gyakran visszatérő, azonos jellegű számolási hibákat vét az alábbi területeken: Az alapműveleteknél a tíz átlépése A maradék megtartás Az irányok figyelembevétele kivonáskor Többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzat helyének megállapítása Szimbólumok, jelek használata Soralkotások, növekvő és csökkenő sorok írása és olvasása Alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok: idő, hosszúság, űrtartalom, tömeg mértékegységeinek tudása, átváltása Ehhez a típusú zavarhoz mindig kapcsolódik a különböző iskolai matematikai, kémiai, fizikai képletek, összefüggések tartalmi hiánya, következésképpen azok alkalmazása sem lehetséges, hiába áll rendelkezésre számológép. A gyerek kompenzáló-képessége sokszor megnehezíti a részképesség-zavarok felismerését. A fejlesztés feladatai: az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. általános képességfejlesztés, a matematikai ismeretek elsajátítását igénylő egyéni fejlesztőprogramok, fokozott szemléltetés (pl. színes rudak, ujjak használata) szükséges a fejlesztéshez.
10.1.5. Iskolai készségek kevert zavara F81.3 Nehezen meghatározható tétele az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek, amelyekben mindkettő egyaránt károsodott. Ebben az esetben a tanítási-tanulási folyamatnak gyakorlatilag nincs a sajátos nevelési igény szempontjából érintetlen területe. 10.1.6. Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F81.8 10.1.7. Iskolai készségek k. m. n. fejlődési zavara F81.9 Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik specifikus tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom terület problémáit magában foglalja (olvasás, számolás, írásbeli kifejezés), amelyek együttesen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen alatta a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. 10.1.8. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei F82 Fő jellegzetessége a motoros koordináció fejlődésének zavara, ami nem magyarázható csökkent intelligenciával vagy neurológiai zavarokkal. A motoros koordinációt igénylő mindennapi feladatokban a személy teljesítménye lényegesen alatta marad a biológiai kora és a mért intelligenciája alapján elvárható szintnek. Jellemzői: A finom és a nagymozgások fejlődése késik Korlátozott lehet a rajzolási készség és a grafomotorika is Fejlődésneurológiaia éretlenségi jelek (együttmozgások) is előfordulhatnak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységre. Kezelése egyéni formában lehetséges, a pszichomotoros fejlesztés során gyakoroltatni kell : A test egyensúlyozását, Motorikus készségeket,
Ujjügyességeket Testtudat fejlesztését, Jobb-bal megkülönböztetését. Fejlesztése célzott terápiákkal, egyéni fejlesztő programokkal, szenzoros integráció alkalmazásával lehetséges.
10.1.9. Kevert specifikus fejlődési zavar F83 Ennek a problémának a kritériuma, hogy a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek, motoros funkciók kombinált fejlődési zavarából legalább kettő vagy több észlelhető , de egyik tünet sem annyira kifejezett, hogy elsődleges diagnózisként alkalmazható volna. Nem ritkán a kognitív funkciók károsodásával is társul. 10.1.10.A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermek- vagy serdülőkorban jelentkező zavarai 10.1.11. Hiperkinetikus zavarok Az egyik leggyakrabban előforduló gyerekkori zavar, mely a fiúknál gyakrabban fordul elő. Már az első öt évben kialakuló tünet-együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség,
a
nagyfokú
impulzivitás,
a
szabályok
gyakori
megszegése,
megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A tünetek átnyúlnak a serdülőkorba, sőt a felnőttkorba is. A pszichés működés több területe is érintett lehet, így az iskolai teljesítményben, a szülőkkel, tanárokkal és a kortársakkal való szociális kapcsolatokban is észlelhető az akadályozottság. Három alapvető probléma: Figyelemzavar Túlzott mozgásigény (hipeaktivitás) Impulzuskontroll zavara A viselkedésben megnyilvánuló jellegzetességek: Nem figyel megfelelően a részletekre, gondatlan hibákat követ el,
