A Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény Egységes Pedagógiai Programja és Helyi Tantervei
„Nem tudom, mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.”
(Albert Schweitzer)
2
Tartalom 1.
BEVEZETŐ.....................................................................................................................................................5
2.
ISKOLÁNK TÖRTÉNETE.............................................................................................................................6
3.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI ÉS SZAKMAI HÁTTERE.....................................................8
4.
AZ INTÉZMÉNY FŐBB ADATAI................................................................................................................9
5.
AZ INTÉZMÉNY ALAPVETŐ CÉLJAI, FELADATAI, KÜLDETÉSE....................................................12
6.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS NEVELÉSI PROGRAMJA....................................................................14 6.1.
Alapelvek......................................................................................................... 14
6.2.
Értékek az intézményben................................................................................15
6.3.
Az intézmény küldetése...................................................................................16
6.4.
Az intézményben folyó nevelés és oktatás......................................................16
6.4.1.
Céljaink nevelésük, oktatásuk során................................................................17
6.4.2.
Eszközök a fenti célok elérésére......................................................................18
6.4.3.
Eljárások a célok elérésére..............................................................................19
6.4.4.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...........................................20
6.4.5.
Intézményünkben alkalmazott személyiségfejlesztő eljárások........................20
6.4.6.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................21
6.5.
Egészségnevelési és környezetnevelési program............................................21
6.5.1.
Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelés programja a
tananyagban................................................................................................................ 21 6.5.2.
Egészségügyi ellátás.......................................................................................22
6.5.3.
Környezettudatos nevelés...............................................................................22
6.5.4.
Mindennapos testmozgás, levegőzés..............................................................22
6.5.5.
Káros élvezeti cikkek, drog, alkohol.................................................................22
6.6.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység..........23
6.7.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek......................23
6.8.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................24
6.9.
A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok.......24
6.10.
A szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek..............................................25
6.11.
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és
minőségbiztosítási rendszere........................................................................................... 25 6.12.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 26
6.13.
A szülő, tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének
formái, továbbfejlesztésük lehetőségei........................................................................26 6.14. 7.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje..............................................................27
AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA.....................................................................................................28
3
8.
7.1.
Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései.....................................................28
7.2.
Az óvodai csoport foglalkozási terve................................................................29
7.3.
Személyi feltételek az óvodában.....................................................................30
AZ ALAPFOKÚ ISKOLA PROGRAMJA...................................................................................................30 8.1.
Jogi és szakmai alapok.....................................................................................30
8.2.
Az iskolai oktatás speciális céljai.....................................................................30
8.3.
A foglalkozások szervezésének alapelvei........................................................31
8.4.
Az intézmény felvételének rendje....................................................................32
8.5.
A tanulók évfolyamokba sorolása, és a továbbhaladás feltételei, értékelésük.33
8.6.
A tankönyvek kiválasztásának elvei................................................................34
8.7.
Célok és feladatok az iskolai oktatás során.....................................................35
8.8.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését átfogó területek..........35
8.8.1.
Játék................................................................................................................ 36
8.8.2.
Szociális beilleszkedés.....................................................................................37
8.8.3.
Kultúr-technikák:.............................................................................................. 38
8.8.4.
Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció................................................38
8.9.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelése, oktatása..............40
8.10.
Az iskolában tanított tantárgyak rendje, az előírt tananyag, és követelmények 41
9.
8.11.
A komplex foglalkozások.................................................................................42
8.12.
A diákotthoni (napköziotthoni) foglalkozások...................................................42
8.13.
Rehabilitációs foglalkozások............................................................................43
8.14.
Az egyéni fejlesztés, felzárkóztatás.................................................................44
8.15.
A szabadon felhasználható órakeret................................................................44
8.16.
Személyi feltételek az iskolában......................................................................46
A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERVE..........................................47 9.1.
Az intézmény működésének jogszabályi alapjai..............................................47
9.2.
A készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói................................................48
9.3.
A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés sajátosságai...........................49
9.4.
A szakmai képzés lehetőségei és a törvényes időkeretek................................50
9.5.
A közismereti tantárgyak tanításának tartalmi sajátosságai............................51
9.6.
Az előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola óraterve............................52
9.6.1.
Készségfejlesztő speciális szakiskola 9.10. évfolyam óraszámai.....................52
9.6.2.
Rehabilitációs órakeret a készségfejlesztő speciális szakiskola 9-10-
évfolyamán.................................................................................................................. 53 9.6.3.
A szabadon felhasználható órakeret:...............................................................53
9.6.4.
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz:...........................................53
9.6.5.
Szakképzési tematikák:...................................................................................54
9.6.6.
Végzett tanulók utánkövetése.........................................................................54
9.6.7.
Személyi feltételek a szakiskolában................................................................54
4
10. A CSOPORTOKBA INTEGRÁLT SÚLYOSAN ÉS HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓK, VALAMINT AZ AUTISTA TANULÓK OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI..........................................................55 11. AZ ALAPFOKÚ ISKOLAI ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA 56 11.1.
A kollégium működésének jogi alapjai.............................................................56
11.2.
A kollégiumi felvétel és a működés rendje.......................................................56
11.3.
A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitűzései.................................................57
11.4.
A tanulók életrendje, tanulása, szabadidejének szervezése............................58
11.5.
Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató programok...............61
11.6.
A közösségi élet fejlesztése, művelődési és sport tevékenységek szervezése.61
11.7.
A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek.........................61
11.8.
A kollégium hagyományai és a továbbfejlesztés terve....................................62
11.9.
Az iskolával és a szülővel való együttműködés formái.....................................62
11.10. A kollégiumi működés óraszámai.....................................................................63 11.11. Szükséges dolgozói létszám............................................................................64 12. MELLÉKLETEK...........................................................................................................................................66
5
1.BEVEZETŐ
„ A fejlődéshez két dolog kell: fáradhatatlan kitartás, és az a készség, hogy olyasmit is el tudjunk vetni, amibe pedig sok időt és munkát fektettünk be.” A fenti sorokat Albert Einstein írta, azonban a mi fejlesztő, gyógypedagógiai munkánkra teljesen ráillik. Intézményünk feladata az értelmi sérült, autista, halmozottan sérült gyermekek, fiatal felnőttek komplex
személyiségfejlesztése,
fejleszthetőségük
maximumára
való
eljuttatás. Ez az út azonban nem zökkenőmentes, csak kis lépésekben járható, és bizony sosem lehetünk biztosak abban, hogy a megfelelő ösvényt választottuk. Fő célunk, hogy olyan készségeket, képességeket sajátíttassunk el, melyek felkészítik tanulóinkat a mind önállóbb életvezetésre, hogy a legkevésbé
legyenek
kiszolgáltatottak
kikerülvén
az
óvó
–
védő
környezetből, a szülői házból, iskolából. Nevelési és oktatási célkitűzéseink összefoglalása a pedagógiai program, melynél arra törekedtünk, hogy méltó legyen az intézmény több mint fél évszázados múltjához, és megfeleljen a nálunk felnövekvő ifjúság és az őket befogadó társadalom igényeinek.
Domjánné Éder Marietta igazgató
Ez a pedagógiai program az 1998. április 20-án készült, és jóváhagyott pedagógiai program felülvizsgálata, és a jogszabályi és
6
szervezeti változások következtében létrejött változások alapján javított és részben átszerkesztett változata, azzal jogfolytonos, amelyet a 2010/2011es tanév folyamán átvizsgáltunk és aktualizáltunk.
7
2.ISKOLÁNK TÖRTÉNETE A rumi Bezerédj
(majd Széchenyi) kastély a XIX. század első
évtizedeiben építhették a Bezerédjek klasszicista stílusban. A II. világháború viharai az épület külső részét megkímélték ugyan, de a berendezési tárgyakat tönkretették, elhordták az elvonuló német, orosz katonai csapatok. A megmaradt tárgyi emlékeket pedig a környező falvak lakói hordták szét. 1945 és 1948 között a kastélyt raktárnak és üdülőnek egyaránt használták. A kastélyt - amely a Vas Megyei Önkormányzat tulajdona - 8 hektáros parkerdő és 3 hektáros kertészet veszi körül. A keleti és nyugati oldalát kör keresztmetszetű élő sövény díszíti, amely rendkívül szépen gondozott, akárcsak a kastély együttes maga. Az intézmény az 1951/52. tanévet a Siketnémák Állami Gyógypedagógiai Intézeteként kezdte meg 28 tanulóval. Ez a szám a tanév végére 85 főre emelkedett. Zűrzavaros időszak következett ezután, amelynek hatására nevelők és irányítók hiányában - 1953 júniusában az intézmény megszűnt. Az Oktatási Minisztérium 1953. augusztus második felében a tornanádaskai Gyógypedagógiai Nevelőintézetet a rumi volt Siketnéma Intézetbe helyezte át. Ez az év fordulópontot jelentett az intézmény életében, ugyanis a klasszikus értelembe vett gyógypedagógiai munka ekkor kezdődött el. Az O.M. Gyógypedagógiai Osztálya Berényi Ferenc főiskolai tanár hathatós segítségével ekkor határozta meg az intézmény szervezeti rendszerét. Az 1964/65. tanévben elrendelt átszervezésig sokat javultak a személyi és tárgyi feltételek. Az oktató-nevelő munka pedig egyre színvonalasabb lett Az 1965/66. tanévtől kezdődően - minisztériumi intézkedések okán a kőszegi Gyógypedagógiai Intézetbe csak debilis tanköteleseket lehetett felvenni. Ezért a Megyei Tanács Művelődési Osztálya úgy határozott, hogy a rumi Nevelő és Foglalkoztató Intézetet az imbecillisek intézményévé, Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthonná szervezi át.
8
Az intézmény jellegében is mélyreható szervezeti változás történt. A régi foglalkoztató tagozat fokozatosan megszűnt. A teljes átálláshoz három évre volt szükség. Az 1966/67. tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyvében ez áll: „Az intézet átszervezése ebben az esztendőben már teljes képet mutat. Növendék anyagunk 100 %-ban imbecillis gyermekekből tevődik össze. A foglalkoztató iskolák részére kiadott kísérleti tanterv és utasítás szerint végezzük munkánkat...” 1972-től központi segítség tette lehetővé a nevelőotthonokban a nevelőtanárok munkába állítását. Ennek következtében a tanárok száma Rumban is megduplázódott, és növekedett a gondozónők száma is. Szoros kapcsolat alakult ki a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával, így nem véletlen, hogy a tantestület 90 %-a már szakirányú végzettséggel rendelkezett a 80-as évek végén. Az 1994. évtől kezdődő megszorító intézkedések következtében fokozatosan csökkent a tantestület létszáma. A csoportoknál - kevés kivétellel - megszűnt az iskolaotthonos rendszer. Az évente csökkenő költségvetési keretösszegek ellenére színvonalas munka folyt továbbra is az iskola falai között. Az intézmény szépült, bővült újonnan felépült lakásotthonokkal -, és számos rendezvény öregbítette hírnevét. Nem
túlzás
azt
állítani,
hogy
országosan
ismert
és
elismert
az
intézményben folyó szakmai munka. Ez nagy öröm, de óriási felelősség is. Intézményünk jelenleg több, mint 50 éves. Vas megyében az egyetlen ilyen jellegű elhelyezési lehetőség. Bárczi Gusztáv annak idején gyakran látogatott
kastélyunkba.
Értékelte
az
erőfeszítéseinket
és
hasznos
tanácsokkal látta el az intézmény vezetőit, dolgozóit. Büszkék lehetünk arra a színvonalas munkára, amelynek eredményeként számos sikert tudhatunk magunkénak. Büszkék lehetünk, de elbizakodottak nem. A mai átalakuló világunkban mi is keressük a helyünket, ahogy a hozzánk hasonló intézmények is. A folyamatos megújulás nélkülözhetetlen, de kötelező megőrizni értékeinket is, hogy tudjunk miből erőt meríteni a további munkánkhoz. A társadalmi elvárásoknak megfelelően iskolánk folyamatosan alakítja, fejleszti arculatát, így a 2006. évtől integrált
9
fejlesztő iskolai, valamint autista csoport is működik intézményünk falai között.
10
3.A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI - ÉS SZAKMAI HÁTTERE A
pedagógiai
program
készítésénél
és
módosításánál
alkalmazott
jogszabályok:
Az 1993. évi LXXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról
Az 1993. évi LXXVI. többször módosított törvény a szakképzésről
Az 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól, és esélyegyenlőségük biztosításáról
A 20/1997. (II.13.) Kormány rendelete A közoktatásról szóló tv. végrehajtásáról
243/2003. (XII.17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és módosításai
A 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről
14/1994.
(VI.24.)
többször
módosított
rendelet
a
képzési
kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
A 26/2004 (IX.16.) OM rendelet A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
46/2001
(XII.20.)
OM
rendelet
a
Kollégiumok
Országos
Alapprogramja Kiadásáról
Az intézmény Alapító Okirata
Szakmai háttér
A pedagógusok szakmai törekvései
Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei
A szülők elvárásai, igényei
Az intézmény adottságai
11
12
4.AZ INTÉZMÉNY FŐBB ADATAI A működés fenntartói jóváhagyásának alapjai: Az intézmény megnevezése: Rumi Óvoda, Fejlesztő- és Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Gyermek- és Diákotthon Rövid neve: Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény Az intézmény székhelye, címe: 9766 Rum, Kastély park 1. Az intézmény alaptevékenysége: Sajátos nevelési szükségletű (SNI), ezen belül: középsúlyosan értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) gyermekek óvodai nevelése, alap és középfokú oktatása, nevelése, gyermek és diákotthoni ellátása, súlyosan és halmozottan sérült, illetve autista gyerekek integrált nevelése a középsúlyosan értelmi fogyatékosokkal. Alapítás éve: 1979.november 1. Az alapító megnevezése, alapító okirat száma: Az alapító okiratot Vas Megye Közgyűlése 85/2010.(IV.30) és 125/2010. (VI.25.) számú határozatával elfogadta. Az intézmény működési területe: Vas megye Az intézmény fenntartója: Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése Az intézmény felügyeleti szerve: Vas Megyei Önkormányzat Oktatási Bizottsága Az intézmény jogállása:
a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv
a közszolgáltató szerv fajtája alapján: közintézmény
a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Besorolása: közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény élén igazgató áll, aki teljes hatáskörrel és felelősséggel vezeti az intézményt. Az igazgatót a fenntartó önkormányzat határozatban bízza meg a feladat ellátásával.
13
Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény
szervezeti
egységei,
dolgozói
közötti
megosztásáról
az
intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire,
vezetőire
és
dolgozóira
kötelezően
előírt
feladatokkal,
hatáskörökkel. Az intézmény kötelező feladatai: Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 479901 1
tankönyvforgalmazás költségvetési szerveknél
559011 1
kollégiumi
szálláshelynyújtás
közoktatásban
tanulók számára 562912 1
óvodai közétkeztetés
562913 1
iskolai intézményi közétkeztetés
562914 1
kollégiumi intézményi közétkeztetés
851012 1
sajátos
nevelési
igényű
gyermekek
óvodai
nevelése, iskolai életmódra felkészítése 852012 1
sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű, nevelése, oktatása (1- 4. évf.) általános
műveltséget
megalapozó
iskolai
oktatás keretében középsúlyos
értelmi
fogyatékos
tanulók
nevelése-oktatása, autista gyermekek integrált oktatása fejlesztő iskolai oktatás 852022 1
sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű, nevelése, oktatása (5-8. évf.)
középsúlyos
értelmi
fogyatékos
nevelése-oktatása, autista gyermekek integrált oktatása
14
tanulók
853132 1
sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai
nevelése,
szakiskola
9-10.
oktatása.
évfolyam
Előkészítő
készségfejlesztő
speciális szakiskolában 853212 1
sajátos
nevelési
megszerzésére szakmai
igényű felkészítő
elméleti
évfolyamon
tanulók
szakképesítés
nappali
oktatása
a
rendszerű, szakképzési
készségfejlesztő
speciális
szakiskolában 11-12.évfolyamon 853222 1
sajátos
nevelési
megszerzésére szakmai
igényű felkészítő
elméleti
évfolyamon
tanulók
szakképesítés
nappali
oktatása
a
rendszerű, szakképzési
készségfejlesztő
speciális
szakiskolában 11-12.évfolyamon kézi rongyszőnyeg-készítő papírárú-feldolgozó kerti munkás parkápoló intézmény takarító szakmákban 855912 1
sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855918 1
sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése
855922 1
nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos
nevelési
igényű
tanulók
kollégiumi,
externátusi nevelése 856091 1
szakképzési és felnőttképzési támogatások
879014 1
különleges gyermekotthoni ellátás az átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényű gyermekek (3-18 év) teljes körű gyermekotthoni ellátása,
15
az átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényű gyermekek (3-18 év) teljes körű ellátása két lakásotthonban, 879015 1
utógondozó otthoni ellátás az átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényű fiatalok (18-24 év) teljes körű ellátása, egy lakásotthonban
931205 1
fogyatékossággal
élők
iskolai
diáksport
tevékenysége és támogatása Kisegítő, kiegészítő jellegű, nem nyereségszerzés céljából végzendő feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: 562917 2
munkahelyi étkeztetés
559099 2
egyéb m.n.s. szálláshely szolgáltatás tanterem bérbeadása szolgálati lakás, illetve férőhely bérbeadása nem
üzleti
üzemeltetése
16
célú
szabadidős
szálláshely
5.AZ INTÉZMÉNY ALAPVETŐ CÉLJAI, FELADATAI, KÜLDETÉSE Az intézmény alapvető oktatási, nevelési és képzési célja, hogy a középsúlyos
értelmi
fogyatékosságokkal lehetőségeit
fogyatékos,
küzdő
valamint
messzemenőkig
a
párhuzamos
autista
figyelembe
vagy
gyermekek véve
társuló
és
fiatalok
kibontakoztassa
képességeiket és készségeiket. Egyénre szabott fejlesztéssel járuljon hozzá a fogyatékkal élők személyes boldogulásához, aktív, harmonikus fejlődéséhez, tegye képessé a tanulókat a társadalomba való minél teljesebb integrációra. Az intézmény szakmai közössége támogat minden olyan eljárást, módszert, eszközt, amelynek bevezetése hatékonynak bizonyul a sérült gyermek fejlesztésében, oktatásában. A szakmai munka fejlesztését a pedagógusok és a szakmai munkát segítő szakemberek külső és belső képzéseken történő részvételükkel biztosítják. Az
intézmény
szemléletének
alkalmazotti formálása
-
közösségének minden
feladata
lehetséges
a
közvélemény
eszközzel
-
annak
érdekében, hogy a sérült embert a társadalom minél jobban elfogadja, segítse valamint értékeinek kibontakoztatásával aktív tagjává válhasson. Ennek módszerei egyrészt a tanulók minél gyakoribb részvétele többségi társadalmi rendezvényeken, másrészt a többségi társadalom tagjainak bevonása az intézményi életbe. Ez megvalósulhat a szülőkkel, testvérekkel, más iskolák tanulóival közös szervezésű programokon. Az intézmény küldetése, olyan pedagógiai eszközöket ismerő, terjesztő, és alkalmazó értelmi fogyatékos valamint autista ember nevelését, oktatását, képzését megvalósító központ legyen, amely biztos támpontot jelent a gyermek, a gyermeket nevelő szülő, társintézmények és civil szervezetek számára.
17
AZ INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE Iskolánk
az
esélyegyenlőséget
megvalósító,
integrációt
elősegítő,
elfogadó társadalom részként szakmai elméleti és gyakorlati módszertani oktató-nevelő intézmény, amely: pedagógiai
programja
alapján
a
gyermek
egyéni
adottságainak
figyelembevételével szakmailag megalapozott színvonalas fejlesztő, oktató, nevelő munkát folytat, egymás megbecsülésén alapuló, egymás munkáját segítő, alkotó munkahelyi légkört teremt a családok esélyegyenlőségét növeli társadalmi integrációt elősegítő eszközeivel, nyitott a társadalom felé, a
partnerek
igényeire
építő,
gyorsan
reagáló,
partnerközpontú
szolgáltatást végez. A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERKESZTÉSÉNEK ELVEI: Intézményünk,
mint
többcélú
közoktatási
intézmény
egy
közös
pedagógiai programot készít, azokat az elveket rögzítve, amelyek a teljes intézményi működést átfogják. Ezt követően a szakmailag önálló egységek speciális
sajátosságait,
egyedi
programjait,
tantervét
tartalmazó
programok kerülnek összeállításra. Ezekben a fejezetekben már nem ismételjük meg az általános fejezetekben meghatározottakat. A nevelési program a teljes intézménystruktúrára vonatkozik.
18
6.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS NEVELÉSI PROGRAMJA 6.1. Alapelvek
Az intézmény több mint ötven éves hagyományai, tapasztalatai, és a korszerű
gyógypedagógia
eszközrendszere
felhasználásával
teljesíti
gyógypedagógiai feladatait. A megye egyetlen olyan intézménye, amely képes a tankötelezettség, és a nappali rendszerű oktatás lehetséges teljes időszakára a középsúlyosan értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) gyermekek és fiatalok számára speciális oktatást, a fogyatékosságot figyelembe venni képes kollégiumi ellátást, és az arra rászorulóknak, gyámhatósági határozatra, speciális intézményi otthont - nyújtó ellátást biztosítani. Az
intézmény
működésében
minden
szinten
érvényesülnek
a
gyógypedagógia általános alapelvei, a korrektív jelleg, a kompenzáló tevékenység és a habilitációs és rehabilitációs célkitűzés. A korrektív jelleg jelenti a hibásan kialakult funkciók korrekcióját, a fogyatékosságból
adódó
primer,
és
a
környezet
által
indukált
következményes sérülések hatásának csökkentését. A kompenzáló jelleg jelenti a működésképtelen funkciók pótlására, új funkciók,- a hiányzó ismeretek pótlására olyan új, vagy módosultismeretek
megtanítását,
aminek
elsajátítására
a
gyermek
sérült
intellektusa mellett is képes. Habilitációs
és
rehabilitációs
jelleg
azt
jelenti,
hogy
a
tanulót
átmenetileg kénytelenek vagyunk kiszakítani mindennapi környezetéből, és külön neveljük, de ez csak a feltétlenül szükséges időre tesszük meg, és egész tevékenységük során az a cél vezet bennünket, hogy a folyamat végén a tanuló minél jobban képes legyen be, vagy visszailleszkedni a társadalomba, a mindennapi életbe. Az intézmény biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók közül a középsúlyosan értelmi fogyatékos, valamint autista, és halmozottan sérült
19
tanulók számára a gyógypedagógia számára biztosított legkorszerűbb és legszakszerűbb
eljárásokkal
az
állapotukhoz
viszonyított
optimális
fejlesztést. Az intézmény együttműködik a gyermekeket nevelő családdal és bentlakásos jellege nem azt jelenti, hogy a gyermeket kiemeli, vagy kiszakítja a családból. Csak arra az időre kerül ki a gyermek a családi kötelékből, amennyi időre az nélkülözhetetlenül szükséges. Alapvető feladatunknak tekintjük a sajátos nevelési szükségletű, értelmileg
akadályozott,
autista,
és
halmozottan
sérült
tanulók
fejlesztését, gondozását és felügyeletét arra az időre, amíg a szülők munkájukat végzik, és megteremtik gyermekeik számára a teljesebb élet feltételeit. Az intézményben történő nevelés, oktatás, felügyelet és gondozás alatt igyekszünk a gyermekek számára a gyógypedagógia szakma szabályai szerint, a személyiség fejlesztés és a komfortérzet biztosítása érdekében a legjobb feltételeket biztosítani. Tanulóink korlátozott intellektuális képességei mellett tudomásul vesszük képességeik határait, de mindenkor biztosítjuk számukra a speciális körülmények között a siker örömének, hasznosságának, az emberi lét örömének megtapasztalását. Az intézmény egyes részben önálló szakmai egységei önálló célokat és feladatokat valósítanak meg, de ezek a célok és feladatok az alábbiakban megfogalmazott alapvető stratégiai célok és feladatoknak alárendeltek, azoktól alapvetően nem térhetnek el. Az operatív célokat az egyes iskolatípusoknál fejtjük ki. 6.2. Értékek az intézményben
A gyógypedagógiai nevelés és oktatás területén is érvényesülnek a társadalomban általánosan elfogadott értékek, ugyanakkor az egyes értékek súlya és hierarchiája módosulhat.
20
Kiemelt
értékként
kezeljük
intézményünkben
az
emberséget
és
a
humanizmust, de szintén nagy jelentősége van az empátia (beleérzés) és a tolerancia (elfogadás) értékeinek. Fokozott
jelentősége
értékeknek,
hiszen
van
az
intézményünkben
értékek
elfogadása
az
és
alapvető
erkölcsi
közvetítése
speciális
feladataink során kiemelt felelősséget ró ránk. A munka és a munkatevékenység azért szerepel kiemelten értékeink között,
mert
a
rehabilitáció
és
a
társadalmi
beilleszkedés
egyik
legjelentősebb eszköze az értelmi fogyatékos fiatalok között. Az esztétikum értékei a nevelés során konkrét tartalommal töltődnek meg, hiszen sérült fiataljaink társadalmi elfogadásához egyik kapu a környezetükkel,
munkájukkal,
saját
személyükkel
kapcsolatos
igényességük kialakítása. A közösség és a közösséghez történő alkalmazkodás képessége a fogyatékos ember élete során különös jelentőséggel bír, ugyanakkor tiszteletben tartjuk az egyedi személyiség értékeit is. Az individuum tisztelete,
az
egyéni
bánásmód
az
általunk
gondozottak
esetében
fokozottan fontos. Különösen fontos számunkra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót, mint teljes embert nézzük, és megkeressük azokat a képességeit, amelyekben erős, és képes a teljes értékű tevékenységre. Hinnünk kell, hogy minden embernek célja, feladata kell, hogy legyen a világban, s mi segíthetünk ennek megtalálásában, elérésében. Fentiekkel összhangban a legfontosabb érték számunkra a sajátos nevelési igényű tanuló gyermek és fiatal felnőtt tartósan biztosított komfortérzete, az öröm, a boldogság a megelégedettség érzetének igényes biztosítása, a biztonság érzetének megteremtése. 6.3. Az intézmény küldetése
Alapvető
küldetése
az
intézménynek:
a
Vas
megyében
élő,
középsúlyosan értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) autista, és halmozottan
sérült
gyermekek
és
21
fiatalok
számára,
egyéni
szükségleteiknek képességeiknek
és
személyiségállapotuknak,
megfelelő,
a
lehető
valamint
legjobb
mentális
oktatást,
fejlesztést
biztosítsuk. Az értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok hetes elhelyezésével biztosítsuk,
a
fogyatékosok
családjának
normális
élet
és
munkalehetőségeit, ugyanakkor kiemelten a hétvégi és a tanítási szünetek időszakában, elősegítsük a fogyatékos családjával fennálló kapcsolatának erősítését. Az állami gondoskodás keretében beutaltak számára úgy biztosítsuk az otthont - nyújtó ellátást, hogy közben könnyen hozzáférhessen a személyiségfejlődését leginkább biztosító oktatáshoz, fejlesztéshez. 6.4. Az intézményben folyó nevelés és oktatás
Az
intézményben
folyó
nevelés
stratégiai
célja
a
tanulók
fogyatékosságából adódó hátrányok optimális csökkentése, az elsősorban sérült
megismerési
és
tanulási
funkciók
korrekciója,
a
tanuló
személyiségének fejlesztése. A
középsúlyos
értelmi
fogyatékos
tanuló
személyiségfejlődését
jelentősen módosítja a kommunikáció, a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassú tanulási tempó, a figyelem ingadozása,
az
megfigyelhető
alacsony és
fokú
mérhető
terhelhetőség.
fejlődésbeli
Mindezek
elmaradást
konkrétan
okoznak
ép
kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. 6.4.1.
Céljaink nevelésük, oktatásuk során
Egyéni képességeik figyelembevételével bővüljenek tanulóink ismeretei, kiemelten a NAT és a kerettanterv által meghatározott ismereti területeken
Egyéni képességeik figyelembevételével bővüljenek a tanulók ismeretei a tantervi szabályozáson túl, a napi tevékenységekhez,
22
a környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretek területén.
Egyéni
képességeikhez
ismeretekhez
a
mérten
tanulók
a
jussanak
társadalmi
magasabb
szintű
integrációban,
az
alkalmazkodásban.
Alakuljon ki, és kerüljön az egyéni adottság alapján elérhető lehető
legmagasabb
szintre
a
tanulók
munkához,
önkiszolgáláshoz való viszonya.
Ismerjék meg a szabadidő eltöltésének hasznos módjait és szeressék
meg
azokat,
lehetőségeik
szerint
illesszék
be
életvezetésükbe.
Tanulják meg és alkalmazzák a társadalmi érintkezés alapvető szabályait.
Vegyék ki részüket saját ellátásukban önmaguk és környezetük rendben
tartásában,
gondozásában,
egyéni
képességeiknek
megfelelő mértékben.
Ismerjék meg önmagukat és igyekezzenek egészségesen élni, testüket gondozni, karban tartani, ápolni.
Ismerjék meg környezetüket, és kerüljék el a veszélyeket.
Tanulmányaik befejezése után, egyéni adottságaik és állapotuk figyelembevételével, a lehető legkisebb külső segítséget és gondozást
igényeljék,
illetve
könnyítsék
meg
ápolójuk,
mellett
legyenek
gondozójuk feladatát.
Védett
munkahelyen,
részben
felügyelet
képesek egyszerű betanított munkát végezni.
Legyenek
képesek
környezetükkel
kulturált
kommunikációra.
Értsék a környezet fontosabb közléseit és jelzéseit, és tudjanak erre megfelelően reagálni. 6.4.2. A
Eszközök a fenti célok elérésére
tanulók
eredményes
fejlesztése
folyamatos,
egymásra
épülő
gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel, együttműködve a szülői házzal. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek,
23
a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével kell elérni. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási segítség, a kis lépésekben történő haladás, a nehézségek enyhítése, a gyakori ismétlés, a konkrétság. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik képességeik maximumának elérésére. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára.
A
képességelőnyök
folyamatos
fejlesztésének,
aktivizálásának valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell. A nevelés, oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra:
Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért képi szemléletes
rávezetéssel,
cselekvésbe
ágyazott
ismeretszerzéssel
eredményesebb a fejlesztés.
Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű odafordulással,
tevékenységi
kedvvel,
a
figyelemkoncentráció
zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével.
A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és eltérő helyzetekben végzett – gyakorlást.
A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság,
az
önfegyelem
hiánya,
kommunikációs
zavarok)
korrekcióját a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani.
A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként
24
fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.
Az
értelmi
betegségek
fogyatékossághoz (pl.
érzékszervek
társuló
egyéb
működési
fogyatékosságok,
zavarai,
mozgászavar,
epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra.
A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül
heterogén.
Ez
a
pedagógiai
helyzet
csak
a
tanulók
képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal
(habilitációs,
rehabilitációs
foglalkozások,
gyógytorna logopédia, különféle terápiák) oldható meg optimálisan. 6.4.3.
Eljárások a célok elérésére
Differenciált csoportszervezés
Egyéni fejlesztés
Csoportmunka kiscsoportban
Differenciálás feladatokban
Csoportbontás
Terápiás foglalkozások
Ayres terápia
Logopédia
Gyógylovaglás
Állatasszisztált pedagógia (kutyaterápia)
Mozgásterápiás foglalkozások
Érzékelés fejlesztése
Játék terápia
Művészet terápia
Sport
Rehabilitációs eljárások
25
Gyógypedagógiai szakmai rehabilitáció
Rehabilitációs sportfoglalkozások
Művészeti foglalkozások
Dramatikus programok, intézményen kívüli szereplés
Rehabilitációs munkafoglalkozás
Kirándulások
6.4.4. A
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok személyiség
fejlesztése
az
értelmileg
akadályozottak
pedagógiájának szerves része. Megjelenik a mindennapok pedagógiai tevékenységében. A fogyatékos személyisége az elsődleges (az értelmi fogyatékosságot közvetlenül kiváltó) sérülést követő hatások, úgynevezett következményes (szekunder, tercier stb. sérülés) hatások miatt alapvetően sérül.
A
fogyatékos
következményes társadalmi
sérülések
hatása
gyakran
súlyosabb,
beilleszkedését jobban akadályozza, mint
a az
elsődleges (az értelmi képességre ható sérülés). A pedagógiai hatásmechanizmusok gyógypedagógiai rendszerébe beépül a folyamatos személyiségfejlesztés. A fogyatékos gyermek szocializációja nem megy végbe az éphez hasonló spontaneitással,
azt
tudatos
fejlesztő,
szükség
esetén
korrigáló
eljárásokkal kell segíteni. 6.4.5.
Intézményünkben
alkalmazott
eljárások
Beszélgetés
Játék
Sport
Dramatizálás
Tánc
Ének-zene
Csoportprogramok
Személyes példamutatás
26
személyiségfejlesztő
A személyiségfejlesztő eljárások az egyéb pedagógiai eljárások integráns részét képezik, és hatásaikat is komplex módon, az egyéb eljárásokkal együtt fejtik ki. 6.4.6.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos gyermek, és fiatal számára különösen fontos szerepe van a közösségeknek. Mivel életvitele során kisebb-nagyobb mértékben szüksége lesz egyéni megsegítésre a fiatalnak, nagy valószínűséggel hosszabb, rövidebb ideig kénytelen lesz speciális közösségekben való életet élni. Ehhez nélkülözhetetlen a csoportszerep gyakorlása, az alkalmazkodás és az érdekérvényesítés képességeinek kialakulása. Az intézményben az alapvető közösség a tanulócsoport közössége. Ezen túlmenően fontos közösség a lakószoba közössége. Spontán baráti kapcsolatok
következtében
gyakran
szerveződnek
informális
baráti
csoportok is. A
közösség
diákönkormányzat.
tudatos A
szervezésének
diákönkormányzat
az
egyik
formája
intézményben,
a
speciális
formában, és fokozott megsegítés mellett működik. A diákönkormányzat működését a SZMSZ és a Házirend szabályozza részletesen. A közösségi nevelés mellett igyekszünk növendékeink családjukkal való kapcsolatát is erősíteni. A család pozitív nevelő hatását nem nélkülözhetjük munkánk során. Programjainkat úgy szervezzük, hogy lehető legrövidebb időre kerüljenek ki tanulóink a családi kötelékből. 6.5. Egészségnevelési és környezetnevelési program
Az
egészségnevelés
és
a
környezeti
nevelés
intézményünk
pedagógiai rendszerébe szervesen beépült. Szakmai feldolgozása során érvényesülnek a speciális nevelési szükségletből adódó jellegzetességek. Jelentős eltérés, a „normál programoktól”, hogy a jelen iskolatípusban a környezeti és az egészségnevelés tantárgyi szintre lebontottan, tanórai keretben épül be a tananyagba.
27
6.5.1.
Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelés
programja a tananyagban Az intézmény sajátos pedagógiai rendszere következtében a normál iskolától eltérően környezeti és egészségnevelési tananyag beépül az „Életvitel és gondozási ismeretek” elnevezésű fejlesztési terület tantárgyi programjaiba és tananyagába. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló oktatásának ez a szakmai részterület szerves része, így ennek kifejtése a helyi tanterv tantárgyi részében történik. 6.5.2. Az
Egészségügyi ellátás intézmény
teljes
munkaidőben
alkalmaz
ápolónőt
és
részmunkaidőben orvost. Az intézmény orvosa, részben, mint körzeti orvos, részben, mint intézményi orvos és iskolaorvos látja el a feladatát. Iskolafogászat a Rum községi fogorvosi rendelőben üzemel. 6.5.3.
Környezettudatos nevelés
Az intézmény olyan földrajzi környezetben helyezkedik el, amely környezetből adódik a természet megismerésének és megszeretésének képessége. Az intézményt körbevevő 8 ha-s park friss levegőjével, csendet,
nyugalmat
hagyományosan
sugárzó
légköre
megrendezésre
terápiás
kerülő
jelentőséggel
„madarak,
fák
bír.
A
napja”
rendezvényünk. A madarak szokásos téli etetése, a környezet növényeinek gondozása kiemelkedő adottság a színvonalas környezeti nevelésre. 6.5.4.
Mindennapos testmozgás, levegőzés
A helyi tanterv tananyagrendszere, valamint az időbeosztása is lehetővé, sőt megfelelő időjárás esetén kötelezővé teszi a napi sétát, mozgást a parkban, játszótéren, sportudvaron. A mindennapos testmozgás az intézményi tevékenység része. Beépül a délelőtti tanórákba és a délutáni kollégiumi foglalkozásokba.
28
6.5.5.
Káros élvezeti cikkek, drog, alkohol
Tanítványaink korlátozott mentális állapota sajátos feladatot ró számunkra az alkohol és drog-prevenciós munkában. Szakmai alapelv, hogy ne hívjuk fel tanulóink figyelmét ezekre az élvezeti cikkekre. Ezért nem felvilágosító előadásokkal (ami pontosan felhívná a tanulók figyelmét a drogokra) hanem fokozott figyelemmel, és egyéni, szükség és mentális képesség szerint differenciált nevelési hatásokkal előzzük meg az élvezeti cikkek használatát. Óvatosan kezelésével,
kell
mert
bánnunk számos
ezeknek
esetben,
a
területeknek
az
a nem megfelelően
adekvát prezentált
ismeretek, a tanulók sajátos intellektusából és személyiségéből adódóan, torzultan, vagy hibásan rögzülhetnek növendékeinkben. Az ismeretek elsajátítása során csak a tanulók számára is érthető ismereteknek gyakorlati elsajátításra van lehetőség elsősorban. A konkrét, gyakorlatorientált és alaposan algoritmizált információátadás is csak differenciáltan, a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges ezen a területen. A társadalmi ismeretek tantárgy teljes ismeretanyaga átfogja azt az ismereti kört, ami ezen a területen nyújtható tanulóink számára. 6.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység
Az
intézmény
sajátosságaiból
adódóan
a
beilleszkedési
és
magatartási problémák kezelése is integráns része a gyógypedagógiai fejlesztő
munkának.
személyiségfejlődés
A
beilleszkedési
egyéb
és
problémáival
magatartási
zavarok,
a
összhangban
gyakran
a
következményes sérülések következtében alakulnak ki, de nem ritka az, hogy
a
negatív
Kezelésükre
a
környezeti
személyiség
hatások
következtében
fejlesztéséről
szóló
jönnek
fejezetben
létre.
említett
eljárásokat használjuk fel. Beilleszkedési és magatartási zavarok problematikájának megoldásába, ha arra
lehetőség
van,
be
kell
vonni
29
a
családot
is.
A
szülők
együttműködésének hiánya esetén, ha működik a tanuló lakóhelyén, a gyermekjóléti szolgálatot, de más, együttműködésre hajlandó társadalmi szervezetet is be lehet vonni. 6.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Ha
a
tehetséget
intézménytípusunkban
is
viszonyfogalomként vannak
olyan
értelmezzük,
gyermekek,
akik
a
mi
egyes
tevékenységeiket az átlagosnál jobban képesek végrehajtani. A tehetséges gyermekek
fejlesztésére
szervezhető
szakkörök,
a
„választható
sportkörök
és
foglalkozások”
egyéb
keretében
foglalkozások
állnak
rendelkezésre. Az értelmi fogyatékos tanulók speciálisan értelmezett tehetségének kibontakozását az alábbi külső szervezetekben való részvétel is segíti:
Magyar Speciális Olimpiai Szövetség
Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület
Értük-velük Egyesület kulturális programjai
Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete kulturális és sport programjai
Az
Ilyenek Vagyunk Alapítvány kulturális programjai. alkotó
szőnyegkészítés,
művészeti a
kerámia
tevékenység és
dísztárgyak
jellegzetes készítése,
formája a
a
kézműves
tevékenységek. A hagyományos tánccsoport lehetőséget teremt az ilyen irányú tehetség kibontakoztatására. Az éneklés, és a speciális zenekar is a tehetséggondozás eszköze. Az igények alapján felmérjük, és éves munkatervünkben tervezzük meg, a tehetséggondozást biztosító programok és foglalkozások éves tervét. A tervet esetlegesen, az intézményünkbe kerülő, más irányú tehetséggel megáldott tanuló szükségletei szerint módosítjuk.
30
6.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az intézmény egy időben lát el gyermekvédelmi alapellátáshoz kapcsolható (iskolai megelőző gyermekvédelem) és gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolható (gyermekotthoni) szakfeladatot. A megelőző illetve alapellátáshoz tartozó gyermekvédelem az intézmény
működési
sajátosságaiból
adódóan
az
osztályfőnökök,
a
lakásotthoni nevelők, valamint a gyám elsődleges feladata, amit a gyermekvédelmi feladattal megbízott vezető koordinál. Az intézményes gyermekvédelem tevékenységi körében az osztályfőnök, valamint a lakásotthonban dolgozó nevelők feladata a gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködés. A preventív gyermekvédelmi feladatok: a veszélyeztetettség felderítése, kommunikáció az érintettek esetében a gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a szülőkkel szintén az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelők feladata. A lakásotthonban dolgozó nevelők feladata az illetékes vezető irányításával a gyermekvédelmi feladatok ellátása, az előírt dokumentáció vezetése. Az intézmény minden dolgozójának feladata, hogy jelzéssel éljen, ha tudomására
jut,
gondozottunk
veszélyeztetett
helyzete.
A
gyermekvédelem célja nem elsősorban a szankciók alkalmazása, hanem, a veszélyeztetettség megszüntetése. 6.9. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok.
A
középfokban
gyermekek
oktatását
értelmi
fogyatékos,
szabályozó
tantervi
(értelmileg irányelvek
akadályozott) lehetőséget
biztosítanak az egyéni bánásmód, és az egyéni haladás biztosítására iskolatípusunkban. Helyi tantervünkben a továbbhaladás feltételeként nem elsősorban a követelmények teljesítését, hanem a tanuló önmagához
31
viszonyított
fejlődését
és
személyiségfejlődésének
optimális
voltát
kívánjuk feltételként szabni. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban lehetőséget biztosít a program a kultúr - technikák tanítása alóli mentesítésre, illetve az eltérő ütemű haladásra. A rehabilitációs órakeret egy részét a pedagógus, belátása szerint, a betegség, vagy más okból lemaradó tanuló felzárkóztatására fordíthatja. 6.10. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek
Az intézmény rendkívül kedvező feltételek mellett tudja biztosítani szolgáltatásait. Térítési díjként, a valóban felhasznált élelmezési költség 50%-át kell befizetni. A tanulók utazását a TB megtéríti. Az intézmény a tankönyveket ingyenesen biztosítja tanulói részére. A
szociális
hátrányok
rendelkezésünkre.
A
enyhítésére
szociálisan
konkrét
hátrányos
eszközök
helyzetben
nem lévő
állnak tanulók
esetében meg kell keresni a tanuló lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, javaslatot tenni a támogatásra. Amennyiben az intézmény adományból, vagy más forrásból elosztható szociális segítség nyújtására alkalmas eszközökhöz jut, úgy a rászorultság elvet kell érvényesíteni. 6.11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere
A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók teljesítménye egymástól biológiailag meghatározott okból lényegesen eltér. A tanulási-oktatási folyamat során a ráfordított munka minőségével és mennyiségével gyakran
nem
arányos
a
középsúlyosan
értelmi
fogyatékos
tanuló
tudásszintjének emelkedése. Gyakran intenzív pedagógiai tevékenységgel is, csak
a dementálódás
lassulását érhetjük
el. Ennek
alapján a
„hozzáadott érték” mérése sem adhat reális képet a minőségi munkáról. Tudomásunk szerint nincs a közreadott minőségbiztosítási rendszerek
32
között, az értelmileg akadályozott tanulók esetében javasolt adaptált eljárás. Ettől függetlenül nélkülözhetetlen, hogy megfelelő minőségbiztosítási rendszert ne dolgozzunk ki, saját céljainkra. Ebben a rendszerben a Comenius 2000 programból kiindulva a partnerközpontúság
alapján
elsősorban
partnerek
keresésére
és
„elégedettség” mérésekre van lehetőségünk. Az elégedettség mérést az intézmény használói (szülők, fenntartó, pedagógusok, gyerekek) körében végzett kérdőíves felmérésekkel, és kontrolmérésekkel kívánjuk eszközölni. A
minőség
változására
az
elégedettség-elégedetlenség
arányainak
változásából következtethetünk. A folyamat ellenőrzés hagyományos módszere a tanítási órák látogatása. Ezzel az eszközzel korszerűen a minőségi körökké átalakuló munkaközösségek élhetnek, úgy hogy felváltva célirányosan látogatják egymás foglalkozásait, és megbeszélik tapasztalataikat. A tapasztalatok alapján minőségi értékelés születik, célkorrekcióra tesznek javaslatot. A
szakaszhatárok
esetében,
főként
állapotfelmérésre
a
munkaközösségek által kidolgozott egyedi intézményi felmérést készítünk. Ezt kitöltjük beérkezéstől kezdődően minden évfolyam végén. Nem összehasonlító, de információt adó mérési rendszer a PAC, amelyet első évfolyamtól kezdődően kétévente végzünk el tanulóinkkal. Tanulóink fejlődési szintjének adminisztrálásához egyéni fejlődési lapot töltünk ki minden tanév zárásakor. 6.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések
A nevelő, oktató munka végzéséhez szükséges taneszközök és felszerelések minimális mennyiségét a 11/1994 (VI.13.) MKM rendelet melléklete tartalmazza. Az intézmény egyes egységeinek működéséhez szükséges tárgyi feltételek részben biztosítottak. A szükséges tantermek egy része csak, mint szükségtanterem, áll rendelkezésre. A tantermek egy része felújításra,
33
átalakításra szorul. A tantermek felszereltsége jó - közepesnek mondható, az eszközszükséglet a pedagógiai program melléklete. 6.13. A szülő, tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésük lehetőségei
Az intézmény használóinak együttműködése nélkülözhetetlen az eredményes
munkavégzéshez.
A
szülők
képviselete,
az
intézményfenntartó, és az intézmény együttműködését szolgáló szervezet az iskolaszék. Az iskolaszék az együttműködés fő koordinátora. A szülők és a pedagógusok szinte napi kapcsolatban vannak a gyermek érdekében. Az intézmény speciális volta következtében a szülő gyakran keresi az intézményt. Sajnos a szülők egy szűkebb köre kevéssé érdeklődik gyermeke, illetve az iskola felől. Szükséges lenne az aktív szülők körét bővíteni egyéni szervezésekkel, érdekes programokkal. Az évi három alkalommal rendezett szülői értekezleteken az érdeklődés és a részvétel jónak mondható. A szülői értekezletekkel párhuzamosan szervezett programok növelik a részvételt ezeken a fórumokon. Külső előadó meghívásával (jogi, speciális szakmai stb.) még nagyobb érdeklődés indukálható. A gyermekfelügyelők
és
a
tanárok
rendszeresen
megbeszélik
problémáikat. Az intézményben az egy gyermeket nevelő és gondozó munkatársak együttműködése és kommunikációja is jónak mondható, köszönhető ez a közeli munkakapcsolatnak. Javítható lenne minőségében ez a kapcsolat, ha megteremtenénk az információk átadásának tematikus formáját. 6.14. A tanórán kívüli foglalkozások rendje
A tanórán kívüli foglalkozásokra az előzetes felmérések szerint a tanév megkezdésekor jelentkezhetnek a tanulók. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az adott területen tehetséget mutató tanulók részt
34
tudjanak venni akár több programon is, ugyanakkor lehetőleg minden érdeklődőnek
biztosítani
kell,
hogy
valamilyen
foglalkozáson
részt
vehessen. A foglalkozásra már beírt tanuló rendkívül indokolt eset kivételével
nem
maradhat
ki
a
foglalkozásokról.
A
tanórán
kívüli
foglalkozáson való részvételt az állandó felügyeletet biztosító nevelő köteles elősegíteni. A tanórán kívüli foglalkozást tartó köteles gondoskodni a
gyermekek
felügyeletéről
foglalkozásra és
a
való
foglalkozásról
kíséréséről, való
a
foglalkozás
visszakísérésről
az
alatti állandó
felügyeletet adó nevelőhöz. A tanulók érdekében az intézmény biztosítja a sportolás lehetőségét és a mindennapos testmozgást. Ennek színterei: Intézményi sportköri foglalkozások Intézményi tömegsport foglalkozások Tantárgyi testnevelés óra Diákotthoni mindennapos testmozgás Az intézmény sporttevékenysége során részt vesz a diákjai számára megrendezésre kerülő sportrendezvényeken, amelynek koordinálását, lebonyolítását a sportkör vezető tanára látja el.
7.AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 7.1. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve olyan képességfejlesztést kell megvalósítani, mely kellő időt, alkalmat biztosít az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, a grammatikai rendszer kiépítésére, az alapvető
35
önkiszolgálási
szokások
kialakítására,
az
adekvát
játékhasználat
elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál a rendszerességre nevelésnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek van kiemelt szerepe. A szociabilitás - az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés - fejlesztése a csoportos foglalkoztatáson valósul meg.
A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelési programjának kidolgozása során figyelembe kell venni:
Az 1993. évi LXXIX törvény A közoktatásról 24. § 45.§ 47.§ 50.§
A 137/1996.(VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
A 2/2005 (III.1) OM rendelet A fogyatékosok Óvodai nevelésének irányelve
középsúlyosan
értelmi
bekezdései.
36
fogyatékosokra
vonatkozó
7.2. Az óvodai csoport foglalkozási terve
Kötelező óvodai foglalkozás Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tanulás Rehabilitáció kommunikáció-
heti óraszám: 3óra 2óra 2óra 3óra 3óra 2óra 3óra 2óra 1óra
fejlesztés Rehabilitáció, terápiás-fejlesztés Napközis, illetve kollégiumi
2óra 14 óra
foglalkozás heti összes óra:
37óra (20+3+ 14)
A foglalkozási óraterv alapján a tanmenetet a csoport nevelője, a csoport tanulói összetétele és fejlettségi szintje alapján, a rehabilitációs célok biztosítása mellett tanév kezdéskor állítja össze. A nevelési programban biztosítani kell az egészséges életmód kialakítására, az érzelmi nevelésre, és a szocializáció biztosítására, az értelmi
nevelés
megvalósítására
szükséges
tevékenységeket.
Az
alapprogramban rögzített foglalkozások szervezése során figyelembe kell venni az első bekezdésben meghatározott alapelveket. Az óvodai csoportba a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján lehet gyermekeket felvenni. Az óvodai nevelésben résztvevő gyermek iskolai tankötelezettségi koráig,
a
Tanulási
Képességet
Vizsgáló
Szakértői
és
Rehabilitációs
Bizottság szakvéleménye alapján azt egy évvel meghaladóan maradhat a csoportban. A csoportba a legalább 3. életévét az adott tanítási évben betöltő, legalább minimális kommunikációra
és kooperációra
képes
gyermek vehető fel. Az óvoda nevelési programja az 1. számú mellékletben, a helyiségek eszközszükséglet a 2. számú mellékletben található meg.
37
7.3. Személyi feltételek az óvodában
2 fő gyógypedagógus 1 fő pedagógiai asszisztens 1 fő dajka
8.AZ ALAPFOKÚ ISKOLA PROGRAMJA 8.1. Jogi és szakmai alapok
A helyi tanterv a 2/2005 (III.1) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelvei II. sz. mellékletének „Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése” fejezete alapján készült. A helyi tanterv készítése során az intézmény az OM honlapján megjelent Győri Bárczi Gusztáv Általános Iskola kerettantervi ajánlását adaptálta. A fejezet kidolgozása során az óraszámok vonatkozásában, a KT 52.§(3) szerinti órakeret; rehabilitációs órakeret meghatározásában a KT 52.§ (6); a szabadon felhasználható órakeret vonatkozásában a KT 52. §.(7) bekezdését, Tehetség kibontakoztatására a KT 52. § (11) c. szerinti órakeretet. A törvény 1. sz. melléklete Harmadik rész II. 7. szerinti órakeretet
pedig
az
osztályfőnöki
és
csoportvezetői
tevékenység
vonatkozásában. Komplex
szervezésű
csoportok
esetében
az
iskolai
nevelésbe
integrálódik be a KT 53.§ (7) szerinti órakeretből a kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezésére biztosított kötelező órakeret. 8.2. Az iskolai oktatás speciális céljai
Az
iskolába
felvett
értelmileg
akadályozott
gyerekeknél
a
8
évfolyamos iskolai képzés során, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban – módosult fejlődésmenet,a sajátos tanulási
38
képességeket,
valamint
a
behatárolt
felnőttkori
életlehetőségeket
figyelembe véve, a speciális nevelési szükségletre, a különleges gondozási igényre építve, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva a kommunikációs és szocializációs képességek kiemelt fejlesztésével, praktikus ismeretek közvetítésével, a teljes képzési időben fel kell őket készíteni arra, hogy az alapképzés befejezése utáni életközösségben, ( készségfejlesztő speciális szakiskolában,
ÉNO
csoportjában
stb.)
a
szociális
integrálódásuk
eredményes legyen, elemi szintű munkavégzésre képesek legyenek.
Az iskola: Igyekezzen fejleszteni a tanulók kommunikációját olyan fokon, hogy képesek legyenek egyszerű utasításokat megérteni, azok alapján cselekedni, magukat a környezetükkel Fejlessze a tanulók mozgását, enyhítse mozgászavarukat Ismertesse
meg
a
tanulókkal
környezetük
tárgyait,
személyeit,
jelenségeit, valamint tágabb környezetük néhány fontos természeti és társadalmi jelenségét, amely a konkrétumra épülő cselekvés tanítás segítségével felfoghatóak, és későbbi életükben is szerepet játszanak. Ismertesse
meg
magatartásmódokat,
a
közösségi szabályokat
élet a
szempontjából
társas
együttélés
fontos elemi
követelményeit, alakítson olyan szokásokat, hogy ezek segítségével a tanulók
a
társadalomban
viszonylag
feltűnés
nélkül
tudjanak
megjelenni, másokkal kapcsolatba kerülni, s elemi belátás alapján, mások
által
engedjék
magukat
irányítani,
és
az
irányításnak
megfelelően cselekedjenek. Tegye képessé a tanulókat, hogy rendelkezzenek önmaguk testi gondozásához szükséges ismeretekkel, szokásokkal. Készítse fel a tanulókat arra, hogy képesek legyenek megfelelő irányítással egyszerű munkafolyamatokat pontosan és megbízhatóan végezni. 8.3. A foglalkozások szervezésének alapelvei
39
A
foglalkozások
középsúlyosan
értelmi
szervezése
során
fogyatékos
tanulók
figyelembe egyéni
kell
venni
sajátosságait
a és
különleges fejlesztési igényeit. Ennek figyelembevételével a csoportok szervezése során, az intézmény személyi feltételeinek, és a tanulók speciális fejlesztési igényeinek figyelembevételével kell a programot szervezni. A szervezés során előnyben kell részesíteni az iskolaotthonos szervezési formához hasonlító komplex csoportszervezési lehetőséget. A komplex
csoportban
két
gyógypedagógus
egymást
váltva
ciklusos
rendszerben, egész napos formában látja el nevelői feladatát úgy, hogy a diákotthoni
óraszámban
foglalkozásokat
az
felkészítő
órarendbe
foglalkozásokra
integrálva,
a
kötelező
engedélyezett napi
tanulási
óraszámmal együtt, azok közé illesztve tartja meg. A hagyományos szervezésű csoportok esetében a tanítási időt délelőtti foglalkozásokkal kell megoldani. A délutáni programot teljes egészében a kollégiumi szervezés biztosítja. A hagyományos szervezésű és a komplex csoportok számarányát a mindenkori személyi feltételek figyelembevételével a tantárgyfelosztás elkészítésénél történő fenntartói egyeztetés alapján kell meghatározni. A szabadon felhasználható órakeret terhére megtartott szakkörök és egyéb foglalkozások szervezése során törekedni kell arra, hogy minél több tanuló vehesse igénybe ezeket a foglalkozásokat. A tanulócsoportok létszámkerete az 1993. évi LXXIX trv. 3.sz. melléklete alapján
Intézményünkben 1 tanulót 3 fő létszámként kell számítani.
Az 1-4. évfolyamon: átlag: 7 tanuló, maximum: 8 tanuló
Az 5-8. évfolyamon: átlag: 7 tanuló, maximum:10 tanuló
A 9-12. évfolyamon: átlag: 9 tanuló, maximum: 11 tanuló
8.4. Az intézmény felvételének rendje
Az intézmény iskolai tagozatába a tanulókat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleménye és
40
intézmény kijelölése alapján lehet felvenni a tanulókat. Ismételt szakértői vizsgálatot kell kérni, ha megállapítható, hogy a tanuló értelmi szintje jelentősen eltér az intézményben adekvát szinttől. El kell tanácsolni a tanulót, illetve ismételt elhelyezési javaslatot kell kérni, ha az intézménybe utalt tanuló állapota olyan módon változik, hogy önmagára,
vagy
társaira
tartósan
komoly
veszélyt
jelent,
illetve
kommunikációs képessége olyan mértékben sérült, hogy vele alapfokon sem lehet kapcsolatot teremteni, a legalapvetőbb jelzéseket és utalásokra sem képes reagálni. A
tanuló
felvételének
további
eljárási
szabályait
az
SZMSZ
szabályozza. 8.5. A tanulók évfolyamokba sorolása, és a továbbhaladás feltételei, értékelésük
A tanulók évfolyamba sorolására a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs
Bizottság
szakvéleményben
hoz
határozatot.
A
tapasztalatok alapján, a szülővel (gyámmal) egyetértésben a tanuló más csoportba
való
sorolására
az
osztályfőnök
tesz
javaslatot,
és
a
nevelőtestület dönt. A
középsúlyosan
értelmi
fogyatékos
tanuló
fejlődése
a
követelmények meghatározásával nem szabályozható, a tanulók egyéni fejlődési üteme miatt a tanulók általában az évfolyam befejezése után magasabb évfolyamba lépnek. (Automatikus továbbhaladás) Abban az esetben, ha a tanuló személyiségfejlődése érdekében az alacsonyabb évfolyamú csoportban jobban biztosított a tanuló fejlesztése, vagy a szülő kéri, hogy a tanuló megismételhesse az évfolyamot, úgy az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület döntése alapján, illetve a szülő kérésére a tanuló egyszer, vagy többször megismételheti az évfolyamot. A tanulók értékelése az automatikus továbbhaladás mellett is szükséges. A tanulók értékelése során osztályzatokat és szöveges értékelést
egyaránt
használunk.
Szóbeli
értékelést
használunk
a
mindennapi pedagógiai tevékenység során. Alkalmazzuk továbbá a
41
különféle szimbólumokat, (például: csillag, piros pont, szimbolikus ajándék kép, stb.) A tanulók teljesítményét átfogóan szöveges és numerikus értékeléssel minősítjük. Az értékelés szempontja, és viszonyítási alapja a helyi tantervünkben rögzített tantárgyi követelmények teljesítése. Jeles /5/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelményeket maradéktalanul teljesítette, jó /4/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelmények túlnyomó többségét teljesítette. Közepes /3/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelményeket csak részben teljesítette. Elégséges /2/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelmények kisebb részét tudja teljesíteni. Csak szöveges személyre szabott értékelést kap az a tanuló, aki az adott tantárgyból nem képes a követelményeket teljesíteni, de a szocializációs érdeke az automatikus továbbhaladás alkalmazását
kívánja.
Az
automatikus
továbbhaladás
biztosításának
tényét, illetve a tanév megismétlésének indokát és tényét az értékelésben megjegyzésként fel kell vezetni. Az értékelés során kiemelten figyelembe kell venni a tanuló önmagához képest mutatott fejlődését is. A tanuló magatartását és szorgalmát félévkor és a tanítási év végén numerikus-értékeléssel minősítjük. Magatartásból példás /5/ a minősítése az osztályban példát mutató, a felnőttekkel udvariasan, társaival kulturáltan viselkedő tanulónak. Jó /4/ a minősítése a többnyire megfelelően és kulturáltan viselkedő tanulónak, aki általában
önként,
de
néha
felnőtt
utasítására
részt
vesz
a
tevékenységekben. Változó /3/ a minősítése annak a tanulónak, akinek viselkedése gyakran
kívánnivalót
hagy
maga
után, csak
többszöri
utasításra hajlandó tevékenykedni. Környezetére csak kevéssé ügyel. Rossz /2/ a minősítése annak a tanulónak, aki a közösség szabályait nem tartja
be.
Utasításra
sem
hajlandó
együttműködésre.
Társainak
és
környezetének rendszeresen szándékosan kárt okoz. A gyermekközösség munkáját, pihenését, szórakozását rendszeresen zavarja. Példás /5/ a szorgalma annak a tanulónak, akinek a munkavégzése jó, megbízható. A kapott feladatokat, esetleg önkéntes többletfeladatokat is
elvégez.
Képességeinek
megfelelően
igyekezettel
vesz
részt
a
munkában és a tanulásban. Jó /4/ a szorgalma annak a tanulónak, akinek
42
munkavégzése általában megbízható, a kapott feladatot többnyire elvégzi, utasításra mulasztását korrigálja. Képességeinek megfelelően többnyire jó teljesítményt ér el a munkában és a tanulásban. Változó /3/ a szorgalma annak a tanulónak, aki munkáját csak állandó felszólításra hajlandó elvégezni.
Felügyelet
és
ellenőrzés
nélkül
nem
tevékenykedik.
Képességeihez képest teljesítménye alacsony. Hanyag /2/ a szorgalma annak
a
tanulónak,
Tevékenységekbe,
aki
hasznos
feladatait munkába,
utasításra tanulásba
sem nem
végzi
el.
vonható
be.
Képességei volnának, de motiváció hiányában inkább a helytelen dolgok érdeklik, a közösség számára közömbös. Mind a magatartás, mind pedig a szorgalom értékelése során figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell, ha a tanuló magatartása, vagy szorgalma pozitív irányban változik. Legfeljebb egy fokozattal magasabb értékelést kaphat a tartósan ilyen tendenciát mutató tanuló. 8.6. A tankönyvek kiválasztásának elvei
A tanulók tankönyvének kiválasztása során a választott szakmai programhoz
írt
tankönyveket
kell
használni.
Egyéb
tankönyvek
kiválasztása során olyan kiadványokat kell használni, amiket tankönyvvé minősítettek és részben, vagy egészében felhasználhatóak tanulóink oktatásában. Az egyéni fejlődésmenetre való tekintettel a tanulóink szükséges tankönyveit egyénileg is kiválaszthatja a tanulót oktató pedagógus. 8.7. Célok és feladatok az iskolai oktatás során Az iskolai fejlesztés szakaszai Bevezető szakasz (1–2. évfolyam): A pszichés funkciók fejlesztése, képesség- és szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominanciájával. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam):
43
A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készség fejlesztést. A fejlesztő munkának ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására. Alapozó szakasz (5.-6.évfolyam): A környezet megismerésének, a környezet problémáinak megoldásához való alkalmazkodás szakasza. Fejlesztő szakasz (7.-8. évfolyam) Előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúr-technikai ismeretek differenciált
alkalmazása,
normakövetés
egyszerű
tevékenységek,
a
munkaképességek
szociális
életvezetést
kapcsolatokban.
segítő
technikák
kialakítása Gyakorlati
és
a
jellegű
alkalmazása
és
megerősítése képezi a fejlesztés központi feladatát. Megszilárdító
szakasz
(9.-10.évfolyam)
Készségfejlesztő
szakiskolában Az eddig szerzett ismeretek megszilárdítását a munka és a mindennapi élet során való adekvát alkalmazását szolgálja ez a szakasz. Szakképzettség megszerzésére felkészítő szakasz (11. 12. évfolyam) Kfs. szakiskolában Bevezetés a munka világába. A munka világában való részvételhez szükséges
alapvető
balesetmentesség,
készségek termelés
stb.)
elsajátítása Egyes
(munkafegyelem, munkafolyamatok,
munkatevékenységek elsajátítása.
8.8. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését átfogó területek
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésében sem a NATban meghatározott műveltségi területek, sem az általános iskolák részére
44
készült kerettantervben meghatározottak nem alkalmazhatóak és nem adaptálhatóak. A nem fogyatékos tanulónépesség számára kidolgozott alapműveltségi anyag tehát a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál nem vehető át, de nevelésük, oktatásuk – a társadalmi beilleszkedést segítő pedagógiai programokon keresztül – kötődik mindazon emberi értékek kialakításához, melyeket
a
közoktatás
központi
dokumentumainak
fejlesztési
követelményei megjelölnek. A
középsúlyos
értelmi
fogyatékos
tanulók
részére
kidolgozott
tantárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozza meg, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el
tudják
látni,
környezetükben
képesek
legyenek
tájékozódni
és
tevékenykedni, szociális, kommunikációs képességeik fejlődjenek, azokat megfelelően tudják felhasználni, ismerjék közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, azt alakítani is képesek legyenek. Mindezekben céltudatra és bizonyos önállóságra tegyenek szert, dönteni is tudjanak. A közös követelmények A NAT-ban megfogalmazott közös követelmények csak egyszerűsítéssel alkalmazhatók, s kiegészülnek a Játék és a Szociális beilleszkedés közös követelménnyel. 8.8.1.
Játék
A játék a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára a gyógypedagógiai nevelés leghatékonyabb eszköze, az egyik legfontosabb és legfejlesztőbb pedagógiai tevékenység, amely a fogyatékos gyermek személyiségének alakítására a legnagyobb hatással van. A játék nevelőfejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. A játék kiemelt jelentőségének az iskolai tevékenységben a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időbeosztásában, valamint a diákotthonok napirendjében is meg kell mutatkoznia. A játék váljon örömforrássá. A játéktevékenység során a tanulók ismerjék meg a játékszereket, megfelelően és növekvő időtartamban használják azokat. A szerep- és szabályjátékok járuljanak hozzá, hogy a középsúlyos
45
értelmi fogyatékos gyermekek csoportban is együttműködők, irányíthatók legyenek. Legyenek képesek utánzásos cselekvésre. Szerepjátékban használják a dramatizálás eszközeit (báb, zene, mozgás). A játék teremtette együttes élmény segítse, hogy közös játékokba, társasjátékokba
bekapcsolódjanak,
egyszerű
játékszabályokat
betartsanak. Építő, konstruáló játékot – többszöri gyakorlás után – önállóan is tudjanak elvégezni. A didaktikus játékok alkalmazása járuljon hozzá az elemi
pszichés
beállítódáshoz,
funkciók a
fejlesztéséhez,
tanuláshoz
a
szükséges
tanulás
készségek
iránti és
pozitív
képességek
alakításához. 8.8.2.
Szociális beilleszkedés
A követelmények kialakításánál figyelembe kell venni a tanulók fejlődésbeli
sajátosságait,
tanulási
jellemzőit
és
erősen
behatárolt
felnőttkori életpályájukat. Képességeik
függvényében
ismerjék
meg,
sajátítsák
el,
és
normakövetéssel alkalmazzák az emberi együttélés, a társas érintkezés alapvető szabályait. Alakuljanak ki a köznapi helyzeteknek megfelelő magatartási
szokások.
Tevékenységeikben
(játék,
tanulás,
munka),
kapcsolataikban legyenek együttműködők, segítőkészek. Alakuljon helyes önismeretük, erősödjön önbizalmuk. Törekedjenek önmaguk ellátására, járuljanak hozzá elemi szükségleteik biztosításához. Törekedjenek
viselkedésük,
magatartásuk
irányítására,
indulataik
szabályozására. A lehetőségeiknek, fejlettségüknek és önállóságuknak megfelelően legyen igényük szabadidejük hasznos eltöltésére. A NAT-ben meghatározott műveltségi területek helyett fejlesztési területeket határozunk meg. Ezek: -Anyanyelv és kommunikáció -Társadalmi környezet -Életvitel és gyakorlati ismeretek -Természeti környezet -Művészetek
46
-Testi nevelés Képesség szerint differenciált csoportok szervezése a kultúrtechnikai és egyéb foglalkozásokon A
középsúlyos
értelmi
fogyatékos
gyermekek
különböző
fejlődési
lehetőségei miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása váljon az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. 8.8.3.
Kultúr-technikák:
A kultúr-technikai foglalkozások előkészítésére megfelelő időt kell biztosítani. Amennyiben a tanuló az alapozó szakasz befejezésekor, ezeken a fejlesztési részterületeken a csoport nagy többségével nem tud együtt haladni, egyéni és kiscsoportos formában vagy a csoportos differenciált foglalkoztatás keretében kell megkapnia a számára szükséges fejlesztést. Hasonlóan kell eljárnunk egyéb ismeretek elsajátításának akadályoztatása esetén. Az adott foglalkozási keretben, a korábbi ismeretek szinten tartása mellett a praktikus tevékenységek végzésére, életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátítására kell törekedni. Amennyiben a tanuló képességfejlődésében, terhelhetőségében pozitív irányú változás figyelhető meg, az egyéni fejlesztése során arra kell törekedni, hogy csatlakozhasson a többiekhez. A tanulók értékelését, minősítését, az egyes évfolyamoknál való továbbhaladás feltételeit ennek alapján szabályoztuk. Így lehetővé válik, hogy a súlyosabban sérült, gyengébb képességű tanulók magasabb évfolyamba
lépése
automatikus
legyen.
Ebben
az
esetben,
a
meghatározott követelmények teljesítésére képtelen tanuló számára a pedagógus új, csak az ő számára érvényes, elérhető követelményeket tűz ki, és ezek teljesítésére programot készít. Ezeket a követelményeket, illetve az eltérő fejlődésű tanuló számára készített programokat írásban, a tanmenetek mellékleteként kell rögzíteni. A
követelményeket
nem
teljesítő
tanuló
automatikus
továbbhaladásáról az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt.
47
8.8.4.
Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
A középsúlyosan értelmi fogyatékosokkal végzett pedagógiai munka teljes tartalmában rehabilitációs foglalkozásnak minősül. Ezen túlmenően szükség van arra, hogy lehetőleg egyéni, vagy kiscsoportos formában tudatos speciális egyéni fejlesztést is alkalmazzunk tanulóink oktatása során. Ezt a célt szolgálják az órarendi rehabilitációs foglalkozások. A
középsúlyos
értelmi
fogyatékos
tanulók
habilitációs
és
rehabilitációs foglalkozásainak célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz
szervesen
kapcsolódva
jelentősen
csökkentse
a
fogyatékosságból eredő, szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek tervezését előzze meg pedagógiai diagnózis elkészítése. A folyamatos diagnosztizálás segítse a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési program kidolgozását. A habilitáció és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatóak. Ezeknek a foglalkozásoknak a feladatai ajánlások a tevékenységi formák megszervezéséhez. Bevezető szakasz Ebben az időszakban a habilitációs foglalkozások kiemelt feladata a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján. Bazális stimuláció. Az előkészítő időszak fontos habilitációs feladata a vizuomotoros koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése. Feladat a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése. Kezdő szakasz
Az egyéni fejlődési sajátosságokat alapul véve az előkészítő időszak habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, megerősítése történik. Az értelmi képességek, a figyelem az emlékezet a gondolkodás fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket.
48
Az orientációs
képességek
(tér,
idő)
fejlesztése,
az
ismeretek
gazdagítása, a cselekvőképesség alakítása segíti a tájékozódó képesség kialakulását. A verbális és nem verbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége.
A helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása csökkenti a lemaradást az egész személyiség fejlődésében. Alapozó szakasz
Ebben az időszakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül kiemelt jelentősége van az eddig hasznosított terápiáknak, a kommunikációs technikák alkalmazásának. Fejlesztő szakasz
Ebben az időszakban a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés és a cselekedtetés, munkáltatás képezi a rehabilitációs tevékenység alapját. 8.9. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelése, oktatása
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésében a tantárgyi célok és feladatok aprólékos felbontásban, értelmezésben és árnyaltabb szakmai reflexióban nyernek értelmet. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő adottságok miatt az egyes tantárgyaknál jelentkező tartalom elsősorban tevékenységet jelez. A tevékenységek
–
helyzetek,
szituációk,
a
közvetlen
tapasztalati,
érzékszervi megismerés – széles skáláját sorakoztatják föl. A tantárgyhoz kötődő speciális tevékenységek egyben utalnak arra is, hogy általuk mely képességek, készségcsoportok fejlesztése, kialakítása kínálkozik. A tanulók egyéni szükségleteinek ismeretében kerülhet sor a képességfejlesztés apró
lépésekre
bontott
kimunkálására
és
megjelenítésére,
a
követelmények egyéni szintre történő lebontására a helyi a fejlesztési tervekben,
tanmenetekben.
