C) SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KÉPZÉSEK HELYI TANTERVEI

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 1 C) Speciális szakiskolai képzések helyi tantervei ...................................................................... 2 9. évfolyam ....................................................................................................................... 14 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM .............................................................................. 14 MATEMATIKA ............................................................................................................... 28 ERKÖLCSTAN ................................................................................................................ 36 10. évfolyam ..................................................................................................................... 43 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM .............................................................................. 43 MATEMATIKA ............................................................................................................... 57 ERKÖLCSTAN ................................................................................................................ 65 Osztályfőnöki óra .............................................................................................................. 71 INFORMATIKA............................................................................................................... 78 Szakmai helyi tantervek ......................................................................................................... 81 BŐRTÁRGY KÉSZÍTŐ ................................................................................................... 81 LAKÁSTEXTIL- KÉSZÍTŐ .......................................................................................... 136 Anyagszerkezet .................................................................................................................... 233 Fémek 233 Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai ........................................................ 233 Sav-bázis reakciók ............................................................................................................... 233 HÍD II. 20 hónapos .............................................................................................................. 236 Kommunikáció és anyanyelv .......................................................................................... 236 Matematika ..................................................................................................................... 255 Osztályközösség – építés ................................................................................................ 263 Társadalom és jelenkor-ismeret ...................................................................................... 274 Természetismeret ............................................................................................................ 294 Szakmai helyi tanterv ........................................................................................................... 305 BŐRTÁRGY KÉSZÍTŐ ................................................................................................. 305 LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ ........................................................................................... 354

C) SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KÉPZÉSEK HELYI TANTERVEI

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI KERETTANTERVE

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, az OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához készült közismereti kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. (A tantárgyi kerettantervek összeállítása során a teljes rendelkezésre álló órakeret felosztásra került a tematikai egységek között. A nevelőtestületnek azonban jogszabályban biztosított lehetősége van a tematikai egységek óraszámának 10%-os csökkentésére, és ennek felhasználásával az esetleges helyi sajátosságok érvényesítésére.) A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó irányelveken alapul.

Célok és feladatok

A speciális szakiskolai iskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációra. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a speciális szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. A szakiskolai képzés gyakorlási-kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex,

harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata.

A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását azzal, hogy támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein, a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt-elfoglalható helyéről. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri a demokrácia szabályait. Az iskola az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a tanuló részvételét a helyi civil társadalom életében, azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban, mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültségek, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az

elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről – a felnőttkori önmaga megvalósításáról – akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és a megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést.

A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében. A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A pályaorientáció területén a tanuló reális önértékeléssel megismeri munkaerő-piaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembevételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében.

A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában. A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció elérése érdekében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes azt megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere – fejlesztésük egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a társadalomban való sikeres részvételhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. A 9–10. évfolyamon jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok

képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulási képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése. A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére. Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű okokozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására. A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége.

A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló

felkészül a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét. Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátítására, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni.

Az önálló, hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni.

Tantárgyak és óraszámok

Az OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához kapcsolódó enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelőoktató munkáját ellátó speciális szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot megelőzi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.)

Műveltségi terület

Tantárgy neve

Magyar nyelv és irodalom


9–10. évfolyam (átlag heti időkeret) 2+2

2 tanéves óraszám 72+70=142

Matematika

Matematika

2,5+2,5

90+87,5=177,5

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36+35=71

Informatika

Informatika

1

36+35=71

Testnevelés és sport


5

355

Osztályfőnöki óra

1

36+35=71

Közismeret összesen

11

864

További szabad közismereti időkeret

1,5

108

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21

1491

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)

2

142

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

70

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk.

Egységesség és differenciálás

Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő, eredményes tanításának ellentmondását oldja fel. Egy olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a tanulói sajátosságok – a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, az önálló munkavégzés és az együttműködés terén való fejlettsége, helyzete a társas kapcsolatrendszerben – és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszköz-együttesként kell megjelennie. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani – mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelés szervezeti formák esetén – a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt.

A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni lehetőségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan is), fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek), a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, célracionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait. Erre lehet építeni az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások – a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve – a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: (a) a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje; (b) az identitás és önismeret mint szocializációs cél; (c) párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés,

válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek és (d) a kíváncsiság mint motiváció. A mindennapi pedagógiai gyakorlat kialakításához, amely a bemeneti feltárás és kimeneti elvárás közötti fejlesztésre fókuszál, az egyéni és társadalmi szükségletek által meghatározott, az egységesség és a differenciálás megvalósítását biztosító adaptív oktatás megvalósításához konkrét útmutatást adnak a Módszertani segédlet, az Értékelési elvek és eljárások részek.

Értékelési elvek és eljárások

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. Lehetőséget ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Az értékelés célja és feladata

Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Az értékelés többet jelent a pillanatnyi állapotjelzésnél. Elvárható, hogy rámutasson a további fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra – ily módon válik a tanulási kudarc elkerülésének eszközévé, és hatással lehet az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önértékelésére és a társakkal végzett tevékenységének, együttműködésének reális értékelésére. Előnye, hogy érvényesül az értékelés tanulási motivációt erősítő, támogató funkciója.

Az értékelés alapelvei

  

Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányuljon. Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósuljon meg, amely a pedagógus számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban. A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató értékelés.



Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósuljon meg, amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére.  Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása szükséges.  Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus.  A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik. Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ideális tanításitanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív tanári magatartás.

Az értékelési formák

A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés. A pedagógiában hagyományosan kialakult értékelési formák a diagnosztikus, a szummatív és a formatív értékelés. 

Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés történik a tanulók tudásszintjének felmérésekor – például év elején, vagy iskolába kerüléskor.  A szummatív (összegző-lezáró) értékelés a tanulmányok összegző értékelését jelenti (témazáró, vagy tanév végi értékelés). Formáját tekintve lehet szóbeli, írásbeli teljesítményhez vagy gyakorlathoz kapcsolódó értékelés.  A formatív értékelésre, amely a tanítás-tanulást kísérő leggyakrabban alkalmazott értékelési forma, minden tanítási órán, valamennyi szakaszban folyamatosan nyílik lehetőség. A formális értékelés a legalkalmasabb arra, hogy felhívja a figyelmet a tanuló és a pedagógus számára is a korrekciós lehetőség biztosítására, illetve annak időszerűségére vagy éppen szükségszerűségére. A formatív értékelés azonnali korrekciót tesz lehetővé, így a tanulási folyamatban alkalmazása felértékelődik. Az értékelési formák közül valamennyi alkalmazásának helye van az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tevékenységeinek, eredményeinek minősítése során a fejlesztési folyamatban, az iskolai tanulmányokban való előrehaladás szintre, terjedelemre, időbeli ütemezésre vonatkozó megfelelőségének vizsgálatában. A pedagógus a tanulói teljesítményt a pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával helyezi el, ezzel visszajelzést ad a tanulónak. Az értékelés során a megfelelő szint elérése a továbbhaladás feltétele is egyben, amit a tanterv követelmény-előfeltétel rendszere szabályoz.

Kulcskompetenciák és értékelés

Az értékelés a napi pedagógiai rutin része, a kompetencia-fejlesztés eszköze. A tanulói tevékenység, felkészülés, egyéni, vagy csoportos munkában való részvétel, szóbeli vagy írásbeli munka ellenőrzése kapcsán kinyilvánított elismerés vagy elégedetlenség kifejeződése. Az értékelés történhet érdemjegyekkel, pontgyűjtéssel vagy a helyi szokásokhoz igazodó más módszerekkel. Értékelés a

biztató mosoly, az elismerő megjegyzés is. Fontos, hogy minden alkalommal kísérje szöveges értékelés – ezzel a pedagógus a tanulók számára pontosítja a további fejlődéshez szükséges tennivalókat, erősíti motivációjukat, gazdagítja a kompetencia fejlődésével kapcsolatos megértésüket, árnyalja szókincsüket. Ha a tanulásban való előrehaladásnak, mint a kitűzött cél megközelítésének az értékelésébe bevonjuk a tanulókat is, akkor önértékelési képességüket, szociális kompetenciájukat fejlesztjük, befolyásoljuk ön- és társismeretüket, erősítjük mások megértésének képességét, empátiájukat, elfogadási készségüket. A tantárgyak és a tantárgyi tartalmak fejlesztési céljai az ellenőrzés és értékelés megvalósítási lehetőségeit gazdagítják. Van, ahol a fejlesztés eredménye a tevékenységek elvégzésének szintjén mérhető, más tantárgy esetében a készségek vagy a képességek szintjét értékeljük. A matematikai kompetenciák a problémamegoldó gondolkodás, a műveletvégzés, adekvát tevékenységek elvégzésének szintjeihez viszonyítva mérhetőek, az anyanyelvi kommunikáció a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, a beszédértés, a szövegértés és szövegalkotás szintjei közötti viszonyításra alkalmas feladatokkal, eszközökkel vált mérhetővé. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterület a kompetenciák összetevőinek állapota és fejlettsége – pl. a beszédbátorság, a kiejtés tisztasága, a megfelelő szóismeret és szókincs – szintén könnyen mérhető. A fejlettségi szint ismeretében a pedagógus az értékelés során tudatosíthatja a tanulók tudásukról való tudását – metakogníció, a tervezett továbblépés és a fejlesztésről a tanulókkal való kommunikáció a saját helyzetük megítélését teszi átláthatóvá – ez a kulcskompetenciák fejlesztési folyamatának lényege. Nem minden kompetencia bontható könnyen szintekre és mérhető egyértelműen. A pedagógus feladata, hogy a tartalomtól és fejlesztési céltól függően adekvát viszonyítási, értékelési rendszert építsen ki és alkalmazzon. Az iskolák pedagógiai programja tartalmazza az intézmény értékelési elveit, módszereit. Az értékeléshez kapcsolódó eljárásrendszert a pedagógusok folyamatosan fejlesztik. Ezek a pedagógusok körében terjedve közkinccsé válhatnak, s lehetőség nyílik a tantárgyak sajátosságaihoz igazodó módosítás, aktualizálás után kipróbálásukra, bevezetésükre. Mindezt egy innovációs folyamat részeként élik meg a pedagógusok. Közös tudásként alkalmazva az értékelés így a minőség megőrzésének, a minőségbiztosításnak, a minőségfejlesztésnek a részévé válik.

Módszertani segédlet

Itt néhány olyan, nem csupán módszertant érintő szempontot villantunk fel, amely a tanulást, egyben a pedagógus munkáját eredményesebbé teheti. A klasszikus három kérdés az oktatás kapcsán: Mit tanítsunk? Kinek tanítunk? és Hogyan tanítsunk?

A „mit” kérdésre a válasz a tanterv maga. A 2012-es NAT és a ráépülő kerettanterv az utóbbi évtizedek pedagógiai óhajtását valósíthatja meg: „Ne tananyagot (sok esetben egyetlen tankönyvet) tanítson, hanem képességeket fejlesszen az iskola!” A kerettanterv segít abban, hogy a tervezőmunka fókuszában a képességek fejlesztése álljon – valamennyi műveltségi terület feltárja a fejlesztési területekkel lehetséges kapcsolatait: azt keresi, hogy milyen mértékben szolgálja a műveltségi terület céljait megjelenítő tantárgy az egyes műveltségi területek körébe tartozó, az oktatási folyamat szakaszaira lebontott fejlesztési célokat, és ezt valamennyi műveltségi terület esetében megteszi. Másrészt: a műveltségi területekhez kapcsolódó tartalmakkal a kulcskompetenciák fejlesztését veszi célba – ennek eredményeként a tanulók olyan feladatokban tevékenykednek, amelyek felé érdeklődéssel fordulnak és a már meglevő készségeiket más kontextusban gyakorolva próbálgatják – képességeik eközben fejlődnek, míg a tanuló egyszer csak ráébred, hogy ez a fajta tanulás öröm, sikerhez, általa önként megszerzett tudáshoz vezet, amely emeli önértékelését és a jövőbeni sikert is előfeltételezi: fő szerepe a tapasztalatszerzésnek van. A javasolt tanulásszervezés a csoportos, páros, tanulásszervezési módot részesíti előnyben, amellyel adott esetben jól megfér az egyéni munka vagy a frontális óraelem is – a hangsúlyeltolódás a lényeg! A helyi tantervek összeállításakor a szaktárgyi munkaközösségeknek, a megvalósítás folyamatában pedig a pedagógusoknak együtt kell gondolkodni, konzultálni, alkotó teamként működni, amikor arról döntenek, mit is fognak tanítani.

Kinek tanítunk?

Ez a kerettanterv sajátos nevelési igényű, enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült. A fogyatékossági típushoz tartozó gyerekek sajátosságegyüttese széles spektrumú. Csatlakozó problémáikat, nem múló tanulási nehézségeiket szakértői véleményben követheti nyomon a pedagógus. Közös sajátosságuk az értelmi funkciók elsődleges sérülése, a megismerő funkciók gyengesége. Valamennyi enyhén értelmi fogyatékos tanulónál általánosan megállapítható a téri orientáció, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a beszéd- és kommunikációs képesség, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérő mértékű zavara. A speciális szakiskolai képzés számára elvárás, hogy fokozza toleranciakészségét a nagyobb mértékű egyéni alkalmazkodás és esélykiegyenlítő korrekciós nevelési hatások biztosításával. Ezért az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai nevelésében részt vevő iskolákban az egyéni egészségügyi habilitációs rehabilitációs fejlesztő foglalkozások mellett valamennyi tanóra az egyéni fejlődési tervek korrekciós céljaival összhangban járul hozzá a tanulók fejlesztéséhez. Ez az igény a pedagógus tanórai felkészülését is befolyásolja, hiszen több szempontot egyeztetve kell terveznie a tanulók és a saját tanórai tevékenységét.

Hogyan tanítsunk?

A tantárgy-pedagógiák gazdag módszertani kínálatot nyújtanak. A pedagógus-továbbképzések feladata a tanítók és tanárok módszertani kultúrájának bővítése, eszköztárának gazdagítása. Itt csupán néhány szempontra hívjuk fel a célcsoport pedagógusainak figyelmét.  

  

  

    

Mikor jó egy módszer? Akkor jó, ha hatékony és eredményes. Csak a megfelelő helyen és módon alkalmazott módszer eredményes. Ismerjünk meg minél több módszert, alkalmazzuk ezeket váltogatva – a legjobb módszer is unalmassá válhat! Tanítsuk meg tanulni a gyerekeket! Tanítsuk meg a tanuláshoz szükséges módszereket, pl. információszerzés, adatgyűjtés, lejegyzés, a fontos részek kiemelése, szavak aláhúzása, műveleti sorrend, kérdésfeltevés, ellenőrzés, rajz készítése – ezzel eszközt adunk a tanuláshoz. Figyelemfejlesztő játékokat, gyakorlatokat, feladatokat végeztessünk napi rendszerességgel! Memorizálással lassan, de biztosan fejleszthető a memória! Tananyaghoz kapcsolódva vagy szabadidős programok, játék kapcsán fejlesszük az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek emlékezetét! Legyen stratégiájuk a tanuláshoz! Tanítsuk meg, hogy a rövid távú memóriából hogyan juttathatják a hosszú távú memóriába az új ismereteket: ismételgetéssel, az új elemet a régiek közé illesztve kontextus kereséssel – tanultam-e már hasonlót? Ez a technika a régi és az új ismereteket puzzle-játék-szerűen rendezi össze: a meglevő részletek segítenek az illeszkedési pontok felismerésében. Készítsenek a gyerekek gondolattérképet, ennek kulcsszavai is segítik a későbbiekben a felidézést! A szemléltetést gondosan tervezzük! Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára részletes magyarázattal maradandó élményt, tudást nyújt. A motiváció biztosítása minden tanuló számára fontos, a figyelemzavarral küzdő tanulónak különösen. A motiváció kísérje végig a tanítási folyamatot – nem csak az óra elején van funkciója! Adjuk meg a feladatválasztás lehetőségét! A motiváció fenntartásában – mivel sikerre vezeti a tanulót –segítőnk a fejlesztő értékelés is. Igyekezzünk megismerni tanulóinkat, beszélgessünk tanítványainkkal, hallgassuk őket érdeklődéssel! Csak biztos tudásra építhetünk. A lemaradók felzárkóztatására szánjunk időt! Tanítsunk a tanulóknak kooperatív technikákat! Szervezzünk csoportmunkát, ha rendszeresen dolgoznak együtt a tanulók, felszabadultan, hatékonyan fognak közösen tevékenykedni. A közvetlen tanulói tevékenykedés megvalósulására szervezzünk a tantárgyhoz, témához illeszkedő sok játékot, modellezést, tevékenységet, szerepjátékot. Így a tanulók közvetlen aktivitás révén tesznek szert tudásra. Teremtsünk minél több tantermen, iskolán kívüli, élményszámba menő tanulási programot!

9. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–10. évfolyam

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a speciális szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával képessé váljanak a társadalmi kommunikációra, az önkifejezésre. Legfontosabb célok: –

A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra.

– Rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképességgel. – – – – – –

A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása, Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó – képességekkel adekvát – szövegalkotás, Alakuljon ki eszköztudás, a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával. Jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és végzés valamint a szakmai munka területén Irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés. Tudjon folyamatosan hangosan vagy magában olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni

– Legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére. –

Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. A tantárgy feladatai a következők:

–

A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése. – A kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése. – Az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. – A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata. – A véleményalkotási képesség továbbfejlesztése. – Önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban. – Motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. – Az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése. – A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása. – Szereplési biztonság kialakítása. – A tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban. A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben:

Erkölcsi nevelés: irodalmi művek és más írásos szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése. Napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetése. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők és más publicisták szemével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítése ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével. Saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása. Családi életre nevelés: írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel. Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.). Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzése, megbeszélése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás stb. témakörökben. Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása. A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését. A tantárgy szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében:

Anyanyelvi kommunikáció területén a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tantárgy segíteni tudja a kellő önismeret alakításával a társadalmi beilleszkedést. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai: a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez.

A tanítás során fontos szempont a nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárulni az énkép és a világkép kialakulásához, szükségleteik felismeréséhez és kielégítéséhez. A tantárgy célja, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanuló legyen képes tájékozódni tömegkommunikációs eszközök segítségével a napi eseményekről. A magyar nyelv és irodalom tanítása során elérhető a kulturált, megfelelő nyelvi eszközöket alkalmazó viselkedés kommunikációs helyzetekben.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Órakeret 18 óra

Szóban kapott utasítások megértése, követése.

Előzetes tudás

Események elmesélése. A szókincs gyarapítása mellett nyelvi kifejezőképesség fejlesztése. A testbeszéd, mimika megértése, használatával a szóbeli kifejezőkészség erősítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A beszélő szándékának megértése. A hallott szöveg értelmezése, adekvát, nyelvtanilag helyes válaszadás. Saját vélemény, saját gondolat, kérdés, kérés megfogalmazása.

A reproduktív beszéd képességének fejlesztése, memoriterek tanulása. Tanult szövegek kifejező tolmácsolása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Fejlesztési követelmények Egyéni képességekhez igazodóan: – –

Testnevelés és sport: légzéstechnika.

a helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása, aktív és passzív szókincs fejlesztése

Ismeretek Beszédtechnika:

a) b) c) d)

Kapcsolódási pontok

a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás, megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín, hangerő, a pontos artikuláció, a kifejező képesség, a kommunikáció céljának megfelelő beszéd.

Beszéd(meg)értés:

a) szavak, b) mondatok, c) szöveg szintjén. Beszédkészség

Tanulói tevékenység

Osztályfőnöki óra: kommunikációs képesség.

A levegőbeosztás, a szünettartás, az egyenletes hangadáshoz szükséges kilégzés kialakítása és gyakorlása szövegolvasás közben. A hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes hangerőfokozás és hangváltások kialakítása és gyakorlás. Az artikulációs mozgások gyakorlása, a gondos szóvégejtés, a pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a hangkapcsolatok szabályos ejtésének kialakítása és gyakorlása. A kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok, érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése. Főfogalom alá rendezés, az „egész” részeinek felsorolása, a „rész” hozzárendelése az egészhez, hibás szókapcsolatok javítása, új fogalmak, szókapcsolatok tartalmának megismerése az értelmező szótár vagy rokon értelmű szavak alkalmazásával.

Mondatpárok készítése, a mondat elemeinek cseréje, az eseményhez tartozó mondat kiválasztása, hibás elemek cseréje, feladat, utasítások végrehajtása. A mondat sorrendjének megállapítása, a hiányzó „láncszem” felismerése, kérdések, válaszok megfogalmazása a szöveghez, dramatizálás. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Kommunikációs képesség: szókincsbővítés, kifejezőkészség formai és tartalmi elemei. Percepció: verbális és vizuális hang, szó, mondat, szöveg. Vizuális és akusztikus figyelem. Emlékezet. Kulcsfogalmak/fo galmak


Artikuláció, beszédértés, beszédlégzés, beszélő szándéka, kommunikáció, összehasonlítás, csoportosítás, főfogalom, analógia, analízis-szintézis.

Órakeret A tanulási képesség fejlesztése

18 óra

Iskolai könyvtár használata.

Előzetes tudás

Tanulási technikák használata közvetlen tanári irányítással. Az önművelés igényének szinten tartása. Önálló könyvtárhasználat előkészítése. „Szabadpolcok” önálló használatának megtanulása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretnyújtás a könyvtár felépítéséről, működéséről, előző években szerzett információk rendszerezése, gyakorlása. Az ismerethordozók önálló használatának tanulása. Az egyéni érdeklődésen alapuló, önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek tanulása. Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz. Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – –

Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése az ismerethordozó/terjesztő médiákból. Érdeklődésnek megfelelő könyv választása.

Ismeretek – – – –

Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei. Tanulást segítő eljárások gyakorlása. Szövegfeldolgozás. Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása.


Iskolai könyvtár rendszeres látogatása. Önálló könyvkölcsönzés megadott szempontok alapján (memoriterek keresése, kötelező olvasmány kikölcsönzése). Adatkeresés, adatgyűjtés. Vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek

Kapcsolódási pontok Matematika: adatgyűjtés.

Informatika: tények, információk gyűjtése.

Motiváció. Összefüggéslátás, összefüggések felismerése. Önállóság. Kulcsfogalmak/fo galmak

Önművelés, média, ismeret, ismeretnyújtás, ismeretszerzés, lényegkiemelés, vázlat.

Órakeret


Anyanyelvi ismeretek 10 óra Alapvető kommunikációs helyzetekben eligazodik a tanuló, tud kapcsolatot kezdeményezni, beszélgetésben részt venni.

Előzetes tudás

Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályok ismerete. Tanult helyesírási szabályokat igyekszik alkalmazni. A magyar nyelv rendszeréről és elemeiről meglévő ismeretek elmélyítése.


A kommunikációs készség fejlesztése. Az elfogadható színvonalú helyesírás megalapozása. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – – – – – – –

Betűrendbe rendezés. Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása. Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása. Beszédhangok rendszerével, szófajokkal, mondatalkotással kapcsolatos ismeretek. A magyar helyesírás szabályainak alkalmazása. Jól olvasható egyéni íráskép. A beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat.

Ismeretek

Kapcsolódási pontok Informatika: helyesírásellenőrző program.

– – – – – – –

– –

A mondatok szövegben betöltött szerepe. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag, gyengédség). Tájékoztatás, leírás stíluselemei. Az írott beszéd felelőssége. Pontos és szabatos megfogalmazás. Helyesírás. A helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása: – tulajdonnevek írása, – mondatkezdés, – mondatvégi írásjelek, – szótagolás, szavak elválasztása, – rövid- és hosszú magánhangzók, – rövid- és hosszú mássalhangzók használata. Hibakeresés, hibajavítás. Helyesírási szótár használata.

Tanulói tevékenység Szavak szófajokba sorolása, szófajok fontosabb jellemzői, helyesírásuk. Igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint. Mondatok helyesírása, mondatbővítés, szűkítés, összevonás. Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Akusztikus figyelem, szerialitás. Kulcsfogalmak/fo galmak

Érzelmek kifejezésére szolgáló szavak (öröm, bánat, harag, gyengédség). Szöveg, mondatfajták, szavak fajtáinak nevei.


Előzetes tudás

Órakeret Írás, szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek 10 óra Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban. Írás különböző lehetőségeinek ismerete (másolás, emlékezetből való írás,

diktálás utáni írás, önálló írás), tanult nyelvtani szabályok alkalmazása. Mondanivaló árnyalt közlése, az írásbeli kifejezőképesség és az írás eszközjellegű használatának fejlesztése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása. Elfogadható színvonalú helyesírás. Önellenőrzés fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete. – Néhány mondatos szöveg önálló alkotása vázlat alapján. – Hosszabb szövegből vázlat készítése – lényegkiemelés. – A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése. Ismeretek – – – – –

Elemi szintű műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás). Irodalmi szöveg leíró és elbeszélő részleteinek elolvasása, megbeszélése. Szövegértés, szövegalkotás. Vázlat készítése (lényegkiemelés, szövegbővítés). Egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti alakítása.

Tanulói tevékenység Szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően. Az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása. Ismert szövegről vázlat készítése (lényegkiemelés), vázlatpontok alapján szöveg bővítése (bőbeszédűség, felesleges körülmény kiszűrése) a célközönségnek megfelelően.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Finommotorika. Téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése. Emlékezet – hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: mozgáskoordináció fejlesztése.

Informatika: helyesírásellenőrző program, az internet felelős használata.

Emlékezet – rövid távú: diktálás utáni írás. Figyelem. Kulcsfogalmak/fo galmak

Önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály, fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés.

Tematikai egység/

Órakeret Irodalmi szöveg olvasása

Fejlesztési cél

6 óra

Előzetes tudás

Szövegértő olvasás. Tanult irodalmi művek felidézése, ismert memoriterek elmondása. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése, szövegfeldolgozás alakítása.


Aktív és passzív szókincs gyarapítása. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása. Minél több alkotást megismerni, megszeretni.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – – – – –

A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott szöveg jellegének felismerése. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással. Szövegből – adott szempontok alapján – részletek kiemelése. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása. A megismert irodalmi alkotások előadásában képességek szerinti feladatvállalás.

Ismeretek – – –

Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése. A szépirodalmi alkotások megjelenési formái (vers, próza, dráma, mese, mítosz, monda, regény, novella, elbeszélés). Művek és alkotók megismerése (korosztálynak megfelelő irodalmi alkotások, filmek, színdarabok választása).

Kapcsolódási pontok Osztályfőnöki óra: szövegértelmezés, szövegelemzés.


DVD-, CD- és élő előadásban elhangzó művek megismerése nyomán az élmények, érzések, hangulatok, indulatok kifejezésével reagálás. Közös kiválasztott film megtekintése, a látottak megbeszélése, a tartalom és a témával kapcsolatos élmények elmondása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Vizuális észlelés. Figyelem. Auditív észlelés. Emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás. Szómagyarázat.

Tematikai egység/

Órakeret Kommunikáció – Médiaismeret

Fejlesztési cél

10 óra Szövegértő olvasás, megfelelő szókincs.

Előzetes tudás

Ismert médiafelületek. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. Az információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az információszerzés informatika).

színtereinek

feltérképezése

(rádió,

televízió,

Média által elérhető információforrás értékének felismerése, az ezekből való tanulás megalapozása. Önálló gondolatok bátor elmondása, a vélemény vállalása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Fejlesztési követelmények – – – – –

Látott, hallott, olvasott mondatok, szöveg értelmezése. A szövegből – adott szempontok alapján - információ kiemelése. Lehetőség szerint rendszeresen hírlap, folyóirat olvasása, hírműsorok nézése, hallgatása. A továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának mérlegelése. Az eltérő vélemény meghallgatása, megvitatása, ha indokolt, elfogadása.

Osztályfőnöki óra: szövegértelmezés, szövegelemzés.

Informatika: etikai állásfoglalás.

Ismeretek – – – – –

A kommunikáció formái: verbális, nonverbális (képi, gesztus, testbeszéd, mimika). A hiteles információhoz jutás színterei: felnőttek, hírlapok, kommunikációs források. Szövegelemzés. A hír, információ hitelességének tisztázása (cáfolat, megerősítés). Könyvtárhasználat. Internethasználat az információszerzéshez. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom).

Tanulói tevékenység Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből. Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban. Napilapok, folyóiratok, rádióadók, televízióadók közül választás. Információk értékelése, mérlegelése. Reklámok gyűjtése, megtekintése különböző területeken.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Vizuális észlelés. Figyelem. Auditív észlelés. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás. Virtuális valóság,

látszat, valóság. Mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret. Hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus, keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap.

A tanuló képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Képes meggyőzni, kulturáltan érvelni, kérdezni, együttműködni beszédpartnerével, véleményt elfogadni.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján). Képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, olvasható, áttekinthető írásműveket készíteni. Tudja az írást kommunikációs célokra használni.

Képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni. Képes a média által bemutatott valóságképet kritikával fogadni. Könyvtárhasználat megadott szempontok alapján.

Fogékony a művészeti élményekre.

MATEMATIKA 9–10. évfolyam

A matematika tantárgy szerepe a speciális szakiskolában a szakmaelsajátításhoz nélkülözhetetlen alapismeretek megszilárdítása, a matematikai műveletvégzések pontosságának növelése, készségszintű műveletvégzés elérése a racionális számok körében. A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, szerkesztési alapismeretek elsajátítása. Szabványmértékegységek megismerése és alapszintű alkalmazása, mértékváltások megerősítése. A tantárgy segíti az önálló életvitel megalapozását a pénzügyi ismeretek elsajátításával, a munkabér, a háztartási költségvetés összefüggéseinek megismerésével. Lehetőséget teremt a háztartásban, kertben, közlekedésben a gyakorlati élethez szükséges mérések és számítások elvégzésére, a mennyiségek, az idő meghatározására. A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban.


Előzetes tudás

Órakeret Gondolkodási műveletek 12 óra Kommunikációs készség. Problémamegoldó képesség.


Logikai alapon állítás megfogalmazása. Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – – – –

–

A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése. A logikai kifejezések alkalmazása. Adatok leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendszerezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése. Szöveges feladatok lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldás megkeresése adott alaphalmazon.

Ismeretek Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás, konkretizálás, analógia, elvonatkoztatás, általánosítás, kritikai gondolkodás, következtetés, ítéletalkotás. – –

Összefüggések. Nyitott mondatok.

Tanulói tevékenység Fogalmak értelmezése, rendszerezése. Egyszerű feladatok a gondolkodás fejlesztésére. Elemek elhelyezése adott halmazokba. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata (nincs közös elemük, van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak, illetve egyik halmaz része a másiknak). Szövegelemzés, szövegértelmezés. Szöveges feladat lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldásának megkeresése adott alaphalmazon.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Megfigyelőképesség. Irányított, tartós, tudatos figyelem. Emlékezet tartóssága, mobilizálása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincs, pontos fogalmazás.

Problémamegoldó képesség. Matematikai összefüggések. Logikus, indoklás, érvelés, magyarázat. A „lehetetlen”, „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „véletlen”, „valószínűbb” logikai megfogalmazások tartalma.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Halmaz, alaphalmaz. A matematikai nyelv témához kapcsolódó szókincse.

Tematikai egység/ Számtan. Műveletek

Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 40 óra

Alapműveletek. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata. Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében. A zsebszámológép használata.


A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő matematikai ismeretek biztos elsajátítása. Biztos számfogalom a racionális számkörben. A négy alapművelet biztonságos használata matematikai probléma megoldásában. Saját és mások munkáinak ellenőrzése, javítása.


Természetes számfogalom és mennyiségfogalom elmélyítése. Számfogalom, számköri ismeretek. Negatív számok. Műveletek. Összeg-, különbség-, szorzatalakok. Szöveges feladatok.



Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Műveletek természetes számokkal. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása. Műveletek racionális számokkal. Fizetések, vásárlások részletre. Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan. Szöveges feladatok megoldása és készítése (értelmezés, megoldási terv elkészítése, kivitelezése, válaszadás, ellenőrzés).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Pontos munkavégzés. Szóbeli kifejezőképesség. Figyelem terjedelme, pontossága. Emlékezet mobilizálása. Szabályalkalmazás, szabálykövetés. Összefüggés-felismerés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A pénzforgalommal kapcsolatos aktuális fogalmak (folyószámla, hitelszámla, kamat, csekk, részletfizetés). Százalék (%).

Tematikai egység/

Órakeret Mérések

Fejlesztési cél

38 óra

Előzetes tudás

Mértékegységek átváltása.


A matematika elemi fogalmainak használata a mindennapi életben . A mérés eredményeinek pontos lejegyzése.


Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérések rutinos végzése. A pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása és szem előtt tartása. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban. Síkidomok és testek tulajdonságainak ismerete, segítséggel terület és térfogat számítása. Pontos, tiszta szerkesztés.


Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése. Idő mérése. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások. Szerkesztési feladatok.

Tanulói tevékenység Mérések végzése különböző mérőeszközökkel. Becslés. Összehasonlítás alkalmi és szabványos egységekkel. Mértékegységek. Átváltások. Foglalkozásokhoz, és a köznapi élethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; osztályfőnöki óra: szövegértelmezés, szövegelemzés.

Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel. Szöveges feladatok végzése. Összefüggések műveletek, mértékek, helyi értékek között. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Vizuális észlelés. Figyelem. Auditív észlelés. Méretarányos, felül-, elöl-, oldalnézet. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A felmerülő szakkifejezések. Testhálózat (gyakorlati alkalmazások kapcsán). A feladatvégzésekkel kapcsolatos fogalmak, koordinátarendszer.

A tanuló képes összefüggéseket biztosan felismerni számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. Testek és síkidomok alkotórészeinek ismerete. Jártasság a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. A tanuló képes arányos alaprajzot készíteni. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Képes alkalmazni a logikai kifejezéseket. Legyen jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében. Tudjon állításokat tagadni, ismerje a tagadás logikai tartalmát. Legyen jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban. Képes egyszerű adatokból átlagszámításra. Ismerje a 10-es számrendszert milliós számkörben.

Képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében. Képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, zsebszámológépet pontosan használni. Képes az olvasható, áttekinthető írásbeli munkára.

ERKÖLCSTAN 9–10. évfolyam

A tantárgy kiemelt célja a speciális szakiskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógus szerepe az, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések feloldásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és a mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollálásának segítése, erősítése, a munkával létrehozott értékek megbecsülése.

A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a speciális szakiskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában. Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát. A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és az egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásuk fontosságának felismerését, a magánélet védelmét. A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismertetésével segíti.

Tematikai egység/

Órakeret Az ítélőképesség, az erkölcsi és az esztétikai érzék fejlesztése

Fejlesztési cél

18 óra

Előzetes tudás


A tanuló legyen képes egyéni és közösségi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, valamint a szép és a rút között! A tanulók törvénytisztelő, türelmes magatartásának, mások elfogadásának megalapozása. A saját értékek felismerése, törekvés erősítése véleményének kulturált megfogalmazására.


Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben emberi alaptulajdonságok felismerése, megnevezése. Követendő példaképek választása. Elítélendő magatartás felismerése. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.


Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Tanulói tevékenység Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből. Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és megfogalmazása, önjellemzés. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.



Rokonszenv, ellenszenv, hűség, hűtlenség, alkalmazkodás, gyávaság, bátorság, bizalom, bizalmatlanság, vita, magánélet, közélet, hit, öröm, szenvedés.

Órakeret 10 óra

Tematikai egység

Egyén, közösség, társadalom

Előzetes tudás

Formális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.


Az önismeret fejlesztése, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti igény kialakítása, fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények Kapcsolati háló felrajzolása, saját helyzet rögzítése, törekvés a minél jobb pozíció megszerzésére:    

Saját közösségek. A közösségekben, társaságokban történő állandó változások. Barátságok, kapcsolatok. Különböző közösségek – különböző viselkedési elvárások.

Ismeretek     

Közösségek – erőt adó közösség. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség. Együttérzés másokkal. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok – hasonlóságok és különbségek. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek.

Tanulói tevékenység Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott csoportban. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon keresztül.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Komplex, kritikai gondolkodás. Tolerancia. Értékazonosulás, értékválasztás.

Kapcsolódási pontok Osztályfőnöki óra: leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban; mások megismerése, megítélése és a kommunikáció; családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, problémafeloldás; a kamasz helye a harmonikus családban; a viselkedési normák és szabályok szerepe.

Kulcsfogalmak/fo galmak

Tematikai egység

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.