Akár játék-, akár feladathelyzetben nehézséget jelent a figyelem megtartása, Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá, Nem követi az utasításokat, Nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat, Általános nehézség a tevékenységszervezésben, A kötelező erőfeszítések lehetőség szerinti elkerülése, ellenállás a nem kívánt dolgokkal szemben, A külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét, jellemzően feledékeny, Sokat babrál, elhagyja a helyét akkor is, amikor elvárt a helyben maradás, Túlzottan sokat beszél, Mielőtt a kérdés befejeződik, kimondja a választ és más helyzetekben is nehézséget okoz neki a várakozás, Frusztrációs toleranciája alacsony, Mozgásos ügyetlensége miatt (ön)veszélyes is lehet. Az integráló tanárnak tisztában kell lennie az esetleges probléma természetével, súlyosságával, mert csak így tud felkészülni a hatékony megoldásra. A sikeres integráció inkább emberi, szakmai és személyiségbeli kompetencián múlik, azon a kommunikációs hatékonyságon, amit a pedagógus tud kifejteni egyrészt a gyermek családja, másrészt a munkáját segítő egyéb szakemberek felé. Terápiája: viselkedésmódosító technikák, mozgásterápia, gyógyszeres kezelés. 10.1.12. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetõ erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. Az esetek egy részében a kriminalitás, a deviáns életpálya felé sodorja az egyént; következményesen gyakori a szociális lecsúszás is. Fontos a kitartó szülői támogatás, kifejezett előnyt jelent a jó intellektuális és szociális készség, valamint a jó kortársi kapcsolatok. A szakmailag előkészített és támogatott integrált oktatás hatékony segítség lehet
ezeknek a gyerekeknek. Kezeléséhez többnyire komplex beavatkozás szükséges (pszichiátria, jogi, szociális, gyermekvédelmi, intézményi, családi). A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: Lényeges a biztonságos, megfelelő határokat szabó környezet kialakítása és tartós fenntartása, Szabályok közös kialakítása: fokozza a gyermek biztonságérzetét, csökkenti a helyzetek feszültségét, A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében, Személyes figyelem, a jó tanár-diák kapcsolat, A folyamatosan fenntartott kommunikációs lehetőség a konfliktusok gyors elrendezése, nagyobb problémák kialakulásának megakadályozására, A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése, Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 10.2. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek Ellátása: integrált oktatás, nevelés a fejlesztő foglakozások szakvéleményekben megfogalmazottak szerinti szervezéséért az intézmény vezetője a felelős ezt a nevelési tanácsadó ellenőrzi tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól nevelési tanácsadónál kötelező felülvizsgálat Az ellátáshoz szükséges gyógypedagógiai / fejlesztőpedagógiai végzettség
Tanulási nehézség, gyengeség, bármely területe: fejlesztőpedagógus /gyógypedagógus Fejlesztő foglalkoztatás: fejlesztőpedagógus /gyógypedagógus Társulhat hozzá - szükség esetén - pszichés gondozás. 10.3. Tanulási nehézség Akkor jelenhet meg, ha a gyermek élethelyzetében valamilyen nehezítő körülmény alakul ki pl.: több hétig tartó betegség. Ilyenkor a gyermek nem tud részt venni az iskolai tanulási folyamatban, és elmarad az osztálytársaitól. Iskolába visszakerülve nehezére esik a tartós figyelem, nem tud lépést tartani a többiekkel. Ez a lemaradás eredményesen pótolható, megszüntethető a többségi pedagógiai eszközeivel (korrepetálás, differenciálás). Ehhez azonban szükséges, hogy a gyermek idejében segítséget és megértést kapjon. Előfordulhat érzelmi okokra visszavezethető teljesítménycsökkenés pl.: a szülők válása, valamelyik szülő halála. Ilyenkor a pedagógusnak nagyobb tapintattal, fokozottabb figyelemmel kell segítenie a gyermeket. Ha a gyermek nem kapja meg ezt a segítséget, tartóssá válhat a gyenge tanulmányi eredmény. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók megsegítésében a többségi pedagógus mellett a fejlesztőpedagógus szerepe kiemelkedő. Ezekkel a gyerekekkel való foglalkozás az ő kompetenciájába tartozik. Többségi pedagógiai eszközökkel kezelhető, nincs szüksége fejlesztésre, hanem korrepetálásra, differenciált segítségadásra. 10.4. A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció
éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró
részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók.