Ezek
49
elkészítése
az
osztálytanító
gyógypedagógiai tanárok feladata minden tanévben. A tanmeneteket, fejlesztési terveket a tanulócsoport összetétele alapján ők –készítik el, és a munkaközösség vezetők javaslatára az intézmény igazgatója, illetve az általa megbízott szakmai vezető, hagyja jóvá.
50
8.10. Az iskolában tanított tantárgyak rendje, az előírt tananyag, és követelmények 1–8. évfolyam teljes tantárgyrendszere: Évfolyamok óraszámai Részterület
Bevezető
Kezdő
Alapozó
Fejlesztő
(tantárgy)
szakasz
szakasz
szakasz
szakasz
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Olvasás-írás
3
3
-
-
-
-
-
-
Anyanyelv és
előkészítése Olvasás-írás elemei
-
-
4
4
4
4
5
5
kommunikáció
Beszédfejlesztés és
4
4
4
4
4
4
-
-
Fejlesztési terület
környezetismeret Társadalmi ismeretek és Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlati ismeretek Természeti környezet Művészetek
Testi nevelés
-
-
-
-
-
-
2
2
gyakorlatok Számolás-mérés
2
2
-
-
-
-
-
-
előkészítéseelemei Számolás-mérés
-
-
2
3
3
3
4
4
Önkiszolgálás
2
2
1
-
-
-
-
-
-
-
-
2,5
3,5
3,5
5
5
-
-
-
-
1
1
2
2
Ábrázolás-alakítás
2
2
2
2
2
2
2
2
Ének-zene-tánc
2
2
2
2
2
2
2
2
Játékra nevelés
2
2
2
2
-
-
-
-
Mozgásnevelés
3
3
3
3
3
3
-
-
Testnevelés
-
-
-
-
-
-
3
3
Kötelező óraszám
20
20
20
25
25
Életvitel és gondozási ismeretek Környezet- és egészségvédelem
51
22,5 22,5 22,5
8.11. A komplex foglalkozások Az intézmény a szakmaiság biztosítása érdekében igyekszik minél több évfolyamon komplex csoportszervezést bevezetni, de tudomásul vesszük, hogy a komplex csoportok száma az intézmény személyi feltételeinek alakulásától függ. Az intézmény speciális működési jellegzetessége a komplex csoport. A komplex
csoport
az
iskola-otthonos
szervezési
forma
jellegzetes
megvalósulása az értelmileg akadályozott tanulókat nevelő és oktató, kollégiumi ellátást biztosító intézményekben. A komplex csoportban az iskolai tanítási órák és foglalkozások mellett bizonyos számú, a KT 53.§ (7) bekezdésében
meghatározott
tanórán
kívüli
foglalkozást,
az
iskola
pedagógusai, az iskolai órákkal komplex szervezésben megtartanak. Az iskolai foglalkozásba beépített tanórán kívüli foglalkozások száma és órarendi beillesztése a tanév rendjének kialakítása során az intézmény éves munkatervében, tantárgyfelosztásában kerül pontos meghatározásra. 8.12. A diákotthoni (napközi otthoni) foglalkozások Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
3óra
3óra
3óra
3óra
2óra
Kötött órakeret 14 óra Évfolyam Mozgás, sport Önkiszolgálás, munka Kulturális fogl. Játék Tanulás Nevelői beszélgetés Kötetlen órakeret 10 óra Irányított szabadfoglalkozás Játék Önkiszolgálás, munka Összesen
1 5 2 4 1 1 1
2 5 2 4 1 1 1
3 5 2 4 1 1 1
4 5 2 4 1 1 1
5 5 2 4 1 1 1
6 5 2 4 1 1 1
7 5 2 4 1 1 1
8 5 2 4 1 1 1
9 5 4 3
1 0 5 4 3
1 1 5 5 2
1 2 5 5 2
1 1
1 1
1 1
1 1
5 2 3 2 4
5 2 3 2 4
5 2 3 2 4
5 2 3 2 4
5 2 3 2 4
5 2 3 2 4
5 2 3 2 4
5 2 3 2 4
5 1 4 2 4
5 1 4 2 4
5
5
5 2 4
5 2 4
52
A tanulócsoportok egyéni fejlesztési szintjének megfelelő tartalommal. A foglalkozások tematikus beosztását a nevelő végzi az éves tanmenet készítésekor.
53
8.13. Rehabilitációs foglalkozások
A rehabilitációs tevékenység a teljes tanítási szakaszt áthatja, az minden órába beleépül. A KT.52. § (6) szerint az intézmény az alapóraszám 15%-nak megfelelő óraszámban külön rehabilitációs foglalkozást köteles szervezni.
A
középsúlyosan
értelmi
fogyatékos
tanuló
részére
a
rehabilitációs órakeret óraszámai tanítási óra keretében szervezhetőek meg, mely óraszám hozzáadódik a (3) bekezdés kötelező óraszámaihoz. Az egyes osztályokban tervezhető rehabilitációs órakeret elosztását az éves munkatervben a munkaközösségek javaslata alapján a nevelőtestület dönti
el,
figyelembe
véve
a
csoportok
összetételét,
az
egyedi
csoportsajátosságokat. A rehabilitációs órakeret elosztása során egy csoportban nem szervezhető a kötelező óraszám 10%-nál kevesebb, illetve 20%-nál
több
rehabilitációs
óra.
A
rehabilitációs
órakeret
figyelembevételével, az adott évre, az órarend megalkotása során a foglalkozást tartó pedagógus dönti el, hogy az alábbiak közül milyen óraként szervezi a rehabilitációs foglalkozást: Mozgás és ritmusfejlesztő rehabilitáció Személyiségfejlesztő rehabilitáció Érzékelés és gondolkodásfejlesztő rehabilitáció Beszéd és kommunikációfejlesztő rehabilitáció Felzárkóztató, ismeretpótló rehabilitáció A rehabilitációs órakeret osztályfokonként
Évfolyam 1.évf. 2.évf.
3 óra 3 óra
3. évf
3 óra
4. évf
3 óra
5. évf
3 óra
6.évf
3 óra
7. évf
4 óra
8. évf
4 óra
54
Teljes évfolyam indulása esetében az összes rehabilitációs óra: 28 óra A rehabilitációs órakeret felhasználása során az órákon diagnosztikus, fejlesztő,
korrektív,
terápiás
eljárások
alkalmazhatók.
A
fejlesztés
folyamatára tervet kell készíteni. 8.14. Az egyéni fejlesztés, felzárkóztatás
A KT 52.§ (11) szerint az összes kötelező {52.§ (3) szerinti} órakeret 10%-a használható fel erre a célra. Az egyéni fejlesztéseket a tanulók közötti különbségek csökkentésére, egyéni
sérülés
specifikus
terápiára
lehet
intézménytípusunkban
felhasználni. Egyéni fejlesztésre használható az összes órakeret (177,5 óra) 10%-a, azaz 18 óra Az egyéni fejlesztésre használható órakeretből 5 órát logopédiai (beszéd) fejlesztésre 5 órát egyéni mozgásterápiára 5 órát állatasszisztált terápiára 3 órát hidro-és lovas terápiára lehet felhasználni. 8.15. A szabadon felhasználható órakeret
A KT. 52.§ (7) szerint az iskola a tanuló igénye és érdeklődése szerint választható ill. nem kötelező foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés,
tehetséggondozás,
speciális,
illetve
kiegészítő
ismeretek
megszerzésére. Az órakeret a tanórán kívüli foglalkozások egy részének megtartására is felhasználható. Ezen foglalkozások terhére kell biztosítani a KT. 1.sz. melléklet, harmadik rész II. 7. szerinti osztályfőnöki és csoportvezetői órákat, valamint a KT 52.§ (9) (10) szerinti sportkört és testnevelés órákat.
55
Az intézményben felhasználható összes óra ebből a keretből
Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
évf évf évf évf évf évf évf évf
%
óra
10 10 10 10 25 25 30 30
2 óra 2 óra 2 óra 2,2 óra 6,3 óra 6,3 óra 8,2 óra 8,2 óra
összesen:
37,4 óra
Ebből kötelezően felhasználandó csoportvezetői tevékenységre: 14 óra Intézményi sportköri foglalkozásra, testnevelésre, gyógytornára: 10 óra (A gyógytornával és a mindennapos testneveléssel) Tánc szakkörre: 2 óra
Zeneszakkörre: 2 óra Sport szakkörre 2 óra Könyvtárra 4 óra Lehetőség szerint Rajz szakkörre 2 óra Számítástechnikai foglalkozásra 1 óra A fennmaradó óraszámot a nevelőtestület döntése alapján évenként kell elosztani, és az éves munkatervben rögzíteni.
56
Az iskola óraszám összesítője: (elméleti) egyéni
komple
szab.fel ebből of.
f.
x
h.
és cs.vez.
3 3 3 3 3 3 4 4
1.6 1,6 1,6 2 2 2 2,2 2,2
14 14 14 14 14 14 14 14
2 2 2,2 2,2 6,3 6,3 8,2 8,2
2 2 2 2 2 2 2 2
26 óra
15,2 óra 112 óra
évf.
köt.ó.
rehab
1 évf 2. évf 3. évf 4.évf 5.évf 6. évf 7. évf 8. évf
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
ösz.
177,5 óra
37,4 óra*
16 óra
összes 42,6 42,6 42,8 45,7 49,8 49,8 55,4 55,4 384,1 óra
Az iskola részletes helyi tanterve a 3 számú mellékletben, az iskolai taneszköz és felszerelési jegyzék a 4. számú mellékletben található meg. 8.16. Személyi feltételek az iskolában
Az iskolában teljesítendő óraszámot, abban az esetben, ha minden csoport működik, az alábbi személyi feltételek szerint lehet ellátni: Túlóra felhasználása nélkül: 1 fő igazgató helyettes 16 fő pedagógus 1 fő könyvtáros – részmunkaidőben Pedagógiai munkát segítő dolgozó 15 tanulónként 1 fő, azaz 6 fő asszisztáló gyermekfelügyelő
57
9. A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERVE 9.1.
Az intézmény működésének jogszabályi alapjai
A készségfejlesztő speciális szakiskola működésének jogi alapjait a KT 27.§ és a SZT. vonatkozó rendelkezései, valamint az iskolatípus általánosan képző szakaszára a 2/2005 (III.1.) OM rendelet középsúlyosan értelmi fogyatékosok készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatására vonatkozó utalások szabályozzák. A kerettanterv az OM honlapján megjelent a Győri Bárczi Gusztáv Iskolai kerettanterv adaptációja. A szakmai tematikát az intézmény által kidolgozott az NSZI által szakértetett és az OM által engedélyezett tematika, valamint a NSZFI által készítetett szakértetett és az OM által engedélyezett tematikák alapján, állítottuk össze. A KT 27.§ (1) határozza meg azt, hogy a szakiskola / a KT 27.§ (9) alapján a készségfejlesztő speciális szakiskola is az/ 9. és 10 évfolyammal és legalább két szakképző évfolyammal működik. Ugyancsak a 27.§ pontosítja a működés egyéb szabályait. A bevezető fejezetben meghatározottakon túli célok és feladatok a készségfejlesztő speciális szakiskolában. A társadalmi rehabilitáció elengedhetetlen útja a társadalomba munkaerő-piaci szinten való beilleszkedés, vagy a mi szakmai területünkön beillesztés (habilitáció). Az elsődleges munkaerőpiacon növendékeink megjelenése esetleges. A másodlagos (támogatott) munkaerőpiacon az értelmi fogyatékos fiatalok gyakran hátrányba kerülnek az egyéb rokkantakkal szemben. Versenyképességük megőrzésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A másodlagos munkaerő-piacra bejutni képtelenek számára is jelentős szerepe van a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésnek, az életminőség javításában, az otthoni, vagy intézményi tevékenységekre
58
való felkészülésben, illetve a munkavégzés és a munkára nevelés személyiség fejlődésére gyakorolt transzfer hatása sem elhanyagolható. A készségfejlesztő speciális szakiskola 9.-10. évfolyamában folyó pályaorientációs, közismereti képzés a NAT ismereti területei szerint a középsúlyosan fogyatékos tanulók számára az elvárhatóan megszerezhető ismeretek teljes skálájában az alapfokú ismeretek befejezését jelenti. A munkavégzés és a munkára nevelés az értelmileg akadályozottak pedagógiájának kezdeteitől fontos része. A
készségfejlesztő
iskolarendszer
legfiatalabb
speciális
szakiskola
intézménytípusa,
a
a
gyógypedagógiai
munkára
felkészítő
tagozatok átalakításával jogszabályi változások következtében jött létre. Egy új struktúra gyakran hordoz kezdeti szabályozásbeli anomáliákat. Ez sajnos fokozottan érvényes erre az iskolatípusra is. A képzési idő a készségfejlesztő speciális szakiskolában, a többi szakképző intézményhez hasonlóan négy év, amiből kettőben közismereti tananyag alapján dolgozunk, és két évfolyamon szakképzés jellegű oktatás folyik. (KT 27.§) A közismereti évfolyamokon nincs jelentősebb probléma azzal, hogy ki és mit tanítson, hiszen a „fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiről szóló 2/2005 (III.1) OM rendelet nagyon szakszerűen és részletesen tartalmazza. A probléma a szakképző évfolyamok tartalmi szabályozásánál jelentkezik. Erre a területre még nem jelent meg a teljes körű tartalmi szabályozás. Az Országos Közoktatási Intézetben, egy munkacsoport elkészítette azt a tantervi ajánlást, ami széles körű publikálásra sajnos nem került, de mi munkánk során tudjuk alkalmazni. Ahhoz, hogy megtervezhessük oktató munkánkat ebben az iskolai szakaszban, számos dolgot át kell gondolnunk. 9.2.
A készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói
Általában a készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóiról az alábbiakat lehet elmondani:
59
Több éve vannak a speciális iskolarendszerben és részesülnek a számukra megfelelő oktatásban. Az iskolai oktatás hatására alapvető ismeretekkel, Ugyanakkor
képességekkel sérülésükből
és
készségekkel
adódóan
rendelkeznek.
képességeikben
jelentősen
elmaradnak ép társaiktól, és ez az elmaradás abszolút mértékben nagyobb is lehet, mint a tanulás megkezdésének időszakában volt.
Figyelmük nehezen leköthető, elkalandozó, emlékezetük bizonytalan, pontatlan, gondolkodásuk a konkrét területeken is alacsony szintű, elvonatkoztatásokra nem, vagy alig képesek. Tanulásukban a spontán tanulás
nagyon
kevés
szerepet
kap.
A
megtanult
ismeretek
alkalmazására más szinten csak segítséggel képesek. Kommunikációjuk alacsony szintű.
Az értelmi akadályozottság létrejöttében szerepet játszó kórképek nagymértékben meghatározzák fejlődésüket és személyiségképüket. Az életkori fejlődés kritikus szakaszát gyakran, az épekhez képest is problémásabban élik meg. Ebben az életszakaszban fejlődésük lelassul, esetleg még visszafejlődést is tapasztalhatunk.
Ugyanakkor nagyon nagy szükségük van arra, hogy tanulási funkcióikat használják,
az
eddig
megtanultakat
gyakorolják
ahhoz,
hogy
a
visszafejlődést megakadályozzuk, a gyors leépülés ellen hassunk.
Nagyon heterogén ez a populáció a megszerzett ismeretek területén is.
Vannak, akik kisebb, nagyobb mértékben, birtokában vannak a kultúrtechnikák használatának
Vannak
olyanok,
akik
ezen
a
területen
nem
szereztek
alkalmazható ismereteket
Egyre inkább találkozunk olyan halmozottan sérült fiatalokkal, akiknek társuló fogyatékossága további speciális problémákat vet fel.
Összefoglalva
megállapíthatjuk,
hogy
a
készségfejlesztő
speciális
szakiskola tanulói sajátos, és nagyon heterogén képességstruktúrával rendelkeznek.
60
9.3.
A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés
sajátosságai A középsúlyosan értelmi fogyatékosok, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatásának célja:
a felnőtt élethez, társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretek, készségek és szokások megismertetése, elsajátíttatása a tanulókkal. Ennek keretében:
a megtanult ismeretek szinten tartását biztosító, közismereti
tananyag
megtanítása,
gyakoroltatása.
egyszerű
betanított
munka,
bedolgozói
tevékenység, vagy az önellátással kapcsolatos tevékenységek megtanítása.
munkahelyen való magatartásformák kialakítása, a balesetmentes, biztonságos tevékenység, és az ezzel kapcsolatos szokások kialakítása.
a környezetben való tájékozódás javítása
A középsúlyosan értelmi fogyatékosok készségfejlesztő speciális szakiskoláiban folyó pedagógiai munka sajátosságai:
Fokozott, differenciálás, egyéni fejlesztési ütem és fejlesztés
A
tevékenységekre
és
konkrét
tapasztalatokra
épülő
ismeretszerzés
Nagy mértékű tolerancia és türelem
A feladatok egyénre szabása és differenciálása
A pedagógus személyes aktív közreműködése a tanulási és a munkafolyamatokban.
Differenciálás a célokban és az elvárható eredményben, a követelményekben
A tanulók számára értelmezhető szöveges értékelés
61
9.4. A szakmai képzés lehetőségei és a törvényes időkeretek
Az időrendi kereteket a Közoktatási törvény határozza meg, Az alap óraszám a Kt. 52.§ (5) bekezdése alapján legfeljebb napi öt, vagy hat, heti átlagban 5,5 óra lehet, amiből kiszámítható, hogy 27,5 órát tervezhetünk egy hétre. Ehhez hozzá adhatjuk a Kt. 52.§ (6) bekezdése szerinti 4 rehabilitációs órát is. Ebből adódik a tematikákban is alapként szolgáló 31 órás tervezési óraszám. Ezen
belül
is
vannak
megkötések.
Kötelezően
megtartandó
közismereti óra a szakképzésben a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet 10§ (7) szerint legalább évi 222 óra. Ez heti hat órát jelent. A közoktatási törvény 27§ (11) bekezdése szerint legalább heti 15 óra gyakorlati képzésben kell részt venni a tanulóknak, de mivel ez a képzés lényege, ajánlott ennél magasabb óraszámot erre használni. Szükséges még néhány órában szakmai elméletet is beilleszteni a tematikába, ahol a munka folyamán használt anyagokról, eszközökről, szerszámokról, a munka folyamatáról és a balesetek megelőzéséről kapnak ismereteket a tanulók. Természetesen ez a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan, de attól adminisztratívan elkülönítve, a tapasztalatokra építve történhet meg a mi tanulóink esetében.
62
9.5.
A közismereti tantárgyak tanításának tartalmi
sajátosságai
Fontos, hogy ne akarjuk most megtanítani azt, amit nem tudtunk az elmúlt tíz évben heti 25 – 30 órában.
Ne, vagy csak kis mértékben tanítsunk új ismereteket, inkább az eddig megtanultak alkalmazását mélyítsük el.
Próbáljunk fokozottan gyakorlatorientált ismereteket tanítani.
Igyekezzünk a mindennapi élet, kiemelten a munkavégzés területén fontos
viselkedési
és
cselekvési
sémákat
megtanítani,
és
gyakoroltatni.
A bevezetőben már említett heterogenitás miatt, nagymértékben differenciáljunk, egészen az egyéni fejlesztési ütem alkalmazásáig.
Vegyük figyelembe a tanulók korlátait. A tanulók egyéni sajátosságai és képességei alapján határozzuk meg a követelményeket.
Javasolt számolás
közismereti és
tantárgyak:
mérési
anyanyelv
gyakorlatok,
és
társadalmi
kommunikáció, ismeretek
és
gyakorlatok, testnevelés és sport, életvitel és egészséges életmódra nevelés.
Igen magas óraszám, heti négy óra juthat a rehabilitációs órakeret szerinti tevékenységekre.
Az alacsonyabb évfolyamokon megszokottak szerinti készségfejlesztés helyett ebben az iskolatípusban az értelmi fejlesztésre is transzferálóan ható kiegészítő tevékenységeket javasolom megvalósítani az egyéni fejlesztés és a rehabilitáció során. Ilyenek lehetnek:
Dramatikus tevékenységek (vers, tánc, bábozás szerepjáték)
Ének,
zenével
kapcsolatos
tevékenységek
(zenehallgatás,
sport
lehetőségeinek
színkottás zenélés)
Sport
(főként
a
speciális
verseny
kihasználása)
Kézműves tevékenységek (agyagozás, kézimunkavarrás stb.)
63
Informatikai eszközökkel kapcsolatos tevékenységek Természetesen
a
tanulók
egyéni
képességeinek
és
érdeklődési körének figyelembe vételével.
A továbbhaladás feltételei a készségfejlesztő speciális szakiskolában: A készségfejlesztő speciális szakiskolában is érvényes az alapfokú iskolában meghatározott „automatikus továbbhaladás” elve, az egyéni szakmai érdekek és a tanuló érdekei szerinti a nevelő testület döntése alapján az évfolyam ismétlése is kezdeményezhető. A szakképző szakasz végén a tematika szerinti záróvizsgán a „Speciális
Szakiskola
és
Készségfejlesztő
Speciális
Szakiskola”
záró
bizonyítványa adható ki. A tankönyvek kiválasztásának elvei a készségfejlesztő speciális szakiskolában A készségfejlesztő speciális szakiskola 9.-10. évfolyamára várhatóan készülnek
a
későbbiekben
cél-tankönyvek.
Ezek
elkészüléséig
segédkönyveket, illetve a más iskolatípushoz írt, de nálunk is használható tankönyveket lehet felhasználni. 9.6. Az előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola óraterve
9.6.1. Készségfejlesztő speciális szakiskola 9.10. évfolyam óraszámai Évfolyamok Fejlesztési terület
Részterület (tantárgy)
óraszámai 9.
10.
Olvasás-írás
4
4
Társadalmi környezet
Társadalmi ismeretek és Számolás-mérés gyakorlatok
2 2
2 2
Életvitel és gyakorlati
Életvitel és gondozási
4,5
4,5
Anyanyelv és kommunikáció
ismeretek
64
Fejlesztési terület
Évfolyamok
Részterület (tantárgy)
ismeretek
óraszámai
Szociális munkatevékenység
4
4
Szakmai előkészítő ismeretek
4
4
2
2
Környezet és
Természeti környezet
egészségvédelem
Művészetek
Ábrázolás-alakítás Ének – zene - tánc
2 1
2 1
Testi nevelés
Testnevelés
2
2
Kötelező óraszám
27,5
27,5
A részletes tananyagot, az óratervet és a követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A készségfejlesztő speciális szakiskola eszközszükséglete a 6. számú mellékletben található. 9.6.2.
Rehabilitációs
órakeret
a
készségfejlesztő
speciális szakiskola 9-10- évfolyamán évfolyam
óraszám
9. évf 10.évf
4,0 4,0
összesen
8 óra
A rehabilitációs órakeret a 9-12 évfolyamban felhasználható egyéni felzárkóztatásra, fejlesztésre, logopédiai kezelésre stb. A rehabilitációs órakeretből 5 óra az alapfokú iskolához átcsoportosítható, vagy délutáni foglalkozáson használható fel. A rehabilitációs órakeret felhasználásáról a nevelőtestület dönt és azt az éves munkatervben rögzíti. Az egyéni fejlesztésre használható két óra egyéni beszélgetésre használandó. 9.6.3.
A szabadon felhasználható órakeret: évfolyam 9.évf 10.évf 11.évf
százalék 45% 45% 5%
65
óraszám 12 12 2
12.évf összesen:
5%
2 28óra
A szabadon felhasználható órakeretet a szakképző évfolyamban csoportbontásra kívánjuk felhasználni. 9.6.4.
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz:
A szakképzés megszerzésére felkészítő szakaszban gyakorlati és elméleti szakképzés történik. A szakképzési tematikák kiválasztásának elvei: - tanulóink számára elsajátítható ismereteket tartalmazzanak - megteremthetőek legyenek a szakképzés személyi és tárgyi feltételei - megszerzett ismereteket a tanulók képesek legyenek életük során alkalmazni - segítse a tanulók társadalmi beilleszkedését - teremtsen esélyt a munkaerő piaci elhelyezkedésre 9.6.5.
Szakképzési tematikák:
A szakképzési tematikákat részben intézményünk munkaközössége készítette és az Oktatási Minisztérium engedélye alapján használjuk fel azokat, részben pedig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által az OM engedélyével kibocsátott tematikákat használjuk fel, úgy, hogy az abban előírt óraszámokat változatlanul használjuk, és a tartalmi munkán sem eszközölünk 10%-ot meghaladó módosításokat. A szakmai képzés tematikái, és az előkészítő szakiskola helyi tanterve a pedagógiai program mellékletében találhatók meg. Kapcsolódó mellékletek:
Takarítói munka, takarítói kisegítő munka központi szakmai modul 7. sz. mell.
Parkápoló központi szakmai tematika 8.sz. mell.
66
Kézi rongyszőnyeg és lábtörlő szövő tematika
9.
sz. mell.
Papírtermék készítés tematika
10.
sz. mell.
Udvaros tematika
11.
sz. mell. 9.6.6.
Végzett tanulók utánkövetése
A szakképzés során figyelemmel kell lennünk arra, hogy az intézmény
befejezése
utáni
tanulóink
milyen
módon
tudnak
a
társadalomba beilleszkedni. Számunkra ez nagyon sajátos feladat, mert többnyire védett munkaerő piacra, vagy családba, szociális intézménybe kerülnek tanulóink. Követésük során elsődleges szempont az, hogy milyen mértékben tudják hasznosítani az intézményünkben tanultakat. 9.6.7.
Személyi feltételek a szakiskolában
A megszilárdító szakaszban 9-10. évfolyam 2 csoport a szakképző szakaszban 2 – 2 csoport indítása esetén. Túlmunka nélkül: 176 órára 9 fő pedagógus 6 tanulónként 1 fő ped. asszisztens= 9 fő
10. A CSOPORTOKBA INTEGRÁLT SÚLYOSAN ÉS HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓK, VALAMINT AZ AUTISTA TANULÓK OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI A több évtizedes gyógypedagógiai tapasztalatok alapján a súlyosan és halmozottan fogyatékos, valamint az értelmi akadályozottság tüneteit
67
mutató autista tanulók az általunk alkalmazott pedagógiai eljárásokkal optimálisan fejleszthetőek. Egyéni sajátosságaikat figyelembe véve, a fejlesztő foglalkozásokon, illetve differenciált óravezetés során kell egyéni bánásmódot alkalmazni esetükben. A
súlyosan,
kultúrtechnikák
halmozottan
megtanítására
fogyatékos
csak
nagyon
tanulók ritkán
esetében és
a
korlátozott
mértékben kerülhet sor. Ezeknél a tanulóknál az egyéni fejlesztés, mozgásfejlesztés, bazális stimuláció eszköztárát kell felhasználnunk. Az autista tüneteket mutató tanulók esetében a kommunikációs gát felszabadítását követően, személyiségstruktúrájuk figyelembevételével a tanulók képesek az értelmileg akadályozott tanulók helyi tanterve szerint a többiekkel együtt haladni. Ezt igazolja az a tény is, hogy az autista tanulók közül a középsúlyos értelmi fogyatékosság tünetét mutatók esetében, minden esetben ezt tekintettük vezető fogyatékossági oknak. A súlyosan, halmozottan fogyatékos, valamint az autista és autisztikus tanulók esetében alkalmazott módszereket és eszközöket a pedagógiai program mellékletében rögzítettük. Csoportbeosztás elvei: Egy csoportban a beintegrált tanulók aránya nem haladhatja meg a csoportlétszám 30%-át. Az integrációt segítő kerettantervi irányelvek a pedagógiai program mellékletében megtalálhatóak. A Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának programja a 12. számú mellékletben, az Autista, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók integrált fejlesztésének programja a 13. számú mellékletben található.
11. AZ ALAPFOKÚ ISKOLAI, ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA
68
11.1. A kollégium működésének jogi alapjai
A kollégium működéséről az 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 32.§ -a 43.§ (2) pontja, a fogyatékos tanulók kollégiumának működésével kapcsolatos speciális szabályokról a 2/2005 (III.1) OM rendelet, a Kollégiumok Országos Alapprogramjának Kiadásáról a 46/2001 (XII. 20.) OM rendelet rendelkezik. 11.2. A kollégiumi felvétel és a működés rendje
Intézményünk kollégiumában elhelyezési lehetőséget biztosítunk minden olyan gyermeknek és fiatalnak, aki az intézményünkben működő óvoda, eltérő tantervű általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola tanulója, és szülője, gondviselője, vagy gyámja kérte kollégiumi felvételét. Ennek következtében intézményünk kollégiumának alapvető részegységei
Az óvoda és az alapfokú iskola kollégiuma
A készségfejlesztő speciális szakiskola szakmai képzést segítő szakkollégiuma.
A kollégiumi felvétel a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kijelölése alapján történik. A kollégium az iskola szorgalmi idejében működik, de tekintettel a gondozottak speciális helyzetére, igény esetén, a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával önköltség számításával táborokat szervezünk.
11.3. A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitűzései
A
kollégiumi
intézmény
nevelési
nevelés
alapelvei
programjának
és
célkitűzései
általános
azonosak
bevezetőjében
az
rögzített
gyógypedagógiai alapelvekkel és gyógypedagógiai nevelési koncepcióval.
69
Az intézmény működési specifikumai, valamint a középsúlyosan értelmi
fogyatékosok
nevelésének
sajátosságai
következtében
intézményünkben a kollégiumi nevelés alapvetően átszövi, a komplex rendszer esetében részben átfedi az óvodai, iskolai és készségfejlesztő speciális
szakiskolai
szabályozása
során
oktatást a
kötött
és
nevelést.
felhasználású
A
kollégiumi
kollégiumi
nevelés
foglalkozások
pedagógiai tartalma az iskola nevelési programjában került szabályozásra. A kollégium hozzájárul az iskolai nevelés és oktatás sikerének biztosításához és azt speciális lehetőségeivel ki is egészíti. A
középsúlyosan
értelmi
fogyatékos
tanulók
szocializációjának
jellegzetessége, hogy a szükséges szokások nem spontán alakulnak ki a tanulókban, hanem azt a mindennapok során folyamatos, tudatos fejlesztéssel, gyakoroltatással kell ezeket kialakítani. A kialakult helyes szokások nehezen rögzülnek, és csak következetes és állandó gyakorlás után interizálódnak a gyermekekben. A kollégium
legfontosabb
feladata
a
szokások
kialakítása
és
elmélyítése. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok problémamegoldó képessége nagyon fejletlen. A speciális pedagógia egyik legfontosabb feladata, hogy olyan jól alkalmazható probléma megoldási sémákat tanítsunk meg a növendékeknek, amelyek a legtöbb általános élethelyzetben jól alkalmazhatók. Ezzel ugyan nem tudjuk minden eshetőségre felkészíteni a tanítványokat, de az élet legtöbb szituációjában jobb eligazodási lehetőséget tudunk biztosítani számukra. Erre is alkalmas szintér a kollégium. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók csak részben képesek önmagukat ellátni. Ebből adódnak a kollégium speciális gondozási és ápolási feladatai. A középsúlyos értelmi fogyatékosság általában egy komplex tünet együttes
(szindróma),
amelynek
összetevői
nem
csak
a
tanulási
folyamatra kiható akadályozó tényezők és az érzékelés működési zavarai lehetnek, de biológiai egészségügyi tüneteket is hordozhatnak. A biológiai és egészségügyi tünetek kezeléséhez a kollégium ápolónői és orvosi segítséget is biztosít. A tünet együttes szimptómája lehet az egyes
70
betegségekre való fokozott érzékenység is, ezért kell fokozott figyelmet fordítani gondozottjaink egészségi állapotára. A központi idegrendszer sérülésének gyakori velejárója a váratlanul bekövetkező görcsroham, ami lehet epilepszia, de lehet más görcskiváltó hatás (pl.: allergia stb.) következménye is. Különösen veszélyesek az éjjel, alvás
közben
felügyelettel
fellépő
ilyen
típusú
az
ilyen
igyekszik
rohamok. rohamok
A
kollégium esetleges
fokozott tragikus
következményeit megelőzni, kivédeni. Ezért éber éjszakai felügyeletet biztosítunk. A készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói, a szakiskolában tanult praktikus ismereteket a kollégiumban is gyakorolhatják, elmélyíthetik. A kollégium programjában és felszereléseiben is szükséges a speciális szakképzés
eszközrendszerének
megfelelő
eszközök
biztosítása.
A
szakkollégiumi rendszer fejlesztése jelenti a garanciát az életre felkészítés, szakmai orientáció és a szakmatanulás sikeréhez. A kollégium akkor működik jól, ha az ott kialakított életmód nem szakad el a természetes élethelyzetektől és életmódtól. Kiemelten így van ez a hétvégeken a kollégiumban maradó növendékek esetében is. A faluban szokásos életmód természetes része az arra igényt tartó tanulók templomlátogatásának, a környező faluközösség egyéb programjain való részvételének biztosítása. Az önkiszolgálás természetes programja az iskolai életnek is. A kollégiumban fokozottan törekedni kell arra, hogy egyéni képességeik szerint az ott élő gyermekek és fiatalok fokozottan aktívan vegyenek részt önmaguk ellátásában, környezetük alakításában, rendben-tartásában, gondozásában. 11.4. A tanulók életrendje, tanulása, szabadidejének szervezése
A kollégium működésének rendje szervesen illeszkedik az iskola működésének rendjéhez. Az óvodai csoport foglalkozásainak szervezése során a felügyeletet és a fejlesztést a foglalkozásokon túl is biztosítani kell.
71
A gondozás, nevelés és foglalkoztatás egysége aktív nevelői magatartást igényel. Az iskola komplex csoportos programjába integráltan épül be a kollégium fejlesztő foglalkoztató rendszere. A komplex csoport 14 órája a kollégium kötött órakeretének felel meg. A fennmaradó 10 órában a gondozás,
ápolás
és
az
önkiszolgálás
feladatait
kell
elvégezni
a
foglalkozásokon. Ez a 10 óra általában már kötetlenebb, mint ami a komplex programba illeszkedik. Megtervezése a felügyeletet ellátó nevelő, vagy szakképzett pedagógiai asszisztens feladata. Nem szabad elfelejteni azt, hogy ha ez a 10 óra nem fedezhető le pedagógus dolgozókkal, a pedagógiai asszisztensek számát ezzel az óraszámmal. (4 csoportonként 1 fő) növelni kell. A kollégiumi időkeretbe illeszkedhet be a nem kötelező óraszámok terhére tartott foglalkozás és szakkör, valamint a kollégiumi órakeret terhére kell biztosítani az egyéb módon nem biztosítható mindennapos testnevelési órák megszervezését is. Amennyiben a csoport nem komplex rendszerű szervezésben tanul a kollégiumi órák beosztása a komplex rendszernek megfelelő tartalommal az abban leírt foglalkozások megtartásával történik, de a kötött kollégiumi foglalkozásokat a tanítási idő után közvetlenül kell megtartani. A kollégiumi foglalkozást gyógypedagógiai tanár irányítása és iránymutatása esetén
vezetheti
gyógypedagógiai
asszisztens,
vagy
szakképzett
gyermekfelügyelő is. A
szakiskola
kollégiumi
foglalkozásait
a
gyógypedagógiai
specializációk, és a mindennapos tevékenységek egységes rendszere kell, hogy jellemezze. A játék, a tanulás és a munka arányos feladatelosztása, az együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés fejlesztése és az egészség megőrzésének eszközrendszere, valamint a szabadidős programok, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás,
felzárkóztatás,
társas
kapcsolatok,
közösségi
tevékenységek, kell hogy lefedjék a csoportonként kötött heti 14 órát és a részben kötött 10 órát.
72
A munkaszervezés során figyelemmel kell lenni az iskolai képzés sajátosságaira
és
azok
megerősítésére
a
szakkollégiumi
rendszer
fenntartására. A kollégiumi csoportok összevonására a hasonló fejlettségi szint, a gondolkodási sajátosságok, az együttes feladatmegoldás szervezése miatt van szükség. A középsúlyosan értelmi fogyatékos fiatalok között a csoportok
kialakítása
csak
úgy
lehetséges
eredményesen,
ha
az
állandóságot, az egymáshoz való alkalmazkodás nélkülözhetetlen igényét is figyelembe vesszük. A szabad és kötött
formájú
foglalkozások
befejeztével a
KT
melléklete szerinti magasabb felügyeleti csoportlétszámok legfeljebb kétkét csoport összevonásával alakíthatók ki, hiszen a nálunk tapasztalható fokozott gondozási igény nagyobb csoportok ellátását nem teszi lehetővé. Az éjszakai éber ügyelet során a kertészetben elhelyezési helyenként 1-1 fő, a kastélyban nemenként és elhelyezési helyenként 1-1 fő teljesít ügyeleti szolgálatot. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, önálló életkezdését segítő tevékenységek: A kollégium működését meghatározó alapelvekben is rögzítettek szerint szükséges fokozott figyelmet fordítani a tanulók egyéni fejlődési ütemét is figyelembevevő fejlesztő tevékenységrendszer kialakítására. Ennek érdekében a kollégiumi foglalkozásokon használhatják a tanulók mindazokat a fejlesztő eszközöket, terápiás termeket, helyiségeket, amiket az iskolai időszakban is használnak. A tehetség relatív fogalom, a mi viszonyaink között is előfordulnak olyan gyerekek és fiatalok, akik egyes területeken a többiekhez képest jobb
teljesítményt
nyújtanak.
Az
iskolához
hasonlóan
és
azzal
együttműködve kell megszervezni azokat a foglalkozásokat, amelyek segítik ezeknek a képességeknek kibontakoztatását. A mi sajátosságaink között természetes dolog az egyenlőtlen fejlődési ütem. Szinte minden tanulónk és szinte minden területen egyéni sajátosságok szerint képes fejlődni. Ugyanakkor előfordul az is, hogy saját fejlődési ütemétől is elmarad a tanuló, betegség, hiányzás, más, esetleg
73
lelki eredetű probléma miatt. Törekedni, kell ilyenkor arra, hogy nem természetes elmaradását mielőbb behozza a tanuló. Ennek segítési lehetősége az egyéni foglalkozás. Egyéni foglalkozások a kollégiumban elsősorban „átfedéses” időszakokban, illetve akkor szervezhetők, ha a csoport egy része más, például szakköri foglalkozáson vesz részt. Növendékeink általában nem lesznek alkalmasak az önálló életvitelre a társadalomban,
de
„megtámogatással”
a részben
jobb
képességűek,
önálló
életet
kis
élhetnek.
segítséggel, A
kollégiumi
foglalkozásokon, kiemelten a hétvégi programokon, különösen törekedni kell arra, hogy gyakorolhassák a gyerekek az önálló és önellátó életformát. Lehetőleg az intézményen kívül szervezett, család-közeli programokkal igyekezzünk előkészíteni a későbbi önállóbb életet.
74
11.5. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató programok
Intézményünkben tanuló növendékeink értelmi defektusuk miatt eleve hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzet egyéb vonatkozásait egységes nevelési elveink következetes érvényesítésével igyekszünk kompenzálni. A diákotthon a hátrányos helyzet enyhítésében az iskola hasonló programjaihoz kapcsolódik. 11.6. A közösségi élet fejlesztése, művelődési és sport tevékenységek szervezése
Az
intézmény
közös
diákönkormányzatot
működtet,
amelynek
szervezési elveiben érvényesül a kollégiumi érdekek érvényesítésének lehetősége is. A közös üzemelésből adódik az is, hogy ünnepeink és egyéb programjaink is közösek. A sport –és kulturális rendezvények is általában közösen kerülnek megszervezésre.
Az
iskolai
sportprogramok
lebonyolításának
ideje
jellemzően a kollégium működési idejére esik. A kollégium dolgozói és az iskola pedagógusai ilyenkor megosztják feladataikat. 11.7. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek
A gyermek és ifjúságvédelem tevékenységi rendszerét szintén az iskola koordinálja. A diákotthon szerepe elsősorban jelző szerep. A kollégium
oldottabb
légköre
gyakran
őszintébb
megnyilatkozásokra
sarkalja a gyerekeket, ahol esetleg olyan sérelmek is felszínre kerülnek, amik másutt rejtve maradnának. Fontos,
hogy
intézkedés
mindig
csak
a
gyermek
érdekében
történjen. Vigyázni kell arra, hogy ne veszítsük el a bizalmát a gyereknek.
75
Az intézkedés diszkrét volta mellett nem elhanyagolható a megelőzés, mint szempont sem. Probléma észlelésekor a diákotthonban dolgozó konzultál az iskolai nevelővel, illetve az intézkedésért felelős dolgozóval, vagy vezetővel. A megtett intézkedésekről tájékoztatni kell a kezdeményező kollégiumi nevelőt is.
76
11.8. A kollégium hagyományai és a továbbfejlesztés terve
A kollégium hagyományrendszere szervesen együtt működik az iskola,
szakiskola
programok
hagyományrendszerével.
a közös működésből
A
közös
ünnepélyek
és
adódó sajátosságok. Az egységes
intézményvezetés örömmel fogad minden olyan ötletet és javaslatot, ami a kollégium működésébe beilleszthető, önálló, vagy részben önálló kollégiumi programot eredményez. 11.9. Az iskolával és a szülővel való együttműködés formái
Az iskola és a kollégium egy komplexumban működik és a komplex csoportokban átfedés is van köztük. A diákotthoni és az iskolai nevelők rendszeresen találkoznak egymással. Munkájuk során alkalmuk van konzultálni a feladatokkal, illetve a gyerekek ügyeivel kapcsolatban is. A szülők képviselete, illetve az iskolaszék is közös az iskolával és a szakiskolával.
A
diákotthoni
nevelők,
különösen
a
gondozásban
közreműködő, pedagógiai munkát segítő dolgozók az azt igénylő szülőkkel szinte napi kapcsolatot tartanak fenn, főként telefonon. A diákotthoni dolgozók részt vesznek az évi három szülői értekezleten. A hétvégén a családokhoz hazautazó tanulókat pedagógiai munkát segítő dolgozók kísérik Szombathelyre, illetve a hét első tanítási napján Szombathelyről az intézménybe. Az utazás költségeit a szülők kötelesek megelőlegezni, de ezt az intézmény által kiállított igazolás alapján a társadalombiztosítás
megtéríti
számukra.
A
kísérő
nevelők
utazási
költségét az intézmény saját költségvetéséből téríti meg. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere. Az intézmény egységes minőségbiztosítási rendszert vezetett be, melynek alapja a vállalt feladatok teljesítésének mérése, valamint az intézmény használóinak megkérdezése az intézmény munkájáról.
77
Az
egyes
intézményegységek
együttműködésének
természetes
része a munka közös kiértékelése és intézkedési terv készítése a hiányosságok
felszámolásáról.
Az
intézmény
kollégiumi
része
működésében leginkább egy bentlakásos szociális intézményhez hasonlít. Esetleges önálló minőségbiztosítási rendszerét is egy ilyen intézményre kidolgozott rendszer adaptált változataként lehetne alkalmazni. 11.10.
A kollégiumi működés óraszámai
A kollégiumban valósan kialakított csoportok számát a mindenkori kollégiumi tanulólétszám határozza meg a komplex szervezésű csoportok kivételével.
kollégiumi
ebből
óra
komplex
óvoda 1. évf. 2. évf. 3.évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. spec. 9. évf. spec. 10. évf. spec. szk. 11. évf. spec szk. 12, évf
14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10 14+10
-14 -14 -14 -14 -14 -14 -14 -14 -14 -
összes:
312 óra
-126 óra*
Évfolyam
felügyelet 17 órától
összes
20-ig 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 126 óra
33 19 19 19 19 19 19 19 19 33 33 33 42
óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra
326 óra
*iskolánál tervezve 11.11. Szükséges dolgozói létszám 1 fő igazgató helyettes 7 fő nevelőtanár(nem komplex csoportok, spec. 8, 9, 10, 11. a -b,12. a- b
78
9 fő pedagógiai munkát segítő munkanapra (9 csoporthoz) 2 fő pedagógiai munkát segítő hétvégére 6 fő éjszakai gyermekfelügyelő 5 fő ápolónő A kollégium dolgozói létszáma alapvetően függ a tantárgyfelosztás szerint indított kollégiumi csoportok számától. Az
eszközszükségletet
a
kollégiumban
tartalmazza.
79
a
14.
számú
melléklet
A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény Pedagógiai programjának felülvizsgálatát követőn a javasolt módosításokat az iskolai diákönkormányzat a 2011. március 30-án tartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. március 31.
Szenczi Krisztina a diákönkormányzat vezetője A Pedagógiai programot az Iskolaszék a 2011. március 29-én megtartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. március 30.
Czédli Csabáné az Iskolaszék elnöke A Pedagógiai programot a tantestület a 2011. március 25-én megtartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. március 29.
Domjánné Éder Marietta igazgató
80
12. MELLÉKLETEK
1. számú melléklet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Általános elvek Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A program célja A program célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákban, óvodai csoportokban, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt - integráltan - megvalósuló óvodai nevelésére. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi
81
a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. c) A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében másmás terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára
82
a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: a) az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, d) az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg. Az autista, autisztikus gyermek Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan segített - kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren
83
töltött idő - különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. Az óvoda helyi nevelési programja Az óvodai fejlesztés során akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha a fejlesztő tevékenység mindig több funkciót érint egyszerre, a gyermek mindig a lehető legtöbb csatornáját” használja tevékenységi során. Játék A gyermeki fejlődés velejárója a játék, amely a gyermek élményeit , vágyait dolgozza fel, amelynek során ismereteket szerez szűkebb- és tágabb környezetéről. Az értelmi sérült gyermek legfontosabb tevékenységű formája a játék, az örömszerző játékos tevékenység. A játék során a gyermeknek lehetősége nyílik átismételni a látott, hallott, tapasztalt dolgokat, rögzíteni az ismereteket. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek játékát fejlettségi szintje határozza meg, legtöbb esetben a gyermek játékára a rakosgatás, pakolás, dobálás, szájba vétel a jellemző. Hiányzik a kíváncsiság, a kreativitás, az alkotókészség, a kezdeményezés, igénylik a felnőtt segítségét, irányítását. A játékot semmilyen más tevékenységi formával nem lehet helyettesíteni. Foglalkozás céljai, feladatai: a játékkedv felkeltése játékeszközök megismerése adekvát játékhasználat megtanítása spontán játék kialakítása gyakorlási lehetőség biztosítása elemi játékcselekvésre funkció, konstrukciós és szerepjáték kialakítása közösségi szokások kialakítása utánzáson alapuló cselekvések megismerése Vers, Mese A mondóka, vers, mese hallgatása a gyermekek legtermészetesebb igénye, lételeme. A gyermekek számára örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség. A versek, mesék világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. A beszélni tanuló gyermek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok alapján spontán, játékos módon alakítja a nyelvet. Ezekhez a spontán tevékenységekhez legközelebb a mondókák, a dúdolók álnak. A mondókák hangokhoz, mozgáshoz és érzelmileg a gyermekkel foglalkozó személyhez kötődnek, amelyek gyakorlása, rendszeres ismétlése során elérhetjük, hogy a gyermek megkedvelje a ritmusokat, mozgásokat és egy idő elteltével utánozza azokat. A mondókákból bontakoztathatjuk ki a verseket, amelyeknél itt is a ritmus és a hangzás az elsődleges. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek a képek, képeskönyvek nézegetésével, a mondókák, ritmusos versikék mondogatásával lép be a mesék, mesekönyvek világába. A versek, mesék összekötése fontos a játéktevékenységgel, a dramatizálással, amelyekhez különféle bábokat használunk fel. A nem beszélő gyermekek kommunikációs fejlesztése augmentatív, alternatív kommunikációval történik. Esetenként több csatornát is alkalmazunk a gyermek képességeihez mérten.
84
Foglalkozás céljai, feladatai: beszédkedv felkeltése, beszédindítás megfelelő motiváltsági szint fenntartása kapcsolatteremtő játékok hallási figyelem felkeltése hangutánzó gyakorlatok artikulációs kézségek kialakítása, fejlesztése ritmusérzék, beszédértés fejlesztése passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése az értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismerése nyelvi jelek befogadása, feldolgozása szociális kapcsolatok felvétele, kialakítása Ének, zene, énekes játék A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek életét végigkíséri a zene, az ének. A zene megnyugtatólag hat, figyelemfelkeltő, motiváló szerepe van. A zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását, szoros kapcsolatban áll a beszéddel, a gyermek számára különös erővel bír az érzelmi hatása. A mozgáshoz kötött dalokkal a közös játék örömét alapozhatjuk meg. Az énekes-mondókák napi szinten történő alkalmazásával a helyes beszédritmus, a hanglejtés, a ritmusfejlesztés gyakorlására nyílik lehetőségünk. A gyermekek hanggal irányítva sok mindent megértenek, ha nem is beszélnek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül, maguk is keltenek zörejeket játékaik során. A hangszerek is fontos szerepet töltenek be az óvodai életben, a gyermekek maguk is megszólaltatják. A zene, a ritmus felold, örömet kelt. Az éneklés, a mozgáshoz hasonlóan legyen mindennapos tevékenység! Foglalkozás céljai, feladatai: érdeklődés felkeltése a zenehallgatás, aktív zenélés iránt környezetük hangjainak megfigyelése ritmusérzék alakítása hangforrás megkeresése hangkeltés különböző tárgyakon egyszerű ritmushangszerek megszólaltatása utánzásra késztetés zene, játék, mozgás, beszéd összekapcsolása a gyermek érzelmi életének alakítása, gazdagítása Rajzolás, mintázás, kézi munka Az ábrázolás elsődlegesen kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, az ábrázoló tevékenység során a gyermek valamit alkot, létrehoz, amelynek során az örömteli cselekvés, az önálló munka a fontos. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek mindezen tevékenységekre önállóan még nem képes, a saját képességeihez mérten meg kell ezekre tanítani. Konkrét, megfogható tárgyak megragadására képes, ezáltal a tevékenységre, az alkotásra felnőtt irányítására, segítségére van szükség, fontos gyakorlatban bemutatni az elsajátítandó folyamatot. A mindennapi tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy a tárgyak tulajdonságai között észrevegye az egyszerű összefüggéseket. Más-más mozdulatokat igényelnek a különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, használatuk során különböző mozdulatokat kell alkalmazniuk. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat, gyurmázással, festéssel, rajzolással, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket. A különböző anyagokkal történő manipuláció során szükséges eljutnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömüket leljék saját alkotásaik létrehozásában. Foglalkozás céljai, feladatai:
85
érdeklődés felkeltése az ábrázolás iránt finommotorika fejlesztése kézhasználat ügyesítése szem-kéz-mozgáskoordináció kialakítása ábrázolás eszközeinek, különböző technikák megismerése helyes ceruzafogás kialakítása testséma fejlesztése téri tájékozódás fejlesztése Mozgás
A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. A mozgás fejleszti a gyermekek motoros képességeit, kedvező hatással van az idegrendszerre, fejlődnek az értelmi, szociális képességek. A mozgás örömforrás, biztosítja a gyermek motiváltságát. Az értelmi sérült gyermek mozgása eltérő fejlődést mutat az ép társaikhoz viszonyítva. Mozgásukra jellemző az ügyetlen, kevésbé harmonikus, bizonytalan mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenek, kialakulatlanok. A rendszeres mozgásos foglalkozások fejlesztik a gyermek testi képességeit, ügyességét, állóképességét, fontos szerepet tölt be az egészség megóvásában. Foglalkozás céljai, feladatai: lelje örömét a mozgásban alakuljon ki a mozgásigénye alapmozgások kialakítása, gyakorlása utánzókészség fejlesztése testséma kialakítása mozgásos önállóság fokozása játékos formában történő általános izomerősítés térbeli tájékozódás fejlesztése mozgáskoordináció fejlesztése Külső világ tevékeny megismerése A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek esetében hiányzik a természetes kíváncsiság, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére mindig felnőtt segítségére van szüksége, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni csak konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan képesek. A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapoznunk. Elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani, apró lépésekre bontjuk a témákat. A természeti és társadalmi környezet megismerése során szükséges , hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a képességeikhez mérten, amelyhez a különböző érzékszerveket, mozgást, játékot fontos beépítenünk. Mindezen ismeretek megszerzéséhez ki kell alakítanunk a megértő, befogadó környezetet, biztosítanunk kell a játékos feldolgozás lehetőségét. Foglalkozás céljai, feladatai: érdeklődés felkeltése a szűkebb-tágabb környezet iránt közvetlen környezetük elemi szintű megfigyelése ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása kialakult közlési formák alkalmazása, fejlesztése figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése természet szeretetére, óvására nevelés Munka jellegű tevékenységek A munka a többi tevékenységi formához hasonlóan játékos jellegű, az örömteli játék hatja át a feladatát végző gyermeket. A munka során konkrét cél kerül előtérbe és a
86
gyermek a tevékenységét a felnőtt, külső irányítása mellett végzi. A munka során a gyermek megfigyeléseket végez, tapasztalatokat szerez környezetéről. Az értelmi sérült gyermekek is szívesen végeznek egyszerű tevékenységeket, „segíthetnek” a felnőtteknek vagy társaiknak. Az egy-egy mozdulatot igénylő „hozd ide!”, „vedd fel!” feladatoktól fokozatosan jutunk el az összetett tevékenységek végzéséhez. Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők megtanulása. Foglalkozás céljai, feladatai: önkiszolgálásra nevelés/ étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság, öltözés, vetkőzés, önálló feladatok/ legyen együttműködő önkiszolgálásnál önállóság elérésének kialakítása képességeikhez mérten napirend kialakítása, elfogadása alapvető higiénés szokások kialakítása helyes viselkedési formák elsajátítása hagyományok, ünnepek kialakítása Tanulás Az óvodás korban a tanulás és a játék nem különítetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanuláshoz meg kell keresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. A tevékenységi formák a gyermek számára olyanok legyenek, hogy az minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel megtudja oldani. Az értelmi sérült gyermek tanulása egyrészt spontán történik de lényegében játékos formában megszervezett tevékenységek. A tanulás szerves részét alkotja a nevelés folyamatának, amely alapját képezi a gyermek és a vele foglalkozó felnőtt kölcsönös kapcsolatának. A játékos tanulás áthatja az óvodai nevelés foglalkozásainak minden területét, a képességek, a magatartás, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzés egyaránt magába foglalja. A tanulási folyamat során nagy szerepet tulajdonítunk az utánzásnak. Sok esetben a csecsemő és kisgyermekkori fejlődés hiányosságait próbáljuk meg pótolni azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az óvodai nevelés programjába. A gyermekek továbbhaladási lehetőségeit tekintve szükséges az alapok hiányának pótlása. A tanulás módszereinek alkalmazásakor figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait és értelmi fogyatékosságának mértékét. Foglalkozás céljai, feladatai: ismeretszerzés módszereinek, eszközeinek megismerése biztonság és kölcsönösség megtapasztalása, megteremtése együttjátszás, együttélés megismerése értelmi képességek kibontakoztatása, fejlesztése ismeretek alkalmazása érzelmi élet gazdagítása kapcsolatteremtő képesség fejlesztése
2. számú melléklet Az óvoda programjához szükséges helyiségek, eszközök felszerelések: ÓVODA I. HELYISÉGEK
87
Eszközök, felszerelések csoportszoba tornaszoba logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba játszóudvar
Mennyiségi mutató gyermekcsoporton ként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
gyermekcsoporton ként 1
gyermekmosdó, WC
gyermekcsoporton ként 1
elkülönítő szoba
fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában minden esetben helyben kell kialakítani fogyatékos gyermeket nevelő óvodában
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
gyermeköltöző
Kiszolgálóhelyisége k felnőttöltöző
Megjegyzés
közterületen, iskolában is kialakítható, ha biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi
épületenként 1
a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnőttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések 1. Csoportszoba óvodai fektető
gyermekszék
gyermekasztal
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
gyermeklétszám szerint 1
gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám figyelembevételével
88
mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látásés középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács) mozgássérült, látásés középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével mozgássérült, látásés középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes,
egyszemélyes óvodaasztalok fényvédő függöny szőnyeg
játéktartó szekrény vagy polc fektetőtároló
élősarok állvány hőmérő óvodapedagógusi asztal felnőttszék eszköz-előkészítő asztal textiltároló szekrény edény- és evőeszköz-tároló szekrény szeméttartó
ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonként , a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben csoportszobánként 2, fogyatékos gyermek esetén további 1 valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1
ha elhelyezésére a csoportszobán kívül nincs más lehetőség
gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1
2. Tornaszoba tornapad 2 tornaszőnyeg 1 bordásfal 2 óvodai 1 többfunkciós mászó készlet egyéni fejlesztést három gyermek ha az óvoda fogyatékos szolgáló speciális egyidejű gyermeket nevel; a nevelési felszerelések foglalkoztatásához programban foglaltak szerint 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság nevelési programban foglaltak típusának szerint megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel tükör 1 asztal 1 szék 2 egy gyermek, egy felnőtt szőnyeg 1 4. Játszóudvar kerti asztal gyermekcsoportonként 1
89
kerti pad
gyermekcsoportonként 2
babaház
gyermekcsoportonként 1
udvari homokozó
gyermekcsoportonként 1
takaróháló
homokozónként 1
a homokozó használaton kívüli lefedéséhez
III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
egyéni tisztálkodószerek
felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 mosdókagylónként 1
tisztálkodófelszerelések fésűtartó törülköző abrosz takaró ágyneműhuzat, lepedő
Megjegyzés fésű, fogmosópohár ruhakefe, szappantartó
fogkefe, körömkefe,
csoportonként 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 asztalonként 3 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 3-3
IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések szennyesruhatároló mosottruha-tároló mosógép centrifuga vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök kerti munkaeszközök,
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként (székhelyen és
ha a mosás helyben történik ha a mosás helyben történik
ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna
90
szerszámok hűtőgép porszívó
telephelyen) 1-1 épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2 épületenként 1
91
V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle gyermekcsoporton csoportszobai és udvari eszközök játékformák ként a gyermekek külön-külön (mozgásos játékok, 30%-ának szerepjátékok, megfelelő építő-konstruáló mennyiségben játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, gyermekcsoporton csoportszobai és udvari eszközök mozgásfejlődést ként a külön-külön segítő, gyermeklétszám mozgásigényt figyelembevételéve kielégítő eszközök l ének, zene, énekes gyermekcsoporton az óvoda nevelési programja szerint játékok eszközei ként a gyermeklétszám figyelembevételéve l az anyanyelv gyermekcsoporton az óvoda nevelési programja fejlesztésének, a ként a gyermekek szerint; képeskönyvekből, képes kommunikációs 30%-ának mesekönyvekből képességek megfelelő gyermekcsoportonként legalább 15 fejlesztésének mennyiségben féle 3-3 példányban eszközei értelmi gyermekcsoporton az óvoda nevelési programja szerint képességeket ként a gyermekek (érzékelés, észlelés, 30%-ának emlékezet, megfelelő figyelem, képzelet, mennyiségben gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló gyermekcsoporton az óvoda nevelési programja szerint tevékenységet ként a fejlesztő (rajzolás, gyermeklétszám festés, mintázás, figyelembevételéve építés, képalakítás, l kézimunka) anyagok, eszközök a természetigyermekcsoporton az óvoda nevelési programja szerint emberi-tárgyi ként a környezet gyermeklétszám megismerését figyelembevételéve elősegítő eszközök, l anyagok munka jellegű gyermekcsoporton az óvoda nevelési programja szerint
92
tevékenységek eszközei
ként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó) óvodánként 1 televízió óvodánként 1 magnetofon három csoportonként 1 diavetítő épületenként 1 vetítővászon épületenként 1 hangszer óvodánként (pedagógusoknak) (székhelyen és telephelyen) 1 hangszer gyermekcsoporton (gyermekeknek) ként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben egyéni fejlesztést gyermekcsoporton szolgáló speciális ként felszerelések a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben
az óvoda nevelési programja szerint az óvoda nevelési programja szerint
fogyatékos gyermeket nevelő óvodában; a nevelési programban foglaltak szerint
VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
1. Beszédfogyatékoso k tükör 120x180 cm logopédiai alapkészlet
Megjegyzés
csoportonként 1 csoportonként 1
VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések ételminta-vétel (üvegtartály) készlet mentőláda gyógyszerszekrény (zárható) munkaruha
Mennyiségi mutató óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 a Munka Törvénykönyve, valamint a
Megjegyzés amennyiben étel kiosztása folyik a közegészségügyi előírások szerint a közegészségügyi előírások szerint
93
védőruha
tűzoltó készülék
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
3. számú melléklet Az alapfokú iskola helyi tanterve Készült az OM honlapján közzétett Győri Bárczi Gusztáv iskola kerettantervi javaslatának a Budapesti Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola által készített és a 2/2005 (III. 1.) OM rendelet szerint átdolgozott kerettantervi javaslata alapján. A tanterv készítésének alapelvei: Az értelmileg akadályozott gyermekek képességstruktúrája és fejlődési tempója különböző. Ezért az egységes tanterv készítésénél a tananyag kiválasztásában, ütemezésében és az elvárt teljesítmény meghatározásában egy általánosan követhető fejlesztési utat jelölünk ki, mely alapján a gyakorló pedagógus a helyi sajátosságokhoz és tanítványainak képességeihez igazodva tudja megszervezni a pedagógiai tevékenységét. A tanterv alajpa az értelmileg akadályozottak pedagógiája és a differenciáló, individualizáló tevékenységek tapasztalatai. Az integrált oktatásban tevékenykedő pedagógusok számára e kerettanterv irányvonalat és viszonyítási rendszert nyújt az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztéséhez. Az iskolai képzés célja: 94
Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése esetén a nevelés és oktatás elsődleges célja a személy harmonikus társadalmi beilleszkedése. Ennek értelmében a pedagógiai tevékenység a tanuló optimális fejlődése szempontjából a képességek és lehetőségek figyelembe vételével, a tananyag és az elvárások rugalmas, differenciált kezelésével a személyiség egészének fejlődését szolgálja. Az iskolai képzés feladatai: képességstruktúra feltérképezése pedagógiai diagnózis alapján történő célirányos képességfejlesztés a tanuló emocionális igényeinek figyelembevétele, folyamatos motiváció és emocionális fejlesztés a szocializációs folyamatok alapjainak biztosítása, támogatása cselekvés alapú, gyakorlatorientált képzés az életvezetési technikák gyakorlása, a felelős, önálló cselekvés támogatása reális énkép, önismeret kialakulásának elősegítése, a kiemelkedő képességek hangsúlyozásával pozitív önértékelés alapjainak megteremtése és annak megerősítése Az általános iskolai képzés során az intézményi környezet és a pedagógiai munka olyan speciális fejlesztési közeget biztosít a tanuló számára, melyben mindvégig egyéni képességeihez igazodó feladatrendszerben motiválja az önálló, konstruktív megnyilvánulások érvényre juttatását és a társas kapcsolatok kiépítésének folyamatát. A tananyag kiválasztásának és elrendezésének szempontjai: A tanterv az értelmileg akadályozottak pedagógiájának módszertani alapelveit figyelembe vevő intézményes képzés alapja. A tananyag kiválasztásánál és elrendezésénél a konkrét élethelyzetekben gyakorolható, alkalmazható tudás szemléletes, folyamatos ismétléssel megszilárduló, fokozatos bővítése kerül középpontba. A játéktevékenység nem csupán motivációs jelleggel jelenik meg a képzés során, hanem átszövi a fejlesztő foglalkozások menetét. A játék érzelmeket, képzeletet, gondolkodást mozgósító ereje ad a gyermek számára értelmezhető cselekvési közeget. A tantárgyak elsődleges célja a képességfejlesztés, ezért a célzott átfedések elengedhetetlenek az egyes fejlesztési területek és tantárgyak között. Tanulásszervezési elvek: A csoportok korosztály szerinti kialakítása és az értelmileg akadályozott tanulók képességeiben mutatkozó nagyfokú eltérések miatt a foglalkozások 95
differenciáltan, egyéni képességeket szem előtt tartva zajlanak. A fejlesztés eredményesebb a heterogén csoportokban. A differenciált csoportmunka mellett megjelenik a képességszint szerinti kiscsoportos és egyéni fejlesztés, mely a pedagógusok összehangolt tevékenységével hatékonyabbá teszi az iskolai képzést. Elvárt teljesítmények: Értelmileg akadályozott tanulók csoportos iskolai képzése elsősorban korosztályi felosztásban történik, ezért a különböző részképességek, általános intellektuális színvonal és szociabilitás tekintetében sem számolhatunk homogén csoportokkal. Az elvárt teljesítmény minden esetben a tanuló egyéni képességeihez viszonyítva értelmezhető. A tanuló optimális fejlődése érdekében szükséges kialakítani egy általános viszonyítási rendszert, melynek figyelembevételével mérlegeljük fejlődésének menetét. Az évfolyamok közti továbbhaladást elsősorban emocionális és szocializációs szempontból mérlegeljük. Amennyiben a tananyag elsajátításának nehézségeit a képességek fejlődésének nagyfokú elmaradása okozza, de a tanuló emocionális, szocializációs érdekeit a továbbhaladás szolgálja, úgy nem az évfolyamismétlés, hanem a differenciálás mellett az egyéni fejlesztés hangsúlyossá tétele indokolt a fejlesztésben. Ellenőrzés, értékelés: Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai teljesítményének értékelése során a gyermek önmagához mért, adottságait, egyéni képességeit figyelembe vevő viszonyítási rendszerben gondolkodunk. Képességeinek fejlődését, ismereteinek, jártasságainak gyarapodását, magatartását, attitűdjét figyeljük meg és vetjük össze az egyénre szabott elvárt teljesítménnyel. A képességek, készségek fejlődését folyamatos diagnosztikus méréssel és ehhez illeszkedő fejlesztési eljárásokkal követjük. Az értékelés a feltárt fejlődési jelenségek alapján kitűzött pedagógiai célok, feladatok, kiválasztott eszközök és eljárások vizsgálatát jelenti, melyek indokoltsága, hatékonysága, eredményessége a tanuló fejlődésére gyakorolt hatásban mérhető. Az értelmileg akadályozott gyermekek értékelése a fejlődés szempontjaira és nem a hiányosságok leírására alapoz, ezért lehet ösztönző erejű a gyermek és az őt nevelő család számára. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai: A tankönyv A tankönyv figyelemfelkeltő külsejű, jó minőségű papírból készült, igényes nyomdai termék, jó kötésben. 96
Tartalmazzon könnyen értelmezhető, lényegmegragadó ábrákat (melyek, egyértelműek, lehetőleg jól másolhatók, nagyíthatók) A szöveg betűtípus (méret, forma) és tartalom szempontjából is illeszkedjen a gyógypedagógiai elvárásokhoz. A tananyag feldolgozásában illeszkedjen a módszertani szabályokhoz, legyen könnyen áttekinthető. Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épülve, kapcsolódó feladatlap melléklettel, vagy munkafüzettel dolgozzák fel a tananyagot. A tanulást segítő kézikönyvek sok ábrával segítsék elő a megfigyelést, a folyamatok és történések megértését. Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. Differenciált tankönyvek előnyben. A taneszköz A taneszközök kiválasztásának elsődleges szempontja, hogy életkori és fejlődésbeli sajátosságokhoz igazodva felkeltse a tanuló érdeklődését, cselekvésre ösztönözze. Segítse elő a pedagógiai feladat elvégzését, tegye könnyebben feldolgozhatóvá a tananyagot. A játéktárgyak legyenek esztétikus külsejűek, jó minőségűek, könnyen tisztíthatóak. A mindennapi élet használati tárgyai és a sportszerek kiválasztásában a balesetvédelmi szempontok álljanak előtérben, rendszeres karbantartásuk, ellenőrzésük elengedhetetlen. A speciális gyógypedagógiai taneszközök és terápiás kellékek kiválasztását és használatát a módszerben járatos szakember végezze. Az eszközök legyenek jó minőségűek., több témához felhasználhatóak.
97
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8. ÉVFOLYAM Évfolyamok óraszámai Bevezető Kezdő Alapozó Fejlesztési terület Részterület szakasz szakasz szakasz 1. 2. 3. 4. 5. 6. Olvasás-írás 3 3 előkészítése Anyanyelv és Olvasás-írás elemei 4 4 4 4 kommunikáció Beszédfejlesztés és 4 4 4 4 4 4 környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 2 2 Társadalmi környezet Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés 2 3 3 3 elemei Önkiszolgálás 2 2 1 Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel és gondozási 2,5 3,5 3,5 ismeretek Környezet- és Természeti környezet 1 1 egészségvédelem Ábrázolás-alakítás 2 2 2 2 2 2 Művészetek Ének-zene-tánc 2 2 2 2 2 2 Játékra nevelés 2 2 2 2 Testi nevelés Mozgásnevelés 3 3 3 3 3 3 Testnevelés Kötelező óraszám
20
20
20
Fejlesztő szakasz 7. 8. 5 5 -
-
2
2
-
-
4
4
-
-
5
5
2
2
2 2 -
2 2 -
3 22,5 22,5 22,5 25
A témakörök tartalmi feldolgozásánál, valamint a tanulóktól elvárt teljesítményben megjelenő tevékenységi szintek magyarázata. Együttműködéssel: A tevékenység közben passzív közreműködő, nem ellenkezik, mozdulataival igyekszik segíteni. Segítséggel: A tevékenység végzése közben a felnőtt aktív közreműködésére, segítségére, támogatására van szükség. Részfolyamatokat önállóan is elvégez. Irányítással: A felnőtt felügyelete mellett, szóbeli útmutatás, tanácsadás vagy nonverbális jelek mellett végzi a tevékenységet. Önállóan: A felnőtt jelenlétében végzi a tevékenységet, de nincs verbális útmutatás. 98
3 25
ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Olvasás-írás előkészítése (1–2. évfolyam) Cél Az olvasás-írás elsajátításához szükséges alapkészségek fejlesztése: az érzékelés és észlelés (vizuális, akusztikus, mozgásos és szeriális), a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a verbális és nonverbális kifejezőkészség területén. Feladatok A tanulók képességeinek figyelembevételével a tantárgy tanításához szükséges alapkészségek folyamatos kialakítása. A tantárgyi koncentrációra építve a készségek kialakítása. A tanuló értelmi képességeihez alkalmazkodva érdeklődésének felkeltése változatos feladatokkal. Az íráshoz szükséges finommozgások fejlesztése. A tanuló pozitív jellemvonásainak megalapozása (rendszeresség, pontosság, társak megbecsülése). A feladatokhoz való pozitív hozzáállás, a feladatok elfogadásának és a feladattartás segítése. Óraszámok Évfolyam 1. 2. Heti óraszám 3 3 Éves óraszám 111 111 Témakörök Témakör
Évfolyam 1.
Beszédfejlesztés
2. ×
×
Térorientációs gyakorlatok Vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása × A finommozgások előkészítése az íráshoz Szem-kéz koordinációjának fejlesztése ×
×
×
×
×
×
Emlékezet-, gondolkodás-, figyelemfejlesztés 99
×
×
×
1. évfolyam Témakör
Tartalom
Beszédfejlesztés Beszédtechnika fejlesztése: légzésgyakorlatok utánzással, a helyes légzéstechnika kialakítása. Hallásdifferenciáló készség fejlesztése: játékos hangutánzások segítséggel (állathangok, társak hangja, a környezet tárgyainak hangja). Egyszerű hangforrások felismerése. Ritmusérzék fejlesztése együttműködéssel. Egyszerű mondókák, versek mozgással, játékkal kísérése. Szókincsbővítés segítséggel. Közvetlen környezetében lévő személyek, tárgyak kiválasztása megnevezés alapján. Kommunikációs készség fejlesztése segítséggel, játékos formában. A mindennapi tevékenységek lejátszása szituációs és szerepjátékokban. Térorientációs gyakorlatok Téri relációk felismerése, létrehozása. Relációs fogalmak: alá–fölé, alatt–fölött, előtt, mellett. Irányok: le–fel. Vonalvezetési gyakorlat, Segítséggel formaalakítás, mozgással (járás, futás) padlóra iránymozgás, íráskészség rajzolt alakzatok körbemozgása, majd lefedése tárgyakkal. megalapozása A finommozgások tulajdonságok előkészítése az íráshoz
Ismerkedés a tárgyakkal: a tapintással érzékelhető megismerése (forma, szilárdság) együttműködéssel.