Aktuális társas helyzetek

Iskolai közösség és társas magatartás szabályainak ismerete. Az önismeret fejlesztése, konfliktusok feloldása.

Órakeret 8 óra

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények  

Barátságok, kapcsolatok kialakítása. Konfliktusok, ellentétek okainak felismerése.

Ismeretek   

Alkalmazkodás, választás, segítségkérés. Megértés más viselkedésével kapcsolatban. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség.

Tanulói tevékenység A jó és a rossz közötti választás, szabályhoz kötődés és lelkiismeret, az előítélet és megnyilvánulási formái.


Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Komplex, kritikai gondolkodás. Tolerancia. Értékazonosulás, értékválasztás. Kulcsfogalmak/fo galmak


Követendő magatartásminta választása. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Empátia, tolerancia a társadalmi, etnikai, nemi különbözőségekkel szemben. Saját vélemény kialakulása, mások véleményének tiszteletben tartása. Alkalmazkodás a közösséghez. Idegenekkel szemben megfelelő távolságtartás, túlzott bizalom elkerülése.

10. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 10. évfolyam

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a speciális szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával képessé váljanak a társadalmi kommunikációra, az önkifejezésre. Legfontosabb célok: –

A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra.

– Rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképességgel. – – – – – –

A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása, Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó – képességekkel adekvát – szövegalkotás, Alakuljon ki eszköztudás, a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával. Jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és végzés valamint a szakmai munka területén Irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés. Tudjon folyamatosan hangosan vagy magában olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni

– Legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére. –

Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. A tantárgy feladatai a következők:

–

A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése. A kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése. Az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata. A véleményalkotási képesség továbbfejlesztése. Önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban. Motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. Az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése. A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása.

– – – – – – – –

– Szereplési biztonság kialakítása. – A tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban. A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben:

Erkölcsi nevelés: irodalmi művek és más írásos szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése. Napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetése. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők és más publicisták szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítése ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével. Saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása. Családi életre nevelés: írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel. Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.). Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzése, megbeszélése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás stb. témakörökben. Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása. A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését. A tantárgy szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében:

Anyanyelvi kommunikáció területén a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tantárgy segíteni tudja a kellő önismeret alakításával a társadalmi beilleszkedést. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai: a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez. A tanítás során fontos szempont a nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárulni az énkép és a világkép kialakulásához, szükségleteik felismeréséhez és kielégítéséhez. A tantárgy célja, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanuló legyen képes tájékozódni tömegkommunikációs eszközök segítségével a napi eseményekről. A magyar nyelv és irodalom tanítása során elérhető a kulturált, megfelelő nyelvi eszközöket alkalmazó viselkedés kommunikációs helyzetekben.


Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Órakeret 17 óra

Szóban kapott utasítások megértése, követése.

Előzetes tudás

Események elmesélése. A szókincs gyarapítása mellett nyelvi kifejezőképesség fejlesztése. A testbeszéd, mimika megértése, használatával a szóbeli kifejezőkészség erősítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A beszélő szándékának megértése. A hallott szöveg értelmezése, adekvát, nyelvtanilag helyes válaszadás. Saját vélemény, saját gondolat, kérdés, kérés megfogalmazása.

A reproduktív beszéd képességének fejlesztése, memoriterek tanulása. Tanult szövegek kifejező tolmácsolása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Fejlesztési követelmények Egyéni képességekhez igazodóan: – – –

a helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása, aktív és passzív szókincs fejlesztése, társas kapcsolatok kommunikációjába a tanult elemek beépítése.

Ismeretek Beszédtechnika:

e) f) g) h)

a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás, megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín, hangerő, a pontos artikuláció, a kifejező képesség, a kommunikáció céljának megfelelő beszéd.

Beszéd(meg)értés:

d) szavak, e) mondatok, f) szöveg szintjén. Beszédkészség

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: légzéstechnika.

Osztályfőnöki óra: kommunikációs képesség.


Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizálószintetizáló gyakorlatok végzése, összehasonlítások a nyelv különböző szintjein, különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások. Szavak és szókapcsolatok jelentéstartalmainak feltárása, szavak és szókapcsolatok szövegkörnyezetbe helyezése, rokon értelmű szavakból szósorok alkotása, a hangulati és a fokozati különbségek megállapítása, hangutánzó és hangulatfestő szavak keresése, beépítése szövegkörnyezetbe, a stílushatások véleményezése, a szépirodalmi és a köznyelvi szövegek összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek meghatározása, szépirodalmi kifejezések gyűjtése, szólások, közmondások beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés). Vers- és prózamondás gyakorlása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Kommunikációs képesség: szókincsbővítés, kifejezőkészség formai és tartalmi elemei. Percepció: verbális és vizuális hang, szó, mondat, szöveg. Vizuális és akusztikus figyelem. Emlékezet. Kulcsfogalmak/fo galmak


Előzetes tudás

Artikuláció, beszédértés, beszédlégzés, beszélő szándéka, kommunikáció, összehasonlítás, csoportosítás, főfogalom, analógia, analízis-szintézis.

Órakeret A tanulási képesség fejlesztése

18 óra

Iskolai könyvtár használata. Tanulási technikák használata közvetlen tanári irányítással.


Az önművelés igényének szinten tartása. Önálló könyvtárhasználat előkészítése. „Szabadpolcok” önálló használatának

megtanulása. Ismeretnyújtás a könyvtár felépítéséről, működéséről, előző években szerzett információk rendszerezése, gyakorlása. Az ismerethordozók önálló használatának tanulása. Az egyéni érdeklődésen alapuló, önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek tanulása. Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz. Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással. Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – –

Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése az ismerethordozó/terjesztő médiákból. Érdeklődésnek megfelelő könyv választása.


Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei. Tanulást segítő eljárások gyakorlása. Szövegfeldolgozás. Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása.


Iskolai könyvtár rendszeres látogatása. Önálló könyvkölcsönzés megadott szempontok alapján (memoriterek keresése, kötelező olvasmány kikölcsönzése). Adatkeresés, adatgyűjtés. Vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés. Lényegkiemelés aláhúzással megbeszélés alapján. Összefüggések, cselekmény egymásra épülésének feltárása. Kérdésfeltevés, válaszadás az olvasottakkal kapcsolatban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Motiváció.

Kapcsolódási pontok Matematika: adatgyűjtés.

Informatika: tények, információk gyűjtése.

Összefüggéslátás, összefüggések felismerése. Önállóság. Kulcsfogalmak/fo galmak

Önművelés, média, ismeret, ismeretnyújtás, ismeretszerzés, lényegkiemelés, vázlat.

Órakeret


Anyanyelvi ismeretek 10 óra Alapvető kommunikációs helyzetekben eligazodik a tanuló, tud kapcsolatot kezdeményezni, beszélgetésben részt venni.

Előzetes tudás

Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályok ismerete. Tanult helyesírási szabályokat igyekszik alkalmazni. A magyar nyelv rendszeréről és elemeiről meglévő ismeretek elmélyítése.


A kommunikációs készség fejlesztése. Az elfogadható színvonalú helyesírás megalapozása. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – – – – – – – – –

Betűrendbe rendezés. Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása. Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása. Tanári útmutatás alapján szöveget alkot a tanuló, a szövegeket kiegészíti, módosítja. Beszédhangok rendszerével, szófajokkal, mondatalkotással kapcsolatos ismeretek. A magyar helyesírás szabályainak alkalmazása. Jól olvasható egyéni íráskép. Környezetében meglévő jelzéseket, képi információkat megérteni. A beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat.

Kapcsolódási pontok Informatika: helyesírásellenőrző program.

Ismeretek – – – – – – –

– – – –

A mondatok szövegben betöltött szerepe. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag, gyengédség). Tájékoztatás, leírás stíluselemei. Az írott beszéd felelőssége. Pontos és szabatos megfogalmazás. Helyesírás. A helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása: – tulajdonnevek írása, – mondatkezdés, – mondatvégi írásjelek, – szótagolás, szavak elválasztása, – rövid- és hosszú magánhangzók, – rövid- és hosszú mássalhangzók használata. Hibakeresés, hibajavítás. Helyesírási szótár használata. Helyesírási ellenőrző program használata segítséggel számítógépen írás alkalmával. Köznyelv, irodalmi nyelv, szaknyelv, zsargon, argó, kortársi nyelv használata.

Tanulói tevékenység Szavak szófajokba sorolása, szófajok fontosabb jellemzői, helyesírásuk. Veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése, megnevezése. Megfogalmazások különböző stíluselemekkel (szaknyelv, argó, sms stb.) Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése. Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, javítás, gyakorlás változatos formában. Írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program használatával. Szövegek gyűjtése adott stílusban, szövegalkotás a kért stílusban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Akusztikus figyelem, szerialitás. Kulcsfogalmak/fo galmak

Érzelmek kifejezésére szolgáló szavak (öröm, bánat, harag, gyengédség). Szöveg, mondatfajták, szavak fajtáinak nevei.

Tematikai egység/

Órakeret Írás, szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek

Fejlesztési cél

10 óra Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.

Előzetes tudás

Írás különböző lehetőségeinek ismerete (másolás, emlékezetből való írás, diktálás utáni írás, önálló írás), tanult nyelvtani szabályok alkalmazása. Mondanivaló árnyalt közlése, az írásbeli kifejezőképesség és az írás eszközjellegű használatának fejlesztése.


Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása. Elfogadható színvonalú helyesírás. Önellenőrzés fejlesztése.


–

Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete. Hosszabb szövegből vázlat készítése – lényegkiemelés. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése. Önéletrajz írása tartalmi és formai követelményeknek megfelelően (kézírásos, számítógépen írott). Az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén tanári segítséggel. A tanuló saját és mások írásmunkáinak ellenőrzése, javítása a tanult nyelvtani szabályoknak megfelelően.

Ismeretek – – – – – – – –

Elemi szintű műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás). Irodalmi szöveg leíró és elbeszélő részleteinek elolvasása, megbeszélése. Szövegértés, szövegalkotás. Vázlat készítése (lényegkiemelés, szövegbővítés). Egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti alakítása. Szöveg alkotása, leírás készítése kép vagy adott téma alapján. Elbeszélés, élménybeszámoló (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban. Magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemei, jellemzői (magánlevél, hivatalos levél, árajánlat, önéletrajz).

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: mozgáskoordináció fejlesztése.

Informatika: helyesírásellenőrző program, az internet felelős használata.

–

Önéletrajz írásának gyakorlása (tartalmi és formai elemek megismerése).

Tanulói tevékenység Szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően. Levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak, tanárának stb., levél elolvasása után annak megállapítása stílus alapján, hogy kinek íródott. A számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek felelős alkalmazása (blog, SMS, e-mail, csetelés). Saját önéletrajz írása (munkahelyi pályázat, ösztöndíj, segély kérése) a célnak megfelelően. „Önéletrajz” írása ismert irodalmi szereplőről (pl. János vitéz).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Finommotorika. Téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése. Emlékezet – hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása. Emlékezet – rövid távú: diktálás utáni írás. Figyelem. Kulcsfogalmak/fo galmak

Önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály, fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés.


Előzetes tudás

Órakeret Irodalmi szöveg olvasása 5 óra Szövegértő olvasás. Tanult irodalmi művek felidézése, ismert memoriterek elmondása.

A tematikai egység

A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése,

nevelési-fejlesztési céljai

szövegfeldolgozás alakítása. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása. Minél több alkotást megismerni, megszeretni.


A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott szöveg jellegének felismerése. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással. Szövegből – adott szempontok alapján – részletek kiemelése. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása. A megismert irodalmi alkotások előadásában képességek szerinti feladatvállalás.

Ismeretek – – – – –

Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése. A szépirodalmi alkotások megjelenési formái (vers, próza, dráma, mese, mítosz, monda, regény, novella, elbeszélés). Művek és alkotók megismerése (korosztálynak megfelelő irodalmi alkotások, filmek, színdarabok választása). Egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi összeállítások előadása közönség előtt. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató).


DVD-, CD- és élő előadásban elhangzó művek megismerése nyomán az élmények, érzések, hangulatok, indulatok kifejezésével reagálás. Közös színházlátogatás, közösen kiválasztott film megtekintése moziban, a látottak megbeszélése, a tartalom és a témával kapcsolatos élmények elmondása.

Alkalomra társaival előadással készülés (a kiválasztott anyag elemzése, szereposztás, próba); előadás szűkebb és tágabb közönségnek. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Vizuális észlelés.


Figyelem. Auditív észlelés. Emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás. Szómagyarázat.

Tematikai egység/

Órakeret Kommunikáció – Médiaismeret

Fejlesztési cél

10 óra Szövegértő olvasás, megfelelő szókincs.

Előzetes tudás

Ismert médiafelületek. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. Az információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az információszerzés informatika).

színtereinek

feltérképezése

(rádió,

televízió,

Média által elérhető információforrás értékének felismerése, az ezekből való tanulás megalapozása. Önálló gondolatok bátor elmondása, a vélemény vállalása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – – – – –

Rendszeresen hírlap, folyóirat olvasása, hírműsorok nézése, hallgatása. A továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának mérlegelése. Az eltérő vélemény meghallgatása, megvitatása, ha indokolt, elfogadása. Számítógép mint információs eszköz használata, a kapott ismeretek értelmezése. A médiából szerzett információk, reklámok kritikával, fenntartással fogadása.


Informatika: etikai állásfoglalás.

Ismeretek – – – – – – – –

A kommunikáció formái: verbális, nonverbális (képi, gesztus, testbeszéd, mimika). A hiteles információhoz jutás színterei: felnőttek, hírlapok, kommunikációs források. Szövegelemzés. A hír, információ hitelességének tisztázása (cáfolat, megerősítés). Könyvtárhasználat. Internethasználat az információszerzéshez. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom). A média által sugárzott virtuális valóság és a valóság viszonya. A reklámok célja és természete. Kreatív szövegalkotás, részvétel helyi újság, rádió műsorának készítésében (cikk írása, olvasói levél).

Tanulói tevékenység Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből. Kutatómunka adott információ megkeresésére. Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban. Napilapok, folyóiratok, rádióadók, televízióadók közül választás. Információk értékelése, mérlegelése. Reklámok gyűjtése, megtekintése különböző területeken.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Vizuális észlelés. Figyelem. Auditív észlelés. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.


Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás. Virtuális valóság, látszat, valóság. Mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret. Hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus, keresőprogram, országos napilap, helyi lap,

folyóirat, szaklap.

A tanuló képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Képes meggyőzni, kulturáltan érvelni, kérdezni, együttműködni beszédpartnerével, véleményt elfogadni.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján). Képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, olvasható, áttekinthető írásműveket készíteni. Tudja az írást kommunikációs célokra használni.

Képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni. Képes a média által bemutatott valóságképet kritikával fogadni. Könyvtárhasználat megadott szempontok alapján.

Fogékony a művészeti élményekre.

MATEMATIKA 9–10. évfolyam

A matematika tantárgy szerepe a speciális szakiskolában a szakmaelsajátításhoz nélkülözhetetlen alapismeretek megszilárdítása, a matematikai műveletvégzések pontosságának növelése, készségszintű műveletvégzés elérése a racionális számok körében. A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, szerkesztési alapismeretek elsajátítása. Szabványmértékegységek megismerése és alapszintű alkalmazása, mértékváltások megerősítése. A tantárgy segíti az önálló életvitel megalapozását a pénzügyi ismeretek elsajátításával, a munkabér, a háztartási költségvetés összefüggéseinek megismerésével. Lehetőséget teremt a háztartásban, kertben, közlekedésben a gyakorlati élethez szükséges mérések és számítások elvégzésére, a mennyiségek, az idő meghatározására. A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban.


Előzetes tudás

Órakeret Gondolkodási műveletek 16 óra Kommunikációs készség. Problémamegoldó képesség.


Logikai alapon állítás megfogalmazása. Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Fejlesztési követelmények – – – –

–

A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése. A logikai kifejezések alkalmazása. Adatok leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendszerezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése. Szöveges feladatok lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldás megkeresése adott alaphalmazon.

Ismeretek Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás, konkretizálás, analógia, elvonatkoztatás, általánosítás, kritikai gondolkodás, következtetés, ítéletalkotás. – – –

Összefüggések. Valószínűség. Nyitott mondatok.

Tanulói tevékenység Szövegelemzés, szövegértelmezés. A logikai „és”, „vagy” alkalmazása. A „minden”, „van olyan”, „van, amelyik nem”, „egy sem” helyes alkalmazása. Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről. Eredmények megfigyelése, adatok lejegyzése, Biztos, lehet, lehetetlen leolvasása oszlopos diagramról.

rendszerezése.

Gyakorlati feladatok, átlagszámítás. Szöveges feladat lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldásának megkeresése adott alaphalmazon.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Megfigyelőképesség. Irányított, tartós, tudatos figyelem.

Magyar nyelv és irodalom: szókincs, pontos fogalmazás.

Emlékezet tartóssága, mobilizálása. Problémamegoldó képesség. Matematikai összefüggések. Logikus, indoklás, érvelés, magyarázat. A „lehetetlen”, „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „véletlen”, „valószínűbb” logikai megfogalmazások tartalma.


Halmaz, alaphalmaz. A matematikai nyelv témához kapcsolódó szókincse.

Tematikai egység/ Számtan. Műveletek

Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 36 óra

Alapműveletek. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata. Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében. A zsebszámológép használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – – – – – –

A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő matematikai ismeretek biztos elsajátítása. Biztos számfogalom a racionális számkörben. A négy alapművelet biztonságos használata matematikai probléma megoldásában. Pontos és gyors számolás. Zsebszámológép használata. Saját és mások munkáinak ellenőrzése, javítása.


Természetes számfogalom és mennyiségfogalom elmélyítése. Számfogalom, számköri ismeretek. Negatív számok. Műveletek. Összeg-, különbség-, szorzatalakok. Szöveges feladatok.


Tanulói tevékenység Törtek: közönséges törtek, tizedes törtek, átváltások, egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás, rendezés. Műveletek természetes számokkal. Arányosság, következtetések, egyenes- és fordított arányosság. Műveletek racionális számokkal. Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása egész számmal és tizedes törttel, osztás egész számmal. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. A százalék fogalma. Egyszerű százalékérték-kiszámítások (kamatok, árleszállítás, adó). Fizetések, vásárlások részletre. Átlagszámítás több adatból (tanulmányi átlag, átlagéletkor). Szöveges feladatok megoldása és készítése (értelmezés, megoldási terv elkészítése, kivitelezése, válaszadás, ellenőrzés). A zsebszámológép biztos használata, elsősorban ellenőrzésre.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Pontos munkavégzés. Szóbeli kifejezőképesség. Figyelem terjedelme, pontossága. Emlékezet mobilizálása. Szabályalkalmazás, szabálykövetés. Összefüggés-felismerés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A pénzforgalommal kapcsolatos aktuális fogalmak (folyószámla, hitelszámla, kamat, csekk, részletfizetés). Százalék (%).

Tematikai egység/

Órakeret Mérések

Fejlesztési cél

35,5 óra

Előzetes tudás

Mértékegységek átváltása.


A matematika elemi fogalmainak használata a mindennapi életben . A mérés eredményeinek pontos lejegyzése.


Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérések rutinos végzése. A pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása és szem előtt tartása. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban. Síkidomok és testek tulajdonságainak ismerete, segítséggel terület és térfogat számítása. Pontos, tiszta szerkesztés.


Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése. Idő mérése. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások. Szerkesztési feladatok.

Tanulói tevékenység Mérések végzése különböző mérőeszközökkel. Becslés. Összehasonlítás alkalmi és szabványos egységekkel. Mértékegységek. Átváltások. Foglalkozásokhoz, és a köznapi élethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése.


Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése. A kör és alkotórészei. Az átmérő és a sugár kapcsolata. Kör kerületének, területének mérése tapasztalati úton. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok alapján. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása. Szöveges feladatok végzése. Szerkesztések. Tanult szerkesztések gyakorlása (méretarányos, szabványos jelölésekkel). Összefüggések műveletek, mértékek, helyi értékek között. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Vizuális észlelés. Figyelem. Auditív észlelés. Méretarányos, felül-, elöl-, oldalnézet. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A felmerülő szakkifejezések. Testhálózat (gyakorlati alkalmazások kapcsán). A feladatvégzésekkel kapcsolatos fogalmak, koordinátarendszer.

A fejlesztés várt

A tanuló képes összefüggéseket biztosan felismerni számok, mennyiségek,

eredményei a két évfolyamos ciklus végén

mértékegységek, geometriai alakzatok között. Testek és síkidomok alkotórészeinek ismerete. Jártasság a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. A tanuló képes arányos alaprajzot készíteni. Képes alkalmazni a logikai kifejezéseket. Legyen jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében. Tudjon állításokat tagadni, ismerje a tagadás logikai tartalmát. Legyen jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban. Képes egyszerű adatokból átlagszámításra. Ismerje a 10-es számrendszert milliós számkörben. Képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében. Képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, zsebszámológépet pontosan használni. Képes az olvasható, áttekinthető írásbeli munkára.

ERKÖLCSTAN 9–10. évfolyam

A tantárgy kiemelt célja a speciális szakiskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógus szerepe az, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések feloldásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és a mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollálásának segítése, erősítése, a munkával létrehozott értékek megbecsülése.

A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a speciális szakiskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában. Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát. A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és az egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásuk fontosságának felismerését, a magánélet védelmét. A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismertetésével segíti.

Tematikai egység/

Órakeret Az ítélőképesség, az erkölcsi és az esztétikai érzék fejlesztése

Fejlesztési cél

18 óra

Előzetes tudás


A tanuló legyen képes egyéni és közösségi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, valamint a szép és a rút között! A tanulók törvénytisztelő, türelmes magatartásának, mások elfogadásának megalapozása. A saját értékek felismerése, törekvés erősítése véleményének kulturált megfogalmazására.


Követendő példaképek választása, elítélendő magatartás felismerése. Helyzetnek megfelelő kommunikációs forma és viselkedés gyakorlása. Kommunikációs és metakommunikációs jelek összehangolása. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.



Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Tanulói tevékenység Társak, környezet jellemzése. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása. Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása. Kulcsfogalmak/

Rokonszenv, ellenszenv, hűség, hűtlenség, alkalmazkodás, gyávaság, bátorság,

fogalmak

bizalom, bizalmatlanság, vita, magánélet, közélet, hit, öröm, szenvedés.

Órakeret 9 óra

Tematikai egység


Előzetes tudás

Formális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.


Az önismeret fejlesztése, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti igény kialakítása, fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények Kapcsolati háló felrajzolása, saját helyzet rögzítése, törekvés a minél jobb pozíció megszerzésére:    

A közösségekben, társaságokban történő állandó változások. Különböző közösségek – különböző viselkedési elvárások. Mit helyes és mit nem helyes tenni az adott közösségben? Társadalmi normák, kívánatos, elfogadható, elfogadhatatlan magatartás.

Ismeretek     

Közösségek – erőt adó közösség. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség. Együttérzés másokkal. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok – hasonlóságok és különbségek. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek.

Tanulói tevékenység Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott csoportban. Szerepem a közösségben. Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot? Miképpen tudja a csoport segíteni az egyént?

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Komplex, kritikai gondolkodás.


Tolerancia. Értékazonosulás, értékválasztás.

Kulcsfogalmak/fo galmak


Osztályfőnöki óra 9–10. évfolyam

Az osztályfőnöki órák sajátos szerepet töltenek be a tantárgyak rendszerében. Tartalmaik, tevékenységeik közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni – a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével – a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatát, a szabálytudatot. Hozzájárulni – az egyéni szükségletek mentén – az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata, hogy erősítse – a terápiás eljárások alkalmazásával – az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Adjon képet a serdülőkor testi-lelki változásairól – tudatosítsa a saját élményeket, véleményeket. Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek használatának veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. Szerezzenek a tanulók saját tapasztalatokat – események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával – a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására.

Gyűjtsön tapasztalatokat a tanuló a munka világáról, a szakmákról. Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően – a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében: Erkölcsi nevelés: irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése, pozitív mintakövetés. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség megismerése, fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerése ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben. Ennek felismerése, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása. Családi életre nevelés: irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel. Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.) Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzése, megbeszélése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás stb. témakörökben. Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása. A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését. A kulcskompetenciák közül a tanításában hangsúlyosak az alábbiak:

Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. Szociális és állampolgári kompetencia: a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést. Hatékony, önálló tanulás: egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti ennek a kompetenciának a fejlesztését.

Órakeret

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Beilleszkedés – Alkalmazkodás 12 óra Helyes értékválasztás.


Reális pályatervezés, osztályközösség megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési követelmények – – – – – –

A szabályok elfogadása. Helyes napirend kialakítása. Érzelmi azonosulás az elődök tetteivel. Szolidaritás a rászorulókkal szemben. Aktív részvétel a lakóközösség és az iskolaközösség életében. Bekapcsolódás a helyi öntevékeny csoportok munkájába (szakkör, énekkar, tánccsoport).

Ismeretek Tanulói jogok és kötelességek. Házirend. Tűz- és balesetvédelem. Napirend. Tanórán kívüli elfoglaltságok. Tanulás és tudás. „A tanulás tanulása”, az egyén szerepe. Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; testnevelés és sport: egészséges életmód.

Bevált és új tanulási módszerek kialakítása. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság stb.).

feltérképezése

Tanulói tevékenység A házirenddel, munkarenddel kapcsolatos kérdések megvitatása (kérdések megfogalmazása). Időbeosztás, órarend. Hatékonyság ellenőrzése. Saját tanulási stratégia mérlegelésével.

megkeresése,

az

előnyök

és

hátrányok

Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok együttműködésének tapasztalatairól. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Akusztikus figyelem. Szerialitás. Egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan hiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt, közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív tevékenység.



Előzetes tudás

Órakeret Önismeret – Testi és lelki egészség 21 óra Saját jó és rossz tulajdonságok ismerete. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.


Mondanivaló árnyalt közlése szóban és írásban. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása. Törekvés a káros szokások kijavítására.



Fejlesztési követelmények – – – – – – –

Reális önismeret. Sérelmeiről beszél a tanuló. A kritika elviselése, kiállás a saját vélemény mellett. Hatékony és konstruktív részvétel a szűkebb környezet életében. A káros szenvedélyek felismerése, kialakulásuk elkerülése. Segítségkérés módjának és helyének megismerése. Segélykérő telefonszámok ismerete.

Ismeretek Önjellemzés, reális önértékelés. Lelki bántalmak, sérelmek következményei. Feszültségoldás. Milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem? Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés kialakítása. Negatív tulajdonságok számbavétele. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásának megelőzése. Dohányzás (aktív – passzív). Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta). Fiatalkori bűnözés, kábítószer-használat. Fertőző betegségek (AIDS, hepatitis). Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép, kártya, sportfogadás stb.). A különböző, prevencióval foglalkozó szervezetek és technikák megismerése.

Tanulói tevékenység Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése. Önjellemzés készítése, és megismertetése a társakkal (önkritika). Javaslatok és tervkészítés a „hibajavításra”. (Külső és belső tulajdonságok számbavétele) fénykép nézegetése: régi – új, mi változott? Feszültségoldásra alkalmazott módszerek megosztása társakkal. A feszültségoldás önpusztító formáinak kerülése (módszerek a lelki egyensúly visszaállítására). Jó – rossz, helyes – helytelen, hiba – bűn, bemutatásuk

Testnevelés és sport: mozgáskoordináció fejlesztése.

helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése. Ellenszenv, rokonszenv, őszinteség, hazugság, választás, döntés, helyzetek megoldása, a választott megoldás indoklása. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott jellemzés elfogadása, vagy elutasítása. Saját élmények a témával kapcsolatban (szóbeli beszámolók). Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a negatív hatásokról. Megelőzés. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról, hogyan lehet kikerülni ezeket a helyzeteket (alkohol, cigaretta és drog visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód segítségével.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Emlékezet – hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása. Emlékezet – rövidtávú: diktálás utáni írás. Konfliktuskezelés, egészségmegőrzés, szabálykövetés, játékszenvedély, függőségkerülés, -elhárítás, önismeret, önjellemzés, önkritika, tervkészítés, hibajavítás, feszültségoldás, megelőzés, reális, pozitív és negatív változás, önpusztítás, prevenció.


Tematikai egység/

Órakeret Aktuális témák

Fejlesztési cél

38 óra

Előzetes tudás

A tanuló saját környezetének ismerete, az események számontartása. Egyéni és társadalmi ünnepek ismerete, számontartása.


Mások ünnepeinek megismerése, elfogadása (tolerancia), ünneplésének a tisztelet megadása. Aktív részvétel az intézmény és a lakóhely életében. Osztályközösség alakítása.

smeretek/fejlesztési követelmények


Fejlesztési követelmények  

Szűkebb és tágabb közösség ismerete. Aktivitás, együttműködés.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértelmezés, szövegelemzés.

Ismeretek  

Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete. A közösség építése érdekében a tanuló saját teendőinek feltérképezése.

Tanulói tevékenység Az intézmény (iskola, munkahely) hagyományainak, történetének megismerése. Tanulmányi séta, kirándulás, múzeumlátogatás. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.

Testnevelés és sport: egészséges életmód.

Informatika: tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban, prezentáció készítése, plakát, meghívó az ünnepekre.

Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó, plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban, írásban az eseményről).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek Akusztikus figyelem. Emlékezet – hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása. Emlékezet – rövid távú: diktálás utáni írás. Szerialitás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Az ünnepekkel, eseményekkel, osztályközösséggel kapcsolatos fogalmak köre.

A tanuló képes iskolai és gyakorló műhelyben végzett munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Képes meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan

együttműködni beszédpartnerével. A környezet és az értékek megismerése alapján azonosulás, elfogadás és szolidaritás az aktuális helyzetekben. Képes felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a közösség életében. Megismeri az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket gyűjt, dokumentál.

INFORMATIKA SNI A tantárgy óraszámai: Évfolyam

Helyi tanterv Éves

Heti

9.

36

1

10.

32

1

Összesen

68

-

A tantárgy tanításának célja: Az informatikaoktatás célja a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése, hogy a tanuló képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. 9. évfolyam

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Ergonómiailag megfelelő környezet. Hardverkörnyezet (2ó) Informatikai eszközök megismerése, kezelése. Jelek a számítógépen, grafikus felhasználói felület. Kommunikáció a számítógéppel (4ó) Ikonok, párbeszédablakok, fülek, üzenetek a képernyőn. Menürendszer, tálca. Mappa, könyvtárszerkezet, meghajtó váltása Az iskolai hálózat megismerése, belépés, kilépés. A jelszó szerepe, jogosultságok.

Jelszavak, adatbiztonság a hétköznapi életben – bankkártya, beléptető rendszer.

Paint program használata. Képszerkesztés és grafika (8ó) A rajzolás eszközei. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. A rajzeszközök és a színek kezelése. Rajzok, ábrák készítése. Egy szövegszerkesztő szolgáltatásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás, Szövegszerkesztés (16ó) mentés. Karakterformázás. Bekezdésformázás, oldalformázás. Felsorolás, táblázatok. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk. Rajzos-szöveges dokumentumok tervezése. Komplex dokumentumok. Az elektronikus levelezés szolgáltatásai. Közhasznú adatbázisok az Kommunikáció az interneten (6ó) interneten. Hasznos webhelyek. Céltudatos információkeresés az interneten, részletes keresés. Térképek az interneten. Multimédiás anyagok keresése és alkalmazása. Illemszabályok a neten. Spam. Az internet veszélyei. Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvető könyvtár és állományműveleteket végezni a számítógépen. Ismerjen rajzoló-képszerkesztő alkalmazást és abban alapvető műveleteket végrehajtani. Önállóan tudjon minta és leírás alapján szöveges dokumentumot szerkeszteni. Tudjon egyszerű keresési feladatokat végrehajtani.

10. évfolyam

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Kilencedik évfolyamban tanultak ismétlése és alkalmazása komplex Szövegszerkesztés (12ó) feladatokban. Helyesírás-ellenőrzés. Személyes dokumentumok (önéletrajz, levél) készítése, űrlapok kitöltése. Internet használat (8ó)

Irányított böngészés az interneten, művészeti alkotások felkutatása adott témában (zene, film, fotó stb.) Elektronikus levelezés, fájlok csatolása. Videoklipek közös megtekintése, elemzése.

Prezentációk készítése, formázása. Szöveg, képek, mozgóképek. Prezentációkészítés (12ó) Animációk. Táblázatok. Vetítés, interaktivitás. A tantárgyak képes, látványos feldolgozása diasorral Kedvenc sport, zene, együttes, előadóművész, autó, motor, hobbiállat stb. bemutatása Továbbhaladás feltételei Önállóan tudjon minta és leírás alapján szöveges dokumentumot szerkeszteni. Önállóan tudjon néhány diából álló esztétikus és tartalmas bemutatót készíteni és levetíteni. Tudjon az interneten megkeresni információkat, képeket, zenéket, filmeket, azokat letölteni, és azokat használni.

SZAKMAI HELYI TANTERVEK HELYI TANTERV

31 542 01

BŐRTÁRGY KÉSZÍTŐ részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv-adaptáció

– –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a(z) 31 542 01 (OKJ azonosítószám) Bőrtárgy készítő (OKJ megnevezés) részszakképesítés/szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013 (III. 28) NGM rendelet

valamint

– –

–

a(z) 31 542 01 (OKJ azonosítószám) Bőrtárgy készítő (OKJ megnevezés) a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó 12/2013 (III. 28) NGM rendelet alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai

A részszakképesítés azonosító száma: 31 542 01

A részszakképesítés megnevezése: Bőrtárgy készítő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar

Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető szakképesítést kiadó rendelet 3. számú mellékletében a Könnyűipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Szintvizsga: -

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy

Részszakképesítés /Szakképzettség

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V.

A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez A módszertani ajánlás alkalmazható szegregált (speciális szakiskolai) vagy integrált (többségi szakképző intézményben vagy csoportban) szervezeti formában, valamint speciális elemeinek átvételével a felnőttképzés keretében is. A tanulási akadályozottság jellemzői A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a többségi iskolát is látogathatják. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti. Ha ennél pontosabban szeretnénk megfogalmazni a tanulási akadályozottságot, akkor az alábbi definícióhoz nyúlhatunk: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Tehát az idegrendszeri károsodás mellett

és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja. A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek. A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a „mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül. A szegregált és integrált szervezeti formák Szegregált intézményekben tanulnak olyan tanulásban akadályozott diákok, akik egyéni szükségleteik miatt nem képesek integrált oktatásban részt venni. Ezekben a gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban. Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű kortárscsoporton belül kapják meg. Az integráció feltételei a következők (ezek természetesen a szegregált intézményekben is jelen vannak). 1. Objektív tényezők Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását segítő tárgyi feltételek.  

Az iskolának ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet. A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.