A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a)
akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,
b)
diszlália,
c)
disarthria,
d)
dadogás,
e)
hadarás,
f)
diszfázia,
g)
diszfónia,
h)
az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar,
i)
súlyos beszédmegértési zavar
vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. 10.4.1. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése •
pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése
•
önállóság fejlesztése
•
önbizalom fejlesztése
•
pozitív énkép kialakítása
•
bátran merjen beszélni társai előtt
10.4.2. Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja dadogás: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés.
hadarás: •
figyelem fejlesztés
•
helyes lépéstechnika
•
mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás
megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem •
speciális mozgások
•
aktív és passzív szókincsbővítés
Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: •
logopédiás terápia
•
kommunikációs tréning
•
bábterápia
•
drámaterápia
•
gyógytorna
10.5. Érzékszervi akadályozottság Az egyéb akadályozottsággal küzdő integrált tanulókra (mozgás, hallás, látás) az SNI tanulókra vonatkozó irányelvek a mérvadóak. 10.5.1. Mozgáskorlátozott Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és /vagy funkciózavara miatt jelentős vagy maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és szocializáció. A fejlesztés alapelve: a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni és/vagy ellensúlyozni.
Kiemelt célok és feladatok: Az iskolai fejlesztés teljes ideje alatt kiemelt fontosságú a mozgásnevelés. Énkép, önismeret: - önállóságra nevelés lehetőségek szerint - tanulók egészséges énképének, önbizalmának kialakítása - kudarctűrő képességük növelése - esélyegyenlőség alapjainak megteremtése. Tanulás: - speciális technikák, terápiák alkalmazása a rendelkezésre álló segédeszközök alkalmazásával - egyénre szabott tanulási módszerek, motiváció - grafomotorika fejlesztése - komplex
mozgásfejlesztés
a
Mozgásvizsgáló
Bizottság
javaslatai alapján Testi, lelki egészség: - akadálymentes közlekedés szabályainak ismerete, a megfelelő mozgás- és élettér biztosítása az iskolában - akadályozott környezet mozgásbiztonsága - mozgásreflexek célszerűsége és gyorsasága Felkészülés a felnőtt életre: - önálló életvitel kialakulását segítő módszerek, eljárások megkeresése, kidolgozása - lelki
egyensúly
fenntartása,
számukra elérhető
pályák
megismertetése, érdeklődés felkeltése 10.5.2. Hallássérültek Gyógypedagógiai értelemben hallássérülésről akkor beszélünk, ha a hallás szerve, az idegpályák, vagy a központi idegrendszer megfelelő területe veleszületett, vagy szerzett okok miatt súlyosan és visszafordíthatatlanul károsodást szenved. (25 éves kor előtt) Ennek következtében a hallásteljesítmény és beszédtanulás jelentősen eltér az épekétől.
A hallássérülés befolyásolja a személyiségfejlődést •
Mozaikszerű információk, a lényegi összefüggések hiánya
•
A figyelmet irányító információk hiánya
•
Merevebb személyiség-megszokott sémák alkalmazása
•
Vizuális benyomások hangsúlya
•
Kevés ismeret a társadalmi szokásokról
•
Kapcsolatok beszűkülése
A fejlődést meghatározza •
a hallássérülés bekövetkeztének és felismerésének időpontja,
•
kóroka, mértéke,
•
az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek.
•
A hallássérült gyermek fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.
•
a hallássérülés következményes jelenségei általában nem érintik az intelligenciát, az értelmi képességeket.
•
A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik.
Cél: •
harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése (együttműködés, családi értékek, hagyományok)
•
a nyelvi – és szociális képességek, készségek fejlesztése
11. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók illetve a BTMN-es tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.
11.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók, illetve a BTMN-es tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. 11.2. Elvárások A pedagógussal szembeni elvárások:
tudjon differenciáltan oktatni;
semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót
értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit
erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;
a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;
nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.
Az osztályfőnökkel szembeni elvárások:
a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;
a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;
szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;
kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;
gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;
szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;
kapcsolatot tart a védőnővel.
Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye:
konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn;
beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, gyermekvédelmi felelőssel;
kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes;
kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában;
tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges;
munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.