Szem-kéz Labda gurítása, dobása, elkapása, golyó koordinációjának gyöngy, gomb, apró tárgyak összegyűjtése dobozba, fejlesztése rakosgatás együttműködéssel. Soralkotás: balról jobbra iránytartással. Függőleges irányú soralkotás tárgyakkal (fentről lefelé) iránytartással. Festés: szivaccsal, tenyérrel, ecsettel. Homokba, padlóra rajzolás. Nyomdázás krumplival. Emlékezet-, Segítséggel rövid szavak utánmondása. Tárgyak megfigyelése, gondolkodás-, megnevezése. figyelemfejlesztés Mondókák együttmondással. 100
2. évfolyam Témakör
Tartalom
Beszédfejlesztés Beszédtechnika fejlesztése: együttműködéssel légzéstechnika további gyakorlása, játékos ajak- és nyelvgyakorlatok, szívó- és fúvógyakorlatok. Magánhangzók felismerése szájállásról. Hallásdifferenciáló készség fejlesztése: egyszerű hangforrások felismerése, megkülönböztetése. Szótagok utánmondása játék közben, segítséggel. Rövid–hosszú, halk–hangos differenciálása. Ritmusfejlesztés: mondókák, versek, kiszámolók letapsolása, kopogása, gyors–lassú. Szókincsbővítés: tárgyak, tárgyképek kiválasztása megnevezés alapján (emelkedő elemszámmal). Tőmondatok alkotása cselekvéshez kötötten. Azonos keresése segítséggel (elszórt tárgyak közül azonos tárgyak keresése). Képes lottó, képes dominó. Kétfelé vágott képek egyszerű, összeillesztése. Anyanyelvi, irodalmi élmények: versek, mondókák együttes elmondása mozgással, mozgásos játékkal kísérése. Képeskönyvek nézegetése. Mesék: 2-3 epizódból álló egyszerű mesék meghallgatása. Kommunikációs készség fejlesztése segítséggel: a mindennapi tevékenységek lejátszása szituációs és szerepjátékokkal. A szabályok alkalmazása, betartása. Térorientációs gyakorlatok Lateralitás: szívdobogás (bal), bemutatkozás (jobb) (segítséggel). Relációs fogalmak: előtte, közben, mögötte, utána. Vonalvezetési gyakorlat, Vonalvezetési gyakorlatok segítséggel homokban, padlón iránymozgás, íráskészség krétával, zsírkrétával. A helyes ceruzafogás kialakítása. megalapozása Álló–fekvő vonalak vázolgatásának gyakorlása. Írómozgás: balforgású csigavonal, fészek rajza. Átírás, csőbeírás, vonalfolytatás. Lendületes írásmozgás átírással. A helyes testtartás kialakítása. A finommozgások Tapintással érzékelhető tulajdonságok megismerése (hideg–meleg, sima–érdes). előkészítése az íráshoz Gyurmázás: gömbölyítés–lapítás, hengerítés, nyújtás. 101
Segítséggel: ujjtorna – csipegetések, ujjmondókák. Szem-kéz Gyöngyfűzés szabadon, segítséggel. Gombolás, toronykoordinációjának építés kockából. Tárgyak pörgetése. Soralkotások (elefejlesztése je–vége fogalmának kialakítása, balról jobbra) kétféle elemből. Emlékezet-, Segítséggel rövid szavak uránmondása, tárgyak meggondolkodás-, figyelése, megnevezése, letakarás után a hiányzó tárgy figyelemfejlesztés megnevezése (1-2 tárgy). Rövid versek, mondókák tanulása együttmondással. Elvárt teljesítmény A beszédszervi gyakorlatok végzésénél legyen együttműködő. Legyen képes állathangok utánzására, társai hangjának, valamint a környezetében lévő zörejek felismerésére. Kapcsolódjon be irányított csoportos tevékenységekbe. A feladatok elvégzésénél törekedjen a szabályok betartására. Ismerje fel a soralkotás ritmusát, próbálja meg utánozni azt (segítséggel). Ismerkedjen az irányokkal: fentről le, balról jobbra, utánzással alkalmazza azokat. A téri relációkat – megnevezésre – segítséggel alkalmazza. Segítséggel használja a különböző íráseszközöket. Gyakorolja a helyes ceruzafogást. Legyen képes a tanult mondókákat, verseket, dalokat a csoport tagjaival együtt elmondani. Olvasás-írás elemei (3–8. évfolyam) Cél Folyamatosan fejleszteni az olvasás-íráshoz szükséges készségeket, képességeket. Megalapozni a fogalmi gondolkodást. Egyszerűbb, könnyen érthető szöveget elolvasni, értelmezni, néhány egyszerűbb szöveget leírni. Az elsajátított olvasási technikával olyan képességeket kialakítani, amelyek a tanulót hozzásegítik a kommunikációs eszközök használatához, a mindennapi életbe való beilleszkedéshez. Feladatok Olvasás-írás elsajátításához szükséges készségek és képességek egyénre szabott fejlesztése. Az elemi szintű fogalmi gondolkodás továbbfejlesztése. A tanuló segítése életközegében való tájékozódásban, környezete megismerésében, a kialakított képességek gyakorlati alkalmazása segítséggel. Óraszámok 102
Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám
3. 4 148
4. 4 148
4. ×
5. ×
5. 4 148
6. 4 148
7. 5 185
8. 5 185
6. Beszédfejlesztés × Térorientációs gyakorlatok × A finommozgások előkészítése az íráshoz x Szem-kéz koordinációjának fejlesztése x Íráselemek tanítása x x Betűtanítás x x x x
7. × × x x
8. × ×
× ×
×
×
×
x
x
x
x
x
Írás Olvasás Értő olvasás
× × ×
× ×
Témakörök Témakör
3. évfolyam Témakör
Évfolyam 3.
×
× ×
× ×
× ×
× ×
×
Tartalom
Beszédfejlesztés Beszédtechnika fejlesztése, a beszédszervek további ügyesítése (ajak-, nyelvgyakorlatok). Zöngés–zöngétlen hangok megfigyelése (nyakra tett kézzel). Tárgyak, tárgyképek nevéből az első hang kiemelése. Ritmusfejlesztés: ritmusok letapsolása, kopogása, szavak ritmizálása, ritmikus sorok kirakása tárgyakkal, képekkel, a kirakott sorminta leutánzása (2 elemből). Szókincsbővítés, fogalmi szint fejlesztése: tárgyak, tárgyképek csoportosítása, azonos keresése: szín, méret, forma szerinti csoportosítás (minta és megnevezés alapján). Több részre (3-4) vágott kép összeállítása képről, irányított kérdésekkel mondatalkotás. Anyanyelvi, irodalmi élmények: rövid mesék meghallgatása, lejátszása dramatizálással, bábokkal, a verbális emlékezet fejlesztése. Térorientációs gyakorlatok Elöl–hátul, függőleges-vízszintes fogalmának érzékeltetése. Lateralitás: bal-jobb tudatosítása, begyakorlása. Tárgyak sorba rendezése balról jobbra – sor eleje, vége, közepe fogalom kialakításának megkezdése, gyakorlása. A finommozgások Ujjgyakorlatok, bal-jobb irányok felismerése és megkülönböztetése síkban 103
előkészítése az íráshoz megalapozása.
Vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség
Szem-kéz Íráselemek. Soralkotások két elemből (pálcika, korong) koordinációjának balról jobbra. Képolvasás: sorok, oszlopok olvasása. fejlesztése. Íráselemek tanítása Álló egyenes, fekvő egyenes, ferde, „c”-vonal, körvonal, alsó ívelésű vonal, felső ívelésű vonal, horogvonal, felső hurokvonal, alsó hurokvonal, jelölés színekkel. Íráselemek vázolása, átírása utánzással. Írásjelek írása sorközbe, majd segítséggel vonalrendszerbe. a, i, í, o, ó, m, l Betűtanítás Hangkihallási gyakorlatok, hang egyeztetése ajakállással . (magánhangzó), szógyűjtés adott hanggal, hangleválasztás szókezdő helyzetben, hang felismerése szavakban, hanghelyzetek, jelölésük (eleje-vége), hang-, betűegyeztetés, adott betű keresése betűsorban, adott betűhöz tárgyképek gyűjtése. Olvasás Összeolvasás a tanult betűkkel, hangösszevonási gyakorlatok kép segítségével. Összeolvasás, összeolvasási gyakorlat vízszintes és függőleges sorokban. Összeolvasás: az új hang a szótag elején. Szótagok, szavak egyeztetése tárgyképpel (egytagú kétbetűs szavak, kéttagú négybetűs szavak), szótagolvasás gyakorlása vízszintes és függőleges sorokban. Versek, mondókák tanulása. Írás A tanult betűk írása: az írott betűforma tanítása az íráselemek metódusa szerint történik. Írás füzetbe előírás után, másolás tábláról, kétbetűs szótagok írása, másolása írottról írottra, betűk írása diktálásra. A betűk időtartama, ejtésük, jelölésük. 4. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Beszédtechnika további fejlesztése. Hallási differenciáló gyakorlatok: zöngés-zöngételen gyakorlása, különböző hanghelyzetek felismerése: szó elején, végén, „benne”. Ritmusfejlesztés: többtagú szavak letapsolása, kopogása. Szókincsbővítés: fogalmi szint fejlesztése, 3-4 képből álló képsor kirakása, szógyűjtés, mondatalkotás.
104
Térorientációs A tanult téri helyzeteket ismerje fel, nevezze meg, egyeztetve gyakorlatok alkalmazza. Irányok transzformálása síkra. e, v, u, ú, t, á, s, p. Betűtanítás: Hiányzó betűk, szótagok pótlása, hárombetűs szavak kirakása diktálásra, mondatkezdő betűk, nevek jelölése pirossal, mondatvégi írásjel alkalmazása. Olvasás Szöveges tárgy–kép–szó egymáshoz rendelése, szó és kép egyeztetése, szó–mondat–kép egyeztetése, adott szóval mondatalkotás, tőmondatok olvasása, hárombetűs szavak olvasása, értelmezése. Versek, mondókák tanulása. Írás A tanult betűk írása sorközben, betűk, szótagok, szavak másolása, betűk, kétbetűs szavak írása, diktálásra. Elvárt teljesítmény Legyen képes segítséggel felismerni a tanult hangot a szó közben, szó végén, tudja letapsolni az adott szavakat. Tudjon adott szóval – segítséggel – mondatot alkotni. Legyen jártas a téri orientációk elnevezésének felismerésében. Egyéni képességeinek megfelelően ismerje fel a tanult betűket. Legyen képes a tanult betűt tudásszintjének megfelelő módon másolni, önállóan írni. Legyen képes az ismert képeket és szavakat egymáshoz rendelni. 5. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Helyes artikuláció, időtartam, hangsúly, hanglejtés, hangerő. Szókincsbővítés: több képből álló képsor kirakása, szógyűjtés, mondatalkotás képekről (4-5). Térorientációs gyakorlatok Tanult téri helyzetek folyamatos gyakorlása, transzformálása síkra egyre nagyobb önállósággal, (közel–távol, itt–ott). ö, ő, c, é, k, ü, ű, f, b, z Betűtanítás: Szótagok, szavak kirakása, hiányzó betűk, szótagok pótlása, két szótagú szavak írása, mondatkezdő betűk, nevek jelölése. Mondatvégi írásjel: kérdőjel.
105
Olvasás Két szótagú szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése, szöveges tárgy–kép–szó egymáshoz rendelése, szó–kép, mondat–kép egyeztetése, adott szóval mondatalkotás, versek, mondókák tanulása. Írás Tanult betűk írása sorközben, szavak, rövid mondatok másolása, betűk, rövid szavak írása diktálásra, betűk másolása nyomtatottról írottra. Elvárt teljesítmény Egyéni képességeinek megfelelően ejtse a hangokat, a szavakat. Tudjon a képekről egyéni képességeinek megfelelően mondatot alkotni. Használja segítséggel a téri orientáció elnevezéseit, alkalmazza azokat. Az elsajátított olvasási szintnek megfelelően ismerje fel, kapcsolja és írja a tanult betűket. Tudjon rövid mondókákat segítséggel elmondani. 6. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Beszédtechnika, hallásdifferenciálás. Személyi adatok gyakorlása. Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása mi?, mit?, hol?, hová? kérdésekre válaszoló szavakkal. Térorientációs gyakorlatok A tanult téri helyzetek alkalmazása az egyéni képességeknek megfelelően. d, j, n, h, sz, r, g, ny Betűtanítás: Szótagok, szavak kirakása, hiányzó betűk, szótagok pótlása, nevek, . mondatkezdő betűk jelölése. Mondatvégi írásjel: felkiáltójel. Írás Betűírás füzetbe, vonalrendszerbe, rövid szavak másolása írottról írottra, rövid mondatok másolása nyomtatottról írottra, betűk, rövid szavak írása, tollbamondása (látási, hallási előkészítéssel). Olvasás Két-, háromtagú szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése, 5-6 képből álló képsor értelmezése, sorba rakása, szöveges tárgy–kép–szó egymáshoz rendelése, szó–kép egymáshoz rendelése, mondat–kép egyeztetése, adott szóval (pedig, de, mert) összetett mondat alkotása. Értő olvasás Rövid történet, olvasmány elolvasása, értelmezése. Elvárt teljesítmény Egyéni képességeinek megfelelően alkosson bővített mondatot. Tudja elmondani tanult személyi adatait. 106
Használja önállóan az ismert téri relációkat. Egyéni képességeinek megfelelően ismerje fel, kapcsolja és írja a tanult betűket. Legyen képes egyéni képességeinek megfelelően másolni. Tudjon néhány verset, mondókát elmondani. 7. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Beszédtechnika, hallásdifferenciálás. Személyi adatok gyakorlása. Mondatok tartalmi bővítése mikor?, milyen? kérdésre válaszoló szavakkal. Térorientációs gyakorlatok A tanult téri helyzetek önálló alkalmazása. cs, gy, zs, ty, ly, x, y, w Betűtanítás: Szótagok, szavak kirakása, nevek, mondatok helyesírása. . Írás Betűírás füzetben, vonalközben. Szavak, rövid mondatok másolása írottról írottra, nyomtatottról írottra. Egyszerű tőmondatos szöveg alkotása segítséggel, leírása. Mondatok tollbamondásának előkészítése látó-halló módszerrel. Üdvözlőlap írása. Olvasás Szótagok, szavak olvasása. Két-, háromtagú szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Zárt szótagok, mássalhangzó-torlódásos szavak olvasása, 7-8 képből álló képsor értelmezése, időrendi sorrendbe állítása. Értő olvasás Rövid történetek, olvasmányok, mesék olvasása, értelmezése. Versek, mondókák olvasása, megtanulása, olvasmányok feldolgozása. Elvárt teljesítmény Fokozódó önállósággal, változó szituációban alkalmazza személyi adatait. Egyre kevesebb segítséggel tájékozódjon a térben. Egyéni képességeinek megfelelően ismerje fel a tanult betűket, kapcsolja és írja azokat. Legyen képes rövid történetek bővített mondatokban való elmondására. 8. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztés Beszédtechnika, személyi adatok gyakorlása. Mondatok tartalmi bővítése hogyan? kérdésre válaszoló szavakkal. 107
Térorientációs gyakorlatok
A tanult téri helyzetek alkalmazása fokozódó önállósággal.
Betűtanítás Nagybetűk tanítása. Írás Szövegírás vonalközbe és segédvonalra. Szavak, rövid mondatok másolása írottról írottra, nyomtatottról írottra. Bővített mondatos szöveg alkotása, leírása. Írás diktálás után. Személyi adatok és rövid levél írása, nyomtatványok kitöltése. Olvasás Szöveges tárgy–kép–szó egymáshoz rendelése, szó és kép egyeztetése, mondat és kép egyeztetése. Mondat mondattal való egyeztetése. Tagmondatok összefüggéseinek felismerése. Megadott szóval mondatalkotás. Értő olvasás Rövid olvasmányok, mesék, történetek, történelmi szemelvények olvasása, feldolgozása. Versek, mondókák olvasása, megtanulása. Ismerkedés a betűrenddel, olvasás térképről (városok, folyók stb.). Elvárt teljesítmény Használja a mindennapi élethelyzetekben való tájékozódásnál az olvasást. Tudja a gyakorlatban alkalmazni a térbeli viszonyokról tanultakat. Valós helyzetekben is tudja személyes adatait használni. Legyen képes (egyéni képességeinek megfelelően) a hétköznapi életben előforduló egyszerűbb írásbeli feladatok elvégzésére. Beszédfejlesztés és környezetismeret (1–6. évfolyam) Cél Kialakítani és fejleszteni a tanuló hangképzését. Megtanulni és használni a köznyelvben használatos egyszerű nyelvi formákat. Fejleszteni a szóbeli kifejezőkészséget és az adekvát kommunikációt. A beszéd általi további ismeretszerzést segíteni, a környezet tárgyait megismerni, tapasztalatokat, biztos eligazodást és tájékozódást szerezni a társadalmi környezetben. Fejleszteni a megfigyelőképességet, emlékezetet, gondolkodást. Felfedezni az elemi szintű összefüggéseket és ezekből elemi következtetéseket levonni, valamint az adott környezethez való alkalmazkodóképességet kialakítani. Feladatok A megközelítően tiszta és helyes hangképzés, beszédkészség fejlesztése, a köznyelvben használatos egyszerű nyelvi formák használata. A passzív és aktív szókincs gazdagítása. 108
A kívánságok és vélemények szóbeli megfogalmazása, kérdések és utasítások megértése és ennek megfelelő válaszok. Elemi szintű összefüggések felismerése és a következtetések levonása. A beszéd oly mértékű használata, amely a későbbi ismeretszerzésre is képessé tesz. A beszéd segítségével tájékozódás a természeti és társadalmi környezetben. Biztos eligazodás a kulturált viselkedési formák között, valamint a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyokban. Óraszámok Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. Heti óraszám
4
4
4
4
4
4
Éves óraszám
148
148
148
148
148
148
109
Témakörök Témakör
Évfolyam 1.
2.
3.
Beszédfejlesztési gyakorlatok
4.
5.
6.
×
×
×
Iskolánk
×
×
×
×
×
×
Család
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Foglalkozások Lakás
×
×
×
×
×
×
Étkezés
×
×
×
×
×
×
Ünnepek
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Utca, közlekedés
×
×
×
×
×
×
Üzletek, vásárlás
×
×
×
×
×
×
Ruházat
×
Növények
×
×
×
×
×
×
Állatok
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Időbeli tájékozódás Intézmények, középületek 1. évfolyam Témakör
×
×
×
Testünk ápolása
×
×
×
× ×
Tartalom
Beszédfejlesztési Légző-, fújó-, ajak-, nyelv-, rágó-, szívógyakorlatok, állatgyakorlatok hangok utánzása. Szókincsbővítés, tárgyak megnevezése. Mondókák utánmondással, versek együttmondással. 110
Iskolánk Saját név, társak neve, saját jel, társak jele. Nevelő neve. Köszönési formák. Berendezési tárgyak, játékok, eszközök felismerése, megmutatása segítséggel. Iskolánk helyiségei, az ott folyó tevékenységek megismerése. Család
Apa, anya neve, megmutatása képen segítséggel.
Lakás Konyha, szoba berendezési tárgyai. Használati tárgyak felismerése (megnevezési gyakorlatok képről is). Étkezés
Néhány étel felismerése, megnevezése segítséggel.
Ünnepek Családi ünnepek. Az ünnephez kapcsolódó mesék és mondókák, valamint jellegzetes tárgyak bemutatása. Testünk ápolása Testrészek megmutatása együttműködéssel (fej, törzs, végtagok). Érzékszervekkel végzett gyakorlatok. Kézmosás, a zsebkendő és a WC használatának gyakorlása. Ruházat Ruhadarabok megismerése, felismerése, megmutatása együttműködéssel. Utca, közlekedés Közlekedési eszközök felismerése együttműködéssel. Az utca részei: járda, úttest. Üzletek, vásárlás Kirakatok nézegetése, piac, közös vásárlás együttműködéssel. A konvencionális beszédformák alkalmazásának kialakítása. Növények Fű, fa, virág megfigyelése együttműködéssel, gyümölcsök és zöldségek megismertetése, megnevezése. Mese a növényekről. Állatok Háziállatok megfigyelése, felismerése együttműködéssel, hangutánzási gyakorlatok, állatmesék. Időbeli tájékozódás Évszakok, időjárással kapcsolatos megfigyelések együttműködéssel, napszakok (reggel, este), megfigyelési gyakorlatok. 2. évfolyam Témakör
Tartalom
111
Beszédfejlesztési Légző-, fújó-, ajak- és nyelvgyakorlatok segítséggel. Állathangok gyakorlatok utánzása, tárgyak megnevezése utánmondással, mondókák, versek együttmondással. Iskolánk Teljes név, osztályfok, társak, tanárok neve, megnevezése. Berendezési és használati tárgyak, játékok, eszközök megnevezése, egyeztetése. Az iskola (diákotthon) helyiségei, az ott dolgozók és az általuk végzett tevékenységek megismerése. Család Saját teljes név gyakorlása, testvérek felismerése képről, megnevezésük segítséggel. Foglalkozások A tanuló szűkebb környezetében előforduló foglalkozások szereplői, munkájuk, eszközeik bemutatása, megfigyelése. Lakás Szoba, konyha, fürdőszoba berendezési tárgyai, hozzájuk kapcsolódó cselekvések megnevezése segítséggel. Ünnepek Családi ünnepek. Ünnepi készülődés, zenehallgatás, versek, mondókák együttmondással. Testünk ápolása Érzékszervekkel végzett gyakorlatok. Tisztálkodás, fésülködés segítséggel. Testrészek megnevezése utánmondással. Ruházat
Saját ruhadarab felismerése segítséggel.
Utca, közlekedés Megfigyelések végzése az utcán. Közlekedési eszközök felismerése együttműködéssel. Gyalogátkelő, jelzőlámpa felismerése, alapvető gyalogos közlekedési szabályok gyakorlása, utazás járművel, az utazás közbeni alapvető viselkedési szabályok kialakítása. Üzletek, vásárlás Élelmiszerbolt látogatása, vásárlás együttműködéssel. Az ott dolgozók munkájának megfigyelése. Növények Környezetükben lévő virágok megfigyelése, felismerése. Legjellemzőbb gyümölcsök, zöldségek bemutatása, megnevezési gyakorlatok segítséggel. Mesék a növényekről. Állatok Háziállatok jellemző jegyeinek felismerése, hangutánzási gyakorlatok, állatmesék. 112
Időbeli tájékozódás Időjárási jelenségek felismerése segítséggel, évszakok, napszakok (reggel, dél, este) jellegzetességeinek, a hozzájuk kapcsolódó cselekvések megfigyelése. Elvárt teljesítmény Beszédállapotának megfelelő módon tudja elmondani személyi adatait. Segítséggel mutassa meg testrészeit, érzékszerveit. Ismerje szűkebb környezete személyeit, tárgyait. Segítséggel egyeztesse a tanult növényeket, állatokat. Segítséggel mondjon mondókát. Segítséggel éljen a nonverbális kommunikáció eszközeivel. 3. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztési Beszédmotoros gyakorlatok gyakorlatok Tárgyak megnevezése segítséggel. Mondatalkotás képről kérdőszó segítségével. Analóg mondatok alkotása segítséggel. Mondókák, versek. Iskolánk Udvar, játszótér, sportpálya megismerése, a játék- és sporteszközök megnevezése segítséggel. Család Szülők neve, családtagok tevékenysége, megnevezése segítséggel.
cselekvések
Foglalkozások A tanuló tágabb környezetében előforduló különböző foglalkozású emberek munkájának megismertetése, eszközeik bemutatása, csoportosítások. Lakás A lakás részei, berendezések, funkciójuk, cselekvések egymáshoz rendelése, segítséggel. Étkezés Főétkezések, terítés, néhány étel megnevezése. Az étkezésnél használt eszközök megnevezése segítséggel. Ünnepek Verstanulás, részvétel iskolai és társadalmi ünnepi megemlékezéseken, az alkalomhoz illő viselkedés kialakítása. Mesék, mondókák. Testünk ápolása Testrészek megnevezése, megmutatása. Kézmosás, fogmosás, WC-használat helyes sorrendjének megnevezése képek segítségével. A tisztaság és az egészség kapcsolata. 113
Ruházat Az öltözködés sorrendje, irányítás mellett a ruhadarabok megnevezése. Utca, közlekedés Közlekedési eszközök fogalmának bővítése. Közlekedési szabályok, viselkedési normák alkalmazása segítséggel. Üzletek, vásárlás
Közös vásárlás, áruféleségek megnevezése segítséggel.
Növények Virágok felismerése, egyeztetési gyakorlatok segítséggel. Gyümölcsök, zöldségek megfigyelése, megnevezése, csoportosításuk. Állatok Baromfiudvar fogalmának kialakítása. Lakóinak felismerése, megnevezése, jellemző külső tulajdonságaik megnevezése segítséggel, táplálékuk, lakhelyük megismerése. Mesék az állatokról. Időbeli tájékozódás Évszakok, időjárási jelenségek megnevezése segítséggel, napirend összeállítása. 4. évfolyam Témakör
Tartalom
Beszédfejlesztési gyakorlatok
Beszédmotoros gyakorlatok. Tárgymegnevezés segítséggel, mondatbővítés kérdőszó segítségével, tárgy, melléknév, helyhatározó alkalmazásával. Mondókák, versek tanulása. Iskolánk
Padlás, pince megismerése, funkciója; irányítással.
Család Nagyszülők felismerése képről, megnevezése irányítással. Munkanap, pihenőnap különbségének megfigyelése, képes napirend összeállítása. Foglalkozások
Iparosok munkájának megismerése, eszközeik csoportosítása.
Lakás A lakás további helyiségei, berendezési tárgyainak, eszközeinek megnevezése, funkciójuk. Étkezés Tízórai, uzsonna napszakokhoz rendelése, ételféleségek, eszközök csoportosítása, ünnepi szokások kialakítása. 114
Ünnepek
Ünnepi szokások a hozzájuk kapcsolódó versek, dalok, segítséggel.
Testünk ápolása Köröm, haj, szempilla megnevezése, ápolása. Az ápoláshoz használt eszközök felismerése, megnevezése. Ruházat
Alsó- és felsőruházat csoportosítása képekkel.
Utca, közlekedés Megkülönböztető jelzések megismerése, felismerése, közlekedési és utazási szabályok betartása, balesetek megelőzésére törekvés. Üzletek, vásárlás Vásárlás önkiszolgáló boltban, viselkedési szabályok alkalmazása. Növények Növény részeinek bemutatása, megnevezése. Konyhakert fogalmának kialakítása, megnevezése. Állatok Háziállatok és kicsinyeik elnevezése. Gazdasági udvar fogalmának kialakítása. Néhány erdei állat bemutatása, mesék az állatokról. Időbeli tájékozódás Évszakok változásainak megfigyelése, a hét napjainak felsorolása. Napszakok – tegnap, ma, holnap – fogalmának kialakítása, képes órarend készítése. Elvárt teljesítmény Mondataiban tudja használni a bővítményeket. Fejlettségi szintjének megfelelően használja a gyűjtőfogalmakat, igényelje a segítséget. Beszédkészségének megfelelően tudjon egy-két mondatot képről elmondani. Nevezze meg testrészeit, érzékszerveit. Képességeinek megfelelően tájékozódjon az időben. Ügyeljen önmaga és környezete tisztaságára. Ismerjen néhány verset és mondókát. Tanulmányai előrehaladtával legyen képes a számára szükséges segítséget felismerni, igényelni és elfogadni. Tudja használni a legfontosabb metakommunikációs jeleket. 5. évfolyam Témakör Tartalom Beszédfejlesztési mondat-
Beszédmotoros gyakorlatok. Tárgymegnevezés, 115
gyakorlatok alkotás. Mondatbővítés kérdőszó segítségével, hely-, idő-, cél-, eszközhatározó alkalmazásával. Mondókák, versek tanulása. Iskolánk
Műhelyek, raktárak megismerése, funkciójuk.
Család
Születési hely, idő. Anyja leánykori neve. Lakcím gyakorlása.
Foglalkozások csoportosítása.
További iparosok munkájának megismerése, eszközeinek
Lakás Kézi és elektromos háztartási gépek megismerése, megnevezése. Lakóházak típusainak megismerése. Étkezés Konzervek, mirelit élelmiszerek megismerése, felhasználása. Az ételféleségek körében szerzett ismeretek bővítése. Ünnepek Nemzeti, társadalmi, családi ünnepekre készülődés irányítással. Az ünnepek eredete, történetek ismertetése. Testünk ápolása Kórház.
Egészségügyi ismeretek, testápolás, fertőzések.
Ruházat Évszaknak és alkalomnak megfelelő ruhadarabok kiválasztása irányítással. Utca, közlekedés
Tömegközlekedés fogalmának kialakítása.
Üzletek, vásárlás Áruház látogatása, áruféleségek megnevezése, konvencionális kifejezések gyakorlása irányítással. Növények A fa részeinek bemutatása. Zöldségek, gyümölcsök szedése, tárolása, tartósítása. Gabonafélék megismertetése, megnevezése, felhasználása. Állatok Háziállatok fogalmának bővítése. Hobbiállatok. A ház körül élő állatok csoportosítása (hasznos, káros). Mesék az állatokról. Időbeli tájékozódás Évszakok, hónapok nevei sorrendben, cselekvések napszakokhoz rendelése. 6. évfolyam 116
Témakör
Tartalom
Beszédfejlesztési Beszédmotoros gyakorlatok. Tárgyak megnevezése, mongyakorlatok datalkotás, mondatbővítés. Iskolánk A tanterem makettjének elkészítése. Környező utcák nevezetességeinek megismerése, megnevezése. Család
Személyi adatok, szülők, társak, tanárok nevének gyakorlása.
Foglalkozások Iskola, üzletek, intézmények dolgozói, szolgáltatások egymáshoz rendelése irányítással. Lakás Lakás helyiségei, berendezései, funkciói, rendeltetésszerű használata. Lakóházak típusok szerinti csoportosítása. Étkezés
Hagyományos és ünnepi ételek válogatása.
Ünnepek Nemzeti, családi, egyházi, társadalmi ünnepek csoportosítása, az ünnepekhez kapcsolódó történetek ismertetése. Testünk ápolása Testséma fogalmának kialakítása, testrészek, érzékelés, tisztálkodás. Az egészségmegőrzés, betegségek megelőzése témakörben tanultak gyakorlása. Ruházkodás Ruhadarabok kiválasztása, csoportosítása különféle szempontok szerint. Utca, közlekedés Járművek közlekedési színterek szerinti csoportosítása. A gyalogos közlekedés szabályainak betartása. Helyi, távolsági és tömegközlekedés. Üzletek, vásárlás Üzletekről, vásárlásról tanultak rendszerezése. Növények A szobanövények megismertetése, ápolásuk. Lombos, tűlevelű, lombhullató, örökzöld fa fogalmának kialakítása, csoportosítási gyakorlatok. Gyümölcsök, zöldség- és gabonafélék felhasználása, tárolása, tartósítása. Állatok Vadon élő állatok, erdei, mezei, vízi állatok, ragadozók. Csoportosítás kültakaró, táplálkozás, szaporodás, élőhely, felhasználás szerint. Mesék feldolgozása.
117
Időbeli tájékozódás gyakorlása.
Napok, hetek, hónapok, évszakok, év felosztásának
Intézmények, Közintézmények főfogalmának kialakítása. Csoportosítási gyakorlatok. középületek Mozi, színház, művelődési ház, múzeum, rendelőintézet, kórház, gyógyszertár, posta, tűzoltóság, rendőrség, mentőállomás, pályaudvar, hajóállomás, repülőtér tevékenységének megismerése. Elvárt teljesítmény Tudjon tájékozódni közvetlen környezetében, térben és időben. Törekedjen a megfelelő viselkedési szint betartására utcán, iskolában, otthon és a megismert közintézményekben. Alakuljon ki igénye önmaga és környezete tisztán tartására. Törekedjen a kulturált étkezési formák betartására. Tudjon megfelelően viselkedni családi és társadalmi ünnepek alkalmával. Ismerje fel a tanult növényeket és állatokat, tudja azokat elhelyezni természetes környezetükben. A tanult verseket és mondókákat egyéni képességeinek megfelelően tudja felidézni.
118
TÁRSADALMI KÖRNYEZET Társadalmi ismeretek és gyakorlatok (7–8. évfolyam) Cél Fokozódó önállósággal bővíteni és alkalmazni a beszédfejlesztés témakörein belül megtanult ismereteit. Olyan új ismereteket nyújtani, amelyek elősegítik a tanuló látókörének bővítését, a tágabb környezet pontosabb megismerését. Segíteni a tanulót abban, hogy önmagát és társait teljesebben megismerje, a megfelelő viselkedési formákat megtanulja és alkalmazza társas kapcsolataiban. Feladatok A megszerzett ismeretek alkalmazása az élet különböző színterein. A fogalmi gondolkodás bővítése az ismeretek csoportosításán és az általánosítások levonásán keresztül. Az ismeretek bővítése során a megfelelő viselkedés kialakítása a társas kapcsolatokban. Óraszámok Évfolyam 7. 8. Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
74
74
Témakörök Témakör
Évfolyam 7.
Személyi adatok
8. ×
Vásárlási gyakorlatok
× ×
Közlekedés
×
×
Ünnepek
×
×
×
Szociális és társadalmi szituációs gyakorlatok
x
Társas kapcsolatok
×
Előkészület a felnőtt életre
× ×
Lakóhelyismeret
× 119
×
×
×
7. évfolyam Témakör
Tartalom
Személyi adatok Saját személyi adatainak és a család adatainak gyakorlása, szülők foglalkozásának megnevezése irányítással. Vásárlási gyakorlatok Szaküzletek (élelmiszer-, háztartási, cipő-, ruha-, papír-, írószerbolt), piac. Vásárlási helyzetgyakorlatokban való aktív részvétel irányítással. Közlekedés Közlekedési szabályok gyakorlása, közlekedési lámpák, rendőri karjelzések megismerése. Szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközök megnevezése, jegyváltás gyakorlása irányítással. Ünnepek Nemzeti, családi ünnepekhez kapcsolódó szokások gyakorlása irányítással. Szociális és társadalmi látogatása, szituációs gyakorlatok
Mozi, művelődési ház, múzeum, posta, rendőrség segítségkérés módjainak gyakorlása irányítással.
Társas kapcsolatok Önismeret, önbizalom, önkontroll alakítása, empátia, tolerancia fogalmának kialakítása, hiányosságok megbeszélése. Családi és munkahelyi kapcsolatokban való részvétel irányítással. Előkészület Családi munkamegosztás. Munkahelyi viselkedési formák a felnőtt életre tudatosítása. Zsebpénz, fizetés beosztásának gyakorlása irányítással. Lakóhelyismeret Felszíni formák, vizek felismerése térképen. Falu, város, főváros megkülönböztetése. Terepasztal használata, makett készítése. 8. évfolyam Témakör
Tartalom
Személyi adatok Személyi adatoknak és a család adatainak gyakorlása, a szülők foglalkozásának megnevezése irányítással.
120
Vásárlási gyakorlatok Vásárlási gyakorlatok az ismert boltokban fokozódó önállósággal. A vásárlási igény alapján az optimális üzlet kiválasztása irányítással. Bevásárlóközpontok megismerése. Közlekedés A szabályok, lámpák, rendőri karjelzések ismeretének alkalmazása. A közlekedési eszközök megválasztása, jegyváltás gyakorlása irányítással. Ünnepek Nemzeti ünnepekhez kapcsolódó ismeretek alkalmazása. Családi ünnepekhez kapcsolódó szokások. Vendéglátás, vendégvárás szabályainak megismerése irányítással. Szociális és társadalmi Szabadidő eltöltésének megszervezése. Pályaudvar látogatása szituációs gyakorlatok Veszélyforrások felismerése a környezetben és a közlekedésben. Segítségkérés módjainak gyakorlása irányítással. Társas kapcsolatok Jó és rossz tulajdonságok. A megfelelő viselkedési forma kialakítása a családi és munkahelyi kapcsolatokban, irányítással. Előkészület Munkafegyelmi és balesetvédelmi szabályok felismerése. a felnőtt életre Lakás, táplálkozási és ruházkodási költségek beosztása irányítással. Lakóhelyismeret Térképismeret. Ország, haza fogalmának kialakítása, terepasztal, makett használata irányítással. Elvárt teljesítmény Fokozódó önállósággal használja saját és közvetlen környezete adatait. Bővítse ismereteit a pénz értékéről. Fokozódó önállósággal alkalmazza a közlekedési szabályokat. Irányítás mellett használja a szolgáltató- és közintézményeket, ismerje azok funkcióit. Váljon egyre biztosabbá énképe. A megismert tulajdonságok figyelembevételével alakuljon személyes kapcsolatrendszere. Számolás-mérés előkészítése (1–2. évfolyam) Cél 121
Elemi ismereteket kialakítani a szűkebb környezet érzékelése, észlelése nyomán a tárgyfogalom kialakulásához. Az elemi számfogalmat kialakítani tárgyakkal végzett cselekvések és az elemi gondolkodási funkcióik megalapozásával. Feladatok Az érdeklődés felkeltése a szűkebb környezetben megfigyelhető tárgyak, jelenségek iránt (gyűjtés, manipulálás). A tárgyak legegyszerűbb tulajdonságainak (mennyiségi, téri, alaki, kiterjedésbeli helyzetének, színének) elemi szintű megértésének előkészítése. Formaérzék, motorika (finommotorika) tapintás fejlesztése. Óraszámok Évfolyam 1. 2. Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
74
74
1.
2.
Témakörök Témakör
Évfolyam
Elemi tapasztalatok a tárgyak kiterjedéséről, formai tulajdonságairól
×
×
Térbeli tájékozódás
×
×
Mennyiségek felismerése, összehasonlítások, viszonyítások, mennyiségekkel végzett műveletek 1. évfolyam Témakör
×
×
Tartalom
Elemi tapasztalatok
Együttműködéssel figyelje meg, mutassa meg: nagyság
a tárgyakról (kicsi, nagy), kerek, szögletes. Térbeli tájékozódás Együttműködéssel figyelje meg, mutassa meg: alatta, fölötte, mellette, előtte (irányok, fel-le).
122
Mennyiségek felismerése, Együttműködéssel figyelje meg, mutassa meg: sok, kevés, összehasonlítások, semmi, határozatlan mennyiségű halmazok. viszonyítások, mennyiségekkel végzett műveletek 2. évfolyam Témakör
Tartalom
Elemi tapasztalatok
Segítséggel figyelje meg, mutassa meg: nagyság (kicsi,
a tárgyakról nagy), ugyanolyan, rövid-hosszú, egyforma, kerek, szögletes Térbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg: alatta, fölötte, mellette, előtte, (irányok, fel-le, eleje-vége). Mennyiségek felismerése, Segítséggel figyelje meg, mutassa meg: sok, kevés, semmi, összehasonlítások, határozatlan mennyiségű halmazok, több, kevesebb, viszonyítások, ugyanannyi. mennyiségekkel végzett műveletek Elvárt teljesítmény Segítséggel bizonyítsa, hogy a tárgyak színéről, kiterjedéséről, formai tulajdonságairól elemi tapasztalatok birtokába jutott. Az elemi térbeli viszonyokról kialakult ismereteit segítséggel alkalmazza. Segítséggel tudjon cselekvésbe ágyazottan mennyiségeket összehasonlítani. Segítséggel ismerkedjen meg a rövid-hosszú fogalmával. Mutassa meg az eleje-vége helyzeteket. Számolás-mérés elemei (3–8. évfolyam) Cél Számlálással megalapozni a tanuló számfogalmát. Összehasonlításokkal, csoportosításokkal, rendezésekkel és kiegészítésekkel elmélyíteni a mennyiségfogalmat. Fokozatosan fejleszteni a tanuló megismerési képességeit a tárgyak tulajdonságairól (nagyság, forma, szín). A logikus gondolkodás elemi szabályainak alkalmazásával számtani műveleteket végezni. 123
Felismerni az ok-okozati összefüggéseket, fejleszteni a problémamegoldó képességet. Megismerni a mérőeszközöket, mértékegységeket és a pénzt. Feladatok Gyűjtögetéssel, válogatással, rendezgetéssel, összehasonlítással elemi tapasztalatok szerzése a környezet tárgyainak kiterjedéséről, színéről, formai tulajdonságairól. A különböző tárgyak, eszközök térbeli helyzetének egymáshoz való viszonyának meghatározása és utasítás szerinti változtatása. A tanulók elemi idői tájékozódásának kialakítása és fejlesztése folyamatos gyakorlással és a tapasztalatok feldolgozásának segítségével. Halmazok, mennyiségek felismertetése, számolási műveletek végeztetése. Mérések, mértékegységek és a pénzhasználat gyakorlása. Óraszámok Évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám
2
3
3
3
4
4
Éves óraszám
74
111
111
111
148
148
4.
5.
6.
7.
8.
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Témakörök Témakör
Évfolyam 3.
Elemi tapasztalatok a tárgyakról × Térbeli tájékozódás
×
×
Időbeli tájékozódás Mennyiségek felismerése, összehasonlítások, viszonyítások, mennyiségekkel végzett műveletek
×
Mértékegységek, mérések, a pénz × 3. évfolyam Témakör
Tartalom
124
×
Elemi tapasztalatok
Segítséggel figyelje meg, mutassa meg: nagyság (kicsi,
a tárgyakról nagy), ugyanolyan, rövid, hosszú, egyforma, vékony, vastag, kerek, szögletes, gömb. Térbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze meg, egyeztesse: alatta, fölötte, mellette, előtte, mögötte, közel, távol, közötte, eleje, közepe, vége, itt, ott. Mennyiségek felismerése, Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze meg, összehasonlítások, egyeztesse, azonosítsa, párosítsa: sok, kevés, semmi, viszonyítások, határozatlan mennyiségű halmazok, több, kevesebb, mennyiségekkel végzett ugyanannyi. Relációk, halmazok számossága, számkörbővítés műveletek 5-ig, számjegyek felismerése, számsorok, számszomszédok. 4. évfolyam Témakör
Tartalom
Elemi tapasztalatok Egy szempont szerint segítséggel egyeztessen, párosítson a tárgyakról tárgyakat, alkalmazza a tanult ismereteket. Végezzen alapvető szétválogatásokat, csoportosításokat, ismerje fel a változásokat. Végezzen alapvető összehasonlításokat, rendezéseket, bontásokat: nagyság (kicsi, nagy), ugyanolyan, rövid, hosszú, egyforma, vékony, vastag, keskeny, gömb, kocka. Térbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze meg, egyeztesse és alkalmazza: alatta, fölötte, mellette, előtte, mögötte, közel, távol, közötte, eleje, közepe, vége, itt, ott, irányok (fel-le). Mennyiségek felismerése, Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezösszehasonlítások, ze meg, egyeztesse, azonosítsa, párosítsa: sok, kevés, semviszonyítások, mi, határozatlan mennyiségű halmazok, több, kevesebb, mennyiségekkel végzett ugyanannyi, relációk, halmazok számossága, számkörbővítés műveletek 5-ig, számjegyek írása (1, 2, 3, 4, 5), számsorok, számszomszédok. Elvárt teljesítmény 125
Válogasson, csoportosítson, hasonlítson össze tárgyakat színük, hosszúságuk, szélességük, formai tulajdonságuk, kiterjedésük alapján. Alkosson halmazokat, 1-2 jellemző tulajdonság szerint segítséggel legyen képes halmazok bontására, egyeztetésére, halmazok, tulajdonságainak változtatására. Ismerje fel az eleje, vége helyzeteket, segítséggel alkalmazza azokat. Egyre nagyobb önállósággal tájékozódjon az 5-ös számkörben. Feltűnő jegyek alapján ismerje fel a rész–egész viszonyát. Segítséggel használja a relációs jeleket. Számjegyek írása 5-ös számkörben segítséggel. 5. évfolyam Témakör Tartalom Elemi tapasztalatok Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, a tárgyakról ismerje fel, egyeztesse, azonosítsa, nevezze meg: nagyság (kicsi, nagy), ugyanolyan, rövid, hosszú, egyforma, vékony, vastag, széles, keskeny, magas, alacsony, kerek, szögletes. Segítséggel: mennyiségállandóság gyakorlatai folyadékkal. Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, egyeztesse, azonosítsa, nevezze meg: henger, gömb, kocka, síkidomok. Térbeli tájékozódás Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel: alatta, fölötte, mellette, előtte, mögötte, közel, távol, közötte, eleje, közepe, vége, itt, ott, irányok (fel-le, alsó, felső, középső). Időbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel: évszakok, napszakok, napok, hónapok, óra, életkor (idős, fiatal). Mennyiségek felismerése, Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, összehasonlítások, ismerje fel, nevezze meg: sok, kevés, semmi, határozatlan viszonyítások, mennyiségű halmazok, több, kevesebb, ugyanannyi, relációk mennyiségekkel végzett halmazok számossága. műveletek Segítséggel végezzen alapvető szétválogatásokat, csoportosításokat, ismerje fel a változásokat: számkörbővítések 10-ig, számjegyek írása (6, 7, 8), számsorok, szomszédok, bontás, hozzáadás, elvétel, műveleti jelek, összeadás, kivonás. Hosszúság, súly és folyadék mérése. Mértékegységek, Segítséggel figyelje meg: pénzérmék: 1, 2, 5 Ft. Pénzjegyek, mértékek, a pénz a pénz értéke, olcsó, drága. Vásárlás. 126
Elvárt teljesítmény A tanuló az alsó szakaszban megszerzett számolás-mérés elemei tevékenységrendszerre építve fejlődjön tovább. Segítséggel közvetlen környezetében ismerje fel a tárgyak kiterjedését (hosszúság, szélesség, magasság). A környezet tárgyainak térbeli kiterjedését (kerek, szögletes stb.) önállóan különítse el. Segítséggel 5-ös számkörben tudjon tárgyképet, számképet, számjegyet számnévvel is egyeztetni. Tudjon 10-ig tárgyakat megszámlálni, segítséggel alkosson növekvő-csökkenő számsort. Végezzen egyszerűbb méréseket. Ismerje az 5-ös körhöz tartozó pénzérméket. 6. évfolyam Témakör Tartalom Elemi tapasztalatok a tárgyakról Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, egyeztesse, nevezze meg: nagyság (kicsi, nagy), ugyanolyan, rövid, hosszú, egyforma, vékony, vastag, széles, keskeny, magas, alacsony, kerek, szögletes; henger, gömb. kocka, síkidomok, henger, gömb, kocka, Segítséggel: mennyiségállandóság gyakorlatai folyadékkal. Térbeli tájékozódás Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel: alsó, felső, középső, alatta, fölötte, mellette, előtte, mögötte, közel, távol, közötte, eleje, közepe, vége, itt, ott. Időbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel: évszakok, napszakok, napok, hónapok, óra, életkor (idős, fiatal). Mennyiségek felismerése, Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, összehasonlítások, ismerje fel, nevezze meg: sok, kevés, semmi, határozatlan viszonyítások, mennyiségű halmazok, több, kevesebb, ugyanannyi, relációk mennyiségekkel végzett halmazok számossága. műveletek Segítséggel végezzen alapvető szétválogatásokat, csoportosításokat, ismerje fel a változásokat, végezzen alapvető számtani műveleteket: számkörbővítés 10-ig, számjegyek írása ( 9, 10), számsorok, szomszédok, bontás, pótlás, hozzáadás, elvétel, műveleti jelek, összeadás, kivonás. Hosszúságmérés – mérőszalag használata; súly mérése – mérleg használata; folyadék mérése – liter. 127
Mértékegységek, Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, végezzen mértékek, a pénz alapvető becsléseket, viszonyításokat: pénzérmék: 1, 2, 5, 10 Ft. Pénzjegyek, a pénz értéke; olcsó, drága. Vásárlás. Elvárt teljesítmény Segítséggel ismerje fel, egyeztesse az egyszerű sík- és térbeli formákat. Segítséggel 10-es számkörben tudjon tárgyképet, számképet, számjegyet számnévvel is egyeztetni. Segítséggel jelezze a mennyiségek változását közvetlen tapasztalat alapján, tárgyi manipulációval. Segítséggel végezzen mennyiségek változtatásával kapcsolatos tevékenységet. Segítséggel végezzen méréseket, használja a mérőeszközöket. Segítséggel használja a pénzt játékos és valós helyzetekben. 7. évfolyam Témakör Tartalom Elemi tapasztalatok a tárgyakról Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, egyeztesse, nevezze meg: nagyság (kicsi, nagy), ugyanolyan, rövid, hosszú, egyforma, vékony, vastag, széles, keskeny, magas, alacsony, kerek, szögletes; henger, gömb, kocka, síkidomok. Térbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze meg, végezzen alapvető összehasonlításokat: alsó, felső, középső, alatta, fölötte, mellette, előtte, mögötte, közel, távol, közötte, eleje, közepe, vége, itt, ott. Időbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, végezzen alapvető összehasonlításokat: évszakok, napszakok, napok, hónapok, naptár, ünnepnapok, óra, egész óra, életkor (idős, fiatal). Mennyiségek felismerése, Önállóan figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze összehasonlítások, meg: sok, kevés, semmi, határozatlan mennyiségű halmazok viszonyítások, több, kevesebb, ugyanannyi, relációk, halmazok számossága mennyiségekkel végzett műveletek Segítséggel végezzen alapvető szétválogatásokat, csoportosításokat, ismerje fel a változásokat, végezzen alapvető számtani műveleteket: számkörbővítés 20-ig, számjegyek írása (1–10), számsorok, szomszédok, bontás, pótlás, hozzáadás, elvétel, műveleti jelek, összeadás, kivonás. A tanult mérőeszköz használata fokozódó önállósággal. Becslés, önellenőrzés, 128
a pontosságra törekvés. Mértékegységek, Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, végezzen mértékek, a pénz alapvető becsléseket, viszonyításokat: pénzérmék: 1, 2, 5, 10, 20 Ft. Pénzjegyek, a pénz értéke, olcsó, drága. Vásárlás. Elvárt teljesítmény Önállóan ismerje fel, egyeztesse az egyszerű sík- és térbeli formákat. Segítséggel 20-as számkörben tudjon tárgyképet, számképet, számjegyet számnévvel is egyeztetni. Segítséggel tudja a mennyiségeket összehasonlítani, irányítással vegye észre a mennyiségi állandóságot. Tudjon 20-ig tárgyakat megszámlálni. Segítséggel végezze a becslést valamennyi tanult mértékegységnél. Ismerje és használja a pénzérméket. 8. évfolyam Témakör
Tartalom
Elemi tapasztalatok a tárgyakról Önállóan figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, egyeztesse nevezze meg: nagyság (kicsi, nagy), ugyanolyan, rövid hosszú, egyforma, vékony, vastag, széles, keskeny, magas, alacsony, kerek, szögletes; henger, gömb, kocka, síkidomok. Térbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze meg, végezzen alapvető összehasonlításokat: alsó, felső, középső, alatta, fölötte, mellette, előtte, mögötte, közel, távol, közötte, eleje, közepe, vége, itt, ott, irányok. Időbeli tájékozódás Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, végezzen alapvető összehasonlításokat: évszakok, napszakok, napok, hónapok, naptár, ünnepnapok, óra, egész óra, életkor (idős, fiatal). Mennyiségek felismerése, Önállóan figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze összehasonlítások, meg: sok, kevés, semmi, határozatlan mennyiségű halmazok viszonyítások, több, kevesebb, ugyanannyi, relációk, halmazok számossága mennyiségekkel végzett műveletek Egyre nagyobb önállósággal végezzen alapvető szétválogatásokat, csoportosításokat: számkörbővítés 20-ig, számjegyek írása 20-ig, számsorok, számszomszédok. 129
Ismerje fel a változásokat, végezzen alapvető számtani műveleteket: bontás, pótlás, hozzáadás, elvétel, műveleti jelek, összeadás, kivonás. Mértékegységek, Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, végezzen mértékek, a pénz alapvető becsléseket, viszonyításokat, méréseket: súly, folyadék, hosszúság, pénzérmék: 1, 2, 5, 10, 20 Ft, pénzjegyek, a pénz értéke, olcsó, drága. Vásárlás. Elvárt teljesítmény Végezze egyre pontosabban a mennyiség és számjegy azonosítását a 20-as számkörben. Segítséggel mérjen, végezzen becsléseket a tanult mértékegységek, felhasználásával. Egyre önállóbban használja az órával kapcsolatos ismereteit, (fél, negyed, háromnegyed, egész) és a pénzt.
130
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Önkiszolgálás (1–3. évfolyam) Cél Az iskoláskor előtti nevelési tapasztalatokra építve kialakítani és fejleszteni a tanulók személyes kompetenciáját és alapvető szociális képességeit. A szociális szokásrendszer kialakításával és alkalmazásával formálni a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók praktikus képességeit, alkalmazkodni tudását, önkiszolgálási, önellátási és önállósági szintjét. Feladatok Az elemi önellátási szokások (testápolás, étkezés, öltözködés, stb.) kialakítása célirányos tevékenységekkel, gyakorlással, a mindennapi élethelyzetek adta lehetőségek maximális kihasználásával. A személyi higiénia iránti igény kialakítása, az ehhez szükséges eszközök használatának elsajátítása. A saját testen való tájékozódás megsegítése, a testrészek fogalmának kialakítása. A térbeli és időbeli tájékozódás segítése, az alapfogalmak rögzítése és adekvát alkalmazása. Az évszaknak, időjárásnak megfelelő igényes öltözködés és a ruhagondozás elemi ismereteinek elsajátítása. Olyan önkiszolgálási, önellátási, valamint szociális motívumok kialakítása, amelyek képessé tesznek magasabb szintű gondolkodási, életviteli és gyakorlati ismeretek befogadására. A kulturált étkezés szabályainak kialakítása és a gyakorlottság szintjén történő alkalmazása. Óraszámok Évfolyam 1. 2. 3. Heti óraszám
2
2
1
Éves óraszám
74
74
37
1.
2.
3.
×
×
×
Témakörök Témakör Évfolyam Öltözködés Személyi higiénia (testápolás) Étkezés
× ×
Környezetrendezés, környezetmegóvás 131
×
×
×
×
×
× ×
Gondozási tevékenység 1. évfolyam Témakör
×
×
Tartalom
Öltözködés Vetkőzés együttműködéssel: cipő, csizma, sapka, sál, kesztyű, felsőés alsóruházat levétele. Felöltözés együttműködéssel: alsó- és felsőruházat, cipő, csizma, sapka, sál, kesztyű felvétele. Ruhazárak kezelése együttműködéssel: gombolás, húzózár, patent, csat használata. Személyi higiénia Segítséggel kézmosás, mosakodás, fogápolás, WC-használat, (testápolás) zsebkendő és szalvéta használata. Étkezés ellátása.
Segítséggel evőeszközök használata, terítés, felelősi teendők
Környezetrendezés, Segítséggel taneszközök, játékok elővétele, elrakása, szekrények környezetmegóvás polcok adekvát használata. Étkezések, foglalkozások befejezését követő rendrakás, tisztán tartás. Irányítással közvetlen környezet tisztán tartása, hulladék helyének megtalálása, lábtörlő használata. 2. évfolyam Témakör
Tartalom
Öltözködés Vetkőzés önállóan: cipő, csizma, sapka, sál, kesztyű, felső- és alsóruházat levétele. Felöltözés segítséggel: alsó- és felsőruházat, cipő, csizma, sapka, sál, kesztyű felvétele. Ruhazárak kezelése segítséggel: gombolás, húzózár, patent, csat használata. Személyi higiénia Segítséggel fogápolás. Irányítással kézmosás, mosakodás, (testápolás) WC, zsebkendő, szalvéta használata. Étkezés Segítséggel terítés, felelősi teendők ellátása. Önállóan evőeszközök alkalmazása.
132
Környezetrendezés, Irányítással taneszközök, játékok elővétele, elrakása, környezetmegóvásszekrények, polcok adekvát használata, közvetlen környezet tisztán tartása, hulladék helyének megtalálása. Étkezések, foglalkozások befejezését követően rendrakás. Önállóan lábtörlő használata. Gondozási tevékenység Segítséggel körömápolás, lábbelik ápolása, virágápolás. Segítséggel ruhák összehajtogatása, fogas, vállfa használata. Elvárt teljesítmény Legyen együttműködő az öltözködés során, segítséggel öltözzön és vetkőzzön. Az evőeszközöket rendeltetésszerűen használja. A személyi higiénia és a testápolás során a cselekedtetéssel begyakorolt ismereteit a felnőtt irányítása mellett tudja alkalmazni. Tudjon saját testén tájékozódni, utasításokat adekvátan végrehajtani. Jelezze szükségletét, segítséggel képes legyen a WC használatára. Tájékozódjon közvetlen környezetében, a rendrakások során találja meg a játékok, tárgyak, egyéni felszereléseinek helyét. A felnőtt irányítása mellett alapvető gondozási munkákba – képességéhez mérten – kapcsolódjon be. 3. évfolyam Témakör
Tartalom
Öltözködés Vetkőzés: önállóan cipő, csizma, sapka, sál, kesztyű, felső- és alsóruházat levétele. Felöltözés: önállóan alsó- és felsőruházat, cipő, csizma, sapka, sál, kesztyű felvétele. Ruhazárak kezelése: segítséggel húzózár, patent, csat használata, gombolás önállóan. Személyi higiénia Önállóan kézmosás, mosakodás, fogápolás, WC, zsebkendő (testápolás) és szalvéta használata, étkezés előtti teendők. Étkezés Segítséggel kés, önállóan kanál és villa használata, étkezés utáni teendők. Irányítással terítés, felelősi teendők ellátása. Környezetrendezés, Önállóan taneszközök, játékok elrakása, szekrények, polcok környezetmegóvás adekvát használata, közvetlen környezet tisztán tartása, hulladék helyének 133
megtalálása. Étkezések, foglalkozások befejezését követően rendrakás. Gondozási tevékenység Segítséggel teremgondozás, takarítási eszközök használata, ruhagondozás. Irányítással lábbelik ápolása, megfelelő tárolása, dísznövények gondozása. Önállóan felelősi tevékenységek ellátása, különböző nevelési színtereken. Irányítással ruhák összehajtogatása, tárolása változó környezetben. Elvárt teljesítmény Tudjon önállóan levetkőzni, felöltözni és irányítás mellett cipőt fűzni. Tudjon az évszaknak megfelelő ruházatot kiválasztani, legyen igényes az öltözködésben. Fokozódó önállósággal végezzen gondozási tevékenységet. Használja helyesen az evőeszközöket. Irányítással tartsa be a kulturált étkezés szokásrendjét. Tudjon tájékozódni közvetlen környezetében, ismerje fel a mikrokörnyezetben található tárgyak, foglalkozási eszközök helyét, tudja azokat önállóan a helyükre rakni. Életvitel és gondozási ismeretek (4–8. évfolyam) Cél Kialakítani olyan ismereteket, szokásokat, készségeket és képességeket, amelyeknek birtokában a tanulók képessé válnak – kisebb irányítással – a mindennapi életben előforduló egyszerű önellátó, konyhai takarítási és gondozási feladatok elvégzésére. Az elemi munkavégző képesség kialakulása érdekében fejleszteni a manuális képességeket, finommotorikát és mozgáskoordinációt. Növelni a belső késztetést az önkifejezésre, a tanult ismeretek egyre nagyobb önállósággal való alkalmazására. Feladatok A megismert textilmunkák elemi szintű alkalmazásával aktív részvétel a művészeti terápiás tevékenységekben. A tanuló képességeihez igazodó megfelelő gyakorlás, megerősítés biztosítása az alapvető gondozási tevékenységek elsajátításához. A megtanult munkafolyamatok munkasorrendjének tudatos alkalmazása a gyakorlati tevékenységek során. A reális énkép, önértékelés kialakításának segítése, a végzett munka értékelése és az esetleges hibák kijavítása. Az érdeklődés felkeltése a természetes anyagokkal végzett munka iránt, a munka során az alkotás örömének és hasznosságának megtapasztalása. 134
Hozzájárulás az esztétikai neveléshez, valamint olyan szokások kialakítása, amelyek közvetlen környezetük rendben tartását szolgálják. Olyan személyiségjegyek kialakulásának segítése, mint a pontosság, a rendszeretet, az embertársak megbecsülése. A higiéniés szokások kialakulásának biztosítása, a piktogramok felismerése, azok jelentésének megismerése és figyelembevétele a tevékenységek során. Óraszámok Évfolyam 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám
2,5
3,5
3,5
5
5
Éves óraszám
92,5
129,5
129,5
185
185
Témakörök Témakör
Évfolyam 4.
5.
6.
7.
8.
Textilmunkák
×
×
×
×
×
Konyhai munkák
×
×
×
×
×
Kertgondozás
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Takarítás
×
Önkiszolgálás–ruhagondozás Vásárlás
×
×
×
Piktogramok értelmezése Természetes anyagok és alakításuk × 4. évfolyam Témakör
×
×
×
×
×
×
×
Tartalom
Textilmunkák Anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalatszerzés útján: tulajdonságok. Próbálkozás szintjén tűbefűzés. Kevés segítséggel bútorszövet szálazása, szálbehúzás. Segítséggel textil nyírása, textilcsík gombolyítása, szalagkötés. Varrás. Segítséggel le- és felöltés (fércelő öltés). 135
Konyhai munkák Irányítással terítés, mosogatás, törölgetés, konyhai eszközök helyre rakása, rendrakás. Kertgondozás locsolás.
Segítséggel gereblyézés, kapálás. Irányítással gyomlálás,
Takarítás felmosás.
Segítséggel seprű, lapát használata. Irányítással portörlés,
Önkiszolgálás– Segítséggel cipőfűzés, cipőfűző kötése, tépőzár használata ruhagondozás önállóan. Irányítással felsőruházat, fehérnemű, lábbeli fogalmának alkalmazása. Fokozódó önállósággal saját ruházat felismerése, megnevezése, használata. Önállóan lábbelik párosítása, ruhák hajtogatása, szekrény és fogas használata. Vásárlás Alapvető árucikkek megismerése, megnevezése. Természetes anyagok, alapvető anyagok megismerése: papír, textil, fonal… Egyszerű munkadarabok elkészítése. Elvárt teljesítmény Segítséggel tudja alkalmazni a varrásban a le- és felöltés technikáját. Irányítással tudjon részfolyamatokat elvégezni a konyhai, kertgondozási és takarítási munkákban. Használja adekvátan a megfelelő eszközöket. Legyen képes segítséggel textilt nyírni. Ismerje fel és válassza meg ruházatát, öltözzön önállóan. Irányítással tudja lábbelijét ápolni, megfelelő helyen és módon tárolni. 5. évfolyam Témakör Tartalom Textilmunkák Anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalatszerzés útján: megmunkálhatóság. Segítséggel textilcsík gombolyítása. Irányítással textil nyírása. Fokozódó önállósággal szalagkötés. Önállóan szálazás, szálbehúzás. Varrási alapismeretek. Öltésfajták: segítséggel száröltés elsajátítása, tűbefűzés, csomózás differenciáltan. Önállóan le- és felöltés gyakorlása. Konyhai munkák Önállóan konyhai eszközök helyrerakása, rendrakás. Irányítással kenyérkenés, egyszerű ételek előkészítése készítése (tea, főtt tojás, piritós). 136
Önállóan terítés napszaknak megfelelően, konyhai edények, felszerelések, evőeszközök mosogatása, törölgetése. Kertgondozás Irányítással gereblyézés, kapálás. Fokozódó önállósággal gyomlálás, locsolás, virágápolás. Takarítás Irányítással seprű, lapát használata. Segítséggel csempe, ajtó lemosása, takarítást megkönnyítő gépek – porszívó – használata, játékeszközök tisztítása. Fokozódó önállósággal portörlés, felmosás. Önkiszolgálás– Segítséggel ruhanemű kezelése: húzózár használata. Irányítással ruhagondozás cipőfűzés, kötés. Ruhaápolás, ruhagondozás: kézi mosás. A ruházat évszaknak és időjárásnak megfelelő kiválasztása és használata fokozódó önállósággal. Önállóan csatolás, patentolás, kapcsolás. Vásárlás
Alapvető árucikkek beszerzési helyének megismerése.
Természetes anyagok Papírból, textilből, fonalból egyszerű munkadarabok, és alakíthatóságuk ajándékok készítése, formák, alakzatok, elemi kompozícióik létrehozása. 6. évfolyam Témakör
Tartalom
Textilmunkák Irányítással textil nyírása, összevarrása, textilcsík gombolyítása. Önállóan szalagkötés. Varrási alapismeretek. Segítséggel száröltés gyakorlása, huroköltés (pelenkaöltés) megtanulása, varrások eldolgozása, csomókötés cérna végére, balesetmentes eszközhasználat. Irányítással tűbefűzés. Önállóan le- és felöltés textilen formakövetéssel. Konyhai munkák Segítséggel étkezések előkészítése: kenyérszeletelés, kenyérpirítás, konzervbontás, főzés előkészítése, főzés jellegének megfelelő edények kiválasztása, gyümölcs-, zöldséghámozás. Segítséggel egyszerű ételek, italok elkészítése. Önálló terítés, mosogatás, törölgetés. Kertgondozás Segítséggel ágyások kialakítása, dugványozás. Irányítással talaj-előkészítés, magvetés, ültetés, gyomeltakarítás. Növekvő önállósággal gyomlálás, locsolás, virágápolás. 137
Takarítás A takarítás eszközei: önállóan seprű, lapát használata. Önállóan portörlés, felmosás, takarítást megkönnyítő gépek – porszívó – használata, játékeszközök tisztítása. Ellenőrzés mellett tisztító- és fertőtlenítőszerek használata. Önkiszolgálás– Cipőfűzés önállóan, cipőkötés irányítás mellett. ruhagondozás Mosás: segítséggel gépi mosás, mosógép és centrifuga használata, vasalás, gombvarrás. Önállóan kézi mosás. Vásárlás Felnőtt felügyelete mellett alapvető, egyszerűbb árucikkek beszerzési helyének megismerése, egy tétel vásárlása. Természetes anyagok Önállóan textilből, fonalból és papírból egyszerű tárgyak és alakíthatóságuk készítése. Elvárt teljesítmény Minden tevékenységében tartsa be a balesetvédelmi előírásokat. Ismerje és tartsa be az egészséges életmód szokásrendjét. Tegyen szert egyre nagyobb gyakorlottságra és önállóságra az öltözködésben, ruhagondozásban, étkezésben és az önellátásban. Tudja ruházatát az évszaknak és időjárásnak megfelelően kiválasztani. Legyen aktív környezete tisztán tartásában. Használja önállóan a porszívót. Legyen gyakorlott a textilféleségek megmunkálásában, az eszközök balesetmentes használatában. Tudja a textilt felvágni, gombolyítani és összevarrni. Jártasság szinten alkalmazza a tanult öltéstechnikákat. Irányítással használja a kerti szerszámokat és végezzen rendszeres kerti munkát. A konyhai munkavégzésben legyen igényes. A konyhai műveletekben képességének megfelelően vegyen részt. A különböző tevékenységeket (ételelőkészítés, egyszerű ételek készítése, mosogatás, konyhai rend kialakítása) egyre kevesebb segítséggel, felnőtt irányítása mellett végezze. A higiéniás előírásokat tartsa be. 7. évfolyam Témakör Tartalom Textilmunkák Irányítással szálkihúzás (azsúrozás), hármas fonás. Önállóan textil nyírása csíkra, összevarrása, textilcsík gombolyítása, fonal gombolyítása, rojtozás. Varrási alapismeretek: segítséggel láncöltés elsajátítása. Irányítással a tanult öltésfajták gyakorlása. Önállóan tűbefűzés, csomókötés cérna végére, varrások eldolgozása. Szövés előkészítése: segítséggel szövés rámán. Önállóan le- és felöltés textilen. 138
Konyhai munkák Önállóan élelmiszerek szeletelése, főzés előkészítése, nyersanyagok és főzőedények kiválasztása, a napszaknak megfelelő egyszerű ételek készítése irányítással. Segítséggel egyszerű kezelést igénylő konyhai gépek, háztartási eszközök használata. Kertgondozás Irányítással talajművelés. Önállóan gyomlálás, locsolás, virágápolás. Irányítással udvar-, és parkgondozás. Takarítás Segítséggel bútorápolás, ablaktisztítás. Önállóan az előző évfolyamokon gyakorolt tevékenységek alkalmazása. Önkiszolgálás– Ruhaápolás, -gondozás. ruhagondozás Vasalás irányítás mellett. Gombvarrás önállóan, a tanult technikák alkalmazásával. Segítséggel ágyneműcsere. Vásárlás Segítséggel az étkezéshez, főzéshez alapanyagok, valamint tisztítószerek vásárlása (néhány tétel). Piktogramok értelmezése Élelmiszereken, tisztítószereken, ruhaneműk kezelési útmutatóján található jelek értelmezése. Természetes anyagok Agyagozás: segítséggel alapanyag előkészítése, egyszerű és alakíthatóságuk anyag-megmunkálási technikák síkban (mélyített, karcolt minták). Irányítással a környezetében található növényvilág terméseiből kompozíciók készítése. 8. évfolyam Témakör
Tartalom
Textilmunkák Textilfajták megkülönböztetése. Önállóan szálkihúzás, fonás. Varrási alapműveletek: segítséggel lapos öltés elsajátítása. Önállóan tanult öltésfajták alkalmazása, egyszerű munkadarab készítése. Irányítással szőnyegszövés rámán. Konyhai munkák Segítséggel gyümölcsök konyhai feldolgozása. Felnőtt irányítása mellett – önállóságra törekvéssel – konyhai, háztartási gépek használata. Az élelmiszerek szakszerű tárolása (hűtés, szavatossági idő). Önállóan egyszerű hideg és meleg ételek előkészítése, elkészítése, tálalása.
139
Kertgondozás Talaj-előkészítés, talajművelés, udvar- és parkgondozás fokozódó önállósággal. Önállóan virágültetés. Takarítás A nagytakarítás műveleteinek megismerése, segítséggel alkalmazása. Irányítással bútor és parketta ápolása, ablaktisztítás. Önkiszolgálás– Ruhaápolás, -gondozás. ruhagondozás Mosás: mosás előkészítése, ruhaválogatás irányítás mellett. Kézi és gépi mosás, centrifuga használata önállóan. Szárítás, teregetési lehetőségek. Baleset-megelőzés, veszélyforrások. Vasalás önállóan. Segítséggel kisebb szakadások javítása. Önállóan ágyneműcsere. Önállóan lábbeli gondozása. Vásárlás
Napi szükségleti cikkek vásárlása felnőtt irányításával.
Piktogramok értelmezése Élelmiszereken, tisztítószereken, ruhaneműk kezelési útmutatóján található jelek megmutatása (ráismerési szint). Természetes anyagok Segítséggel, irányítással bőr megmunkálása (vágás, ragasztás). és alakíthatóságuk Agyagozás: segítséggel különböző mértani formák, elemi figurák készítése. Elvárt teljesítmény Tudja alkalmazni a tanult öltésfajtákat, textil-megmunkálási technikákat. Ezek alkalmazásával készítsen önállóan munkadarabokat. Tudjon irányítással takarítási és nagytakarítási részműveleteket elvégezni. Legyen igényes környezete gondozásában és védelmében, berendezési tárgyai esztétikus kiválasztásában. Végezzen rendszeres munkatevékenységet a kertben, vegyen részt közvetlen környezetének (udvar, tanterem, diákotthon) tisztán tartásában. Segítséggel tudja ruházatát gondozni. Vegye észre és jelezze, ha ruházatán apróbb rendellenességeket észlel. Segítsen ezek kijavításában. Tudjon segítséggel ágyneműt cserélni. Legyen képes felnőtt irányítása mellett a háztartási és konyhai gépek minél önállóbb használatára. Tartsa be a balesetvédelmi előírásokat. Felnőttek irányítása mellett legyen képes konyhai tevékenységhez igazodó alapanyagokat, a mosogatáshoz megfelelő tisztítószereket vásárolni. 140
Tudjon egy-két ajándékot készíteni a természetes alapanyagok megmunkálásával.