2. Szubjektív tényezők  A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, valamint a fogyatékosságról szóló ismeretei.  A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.  A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt, felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata.  A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a fogyatékos gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a fogyatékos gyermek személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres. Az integráció formái lehetnek: 

Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak.  Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés, a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.  Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el. Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Kutatások igazolták, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok. Módszertani javaslatok A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése, az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése, az alapvető ismeretek folyamatos felidézése, a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása, az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,

7. lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész viszonyának bemutatása, 8. a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat hangsúlyosan kell kezelni. A hatékony tantermi gyakorlat érdekében az alábbi tényezőket tekintjük lényegesnek: 1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé. 2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az osztályteremben. 3. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet. 4. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek: 

   

Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás stb. Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak. Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket. Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban. Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások

auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is. Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően alakítani az ismeretközvetítést.  Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok kitűzése.  Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást, akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés) nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető módon. 5. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. A tanulásban akadályozott tanulók tekintetében ez a módszer az egyéni fejlesztési terv segítségével valósítható meg. Ennek a pedagógiai tevékenységnek a támogatására hozták létre az „Elektronikus Egyéni Fejlesztési Tervet”, az EEFT nevű programot (www.eeft.hu). A kialakított struktúra, sok száz oldalas szakmai támogató szöveg, és a tanulók sikereire, erősségeire építő egyéni fejlesztést támogató cselekvési tervek hasznos eszközök lehetnek. 6. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint szervezett oktatás megvalósítását. Magyarországon is van erre kezdeményezés, például: Dobbantó program (www.fszk.hu) 7. Alternatív tanulási stratégiák segíthetnek abban, hogy a diákok hogyan tanuljanak és hogyan oldjanak meg problémákat. Soha ne felejtsük le, hogy az ami a tanulásban akadályozott tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos. 8. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg. 10. A befogadó értékelésnek jól körülhatárolható elemei vannak. (1) Azok a módszerek és stratégiák, amelyek segítségével világos képet kaphatunk az oktatás folyamatáról, a tanuló

elért eredményeiről, és amelyek ugyanakkor arról is informálják a pedagógust, hogy a jövőben min kell változtatnia egyes tanulók vagy csoportok tanítása során. Ezek az elemek egyrészt segítik a reflektálást az adott időszak alatt elvégzett munkára, másrészt használható inputokat adnak a következő időszak tervezéséhez, a döntéshozatalhoz. (2) A befogadó értékelésben gyűjtött információ értéktöbbletet tartalmaz: nem egy adott pillanatról szóló „felvétel”, hanem figyelembe veszi az adott oktatási környezetet, beleértve az otthoni vagy egyéb környezeti tényezőket is, befolyásolja a gyerekek tanulását és magát a nevelési-oktatási folyamatot is. (3) Szerves része azoknak a tényezőknek az értékelése, amelyek hozzájárulnak a befogadás megteremtéséhez. (4) Jellemzője a tanuló, a tanárok, osztálytársak, szülők és mások bevonása az értékelésbe. (5) Tartalmaz olyan eljárásokat, amelyek más funkciókat is betölthetnek. Az iskoláknak aktívan kell támogatniuk az értékelés különféle megközelítéseinek kifejlesztését, amelyek egyben tükrözik a tanulók ugyancsak különféle tanulási módjait, és amelyek szintén különféle módon teszik lehetővé az értékeléshez szükséges tanulási tényanyag összegyűjtését. Ez persze azt feltételezi, hogy az iskolán belül a tanárok rugalmasan hozhatnak meg olyan döntéseket, mikor értékeljenek, mit értékeljenek és azt is, hogy a tanárok olyan módszerek alkalmazásához is hozzájutnak, amelyek egy adott tanuló által kedvelt értékelési eszközök. Befejezés A (speciális) szakiskolák feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsenek fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítaniuk kell a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével kapcsolatosak. V.

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához

A rész-szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

előkészítő évfolyam

9. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

10. évfolyam

(választható)

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám 36 hét Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen

(36 héttel)

(35 héttel)

31,5

10,5

378

11,5

402,5

0

21

756+70

21

735

31,5

31,5

1134+70

32,5

1137,5

8-10% szabad sáv 3,5

1,5

54

1,5

52.5

0

2

72

2

70

35

35

1260+70

36

1260+70

(közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

31 542 01 Bőrtárgykészítő SNI Heti óraszámok évfolyamonként közismereti résszel


2

2

Matematika

2,5

2,5

Erkölcstan

1

1

Informatika

1

1


5

5

Osztályfőnöki

1

1

12,5

12,5

3

2

Közismereti óraszámok összesen Bőripari anyag- és áruismeret 10256-12

Ö.függő nyári t. gyak.

Gyakorlat

Elmélet

11. 35 hét/tanév Ö.függő nyári t. gyak.

Gyakorlat

TANTÁRGY

Elmélet

10. 36 hét/tanév

Szabás előkészítés elmélet 10256-12 Szabás előkészítés gyakorlat 10256-12 Bőrtárgy készítés 10256-12 Bőrtárgy készítés gyakorlat 10256-12

3

2 7

2

3 8

Összefüggő nyári gyakorlat Szakmai óraszámok összesen MINDÖSSZESEN:

7

9 70

8

15

70

7

35,5

16 35,5

Éves szakmai óraszám

898

805

Éves közismereti óraszám

450

437,5

Szakmai óraszám 10-11

1703

ebből szakmai elmélet

533

ebből szakmai gyakorlat

1170

Közismereti óraszámok 10-11

887,5

A 10256-12 azonosító számú Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Bőripari anyag- és áruismeret tantárgy

1. A 10256-12 azonosító számú, Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Gépek, berendezések, szerszámok használata

Különböző anyagok szabása

Előkészítő műveletek

Gépi szabás

Kézi szabás


Szabás, előkészítés gyakorlat

Szabás, előkészítés elmélet

Szabás gazdaságossága, szabásrendszerek

Kellékek és segédanyagok

Táblás áruk

Textilek és műbőrök

10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek

Természetes bőrök

Bőripari anyag- és áruismeret

FELADATOK Szemrevételezi a modell, minta alapanyag összetételét Megállapítja az alapanyagok jellemzőit

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ellenőrzi az alap-, kellék- és segédanyagokat

x x x x Meghatározza a technológiai paramétereket Alkatrészeket szab kézzel, géppel Ellenőrzi a kiszabott alkatrészeket Vékonyítja az alkatrészek szélét, felületét x Számítással meghatározza az anyag előirányzatot Kiválasztja, beállítja, kezeli a szabáshoz, előkészítéshez alkalmazott gépeket, berendezéseket, eszközöket, szerszámokat Betartja a munka-, tűz- és balesetvédelmet SZAKMAI ISMERETEK Bőrgyártás Bőr területi felosztása, jellemzői Bőrhibák Műbőrök Bőrfeldolgozó iparban alkalmazott textilanyagok Bőrfeldolgozó iparban alkalmazott műanyagok Bőrfeldolgozó iparban alkalmazott fémanyagok Bőrfeldolgozó iparban alkalmazott papíranyagok Bőrfeldolgozó iparban alkalmazott faanyagok Bőrfeldolgozó iparban alkalmazott ragasztók, oldószerek Bőrfeldolgozó iparban alkalmazott gumianyagok Bőrfeldolgozó ipari alkatrészek felületének meghatározása Paralelogramma területének meghatározása Optimális manipuláció meghatározása Szabáskor keletkező hulladékok meghatározása Hulladékfajták és jellemzői

x x x x x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x

x x

x

x

x x x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x

x x

Bőrfeldolgozó ipari termékek anyag előirányzat meghatározása Alkatrészekkel szemben támasztott x x x követelmények Szabásrendszerek x x x Kézi szabás x x x Gépi szabás x x x Szabászgépek, kiegészítő berendezések, eszközök kezelése, technológiai jellemzői Alkatrészek szél, felület vékonyítása x Szabász-, vékonyító gépek, kiegészítő berendezések, eszközök kezelése, technológiai jellemzői Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x

Felismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x

Készbőr jellemzőinek felismerése x Gazdaságos manipuláció x x x Szakmai számolási készség Szabászgépek, előkészítő gépek kezelése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Precizitás

x

x x x x

x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Kontroll (ellenőrzőképesség)

x

x

x

x

Módszeres munkavégzés

x

Ismeretek helyén való alkalmazása

2.

3.

x

x

x

x

x

x

A tantárgy óraszámai Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

108 64 172

Szabadon felhasználható -

Helyi tanterv Éves Heti 108 3 64 2 172 -

A tantárgy tanításának célja A bőripari alap- és kellékanyagok fajtáinak megismerése. Az anyagismereti alapfogalmak elsajátítása, a különböző anyagok előállítási műveleteinek megismerése, az alap- és kellékanyagok felhasználási és minőségi tulajdonságainak megismerése.

4.

A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.1. Kapcsolódó közismereti tartalmak 9. évfolyam

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Tematikus egység Szövegfeldolgozás

Erkölcstan

Önismeret és társas kultúra Számítógép alkalmazása

Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

Tartalom Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással Logikai alapon állítás megfogalmazása, matematikai nyelv szókincsének bővítése Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása A számítógép használata a tanulásban, ismeretszerzésben Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás Szabályok elfogadása, megtartása, kapcsolatépítés, aktív együttműködés

Gondolkodási műveletek

Motoros készségfejlesztésmozgástanulás Beilleszkedésalkalmazkodás

10. évfolyam


Tematikus egység Beszédkészség

Erkölcstan

Egyén, közösség társadalom Számítógép alkalmazása Játék


Tartalom Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizálás-szintetizálás Matematikai tartalmú grammatikai szerkezet értelmezése, megoldása Társadalmi normák, kívánatos, elfogadható, elfogadhatatlan magatartás Adatbázis, táblázatkezelés egyszerűbb ismerete

Számtan, műveletek

Személyes és társas folyamatok pozitív alakítása a sportszerűségben és a sikerorientáltságban Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a negatív hatásokról

Önismeret- testi és lelki egészség

4.2 Kapcsolódó szakmai tartalmak: 9. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység


Szabás gazdaságossága, szabásrendszerek Kézi szabás

Tartalom Hulladék fajták és jellemzői Bőrfeldolgozó ipari termékek anyag előirányzat meghatározása Alkatrészekkel szemben támasztott


Gépi szabás

követelmények


Szabász-, vékonyító gépek, kiegészítő berendezések, eszközök kezelése, technológiai jellemzői

5. A tantárgy témakörei 5.1 Természetes bőrök témakör Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

40 25 65


Helyi tanterv Éves 40 25 65

9. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban felhasznált természetes bőranyagok fajtái (marha-, sertés-, kecske-, juh-, ló-, vad- és egyéb bőrök), általános jellemzői, felhasználása. A természetes bőranyagok területi felosztása, minőségi jellemzői, hibái. A nyersbőrök szövettani és vegyi felépítése, jellemzői. Nyersbőrhibák. Nyersbőrök tartósítása, anyagai, minőségi követelményei. A természetes bőranyagok gyártási folyamata: - A vizes műveletek és meszes műhely műveletei – áztatás, meszezés, húsolás,színelés, hasítás, mésztelenítés -, anyagai, gépei, berendezései, eszközei, minőségi követelményei. - A cserzés fajtái - növényi, ásványi, zsír-, kombinált- és egyéb cserzés - anyagai, műveletei, gépei, berendezései, eszközei, minőségi követelményei. - A cserzés utáni mechanikai – víztelenítés, taszítás, szárítás, hasítás, faragás, műveletek, puhítás, csiszolás – műveletek, gépek, berendezések, eszközök, minőségi követelmények. - A kikészítés vegyi – zsírozás, színelés, fedőfestés, appretálás stb. – és mechanikai – hengerlés, fényezés, vasalás stb. - műveletei, anyagai, gépei, berendezései, eszközei, minőségi követelményei. 10. évfolyam 5.2.

A készbőrök csoportosítása, tulajdonságai, minősítése, hibái.

Textilek- és műbőrök Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

22 8 30



9. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban alkalmazott textilanyagok fajtái, általános jellemzői, felhasználása. A textilanyagok alapanyagai (természetes-, vegyi- és kevert szálas anyagok), tulajdonságai, minőségi jellemzői. A textilanyagok minőségi jellemzői, hibái. A textilanyagok gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei: - A cérnák fajtái, jellemzői, hibái. Fonal és cérnagyártás (fonás, cérnázás). - Kelmék fajtái, jellemzői, hibái. Kelmegyártás (szövés, kötés, hurkolás, nem szőtt textíliák készítése). - A textilanyagok kikészítése (előkezelés, színezés, appretálás). A bőrfeldolgozó-iparban felhasznált műbőrök-, műanyagok fajtái, szerkezete, általános jellemzői, felhasználása. 10. évfolyam A műbőrök anyagai, gyártási folyamata – pasztakészítés, hordozóréteg előkészítése, műanyag fedőréteg felvitele, filmképzés, hűtés, kikészítés, gépei, berendezései, minőségi követelményei. A különböző műanyagok feldolgozási módszerei (sajtolás, rétegelés, fröccsöntés, extrudálás, kalanderezés, szálhúzás, vákuumformázás, öntés, stb.) A műbőrök, műanyagok minőségi jellemzői, hibái. 5.3.

Táblás áruk Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

16 8 24



9. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban alkalmazott - rostműbőrök-, gumi-, és műanyagok-, valamint kartonanyagok - táblás szerkezetű anyagok fajtái, általános jellemzői, felhasználása. A különböző táblás méretű anyagok alapanyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei: - Rostműbőrök anyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei. Rostműbőrök fajtái, felhasználása. - Gumianyagok alapanyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei. Gumianyagok fajtái, felhasználása. 10. évfolyam -

Műanyagok alapanyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei. Műanyagok fajtái, felhasználása. Papír és kartonanyagok alapanyagai, gyártási folyamata (nyersanyag előkészítés, pépkészítés, lapképzés, kikészítés, kiszerelés), gépei, berendezései, minőségi követelményei. Papír és kartonanyagok fajtái, felhasználása.

A táblás méretű anyagok mérete, kiszerelése, minőségi jellemzői, hibái. 5.4.

Kellékek- és segédanyagok Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

30 23 53



9. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban alkalmazott különböző műanyag-, fém-, papír-, fa-, és gumi kellékek- és segédanyagok, fajtái, általános jellemzői, felhasználása. Műanyag díszek, csatok, egyéb alkatrészek, szegők, zsinórok stb. előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. Fém díszek, csatok, szegecsek, szögek, ringlik, kapcsok, egyéb alkatrészek előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. 10. évfolyam Fa díszek, csatok, szögek, egyéb alkatrészek előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. Gumi segédanyagok, alkatrészek előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. A ragasztók, és oldószerek fajtái, anyagai, általános jellemzői, felhasználása. A ragasztók, és oldószerek munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. A különböző kellék- és segédanyagok gyártása, minőségi jellemzői, hibái. A kellék- és segédanyagok gyártásánál alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. A képzés javasolt helyszíne Szaktanterem

6.

7. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2

kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

x

-

x x

-

x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

8.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

x

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x x x

x

x

x

A tantárgy értékelésének módja

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény 9. évfolyam – – – – – –

– – – – – – –

A bőr szerkezeti felépítésének és topográfiájának ismerete, jellemzője. Ábra alapján a bőrgyártás folyamatának ismertetése, a főbb műveletek részletes jellemzése. Bőrminták alapján a készbőrök felismerése. Természetes és mesterséges szálasanyagok csoportosítása táblázatos formában. Ismeret szintjén tudja a különböző textilanyagok gyártásának módját. Különböző minták (szövet, kötött kelme, nemszőtt textília, fonatolt textília, csipke, műszőrme) felismerése, bőripari felhasználásának ismertetése. 10. évfolyam Műbőrök csoportosítása megadott minták alapján. Ábra alapján a műbőrgyártás ismertetése. Tudjon példát mondani a műbőrök bőripari felhasználhatóságára. Minták alapján a táblás áruk felismerése. Tudjon példát mondani a műbőrök bőripari felhasználhatóságára. Kellékeket- és segédanyagokat tudja rendszerezni. Anyagismereti tudásának felhasználásával tudjon összeállítani adott termékhez különböző anyagokat.

A 10256-12 azonosító számú Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szabás, előkészítés elmélet tantárgy





Gépi szabás

Kézi szabás






Táblás áruk






x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



x x x x x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x

x x

x

x

x x x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x

x x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x

Felismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x


Precizitás

x

x x x x

x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x


x


x

x

x

x

x

x

2. A tantárgy óraszámai Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

72 64 136

Szabadon felhasználható 36 36


3. A tantárgy tanításának célja Megismertetni a tanulókkal a különböző anyagok szabásrendszereit, szabási módszereit, és az alkatrészek előkészítési technológiáit, követelményeit 4. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.1.Kapcsolódó közismereti tartalmak

9. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Tematikus egység Anyanyelvi ismeretek

Tartalom Köznyelv, irodalmi nyelv, szaknyelv, zsargon, argó, kortársi nyelv használata

Matematika


Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében

Erkölcstan

Egyén, közösség, társadalom Számítógép alkalmazása Játék

Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása


Adott tartalmak, képek megkeresése keresőprogram segítségével, adatok értelmezése, felhasználása Testnevelési és sportjátékok stratégiai és taktikai elemeinek megismerése, szabályainak rendszere, szabálykövetés és kritikai értelmezés Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok mérlegelésével

Beilleszkedés, alkalmazkodás

10. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Tematikus egység Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Mérések

Erkölcstan

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése

Informatika

A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések Motoros készségfejlesztés

Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra


Tartalom Szépirodalmi és a köznyelvi szövegek összehasonlítása Mérések végzése különböző mérőeszközökkel Kommunikációs és metakommunikációs jelek összehangolása A világháló használata a káros oldalak mellőzésével Tornaszereken történő célirányos mozgások Tanórán kívüli elfoglaltságok

4.2.Kapcsolódó szakmai tartalmak 9. évfolyam Tantárgy Bőripari anyag- és áruismeret

5. A tantárgy témakörei

Tematikus egység

Tartalom


Bőr területi felosztása, jellemzői Bőrhibák

5.1.

Szabás gazdaságossága, szabásrendszerek Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

18 14 32



9. évfolyam A természetes bőranyagok szabásrendszerei – szimmetrikus (kisipari vagy tükrös), váltakozó irányú, paralelogramma, társas szabás -, alkalmazásuk, gazdaságossági, és minőségi követelményeik. Terítékanyagok, táblás szerkezetű anyagok szabásrendszerei – különböző soros elhelyezések, váltakozó-, ferde irányú (szög alatti), szembe fekvő, paralelogramma, társas szabás - alkalmazásuk, gazdaságossági, és minőségi követelményeik. Alkatrész elhelyezési módszerek alkalmazása, az anyagkihasználás mértéke, gazdaságossági hatásai. A szabástervek elkészítésének eszközei, korszerű számítógépes módszerei. Az anyag-előirányzat (tiszta felület, hulladék, anyagnorma, paralelogramma felület, optimális manipuláció) meghatározásának, kiszámításának módszerei. 10. évfolyam Természetes bőrök anyag-előirányzatának meghatározása. Terítékanyagok anyag-előirányzatának meghatározása. Táblás szerkezetű anyagok anyag-előirányzatának meghatározása. Az anyag-előirányzat meghatározásának, eszközei, korszerű számítógépes módszerei. 5.2.

Kézi szabás Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

12 10 22



9. évfolyam A kézi szabás módszereinek ismerete. A kézi szabás szerszámainak ismerete. A kézi szabás eszközeinek ismerete. A kézi szabás berendezéseinek (kések, sablonok fajtái, köszörűk, jelölő eszközök, nehezékek) ismerete. A kézi szabás minőségi követelményei. A kézi szabás előnyei, hátrányai. 10. évfolyam

A kézi szabás módszereinek ismerete. A kézi szabás szerszámainak ismerete. A kézi szabás eszközeinek ismerete. A kézi szabás berendezéseinek (kések, sablonok fajtái, köszörűk, jelölő eszközök, nehezékek) ismerete. A kézi szabás minőségi követelményei. A kézi szabás előnyei, hátrányai. 5.3.

Gépi szabás Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

14 12 26



9. évfolyam A gépi szabás módszerei (kiütő gépes, terítékes, szegőszalag, korszerű szabási módszerek). A gépi szabás alkalmazása, szerszámai, eszközei, berendezései. A gépi szabás minőségi követelményei. A kiütő gépes szabás gépei (lengőfejes, hidas, félautomata, automata kiütő gépek). A kiütő gépes szabás berendezései, műveletei, munkavédelmi előírásai. Kiütőkések, leütés számlálók, anyagtovábbító berendezések ismerete. A terítékes szabás gépei (terítőgépek, tekercsállványok, áttekercselő berendezések, villamos ollók, anyagadagoló berendezések). A terítékes szabás műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. A szegőszalag szabás gépei (bőrcsík vágó-, műbőr-, és fóliacsíkvágó gépek, berendezések). A szegőszalag szabás műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. 10. évfolyam Szabástervek ismerete. Hulladékgazdálkodás. Szabászgépek, kiegészítő berendezések, eszközök ismerete. Szabászgépek, kiegészítő berendezések, eszközök jellemzői. A gépi szabás munka-, tűzvédelmi előírásainak ismerete. A gépi szabás környezetvédelmi előírásai. 5.4.

Előkészítő műveletek Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

28 28 56


9. évfolyam


Az előkészítés műveleteinek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) alkalmazása, gépei, szerszámai, eszközei, berendezései, minőségi követelményei. A jelölés célja, gépei, berendezései, szerszámai, berendezései, segédanyagai, műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. A vékonyítás célja, fajtái (szélvékonyítás, közkiemelés, teljes felületű vékonyítás), alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. A ragasztás célja, fajtái (szélkenés, teljes felületű ragasztás, pontragasztás), anyagai, alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. Oldószerek fajtái, alkalmazásuk. 10. évfolyam A kierősítés célja, fajtái, anyagai, alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei. A szélfestés célja, fajtái, anyagai, alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. Az előkészítés gépeinek, kiegészítő berendezéseknek, eszközeinek alkalmazása, jellemzői. Az előkészítés munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. 6. A képzés javasolt helyszíne Szaktanterem 7. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1


Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2 Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat



x x x x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma



1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás

Egyéni 1.

x

x

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x x x

x

x

-

x

-

x

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

8. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény: 9. évfolyam – Elméletben ismerje a kézi és gépi szabás eszközeit, technológiai jellemzőit és használatukat.

– Ismerje a gazdaságos szabás előírásait. – Tudja kiválasztani a legmegfelelőbb szabásrendszert a különböző anyagokhoz. – Elméletben ismerje a kézi és gépi vékonyítás eszközeit, technológiai jellemzőit és használatukat. – Ismerje a vékonyítás paramétereit és azok beállítási lehetőségeit. – Ismerje a különböző ragasztási módokat. – Ismerje a kierősítési módokat. 10. évfolyam – Ismerje a különböző anyagok szabási, vékonyítási, ragasztási, kierősítésének módjait.

A 10256-12 azonosító számú Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szabás, előkészítés gyakorlat tantárgy





Gépi szabás

Kézi szabás






Táblás áruk






x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



x x x x x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x

x x

x

x

x x x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x

x x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x

Felismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x


Precizitás

x

x x x x

x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x


x


x

x

x

x

x

x


Kerettanterv

9. 10. Összesen

252 224 476



3. A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különböző anyagok szabásrendszereinek, szabási módszereinek és az alkatrészek előkészítési technológiáinak gyakorlati kivitelezését. 4. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

4.1.

Kapcsolódó közismereti tartalmak 9. évfolyam



Erkölcstan

Ítélőképesség fejlesztése

Informatika Testnevelés és sport

Számítógép használat Motoros készségfejlesztésmozgástanulás Beilleszkedés, alkalmazkodás


Mérések

Tartalom Veszélyt, tiltást jelentő szavak és jelzések felismerése, megnevezése Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérések rutinos végzése Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt. Produktumok készítése közös munkával Térköz, távköz, takarás, igazodás, testfordulatok adott irányokba járás közben Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság stb.)

10. évfolyam

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom


Matematika

Mérések

Erkölcstan


Informatika

Számítógép alkalmazása


Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Önismeret- testi és lelki egészség

Tartalom Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése Geometriai alakzatok csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és egészségügyi fenntartások Relaxációs gyakorlatok Feszültségoldás

4.2.Kapcsolódó szakmai tartalmak 9. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Bőripari anyag- és áruismeret Természetes bőrök

Tartalom Bőr területi felosztása, jellemzői Bőrhibák

5. A tantárgy témakörei 5.1. Különböző anyagok szabása Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

90 73 163



9. évfolyam A szabandó anyagok kiválasztása műszaki dokumentáció alapján. A természetes bőranyagok kézi szabásának elsajátítása, a gazdaságossági és a minőségi követelmények betartása. Táblás szerkezetű anyagok gépi szabási műveleteinek elsajátítása, minőségi követelmények betartása. A szegőszalag szabás gépi szabási műveleteinek elsajátítása, minőségi követelmények betartása. A szabászat gépeinek, kiegészítő berendezéseknek, eszközeinek, szerszámainak szakszerű alkalmazása, beállítása, kezelése. 10. évfolyam Alkatrészek összeválogatása, tétel-összeállítás. Önálló szabászati feladatok gyakorlati kivitelezése, műszaki dokumentáció alapján. A szabászat munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. 5.2.


Kerettanterv

9. 10. Összesen

90 83 173



9. évfolyam Az előkészítés műveleteinek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gyakorlati elsajátítása. A jelölési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A különböző vékonyítási műveletek elsajátítása a minőségi követelmények, és a

munkavédelmi előírások betartásával. A ragasztási műveletek (szélkenés, teljes felületű ragasztás, pontragasztás), gyakorlata a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. A kierősítési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A szélfestés műveleteinek gyakorlati elsajátítása a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. Az előkészítési műveletek önálló kivitelezése adott modellek műszaki dokumentációja alapján. Az előkészítés munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. 10. évfolyam Az előkészítés műveleteinek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gyakorlati elsajátítása. A jelölési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A különböző vékonyítási műveletek elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A ragasztási műveletek (szélkenés, teljes felületű ragasztás, pontragasztás), gyakorlata a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. A kierősítési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A szélfestés műveleteinek gyakorlati elsajátítása a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. Az előkészítési műveletek önálló kivitelezése adott modellek műszaki dokumentációja alapján. Az előkészítés munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. 5.3.

Gépek, berendezések, szerszámok használata Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

72 68 140



9. évfolyam A szabászat, az előkészítés gépeinek, kiegészítő berendezéseinek, eszközeinek, szerszámainak szakszerű alkalmazása, beállítása, kezelése. A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek szakszerű használata, kezelése. A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek összeállítása önállóan egy adott modell alkatrészeinek kiszabásához. A gépi szabási módszerek gyakorlati alkalmazása (kiütő gépes, terítékes, szegőszalag, korszerű automata berendezések) gépek, berendezések, eszközök szakszerű használata, a kezelési műveletek begyakorlása. Egy meghatározott modell alkatrészeinek gépi szabásához a gépigény összeállítása önállóan. Az előkészítő műveletek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gépeinek,

szerszámainak, eszközeinek, kiegészítő berendezéseinek szakszerű alkalmazása, a minőségi, a munka-, a tűz- és a környezetvédelmi előírások követelmények betartásával. Gép-, szerszám-, eszköz-, és kiegészítő berendezések meghatározása önállóan egy adott termék előkészítési műveleteihez. 10. évfolyam A szabászat, az előkészítés gépeinek, kiegészítő berendezéseinek, eszközeinek, szerszámainak szakszerű alkalmazása, beállítása, kezelése. A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek szakszerű használata, kezelése. A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek összeállítása önállóan egy adott modell alkatrészeinek kiszabásához. A gépi szabási módszerek gyakorlati alkalmazása (kiütő gépes, terítékes, szegőszalag, korszerű automata berendezések) gépek, berendezések, eszközök szakszerű használata, a kezelési műveletek begyakorlása. Egy meghatározott modell alkatrészeinek gépi szabásához a gépigény összeállítása önállóan. Az előkészítő műveletek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gépeinek, szerszámainak, eszközeinek, kiegészítő berendezéseinek szakszerű alkalmazása, a minőségi, a munka-, a tűz- és a környezetvédelmi előírások követelmények betartásával. Gép-, szerszám-, eszköz-, és kiegészítő berendezések meghatározása önállóan egy adott termék előkészítési műveleteihez. 6. A képzés javasolt helyszíne Tanműhely 7. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1


Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x x x x x



Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) keret

Osztály-

bontás

Tanulói tevékenységforma

Csoport-

(differenciálási módok) Egyéni

Sorszám

1.

Információ feldolgozó tevékenységek

1.1.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása

1.2.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x

-

1.3.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x

-

1.4.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x

1.5.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x

1.6.

Információk önálló rendszerezése

x

-

1.7.

Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

-

x

-

2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1.

Írásos elemzések készítése

x

-

2.2.

Leírás készítése

x

-

2.3.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre

x

-

2.4.

Tesztfeladat megoldása

x

-

2.5.

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

x

-

2.6.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

4.

Komplex információk körében

4.1.

Esetleírás készítése

x

-

4.2.

Elemzés készítése tapasztalatokról

x

-

4.3.

Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján

x

-

4..4.

Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után

x

-

Csoportos munkaformák körében

5.

5.1.

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

5.2.

Információk rendszerezése mozaikfeladattal

5.3.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

-

5.4.

Csoportos helyzetgyakorlat

x

-

6.

Gyakorlati munkavégzés körében

x

-

x

-

6.1.

Árutermelő szakmai munkatevékenység

x

Munkaasztal, szabászgép, gépi szabászkések, kézi szabászkés, szélvékonyító gép, hasító gép

6.2.

Műveletek gyakorlása

x

Köszörűgép, munkaasztal

6.3.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

x

-

7.

Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1.

Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján

x

-

7.2.

Feladattal vezetett szerkezetelemzés

x

-

7.3.

Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése

x

-

8. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény 9. évfolyam 10. évfolyam

– – – – – – – – – –

Tudja alkalmazni a szabás, előkészítés elméleti ismereteket. Alkalmazza szakszerűen a kézi és gépi szabás eszközeit, gépeit. Ismerje a gazdaságos szabás előírásait. Tudja kiválasztani a legmegfelelőbb szabásrendszert a különböző anyagokhoz. Önállóan tudjon különböző anyagokat gazdaságosan szabni. Alkalmazza szakszerűen a kézi és gépi vékonyítás eszközeit, gépeit. Önállóan tudjon különböző anyagokat vékonyítani. Alkalmazzon különböző ragasztási módokat. Alkalmazzon különböző kierősítési módokat. Tisztában legyen az eszközök és gépek veszélyforrásaival és munkavédelmi előírásaival.

A 10258-12 azonosító számú Bőrtárgy készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Bőrtárgy készítés tantárgy

1. A 10258-12 azonosító számú, Bőrtárgy készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Bőrtárgy díszítés

Bőrtárgy készítés

Bőrtárgy készítés Témakör 4

Bőrtárgy előkészítés


10258-12 Bőrtárgy készítése


Bőrtárgy készítés Bőrtárgy készítés gyakorlat

FELADATOK Kiválasztja a bőrtárgy készítéshez felhasznált alapanyagokat Apróárut készít Ékszerpótlókat készít Öltözet-kiegészítőket készít Egyszerű dísztárgyakat készít Tartókat, egyszerű táskákat készít Kiválasztja a szükséges anyagokat és eszközöket

SZAKMAI ISMERETEK Bőrtárgyak funkciói Bőrtárgyak tervezése, minta készítése Apróáruk készítése Öltözék-kiegészítő, bőr ékszerek készítése Bőrből készült egyszerű dísztárgyak készítése Tartók, tokok, táskák készítése Bőrtárgy készítő gépek, berendezések kezelése

x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szabandó anyagok tulajdonságai Kézi, gépi szabás módszerei, eszközei, gépei Varrási, ragasztási technológiák Díszítési módok

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Türelmesség

x

x

x

Stabil kéztartás Térlátás

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés

x

x

x

x

x

x

Kreativitás, ötletgazdagság

x

x

x

x

x

x


Kerettanterv

9. 10. Összesen

72 70 142



3. A tantárgy tanításának célja Elméleti ismeretek nyújtása a különböző bőrtárgyak összeállítási műveleteinek végrehajtásához. A szabási (szakmai specialitásainak), az előkészítési, a díszítési, az összeállítási és a kikészítési módok elméleti fogalmainak, technológiáinak elsajátítása. A különböző bőrtárgyak típusainak megismerése, szerkezeti, technológiai különbségeinek elsajátítása. A termékek elkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások elsajátítása. 4. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.1. Kapcsolódó közismereti tartalmak 9. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Tematikus egység Kommunikáció

Erkölcstan

Ítélőképesség

Informatika

Számítógép alkalmazása Játék


Számtan, művelet

Önismeret

Tartalom A szövegből- adott szempontok alapján- információ kiemelése, értelmezése Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása Az általában használatos dokumentumformák, szoftverek alkalmazása Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és reprodukciója Javaslatok és tervkészítés a hibajavításra

10. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Tematikus egység Beszédkészség Mérések

Tartalom Különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások Hosszúság, terület, térfogat

Erkölcstan


Informatika

A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések Motoros készségfejlesztés


mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása Helyes viselkedési normák a közösségben Megfontolt tartalmak elhelyezése a világhálóra Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése

Aktuális témák

Kapcsolódó szakmai tartalmak

4.2.

9. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység

Bőripari anyagés áruismeret



Tartalom Bőr területi felosztása, jellemzői Bőrhibák Hulladék fajták és jellemzői



Bőrfeldolgozó ipari termékek anyag előirányzat meghatározása

Kézi szabás Gépi szabás

Alkatrészekkel szemben támasztott követelmények



5. A tantárgy témakörei 5.1.Bőrtárgy előkészítés Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

30 30 60


9. évfolyam A bőrtárgyak fajtái, funkciói. A bőrtárgyak tervezése, mintaszerkesztése. A különböző bőrtárgyak szerkezete, anyagai, kellékei.


A bőrtárgyak alkatrészeinek szabási módszerei, minőségi követelményei. Kézi szabás módszerei, eszközei, szerszámai, követelményei. Gépi szabás módszerei, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. A bőrtárgyak előkészítési műveletei., Vékonyítási módok, alkalmazásuk, eszközeik, szerszámaik, gépeik, követelményeik. Jelölések alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Ragasztások-, ragasztóanyagok fajtái, kivitelezése, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Széleldolgozások fajtái, alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Behajtások fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Szegések fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. Szélezés, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. 10. évfolyam A bőrtárgyak fajtái, funkciói. A bőrtárgyak tervezése, mintaszerkesztése. A különböző bőrtárgyak szerkezete, anyagai, kellékei. A bőrtárgyak alkatrészeinek szabási módszerei, minőségi követelményei. Kézi szabás módszerei, eszközei, szerszámai, követelményei. Gépi szabás módszerei, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. A bőrtárgyak előkészítési műveletei., Vékonyítási módok, alkalmazásuk, eszközeik, szerszámaik, gépeik, követelményeik. Jelölések alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Ragasztások-, ragasztóanyagok fajtái, kivitelezése, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Széleldolgozások fajtái, alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Behajtások fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Szegések fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. Szélezés, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. 5.2.

Bőrtárgy készítése, díszítése Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

42 40 82



9. évfolyam A bőrtárgyak díszítési módjai, alkalmazásuk. Lyukasztások, perforációk alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei

Fűzések fajtái, alkalmazása, anyagai, követelményei. Fonások fajtái, alkalmazása, műveletei, anyagai, követelményei. A rátétes díszítések lehetőségei, kivitelezése, követelményei. A domborítások alkalmazása, anyagai, követelményei. A szélfestés alkalmazása, anyagai eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. A szélégetés alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei, A szegéses díszítések alkalmazása, anyagai, gépei, követelményei. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. - díszítési módok alkalmazása, kivitelezése, követelményei A funkciónak megfelelő díszítések alkalmazásának ismerete. A különböző díszítések műveletei, technológiai megoldásai, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. A különböző bőrtárgyak (apróáruk, tartók, tokok, táskák, dísztárgyak, ékszerek, öltözék kiegészítők stb.) összeszerelési módjai, követelményei. Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, követelményei. A bőrtárgyak kikészítési technológiái, műveletei, követelményei. Különböző apróáruk – pénztárcák, levéltárcák – készítésének ismerete. Öltözék-kiegészítők – övek, szíjak – készítésének ismerete. Bőr ékszerek – karkötők, nyakláncok, medálok – készítésének ismerete. Bőrből készült egyszerű dísztárgyak – dobozok, mappák – készítésének ismerete. 10. évfolyam Lyukasztások, perforációk alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei Fűzések fajtái, alkalmazása, anyagai, követelményei. Fonások fajtái, alkalmazása, műveletei, anyagai, követelményei. A rátétes díszítések lehetőségei, kivitelezése, követelményei. A domborítások alkalmazása, anyagai, követelményei. A szélfestés alkalmazása, anyagai eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. A szélégetés alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei, A szegéses díszítések alkalmazása, anyagai, gépei, követelményei. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. - díszítési módok alkalmazása, kivitelezése, követelményei A funkciónak megfelelő díszítések alkalmazásának ismerete. A különböző díszítések műveletei, technológiai megoldásai, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. A különböző bőrtárgyak (apróáruk, tartók, tokok, táskák, dísztárgyak, ékszerek, öltözék kiegészítők stb.) összeszerelési módjai, követelményei. Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, követelményei. A bőrtárgyak kikészítési technológiái, műveletei, követelményei. Tartók, tokok, táskák készítésének ismerete. A bőrtárgyak gyártásánál használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok ismerete. A munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások ismerete. 6. A képzés javasolt helyszíne Szaktanterem 7. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák 7.1


Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2




x

-

x x

-

x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x x x


x

x

x

-

x

-

x

-

2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.


x

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

8. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény 9. évfolyam – –

Tudja csoportosítani a bőrtárgyakat. Legyen tisztában a bőrtárgyak technológiai folyamatával: tervezés (díszítés tervezése is) szabás gyártástechnológia. 10. évfolyam

– Tudjon önállóan bőrtárgyat díszíteni, a technológiai sorrendnek megfelelően összeállítani.