141
TERMÉSZETI KÖRNYEZET Környezet- és egészségvédelem (5–8. évfolyam) Cél Fejleszteni a meglévő ismereteket a környezet élő és élettelen jelenségeiről. Kialakítani az igényt a természetvédelemre. Bővíteni egészségügyi ismereteket, olyan szokások, készségek kialakítása, melyekkel az egészséges életmód és a tiszta környezet iránti igény kifejlődik. Feladatok Lehetőség nyújtása saját testének, érzékszerveinek és azok működésének megismerésére. Folyamatos gyakorlási lehetőség biztosítása saját testének, ruházatának és környezetének tisztán tartásához. Az egészséges életmód feltételeinek és annak fontosságának tudatosítása. A környezetkímélő és természetvédő szemlélet kialakulása az élőlények és környezetük kölcsönhatásának megismerésén keresztül. Óraszámok Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti óraszám
1
1
2
2
Éves óraszám
37
37
74
74
6.
7.
8.
×
×
×
×
×
×
Témakörök Témakör
Évfolyam 5.
Az emberi test Öltözködés
×
Egészséges életmód és veszélyek ×
×
×
×
×
Egészségügyi intézmények
×
×
×
×
Balesetek, elsősegélynyújtás
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Az élőlények
×
×
A környezet főbb összetevői, ártalmai Természeti ismeretek
× 142
5. évfolyam Témakör
Tartalom
Az emberi test Testének, érzékszerveinek megmutatása, megnevezése, funkciójuk. Az egészség fogalma, a betegség főbb tünetei. Betegségek: megfázás. Öltözködés Ruhadarabok válogatása, csoportosítása. Egészséges életmód Az alapvető tisztálkodási eszközök, anyagok használatának és veszélyekmegismerése. A mozgásszegény életmód veszélyeinek megismerése. A környezeti ártalom fogalmának bevezetése, megfigyelése (kipufogógáz, szemét, füst). A vitaminforrások megismerése. Egészségügyi intézmények
Az iskolások orvosi vizsgálata. Az orvosi vizsgálatok helye az iskolában, funkciójuk.
Balesetek, Az iskolában, az utcán és játék közben előforduló balesetek. elsősegélynyújtás Baleset esetén felnőtt értesítése. Az élőlények Az élő természet nagy csoportjai: növény, állat, ember. Az élőlények fejlődésének megfigyelése a környezetben. A természet változásainak megfigyelése az élőlények életében. Egyszerű kísérletek végzése (bab ültetése). Természetfilmek megtekintése. A környezet főbb összetevői Ismerkedés az élet alapvető feltételeivel: víz, levegő, nap összetevői, ártalmai fény, talaj. Természeti ismeretek jég, hó).
A víz halmazállapot-változásainak megfigyelése (víz,
6. évfolyam Témakör
Tartalom
Az emberi test
Az érzékszervek funkciója, védelme. 143
Ismerkedés a segédeszközökkel. Betegségek körének bővítése. A gyomorrontás, az influenza és a fertőző betegségek. Öltözködés Az évszaknak, időjárásnak megfelelő esztétikus öltözködés gyakorlása. Egészséges életmód A test tisztán tartása. és veszélyekA test edzése. Helyes, helytelen táplálkozás. Veszélyforrások (a nap káros hatása). Egészségügyi intézmények
Orvosi rendelő funkciója.
Balesetek, Sportolás, fürdőzés közben és a háztartásban történő balelsősegélynyújtás esetek megelőzése. Ismerkedés a mentőládával. A felnőtt értesítésének módjai baleset esetén. Az élőlények A növények, az állatok, az ember témakörének bővítése. Megfigyelések végzése séta során. A környezet hatása az élőlényekre. A tűz és víz mint éltető elem (öntözés, főzés, fűtés). A környezet főbb Tiszta víz, tiszta levegő, napfény. összetevői, ártalmai Természeti ismeretek Az élő és élettelen környezet megfigyelése. Csapadékfajták megfigyelése (pára, köd, dér, zúzmara, harmat). A víz, a harmat, a pára megfigyelése. A természeti katasztrófák fogalmának megismerése: az árvíz. Elvárt teljesítmény Önállóan ismerje fel és mutassa meg testének részeit, legyen ismerete azok működéséről. Legyen ismerete az egészséges életmódról, ismerje fel a környezet káros hatásait, ismerje fel segítséggel, és jelezze, ha beteg. Tudjon tájékozódni környezete élővilágában, segítséggel ismerje fel és lehetőségeihez mérten óvja azokat. 7. évfolyam Témakör Tartalom 144
Az emberi test Testrészek, érzékszervek, érzékelés, funkciójuk, védelmük Segédeszközök védelme. Betegség témakör bővítése: torokgyulladás, középfülgyulladás, bárányhimlő, herpesz, bőrbetegségek. Öltözködés Az évszakoknak, időjárásnak, alkalomnak megfelelő esztétikus öltözködés gyakorlása. Az ízlés fogalmának bevezetése. Egészséges életmód A test tisztán tartása. és veszélyekA test edzése, a mozgáshiány ártalmai. Helyes, helytelen táplálkozás. Veszélyforrások (dohányzás, szeszesital, a nap káros hatása). Egészségügyi intézmények
Szakorvosi rendelők szerepe az egészségünk megóvásában. Mentők munkájának megismerése.
Balesetek, Iskolai, háztartási, utcai játék, fürdőzés, sportolás közben elsősegélynyújtás és a munkahelyen történő balesetek megelőzésének lehetőségei. Baleset esetén felnőtt értesítése, mentő hívása. A mentőláda szerepe. Az élőlények A növények, az állatok, az ember témakörének folyamatos bővítése. Ismerkedés a gyógynövényekkel, gyógynövények gyűjtése. Megfigyelés: a környezet hatása az élőlényekre. A tájvédelmi terület megfigyelése. A védett növények, állatok fogalmának megismerése. A tűz és a víz mint éltető elem: halászat, tűzrakás a szabadban. A környezet főbb Tiszta víz, tiszta levegő, napfény, egészséges talaj. összetevői, ártalmai Ismerkedés a talajfajtákkal. Természeti ismeretek Az élő és élettelen környezet megfigyelése. Csapadékfajták megfigyelése. A víz körforgása. A víz haszna-kára, a tűz haszna-kára. Ismerkedés további természeti katasztrófákkal: szélvész. 8. évfolyam Témakör
Tartalom
145
Az emberi test Testrészek, érzékszervek, érzékelés, funkciójuk, védelmük, az önállóság fokozása. Segédeszközök védelme. Betegség témakör bővítése: tüdőgyulladás, mumpsz, májgyulladás. Öltözködés Az évszaknak, időjárásnak, alkalomnak megfelelő esztétikus öltözködés. Az ízlés formálása. Egészséges életmód A test tisztán tartása, a serdülőkor jellemzői. és veszélyekA test edzése, a mozgáshiány ártalmai. Helyes, helytelen táplálkozás. Veszélyforrások (dohányzás, szeszesital, AIDS). A diéta fogalmának bevezetése. Káros szenvedély fogalmának kialakítása (kábítószer). Egészségügyi intézmények
Az ügyeleti rendszer bemutatása, szükségessége.
Balesetek, Az elsősegélynyújtás elemeinek gyakorlása szituációs elsősegélynyújtás helyzetgyakorlatokban. Az élőlények Növények, állatok, ember kölcsönhatásainak megfigyelése. Ismerkedés a gyógynövényekkel, gyógynövények gyűjtése. Környezet hatása az élőlényekre, összefüggések felfedezése. A tájvédelmi terület megfigyelése. A védett növények, állatok fogalmának megismerése. A távoli vidékek védett állatai és növényei. A tűz és víz mint éltető elem. Csatornázás. A fűszernövények fogalmának kialakítása. A környezet főbb A víz, a levegő és a talaj védelme. összetevői, ártalmai Természeti ismeretek Az élő és élettelen környezet megfigyelése. Csapadékfajták megfigyelése. A víz körforgása. A víz haszna-kára, a tűz haszna-kára. Természeti katasztrófák témakörének bővítése: tűzhányó kitörése, földrengés. Elvárt teljesítmény 146
Ismerje fel és mutassa meg testrészeit, nevezze meg érzékszerveit, ismerje azok elemi funkcióit. Legyen elemi ismerete teste biológiai működéséről. Tudja ruházatát kiválogatni, ügyelni tisztaságára. Fejlődjön a testi higiénia iránti igénye, igényelje a mozgást és szabad levegőn való tartózkodást. Legyen ismerete a helyes és a helytelen táplálkozásról. Tudja, hogy betegség esetén hova kell fordulni, ismerje az egészségügyi intézmények funkcióját. Ismerje fel a balesetveszélyt, életkorának és értelmi szintjének megfelelően tudjon segítséget kérni. Legyen elemi ismerete a növény- és állatvilágról, azok élőhelyeiről, hasznukról, kárukról. Legyen elemi ismerete a környezeti hatásokról és azok következményeiről. Ismerkedjen meg a környezetszennyezés fogalmával, a környezetet károsító anyagokkal. Ismerkedjen a természetvédelem fogalmával, ismerjen néhány védett növényt és állatot. Fejlettségi szintjének megfelelően alakuljon ki környezetvédő szemlélete.
147
MŰVÉSZETEK Ábrázolás-alakítás (1–8. évfolyam) Cél Fejleszteni a tanulók önkifejező készségét, képzelőerejét, környezetük pontos megfigyelését, megismerését. Segíteni a tanulók manuális képességeinek fejlesztését. Fejleszteni alkotásvágyukat tapasztalati élmények alapján. Biztosítani a felfedezés, a siker örömét, ezzel hozzájárulva a pozitív énkép kialakulásához, az önismeret fejlődéséhez. A tantárgy szemléletformáló hatásán keresztül segíteni az esztétikai érzék fejlődését. Feladatok Tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyeltetése. Az ábrázolás-alakításhoz szükséges eszközök, anyagok megismertetése és megnevezése. A munkavégzés során az anyagokról szerzett tapasztalatok összegyűjtése. Járuljon hozzá a tanulóknál a szükséges jártasságok és készségek elsajátításához. Óraszámok Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám
2
2
2
2
2
2
2
2
Éves óraszám
74
74
74
74
74
74
74
74
3.
4.
5.
6.
7.
8.
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Témakörök Témakör
Évfolyam 1. 2.
Formázás különböző anyagokból Építés
×
×
×
×
Papír formálása, alakítása Vizuális ábrázolás
×
×
×
×
Komplex alakító tevékenységek ×
×
×
Népünk művészete
×
×
148
×
Elemi ismeretek művészeti alkotásokról 1. évfolyam Témakör
×
×
Tartalom
Formázás különböző Együttműködéssel: anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalat anyagokból útján, homokozás, gyurmázás, só-, lisztgyurmázás, agyagozás, gipszmunka, hó formázása. ÉpítésSegítséggel: kirakás, fűzés, nyomótechnikák, szúrójátékok. Papír formálása, alakítása
Segítséggel: gyűrés, simítás, tépés, hajtogatás.
Vizuális ábrázolás Segítséggel: festés, rajzolás. 2. évfolyam Témakör
Tartalom
Formázás különböző Együttműködéssel: anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalat anyagokból útján, homokozás, gyurmázás, só-, lisztgyurmázás, agyagozás, gipszmunka, hó formázása. ÉpítésSegítséggel: kirakás, fűzés, nyomótechnikák, szúrójátékok. Papír formálása, Segítséggel: gyűrés, simítás, tépés, hajtogatás. alakítása Együttműködéssel: nyírás. Vizuális ábrázolás Segítséggel: festés, rajzolás. Elvárt teljesítmény Segítséggel próbálkozzon emberalakot formázni. Segítséggel tudjon kétféle színű és kétféle nagyságú tárgyat ciklikusan felfűzni, egyszerű technikákkal ritmikus sort képezni. Együttműködéssel végezzen az ollóval nyíró mozgásokat. Segítséggel használja az ecsetet, ceruzát. 3. évfolyam Témakör Tartalom 149
Formázás különböző Segítséggel: anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalat útján, anyagokból homokozás, gyurmázás, só-, lisztgyurmázás, agyagozás, gipszmunka, hó formázása. ÉpítésIrányítással: kirakás, fűzés, nyomótechnikák, szúrójátékok. Papír formálása, Irányítással: gyűrés, simítás. alakítása Segítséggel: tépés, hajtogatás, nyírás. Vizuális ábrázolás Segítséggel: festés, színezés, rajzolás. 4. évfolyam Témakör
Tartalom
Formázás különböző Irányítással: anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalat útján anyagokból homokozás, gyurmázás, só-, lisztgyurmázás, agyagozás, gipszmunka, hó formázása. ÉpítésÖnállóan: kirakás, fűzés, nyomótechnikák, szúrójátékok. Papír formálása, Irányítással: gyűrés, simítás, hajtogatás. alakítása Önállóan: tépés, nyírás. Segítséggel: tépés, hajtogatás, nyírás. Vizuális ábrázolás Segítséggel: festés, színezés, rajzolás. Elvárt teljesítmény Egyszerű anyagokból irányítással legyen képes tárgyakat megformázni. Tudjon tárgyakat irányítással alak, szín, nagyság szerint felfűzni. Papírból segítséggel hozzon létre egyszerű formákat. Segítséggel váljon biztosabbá az ecset, a ceruza és az olló használata. Segítséggel ismerje fel és nevezze meg a főbb színeket. 5. évfolyam Témakör Tartalom Vizuális ábrázolás Irányítással: festés, színezés, rajzolás, mintázás.
150
Komplex alakító Együttműködéssel: tárgyak (játékok, képek) készítése, jellemző tevékenységek jegyeik megfigyelése alapján. Elvárt teljesítmény Együttműködéssel alkosson egyszerű bábokat, képeket, segédeszközöket. Irányítással alkalmazza az eddig megismert ábrázolási-alakítási technikákat (festés, színezés, rajzolás). Irányítás mellett ismerje fel és nevezze meg a főbb színeket. 6. évfolyam Témakör Tartalom Vizuális ábrázolás Irányítással: festés, színezés, rajzolás, mintázás. Komplex alakító Együttműködéssel: tárgyak (játékok, képek) készítése, jellemző tevékenységek jegyeik megfigyelése alapján. Elvárt teljesítmény Együttműködéssel, kombinált technikák alkalmazásával hozza létre alkotásait. Színezésnél legyen egyre pontosabb a vonaltartása. Ismerje a főbb színeket, tudja azok nevét. 7. évfolyam Témakör Tartalom Vizuális ábrázolás Irányítással: festés, színezés, rajzolás, mintázás. Komplex alakító Irányítással: anyagvizsgálat, használhatóság tapasztalattevékenységek szerzés útján, tárgyak (játékok, képek) készítése. Népünk művészete
Irányítással: hímzés, faragás.
Elemi ismeretek Segítséggel szemléljen művészeti alkotásokat. művészeti alkotásokról Elvárt teljesítmény Készségszinten használja az eszközöket (ecset, ceruza). Irányítással természetes anyagokból báb-, mesefigurákat tudjon készíteni (ember, állat). Irányítással ismerkedjen meg néhány népművészeti alkotással. Segítséggel ismerkedjen meg egy-két kiemelkedő képzőművészeti alkotással. Irányítással tudjon egyszerű textilképeket készíteni. 8. évfolyam 151
Témakör
Tartalom
Vizuális ábrázolás Irányítással: festés, színezés, rajzolás, mintázás Komplex alakító Irányítással: anyagvizsgálat, használhatóság tapasztalattevékenységek szerzés útján, anyagok válogatása szín és használhatóság szerint, tárgyak (játékok, képek) készítése. Népünk művészete szokások.
Irányítással: hímzés, faragás, fazekasság, fonás, népi
Elemi ismeretek Irányítással szemléljen művészeti alkotásokat. művészeti alkotásokról Elvárt teljesítmény Irányítással megfigyelés alapján legyen képes vizuális ábrázolásra (szín, forma). Egyre nagyobb önállósággal hozzon létre képi és formai alkotásokat a megismert ábrázolási, alakítási technikák egyikével vagy kombinációjával. Irányítással ismerje meg a helyi hímzést, 1-2 népszokást. Irányítással látogasson meg egy kézműves házat, múzeumot. Ének-zene (1–8. évfolyam) Cél Játékos, felszabadult légkört biztosítani a harmonikus személyiségfejlődéshez, a félénkség, a szorongás, a gátlás leküzdéséhez. Fejleszteni az esztétikai érzéket, gazdagítani az érzelmeket. Erősíteni a hazafias nevelést. A jó hangulat kialakításával segíteni az együtt éneklés örömét. Az ének-zene mint közös nyelv segítse összekapcsolni a sérült és ép embereket. Feladatok Az egyenletes lüktetés megéreztetése. Mondókák, dalok, körjátékok megismertetése, bővítése. Ritmikus gyakorlatok végzése a tempó, a dinamika figyelembevételével. Közös és egyénenkénti éneklés. Mozgásos-táncos feladatok végzése. Zene hallgatása, a zenei ízlés formálása. Óraszámok Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám
2
2
2
2 152
2
2
2
2
Éves óraszám
74
74
74
74
74
74
74
74
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Témakörök Témakör
Évfolyam 1. 2.
Gyermekjátékok
×
×
×
Gyermekdalok
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Népdalok Ünnepkörök dalai
×
×
Tánc- és dramatikus játékok × Ritmus- és hallásfejlesztés × 1. évfolyam Témakör
×
×
×
×
Tartalom
Gyermekjátékok Együttműködéssel: altatók, tenyérjátékok, simogatók, ujjjátékok, hintáztatók, lovagoltatók, sétáltatók, utánzó játékok. Gyermekdalok Együttműködéssel: dalok, fogócskák, körjátékok, felelgetős játékok, párbeszédek. Ünnepkörök dalai Együttműködéssel: családi ünnepek dalai. Ritmus- és Együttműködéssel: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező hallásfejlesztés ingerlő gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata, zenehallgatás. 2. évfolyam Témakör
Tartalom
Gyermekjátékok Segítséggel: altatók, tenyérjátékok, simogatók, ujjjátékok, hintáztatók, lovagoltatók, sétáltatók, utánzó játékok. 153
Gyermekdalok párbeszédek.
Segítséggel: dalok, fogócskák, körjátékok, felelgetős játékok,
Ünnepkörök dalai Együttműködéssel: családi ünnepek dalai. Ritmus- és Együttműködéssel: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező hallásfejlesztés ingerlő gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata, zenehallgatás. Elvárt teljesítmény Vegyen részt a gyermekjátékokban. Érzékelje a mérő lüktetését. Társaival teremtsen játék közben rövid kontaktust. Ismerjen 8-10 mondókát. Verset, gyermekdalt segítséggel tudjon előadni, kísérelje meg ritmusát tapsolni, kopogni. 2-3 ritmushangszert tudjon együttműködéssel megszólaltatni. 3. évfolyam Témakör
Tartalom
Gyermekjátékok Irányítással: altatók, tenyérjátékok, simogatók, ujj-játékok, hintáztatók, lovagoltatók, sétáltatók, utánzó játékok. Gyermekdalok párbeszédek.
Segítséggel: dalok, fogócskák, körjátékok, felelgetős játékok,
Ünnepkörök dalai Segítséggel: családi ünnepek dalai. Ritmus- és Együttműködéssel: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező hallásfejlesztés ingerlő gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata, zenehallgatás. 4. évfolyam Témakör Tartalom Gyermekdalok párbeszédek. Népdalok
Irányítással: dalok, fogócskák, körjátékok, felelgetős játékok,
Együttműködéssel: magyar dalok, táncok. 154
Ünnepkörök dalai Segítséggel: családi ünnepek dalai. Ritmus- és Segítséggel: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező, ingerlő hallásfejlesztés gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata. Irányítással: zenehallgatás. Elvárt teljesítmény Irányítással vegyen részt a csoporton belüli közös éneklésben, körjátékban, párbeszédben. Ismerjen 3-4 kiszámolót. Kíséreljen meg egyszerű ritmust segítséggel letapsolni. 4-5 egyszerű ritmushangszert segítséggel tudjon megszólaltatni. A környezetében található egyszerű hangszerek közül tudjon segítséggel egyetkettőt megnevezni. 5. évfolyam Témakör Tartalom Gyermekdalok párbeszédek. Népdalok
Irányítással: dalok, fogócskák, körjátékok, felelgetős játékok,
Segítséggel: magyar dalok, táncok.
Ünnepkörök dalai Irányítással: családi ünnepek dalai, nemzeti ünnepek dalai. TáncEgyüttműködéssel: gyermektáncok, népi játékok. és dramatikus játékok Ritmus- és Segítséggel: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező, ingerlő hallásfejlesztés gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, auto- és térorientáció, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata. Irányítással: zenehallgatás. Elvárt teljesítmény Segítséggel nevezzen meg 2-3 hangszert a környezetében található hangszerek közül. Irányítással kapcsolódjon be gyermek- és játékdalok csoportos és egyéni éneklésébe. Szituációs és felelgetős játékokban irányítással vállaljon szerepet. 6. évfolyam Témakör Tartalom 155
Gyermekdalok párbeszédek. Népdalok
Önállóan: dalok, fogócskák, körjátékok, felelgetős játékok,
Segítséggel: magyar dalok, táncok.
Ünnepkörök dalai Irányítással: családi ünnepek dalai, nemzeti ünnepek dalai. Tánc- és dramatikus játékok
Együttműködéssel: gyermektáncok, népi játékok.
Ritmus- és Irányítással: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező, hallásfejlesztés ingerlő gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, auto- és térorientáció, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata, zenehallgatás. Elvárt teljesítmény Vegyen részt önállóan gyermek- és játékdalok csoportos és egyéni éneklésében. Irányítással kapcsolódjon be versek, dalok mozgásos-játékos megjelenítésébe. Irányítással egyszerű ritmushangszereket szólaltasson meg. Ismerjen fel és nevezzen meg 3-4 hangszert a környezetében található hangszerek közül. Együttműködéssel próbálkozzon egyszerű tánc megtanulásával. 7. évfolyam Témakör Népdalok
Tartalom
Irányítással: magyar dalok, táncok, más népek dalai.
Ünnepkörök dalai Irányítással: családi ünnepek dalai, nemzeti ünnepek dalai. Tánc- és dramatikus Segítséggel: gyermektáncok. játékok Együttműködéssel: népi játékok. Ritmus- és Irányítással: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező, hallásfejlesztés ingerlő gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, auto- és térorientáció, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata, zenehallgatás. Elvárt teljesítmény Irányítás mellett hallgasson zenét. Ismerje a Himnusz és a Szózat zenéjét. 156
Irányítással tudjon egyszerű ritmust utánozni hangszeres kísérettel. 8. évfolyam Témakör Tartalom Népdalok
Irányítással: magyar dalok, táncok, más népek dalai.
Ünnepkörök dalai Irányítással: családi ünnepek dalai, nemzeti ünnepek dalai. Tánc- és dramatikus Segítséggel: társas táncok. játékok Együttműködéssel: népi játékok, táncok. Ritmus- és hallásfejlesztés Irányítással: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező, ingerlő gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, auto-és térorientáció, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata. Önállóan: zenehallgatás. Elvárt teljesítmény Legyen kedvenc zeneszáma, amit önként szívesen hallgat. Irányítással tudjon 10-15 egyszerű dalt és népdalt hallás után énekelni. Ismerjen fel lehetőség szerint minél több hangszert, nevezze meg azokat segítséggel. Segítséggel tudjon ritmust ritmuskártyáról letapsolni. Tudjon 1-2 ballagási dalt elénekelni.
157
TESTI NEVELÉS Játékra nevelés (1–4. évfolyam) Cél Pozitív érzelmi légkörű játékos szituációkon keresztül kibontakoztatni a gyermek személyiségét, fejleszteni alkalmazkodóképességét. Egyre jobban megismerni a környezetet, a tárgyakat és a jelenségeket, kapcsolatot alakítani a társakkal és a felnőttekkel, fejleszteni a kommunikációs készséget. Megtanulni a játéktárgyak adekvát használatát, rendben tartását. Megtanulni az osztályközösséghez való alkalmazkodást, elfogadni az osztályközösség szabályait. Erősíteni és elmélyíteni a tanultak során kialakult készségeket és képességeket. Feladatok Az alkalmazkodóképesség fejlesztése változatos foglalkozásokon keresztül. Megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása a játékos tevékenység elsajátítása érdekében, az önálló játék képességének kialakítása. Az önálló kezdeményezés szintjének elérése. Hozzájárulás az esztétikai neveléshez, a környezet rendben tartása iránti igény kialakítása. A pozitív személyiségjegyeinek kialakulásának segítése (türelem, segítőkészség, egymás megbecsülése.) Segítség nyújtása a tantárgy cél- és feladatrendszerének megvalósításához. Óraszámok Évfolyam 1. 2. 3. 4. Heti óraszám
2
2
2
2
Éves óraszám
74
74
74
74
2.
3.
4.
Gyakorló játék
×
×
×
×
Konstrukciós játék
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Témakörök Témakör
Évfolyam 1.
Szerepjáték
×
Didaktikus játék 158
×
Szabályjáték
×
×
×
×
Spontán játék
×
×
×
×
×
×
Szabadban játszható játékok × 1. évfolyam Témakör
×
Tartalom
Gyakorló játék Zajkeltő játékok: irányítás nélkül játszanak, majd segítséggel, utánzással végeznek különböző cselekvéseket: csengettyű megszólaltatása, farudak összeütögetése. Tárgyak kapcsolatba hozása egymással: együttműködéssel a dobozok, vödrök megtöltése, kiürítése. Segítséggel tárgyak rögzített rúdra gyűjtése szabadon. Segítséggel gyöngyfűzés szabadon (nagyméretű gyöngyökkel). Húzós játékok használata, autók tologatása segítséggel. Szappanbuborék fúvása együttműködéssel. Segítséggel hintázás, mászás a játszótéren. Labdázás segítséggel: ismerkedés a labdával (gurigázás, eldobás). Konstrukciós játékÉpítés fakockával, duplóval, legóval segítséggel. Szerepjáték Játék babákkal (sétáltatás, etetés, fürdetés, altatás) együttműködéssel. Többszerepes összefüggő cselekvéssorok eljátszása segítséggel (főzőcske, doktor bácsi, rendőr). Didaktikus játék Tárgyak válogatása egy szempont szerint segítséggel (forma, szín, nagyság). Zene- és mesehallgatás irányítással. Diafilm vetítése együttműködéssel. Figyelemfejlesztő játékok segítséggel (képes lottó, képes dominó, forma puzzle, kétfelé vágott képek összerakása stb.) Együttműködéssel mondókák, versek, dalok gyakorlása együttmondással. Együttműködéssel érzékelő játékok (hideg–meleg, puha–kemény), egy tárgy felismerése tapintással. Kontaktusfejlesztő játékok együttműködéssel (Hőc-hőc katona…, Tente baba tente…). Képeskönyvek nézegetése segítséggel (lapozgatás, személyek, tárgyak felismerése, megnevezéssel). Szabályjáték Mozgásos játékok együttműködéssel (Nyuszi ül a fűben, Lánc-lánc eszterlánc, 159
Bújj-bújj zöld ág). Spontán játék
Szabadon választott játék tárgyakkal segítségnyújtás mellett.
Szabadban játszható A szabadtéri foglalkozási eszközök kipróbálása. Egyszerű játékok, népi játékok. 2. évfolyam Témakör
Tartalom
Gyakorló játék Tárgyak kapcsolatba hozása egymással segítséggel: Montessori-torony felfűzése, Montessori-kockák, -hordók felrakása. Gyöngyfűzés irányítással két szempont szerint. Konstrukciós játékSegítséggel, majd irányítással építés fakockával, legóval függőleges és vízszintes irányban (torony, vonat). Szerepjáték Segítséggel foglalkozások eljátszása környezetismereti témakör alapján. Mondókák, versek, dalok gyakorlása segítséggel, együttmondással, eljátszásuk. Mesefeldolgozás (1-2 szereplős mesék eljátszása). Didaktikus játék Tárgyak válogatása segítséggel 2-3 szempont szerint. Zeneés mesehallgatás segítséggel. Diafilm vetítése, szereplők megnevezése, együttműködéssel. Figyelemfejlesztő játékok (képek egyeztetése, képes lottó, képes dominó stb.) 23 részre vágott képek összerakása. Hiány felismerése segítséggel. Szabályjáték Énekes-mozgásos szabályjátékok. Segítséggel karikadobáló, kugli – játékszabályok betartásával. Labdázás, célba dobálás, egyszerű versenyjáték segítséggel. Spontán játék
Irányítással, a kirakott játékok közül szabadon választva.
Szabadban játszható Játszótéri játékok (mászóka, hinta, homokozó stb.) irányítással játékok Minden játék, ami szabadban játszható. Elvárt teljesítmény Ismerje az életkorának megfelelő játéktárgyakat, és segítséggel tudja azokat használni. Segítséggel tudjon tárgyakat két-három szempont szerint válogatni. 160
Figyelme egy-egy tanult játékkal 15-20 percig legyen leköthető. A játék során a szabályokat irányítással tartsa be. A játék végeztével igyekezzen az eredeti állapotot helyreállítani. 3. évfolyam Témakör Tartalom Gyakorló játék Montessori-jellegű játékok irányítással. Segítséggel labdázás: falhoz ütögetés, elkapás. Segítséggel autók húzogatása, tologatása, ismerkedés a lendkerekes autókkal. Konstrukciós játékÉpítés kockával, legóval (ház, vár, alagút) irányítással. Segítséggel, irányítással mozaikkirakás (sorritmusok balról jobbra). Szerepjáték Irányítással foglalkozást utánzó játékok körének bővítése, könnyen bemutatható, gyermekek által utánozható foglalkozások lejátszása (fodrász, sofőr stb.). Mesehallgatás, dramatizálás, bábozás segítséggel, irányítással. Didaktikus játék Tárgyak válogatása több szempont szerint. Többfelé (3-4-be) vágott képek összerakása segítséggel. Segítséggel képes lottó, képes dominó, puzzle kirakása (képesség szerint). Diafilm vetítése, szereplők, egyszerű cselekvések megnevezése együttműködéssel. Szabályjáték Az eddig tanult összes szabályjáték ismétlése irányítással. Társasjátékok. Körjátékok segítséggel. Spontán játék
Az eddig tanult játékok közül (irányítással, önállóan).
Szabadban játszható Irányítással: játékok A játszótéri játékokkal. A természet kínálta játékokkal. Télen: hógolyózás, szánkózás. 4. évfolyam Témakör
Tartalom
Gyakorló játék Montessori-jellegű játékok segítséggel. Önállóan labdázás: falhoz ütögetés, elkapás. 161
Önállóan autók húzogatása, tologatása, ismerkedés a lendkerekes autókkal. Konstrukciós játékÉpítés kockával, legóval (ház, vár, alagút) segítséggel. Segítséggel, mozaikkirakás (sorritmusok balról jobbra). Szerepjáték Segítséggel foglalkozást utánzó játékok körének bővítése, könnyen bemutatható, gyermekek által utánozható foglalkozások lejátszása (fodrász, sofőr stb.). Mesehallgatás, dramatizálás, bábozás segítséggel, irányítással. Didaktikus játék Tárgyak válogatása több szempont szerint. Többfelé (3-4-be) vágott képek összerakása segítséggel. Önállóan képes lottó, képes dominó, puzzle kirakása (képesség szerint). Diafilm vetítése, szereplők, egyszerű cselekvések megnevezése együttműködéssel. Szabályjáték Az eddig tanult összes szabályjáték ismétlése segítséggel. Társasjátékok. Körjátékok segítséggel.
Spontán játék Az eddig tanult játékok közül (irányítással, önállóan). Szabadban játszható Segítséggel: játékok A játszótéri játékokkal. A természet kínálta játékokkal. Télen: hógolyózás, szánkózás. Elvárt teljesítmény A gyermek ismerje az életkorának megfelelő játéktárgyakat és tudja azokat adekvátan használni. Szerepjátékait képesség szerint kísérje beszéddel. A didaktikus játékokban működjön együtt. Legyen képes megadott szempontok szerint tárgyakat csoportosítani. A konstrukciós játékokban legyen minél kreatívabb. A tanult játékokat kevés segítséggel tudja játszani, figyelme egy-egy játékkal 20-25 percig legyen leköthető. Játék során a játékszabályokat tartsa be, figyeljen társaira, a játékokat ne rongálja. Váljon szokásává játék végeztével az eredeti állapot helyreállítása. 162
Fedezze fel a szabadban található játéklehetőségeket. A tanult játékokat szabadidejében tudja önállóan játszani. Mozgásnevelés (1–6. évfolyam) Cél A sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzésre építve az elemi mozgásos játékok megtanulásával és gyakorlásával az elemi mozgáskultúrát kialakítani, a mozgásösszerendezettséget javítani. Az önismeretet fejleszteni, az önbizalmat növelni mozgásos sikerélmények biztosításával. Játékos, mozgásos versenyeken keresztül pozitív személyiségjegyeket, tulajdonságokat megerősíteni (akarat, kitartás, kudarc elviselése, közösségi érzés, fegyelmezettség stb.). Feladatok A cselekvési biztonság, az alapvető mozgásfeladat-megoldó képesség kialakulásának elősegítése. A figyelem, emlékezet és gondolkodás fejlesztése. A fizikai képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése. Az egyensúlyozó-képesség javítása. A testtudat, testséma, lateralitás kialakítása, a térbeli irányok és viszonyfogalmak folyamatos alkalmazása. A testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése speciális gyakorlatok beépítésével, a testi fejlődés zavarainak korrekciója. Óraszámok Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Heti óraszám
3
3
3
3
3
3
Éves óraszám
111
111
111
111
111
111
2.
3.
4.
5.
6.
×
×
×
×
×
×
×
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad- és kéziszergyakorlatok ×
×
×
×
Témakörök Témakör
Évfolyam 1.
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás × Alapmozgások
×
×
163
×
×
×
×
Légzőgyakorlatok
×
×
Dobások, labdás gyakorlatok Játékos versenyek 1. évfolyam Témakör
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
×
Tartalom
Rendgyakorlatok, Segítséggel sorakozás, egyszerű alakzatok (kör, vonal, téri tájékozódás oszlop) kialakítása. Térbeli tájékozódást segítő fogalmak (előtte, mellette) alkalmazása helyzetgyakorlatokkal (járás, futás, kúszás, mászás, csúszás, gurulás, ugrás, függeszkedés). Alapmozgások Segítséggel: Talpon, sarkon, lábujjhegyen járás talajon ütemtartás nélkül, egyensúlyozó járás két vonal között. Lépcsőn járás fokonként utánlépéssel (le, fel) kapaszkodás mellett. Mászás szabadtéri játékokra, bordásfalra (le, fel), fokonkénti utánlépéssel. Csúszás hason, tornapadon húzómozgással. Gurulás a hossztengely körül hason fekvésből indítva, nyújtott testtel (jobbra, balra). Szökdelés terpeszben játékosan, karikába ki- és beugrások, leugrások különböző magasságból. Függeszkedés bordásfalon, helyes fogás kialakítása. Irányítással: Futkározás kötöttségek nélkül. Mászás térden és kézre támaszkodva talajon és tornapadon, állatok mozgásának utánzása. Kúszás sima talajon, habszivacs töltésű tornaszőnyegen. Alapvető testhelyzetek, Segítséggel: testrészekkel Statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) felvétele végezhető szabadutánzás alapján. és kéziszergyakorlatok Izolációs gyakorlatok: különböző testrészek (fej, kar, törzs, láb) elkülönített mozgásának (fordítás, emelés, hajlítás, nyújtás, zárás) gyakorlatai utánzás alapján játékos formában, szimmetrikus tartással. Páros gyakorlatok mondókával egybekötve (pl. harangozás, fűrészelés). Légzőgyakorlatok Segítséggel: 164
Álló helyzetben kar fel- és leengedésével a légzések (ki- és belégzés) szabályozása utánzással. Dobások, Segítséggel: labdás gyakorlatokLabdaforgatás, a labda megfogása, gurítása ülő helyzetben. Labda dobása egy és két kézzel megadott irányba. Játékos versenyek Segítséggel: Sorverseny, akadályverseny, a tanult mozgáselemek alkalmazása, elemi szabályismeret. Kötélhúzás párosával. 2. évfolyam Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok Segítséggel: Térbeli tájékozódást segítő fogalmak bővítése (mögötte, eleje, vége), használata. Irányítással: Egyszerű utasításokra, jelre adekvát cselekvések végrehajtása (pl. ülj le, állj fel). Alakzatok kialakítása utánlépésekkel. Alapmozgások Segítséggel: Statikus helyzetek: alapállás, terpeszállás, hason fekvés, hanyatt fekvés. Járás egyenletes talajon ütemtartással, rövid lépéshosszal zenére, hangszeres kísérettel. Járás talpon, sarkon, lábujjhegyen ütemtartás nélkül (előre, hátra), tárgyak megkerülésével (lábboltozat és lábizomzat fejlesztése). Egyensúlyozó járás vonalon, tornapadon előre. Futás egyenletes iramban jelre, egyszerű feladatok végzése (megállás, elindulás, guggolás). Mászás szabadtéri játékokra, tornaszerekre, valamint bordásfalra (le, fel) fokonkénti utánlépéssel. Kúszás torna- és játékszerekből készített akadályok alatt. Gurulás hossztengely körül háton fekvésből indulva (jobbra, balra). Függeszkedés bordásfalon, láb lengetése oldalra. Irányítással: Szökdelés páros lábbal, ki- és beugrás karikába, leugrások különböző magasságokból. Alapvető testhelyzetek, Irányítással: testrészekkel Különböző statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) végezhető szabadfelvétele utánzás alapján. 165
és kéziszergyakorlatok Izolációs gyakorlatok: különböző testrészek elkülönített mozgásának gyakorlatai szóbeli utasítás alapján utánzásra, szimmetrikus tartással. Páros gyakorlatok. Légzőgyakorlatok Irányítással: Ki- és belégzés koordinációja a karral állásban, ülésben. Dobások, Segítséggel: labdás gyakorlatokÁlló labda elrúgása álló helyzetből. Labda földhöz ütögetése két kézzel, birtokbavétele (elkapás). Egy- és kétkezes alsódobás megadott irányba. Irányítással: Labda oda-vissza gurítása társsal. Játékos versenyek Irányítással: sorverseny. Elvárt teljesítmény Legyen képes saját testrészét utasításra megmutatni. Egyszerű mozgásos tevékenységekbe kapcsolódjon be. Szóbeli utasításra utánzással egyszerű alapmozgásokat, elemi szabadgyakorlatokat, helyzetváltoztatásokat segítséggel tudjon végrehajtani. Legyen képes labdát gurítani, dobni és birtokba venni. Tudja adott jelre a mozgását elindítani és megállítani. 3. évfolyam Témakör Tartalom Rendgyakorlatok, Segítséggel: téri tájékozódás Sorakozás magasság szerint. Testfordulatok (jobbra, balra, hátra) megadott irányba, jelre. Térérzékelés: helyem a térben a társakhoz viszonyítva. Irányítással: térbeli tájékozódást segítő irányok és viszonyfogalmak használata. Önállóan: egyszerű alakzatok kialakítása, rövid utasítások végrehajtása. Alapmozgások Segítséggel: Egyensúlyozó járás tornapadon (előre, hátra). Felugrás, leugrás alacsony tárgyakon. Játékos utánzó gyakorlatok (békaugrás, nyusziugrás). Gurulás a hossztengely körül (hason és háton fekvésből). Guruló átfordulás guggolásból hajlított ülésbe érkezve. Irányítással: 166
Statikus helyzetek: törökülés, nyújtott ülés. Járás külső és belső talpélen, előre és hátra, talajon, folyamatosan, lassú, egyenletes ütemtartással (lábboltozat és lábizomzat erősítése). Lépcsőjárás fokonként felfelé kapaszkodással, folyamatosan, lefelé utánlépéssel. Kúszás torna- és játékeszközökből épített akadályok alatt. Mászás szabadtéri játékokon, bordásfalon fokonként, utánlépés nélkül, folyamatosan. Szökdelések (ki- és beugrás karikába). Alapvető testhelyzetek, Segítséggel: testrészekkel Különböző testrészekkel egyszerű szabadgyakorlatok két végezhető szabadütemre. Reprodukció: bemutatás után, utánzással. Mozgáskontroll a tükörben. és kéziszergyakorlatok Légzőgyakorlatok Segítséggel: Hasi légzés megfigyelése, alkalmazása. Önállóan: Ki-be légzés és karmozgások szinkronja ülésben, állásban. Dobások, Segítséggel: labdás gyakorlatokEgykezes és kétkezes alsó- és felsődobás társnak. Az érkező labda birtokba vétele. Labda feldobása levegőbe, a visszaérkező labda birtokbavétele. Önállóan: Labdagurítás társnak (oda, vissza) ülő helyzetben. Álló labda elrúgása álló helyzetből. Játékos versenyek Irányítással: Alapmozgások alkalmazása ügyességi feladatoknál (járás, mászás, kúszás, ugrás). Versenyfutás meghatározott célig. Húzások, tolások.
4. évfolyam Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok, Segítséggel: téri tájékozódás Sorakozás magasság szerint különböző módon (sor, oszlop), igazodás, takarás. A tanuló helye a térben, társakhoz, tárgyakhoz viszonyítva (térérzékelés). 167
Irányítással: Testfordulatok ugrással, megadott irányba jelre, vezényszóra. Önállóan: A tanult térbeli tájékozódást segítő irányok neveinek, viszonyfogalmainak alkalmazása felszólításra. Alapmozgások Segítséggel: Statikus helyzetek: kéz- és lábtámaszok. Járás közben magasabb tárgyak, akadályok átlépése. Mászás bordásfalon egyik kéz és az azonos oldalú láb elengedésével. Egyensúlyozó járás hátrafelé tornapadon, tárggyal a kézben. Függeszkedés: bordásfalon lábgyakorlatok (térdfelhúzás, -nyújtás), gyűrűn hintázás. Alacsony akadályok átugrása. Gurulás a hossztengely körül váltakozó testhelyzetből indítva, sorozatban. Guruló átfordulás előre, guggolásból guggolásba érkezve. Irányítással: Ütemes járás emelkedőn és lejtőn hosszú lépéshosszal. Járás magas térd- és sarokemeléssel különböző irányba (előre, hátra, oldalra). Lépcsőjárás fokonként folyamatosan, kapaszkodás nélkül, lefelé utánlépéssel. Egyensúlyozó járás nehezített körülmények között: tárggyal a kézben, tornapadon. Tárgyakra, akadályokra fellépés és leugrás. Önállóan: Kúszás torna- és játékszerekből épített akadályok alatt és között. Mászás szabadtéri játékokra, tornaszerekre. Folyamatos szökdelés előre, hátra. Alapvető testhelyzetek, Segítséggel: testrészekkel Testrészekkel végezhető szabad- és kéziszergyakorlatok végezhető szabadkét ütemre. Két egyszerű mozgáselem (ugrás terpeszben és kéziszergyakorlatok kézemeléssel) összekapcsolása. Aszimmetrikus kéztartások alkalmazása. Légzőgyakorlatok Segítséggel: A ki- és belégzés összhangja a kézmozdulatokkal járás közben. Önállóan: 168
Fúvógyakorlatok versenyszerűen (pihe-, pingponglabda). Dobások, labdás Önállóan: gyakorlatok Labda földhöz pattintása, elkapása álló helyzetből. Labda folyamatos pattogtatása egy (az ügyesebbik) kézzel álló helyzetben. Labda feldobása a levegőbe, a visszaérkező labda birtokba vétele járás közben. Egykezes, kétkezes felső- és alsódobás társnak. Célba dobás kislabdával nagyobb tárgyra. Álló labda elrúgása nekifutásból. Játékos versenyek Irányítással: Labdával végezhető váltóversenyek. Sorversenyek. Fogójátékok. Elvárt teljesítmény Tudjon térbeli irányokat és viszonyfogalmakat a mozgásos feladatok végrehajtásakor segítséggel alkalmazni. Legyen képes saját és társai testrészeit verbális utasításra megmutatni, testrészeit megnevezni. Ismerje fel, bemutatás alapján tudja reprodukálni az egyes járásmódokat, egyszerű alapmozgásokat. Megközelítőleg pontosan tudja leutánozni a legegyszerűbb testhelyzeteket, karés lábtartásokat. Tudjon két elemből álló mozdulatsort bemutatás után visszaadni. Legyen képes egyenletes, közepes tempójú ütemezésre (zene, dob, síp, egyéb hangszer), járás közben megközelítően pontos reagálásra. Tudja a labdát fogni, továbbítani, elkapni, célba dobni. Törekedjen az egyszerű játékszabályok betartására. 5. évfolyam Témakör Tartalom Rendgyakorlatok, Segítséggel: téri tájékozódás Egyes, kettes oszlop és vonal kialakítása. Nyitódás, záródás kartávolságra. Testfordulatok megadott irányba kilépéssel két ütemre. Szóbeli utasításra elhelyezkedés a tér adott pontján (térérzékelés). Önállóan: Sorakozás, magasság szerint jelentés. Vezényszavaknak megfelelő cselekvés. Alapmozgások
Segítséggel: 169
Statikus helyzetek: térdelőtámasz, fekvőtámasz. Járás guggolásban. Játékos utánzó gyakorlatok (rákjárás, pókjárás). Akadályok átugrása páros lábbal. Szökdelés egy lábon előre, hátra. Gurulás: hashoz húzott és karokkal átölelt térdekkel végrehajtott oldalgurulás. Guruló átfordulás hátra, nyújtott ülésből. Irányítással: Járásgyakorlatok a lépés ritmusának a gyakorlásával. Ütemes járás zenére. Mászás bordásfalon (le és fel) fokonként, folyamatosan. Függeszkedés bordásfalon: lábemelés, térdfelhúzás. Önállóan: járás közben különböző magasságú akadályok átlépése. Lépcsőjárás (fel és le) folyamatosan, kapaszkodás nélkül, fokonként. Egyensúlyozó járás előre enyhén ferde padon, kézben tárggyal. Guruló átfordulás előre, zárt lábbal.
Alapvető testhelyzetek, Irányítással: testrészekkel Két ütemre végzett gyakorlatok (szabad- és kéziszergyavégezhető szabadkorlatok). Kéziszergyakorlatok: súlyzóval, labdával, babés kéziszergyakorlatok zsákkal, bordásfallal, bottal. Két mozgáselem összekapcsolása. Szabadgyakorlatok zenére. Aszimmetrikus kartartások (karhúzás, karkörzés).
Légzőgyakorlatok Irányítással: Légzőgyakorlatok különböző testhelyzetekben. Légzés ütemezéssel, levegő benntartása, kifújása. Önállóan: Versenyfeladatok: léggömbfújás. Dobások, Önállóan: labdás gyakorlatokLabda pattogtatása egy kézzel (az ügyesebbikkel) folyamatosan, álló helyzetben. Labda földhöz pattintása, elkapása járás közben. Mellső átadás társnak. Falra dobott, rúgott labda birtokba vétele. Célba dobás mozgó társra (kiütőzés elemei). Álló labda célba rúgása. 170
Játékos versenyek Irányítással: Küzdőjátékok elemeinek alkalmazása. Labdával végezhető sor- és váltóversenyek (pl. labdahajsza). Társakkal végezhető versenyek (talicskázás). Fogójáték nehezített szabályok alkalmazásával. 6. évfolyam Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok, Segítséggel: téri tájékozódás Térérzékelés: a térben való elhelyezkedés után a környezethez, a társakhoz viszonyított helyzet szóbeli megfogalmazása (pl. bordásfal előtt, Jóska mellett). Irányítással: Sorakozás magasság szerint megadott alakzatokban (vonal, oszlop). Alakzatok változtatása álló helyzetben kilépéssel. Nyitódások, záródások, kartávolság felvétele. Testfordulatok vezényszóra, két ütemre kilépéssel. Alapmozgások Segítséggel: Egyensúlyozó járás előre felfordított tornapad merevítő gerendáján. Mászás bordásfalon (fel és le) folyamatosan, egy fok kihagyásával. Függeszkedés: bordásfalon lábgyakorlatok kombinációja két mozgáselem alkalmazásával. Távolugrás helyből. Guruló átfordulás hátra nyújtott ülésből. Irányítással: Járás guggolásban. Kúszás, mászás akadálypályán. Sorozatgurulás (guruló átfordulás) előre. Önállóan: Járásgyakorlatok, a lépés ritmusának változtatása, tárgyak megkerülése, átlépése. Ütemes járás zenére (menetelés). Lépcsőjárás kapaszkodás nélkül folyamatosan, váltott lábbal. Alacsony akadályok átugrása páros lábbal. Szökdelés előre egy lábon, páros lábon, folyamatosan. Alapvető testhelyzetek, Segítséggel: testrészekkel Négyütemű kar-, törzs- és lábgyakorlatok. Összetett gyavégezhető szabadkorlatok játékos utánzása. és kéziszergyakorlatok Irányítással: 171
Begyakorolt testhelyzetek, kar- és lábtartások kivitelezése szóbeli utasításra. Önállóan: Kétütemű szabad- és kéziszergyakorlatok. Két mozgáselem összekapcsolása, szabadgyakorlatok zenére. Légzőgyakorlatok Irányítással: A tanult légzéstechnikák alkalmazása feladatvégzés közben. Levegővétel, kifújás ütemezéssel (számlálás), levegő benntartása. Dobások, Önállóan: labdás gyakorlatokLabdavezetés folyamatosan, váltott kézzel. Kétkezes, egykezes, alsó, felső és mellső átadás társnak álló helyzetben. Célba dobás, kosárra dobás. Mozgó labda elrúgása. Játékos versenyek Irányítással: Váltóversenyek, labdavezetés, akadályok megkerülése. Fogójátékok (páros fogó, szalagfogó). Szabályjáték: kiütőzés. Önállóan: Futóverseny. Célba dobó verseny. Elvárt teljesítmény Alkalmazzon térbeli irányokat és viszonyfogalmakat a feladatok végrehajtásakor. Tudjon járás, futás közben tempót és irányt váltani. Az alapmozgások végzése közben törekedjen a helyes testtartásra. Segítséggel, bemutatás után, utánzással hajtson végre négyütemű, kar-, láb- és törzsgyakorlatokat. Törekedjen a helyes légzés alkalmazására. Ismerje az általa használt tornaszerek nevét, azok balesetmentes használatának módját. Tudjon egykezes alsó és felső dobással célba dobni. Legyen képes növekvő időtartamban labdát pattogtatni. Aktívan kapcsolódjon be játékos versenyekbe, tudjon csapatához alkalmazkodni, örüljön mások sikerének is. Testnevelés (7–8. évfolyam) Cél 172
A kialakított és begyakorolt mozgáselemeket rögzíteni, néhány elemből álló mozgássorozattá rendezni és célirányossá tenni nehezített körülmények között. A rendszeres testmozgás iránti igényt kialakítani az együttes, ritmusos és dinamikus mozgás élményének kialakításával. Fejleszteni a sportjátékokhoz szükséges elemi képességeket (célirányos mozgás, szabályismeret alkalmazása, tájékozódási képesség, figyelem koncentrációja) növelni a mozgáskontrollt. Feladatok A meglévő testi adottságok, fizikai képességek fejlesztése játéktevékenységeken keresztül. A mozgás ritmusának és dinamikájának egyre tökéletesebb összehangolása. A verbális emlékezet és az utánzóképesség fejlesztése (gyakorlatok végzése szóbeli utasításra, illetve bemutatás után). A tanulók által elsajátítható sportjátékok alapvető játékelemeinek megismertetése, gyakoroltatása, elemi játékszabály-ismeret biztosítása. A sportjátékok alkalmazásához szükséges alapvető szociális képességek (kitartás, együttműködés, egészséges versengés, sportszerűség, fegyelem stb.) kialakítása. Labdabiztonság növelése. Térbeli viszonyfogalmak használatának gyakoroltatása, a kétoldali lateralitás erősítése. Terápiás lehetőségek (hidroterápia, gyógylovaglás stb.) alkalmazása. Óraszámok Évfolyam 7. 8. Heti óraszám
3
3
Éves óraszám
111
111
Témakörök Témakör
Évfolyam 7.
8.
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás
×
Gimnasztikai alapformák
×
Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok
×
Labdás gyakorlatok
× ×
173
×
×
×
Sportjátékok elemei
×
×
Terápiák, relaxáció
×
×
7. évfolyam Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok, Segítséggel: téri tájékozódás Menetelés helyben járással. Jelzésekre elindulás, megállás. Nyitódás, záródás, sortartás, sorbontás, fejlődés, szakadozás. Testfordulatok, helyzetváltoztatás után a tér a saját testhez viszonyított szóbeli megfogalmazása. Testfordulatok két ütemre kilépéssel, irányítás mellett jobb és bal oldal differenciálása. A terem tárgyaihoz viszonyított távolságok változtatása. Társak, tornaszerek rendezése megadott térbeli irányok és viszonyfogalmak alapján. Önállóan: Sorakozás magasság szerint segédeszközök (pl. vonal) nélkül. Jelentésadás. Gimnasztikai alapformák Irányítással: Begyakorolt mozgáselemek összekapcsolása bemutatás után szóbeli utasításra. Önállóan: Négy ütemre végzett szabad-, kéziszer- és társas gyakorlatok végzése bemutatás után (kiemelt szerepet biztosítva a törzsgyakorlatoknak). Képességfejlesztő Segítséggel: gyakorlatok, játékos Guggoló járás. feladatok Kúszás, mászás nehezített körülmények között. Az iramérzék fejlesztése, futó- és lépőritmus összehangolása, állóképesség fokozása közepes iramú futással. Alacsony akadályok átugrása rövid nekifutással. Felugrások, mélyugrások, sorozatugrások. Függeszkedés bordásfalon, gyűrűn, lábgyakorlatok végzése. Távolugrás nekifutásból, egy lábról elugorva. Irányítással: Guruló átfordulás előre, sorozatban. Egyensúlyozó járás előre, hátra keskeny gerendán. 174
Állórajt, használt vezényszavak alkalmazása, gyors futás. Labdás gyakorlatok Segítséggel: Kislabdahajítás előkészítése: kidobás oldalterpeszből. Irányítással: Átadások (egykezes, kétkezes, mellső) különböző feladathelyzetekben. Önállóan: Folyamatos labdavezetés váltott kézzel járás közben. Akadályok megkerülése. Sportjátékok elemei Segítséggel: Kosárlabda: – Alapállás, megindulás, megállás. – Labdakezelés, átadások álló helyzetben (kétkezes, mellső átadás). – Kosárra dobás: egykezes, kétkezes felső dobással helyből. – Védekezés alapelemeinek gyakorlása. Labdarúgás: – Labdakezelés. – Labdavezetés. – Kapura lövés álló labdával. Tollaslabda: – Szivacslabda ütögetése. Terápiák, relaxáció (Lehetőség szerint) Hidroterápia (vízhez szoktatás, siklás, légző- és lazítógyakorlatok), gyógylovaglás stb. 8. évfolyam Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok, Irányítással: téri tájékozódás Menetelés helyben járással, takarás, igazodás, ütemtartással (taps, dob). Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés (helyzetváltoztatás, testfordulat, rendezés). Differenciált irányítással: Testfordulatok sarkon és talpon. Jobb és bal oldal (pl. mutatni a megfelelő irányt). Önállóan: 175
Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. Jelentés, vezényszavak használata. Gimnasztikai Segítséggel: alapformák Négy ütemre végzett gyakorlatok különböző testhelyzetekből kiindulva szóbeli utasításra. Két-három mozgáselem összekapcsolása. Irányítással: Egyszerű testnevelési szakkifejezések megértése, adekvát használata, alkalmazása. Gimnasztikai Kar- és vállgyakorlatok dominanciája. alapformák Kartartások és fogások alkalmazása. Képességfejlesztő Segítséggel: gyakorlatok, Helyből távolugrás térdrugózással. játékos feladatok Függeszkedés, mászás kötélen. Guruló átfordulás hátra, sorozatban. Irányítással: Kúszás, mászás különböző terjedelmű és nagyságú akadályok között. Állórajt alkalmazása, versenyfutás 30–60 m-es távon. Közepes iramú futás. Fel- és leugrások, alacsony akadály átugrása rövid nekifutás után. Önállóan: Egyensúlyozó járás tornapad merevítőjén. Labdás gyakorlatok Irányítással: Kislabdahajítás: kidobás dobóterpeszből. Önállóan: Labdavezetés lassú futás közben ügyesebbik kézzel, akadályok megkerülése. Sportjátékok elemei Irányítással: Kosárlabda: – Alapállás, megindulás, megállás. – Labdakezelés, átadások álló helyzetben (kétkezes, mellső átadás). – Kosárra dobás: egykezes, kétkezes felső dobással helyből. – Védekezés alapelemeinek gyakorlása. Labdarúgás: – Labdakezelés. – Labdavezetés. – Kapura lövés álló labdával. 176
Tollaslabda: – Szivacslabda ütögetése. Terápiák, relaxáció (Lehetőség szerint) Hidroterápia (vízhez szoktatás, siklás, légző- és lazítógyakorlatok), gyógylovaglás stb. Elvárt teljesítmény Az alapgyakorlatokat huzamosabb ideig bemutatás és szóbeli utasítás alapján kombinált mozgásformákkal is tudja végezni. A gimnasztikai alapformákat megfelelő ütemtartással végezze. Labdavezetése legyen egyre biztosabb. A terápiás jellegű tartásjavító és izomerősítő gyakorlatokban legyen együttműködő. Irányítás mellett alkalmazza a térbeli irányokat és viszonyfogalmakat. Igyekezzen betartani a sportjátékok elemi szabályait.
4. számú melléklet Az iskola taneszköz és felszerelési jegyzéke ISKOLA I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések tanterem
szaktanterem logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
Mennyiségi mutató iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1 a II/2. pontban foglaltak szerint, iskolánként 1-1 ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a
Megjegyzés figyelembe lehet venni a szaktantermeket is
ha az iskolát hét vagy annál több évfolyammal alapították fogyatékos tanulót nevelő és oktató iskolában
177
tornaszoba
sportudvar
tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
igazgatói iroda
iskolánként 1
nevelőtestületi szoba
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
helyettesi iroda
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
gazdasági vezetői iroda
önálló gazdálkodás esetén iskolánként 1
ügyviteli helyiség
iskolánként 1
könyvtárszoba
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
általános iskolában, szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség; mozgáskorlátozott tanuló esetén minden esetben helyben helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel az iskola székhelyén; a három és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi ha a helyettes alkalmazása kötelező; a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi) irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával, a nevelőtestületi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi ha nem előírás az iskolai könyvtár vagy a székhelyen, telephelyen nem működik könyvtár; amennyiben nem működik a székhelyen, telephelyen
178
legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható orvosi szoba Kiszolgálóhelyisége k sportszertár ebédlő főzőkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnőttétkező öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC éléskamra szárazáru raktár földesáru raktár egyéb raktár szertár
iskolánként 1
iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként és nemenként 1 iskolánként és nemenként 1 épületenként, nemenként 1 épületenként, szintenként, nemenként 1 iskolánként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 épületenként 1
kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg ha helyben főznek ha helyben étkeznek
ha helyben főznek ha helyben főznek ha helyben főznek
179
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések 1. Tanterem tanulói asztalok, székek
nevelői asztal, szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas)
szeméttároló sötétítő függöny 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozékai nyomtató programok lemeztároló doboz b) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tárgyasztal (állítható) mobil lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) pianínó
Mennyiségi mutató
tanulók létszámának figyelembevételéve l
Megjegyzés
életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál - szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tanulók létszámának figyelembevételéve l helyiségenként 1 ablakonként
1 kettő tanulónként 1 kettő tanulónként 1 felszerelés 1 szükség szerint
az ablak méretben
lefedésére
a pedagógiai szerint
2
tanulók létszámának figyelembevételéve l 1 hely tantermenként 2 2 2 iskolánként 1
180
program
alkalmas
előírásai
CD vagy lemezjátszó, magnetofon tárolópolcok c) technikai szaktanterem tanulói munkaasztal állítható magasságú támla nélküli szék d.) gyakorló tanterem
e )Tornaszoba kislabda labda tornaszőnyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítő tornakészlet egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
tantermenként 1 tantermenként 1 (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja) tizenöt tanuló részére tizenöt tanuló részére iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is
5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1
Ayris terápiás eszközök 7. Igazgatói iroda íróasztal
1
szék
1
tárgyalóasztal
1
szék
2
iratszekrény
1
fax
1
telefon
1
számítógép,
181
nyomtató 8. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal
pedagóguslétszám szerint 1
szék
pedagóguslétszám szerint 1
napló és folyóirattartó
1
könyvszekrény
2
ruhásszekrény vagy fogasok
pedagóguslétszám figyelembevételéve l
mosdókagyló
1
tükör
1
9. Ügyviteli helyiség (igazgatóh., gazdasági vezetői iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók) asztal
felnőtt létszám figyelembevételéve l
szék
felnőtt létszám figyelembevételéve l
iratszekrény
1
lemezszekrény
1
írógép
1
írógépasztal és szék fénymásoló számítógépasztal és szék
1-1
számítógéppel kiváltható
1 1
számítógép nyomtatóval telefon
közös vonallal is működtethető
10. Könyvtár tanulói asztal, szék
egy iskolai osztály egyidejű
életkornak megfelelő mozgáskorlátozottak
182
méretben; és
foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
egyedi világítás
olvasóhelyenként 1
könyvtárosi asztal, szék
1-1
szekrény (tároló)
háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére
tárolók, polcok, szabadpolcok
gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
asztal egyedi világítással
2
létra (polcokhoz)
1
telefon
1
fénymásoló
1
számítógép, nyomtató
1-1
video (lejátszó, felvevő) televízióval
1
CD vagy lemezjátszó
1
írásvetítő
1
közös vonallal is működtethető
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
Taneszközök tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához
évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa
pedagógiai programban foglaltak szerint
egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök
évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az
fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
183
iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa magnetofon
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában mikrofonnal osztályonként 1
szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol szükség szerint elhelyezhető
CD vagy lemezjátszó
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető
video (lejátszó) televízióval
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető
IV. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó a nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elektronikus eszközök a nyelvi fejlődésükben akadályozottak kommunikációját segítő nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
iskolánként 1
iskolánként 1
iskolánként 1
184
és/vagy elektronikus eszköz fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök
tanulói létszám szerint, tantárgyanként szükség szerint
pedagógiai programban foglaltak szerint
V. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések szennyesruhatároló mosottruha-tároló
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
csoportonként (székhelyen és telephelyen) 1 csoportonként (székhelyen és telephelyen) 1
mosógép
3 csoportonként 1 (székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
centrifuga
3 csoportonként (székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
vasaló
épületenként 1
vasalóállvány
épületenként 1
szárítóállvány
épületenként 1
takarítóeszközök
épületenként 1
kerti munkaeszközök, szerszámok
3 csoportonként (székhelyen és telephelyen) 1-1
hűtőgép
épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2
porszívó
épületenként 1
ásó, kapa, locsolókanna
gereblye,
kerti
VI. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
185
1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei
gyermekcsoporton ként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben
csoportszobai és udvari eszközök külön-külön
mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök
gyermekcsoporton ként a gyermeklétszám figyelembevételéve l
csoportszobai és udvari eszközök külön-külön
ének, zene, énekes játékok eszközei
gyermekcsoporton ként a gyermeklétszám figyelembevételéve l
az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei
gyermekcsoporton ként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben
értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök
gyermekcsoporton ként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben
ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök
gyermekcsoporton ként a gyermeklétszám figyelembevételéve l
a természetiemberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok
gyermekcsoporton ként a gyermeklétszám figyelembevételéve l
munka jellegű
képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban
gyermekcsoporton
186
tevékenységek eszközei
ként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben
2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó)
óvodánként 1
televízió
óvodánként 1
magnetofon
három csoportonként 1
diavetítő
épületenként 1
vetítővászon
épületenként 1
hangszer (pedagógusoknak)
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
hangszer (gyermekeknek)
gyermekcsoporton ként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
gyermekcsoporton ként a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben
fogyatékos gyermeket nevelő intézményben; a nevelési programban foglaltak szerint
VII. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
1. Beszédfogyatékoso k tükör 120x180 cm logopédiai alapkészlet
csoportonként 1 csoportonként 1
2. Hallási fogyatékosok dallamíró hallásvizsgáló és
csoportonként 1 (székhelyen és
187
hallókészülék tesztelő felszerelés
telephelyen) 1
vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék
gyermeklétszám szerint 1
a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó
(székhelyen és telephelyen) 1
nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz
(székhelyen és telephelyen) 1
szurdologopédiai eszközök Ayris terápiás eszközkészlet
csoportonként 1 intézményre 1 db
Bazális stimulációs terápiás szoba teljes felszereléssel
intézményben 1 db
VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések ételminta-vétel (üvegtartály) készlet mentőláda gyógyszerszekrény (zárható) munkaruha
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
(székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben étel kiosztása folyik
(székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
(székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII.
188
törvény és végrehajtási rendeletei alapján, védőruha
a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján,
tűzoltó készülék
az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
5. számú melléklet
A Rumi Többcélú gyógypedagógiai Intézmény Készségfejlesztő speciális szakiskola Előkészítő szakiskola (9. – 10. évfolyam) Helyi tanterve és tantárgyi struktúrája 2008.
189
Készült az OM honlapján közzétett Győri Bárczi Gusztáv iskola kerettantervi javaslatának a Budapesti Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola által készített és a 2/2005 (III. 1.) OM rendelet szerint átdolgozott kerettantervi javaslata alapján.
190
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLÁI 9-10. évfolyamai SZÁMÁRA Fejlesztési terület
Részterület
Évfolyamok óraszámai 9
10
4
4
Anyanyelv és kommunikáció
Olvasás-írás
Társadalmi környezet
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés
2
2
2
2
Életvitel és gondozási ismeretek
4
4
Szociális munkatevékenység
4
4
Szakmai előkészítő ismeretek
4
4
Természeti környezet
Környezet és egészségvédelem
2
2
Művészetek
Ábrázolás-alakítás
2
2
Ének-zene-tánc
1
1
Testnevelés
2
2
27
27
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Testi nevelés
Kötelező óraszám
A témakörök tartalmi feldolgozásánál, valamint a tanulóktól elvárt teljesítményben megjelenő megjelenő tevékenységi szintek magyarázata: Együttműködéssel: A tevékenység közben passzív közreműködő, nem ellenkezik, mozdulataival igyekszik segíteni. Segítséggel: A tevékenység végzése közben a felnőtt aktív közreműködésére, támogatására van szükség. Részfolyamatokat önállóan is elvégez.
segítségére,
Irányítással: A felnőtt felügyelete mellett, szóbeli útmutatás, tanácsadás vagy nonverbális jelek mellett végzi a tevékenységet. Önállóan: A felnőtt jelenlétében végzi a tevékenységet, de nincs verbális útmutatás. OLVASÁS-ÍRÁS 9–10. évfolyam Cél
Kialakítani olyan eligazodást.
képességeket,
amelyek
A tanulmányok során megszerzett ismereteket önállóan alkalmazni a mindennapi életben.
191
segítik
az
írott
információk
közötti
Feladatok A megszerzett ismeretek folyamatos gyakorlásával mélyítse el a tanuló kultúrtechnikai ismereteinek elmélyítése. A tanulók hétköznapi életbe való minél önállóbb beilleszkedésének és az információk közötti tájékozódás segítése. A megszerzett ismeretek segítségével a szabadidő hasznos eltöltése és a lehetőségek közötti választás az egyén képességei és igénye szerint.
Óraszámok Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
4
4
Éves óraszám
148
148
Témakörök Témakör
Évfolyamok 9.
10.
Beszédfejlesztés
×
×
Térorientációs gyakorlatok
×
×
Írás
×
×
Olvasás
×
×
Értő olvasás
×
×
9. évfolyam Témakör
Tartalom
Beszédfejlesztés Beszédtechnika, személyi adatok gyakorlása. Mondatok tartalmi bővítése, mondatrészek nyelvtani egyeztetése. Információszerzés gyakorlása. Térorientációs gyakorlatok megfogalmazása
A
tanult
téri
helyzetek
adekvát
alkalmazása,
Írás
Szövegírás vonalközben és segédvonalon. Mondatok másolása írottról írottra, nyomtatottról írottra. Bővített mondatos szöveg alkotása, leírása. Írásgyakorlás diktálásra, levél írása, nyomtatványok kitöltése, listák készítése.
Olvasás
Kép
és
mondat,
mondat
és
192
mondat
egyeztetése
tagmondatok
összefüggéseinek felismerésével. Értő olvasás Irodalmi, történelmi szemelvények, versek olvasása, értelmezése. Gyermeklexikonok használata. Olvasás térképről, programfüzetek, újságok tanulmányozása.
10. évfolyam Témakör
Tartalom
Beszédfejlesztés Átélt, olvasott élmények önálló megfogalmazása, elmondása a beszéd formai és tartalmi összehangolásával. Információszerzés gyakorlása. Eligazodás a mindennapi kommunikációs helyzetekben, a társalgási stílus elsajátítása. Térorientációs gyakorlatok
tanult
téri
helyzetek
önálló
alkalmazása,
megfogalmazása
Írás
Szövegírás vonalközbe és segédvonalra. Mondatok másolása (írottról írottra, nyomtatottról írottra, bővített mondatos szöveg alkotása, leírása, írásgyakorlás diktálásra, levél írása, személyi adatok írása, nyomtatványok kitöltése, listák készítése) fokozódó önállósággal.
Olvasás
Kép és mondat egyeztetése, mondat és mondat egyeztetése, tagmondatok összefüggéseinek felismerésével.
Értő olvasás Irodalmi, történelmi szemelvények olvasása, értelmezése, versek olvasása, értelmezése, gyermeklexikonok, ismeretterjesztő kiadványok használatának gyakorlása, olvasás térképről, programfüzetek, újságok tanulmányozása.
Elvárt teljesítmény
Használja (egyéni képességeinek megfelelően) szóban és írásban saját személyi adatait. Tudjon ismert környezetében önállóan tájékozódni térben és időben. Fogalmazzon meg ok-okozati összefüggéseket és időbeli viszonyokat. Tudjon néhány mondatban élményeiről beszámolni. Használja az olvasást információszerzésre, a szabadidő eltöltésére, és a hétköznapi életben adódó problémák megoldására. Használja az írást mindennapjaiban mint a kommunikáció egyik formáját. TÁRSADALMI KÖRNYEZET
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 9–10. évfolyam Cél Minél több gyakorlati tapasztalattal bővíteni az ismereteket a szolgáltató- és közintézmények használatában. Olyan ismeretekre szert tenni, amelyek megkönnyítik a környezeti és társadalmi elvárásoknak való megfelelést. A képességek kibontakoztatásával elősegíteni, hogy minél teljesebb életet élhessen.
193
Feladatok A beszédfejlesztés tantárgy keretein belül tanult ismeretek gyakorlása, elmélyítése és azok fejlesztése készségszintre. Minél több gyakorlati tapasztalat szerzése a szolgáltató- és közintézmények használata során. A tanult viselkedési formák gyakorlása az egyéni képességeknek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően. A köznapi életben adódó helyes cselekvések gyakorlása szituációs gyakorlatokban.
Óraszámok Évfolyamok 9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
74
74
Témakörök Témakör
Évfolyamok 10.
9. Személyi adatok
×
×
Vásárlási gyakorlatok
×
×
Közlekedés
×
×
Ünnepek
×
×
Szociális és társadalmi szituációs gyakorlatok
×
Társas kapcsolatok
×
×
Előkészület a felnőtt életre
×
×
Lakóhelyismeret
×
×
×
9. évfolyam Témakör Személyi adatok
Tartalom Az eddigi adatok folyamatos gyakorlása, a tágabb családtagok, rokonsági fok megnevezése irányítással.
Vásárlási gyakorlatok A különböző üzletek árkülönbségeinek megismerése irányítással. Közlekedés
A megismert közlekedési eszközök menetrendjeinek tanulmányozása. Az önálló közlekedés gyakorlása irányítással.
Ünnepek
A hazafiság fogalmának kialakítása, az ünnepi alkalmakra való megfelelő öltözék kiválasztása egyre önállóbban.
Szociális és társadalmi A szabadidő eltöltésének, színtereinek egyre fokozódó szituációs gyakorlatok önállósággal való megválasztása.
194
Konfliktushelyzet-kezelési minták. Káros szenvedélyek: ital, cigaretta, kábítószer fogalmának megismertetése. Alkalmazkodás különféle élethelyzetekhez: betegség, öröm,
bánat, irányítással. Társas kapcsolatok
Önismeret, önkontroll formálása. Párkapcsolat fogalmának kialakítása, barátság, szerelem (irányítással). Munka: védőmunkahelyeken, szociális foglalkoztatóban.
Előkészület a felnőtt életre
A segítő szervezetek megismertetése: ÉNO, ÉFOÉSZ, Vöröskereszt, szakszervezet, önkormányzat. A pénz beosztásának további gyakorlása irányítással.
Lakóhelyismeret
A főváros és a lakóhely nevezetességeinek megismerése irányítással. Ismerkedés térképen a szomszédos országokkal.
10. évfolyam Témakör
Tartalom
Személyi adatok Saját és családi adatok, rokonsági kapcsolatok használatában önállóságra való törekvés. Vásárlási gyakorlatok Az áruházak, bevásárlóközpontok áruosztályai, áruféleségek szerinti felosztás. Listakészítés, a saját igény felmérésének megtervezése, segítséggel. Közlekedés
Közlekedési szabályok, lámpák, eszközök adekvát használata. A jegy és bérlet megváltásának és az önálló közlekedésnek gyakorlása.
Ünnepek
Nemzeti ünnepek, a történelmi háttér ismerete, egyházi ünnepek: a szokásrendszer adekvát használata. Családi és társadalmi ünnepekhez kapcsolódó hagyományok, szokások alkalmazása. A megfelelő viselkedési, öltözködési formák megfelelő alkalmazása.
Szociális és társadalmi A szabadidő hasznos eltöltése színtereinek ismerete, a tanult szituációs gyakorlatok intézmények és funkcióiknak ismerete és használata. Konfliktushelyzetben való gyakorlása. A káros szenvedélyek ismerete, az azokhoz való helyes viszonyulás kialakítása. Társas kapcsolatok
Az önismeret, az önkontroll alkalmazása. Barátság, szerelem, szexualitás. A munkahelyi kapcsolatok viselkedési szabályainak folyamatos gyakorlása.
Előkészület a felnőtt életre
Lakóhelyismeret
A munkahelyek különböző színtereinek megismerése, szabályainak adekvát alkalmazása, a zsebpénz és a fizetés ésszerű beosztásának gyakorlása. Az alapvető jogok és kötelességek megismerése, az ebben segítséget nyújtó szervezetek megkeresésének gyakorlása. A domborzati és gazdasági térképen való tájékozódással gyakorolja a hazai városok, tájegységek felismerését. A megismert nevezetességek felismerése, bővítése, a szomszédos országok megnevezése.
Elvárt teljesítmény
195
Képességeinek megfelelően ismerje és használja saját személyi adatait, közvetlen környezetéről legyenek információi. Fokozódó önállósággal vegyen részt a közlekedésben, a szabályok betartásában. Ismerje a legfontosabb ünnepeket, azok jelentőségét, a hozzá kapcsolódó szokásokat, alkalmazza a tanult viselkedési formákat. Alakuljon ki igénye a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltéséhez. Baráti, szerelmi kapcsolataiban alkalmazza a helyes magatartási és viselkedési formákat. Legyenek ismeretei a helyes szexuális életről. Legyenek ismeretei saját értékeiről, lehetőségeiről. Szerezzen ismereteket jövendő munkalehetőségeiről, ismerje és igyekezzen betartani a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályokat. Legyenek alapvető ismeretei a pénz beosztásáról. Legyenek elemi földrajzi ismeretei Magyarországról és az ország, haza fogalmáról.
SZÁMOLÁS–MÉRÉS 9–10. évfolyam Cél Műveletek végzése során fejleszteni a fogalmi gondolkodást és kialakítani azon képességeket, amelyek segítséget adnak a mindennapi élethelyzetekben. Begyakorolt ismereteivel segíteni szocializációját.
Feladatok A számolási és mérési ismeretek fontosságának megtapasztalása a mindennapi élethelyzetekben. A pontosság igényének kialakítása és a pontosságra törekvés a mindennapokban.
Óraszámok Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
74
74
Témakörök Témakör
Évfolyamok
Időbeli tájékozódás
9.
10.
×
×
Mennyiségek felismerése, összehasonlítások, viszonyítások, mennyiségekkel végzett műveletek Mértékegységek, mérések, a pénz
×
9. évfolyam Témakör
× ×
Tartalom
196
×
Időbeli tájékozódás
Önállóan figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze meg a változásokat: évszakok, napszakok, napok, hónapok, naptár, ünnepnapok, óra, egész óra, életkor (idős, fiatal). Segítséggel tájékozódjon az időben: óra, fél óra, egész óra.
Mennyiségek felismerése, Önállóan figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze összehasonlítások, meg: sok, kevés, semmi, határozatlan mennyiségű halmazok, viszonyítások, több–kevesebb, ugyanannyi, relációk, halmazok számossága. mennyiségekkel végzett Egyre nagyobb önállósággal végezzen alapvető szétválogatásokat, csoportosításokat: műveletek Egyre nagyobb számkörbővítés 100-ig, számjegyek írása 100-ig, számsorok, számszomszédok. Ismerje fel a változásokat, végezzen alapvető számtani műveleteket: bontás, pótlás, hozzáadás, elvétel, műveleti jelek, összeadás, kivonás. Mértékegységek, mérések, a pénz folyadék, hosszúság,
Segítséggel figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, végezzen alapvető becsléseket, viszonyításokat, méréseket: súly, pénzérmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 Ft-os pénzérmék, a pénz értéke, olcsó, drága, vásárlás.
10. évfolyam Témakör Időbeli tájékozódás
Tartalom Önállóan figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze meg a változásokat: évszakok, napszakok, napok, hónapok, naptár, ünnepnapok, óra, egész óra, életkor (idős, fiatal). Segítséggel tájékozódjon az időben: óra, fél óra, egész óra.
Mennyiségek felismerése, Önállóan figyelje meg, mutassa meg, ismerje fel, nevezze összehasonlítások, meg: sok, kevés, semmi, határozatlan mennyiségű halmazok, viszonyítások, több–kevesebb, ugyanannyi, relációk, halmazok számossága. mennyiségekkel végzett műveletek Egyre nagyobb önállósággal végezzen alapvető szétválogatásokat, csoportosításokat: számkörbővítés 100-ig, számjegyek írása 100-ig, számsorok, számszomszédok. Ismerje fel a változásokat, végezzen alapvető számtani műveleteket: bontás, pótlás, hozzáadás, elvétel, műveleti jelek, összeadás, kivonás. Mértékegységek, Egyre nagyobb önállósággal figyelje meg, mutassa meg, mérések, a pénz ismerje fel, végezzen alapvető becsléseket, viszonyításokat, méréseket: súly, folyadék, hosszúság, pénzérmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 Ft-os pénzérmék, 200 Ft-os pénzjegy, a pénz értéke, olcsó, drága, vásárlás.
Elvárt teljesítmény
Egyre nagyobb önállósággal végezzen elemi műveleteket konkrét cselekvéssel. Egyre nagyobb önállósággal tudja alkalmazni a mérésre vonatkozó ismereteit. Időbeli tájékozódása segítse az élethelyzetekben eligazodni. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
Életvitel és gondozási ismeretek
197
9–10. évfolyam Cél
Továbbfejleszteni az alapfokú képzés során kialakított kognitív, motoros és érzelmi funkciókat. Növelni a szocializáltsági szintet a tanult életviteli és gondozási ismeretek rögzítésével és az általános képességek gyakorlati alkalmazásával. Javítani a társadalmi és természeti környezethez való alkalmazkodóképességet. Rögzíteni olyan szociális motívumokat, képességeket és szokásrendszereket, amelyek a tanulók viselkedésében, magatartásában, attitűdjében mérhetők. Növelni a fiatalok esélyegyenlőségét a társadalmi élet minden területén a munkavégző és szociális képességek gyakorlásával.
Feladatok
Az alapfokú oktatás során megszerzett ismeretek gyakoroltatásával az önállóság elérése az életviteli, gondozási, háztartási tevékenységekben. A különböző anyagok megmunkálásakor megismert technikák alkalmazása munkadarabok készítésénél. Konkrét helyzetekben gyakorolhassák a házimunkában való folyamatos részvételt. Egyre kevesebb irányítás mellett egyszerű ételek elkészítése, hozzájárulás az önellátáshoz. A saját, lakó- és munkakörnyezete rendben tartása a megszerzett és begyakorolt ismeretek alkalmazásával. A kognitív fejlesztésben a konyhai műveletek napszakhoz és évszakhoz kötött tevékenységi rendjének kialakítása. Olyan tanulói jellemvonások megerősítése, rögzítése, mint a pontosság, a rendszeretet, embertársaik megbecsülése. A higiénés szokások alkalmazásának biztosítása a háztartásban és a piktogramok jelzéseinek figyelembevétele a ruhák gondozásában.
Óraszámok Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
4
4
Éves óraszám
148
148
9.
10.
Textilmunkák
×
×
Konyhai munkák
×
×
Kertgondozás
×
×
Takarítás
×
×
Önkiszolgálás–ruhagondozás
×
×
Vásárlás
×
×
Témakörök Témakör
Évfolyamok
198
Piktogramok értelmezése
×
Természetes anyagok és alakításuk
× ×
×
9. évfolyam Témakör
Tartalom
Textilmunkák
Textilfajták: különböző textilfajták válogatása, csoportosítása. Az alapfokú oktatás során megismert textilmegmunkálási technikák alkalmazása irányítás mellett. Fokozódó önállósággal a tanult öltésfajták gyakorlása, alkalmazása munkadarab készítésénél. Önállóan hímzések elemi szinten, szőnyegszövés rámán. Segítséggel kötés, horgolás. Balesetmegelőzés.
Konyhai munkák
Irányítással konyhai gépek kiválasztása, használata. Egyszerű sütemények, édességek készítése, vendégfogadás, ünnepi ételek készítése, ünnepi terítés, gyümölcsök feldolgozása, befőzés előkészítése. Fokozódó önállósággal konyhai gépek használata.
Ételmelegítés. Kertgondozás végzése.
Önállóan mosogatószer adagolása, használata. Önállóan udvar- és parkgondozás, talajművelés. Fokozódó önállósággal az évszaknak megfelelő munkálatok
Takarítás eszközhasználat. Önkiszolgálás– ruhagondozás önállósággal.
Irányítással
nagytakarítás
műveleteinek
alkalmazása,
Mosás: irányítással a mosás előkészítése, mosóporok hatása az öblítés fázisai. A ruhagondozás feladatainak végzése fokozódó
Vásárlás megvásárlása fokozódó
Piktogramok értelmezése
a
Az életvitelhez, gondozási tevékenységhez szükséges áruk önállósággal. Irányítás mellett a konvencionális szabályok alkalmazása. A zsebpénz felhasználásának megtervezése segítséggel.
Élelmiszereken, tisztítószereken, ruhaneműk kezelési útmutatóján található jelek értelmezése és alkalmazása segítséggel.
Természetes anyagok Segítséggel, irányítással fa darabolása, csiszolása, szegelése és alakításuk egyszeri munkadarab készítése. Faragás. Agyagozás: segítséggel egyszerű edényformák készítése maroktechnikával, kivájással. Önállóan: díszítési technikák lenyomattal.
10. évfolyam Témakör
Tartalom
Textilmunkák Az eddig megszerzett kézimunkázási ismeretek és begyakorolt tevékenységek alkalmazása önállóan. Irányítással hímzés, kötés, horgolás. Segítséggel szövés szövőszéken. Önállóan varrás.
199
Konyhai munkák
Segítséggel befőzés fázisai. Fokozódó önállósággal konyhai gépek kiválasztása és használata. Balesetvédelmi előírások betartása. Fokozódó önállósággal vendégfogadás, alkalomhoz illő terítés. Önállóan egyszerű, hideg és meleg ételek, irányítás mellett sütemények, édességek készítése. Mosogatás fázisai, az adekvát mosogatószer kiválasztása és adagolása. Kertgondozás Önállóan az eddig elsajátított talajmegmunkálási, növényápolási munkák folyamatos alkalmazása. Végzése. Gallyak lefűrészelése. Balesetvédelem. Takarítás Nagytakarítás részmozzanatainak begyakorlása, összekapcsolása, megfelelő sorrend betartása. Önállóan takarítószerek és eszközök tevékenységhez igazodó kiválasztása, szakszerű használata, burkolatok tisztítása.
Önkiszolgálás– balesetvédelem ruhagondozás
Ismerkedés
az
automata
mosógéppel.
Veszélyforrás,
Vásárlás
Napi szükségleti cikkek vásárlása, szállításuk. Tárolás (hűtés). Irányítással zsebpénz felhasználásának tervezése, felhasználása. Ismerkedés szintjén háztartási napló szerepe (rajzos tervezés), tárolás-beszerzés kapcsolata.
Piktogramok értelmezése
Élelmiszereken, tisztítószereken, ruhaneműek kezelési útmutatóján található jelek értelmezése és alkalmazása irányítással.
Mosási fázisok ismerete, folyamattá kapcsolása önállóan. Önállóan ruhagondozás (varrás, hajtogatás, megfelelő tárolás, szellőztetés), lábbelik évszakhoz igazított gondozása, ápolása, tárolása.
Természetes anyagok Fa megmunkálása: segítséggel kötéselemek és alakíthatóságuk alkalmazása: szegelés, csavarozás, ragasztás. Önállóan gyöngyfűzés. Bőrmunkák: önállóan vágás, varrás.
megismerése,
Elvárt teljesítmény
Ismerje fel, mutassa meg, nevezze meg a háztartási munkához , konyhai tevékenységekhez, kertgondozáshoz használt eszközöket, szerszámokat, egyszerű gépeket. Fokozódó önállósággal, balesetmentesen használja azokat. Legyen képes természetes alapanyagok megmunkálásával munkadarab készítésére. Tudjon irányítás mellett házimunkát végezni. Legyen képes a környezet felszólítás nélküli rendbetételére. Váljon alkalmassá a ruházat önálló gondozására, legyen igényes megjelenésére. Legyen képes fejlődési tempójához igazított önálló munkavégzésre. Tudjon egyszerű ételeket elkészíteni, a begyakorolt konyhai műveleteket különböző helyzetekben alkalmazni. Ismerjen rá a tanult piktogramokra, a háztartási, gondozási tevékenységei során – a szükséges mértékű irányítás mellett – tudja alkalmazni azokat. SZOCIÁLIS MUNKATEVÉKENYSÉG
9–10. évfolyam
200
Cél Az alapképzés során elsajátított ismeretekre építve, a megismerő funkciók továbbfejlesztésével, a rendszeres szociális tanulással, a folyamatos és kitartó munkavégzéshez, egyszerű munkaműveletek teljesítéséhez szükséges szociális készségeket és képességeket kialakítani (feladattudat, együttműködési képesség, kitartás, tolerancia, alkalmazkodás, önellenőrzés). A perszonális tanulással segíteni az önellátás, befogadóképesség, alkotóképesség, önértékelés képességeinek kifejlesztését, erősítve cselekvési kompetenciájukat. A sajátos nevelési szükségletekhez igazodva növelni a tanulók speciális jellegű kommunikációs készségét, szimbólumok, nonverbális jelek befogadására, feldolgozására, alkalmazására való képességüket.
Feladatok
Az ipari és mezőgazdasági jellegű munkatevékenységek, kézműves technikák alapelemeinek begyakorlása és előkészítés a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamán való továbbhaladásra. Folyamatos gyakorlással alakítsa ki a közösségi munkavégzéshez szükséges magatartási normák elemi munkaszokások kialakítása, a munkamegosztás lehetőségeinek, formáinak megismerése. Felkészítés az iskolán kívüli “munka világába” történő belépésre, rendszeres, kitartó és értékteremtő munkavégzésre. A kitartó munkavégzéshez szükséges monotóniatűrés kialakulásának segítése fizikai képességek, állóképesség, finommotorika és kézügyesség javítása. Önálló produktumok létrehozása. Egyszerű munkafolyamatok megtanulása az analógiás gondolkodás fejlesztésével, gyakorlásával. Felkészítése a munkatevékenységek közbeni műveletváltásra az elemi szintű rendszerező és kombinatív képességek fejlesztésével.
Óraszámok Évfolyamok Heti óraszám
9. 4
Éves óraszám
10. 4
148 148
Témakörök A témakörök közül a helyi sajátosságoknak, lehetőségeknek megfelelően lehet válogatni, de az “Elemi jellegű munkatevékenységek”, valamint a “Balesetmegelőzés, balesetvédelem” témakör feldolgozása kötelező. Témakör 9. Elemi jellegű munkatevékenységek
Évfolyamok 10. ×
Kézművesség alapjai
×
Szolgáltató jellegű tevékenységek
×
× ×
Egyszerű termékek előállítása elemekből
× × ×
Mezőgazdasági, kertészeti munkák
×
Feldolgozó jellegű tevékenységek
×
201
×
×
Balesetmegelőzés, balesetvédelem
×
×
9–10. évfolyam Témakör
Tartalom
Elemi jellegű Alapfokú képzés során megismert természetes és mesterséges munkatevékenységek anyagok (fa, textil, papír, műanyag, fém) hajtogatása, vágása, csiszolása, ragasztása, gombolyítása, válogatása, csoportosítása, bontása. Kézművesség alapjai Fonás, tűzzománc, gyöngyfűzés. Szolgáltató jellegű tevékenységek
szövés,
rojtozás,
korongozás,
mintázás,
gipszöntés,
Takarítás, mosogatás, mosás, felszolgálás,
Egyszerű termékek Természetes és mesterséges alapanyagú elemek felhasználásával előállítása elemekből összeszerelés, ragasztás, szegelés, csavarozás, hegesztés (fólia), préselés. Mezőgazdasági, kertészeti munkák
Talaj-előkészítés, talajművelés, növényápolás, Termés-betakarítás. Gyógynövénygyűjtés. Kisállat gondozása.
Feldolgozó jellegű tevékenységek
Élelmiszer alapanyagok (gyümölcsök, zöldségek) tisztítása válogatása, osztályozása, darabolása, aszalása. Üvegmosás
Balesetmegelőzés
A használt eszközök szakszerű, begyakorlott alkalmazása. Az elektromos és gázkészülékek használatának elsajátítása.
balesetvédelem
kertgondozás
Elvárt teljesítmény
Fogadja el és adekvátan hajtsa végre a felnőttek utasításait. Irányítás mellett rendszeresen, kitartóan végezzen munkát. Jártasság szintjén ismerje és alkalmazza az egyes részfolyamatok munkavégzéseinek munkamozdulatait, eszközeit. A megmunkálandó anyaghoz a megfelelő szerszámokat tudja kiválasztani. A munkavégzés során a balesetvédelmi rendszabályokat felszólítás nélkül is tudja betartani. A higiénés és egészségvédelmi előírásokat, szokásokat egyre kevesebb irányítás mellett alkalmazza. A munka közben elkövetett hibák észrevétele és jelzése, szükség esetén felnőttek közreműködésével kijavítása. Legyen harmonikus kapcsolata csoporttársaival, a közös tevékenységekbe kapcsolódjon be. Szakmai előkészítő ismeretek
A Szakmai előkészítő ismeretek tantárgy a kiemelt fejlesztési feladatok közül elsősorban az - Énkép, önismeret – Hon- és népismeret – Testi és lelki egészség – Felkészülés a felnőtt lét szerepeire – elnevezésű területeket fejleszti súlypontosan. A kulcskompetenciák és képességek közül elsősorban a kommunikációs, együttműködési, kritikai, életvezetési, szabálykövető képességet érinti.
202
Cél: Hozzásegíteni a tanulót várható jövője szempontjából reális elképzelésekhez. Olyan feladat- és munkavégzéshez szükséges képességeket, tulajdonságokat erősíteni, melyeket a szakképzésen, vagy az intézmény elhagyása után leginkább tud hasznosítani. Figyelmét, érdeklődését az elsajátítandó szakmákra irányítani, ezekhez az eddig tanult ismereteket rendszerezni. A gyakorlati tevékenységekben javítani a feladatvégzés minőségét, a feladatvégzés közbeni kitartást, munkatempót. Feladat: A szakma tanulását segítő praktikus és szociális képességek rendszerezése, bővítése, a gyakorlati tevékenységek folyamatos gyakoroltatása. Elvárt teljesítmény: Igazodjon el szűkebb és tágabb környezetében, kövesse a társadalmilag elvárt normákat. Tegyen szert elfogadható viselkedési kultúrára, önismeretre, általános ismeretekre. Alakuljon ki feladattudat, munkavégzéshez szükséges hozzáállás, a közös munkavégzésre való képesség. Tegyen szert jártasságra azokban a tevékenységekben, melyek a szakmatanuláshoz szükségesek. Értékelés: Tanév végén érdemjeggyel, mérőeszközös méréssel.
félévente
Évfolyamok:
9
10
Heti óraszám
4
4
Éves óraszám:
szöveges
144
tájékoztatással.
Évente
P.A.C.
144
Tananyag kiválasztás:
A választott szakmák alapjainak elsajátítása Munkára felkészítő gyakorlatok Az intézmény környezetében az önkiszolgálás kapcsán felmerülő munkafolyamatok végzése Bejárati előtér takarítása Főbejárat előtti tér rendbentartása Virágosítás Belső takarítások. Szakmaspecifikus feladatok elvégzése a kertészetben, műhelyben stb. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
Környezet- és egészségvédelem 9–10. évfolyam Cél
A tantárgy tanítása során megszerzett természeti és egészségügyi ismeretek bővítésével olyan jártasságokat, készségeket, képességeket és magatartásmódokat
203
kialakítani, melynek birtokában lehetővé válik, hogy a fiatalok képességeikkel összhangban álló, kiegyensúlyozott emberi életet éljenek. Feladatok
A természetről szerzett ismeretek körének bővítése olyan új fogalmakkal, összefüggésekkel, melyek felnőtt, mindennapi életükben szükségesek és hasznosíthatók. A megismerő tevékenység fejlesztése, különösképpen a gyakorlati életben szükséges összefüggések meglátására és megértésére. A természet és az ember kapcsolatának tudatosítása, az abból levonható gyakorlati tennivalók megállapítása. A feladattudat és felelősségérzet fejlesztése. A kulturált magatartás és az egészséges életmód szokásainak erősítése. A természeti és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyság növelése.
Óraszámok Évfolyamok 9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
74
74
Témakörök Témakör
Évfolyamok 9. 10.
Az emberi test
×
×
Öltözködés
×
×
Serdülőkor
×
×
Egészséges életmód és veszélyek
×
×
Egészségügyi intézmények
×
×
Balesetek, elsősegélynyújtás
×
×
Az élőlények
×
×
Környezet főbb összetevői, ártalmai
× ×
Természeti ismeretek
×
×
9. évfolyam Témakör Az emberi test
Tartalom Testrészek,
érzékszervek,
204
érzékelés,
funkciójuk,
védelmük,
segédeszközök.
Egészség, betegség: a leggyakrabban előforduló betegségek, bőrbetegségek tüneteinek felismerése. Pubertáskori problémák: pattanás, haj, havi ciklus, izzadás.
Öltözködés Évszaknak, időjárásnak, alkalomnak megfelelően, esztétikusan, divatosan, fokozott önállósággal. Serdülőkor
Biológiai-pszichikai változások. Nemek közötti különbségek. Testi higiénia fogalmának megismerése.
Egészséges életmód és veszélyek
A test tisztán tartása. A test edzése. A mozgáshiány ártalmainak felismerése. Helyes, helytelen táplálkozás önállósuló megvalósítása. Veszélyforrások: zajártalom, dohányzás, szeszesital, Ismerkedés a túlzott gyógyszerfogyasztás, kábítószerfogyasztás ártalmaival. Egészségügyi intézmények mentő hívása.
Betegszoba, orvosi rendelő, szakorvosi rendelő, kórház, gyógyszertár, ügyeleti rend. Baleset esetén felnőtt értesítése,
Balesetek, elsősegélynyújtás
Iskolai, háztartási, utcai, munkahelyi, fürdőzés, sportolás, ismerkedés a mentőláda használatával.
játék,
A élőlények Növények, állatok, az ember, a környezet hatásai az élőlényekre, összefüggések felismerése. Víz és a tűz mint éltető elem szerepének megismerése és összefüggései. óceánok és tengerek élővilága. A környezet főbb összetevői, ártalmai megismerése. hulladékkezelés.
Tiszta víz, tiszta levegő, egészséges talaj fontosságának felismerése, a napfény hasznos és káros sugarainak Szennyező anyagok és hatásainak megismerése. Szelektív
Természeti ismeretek A víz – körforgásának felismerése. A víz és tűz hasznos és káros voltának felismerése, szabályok alkalmazása. A természeti katasztrófák: szélvész, tűzhányók, földrengés felismerése. Az ember és a természet küzdelmének megismerése. 10. évfolyam Témakör
Tartalom
Az emberi test
Testrészek, érzékszervek, érzékelés, funkciójuk, védelmük, egyéni képességeiknek megfelelő önállósággal. Segédeszközök védelme önállóan. Egészség, betegség: a leggyakrabban előforduló betegségek, bőrbetegségek, baleset. Pubertáskori problémák: pattanás, haj, havi ciklus, AIDS, nemi betegségek – megelőzés. Öltözködés
Évszak, időjárásnak megfelelően, esztétikusan, divatosan, egyéni ízlésnek megfelelően, fokozott önállósággal.
Serdülőkor
Biológiai-pszichikai változások, nemek közti különbségek, nemi szerepek, szexuális ösztön megnyilvánulásai, fogamzásgátlás, testi higiénia.
205
Egészséges életmód és veszélyek
Ismerkedés a fogalmakkal, a viselkedési módok kialakítása. A test tisztán tartása önállóan. A test edzése a helyi lehetőségek figyelembevételével. A mozgáshiány ártalmainak felismerése. A helyes és helytelen táplálkozás felismerése. Veszélyforrások ismerete: zajártalom, dohányzás, szeszesital, túlzott gyógyszerfogyasztás, kábítószer, vegyi anyagok.
Egészségügyi intézmények
Betegszoba, orvosi rendelő, gyógyszertár, mentők, ügyelet.
szakorvosi
rendelő,
kórház,
Balesetek, elsősegélynyújtás
Iskolai, háztartási, utca, munkahelyi, fürdőzés, játék, sportolás közben előforduló balesetek megelőzése, felismerése. A mentőláda önálló használatának gyakorlása. Baleset esetén felnőtt értesítése, mentő hívása.
Az élőlények
Növények, állatok, az ember, a környezet hatásai az élőlényekre. A víz és tűz mint éltető elem, az eddig tanultak összefüggéseinek felismerése. A távoli vidékek védett állatai és növényei. Az óceánok, tengerek élővilága. A környezet főbb összetevői, ártalmai
A tiszta víz, tiszta levegő, egészséges talaj megóvásának gyakorlása. A napfény hasznos és káros hatásainak ismerete. A szennyező anyagok és hatásuk felismerése.
Természeti ismeretek A víz körforgásának ismerete. A víz és tűz haszna, kára, összefüggéseinek felismerése. A természeti katasztrófák ismerete: szélvész, tűzhányó, földrengés, küzdelem a természettel.
Elvárt teljesítmény
Egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően jussanak el az önállóság megfelelő fokára az egészségügyi ismeretek alkalmazásával. Ismerjék testük működését, betegségre utaló jelzéseit, tudják kezelni az adódó problémákat és használják az intézményrendszert. Egyéni igényeiknek megfelelően ismerjék a nemek közti különbségeket, szerezzenek ismereteket a szexuális életről. Alakuljon ki környezet- és természetkímélő életmódjuk, lehetőségükhöz mérten aktívan vegyenek részt környezetük megóvásában. Ismerjék meg az ember természeti erőkkel vívott küzdelmét. MŰVÉSZETEK
Ábrázolás-alakítás 9–10. évfolyam Cél
Továbbfejleszteni az alapozó időszakban szerzett ismereteket. Fejleszteni személyiségüket, elősegítve ezzel szocializációjukat. Elősegíteni, hogy munkamegosztásban tudjon tevékenykedni.
Feladatok
206
Azon képességek fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a végzett tevékenységre minél hosszabb ideig figyeljen, koordináltan cselekedjen és a megkezdett feladatot be tudja fejezni. A munkavégzés iránti motiváció fejlesztése.
Óraszámok Évfolyamok 9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
74
74
Témakörök Témakör
Évfolyamok 9. 10.
Vizuális ábrázolás
×
×
Komplex alakító tevékenységek
×
×
Népünk művészete
×
×
Elemi ismeretek művészeti alkotásokról
×
×
9. évfolyam Témakör Vizuális ábrázolás
Tartalom Önállóan: festés, színezés, rajzolás.
Komplex alakító tevékenységek
Irányítással: anyagfajták, anyagvizsgálat, használhatóság tapasztalatszerzés útján. Anyagok válogatása szín és használhatóság szerint. Tárgyak (játékok, képek) készítése. Népünk művészete
Irányítással: hímzés, faragás, fazekasság, fonás, népi szokások.
Elemi ismeretek Irányítással: szemléljen művészeti alkotásokat. művészeti alkotásokról
10. évfolyam Témakör
Tartalom
Vizuális ábrázolás
Önállóan: festés, színezés, rajzolás.
Komplex alakító tevékenységek
Irányítással: alapfokú képzés során megismert természetes és mesterséges anyagok (textil, papír, műanyag) hajtogatása,
207
nyírása, ragasztása. (játékok, képek) készítése. Népünk művészete
Anyagok válogatása szín és használhatóság szerint. Tárgyak
Irányítással: hímzés, faragás, fazekasság, fonás, népi szokások.
Elemi ismeretek Irányítással: szemléljen művészeti alkotásokat. művészeti alkotásokról
Elvárt teljesítmény
Találjon örömet az alkotásban, tudja becsülni társai munkáját is. Egyre nagyobb önállósággal ismerjen fel néhány népszokást. Legyen elemi szintű ismerete művészeti alkotásokról.
Ének-zene 9–10. évfolyam Cél
Továbbfejleszteni az alapképzés során elsajátított elemi zenei ismereteit. Olyan élményeket nyújtani, melyek a személyiségének egészére fejlesztő hatásúak.
Feladatok
Az iskolai ünnepségek zenei programjába aktív részvétel. A zenei programok látogatásának ösztönzése. A zenei ízlés formálása.
Óraszámok Évfolyamok 9.
10.
Heti óraszám
1
1
Éves óraszám
37
37
Témakörök Témakör
Évfolyamok 9. 10.
Népdalok
×
×
Ünnepkörök dalai
×
×
Tánc- és dramatikus játékok
×
×
Ritmus- és hallásfejlesztés
×
×
Zenehallgatás
×
×
208
9. évfolyam Témakör
Tartalom
Népdalok
Önállóan: magyar dalok, táncok, más népek dalai.
Ünnepkörök dalai
Önállóan: családi ünnepek dalai, nemzeti ünnepek dalai.
TáncIrányítással: népi játékok. és dramatikus játékok Együttműködéssel: táncok. Ritmus- és hallásfejlesztés Önállóan: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, auto- és térorientáció, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata. Zenehallgatás
Irányítással: népdal, műdal, tánczene hallgatása, más-más feldolgozásban, dallamok, dallamrészletek felismerése, zenei ízlés felsorolása.
10. évfolyam Témakör
Tartalom
Népdalok
Önállóan: magyar dalok, táncok, más népek dalai.
Ünnepkörök dalai
Önállóan: családi ünnepek dalai, nemzeti ünnepek dalai.
TáncIrányítással: népi játékok. és dramatikus játékok Együttműködéssel: táncok. Ritmus- és hallásfejlesztés Önállóan: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, tempóérzékeltető gyakorlatok, auto- és térorientáció, hang- és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata. Zenehallgatás
Irányítással: népdal, műdal, tánczene hallgatása, feldolgozásban, dallamok, dallamrészletek felismerése.
más-más
Elvárt teljesítmény
Önállóan tudjon elénekelni 15-20 egyszerű gyermek- és népdalt. Irányítással tudjon 3-4 egyszerű népi játékot megjeleníteni. Hangzás után ismerjen fel néhány egyszerű hangszert. Kapcsolódjon be és aktívan működjön közre dramatikus játékokban. TESTNEVELÉS
Cél Kialakítani az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességeket. Segíteni a megtanult, begyakorolt testhelyzetek, gimnasztikai formájú gyakorlatok, elemi mozgássorok reprodukálására való alkalmasságot. Biztosítani az egyéni érdeklődés és adottság szerinti sportolás, rendszeres testmozgás motívumainak rögzítését, segíteni a társadalmi habilitációt.
Feladatok
Játékos utánzó gyakorlatokkal, a tanult és begyakorolt alapmozgások és egyszerű
209
mozgássorok reprodukálásával a mozdulatmemória, a mozgásos emlékezet fejlesztése. Tornaszerek adekvát, egyre önállóbb használatának megtanítása. Növekvő elem- és ütemszámú ciklikus mozgássorok elsajátítása. Térbeli irányok és viszonyfogalmak használata, lateralitás kialakítása. (Tájékozódás a tornateremben lévő társakhoz és tárgyakhoz viszonyítva). Gimnasztikai alapformájú gyakorlatok rögzítése. Alapmozgások (futás, ugrás, dobás) gyakoroltatása képességfejlesztő gyakorlatokkal, játékos feladatmegoldásokkal. Sportjátékok alapvető játékelemeinek, egyszerű játékszabályainak alkalmazása versenyszerűen. Testi fejlődés zavarainak korrekciója a helyi lehetőségekhez igazodó terápiás eljárások alkalmazásával.
Óraszámok Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
74
74
Témakörök Témakör
Évfolyamok 9. 10.
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás
×
×
Gimnasztikai alapformák
×
×
Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok
× ×
Labdás gyakorlatok
×
×
Sportjátékok elemei
×
×
Terápiák, relaxáció
×
×
9. évfolyam Témakör Rendgyakorlatok, téri tájékozódás (taps, dob).
Tartalom Irányítással: Menetelés helyben járással, takarás, igazodás, ütemtartással Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés (helyzetváltoztatás, testfordulat, rendezés). Differenciált irányítással. Testfordulatok sarkon és talpon. Jobb- és baloldal (pl.: mutatni a megfelelő irányt). Önállóan: Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. Jelentés, vezényszavak használata.
210
Gimnasztikai Segítséggel: alapformák Több mozgáselem Lábgyakorlatok prioritása. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok
mászás kötélen.
összekapcsolása
mozdulatlánccá.
Segítséggel: Egyensúlyozó járás nehezített körülmények között (ferde padon tárgyak a kézben). Magasugrás előkészítése, ugrómérce alkalmazásával. Sorozatgurulás előre, hátra. Irányítással: Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között,
Távolugrás helyből. Kar- és lábmunka összhangba hozása. Növekvő önállósággal gyorsfutás fejlesztése különböző játékos testhelyzetekből. Közepes iramú futás terepviszonyok között. Labdás gyakorlatok megkerülésével.
Sportjátékok elemei játékszituációkban.
Irányítással: Kislabdahajítás nekifutással. Labdavezetés váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok Átadások mozgás közben. Súlylökés tömött labdával. Irányítással: Kosárlabda: – Átadások
különböző
típusainak
alkalmazása
– Kosárra dobás labdavezetésből. – Védekezés alkalmazása. Labdarúgás: – Labdaadogatás társnak álló helyzetből (labda megállítása,
majd továbbítása).
– Pontrúgások. Tollaslabda: – Szivacslabda ütögetése. Zsinórlabda: – Labda elkapása, visszadobása a háló felett.
Terápiák, relaxáció
Lehetőség szerint: Hidroterápia, (vízhez szoktatás, siklás, légző- és lazító gyakorlatok) gyógylovaglás stb.
10. évfolyam Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás
Irányítással: Menetelés, próbálkozás lépéstartással (lépésváltások). Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés növekvő önállósággal, differenciált irányítással. Testfordulatok sarkon és talpon. Jobb- és baloldal (pl.: mutatni a megfelelő irányt).
vezényszavak használata. Gimnasztikai alapformák zenére.
Önállóan: Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. Jelentés,
Irányítással: Gimnasztikai gyakorlatok folyamatos végzése, bemutatás után
211
Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok
Irányítással: Egyensúlyozó járás nehezített körülmények között, játékos feladatokkal kombinálva. Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között. Versenyfutások játékos rajthelyzetekkel, egyéb feladatokkal is kombinálva (váltóversenyek). Távolugrás: próbálkozás nekifutással. Magasugrás előkészítése, ugrómérce alkalmazása. Függeszkedés, mászás kötélen. Sorozatgurulások előre, hátra. Önállóan: Kitartó futás terepviszonyok között.
Labdás gyakorlatok
Irányítással: Súlylökés tömött labdával, a labda súlyának változtatásával. Fokozódó önállósággal: Átadások lassú futás közben. Önállóan: Kislabdahajítás rövid nekifutással. Labdavezetés váltakozó iramban és feladathelyzetben.
Sportjátékok elemei
Irányítással: Labdajátékok elemeinek alkalmazása játékhelyzetekben, szabályok alkalmazásával. Tollaslabda: Labda továbbítása társnak különböző ütésfajták alkalmazásával. Terápiák, relaxáció
Lehetőség szerint: Hidroterápia (vízhez gyakorlatok), gyógylovaglás stb.
szoktatás,
siklás,
légző-
és
lazító
Elvárt teljesítmény
Tudja saját testéhez viszonyítva a tornaszerek, tárgyak helyzetét megmutatni, lehetőség szerint szóban is megfogalmazni. Legyen képes mozgásának ritmusát, dinamikáját és kifejezőerejét szabályozni. Tudjon gimnasztikai alapformákat összekapcsolni és irányítás mellett a mozdulatsort folyamatosan végezni. Irányítás mellett tudja testtartását és légzésének ritmusát összehangolni. A labdabiztonságot a sportjátékok során alkalmazni. A versenyek és csapatjátékok során törekedjen a játékszabályok betartására, sportszerű magatartásra. Mozgását tudja összerendezni és irányítani, ügyeljen a helyes testtartásra. 6. számú melléklet A készségfejlesztő speciális szakiskola eszközszükséglete 1. Helyiségek termek: a, tantermek b, munkatermek c, kiszolgáló helyiségek d, foglalkoztató e, tanműhelyek
csoportonként 1 2 csoportonként 1 WC nemenként és 10 főnként 1 tagozaton 1 szakképzési tematika szerint
2. Szakképzési évfolyamok eszközszükséglete:
212
A szakképzési tematikákban felsoroltak szerint. A szakképzési tematikák a tanított szakmák szerinti eszközszükségletet az NSZI szakmai szakértője hagyta jóvá. 3. A készségfejlesztő speciális szakiskola 9-10. évfolyamára: Az eszközszükséglet a helyiségek, a tantermek a kiszolgáló helyiségek vonatkozásában megfelel az alapfokú iskola felszerelési előírásainak. A szemléltetés során a kerettanterv által előírt eszközök és felszerelések szükségesek. Speciális eszközszükséglet a közismereti órákhoz:
Fénymásolásra alkalmas eszköz a tankönyveket pótló tananyag és feladatlapok sokszorosítására Multimédiás számítógép, nyomtatóval a tankönyv pótló jegyzetek összeállítására és kinyomtatására a rendelkezésre álló CD programok segítségével.
Speciális eszközkészlet a munkafoglalkozásokhoz és a pályaorientációhoz: Mezőgazdasági tevékenységhez szükséges eszközök: Felnőttek által használt eszközök: (földterület előkészítésére, mezőgazdasági kultúrák gondozására gépek mellett végzett kisegítő munkák gyakorlására)
mezőgazdasági kistraktor (TZ 4K vagy hasonló típus) mezőgazdasági kistraktor tartozékok eke, borona, kultivátor, pótkocsi, tolólap mezőgazdasági kis kerti gép és tartozékai permetező gép és tartozékai sövénynyíró és fűrészgép (átalakítható) fűnyíró gép motoros fűkasza motoros fametsző gép
Tanulók által használható eszközök:
kerti szerszámok: ásó kapák gereblye lapát irtókapa kézi metszőolló öntözőkanna palántázó fa
karbantartó szerszámok: csavarhúzók kalapács kulcskészletek fogók fúrógép és tartozékai fenőkő reszelők
213
Papíripari és egyéb bedolgozó szakmák pályaorientációs eszközszükséglete: Felnőttek által használt eszközök: (anyag előkészítéshez)
karos olló kézi papírprés fúrógép keverőgép ragasztó készítéséhez
Tanulók által használt eszközök:
olló hajtogató sablon lenyomatoló élvonalzó karctű kézi nyomda ragasztó ecset ragasztó tál
Textilipari, és szövő pályaorientáció eszközszükséglete: Felnőttek által használt eszközök:
Változó forgásirányú fúrógép (csévélésre) Gépi olló Elektromos varrógép Interlock szegőgép
Tanulók által használt eszközök:
különféle szövőszékek a szövőszékek kiegészítő eszközei szövőkeret olló tű, tűbefűző kézi szegő eszközök varrókészlet díszvarró eszközök és keret
Háztartási ismeretek tanításának eszközkészlete: Közös használatú eszközök: Főzés:
Villanytűzhely Háztartási robotgép Mikro-sütő Grillsütő Háztartási hűtőszekrény
Egyéni konyhai eszközök:
konyhai edények
214
fazekak, lábasok, főző alkalmatosságok konyhai felszerelések kések, reszelők, darálók, habüst, habverő, kelesztő edények tányérok evőeszközök gyúródeszka gyúrófa mosogató tisztító eszközök
A takarítás eszközei:
porszívó gép seprő lapát portörlő, portalanító ablakmosó felmosó és feltörlő partvis szőnyegtisztító
A mosás eszközei:
mosógép centrifuga lavór szárítók
7. számú melléklet OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
TAKARÍTÓI MUNKA, TAKARÍTÓI KISEGÍTŐ MUNKA KÖZPONTI SZAKMAI PROGRAM KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ
215
2004
216
Készült az Oktatási Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési Intézetben
Készítette: Ruttkay Leventéné
Véleményezte: Dr. Radványi Katalin
Szerkesztette: Menyhért László
Kiadását az oktatási miniszter 2846/18/2004. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését a 2004/05. tanévtől engedélyezte
217
1.
A PROGRAM SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A program – – –
a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,
valamint – – – –
a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiről szóló 37/2000. (XII. 29.) OM rendelettel módosított 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet figyelembevételével készült.
1.1 A program bevezetésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és szakmai képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és 127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus vagy más szakember végezheti. A program eredményes megvalósításához gyógypedagógiai tanári végzettséggel rendelkező pedagógus munkájára van szükség. 4 fő oktatásához 1 tanár szükséges. Szakoktató munkája is megfelelő, de ennek feltétele a hosszabb gyakorlat az értelmileg akadályozott tanulók nevelése, oktatása terén. Tárgyi feltételek A gyakorlati képzés helyszíne inkább az átlagos háztartásokhoz hasonlítson. Ha mód van rá az órák jelentős részét lakó otthonokban, illetve az iskola változatos helyszínein végezzék a tanulók. (Az iskola keressen partnereket olyan területekről, ahol a takarítás eltérő körülmények között végezhető: pl. idősek otthona, egészségügyi intézmények, irodák stb.) A munkák során törekedjenek a környezetbarát tisztítószerek használatára. Az oktatás során ismerjék meg a piacon lévő változatos, és a célnak megfelelő eszközöket, és szereket, de nem kell a legdrágább eszközöket használni. A változatosság is oktatási célból szükségszerű, ugyanis a későbbi munkájuk során így kellő rugalmassággal tudnak majd alkalmazkodni a kapható és szükséges anyagokhoz. Takarítási munkák során időnként elkerülhetetlen a létra használata, de kellő körültekintéssel és gyakorlattal csak az a tanuló dolgozzon a magasban, aki az orvosi vizsgálat során erre engedélyt kap. Eszközlista A fenti tananyag elsajátításának feltétele a jól felszerelt gyakorlóhely.
218
A felszereltséghez fontos a jó minőségű eszközök, háztartási gépek megléte. Saját munkaeszköz minden tanuló részére. Ez elengedhetetlen a munkafolyamatok tanulásához, gyakorlásához, figyelemmel arra, hogy sok esetben szükséges speciális eszköz (pl. balkezeseknek) is. Az eszközökön kívül szükséges a kellő mennyiségű és változatos tisztítószer is. Ez anyagi terhet jelenthet az intézmény számára, de ennek garantálása feltétele a modul megindításának. (Szülői és alapítványi, pályázati források bevonása) 1.2 A tanulók felvételének feltételei A szakképzési évfolyamra az a sajátos nevelési igényű tanuló vehető fel, akit a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok) intézményeibe utaltak és 16. életévüket betöltötték. Egészségügyi és munka alkalmassági vizsgálat a vegyszerekkel történő munka miatt javasolt. (Több váratlan és kellemetlen meglepetés is elkerülhető az orvosi vizsgálatokkal, ahol esetleges allergia, magas vérnyomás illetve más egészségügyi probléma felderítése is megtörténhet, ami a későbbiekben életmódbeli és egyéb következményekkel is járhat.) 2.
A PROGRAM MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA
2.1 A program megnevezése
Takarítás – takarítói kisegítő munka a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára.
2.2
A program célja, a célcsoport megnevezése Középsúlyos értelmileg akadályozott tanulók részére a már tanult takarítási tevékenységek felelevenítése, újak bemutatása, megtanítása, gyakorlása az ehhez szükséges készségek elsajátítása és önálló – részben önálló alkalmazása. A résztvevők köre Elsősorban értelmileg akadályozottak számára készült tananyag, építve a munkatevékenység és háztartási ismeretek tantárgyak során tanultakra. A program alkalmas az értelmi sérült fiatalok önálló életvezetés programjának előkészítésére, illetve annak szerves részét képezi. A képzési idő A program teljes tartalmának feldolgozásra javasolt idő: – két tanév, 11. és 12. évfolyam. A képzési idő alatt a program az alapvető gyakorlati és az ehhez feltétlenül szükséges elméleti ismereteket nyújtja a takarítási munkákról, heti 4x4+3 óra + 2,5 óra háztartási ismeret+ 6 óra közismeret. Munkába állásra, életkezdésre felkészítő évfolyamok óraszáma napi 5 illetve 6 óra, heti 27,5 óra (Ktv.52§.5.)
219
Kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszám a kötelező óraszám 15 %-a (Ktv. 52§. 6.) A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására, a Munkaerőpiaci Alapból történő támogatásra stb. csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései, ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Kt. 27.§.11.) Az elmélet és gyakorlat javasolt aránya: 20- 80% Végzettség A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a Bizonyítvány mellé Tanúsítványt adunk a tanuló fejlődéséről, valamint részletes javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során. 3.
KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK A programhoz kapcsolódó kompetencia
– – – –
Ismerje a területet,(ahol tevékenykedik) tudjon tájékozódni a munkaterületen. Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és eszközök kiválasztásával. Tudjon utasításokat végrehajtani Legyen képes együttműködni.
Társadalmi beilleszkedésre nevelés
– – –
–
A magatartást szabályozó viselkedésformákat kell kialakítani és megszilárdítani. Ismerjék meg a különböző élethelyzeteket, fokozatosan tudjanak megfelelni a fiatalok a rájuk váró (képességeikhez mért) feladatok elvégzésére. Úgy kell megismertetni velük helyzetüket, hogy lehetőleg elfogadják azt, és segítséggel képesek legyenek társaikkal megfelelően együtt élni és dolgozni. Tudják az emberi kapcsolataikban az egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljenek a vitákban. Forduljanak bizalommal szűkebb- és tágabb környezetükhöz amennyiben segítségre van szükségük.
Munkára nevelés
– – – –
Kialakítandó a rend igénye, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képessége. A tervezett munkakövetelmények teljesítése valamint a vezetői utasítások figyelembevétele egyaránt fontos legyen számára. Az együttműködés elvárható szinten legyen jelen a mindennapi munkavégzésükben. A munkaidő be- és megtartása, kitartás a munkavégzésben.
Egészséges életmódra nevelés és testi nevelés
–
Törekedni kell a megfelelő testi fejlettség elérésére és a kitartó folyamatos
220
– – –
munkavégzésre. (Fizikai állóképesség) A fiatalok sajátítsák el az egészségük megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket, az alapvető higiéniai szokásokat. Mindennapi életük és munkájuk során törekedjenek az egészséges és a tiszta, környezetszennyezéstől mentes életmód megismerésére, megtanulására és követésére. Tudják, hogy a piszok és az ápolatlanság a betegségek kiváltó oka lehet, védekezzenek ellene.
Szépérzék fejlesztése –
– –
A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése. Segítséggel tegye vonzóvá környezetét, tudjon dolgozni megfelelően előkészített helyszínen és munkaeszközökkel. Vegye észre, hogy a rend és tisztaság a szűkebb és tágabb környezetet széppé teszi.
Érzelmi nevelés
–
4.
Szükséges, hogy munkájukat szeressék, tevékenységük eredményét magukénak érezzék, érzelmileg kötődjenek társaikhoz, segítőikhez, munkatársaikhoz, ami a munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számukra.
A PROGRAM BEILLESZTÉSE A KÉPZÉSBE A program teljes tartalmának feldolgozására javasolt idő – két tanév, 11. és 12. évfolyam. A képzési idő alatt a program az alapvető gyakorlati és az ehhez feltétlenül szükséges elméleti ismereteket nyújtja a takarítói munkákról, heti 4x4+3 óra +2,5 óra háztartási ismeretek + 6 óra közismeret. Munkába állásra, életkezdésre felkészítő évfolyamok óraszáma napi 5 illetve 6 óra, heti 27,5 óra (Ktv.52§.5.) Kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszám a kötelező óraszám 15 %-a (Ktv. 52§. 6.) A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására, a Munkaerőpiaci Alapból történő támogatásra stb. csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései, ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Kt. 27.§.11.) Amennyiben a modul tanítása az önálló életkezdésre felkészítő program keretében kerül felhasználásra a heti 2x4+1 (c.), 3x4+2 (b.) óra keretében is történhet. Ezekben az esetekben a fennmaradó szakképzési órakeretben történhet a takarítási modul oktatása, illetve akár más, a helyi sajátosságoknak megfelelő szak oktatása (pl. dísznövénytermesztés, szőnyegszövés, stb.) Az elmélet és gyakorlat javasolt aránya: 20% - 80% Tanulmányaik során kialakulnak a társas együttélés alapvető szokásai, ismeretei, önkiszolgálási szintjük lehetővé teszik számukra a viszonylagos önállóságot.
221
Az ismert hely és személyek megnyugtató hátteret jelentenek számukra, lassan megismerve a tágabb környezetet is, ahol biztonsággal mozoghatnak, és bővülő ismereteik nyomán megnő a „kinti” (iskolán kívüli) világ iránti érdeklődésük. Az intézményben folyó többéves fejlesztő munka során kellő mélységben és alapossággal ki kell alakítani a fiatalok egyéni önkiszolgálási képességeit, valamint biztosítani kell az egyéni korrekciót is. Tanár irányításával jól begyakorolt rutintevékenységeket kell végezni, ami a későbbiekben a biztonságos munkát segíti. – Segítséggel, illetve aki arra képes, teljesen önállóan tudjon a munkára kijelölt helyen megfelelően, a szükséges eszközökkel dolgozni. – Képes legyen a megtanult munkafolyamatokat (segítséggel, illetve önállóan, célszerűen megválasztva a szükséges alapanyagokat és eszközöket) elvégezni. Az osztály, csoportlétszámok szervezésére a jelenleg hatályos közoktatási törvény 3. számú mellékletében megfogalmazottak érvényesek. Osztálylétszám : 6 – 10 fő 5.
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA – A PROGRAM SZERKEZETE
1/11. és 2/12. évfolyam
Elmélet – gyakorlat aránya: 20 - 80 %
A tantárgy megnevezése 1. Anyanyelv és kommunikáció x 2. Számolás és mérési gyakorlatok x 3. Társadalmi ismeretek 4. Életvitel és egészséges életmódra nevelés x 5. Testnevelés, sport x 6. Szakmai elmélet. h.a. 7. Szakmai elmélet. Takarítás 8. Szakmai gyakorlat háztartás 9. Szakmai gyakorlat. Takarítás 10. Összesen tantervi kötött óraszám Összesen: tantervi kötött óraszám Szabadon tervezhető órák rehabilitáció Kötelező-választható tanórai foglalkozás fejl. Tanulói összes óraszám
11. évfolyam r. 15% Ktt. e. 5% 1 1 1 1 2 3 2,5 16 27, 5
12. évfolyam r. 15% e. 5%
Ktt. 1 1 1 1 2 3 2,5 16 27,5
4 1,5 33,0
4 1,5 33,0
x-tematikáját a központilag kiadott kerettanterv tartalmazza r-rehabilitációs foglalkozásokra kapott órakeret 15 % (4 óra/hét) e-egyéni fejlesztésre kapott órakeret 5 % (1,5 óra/hét) h-helyi sajátosságok szerinti modulok Munkába állásra, életkezdésre felkészítő évfolyamok óraszáma napi 5 illetve 6 óra, heti 27,5 óra (Ktv.52§.5.) Kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszám a kötelező óraszám 15 %-a (Ktv. 52§. 6.)
222
A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására, a Munkaerőpiaci Alapból történő támogatásra stb. csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései, ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Kt. 27.§.11.) A téma anyagának részletezése a.) Elsajátítandó tudásanyag Tantárgy témakör
Elsajátítandó ismeretanyag
Módszertani, technikai utalások
Elm. órasz .
Gyak. órasz .
14
15
15
30
15
30
11. évfolyam A lakás helyiségeinek rendje, tisztasága. A korábbi tanulmányok során megszerzett tudás felelevenítés e.
A takarításhoz használt eszközök és szerek
Előszoba, konyha, fürdőszoba, WC, szoba, lépcsőház, folyosó, udvar, kert rendje, tisztántartása.
A takarítás fázisai: a helyiség rendje (ruhák, tárgyak, stb. helyrerakása) -a bútorok, szőnyegek felrakása, -ajtók, ablakok lemosása, -a padló felmosása, portalanítása, -bútorkárpitok, szőnyegek, függönyök tisztítása, -bútorok, tárgyak (könyvek stb.) leporolása. –a helyiség rendjének visszaállítása. Mosás A mosógép használatának Vasalás szabályai. Töltés, beállítás, tiszta ruha kiteregetése. Vasalás. A vasalódeszka felállítása. Piktogramok szerinti hőfokbeállítás. Balesetvédelmi szabályok gyakorlása és betartása. A vasalt ruha összehajtogatása, elrakása a szekrénybe. Takarítóeszköz Takarítóeszközök: ök – partvis, söprű (funkció és mechanikus, méret közötti összefüggés), elektromos. törlőkendők, felmosó kendők, Tisztítószerek vödrök, tollsöprűk, Kefék. Tisztítószerek, súrolók, lemosó szerek, bútor és padlóápolók stb. Porszívó, takarítógép. A háztartási gépek használata, balesetvédelem, a használt gépek szétszedése, tisztítása.
223
A lakás takarítása. A szoba, konyha, fürdőszoba, WC, előszoba,
Fő gyakorlási tevékenység
A lakás helyiségeinek kitakarítása – a takarítás logikus menete, a műveletek fontossága A szellőztetés fontossága, szabályai (huzat megelőzése) A szemét tárolása, szelektív hulladékgyűjtés előtérbe helyezése. A szemét helyes kezelése (egészségügyi előírások figyelembe vétele) A takarítást megelőző tevékenységek – ruhák elrakása (összehajtása, figyelmes elrakása, szennyes ruha különválasztása és a szennyeskosár használata) Az ágynemű felrázása, szellőztetésének fontossága, beágyazása, az ágy leterítése. Tiszta ágynemű felhúzása (ágynemű fel- és lehúzásának gyakorlása) A A szőnyegek felszedése, nagytakarítás szellőztetése (amennyiben menete lehet a szabadban fellógatása, a por eltávolítása, porolás – poroló használata. A függönyök leszedése, tisztítása, mosása (csak ha nem túl megterhelő a méretei miatt) Pókhálók eltávolítása (használható eszközök) A létra használata, az alkalmazás szabályai, balesetvédelem. Az ablak tisztításának megtanulása – ablakdeszka, ablakkeret lemosása, (tisztítószerek kiválasztása, a tisztítószer mennyiségének kimérése – arányosan a víz mennyiségéhez, a megfelelő tisztítóeszköz kiválasztása) Ajtók lemosása. Padló (parketta) feltörlése. A megfelelő tisztítószerek és eszközök kiválasztása. Ruhák szakszerű hajtogatása, egymásra rakása, helye. Szemét szelektálása. Az anyagok felismerése, (műanyag /palackok /tubusok/ zacskók, szerves anyagok, ételmaradékok, papír stb.) helye és tárolása, elszállítása. Ruhák, ágyneműk felrázása, kirázása. Ágynemű fel- és lehúzása.
224
15
30
5
10
65
Fő gyakorlási tevékenység
Fő gyakorlási tevékenység
Létra használatának gyakorlása. (fontos a tanult szabályok betartása, fegyelmezett feladatmegoldás) Csavaró mozdulat begyakorlása, rongy kicsavarása, kimosása. Víz cserélésének fontossága, (mikor piszkos?) Porszívó összeállítása, mozgatása, üzembe helyezése, használata. És tisztítása. A A konyha takarítása. nagytakarít Mosogatás menete. Tiszta ás menete edények helyrerakása. A konyha burkolatának lemosása (csempe lemosása: felhasználható eszközök és anyagok), vízkő eltávolítása. A használt tisztítószerek balesetvédelmének fontossága! (maró anyag!) A konyha felmosása. (gyakoriságának hangsúlyozása) Fürdőszoba takarítása. A fürdőszoba berendezési tárgyainak tisztítása (mosdó, kád, zuhanyozó, csapok) A csempe és padló mosása. (a használható tisztítószerek és eszközök, a balesetek megelőzése) WC takarítása hasonlóan a fürdőszobához, de kiemelt jelentőségű a fertőtlenítés! A lefolyok fertőtlenítése, és a dugulások megelőzése illetve elhárítása. Az előszoba takarítása. A ruhák helye. Cipők, kabátok elhelyezése. Cipőtisztítás.(sárkefe, cipőtisztítószerek és eszközök helyes használata) Cipőtisztítás utáni rendrakás. Ruhakefe használata (kabátok lekefélése) A szükséges tisztítószerek kiválasztása, a szükséges mennyiség kimérése. Cipőtisztítás. Ruhák kefélése. A használt tisztítószerek és a víz takarékos használata. A takarítás befejezése után az eszközök tisztítása, elrakása.
225
70
5
10
70
Kárpitos bútorok A szennyeződések tisztítása. kitisztítása. Szőnyegek tisztítása. (folttisztítás) Porszívózás. (A porszívó keféinek kiválasztása a feladathoz, csere, felrakás, a porzsák kiürítése. A takarítógép használatának megtanulása. Bútorok letörlése. Portalanítás, bútorápolók használata Fő gyakorlási tevékenység
Fő gyakorlási tevékenység
A porszívózás gyakorlása. Takarítógép használata. (üzembe helyezés, kikapcsolás, helyrerakás, porzsák ürítése) Nagytakarítás. A napi takarítás menete Rendszeres, napi a lakásban. takarítás. Portörlés. Porrongy kirázása. Az ünnepi készülődés része a takarítás is. A lakás ünnepi feldíszítése. Takarítás más Tájékozódás a terepen. területeken. A feladat (irodákban, megállapítása. ismeretlen A munka helyszíneken stb.) megtervezése. A szükséges eszközök, tisztítószerek kiválasztása. A munka elvégzése. Folyamatosan a napi takarítás elvégzése.
5
10 2
10
5
10
100
Takarítás a szabadban.
Fő gyakorlási tevékenység
Folyosó, lépcsőház, 5 lépcső, udvar takarítása. A szükséges eszközök kiválasztása. Külső eszközök – bent használt eszközök Hó eltakarítása a járdáról A jeges utak felszórása. A takarítás rutinszerű elvégzés. Nehezebb mozdulatok gyakorlása. (létra használata, felmosórongyok kicsavarása) Takarítás adott területen. Szobanövények gondozása.
A tanult feladatok végzése, törekedve a nagyobb önállóságra és a szükséges idő csökkentésére. A helyiségben lévő növények gondozása.
226
10
10
50
5
10
Fő gyakorlási tevékenység
A tanult feladatok önálló elvégzése. A szükséges eszközök, tisztítószerek önálló kiválasztása és a szükséges idő rövidítése. Nagytakarítás Az eszközök, anyagok elvégzése a tanult kiválasztása, a módon. szükséges idő becslése. Takarítás minél önállóbban. A végzett munka ellenőrzése, jól dolgoztam? Fő gyakorlási A tanultak önálló gyakorlása. tevékenység Nehezebb mozdulatok gyakorlása A szükséges idő csökkentése. A tanultak Adott feladat rendszerezése, elvégzése. összefoglalása A feladatvégzés ellenőrzése. A hibák megtalálása, kijavítása. Éves összes óraszám (a változat): 703
10
10
20 10
12
111
592
12. évfolyam Ismétlés Fő gyakorlási tevékenység
Fő gyakorlási tevékenység
A tanult eszközök és anyagok használatának módja. Az előző évben tanultak szisztematikus ismétlése. Külső takarítási munkák. Takarítóeszközök használata önállóan. (porszívó, takarítógép) Takarítás előtti munkák (rendrakás, pókhálózás) Létra használata. Biztonságos létrahasználat. Bútorok tisztítása. (megfelelő tisztítószerek használata) Függönyök leszedése, felrakása. Ágynemű le- és felhúzása. Ágyazás. (szellőztetés fontossága) Portörlés. Szobanövények gondozása. Mosás. Kézzel A mosásról tanultak és géppel. bővítése. A mosószerek Vasalás helyes kiválasztása. (fehér, színes ruhákhoz, pamut, műszál anyagokhoz) Adagolás. Vízhőmérséklet a kézi mosásnál. Öblítés. Teregetés, a ruhák helyes kiterítése. (ruhák, blúzok szárítása vállfán) Kötött ruhák szárítása fektetve. Vasalás. Ágynemű, törölköző. Mosás kézzel és géppel. A szennyes ruhák szétválogatása mosás előtt színe és anyaga
227
20
10 70
25
10
50
szerint. Személyes ruházat mosása. Lakástextil mosása (függönyök, terítők) Vasalás. A vasalás időtartamának fokozatos emelése. A kitartó munkavégzés kialakítása. Ha van rá mód, a nagyüzemi vasalók használatának megtanulása. Ablak Az ablak tisztításának tisztítása. módja, eszközei. A keret lemosása. Az üveg tisztítása. (balesetveszély !) Fő gyakorlá si tevéken ység
Mindennapi takarítás menete. Önálló munkavégzés a szükséges anyagok és eszközök kiválasztásával. A nagytakarításr ól tanultak alkalmazása.
Fő gyakorlási tevékenység
Fő gyakorlási tevékenység Felkészülés a vizsgára
Vizsga
10
Az eddig tanultak rendszerezése és tudatos alkalmazása. Lehetőleg önálló munkavégzés. A végzett munka minőségének reális bírálata. Takarítási munkák végzése önállóan. Az elvégzett munka értékelése. A munka befejezése után a használt eszközök, anyagok elrakása. Takarítás A kijelölt feladat elvégzése. végzése A szükséges anyagok, önállóan. eszközök kiválasztása önállóan. A munka végzéséhez szükséges idő betartása. A munka minőségének állandó ellenőrzése. A jól végzett munka folyamatos elismerése, a tapasztalt hibák javítása. Önálló munka adott helyen. Nehezebb feladatoknál állandó segítségnyújtás. Ablaktisztítás gyakorlása. A tanult ismeretek A tanultak önálló átismétlése. alkalmazása. Takarítóeszközök. Adott feladat Tisztítószerek. elvégzése. A balesetvédelemről tanultak áttekintése. Tétel húzása. A kapott feladat elvégzése. Az elméleti tétel megválaszolása.
Éves összes óraszám (a változat): 703
228
5
35
10
10
90
30
10
284
4
12
4
6
111
592
6.
MÓDSZERTANI JAVASLATOK A tanév megkezdésekor történjék meg a fiatalok felmérése (P.A.C. 2 vagy képességek, részképességek felmérésére szolgáló módszerrel) Az képességek ismerete nagyban segíti, hogy az egyéni fejlettségi szint ütemezhessék a tananyag elsajátítását, és egyéni fejlesztési tervek dolgozzanak.
más, a egyéni alapján alapján
A speciális szakoktatás célja az, hogy a tanuló magabiztosan mozogjon a munkára kijelölt terepen (lakás, tanterem, folyosó, udvar stb.) megismerje az ott lévő eszközöket, háztartási gépeket, berendezési tárgyakat, és azokat az egyszerűbb tevékenységeket, amiket a mindennapjaiban majd használni fog. Ne biztosítsunk az átlagostól eltérő feltételeket, hiszen a fiatalok az iskola elvégzése után lakóotthonban vagy másutt valószínűleg átlagos körülmények között fognak élni. A napi illetve heti stb. munkabeosztás úgy készüljön, hogy minden tanulónak legyen lehetősége minden munkafolyamatot megtanulni és a gyakorlatban rutinszerűen alkalmazni. Egy időben négy - hat fő az a maximális létszám, ami hatékony egy munkaterületen, egy oktató irányítása mellett. A takarítás fázisait, rendrakás stb. munkát váltva, beosztás szerint végezzék. Az osztály, csoportlétszámok szervezésére a jelenleg hatályos közoktatási törvény 3. számú mellékletében megfogalmazottak érvényesek. Elengedhetetlen, hogy egy – egy munkafolyamat tanulásakor mindenkinek legyen az adott feladat végzéséhez saját eszköze. A munkafolyamat bemutatása után egyénileg végezzék a tanulók a munkát, a tanár korrigálja az eszközhasználatot, tanácsadással segítsen, de az önálló munkavégzést biztosítsa. A biztos tudás feltétele a mindig egyező és egyértelmű feladatadás és megoldás. Ragaszkodni kel a munkafázisok sorrendjéhez (ebben segítenek az ábrákat tartalmazó eligazító lapok, rajzos útmutatók, ezt az elméleti foglalkozásokon is mindig szem előtt kell tartani. Tudatosítsuk a fiatalokban, hogy a segítségkérés és a feladatok ellenőrzése természetes része az életnek, ne féljenek jelezni gondjaikat, miközben legyenek büszkék teljesítményükre. Próbáljuk meg a takarítási munkák közötti egyenrangúságot hangsúlyozni, egyaránt fontos a tiszta konyha, fürdőszoba, a konyhaszekrény rendje, a mosogatás, a jól kiszellőztetett tiszta, derűs szoba stb. Minden tevékenységet meg kell tanulni, és el kell végezni. A nyugodt, harmonikus munkavégzés, a gyakorlott eszközhasználat mind segít a munka közbeni balesetek megelőzésében is. Erre hangsúlyozottan figyelni kell a vegyszerek, illetve elektromos készülékek használata miatt is. Munka végeztével mindig győződjünk meg a használt készülékek szakszerű kikapcsolásáról, illetve a használt szerek megfelelő elzárásáról is. Ha elég időt és lehetőséget adunk a gyakorlásra kialakulnak és rögződnek a szabályok, amit tanulóink betartva megelőzik a baleseteket. Egy – egy nagyobb témakör befejezése után térjünk vissza a régebben tanultakhoz és végezzük el újra és újra a „régi” műveleteket is.
229
Figyeljük meg, hogy könnyebben birkóznak-e meg a már tudott feladatokkal, van-e felejtés, mit kell aktuálisan újra gyakorolni. A fiatalok kapjanak lehetőséget a tanultak otthoni gyakorlására. A szülők rendszeres tájékoztatása és az azonos elvek, módszerek alkalmazása sikerélményt biztosít, és ez segíti az iskolai munkát. A tisztaság része a ruházat tisztasága is. A rendszeres tiszta ruha feltétele a mosás. A takarékos mosás a szennyes ruha összegyűjtése, és a válogatás utáni kimosása Vezessenek „teljesítmény táblát”, ahova írják be mikor, milyen feladatot végeztek el egyedül. Megjegyzéseket is fűzhetnek hozzá Gyakran előfordul, hogy a tanulók egy része nem tud a kívánt szinten olvasni, az ő esetükben megállapodás szerinti piktogramokat és a hozzájuk rendelt értékelő jeleket használhatjuk. Példa a „teljesítmény tábla” használatára: Munkák
1. A.S.
2. R.K.
Mosogatás
9. 23. önállóan, megbízható
9.6. felületesen dolgozik
12.3. fél a létrán
11.12. Jól használja, de adogatni kell neki az eszközöket.
Létra használata
3. P.K.
Ágynemű felhúzása
11.3. A párnát 10.25, A önállóan takarói is fel felhúzza. tudja húzni.
Porszívó használata
9.5. Segítséggel kefét cserél. 10.5. Porzsákot kiszedi, és kiüríti.
4. l.Á. 9.15. figyelni kell a mosogatószer adagolására.
10.6. Nem mehet Gyakorolja a létrára! fel-le mászást. (epilepsziás!)
9.26. Kispárnát ügyesen felhúz
10.3. Párnát felhúz. 12.9. Takarót kis segítséggel felhúz. 9.2. Fél a 9.24. Kefét porszívó cserél önállóan. hangjától. 10.6. Porzsákot 9.26. Önállóan cserél önállóan. bekapcsolja, segítséggel szőnyeget porszívózik.
Stb. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei A szakképzés során folyamatosan szükség van az oktatás megfelelő (eredményes) és hasznos folyamatának ellenőrzésére. Az iskola egyik partnere ebben a szülő, aki megfogalmazza igényét és elvárásait az iskolával szemben. Ez az igény minden esetben a realitáson alapuljon, hiszen a megvalósulás egyik legfontosabb eleme a reális célkitűzés. A szülők együttműködése a tanulók jó teljesítményének nagy fokban feltétele is. Ennek érdekében törekedjen az oktatási intézmény és a pedagógus a harmonikus szülőiskola együttműködésre.
230
Partnert kell keresnünk tágabb környezetünkben is, hogy a tanulók az elsajátított ismereteiket, készségeiket a környezetüknek megmutathassák. Ezek a partnerek lehetnek társintézmények, esetleg az intézménnyel együttműködő üzemi konyhák, éttermek, lakóotthonok, szociális intézmények, irodák stb., ahol a rátermett, jól felkészült tanulók szakmai gyakorlatot szerezhetnek és a későbbiekben esetleg munkát kapnának. Az oktatási intézmény (szakiskola) felelősége az, hogy tanulói olyan képzést kapjanak, ami a későbbi életükben biztos ismeretekkel, kellő önismerettel és munkabírással készítik fel az önálló munkavégzésre. A modul során feldolgozásra kerülő tananyag rugalmas, feltétlenül alkalmazkodnia kell a meglévő igényekhez. Támogatjuk az egyéni sajátosságok beépülését (helyi szokások adaptálása, vallási szabályok), egészségügyi okok (allergia, tériszony, epilepszia stb.) feltétlen figyelembe vételét. A hatásfok növelését segítheti a rendszeres és visszatérő vizsgálat a partnerek megelégedettségéről, nem utolsó sorban a tanulók véleményére is a lehető legnagyobb mértékben figyelemmel. (kérdőív, interjú, kerekasztal beszélgetés stb.) 7.
A PROGRAM TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A tanuló ismerje az eszközök nevét, funkcióját, balesetmentes használatát. Válassza a legmegfelelőbbet az adott lehetőségek közül a feladat megoldásához. (eszközök kiválasztása) Ismerje a használt anyagokat. Tudja tárolásuk helyét és helyes tárolásuk módját. (különös figyelemmel a vegyszerekre) Ismerje a piktogramokat. Segítségükkel igazodjon el a használatról. Ismerje a háztartási gépek és berendezések balesetmentes, helyes használatát, tisztítását, üzembe helyezését, kikapcsolását. Segítséggel (rajzos illetve szöveges útmutató, használati utasítás) a tanult munkafolyamatot végezze el a szükséges anyag és eszköz kiválasztásával, felhasználásával együtt Becsülje mások munkáját. Ellenőrzés Az ellenőrzés több szintű és rendszeres jelzést kap az oktató a tanított ismeretek, gyakorlati tevékenységek megtanulásának pillanatnyi szintjéről. Minden befejezett munkáról értékelést kap, ami a munkát végző, a társak és a tanár értékelését is tartalmazza. Az ellenőrzés fő szempontja itt is az legyen, hogy a pozitívumok kiemelésén keresztül az önbizalom fejlesztésével jutunk el a kifogástalan munkavégzéshez. Az ellenőrzés másik szintje a program kezdetén használt felmérés (P.A.C.2 vagy más) ismételt elvégzésével történik. Megvalósítható a kontroll úgy is, hogy félévkor egy – két részképességet mérünk, év végén pedig a teljes felmérést megismételjük. Ebben az esetben a későbbi teendők is jól láthatóvá válnak. Értékelés A speciális szakiskolai tanulmányok során folyamatos az értékelés, és az értékelés szempontjai is legyenek ismertek a tanulók előtt. A gyakorlati vizsgán a tanult főbb területek mindegyikén bizonyítják az elsajátított ismeretek alkalmazásának fokát. (hasznos lehet az első év után is „vizsgát rendezni” a tanultakból) A bírálat szempontjai között fontos a gördülékeny munkavégzés, de pl. a gyorsaság nem feltétlenül kívánatos.