A 10258-12 azonosító számú Bőrtárgy készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Bőrtárgy készítés gyakorlat tantárgy


x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x











x x x x x x


x x


x

x

x


x

x


x

x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x


Kerettanterv

9. 10. Összesen

252 250 502

Szabadon felhasználható 36 38 74


3. A tantárgy tanításának célja Különböző bőrtárgyak tervezési -, szabási-, előkészítési-, díszítési, összeállítási-, és kikészítési, műveleteinek gyakorlati elsajátítása. Bőrtárgyak elkészítése műszaki dokumentáció alapján. A bőrtárgyak elkészítésénél alkalmazott gépek, berendezések, eszközök, szerszámok szakszerű használata, beállítása. A munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások alkalmazása. 4. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.1.Kapcsolódó közismereti tartalmak 9. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Tematikus egység Tanulási képesség fejlesztése Mérések

Erkölcstan Informatika

Egyén, közösség, társadalom Számítógép alkalmazása


Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Osztályfőnöki óra Alkalmazkodás

Tartalom Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot, a csoport segíteni az egyént? Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés Testtartás-javító gyakorlatok: preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok

10. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika

Tematikus egység Tanulási képesség Mérések Egyén, közösség társadalom Számítógép alkalmazása

Tartalom Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése Szerkesztések. Tanult szerkesztések gyakorlása Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek Levelezőprogram használata, levélküldés, fogadás, az udvariassági formulák ismerete és

használata Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

Játék

Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok


Lelki bántalmak, sérelmek következményei

4.2.Kapcsolódó szakmai tartalmak 9. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység






Kézi szabás

Tartalom Bőr területi felosztása, jellemzői Bőrhibák Hulladék fajták és jellemzői Bőrfeldolgozó ipari termékek anyag előirányzat meghatározása

Gépi szabás




5. A tantárgy témakörei 5.1. Bőrtárgy előkészítés Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

108 125 233



9. évfolyam A bőrtárgyak tervezési, mintaszerkesztési feladatainak gyakorlati elsajátítása, követelményei. A bőrtárgyak alkatrész-szabási módszereinek gyakorlata, minőségi, gazdaságossági követelményei. A kézi szabás elsajátítása, eszközei, szerszámai, minőségi követelményei. A gépi szabás módszereinek gyakorlata, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. Szabászgépek beállítása, kezelése. Különböző bőrtárgyak szabása műszaki dokumentáció szerint. A bőrtárgyak előkészítési műveleteinek gyakorlata. Vékonyítási módok gyakorlása, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése, követelményeik.

Jelölések alkalmazása, követelményei, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése. Ragasztások gyakorlati kivitelezése, követelményei, anyagainak megismerése, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Széleldolgozások elsajátítása, gyakorlati alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveleteinek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Behajtási műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. Szegési műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. A szélezés gyakorlata, minőségi követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. 10. évfolyam A bőrtárgyak tervezési, mintaszerkesztési feladatainak gyakorlati elsajátítása, követelményei. A bőrtárgyak alkatrész-szabási módszereinek gyakorlata, minőségi, gazdaságossági követelményei. A kézi szabás elsajátítása, eszközei, szerszámai, minőségi követelményei. A gépi szabás módszereinek gyakorlata, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. Szabászgépek beállítása, kezelése. Különböző bőrtárgyak szabása műszaki dokumentáció szerint. A bőrtárgyak előkészítési műveleteinek gyakorlata. Vékonyítási módok gyakorlása, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése, követelményeik. Jelölések alkalmazása, követelményei, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése. Ragasztások gyakorlati kivitelezése, követelményei, anyagainak megismerése, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Széleldolgozások elsajátítása, gyakorlati alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveleteinek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Behajtási műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. Szegési műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. A szélezés gyakorlata, minőségi követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. 5.2.

Bőrtárgy készítés, díszítés Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

144 125 269



9. évfolyam A bőrtárgyak díszítési módjainak gyakorlata. Lyukasztások, perforációk gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek használata. Különböző fűzések, fonások gyakorlása, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei, szerszámainak használata. A rátétes díszítések, domborítások gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei. A szélfestés, szélégetés gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, minőségi követelményei, anyagainak, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kiválasztása. A szegések gyakorlati alkalmazása, anyagai, minőségi követelményei, gépeinek használata. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. - díszítési módok gyakorlati műveletei, kivitelezésük, minőségi követelményei. A funkciónak megfelelő díszítések kiválasztása, gyakorlati alkalmazása. Különböző bőrtárgyak díszítési műveleteinek gyakorlása, technológiai kivitelezése, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. A különböző bőrtárgyak összeszerelési módjainak gyakorlása, minőségi követelményei, Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, műszaki dokumentációk értelmezése, készítése. Különböző apróáruk – pénztárcák, levéltárcák stb. – elkészítése, technológiai változatok elsajátítása. Öltözék-kiegészítők – övek, szíjak stb. - elkészítése. Bőr ékszerek – karkötők, nyakláncok, medálok stb. – gyakorlati kivitelezése. Bőrből készült egyszerű dísztárgyak – dobozok, mappák stb. – elkészítése. 10. évfolyam A bőrtárgyak díszítési módjainak gyakorlata. Lyukasztások, perforációk gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek használata. Különböző fűzések, fonások gyakorlása, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei, szerszámainak használata. A rátétes díszítések, domborítások gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei. A szélfestés, szélégetés gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, minőségi követelményei, anyagainak, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kiválasztása. A szegések gyakorlati alkalmazása, anyagai, minőségi követelményei, gépeinek használata. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. - díszítési módok gyakorlati műveletei, kivitelezésük, minőségi követelményei. A funkciónak megfelelő díszítések kiválasztása, gyakorlati alkalmazása. Különböző bőrtárgyak díszítési műveleteinek gyakorlása, technológiai kivitelezése, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. A különböző bőrtárgyak összeszerelési módjainak gyakorlása, minőségi követelményei, Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, műszaki dokumentációk értelmezése, készítése.

Különböző tartók, tokok, táskák elkészítése, technológiai változatok elsajátítása. A különböző anyagból készített bőrtárgyak kikészítési technológiáinak gyakorlása, minőségi követelményei, A bőrtárgyak gyártásánál használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok kezelése, beállítása. A munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása a bőrtárgyak készítése során. 6. A képzés javasolt helyszíne Tanműhely 7. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák 7.1 Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói





x

x

-

x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete


1.1.


1.2.


keret

Osztály-

bontás

Csoport-


1.



Sorszám

x

-

x

-

1.3.


x

-

1.4.


x

-

1.5.


x

-

1.6.


x

-

1.7.


x

-

2.


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3.


x

-

2.4.


x

-

2.5.


x

-

2.6.


x

-

4.


4.1.


x

-

4.2.


x

-

4.3.


x

-

4..4.


x

-

5.

5.1.

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

x

-

5.2.


5.3.


x

-

5.4.


x

-

6.


x

-

6.1.


x

6.2.


x

6.3.


x

-


7.

7.1.


x

-

7.2.


x

-

7.3.


x

8. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény 9. évfolyam 10. évfolyam – Tudja alkalmazni a szabás, előkészítés elméleti ismereteket. – Önállóan tudja elkészíteni a bőrtárgyak műveleteit: tervezés minta készítés szabás díszítés gyártástechnológia. – Önállóan készítsen el egy egyszerű terméket. – Tisztában legyen az eszközök és gépek veszélyforrásaival és munkavédelmi előírásaival.

Helyi tanterv SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 542 01

LAKÁSTEXTIL- KÉSZÍTŐ speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a 34 542 06 Női szabó szakképesítés kerettanterve alapján


A szakmai tantervi adaptáció

• •


valamint • •

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

• a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.



A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő



Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A részszakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel

Bemeneti kompetenciák: -


Pályaalkalmassági követelmények: -

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

A részszakképzés szervezésének feltételei

IV.

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy

Részszakképesítés /Szakképzettség

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Szabászati berendezések, gépek, eszközök; varrodai berendezések, gépek, eszközök; vasalóberendezések, eszközök, gépek; egyéb eszközök.

•

A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez

A módszertani ajánlás alkalmazható szegregált (speciális szakiskolai) vagy integrált (többségi szakképző intézményben vagy csoportban) szervezeti formában, valamint speciális elemeinek átvételével a felnőttképzés keretében is.

A tanulási akadályozottság jellemzői A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a többségi iskolát is látogathatják. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti. Ha ennél pontosabban szeretnénk megfogalmazni a tanulási akadályozottságot, akkor az alábbi definícióhoz nyúlhatunk: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.) Tehát az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja. A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek. A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a „mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.

A szegregált és integrált szervezeti formák

Szegregált intézményekben tanulnak olyan tanulásban akadályozott diákok, akik egyéni szükségleteik miatt nem képesek integrált oktatásban részt venni. Ezekben a gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban. Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű kortárscsoporton belül kapják meg. Az integráció feltételei a következők (ezek természetesen a szegregált intézményekben is jelen vannak). • Objektív tényezők Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását segítő tárgyi feltételek. •

Az iskolának ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet. • A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel. • Szubjektív tényezők • A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, valamint a fogyatékosságról szóló ismeretei. • A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása. • A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt, felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata. • A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a fogyatékos gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a fogyatékos gyermek személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres. Az integráció formái lehetnek: •

• •

Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak. Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés, a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal. Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben

tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el. Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Kutatások igazolták, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.

Módszertani javaslatok A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok: • • • • • • •

az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése, az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése, az alapvető ismeretek folyamatos felidézése, a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása, az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása, lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész viszonyának bemutatása, • a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat hangsúlyosan kell kezelni. A hatékony tantermi gyakorlat érdekében az alábbi tényezőket tekintjük lényegesnek: 1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé. 2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az osztályteremben. 3. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.

4. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek: •

Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás stb. • Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak. • Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket. • Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban. • Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is. Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően alakítani az ismeretközvetítést. • Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok kitűzése. • Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást, akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés) nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető módon. 5. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. A tanulásban akadályozott tanulók tekintetében ez a módszer az egyéni fejlesztési terv segítségével valósítható meg. Ennek a pedagógiai tevékenységnek a támogatására hozták létre az „Elektronikus Egyéni Fejlesztési Tervet”, az EEFT nevű programot (www.eeft.hu). A kialakított struktúra, sok száz oldalas szakmai támogató szöveg, és a tanulók sikereire, erősségeire építő egyéni fejlesztést támogató cselekvési tervek hasznos eszközök lehetnek.

6. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint szervezett oktatás megvalósítását. Magyarországon is van erre kezdeményezés, például: Dobbantó program (www.fszk.hu) 7. Alternatív tanulási stratégiák segíthetnek abban, hogy a diákok hogyan tanuljanak és hogyan oldjanak meg problémákat. Soha ne felejtsük le, hogy az ami a tanulásban akadályozott tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos. 8. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg. 10. A befogadó értékelésnek jól körülhatárolható elemei vannak. (1) Azok a módszerek és stratégiák, amelyek segítségével világos képet kaphatunk az oktatás folyamatáról, a tanuló elért eredményeiről, és amelyek ugyanakkor arról is informálják a pedagógust, hogy a jövőben min kell változtatnia egyes tanulók vagy csoportok tanítása során. Ezek az elemek egyrészt segítik a reflektálást az adott időszak alatt elvégzett munkára, másrészt használható inputokat adnak a következő időszak tervezéséhez, a döntéshozatalhoz. (2) A befogadó értékelésben gyűjtött információ értéktöbbletet tartalmaz: nem egy adott pillanatról szóló „felvétel”, hanem figyelembe veszi az adott oktatási környezetet, beleértve az otthoni vagy egyéb környezeti tényezőket is, befolyásolja a gyerekek tanulását és magát a nevelési-oktatási folyamatot is. (3) Szerves része azoknak a tényezőknek az értékelése, amelyek hozzájárulnak a befogadás megteremtéséhez. (4) Jellemzője a tanuló, a tanárok, osztálytársak, szülők és mások bevonása az értékelésbe. (5) Tartalmaz olyan eljárásokat, amelyek más funkciókat is betölthetnek. Az iskoláknak aktívan kell támogatniuk az értékelés különféle megközelítéseinek kifejlesztését, amelyek egyben tükrözik a tanulók ugyancsak különféle tanulási módjait, és amelyek szintén különféle módon teszik lehetővé az értékeléshez szükséges tanulási tényanyag összegyűjtését. Ez persze azt feltételezi, hogy az iskolán belül a tanárok rugalmasan hozhatnak meg olyan döntéseket, mikor értékeljenek, mit értékeljenek és azt is, hogy a tanárok olyan módszerek alkalmazásához is hozzájutnak, amelyek egy adott tanuló által kedvelt értékelési eszközök.

Befejezés A (speciális) szakiskolák feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsenek fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítaniuk kell a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével kapcsolatosak.

VI.

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

Arészszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő évfolyam

9. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

10. évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

évesóraszám

heti óraszám 36 hét Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen

(36 héttel)

(35 héttel)

31,5

10,5

378

11,5

402,5

0

21

756+70

21

735

31,5

31,5

1134+70

32,5

1137,5

3,5

1,5

54

1,5

52.5

0

2

72

2

70

35

35

1260+70

36

1260

8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra(756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

21 524 01 Lakástextil-készítő HÍD II Heti óraszámok évfolyamonként közismereti résszel

Kommunkikáció és anyanyelv

4

3

Élő idegen nyelv

4

3

Matematika

5

3

Társadalom és jelenkor-ismeret

4

3

Természetismeret

4

3

1

1

2

2

1

1

Alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program Kémia

2

Közismereti óraszámok összesen

27

19

2

2

Ruhaipari anyag- és áruismeret 10113-12 Anyagvizsgálatok gyakorlat 3

4,5

10113-12 Lakástextíliák gyártástechnológiája 1

3,5

10118-12 Lakástextíliák készítése gyakorlat

2

105

6


Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Elmélet

TANTÁRGY

12. Ö.függő nyári t. gyak.

11.

10118-12


105

3

5

105

5,5

35

10,5 35


393

560


972

665


953


300,5


652,5


1637

-

A 10113-12 azonosító számú

Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodul Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy

A 10113-12 azonosító számú, Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Laboratóriumi anyagvizsgála-tok

Textilipari anyagvizsgála-tok

Textíliák, kelmék

Fonalak, cérnák

Textilipari nyersanyagok

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata

Anyagvizsgálatok gyakorlat

Ruhaipari anyag- és áruismeret

FELADATOK Elemzi a textilipari alapanyagok, fajtáit, tulajdonságait és előállításának módjait

x

Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyag-összetételét

x

Megállapítja a fonal, vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit

x

x

x

x

Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit

x

x x

x

Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket

x

x

x

Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A textilipari szálasanyagok eredete, fajtái, tulajdonságai

x

x

A textilipari szálasanyagok feldolgozásának módjai

x

x

Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői

x

x

Ruhaipari textíliák fajtái és tulajdonságaik

x

x

Ruhaipari textíliák felhasználási területei

x

x

Textíliák felületi struktúrája

x

x

Textíliák feldolgozási tulajdonságai

x

x

x

x

Kellékek fajtái és jellemzői

x

x

x

Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei

x

x

x

Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei

x

x

x

Laboratóriumi vizsgálati módszerek

x

x x

Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

x

x

Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái

x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai számolási készség Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság

x

x

x

Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása

x

x

Problémaelemzés

2. A tantárgy óraszámai

Évfolyam

Kerettanterv

Szabadon felhasználható

Helyi tanterv Éves

Heti

9.

144

-

144

4

10.

54

-

54

2

Összesen

198

-

198

-

3. A tantárgy tanításának célja

A textilipari nyersanyagok fajtáinak megismerése. A textilipari alapfogalmak elsajátítása, a textíliák előállítási műveleteinek megismerése, a nyersanyagok és kellékanyagok feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak megismerése a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás szabványokban kialakított szempontjainak figyelembevételével. 4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.1. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti tartalmak

11. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom


Szövegfeldolgozás

Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással

Matematika


Logikai alapon állítás megfogalmazása, matematikai nyelv szókincsének bővítése

Erkölcstan

Önismeret és társas kultúra

Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása

Informatika


A számítógép használata a tanulásban, ismeretszerzésben


Motoros készségfejlesztés-

Célorientált motoros


mozgástanulás

tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás

Beilleszkedésalkalmazkodás

Szabályok elfogadása, megtartása, kapcsolatépítés, aktív együttműködés

12. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom


Beszédkészség

Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizálásszintetizálás

Matematika


Matematikai tartalmú grammatikai szerkezet értelmezése, megoldása

Erkölcstan

Egyén, közösség társadalom

Társadalmi normák, kívánatos, elfogadható, elfogadhatatlan magatartás

Informatika


Adatbázis, táblázatkezelés egyszerűbb ismerete


Játék

Személyes és társas folyamatok pozitív alakítása a sportszerűségben és a sikerorientáltságban



Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a negatív hatásokról

4.2. A tantárgyhoz kapcsolódó szakmai tartalmak

11.évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység


Tartalom Elemzi a textilipari nyersanyagok fajtáit. Textilipari szálaanyagok eredete,fajtái tulajdonságai és feldolgozásának módjai Természetes szálak, vegyi szálak

Ruhaipari anyag és áruismeret

Alapfogalmak, fonási eljárások Fonalak, cérnák


Fonalak, cérnák jellemzői fonalfajták, felhasználási területeik Textíliák felhasználási területei, feldolgozási tulajdonságai, kellékek fajtái és jellemzői


Ruhaipari anyag és áruismeret

Tematikus egység

Tartalom


Elemzi a textilipari nyersanyagok fajtáit. Textilipari szálaanyagok eredete,fajtái tulajdonságai és feldolgozásának módjai Vegyi szálak Szálasanyagok keverékei

Fonalak, cérnák

Fonalak, cérnák jellemzői fonalfajták, felhasználási

területeik, Ruhaipari kellékek Jelképek Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik.


Terjedelmesített fonalak fajtái. Szövetek




Textilipari nyersanyagok témakör Helyi tanterv

Évfolyam

Kerettanterv


11.

48

-

48

12.

22

-

22

Összesen

70

-

70

11. évfolyam

A szálasanyag fogalma. A szál, selyem, rost, filament fogalma. Szálasanyagok csoportosítása. Természetes eredetű szálasanyagok tulajdonságai. Természetes eredetű szálasanyagok felhasználási területei.

Éves

A textilipari feldolgozhatóság feltételei. A feldolgozás során fellépő igénybevételek. A szálasanyagok alakja és felülete. A szálasanyagok molekuláris felépítése. A szálasanyagok vegyi szerkezete. A szálasanyagok külső alakja és látható szerkezete. A szálhosszúság fogalma. A szálak finomsága. A szálasanyagok higroszkópikus tulajdonságai. A szálasanyagok mechanikai tulajdonságai. A szálasanyagok villamos tulajdonságai. A szálasanyagok termikus tulajdonságai. A szálasanyagok vegyi tulajdonságai. Szálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben.

12. évfolyam

Mesterséges szálasanyagok előállítási módjai, tulajdonságai. Mesterséges szálasanyagok felhasználási területei A textilipari feldolgozhatóság feltételei. A feldolgozás során fellépő igénybevételek. A szálasanyagok alakja és felülete. A szálasanyagok molekuláris felépítése. A szálasanyagok vegyi szerkezete.

A szálasanyagok külső alakja és látható szerkezete. A szálasanyagok higroszkópikus tulajdonságai. A szálasanyagok mechanikai tulajdonságai. A szálasanyagok villamos tulajdonságai. A szálasanyagok termikus tulajdonságai. A szálasanyagok vegyi tulajdonságai. Szálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben. Kémiai vegyületek rendszere.



Fonalak, cérnák témakör

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

48

-

48

12.

18

-

18

Összesen

66

-

66

Éves

11. évfolyam

Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői. Fonal vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit. Terjedelmesített filamentfonalak jellemzői. Fonaljellemzők: rugalmasság.

egyenletesség,

szilárdság,

keménység,

Fonalak felhasználási területei. Fonalak, cérnák finomsági számának meghatározása. Fonalak, cérnák sodratjellemzőinek meghatározása.

sodrat,

nyújthatóság,

Fonalak, cérnák alaki hibáinak meghatározása. Cérnák felhasználási területei. Egyszerű, összetett és díszítő cérnák vizsgálati módszerei.

12. évfolyam

Ruhaipari kellékek: -varrófonalak, varrócérnák -szalagok, zsinórok -gombok, csatok, kapcsok, húzózárak Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.



Textíliák, kelmék témakör

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

48

-

48

12.

24

-

24

Összesen

72

-

72

11. évfolyam

Éves

A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei. A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések. Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei. Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői. Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. Nemszőtt textíliák – varrva-hurkolt kelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása. Színezési eljárások. A ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, külső képi és műszaki jellemzői, felhasználási területük.

Közbélések fajtái, felhasználási területe.

12. évfolyam

Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. Terjedelmesített fonalak fajtái. Szövetek: Pamutszövetek: karton, zefír, batiszt, puplin, krepp, flanel, barchend, bársony, frottír. Nemszőtt textíliák, fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák. Ruhaipari kellékek, varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok, kapcsok, húzózárak.

Pamutszövetek típusai. Gyapjúszövetek típusai. Selyemszövetek fajtái. Vegyiszál és keverékszövetek típusai és fajtái. Kötött, hurkolt kelmék típusai. Nemszőtt textíliák, fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák. Ruhaipari kellékek: varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok, kapcsok, húzózárak.

Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.

6. A képzés javasolt helyszíne Textilipari szaktanterem

7.

A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

7.1 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport


osztály

1.1.

megbeszélés

x

-

1.2.

szemléltetés

x

-

1.3.

projekt

x

-

1.4.

kooperatív tanulás

x

-

1.5.

házi feladat

x

-

7.2 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Tanulói tevékenység szervezési kerete Sorszám


(differenciálási módok) Csoport-

Osztály-

bontás

keret

Egyéni

1.



1.1.


x

-

1.2.


x

-

1.3.


x

-

2.


2.1.


2.2.


x

-

2.3.


x

-

x

-

3.

-


3.1.


3.2.


4.

x

x

-


4.1.


4.2.


4.3.


x

-

4.4.


x

-

x

-

x

-

8. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

Minimum követelmény: 11. évfolyam Ismertesse az alábbi fogalmakat

-

A textilipar nyersanyagai, csoportosításuk. Az alapanyagok alakíthatósági feltételei Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik

12. évfolyam Ismerje: - A szövés elvét és eszközeit - A kötéstan alapjait, alap és levezetett kötéseit, jellemzőit - Ismerje fel a nem szőtt textíliák fajtáit, sorolja fel tulajdonságaikat - Ismerje fel a jelképeket Sorolja fel: -

A ruhaiparban leggyakrabban alkalmazott szövetek fajtáit, A ruhaiparban leggyakrabban alkalmazott szövetek tulajdonságait, Jellemezze a kötött hurkolt kelméket.

A 10113-12 azonosító számú Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodul

Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy

A 10113-12 azonosító számú, Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Anyagvizsgálatok gyakorlat




Fonalak, cérnák


Textilipari anyagvizsgálatok

Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálat a

Laboratóriumi anyagvizsgálatok


x

Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyagösszetételét

x

Megállapítja a fonal, vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit

x

x

x


x

x

x

x


x

x

x


x

x

x


x

x

x

x


x


x

x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x

x


x

x

x

Anyagösszetételvizsgálat lehetőségei

x

x

x

x

x

x

x


x


x

x


x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x


x

x


x

x

Problémaelemzés


Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

11.

252

-

252

7

12.

208

-

208

6,5

Összesen

460

-

460

-

3. A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételeit, a nyersanyag meghatározások, illetve alkalmazott vizsgálatok módját. Az elméleti órákon tanult tananyag gyakorlatban történő alkalmazása, az alapanyagok felismerése, elemzése látás, tapintás és szaglás alapján.

4. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

4.1. Kapcsolódó közismereti tartalmak

11. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom


Anyanyelvi ismeretek

Veszélyt, tiltást jelentő szavak és jelzések felismerése, megnevezése

Matematika

Mérések

Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérések rutinos végzése

Erkölcstan

Ítélőképesség fejlesztése

Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.

Informatika

Számítógép használat

Produktumok készítése közös munkával


Motoros készségfejlesztésmozgástanulás

Térköz, távköz, takarás, igazodás, testfordulatok adott irányokba járás közben



Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság stb.)

12. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom


Anyanyelvi ismeretek

Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése

Matematika

Mérések

Geometriai alakzatok csoportosítása tanult

tulajdonságok alapján. Erkölcstan


Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség

Informatika


A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és egészségügyi fenntartások



Relaxációs gyakorlatok



Feszültségoldás

4.2.. A tantárgyhoz kapcsolódó szakmai tartalmak

11. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom Textilipari alapanyagok, fajtái, tulajdonságai és előállításának módjai


Alapanyag összetétel meghatározása Szövetvizsgálatok, színezési eljárások


Mintagyűjtemény készítése Munkavédelem


Fonalak, cérnák előállítási módjának meghatározása, Alapanyagok, kellékek kiválasztása, Alapanyag összetételének meghatározása

Alapanyagok fizikai és kémiai jellemzői, Anyagminták azonosítása, Laboratóriumi anyagvizsgálatok

Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Laboratóriumi vizsgálati módszerek

12. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük.


Mintagyűjtemény, kereskedelmi megnevezések Különböző textíliák összedolgozhatósága Munkavédelem



Fonalak, cérnák előállítási módjának meghatározása, Alapanyagok, kellékek kiválasztása, Alapanyag összetételének meghatározása Alapanyagok fizikai és kémiai jellemzői, Anyagminták azonosítása,


Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Laboratóriumi vizsgálati módszerek

5. A tantárgy témakörei 


Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

92

-

92

12.

78

-

78

Összesen

170

-

170

Éves

11. évfolyam Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái Elemzi a textilipari alapanyagok, fajtáit, tulajdonságait és előállításának módjait. Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét. Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket. Textíliák felületi struktúrájának vizsgálata. Textíliák feldolgozási tulajdonságainak alkalmazása. Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Mintagyűjtemény készítése. Szövetvizsgálatok, kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása. Színezési eljárások meghatározása. Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése. Ruházati textíliák alapanyag és technológia szerinti csoportosítása. Kereskedelmi megnevezések.

12. évfolyam Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai. Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük.

Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. Kellékek fajtáinak és jellemzőinek vizsgálata. Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei. Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése. Kereskedelmi megnevezések. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.



Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata témakör

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

80

-

80

12.

70

-

70

Összesen

150

-

150

Éves

11. évfolyam Megállapítja a fonal vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit. Díszítő és varrócérnák jellemzése. Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét. Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit. Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket. Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata.

12. évfolyam Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát. Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei.

Kellékek fajtái és jellemzői. Textíliák feldolgozási tulajdonságai. Idegen nyelvű anyagismereti jelképek elemzése.




Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

80

-

80

12.

60

-

60

Összesen

140

-

140

Éves

11. évfolyam

Az alapanyagok kémiai felépítése, kémiai felépítésük alapján. Az alapanyagok alakíthatósági feltételei. A mechanikai hatások, és az alakíthatóság. Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek értelmezése, szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel. Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése. Anyagminták azonosítása. A textilipar nyersanyagainak felismerése, rendszerezése. Nyersanyagok meghatározása mikroszkopikus képük alapján

12. évfolyam

Nyersanyagok meghatározása égetési próbával. Tapasztalatok ismertetése, táblázatos rendszerezése. Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét. Textíliák felületi struktúrája. Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Laboratóriumi vizsgálati módszerek. Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával. Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése. Színoldal meghatározása. Kötött-hurkolt kelmék szemsűrűségének meghatározása. Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései. Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.

6. A képzés javasolt helyszíne Szakmaspecifikus tanterem

7. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve 1.1

magyarázat


csoport x

osztály

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (szvk 6. pont lebontása, pontosítása) Táblai rajzeszközök

1.2.

megbeszélés

x

Mikroszkóp, lupe Laboratóriumi eszközök – bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém-, vagy porcelántálak

1.3.

szemléltetés

x

1.4

projekt

x

-

1.5.


x

-

1.6.

házi feladat

x

-

7.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák


(differenciálási módok)


Csoport-

Osztály-

bontás

keret

Egyéni

1.



1.1.


x

-

1.2.


x

--

1.3.


x

-

2.


2.1.


2.2.


x

-

2.3.


x

-

3.

Képi információk körében

x

-

3.1.

Mikroszkopikus kép értelmezése

4.


4.1.

x


-

x

-


5. 5.1.


x

-

5.2.


x

-

6.

Vizsgálati tevékenységek körében

6.1.

Technológiai próbák végzése

x

-

6.2.

Technológiai minták elemzése

x

Laboratóriumi eszközök – bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém- vagy porcelántálak

6.3.

Vegyészeti laboratóriumi alapmérések

x

6.4.

Anyagminták azonosítása

x

-

6.5.

Tárgyminták azonosítása

x

-


Minimum követelmény: 11. évfolyam Ismerje fel

-

különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételeit, ismerje fel égési próbával a nyersanyagokat Színoldal meghatározása, lánc és vetülék irány felismerése, Határozza meg a textíliák feldolgozási tulajdonságait.

12. évfolyam

 

Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei Laboratóriumi vizsgálati módszerek ismertetése

A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodul Lakástextíliák gyártástechnológia tantárgy

A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológia

gyakorlat

10118-12 Lakástextíliák készítése

Cikktechnológi a

Gépek üzemtana és munkavédele m

Lakástextíliá Javítószolgáltatá Lakástextíliá k készítése I. s k készítése II.

FELADATOK Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez

x

Tanulmányozza mérettáblázatokat, méretjelöléseket

x

x

x

a

Kiválasztja a mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból

x

x

x

Elkészíti és szabásmintát

x

x

x

Terítékrajzot készít

x

x

x

Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket

x

x

x

Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján

x

x

x

kivágja

a

Javító szolgáltatást végez

x

Varrást, szakadást, záródásokat javít

x

Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó

x

x

x

x

előírásokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen

x

x

x

Betartja környezetvédelmi előírásokat

a x

x

x

Betartja fogyasztóvédelmi szabályokat

a x

x

SZAKMAI ISMERETEK Ágynemű cikktechnológia

x

x

Asztalnemű cikktechnológia

x

x

Függöny cikktechnológia

x

x

Díszpárna cikktechnológia

x

x

Ágytakaró cikktechnológia

x

x

Konyhai cikktechnológia

textília

x

x

Háztartási cikktechnológia

törlő

x

x

Munka-, tűzés környezetvédelmi előírások

x

x

x

Gépek biztonságtechnikája

x

x

x

Védőeszközök fajtái

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kézi varrás és szabászat eszközeinek használata

x

x

Gépi szabászat eszközeinek használata

x

x

Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata, működtetése

x

x

x

Varróautomata gépek használata, működtetése

x

x

x

x

Vasalók és vasalóprések/ragasztóprése k használata, működtetése

x

x

x


x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

Tapintás

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

x

x


x

x


x

x


Évfolyam

Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

11.

108

36

144

4

12.

140

4

144

4,5

Összesen

248

40

288

-

3. A tantárgy tanításának célja Lakberendezési tárgyak méretvételi technikájának, a lakástextíliák mérettáblázatának megismerése, szabástechnikai ismereteinek elsajátítása. A lakástextília készítés műszaki dokumentációjának és gyártástechnológiai megoldásainak megismerése.

4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

4.1. Kapcsolódó közismereti tartalmak

11. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom


Kommunikáció

A szövegből- adott szempontok alapjáninformáció kiemelése, értelmezése

Matematika

Számtan, művelet

Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan

Erkölcstan

Ítélőképesség

Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása

Informatika


Az általában használatos dokumentumformák, szoftverek alkalmazása


Játék

Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és reprodukciója


Önismeret

Javaslatok és tervkészítés a hibajavításra


Tematikus egység

Tartalom


Beszédkészség

Különböző szempontok

szerinti csoportosítások, fogalomalkotások Matematika

Mérések

Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása

Erkölcstan


Helyes viselkedési normák a közösségben

Informatika

A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések

Megfontolt tartalmak elhelyezése a világhálóra


Motoros készségfejlesztés

Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások


Aktuális témák

A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése

4.2 A tantárgyhoz kapcsolódó szakmai tartalmak

11. évfolyam

Méretet vesz, különféle textiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Lakástextíliák készítése

Cikktechnológia

Kiválasztja a mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból. Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Terítékrajzot készít., Konyhai textília cikktechnológia, Háztartási törlő cikktechnológia


Gépek üzemtana és munkavédelem

Szabás eszközei, gyorsvarrógépek biztonságos üzemeltetése

12. évfolyam

Méretet vesz, különféle textiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket

Cikktechnológia

Lakástextíliák készítése

Kiválasztja a mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból. Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Terítékrajzot készít. Ágynemű cikktechnológia Asztalnemű cikktechnológia Függöny cikktechnológia,Díszpárna cikktechnológia Gépek biztonságtechnikája, Vasalóés ragasztó-berendezések


Védőeszközök fajtái, Tűzvédelmi szabályzat, Környezetvédelem




Cikktechnológia témakör

Évfolyam

Kerettanterv

Szabadon

Helyi tanterv

felhasználható

Éves

11.

58

32

90

12.

80

2

82

Összesen

138

34

172

11. évfolyam Szakszerű méretvétel textiltermékek készítéséhez. Mérettáblázatok, méretjelölések ismerete. Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták készítéséhez. Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése és kivágása. Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése. Szabástechnikai ismeretek elsajátítása fonalirány, felületi struktúra).

(felfektetés,

anyaghányad,

terítékrajz,

Felfektetési rajz készítése, típusai. Terítékrajz típusai, és készítésének menete. Alkatrészek szabása. Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük. Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai. Falikárpitok szerepe. Asztalneműk, asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt) gyártástechnológiája. Edényfogó-kesztyű, kötények gyártástechnológiája felszolgáló).

(melles,

Háztartási törlők, konyhai garnitúrák gyártástechnológiája. Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése.

suszter, cukrász,

12. évfolyam

Szakszerű méretvétel textiltermékek készítéséhez. Mérettáblázatok, méretjelölések ismerete. Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták készítéséhez. Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése és kivágása. Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése. Szabástechnikai ismeretek elsajátítása fonalirány, felületi struktúra).

(felfektetés,

anyaghányad,

terítékrajz,

Felfektetési rajz készítése, típusai. Terítékrajz típusai, és készítésének menete. Alkatrészek szabása. Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük. Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai. Falikárpitok szerepe. Ágyneműkészítés műszaki dokumentációinak készítése: -Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel). -Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással). Függöny cikktechnológia. Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalneműk, asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt) gyártástechnológiája. Edényfogó-kesztyű, kötények gyártástechnológiája felszolgáló).

(melles,

suszter, cukrász,

Háztartási törlők, konyhai garnitúrák gyártástechnológiája. Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése. A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése.

•


Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

50

4

54

12.

60

2

62

Összesen

110

6

116

Éves

11. évfolyam

A munkavédelem célja, területei. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások. Rend és tisztaság fontossága a munkaterületen. A könnyűipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei. Munkabaleset, elsősegélynyújtás. A könnyűiparban bevezetett kollektív- és egyéni védőeszközök. Kézi szabász eszközök fajtái, használatuk. Gépi szabászat eszközeinek fajtái, működési elvük. Körkéses, kardkéses, álló szabászgép működési elve. Gyorsvarrógépek működési elve.

12. évfolyam

Szegővarrógép működési elve.

Varróautomata gépek működési elve. Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések működési elveik. Gépek biztonságtechnikája. Védőeszközök fajtái. Tűzvédelmi szabályzat. Tűzveszélyes anyagok a könnyűipari üzemekben. Teendők vészhelyzetben. Elsősegélynyújtás. A környezetvédelem alapelvei, eszközei. A textiliparban keletkezett melléktermékek, hulladékok tárolása, megsemmisítése, a környezetvédelmi szabályok betartásával.

6. A képzés javasolt helyszíne Tanterem

7.

A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

7.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek



csoport

osztály


1.1

magyarázat

x

-

1.2.

megbeszélés

x

-

1.3.

szemléltetés

x

-

1.4.

projekt

x

-

1.5.


1.6.

házi feladat

x

x

-

7.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák


(differenciálási módok)


Csoport-

Osztály-

bontás

keret

Egyéni

1.



1.1.


x

-

1.2.


x

-

1.3.


x

-

2.


2.1.


2.2.


x

-

2.3.


x

-

2.4.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

2.5.


3.

x

-

x

-

x

-


3.1.


3.2.


x x

-


4. 4.1.


4.2.


4.3.


x

-

4.4.


x

-

x

-

x

-


Minimum követelmény

11. évfolyam – – – –

Tisztában van az egészség és biztonság jelentőségével, Sorolja fel a szabás eszközeit A méretvétel jelentősége Anyagok csoportosítása rendeltetés szerint

12. évfolyam – Sorolja fel a védőeszközök fajtáit – Párnahuzat készítésének menete – Szabásmintákon alkalmazott jelölések felismerése

A 10118-12 azonosító számú

Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodul Lakástextíliák készítése gyakorlat tantárgy

A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológia

gyakorlat


Cikktechnológi a

Gépek üzemtana és munkavédele m

Lakástextíliá Javítószolgáltatá Lakástextíliá k készítése I. s k készítése II.


x

Tanulmányozza mérettáblázatokat, méretjelöléseket

x

x

x

a


x

x

x

Elkészíti és szabásmintát

x

x

x


x

x

x

Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket

x

x

x

Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján

x

x

x

kivágja

a


x


x

Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat

x

x

x

x

Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen

x

x

x

Betartja környezetvédelmi előírásokat

a x

x

x

Betartja fogyasztóvédelmi szabályokat

a x

x

SZAKMAI ISMERETEK Ágynemű cikktechnológia

x

x


x

x


x

x


x

x


x

x

Konyhai cikktechnológia

textília

x

x

Háztartási cikktechnológia

törlő

x

x

Munka-, tűzés környezetvédelmi előírások

x

x

x


x

x

x


x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kézi varrás és szabászat eszközeinek használata

x

x


x

x

Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata, működtetése

x

x

x


x

x

x

Vasalók és vasalóprések/ragasztóprése

x

x

x

x

k használata, működtetése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

Tapintás

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

x

x


x

x


x

x


Évfolyam

Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

11.

504

36

540

8

12.

523

5

528

10

Összesen

1027

39

1068

-

Összefüggő gyakorlat: 70 óra

3. A tantárgy tanításának célja A lakástextília készítés gyakorlat alkalmain a tanulók elsajátítják az alapvető lakástextíliák esztétikus elkészítését, az egyedi megmunkálás, illetve sorozatgyártás területén. Javítószolgálati tevékenységgel és a hibatípusok javításának lehetőségeivel ismerkednek meg.

4. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.1. Kapcsolódó közismereti tartalmak

11. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom


Tanulási képesség fejlesztése

Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz

Matematika

Mérések

Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel

Erkölcstan


Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot, a csoport segíteni az egyént?

Informatika


Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés



Testtartás-javító gyakorlatok: preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával


Alkalmazkodás

Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok

12. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom


Tanulási képesség

Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése

Matematika

Mérések

Szerkesztések. Tanult szerkesztések gyakorlása

Erkölcstan

Egyén, közösség társadalom

Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek

Informatika


Levelezőprogram használata, levélküldés, -fogadás, az udvariassági formulák ismerete és használata


Játék

Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok



Lelki bántalmak, sérelmek következményei

4.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak 11. évfolyam

Lakástextíliák készítése gyakorlat

Lakástextíliák készítése I.

Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján, Háztartási törlő cikktechnológia, Gépek biztonságtechnikája Védőeszközök fajtái

Lakástextíliák készítése II.

A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása.

Lakástextíliák javító szolgáltatás

Javító szolgáltatást végez Varrást, szakadást, záródásokat javít. Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat. Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen. Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat

12. évfolyam


Lakástextíliák készítése gyakorlat

Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján Ágynemű-garnitúrák készítése (gyermek, felnőtt garnitúrák), Függönyök, bútorvédő ágytakarók készítése


huzatok,

A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák

Javító szolgáltatást végez Varrást, szakadást, záródásokat javít. Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat. Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat

Lakástextíliák javító szolgáltatás


•

Lakástextíliák készítése I. témakör

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

102

15

117

12.

100

3

103

Összesen

202

18

220

Éves

11. évfolyam Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése. Varróautomata gépek használata és működtetése. Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. Gépek, berendezések használata a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. Munkaterület tisztán tartása. Keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. A mért adatok alapján kiválasztja a méretnagyságot a mérettáblázatból.

Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Felfektetési rajz készítése. Terítékrajzot készítése. Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Szabászeszközök alkalmazása biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. Ragasztási, erősítési műveleteket végez. Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján.

12. évfolyam Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. A mért adatok alapján kiválasztja a méretnagyságot a mérettáblázatból. Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Felfektetési rajz készítése. Terítékrajzot készítése. Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Szabászeszközök alkalmazása biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. Ragasztási, erősítési műveleteket végez. Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján.

. 

Lakástextíliák készítése II. témakör

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

11.

100

15

115

12.

115

2

117

Éves

Összesen

215

17

232

11. évfolyam

A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása. Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák. 12. évfolyam

Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalnemű készítése. Függönykészítés. Szövetminták egyeztetése. Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. Ágytakaró készítés. A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása.



Javítószolgáltatás témakör

Évfolyam

Kerettanterv


11.

50

6

Helyi tanterv

56

Éves

12.

100

-

100

Összesen

150

6

156

11. évfolyam Javíthatóság feltételeinek megállapítása. Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. A javítási műveletek elvégzése.

12. évfolyam

Javíthatóság feltételeinek megállapítása. Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. A javítási műveletek elvégzése.

6. A képzés javasolt helyszíne Ruhaipari tanműhely

Kisüzemi termelőhely Nagyüzemi termelőhely

7.A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

7.1 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek



csoport


osztály

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

megbeszélés

x

-

1.3.

szemléltetés

1.4.

projekt

x

-

1.5.


x

-

1.6.

házi feladat

x

x

-

x

-

7.2 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák




Osztály-

bontás

keret

Egyéni

1.

1.1.


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x

-

1.2.


1.3.


2.


X

x

-

2.1.


2.2.


2.3.


x

-

2.4.


x

-

x

Rajzeszközök

3.


3.1.

Gyártmányrajz, műveleti rajz értelmezése

3.2.

4.

Szabásminta rajz készítése leírásból

x

-

x

x

-

x

Mérő-, jelölő- és rajzeszközök (Kézi ollók (papírvágók)

x


4.1.


x

-

4.2.


x

-

4.3.


5.

x

-

x

-


5.1.


5.2.


5.3.


x

5.4.


x

6. 6.1.

x

-

-

Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység

x

Szabászati, varrodai, vasaló berendezések,

eszközök, gépek

6.2.


6.3.


Varrodai berendezések, gépek, eszközök

x

x

-


7.

7.1.


x

-

7.2.


x

-

7.3.


x

-


8. 8.1.


x

-

8.2.


x

-

9.

Szolgáltatási tevékenységek körében

9.1.

Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x

Varrodai gépek, eszközök

9.2.

Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

Varrodai és vasalógépek


Minimum követelmény: 11. évfolyam

- A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási

ismeretek:

- Konyhai textíliák készítése - Javíthatóság megállapítása, műveletek elvégzése

12. évfolyam - A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási

ismeretek: - Ágyneműk készítése - Javíthatóság megállapítása, műveletek elvégzése

Összefüggő szakmai gyakorlat

OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése I.

10118-12



Javítószolgáltatás

.


Lakástextíliák készítése gyakorlat tantárgy

Témakörök

Lakástextíliák készítése I. Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez.

Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Ragasztási, erősítési műveleteket végez. Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján. Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése. Varróautomata gépek használata és működtetése. Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. Munkaterület tisztán tartása. Keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

Lakástextíliák készítése II. Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalnemű készítése. Függönykészítés. Szövetminták egyeztetése. Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. Ágytakaró készítés. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák. Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése.

Javítószolgáltatás Javíthatóság feltételeinek megállapítása.

Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítási műveletek elvégzése. D) HÍD-II program helyi tantervei

Alapvető életpálya építési és munkavállalói modulok HÍD 2. 20 hónapos A tantárgy óraszámai Szabadon felhasználható

Helyi tanterv Éves Heti

Évfolyam

Kerettanterv

1.

36

---

36

1

2.

35

---

35

1

Összesen

71

---

71

---

Az alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok a sikeres munkavállaló számára nélkülözhetetlen szociális kompetenciák fejlesztését, valamint a munkakereséssel és munkavállalással kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosítják. A program célja az, hogy bemutassa a tanulók számára egyes szakmaterületeken dolgozók tevékenységét, a szakmai pályafutásban rejlő lehetőségeket, a munkakörök sajátosságait annak érdekében, hogy a tanulókat támogassa a választható szakmák kiválasztásában. Cél az is, hogy a tanulók képessé váljanak egyéni életpályájuk (és az ehhez kapcsolható szakmakiválasztás) reális megtervezésére és eldöntésére. Képesek legyenek mérlegelni azt, hogy alkalmasak-e a kiválasztott szakmaterületek szakmai anyagának az elsajátítására, és később a választott területen történő munkavégzésre. További célja a programnak, hogy elősegíti és felkészíti a tanulókat az önálló álláskeresésre oly módon, hogy biztosítja az ehhez szükséges technikákat, szükséges viselkedési formákat, és hozzájuttatja őket mindazokhoz a tudáselemekhez, amelyek nélkülözhetetlenek az adminisztratív teendők megtanulásához. A programban helyet kapott azok a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek ismertetése is, amelyek bevezetik a tanulókat a munka világa törvényekkel körülírt, munkáltatókra és munkavállalókra érvényes szabályozás-rendszerébe. Fejlesztési követelmények: − A tanuló legyen képes elsajátítani azokat a tanulási technikákat és módszereket, amelyek segítségével eredményessé és hatékonnyá tudja tenni a szakmai jellegű tananyagok elsajátítását.

− A tanuló legyen képes szóban és írásban információt kérni és adni, okiratokat igényelni, munkakereséssel és munkavégzéssel kapcsolatos alkalmakra megfelelően felkészülni. − A tanuló szerezzen a hétköznapi élet területén hasznosítható ismereteket, legyen motivált a folyamatos, önálló iskolai és egyéni tanulásra. − Legyen képes ügyei intézésére, gyakorolja az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, a mondat és szövegalkotást, értelmezze helyesen a szakmai és közéleti szövegeket, igazodjon el a környező világban. − Fejlődjön önismerete, ismerje meg saját képességeit, alakuljon ki pozitív jövőképe saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően. Ismerje meg a választott munkahelyen várható munkakarriert, a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait. − A tanuló ismerje meg az álláskeresés technikáit, legyen tisztában a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Első évfolyam Tematikai egység

A tanulók előzetes tudásának a mérése, (munkatapasztalataik azonosítása)

Órakeret 2 óra

A tanulók szakmatanuláshoz és munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak a felmérése (témák: szövegértés, alapvető matematika műveletek, élőszavas kommunikáció, tanulási készségek-képességek).

Tematikai egység Előzetes tudás

A tanulás tanulása

Órakeret 14 óra

A tanulók tanulással kapcsolatos sikereinek és kudarcainak azonosítása.

A tanulóhoz kapcsolható tanulási stílusjegyek azonosítása és A tantárgyhoz tudatosítása. (műveltségterülethez) A tanulók egyéni tanulási stratégiáinak a kialakítása. kapcsolható fejlesztési A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartásának támogatása. feladatok A tanulás tudatosításának erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanulással kapcsolatos szokásrend kialakítása szükségességének a felismertetése. A tanulásról alkotott pozitív és negatív elképzelések azonosítása és okainak összegyűjtése, megértetése. A tanulási folyamat tervezése és szervezése fontosságának a felismertetése - napi időbeosztás készítése –, az időgazdálkodás fontosságának tudatosítása, saját tapasztalatokon alapuló időmérlegek készítése és elemzése. A tananyag elsajátítását támogató vázlat- és jegyzetkészítés fontosságának a felismertetése – módszertanának a megismertetése és gyakorlása. Az aktív tanulói tanórai szerepvállalás fontosságának megértetése, a jegyzetelési technikák elsajátíttatása és gyakoroltatása - érdemes a feladatokat részfeladatokra bontani (tanulási források keresésének gyakoroltatása). A tananyag felidézését, a visszaemlékezést támogató módszerek (mnemotechnikák)

megismertetése és gyakoroltatása. Az önellenőrzés (önreflexió) fontosságának a felismertetése és gyakoroltatása. A tanulással kapcsolatos sikerek és kudarcok okainak feltárása és értelmezése (önismeret: a tanulónak önmagáról mint tanulóról alkotott elképzeléseknek a feltárása). A pozitív motiváció szerepének feltárása és elfogadtatása. A tanulás és a sikeres pályafutás összefüggéseinek a feltárása és az okok megértetése. Az egyéni felelősség szerepének tudatosítása a tanulásban. Kulcsfogalmak/ Tanulási technikák, önismeret, önreflexió. fogalmak

Tematikai egység

Munkaerő-piaci alapismeretek

Órakeret 10 óra

A tanulók információs közegben és gyakorlatban szerzett tudáselemeinek az azonosítása.

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatában jelenlévő összefüggések azonosítása és az okok megértetése. A legális munkavégzés, az adófizetés és a társadalmi jólét összefüggéseinek a feltárása és az okok megértetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A munkaerőpiac fogalmának és működési mechanizmusának a megismerése. A munkaerőpiac szereplőinek azonosítása, és a közöttük lévő kapcsolatrendszer megértése. A különféle típusú vállalkozási formák megismerése, a közöttük lévő hasonlóságok és különbségek okainak azonosítása és megértése A legális munkaviszony, és az ahhoz kapcsolód munkaszerződés fontosságának a felismerése A „feketefoglalkoztatás” egyénre és társadalomra érvényes negatív következményeinek a megismerése. A társadalombiztosítás és a nyugdíjpénztár szerepének, funkciójának a megismerése és megértése. A különféle típusú munkanélküliség természetének a megismerése és megértése. A munkanélküliség kezelésére szolgáló állami eszközök (állami szerepvállalás szociálpolitika) megismerése és a munkahelykereséssel összefüggő egyéni felelősség felismerése. A munkahelyre, a munkahelyi kollektívába történő beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés szabályainak a megismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Munkaerőpiac, vállalkozás – vállalkozó, fehér-, fekete- és szürkegazdaság, társadalombiztosítás – szociálpolitika, munkanélküliség – munkahely.


Álláskeresési technikák

Órakeret 7 óra

A tanulók információs közegben és gyakorlatban szerzett tudáselemeinek az azonosítása.

Az álláskeresési technikák megismerése és alkalmazása. A tantárgyhoz A munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzésének és (műveltségterülethez) kezelésének megismerése. kapcsolható fejlesztési Az információkeresés és -szerzés módjainak megismerése, feladatok hiányzó információk azonosíása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A legális munkavállalás útjainak, lehetőségeinek megismertetése és azok működéseinek megértése. Az álláskereséssel összefüggő technikák és módszerek fontosságának felismerése és

209

gyakorlása. Saját kompetenciák azonosításának és értékelésének gyakorlása, valamint a munkahely megszerzéséhez szükséges kompetenciák azonosítása. A megfeleltetés fontosságának a felismerése, az összehasonlítás gyakorlása. Álláskeresési technikák elsajátítása, fontosságának a felismerése és azok elsajátítása. Formális és informális hirdetések értelmezése, és ezek gyakorlása. A jelentkezés elemeinek az elsajátítása, és az egyes „műfajok” elkészítésének gyakorlása (szóbeli, írásbeli jelentkezés, telefonálás, önéletrajz készítése, kísérőlevél. A felkészülés fontosságának a felismerése a személyes találkozóra – a lehetséges szituációk gyakorlása. Kulcsfogalmak/ Álláshirdetés – álláskeresés, álláskeresési technikák, állásinterjú. fogalmak Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 3 óra

A tanulók éves tevékenységének mérése – cél a fejlődés mértékének megállapítása (témák: szövegértés, alapvető matematika műveletek, élőszavas kommunikáció, tanulási készségek-képességek).


A tanuló felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza. Tudatosítja önmagában azt, hogy a munkaerő-piaci változásokkal összefüggésben folyamatos szakmai önfejlesztésre van szüksége, és ehhez igyekszik életmódjában, életvitelében szükséges változtatásokkal alkalmazkodni. A tanuló felismeri személyét érintően is az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát, és ehhez e tanulási célok elérése, az útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat keres és talál. Második évfolyam

A program második szakasza a tanulót felkészíti és megerősíti az önálló álláskereséshez szükséges technikákban és módszerekben, valamint a mindennapi élettel és munkavállalással szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához. A tanuló megismeri a munkával kapcsolatos jogokat és kötelességeket, a munka világa törvényi szabályozását. Fejlesztési követelmények: - A programmodul elvégzése után a tanuló legyen tisztában a munkába lépés és a munkavállalás feltételeivel, a munkavállaló jogaival. - Képes legyen alkalmazni a különböző álláskeresési technikákat. - Ismerje meg azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek segítségével tájékozódhat arról, hogy létezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, és ismerje fel a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott segítség fontosságát.

-

Tudja, hogy a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezéskor mit kell magával vinnie, mire lesz szükség (személyi igazolvány, TAJ-szám, adóazonosító jel, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány).

Tematikai egység

A tanulók előzetes tudásának a mérése, (munkatapasztalataik azonosítása)

Órakeret 2 óra

A tanulók szakmatanuláshoz és munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak a felmérése (témák: szövegértés, alapvető matematika műveletek, élőszavas kommunikáció, tanulási készségek-képességek) az első év eredményeinek a felhasználásával.


Tanulás tanulása: az ügyintézés

Órakeret 12 óra

Az első évben megszerzett tudáselemek és kompetenciák.

A munkavállaláshoz szükséges alapvető állampolgári és a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) munkavállalással összefüggő dokumentumok fontosságának kapcsolható fejlesztési felismerése, és előállításának/beszerzésének gyakorlása. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A magán- és hivatalos levél írásának formai és tartalmi követelményeinek az azonosítása és gyakorlása (kísérőlevél, ajánlólevél). Az önéletrajz-írás, illetve az egyéni képzettséget/végzettséget/kompetenciákat regisztráló űrlapok tartalmi elemeinek az azonosítása és kitöltésének gyakorlása. A hivatalos ügyintézés formai és tartalmi követelményeinek azonosítása, és a nyomtatványok kitöltésének gyakorlása: - útlevéligénylés, - erkölcsi bizonyítvány igénylése, - tennivalók elveszett személyi iratok esetén, - lakcímbejelentés, - e. kérdőív kitöltése. Kulcsfogalmak/ Önéletrajz, bürokrácia, nyomtatvány. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Munkáltatók, munkavállalók, munkahelyek

Órakeret 8 óra

Az első évben megszerzett tudáselemek és kompetenciák. A munkahelynek mint működő szervezetnek a megismerése, és a munkahelyhez kapcsolód szerepek azonosítása és megértése. A munkahelyi hierarchiában elfoglalt hely(zet) azonosítása, a munkafeladatok (munkaköri leírás) megismerése és megértése.

A munkáltatót és a munkavállalót megillető jogok és kötelezettségek fontosságának felismerése. A munkavállalást és a munkavállaló tanulmányait szabályozó törvények megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A munkakörülmények fontosságának a felismerése, a beilleszkedési stratégiák megismerése. A munkabér (minimálbér), járulékos juttatások, a béreket terhelő levonások azonosítása és megértése.

A munkaidővel és a túlmunkával kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói jogosítványok megismerése és megértése. A munkából történő kiválás különféle típusainak azonosítása (betegállomány, szabadság, pihenőidő, fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság) és a bérekre gyakorolt hatások megértése (pl. táppénz). A munkahelyi együttműködés szabályainak az azonosítása és gyakorlásuk. Munka törvénykönyve, szakképzési törvény, felnőttképzési törvény, köznevelési törvény. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Munkabér–minimálbér, munkaidő, vonatkozó törvények.


Órakeret 10 óra

Egészséges életmód, életvitel

Az első évben megszerzett tudáselemek és kompetenciák.

Annak felismerése, hogy az egészséges életmód alapvetően segíti a munkavállalást, a sikeres életpálya-építését. A tantárgyhoz Az életmód egészséget veszélyeztető elemeinek, a káros (műveltségterülethez) szokásoknak a felismerése. kapcsolható fejlesztési A drogok fogyasztásából adódó veszélyek, és azok feladatok egészségkárosító hatásának, a szenvedélybetegségek megelőzési lehetőségeinek megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az egészség fogalmának megismerése. Az egészség mint olyan érték felismerése, amelynek a birtoklása jelentős mértékben elősegítheti munkaerő-piaci, munkavállalói karrierjének sikerességét!

A munka - pihenés – szórakozás kiegyensúlyozott eloszlásá a fontosságának felismerése egyéni életében. A környezeti ártalmak káros hatásának megértése az egészségre. Pontos kép kialakítása arról, hogy a szenvedélybetegségek (alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás) jelentős mértékben csökkentik esélyeit a munkaerő-piaci szerepvállalásra. Kulcsfogalmak/ Egészség-tudatosság, környezeti ártalom, szenvedélybetegség. fogalmak

Tematikai egység


Órakeret 3 óra

A tanulók éves tevékenységének mérése – cél a fejlődés mértékének megállapítása (témák: szövegértés, alapvető matematika műveletek, élőszavas kommunikáció, tanulási és a munkavállaláshoz szükséges készségek-képességek).


A tanuló felismeri a környezetében kínálkozó tanulási és munkavállalási lehetőségeket, ezeket kiaknázza. Tudatosítja önmagában azt, hogy a munkaerő-piaci változásokkal összefüggésben folyamatos szakmai önfejlesztésre van szüksége, és ehhez igyekszik életmódjában, életvitelében szükséges változtatásokkal alkalmazkodni. A tanuló felismeri személyét érintően is az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát, és ehhez, a tanulási célok elérése útjában álló akadályok elhárítására, kreatív megoldásokat keres és talál. Felismeri az álláskeresési technikák elsajátíttatásának fontosságát és lehetőség szerint alkalmazza ezeket.

Idegen nyelv Angol nyelv Német nyelv Évfolyam

Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

1.

144

-

144

4

2.

105

-

105

3

Összesen

249

-

249

-

Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen-nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése, amely szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal; a tanuló közvetlen környezetéről szerzett ismereteivel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval. A Híd 2. programban részt vevő tanulók szórakoztató, idegen nyelvi környezetben, valós élethelyzeteken alapuló, egyszerű feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A1 szintre, optimális esetben megközelítik, esetleg elérik az A2 szint alsó skáláját a szóbeli interakció, a beszédértés és a beszédkészség területén. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, reproduktív/rekonstruktív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységekre. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanulók elindulnak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségeik fejlesztésével képesek lesznek egyszerű írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulók megismerik és elsajátítják azokat az egyszerű nyelvi eszközöket, amelyekkel képesek gondolataikat megfogalmazni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismerniük, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. Az alapkészségek közül a beszédértés és a beszédkészség, illetve a szóbeli interakció élvez előnyt. Az internet nyújtotta lehetőségek segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet számukra annak megélése, hogy megértik az idegen nyelvű feliratokat, hirdetéseket, dalszövegeket, filmelőzeteseket, tévéműsorokat. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását, és az informatikai készségeik fejlődését. A projektmunka, a kooperatív

tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat; elsajátítják az egymástól való tanulás, és az egymásért végzett munka, valamint a csapatszellem örömét. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, és felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a Híd 2. programban a tanulók közül sokan tanulási nehézségekkel küzdenek, a kudarc gyakori iskolai élményük, kevés az önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintű az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a szülői háttértől. Mindezek tükrében, az idegennyelv-oktatásnak kiemelt feladata a tanulók nyelvtanulási kedvének felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák önmaguknak és környzetüknek: képesek az idegen nyelv elsajátítására és különböző élethelyzetekben történő sikeres alkalmazására. Biztosítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy logikusan egymásra épülő, kis lépésekben átismételhessék, rendszerezhessék és bővíthessék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az előző évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz.

Híd 2/1. évfolyam Összes óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Fejlesztési egység

Beszédértés

Részvétel az órai tevékenységekben, nonverbális elemekkel (testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott Előzetes tudás célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések megértése,.. nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; a tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése; A a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben műveltségterülethez az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a kapcsolható szövegek témájára; fejlesztési feladatok a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények –

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. – Képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat. – Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. – Képes ismerős témakörökön belül lassan és érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. – Képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá. A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, képekkel A fenti tevékenységekhez illusztrált történetek, kisfilmek, animációs filmek, egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszédek, tanári használható beszéd. szövegfajták, szövegforrások

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

Az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel; egyszerű kérdések megfogalmazása ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel; A műveltségterülethez rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kapcsolható fejlesztési feladatok rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. Ismeretek/fejlesztési követelmények – A tanuló képes egyszerű módon kommunikálni, ha partnere lassan és érthetően beszél, mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételi, és segítséget nyújt a válaszadásban. – Tud egyszerű beszélgetést kezdeményezni a köszönés, a búcsúzkodás és az alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatainak megértésével és alkalmazásával. – Meg tud oldani néhány egyszerű, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal olyan ismerős helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. – Képes megválaszolni jól ismert helyzetekben egyszerű szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével a közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. – Tud rövid beszélgetésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad, és keresi a szavakat. – Képes értelmezni beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként. – A beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazza, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. – Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, illusztrált A fenti tevékenységekhez történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, használható egyszerű felszólítások, kérések, információszerzésre irányuló hiányos szövegfajták, szövegek, vagy eltérő információkat tartalmazó szövegek alapján. szövegforrások Előzetes tudás

Fejlesztési egység / Előzetes tudás

Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról.

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, A eseményekről; műveltségterülethez néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; kapcsolható a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések fejlesztési feladatok összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. –

–

– –

Ismeretek/fejlesztési követelmények Képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. Képes ismerős, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”„mert” összekössön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából megfelelően alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt.

– A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Fejlesztési egység /

Előzetes tudás

A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

Olvasott szöveg értése Olvasást igénylő nyelvi tevékenységek, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása.

Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek (pl. versek, , történetek, f, A műveltségterülethez viccek) közös olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. kapcsolható fejlesztési feladatok Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű adatok szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, dalszövegek, novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények – Képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni. – Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlő szövegek témáját beazonosítsa, és a lényegi információkat megértse. – Ismerős kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes szavakat és nagyon egyszerű kifejezéseket. Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű A fenti tevékenységekhez üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység / Íráskészség Írást igénylő játékos, könnyű nyelvi tevékenységek, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű A műveltségterülethez kérdésekre; a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli kapcsolható fejlesztési feladatok feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. Előzetes tudás


–

Képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. – Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. – Képes számára ismerős szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. – Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, A fenti tevékenységekhez SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. használható szövegfajták, szövegforrások Ajánlott témakörök

Óraszám

1. Hogyan tanuljunk idegen nyelveket? Mit tudok már? Egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Nyelvtanulási stratégiák megismerése, kipróbálása, az előzetes ismeretek előhívása. Az anyanyelv ápolásának, az idegen nyelv tudásának fontossága más népek és kultúrák megismerésében.

11

2. Én és a családom Magam és a családtagjaim bemutatása, családi események, ünnepek, közös programok. A kiegyensúlyozott életvitel fontossága, napirendem, feladataim a családban.

14

3. Az otthonom Lakóhelyem, otthonom lakóhelyiségei, bútorai, berendezési tárgyai, használati eszközei. A modern technika vívmányai az otthon falai között.

13

4. Barátaim A családi és baráti közösség fontossága, az érintkezés (kommunikáció) alapvető normái. Külső és belső tulajdonságok bemutatása, közös időtöltés a barátokkal.

13

5. Ruhatáram télen-nyáron Az évszakok jellemzői, szépségei. Az öltözködés módjai évszaknak és alkalomnak megfelelően. Divat és egészségmegőrzés. Kedvenc ruhadarabjaim.

13

6. Terülj, terülj asztalkám! A tudatos bevásárlás a takarékosság jegyében. Egészséges élelmiszerek, egészséges táplálkozás. Örömmel végzett sütés, főzés a hétköznapokon és ünnepnapokon. Kedvenc ételeim, italaim.

13

7. Ép testben, ép lélek

13

A személyes higiénia és a tiszta környezet fontossága a mindennapokban. A rendszeres testmozgás fontossága és módjai, sportolási lehetőségek. Kedvenc sportom, sportversenyek élőben és a médián keresztül. 8. Szabadidőmben Szabadidős tevékenységek, az aktív és passzív szórakozás egyensúlyának megteremtése. Kedvenc időtöltésem, mozi, színház, koncert, internet, interaktív játékok. 9. Lesz szakmám! A különböző szakmák megnevezése, leírása, gyakorlásához szükséges személyes ismeretek, és képességek ismerete. Keresett szakmák, az elvárásoknak való megfelelés. Foglalkozások megnevezése, egyszerű leírása.

14

10. Végre itt a nyár! A tájékozódás és információgyűjtés módjai. Vakáció a családdal, a barátokkal. Az utazás megszervezése, szálláskeresés, programok. Legkedveltebb úti célok.

11

21

A tanuló előzetes tudásának mérése

4

A tanulók kimeneti tudásának mérése

4

A tanulók teljesítményének a mérése A mérés-értékelés célja és alapelvei A teljesítménymérés egyrészt visszajelzést ad a tanárnak és a tanulóknak (igény szerint a szülőknek) a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, s ezáltal segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat a tanárnak ahhoz, hogy az egyes tanulók teljesítményét önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítva jegyekkel értékelje. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A tanulók önállóságra nevelésének jegyében a teljesítménymérés során tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy megtanulják teljesítményüket önállóan mérni és értékelni. Fontos, hogy ezen túl megismerkedjenek a mérésnek és értékelésnek azokkal a formáival, melyek párban és csoportban is alkalmazhatók. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is.

Tematikai egység/

A mérés  Három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése és az íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szöveg megértésén legyen.  A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk.  Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből.  A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán.  A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban Órakeret megtalálhatók. 8 óra  A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk.  A feladatok mindegyike példával kezdődjön.  Lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani.  A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal.  A szóbeli mérést tanulópárokban, kiscsoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 10-15 egyszerű mondattal.

A tanuló megérti a célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal A fejlesztés várt kommunikál. eredményei az Felkészülés után elmond rövid szövegeket. évfolyam végén Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

Híd 2/2. évfolyam A Híd 2. második évfolyamán tanuló diákok a Közös európai referenciakeret (KER) megfogalmazásában „minimumszintű” nyelvismerettel lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. A második évfolyamon az A1 szint megerősítése, az alapfokú nyelvtudás megszerzése, optimális esetben az A2 szint megközelítése vagy alsó skálájának az elérése a cél. A nyelvi készségek fejlesztése továbbra is komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak, és az idegen nyelvi alapkészségek közül a beszédkészség, a beszédértés van előtérben. Összes óraszám: 105 óra Heti óraszám: 3 óra Fejlesztési egység

Beszédértés

Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása. Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek A műveltségterülethez témájára, tartalmára; az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők kapcsolható fejlesztési feladatok gondolatmenetének követése; a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények – A tanuló képes folyamatosan követni a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést.(osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). – Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kéréseket és megállapításokat. – Aktívan követi a rövid, egyszerű autentikus szövegeket. – Felismeri a tanult nyelvi elemeket. – Ki tudja szűrni a szöveg lényegét vagy néhány konkrét információt. – Követi a beszélők gondolatmenetét ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. – Megérti a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélőket, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Előzetes tudás

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Fejlesztési egység /

A célcsoport érdeklődési körének dalok, versek, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok.

Szóbeli interakció

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; A kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a műveltségterülethez hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; kapcsolható az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő fejlesztési feladatok használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények – A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. – Tud egyszerű, tényszerű információt kérni és továbbadni. – Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. – Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel tud kérdezni, felszólításokat megfogalmazni, illetve azokra reagálni. – Képes részt venni ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. – Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját vagy magyarázza meg azt. – Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. – Szükség esetén a saját mondanivalóját át tudja fogalmazni, le tudja egyszerűsíteni, a kommunikáció fenntartása érdekében. Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált A fenti tevékenységekhez jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán használható megnyilvánulások. szövegfajták, szövegforrások Előzetes tudás

Fejlesztési egység / Előzetes tudás

Összefüggő beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása.

Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás A műveltségterülethez megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; kapcsolható fejlesztési feladatok a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. – –

– –

Ismeretek/fejlesztési követelmények Felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt szerepeket. Minta alapján képes összefüggő szöveget alkotni; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatokat ki tud fejezni kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Képes önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatására és értékelésére (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység /

Előzetes tudás

Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.

Olvasott szöveg értése Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető A információk kiszűrése; műveltségterülethez az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; kapcsolható fejlesztési feladatok a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények – Megérti a rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegeket (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). – Megtalálja a lényeges információkat egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). – Megért egyszerű üzeneteket, leveleket, elektronikus üzeneteket, SMS-eket, bejegyzéseket. – Képes megérteni és követni egyszerű használati utasításokat, instrukciókat. – Képes az információszerzésre hagyományos és elektronikus forrásokból. – Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid A fenti történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló tevékenységekhez újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, használható hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok szövegfajták, hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, szövegforrások étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek. Fejlesztési egység / Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a célcsoport érdeklődésének megfelelő témájú Előzetes tudás szövegek alkotása. Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; A műveltségterülethez gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; kapcsolható fejlesztési feladatok a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

– –

Képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírásra. Képes egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatokat alkotni a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozni (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). – Kommunikációs céllal egyszerű szövegeket tud alkotni (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). – Sikeresen követ egyszerű írásos mintákat, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal meg tudja tölteni – Gondolatait össze tudja kapcsolni egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). – Tisztában van a gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeivel, és követi azokat saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). – Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, A fenti tevékenységekhez SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. használható szövegfajták, szövegforrások Témakörök Az ajánlott témakörök egyes elemei a második évfolyamon újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és azok így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv a második évre új témaköröket is javasol, ezek a táblázatban félkövér formában szerepelnek. Ajánlott témakörök

Óraszám

1. Hogyan tanuljunk idegen nyelveket? Mit tudok már? További egyéni fejlesztési célok megfogalmazása. További nyelvtanulási stratégiák megismerése, kipróbálása, az előzetes ismeretek előhívása. A különböző népekkel és kultúrákkal való együttélés fontossága az idegen nyelvek ismerete által.

4

2. Családom Családtagok bemutatása, azok külső és belső tulajdonságainak leírása. Családi események, közös programok és ünnepek. Napirendem. A háztartásban végzett munkák és munkaeszközök. A munkamegosztás és takarékosság a családban. A szülői és gyermeki felelősség. A különböző generációk tisztelete, az egymástól való tanulás módjai, lehetőségei 3. Otthonom, tágabb környezetem, ahol élek. Városok, települések, falvak. Épületek, utcák.

7

10

Tájékozódás, útbaigazítás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. A fenntartható fejlődés jelentősége, a globális problémák és a lokális cselekvések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggések. 4. Iskolám és osztálytermünk/ osztályom Osztályom, tanáraim, tantárgyaim, osztálytársaim. A tanóráink és a tanórán kívüli közös programjaink. 5. Vásárolok Vásárlási szokásaim, üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Hazai és külföldi termékek. Az online vásárlás előnyei és veszélyei. 6. Ruhatáram télen-nyáron Az évszaknak megfelelő öltözködés jelentősége. A divat és egészség kapcsolata. A márkás áruk és a minőség viszonya. 7. A természet és én

9

9

4

10

A természeti jelenségek egyszerű leírása. A technikai fejlődés és a környezeti hatásai. Környezetvédelem a hétköznapokban. Kedvenc állataim. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága. Felelős állattartás 8. Terülj, terülj asztalkám! Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés. Nemzeti és célnyelvi országok ételkülönlegességei. 9. Ép testben ép lélek! Betegség, orvosnál. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom. Sportversenyek. 10. Szabadidőmben Szabadidős tevékenységek: mozi, színház, koncert. Kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. A tanulást, művelődést és szórakozást segítő médiumok közötti tudatos választás. 11. Lesz szakmám! Foglalkozások megnevezése, egyszerű leírása. Önéletrajz, motivációs levél készítése. Felkészülés az állásinterjúra, egyéni képességek, készségek összegyűjtése, célkitűzések megfogalmazása. 12. Végre itt a nyár! Vakáció, utazás. Közlekedési eszközök, szálláshelyek, híres városok és nevezetességeik. Megfontolt lépések, felelősségvállalás magamért és társaimért, segítségnyújtás a bajbajutottaknak. A segítségnyújtás

9

10

7

11

11

módjai. A tanulók előzetes tudásának mérése

2

A tanulók kimeneti tudásának mérése

2

A tanulók teljesítményének a mérése A mérés-értékelés célja és alapelvei A teljesítménymérés egyrészt visszajelzést ad a tanárnak és a tanulóknak (igény szerint a szülőknek) a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, s ezáltal segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat a tanárnak ahhoz, hogy az egyes tanulók teljesítményét önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítva jegyekkel értékelje. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A tanulók önállóságra nevelésének jegyében a teljesítménymérés során tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy megtanulják teljesítményüket önállóan mérni és értékelni. Fontos, hogy ezen túl megismerkedjenek a mérésnek és értékelésnek azokkal a formáival, melyek párban és csoportban is alkalmazhatók. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is.