231
Szóbeli vizsgán bizonyíthatják ismereteiket a tanult tisztítószerek használatáról. Feleletet adhatnak a háztartási gépek szakszerű használatáról. (pl. porszívó ürítése, munka utáni teendők, tisztítószerek szavatossága, tárolása stb,) Balesetvédelmi ismeretek. Kívánatos, hogy a tanulók változatos helyszíneken, változatos körülmények között végezzék a szakmai gyakorlatot. Az értékelés egyik szempontja lehet a gyakorlóhelyeken végzett munka értékelése is, figyelemmel a munkaidő pontos megkezdésétől a kifogástalan munkavégzésig. A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a Bizonyítvány mellé Tanúsítványt adunk a tanulók fejlődéséről, valamint részletes javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során. A Tanúsítványban bejegyzésre kerülnek: a tanuló azonosító adatai, – a képző intézmény azonosító adatai (közöttük OM számnak), illetve annak a ténynek, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte, – a képzési szakterület, a képzési idő és a képzés engedélyezésének száma. A Tanúsítvány minősítése: – kiválóan megfelelt, – jól megfelelt, – megfelelt, – a képzésben részt vett* lehet. * A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába. Bibliográfia
Gyógypedagógiai alapismeretek Budapest, 2000. Főiskolai tankönyv Szerkesztette: Dr. Illyés Sándor Hatos Gyula: Értelmileg akadályozott felnőttek pedagógiai kísérése Főiskolai tankönyv Budapest, 2000. Az értelmileg akadályozottak intézményes ellátási formáinak változása Fordításgyűjtemény Szerkesztette: Lányiné dr. Engelmayer Ágnes Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest 1996. Kézikönyv Az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítők részére Szerkesztette: Maléth Anett Kézenfogva Alapítvány Budapest, 1999. Kiscsoportos lakóotthonok. A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései Szerkesztette: Lányiné Engelmayer Ágnes Budapest 1999. Soros Alapítvány Kiscsoportos lakóotthonok. Hol is tartunk? Szerkesztette: Lányiné Engelmayer Ágnes Budapest, 2002. Soros Alapítvány Lányiné Engelmayer Ágnes: Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. kötet Régi nézetek új megközelítésben B.G. Gy.T.F. Budapest, 1996. Norbert Schwarte – Ralf Oberste-Ufer : LEWO Életminőség a felnőtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztésben B.G. Gy.T.F. Budapest 1999. M-KSSZ/03
8. számú melléklet
232
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
PARKÁPOLÓ KÖZPONTI SZAKMAI TEMATIKA KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ
2004
233
Készült az Oktatási Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési Intézetben
Készítette: Szegény Mihály
Véleményezte: Filiusné dr. Nadabán Terézia
Szerkesztette: Menyhért László
Kiadását az oktatási miniszter 11049/22/2004. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését a 2004/05. tanévtől engedélyezte.
234
1.
A MODUL SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A modulprogram
a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény.
Valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantárgyi irányelveiről szóló 37/2000. (XII. 29.) OM rendelettel módosított 23/12997. (VI. 4.) MKM. rendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet figyelembevételével készült. 1. 1.
A modul bevezetésének feltételei
Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a 127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember végezheti. Javasolt a Ktv. 1. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak iskolában és kollégiumban” szerint egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek – és ifjúsági felügyelő alkalmazása. Tárgyi feltételek Az eredményes képzés biztosításához rendelkezni kell a korszerű követelményeknek megfelelő jól megvilágított tantermekkel, melyek kielégítik az egészségügyi és higiéniai igényeket is. Legyen lehetőség öltözködésre, tisztálkodásra, hideg-meleg vizes kézmosásra, WChasználatra. Biztosítani kell a kényelmes és egészséges munkavégzést lehetővé tevő munkaasztalokat, ülő alkalmatosságokat. A szakképzés során használatos anyagokat, eszközöket, szerszámokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elhelyezni, raktározni, tárolni. A szakmai gyakorlatok végzéséhez biztosítani kell a tematikában megtervezett témakörökhöz szükséges szerszámokat, felszereléseket, anyagokat, eszközöket,
235
figyelembe véve a képzésben részt vevő tanulók számát. Az eszközök, szerszámok legyenek korszerűek, biztosítsák az ismeretek elsajátításán túl a balesetmentes munkavégzést. Rendelkezzen az intézmény olyan tanterülettel, ahol a parkápolás gyakorlati elsajátításához biztosítottak a feltételek. (gyakorló terület, gyakorló ugarterület, bemutató terület, növényház, raktárak, stb.). A képzéshez szükséges anyagok, eszközök: 1. 2.
Vetőmagok, szaporítóanyagok Műtrágyák, növényvédő szerek Ásó, gereblye, kapa Kézikocsi, talicska, komposztrosta Ültetőfa, öntözőkanna, zsineg Vödör, lapát, vasvilla Műanyag rekesz, metszőolló Sorkihúzó, aprómagvető Kézi és motoros fűnyíró Kézi és gépi sövénynyíró Virácserepek, köztéri edények Különböző méretű létrák Munkaruha, sapka, bakancs Védőszemüveg, védőkesztyű Gázmaszk, pormaszk, gumicsizma
A tanulók felvételének feltételei A képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akiket, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmükben akadályozottak intézményeibe utaltak,(középsúlyosan értelmi fogyatékosok) és a 16. életévüket betöltötték. Elvégezték az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola 9-10. osztályát, és a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn.
2.
A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA
2. 1.
A modul megnevezése Parkápoló munka a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók részére
2. 2.
A képzés célja Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében. Sajátítsák el irányítással a házi kertek, közterületek, parkok gondozási, ápolási munkálatait. Legyenek képesek családban, szociális ellátásban, esetleg munkavállalóként egyszerű parkápolási munkák végzésére (egy – és kétnyári virágok kiültetésére fák, cserjék gondozására, fűnyírásra, sövénynyírásra).A parkápoló munkák végzése biztosítsa számukra teljesebb életet, a társadalomban és a termelőmunkában való részvételt. Ez elősegíti habilitációjukat, rehabilitációjukat. Legyenek képesek huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, az időjárásnak megfelelő öltözködés felismerésével.
236
A tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltése saját és közvetlen környezetük szép kialakitására. Tudjon utasításokat nehézségi fok szerint vérehajtani. Ismerje a területet, ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. Segítséggel tegye vonzóvá környezetét, szívesen tartózkodjon a jó levegőn, szeresse a természetet, s tudjon dolgozni megfelelően előkészitett szerszámokkal, eszközökkel. Kialakítani bennük a rend iránti igény, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képességét. Sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során. 2. 3.
3.
A képzés speciális sajátosságai Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel.
A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozottan kell hozzászoktatni a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket.
Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése.
Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével.
KÖVETELMÉNYEK, KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK
Legyenek igényesek önmagukkal szemben. Alkalmazzák megfelelően a higiénés és egészségvédelmi szabályokat, szokásokat. Legyenek képesek az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző szabályok betartására a gyakorlati munkavégzés során. Segítsék egymást a munkavégzés közben és fogadják el mások segítségét, a nevelők útmutatásait. Tudjanak ásni, gereblyézni, kapálni, ültetni, gyomlálni. Ismerjék meg a fűmagvetést, a gyeptéglázást, a gyepek ápolását. Az általuk megtermelt növényeket a már megszerzett ismeretek felhasználásával- felnőtt, vagy szakember irányításával- tudják gondozni, mint betanított munkás. Ismerjék meg a virágültetés előtti talaj-előkészítés folyamatát, alapvetően a gyakorlatok és a közvetlen tapasztalatok útján. Tanulják meg a sövények nyírását, a kertek, parkok növényápolási munkáit. Ismerjék meg a kelés utáni növényápolási munkákat, irányítással tudják elvégezni az egyszerűbbeket (gyomlálás, öntözés, talajlazítás, virágok fenntartó metszése, stb.). Tartsák tiszteletben és becsüljék meg a saját és társaik által végzett munkát. Segítséggel legyenek képesek a naponta felmerülő gondjaiknak megoldására. Legyenek képesek a munkájukban részbeni önállóságra, irányított munkavégzésre.
4.
A MODUL SZERKEZETE
4. 1.
Képzési idő A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő: két tanév, a szakképzési 11. – 12. évfolyamon.
4. 2.
A képzés területei
237
Közismereti tantárgyak Olvasás-írás Számolási – mérési gyakorlat Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai ismeretek Munka – és környezetvédelmi ismeretek Munkatevékenység Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet és gyakorlat aránya: 20 – 80 % A képzés óraterve 1/11. és 2/12. évfolyam, évi 37 hét Évfolyamok száma 1/11. 2/12.
Tantárgyak megnevezése Közismereti tantárgyak Olvasás – írás Számolási – mérési gyakorlatok Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai ismeretek Munka – és környezetvédelmi ismeretek Munkatevékenység ÖSSZESEN
74 37 74 37 37
74 37 74 37 37
74 37 629 999
74 37 629 999
Javasolt nem kötelező foglalkozás: Kulturális foglalkozás, szakkör, Sport, testmozgás Javasolt lehetőség Magyar Speciális Művészeti Egyesület regionális és országos fesztiváljaira való felkészülés és részvétel.
Magyar Speciális Olimpiai Szövetség területi, rendezvényeire való felkészülés és részvéte.
országos
és
nemzetközi
Összesített óraszám 11. évfolyam Elméleti Munkatevékenység
12. évfolyam
heti 10
évi 370
heti 10
évi 370
17
629
17
629
Összefüggő szakmai gyakorlat
Az
0 120 0 120 összefüggő szakmai gyakorlat a képzés fontos eleme. Ekkor ismerkedhetnek meg a tanulók tanult szakmájuk egymásra épülésével,a folyamatos, életszerű munkával. Különösen fontos az összefüggő gyakorlat – ha jól szervezzük meg –azoknál a tanulóknál,
238
akik munkavállalóként eséllyel indulhatnak a szakiskola befejezése után a nyílt munkaerőpiacon. Az összefüggő gyakorlat megszervezése a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével a nyári szünetben 1 x 4 hét, vagy 2x2 hét tavasszal és nyáron. Fontos, hogy az összefüggő gyakorlat(ok) időtartama legalább 2 hét legyen. 5.
A KÉPZÉS TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI
5. 1.
Olvasás-írás Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
11. 2 74
12. 2 74
A téma anyagának részletezése: Beszédfejlesztés
11. évfolyam: 34 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készség fejlesztése. Felmérések.
12. évfolyam: 34 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készségfejlesztése, egyszerű dramatikus játékok, metakommunikatív kifejezőkészség fejlesztése.
Írás gyakorlása 11. évfolyam: 10 óra. Képességek szintjének felmérése, vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése: átírás, kiinduló írás, folyamatos írás. 12. évfolyam: 10 óra. Vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése, kiinduló írás, folyamatos írás, egyszerűbb alkalmazási gyakorlatok. Olvasás 11. évfolyam: 15 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Szövegkép, tárgykép egyeztetés. 12. évfolyam: 15 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Egyszerű olvasási gyakorlatok. Értő olvasás 11. évfolyam: 15 óra. Rövid mondat értelmezése. Piktogramok, egyszerű jelek alkalmazása, megértése, használata. 12. évfolyam: 15 óra. Rövid mondatok értelmezése, a mindennapi életben használt fontos jelzések és piktogramok megismerése, jelzéseinek értelmezése. Követelmények: Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni. adottságainak megfelelően ismerjék fel a betűket, rövid értelmezzen. Ismerje fel a mindennapi életben használatos jelzéseket, piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint felhívások, információkat adó jelzések.). 5. 2.
Számolás-mérés Évfolyamok Heti óraszám
11. 1
239
Egyéni képességeinek és mondatot olvasson és legfontosabb szimbolikus cselekedni.(Veszélyt jelző
12. 1
Éves óraszám
37
37
A téma anyagának részletezése: Számolási gyakorlatok 11. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. Pénznemek felismerése, váltási gyakorlatok. Vásárlási gyakorlatok a pénz felhasználásával. 12. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. Pénzkezelési gyakorlatok. Értékek viszonyítása.A pénz „értéktartalma”. Mérési gyakorlatok 11. évfolyam: 10 óra. Mértékegységek, mérések gyakorlása. Hossz-, súlyés űrmértékek. 12. évfolyam: 10 óra. Mérések gyakorlása, összehasonlítások, egyszerű becslések. Időbeli tájékozódás 11. évfolyam: 10 óra. Évszakok, hónap, hét, nap. Az óra. 12. évfolyam: 10 óra. Tájékozódás a naptárban. Az óra. Időbeli viszonyok összehasonlítása konkrét esetekben. Térbeli tájékozódás 11. évfolyam: 5 óra. Távolságok megbecsülése, térbeli elhelyezkedés meghatározás. Térbeli viszonyok meghatározása az alapvető viszonyfogalmak használatával. 12. évfolyam: 5 óra. Térbeli tájékozódás adott viszonyponthoz képest. Térbeli elhelyezkedés és a viszonyfogalmak változásai a térbeli elhelyezkedés változásaival. Követelmények: Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről térbeli, elhelyezkedésükről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az órahasználatában. 5. 3.
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
11. 2 74
12. 2 74
A téma anyagának részletezése: Hivatalos ügyintézés 11. évfolyam: 22 óra. A közintézmények fogalmának kialakítása, csoportosítás. A közintézmények feladatai. Közhasznú létesítmények és azok használata. 12. évfolyam: 22 óra. Egyes közintézmények működése, szerepe. Viselkedési szabályok, szokások a közintézményekben.A közhasznú intézmények igénybevétele. Segítségkérés. Munkahelyi ügyintézés
240
11. évfolyam: 25 óra. Munkaviszony létesítésével kapcsolatos elemi ismeretek. A munkaviszony létesítése. Alapvető munkaügyi fogalmak (munkaidő, pihenőidő, ebédszünet, szabadság, betegállomány, munkabér, vezető, beosztott stb.) alapfokon való megismerése. 12. évfolyam: 25 óra. Az előző évben szerzett ismeretek elmélyítése. Munkahelyi ügyintézés. Munkafegyelmi kérdések.
Jogok és kötelességek 11. évfolyam: 20 óra. A társadalom alapvető működését szabályozó eszközrendszer étének, egyszerűbb fogalmainak megismerése.A törvények betartása és az erre létesült szervezetek (rendőrség, bíróság, büntetés, büntetés-végrehajtás). A törvényesség betartását szolgáló hatóságok és a velük való együttműködés, szükség szerint segítségkérés. 12. évfolyam: 20 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Alapvető jogok és kötelezettségek a törvények alapján. Legfontosabb szabályok az általános viselkedésben, közlekedésben, ügyintézésben, stb. Az adó és a közpénzek 11. évfolyam: 7 óra. Miért és mit vonnak le a fizetésből. Milyen szerepe van a közpénzeknek. Mit működtet az állam a levont pénzekből. 12. évfolyam: 7 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Az egészségügyi és szociális intézmények finanszírozása. Követelmények: Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket. Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat. Legyen képes azok betartására. Ismerje a törvények megszegésének lehetséges következményeit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat. Ismerje meg a törvényesség betartását biztosító szervezetek, kiemelten a rendőr munkáját. Ne féljen tőle, tanuljon meg szükség esetén segítséget kérni. Legyen fogalma arról, hogy mi az adó és a közpénz. 5. 4.
Testnevelés sport Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
11. 1 37
12. 1 37
A téma anyagának részletezése Rendgyakorlatok, téri tájékozódás, gimnasztikai alapformák 11. évfolyam: 12 óra. Irányítással menetelés helyben járással, takarás, igazodás, ütemtartással. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. 12. évfolyam: 12 óra. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. Jelentés, vezényszavak használata. Több mozgáselem összekapcsolása mozdulattá. Lábgyakorlatok prioritása. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok
241
11. évfolyam: 10 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között, mászás kötélen. Távolugrás helyből. Gyorsfutás fejlesztése különböző testhelyzetekből. 12. évfolyam: 10 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között, mászás kötélen. Magasugrás előkészítése ugrómérce alkalmazásával. Közepes iramú futás terepviszonyok között.
Labdás gyakorlatok 11. évfolyam: 5 óra. Kislabda hajítás irányítással, nekifutással. Labdavezetés váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben. Súlylökés tömött labdával. 12. évfolyam: 5 óra. Kislabda hajítás önállóan, nekifutással. Labdavezetés váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben. Súlylökés súlygolyóval. Sportjátékok elemei 11. évfolyam 10 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása, kosárra dobás álló helyzetből. Labdarúgás, labdaadogatás társnak, álló helyzetből. Pontrúgások. Szivacslabda ütögetés, labda elkapása, visszadobása háló felett. 12. évfolyam 10 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása különböző játékszituációkban. Kosárra dobás labdavezetésből. Védekezés alkalmazása. Labdarúgás, labdaadogatás, labda megállítás, továbbítás játékszituációban. Követelmények: Tudja saját testéhez viszonyítva a tornaszerek, tárgyak helyzetét megmutatni, lehetőség szerint szóban is megfogalmazni. Legyen képes mozgásának ritmusát, dinamikáját és kifejező erejét szabályozni. Tudjon gimnasztikai alapformákat összekapcsolni és irányítás mellett a mozdulatsort folyamatosan végezni. Irányítás mellett tudja testtartását és légzésének ritmusát összehangolni. Tudja alkalmazni a labdabiztonságot a sportjátékok során. A versenyek, és csapatjátékok közben törekedjen a játékszabályok betartására, sportszerű magatartásra. Mozgását tudja összerendezni és irányítani, ügyeljen a helyes testtartásra. Legyen képes a begyakorolt mozgáselemeket, egyszerű mozgássorokat változó körülmények között is alkalmazni. 5. 5.
Osztályfőnöki óra Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
11. 1 37
12. 1 37
A téma anyagának részletezése: Egészséges életmód 11. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei.A táplálkozás. Az ember és környezete. 12. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. Személyi higiénia. Az egészséges és kevésbé egészséges ételek táplálkozásunkban. Káros szenvedélyek. Párkapcsolatok 11. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés és alkalmazása (önismeret, empátia, önbizalom, alkalmazkodás a másikhoz stb.). Barátság-szerelem, szexualitás.
242
12. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés. Élettársi, házassági viszony. Nemiség, szexualitás. Terhesség, nemi úton terjedő betegségek. Védekezés-fogamzásgátlás. Egy esetleges gyermek vállalásának kockázata.
Aktuális témák 11. évfolyam: 15 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Személyes ünnepek (névnap, születésnap stb.). Kirándulás hétvégi pihenő eltöltése. 12. évfolyam: 15 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Helyi szokások, hagyományok. Személyes ünnepek, évfordulók. Szabadidő hasznos eltöltése. Követelmények: Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető legkevesebb külső segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait. Párkapcsolatokban az elvárható normák szerint viselkedjen. Tudja, hogyan kerülheti el a nem kívánt terhességet, a nemi betegséggel történő fertőződést. Tudja az ehhez szükséges eszközöket beszerezni, használni. Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását. Kerülje el a káros élvezeti cikkek és drog fogyasztását. Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni. 5. 6.
Rehabilitációs óra (egyéni korrekció)
Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
11. 1 37
12. 1 37
A rehabilitációs órakeret (KT 52. § 6. bekezdés) felhasználása során a bekezdés utolsó előtti mondata szerint 3 órát kötött tanóraként, a felhasználható 4. órát egyéni készségfejlesztésre, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére és egyéb korrekciós tevékenységre a pedagógus egyéni szervezése szerint használhat fel. 5. 7.
Szakmai ismeretek Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
11. 3 111
12. 3 111
A téma anyagának részletezése A parkápoláshoz szükséges általános ismeretek Anyag-és eszköz ismeret 11. évfolyam: 17 óra. A kéziszerszámok megismerése – mit mire használunk – a velük történő balesetmentes munkavégzés szabályai (ásó, gereblye, kapa, ültetőfa, sorkihúzó, metszőolló, fűnyíró, sövénynyíró, stb.). 12. évfolyam: 17 óra. A kéziszerszámok megismerése, használatuk és karbantartásuk módjai. Vető-és ültető kéziszerszámok (aprómagvetők, szaporító ládák, stb.) szabályos használata.
243
Éghajlati ismeretek 11. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárás, az időjárás befolyása a kerti munkákra. A csapadék, a szél, a napsütés hatásai. 12. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárási jelenségek megismerése, az időjárás befolyásoló hatása a kertimunkákra. Talajtani ismeretek 11. évfolyam: 10 óra. A talaj szerepe a parkápolási munkák során. A talaj legfontosabb típusai (kötött talaj, szikes talaj, homoktalaj stb.). 12. évfolyam: 10 óra. A talajművelés fontossága, módjai. A talaj termőképességének fenntartása. Környezetkímélő szerves-és műtrágyázás. A födterület művelésének feltételei. Parkfenntartási ismeretek A parkot alkotó növények, és szaporításuk 11. évfolyam: 37 óra. A kert, a park fogalma. zöldterület. A zöldterületek jelentősége, szerepe környezetünkben. A virágágyakba kiültethető növények. Az egynyári virágok szaporításának módjai. Vetés, ültetés, palántázás. A kelés utáni növényápolás, növényvédelem. 12. évfolyam: 37 óra. A kertekben, parkokban található díszcserjék. A díszcserjék szaporítása, kiültetése, gondozása, ápolása. Lombhullató és örökzöld díszcserjék. A pázsit, a gyep fogalma, szerepe a kertekben, parkokban. A különböző növények vetésének, kiültetésének időpontja. A növények ápolása, növényvédelem. A biogazdálkodás fontossága egészségügyi-és környezetvédelmi szempontokból. A parkot, díszkertet alkotó növények ápolása
11. évfolyam: 37 óra. Pázsit és gyepfelületek ápolása, gondozása. Virágfelületek ápolási munkái. Rózsafelületek ápolásgondozása. Talajtakarók (évelők, cserjék, kúszónövények, füvek, fenyők, örökzöldek) gondozása. Díszcserjék gondozása. 12. évfolyam: 37 óra. Díszfák fenntartási munkái gondozásuk (telepítés, talajművelés, öntözés, metszés tápanyagellátás. Fenyők, örökzöldek gondozása. Virágtartók, edényes növények sziklakertek gondozása.
Követelmények: Ismerjék meg a becsületes munka értékeit, legyenek igényesek munkavégzésük során önmagukkal és környezetükkel szemben. Ismerjék meg a parkokat alkotó növények szerepét életünkben, környezetünkben. Tartsák be munkájuk során a higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, szabályokat. Tanuljanak meg igényes munkát végezni a parkápolási tevékenységük közben. Ismerjék meg a kertimunkákra alkalmas talaj legfontosabb tulajdonságait. Sajátítsák el azokat a nélkülözhetetlen parkápolási ismereteket, amelyeknek birtokában irányítás mellett képesek lesznek intézmények, közületek, temetők, magánházak kertjeinek, parkjainak gondozására. Tudják a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait alkalmazni a gyakorlati munkavégzés során. Tudják kiválasztani a szükséges munkaeszközöket, munkamódszereket és azokat szakszerűen használják. Törekedjenek munkájuk során az egészsémegőrző életmódra és a felelősségteljes életvitelre. 5. 8.
Munka és környezetvédelmi ismeretek Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
11. 1 37
244
12. 1 37
A téma anyagának részletezése: Baleset megelőzés az iskolában 11. évfolyam: 10 óra. Az osztály-és munkaterem használatának rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése. 12. évfolyam: 10 óra. Az osztály –és munkaterem használatának rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése. Baleset megelőzés a gyakorlatokon 11. évfolyam: 12 óra. Kultúrált fegyelmezett viselkedés a kertben (fólia, üvegház). Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia). A fizikai állóképesség figyelembe vétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi higiéné). 12. évfolyam: 12 óra. A munkavégzéshez a legmegfelelőbb szerszámok kiválogatása, fegyelmezett munkavégzés az utasítások pontos betartása. Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia stb.). A fizikai állóképesség figyelembevétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi higiéné). Teendők balesetek bekövetkezésekor
11. évfolyam. 7 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. áramütés esetén. 12. évfolyam: 7 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. áramütés esetén.
Azonnali Teendők Azonnali Teendők
Környezetünk védelme 11. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai. A környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A természetvédelem fontossága. A vegyszer nélküli növényvédelem jelentősége a természet egyensúlyának fenntartásában. 12. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai. A környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A hulladékok és a környezetre káros csomagoló és egyéb mérgező anyagok kezelésének szabályai. A természetvédelem, a vegyszer nélküli növényvédelem fontossága a természet egyensúlyának fenntartása érdekében. Követelmények Tanulják meg, hogy a biztonságos munkavégzés egyik alapfeltétele a figyelmes, fegyelmezett magatartás. Tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges eszközöket, kéziszerszámokat. Ismerjék meg a veszélyjelző piktogramokat. Ismerjék meg a parkápoló munka során előforduló veszélyforrásokat. Sajátítsák el a munka során használt anyagok eszközök biztonságos kezelésének szabályait. 5. 8. Munkatevékenység (szakmai gyakorlat)
245
Évfolyamok
11.
12.
Heti óraszám
20
20
Éves óraszám 740+120* 740+120* *összefüggő gyakorlat (a 12. évfolyamon a helyi tanterv szerint!) Anyag-és eszközismeret 11. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gereblyézés, sövények, virágok metszése. Az iskola közvetlen környezetének virágos kertjeinek, parkjainak ápolása. , Sorkihúzó használata. Konyhai hulladékok, parkok, kertek hulladékainak (falevelek, faágak, gyomok. stb.) összegyűjtése, komposztálása. 12. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gyomlálás, ásás, gereblyézés. Előkészületek az őszi munkákhoz (tárgyi feltételek biztosítása). Sorkihúzó használatának gyakorlása. A kéziszerszámok, eszközök karbantartása, kisebb javítása. Szerves hulladékok (falevelek, faágak, elhalt növényi részek) összegyűjtése, komposztálása. Az őszi időjárás megfigyelése. Parkfenntartási gyakorlatok A parkot alkotó növények és szaporításuk 11. évfolyam: 200 óra. A zöldterületi növények megismerése. Parkfenntartási anyagok (természetes kövek, égetett agyagáruk, faanyagok, műanyagok, festékek, stb.) megismerése. Őszi talaj–előkészítés, alaptrágyázás, szerves– és műtrágyák kijuttatása beásása. Virágágyak létesítése állandó helyre vetéssel. Virágágyak kiültetése egynyári, kétnyári növényekkel. Edények talajának elkészítése. Köztéri edények beültetése. 12. évfolyam: 200 óra. Talaj-előkészítés, alaptrágyázás, szerves- és műtrágyák kijuttatása, bedolgozása ásással, motoros kapával. A talaj lezárása hengerezéssel. Ágyások kialakítása, előkészítése őszi és tavaszi vetésre, ültetésre. Virágmagok vetése szaporítóládába és helybe. Sövények, cserjék telepítése szabadgyökerű, földlabdás, konténeres növények ültetésével. Különböző rózsatípusok (teahibrid, remontáns, polyantha, kúszórózsák, stb.) ültetése, ültetés utáni munkái. Ültetőgödör ásása szabadgyökerű és konténeres díszfák ültetéséhez. Ültetés végrehajtása, ültetés utáni munkák. A parkokat, díszkerteket alkotó növények ápolása 11. évfolyam: 300 óra. A pázsit, a gyep ápolási munkái: kaszálás, gereblyézés, tápanyag–visszapótlás, öntözés, levegőztetés, hengerezés, növényvédelem. Pázsitfelújítás gyeptöréssel, felülvetéssel, gyeptéglázással. Virágfelületek gondozása: öntözés, gyomtalanítás, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem. Sövények metszése, nyírása, cserjék fenntartási munkái: tápanyagvisszapótlás, öntözés, talajlazítás, gyomirtás, növényvédelem. Belső terekbe kiültetett növények gondozása. 12. évfolyam: 300 óra. Fűnyírógépek üzemeltetése, karbantartása, beállítása adott tarlómagassághoz. Évelőágyak felújítása, áttelepítése. Évelő növények felszedése, tőosztása, talaj-előkészítés, tápanyagutánpótlás, talajfertőtlenítés, tarackirtás, ültetés, beöntözés. Sövények, díszcserjék fenntartási munkái: metszés, nyírás, öntözés, tápanyagvisszapótlás, talajlazítás, növényvédelem. Fiatal és idős díszfák fenntartási munkái: fenntartó metszés, ifjító metszés, öntözés, növényvédelem. A kiszáradt fák kivágása döntéssel, darabolással. Játszóterek, vízfelületek fenntartása 11. évfolyam: 100 óra. A játszóterek műtárgyainak, berendezéseinek megismerése, állagmegóvása
246
felületkezeléssel (festés). Sérült, balesetveszélyes játékok eltávolítása. A vízi létesítmények (mesterséges tavak, szökőkutak) megismerése, a tavak, medencék betelepítése növényekkel. A vízi létesítmények fagymentesítése. 12. évfolyam: 100 óra. A játszóterek műtárgyainak, berendezéseinek megismerése, állagmegóvása felületkezeléssel (festés). Sérült, balesetveszélyes játékok eltávolítása. A vízi létesítmények (mesterséges tavak, szökőkutak) betelepítése növényekkel. A vízi létesítmények fagymentesítése.
Követelmények A tanulók tanulmányaik befejezése után tudják az egy és kétnyári virágok, évelő dísznövények kiültetését, ápolását felügyelet mellett elvégezni. Tudjanak díszfát, cserjét ültetni, majd az ültetés utáni munkákat irányítással elvégezni. Ismerjék meg a parkápolás, parkfenntartás során alkalmazott szerszámokat, eszközöket, gépeket, termesztő edényeket. Képességeiknek megfelelően alkalmazzák a modern technológiai berendezéseket. Sajátítsák el a talajmunkák fogásait, a szerszámok használatát. Tudjanak a közösségben társaikkal összhangban dolgozni. Sajátítsák el a talajművelés alapműveleteit. Ismerjék meg a talaj tápanyag utánpótlásának környezetkímélő módjait. Ismerjék meg a különböző parkalkotó növények vetésének, ültetésének, ápolásának, módjait. Gyakorlati munkájuk során alkalmazzák a környezetbarát, egészségre ártalmatlan módszereket, tartsák be a munkavédelmi előírásokat. 6.
MÓDSZERTANI JAVASLATOK A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is. Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmükben akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé. A képzésről kiadott bizonyítvány A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a Bizonyítvány mellé Tanúsítványt adunk a tanulók fejlődéséről, valamint részletes javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során. A Tanúsítványban bejegyzésre kerülnek: a tanuló azonosító adatai, a képző intézmény azonosító adatai (közöttük az OM szám), illetve az a tény, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte, a képzési szakterület, a képzési idő és a képzés engedélyezésének száma. A Tanúsítvány minősítése: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt
a képzésben részt vett* lehet. * A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre, a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába.
247
Felhasznált irodalom 1. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam) /Rumi Általános Iskola, Gyermek és Diákotthon Szakmai Munkacsoportja 2001./ 2. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam) /Szegény Mihály Homok 2003./ 3. Szántóföldi növénytermesztés /Szegény Mihály NSZI 2002./ 4. Modulok értelmileg akadályozott tanulók részére /Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány 2001./ 5. Zöldségtermesztés /Filiusné Dr. Nadabán Terézia NSZI 1998./ 6. Idejében szólunk (52 hét munkái a kertben) /Mezőgazdasági Kiadó 1982./ 7. Parkgodozó szakképesítés központi programja 1999.
9. számú melléklet
Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11-12. évfolyam)
szakterület: kézműipar tevékenység: kézi rongyszőnyeg és lábtörlő szövő
A tematikát készítette: 248
A Rumi Általános Iskola Gyermek és Diákotthon szakmai munkacsoportja Szerkesztette: Czédli Csabáné Kerekes Ferenc Béla Sipos Kálmán A tematika elkészítését támogatta a Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány, az OM a 24112/2001-es számon hagyta jóvá.
249
Jogi alapok: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. trv. 27.§ (9) (10) b. (11) (12); 45§ (6); 52 § (3) g.(16) A szakképzésről szóló 1993 évi LXXVI. trv. 2. § (1) (2) c. és 21 – 22 §. Személyi feltételek: A szakképzésről szóló 1993 évi LXXVI. trv 17 § (1) (2) (3) (4) bek. szerint a 17 § (1) szerint szervezett képzés esetében a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX trv. 30 § (11) (12) szerinti képesítés. Javasolt a KT 1.sz.mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” 3. szerinti asszisztens csoportonként 1 fő alkalmazása. Tárgyi feltételek:
A képzés biztosításának megfelelő jól megvilágított, az egészségügyi és higiéniai feltételeknek is megfelelő szaktanterem, vagy tanműhely. Öltözködést, tisztálkodást (helyben legalább meleg vizes kézmosást) WC-t biztosító elhelyezés. A tanulók kényelmes és egészséges munkavégzését lehetővé tevő munkaasztal és ülő alkalmatosság. Az anyagokat és munkadarabokat megfelelően tároló raktár helyiség, illetve a raktározásra alkalmas polc, vagy szekrények.
A munkavégzés szerszámai: kisváltós álló típusú szövőszékek fekvő típusú szövőszékek billenő szövőszék szövőkeret a szövés elemeinek gyakorlásához vetélő, leverővilla Varró szerszámok szegéshez eldolgozáshoz Kiegészítő és segédeszközök a szövő munkához Vágó, daraboló szerszámok Rajzoló, jelölő, mérő eszközök.
A munkavégzéshez szükséges anyagok: Felvetőszál felvetőfonal. Szövőfonal Előkészített tépett csomózott vászoncsík Hulladék vászonanyag Műanyag alapú szövőcsík Cérna, hímzőfonal Ragasztó anyagok Csomagoló anyagok az adjusztáláshoz Kézi nyomdai eszközök, címkék.
Az oktatást segítő szemléltető eszközök: írásvetítő, illetve egyéb kivetítést lehetővé tevő eszközök (például diavetítő, vagy számítógép képernyővel stb.) kivetíthető információhordozók a szövés, a szőttesek felhasználása illetve a munkavégzés algoritmizálásának szemléltetésére. rajzos – írásos munka-algoritmus táblák. tanári adminisztrációt, anyag és eszköznyilvántartást segítő eszközök. hagyományos taneszközök (tábla, kréta stb.) hangtechnikai eszköz (pl.: magnó, rádió stb.)
250
Egyéni védőeszközök, védő felszerelések: munkaköpeny pormaszk védőkesztyű
A képzésben résztvevő személyek: A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak intézményeibe utalt (középsúlyosan értelmi fogyatékos) fiatalok 16 és 25 éves életkor között, akik a készségfejlesztő speciális szakiskola közismereti anyagot, illetve pályaorientációs tananyagot az érvényes kerettanterv szerint oktató 9 – 10 évfolyamát eredményesen befejezték, és a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn. Képzési idő: 2 év szakképzési évfolyamon (11. 12. évfolyam) A képzés célja: Az értelmileg akadályozott tanulók szocializációjának segítése, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátíttatása, a későbbi rehabilitációs, illetve védett munkahelyeken történő munkavégzés képességének elősegítésére. Olyan egyszerű szakmai tevékenység alapjainak elsajátíttatása, ami a rehabilitációs és védett munkahelyek legtöbbjében megtalálható. Képessé tevés családi körben is végezhető bedolgozói munka végzésére, ami a fogyatékos ember teljesebb életét, a társadalomban és a termelőmunkában való részvételét, ezzel együtt részleges társadalmi habilitációját és rehabilitációját segíti elő. A képzés speciális sajátosságai:
Minimális elméleti ismeret igényes tevékenység elsősorban tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel történő elsajátíttatása. Folyamatos szoktatás a termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez, figyelembe véve a fogyatékos személyiség tűrőképességét és az egyes fogyatékosok egyéni terhelhetőségét. Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése. Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével. Munkavégzéshez szükséges alapvető szakmai ismeretek elsajátíttatása, szakképzés.
Követelmények:
Legyen képes a tanuló a munkafegyelem és a munkavégzés alapvető szabályainak betartására. Legyen képes a tanuló az alapvető munkavédelmi és baleset megelőző szabályok betartására. Ismerje meg a különféle fonalakat és fonalként felhasznált anyagokat és legyen képes a megtanult munkafolyamat során szükséges fonal és szín kiválasztására. Legyen képes a szövőszéket felnőtt aktív segítségével, felvetőszállal felvetni. Legyen képes a szövési tevékenység önálló végrehajtására a szükséges segédeszközök segítségével.
251
Legyen képes a tervezett színek és minták megvalósítására a szövő tevékenység során. Legyen képes az előírt tűréshatáron belüli párhuzamosság és tömöttség biztosítására a szövés során. Legyen képes a fenti tevékenységeket algoritmizálva fázisaiban elkülönítve, szalagmunka jelleggel elvégezni. Legyen képes a készárut csoportosítani, csomagolni, kereskedelmi forgalom számára felcímkézni. Alapfokon tudatosuljon a tanulóban, hogy hasznos munkát végez, az általa előállított terméknek értéke van. Alakuljanak ki fogalmai a teljesítményről, illetve a teljesítmény arányos juttatásról.
Óraterv: tantárgyak:
11.évf
12.évf
közismereti órák: olvasás – írás számolás általános ismeretek osztályfőnöki
2 1 2 1
2 1 2 1
szakmai elmélet: ismeretek az anyagról ismeretek a gyártás technológiáról munkavédelem, baleset megelőzés
1 2 1
2 1 1
munkatevékenység 17,5* heti óraszám: 27,5 ** Szt.21.§ 22.§ szerint meghatározva **KT 52. § (3) f. g. szerint
17,5* 27,5 **
Összesített éves óraszám: elméleti órák: heti 10 óra évi: 370 óra ebből kötelező közismereti: évi 220 óra gyakorlati órák: heti: 17,5 óra évi: 600 óra (Megjegyzés: a fogyatékos fiatalok elméleti ismeretszerzése a közismereti szakterület kivételével rendkívül gyenge hatékonyságú, a szakma kevés elméleti ismeretének javarészét is a gyakorlati tevékenység során sajátítja el a tanuló.) A szakképzésben résztvevő tanulók számára legfeljebb a heti óraszám 5%-nak megfelelő számban (2óra/hét) nem kötelező foglalkozás szervezhető. (KT 52.§ (6) f.) Javasolt nem kötelező foglalkozás: kulturális foglalkozás, szakkör sport, testmozgás A tananyag beosztása: Olvasás – írás heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 2
Évi:
12. évf. 2 óra
74 óra Témakör
74 óra
évfolyamok 11. évf. x
Beszédfejlesztés
252
12. évf. x
Írás gyakorlása Olvasás Értő olvasás
x x x
x x x
Témakör kifejtése: Beszédfejlesztés: 11. évf.: 34óra Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készség fejlesztése. /Felmérések 12. évf.: 34 óra Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készség fejlesztése, egyszerű dramatikus játékok, metakomunikatív kifejezőkészség fejlesztése. Írás gyakorlása: 11. évf.: 10 óra Képességek szintjének felmérése, vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése: átírás kiinduló írás, folyamatos írás 12. évf.: 10 óra Vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése, kiinduló írás, folyamatos írás, egyszerűbb alkalmazási gyakorlatok. Olvasás: 11. évf.: 15 óra Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Szöveg, tárgykép egyeztetés. 12. évf.: 15 óra Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Egyszerű olvasási gyakorlatok. Értő olvasás: 11.évf.: 15 óra Rövid mondat értelmezése. Piktogramok, egyszerű jelek alkalmazása, megértése, használata. 12. évf.: 15 óra Rövid mondatok értelmezése, a mindennapi életben használt fontos jelzések és piktogramok megismerése jelzéseinek értelmezése. Követelmények: Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni. Egyéni képességeiknek és adottságaiknak megfelelően ismerjék fel a betűket, rövid mondatot olvasson és értelmezzen. Ismerje fel a mindennapi életben használatos legfontosabb szimbolikus jelzéseket, piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint cselekedni. (veszélyt jelző felhívások, információkat adó jelzések) Számolás: heti óraszám 1
évfolyamok 11. évf. 1 óra
1óra éves óraszám:
12. évf.
37 óra Témakör
37 óra
évfolyamok 11. évf. x x x x
számolási gyakorlatok mérés időbeli tájékozódás térbeli tájékozódás Témakörök kifejtése: Számolási gyakorlatok:
253
12. évf. x x x x
11. évf.: 17 óra Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. Pénznemek felismerése, váltási gyakorlatok. Vásárlási gyakorlatok a pénz felhasználásával. 12 évf.: 17 óra Mennyiségek felismerése összehasonlítása, viszonyítások. Pénzkezelési gyakorlatok. Értékek viszonyítása. A pénz „értéktartalma”. mérés: 11. évf.: 10 óra Mértékegységek, mérések gyakorlása. Hossz, súly és űrmértékek. 12. évf.: 10 óra Mérések gyakorlása, összehasonlítások, egyszerű becslések. időbeli tájékozódás: 11. évf.: 10 óra Évszakok, hónap, hét, nap. Az óra. 12. évf.:10 óra Tájékozódás a naptárban. Az óra. Időbeli viszonyok összehasonlítása konkrét esetekben. térbeli tájékozódás: 11. évf.: 10 óra Távolságok megbecsülése, térbeli elhelyezkedés meghatározása. Térbeli viszonyok meghatározása az alapvető viszonyfogalmak használatával. 12. évf.: Térbeli tájékozódás adott viszonyponthoz képest. Térbeli elhelyezkedés és a viszonyfogalmak változásai a térbeli elhelyezkedés változásaival. Követelmények: Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről, térbeli elhelyezkedésükről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra használatában. általános ismeretek: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 2 óra
évi:
74óra Témakör
12. évf. 2 óra 74óra
évfolyamok 11. évf. x x x
Hivatalos ügyintézés Munkahelyi ügyintézés Jogok és kötelességek Az adó, közpénzek
12. évf. x x x x
Témakörök kifejtése: Hivatalos ügyintézés: 11. évf.: 22 óra A közintézmények fogalmának kialakítása, csoportosítás. közintézmények feladatai. Közhasznú létesítmények és azok használata.
A
12. évf.: 20 óra Egyes közintézmények működése szerepe. Viselkedési szabályok, szokások a közintézményekben. Segítségkérés. A közhasznú intézmények igénybevétele. Munkahelyi ügyintézés: 11. évf.: Munkaviszony létesítésével kapcsolatos elemi ismeretek. A munkaviszony létesítése. Alapvető munkaügyi fogalmak (munkaidő, pihenőidő, ebédszünet, szabadság, betegállomány, munkabér, vezető, beosztott stb.) alapfokon való megismerése.
254
12. évf.: Az előző évben szerzett ismeretek elmélyítése. Munkahelyi ügyintézés. Munkafegyelmi kérdések. Jogok és kötelezettségek: 11. évf.: 30 óra A társadalom alapvető működését szabályzó eszközrendszer létének, egyszerűbb fogalmainak megismerése. A törvények betartása és az erre létesült szervezetek (rendőrség, bíróság, büntetés, büntetés-végrehajtás). A törvényesség betartását szolgáló hatóságok és a velük való együttműködés, szükség szerint segítségkérés. 12. évf.: 22 óra Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Alapvető jogok és kötelezettségek a törvények alapján. Legfontosabb szabályok az általános viselkedésben, közlekedésben, ügyintézésben stb. Az adó, közpénzek: 12. évf.: 12 óra Miért és mit vonnak le a fizetésből. Milyen szerepe van a közpénzeknek. Mit működtetnek a befizetett (levont) pénzekből. A szociális intézmények. Követelmények: Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket, Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat, legyen képes azok betartására. Ismerje a törvények megszegésének lehetséges következményit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat. Ismerje meg a törvényesség betartását biztosító szervezetek, kiemelten a rendőr munkáját. Ne féljen tőle, tanuljon meg szükség esetén segítséget kérni. Legyen fogalma arról, hogy mi az adó, a közpénz. Osztályfőnöki óra: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 1óra 37 óra
éves: Témakör
12. évf. 1 óra 37. óra
évfolyamok 11. évf. x x x
Egészséges életmód Párkapcsolatok Aktuális témák
12. évf. x x x
Témakörök kifejtése: Egészséges életmód: 11. évf.: 12 óra Az egészséges életmód ismérvei. A táplálkozás. Az ember és környezete. 12. évf.: 12 óra Az egészséges életmód ismérvei. Személyi higiénia. A táplálkozás egészséges és kevésbé egészséges ételek. Káros szenvedélyek. Párkapcsolatok: 11. évf.: 10 óra Kapcsolatteremtés és alkalmazása (önismeret, empátia, önbizalom, alkalmazkodás a másikhoz stb.) Barátság – szerelem, szexualitás.
255
12. évf.: 10 óra Kapcsolatteremtés, Élettársi, házassági viszony. Nemiség, szexualitás. Terhesség, nemi úton terjedő betegségek. Védekezés – fogamzásgátlás. Egy esetleges gyermek vállalásának feltételei, kockázata. Aktuális témák: 11. évf.: 15 óra Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Személyes ünnepek (névnap, születésnap stb.) Kirándulás, hétvégi pihenő eltöltése. 12. évf.: 15 óra Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Helyi szokások, hagyományok. Személyes ünnepek, évfordulók. Szabadidő hasznos eltöltése. Követelmények: Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető legkevesebb külső segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait. Párkapcsolatokban az elvárható normák szerint viselkedjen. Tudja, hogyan kerülheti el a nem kívánt terhességet, a nemi betegséggel történő fertőződést. Tudja az ehhez szükséges eszközöket beszerezni, használni. Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását. Kerülje el a káros élvezeti cikkek és drogok fogyasztását. Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni. Ismeretek az anyagról: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 1 óra 37 óra
éves óraszám: Témakör
12. évf. 2 óra 74. óra
évfolyamok 11. évf. x x x
Anyagok fajtái Anyagok tulajdonságai Eszközismeret
12. évf. x x
Témakörök kifejtése: Anyagok fajtái: 11. évf.: 14 óra Különféle textiliákkal való ismerkedés. Textilipari nyersanyagok. Természetes és mesterséges alapanyagok. Fonalak, szövetek, kötött- hurkolt kelmék. Gézszövetek, nemezek, filcek. Bolyhos szövetek, vásznak, selymek. Anyagok tulajdonságai: 11. évf.: 8 óra Textiliák jellemzői. Vékony-vastag anyagok. Durva és lágy anyagok összehasonlítása. Szövet gyári előállítása, Szövet színezése. 12. évf.: 44 óra Textiliák jellemzői. Sűrűn, illetve ritkán szövött szövetek. Különféle textiliák megmunkálhatósága, vágása, alakítása. Anyagok nedvszívó képességének összehasonlítása. Hőérzékeny, illetve különféle hőfokon vasalható anyagok. Anyagok rugalmassága. Eszközismeret: 11.évf.: 14 óra Szövőszékek fajtái. Szövőkeretek: váltás nélküli, kisváltós, asztali váltós, álló szövőszék. Nagy szövőszék: álló szövőszék, billenő szövőszék, paraszt szövőszék.
256
12. évf.: Szövőszék részei és használatuk: henger, nyüst, oldalfák, talpfák, merevítők, ékek. Tartozékok: leverővilla, vetélő, fonalorsó, olló, mérőszalag. Követelmények: Legyenek elemi ismeretei a különböző textiliákról, ezek tulajdonságairól. Ismerje és rendeltetés szerűen használja a szövésnél használt eszközöket. Ismeretek a gyártás technológiáról: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 2 óra 74 óra
éves óraszám: Témakör
12. évf. 1 óra 37 óra
évfolyamok 11. évf. x x x
Szövésminták, tervezés A szövő munka folyamata Csomagolás adjusztálás
12. évf. x x
Témakörök kifejtése: Szövésminták, tervezés: 11. évf.: 20 óra Lábtörlő, szőnyeg készítése: sima szövés egy színnel. Csíkminta, második szín befűzése. Bonyolultabb minták elkészítése. Tervezés rajzpapíron, méretbecslés. Szövésterv olvasásának, értelmezésének alapjai. Felhasznált anyagok válogatásának szempontjai. 12. évf.: 10 óra Lábtörlő, szőnyeg készítése: bonyolultabb minták kialakítása. Széltartás, mérettartás módszereinek megismerése. Szőttes tömöttsége, sűrűsége. Anyagtakarékosság. Fonállal történő szövés: sima és csíkos minták. Bonyolultabb minták (rozmaring, fél-rozmaring, létrás stb.) A szövő munkák folyamata: 11. évf.:40 óra Egyszerű szövés-előkészítő tevékenységek megismerése: kettes, hármas, négyes fonás. Szádfára, széklábra való szövés, babára szövés. A szövés folyamata algoritmizált megismerése. Egyszerű szövési feladatok szövőszéken. 12. évf.:27 óra Nagy szövőszéken való szövés munkamenete. A felvetés, feszesség beállítása. Lekötőcsík, takács csomó alkalmazása. Felrakás, iránytartás, váltás módja. Leverés, tömörítés célja módszerei. Méretellenőrzés, javítási lehetőségek. Minták kialakítása: sima, csíkos, létrás, rozmaring, félrozmaring, göbözött minta. Lekötés, levágás módjai. Utómunkálatok, eldolgozás. csomagolás, adjusztálás: 11. évf.:14 óra Késztermék minőségi válogatása. Termékek csoportosítása. Csomagolás, címkézés. Követelmények: Rendelkezzenek elemi ismeretekkel a szövés munkafolyamatáról, és a szövéshez szükséges eszközök használatáról a tanulók. Legyenek képesek az algoritmizált munkafolyamat lépéseinek megnevezésére, elsősorban tevékenység végzése során hasznosságuk és céljuk szerint nevezzék meg az alapvető eszközöket és határozzák meg használatuk célját. Legyenek képesek minőség és fajta szerint csoportosítani a készterméket, azt megfelelően válogatni, csomagolni. Balesetvédelem, balesetmegelőzés: heti óraszám
évfolyamok
257
11. évf. 1 óra éves óraszám:
12. évf. 1 óra
37 óra Témakör
37 óra
évfolyamok 11. évf. x x x x
A munkahely balesetvédelme Anyagok okozta balesetveszély Eszközök okozta balesetveszély Teendők baleset esetén
12. évf. x x x x
Témakörök kifejtése: A munkahely balesetvédelme: 11. évf.: 10 óra A munkaterem rendje. Viselkedés a munkateremben. Az eszközök elhelyezése. Balesetmentes közlekedés. Veszélyes helyekre utaló piktogrammok. 12. évf.: 10 óra A munkaterem egyéb baleseti forrásai. balesetvédelme. Szabad közlekedési utak a munkahelyen.
Elektromos
eszközök
Anyagok okozta balesetveszély: 11. évf.: 7 óra Éles anyagok szélei, fonalak vágó hatása. A felhasznált anyagok vágásakor tépésekor keletkező por. 12. évf.: 7 óra Az anyagok megmunkálása során bekövetkező balesetek. Az anyagok festéséhez használt szerek veszélyei. Allergiás reakciók különféle anyagokra. Eszközök okozta balesetveszély: 11. évf.: 10 óra Különféle eszközök megfelelő használata a balesetveszély elkerülésére. Eszközök elejtése, a láb és kéz sérülései. Új becsípődése, beszorulása a munka során. Vágó, szúró eszközök használata. 12. évf.: 10 óra Az előző évben tanultak felelevenítése. Szövőszékek rögzítése. Védő felszerelések használatának szerepe. Teendők baleset esetén: 11. évf.: Teendők baleset esetén. Kit, hogyan értesítsünk? A nyugalom megőrzése, pánik elkerülése. Az elsősegélynyújtás eszközei. 12. évf.: Az elsősegély nyújtó eszközök használatának módjai, játékos gyakorlatok. Teendők elektromos baleset esetén. Követelmények: Ismerjék meg a tanulók a balesetmentes munkavégzés legfontosabb módszereit. Tanulják meg, és tartsák be a munkarendet és a balesetvédelmi szabályokat. Szerezzenek elemi ismereteket az elsősegélynyújtásról. Gyakorlati tevékenység: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 12. évf. 17,5 óra 17,5 óra 600 óra 600 óra
éves óraszám:
258
Témakör
évfolyamok 11. évf. x x x
Munkaszervezés Szövő munkák szervezése Készáru adjusztálása
12. évf. x x x
Témakörök kifejtése: Munkaszervezés: 11.-12. évf.: 40 –40 óra: A munkadarab elkészítésének megtervezése, a szükséges anyagok és eszközök kiválogatása. Munkavégzés lépéseinek megtervezése, algoritmizálás. Tervezés, értelmezés. Anyag előkészítés: Szövéssel előállítható munkadarabok: 11.-12. évf.: 520 –520 óra lábtörlők faliszőnyegek rongyszőnyegek szőttesek tarisznyák terítők népies szőttesek előállítása a megrendelő által előírt méretek és a tanult minták és eljárások alkalmazásával. Adjusztálás, csomagolás: 11.-12 évf.: 40 –40 óra Minőség és méret, valamint egyéb megrendelői igény szerinti válogatás. Csomagolás dobozba, védőfóliába. Címkézés, átkötés, rendezés. Követelmények: A szövés munkamozzanatainak elsajátítása a munkafolyamat elvégzésének képessége kis segítséggel, illetve terv, rajzos algoritmus segítségével. Legyen képes különféle munkadarabok elkészítésére. Legyen képes a munkafolyamat során a gyakorlatban is elsajátítani az elméletben megismerteket, illetve szerezze meg az ott szükséges ismeretek gyakorlati tapasztalatait. Alakuljanak ki benne a munkavégzés során a bevezetőben meghatározott követelmények szerinti képességek és készségek. A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről: Gyakorlati vizsga, a gyakorlati tevékenység során már elkészített munkadarab önálló elkészítése. A szakmai követelmények megvalósulásáról a képzési folyamat során tapasztaltak alapján ad számot a tanuló. A minősítést az oktató team végzi. Az értelmileg akadályozott tanuló korlátai miatt írásbeli és szóbeli elméleti vizsgát tenni általában nem képes. A képzésről kiadott bizonyítvány: A képző intézmény az OM által jóváhagyott tanúsítványt ad a végzett tanulónak a képzés eredményes befejezéséről. A tanúsítványban szerepelnie kell: A tanuló azonosító adatainak A képző intézmény azonosító adatainak (köztük az OM számnak), illetve annak a ténynek, hogy ismereteit a tanuló készség fejlesztő speciális szakiskolában szerezte. A képzés szakterületének, a képzési időnek és a képzés engedélyezése számának.
259
A tanúsítvány minősítése: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és a képzésben részt vett lehet. A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén, kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába.
10. számú melléklet
Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11-12. évfolyam) szakterület: kézműipar tevékenység: papírtermék készítés
A tematikát készítette: A Rumi Általános Iskola Gyermek és Diákotthon szakmai munkacsoportja: Szerkesztette: Czeglédi István Kerekes Ferenc Béla Tóth Péterné Tóth Péter
A tematika elkészítését a Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatta, az OM a 24112/2001-es számon hagyta jóvá.
260
Jogi alapok: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. trv. 27.§ (9) (10) b. (11) (12); 45§ (6); 52 § (3) g. (5) (6) (7) f.(18.) A szakképzésről szóló 1993 évi LXXVI. trv. 2. § (1) (2) c. és 21 – 22 §. Személyi feltételek: A szakképzésről szóló 1993 évi LXXVI. trv 17 § (1) (2) (3) (4) bek. szerint a 17 § (1) szerint szervezett képzés esetében a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX trv. 30 § (11) (12) szerinti képesítés. Javasolt a KT 1.sz.mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” 3. szerinti asszisztens csoportonként 1 fő alkalmazása. Tárgyi feltételek:
A képzés biztosításának megfelelő jól megvilágított, az egészségügyi és higiéniai feltételeknek is megfelelő szaktanterem, vagy tanműhely. Öltözködést, tisztálkodást (helyben legalább meleg vizes kézmosást) WC-t biztosító elhelyezés. A tanulók kényelmes és egészséges munkavégzését lehetővé tevő munkaasztal és ülő alkalmatosság. Az anyagokat és munkadarabokat megfelelően tároló raktár helyiség, illetve a raktározásra alkalmas polc, vagy szekrények. A munkavégzés szerszámai: Vágó, daraboló szerszámok Hajlító, nyomó, hajlítást segítő szerszámok Vágó és hajlító, illetve vágást és hajlítást jelölő, valamint összeállító sablonok. Ragasztó szerszámok és eszközök Összeállítást, ragasztást segítő nyomató szerszámok. Rajzoló, jelölő, mérő eszközök. A munkavégzéshez szükséges anyagok: Különféle típusú a célnak megfelelő papíranyagok és kiegészítő anyagok (eszközök pl. kapcsok, betétek stb.). Ragasztó anyagok Csomagoló anyagok az adjusztáláshoz Kézi nyomdai eszközök, címkék. Az oktatást segítő szemléltető eszközök: írásvetítő, illetve egyéb kivetítést lehetővé tevő eszközök (például diavetítő, vagy számítógép képernyővel stb.) kivetíthető információhordozók a papír, a papírgyártás, a papírfeldolgozás, illetve a munkavégzés algoritmizálásának szemléltetésére. rajzos – írásos munka-algoritmus táblák. tanári adminisztrációt, anyag és eszköznyilvántartást segítő eszközök. hagyományos taneszközök (tábla, kréta stb.) hangtechnikai eszköz (pl.: magnó, rádió stb.) Egyéni védőeszközök, védő felszerelések: munkaköpeny védő (gumi) kesztyű (egyes ragasztásokhoz)
A képzésben résztvevő személyek: A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak intézményeibe utalt (középsúlyosan értelmi fogyatékos) fiatalok 16 és 25 éves életkor között, akik a készségfejlesztő speciális szakiskola közismereti anyagot, illetve pályaorientációs tananyagot az érvényes
261
kerettanterv szerint oktató 9 – 10 évfolyamát eredményesen befejezték, és a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn.
Képzési idő: 2 év szakképzési évfolyamon (11. 12. évfolyam) A képzés célja: Az értelmileg akadályozott tanulók szocializációjának segítése, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátíttatása, a későbbi rehabilitációs, illetve védett munkahelyeken történő munkavégzés képességének elősegítésére. Olyan egyszerű szakmai tevékenység alapjainak elsajátíttatása, ami a rehabilitációs és védett munkahelyek legtöbbjében megtalálható. Képessé tevés családi körben is végezhető bedolgozói munka végzésére, ami a fogyatékos ember teljesebb életét, a társadalomban és a termelőmunkában való részvételét, ezzel együtt részleges társadalmi habilitációját és rehabilitációját segíti elő. A képzés speciális sajátosságai:
Minimális elméleti ismeret igényes tevékenység elsősorban tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel történő elsajátíttatása. Folyamatos szoktatás a termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez, figyelembe véve a fogyatékos személyiség tűrőképességét és az egyes fogyatékosok egyéni terhelhetőségét. Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése. Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével. Munkavégzéshez szükséges alapvető szakmai ismeretek elsajátíttatása, szakképzés.
Követelmények: Legyen képes a tanuló a munkafegyelem és a munkavégzés alapvető szabályainak betartására. Legyen képes a tanuló az alapvető munkavédelmi és baleset megelőző szabályok betartására. Ismerje meg a különféle papírokat és legyen képes a megtanult munkafolyamat során szükséges papíranyag kiválasztására. Legyen képes a segédeszközök és sablonok segítségével a papírt méretre vágni, a hajlítási karcot bejelölni, a szükséges hajlításokat elvégezni. Legyen képes a méretre vágott és hajlított papírárut jelzés, vagy sablon segítségével ragasztóval összeállítani, megfelelően rögzíteni. Legyen képes a fenti tevékenységeket algoritmizálva fázisaiban elkülönítve, szalagmunka jelleggel elvégezni. Legyen képes a készárut csoportosítani, csomagolni, kereskedelmi forgalom számára felcímkézni. Alapfokon tudatosuljon a tanulóban, hogy hasznos munkát végez, az általa előállított terméknek értéke van. Alakuljanak ki fogalmai a teljesítményről, illetve a teljesítmény arányos juttatásról. Óraterv:
262
tantárgyak: (heti)
11.évf
közismereti órák: olvasás – írás számolás általános ismeretek osztályfőnöki szakmai elmélet: ismeretek az anyagról ismeretek a gyártás technológiáról munkavédelem, baleset megelőzés
12.évf
2 1 2 1
2 1 2 1
1 2 1
2 1 1
munkatevékenység 17,5* 17,5* heti óraszám: 27,5 ** 27,5 ** *SzT. 21.§ 22§ szerint meghatározva **KT 52. § (5) és (6) a. Összesített éves óraszám: elméleti órák: heti 11 óra évi: 407 óra ebből kötelező közismereti: évi 220 óra (A rehabilitációs órakeretből heti 3 óra beépítve) szabadon tervezhető rehabilitációs óra: heti:1 évi 37 óra gyakorlati órák: heti: 20 óra évi: 540 óra nyári szakmai gyakorlat: 120 óra (Megjegyzés: a fogyatékos fiatalok elméleti ismeretszerzése a közismereti szakterület kivételével rendkívül gyenge hatékonyságú, a szakma kevés elméleti ismeretének javarészét is a gyakorlati tevékenység során sajátítja el a tanuló.) A szakképzésben résztvevő tanulók számára legfeljebb a heti óraszám 5%-nak megfelelő számban (2óra/hét) nem kötelező foglalkozás szervezhető. (KT 52.§ (7) f.) Javasolt nem kötelező foglalkozás: kulturális foglalkozás, szakkör sport, testmozgás A tananyag beosztása: Olvasás – írás heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 3 74 óra
Évi: Témakör
12. évf. 2 óra 74 óra
évfolyamok 11. évf. x x x x
Beszédfejlesztés Írás gyakorlása Olvasás Értő olvasás
12. évf. x x x x
Témakör kifejtése: Beszédfejlesztés: 11. évf.: 34óra Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készség fejlesztése. /Felmérések 12. évf.: 34 óra Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készség fejlesztése, egyszerű dramatikus játékok, metakomunikatív kifejezőkészség fejlesztése. Írás gyakorlása:
263
11. évf.: 10 óra Képességek szintjének felmérése, vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése: átírás kiinduló írás, folyamatos írás 12. évf.: 10 óra Vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése, kiinduló írás, folyamatos írás, egyszerűbb alkalmazási gyakorlatok. Olvasás: 11. évf.: 15 óra Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Szöveg, tárgykép egyeztetés. 12. évf.: 15 óra Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Egyszerű olvasási gyakorlatok. Értő olvasás: 11.évf.: 15 óra Rövid mondat értelmezése. Piktogramok, egyszerű jelek alkalmazása, megértése, használata. 12. évf.: 15 óra Rövid mondatok értelmezése, a mindennapi életben használt fontos jelzések és piktogramok megismerése jelzéseinek értelmezése. Követelmények: Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni. Egyéni képességeiknek és adottságaiknak megfelelően ismerjék fel a betűket, rövid mondatot olvasson és értelmezzen. Ismerje fel a mindennapi életben használatos legfontosabb szimbolikus jelzéseket, piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint cselekedni. (veszélyt jelző felhívások, információkat adó jelzések) Számolás: heti óraszám 2
évfolyamok 11. évf. 1 óra
1óra éves óraszám:
12. évf.
37 óra Témakör
37 óra
évfolyamok 11. évf. x x x x
számolási gyakorlatok mérés időbeli tájékozódás térbeli tájékozódás
12. évf. x x x x
Témakörök kifejtése: Számolási gyakorlatok: 11. évf.: 17 óra Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. Pénznemek felismerése, váltási gyakorlatok. Vásárlási gyakorlatok a pénz felhasználásával. 12 évf.: 17 óra Mennyiségek felismerése összehasonlítása, viszonyítások. Pénzkezelési gyakorlatok. Értékek viszonyítása. A pénz „értéktartalma”. mérés: 11. évf.: 10 óra Mértékegységek, mérések gyakorlása. Hossz, súly és űrmértékek. 12. évf.: 10 óra Mérések gyakorlása, összehasonlítások, egyszerű becslések.
264
időbeli tájékozódás: 11. évf.: 10 óra Évszakok, hónap, hét, nap. Az óra. 12. évf.:10 óra Tájékozódás a naptárban. Az óra. Időbeli viszonyok összehasonlítása konkrét esetekben. térbeli tájékozódás: 11. évf.: 10 óra Távolságok megbecsülése, térbeli elhelyezkedés meghatározása. Térbeli viszonyok meghatározása az alapvető viszonyfogalmak használatával. 12. évf.: Térbeli tájékozódás adott viszonyponthoz képest. Térbeli elhelyezkedés és a viszonyfogalmak változásai a térbeli elhelyezkedés változásaival. Követelmények: Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről, térbeli elhelyezkedésükről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra használatában. általános ismeretek: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 2 óra 74óra
évi: Témakör
12. évf. 2 óra 74óra
évfolyamok 11. évf. x x x
Hivatalos ügyintézés Munkahelyi ügyintézés Jogok és kötelességek Az adó és a közpénzek
12. évf. x x x x
Témakörök kifejtése: Hivatalos ügyintézés: 11. évf.: 22 óra A közintézmények fogalmának kialakítása, csoportosítás. közintézmények feladatai. Közhasznú létesítmények és azok használata.
A
12. évf.: 20 óra Egyes közintézmények működése szerepe. Viselkedési szabályok, szokások a közintézményekben. Segítségkérés. A közhasznú intézmények igénybevétele. Munkahelyi ügyintézés: 11. évf.: Munkaviszony létesítésével kapcsolatos elemi ismeretek. A munkaviszony létesítése. Alapvető munkaügyi fogalmak (munkaidő, pihenőidő, ebédszünet, szabadság, betegállomány, munkabér, vezető, beosztott stb.) alapfokon való megismerése. 12. évf.: Az előző évben szerzett ismeretek elmélyítése. Munkahelyi ügyintézés. Munkafegyelmi kérdések. Jogok és kötelezettségek: 11. évf.: 30 óra A társadalom alapvető működését szabályzó eszközrendszer létének, egyszerűbb fogalmainak megismerése. A törvények betartása és az erre létesült szervezetek (rendőrség, bíróság, büntetés, büntetés-végrehajtás). A törvényesség
265
betartását szolgáló hatóságok és a velük való együttműködés, szükség szerint segítségkérés. 12. évf.: 22 óra Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Alapvető jogok és kötelezettségek a törvények alapján. Legfontosabb szabályok az általános viselkedésben, közlekedésben, ügyintézésben stb. Az adó és a közpénzek: 12. évf.: 12 óra Miért és mit vonnak le a fizetésből. Milyen szerepe van a közpénzeknek. Mit működtetnek a befizetett (levont) pénzekből. A szociális intézmények. Követelmények: Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket, Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat, legyen képes azok betartására. Ismerje a törvények megszegésének lehetséges következményit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat. Ismerje meg a törvényesség betartását biztosító szervezetek, kiemelten a rendőr munkáját. Ne féljen tőle, tanuljon meg szükség esetén segítséget kérni. Legyen fogalma arról, hogy mi az adó, a közpénz. Osztályfőnöki óra: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 1óra 37 óra
éves: Témakör
12. évf. 1 óra 37. óra
évfolyamok 11. évf. x x x
Egészséges életmód Párkapcsolatok Aktuális témák
12. évf. x x x
Témakörök kifejtése: Egészséges életmód: 11. évf.: 12 óra Az egészséges életmód ismérvei. A táplálkozás. Az ember és környezete. 12. évf.: 12 óra Az egészséges életmód ismérvei. Személyi higiénia. A táplálkozás egészséges és kevésbé egészséges ételek. Káros szenvedélyek. Párkapcsolatok: 11. évf.: 10 óra Kapcsolatteremtés és alkalmazása (önismeret, empátia, önbizalom, alkalmazkodás a másikhoz stb.) Barátság – szerelem, szexualitás. 12. évf.: 10 óra Kapcsolatteremtés, Élettársi, házassági viszony. Nemiség, szexualitás. Terhesség, nemi úton terjedő betegségek. Védekezés – fogamzásgátlás. Egy esetleges gyermek vállalásának feltételei, kockázata. Aktuális témák: 11. évf.: 15 óra Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Személyes ünnepek (névnap, születésnap stb.) Kirándulás, hétvégi pihenő eltöltése.