Tematikai egység/

A mérés  Három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése és az íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szöveg megértésén legyen.  A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk.  Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből.  A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán.  A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban Órakeret megtalálhatók. 4 óra  A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk.  A feladatok mindegyike példával kezdődjön.  Lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani.  A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal.  A szóbeli mérést tanulópárokban, kiscsoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 10-15 egyszerű mondattal.

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. A fejlesztés várt Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva eredményei az történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen évfolyam végén környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

KÉMIA HÍD II.

Helyi tanterv Évfolyam Éves

Heti

1.

72

2

2.

-

-

Összesen

72

-

A tantárgy tanításának célja és feladatai: Az alapfokú végzettség megszerzésére felkészítő HÍD- osztályok tanulói alapszintű kémiai ismeretekre tesznek szert. Ez a tudás az elméleti alapok elmélyítését, és a felhasználás szintjét is jelenti. A HÍD- osztályokba járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsődleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát. A kémiatanulás folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez. Legyenek tisztában a környezettudatos fogyasztás szabályaival. Ismerjék meg a fenntartható fejlődés gondolatát. Alakítsuk kritikus fogyasztói magatartásukat. Tájékoztassuk a tanulókat a fogyasztóvédelem alapkérdéseiről is. A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kulcskompetenciák kialakításában jelentős.

1. évfolyam Belépő tevékenységformák Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és veszélyessége). A hétköznapi anyagok legfontosabb jellemzőinek elsajátítása.

A konyhai műveletek és a kertművelés során szükséges egyszerű számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során. A fémes és a nem fémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes energiaforrások előnyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjai. A túlzott műanyaghasználat (pl. csomagolóanyagok) veszélyeinek felismerése, a helyes magatartás kialakítása. A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. A hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bemutatása. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A legfontosabb építőanyagok tulajdonságainak bemutatása. Tápanyagaink főbb alkotóelemeinek felismerése és besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

ANYAGSZERKEZET Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben.

FÉMEK Fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany). Nemfémek Nem fémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén). Vegyületek Vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid).

Oldatok, oldhatóság, kolloidok 10 óra Kémiai reakciók a háztartásban 12 óra

Oldat, telített és telítetlen oldat, hígítás fogalma, keverék szétválasztásának módszerei (szűrés, bepárlás). Emulzió, szuszpenzió, aeroszol, gél. Koncentrációszámítás.

ANYAGOK FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor.

SAV-BÁZIS REAKCIÓK Savak és lúgok, kémhatás és pH (szódabikarbóna, szappan, mosó- és mosogatószerek, vízlágyítás, ecet, sósav, indikátor hatású növények), fémek reakciója savval (ételeinkkel). Redoxi-reakciók Lassú és gyors égés, rozsdásodás, emésztés, fémek oldása savakban, fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hidrogén-peroxid).

Környezeti és háztartási anyagok

Energiaforrásaink 4 óra

Megújuló energiaforrások (víz-, szén-, nap-, geotermikus energia);. Meg nem újuló energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz), ezek környezeti kárai. Mészkő, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg.

Építkezésnél használt anyagok 2 óra

Polietilén, PVC, gumi, teflon.

Műanyagok 2 óra

Használati utasítások elemzése.

Növényvédő szerek 1 óra

Az élő szervezetet felépítő anyagok, tápanyagaink 20 óra

Egészség- és környezetkárosító anyagok 12 óra

Szénhidrátok: szőlőcukor, répacukor, fotoszintézis, keményítő, cellulóz. Fehérjék: felépítésük, tulajdonságainak változása fizikai, kémiai hatásokra. Zsírok, olajok: összetétel, romlás. Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, élettani hatás. Nyomelemek: élettani hatásuk. Alkohol: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatásuk a szervezetre. Karbonsavak: ecetsav, tejsav.

Levegőben: szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, savas eső, üvegházhatás, szmog, ózonlyuk. Vízben: ivóvízszennyezés, eutrofizáció. Talajban: nitrátosodás, nehézfémek feldúsulása. Szenvedélybetegséget okozó vegyületek: drogok, alkohol, nikotin.

Hulladékok, hulladékkezelés 5 óra

Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, le nem bomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradtolaj, festékek, hígítók, gyógyszerek.

Minimum követelmények: A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nem fémes elemeket, az egyszerű és összetett anyagokat. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. Tudja a háztartásban előforduló sav-bázis- és redoxi folyamatokat. Legyen képes különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiaforrások között. Ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait. Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba.

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel az 57. § (1) alapján:

HÍD II. 20 HÓNAPOS Tantárgy (műveltségterület) neve:

Kommunikáció és anyanyelv Általános ismertető A Híd II. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok képzését teszi lehetővé. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzése lehetőségének biztosításával. E cél eléréshez elengedhetetlen a tanulók kommunikációs és anyanyelvi képességeinek és ismereteinek fejlesztése. Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A NAT-ban is megfogalmazott nevelési célok elérésében elsőrendű szerepe van ennek a területnek, hogy a tanulók önismerete, erkölcsi magatartása, felelősségvállalása, jövője, szakmai pályája iránti elkötelezettségük megfelelően alakuljon. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, helyesírás, olvasás és kommunikáció. A program ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, érzelmi intelligenciájuk fejlődjön. Mivel a Híd II. programba kerülő fiatalok nagyon különböző tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek, különösen fontos, hogy egy bementi mérés során tisztázzuk, hogy az egyes tanulóknak mely területeken és milyen mértékű fejlesztésre van szüksége. Ebben a képzésben elkerülhetetlen az egyénre szabott fejlesztés. Általában jellemző, hogy az olvasás, fogalmazás, kommunikáció terén alapvető hiányosságaik vannak a tanulóknak. Minden tanévet záró méréssel fejezünk be, ahol lehetőség van az egyéni fejlődések nyomon követésére, értékelésére. A Híd II. kommunikáció és anyanyelv kerettanterve igazodik a felső tagozatos kerettanterv anyanyelvi részéhez. Az alábbi öt területre koncentrálja fejlesztést: Kommunikáció – önkifejezés, együttműködés, alkalmazkodás

Alapvető fontosságú terület a hétköznapi életben, a tanulásban, a szakma kiválasztásban, a munkában. Az életben való sikeres eligazodáshoz a jó önkifejezés, mások megértése, a szituációk helyes értelmezése, a normákhoz való igazodás elengedhetetlen. Ezért szerepel ez a terület nagy óraszámban a tervezetben. Ide tartozik a verbális és nonverbális kommunikáció, a meggyőző kommunikáció eszközeinek elsajátítása, a kulturális szignálok használata, tömegkommunikáció mechanizmusainak megismerése, működésének megértése. A hivatali kommunikáció, munka világában szükséges kommunikáció jellemzőinek megismerése, a megszerzett tudás alkalmazása. Ugyanakkor ez a terület szorosan kapcsolódik a többi részterülethez, hiszen a kommunikáció sokszor összekapcsolódik az olvasással, írással.

Olvasás – szövegértés

Írás – szövegalkotás (helyesírás, fogalmazás)

Anyanyelv – nyelvi viselkedés

Művészi kommunikáció – média

Nagyon fontos a biztos értő olvasás elsajátítása: hangos és néma olvasás, a különféle olvasási stratégiák megismerése, gyakorlása. Az olvasott szöveg megértése alapvetően fontos a szakma tanulásához is. A lényegkiemelés, az információk azonosítása, kérdések megfogalmazása, szövegek szerkezeti elemekre bontása (bekezdés, tételmondat, új és régi információk, kapcsolóelemek) alapvető elemei a szövegértésnek. Ebben a részben van mód arra is, hogy megismerkedjenek a munka világának szövegműfajaival (pl. álláshirdetés, munkaszerződés, munkaköri leírás stb.). A szóbeli és írásbeli önkifejezés, véleménynyilvánítás alapvető szabályainak, műfajainak megismerése és gyakorlása zajlik ebben a témakörben: fogalmazás, az írásművek részei, felépítése, különféle szövegtípusok létrehozása, a helyesírás alapvető szabályainak megértése, használata, gyakorlása. A munka világához szükséges írásbeli műfajok (önéletrajz, motivációs levél, álláshirdetés) írása, gyakorlása. Szókincsfejlesztés. A nyelv lényegi szerkezetének és jeltermészetének alapvető megértése, a nyelvhasználat és a helyes nyelvhasználat alapvető szabályainak, a kulturális kódok használatának elsajátítása tartozik ebbe a témacsoportba. Ugyanakkor fontos elem, hogy nem az elméleti ismeretek, hanem a gyakorlathoz szükséges háttértudás megszerzése a lényeges, tehát a nyelvtan tanítása sokkal kevésbé hangsúlyos, mint általános iskolában. Csak annyiban fontos, amennyiben támogatja az alapvető képességek fejlesztését. Fel kell ismerniük a tanulóknak, hogy a nyelvhasználat jellemez bennünket, hogy a nyelv és használati szabályai tanulhatók. Fel kell kelteni az igényt a szép, kulturált beszédre, a helyes és pontos kifejezésmód elsajátítására. A társadalmi sikeresség egyik feltétele a nyelvi kulturáltság. Legfontosabb célja az érzelmi intelligencia fejlesztése. Bővíti az önkifejezés lehetséges területeit, lehetőséget ad a műalkotások élményszerű befogadására, a kreativitás fejlesztésére, találkozásra a kortárs és klasszikus irodalmi szövegekkel, az irodalom határterületeivel (pl. képregények, dalszövegek, filmek, krimi stb.). A vizuális nyelv alapvető elemeinek megismerése mellett lehetőség van a vizuális és verbális kommunikáció kapcsolatának feltárására. Ugyanakkor rendkívül fontos a médiatudatosság és a kritikus szemlélet kialakítása, manipuláció megértése, kivédése. Mivel ez a generáció már a digitális nemzedék tagja, fontos, hogy megismerkedjenek a digitális kultúrával, annak értékeivel, a közösségi média típusaival, az internet használatának szabályaival, veszélyeivel.

A kerettantervi forma nem ad lehetőséget arra, hogy módszertani útmutatásokat is megjelenítsünk, ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az órai munka mindig problémaközpontú, tevékenységekre építő legyen. Lényeges, hogy a korábbi kudarcos megoldásokat kerüljük, olyan helyzeteket teremtsünk, ahol azt érzik a tanulók, hogy tevékenységükkel nem a korábbi sikertelenséget teremtik újra. Rendkívül fontos, hogy az

otthonról hozott eltérő kulturális környezeteket megtanulják kezelni, a másságot megérteni, elfogadni és tisztelni. Érdeklődő, nyitott módon viszonyuljanak a más kultúrákhoz, más hagyományokhoz. Javasoljuk, amennyiben van rá lehetőség, működjenek együtt a pedagógusok fejlesztő pedagógusokkal, hogy az egyénre szabott fejlesztés célzottabb és eredményesebb legyen. Az értékelés mindig azonnali, személyre szabott és pozitív legyen. A tanulók számos feladatot oldanak meg az órák és a félévek során, ezeket kell értékelni. A közös munkában való aktív részvétel és a motiváció alakulása a fontos, nem az, hogy egy-egy feladat megoldása tökéletes legyen. Fontos, hogy a diákok is értékeljék önmaguk és egymás tevékenységét. A jobb teljesítmény elősegítésére érdemes kihasználni a fejlesztő értékelésben rejlő lehetőségeket. A fejlesztő értékelés segítségével a tanulmányi eredmények méltányosabbá tehetők, értékelhetővé válik a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, és segítségével fejlődik a diákok tanulási készsége is. Az A változat magasabb óraszámai az alapkészségek intenzívebb fejlesztésére, gyakorlásra, lassabb ütemű haladásra adnak lehetőséget. Azt javasoljuk, hogy minden héten minden fejlesztendő terület jelenjen meg a tanórákon, célzott, egyéni fejlesztésekkel és tevékenységekkel. Ezek egyéni, páros, csoportos vagy projektmódszerrel is történhetnek. A fejlesztést célszerű összekapcsolni a szakmatanulás elvárásaival, az ahhoz szükséges készségek, képességek fejlesztésével, hogy a kettő erősítse egymást. HÍD II. tematikai egységei és óraszámai kommunikáció és anyanyelv tantárgyból az A változatra Híd II. A Kommunikáció és 1. év anyanyelv 32 Kommunikáció – önkifejezés, együttműködés, alkalmazkodás 32 Olvasás – szövegértés 32 Írás – szövegalkotás (helyesírás, fogalmazás) 15 Anyanyelv – nyelvi viselkedés 15 Művészi kommunikáció – média 4 Mérés Órakeret 90%-a (ezt 130 fedi le a kerettanterv) 14 Szabad órakeret Teljes óraszám 144 4 Heti óraszám

2. év 32

15 15 14 15 4 95 10 105 3

HÍD II. Első évfolyam – Kommunikáció és anyanyelv A kommunikáció és anyanyelv tantárgy a Híd II. közismereti programjában kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvető kulcskompetenciák közül több fejlesztésében is szerepe van: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulás tanulásában, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, sőt, még a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van. A belépő, általános iskolát be nem fejezett tanulók az alapvető kompetenciák hiányában érkeznek a programba (gyakran írni és olvasni sem tudnak biztosan), tehát egy alapos mérés után, a nagyon különböző tudású tanulóknak fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben kell részesülniük. Az általános iskolából hozott hiányok megszüntetése, a felzárkóztatás mellett fejleszteni kell kommunikációs és szövegértési/szövegalkotási képességeiket. A műveltségterület részterületeit és ezek arányát úgy igyekeztünk meghatározni, hogy egyaránt szolgálják a hiányok pótlását, és az életre felkészítés (munka világa) céljait. Az első évfolyam legfontosabb céljai: 

Olvasás, írás és önkifejezés készségeinek erősítése



Szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás



A személyközi kommunikáció szabályainak és eszközeinek megismerése



A teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése



Helyesírás fejlesztése



A hangos és néma értő olvasás fejlesztése



Saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban



Művészi élmény befogadását segítő érzelmi intelligencia fejlesztése



A manipuláció eszközeinek felismerése a különböző médiumokban és műfajokban

Tematikai egység/

Kommunikáció – önkifejezés, együttműködés, alkalmazkodás

Órakeret 33

Anyanyelvét minden tanuló használja. Nagyon heterogén, de rendkívül gyenge tudással érkeznek a tanulók: ismerik a mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulást, ugyanakkor erre nem reflektálnak, nem ismerik annak a gyakorlatát, hogy hogyan törekedjenek az érthető, kifejező beszédre, a szituációk tudatos megértésére. Előzetes tudás Szóbeli szövegeket, utasításokat megértenek, követnek, az alapvető kommunikációs formákat ismerik és alkalmazzák, ugyanakkor a bonyolult formákat nehezen vagy egyáltalán nem értik, nem alkalmazzák. Nehezen igazodnak el a kommunikáció és az iskola világában, viszont rengeteg kudarcot tudnak már a hátuk mögött. A különböző kommunikációs szituációk azonosítása, szabályainak felismerése, a szituációban jól formált, a kommunikációs célt megvalósító megnyilatkozás létrehozása, azaz az egyéni sikeresség elősegítése. A sikeres és normakövető beszédmód iránti igény felkeltése. Saját ideális és reális énkép megfogalmazása, sikeres kommunikálása, a másik iránti megértő figyelem és empátia igényének felkeltése, A tantárgyhoz (műveltségterületh technikáinak elsajátítása. A másik jeleinek megértése, ez) kapcsolható visszaigazolása, a környezet (kulturális kontextus) jeleinek dekódolása. fejlesztési Saját vélemény artikulálása, érvényesítése, a másik véleményének feladatok megértése, tudomásul vétele, kulturált vita. A kulturális elvárások, szabályok megértése, követése. Jelhasználat tudatossága (jel fogalmának megértése). A társadalmi érintkezés normáihoz való alkalmazkodás igényének és képességének kialakítása. Szerepviselkedés megértése. A nyelvi etikett szabályainak sikeres használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Önismeret, énkép (ideális és reális énkép), énkép-kommunikáció, az én és a másvalaki, az én és a csoport (pl. némafilmek, rajzfilmek példái, nyelvkönyvek párbeszédei, filmek, irodalmi szövegek segítségével). A kommunikáció alapmodelljének megértése, a fő összetevőinek azonosítása gyakorlati szituációkban. A jelszerűség és a jelhasználat belátása: jel és jelentés, információ és üzenet. Jelek tulajdonságai, típusai (csak egyszerű példákon keresztül: füst – tűz, lábnyom – ősember, közlekedési jelek stb.) A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték stb.), ezek gyakorlása szituációs gyakorlatokban. A beszélő szándékának azonosítása és annak kifejezése. A megértés jelzése hallgatóként. Nyereség és veszteség a kommunikációs stratégiákban: simogatás. A kommunikációs zavarok, félreértések forrásainak megismerése, felfejtése (pl. generációs megértési nehézségek, eltérő csoportokba tartozás kulturális és nyelvi jegyei (pl. szleng, réteg- és csoportnyelvek, kulturális sajátosságok-kulturális szignálok). A verbális kommunikáció jelentősége és kapcsolata a nonverbális kommunikációs eszközökkel. Etikett a kommunikációban, élőszóban és interneten: netikett a közösségi oldalakon, emailban és online csevegés közben. Telefonálás, internetes beszélgetések szabályai, veszélyei (közösségi média, chat). A személyes és a hivatalos, közéleti kommunikáció színterei: szituáció, szabályok, lehetséges viselkedések. Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Beszédtechnikai gyakorlatok. Szókincsfejlesztő gyakorlatok. énkép, kommunikáció, testbeszéd, gesztusnyelv, arcjáték, kódolás, Kulcsfogalmak/ dekódolás, üzenet, kommunikációs zavar, etikett, netikett, beszédhelyzet, kommunikációs folyamat és tényezői (adó, vevő, fogalmak csatorna, kód, üzenet, kapcsolat) Tematikai egység/

Előzetes tudás


Órakeret 36

A belépő tanulók jelentős része nehezen ír és olvas, alapvető hiányosságokkal rendelkeznek. A szövegben található információikat nehezen azonosítják, értik, értelmezik és értékelik.

Biztos, megfelelő technikájú és sebességű olvasás. Olvasott szöveg megértése (a hangos és a néma olvasás egyidejű fejlesztése). Az esetleges olvasási problémák okainak diagnosztizálása, kezelése. Olvasási igény felkeltésére napi olvasás szokásának kialakítása. Egyszerű, rövid irodalmi szövegek olvasása. Információk megtalálása, beazonosítása, értékelése a szövegben. Az A tantárgyhoz (műveltségterületh olvasott szöveg reprodukálása minimális szinten, hallás után is. ez) kapcsolható A szöveghez tartozó egyszerű képek, ábrák megértése, értelmezése, összekapcsolásuk a szöveggel. fejlesztési Internetes felületeken az olvasás gyakorlása, a linkek, továbbhaladási feladatok lehetőségek, választási helyzetek jelentőségének felismerése. Tájékozódás az írásos és internetes kultúrában. A figyelem, a koncentráció fejlesztése, a hallás utáni megértés készségének növelése A nyelvi tudatosság fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szótagolás (szótagok felismerése), hangos olvasás, kifejező olvasás, néma olvasás. Felolvasott szöveg megértése. Szövegben információk azonosítása. A szöveg információtartalmára vonatkozó kérdések megfogalmazása. Kérdéskultúra fejlesztése. Szövegre vonatkozó feladatok megoldása. Az olvasás technikájának fejlesztése, a kifejező olvasás fejlesztése (logopédiai, foniátriai gyakorlatokkal, mérésekkel), először nagyon rövid, majd egyre hosszabb szövegek hangos és értelmező olvasása, az olvasáshoz kapcsolódó beszéd-, kiejtési és légzőgyakorlatok végzése. Mondókák, nyelvi játékok, ének, versek (időmértékes és hangsúlyos szövegek) segítségével. Beszédtechnika: légzés- és ritmusgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok. Hang-betű, beszéd-írás kapcsolatának megértése, ismerkedés érdekes, a miénktől eltérő írásrendszerekkel. Olvasás és művészi előadás különbségei, az olvasási élmény fogalma. Ábécé ismerete, betűrendben keresés, internetes keresés. Böngészés az interneten (minimális forrásellenőrzés), folyóiratokban, könyvekben. Egyszerű, rövid irodalmi szövegek olvasása (érdeklődés alapján), beszélgetés róluk, vélemények megfogalmazása. Tájékozódási technikák az írásos és internetes kultúrában. Értelmező szótárak, idegen szavak szótára, szakmai szótárok, lexikonok megismerése és alapszintű használata (online vagy nyomtatott is lehet). Nem nyelvi – vizuális jelegyüttesek dekódolása, megértése, szöveghez kapcsolása: térképek, grafikonok, ikonok, infografikák, ábrák, képek olvasása (választott szakmákhoz is igazítva a választást). Választott szakmájukhoz kapcsolódó szakszövegek olvasása, megértése (esetleg szakmai szótár készítése): szaknyelv és bonyolultabb mondatstruktúrák megértése. Kulcsfogalmak/ Betű, hang, szótag, információ, lexikon, szótár, forrás, irodalmi fogalmak szöveg, vers.

Tematikai egység/


Órakeret 36

Csak nagyon egyszerű, rövid szövegek alkotására képesek, azt is bizonytalan helyesírással tudják leírni. Nincs megfelelő, kialakult Előzetes tudás egyéni írástechnikájuk. A szövegalkotás műveleteit alig ismerik. Az írásbeli kommunikáció műfajait, alapvető normáit nem ismerik. A korábbinál biztosabb íráskészség, helyesírás kialakítása. Kisebb szövegek alkotása. A főbb helyesírási alapelvek, szabályok megtanulása, és alkalmazása. A tantárgyhoz (műveltségterületh A Magyar helyesírási szótár és internetes szótárak használatának ez) kapcsolható megtanulása. A helyes írásbeli kifejezés igényének kialakítása. Az internetes írásos kommunikáció szabályainak megtanulása. fejlesztési Olvasható íráskép kialakítása, annak tudatosítása, hogy az írás feladatok megformálásával is jellemez bennünket. A szövegszerkesztő használatának gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A betűismeret hiányosságainak feltárása, a hiányosságok pótlása (egyénre szabott fejlesztéssel is), az írástechnikai problémák feltárása, diagnosztizálása és kezelése. A betűtévesztések, a betűkihagyások megszüntetése. A folyamatos írás gyakorlása. Az írás tagolásának megismerése, írásjelek használata. A szavak hangokra bontásának gyakorlása játékokkal, zenei segítséggel, esetleg mozgással. Hangok, szótagok, szavak egymásra épülése, ennek játékos belátása. A helyesírás fő szabályainak megismerése (a kiejtés szerinti írásmód, a szóelemző írásmód, a hagyományos írásmód, írásjelek, a szófajokhoz kapcsolódó helyesírási szabályok – pl. igekötők, tulajdonnevek − stb.). A szövegszerkesztő programok segítsége a helyesírásban és a szövegalkotásban. Szövegalkotásának legfontosabb elemeinek megismerése, gyakorlása: téma meghatározása, a témának megfelelő műfaj kiválasztása, anyaggyűjtés, forrásellenőrzés, vázlatírás, a lényeges és kevésbé lényeges információk elrendezése, az ismétlés kezelése, a műfaji sajátosságok betartása, az időrend, a szöveg tagolása, ellentmondások kezelése, megfelelő nyelvi elemek: szókincs, nyelvi szabályok, fordulatok használata, helyesírás ellenőrzése stb. (Pl. a választott szakmához kapcsolódó témában.) Az írásos és digitális kommunikáció alapvető normáinak, műfajainak (levél, önéletrajz, élménybeszámoló, leírás, komment, referátum, vélemény, hozzászólás, dolgozat, e-mail, ppt. stb.) megismerése és használata, alkalmazása. Szóbeli vitában véleményük, álláspontjuk megfogalmazása, kulturált vitában ütköztetése, a másik álláspontjára figyelés. Az internetes kommunikáció szövegműfajai: e-mail, komment stb. Veszélyek, kérdések. Emotikonok funkciói. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.) használata kézírásnál és szövegszerkesztő programban. A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak és egyéb nyelvtani segédletek, lexikonok alapszintű ismerete és alkalmazása. Fantázia- és szókincsfejlesztési gyakorlatok.


Tematikai egység/

Ábécé, elválasztás, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon, komment, műfaj, tagolás, időrend, hang, szótag, szó


Órakeret 19

Anyanyelvét minden tanuló használja. Az általános iskolából hozott nagyon különböző minőségű és mennyiségű nyelvtani és Előzetes tudás nyelvhelyességi ismeret, szabály, a kulturált nyelvi viselkedés alapvető elemei, alapvető nyelvhelyességi normák. Nyelvhelyességi szabályok megismertetése. A nyelv elemeinek A tantárgyhoz egymásra épülése, a szavak jeltermészete. Annak megtapasztalása (műveltségterületh példákon keresztül, hogy a hangsor és a jelölt nem állnak valós ez) kapcsolható kapcsolatban, ez segít az idegen nyelvek tanulásában is és fordítva. fejlesztési Annak bemutatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szóval, illetve feladatok más-más mondatokkal is ki lehet fejezni. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelvi rendszer: elemek (pl. szókincs), szabályok. Nyelvi jel természete: szimbólum, kivéve hangulatfestő és hangutánzó szavak (ezek motivált természete). Hangok (magán- és mássalhangzók), betűk, hangképzés, hangképző szervek. Morfémák: tő, képző, jel, rag. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév. Szófajok szerepe, funkciói. Szinonimák, antonímák: szókincsbővítés. A szavak szerkezetének felépítése (játék az elemekkel), a főbb szóelemek azonosítása, csak ráismeréssel. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredetük, használatuk, stílusértékük. Nyelvhelyességi szabályok ismerete és betartása: nyelvi etikett, kulturális vonatkozások. Nyelvhasználat nyelvi és kulturális szabályai. Jel, szimbólum, szókincs, hangutánzó szó, hangulatfestő szó, Kulcsfogalmak/ magánhangzó, mássalhangzó, szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; fogalmak állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás.

Tematikai egység/

Előzetes tudás


Órakeret 16

A tanulók művészi, befogadási tapasztalatai rendkívül csekélyek, valószínűleg a könnyűzenére, plakátok ismeretére, képregényekre, kommerszfilmekre korlátozódnak. A tudatosság, a műalkotások élvezetének igénye kevéssé kialakult náluk, a művészeti ágak nyelvét nem értik. A médiafogyasztási szokásaik nem kritikusak, nem tudatos fogyasztók. Nem ismerik a média működését.

A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása, a kulturális kontextus megértése, figyelembe vétele, a különféle szimbolikus rendszerek megismerése (művészet, vallás, filozófia, tudomány stb.). Az eltérő kultúrák megismerésének és megértésének igényét felkelteni, a művészeti kommunikáció sokszínűségére terelni a A tantárgyhoz (műveltségterületh figyelmet. ez) kapcsolható Az irodalmi kommunikáció, az irodalmi alkotások: kortárs irodalmi szövegek – az eddig ismerttől eltérő szemléletű és nyelvezetű irodalmi fejlesztési szövegek megértése. feladatok Az olvasás igényének és a befogadói attitűd kialakításának kísérlete. Élményközpontú találkozás a műalkotásokkal. Ízlésfejlesztés. Kreativitás fejlesztése, a művészi önkifejezésre irányuló vágy felkeltése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális antropológiai szempontok; a kulturális meghatározottság kódjai, a kontextus és a hagyomány szerepe, kulturális útjelzők az irodalomban és a hétköznapokban. Az irodalom mint speciális kommunikáció. Élményszerű találkozás olyan kortárs műalkotásokkal, amelyek szövegezése érthetőbb, közelebb állnak tematikájukban a diákokhoz (pl. Varró Dániel, Szabó T. Anna, Karafiáth Orsolya stb.). A magyar irodalmi kánon és hagyomány részeit képező jelentős szerzők (pl. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila stb.) műveiből kiválasztott részletek segítségével klasszikus irodalmi alkotásokkal való találkozás, olvasási élmények megosztása. Megzenésített versek meghallgatása (pl. Sebő Ferenc, Kaláka, Szélkiáltó, Hobo, Harcsa Veronika, Magashegyi Underground stb.). Határterületek: dalszövegek, rap, hiphop, slampoetry (ritmus, zene, szöveg), képregény, graffiti, a könnyű irodalom (krimi, szerelmes regény stb.) Saját élmények kifejezése, értelmezése. Megértés szöveggel és szöveg nélkül. Hangzó szövegek és képi információk megértése. A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő lehetőségek megértése, dekódolása, ezek kipróbálása. Alkotás élményének átélése: képregény, vers, képvers, plakát stb. készítése. Kreatív gondolkodás fejlesztése, asszociatív játékok. Kulcsfogalmak/ Kultúra, szubkultúra, hagyomány, kortárs irodalom, élmény, fogalmak képregény, graffiti, dalszöveg, vers, a nyelv zenéje.

Tematikai egység/


Órakeret 4

Két mérést javasolunk: egy év eleji bemeneti és egy év végi kimeneti mérést. A tanév elején: olyan felmérés, amely minden részterületen (kommunikáció, írás, olvasás, fogalmazás, helyesírás, szövegértés, A tantárgyhoz anyanyelvi ismeretek, művészeti kompetenciák) megállapítja a (műveltségterületh hiányosságokat, esetleg rámutat az okaira is, diagnosztizálja a ez) kapcsolható problémákat, és meghatározza az egyéni fejlesztés irányait, területeit, fejlesztési a szükséges emberi/szakmai erőforrásokat. feladatok A tanév végén: összehasonlítva a bemeneti méréssel a fejlődést nézi minden részterületen, az eredményeket és a sikertelenségeket is a tanuló korábbi teljesítményéhez méri, saját magához képest adja meg az eredményeket. Illetve jól látható, hogy ki hol tart a fejlesztés várt eredményeihez képest.

A tanuló önmagukhoz viszonyítva a korábbinál tudatosabban és sikeresebben kommunikál. Ismeri a kommunikáció összetevőit, tud olvasni a nonverbális jelekből. Igyekszik alkalmazkodni a helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz. Online kommunikációja tudatos, ismeri az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát. Betartja a mindennapi kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normáit. A tanuló a pedagógus segítségével felismeri egyéni fejlesztési szükségleteiket, kialakul a helyes beszéd és a helyes írás iránti motivációja, fejlődik az önellenőrzés, az önálló tanulás képessége. A tanuló rendelkezik a legalapvetőbb nyelvtani ismeretekkel, felismeri a nyelvi elemeket. A tanuló kissé biztosabb nyelvtani ismeretekkel rendelkezik, ezeket képes gyakorlati feladatok során alkalmazni. Törekszik arra, hogy szóban és írásban is teljes mondatokban fogalmazzon, és törekszik arra is, hogy kevés helyesírási hibát ejtsen. A tanuló hangosan és némán is képes rövid szövegek megfelelő tempójú olvasására. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját véleményt A fejlesztés várt fogalmaz meg szóban és írásban. Képes a szövegben információkat eredményei az keresni. Képes különböző típusú szövegek tartalmának összefoglalására, évfolyam végén lényegre törő, rövid, áttekinthető vázlat önálló készítésére. Önállóan használja a hagyományos és az internetes szótárakat. Ismeri a forráskritika alapvető szempontjait. Ismeri a netikett alapvető szabályait és ezek alkalmazását. Képes a tanult szövegtípusok használatára, a tanult szövegszerkesztési ismeretek alkalmazására. Elfogadható tartalmú, szerkezetű, külsejű és helyesírású fogalmazásokat készít. Képes a különböző szövegek tömörítésére, kiegészítésére, a lényeg kiemelésére. Önálló szövegek alkotása a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.). Az alapvető helyesírási esetek ismerete: képes a szavak betűkihagyás és durva hiba nélküli leírására. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. Képes az irodalmi és köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerésére. Képes önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra irodalmi művekről.

HÍD II. Második évfolyam – Kommunikáció, anyanyelv A Híd II. kommunikáció és anyanyelv tantárgyának második évfolyama már alapvetően a pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák közül több fejlesztésében is: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulás tanulásában, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, sőt, még a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van. A NATban is megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő szövegtípusok megértésére. A második évfolyam legfontosabb céljai: 

Fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz



Értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát



Kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust



A tanulók legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket



Készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre



Legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra



Legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontrendszer önálló alkalmazásával



Ismerjék a lényegkiemelés eszközeit



Használják tudatosan a digitális korszak eszközeit, legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel



Ismerjék meg a vizuális nyelv és kommunikáció eszközeit

Tematikai egység/

Előzetes tudás

Kommunikáció – önkifejezés, együttműködés, Órakeret alkalmazkodás 33 Ismerik a kommunikációs szituáció összetevőit, tudnak olvasni a nonverbális jelekből. Képesek alkalmazkodni a helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz. Jól használják a verbális és nonverbális eszközöket véleményük kifejezésére, helyesen és eredményesen viselkednek az egyes kommunikációs szituációkban. Online kommunikációjuk tudatosabb, ismerik az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát.

A tömegkommunikáció eszközeinek megismerése, működésének megértése. Valóságos, illetve a médiában megjelenített kommunikációs aktusok, problémák, elemzése, annak belátása, hogy a médiavalóság nem azonos a valósággal. A tömegkommunikáció néhány jellemző műfajának ismerete. A hír és A tantárgyhoz a vélemény megkülönböztetése. A bulvármédia működésének (műveltségterületh megismerése. ez) kapcsolható A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók fejlesztési esetében, a manipuláció felismerése. feladatok Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és alkalmazása. A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének továbbfejlesztése. Hivatalos kommunikáció formái – a munka világára felkészítés. A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. Ismeretek/fejlesztési követelmények A hír, a vélemény fogalma. Írott sajtó (kis sajtótörténet), elektronikus sajtó, internet – nyomtatott kultúra (Gutenberg-galaxis) vs. elektronikus kultúra. A bulvársajtó fogalma, működése: manipuláció, valóságshow, médiavalóság, szappanopera. Miért nem a valóságot mutatja egy valóságshow? Reklámok. A manipuláció fogalma, mechanizmusai – kivédési technikák. A tömegkommunikációban megjelenő legfontosabb műfajok (pl. hír, interjú, tudósítás, beszámoló, glossza stb.). Médiafogyasztás, médiafogyasztók. Munka világa – hivatalos kommunikáció. Hivatalos kommunikáció helyzetei (pl. bank, kórház, önkormányzat, munkavállalás), műfajai – kívánt viselkedés (pl. állásinterjú). A közéleti kommunikáció munkahelyi helyzetei (és műfajai: álláshirdetés, állásinterjú, megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, önéletrajz, motivációs levél, munkaszerződés, munkaköri leírás) − a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, viselkedés használata. A munka világát megidéző kommunikációs helyzetgyakorlatok végzése. Állásinterjú szituáció elemzése, gyakorlása: viselkedési normák, öltözködés, beszédmód, kívánt tartalmak, udvariassági fordulatok – a kommunikációs sikeresség jegyei. Mit közvetítsen rólunk verbális és nonverbális kommunikációnk, illetve miről beszéljünk saját szavainkkal. Vizsgaszituáció elemzése – a sikeres vizsga kommunikációs feltételei. A kommunikációs és verbális repertoár gyakorlása. A szituációk elemzése, értékelése (akár digitális felvételek segítségével is). Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet, hír, bulvár, Kulcsfogalmak/ manipuláció, valóságshow, médiavalóság, nyomtatott kultúra, elektronikus kultúra; sajtóműfajok (hír, tudósítás, interjú), hivatalos fogalmak kommunikáció, hivatali nyelv, állásinterjú.