266
12. évf.: 15 óra Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Helyi szokások, hagyományok. Személyes ünnepek, évfordulók. Szabadidő hasznos eltöltése. Követelmények: Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető legkevesebb külső segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait. Párkapcsolatokban az elvárható normák szerint viselkedjen. Tudja, hogyan kerülheti el a nem kívánt terhességet, a nemi betegséggel történő fertőződést. Tudja az ehhez szükséges eszközöket beszerezni, használni. Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását. Kerülje el a káros élvezeti cikkek és drogok fogyasztását. Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni. Rehabilitációs óra: (egyéni korrekció) heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 1óra 37 óra
éves:
12. évf. 1 óra 37. óra
A rehabilitációs órakeret (KT 52.§ (6) felhasználása során a bekezdés utolsó előtti mondata szerint 3 órát kötött tanóraként a felhasználható negyedik órát egyéni készségfejlesztésre, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére, és egyéb korrekciós tevékenységekre a pedagógus egyéni tervezés szerint használhat fel. Ismeretek az anyagról: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 1 óra
éves óraszám:
37 óra Témakör
12. évf. 2 óra 74. óra
évfolyamok 11. évf. x x x
A papír gyártása Papírfajták: Ragasztó anyagok:
12. évf. x x
Témakörök kifejtése: A papír gyártása: 11. évf.: 17 óra A gyártás főbb mozzanatai (darálás, áztatás, szűrés. szárítás, préselés). Alapanyagok. Papírfajták: 11. évf.: 10 óra A különféle papírfajták tulajdonságai, kiválogatásuk. Legfontosabb jellemzőik. Írólapok, újságpapír, csomagoló papír. 12. évf.:37 óra A papírfajták tulajdonságai, kiválogatásuk. A vékony papírok fajtái és színezésük. A kartonpapír. A ragasztott és rétegezett papírok. Ragasztó anyagok:
267
11. évf.: 10 óra A ragasztó anyagok szerepe a papírral végzett munkában. Vízben oldott ragasztóanyagok és összeállításuk. 12. évf.: 37 óra A ragasztó anyagok összetevői és összeállításuk. Kész és félkész (keverendő) ragasztó anyagok. A ragasztó anyagok csoportosítása oldószerek szerint. Gyorsabb és lassúbb hatású ragasztó anyagok. A ragasztó anyagok keverése. Felhasználási területük. Kötőanyagok a ragasztóban. A ragasztás mellett használt kötő eljárások anyagai: rozsdamentes kapcsok. Követelmények: Legyenek elemi ismeretei a papírgyártásról, a munka során felhasznált papír fajtájáról, esetleg fajtájának elnevezéséről. Rendelkezzen elméleti ismeretekkel a felhasznált ragasztókról és segédanyagokról. Ismeretek a gyártás technológiáról: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 2 óra
éves óraszám:
74 óra Témakör
12. évf. 1 óra 37 óra
évfolyamok 11. évf. x x x
A papír darabolása, vágása A papír hajtása A papír ragasztása Csomagolás, adjusztálás
12. évf. x x x x
Témakörök kifejtése: A papír darabolása, vágása: 11. évf.: 30 óra Tépés, ollóval történő vágás egyenes és görbe előrajzolás nyomán.A papír darabolásának eszközei. A különféle élformák a darabolás során. Egyenes és mintás formát kialakító darabolás. 12. évf.: 9 óra Darabolás préseléssel, nagyüzemi darabolás. A papír hajtása: 11. évf.: 22 óra Tagolt egyszerű és többszörös hajtások. Hajtás előkarcolt és előnyomott jelölés mentén. Többszörös és összetett hajtások. Gépi hajtástechnika. 12. évf.: 10 óra Hajtás és összeállítás kialakított fülek és rések segítségével. Doboz összeállítása lapolással. A papír ragasztása: 11. évf.: 22 óra Hajtott élek és lapok összeillesztése. A ragasztás algoritmizálása, munkamenete. Különféle papírok szerelése ragasztással. Ragasztás lapolással, élben, vagy sarkolva. A ragasztó anyag felhordásának eszközei és módozatai. 12. évf.: 9 óra A ragasztás munkamenete. A ragasztott felületek rögzítése. A ragasztás utómunkálatai. csomagolás, adjusztálás:
268
12. évf.: 9 óra Kész munkadarabok minőségi ellenőrzése. Kötegelés. Összeforgatás összeillesztés. Csomagolás. Címkézés. Követelmények: Legyenek elemi ismereteik a tanulóknak a papíráruk megmunkálásának eszközeiről és munkafolyamatairól. Rendelkezzenek elemi ismeretekkel a készáru szállításra és kereskedelmi forgalomba hozására való előkészítés teendőiről. Balesetvédelem, baleset megelőzés: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 1 óra 37 óra
éves óraszám: Témakör
12. évf. 1 óra 37 óra
évfolyamok 11. évf. x x x x
A munkahely balesetvédelme Darabolás, nyírás balesetvédelme Hajtogatás alakítás balesetvédelme Ragasztás balesetvédelme Teendők baleset esetén
12. évf. x x x x
Témakörök kifejtése: A munkahely balesetvédelme: 11. évf.: 10 óra A munkaterem rendje. A munkavégzés alapvető balesetmegelőző szabályai. A balesetmentes munkavégzés napi és munkarendjének kialakítása. Elektromos eszközök, csatlakozók a teremben. A veszélyes helyekre és eszközökre utaló piktogramok. Darabolás, nyírás balesetvédelme: 11. évf.:9 óra A daraboló és nyíró eszközök egyedi balesetvédelme. Különféle védőeszközök használata. 12. évf.: 9 óra Gépekkel végzett munka balesetvédelme. Védőeszközök használata. Hajtogatás, alakítás balesetvédelme: 11. évf.: 9 óra A kéz fokozott védelme. A papír élének balesetveszélyei. A beszorulás, becsípődés lehetőségei. A hajtogatáshoz használt szerszámok balesetveszélye. 12. évf.:9 óra Sablonok, nyomóformák használatának balesetvédelme. Hajtogatásnál használható gépek, gépi eszközök balesetvédelme. Ragasztás balesetvédelme: 11. évf.: 9 óra A ragasztó anyagok lehetséges egészség károsító hatásai. A ragasztó szájba, szembe kerülésének veszélyei. Gyorsan száradó ragasztó bőrkárosító hatása. 12. évf.: Védekezés az egészségre káros oldószerrel készült ragasztó használatánál. Védekezés a bőrön át felszívódó, vagy allergiás reakciót okozó ragasztó használatánál. A nem megfelelő helyre került (kiömlött, szétfolyt stb.) ragasztó balesetveszélye (pl.: elcsúszás, félig megszáradva elbotlás stb.) Teendők baleset esetén:
269
12. évf.: 10 óra Az elsősegély nyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali jelzés munkavezetőnek. Teendők, ha valakit áramütés ér. Pánik elkerülése. Kit értesítsünk?
a
Követelmények: Sajátítsák el a tanulók a baleset megelőzésének eljárásait. Tanulják meg a munkaterem rendjének és a munkafegyelem betartásának szerepét a baleset-megelőzésben. Tanulják meg a tanulók, hogy mihez és milyen módon nyúlhatnak hozzá egy munkahelyen. Ismerjék meg a veszélyt jelző piktogramokat. Ismerjék meg a papír feldolgozása során használt anyagok és eszközök használatának balesetvédelmi szabályait. Gyakorlati tevékenység: heti óraszám
évfolyamok 11. évf. 12. évf. 20 óra 20 óra 740 óra 740óra
Témakör
évfolyamok
éves óraszám:
11. évf. x x
Munkaszervezés Papír megmunkálása Készáru adjusztálása
12. évf. x x x
Témakörök kifejtése: Munkaszervezés: 11. évf.: 20 óra Az egyes munkadarabok előállításának, a teendők algoritmizálásának megbeszélése, a feladatok elosztása, a munkavégzés során előforduló balesetveszély elkerülésének megbeszélése. 12. évf.: 20 óra Az egyes munkadarabok előállításának, a teendők algoritmizálásának megbeszélése, a feladatok elosztása, a munkavégzés során előforduló balesetveszély elkerülésének megbeszélése. Papír megmunkálása: 11.- 12 évf.: 700 – 700 óra Jellemző munkadarabok: különféle méretű dobozok összeállítása dobozbetétek összeállítása szerelése, dobozba helyezése papírzacskó, papír-táska összeállítása ragasztása iratgyűjtő dosszié összeállítása, ragasztása irattartók, dokumentumtartók készítése fedőlapok, tartólapok készítése összeállítása egyéb egyszerű papíripari termék készítése Adjusztálás, csomagolás: 11. évf.: 20 óra Dobozolás, címkézés, csomagolás, raktározás. 12. évf.: 20 óra Dobozolás, címkézés, csomagolás, raktározás. Követelmények: Legyen képes a tanuló a munkafegyelem és a munkavégzés által megkövetelt figyelem elsajátítására.
270
Legyen képes az egyes munkafolyamatokat kisebb segítséggel, vagy önállóan elvégezni. Legyen képes egyszerű munkafeladatok egymásutániságát megjegyezni. Készítsen a későbbiekben kereskedelmi forgalomba hozható és használható munkadarabokat. A munkavégzés során rendelkezzen megfelelő kitartással és a munkára irányuló koncentráló képességgel, és ne zavarja társait a munkavégzésben. A munkavégzés során felmerülő problémák esetén tudjon segítséget kérni munkahelyi vezetőjétől. A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről: Gyakorlati vizsga, a gyakorlati tevékenység során már elkészített munkadarab önálló elkészítése. A szakmai követelmények megvalósulásáról a képzési folyamat során tapasztaltak alapján ad számot a tanuló. A minősítést az oktató team végzi. Az értelmileg akadályozott tanuló korlátai miatt írásbeli és szóbeli elméleti vizsgát tenni általában nem képes. A képzésről kiadott bizonyítvány: A képző intézmény az OM által jóváhagyott tanúsítványt ad a végzett tanulónak a képzés eredményes befejezéséről. A tanúsítványban szerepelnie kell: A tanuló azonosító adatainak A képző intézmény azonosító adatainak (köztük az OM számnak), illetve annak a ténynek, hogy ismereteit a tanuló készség fejlesztő speciális szakiskolában szerezte. A képzés szakterületének, a képzési időnek és a képzés engedélyezése számának. A tanúsítvány minősítése: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és a képzésben részt vett lehet. A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén, kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába.
11. számú melléklet
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM UDVAROS KÖZPONTI SZAKMAI MODUL KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ AJÁNLÁS
271
2008
Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével Jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11. 04.)
272
1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE Az adaptált központi modul - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló1998. évi XXVI. törvény, - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, - az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat, valamint - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet, - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet, - a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet, - a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, - a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet, alapján készült. A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a 127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakembervégezheti. Javasolt a Ktv. 1. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak iskolában és kollégiumban” szerint egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek – és ifjúsági felügyelő alkalmazása. Tárgyi feltételek Az eredményes képzés biztosításához rendelkezni kell a korszerű követelményeknek megfelelő jól megvilágított tantermekkel, melyek kielégítik az egészségügyi és higiéniai igényeket is. Legyen lehetőség öltözködésre, tisztálkodásra, hideg-meleg vizes kézmosásra, WC használatra. Biztosítani kell a kényelmes és egészséges munkavégzést lehetővé tevő munkaasztalokat, ülő alkalmatosságokat. A szakképzés során használatos anyagokat, eszközöket, szerszámokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elhelyezni, raktározni, tárolni. A szakmai gyakorlatok végzéséhez biztosítani kell a tematikában megtervezett témakörökhöz szükséges szerszámokat, felszereléseket, anyagokat, eszközöket, figyelembe véve a képzésben részt vevő tanulók számát. Az eszközök, szerszámok legyenek korszerűek, biztosítsák az ismeretek elsajátításán túl a balesetmentes munkavégzést. Rendelkezzen az intézmény olyan tanterülettel, állattartó teleppel, ahol a parkápolás, a gazdasági udvar, a szérűskert, közlekedő utak, vízelvezető árkok karbantartási, tisztítási munkáinak gyakorlati elsajátításához biztosítottak a feltételek (gyakorló terület, gyakorló ugarterület, bemutató terület, növényház, raktárak, állattartó épületek, technológiai berendezések stb.). További képzési helyszínek – lakóterületek, közterületek – szociális intézmények (pl. idősek otthona) – lakóközösségek, lakóparkok, társasházak területei Az elmélet tanítása, módszertani megjegyzések A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulókkal új ismereteket eredményesen csak akkor lehet elsajátíttatni, ha egyénre szabott, olyan gyakorlati feladatokkal bízzuk meg, amelyeket képesek teljesíteni.
273
Rendkívül fontos, hogy munkájuk/tanulásuk során folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert ez pozitív motivációt vált ki bennük. A szakmai elméleti órákat célszerű munkatermekben tartani, ahol az említett módon praktikus készségeik is jól fejleszthetők. Az ilyen módon megtartott órák nem időjárásfüggők, egész évben lehetőség van a gyakorlásra. Gyakorlati oktatás Az intézmények munkatermeiben, illetve a tangazdasággal is rendelkező intézményekben jó alkalom nyílik a különböző udvarosi munkák végzésére, az ezekhez szükséges anyagok, eszközök, szerszámok megismerésére, balesetmentes használatuk megtanulására. A gyakorlati képzés során feltétlen előnyös – amennyiben lehetőség van rá – heti egy alkalommal integrált munkahelyi gyakorlaton foglalkoztatni a tanulókat. Ez kiváló lehetőség a szociális készségek fejlesztésére. Ezen készségek kialakulása,– az esetleges hiányosságok – jól kontrollálhatók a munkahelyi gyakorlatok során. A képzéshez szükséges anyagok, eszközök: vetőmagok, szaporítóanyagok műtrágyák, növényvédő szerek ásó, kertészeti és szérűskerti gereblye kapa, kézi – és motoros kasza komposztáló gép kézikocsi, talicska, komposztrosta ültetőfa, öntözőkanna, zsineg vödör, lapát, vasvilla lombseprű, vesszőseprű, cirokseprű hulladékgyűjtő – és tároló edények szelektív hulladékok gyűjtésére, tárolására műanyag rekesz, metszőolló kézi és motoros fűnyíró kézi és gépi sövénynyíró kismotoros kapálógép (rotációs kapa) virágcserepek, köztéri edények mosó – fertőtlenítő berendezés meszelő – és festő szerszámok kerti esőztető berendezések különböző méretű létrák munkaruha, sapka, bakancs védőszemüveg, védőkesztyű gázmaszk, pormaszk, gumicsizma A tanulók felvételének feltételei A képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akiket, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmükben akadályozottak intézményeibe utaltak, (középsúlyosan értelmi fogyatékosok) és a 16. életévüket betöltötték. Elvégezték az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola 9-10. osztályát. 2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA A modul megnevezése Udvaros központi szakmai modul készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez A képzés célja Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében. Sajátítsák el irányítással az ipari és mezőgazdasági jellegű termelő, üzemek udvarainak parkjainak, útjainak gondozási, ápolási munkálatait. Legyenek képesek családban, szociális ellátásban, esetleg munkavállalóként egyszerű udvarosi munkák végzésére (utak, árkok tisztítására, virágok kiültetésére, fák, cserjék gondozására, fűnyírásra, sövénynyírásra, szérűskertek, szervestrágya telepek
274
gondozására). Az udvarosi munkák végzése biztosítsa számukra a teljesebb életet, a társadalomban és a termelőmunkában való részvételt. Ez elősegíti habilitációjukat, rehabilitációjukat. Tudják elvégezni az állattartó telepek egyszerű, különösebb elméleti felkészültséget nem igénylő udvarosi munkafolyamatait, megfelelő irányítás mellett (istállók és környékük takarítása, meszelése gazdasági udvar takarítási munkái, szervestrágya telepek rendben tartása, fertőtlenítése, esztétikus környezet kialakítása stb.). Legyenek képesek huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, az időjárásnak megfelelő öltözködés felismerésével. A tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltése saját és közvetlen környezetük szép kialakítására. Tudjanak utasításokat nehézségi fok szerint végrehajtani. Ismerjék a területet, ahol tevékenykednek, tudjanak tájékozódni a munkaterületen. Segítséggel tegyék vonzóvá környezetüket, szívesen tartózkodjanak a jó levegőn, szeressék a természetet, s tudjanak dolgozni megfelelően előkészített szerszámokkal, eszközökkel. Kialakítani bennük a rend iránti igényt, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képességét. Sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során. A képzés speciális sajátosságai Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott ismeretszerzéssel. A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozottan kell hozzászoktatni a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket. Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése. Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés. A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés, gyógypedagógus aktív részvételével. A betöltendő munkakör, elsajátítandó főbb készségek A képzés befejezésével a betölthető munkakör az egyéni képességek függvényében határozható meg. Elsősorban kevés szakmai elméleti igényű betanított munkák végzésére képesek, irányítás mellett (az egyéni képességek függvényében). Ezek a képességek határozzák meg az elsajátított készségek mennyiségét és minőségét. A képzés során folyamatosan törekedni kell arra, hogy azok a tanulók, akik alkalmasak a kézimunka – igényes udvarosi munkák (kertészeti, parkápoló, szérűskert – gondozó stb.) önálló végzésére, minden olyan ismeretet (szakmai elméleti, gyakorlati, szocializációs) szerezzenek meg, ami lehetővé teszi munkavállalásukat. Szakmai felkészültségük, fizikai állóképességük, szocializációjuk érje el azt a szintet, ami az udvarosi munkakörrel szemben a vállalkozók/munkaadók igénye. 3.KÖVETELMÉNYEK, KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK
Legyenek igényesek önmagukkal szemben Alkalmazzák megfelelően a higiénés és egészségvédelmi szabályokat, szokásokat Legyenek képesek az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző szabályok betartására a gyakorlati munkavégzés során Segítsék egymást a munkavégzés közben és fogadják el mások segítségét, a nevelők útmutatásait Tudjanak ásni, gereblyézni, kapálni, ültetni, gyomlálni Ismerjék meg a fűmagvetést, a gyeptéglázást, a gyepek ápolását, a termelő egység útjainak, vízelvezető árkainak karbantartását Az általuk vetett/ültetett növényeket a már megszerzett ismeretek felhasználásával – felnőtt, vagy szakember irányításával– tudják gondozni, mint betanított munkás Ismerjék meg a virágültetés előtti talaj–előkészítés folyamatát, alapvetően a gyakorlatok és a közvetlen tapasztalatok útján Tanulják meg a sövények nyírását, a kertek, parkok növényápolási munkáit, az udvarok rendjének kialakítását, fenntartását
275
Ismerjék meg a kelés utáni növényápolási munkákat, irányítással tudják elvégezni az egyszerűbbeket (gyomlálás, öntözés, talajlazítás, virágok fenntartó metszése, stb.) Tartsák tiszteletben és becsüljék meg a saját és társaik által végzett munkát Segítséggel legyenek képesek a naponta felmerülő gondjaiknak megoldására Legyenek képesek a munkájukban részbeni önállóságra, irányított munkavégzésre
4. A MODUL SZERKEZETE Képzési idő A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő: két tanév, a szakképző 1/11.– 2/12. évfolyamon. A képzés területei Közismereti tantárgyak Olvasás-írás Számolási – mérési gyakorlat Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai ismeretek Munka – és környezetvédelmi ismeretek Munkatevékenység Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet és gyakorlat aránya: 20 – 80 % A képzés óraterve 1/11. és 2/12. évfolyam, évi 36 hét Tantárgyak megnevezése Évfolyamok száma 1/11. 2/12. Közismereti tantárgyak Olvasás – írás 72 - 72 Számolási – mérési gyakorlatok 36 - 36 Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 36 - 36 Testnevelés és sport 72 - 72 Osztályfőnöki 36 - 36 Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai ismeretek 108 - 108 Munka – és környezetvédelmi ismeretek 36 - 36 Munkatevékenység 720 - 720 ÖSSZESEN 1116 - 1116 Javasolt nem kötelező foglalkozás: – Kulturális foglalkozás, szakkör, – Sport, testmozgás Javasolt lehetőség Magyar Speciális Művészeti Egyesület regionális és országos fesztiváljaira való felkészülés és részvétel. Magyar Speciális Olimpiai Szövetség területi, országos és nemzetközi rendezvényeire való felkészülés és részvétel. Összesített óraszám Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés fontos eleme. Ekkor ismerkedhetnek meg a tanulók tanult szakmájuk egymásra épülésével, a folyamatos, életszerű munkával. Különösen fontos az összefüggő gyakorlat – ha jól
276
szervezzük meg – azoknál a tanulóknál, akik munkavállalóként eséllyel indulhatnak a szakiskola befejezése után a nyílt munkaerőpiacon. Az összefüggő gyakorlat megszervezése a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével a nyári szünetben 1 x 4 hét, vagy 2x2 hét tavasszal és nyáron. Fontos, hogy az összefüggő gyakorlat(ok) időtartama legalább 2 hét legyen. 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam heti Elméleti 11 Munkatevékenység 20 Összefüggő szakmai 0 gyakorlat
évi 396 720
heti 11 20
évi 396 720
120
0
0
5. A KÉPZÉS TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI Olvasás-írás Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 1 - 1 Éves óraszám 36 - 36 A téma anyagának részletezése: Beszédfejlesztés 1/11. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készség fejlesztése. Felmérések. 2/12. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák, kommunikációs készségfejlesztése, egyszerű dramatikus játékok, metakommunikatív kifejezőkészség fejlesztése. Írás gyakorlása 1/11. évfolyam: 15 óra. Képességek szintjének felmérése, vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése: átírás, kiinduló írás, folyamatos írás. 2/12. évfolyam: 15 óra. Vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése, kiinduló írás, folyamatos írás, egyszerűbb alkalmazási gyakorlatok. Olvasás 1/11. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Szövegkép, tárgykép egyeztetés. 2/12. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése. Egyszerű olvasási gyakorlatok. Értő olvasás 1/11. évfolyam: 24 óra. Rövid mondat értelmezése. Piktogramok, egyszerű jelek alkalmazása, megértése, használata. 2/12. évfolyam: 24 óra. Rövid mondatok értelmezése, a mindennapi életben használt fontos jelzések és piktogramok megismerése, jelzéseinek értelmezése. Követelmények: Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni. Egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően ismerjék fel a betűket, rövid mondatot olvasson és értelmezzen. Ismerje fel a mindennapi életben használatos legfontosabb szimbolikus jelzéseket, piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint cselekedni.(Veszélyt jelző felhívások, információkat adó jelzések.). Számolás-mérés Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 1 - 1 Éves óraszám 36 - 36 A téma anyagának részletezése: Számolási gyakorlatok 1/11. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások.
277
Pénznemek felismerése, váltási gyakorlatok. Vásárlási gyakorlatok a pénz felhasználásával. 2/12. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. Pénzkezelési gyakorlatok. Értékek viszonyítása. A pénz „értéktartalma”. Mérési gyakorlatok 1/11. évfolyam: 10 óra. Mértékegységek, mérések gyakorlása. Hossz-, súly- és űrmértékek. 2/12. évfolyam: 10 óra. Mérések gyakorlása, összehasonlítások, egyszerű becslések. Időbeli tájékozódás 1/11. évfolyam: 10 óra. Évszakok, hónap, hét, nap. Az óra. 2/12. évfolyam: 10 óra. Tájékozódás a naptárban. Az óra. Időbeli viszonyok összehasonlítása konkrét esetekben. Térbeli tájékozódás 1/11. évfolyam: 4 óra. Távolságok megbecsülése, térbeli elhelyezkedés meghatározás. Térbeli viszonyok meghatározása az alapvető viszonyfogalmak használatával. 2/12. évfolyam: 4 óra. Térbeli tájékozódás adott viszonyponthoz képest. Térbeli elhelyezkedés és a viszonyfogalmak változásai a térbeli elhelyezkedés változásaival. Követelmények: Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről térbeli, elhelyezkedésükről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra használatában. Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 1 - 1 Éves óraszám 36 - 36 Az óraszámok kiegészülnek az 1. szakképzési évfolyamon az összefüggő szakmai gyakorlattal lásd az összesített óraterv alatt. Hivatalos ügyintézés 1/11. évfolyam: 11 óra. A közintézmények fogalmának kialakítása, csoportosítás. A közintézmények feladatai. Közhasznú létesítmények és azok használata. 2/12. évfolyam: 11 óra. Egyes közintézmények működése, szerepe. Viselkedési szabályok, szokások a közintézményekben. A közhasznú intézmények igénybevétele. Segítségkérés. Munkahelyi ügyintézés 1/11. évfolyam: 10 óra. Munkaviszony létesítésével kapcsolatos elemi ismeretek. A munkaviszony létesítése. Alapvető munkaügyi fogalmak (munkaidő, pihenőidő, ebédszünet, szabadság, betegállomány, munkabér, vezető, beosztott stb.) alapfokon való megismerése. 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben szerzett ismeretek elmélyítése. Munkahelyi ügyintézés. Munkafegyelmi kérdések. Jogok és kötelességek 1/11. évfolyam: 10 óra. A társadalom alapvető működését szabályozó eszközrendszer étének, egyszerűbb fogalmainak megismerése. A törvények betartása és az erre létesült szervezetek (rendőrség, bíróság, büntetés, büntetésvégrehajtás). A törvényesség betartását szolgáló hatóságok és a velük való együttműködés, szükség szerint segítségkérés. 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Alapvető jogok és kötelezettségek a törvények alapján. Legfontosabb szabályok az általános viselkedésben, közlekedésben, ügyintézésben, stb. Az adó és a közpénzek 1/11. évfolyam: 5 óra. Miért és mit vonnak le a fizetésből. Milyen szerepe van a közpénzeknek. Mit működtet az állam a levont pénzekből.
278
2/12. évfolyam: 5 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése. Az egészségügyi és szociális intézmények finanszírozása. Követelmények: Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket. Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat. Legyen képes azok betartására. Ismerje a törvények megszegésének lehetséges következményeit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat. Legyen képes segítséget kérni (munkaügyi szervezeteknél, civil szolgáltató szervezeteknél, családsegítő szolgálatnál) Ismerje a társas viselkedés normáit, személyes képességeinek megfelelően legyen adaptív viselkedése, különös tekintette a munkavállalási kompetenciákra. Ismerje meg a törvényesség betartását biztosító szervezetek, kiemelten a rendőr munkáját. Ne féljen tőle, tanuljon meg szükség esetén segítséget kérni. Legyen fogalma arról, hogy mi az adó és a közpénz. Testnevelés sport Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 2 - 2 Éves óraszám 72 - 72 A téma anyagának részletezése – Rendgyakorlatok, téri tájékozódás, gimnasztikai alapformák 1/11. évfolyam: 15 óra. Irányítással menetelés helyben járással, takarás, igazodás, ütemtartással. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. 2/12. évfolyam: 15 óra. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül. Jelentés, vezényszavak használata. Több mozgáselem összekapcsolása mozdulattá. Lábgyakorlatok prioritása. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok 1/11. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között, mászás kötélen. Távolugrás helyből. Gyorsfutás fejlesztése különböző testhelyzetekből. 2/12. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés természetes akadályok között, mászás kötélen. Magasugrás előkészítése ugrómérce alkalmazásával. Közepes iramú futás terepviszonyok között. Labdás gyakorlatok 1/11. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás irányítással, nekifutással. Labdavezetés váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben. Súlylökés tömött labdával. 2/12. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás önállóan, nekifutással. Labdavezetés váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben. Súlylökés súlygolyóval. Sportjátékok elemei 1/11. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása, kosárra dobás álló helyzetből. Labdarúgás, labdaadogatás társnak, álló helyzetből. Pontrúgások. Szivacslabda ütögetés, labda elkapása, visszadobása háló felett. 2/12. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása különböző játékszituációkban. Kosárra dobás labdavezetésből. Védekezés alkalmazása. Labdarúgás, labdaadogatás, labda megállítás, továbbítás játékszituációban. Követelmények: Tudja saját testéhez viszonyítva a tornaszerek, tárgyak helyzetét megmutatni, lehetőség szerint szóban is megfogalmazni. Legyen képes mozgásának ritmusát, dinamikáját és kifejező erejét szabályozni. Tudjon
279
gimnasztikai alapformákat összekapcsolni és irányítás mellett a mozdulatsort folyamatosan végezni. Irányítás mellett tudja testtartását és légzésének ritmusát összehangolni. Tudja alkalmazni a labdabiztonságot a sportjátékok során. A versenyek, és csapatjátékok közben törekedjen a játékszabályok betartására, sportszerű magatartásra. Mozgását tudja összerendezni és irányítani, ügyeljen a helyes testtartásra. Legyen képes a begyakorolt mozgáselemeket, egyszerű mozgássorokat változó körülmények között is alkalmazni. Osztályfőnöki óra Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 1 - 1 Éves óraszám 36 - 36 A téma anyagának részletezése: Egészséges életmód 1/11. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. A táplálkozás. Az ember és környezete. 2/12. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. Személyi higiénia. Az egészséges és kevésbé egészséges ételek táplálkozásunkban. Káros szenvedélyek. Párkapcsolatok 1/11. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés és alkalmazása (önismeret, empátia, önbizalom, alkalmazkodás a másikhoz stb.). Barátság-szerelem, szexualitás. 2/12. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés. Élettársi, házassági viszony. Nemiség, szexualitás. Terhesség, nemi úton terjedő betegségek. Védekezés-fogamzásgátlás. Egy esetleges gyermek vállalásának kockázata. Aktuális témák 1/11. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Személyes ünnepek (névnap, születésnap stb.). Kirándulás hétvégi pihenő eltöltése. 2/12. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük. Helyi szokások, hagyományok. Személyes ünnepek, évfordulók. Szabadidő hasznos eltöltése. Követelmények: Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető legkevesebb külső segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait. Párkapcsolatokban az elvárható normák szerint viselkedjen. Tudja, hogyan kerülheti el a nem kívánt terhességet, a nemi betegséggel történő fertőződést. Tudja az ehhez szükséges eszközöket beszerezni, használni. Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását. Kerülje el a káros élvezeti cikkek és drog fogyasztását. Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni. Rehabilitációs óra (egyéni korrekció) Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 1 - 1 Éves óraszám 36 - 36 A rehabilitációs órakeret (KT 52. § 6. bekezdés) felhasználása során a bekezdés utolsó előtti mondata szerint 3 órát kötött tanóraként, a felhasználható 4. órát egyéni készségfejlesztésre, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére és egyéb korrekciós tevékenységre a pedagógus egyéni szervezése szerint használhat fel. A közismereti órák meghatározóan a 10. évfolyamig megtanultak szinten tarására elegendők, a szakképző 1/11. – 2/12. évfolyamok hangsúlyozottan gyakorlati jellegűek! Szakmai ismeretek Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 3 - 3 Éves óraszám 111 - 111 A téma anyagának részletezése A parkápoláshoz szükséges általános ismeretek Anyag – és eszköz ismeret
280
1/11. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése – mit mire használunk – a velük történő balesetmentes munkavégzés szabályai (ásó, gereblye, kapa, ültetőfa, sorkihúzó, metszőolló, fűnyíró, sövénynyíró, állatápoló eszközök, stb.). 2/12. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése, használatuk és karbantartásuk módjai. Vető-és ültető kéziszerszámok (aprómagvetők, szaporító ládák, takarmánymanipuláló eszközök, stb.) szabályos használata. Éghajlati ismeretek 1/11. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárás, az időjárás befolyása a kerti munkákra. A csapadék, a szél, a napsütés hatásai a növényekre és az állatokra 2/12. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárási jelenségek megismerése, az időjárás befolyásoló hatása a kertimunkákra, az állatok viselkedésére, étvágyára. Talajtani ismeretek 1/11. évfolyam: 10 óra. A talaj szerepe a parkápolási munkák során. A talaj legfontosabb típusai (kötött talaj, szikes talaj, homoktalaj stb.). 2/12. évfolyam: 10 óra. A talajművelés fontossága, módjai. A talaj termőképességének fenntartása. Környezetkímélő szerves-és műtrágyázás. A földterület művelésének feltételei. Udvarosi ismeretek az állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél. A gazdasági udvarban, a szérűskertben végzendő munkák 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartás fogalma, jelentősége az emberi táplálkozás szempontjából. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott állatok (szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok) megismerése, életmódjuk, elhelyezésük szokásaik, viselkedésük megfigyelése. 2/12. évfolyam: 36 óra. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott állatok (szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok) elhelyezésére szolgáló épületek megismerése. A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek környékének tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben tartásához szükséges eszközök, berendezések, kisgépek megismerése. 2/12. évfolyam: 36 óra. 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek környékének tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben tartásához szükséges eszközök, berendezések, kisgépek biztonságos üzemeltetési feltételeinek megismerése. Parkfenntartási ismeretek A parkot alkotó növények, és szaporításuk 1/11. évfolyam: 16 óra. A kert, a park fogalma, zöldterület. A zöldterületek jelentősége, szerepe környezetünkben. A virágágyakba kiültethető növények. Az egynyári virágok szaporításának módjai. Vetés, ültetés, palántázás. A kelés utáni növényápolás, növényvédelem. 2/12. évfolyam: 16 óra. A kertekben, parkokban található díszcserjék. A díszcserjék szaporítása, kiültetése, gondozása, ápolása. Lombhullató és örökzöld díszcserjék. A pázsit, a gyep fogalma, szerepe a kertekben, parkokban. A különböző növények vetésének, kiültetésének időpontja. A növények ápolása, növényvédelem. A biogazdálkodás fontossága egészségügyi-és környezetvédelmi szempontokból. A parkot, díszkertet alkotó növények ápolása 1/11. évfolyam: 20 óra. Pázsit és gyepfelületek ápolása, gondozása. Virágfelületek ápolási munkái. Rózsafelületek ápolásgondozása. Talajtakarók (évelők, cserjék, kúszónövények, füvek, fenyők, örökzöldek) gondozása. Díszcserjék gondozása. 2/12. évfolyam: 20 óra. Díszfák fenntartási munkái gondozásuk (telepítés, talajművelés, öntözés, metszés tápanyagellátás. Fenyők, örökzöldek gondozása. Virágtartók, edényes növények sziklakertek gondozása. Követelmények: Ismerjék meg a becsületes munka értékeit, legyenek igényesek munkavégzésük során
281
önmagukkal és környezetükkel szemben. Ismerjék meg az udvaros munkakörhöz tartozó munkafolyamatokat, az ezek végzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket. Tanulják meg ezek biztonságos és hatékony használatát. Tartsák be munkájuk során a higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, szabályokat. Tanuljanak meg igényes munkát végezni a parkápolási tevékenységük közben. Sajátítsák el az udvaros munkakörhöz szükséges elméleti – és gyakorlati ismereteket, amelyeknek birtokában irányítás mellett képesek lesznek az udvaros munkákat jó minőségben elvégezni. Tudják a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait alkalmazni a gyakorlati munkavégzés során. Tudják kiválasztani a szükséges munkaeszközöket, munkamódszereket és azokat szakszerűen használják. Törekedjenek munkájuk során az egészsémegőrző életmódra és a felelősségteljes életvitelre. Munka és környezetvédelmi ismeretek Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 1 - 1 Éves óraszám 36 - 36 A téma anyagának részletezése: Baleset megelőzés az iskolában 1/11. évfolyam: 10 óra. Az osztály-és munkaterem használatának rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése. 2/12. évfolyam: 10 óra. Az osztály –és munkaterem használatának rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése. Baleset megelőzés a gyakorlatokon 1/11. évfolyam: 12 óra. Kultúrált fegyelmezett viselkedés a kertben, az állattartó telepeken (fólia, üvegház, istállók, szérűskert). Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia). A fizikai állóképesség figyelembe vétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi higiéné). 2/12. évfolyam: 12 óra. A munkavégzéshez a legmegfelelőbb szerszámok kiválogatása, fegyelmezett munkavégzés az utasítások pontos betartása. Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia stb.). A fizikai állóképesség figyelembevétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi higiéné). Teendők balesetek bekövetkezésekor 1/11. évfolyam. 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén. 2/12. évfolyam: 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén. Környezetünk védelme 1/11. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai. A környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A természetvédelem fontossága. A vegyszer nélküli növényvédelem jelentősége a természet egyensúlyának fenntartásában. 2/12. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai. A környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A hulladékok és a környezetre káros csomagoló és egyéb mérgező anyagok kezelésének szabályai (szelektív hulladékgyűjtés). A természetvédelem, a vegyszer nélküli növényvédelem fontossága a természet egyensúlyának fenntartása érdekében. Követelmények Tanulják meg, hogy a biztonságos munkavégzés egyik alapfeltétele a figyelmes, fegyelmezett magatartás. Tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges eszközöket, kéziszerszámokat. Ismerjék meg a veszélyt jelző piktogramokat. Ismerjék meg az udvaros munka során előforduló veszélyforrásokat. Sajátítsák el a munka
282
során használt anyagok eszközök biztonságos kezelésének szabályait. Munkatevékenység (szakmai gyakorlat) Évfolyamok 1/11. 2/12. Heti óraszám 20 - 20 Éves óraszám 720+120* - 720 *összefüggő gyakorlat (a 11. évfolyamon a helyi tanterv szerint!) Anyag-és eszközismeret 1/11. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gereblyézés, sövények, virágok metszése. Az iskola közvetlen környezetének virágos kertjeinek, parkjainak ápolása. Sorkihúzó használata. Konyhai hulladékok, parkok, kertek hulladékainak (falevelek, faágak, gyomok. stb.) összegyűjtése, komposztálása. A tangazdaság állattartó telepének megismerése, részvétel az ott folyó takarítási, munkákban. Az épületek, gazdasági udvar, szérűskert, trágyatelep rendjének fenntartásához szükséges eszközök megismerése, helyes használatuk megfigyelése. 2/12. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gyomlálás, ásás, gereblyézés. Előkészületek az őszi munkákhoz (tárgyi feltételek biztosítása). A kéziszerszámok, eszközök karbantartása, kisebb javítása. Szerves hulladékok (falevelek, faágak, elhalt növényi részek) összegyűjtése, komposztálása. Az őszi időjárás megfigyelése A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása 1/11. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása, sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének kialakítása, fenntartása 2/12. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása, sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének kialakítása, fenntartása. Parkfenntartási gyakorlatok A parkot alkotó növények és szaporításuk 1/11. évfolyam: 100 óra. A zöldterületi növények megismerése. Parkfenntartási anyagok (természetes kövek, égetett agyagáruk, faanyagok, műanyagok, festékek, stb.) megismerése. Őszi talaj–előkészítés, alaptrágyázás, szerves– és műtrágyák kijuttatása beásása. Virágágyak létesítése állandó helyre vetéssel. Virágágyak kiültetése egynyári, kétnyári növényekkel. Edények talajának elkészítése. 2/12. évfolyam: 100 óra. Talaj-előkészítés, alaptrágyázás, szerves- és műtrágyák kijuttatása, bedolgozása ásással, motoros kapával. A talaj lezárása hengerezéssel. Ágyások kialakítása, előkészítése őszi és tavaszi vetésre, ültetésre. Virágmagok vetése szaporítóládába és helybe. Sövények, cserjék telepítése szabadgyökerű, földlabdás, konténeres növények ültetésével. Különböző rózsatípusok (teahibrid, remontáns, polyantha, kúszórózsák, stb.) ültetése, ültetés utáni munkái. Ültetőgödör ásása szabadgyökerű és konténeres díszfák ültetéséhez. Ültetés végrehajtása, ültetés utáni munkák. A parkokat, díszkerteket alkotó növények ápolása 1/11. évfolyam: 200 óra. A pázsit, a gyep ápolási munkái: kaszálás, gereblyézés, tápanyag–visszapótlás, öntözés, levegőztetés, hengerezés, növényvédelem. Pázsitfelújítás gyeptöréssel, felülvetéssel, gyeptéglázással. Virágfelületek gondozása: öntözés, gyomtalanítás, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem. Sövények metszése, nyírása, cserjék fenntartási munkái: tápanyag-visszapótlás, öntözés, talajlazítás, gyomirtás, növényvédelem. 2/12. évfolyam: 200 óra. Fűnyírógépek üzemeltetése, karbantartása, beállítása adott tarlómagassághoz. Évelőágyak felújítása, áttelepítése. Évelő növények felszedése, tőosztása, talaj-előkészítés, tápanyag-utánpótlás, talajfertőtlenítés, tarackirtás. Ültetés, beöntözés. Sövények, díszcserjék fenntartási munkái: metszés, nyírás, öntözés, tápanyag-visszapótlás, talajlazítás, növényvédelem.
283
Fiatal és idős díszfák fenntartási munkái: fenntartó metszés, ifjító metszés, öntözés, növényvédelem. A kiszáradt fák kivágása döntéssel, darabolással. Követelmények A tanulók tanulmányaik befejezése után tudják az egy és kétnyári virágok, évelő dísznövények kiültetését, ápolását felügyelet mellett elvégezni. Tudjanak díszfát, cserjét ültetni, majd az ültetés utáni munkákat irányítással elvégezni. Ismerjék meg az udvaros munka, során alkalmazott szerszámokat, eszközöket, gépeket. Képességeiknek megfelelően alkalmazzák a modern technológiai berendezéseket. Sajátítsák el a talajmunkák, a területrendezés, a szérűskert és a trágyatelep karbantartó munkáinak fogásait, a szerszámok használatát. Tudjanak a közösségben társaikkal összhangban dolgozni. Ismerjék meg a különböző parkalkotó növények vetésének, ültetésének, ápolásának, módjait. Gyakorlati munkájuk során alkalmazzák a környezetbarát, egészségre ártalmatlan módszereket, tartsák be a munkavédelmi előírásokat. 6. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is. Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmükben akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé. A képzésről kiadott bizonyítvány Végzettség A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé Tanúsítvány csatolható a tanuló fejlődéséről, valamint javaslat arról, hogy milyen munkatevékenységben (munkakörben) milyen önállósági fokon foglalkoztatható. A Tanúsítvány javasolt tartalma: – a tanuló azonosító adatai; – a képző intézmény azonosító adatai, illetve annak a ténynek a feltüntetése, hogy a tanuló ismereteit készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte; – a képzési szakterületek és a képzési idő feltüntetése, főbb kompetenciaterületek megnevezése (pl. szakmai ismeretek, szakmai gyakorlatok, társas kapcsolatok, kommunikáció témaköreiben); – az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó tájékoztató jellegű minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, a képzésben részt vett). Felhasznált irodalom 1. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam) /Rumi Általános Iskola, Gyermek és Diákotthon Szakmai Munkacsoportja 2001./ 2. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam) /Szegény Mihály Homok 2003./ 3. Szántóföldi növénytermesztés /Szegény Mihály NSZI 2002./ 4. Modulok értelmileg akadályozott tanulók részére /Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány 2001./ 5. Zöldségtermesztés /Filiusné Dr. Nadabán Terézia NSZI 1998./ 6. Idejében szólunk (52 hét munkái a kertben) /Mezőgazdasági Kiadó 1982./ 7. Parkgodozó szakképesítés központi programja 1999. 8. Állatgondozó szakképesítés központi programja 1998
12. számú melléklet A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának programja
284
A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók - mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés - minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. Célok és feladatok Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteiknek és fogyatékosságaik struktúrájának megfelelő nevelésben, oktatásban és fejlesztésben részesüljenek; - a fejlesztés a számukra megfelelő és szükséges tartalommal történjék, segítse a lehetőség szerinti legnagyobb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést; - az elvárások az egyéni teljesítőképességnek megfelelően kerüljenek megfogalmazásra, és igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez; - a fejlesztő iskolai oktatás keretében kiemelt hangsúlyt kapjon az egyéni fejlesztés, törekedve azonban a kortárs kapcsolatok kihasználására a szocializációs folyamatban; - a fejlesztő terápiák programjai váljanak a rehabilitációs pedagógiai program tartalmi elemeivé. Ennek érvényesítése érdekében az Irányelv - meghatározza a fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljait és alapelveit, - a fejlesztés legfontosabb területeit, - szempontokat ad a fejlesztő iskolai oktatás szervezéséhez és tervezéséhez. Az Irányelv alkalmazása a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatásának valamennyi szervezeti formájára és színterére kiterjed. A rehabilitációs pedagógiai program és az egyéni fejlesztési terv A fejlesztő iskolai oktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A rehabilitációs pedagógiai program elkészítésénél a pedagógusok figyelembe veszik - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit, a gyógypedagógia tudományelméletét, filozófiáját, módszereit, eszközeit, gyakorlatát, - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának Irányelvét, - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,
285
- az intézmény fenntartójának minőségfejlesztési programját vagy a maguk választotta minőségfejlesztési eszköztárat. A rehabilitációs pedagógiai program alapján készített egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejlődéstörténetét figyelembe véve megalapozza a gyermek nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt céljai és sajátosságai A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbiakat szükséges figyelembe venni. Tanulás A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közös tanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják. Erre alapozva - ezzel párhuzamosan - válik lehetségessé a tanulás és tanítás olyan megközelítése is, amelynek célja az egyes képességek, funkciók fejlődésének elősegítése és adott tevékenységek megtanítása. Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételei - A tanulás és tanítás kezdeti lépéseinek a tanulók legalapvetőbb szintű akár vegetatív, a fizikai állapotváltozás legelemibb szintjén zajló megnyilvánulásainak értelmes közlésként való felfogása és értelmezése - A tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat fokozatos kialakítása - Következetes együttműködés, - Kommunikációs lehetőségeik kipuhatolása, feltárása és kiaknázása - Hétköznapi cselekvésekre alapozottság - A tanulás része és színtere az alapszükségleteik kielégítése is A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságai Kötődés a tárgyakhoz és a jelenhez
A gyermek figyelmét és érdeklődését elsősorban azok a tárgyak és jelenségek kötik le, amelyek térben és időben közel vannak hozzá, tartalmilag pedig „testközeliek”, azaz leginkább közvetlenül rá vonatkoznak. Elsődleges feladat a világ tárgyainak, jelenségeinek és személyeinek „elérhető” közelségbe vitele, a különböző tevékenységeknek a fogyatékos gyermek számára értelmessé, jelentőségteljessé tétele a tevékenység végrehajtásához elengedhetetlen motivációs szint megteremtése érdekében. Cselekvéses tanulás és Minden élethelyzetben és minden tevékenység során biztosítani kell komplex (totális) az aktív nagymozgásos vagy finommotoros részvétel lehetőségét, kommunikációs hogy lehetővé váljon a szemléletes-cselekvéses tanulás beágyazottság „megfigyelés-próba-szerencse-utánzás” útján. A tanulási szituációt és tartalmakat több oldalról megerősítő, szemléltető - nem verbális, metakommunikációs és verbális - jelzésekkel lehet kiegészíteni. A
286
tevékenységek rögzítése és emlékezetbe idézése hatékonyabb, gyorsabb, ha az adott helyzetet és tartalmat - a gyermek számára a tevékenységet érthetőbbé, megragadhatóbbá, felfoghatóbbá tevő komplex kommunikációs stratégiákkal erősítik meg. Az egyénileg kialakított gesztus vagy hangjelzésektől kezdve a különböző kép-, jel-, szimbólumrendszereken keresztül a verbális kommunikáció bármely formája használható. Tevékenységtanulás A tevékenységeket kis lépésekre kell bontani. Egy-egy tevékenység kis lépésekben elsajátítása során a gyermek apró részleteken akadhat el, mely lehetetlenné teheti az egész tevékenység végrehajtását. Nem célszerű az egyes mozzanatok izolált gyakoroltatása, mert a szituációhoz és a tárgyhoz való kötődés miatt azt a gyermek nem fogja tudni célzottan és tudatosan beépíteni a mindennapos tevékenységekbe. A mindenkori tevékenységláncolatot (például öltözködés, főzés, terítés, étkezés stb.) teljes egészében célszerű tanítani, s ebből érdemes kiemelni egy-egy részletet, amit aktuálisan célzottan lehet gyakoroltatni. Később építhetők fel a tevékenység további elemei. A tevékenység akkor nem veszíti el értelmét, jelentését és összefüggéseit a gyermek számára, ha a teljes folyamatot látja és tapasztalja. Tevékenységtanulás A pedagógus csak és kizárólag annyi segítséget nyújtson, amennyi segítséggel - speciális feltétlenül szükséges. Első a verbális segítségadás, szükség szerint irányítás és vezetés non verbális jelzésekkel - gesztusok stb. - kiegészítve. Ezt követi a biztosítása a problémás bemutatás és az utánzásra ösztönzés. A komolyabb motoros tevékenységelem aktív problémákkal küzdő gyermekeknél a bemutatás utáni próbálkozás végrehajtásához már kiegészül motoros segítségadással. A vezetett aktív tevékenységen belül a segítségnyújtás fokozatai a határozott mozgásvezetéstől az „emlékeztető” jellegű kontrollig terjedhetnek. A személyes segítségadás mellett - szükség esetén - döntő jelentősége van a rehabilitációs segéd- és segítő eszközöknek, melyek kiválasztása személyre szabottan, a cselekvési kompetenciát és a tevékenység jellegét szem előtt tartva történik. A segítségnyújtást fokozatosan kell csökkenteni. A cél, hogy a gyermek a cselekvésláncolatot képes legyen néhány verbális vagy egyéb kommunikációs jelzésre végrehajtani. A spontán tanulási Kiemelt jelentősége van a megfelelő tanulási motiváció szándék gyengesége kialakításának, melynek legfontosabb feltétele a jó kapcsolat kialakítása és a tanuló ismerete (hiányosságai, meglévő képességei, erősségei). Ez megalapozza a reális célok kitűzését, a túl alacsony elvárások tanulást lassító, a túl magas követelmények frusztráló hatását. A tevékenységeket célirányosan, értelmes szituatív összefüggésekbe helyezve célszerű gyakoroltatni. A tanulási és cselekvési motiváció eredményes, ha a tevékenység elvégzésének hatása a gyermek által várt újabb tevékenység. Ehhez társul a pedagógustól kapott pozitív megerősítés, melynek közvetlenül a tevékenységmozzanat sikeres befejezése után kell következnie, mert a fejlődésnek ezen a szintjén a késleltetett jutalomnak nincs hatása a tevékenységre. Fontos, hogy összhang legyen a pedagógus verbális megnyilvánulásai és az azokhoz kapcsolódó nem verbális és metakommunikatív jelzések között. A megerősítés kezdetben intenzív, később - amikor a tevékenység végrehajtása már sikerélményhez juttatja a gyermeket - a külső megerősítés fokozatosan leépíthető, és csak a befejezés után kell nyugtázni a sikert. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kialakulhasson az identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ aktív résztvevőjeként tapasztalják meg.
287
A személyes identitás elsőként a test megéléséhez, differenciált érzékeléséhez és észleléséhez, a saját személyiségnek a másiktól való elkülönítéséhez, önmaga egyedi, autonóm személyként való megtapasztalásához kötődik. Az önazonosság kialakulásában mindezen túl meghatározó szerepet játszanak a személyes élmények és történések, amelyek az érintett személy egyedi élettörténetének alkotóelemeit adják. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében az identitás kialakulásának pszichofizikai feltételei jelentős mértékben korlátozottak lehetnek. Ezért a nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és legszűkebb környezetükről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Meg kell tanulniuk elkülöníteni magukat más személyektől, s a testséma kiépítése révén meg kell tapasztalniuk testük és - ezzel párhuzamosan személyiségük határait. Mivel a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a környezet eleinte a másik ember testi jelenléteként élhető meg, a tágabb emberi, dologi és kulturális jelenségekre tagolódó világ számukra fokozatosan válik megismerhetővé. Ezért a fejlesztő iskolai nevelés-oktatás során az egyes tartalmakat koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak. Lehetővé kell tenni számukra az eltérő szenzoros modalitások (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) közötti összefüggések megtapasztalását, illetve az ugyanazon modalitások által közvetített eltérő tartalmak elkülönítését. Szükséges, hogy megtanulják felismerni az életük különböző színterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, az azonosságokat és különbözőségeket, valamint megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az a tény, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók személyiségfejlődése jelentősen nehezített, és életük folyamán számos akadállyal kell megküzdeniük, nem változtat azon, hogy a növekedés és érés folyamatában megjelennek azok a szükségletek és igények, amelyek általában az egyes életszakaszok jellemzői. A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjúés felnőttkort, végül az időskort jellemző tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai közé tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre való képesség mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek életében a károsodások komplex együttese, valamint ezek pszichofizikai kihatásai alapvető módon befolyásolják az életvezetést és az életkilátásokat, hiszen a meglévő szükségletek kielégítésének eszköztára csak korlátozottan áll rendelkezésre. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának - különösen a fejlesztő iskolai oktatás kezdetén - központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése, amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata is. Magában foglalja az elemi szükségletek kielégítését (a fejlesztési folyamatba épített ápolási és gondozási teendőket), a megfelelő testi és pszichés közérzet kialakulásának támogatását, az emberi alapszükségletek elismerését az élet minden területén. Hozzátartozik e szükségletek megélését és differenciált kielégítését szolgáló alapfeltételek megteremtése, kielégítésük kommunikatív,
288
pedagógiai és terápiás elősegítése, az önállóság és az egészséges életmódra nevelés feladatainak programba építése. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs technikák a súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek életében és életvezetésében egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A tanulóknak kommunikációjukban, a szabadidő eltöltése és a művelődés terén, valamint későbbi életük során egyaránt szükségük lehet a modern informatikai és számítástechnikai eszközökre, amelyeknek különösen nagy jelentőségük van az alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során) terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon - a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, használata. Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalataikon keresztül ismerik meg. Ezért fejlesztésükben kitüntetett helyet foglal el a kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember megértésének és önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése. Ennek során számos tanuló számára lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit, annak számukra közelségbe hozható részeit megismerjék és megértsék. A képzőművészeti alkotásokról, zeneművekről, irodalmi művekről szerezhető tapasztalatok a fejlesztő iskolai oktatás részét képezik. A súlyos és halmozott fogyatékosságból fakadóan különös jelentősége van az európai kultúra számukra talán legfontosabb elemének: az alapvető emberi és állampolgári jogok megismerésének és megértésének. Ennek az ismeretkörnek az elsajátítása előkészíti a tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legmagasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei A kommunikáció és az interakció elve A kölcsönös kommunikációs akadályozottság a súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek egyik központi problémája. A fejlesztő tevékenységet áthatja a kommunikatív megközelítés. A nevelési folyamat kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként épül fel. A kommunikáció és az interakció kiegészíti és erősíti egymást, csökkenti a pedagógus és a tanuló közti távolságot. A világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. Az emberi és dologi világ feltárulása, a tanulás, a fogalomalkotás kezdeti lépései és a gondolkodás elemi műveletei csak az érzékelésészlelésen keresztül, a testtel megragadott tárgyak, személyek és élethelyzetek közegében, a kommunikatív szituációkra építve lehetségesek. A nevelés-oktatás - személyes kapcsolatként értelmezett - folyamatában a gyógypedagógusnak fel kell fedeznie a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív megnyilvánulásaiban is a kommunikatív szándékot. Az interakció és a kommunikáció teszi lehetővé a szociális kapcsolatok, a kommunikatív viszony emberhez méltó alakulását, hozzájárul a csoportban történő nevelés megvalósításához, és segít a tanuláshoz szükséges motiváció kialakulásában és fenntartásában. A normalizáció és a participáció elve A fejlesztő iskolai oktatásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzáférhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag érvényes mintákat. Ezek:
289
- a napi, heti, éves ritmus, tapasztalatok az egyes életszakaszokról; - az emberi méltóság tiszteletben tartása; - a szexualitás világába történő belépés előkészítése a felvilágosítás és a visszaélésekkel szembeni védekezés megismertetése útján. Mindez azt a pedagógiai tevékenységgel szemben a követelményt támasztja, hogy segítse elő a képességekhez mért lehető legjobb szintű társadalmi beilleszkedést. Ehhez nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt vehessen a társadalom életében. A részvételt, beilleszkedést befolyásolja a fogyatékos személy életkora. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének az általánosan elfogadott nevelési elveken kell nyugodnia. Ha a tanuló fejlődése során bebizonyosodik, hogy magasabb követelmények teljesítésére is képes, lépéseket szükséges tenni a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézményben történő továbbhaladásra. A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. Komplex formában valósul meg a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, az ápolás és a gondozás. A pedagógiai tevékenység a személyiséget komplexen - minden megmaradt és akadályozott funkciót, a tanuló egyedi szükségleteit egyidejűleg figyelembe véve - közelíti meg. Egyénileg történik a képességek, szükségletek és igények felmérése, a fejlesztési folyamat megtervezése, megvalósítása és értékelése. A pedagógiai tevékenység kiindulási, vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenőrzési pontját a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló személyisége jelenti. A sokoldalú, komplex fejlesztés, nevelés és oktatás megvalósításának alapfeltétele a szakemberek magas szintű felkészültsége (a szükséges egészségügyi, gyógypedagógiai, pszichológiai és más tudományterületekről eredő ismeretek szintetizálása, integrálása). A fejlesztés figyelembe veszi a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló élethelyzetét, a múltbeli tapasztalatokat, élményeket, a jelen állapotot és az érintettre váró jövőt: a múltra építve a jelenben a jövőre készít fel. Nem csupán az aktív fejlesztés és képzés számít nevelésnek, idesorolhatók a részvétel, az átélés, a befogadás, az élmény pedagógiai hatásai is. A kooperáció és a tudatosság elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a legtöbb tevékenységben külső segítségre szorulnak, a cselekvés hibátlan és/vagy teljes kivitelezéséhez szükségük van egy partnerre. A kooperáció - együttműködés - legjellemzőbb sajátossága, hogy a pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanításitanulási folyamat eseményeiben. Partnerek, akik egy közösen kitűzött cél érdekében, cselekvésük tervezését és kivitelezését egymástól függően és egymáshoz viszonyítva koordinálják. A kooperáció elve vonatkozik a fogyatékos tanulókkal foglalkozó valamennyi személy (szülők, pedagógusok, segítők stb.) folyamatos információ- és tapasztalatcseréjére. A mindennapos tevékenységek a fejlesztés alapját képező és az azt átfonó kommunikáció gyakorlása úgy eredményes, ha következetesek és egységesek az elvárások. Az egységes elvárások a tanulók számára könnyebben követhetők és biztonságérzetüket is növeli. A differenciálás és az individualizáció elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tapasztalati és aktivitási lehetőségeik szempontjából heterogén csoportot alkotnak, ezért a nevelésoktatás folyamán megfelelő differenciálásra van szükség. A differenciálás egyrészt pedagógiai szemlélet: amely az érzékenységet fejezi ki az egyéni
290
különbségek iránt; másrészt: pedagógiai gyakorlat, amely a különbségekhez való illeszkedést próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. A tanítás-tanulás az egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján, egyéni (individuális) tanulási terv - egyéni fejlesztési terv - szerint zajlik, amelyben egyénre szabott a célkitűzés, a didaktikai-metodikai elemek kiválasztása, a feladatok megvalósítása és az értékelés. A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása. Lehetőséget kínálnak erre a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok, melyek során a fogyatékos tanulók olyan ismereteket szereznek, képességeket és készségeket sajátítanak el, olyan élményekhez és tapasztalatokhoz jutnak, amelyeknek a szociális kapcsolatok fejlődésére is hatásuk van. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei és a fejlesztés feladatai A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt területei csak didaktikai szempontból választható el egymástól, a nevelés, oktatás folyamatában egymást áthatva, komplexen érvényesülnek. Az egyes fejlesztési területek céljainak meghatározása és a pedagógiai tevékenység feladatainak összegzése a konkrét nevelési-oktatási helyzetekben rugalmasan, a tanulók egyéni sajátosságainak, a fejlődés egyéni ütemének megfelelően alakul. A fejlesztés területei Kommunikáció A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók az iskolai oktatás kezdetén alig rendelkeznek kommunikációs eszközökkel, gyakran elszigeteltek saját környezetüktől is, és rendkívül nagy nehézséget jelent számukra önmaguk kifejezése. Ezért a fejlesztés elsődleges célja a gyermekek és környezetük közötti kapcsolat kialakítása, a kommunikációs lehetőségek alapfeltételeinek feltárása és megteremtése, az önálló kommunikációs repertoár fokozatos kiépítése, amely által képesek lesznek kifejezni szükségleteiket és igényeiket, kapcsolatba lépni más emberekkel és hatást gyakorolni környezetükre. Ebből eredően a fejlesztő iskolai oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők: 1. Bármely megnyilvánulás és testi - akár valamely vegetatív funkcióval összefüggő állapot értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása A megnyilvánulások közlésként való értelmezése
A tanulók minden megnyilvánulása, nehezen értelmezhető cselekvéseik - vegetatív jelenségek, sztereotip mozgások, nagyfokú zárkózottság, passzivitás, autoagresszív vagy agresszív megnyilvánulások, inadekvátnak tűnő nevetés, eltérő sírási hangok, izomtónus-változás, megváltozott légzésritmus, artikulálatlan hangok, bármilyen színezetű indulatkitörések - fejlődéstörténetükre és a konkrét helyzetükre vonatkozó jelentőséggel bírnak, értelmezik helyzethez való viszonyukat, kifejezik emocionális állapotukat. A helyzet elemzésével, tanulmányozásával a gyógypedagógus megértheti az aktuális jelentést, felismerheti a kommunikatív célt és/vagy tartalmat, és képes lehet az adekvát válasz megadására. Az egészségi A tanulók különösen kiszolgáltatottak a betegségeknek, ennek állapotban bekövetkező hátterében elsősorban orvosilag feltárható okok állnak. A betegségek változások - mint bármely más életmegnyilvánulás - azonban számos esetben kommunikatív összefüggésbe hozhatók a gyermekek emocionális állapotával és
291
megközelítése
élettörténetével (pl. a szülők látogatásának elmaradása, a megszokott rutinok megbomlása, váratlan esemény bekövetkezése stb.), szükséges ezek hátterét megismerése és - a lehetőségek függvényében - a beavatkozás. Testi kommunikáció A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók kommunikációjának elsődleges eszköze a testük, hiszen számukra a világ és a másik ember ezen a szinten válik megélhetővé. Ezért az oktatási tartalmakat azok testi dimenziójában kell hozzáférhetővé tenni. 2. A tanulók és a gyógypedagógus közti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, valamint a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése Bizalmas és bensőséges kapcsolat kialakítása
A tanulók kommunikációs motiváltságának felkeltéséhez a tanulók és a velük foglalkozók között bizalmas, partneri és baráti (semmiképpen sem a gyermek-szülő kapcsolat mintáira épülő) kapcsolat kialakítására van szükség, melynek alapja a személyi állandóság. A bizalomteljes kapcsolat megtapasztalása a gyermek igényeihez illeszkedően - pl. néven szólítás, kézbevétel, simogatás, a gyermek jelzéseinek figyelembevétele és az arra adott válaszok - biztosítható. A kommunikációs A gyógypedagógus igény felkeltése, - törekedjen a tanulók figyelmének megtartására a tanulók által megerősítése feldolgozható jelekkel (a szem- és testkontaktus folyamatos fenntartásával, a gyermekhez intézett beszéddel); - adjon adekvát, megfelelően időzített feleletet a tanulók reakcióira, hangadásaira (sírás, gőgicsélés, gagyogás), mozdulataira (mosoly, gesztikuláció); - kísérje az egyes helyzeteket beszéddel, folyamatosan visszatérő elemekkel (jelzésként szolgáló mozdulatok, a helyzet megnevezése, ismétlődő testhelyzet felvétele, a szituációra jellemző tárgy megmutatása stb.); - adjon megfelelő időt és segítséget a tanulóknak a helyzet megértésére és az orientálódásra. A kommunikáció A gyógypedagógus folyamatossága - forduljon a tanulók felé újra és újra minél több kommunikációs csatorna kihasználásával (szólítsa meg őket, beszéljen hozzájuk, kérdezzen tőlük, énekeljen nekik, vegye kézbe őket stb.); - fejezze ki önmagát, saját érzéseit és gondolatait, és erősítse meg a tanulókban azt az érzést, hogy érdemes kommunikálniuk és kifejezniük magukat; - minden megnyilvánulásnak tulajdonítson értelmet, és adekvát módon feleljen ezekre; - a kommunikáció folytonosságát igyekezzen biztosítani oly módon is, hogy tapasztalatait rendszeresen megosztja a gyermekekkel foglalkozó többi személlyel, így a szülőkkel is. Ezzel teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a tanulók kommunikációs jelzései valóban integrálódhassanak mindennapjaikba, a kommunikáció fejlesztésének eredményeként ne csak napjaik egy-két órája, hanem egész életük lehetőséget kínáljon számukra gondolataik közlésére vagy környezetük jelzéseinek megértésére. 3. A tanulók szükségleteinek kommunikációval (hangdialógussal, beszéddel, jelekkel, tárgyakkal, gesztusokkal, testkontaktussal) kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése (fejlesztő gondozás) Az alapszükségletek kielégítése
A mindennapos tevékenységek: - személyi higiéné (fürdés, zuhanyozás, mosakodás, hajápolás, száj-, láb- és körömápolás), - öltözés, vetkőzés, levegőztetés, - táplálkozás (etetés, evés, itatás, ivás),
292
- ürítés biztosítása, támogatása, alkalmai pedagógiai jelentőséggel bírnak, és az oktatás szerves részét képezik. Az alapvető fizikai szükségletek kielégítése során a gyógypedagógus és munkatársai személyi segítőként (semmiképpen sem szülőként) legyenek jelen, és adjanak lehetőséget arra, hogy a tanulók alapvető, egyidejű tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és a másik emberrel való kommunikatív együttlétről. A fejlesztő gondozás Az alapvető biológiai szükségletek kielégítése során a gyógypedagógus és a személyi asszisztens kiszélesítheti a gyermekek élményhorizontját, segíthet stabilizálni szociális kapcsolataikat, és színteret adhat a szituációhoz kötött tevékenységtanulásnak, gyakorlásnak. A fejlesztő gondozás során alakul ki az érzelmi kötődés, az elemi szociális kapcsolatok, a kommunikáció és az én, a személyes identitás első körvonalai. Az alapvető szükségletek kielégítésének alkalmaiban mindig kommunikációval kell kísérni a cselekvést, a folyamatot komplex egyénre szabott -, totális kommunikációs jelzésekkel kísérve a szokások kialakítására kell törekedni. A rituálék és szokások segítik a tanulókat a szituáció felismerésében, mely az adekvát együttműködés feltétele. Minden apró kommunikációs jelzést észre kell venni, melyek a tanulók aktuális szükségleteire utalhatnak. 4. Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása Kapcsolatfelvétel és üdvözlés
Mindennapos rutinhelyzetek egyezményes kifejezése A kommunikációs alapszabályok elsajátításának elősegítése
Az önálló döntéshozatal előkészítése
A gyógypedagógus - alakítson ki stabil szemkontaktust a tanulókkal. Amennyiben a tanulók vizuális információ-felvétele organikus és/vagy funkcionális okból akadályozott, a kapcsolatfelvétel egyéb, kölcsönösen működőképes módjának kidolgozása szükséges, mely a tanulók számára érzékelhetővé teszi nyitottságát és készségét közléseik fogadására. Készítse elő az ehhez szükséges testhelyzet felvételét, és kommunikációjával közvetítse a tanulóknak, hogy mindig kész közléseiket és megnyilvánulásaikat figyelemmel kísérni, - egyénre szabott módon alakítsa ki a tanulók számára érthető üdvözlés és köszönés formáit, amelyet a tanulók is használni tudnak, és amelyet mások is alkalmazhatnak. Egyes szituációkra egyezményes, minden esetben azonos - a tanulók számára érthető, de lehetőleg minél szélesebb körben ismert - jelzések, szimbólumok használata, amelyek a tanuló számára minden esetben felismerhetővé teszik e helyzeteket. A figyelem felkeltésének és megtartásának képessége, a kommunikációs szerepek megértése, a kommunikációs funkciók értelmezése, a közös figyelem kialakítása, a kivárás képessége mind alapjai a működőképes interakciónak. A gyógypedagógus teremtsen minél több lehetőséget a tanulóknak arra, hogy a kommunikáció alapvető szabályrendszerét megismerjék, és ezeket alkalmazni is tudják. A gyógypedagógus - biztosítson lehetőséget, hogy a tanulók akár szóban, akár bármely más kommunikációs eszközzel igent és nemet mondjanak, kifejezzék elutasításukat egy helyzettel, személlyel vagy tárggyal kapcsolatban. Különös jelentősége van a visszautasítás szociálisan elfogadható módjai megtanításának, - teremtsen választási helyzeteket, amelyben a tanulók megérthetik, hogy szükségleteik kielégítésére két vagy több módon
293
is lehetőség nyílik. Ennek az a jelentősége, hogy minden tanuló megtapasztalhatja a környezete feletti kontrollt. A tanuló azon élménye és tapasztalata, hogy képes a kívánsága szerint befolyásolni a környezete történéseit, a legerőteljesebb motiváló eszköz. Az alternatívák közötti választásra bármely, a tanuló által alkalmazott kifejezési forma - mozdulat, ránézés, hangadás stb. alkalmas lehet. 5. A nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése A nyelvi eszközök folyamatos alkalmazása
A gyógypedagógus - a nevelési-oktatási helyzeteket beszéddel vagy énekkel kísérje, a tárgyakat, eseményeket és személyeket nevezze meg, szem előtt tartva a „mindig ugyanazt, mindig ugyanúgy” szabályát. Ezzel előkészítheti, hogy a nyelvi közlések a későbbiekben a konkrét helyzetekről leválva is értelmezhetők legyenek. Így fokozatosan lehetővé válik a tanulók számára a világ jelenségeinek fogalmi szintű megértése, - figyeljen arra, hogy a nyelvet kísérő metakommunikatív és paranyelvi mozzanatok (hangsúly, hanglejtés, dallam, ritmus) emocionális tartalmakat közvetítenek, és hitelesítik - vagy éppen cáfolják - a beszéd tartalmát. Amennyiben van olyan tanuló a csoportban, aki esetében az auditív információ felvétele nehezített, a pedagógus a nevelési-oktatási helyzeteket a tanuló számára érzékelhető gesztusnyelvvel vagy egyéb alternatív kommunikációs formában kísérje. Az emocionális tartalmak közlésére ebben az esetben is fektessen hangsúlyt. A beszédet ebben az esetben se hagyja el, mert azzal egyrészt lehetőséget teremthet, hogy a tanuló az auditív információk feldolgozása terén fejlődjön, másrészt a tanuló izoláltsága csökkenhet, mivel környezete számára is érthetővé válik kommunikációjának tartalma. A gyógypedagógus A gyógypedagógus önkifejezése - fejezze ki saját véleményét („Én szeretnék ezzel a labdával játszani. És te?”), ezzel minden egyes tanulót ösztönözzön kommunikációra, - és tegye lehetővé, hogy a tanuló reagáljon, kifejezze saját attitűdjét, tiltakozását vagy beleegyezését, - az önkifejezéssel és a tanulók kommunikációjának motiválásával teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek saját cselekvéseiket egyre inkább a beszélt nyelv kontextusában ismerjék fel. 6. Alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása Kommunikációs eszköztár kiválasztása
Konkrét helyzethez kötődő eszközök alkalmazása
Elvont kommunikációra alkalmas eszköztárak alkalmazása
Figyelembe véve a tanuló mozgásállapotát, érzékszerveinek működését, kognitív képességeit, motiválhatóságát, kommunikációs igényét és szintjét, a gyógypedagógus válassza ki a tanuló számára legmegfelelőbb kommunikációs eszköztárat. A tárgyak, képek, testjelek, gesztusok vagy hangok beillesztése a nevelési és oktatási folyamatba lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a mindennapos helyzetekben, a konkrét szituációhoz kötötten de azoktól egyre függetlenebbé válva - kifejezzék szükségleteiket, és hatást gyakoroljanak környezetükre. A magasabb absztrakciós képességet igénylő kommunikációs eszközök (például kép- és jelképrendszerek, gesztusnyelv, jelnyelv) alkalmazása elsősorban azoknál a nem súlyosan értelmi fogyatékos tanulóknál eredményes, akik súlyos beszédzavaruk miatt nem képesek magukat beszéddel kifejezni. Ezek az eszközök lehetővé
294
teszik számukra, hogy nyelvtanilag összetett, absztrakt mondatokat alkossanak, amelyek jelentése független lehet a konkrét szituációtól, illetve, hogy kifejezzék magukat, kommunikáljanak környezetükkel, és - ha képességeik lehetővé teszik - a későbbiekben elsajátítsák az írott nyelvet, illetve annak elemeit. 7. A tanulók egymás közti kommunikációjának ösztönzése: egymás üdvözlése, közösen végzett feladatok és játékok alkalmazása, a csoportos foglalkozások során a tanulók cselekvéseinek egymás számára is értelmezhetővé és hozzáférhetővé tétele, a társakkal való test-, szemkontaktus formáinak megtapasztaltatása Csoportos foglalkozások
Az intézményi rehabilitációs pedagógiai programba épített csoportos foglalkozások (például reggeli kör, közös étkezések, közös fejlesztő foglalkozások) és közös aktivitások (adott témáról való beszélgetés, közös éneklés stb.) lehetőséget teremtenek a közösség kialakulására. Az egymásra figyelés A gyógypedagógus ösztönözze, hogy egymást megismerjék, ösztönzése egymás nevét tanulják meg. Serkentse őket, hogy figyeljenek mások cselekvéseire, és hívja fel az egyes tanulók figyelmét arra, hogy a többiek mit és hogyan csinálnak az osztályban. A tanulók közti A gyógypedagógus egymás felé is közvetítse a tanulók közvetlen megnyilvánulásait, a többi tanuló számára is kommentálja kommunikáció közléseiket, tegye lehetővé, hogy a tanulók egymással is támogatása kapcsolatba kerüljenek. 8. A tágabb - idegen - környezetben való kommunikáció megtanulása, a nagyobb önállóság és a szélesebb kulturális közösség életében való aktív részvétel lehetőségének megteremtése A tágabb világra vonatkozó tartalmak közvetítése Iskolán kívüli foglalkozások szervezése
Integrált programok szervezése
Az iskola tegye lehetővé, hogy az oktatásban a tágabb világra vonatkozó tartalmak (természeti jelenségek, társadalmi jelenségek) is megismerhetők legyenek. Az iskolán kívüli foglalkozások, kirándulások, más iskolák tanulóival való találkozás, közösségi tanulási és játéklehetőségek felajánlásával a gyógypedagógus teremtsen lehetőséget a tanulóknak, hogy minél szélesebb körű tapasztalatokat szerezzenek az emberi, kulturális és természeti világról. Integrált programok szervezésével az iskola biztosítsa a tanulók számára azokat a tapasztalatokat, amelyek a tágabb világ és a társadalom megismerését szolgálják, és lehetőséget teremtenek a megtanult kommunikációs formák új helyzetekben való kipróbálására és gyakorlására.