Tematikai egység/


Órakeret 18

Az olvasás (néma és hangos) jól megy, értik a rövid szövegeket, tudnak információkat keresni/találni a szövegekben, lényeget Előzetes tudás kiemelni, kérdezni. A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiákat alkalmazzák, hibáikat felismerik, javítják. A szöveg-feldolgozási, adatkeresési technikák gyakorlása speciális szövegeken, amelyekkel a hivatalos kommunikációban és munkavállalás során találkoznak majd. A kifejező olvasás képességének fejlesztése, az irodalmi szövegek élményszerű olvasásának elmélyítése. Forrásellenőrzés, valóságtartalom ellenőrzése, ennek szempontjai, A tantárgyhoz technikái. (műveltségterületh Banki, orvosi, önkormányzati ügyintézéshez kapcsolódó szövegek ez) kapcsolható megértése, kezelése, kitöltése stb. fejlesztési Internetes információk kezelése a megbízhatóság, hitelesség feladatok szempontjából. A tömegkommunikáció szövegeiben rejlő manipulációs szándék és technikák felismerése és kivédése. A webes felületek nem lineáris szövegeiben való tájékozódás. Képes legyen szakmájához kapcsolódó, egyszerű szakmai szövegeket olvasni, megérteni. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegek néma és hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, gyakorlása különböző hivatalos szövegeken: menetrend, leletek, használati utasítás, banki nyomtatványok, szerződésminták, álláshirdetések, munkaszerződés, munkaköri leírás. Az álláshirdetések megértése, a mögöttes, elrejtett információk megtalálása, felfejtése. Hivatalos kommunikáció bizonyos műfajainak, a hozzájuk kapcsolódó szókincsnek az elsajátítása (pl. banki, orvosi, adó-, postai, jogi stb. ügyintézés). Munkaszerződés nyelvi, formai sajátosságai, a gyakori fordulatok áttekintése, szükséges formai elemek stb. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, keresőszó, kulcsszó stb.) a különféle hivatalos dokumentumtípusokban (online katalógusok, menetrend, internetes vásárlás eszközei, felületei), kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő anyagokban. Az információ keresés eszközeinek, a forrásellenőrzés technikái. Elektronikus és nyomtatott szótár- és lexikonhasználat, internetes keresők használata, fordítóprogramok használata, korlátai. A különböző forrásból származó információk összehasonlítása, értékelése. Az információhordozók tipológiai és műfaji sajátosságainak (pl. nyomtatvány) megértése, a szövegben található információk, kérdések megfogalmazása saját szavakkal. Szöveg és ábrák, képek, térképek, grafikonok, infografikák stb. megértése, saját szavakkal elmondása, meghatározott kérdésekre, problémákra válaszok megtalálása. Szakmai szövegek olvasása, saját szakmához kapcsolódva, ennek szókincse, nyelvi formái, szakmai nyelvi szótárak. Betűrend, tartalomjegyzék, kulcsszó, forráskritika, keresőprogramok, Kulcsfogalmak/ fordítóprogramok, internetes lexikonok, wikipédia, munkaszerződés, fogalmak álláshirdetés, munkaköri leírás.

Tematikai egység/


Órakeret 18

Az egyszerű, rövid szövegek megfogalmazása, megszerkesztése, leírása jó helyesírással. Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés. A Előzetes tudás tanult műfajok jellemzői. Alapszintű önkifejezés írásban. Alapvető helyesírási szabályok felismerése, ismerete, alkalmazása. Hivatalos írásbeli műfajok jellemzőinek elsajátítása és gyakorlása. Az írás tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése. Újabb műfajok, szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. A tantárgyhoz Digitális kompetencia fejlesztése: internetes hivatalos szövegtípusok (műveltségterületh formai és tartalmi jellemzői. ez) kapcsolható A tömegkommunikációban való részvételhez szükséges fejlesztési szövegalkotási kompetenciák fejlesztése. feladatok A nyelvi tudatosság növelése, a normakövetés és normaszegés következményei. Szakmához kapcsolódó, egyszerű szakmai szövegeket írása, megfelelés a szókincsbeli és stiláris követelményeknek. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alapvető hivatalos szövegműfajok jellemzői, szókincse, formai követelményei: pl. önéletrajz, motivációs levél, kérvény, pályázat, álláshirdetés, hivatalos levél, közösségi vagy társkereső oldalakon bemutatkozás. Nyomtatványok, űrlapok, kérdőívek kitöltése, online regisztráció, online jelentkezés technikái, módjai, tartalommegosztó oldalak kezelése (pl. orvosi, banki, adóügyi, vállalkozáshoz szükséges, munkavállalói, jogi stb. témában). A bemutatkozás/önéletrajz/szakmai önéletrajz, motivációs levél írása, nyelvi, formai, tartalmi követelmények megismerése alapján. Portfólió készítése a szabályok megismerése után. A helyesírás és az íráskép további javítása, részletezőbb ismeretek, finomabb szabályok, a stiláris jellemzők finomhangolása: szókincs, nyelvhasználat, udvariassági formák használata. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Internetes adatmegadás szabályai – hogyan védjük magunkat. Mit árulhatunk el magunkról, ki hogyan, mikor férhet hozzá – ami az internetre felkerül, az mindig ott lesz. Szakmájához kapcsolódó, egyszerű szakmai szövegeket írása, a szókincsbeli és stiláris követelmények megismerése, majd ennek megfelelés. Szaknyelvi szótárak ismerete. Kreatív szövegalkotás, művész önkifejezés: napló, blog, szépirodalmi alkotás. Önéletrajz, motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hirdetés, Kulcsfogalmak/ elektronikus szöveg, portfólió, udvariassági formulák, blog, fogalmak központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel).

Tematikai egység/


Órakeret 16

Helyes nyelvhasználat, nyelvhelyességi szabályok. Nyelv és nyelvtan szintjei, a szintek egymásra épülése. A nyelv jeltermészete. Szótő, Előzetes tudás toldalék: képző, jel, rag; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév. A nyelvi állandóság és a nyelvi változás megértése, belátása. Mondatok, szöveg megismerése, jellemzőinek meghatározása. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A modalitásnak megfelelő akusztikai eszközök megismerése, A tantárgyhoz felismerése. (műveltségterületh Igaz – hamis fogalma a nyelvben és a valóságban. ez) kapcsolható Annak belátása, hogy amikor beszélünk, cselekszünk – azaz fejlesztési szavainknak következményei vannak. feladatok A beszélő szándékának felismertetése a nyelvhasználatban. A nyelvi kreativitás felismertetése, annak belátása, hogy végtelen számú mondatot tudunk alkotni, azaz érdemes jól bánni a nyelvvel. A választott szakma nyelvének és szókincsének megismerése és használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Mondatfajták és használatuk, a modalitás, írásjelek. Mondat felépítése, szerkezete, egyszerű és összetett mondat. A legfontosabb mondatrészek szerepe és funkciója. Szókincs rétegzettsége, szaknyelv, különös tekintettel a választott szakmára. Szubkultúrák nyelve – kapcsolódása a kommunikáció kulturális kontextusához, a kulturális szignálokhoz. Nyelv állandósága és változása. Hogyan tanulunk meg beszélni? Hogyan tudunk ennyiféle mondatot mondani? Hogyan beszélünk? Nyelv és gondolkodás kapcsolata. Mi a nyelvi hiba: nyelvi szabályok és kulturális szabályok kapcsolata. Nyelvi változás, nyelvcsalád, rétegnyelv, csoportnyelv, ifjúság nyelve, Kulcsfogalmak/ szakmák nyelve, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, összetett mondat, egyszerű mondat, modalitások, nyelvi kreativitás, nyelv, fogalmak beszéd, nyelvtanulás, kulturális szabályok.

Tematikai egység/

Előzetes tudás


Órakeret 16

A különböző művészeti ágakat felismerése, az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése. Önálló szóbeli megnyilatkozások, véleményalkotás különböző művekről. A kulturális kontextus jelentősége.

Az olvasás igényének és a befogadói attitűd kialakítása. Élményközpontú találkozás a műalkotásokkal: irodalom, film, zene. Ízlésfejlesztés. Művészfilm és kommerszfilm eltérő hatásának felfedezése. Fotó és fotóművészet, digitális művészeti formák megismerése. Kreativitás fejlesztése, a művészi önkifejezésre irányuló vágy felkeltése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A filmnyelv mint kommunikációs forma. Rajzfilmek, némafilmek eszközei, a hangosfilm. Irodalom és film kapcsolata: híres regények filmadaptációi. A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvashatósága. A színek, formák jelentése, használata a művészetben. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. Képversek (pl. Apollinaire, Nagy László, Kassák Lajos, Petőcz András stb.). Digitális fotózás, montázs, kollázs, fotómanipuláció. A vizuális, az auditív és a komplex információk megértése. Plakát, graffiti (régen és ma – művészet vagy környezetszennyezés): meggyőzés és manipuláció vizuális eszközei. A reklám vizuális eszközei. A vizuális nyelv, a filmnyelv eszközeinek megismerése, felismerése és alkalmazása (telefonon, kamerával saját film készítése). Kulcsfogalmak/ Vizuális nyelv, képvers, művészfilm, rajzfilm, némafilm, hangosfilm, plakát, graffiti, színek, vonalak, formák. fogalmak Tematikai egység/


Órakeret 4

Két mérést javasolunk: egy év eleji bemeneti és egy év végi kimeneti mérést. A tanév elején: olyan felmérés, amely minden részterületen (kommunikáció, írás, olvasás, fogalmazás, helyesírás, szövegértés, anyanyelvi ismeretek, művészeti kompetenciák) megállapítja a A tantárgyhoz (műveltségterületh hiányosságokat, esetleg rámutat az okaira is, diagnosztizálja a ez) kapcsolható problémákat, és meghatározza az egyéni fejlesztés irányait, területeit, a szükséges emberi/szakmai erőforrásokat. fejlesztési feladatok A tanév végén: összehasonlítva a bemeneti méréssel a fejlődést nézi minden részterületen, az eredményeket és a sikertelenségeket is a tanuló korábbi teljesítményéhez méri, saját magához képest adja meg az eredményeket. Illetve jól látható, hogy ki hol tart a fejlesztés várt eredményeihez képest, illetve a képzés megfogalmazott elvárt eredményeihez képest.

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan vesz részt a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Kommunikációja során nem kortársi helyzetben kerüli a szlenget és a vulgarizmust. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes az önálló, néma, értő olvasásra. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes folyamatosan és értelmezően felolvasni szakmájához kapcsolódó szövegeket. Össze tudja foglalni röviden a rövidebb szövegek tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes saját véleményét szóban és írásban röviden megfogalmazni, állításait indokolni. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével képes ellenőrizni helyesírását. Képes különböző műfajú rövid szövegek önálló írására előre megadott szempontrendszer alkalmazásával. Ismeri a lényegkiemelés legfontosabb eszközeit. A fejlesztés várt Képes néhány filmnyelvi eszköz felismerésére és alkalmazására. Ismeri eredményei az a vizuális kommunikáció legfőbb eszközeit, megérti a képi üzeneteket. évfolyam végén Felismeri a színek, formák jelentését, használatát a hétköznapokban és a művészetbeli megjelenéséről is vannak tapasztalatai. Felismeri és egyes elemeiben használni is tudja a vizuális nyelv alapvető eszközeit. A tanuló ismeretei bővülnek a képi, hangzó és a komplex eszközöket használó kommunikáció, különösen a reklámok és a filmek terén. Felismeri a durva manipulációt. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, kialakul a kritikus attitűd elemi szintje. Tudatosan használja a digitális korszak eszközeit, tisztában van a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel. Javult a tanuló tanulási technikája, pozitív viszonyt alakított ki a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz. Megérti az egész életen át tartó tanulás és motiváció fontosságát. Felkészült a különböző vizsgahelyzetekre.

HÍD 2. 20 hónapos Tantárgy (műveltségterület) neve:

Matematika Általános ismertető A Híd 2 programban olyan fiatalok vesznek részt, akik legalább elégséges érdemjegyet kaptak matematikából a hatodik évfolyam végén. Ezzel együtt az adatok azt mutatják, hogy túlnyomó többségük tudása alaphiányos. Ezen túlmenően jelentős részüknél a matematikatanulás és a tárgyban való teljesítés a korai kudarcos területeik közé tartozik. A program célja - a Híd 2 A és B verziójában az, hogy a hiányosságok egyéni feltérképezése után, a diákok figyelmét e tárgy elsajátíthatósága, érdekessége, mindennapi hasznossága és sokrétűsége felé irányítva pozitív attitűd alakuljon ki a matematika iránt. Ezáltal segítve a diákot mind az eredményes záróvizsga letételéhez, mind esetleges további középiskolai tanulásához. A program a pozitív attitűd kialakításával együtt az egyén fejlődése szempontjából jelentős részcélokat is megfogalmaz. Többek között: - értő, elemző olvasás képességének fejlesztése - a következtetésre épülő problémamegoldó gondolkodás kialakítása és fejlesztése a konkrét helyzetekhez, tevékenységekhez kötött állapotból kiindulva - a logikus és elemző gondolkodás iránti igény kialakítása, majd ennek fejlesztése - a kötött és változtatható szabályszerűségek felismerés képességének kialakítása - alternatív megoldási módok keresése iránti igény kialakítása - a becslés, a valószínűsítés és az egzakt eredményre vezető eljárás megkülönböztetésének és világban betöltött szerepüknek tudatosítása - a verbális és grafikus kifejezőkészség fejlesztése - az önellenőrzés igényének kialakítása és folyamatának modellezése E célok elérésére a tantárgy feladata a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata, a hétköznapi gyakorlat szempontjainak figyelembevételével. A felvetendő matematikai problémák megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben megjelenő kérdésekre alapozzuk. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak szemléltetésén és alkalmazásán keresztül motiváljuk a tanulókat, a hétköznapi életvitelhez kapcsolódó kérdések matematikai megválaszolhatóságával, megválaszolásával. A tárgyat négy témakörben tárgyaljuk, amelyek részben áthatják egymást. Ezek: Gondolkodási módszerek, matematikai logika, valószínűség; Számtan, algebra; Geometria; Sorozatok, függvények, helymeghatározás. A Gondolkodási módszerek, matematikai logika elemeit nem csak közvetlenül, hanem a többi témakörben is alkalmazzuk - ezért szerepel a + jel az órakeretnél. Mivel a tanulók az egyes témaköröket illetően jelentősen különböző felkészültségűek lehetnek, ezért lehetséges, hogy a témakörök rövidebben-hosszabban tekinthetőek át. A szabadon felhasználható időkeret mérete ezt segíti. A program csoportmérete támogatja a kerettanterv egyéni fejlesztési terv szerinti megvalósítását. A kerettanterv ezért az év elején és év végén a tudás felmérését irányozza elő Megvalósítása az első évfolyam kezdetén játékos formában javasolt.

1. évfolyam Heti óraszám: A: 5 óra/hét 36 hét Összes óraszám: A: 180 óra, ebből 18 szabadon felhasználható Tematikai egység/

A tanulók matematikai ismeretének és képességeinek felmérése

Órakeret A: 2

Előzetes tudás

Ez mérendő A tantárgyhoz A matematikával kapcsolatos gátlások oldása, megszüntetése. Az AHA élmény (műveltségterülethez) kialakítása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kulcsfogalmak/ fogalmak

.

Tematikai egység/

Számtan, algebra

Órakeret A:90

elemi számfogalom a természetes számok körében a négy alapművelet fogalmi ismerete Előzetes tudás az egyenlőség, egyenlőtlenség fogalmának ismerete ismeretlen, behelyettesítés fogalmának ismerete A világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás képességének kialakítása A számfogalom megerősítése az egész számok körében. A művelet fogalmának mélyítése. Számolási készség fejlesztése (fejben, írásban) Azonos tulajdonságú dolgok csoportosítása, a csoportok egymáshoz való A tantárgyhoz viszonyának megkülönböztetése. (műveltségterülethez) Sorba rendezés képessége kapcsolható fejlesztési feladatok Szöveg értelmezése Egyenlőségek és egyenlőtlenségek felismerése Arányosság felismerése Kommunikáció fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Természetes számok ezres számkörben Helyi érték. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Egész számok helye és viszonya a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Összeadás, kivonás szóban (fejben) és írásban. Szorzás, osztás az egész számok körében. Eredmények becslése. Betűket tartalmazó kifejezések megjelenítése, értelmezése, Konkrét mérésekhez kapcsolódó számítások végzése Osztókeresés, 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel való oszthatóság kimondása egyszerű esetekben. Egyenes arányosság alkalmazása Szöveges feladatok értelmezése, adatok, kérdések, feltételek szétválasztása, Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása behelyettesítéssel, lebontogatással –következtetéssel Számológép használata az alapműveletek elvégzéséhez.


Tízes számrendszer, helyi érték, összeadás, összeg, kivonás, különbség, szorzás, szorzat, többszörös, osztó, hányados, maradék, becslés, ellenőrzés. Negatív szám, előjel, arány, egyenlő, kisebb, nagyobb, egyenlet, ismeretlen, feltétel, ellenőrzés, behelyettesítés

Tematikai egység/

Geometria

Órakeret A:43

sík, tér elemi kognitív észlelése egyenes, szög, test fogalmának ismerete sík- és térszemlélet kialakítása, fejlesztése hosszúság,, terület, térfogat fogalmának fejlesztése, mértéke becslésének és A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kiszámításának fejlesztése kapcsolható fejlesztési mértékegységek tudatosítása geometriai arányok használata a mindennapokban feladatok a pontosság igényének kialakítása, fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények Előzetes tudás

Adott tulajdonságú pontok megtalálása, ponthalmazok jellemzése – közelebb, távolabb, kisebb, nagyobb fogalmának biztos használata Hasonlóság felismerése síkon Szögek osztályozása, szerkesztése, szögmérő, vonalzó használata Háromszögek osztályozása szögeik szerint, oldalaik szerint, háromszögszerkesztés Speciális négyszögek – négyzet, téglalap, trapéz jellemzése, csoportosításuk Speciális testek – kocka, téglatest, gömb, hasáb, henger jellemzése Szimmetriák felismerése, egyszerű alkalmazása A kerület, terület, felszín elemi ismerete Hosszúság és terület mérésének gyakorlati megvalósítása


Tematikai egység/ Előzetes tudás

sík, tér, pont, egyenes, szakasz, távolság, szög, hosszúság, kerület, terület, térfogat, (ezek mértékegységei) kör, gömb, sugár, átmérő, hasonlóság, arány, háromszögek ( legalább 3 féle azonosítása), négyzet, téglalap, szimmetria, párhuzamos, merőleges

Sorozatok, függvények, helymeghatározás

szám, sík, számegyenes, hely, arányosság szabályfelismerés, -alkalmazás koordináta-rendszer használata a függvény fogalmának indirekt kialakítása adat-rendszerezési képesség kialakítása és fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények Számsorozatok szabályának ismeretében a sorozat folytatása Számsorozat tulajdonságainak felismerése – növekvő, csökkenő, korlátos Tájékozódás a számegyenesen Derékszögű sík-koordinátarendszerben való tájékozódás számpár és pont, pont és számpár viszonya Egyenes arányosság pontpárainak ábrázolása, táblázatba rendezése GPS koordináták értelmezése A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret A:29


Tematikai egység/

koordináta, koordináta-rendszer, sorozat, táblázat, grafikon,

Gondolkodási módszerek, matematikai logika, valószínűség

Órakeret A:14+

Előzetes tudás

igaz, hamis állítás, biztos esemény, lehetetlen esemény tapasztalati ismerete A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A tantárgyhoz (műveltségterülethez) (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, kapcsolható fejlesztési ismerethordozók használata) A valószínűségi gondolkodás fejlesztése feladatok kombinatorikus gondolkodás megalapozása becslés képességének kialakítása Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv logikai elemeinek felismerése a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés,, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem). Probléma-megoldási módszerek gyakorlása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe) Valószínűségi játékok tapasztalatainak gyűjtése, rögzítése és szabályalkotás Sorbarendezés összes lehetőségének előállítása Egyszerű grafikonok olvasása Gyakoriság felismerése, Nyerési esély becslése állítás,következtetés, ok, következmény, igaz, hamis, Kulcsfogalmak/ biztos esemény, lehetetlen esemény, „lehetséges-de nem biztos”, sorbarendezés, fogalmak

Tematikai egység/


Órakeret A: 2 óra

A tanuló képes felfogni és értelmezni a matematikával kapcsolatos a kapott szóbeli vagy írásbeli utasításokat a kerettanterv követelményrendszerén belül képes diktálás után leírni írott formából kiolvasni természetes számokat, képes egész számokat nagyság szerint sorbarakni, számegyenesen ábrázolni, helyesen használja az összehasonlításhoz szükséges fogalmakat, képes szóban és írásban a négy alapműveletet biztonsággal elvégezni az egész számok halmazán, ezres körben és számológéppel azon túl is, képes elolvasni, értelmezni, lejegyezni egyszerű matematikai tartalmú szöveget a kerettanterv követelményrendszerén belül, képes az alapművelet eredményét nagyságrenden belül megbecsülni, a becslést ellenőrizni, képes egyszerű – legfeljebb kétlépéses - egy ismeretlenes elsőfokú egyenlet és egyenlőtlenség megoldására, valamely módszerrel, valamint a megoldás ellenőrzését elvégezni behelyettesítéssel figyelmeztetés nélkül, képes az egyenes arányosság felismerésére, A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Ismeri az alapvető síkidomokat - háromszög, négyzet, téglalap, kör - és testeket kocka, téglatest, gömb – saját szavaival vagy főbb jellemzőikkel pontosan le tudja írni azokat, képes egyenes, szakasz, négyzet, kör, trapéz rajzolására, szög szerkesztésére, másolására szögmérővel, vonalzóval, körzővel, képes hosszúság mérésére és az adatokból a kerület kiszámolására, képes képlet és meglévő adatok segítségével a négyzet, a téglalap kerületét, területét, kiszámolni, képes a tengelyes szimmetriák felfedezésére, képes számpár alapján derékszögű kétdimenziós koordinátarendszerben egy pont helyének meghatározására és a pont helyének ismeretében megadni a koordinátáit képes grafikonról adatokat leolvasni, táblázatból adatokat kiolvasni, képes azonos tulajdonság alapján halmazt képezni, megállapítani a halmazhoz tartozást és nem tartozást képes egy egyszerű állítás igazságtartalmának megállapítására, igaz és hamis állítások megfogalmazására,

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel az 57. § (1) alapján:

HÍD 2. 20 hónapos Tantárgy (műveltségterület) neve:Matematika

2. évfolyam Heti óraszám: A: 3 óra/hét, 35 hét Összes óraszám A: 105óra, ebből 11 szabadon felhasználható Tematikai egység/

A tanulók matematikai ismeretének és képességeinek felmérése

Órakeret A: 2

Előzetes tudás Ez mérendő A tantárgyhoz A matematikával kapcsolatos gátlások oldása, megszüntetése. Az AHA élmény (műveltségterülethez) kialakítása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kulcsfogalmak/ fogalmak

.

Tematikai egység/

Számtan, algebra

Órakeret A: 44

A négy alapművelet biztos alkalmazása az egész számok körében Egyszerű szöveges feladatok értelmezése – az adat és ismeretlen azonosítása betűket tartalmazó egyszerű kifejezések értelmezése

Előzetes tudás

A világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás képességének fejlesztése szövegértelmezés, szövegalkotás gyakorlati jellegű feladatokban A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

állítás-bizonyítás igényének kialakítása, fejlesztése ellenőrzés, önellenőrzés igényének erősítése, eredményért való felelősségvállalás Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).


Racionális számok értelmezése, írása, olvasása. Tizedes törtek szorzása egész számmal Egész számok osztása, törtek felírása tizedes tört alakban, törtek nagyságának összehasonlítása Hatványozás ( pozitív egész kitevőjű hatvány), mint a szorzás formailag rövid alakja Nagyságrend megállapítása ( tíz hatványai) Százalék fogalma, számítása, kamatszámítás Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet felírása szövegből és megoldása mérlegelvvel Két műveletre alapozott szöveges feladat értelmezése és megoldása. Egyenes és fordított arányosság alkalmazása Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás, műveleti sorrend tudatos alkalmazása Mértékegységek átváltása( hossz, terület, térfogat, súly, idő) Számológép biztos használata az alapműveletek, a hatványozás és négyzetgyökvonás elvégzéséhez. Kulcsfogalmak/ fogalmak

tört, tizedes tört, mértékegységek, százalék (százalékalap, százalékláb, százalékérték), hatvány, nagyságrend

Tematikai egység/

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Geometria

Órakeret A:32

Adott tulajdonságú pontok megtalálása, ponthalmazok jellemzése – közelebb, távolabb, kisebb, nagyobb fogalmának biztos használata Hasonlóság felismerése síkon Szögek osztályozása, szerkesztése, szögmérő, vonalzó használata Háromszögek osztályozása speciális négyszögek – négyzet, téglalap, trapéz felismerése speciális testek – kocka, téglatest, gömb ismerete Szimmetriák felismerése, a kerület, terület, felszín elemi ismerete sík- és térszemlélet fejlesztése hosszúság,, terület, térfogat fogalmának fejlesztése, mértéke becslésének és kiszámításának fejlesztése mértékegységek tudatosítása geometriai arányok használata a mindennapokban a pontosság igényének kialakítása, fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kerület, terület térfogat kiszámítása képlet és azonosított adat segítségével. Speciális háromszögek, négyszögek kör szerkesztése, másolás önállóan, alapszerkesztések önállóan vagy segítséggel Kicsinyítés, nagyítás egy pontból - szerkesztése önállóan Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria biztos felismerése Henger, kúp, gúla ismerete Kocka, téglatest hálójának ismerete – felszínszámítás a háló ismeretében Alaprajz értelmezése, alkalmazása Hasonlóság alkalmazása távolság meghatározáshoz Pitagorasz tétel szemléletes ismerete Kulcsfogalmak/ fogalmak

sík, tér, síkidom, test, oldallap, oldalél, csúcs, hasonlóság, terület, felszín, térfogat, ( tengelyes) tükrözés, szimmetria

Tematikai egység/

Sorozatok, függvények, helymeghatározás

Órakeret A: 17

szám, sík, számegyenes, hely, arányosság , tájékozódás a számegyenesen Előzetes tudás

derékszögű sík-koordinátarendszerben való tájékozódás számpár és pont, pont és számpár viszonya, egyenes arányosság pontpárainak ábrázolása, táblázatba rendezése szabályfelismerés, -alkalmazás A tantárgyhoz koordináta-rendszer használata, térbelivé bővítése (műveltségterülethez) a függvény fogalmának fejlesztése kapcsolható fejlesztési adat-rendszerezési képesség kialakítása és fejlesztése feladatok grafikonértelmezés Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabályalkotásnak megfelelő sorozat folytatása az első elem ismeretében, illetve sorozatkészítés Egyszerű grafikonok olvasása, értelmezése Grafikon készítése táblázat alapján, táblázat készítése grafikon alapján, hiányzó adat megtalálása Speciális sorozatok: számtani, mértani, Fibonacci ismerete, példák a mindennapokban


Tematikai egység/

Hozzárendelés, függvény, növekedés, fogyás, érték számtani közép (átlag)

Gondolkodási módszerek, matematikai logika, valószínűség

Órakeret A: 8+

Előzetes tudás

igaz, hamis állítás, biztos esemény, lehetetlen esemény ismerete Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. A rendszerezést segítő eszközök fejlesztése. A tantárgyhoz A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása. (műveltségterülethez) valószínűségi gondolkodás fejlesztése kapcsolható fejlesztési kombinatorikus gondolkodás megalapozása feladatok becslés képességének fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv logikai elemeinek tudatosítása (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, műveletek: és, vagy, ha akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, igaz, hamis). Probléma-megoldási módszerek tudatosítása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe) Különböző elemek kiválasztási lehetőségének előállítása Valószínűség a mindennapi életben Gyakoriság felismerés Nyerési esély becslése(számítása) állítás,következtetés, ok, következmény, igaz, hamis, Kulcsfogalmak/ biztos esemény, lehetetlen esemény, „lehetséges-de nem biztos”, sorbarendezés, fogalmak gyakoriság, logikai műveletek

Tematikai egység/


Órakeret A: 2 óra

A tanuló képes egész számok leírására diktálás után, és kiolvasására, a tizedes törtek körében négy tizedesjegyig, egész számlálójú és nevezőjű törtek esetén a számláló és nevező százas nagyságrendjének körében, képes megállapítani és jelölni a fentiek nagyságának sorrendjét, biztonsággal számol az egész számok körében, kétjegyű szorzóig, osztóig, helyesen alkalmazza a műveleti sorrendet,


helyesen ismeri fel az egyenes- és fordított arányt, képes az egyenes arány hiányzó mennyiségét kiszámítani, képes a mindennapi életből vett alapműveletekre épülő egyszerű problémákat szöveggel megfogalmazni és megoldani az adatok szétválasztásával, a műveletek jelölésével, képes legfeljebb négylépéses elsőfokú, egyismeretelenes egyenlet és egyenlőtlenség megoldására, ellenőrzésére, képes a százalékszámítás két jellemzőjéből a harmadik kiszámítására (legalább egy irányban), biztonsággal vált át mértékegységeket, képes betűt tartalmazó kifejezéssel műveletet végezni, képes kiszámolni legfeljebb három szám átlagát, képes a kicsinyítés, nagyítás felismerésére, képes elegendő oldal, illetve szög ismeretében a háromszög megszerkesztésére, biztosan ismer fel egybevágó, hasonló síkidomokat, testeket, biztosan ismeri fel a tengelyes szimmetriát, segítséggel a többi szimmetriafajtát is, meg tudja fogalmazni a pitagorasz-tételt, a befogók ismeretében ki tudja számolni az átfogót – legfeljebb kétjegyű pitagoraszi számhármasok körében képes adott számsorozatot folytatni néhány elem és a szabály ismeretében felismeri az egyenes-arányosság grafikonját, képes egyszerű diagramon/grafikonon a növekedés, illetve csökkenés megállapítására, biztosan tájékozódik kétdimenziós koordinátarendszerben, képes táblázat adatait koordinátarendszerben ábrázolni, képes különbséget tenni a lehetetlen, a valószínűtlen és a biztos esemény között, képes néhány különböző elem szisztematikus sorbarendezésére, képes a nyerési esély nagyságrendjének megbecsülésére,


Osztályközösség – építés HÍD 2. 20 hónapos A tantárgy óraszámai Évfolyam

Kerettanterv

Szabadon

Helyi tanterv

felhasználható

Éves

Heti

1.

36

---

36

1

2.

35

---

35

1

Összesen

71

---

71

---

A HÍD 2. közismereti program számára készített Osztályközösség-építő címet viselő program célja az, hogy segítsen az iskoláknak (és a pedagógusoknak) abban, hogy elősegítsék és felgyorsítsák a HÍD évfolyam(ok)ra beiratkozott, számos iskolából érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulók (osztály)közösségének kialakulását az iskolai előrehaladás és a tanulás sikeressége érdekében. A tananyag elvégzése lehetővé teszi, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elősegíthetik az idő előtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Az órákon a legfontosabb cél a tanulók minél nagyobb arányú bevonása az osztály munkájába, és ezen belül a tanulói aktivitás erősítése, amely az egyik legfontosabb eszköz lehet a tanulási kudarcok leküzdésében. Összes óraszám: 36 hét/ 36 óra Heti óraszám: hét/ 1óra 1. év Az első évfolyamon a programban a fejlesztés hangsúlyai a tanulással és az iskolával, családdal kapcsolatos motivációs bázis erősítésére, az iskolai és osztályközösségben történő beilleszkedés segítésére, a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítésére (írás, olvasás, számolás, szövegértés) irányulnak Tematikai egység/


Órakeret 2 óra A tanulók előzetes tudásának a feltárása, korábbi tanulmányaik során szerzett tanulással kapcsolatos kompetenciáik azonosítása A tanulók teljesítményének a mérése

Ismerkedés az új tanulási környezettel

Órakeret: 8 óra

A tanulók előzetes iskolai pályafutásának feltérképezése, a korábbi tanulói kudarcok és sikerek okainak azonosítása.

Bemutatkozás az új osztályközösségben, Ismerkedés a közismereti és szakmai program tartalmi elemeivel. Önismeret (ki vagyok én – kik vagyunk, hova tartozunk?) A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az „énismeret” forrásainak és az „énképet” alakító tényezők szerepének erősítése A tanulóknál az önismeret fejlesztése.(legyen tisztában a saját értékeivel) Az iskola szerepe és fontossága a tanuló életében. A sikeres tanulói előrehaladás záloga a tanuló eredményessége és hatékonysága az iskolában.

A tanulói teljesítmény javításának lehetőségei Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanulók kommunikációs kompetenciájának a fejlesztése, erősítése. A tanuló képes legyen saját magát reális énkép - birtokában bemutatni. Törekedjen az osztályközösségbe történő harmonikus beilleszkedésre A tanuló legyen képes elfogadni az új tanulási környezetet. Legyen motivált az új tanulási környezet mellett. Erősödjön a pozitív énkép kialakítása és fenntartása Az iskola társadalmi és kulturális szerepének fontosságának felismerése. Ismerje fel, hogy az iskolai végzettsége(k) nélkül nehéz lesz az előrehaladás a tanuló életében. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyén, közösség, társadalom, iskola, tanulási technika, kooperáció, énkép, motiváció

Tanulás tanulása (tanulásmódszertan, kudarc és Órakeret Tematikai egység/ stressz – kezelés) 6 óra Időfelhasználás /tervezés (időmérleg – készítés) Előzetes tudás

A tanulók előzetes iskolai pályafutásának feltérképezése, a korábbi tanulói kudarcok és sikerek okainak azonosítása, korában alkalmazott tanulási technikáinak, módszereinek azonosítása

A tanuló a tanulást egész életen át tartó tanulás eszméjének megismerése, gyakorlatának elfogadása. A tanulást folyamatnak tekinti, amely fejlődési lehetőségeket kínál a tanulónak.

A tantárgyhoz (műveltségterületh A tanuló felismeri a tanulás fontosságát. ez) kapcsolható A tanuló aktívan részt vesz tanulási folyamatainak tervezésében és fejlesztési szervezésében. feladatok A tanulást segítő tervhálózat tervezése és (a tanuló tanulását támogató időmérleg elkészítése) megvalósítása Az otthoni tanulást elősegítő eszközök kijelölése, és azoknak az elérhetősége, és alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg az új tanulási környezethez kapcsolódó tanulás technikai elemeket. A tanulási – tanítási folyamatban a tanuló egyén aktív és konstruktív szerepet töltsön be. Ismerje fel és koordinálja saját tanulási „menetrendjét” A tanulási folyamatban a tanuló elért eredményeit „(ön)értékelje” /reflketivitás/. A tanulás során szerzett sikereket és kudarcokat reálisan mérlegelje. A gyenge eredményeket korrigálja, és motivált legyen a jobb eredmények elérésére. A tanuláshoz való motivációja erősödjön. A tanuló minél eredményesebb / hatékonyabb tanulási céljai eléréséhez szükséges források között tudjon navigálni illetve a felhasznált forrásokat felhasználja, értékeli, elemzi.