Mozgásnevelés A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók többsége túlnyomó részben a központi idegrendszeri (agyi) sérülés domináns jelenlétéből fakadóan - súlyos fokban mozgáskorlátozott. E területen a nevelés, oktatás, fejlesztés célja a tanuló testsémája kialakulásának elősegítése, a mozgásszervrendszer optimális működésének biztosítása, a károsodott tartási és mozgási funkciók korrekciója, kompenzációja, az állapotromlás megelőzése, és a mindennapos tevékenységek, valamint a tanulás, játékés munkatevékenységek motoros feltételeinek kialakítása. Ebből eredően a fejlesztő iskolai oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők. 1. A szenzomotoros depriváció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása célzott ingerléssel, passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált mozgások kiváltásával; az önindította mozgások ösztönzésével, a célirányos, akaratlagos mozgások optimális feltételeinek megteremtése érdekében a testkép, testséma kialakítása és fejlesztése
295
A saját test megélése és a testséma kialakítása
A saját test megélésének és a testséma kialakításának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni
- a test érzékelését mozgás közben, nyugalmi állapotban, a lazítás és feszítés állapotaiban, - a test térbeli helyzetének érzékelését különböző testhelyzetek felvételével és ezek megváltoztatásával, - az egyes testrészek differenciált érzékelését különböző szomatikus és vibratorikus ingerek biztosításával, - a rendelkezésre álló térben, annak eszközeit kihasználva a saját testnek az emberekhez és a dolgokhoz viszonyított helyzetének a térben való érzékeltetését, - a test pozitív megélését és a mozgás fejlődését az alapvető szükségletek kielégítése során - a fejlesztő gondozás módszerét is alkalmazva. A tér és a téri A tér és a téri viszonylatok megélésének és tudatosításának viszonylatok megélése elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tanulók aktív és és tudatosítása passzív módon is megtapasztalhassák a különféle téri viszonylatokat. Az önálló mozgásaktivitásra képes tanulók mozgásra ösztönözésével (gurulások, csúszások, forgások stb.) a gyógypedagógus segítse őket abban, hogy saját mozgásukról szenzoros visszajelzést kapjanak. A súlyosan mozgáskorlátozott tanulóknak is biztosítani kell a mozgás lehetőségét: rendszeres időközönként gondoskodni kell helyzetük megváltoztatásáról annak figyelembevételével, hogy ennek során megtapasztalhassák a mozgás élményét és a téri viszonyok alapformáit (közel-távol, alul-felül stb.). Testi kommunikáció A saját test érzékelésének közvetlen testi kontaktuson, testi alkalmazása kommunikáción keresztül (légzés, érintés, masszázs stb.) történő érzékelésének lehetővé tétele. Aktivitás felkeltése, A szomatikus, vesztibuláris, vibratorikus, akusztikus, vizuális, taktilis motoros válaszadás és haptikus ingerek biztosítása során az aktív motoros válaszadásra ösztönzése történő ösztönzés, kihasználva a tanulók mozgásos reakcióit az aktivitás kialakulásához és fejlődésének támogatásához. 2. Pozicionálás, testhelyzet-korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzet megszüntetése, a kóros mozgásminták gátlása, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása Helyes testhelyzetek felvétele
A helyes testhelyzetek (fekvés, ülés) kialakítása és alkalmazása - az általános testi funkciók (pl. légzés, emésztés stb.) javítása, - a következményes tünetek (pl. decubitus, kontraktúrák, deformitások stb.) megelőzése, - a mindennapos (önkiszolgálási) tevékenységek lehető legönállóbb kivitelezése (vizelet- és székletürítés, tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés stb.), - légzés, hangadás, tekintet, mimika, gesztusok, mutatás valamely végtaggal stb. optimális pozíciójának megtalálása és gyakoroltatása a kommunikáció motoros feltételeinek javítása érdekében. A tanulók szükségleteinek megfelelően a pozicionálás (fekvő, ülő és álló testhelyzetek váltakoztatásának) lehetővé tétele különböző segédeszközök alkalmazásával.
Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása 3. A mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával (a fej kontrolltól a felállásig)
Fej- és törzskontroll, A fej- és törzskontroll kialakulásának segítése az érintett testtájak testhelyzetek ingerlésével, az izomzat erősítésével, a szükséges mozgáselemek kialakítása, megtartása facilitálásával, a kóros mozgásminták gátlásával. A statikus testhelyzetek minél önállóbb megtartásának segítése
296
segédeszközzel vagy anélkül (hason, háton és oldalfekvés, ülés különböző eszközökön, állás segédeszközzel vagy anélkül). Helyzet- és A helyzet- és helyváltoztató mozgások kialakításának előkészítése, helyváltoztatás segítése a szenzomotoros ingerlés eljárásainak felhasználásával, a motoros aktivitás fokozásával. A helyzetváltoztató mozgások kialakítása és fejlesztése a fordulás, a végtagok emelése, a fej- és törzskontroll facilitálásával. 4. A kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése A manipuláció A helyes testhelyzetek kialakításának segítése, megteremtése a fejlesztéséhez kézhasználat feltételeinek megteremtése, a manipuláció fejlesztése szükséges előfeltételek érdekében. A végtagok átmozgatása, kilazítása a kézhasználat feltételeinek megteremtése érdekében. A kézfelület A taktilis, vibratorikus, vizuális ingerlés alkalmazásával a kéz érzékelésészlelésének érzékelésének, észlelésének elősegítése annak testsémába való fejlesztése stabil beépülése és a kézhasználat kialakítása érdekében. Koordináció fejlesztése A szem-kéz, száj-kéz és két kéz koordinációjának kialakítása és fejlesztése a különböző testhelyzetekben. Kézhasználat Az elsajátított kézfunkció beépítése a mindennapos gyakorlása szituációhoz tevékenységekbe, célzottan fejlesztve az önellátást és önkiszolgálást kötötten a tanult mozgások tudatos felhasználásával: - a kézhasználat gyakorlása a tanulók számára „értelmes” és jelentőséggel bíró tevékenységek során, - a kézhasználat gyakorlása a kommunikációs funkciók javítása érdekében, - a kézhasználat, manipuláció lehetőségeinek kihasználása az irányított játék-, tanulási, kreatív és munkatevékenységek során. - a rehabilitációs foglalkoztató (ergo-) terápia elemeinek beépítése a kézhasználat, a manipuláció fejlesztésébe. Segédeszközök A kézhasználat és a manipuláció javítása érdekében a tanulók szükségleteinek megfelelően gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása. 5. A kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése Pozicionálás
A megfelelő (megfelelően ellazított) testhelyzetek kialakítása a kommunikációs funkciók gyakorlásához. Mozgásgyakorlatok A gyógypedagógus az alkalmazott (alkalmazható) kommunikációs végzése a csatornától és/vagy eszköztől függően a foglalkozások során kommunikáció - segítse elő a mutatásra alkalmas testrész [fej, felső végtag(ok), kialakítása érdekében alsó végtag(ok)] célirányos mozgásainak kialakítását és gyakoroltatását, és - javítsa a beszédszervek funkcióit (légzőgyakorlatok, fonáció, szájmotórium funkcióinak fejlesztése orális ingerléssel, masszázzsal, evésterápiával stb.). A dologi, az emberi és a természeti világjelenségeinek megértése. Az érzékelésészlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók dologi világhoz való viszonya a fejlesztő iskolai nevelésoktatás kezdetén sok esetben szinte csak a táplálékfelvétellel, a testápolással és az öltöztetéssel kapcsolatos passzív élményekben merül ki. Kezdetben ez jelenti a világot, melyben otthon érzik magukat, amelyet észlelni képesek és uralni tudnak. Az ebből eredő, kényszerű befelé figyelésük megakadályozza őket abban, hogy felfedezzék a világot. Ezért a fejlesztés feladata az érzékelhető és észlelhető világ megnyitása, a dologi és emberi világ rendjének felfedeztetése és a valóság-megismerés tágítása a magasabb rendű kognitív folyamatok bekapcsolásával. Ebből eredően az oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők. 1. A valóság megragadásának segítése, a szenzomotoros funkciók fejlesztése
297
a) A külvilág felé való fordulás és a dologi világ megélésének elősegítése Az első feladat, hogy egy elszigetelt világból a közös világba segítse eljutni a tanulót, majd olyan új tapasztalatok megszerzését tegye lehetővé számára, melyek a kifelé fordulásra ösztönzik. Közös irányultság egy közös világra
Ösztönzés az aktivitásra, a külvilág aktív felfedezésére
A szenzoros funkciók fejlesztése
Cél a kifelé fordulás, a tanuló figyelmének a közös világra való irányítása. Olyan élmények biztosítása, amelyek felkeltik érdeklődését, és amelyekre pozitív módon reagálhat. Ez tanulónként más és más módon valósulhat meg, a meglévő képességtől függően változhatnak az előnyben részesített ingerek és tevékenységek. A gyermekek önmagukat általában a környezet aktív explorálása során tevékenységük és észlelésük forrásaként élik meg, azonban a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében a világ megélése és alakítása a motoros akadályozottságból eredően részben eltérő feltételek között zajlik. Az aktivitásra ösztönző környezet kialakítása figyelemfelkeltő és könnyen mozdítható, működésbe hozható eszközök használatával valósítható meg. Különböző eszközök és anyagok segítségével szociális interakcióba ágyazottan - a figyelem felkeltésére, újra és újra a világ felé fordulásra és annak aktív megtapasztalására ösztönöző ingerek biztosítása szükséges. Alkalmazni kell a mozgásnevelés során kialakított testhelyzeteket, a fejkontrollt és a manipulációt elősegítő segédeszközöket. Szükséges minden érzékelési - vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus, proprioceptív, olfaktórikus és az ízleléssel összefüggő terület fejlesztése a következő szinteken: figyelem, érzékelés, észlelés, differenciálás, emlékezet, szerialitás. A szenzoros funkciók fejlesztése történhet - a bazális stimuláció vagy más, a tanuló szükségleteinek megfelelő módszer és eszköz alkalmazásával, - cselekvésbe ágyazottan, felhasználva a mindennapi tevékenységek adta alkalmakat (például a szaglás és az ízérzékelés fejlesztése, az ízekre való figyelés, a különböző ízek, szagok, illatok megkülönböztetése, az ezekre való visszaemlékezés természetes helyzetben, étkezés és evésterápia során is). A gyógypedagógus - használja ki az alapvető szükségletek kielégítésének alkalmait a tanulók testérzékelésének fejlesztéséhez, - biztosítson különféle akusztikus ingereket a zeneterápia eszköztárának alkalmazásával. Az érdekes, különleges akusztikus ingerekre - kutyaugatás, fűrész hangja, csörömpölés stb. - külön fel kell hívni a tanulók figyelmét, ösztönözni kell őket a hangingerre való figyelésre, differenciálásra s az előzőekkel való összehasonlításra, - tegye lehetővé figyelemfelkeltő és személyre szóló, egyszerű vagy éppen összetett vizuális ingerek észlelését. Helyezzen fényes, csillogó, élénk, színes, mozgó vagy éles kontrasztos tárgyakat a gyermek látóterébe. A látásnevelés eszközei (színes lámpák, mozgó fények, fényorgona stb.) is használhatók a vizuális észlelés fejlesztésére. A taktilis érzékelés a bazális terápia eszközeivel, cselekvésbe ágyazottan minden manipuláció során fejlesztendő (a tanulók figyelmének felhívása a tapintott anyag minőségére, felületére, hőmérsékletére). Ösztönözni kell őket arra, hogy a tapasztaltakat eddigi emlékeikkel összehasonlítsák). A proprioceptív és a kinesztetikus észlelés témakörét a mozgásnevelés tartalmazza, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a saját test helyzetének és mozdulatainak érzékelése és érzékeltetése a mindennapi tevékenységek során is folyamatosan
298
megtörténhet (öltözködés, tisztálkodás stb.). A tanulók kapjanak verbális és vizuális megerősítést is saját testük helyzetéről, mozdulataikról. (Érdemes például nagy tükröket használni az öltözőés tisztálkodó helyiségekben, valamint a tornaszobában.) b) Az önindította mozgás elősegítése és annak következményei A gondolkodás későbbi műveletei az érzékszervi és a mozgásos struktúrák összekapcsolódásából erednek. Az észlelés és a mozgások koordinációjában a tanulás fontos szerepet játszik. Ehhez a tanuláshoz elengedhetetlen az önindított mozgások minél gyakoribb kivitelezése. Ezáltal a tanulók önmagukat a cselekvés végrehajtójaként ismerik fel, és szándékosan kezdenek cselekedni. A szenzoros és a motoros működések összekapcsolása
A tér felfedezésének elősegítése
Az idő strukturálásának elősegítése
A cél az érzékelés és a mozgás (például a látás, a nyúlás és fogás, a hang irányába fordulás vagy a hangforrás keresése) összerendeződésének elősegítése. - A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknál az önindított mozgás gyakran nehezen kivitelezhető. Ezért a teret, eszközöket a tanuló adottságaihoz kell adaptálni, különös tekintettel arra, hogy a manipulálható tárgyaik legyenek számukra elérhető közelségben, vagy biztosítva legyen a tanuló számára a helyváltoztatás lehetősége. A manipulációt, fejkontrollt segítő testtartás és a segédeszközök használata - a tanulók szabadon történő közlekedése a csoportban - legyen természetes. - A segítés szükség szerint irányulhat a figyelemfelhívó inger felé történő fordulásra, az ingerkibocsátó tárgy megérintésére, megtapogatására, az azzal folytatott manipulációs tevékenységre, a mozdulat helyes kivitelezésére, elegendő időt hagyva a mozgásos tapasztalatszerzésre s a tapasztaltak feldolgozására, beépítésére. Míg az állandó befelé figyelés egyben a tér mellőzését jelentette, a cselekvéssel, a térben való manipulálással, mozgással kezdetét veszi a téri irányok és térbeli viszonyok megismerése. Feladat a minél többrétű térbeli tapasztalat megszerzésének biztosítsa. A testhelyzetek gyakori váltogatása, a különböző vesztibuláris ingerlést adó játékok még az önindított mozgásra nem képes tanulóknak is segítségükre lehetnek, ha minél többször megtapasztalják az alapvető téri viszonyokat, mint a „fent” és a „lent”, az „előre”, a „hátra” és az „oldalra”. A fejlesztés, a térbeli tapasztalatszerzés lehetséges eszközei: - elegendő tér a mozgáshoz, - olyan megmászható, felborítható, gurítható puha tárgyak, amelyekbe bele lehet bújni, alá, mögé lehet mászni, bele lehet dobálni és ki lehet venni belőle dolgokat, - szabadtéri játékok, játszóterek és a természet rendszeresen látogatása. Megfelelő számú segítő személyzettel és személyre szabott adaptációkkal kivitelezhetők a fel- és lemászások, a forgások, gurulások, lengések. A világ felé fordulással az idő strukturálódása is kezdetét veszi. Az örömmel végzett cselekvéseket már lehet várni, s több örömteli cselekvésnek sorozata is lehet. Törekedni kell a napi és heti rendszerességre, az időbeli tájékozódás - mely a kis egységektől halad a nagyobb egységek felé - megkönnyítésére. A napok sorrendje érzékeltethető az egyes napokra jellemző tevékenységek váltakozásával. A gyógypedagógus erősítse meg az időbeli tájékozódást a tanulókkal alkalmazott - egyénre szabott, vizuális vagy taktilis kommunikációs módszer segítségével is. Az aktuális tevékenység jelzéséről fokozatosan térjen át az elmúlt, az aktuális és az elkövetkező tevékenység jelzéséig. Ezután fokozatosan az egész nap
299
tevékenységeit jelző napirendről térjen át a hetirendre. Ha a tanuló képességei lehetővé teszik, ezután vezethető be a havi, majd éves terv, naptár közös áttekintése. Ezt a folyamatot nagymértékben segíti, ha minden napnak, hónapnak egy-egy egyedi eseményét emeli ki a gyógypedagógus, melyet a közösen készített naptárban jelez, a tanuló számára érzékelhető vizuális vagy taktilis módon. Az elmúlt, átélt élmények felelevenítésével - fényképek, képeslapok, videó segítségével - a megismerés határai a múlt felé tágíthatók, míg a tervezett események elővételezésével a jelenből a jövő felé tekinthet ki a tanuló. A természeti világ Az idő strukturálásának legalapvetőbb egységeit a természet megismerése változásai (napszakok, évszakok, állatok, növények és emberek fejlődése, növekedése stb.) adják, ezért a fejlesztő iskolai oktatás biztosítsa annak lehetőségét, hogy a tanulók közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a természeti világ jelenségeiről, és a velük kapcsolatos tevékenységeket maguk is végezhessék (évszakoknak megfelelő játékok, szokások). 2. A szemiotikai funkciók megjelenésének, a valóság ábrázolásának segítése A világot alkotó tárgyak és jelenségek rendszeres és gyakori megtapasztalásával a tanulókban először emlékezeti képek alakulnak ki, majd állandósuló sémák, melyek a képzelet segítségével előkészítik a fogalmak kialakulását. A fogalmak lehetnek a hasonló valóságmozzanatok egész osztályát tükröző konkrét, illetve a kognitív fejlődés magasabb szintjén elvont fogalmak és az ezekkel történő gondolkodási műveletek. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók, különösen, ha az értelmi fogyatékosság súlyos fokban jelen van, rendszerint ezen a konkrét fogalmi szinten tudnak leginkább értelmi műveleteket végezni. Ha erre a szintre eljutottak, utalni tudnak a jelen lévő, a jelen nem lévő, az elmúlt vagy még meg sem történt eseményekre, dolgokra. A valóság ábrázolását mozdulatokkal, szimbolikus játékkal, tárgyakkal, képekkel, taktilis jelzésekkel és verbalitással szükséges elősegíteni. Az utánzás tanítása, utánzásra késztetés
Szimbolikus játékok alkalmazása
A megfelelő mozgásos utánzáshoz rendszeres, önindított mozgásra és utánzásra érdemes mintára van szükség. Az utánzás ismételgetéssel kezdődik. A gyógypedagógus végezzen olyan gesztusokat, mozdulatokat, amelyeket a tanuló - még bizonyos idő elteltével is - maga is végre tud hajtani. Kezdetben a gyógypedagógus is utánozhatja a tanulót, ezzel könnyebben előhívhatja és megértetheti az utánzást. Alkalmazni kell azokat a mozgásnevelés során kialakított testhelyzeteket, amelyekben a gyermek szabadon tud mozogni. A fejkontroll kivitelezése és a szemkontaktus felvétele esetleg segédeszközök használatát is igényli. A közös éneklés, a reggeli kör alkalmával sok lehetőség nyílik mozdulatokkal kísért mondókák tanulására. A mozdulatok mindig a már ismert, gyakran végzett cselekvésekre utaljanak. A funkcionális (sokszor sztereotip) játékhasználatból a gyógypedagógus segítse a játéktárgyak beépítését egy szerepszituációba (például a korábban csak ide-oda tologatott autó építőanyagot, vagy ennivalót szállítson). Alkalmat kell teremteni arra, hogy a tanulók a különböző mozdulatokkal, hangokkal, tárgyakkal jelölhessék és lejátszhassák a képzeletükben, emlékeikben élő valóságot, a szimbolikus játékon keresztül feldolgozhassák feszültségeiket is. A szerepjáték (babázás, fodrász játék, főzőcskézés, boltos játék) így fontos része lesz a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatásának. Nem kell mindig ragaszkodni az élethű játéktárgyakhoz: a „mondjuk,
300
hogy ez a...” fordulat fokozatos bevezetésével, az egyre sablonosabb, a valóságostól eltérő külsejű tárgyak használatával a tanulók előrébb juthatnak az elvonatkoztatásban. A rajzolás elősegítése, A rajzolás mint funkció kialakításához szükség van egyéni a rajz fejlesztő hatása segítségnyújtásra (pozicionálás, adaptált segédeszközök stb.). A rajzolás lehet egyszerűen egy örömszerző tevékenység, magasabb szinten nem tudatos önkifejezési forma, kommunikációs eszköz. „Nyomot hagyni a papíron” egyéb eszközökkel is lehetséges. Figurás nyomdával pl. egész események megjeleníthetőek. Ha egy tanuló már legalább két dolog közül tud választani, a nyomda önálló kiválasztása után a papíron az általa megjelölt helyre segített mozdulatokkal nyomdázhat. A formarészletek színeinek variálásával egyedivé, sajátjává teheti munkáit. Az önálló mozgásra képes gyermekek kapjanak lehetőséget az önálló rajzolásra. A ceruzát foghatják kézben, szájban, lábujjak között, de felszerelhető a csuklóra, fejpálcára vagy egyéb segédeszközökre, amelyeknek már kismértékű elmozdításával is önállóan tud alkotni a gyermek. Becsüljük meg ezt az alkotást, díszítsük vele a csoportszobát vagy az iskolát. Azokkal a tanulókkal, akiknél a vizuális információfelvétel akadályozott, tárgyakból, tárgyrészletekből készíthetőek képek, melyek a számukra lényeges taktilis információfelvételt segítik, fejlesztik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknál a verbális A verbális - vagy kifejezések helyett sok esetben alternatív kommunikációs formákra alternatív és van szükség, mely minden esetben a tanuló egyéni adottságaitól augmentatív eszközökkel segített - függően alakítandó ki. A jelek, szimbólumok, ábrák megértésének tanítása egyúttal az absztrakciót és a gondolkodást segíti. önkifejezés A kommunikációs forma építőköveinek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy azokkal a tanuló saját világát leírhassa, gondolatait megjeleníthesse, s környezete felől érdeklődhessen. A tanulók egyéni adottságaitól függ, hogy a számukra választott kommunikációs rendszer mekkora nyelvi egységeket tartalmaz. E nyelvi egységek a fejlesztés során tudatosan bővíthetőek. 3. Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése Átmenet a ténylegesen elvégzett cselekvés és a csak fejben végzett értelmi műveletek szintje között. A tanulók ezen a szinten már képesek eligazodni az általuk ismert helyeken, eltalálnak az épület egyik pontjából a másikba, de nem képesek lerajzolni vagy más úton visszaadni, hogyan is találnak el oda. Emlékeik még mozgásosak, a reprezentáció új síkján még nem képesek rekonstruálni, amit a cselekvés síkján már megszereztek. Ha az önálló helyváltoztatás nehezített, a téri megismerés elhúzódik, s a téri reprezentáció megjelenése is sokáig várat magára vagy teljesen el is maradhat. Ebben a szakaszban a fejlesztő iskolai oktatás feladatai a következők: A téri megismerés interiorizálásának elősegítése
A több szempontú gondolkodás elősegítése
A téri megismerés segítése személyre szabott segítség biztosításával. A bejárt, megismert teret jelölhetővé, lejátszhatóvá kell tenni. Kis lépésekben haladva, például a „hol van?” „merre találom?” „hová rajzoljam?” kérdések tudatosításával és sikeres megválaszolásának elősegítésével. A térben történt változások felfedezését, megértését segíti a tér ábrázolása makettekkel, terepasztallal, rajzokkal, mozgásos feladatokkal. E szakasz kezdetére jellemző, hogy a tanulók még nem képesek egyszerre több szempontot figyelembe venni, egyszerre csak egy kiválasztott szempont szerint értékelik a jelenségeket. A fejlesztés feladata annak kialakítása, hogy a tanulók egyszerre több
301
szempontot is figyelembe és számba tudjanak venni. A fejlesztés célja a térre, időre, mennyiségre, távolságra, magasságra stb. vonatkozó decentráció, az egyéni helyzettől független gondolkodás kialakulásának segítése (például annak belátása, hogy az asztal előttem van, de másnak balra esik), a relációkat képviselő jelek és viszonyfogalmak megismertetése, használata. A közös játék alkalmas arra, hogy a játéktevékenységek során az eltérő szempontok, a többi tanuló perspektívája felismerhető, belátható legyen, és a tanuló megértse, hogy más szemszögből másképpen mutatkozhat meg ugyanaz a dolog. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása A decentráció elősegítése
A halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatásának a cselekvéses tanulás az alapja, de a meglassúbbodott vagy zavart motorium miatt számolni kell az érés esetleges időbeli elhúzódásával. Ebben a szakaszban a tanulók fokozatosan megtapasztalják az anyag és a súly állandóságát, és ismereteket szereznek a tömeg fogalmáról. A gondolkodás fejlődésével mód nyílik a téri viszonylatok absztrakt megismerésére is. Kialakulnak azok a minőségi műveletek, melyek a teret strukturálják: térbeli, egymást követő sorrend és szakaszok vagy távolságok elkülönítése; a hosszúság, a felszín stb. megmaradása. Összekapcsolódnak az időrendi összefüggések (előtt, után) a tartam összefüggéseivel (rövid vagy hosszú ideig). Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozzák a tárgyakat és a fogalmakat, és több szempontból is képesek csoportosítani azokat. A számfogalom és a matematikai gondolkodás kialakulásában jelentős szerepet játszanak az absztrakt műveletek. Ha a tanulók képesek ennek elsajátítására, akkor e terület fejlesztésénél irányadónak lehet tekinteni a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. A formális gondolkodás szakaszába jutott tanuló képes olyan elvonatkoztatásra és általánosításra, amelynek nincs szükségszerű kapcsolata a valósággal vagy a tanuló saját elgondolásával. Súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek között általában kevesen jutnak el ebbe a szakaszba. Az ő esetükben az egyén számára legmegfelelőbb fejlesztés érdekében a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat kell irányadónak tekinteni, és a megfelelő gyógypedagógiai intézményben történő iskoláztatásukat kell kezdeményezni. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a műalkotások hozzáférhetővé tétele és azok önálló létrehozása, illetve az ehhez kapcsolódó feladatok a fejlesztő iskolai oktatás integráns részét képezik. A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása lehetővé teszi a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtja számukra. Fontos, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit a világnak. Ebből eredően a fejlesztő iskolai oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők. 1. Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése Elemi esztétikai élmények
Az elemi esztétikai élmények rendszeres megtapasztalásának segítése a fények, hangok, hangdialógusok, zeneművek közvetítése, megmutatása által, a mozgás (a tánc elemeinek beépítése) hozzáférhetővé tételével.
302
Célja: - a tanulókat segítse abban, hogy saját testükön és a másik emberrel való együttlétben - a légzés, a szívverés, a beszédritmus, a mozdulatok, az egész test egyes mozgásainak ritmusos ismétlődése, a hangdialógusok, énekek, mondókák, illetve ezek összekapcsolódása során - ritmust ismerjenek fel; - a műalkotásokkal vagy annak elemi formáival való találkozás során a tanulók számára lehetővé tegye a felfedezés, a rácsodálkozás örömének, az újdonság élményének megtapasztalását, a műalkotásokhoz kapcsolódó érzelmek (boldogság, szomorúság, meglepődés stb.) átélését; - segítse az új tapasztalatok összevetését, ezek egymás közötti kapcsolatainak, eltérő jellegének felismerését, használja ki az egyes művészeti tevékenységek több érzékszervre hatást gyakorló jellegét (például a zene akusztikus és vibratorikus modalitásainak összefüggéseit, a zene mint hallható, tapintható - akár számítógép segítségével - látható tulajdonságait); - a foglalkozások kezdetének vagy végének, valamely cselekvéssor megkezdésének, tevékenységek zenei aláfestésének alkalmazásával az esztétikai elemek - akár rituálészerűen végzett - nevelési helyzetekbe illesztésével lehetővé tenni a tanulók számára egyes zenei motívumok, képek, mondókák ismétlődő felismerését. Minden tanulónál törekedni kell annak felmérésére, hogy melyek azok az élményforrások, melyek később beépíthetők szabadidős tevékenységének tartalmas eltöltésébe, és mely élményekből kiindulva lehet segíteni a tanulót a szabadidős tevékenységek kiválasztásában, a pihenésben, relaxálásban. A tevékenységekről A gyógypedagógus felerősített szenzoros - a szenzoros visszajelzések segítése, utánzása, a különböző visszajelzések adása érzékelési modalitások összekapcsolása által segítse a tanulókat saját cselekvéseik érzékelésében, észlelésében, az egyes aktivitások felerősítésének; - tegye lehetővé, hogy a tanulók a zenehallgatás során, a zene ritmusát követve mozoghassanak, táncolhassanak: testüket ritmusra mozgassák, azon doboljanak; alkalmazzon erre a célra kialakított hangszereket vagy használati tárgyakat, természetes anyagokat. A tevékenységek során a tanulók minél több alkalommal kapjanak lehetőséget a választásra annak érdekében, hogy egyre tudatosabban vegyenek részt a foglalkozásokon, majd azok egyes elemei beépüljenek a szabadidős tevékenységbe vagy az önálló játékba is. 2. Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása Művészi tevékenységek hozzáférhetővé tétele
A gyógypedagógus ösztönözze a tanulókat önálló vagy közösen végzett cselekvésre, tegye lehetővé számukra, hogy elemi művészeti tevékenységeket végezzenek, vagy ezekben részt vegyenek; ennek során aktívan kipróbálhassák az alkotás, a kreatív tevékenykedés élményét, és megtapasztalhassák, hogy befolyással vannak a dologi és emberi világra. A fejlesztő iskolai oktatás - tegye lehetővé zenei élmények megélését a zeneművek meghallgatása, az önálló vagy közös zenélés során: speciálisan kialakított hangszerekkel, közös, táncos improvizációval, énekléssel, a zenéhez kapcsolódó élmények és érzelmek megbeszélésével; - a tanuló befogadóképességének megfelelően tegye lehetővé az irodalmi alkotások (ritmus, hanglejtés, hangulat, mondókák, versek, mesék, rövid történetek) megismerését, a megismert alkotásokkal
303
kapcsolatos érzelmek, események, személyek helyzetének, dilemmáinak megismerését és átélését; - nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók - amennyiben képességeik ezt lehetővé teszik - elsajátítsák a kézműves technikák alapvető fogásait; - tegye lehetővé, hogy a tanulók különböző játékos tevékenységek során (festékkel csöpögtetni, kézzel, lábbal, szájjal képeket rajzolni, színes port húzni, grafitot szétdörzsölni, gyurmát szétnyomni) érzékelhessenek különböző formákat, tér- és színhatásokat, és közreműködhessenek különböző formák, terek (dobozokból házat építeni, sátrat verni stb.) létrehozásában; - használja ki, hogy a közösen kialakított terek lehetőséget nyújtanak számos tapasztalat (szoros, tágas, otthonos, csendes stb.) megélésére; - tegye lehetővé, hogy minél többet kísérletezhessenek a tanulók a különböző anyagokkal, technikákkal önállóan is, a későbbiek során pedig ezek jelenjenek meg, mint önálló szabadidős tevékenységek. A művészeti Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megosszák egymással a kreatív tevékenységek tevékenységek során felmerülő gondolataikat, kifejezhessék a közösségi társaik alkotására vonatkozó érdeklődésüket, véleményüket (a dimenziójának tanuló vagy a gyógypedagógus mutassa be a csoportnak az kiaknázása elkészült művet, a foglalkozás végén közösen nézzék át és beszélgessenek róla stb.). Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a tanulók megélhetik a közösen végzett kreativitás, az együttgondolkodás kihívásait és élményét. A közösen készített műalkotásokon, közösen végzett művészeti tevékenységeken - együtt festett kép, közös zenélés, éneklés, csoportos meseszövés stb. - keresztül a tanulók megtapasztalják az együttalkotás közösségi jellegét és azt, hogy az így létrehozott alkotás különbözik az egy ember által létrehozott műtől. A közös mesehallgatás és történetszövés - akár külső szakember bevonásával - a dramatikus játékok eszköztárának, a drámapedagógia elemeinek beépítésére ad alkalmat. A közös mesélés, meseszövés örömforrás, szabad alkotás, amely közelebb viszi a tanulókat saját élettörténetük megértéséhez, feldolgozásához, és lehetőséget teremt rá, hogy önmagukat egy közösség történetének szereplőjeként, döntések meghozójaként tapasztalják meg. A tágabb kulturális Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a művészeti és esztétikai mások által létrehozott - akár egyetemes jelentőségű, akár a magyar világ hozzáférhetővé és az európai kultúrát meghatározó - műalkotásokról, valamint részt tétele vegyenek a helyi közösség életében jelentőséggel bíró kulturális eseményeken. A helyi nevezetességek és rendezvények (múzeum, koncert, természeti értékek stb.) meglátogatása lehetőséget ad a tágabb kulturális világ megismerésére, és egyben az integrált, közösségi programokban való részvétel lehetőségét, illetve az elsajátított kommunikációs készségek gyakorlását is jelenti. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása A személyes érzelmek kifejezése és a másik ember érzelmeinek megértése, a másokkal való együttműködés kialakulásának segítése az iskolai oktatás alapvető - a kommunikáció fejlesztésével szoros összhangban álló - feladatai közé tartozik. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladatot jelenti. A tanulóknak kezdetben lehetővé kell tenni, hogy
304
önmagukat egyedi, autonóm lényként tapasztalják meg, és ilyenként képesek legyenek belépni egy közösségbe, és részt venni annak életében. 1. Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása Az anyáról való leválás A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek és édesanyja kísérése, segítése többnyire szoros együttélésben léteznek, a fejlesztő iskolai oktatásnevelés kezdetén bizonyos esetekben még az „én” és a „nem én” elkülönülése sem megy végbe a gyermekben. Saját magát anyja részeként, anyját önmaga kiterjesztett énjeként ragadhatja meg, fizikai és érzelmi állapotuk gyakran egymás tükörképe. A tanuló közösségbe kerülése az anyáról való leválás kezdeti állomása is lehet, ezért az iskola feladata, hogy figyelembe vegye az ebből a helyzetből fakadó feszültségeket, és minden eszközzel segítse a szülőket és a tanulót. Az emberi viszonyok Az iskolai nevelésnek meg kell adnia azt a biztonságot és kialakításának segítése védettséget, ami felbátoríthatja a gyermeket arra, hogy az általa megélt világtól a dologi világ s az abban élő személyek felé forduljon. A különböző A gyógypedagógus igyekezzen megérteni a tanuló érzelmi reakcióit, élethelyzetekre adott és tanítsa a differenciált érzelmek kifejezését (tetszik - nem tetszik, érzelmi reakciók szeretem - nem szeretem, fájdalom, félelem, büszkeség, gazdagítása szomorúság, lelkesedés, öröm stb.). 2. Az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása Minden megnyilvánulás megválaszolása A tanuló néven szólítása
A gyermekek minden megnyilvánulását énjük kifejeződésének kell tekintetni, és ügyelni kell arra, hogy szubjektív szükségleteik megértésre, felelősségteljesen kielégítésre kerüljenek. A tanulókban a nevükön történő megszólítás tudatosíthatja, hogy az egyes helyzetekben róluk van szó. Törekedni kell annak tudatosítására, hogy társainak, akik körülötte vannak, is van nevük, és közösen tevékenykednek a nap folyamán. A saját testiség A saját testiség lehetővé teszi a másik énjével való találkozást, és ez megélése és az én egyben az én kifejeződésének egyik első formáját adja. A megtapasztalásának gyógypedagógus feladata, hogy a saját test megtapasztalásának segítése sokféle formája útján gondoskodjon az én pozitív megéléséről és megtapasztalásáról. Az én megélése az Az önálló mozgás az én kifejeződése. A súlyosan és halmozottan önindította mozgásban fogyatékos tanulók esetében a mozgás gyakran erősen akadályozott és a passzív mozgatás vagy biztonsági okokból mesterségesen korlátozott. A fejlesztés során keletkező feladata a mozgás ösztönzése, segítése. Minden lehetőséget meg élményekben kell ragadni az önindított mozgás kivitelezésére. A súlyosan mozgáskorlátozott tanulók számára a testmozgást és a helyváltoztatást segítséggel kell biztosítani. Az aktív explorációs Azáltal, hogy a tanulók környezetüket saját aktivitásukkal vizsgálják, tevékenység segítése és eközben megkülönböztetik azt, amit érdekesnek, s azt, amit érdektelennek tartanak, saját énjüket közlik a körülöttük élők felé. A gyógypedagógus feladata, hogy segítse a tanulókat a világ jelenségei felé fordulásban, az élmények befogadásában, az érdeklődésüknek megfelelő emberek, dolgok és események megismerésében. 3. Kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése Az örömteli szociális kapcsolatok megtapasztalásának elősegítése A spontán
A közös játék, a mindennapi testápolás során szerzett pozitív tapasztalatokkal ösztönözhetőek a tanulók arra, hogy újra és újra megnyíljanak környezetük felé. A másokkal teremtett biztonságos és örömteli kapcsolatok kialakítására minden alkalmat ki kell használni. Olyan helyzeteket teremtése szükséges, amelyekben a tanulóknak
305
kapcsolatfelvétel alkalmainak megteremtése A szociálisan elfogadható jelzések megerősítése, a nem elfogadhatók leépítése
alkalmuk nyílik arra is, hogy egymással kapcsolatot teremtsenek. A tanulók mintaadással és rávezető játékokkal is motiválhatók.
Az akadályozott tanulók kommunikációjában gyakran megfigyelhető, a környezet számára kellemetlen jelzéseket célszerű fokozatosan leépíteni, s helyettük olyan jelzéseket kialakítani, amelyeket a környezet is szívesen fogad, tudomásul vesz, és szívesen reagál rájuk. A gyógypedagógus feladata a jelzések és kifejezési formák fokozatos, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő alakítása, továbbfejlesztése. Ennek sikere azonban attól is függ - s erre a környezetnek figyelemmel kell lennie -, hogy mennyire veszi újra meg újra figyelembe a leépítésre szánt jelzéssel közölt tartalmakat. A tanulók egymás közti A tanulók az iskolába lépessel új közösségbe kerülnek. A kommunikációjának közösségben a megfelelő pedagógiai segítségadással a csoporttagok ösztönzése kapcsolatot teremthetnek egymással. A testi kontaktus, egymás tevékenységének látványa, egymás hangjának meghallása hatással van a csoporttagokra. Lehetővé kell tenni, hogy a csoport életében természetessé váljék a kapcsolatteremtés és az egymással folytatott kommunikáció. 4. A közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása A figyelemfelkeltés lehetőségének biztosítása
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók kezdetben ritkán rendelkeznek olyan szociálisan is elfogadható jelzésekkel, melyekkel felhívhatnák magukra társaik és nevelőik figyelmét. A mozgás sokszor olyan súlyos fokban akadályozott, hogy a másik megközelítése, megérintése - hacsak nem közvetlenül egymás mellett vannak - sem lehetséges, A fejkontroll hiánya vagy a vizuális érzékelés zavara miatt a szemkontaktus felvétele is akadályokba ütközhet. A gyógypedagógus feladata, hogy tanulónként olyan szociálisan is elfogadható jelzést találjon és alakítson ki, amely alkalmas arra, hogy a tanuló felhívja magára a figyelmet. Az üdvözlés formáinak Az üdvözlés a kapcsolatteremtés és a kommunikáció része. Jelzés a tanítása másiknak arról, hogy „itt vagyok én is, és látom, hogy te is itt vagy”. Az üdvözlés: nyitás a másik felé. A gyógypedagógus feladata, hogy a megfelelő pozicionálás után olyan jelzést találjon a tanulóknak, amivel önállóan és érthetően tudják üdvözölni a környezetükben lévőket. A kommunikáció Kommunikáció közben az érdeklődést fenn kell tartani. A fenntartásának gyógypedagógus feladata, hogy a tanulóknak megtanítsa, hogyan segítése tarthatják fenn a figyelmet kommunikáció közben (például gyakori visszajelzés hangjelzéssel, szempillantással, egyéb metakommunikatív eszközzel stb.), hogyan kommunikálhatnak minél hatékonyabban, ami elengedhetetlen a szociális kapcsolatok kialakításához. A gyógypedagógus segítse a tanulókat érzelmeik differenciált Az érzelmek kifejezésében és mások érzelmeinek, hangulatainak érzékelésében és megnyilvánításának segítése, a konfliktusok megértésében. A kapcsolatokban előfordulhatnak félreértések, egyet nem értések, kezelése konfliktusok, ezért a tanulókat meg kell tanítani arra, hogyan viselkedjenek konfliktus során. A konfliktuskezelés természetét a tanuló képességeihez, adottságaihoz kell mérni. Csoporton belüli A csoporton belüli aktivitást befolyásolja a tanuló személyisége, aktivitás ösztönzése önmagáról alkotott képe, csoporton belül elfoglalt helye, csoporton belüli kapcsolatai, aktuális egészségi és érzelmi állapotai, és kommunikációs hatékonysága. Mindezen tényezők fejlesztésével, optimalizálásával segítse a gyógypedagógus a tanulót, hogy minél aktívabban vehessen részt a csoport életében.
306
5. A közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása A közösségi A tanulóknak meg kell tanítani a kulturált együttlét szabályait, alkalmakban való aktív az ezek során alkalmazható kapcsolatteremtés lehetőségeit. A részvétel segítése közösségi alkalmakat - reggeli kör, étkezések, közös programok stb. - úgy kell kialakítani, hogy a kapcsolatteremtésre, ha igénye van rá, minden tanulónak módja legyen. A megfelelő A csoportban való létezés, az ott kialakított kapcsolatok után kapcsolatteremtés fokozatosan kell megtanítani a gyermekeknek, hogy mi a formáinak kialakítása különbség az ismerősökkel és idegenekkel való kapcsolat között. A közvetlen és a távolságtartó magatartás jellemzőit, az ismerkedés elfogadható formáit kell megtanítani nekik. A tágabb világban való Az iskolán kívüli színterekre jellemző viselkedési formákat viselkedés segíteni kell elsajátítani. Más és más az elfogadható viselkedés szabályainak a játszótéren, a könyvtárban, az áruházban, uszodában, elsajátítása étteremben, vendégségben vagy éppen egy szalonnasütés alkalmával stb. Az oktatás során ezeket a normákat is közvetíteni kell a tanulók felé. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók testi szükségleteinek kielégítése, valamint az e területeken való önállóság megszerzésének elősegítése alapvető pedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanuló kommunikációjának, kognitív képességeinek - különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak - fejlődéséhez. Az önkiszolgálás és az egészséges életmódra nevelés magában foglalja az alapvető biológiai szükségletek kielégítésének - a kommunikáció fejlődése szempontjából alapvető jelentőséggel bíró - kezdeti lépéseit, a mindennapos tevékenységek tanítását és gyakorlását, valamint az emberi szükségletek életkoronként változó jellegének elismerését és megélésének segítését, illetve azok kulturális vonatkozásainak elsajátítását. Az önkiszolgálásra, egészséges életmódra nevelés célja az önellátás szintjének emelése, a személyi függőség és kiszolgáltatottság csökkentése, a mindennapos tevékenységekhez kapcsolódó alapvető életmódbeli ismeretek elsajátítása, valamint az emberi szükségletek kezelésének, kontrolljának és kulturált kielégítésének megtanulása. E területek a megtanult készségek kitüntetett gyakorlóterepei, a rögzülés és általánosítás eszközei, s a természetes kommunikációs helyzetek legjobb modellhelyzetei. Az önkiszolgálásra és egészséges életmódra nevelés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a testi higiénia biztosításához, az öltözés-vetkőzés, az étkezés segítéséhez a fejlesztő gondozásnak nevezett gyógypedagógiai tevékenység elvei, feladatai és eljárásai alkalmazhatók. A fejlesztő gondozás megtervezése a gyógypedagógus és a szakmai team kompetenciája, míg gyakorlati megvalósításában a személyi és/vagy (gyógy)pedagógiai asszisztensek is közreműködnek. A fentiekből eredően a fejlesztő iskolai oktatás egymásra épülő és/vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai a következők: 1. A kiválasztásai folyamatok (vizelet- és székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pelenkázás), szobatisztaságra nevelés Megfelelő táplálék biztosítása
Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében a kiválasztás, valamint a vizelet- és székletürítés megkönnyítéséhez megfelelő étrend szükséges. A rendszeres és bőséges folyadékbevitel, a rostokban gazdag, változatos étrend biztosítása hozzájárul a mozgásszegény életmódból és a gyomor-béltraktus környékén tapasztalható izomműködési zavarokból fakadó ürítési problémák csökkentéséhez. Krónikus székrekedés esetén szükség lehet székletlazító termékek
307
alkalmazására is, melyek nem károsítják a bélrendszert, de megkönnyítik az ürítést. Pozicionálás és A gyógypedagógus feladata az a vizelet- és székletürítéshez masszázs szükséges optimális testhelyzet kialakítása. A tanuló mozgásállapotától függően ez lehet háton fekvés (ellazítást biztosító, reflexgátló testhelyzet), oldalfekvés, legcélszerűbb azonban az ülő testhelyzet kialakítása és megfelelő stabilizálása (segédeszközzel vagy anélkül). A függőleges testhelyzet önmagában jelentősen megkönnyíti a vizelet- és székletürítést. A székletürítés segítésére az alhasi régió átmozgatása, a behajlított lábak váltakozó hashoz nyomása (bicikliző mozgás), a vastagbél lefutását követő körkörös stimuláló masszázs szükséges lehet. A vizeletürítés segítésére a gyógypedagógus végezhet a hólyag felett kopogtató masszázst. Szobatisztaság A szobatisztaság kialakulásához megfelelő testi érzékelésre, előkészítése és megfelelő testhelyzetre, lazítási képességre és bizonyos szintű kialakítása kommunikációs készségre van szükség. Feladat a lassú, óvatos, fokozatos vécére (bilire) szoktatás: Térben (mindig ugyanott) és időben (rendszeres időközönként) strukturált tevékenységvégrehajtás szükséges a szokássá váláshoz. Ugyanakkor érzékenyen észlelni kell a gyermek jelzését, ha sürgősen vécére kell mennie. A hely legyen megfelelően felszerelt a szükséges testhelyzet felvétele és stabilizálása érdekében, legyen megfelelő hőmérsékletű. Kezdetben a tanuló közelében kell maradni, esetleges fizikai segítségnyújtással támogatni a cselekvés sikeres végrehajtásában. Minden önállóságra való kezdeményezést, törekvést értékelni kell, és követni a fokozatosan csökkenő segítségnyújtás elvét. 2. A testápolás, mint örömet adó élmény és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása, alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (fürdés, zuhanyozás, hajmosás, mosakodás, fogmosás, körömvágás), a tisztálkodás helyzeteiben a testi érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása A tisztálkodási szituációk kialakítása
Pozicionálás és segítő eszközök alkalmazása
A testápolás
A tisztálkodási helyzeteket úgy kell kialakítani, hogy azokat a gyermek pozitív élményként élhesse meg. Az egyes lépéseket azonos helyszínen, azonos sorrendben, azonos eszközökkel (ismert mosdókesztyű, szivacs, fogkefe), azonos mozdulatokkal (határozott, könnyen észlelhető mozdulatokkal) kell végezni, ezzel is segítve a szituáció felismerését, elfogadását, később pedig az aktív közreműködést. A tisztálkodási helyzetek ideje illeszkedjék szorosan a napirend tevékenységeihez (étkezés előtt és után kézmosás, étkezés után fogés arcmosás stb.), hogy a gyermekek számára értelmet nyerjenek, kellő motiváció alakuljon ki. Fürdetéskor legfőbb feladat a biztonságos, stabil testhelyzet kialakítása, mely lehetővé teszi a megfelelő ellazulást, valamint a testi érzékelést. Szükség estén kádba helyezett ülőkék, csúszásgátló alátétek, fejpárnák, kapaszkodók alkalmazása segíti a testhelyzet kialakítását. A megfelelő ellazulás szükséges a testi ingerek optimális felvételéhez. Zuhanyozáshoz előnyös a zuhanyzószék vagy lehajtható ülőke használata, kapaszkodókkal kiegészítve. A törölközéshez stabil és kemény felület szükséges, esetenként peremmel ellátott pelenkázó, öltöztető hely, de a baleset-megelőzés érdekében mindez megoldható a talajon, megfelelő matrac alátéttel. Kéz-, arc- és fogmosáshoz a legcélszerűbb az ülő testhelyzet (mosdókagyló előtt) kialakítása és megfelelő stabilizálása, hogy a gyermek a tevékenységre tudjon koncentrálni, és abban részt tudjon venni. Az ülő testhelyzet jelentősen megkönnyíti a személyi segítségnyújtást, a segítő fogások alkalmazását. A testápolás tevékenységei közben rendszeresen lehetőség nyílik a
308
kihasználása az egészség megőrzésében, az egészséges életmód kialakításában
3. Az öltözés, önállóságra nevelés
gyermek bőrének megtekintésére, így az esetleges felfekvésveszélyeztetett területek (nyomáspontok, hajlatok) felfedezésére. A testápolás során ezeken a területeken felfekvés megelőzése, illetve kezelése végezhető (hideg-meleg kezelés, masszázs, krémezés, hajlatok szárítása, szellőztetése, hintőporozása). A fürdés, zuhanyozás a hőmérséklet változtatásával, szomatikus ingerlés, víz alatti masszázs alkalmazásával nemcsak a komfortérzetet javítja és a testséma kialakulását, és differenciálódását segíti, hanem lazítja az izmokat, javítja a keringést. A tisztálkodást követő krémezés a bőr egészségének megőrzését segíti elő. A fog- és szájápolás hangsúlyozottan fontos a szájzár nehézségeivel küzdő, illetve a nem rágó gyermekeknél. A fogmosás biztosítja a megfelelő szájhigiénét, elektromos fogkefe használata fokozottan masszírozza a fogínyt. A hatás fokozására szájvíz használata is javasolt. vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és
Az öltözés, vetkőzés optimális körülményeinek biztosítása
Pozicionálás és segítő eszközök alkalmazása
Az öltözés, vetkőzés kihasználása az egészség megőrzésében, az egészséges életmód kialakításában
Az öltözés, vetkőzés ideje szorosan illeszkedjék a napirend tevékenységeihez (levegőzés előtt felöltözünk, pelenkázás előtt levetkőzünk), hogy a gyermek számára értelmet nyerjenek, kellő motiváció alakuljon ki a tevékenységek vonatkozásában. Az öltözés, vetkőzés során mindig elegendő időt kell biztosítani az egyes mozdulatok gyakorlására. A tevékenység megkezdése előtt minden szükséges ruhadarab legyen előkészítve, hogy a folyamatot ne kelljen félbeszakítani. Az öltözésben, vetkőzésben megcélzott egyre nagyobb önállóság elérése érdekében fontos a könnyen kezelhető, praktikus és kényelmes ruházat kiválasztása, amit a tanuló valóban önállóan fel-, illetve le tud venni. A ruhadarabok nyitásának, zárásának módja feleljen meg a tanuló kézhasználati szintjének (pl. gombok helyett tépőzár, cipzár; gumis derekú nadrág stb.). Az öltözéshez, vetkőzéshez stabil és kemény alátámasztási felület szükséges, esetenként peremmel ellátott pelenkázó asztal, öltöztető hely, de a baleset-megelőzés érdekében megoldható a talajon, megfelelő matrac alátéttel. Célszerű az ülő testhelyzet kialakítása és megfelelő stabilizálása (segédeszközzel vagy anélkül), hogy a gyermek a tevékenységre tudjon koncentrálni, és abban részt tudjon venni. Az ülő testhelyzet jelentősen megkönnyíti a személyi segítségnyújtást, a segítő fogások alkalmazását. Ha a tanuló kommunikációs jelzései nem minden esetben megbízhatóak, fokozottan ügyelni kell a megfelelő öltöztetésre a betegségek, és az időjárás okozta problémák elkerülése érdekében. Fokozottan ügyelni kell a ruházatra abból a szempontból is, hogy ne gyűrődjön, ne szorítsa a tanuló derekát vagy végtagjait, mert ez felfekvéseket, keringési problémákat okozhat. A ruházat legyen lehetőleg jó minőségű anyagból, a jó nedvszívó, természetes alapanyag a komfortérzet biztosítása mellett a bőrirritációk, felfekvések megelőzését is segíti. A ruházaton ne legyenek felesleges zsinórok, zsinórzáró műanyag darabok, mert ezek balesetet (lenyelés, fulladás) okozhatnak. Az öltözés, vetkőzés során folyamatosan alkalom nyílik a tanuló ismereteinek bővítésére, az egészség megőrzésre vonatkozóan is. A rendszeresen ismétlődő események, az évszakok váltakozása biztosítja az ismeretek folyamatos gyakorlását és ismétlő felidézését. A tanuló megérti, hogy mikor, milyen ruhadarabot kell viselni és miért. Fokozatosan megtanulja, hogy mi a teendő, ha süt a nap, esik
309
az eső, fúj a szél, esik a hó. Eközben folyamatosan fel kell hívni a figyelmét, hogy a helytelen öltözködésnek milyen káros következményei lehetnek az egészségére nézve (megfázás, napszúrás, leégés stb.). 4. Az étkezés (evés, ivás) tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés Az étkezés, az evés és ivás nem korlátozható a biológiai értelemben vett táplálékfelvételre, hanem legalább ugyanekkora arányban jelent lelki és szellemi örömforrást, s ezzel együtt szociális élményt. Félelmektől és frusztrációtól terhes szituációban, kommunikációs zavarokkal terhelt kapcsolatban valóban nehezen elképzelhető, hogy a sokszor mindkét fél számára nehézkes étkezést örömteli élménnyé lehet alakítani. A fejlesztő gondozáson belül az étkezés tevékenységeiben a zavarok leküzdése mellett a minél aktívabb közreműködés elérése a cél. Ennek érdekében a következő szempontokat kell figyelembe venni: Az étkezés optimális körülményeinek biztosítása
Pozicionálás és segítő eszközök alkalmazása
Az étkezés (evés, ivás) helyzeteit úgy kell kialakítani, hogy azokat a gyermekek pozitív élményként élhessék meg. Az egyes lépéseket azonos helyszínen, azonos sorrendben végezzék, ezzel is segítve a szituáció felismerését, elfogadását, később pedig az aktív közreműködést. A megfelelő hosszúságú idő, a kellemes légkör és a nyugodt odafordulás lehetővé teszik a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek számára a táplálékfelvétel problémamentességét. Az étkezés elején rá kell hangolódni a tevékenységre. A külső, zavaró körülményeket lehetőség szerint ki kell iktatni. Az étel minősége, jellege és állaga, a tányéron való tálalás és a felkínált mennyiség mind-mind jelentősen befolyásolják az élményszerűséget. Az étkezés rendszerint a napirend szerint kötött időpontban történik, ez biztonságot nyújt a tanulók számára, a rendszeresség és az előkészületekben való részvétel segít felkészülni a tevékenység végzésére. Ez növelheti a tevékenységhez szükséges motivációt. A tanulókkal való közös étkezés egyrészt legyen pozitív közösségi élmény, másrészt a mintaadás módszerével segíthetjük az étkezésben való részvétel fejlődését. A tevékenység megkezdése előtt minden szükséges alapanyag és eszköz legyen előkészítve, hogy a folyamatot ne kelljen félbeszakítani. Az evésterápiás eljárásoknak a csoport életében mindig a rendszeres étkezési helyzetekbe ágyazottan kell megvalósulniuk. Az étkezésben megcélzott egyre nagyobb önállóság elérése érdekében fontos a tanuló által könnyen kezelhető eszközök kiválasztása. Étkezéskor olyan testhelyzetet kell létrehozni, amely a tanuló számára biztosítja a probléma- és félelemmentes táplálékfelvételt. A tanuló mozgásállapota és mozgáskészsége határozza meg, hogy milyen testhelyzetben és milyen segédeszközök (ültető-modulos kerekesszék, kapaszkodók) használatával tudjuk megkönnyíteni a helyes testhelyzet felvételét és megtartását. A szájmotorium optimális működése, a légzés és nyelés megfelelő koordinálása érdekében (reflexgátló) ülő testhelyzetet kell kialakítani, ezáltal a félrenyelés is elkerülhető. Megfelelő fejtámasz biztosítása szükséges hiányzó fejkontroll esetén. A testhelyzet legyen a gyermek számára ellazított, a segítő (gyógypedagógus) számára pedig kényelmes, nem fárasztó. Így a gyermek a tevékenységre tud koncentrálni, és abban aktívan részt tud venni. Az ülő testhelyzet jelentősen megkönnyíti a szem-kéz, száj-kéz és két kéz koordinációját, valamint a gyógypedagógus szempontjából a
310
személyi segítségnyújtást, a segítő fogások alkalmazását. Tanulónként egyénileg kell meghatározni, hogy milyen edényekből (tányér, pohár), milyen evőeszközökkel (kanál, villa) történjék az evés és ivás. Iváskor az életkori sajátosságoktól, a tanuló képességeitől függően a cumisüvegtől a pohárig kell a megfelelő eszközt kiválasztani, szem előtt tartva a minél hatékonyabb és minél önállóbb cselekvésvégrehajtást. Ugyanez vonatkozik az evés során a tálalóedények (tányér) és evőeszközök kiválasztására. Az önálló étkezésnél nem baj, ha az étel szétmaszatolódik, a gyermek öltöztetésénél és az étkezési helyzet megteremtésénél gondoljuk erre. Az étkezés jelentősége Ha a tanuló kommunikációs jelzései nem minden esetben az egészség megbízhatóak, fokozottan ügyelni kell az étkezési szituációban a megőrzésében, az legapróbb jelzésekre, testmozdulatokra, hogy elkerülhetők legyenek egészséges életmód az esetleges balesetek (félrenyelés, hányás stb.). A megfelelő kialakításában sűrűségű, állagú, méretű ételek segítik a rágást, a nyelést és a megfelelő emésztést. Fontos, hogy gyermekeknek mindig legyen lehetőségük több étel vagy ital közül választani. Ez az autonóm személyiség, az egyéni ízlés és a kognitív képességek fejlődése szempontjából jelentős. Az ételek kiválasztásánál fontos a változatos és egészséges étrend kialakítása, hogy megelőzzük az emésztési és ürítési nehézségeket (lásd vizelet- és székletürítés). Törekedni kell arra, hogy a tanuló minél többfajta ételt megismerhessen, hogy minél változatosabb lehessen az étrendje. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a tanuló elutasít, vagy elfogad bizonyos ételeket. Semmilyen körülmények között nem szabad ráerőltetni a gyermekre az „utált” ételt. Valamely ételre vagy alapanyagra való érzékenység esetén feltétlenül szükséges a megfelelő diéta összeállítása (dietetikus szakember segítségével). A fogak épségének megőrzése érdekében is fontos a rágás kialakítása és gyakoroltatása, az étkezés utáni fogmosás, az édes ételek és italok, valamint az étkezések közötti nassolás kerülése. 5. Az egészséges életmódra való igény belsővé válása, az egészségtudatos tevékenységek előnyben részesítése, a szexualitással kapcsolatos ismeretek elsajátítása Az egészséges életmódra való igény belsővé válásának elősegítése
A gyógypedagógus értesse meg a tanulókkal az egészséges életmód jelentőségét és azt, hogy felelősek saját egészségi állapotukért. Segítsen nekik abban, hogy, önállóan is tegyenek egészségük megőrzéséért. A tanulókban tudatosítani kell, hogy bizonyos ételek, italok, tevékenységek milyen hatással vannak egészségi állapotukra, és hogy milyen speciális szempontokat kell figyelembe venniük a mindennapjaik során. Rendszeres mozgás és Az iskola biztosítsa a tanulóknak a - képességeiknek megfelelő sportolás sportolás lehetőségét, és motiválja őket arra, hogy az iskolán kívüli programjaik során is igyekezzenek sporttevékenységeket folytatni. Segítségnyújtás a Az iskola és a gyógypedagógus ismerje el a tanulók intimitásra és szexualitás megértése szexualitásra vonatkozó igényeit, és segítse őket abban, hogy terén szükségleteiket és igényeiket felismerjék, és megértsék ezek jelentését és jelentőségét. Az iskola és a gyógypedagógus feladata, hogy segítséget nyújtson a tanulóknak és családjuknak a szexualitással kapcsolatos problémák és feszültségek feloldásában, és - az egyéni adottságoknak megfelelően - támogassa a tanulókat a felnőtt szexuális szerepek fokozatos elsajátításában. Szempontok a fejlesztő iskolai oktatás tervezéséhez
311
A pedagógiai munka tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből, igényeiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást, sem a tananyag struktúrája, sem tér- és időbeli elrendezése szempontjából egységesen kialakított szerkezetbe rendezni. A differenciált tervezőmunka ezért a nevelés-oktatás fontos elemét képezi. A pedagógiai munka szakaszolása a gyógypedagógiai tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálását, valamint koncentrikus bővítését jelenti, mindenkor szem előtt tartva a gyermek, tanuló adottságait, képességeit, sajátos nevelési igényét. A tervezés legfontosabb lépése a tanulók alapos ismerete, az egyes tanulók, illetve a tanulócsoport képességstruktúrájának pontos vizsgálata, feltérképezése. A pedagógiai diagnosztikához számos eszköz (fejlődési skálák, felmérő lapok, kérdőívek) áll rendelkezésre, de a gyógypedagógus saját maga is összeállíthat olyan kérdéssort vagy kérdőívet, amelyet a fejlesztést szolgáló nevelés, oktatás megkezdése előtt minden gyermekről felvesz. A tervezőmunka kezdetekor fontos a szülő és az iskolai nevelést megelőzően a gyermekkel foglalkozó intézmény szakemberei megfigyeléseinek, tapasztalatainak megismerése is. A tanulók diagnosztikus értékelése minden esetben a pozitívumokra koncentrál, kiemeli a megmaradt, illetve a meglévő képességeket, funkciókat, ugyanakkor számba veszi a gyermek képességstruktúrájában található hiányosságokat, funkciózavarokat is. A hiányok, zavarok számbavétele a reális célkitűzések megfogalmazását kell, hogy segítse. A pedagógiai diagnózis célja annak feltérképezése, hogy mit tud a gyermek, és azt hogyan tudja, illetve melyek személyes szükségletei. Nagyon fontos alapos információk gyűjtése a gyermek megelőző élethelyzetéről, kialakult szokásairól, családi vagy intézményes nevelésük eddig elért eredményeiről és kudarcairól. A tervezés során elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy a tanuló maga és közvetlen környezete mit jelöl meg elsődleges hiányként, illetve milyen igényeket fogalmaz meg. A gyermek korábbi tapasztalatai mellett a diagnózis kitér a tanuló viselkedésének, tanulási és tevékenységi képességeinek elemzésére is természetes és „mesterséges” helyzetben. A pedagógiai diagnosztika a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében nem egyszeri vizsgálatot, hanem folyamat-diagnosztikát jelent: a korábbi életszakaszra vonatkozó információk megszerzése mellett 8-12 hetes megfigyelési időszaknak kell eltelnie ahhoz, hogy alapos információkat szerezzünk a gyermekről, képességeiről az egyéni nevelési-oktatási terv és pedagógiai program elkészítéséhez, a célok, feladatok meghatározásához, a pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások kiválasztásához. Különösen a csoportba, osztályba újonnan érkező tanuló esetében szükséges hosszabb megfigyelési időt szánni az egyéni tervezés előtt. A korábban már ismert tanuló esetében a következő évi egyéni nevelési-oktatási terv összeállítása előtt elegendő lehet rövidebb megfigyelési időszak a tanév kezdetén. A gyermek folyamat-diagnózisa alapján elkészített felvételi pedagógiai vélemény a tanulóról szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, esetleg teszteredményeket tartalmazza. A pedagógiai vélemény az első megfigyelési időszak alkalmával a legrészletesebb, ez szolgál majd a félévi vagy év végi értékelés elkészítésének alapjául, mely a kiindulási helyzethez viszonyítva tartalmazza a változásokat. A pedagógiai véleményt célszerű minden tanév kezdetén kiegészíteni, hogy a gyermek fejlődése következtében megváltozott kiindulási helyzet alapján kerüljön sor az adott tanévre vonatkozó célkitűzések meghatározására. A pedagógiai diagnózis és vélemény szolgáltatják az alapot a hosszú távú célkitűzések megfogalmazásához. A hosszú távú tervezés komplex és általános célkitűzéseket tartalmaz, alkalmazkodva a gyermek képességeihez, szükségleteihez, igényeihez, érdeklődéséhez. A hosszú távú célokat általában egy tanévre célszerű megadni, de az időintervallum gyermekenként változhat. A célok a gyermek fejlődése alapján módosíthatóak.
312
Az egyéni (individuális) nevelési - oktatási - fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogalmazásából áll. Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves és heti tervvel, csupán a módszerek, eszközök tekintetében jelennek meg az eltérések. Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt, az új elemek bevezetésekor a fokozatosság egy-egy apró mozzanatot cseréje a programban - szem előtt tartása szükséges. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által - de lehetőség szerint a szülők bevonásával - szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, múzeum látogatása stb.). Az éves tervek alapján készül a heti terv vagy órarend. Kialakítását meghatározza a csoport napirendje, amelyben egyes tevékenységek - pl. reggeli köszöntés, étkezések, a testápolás tevékenységei, pihenőidők rendszeresen ismétlődnek. Mindez szükséges ahhoz, hogy a gyermekek tájékozódási biztonságérzete kialakuljon, mindig tudják, hogy az egyes tevékenységek hogyan következnek egymás után. Az étkezések és a testi higiénia tevékenységei is a fejlesztési időszak szerves részét képezik. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett a hét egyes napjain kerül sor a tematikus tervezés alapján kitűzött, különböző tartalmi egységek feldolgozására. A tanulókkal foglalkozó szakmai team minden félévben és tanév végén készítsen értékelést a gyermek haladásáról. Ez az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai team egységbe foglalja tapasztalatait, kontrollálja önmaga munkáját és a pedagógiai tervet. Az értékelés tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, javaslatokat tesz az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő kiegészítésére, módosítására. A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egyik példánya a haladási naplóhoz csatolandó, másik példányát a szülő kapja. A tanítás és tanulás szervezeti keretei, formái A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztése, nevelése és oktatása során egyaránt teret kap a csoportközösségben, kiscsoportban, illetve egyénileg megvalósuló fejlesztés. A csoportban végzett nevelésre, oktatásra, fejlesztésre a tematikus egységek feldolgozása, a szociális kapcsolatok kialakítását segítő „reggeli körök”, valamint a szabadidős és kreatív foglalkozások (művészeti jellegű alkotótevékenység, zene stb.) során nyílik alkalom. A csoportban végzett tevékenységek szükségesek a közösségi élmények átéléséhez, a közösséghez tartozás megéléséhez, a társakkal való együttműködés megtapasztalásához és gyakorlásához, azaz a szociális és érzelmi nevelés alapvető feladatainak megvalósításához. A csoportban és a csoportért végzett tevékenység az egyes tanulók kompetenciaérzését is növeli. Intézményünkben ez a csoport lehet a középsúlyosan értelmi fogyatékosok csoportja. A kiscsoportos és egyéni foglalkoztatás az egyéni képesség- és készségfejlesztéskor indokolt, biztosítani kell azonban, hogy a tanulók egyénileg elsajátított képességeiket, készségeiket közösségi szituációban is kipróbálhassák, gyakorolhassák. A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban. Az egyéni fejlesztő foglalkozások nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai és/vagy terápiás segítséget nyújtsunk a tanulóknak (pl. beszédés kommunikációfejlesztés, mozgásnevelés, hidroterápia, gyógylovaglás, bazális stimuláció, rehabilitációs foglalkoztató terápia stb.). A különböző terápiák alkalmazásának lehetősége a tanulók sajátos nevelési igényének, a helyi körülményeknek, valamint a terápiás
313
ellátásokhoz szükséges meglévő, illetve igénybe vett szakembereknek is függvénye. Az egyes tanulók esetében a szakértői bizottság és szükség esetén a szakorvos javaslata alapján - a szülők véleményének ismeretében - az intézmény szakemberei közösen határoznak.
13. számú melléklet Autista –középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók integrált fejlesztésének módszertani alapjai Az autisztikus tanuló Általános jellemzők Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmusspektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó képességek (deficitek) okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünetmentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. A halmozottan sérült autisztikus tanuló Az autizmus-spektrumzavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják. Ezek lehetnek: - értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar), ez az a zavar, amely megléte esetén a tanuló intézményünkben integráltan nevelhető. - beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság, viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás). A fejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően a tanuló autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjához kell a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus pedagógiai módszereket összehangolni. A továbbiakban az autista – értelmi fogyatékos tanuló jellemzése az autisztikus tünetek szempontjából kerül tárgyalásra
314
Az autisztikus tanulók pedagógiai szempontú jellemzése Gyakorlati célból a társas viselkedési készségek, szociális viselkedés szerint az autisztikus spektrumon elhelyezhető sokféle személyiségű és viselkedésű tanulók négy típusba sorolhatóak. Izolált típus Társas kapcsolatokat nem kezdeményező, a kezdeményezést, társas helyzeteket kerüli, elutasítja, nem érti. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai is. A legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport. Passzív típus Szociálisan nem kezdeményező, a közeledést passzívan elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is. Passzivitása, együttműködési készsége miatt nehéz észrevenni, amikor már nem követi a tananyagot, csak jelen van, illetve rugalmatlanul, formálisan „tanul”. Aktív, bizarr típus Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran a helyzethez nem illő, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem veszi tekintetbe, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik. Merev, formális típus Főként a serdülő- és felnőttkorban, a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll. A gyermekek fejlődésük során többször is típust válthatnak. Az autisztikus tanulók - a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából - kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai a) A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse. b) A szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes - hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. c) A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás. d) Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség. e) Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban. Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet - A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető. - Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. - Jobb mechanikus memória. - Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál koncentráció, kitartás. Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során -
Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.). Figyelemzavar gyakorisága. Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai. Ingerfeldolgozási, vizumotoros koordinációs problémák. Tér-idő értelmezés interiozációjának gyengesége, esetleg hiánya.
315
- Analízis (sorrendiség)-szintézis műveleteinek problémája. - A lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje. - Az általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése. - Emlékezetfelidézési problémák (speciális szociális tartalmaknál és személyes élményeknél). - Ismert tananyagban váratlan nehézség felmerülése szociális elem bevezetésével vagy új körülmények közötti alkalmazás során. - A feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya. - A szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága. - A valóság téves értelmezése, felfogása. - Realitás és fantázia összetévesztése. - A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén. - Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is). - Gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelő viszonyulás a kortársakhoz. - Szabadidőben passzivitás, kudarcokból eredő viselkedésproblémák megjelenése. - Félelmek, fóbiák, szorongás. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai - A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. - A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. - Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. - A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. - A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: - az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése,
316
- a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, - az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében - A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. - Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). - Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. - Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. - A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). - A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása. A speciális fejlesztés szervezési feltételei A fejlesztés formái - Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában, a csoportba integrálva. Az autisztikus tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai Az autisztikus tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai általában módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségének megfelelően. Az 1-4. évfolyam elvégzéséhez általában hosszabb időkeretre van szükség. Az alábbi szakaszolás az autisztikus gyermekek speciális fejlesztésének általános vázlata. Tartalmazza azokat a többlettartalmakat, amelyeket az egyéni fejlesztési tervekbe szükséges beépíteni. A fejlesztését minden gyermek esetében az első szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg. A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége függ a fejlődés mért eredményeitől, azaz: a gyermek képességeitől és a szakszerű képzés intenzitásától. A fejlesztés illeszkedik a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésénél rögzített tematikához. Ez a tematika az ott meghatározott feladatokat egészíti ki. Első szakasz Fő célja a habilitáció. A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövid távú tervre épül. Célja a tanuló elemi beilleszkedési készségeinek: adaptív viselkedésének kialakítása. Ennek érdekében: - a szociális/kommunikációs alapkészségek célzott fejlesztése, - az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása,
317
- az ismétlődő, sztereotip, helyzetnek nem megfelelő viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve rendezése, - fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített ún. protetikus, segédeszközökkel felszerelt ún. augmentatív környezet, eszközök és módszerek/rutinok, viselkedési normák, szokások kialakítása és használatának elsajátíttatása. Fejlesztési területek: a) Kommunikáció/szociális viselkedés - Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása. - Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel). - Beszéd vagy - beszéd kialakulásának hiányában - alternatív vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása. - Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. - Augmentatív kommunikációs eszközök (nem kizárva pl. az olvasást) használatának tanítása napi rutinokban. b) Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás - Alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés). c) Kognitív fejlesztés - Elemi ismeretek, fogalmak. - Elemi logikai műveletek és összefüggések tanítása. - Szociális kognitív készségek fejlesztése. - Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között (pl. játék-, használati és munkaeszközök célszerű használata). - Általánosítás képességének fejlesztése. - Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása. - Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata. - Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben stb. d) Viselkedésproblémák kezelése - Viselkedésproblémák megelőzése. - Alternatív viselkedések kialakítása. - Meglévő viselkedésproblémák kezelése. . Második szakasz Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és egyéb iskolán kívüli környezetben. Fejlesztési területek: Az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal: - képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével, - szociális/kommunikatív, kognitív fejlesztés, - önellátás körének bővítése, - házimunka, - munkára nevelés megalapozása. Harmadik szakasz Cél a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Fejlesztési területek: Az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal: - képességek szinten tartása, - tantárgyi ismeretek a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott tartalmak adaptálásával, az egyén képességeinek megfelelően, - önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció, - munkára nevelés, pályaorientáció. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg.
318
Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: - elemi szociális-kommunikációs készségek, - viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.), - figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb., - érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása, - elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók, - önkiszolgálás, önellátás, - saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, - lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, - szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, - iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása, - a halmozottan fogyatékos autisztikus tanulók speciális ellátása. Az autisztikus gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak.
319