LLL – paradigma, tanulásmódszertan tanulási technika


Én és a család

Órakeret 6 óra

A tanulók a témával kapcsolatos előzetes tapasztalatainak a feltárása

A tanuló legyen tisztában a család fogalmával, annak szerepével, feladataival, felelősségeivel. Legyen elképzelése a különféle család modellekről Ismerje fel a családi hagyományok fontosságát A tantárgyhoz (műveltségterülethe Aktív résztvevőként alakítsa a családi ünnepeket z) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismerje fel a történelemi / családi példaképek szerepének fontosságát és hatását a közösség életére Legyen tudatában a generációk közötti kultúra /szokások megismerése fontosságának Ismerje fel a tanulói közösségek kapcsolati hálózatainak fontosságát Ismeretek/fejlesztési követelmények A családi hagyományok (családi legendárium) szerepének erősítése A családi ünnepek „koreográfiáinak” ismerete, fejlesztése, tervezése A „generációs különbségek”- ből adódó konfliktusok kezelése A személyes ismeretségi kör (barát, osztálytárs, munkatárs) erősítése Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Előzetes tudás

család, közösségek, hagyomány,

Barátok és osztálytársak: az érzelmek világa

Órakeret 8óra

A tanulók a témával kapcsolatos előzetes tapasztalatainak a feltárása Verbális és nem verbális kommunikáció fontossága a beszédhelyzetekben

A tantárgyhoz A tolerancia fontossága a közösségekben (műveltségterületh ez) kapcsolható Konfliktuskezelési – technikák elsajátításának fontossága fejlesztési Az érzelmi kitörések, az indulatok kezelése. feladatok Harmóniára való törekvés felismerése Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló legyen tisztában a metakommunikáció fontosságával a közösségi kapcsolatokban Törekedjen a másokkal történő pozitív és eredményes interakció megteremtése. A tanuló tudja kezelni az agresszió jelenlétét, ismerje fel azokban az ok – okozati összefüggéseket A tanuló rendelkezzen reális önismerettel. Alakítsa ki az életében és fogalmazza meg az önfejlődéséhez kapcsolódó igényeit. A tanuló fogadja el a változásokat. Nézzen szembe a hibáival, és legyen önkritikája. Kódolja, és értelmezi az emocionális változásokat, a saját életére tekintve ki tudja fejezni az általuk keltett érzelmeket érzéseket. Ismerje fel, hogy mikor van szüksége szakmai segítségre, és kihez fordulhat ilyen esetekben segítségért Kulcsfogalmak/ érzelmek, verbális és nem verbális kommunikáció, türelem, tolerancia, fogalmak egymásra odafigyelés, elfogadás, őszinteség

Tematikai egység/

Javaslat:

Tematikai egység/

Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret 4 óra

A szabadon felhasználható órakeretben lehetőség van 1. új, a programban nem tárgyalt tartalmi elem beemelésére, 2. a rendelkezésre álló órakeretben projekt – munka tervezésére, 3. az órakeretet lehetséges hozzákapcsolni más tartalmi egységhez a. tartalmi kiegészítésként, b. nagyobb időtartamot átívelő projekt megtervezésre és lebonyolítására. Órakeret 2 óra A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél azonban és elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről,a tartalmi elemek elsajátításának a mértékérő stb.) A tanulók teljesítményének a mérése

A tanulók harmonikus beilleszkedése az iskola- és az osztályközösségbe. A fejlesztés várt Aktív részvétel az osztályközösséget érintő programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén Aktív részvétel a személyes fejlesztésre irányuló köz- és szakismereti programokban. A különféle típusú közösségek és az egyén kapcsolata fontosságának a tudatosodása

HÍD 2. 20 hónapos 2. év (10 hónap) 2/2 A variáció

Osztályközösség – építés Az Osztályközösség-építő program célja a HÍD 2. program második évfolyamán az, hogy erősítse a további tanulás fontosságát, azt a belátást, hogy az eredményes iskolai előrehaladás, a tanulás sikeressége nélkülözhetetlen a szakmatanulás és a szakképzettség megszerzése szempontjából. Emellett azok a területek kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyek az osztályközösségen túlnyúló szakmai-emberi és társadalmi-kulturális kapcsolatok kialakítására, ápolására, fenntartására irányulnak. Összes óraszám: 35 hét/ 35 óra Heti óraszám: hét/ 1óra 2. év Tematikai egység/


Tematikai egység/ Felelős állampolgár /Felelősségvállalás Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

Az általános iskolából hozott tananyagokból, és az iskolai házirend betartása és annak elfogadása. A tanulónak ismerje fel az aktív és felelős állampolgári magatartás fontosságát

Ismerje meg az alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. A tantárgyhoz (műveltségterületh Ismerje meg és fel a normaszegések társadalmi és egyéni kedvezőtlen ez) kapcsolható következményeit fejlesztési Legyen elképzelése a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyeiről feladatok Legyen tájékozott a helyi civil szervezetek céljaiban Vállaljon felelősséget a saját tetteiért, és vállalja a következményeket. Tartsa be a mindenkori emberi méltósághoz való jogot. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló legyen tisztában az állampolgári kötelezettségeivel, és a jogaival. Sajátítsa el a társadalmi normákat. Rendelkezzen a társadalomban elfogadott normakontrollal. Érdekérvényesítő szerepe ne lépje túl a törvények adta határokat. Tartsa be a társadalomban előírt viselkedési szabályokat, normákat Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/

törvény, szabály, társadalom, normakövetés, normakontroll, civil kapcsolatok, felelősségvállalás

Agresszió, agresszivitás

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A fizikai és verbális agresszió Agresszorok a közösségekben A konfliktusok meg és feloldása Viselkedés-kontroll Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje az agresszió fogalmát és típusait A tanuló ismerje fel a verbális és a nem verbális agresszió következményeit Ismerje fel az agresszív magatartás kedvezőtlen következményeit Legyen elképzelése és gyakorlata a hétköznapi élet konfliktusok kezelésében, ismerje és alkalmazza a konfliktus –eljárásokat, módszereket Tartsa tiszteletben az emberi viselkedés szabályait Kulcsfogalmak/ fogalmak

.verbális agresszió, fizikai agresszió, lelki agresszió, együttműködés, kompromisszum, önuralom, konfliktus, törvényi szabályozás, önuralom, tisztelet


Háztartási alapismeretek balesetvédelem, elsősegélynyújtás, KRESZ

Órakeret 6 óra

Az általános iskolában és gyakorlatban szerzett tapasztalatok. azonosítása

Háztartási eszközök és használatuk A tantárgyhoz (műveltségterületh A háztartási eszközökhöz tartozó dokumentációk (műszaki leírások, ez) kapcsolható használati utasítások) fejlesztési Segítségkérés – segítségnyújtás feladatok Közlekedéskultúra Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az elemi szintű háztartási eszközök és azoknak a használatáról. A tanuló ismerje fel a háztartási gépekhez kapott használati utasítások pontosan értelmezésének fontosságát Legyen elképzelése arról, hogy rendkívüli helyzetekben (vészhelyzetben) mit kell tennie. Ismerje a hazai és nemzetközi segélyhívószámokat Ismerje az elsősegélynyújtás célját, az elsősegélynyújtó kötelességeit. Ismerje a KRESZ alapszabályait háztartás Kulcsfogalmak/ fogalmak

háztartási eszközök segítségnyújtás KRESZ

Tematikai egység/ Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Természetvédelem / Állatvédelem

Órakeret 5 óra

Az általános iskolában és gyakorlatban szerzett tapasztalatok. azonosítása A fenntartható fejlődés eszméje és gyakorlata A kedvezőtlen környezeti problémák hatása A környezettudatosság elvi és gyakorlati kérdései A természet és állatvédelme gyakorlati kérdései Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló belátja és megérti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Érdekelje az emberiség tevékenysége, a környezeti problémák, az ökokatasztrófák kialakulásához vezető utak Tudatosodjon a tanulóban a modern világ technológiai ártalmai és következményei. Legyen ismerete az emberiség felelőtlenségéről és annak következményeiről a természet kihasználása A tanulóban alakuljon ki a környezettudatosság – elve. Tisztelje a természetet és az állatvilágot. Határozza meg és értékelje helyét és szerepét a helyi természetvédelem és az állatok védelmében alkotott elképzeléseiről. A tanulónál jelenjen meg a felelősség kérdése a természet és az állatvédelem tekintetében Ismerje azokat a szervezeteket, ahol ezekkel a témákkal kiemelten foglalkoznak Kulcsfogalmak/ fenntartható fejlődés, tudatosság, ökokatasztrófa, természetvédelem, fogalmak felelősség következetesség, önkéntesség, kapcsolati háló,


Környezet, amelyben élek Eligazodás a mindennapokban

Órakeret 5 óra

Az általános iskolában és gyakorlatban szerzett tapasztalatok. azonosítása .A mindennapi élet szinterei és azok használata

A globalizáció és a lokalizáció összefüggései A tantárgyhoz (műveltségterületh Közigazgatás és adminisztráció összefüggései ez) kapcsolható Információgyűjtés és értelmezés a (köz)szolgáltatásokról fejlesztési Helyi és távolsági közlekedés sajátosságai – az igénybevétel feladatok módozatai Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg a közvetlen környezetét és annak sajátosságait, helyi történelmi színhelyeket Legyen reális értékítélete a lokális helyi adottságokat tekintve Legyen képes a mindennapi életben előforduló adminisztrációs helyzetek kezelésre Legyen tájékozott a különböző szolgáltatási eljárások között Képes legyen egyedül tájékozódni közvetlen és távolabbi környezetében Legyen képes a helyi és távolsági közlekedés rendeltetésszerű használatára


globalizáció, lokalitás közlekedés információgyűjtés

Tematikai egység/

Javaslat:

Tematikai egység/


Órakeret 4 óra

A szabadon felhasználható órakeretben lehetőség van 1. új, a programban nem tárgyalt tartalmi elem beemelésére, 2. a rendelkezésre álló órakeretben projekt – munka tervezésére, 3. az órakeretet lehetséges hozzákapcsolni más tartalmi egységhez a. tartalmi kiegészítésként, b. nagyobb időtartamot átívelő projekt megtervezésre és lebonyolítására. Órakeret 2 óra A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél azonban és elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről,a tartalmi elemek elsajátításának a mértékérő stb.) A tanulók teljesítményének a mérése

Rendelkezzen azokkal a kompetenciákkal, illetve tudáselemekkel, A fejlesztés várt amelyek a társadalmi-politikai együttéléshez és szerepvállaláshoz eredményei az nélkülözhetetlenek. évfolyam végén

HÍD 2.

Társadalom és jelenkor-ismeret 2013.szeptember 1-jétől A tantárgy óraszámai: Évfolyam

Kerettanterv

Szabadon

Helyi tanterv

felhasználható

Éves

Heti

9.

3

1

144

4

10.

1,5

1,5

105

3

Összesen

4,5

2,5

249

7

1. év (10 hónap) 2/1 A variáció Az Társadalom és jelenkor műveltségterület tartalmait a Híd 2. program a történelem, társadalomismeret és részben a Föld és környezetünk tantárgyak (műveltségterület) tartalmi elemeit egyetlen tantárgyon keresztül, komplex módon közvetíti a tanulók számára. A két évfolyam anyaga több tematikus egységbe szervezve a történelem, a társadalomismeret, az erkölcs és etika, a hon- és népismeret, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, valamint a filozófia egyes területeinek tartalmait különböző arányban tartalmazza. Ezeken kívül ez a program a Művészetek műveltségterületből a mozgóképkultúra és médiaismeret tartalmainak közvetítésére is szolgál A Társadalom és jelenkor tantárgy főbb feladatai a Köznevelési törvény HÍD 2. programra vonatkozó szakaszaiból és a 2012-ben elfogadott NAT-ból következően fogalmazhatók meg: -

-

a történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett társadalmi folyamatok megértéséhez; események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók készségeit, kompetenciát, melynek révén sikeres felnőtté válhatnak; támogassa a felnőtté váló szakiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív állampolgárrá válásukat, erősítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban; segítse elő szűkebb és tágabb közösségekhez tartozás személyes megélését, felelősségtudatos magatartásukat; a történelmi események tanulmányozása tegye képessé a HÍD 2. programban tanulókat a jelenben való eligazodásban, és segítse a jövőre való felkészülésüket; a HÍD 2. programban tanulók életkorához és érdeklődéséhez igazodva a történelmi megismerés során kapjanak képet a múltról, és különösen a közel múlt világáról, a jelent alakító tényezőiről; személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal kapcsolatban, lehetőséget biztosítson a történelemből fakadó tanulságok levonására; a történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban; a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira.

A tantárgy tanításának céljai a HÍD 2, program közismereti tantárgyrendszerben a következők: -

A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a

-

-

-

történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazásával. A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása segíti a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában, a különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. A Társadalom és jelenkor ismeretkör legfőbb célja, hogy a különböző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, közgazdaság-tudomány stb.) nézőpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában; valamint segítse a szakiskolai tanulókat a szűkebb és tágabb környezetükben való eligazodásban, boldogulásban. Fontos cél továbbá, hogy a személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszerek alkalmazásával a tantárgy megalapozza és fejlessze a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, és erősítse problémamegoldó gondolkodásukat.

Lényeges eleme a kerettantervi programszerkezetnek a bemeneti és kimeneti mérések rendszere, amely által pontos képet lehet kapni a szakiskolába belépő tanulóknak a tantárgyhoz kapcsolódó kompetenciáiról és ismereteiről, illetve azok hiányáról, és ennek ismeretében lehet megvalósítani a szakiskolai közismereti kerettantervet, amely lehetőséget ad a tanulók különbözőségének kezelésére. A HÍD 2. tematikus egységei olyan nevelési célok megvalósítására adnak lehetőséget, mint a tanulás, az iskola, a tudás értékeinek, hasznának felismertetése, a társadalom, a közösségek és az egyén kapcsolatának vizsgálata, valamint támogatás a magyar demokratikus intézményrendszerben való eligazodásban. Ezek a tartalmak többnyire olyan tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg, amelyek mind az egyének, mind az osztályközösségek számára fejlesztést/fejlődést tesznek lehetővé. A program során lehetőséget biztosítunk a tanulók korábban nem megfelelő szintre fejlesztett kulcskompetenciái fejlődésének, a meglévő kompetenciák bővítésére oly módon, mint például a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, az önálló véleményalkotás, a kritikai gondolkodás vagy a térbeli tájékozódás elősegítése, támogatása. A HÍD 2. programban a Társadalom és jelenkor tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek - az európai történelem és társadalom alapvető folyamatainak a megértésére, - ezen belül a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésére, a magyarság európai jelenlétének a koronként változó nemzetközi kapcsolatok jellegének a nyomon követésére - az egyén szerepének értékelésére és a közösséghez tartozás felelősségének elfogadására, - kritikusan szemlélni a tömegmédia általuk fogyasztott termékeit, - saját érdekeiknek megfelelően használni Magyarország demokratikus intézményrendszerét,

-

értékelni a tudást, megbecsülni iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat, valamint kihasználni a HÍD 2. program által biztosított tanulási lehetőségeket, tudják értékelni az Európai Unióhoz történő csatlakozás történelmi és kulturális jelentőségét.

A program egészében törekedni kell arra, hogy a tanulók: -

ismerjék az alapvető írott és tárgyi forrásokat, forrástípusokat megismerjék és a szerzők/alkotók nézőpontját képesek legyenek azonosítani, a dokumentumok (szövegek) alapvető tartalmi elemeit felismerjék, legyenek feltevéseik (magyarázataik) híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira, okaira. legyenek képesek az emberi (történelmi) cselekvések és azok következményei közötti kapcsolat felismerésére és igazolására konkrét példákon. tanulmányaik során törekedjenek a filmelemzés alapjainak az elsajátítására, az ehhez szükséges ismeretek (kép, hang, szöveg, vizualitás, rendezői szándék, befogadás-történet) megszerzésre legyenek tisztában a filmelemzés – a történelmi tények tükrében (pl. 80 huszár, Trója).

1. év Összes óraszám: 36 hét 144 óra/év Heti óraszám: 4 óra/hét Tematikai egység/

Tematikai egység/

Előzetes tudás


Európa múltja és jelene 1.

Órakeret 24 óra

Alapvető topográfiai és kronológiai ismeretek; elemi tér és időbeli tájékozódás a Földgolyó, Európa és Magyarország térképein. Alapvető ismeretek azonosítása Európa történetéről

A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai és kronológiai ismeretek szerzése. A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen Az egyes korszakok időhatárainak az azonosítása, az időszámítás elvének a megértése (Kr.e és Kr.u)

A tantárgyhoz (műveltségterületh Gyakorlottság növelése különböző információforrások használatában. ez) kapcsolható A fontosabb európai korok/korszakok jelentőségének megismerése, a fejlesztési jellegzetességeik alapján a hasonlóságok és különbségek felismerése. feladatok A tárgyi és a szellemi kultúra koronként történő változásainak nyomon követése, az eltérő kultúrák/civilizációk kapcsolatainak, egymásra hatásuk felismerése A tudomány és technika koronkénti változásainak és a változások okainak megismerése A társadalmi-történelmi változások jelentőségének felismerése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kontinensek és óceánok térben és időben (a Föld felszíni jellegzetességeinek és hatásuknak a felismertetése az élet illetve az emberi civilizáció fejlődésére) Meghatározó jelentőségű korok és korszakok megismerése Európa történelmében (az egyes kultúrák időbeli és térbeli azonosítása – térkép és időszalag használatával) -

Ősi kultúrák Európában (az őskori társadalmak együttélési formáinak és civilizációs/ művészeti alkotásaik megismerése)

-

A görög poliszok világa (az eltérő politikai berendezkedésű poliszok történetének megismerése /Athén, Spárta/, az eltérő fejlődés okainak a feltárása)

-

Róma és a Római Birodalom (Róma és a Római Birodalom történetének megismerése – a birodalom „természetrajza”: kialakulása, fejlődése és bukása okainak feltárása és azok megértése)

-

Nagy Károly Európája (a frank állam története és kereszténység hatása Európa történetére – az államszervezés politikai-katonai és vallási összetevőinek a megismerése, a kereszténység civilizációs hatásának a megértése)

-

A rendi társadalmak Európája (a rendi monarchia jellegzetes típusainak a megismerése, az eltérő jellegű nyugat- és kelet-európai fejlődés főbb vonásainak a felismerése)

-

A nagy felfedezések kora – Európa hatása a világ többi részére (A legjelentősebb felfedezők és felfedezések megismerése, a nagy felfedezések társadalmi, politikai és technikai előzményeinek, okainak azonosítása és megértése)

-

Az átalakuló Európa: a reformáció hatása és a kapitalizmus kialakulása (A reformáció legjelentősebb irányzatainak és társadalmi/politikai hatásuk megismerése, a nyugat-európai kereszténység egységét megbontó politikai és vallási előzmények azonosítása, hatásuk megértése, a kapitalizmus előfeltételeinek a kialakulása, okainak azonosítása és megértése)

patriarchatus, matriarchátus, barlangrajzok/festmények, katonaállam, demokrácia, polisz, Kulcsfogalmak/ fogalmak

köztársaság, diktatúra, császárság, népvándorlás feudális állam, hűbériség, egyház, latin nyelv, kódex király, rendek, keresztes-háborúk, Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, Erasmus,

Tematikai egység/

Előzetes tudás

A magyarság Európában 1.

Órakeret 25 óra

Alapvető topográfiai ismeretek; elemi tájékozódás Magyarország térképén. Alapvető ismeretek a magyarság történetéből A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen Néhány kiemelt történelmi esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. (Internetes térképek használata.) Táblázatok értelmezése, megfogalmazása

A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

adatok

kikeresése,

összefüggések

A magyar állam térbeli változásainak nyomon követése az egyes konkrét történelmi eseményekkel összefüggésben – a változások okainak a felismerése Az egyes korszakok időhatárainak az azonosítása, az időszámítás elvének a megértése (Kr.e és Kr.u) A kor legfontosabb dokumentumainak megismerése és értelmezése Az egyén szerepének felismerése, a kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények megismerése révén az egyén szerepének és felelősségének súlyának megbecsülése. Az egyéni felelősségérzet erősítése, felelősségvállalás másokért, a közösségért Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira. Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása konkrét példákon. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A honfoglalás és a magyar államalapítás (A magyarság vándorlási útvonalának felvázolása, az egyes „állomások” /Levédia, Etelköz/ azonosítása, a honfoglalás történelmi előzményeinek a tisztázása és megértése, a honfoglalás eseményeinek követése, térbenidőben, a honfoglalás társadalmi és politikai következményeinek a tisztázása) Az államalapítás – és az Európához kapcsolódás - történelmi fontosságának a felismerése (Géza és István döntéseit befolyásoló okok feltárása, megértése.) Európa és a középkori magyar királyság (a magyarság változó helyzetének és szerepének megismerése a középkori Európában, az Árpád házi királyok diplomáciai törekvéseinek azonosítása (Német-római császárság, Bizánc, Kelet-Európa), azok mozgatórúgóinak megértése) Az Anjou- királyok Magyarországa (A nagyhatalmi törekvések nemzetközi és hazai hátterének megismerése, megértése) A középkori rendi jellegű magyar társadalom jellegzetességei (a rendi elkülönülés okainak megértése, a király és a rendi jellegű politikai törekvések konfliktusainak megismerése, az okok megértése) A törökök megjelenése a magyarság középkori történelmében (a török hódítás irányainak azonosítása, az okok felismerése, a magyar királyság törökellenes törekvéseinek /Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, II. Lajos/ sikerei és kudarcai - a középkori magyar állam bukása, az okok azonosítása és megértése) A korabeli dokumentumok ismerete (/István törvényei, Intelmek, Aranybulla, I. Lajos 1351es törvényei/), értelmezése „Impériumváltás”: a török kiszorítása a Magyar Királyság területéről – betagolódás a Habsburg Birodalomba (Az „impériumváltás” okainak az azonosítása és megértése /Erdély szerepe a korabeli európai politikában, a „kétarcú” magyar politikai elit szerepvállalásai /kurucok-labancok/) Küzdelmek a Habsburgok ellen - Bocskai, Bethlen, Rákóczi – politikai/katonai törekvései (Az eltérő célú katonai és politikai törekvések céljainak megértése, a háborúk legfontosabb eseményeinek ismerete) A XVIII század „Habsburg-Magyarországa” (A birodalom politikai és gazdasági törekvéseinek jellege, és ezek hatása a magyar társadalom és gazdaság átalakulásáraösszefüggések keresése és értelmezése)

honfoglalás, törzsszövetség, kettős fejedelemség Géza, István, államszervezés- államalapítás, II. András- az Aranybulla, IV. Béla a mongol invázió Kulcsfogalmak/ fogalmak

Károly Róbert és I. Lajos: regionális nagyhatalmi törekvések, az ősiség (1351) Hunyadi János, Mátyás, corvinák, Nándorfehérvár (1456), Mohács (1526), Buda (1541) Bocskai, Bethlen, Rákóczi, hajdúk, kurucok-labancok, Majtény (1711) Pragmatica Sanctio, Mária Terézia, II. József


Intézményeink működése

Órakeret 20

Alapvető állampolgári ismeretek azonosítása a korábbi iskolai tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok alapján

Hivatalos és magánügyek megkülönböztetése. Országos intézmények – országgyűlés, kormány, minisztériumok, bíróságok, adóhivatal – feladatainak, működésének megismerése. A tantárgyhoz Helyi intézmények – önkormányzat, polgármesteri hivatal, az (műveltségterületh egészségügyi, az oktatási és egyéb funkciójú helyi intézmények ez) kapcsolható feladatainak megismerése fejlesztési Ügyintézés a gyakorlatban – hasznos tudnivalók a helyi körülmények feladatok és adottságok figyelembe vételével, A közéleti/társadalmi kommunikáció fontossága és az asszertív viselkedés. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek ismerete Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az Alkotmány tartalmi és formai elmeinek a megismerése, értelmezése Az alapvető emberi jogok megismerése, értelmezése A modern polgári állam funkciói, intézményei (az államhatalmi és államigazgatási szervek működésének és feladatinak az azonosítása, megértése) A demokratikus berendezkedés, a hatalommegosztás. (A demokratikus berendezkedés és hatalomműködtetés elveinek ismerete) A mai magyar állam főbb jellemzői. (parlament, állam és kormányfő, pártok, politikusok, alkotmánybíróság, jogrend stb.) Az önkormányzat intézményei.(az önkormányzatiság szintjei, a feladatok és hatáskörök megismerése) Különböző ügyek intézésének gyakorlata, a kulturált viselkedés gyakorlása. Különböző emberi élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása, magatartásminták elemzése, értékelése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása - dramatizálása Az állampolgári ügyek intézéséhez szükséges írásbeliség (adat – és űrlapok, kérvények, igénylések értelmezése, kitöltése, ér stb.) gyakorlása Kulcsfogalmak/ fogalmak


. Állam, államszervezet, önkormányzat, hatalmi ág, demokrácia, alkotmány – alaptörvény, nyomtatvány-típusok

Média és társadalom

Órakeret 20

A korábbi iskolai tanulmányok során, valamint a gyakorlatban szerzett ismeretek és tapasztalatok feltárása és azonosítása

A médiaműfajok közötti különbségek, illetve az egyes médiumok műsorstruktúrájának megismerése. A média társadalmi szerepének és a társadalomra gyakorolt hatásának, valamint működésének feltárása. A médiahasználattal kapcsolatos kritikai gondolkodás,a tudatos választás képességének fejlesztése személyes élményekre építő A tantárgyhoz képességfejlesztő módszerekkel. (műveltségterületh A mozgókép szövegértési fejlesztése a tevékenységközpontú, kreatív ez) kapcsolható médiapedagógia eszközeivel. fejlesztési A kereskedelmi kommunikációval, a reklámozással kapcsolatos feladatok megfontolt tudatos fogyasztói szerep kialakítása. Az online kommunikációban való tudatos és kreatív részvétel. Az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása. A közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a felelősség, a tájékozottság fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tömegmédia világa: a nyomtatott, az elektronikus és a digitális média. (Egy-egy konkrét példa alapján célokban, funkciókban, célcsoportban, eszközökben megmutatkozó azonosságok és különbségek feltárása, azonosítása) A média társadalmi, gazdasági, politikai funkciói, eszközei, jellegzetességei. (A kultúrafogyasztást és szórakoztatást célzó különbségek azonosításai, a médiafogyasztás befogadói jellegzetességeinek és különbözőségeinek az okai, az okok megértése) A média különféle funkcióinak azonosítása, előnyeinek és hátrányainak felismerése. Az aktuális televíziós nézettségi adatok elemzése, értelmezése. A filmes hatáseszközök és a filmalkotási folyamat feladatmegosztásainak megismerése, az alkotói folyamat, mint munkatevékenység. Tanulási és szórakozási lehetőségek, hasznos dolgok és veszélyek – tv, internet, a biztonságos internethasználat szempontjainak tudatosítása. A médiaszövegek befogadásának tanulmányozása, a közönség médiafogyasztási szokásainak kritikus megfigyelésére alapozott tudatos mű- és műsorválasztás. (Műsorújságok műsorkínálatának elemzése, a műsor –és programválasztás szempontrendszereinek azonosítása.) A manipuláció veszélyeinek, technikáinak felismerése, azonosítása konkrét példákban (pl. Wapra-jelentés megtekintése, értelmezése.) Az életkori sajátságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról, pl. a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről, a médiafinanszírozással összefüggő kérdésekről, a médiabefolyásolásról, manipulációról, a saját tartalmak közzétételéről, az erkölcsi és jogi normák alkalmazásáról. Speciális médiatermékek megismerése, elemzése, összehasonlítása (papír és digitális alapú képregény-újságok, valóságshow-műsorok) A digitális éden: a szerepjátékok és média világa (konkrét játékok bemutatása, tartalmi és hatáselemzés-készítés) Kulcsfogalmak/ fogalmak


Média, médium, tömegmédia, tömegkommunikáció, sajtóműfaj, nézettségi adat, műsorstruktúra, célközönség, plán, vágás, jelenet, storyboard (képes forgatókönyv), forgatás, utómunka, manipuláció, médiahack/hackerek.

Ismerjük meg Magyarországot!

Órakeret 20 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során, valamint a gyakorlatban szerzett ismeretek és tapasztalatok feltárása és azonosítása

Térképészeti alapismeretek. a hétköznapokban. (Térképek a mindennapi életben- Város -, autót,-, kerékpár,-és turistatérképek használata.) Tájékozódás és útvonaltervezés lehetőségei és módszerei papíralapú és internetes útvonaltervezővel. A tantárgyhoz (műveltségterületh Magyarország régiói, megyéi és a járások – a közigazgatás szerepe a ez) kapcsolható hétköznapokban fejlesztési Városok, falvak, tanyák- ahol az emberek élnek -Magyarország feladatok településtípusai és nagyobb városai A történelem emlékei - a föld felszínén. Nevezetes várak, kastélyok, templomok, romok A népi kultúra emlékei: a skanzenek. Ismeretek/fejlesztési követelmények Amit a külföldieknek és a hazai látogatóknak is mindenképpen látniuk kell… Különböző típusú és célú útvonaltervek készítése hagyományos és digitális útvonaltervezők segítségével a nagyobb tájegységek és azok nevezetességei bemutatásra). A legfontosabb tíz látnivaló Magyarországon (TOP –lista készítése történelmi és kulturális ismertetőkkel) Településtípusok és jellemzőik – hasonlóságok és különbségek feltárása, a települési sajátosságok azonosítása és jellemzése A történelem emlékei, mint az idegenforgalom és a belföldi turizmus célpontjai – a turizmus szerepének a felismerése az ország-kép és a gazdaság szempontjából – saját élményű gyűjtemény készítése és bemutatása A népi kultúra tájban és időben eltérő jellegzetességeinek a feltárása (építészet,díszítőművészet, öltözködés stb. ) az különféle tájegységek sajátosságainak a megismerése Hagyományos paraszti házak építészetének,népi tárgyak, eszközök funkciójának megismerése, tárgyak gyűjtése térkép, útvonaltervező Kulcsfogalmak/ fogalmak

idegenforgalom, turizmus településtípusok (város, falu, tanya) műemlékek, skanzen

Tematikai egység/ Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterület hez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tudás és az iskola szerepe a modern társadalomban

Órakeret 12 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során átélt tanulással kapcsolatos sikerek és kudarcok okainak azonosítása Az iskola és a tanulás szerepének felismerése a modern társadalomban Az eltérő korok iskoláinak a bemutatása, a tanulás egyre szélesebb társadalmi csoportokra történő kiterjesztése fontosságának felismerése A tanulás és az iskola (a tankötelezettség) értelmezése. Az élethosszig tartó tanulás eszméjének, mint új tanulási paradigmának a bemutatása Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az egyéni szintű tanulás eredményességével és eredménytelenségével kapcsolatos problémák azonosítása és megvitatása A tanulás hiányának egyéni és társadalmi szintű következményei – az okok azonosítása és megértése, a tapasztalatok megvitatása, érvek ütköztetése. A tanulás fontossága, egyéni és közösségi haszna. Az emberi tudás – mesterségek, tudományok rendszere – kialakulásának megismerése konkrét – a korábban megismert történelmi korokhoz kapcsolható példák során. Az iskola társadalmi szerepe, célja – elképzelések, vélemények ütköztetése. Az iskolai és a hétköznapi tudás fogalmának átalakulása, a műveltségről alkotott elképzelések azonosítása és megvitatása, az egész életen át tartó tanulás szükségessége. Az iskolán kívüli művelődés szerepének a felismerése A tudományos-technológiai fejlődés hatásai – példák gyűjtése, összehasonlítás, értékelés. Egész életen át tartó tanulás tudomány Kulcsfogalmak/ fogalmak

iskolarendszer, iskolatípus, tankötelezettség tudás információs társadalom, tudásalapú társadalom tapasztalati és elméleti tudás

Tematikai egység/

Előzetes tudás

Nők és férfiak, idősek és fiatalok szerepe a hagyományos és a modern társadalmakban

Órakeret 12 óra

Egyrészt a korábban folytatott iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek, másrészt a mindennapi életben szerzett tapasztalatok, harmadsorban pedig a korábban tanulmányozott fejezetek képezhetik az azonosítható tudáselemeket

A kisebb és nagyobb közösségek és az egyének sokféle kapcsolatrendszerének bemutatása – történelmi tapasztalatok segítségével A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A társadalmi és az egyéni érdekek összeegyeztetése, konfliktusainak felismerése, a konfliktuskezelés gyakorlása, vitakultúra fejlesztése. A hagyományos női és férfi szerepek és azok átalakulása a modern társadalmakban A hagyományos és a modern család azonos és eltérő jegyei és funkciói Az „idősödő” modern társadalmak problémái: a nyugdíjrendszer szerepe és fenntarthatóságának dilemmáinak megértése Ismeretek/fejlesztési követelmények

Erőviszonyok és hierarchiák feltérképezése kisebb és nagyobb közösségékben (nemzetség, törzs, nagycsalád) a foglalkozás és a nemi szerepek kapcsolatának megértése a régebbi korok és a modern világ példái alapján A közösségen belüli konfliktusok megoldásai (a szokásjog és a törvénykezés szerepe és funkciójának megismerése, az erőszakos és békés megoldások hatásainak vizsgálata A hagyományos nemi szerepek azonosítása és változásuk okainak a feltárása, következményük elemzése, megvitatása A család funkciói és azok változásai a történelmi tapasztalatok fényében – családtípusok megismerése és a változások okainak feltárása A demográfiai egyensúly felborulásának okainak azonosítása és következményeinek elemzése matriarchális, patriarchális társadalom, Kulcsfogalmak/ fogalmak

érdekvédelem, érdekérvényesítés, emancipáció - diszkrimináció nagycsalád – nukleáris család nemi szerepek

Tematikai egység/

Javaslat:

Tematikai egység/


Órakeret 7 óra

A szabadon felhasználható órakeretben lehetőség van 4. új, a programban nem tárgyalt tartalmi elem beemelésére, 5. a rendelkezésre álló órakeretben projekt – munka tervezésére, 6. az órakeretet lehetséges hozzákapcsolni más tartalmi egységhez a. tartalmi kiegészítésként, b. nagyobb időtartamot átívelő projekt megtervezésre és lebonyolítására. A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 2 óra

A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél azonban és elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről,a tartalmi elemek elsajátításának a mértékérő stb.) A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai elhelyezkedését, a magyar államszervezet főbb szereplőit, az önkormányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a manipuláció eszközeit. A fejlesztés várt Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni és közösségi értékeket, a eredményei az tudást, a tanulást, és értse az egész életen át tartó tanulás személyes és évfolyam végén társadalmi szükségességét Ismerje az európai és magyar történelem legfontosabb csomópontjait, legyen képes ezeknek az értelmezésre. Ismerje fel, hogy a hagyományos családmodellek és nemi szerepek jelentős változásokon mennek keresztül HÍD 2. Társadalom és jelenkor-ismeret 2. év (10 hónap) 2/2 A variáció A HÍD 2. program 2. évfolyam programját a tanulók forrás- és tevékenységközpontú munkáltatása határozza meg. Ebben a keretben a tanulóknak a történelmi múlt (és a jelen) különböző típusú forrásainak (szöveg, kép, tárgy, audiovizuális) jellemzőivel és feldolgozási szempontjaival kell megismerkedniük, és tudniuk kell észlelni a források szerzőinek szándékait, nézőpontjait. Az egyes történelmi események és helyzetek problémaközpontú elemzése segítheti őket a múlt és a jelen eseményeinek a jobb megértésében. Az cél az, hogy az évfolyam programja elmélyítse és kiszélesítse a tanulók ún. történelmi gondolkodását, amelynek segítségével képesek lesznek az egyes múltban (és jelenben zajló események megértésére, az eseményekkel kapcsolatos forrásokban megjelenő eltérő nézőpontok értelmezésére. A HÍD 2. program 2. évfolyam anyaga folytatja az első évben már megismert tematikus egységeket. Az a tanulók megismerkednek a modern kori európai és magyar történelem egy egy fontosabb eseményével és az ezekhez kapcsolható történelmi-politológiai alapfogalmakkal.

A cél az, hogy a HÍD 2. program 2. évfolyamán a tanulók képesek legyenek -

a 20. századi európai és magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésére; az egyén szerepének értékelésére és a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás felelősségének elfogadására; a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betartására; a modern politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő döntések meghozatalára. Összes óraszám: 35 hét 105 óra/év Heti óraszám: 3 óra/hét 2. év

Tematikai egység/ Előzetes tudás Tematikai egység/

Előzetes tudás

Órakeret 2 óra Az első év (10 hónap) során szerzett tudáselemek és kompetenciák azonosítása Órakeret Európa múltja és jelene 2. 25 óra A tanulók teljesítményének a mérése

Topográfiai ismeretek – biztos tájékozódás Európa és Magyarország térképén Európa modern kori történetében a legfontosabb folyamatok és események ismerete A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai és kronológiai ismeretek megerősítése. Az egyes korszakok - a hosszú 19. század és rövid 20. század időhatárainak és legfontosabb jellegzetességeinek azonosítása


Gyakorlottság növelése különböző információforrások használatában. A tárgyi és a szellemi kultúra koronként történő változásainak nyomon követése, az eltérő kultúrák/civilizációk kapcsolatainak, egymásra hatásuk felismerése A modern kori Európa társadalmának életmódban és életvitelben bekövetkező változásainak megismerése A tudomány és technika koronkénti változásainak és a változások okainak megismerése Az eltérő politikai és társadalmi berendezkedésű országok jellegzetes vonásainak az azonosítása

Ismeretek/fejlesztési követelmények A forradalmak (1789, 1848/49, 1917-1921) szerepének felismerése és megértése Európa modern kori politikai és társadalmi történetében - A polgári nemzetállamok kialakulása Az ipari forradalom hullámai (a technikai találmányok) hatásának felismerése és a következmények elemzése a 19. és 20 század Európájában A nagyhatalmi viszonyok átrendeződése és a európai gyarmatbirodalmak kiépítése – a terjeszkedés mozgatórúgóinak a megértése, a társadalmi, gazdasági és kulturális következmények hatásainak elemzése Az első világháború kirobbanásának okai, ezek feltárása és elemzése - a háború következményeinek megértése Eltérő politikai berendezkedésű államok Európában: demokráciák és diktatúrák a két világháború között - az okok azonosítása és magyarázata A gazdasági világválság okai és magyarázata A második világháború okainak s következményeinek azonosítása és megértése (A háborúzó felek katonai stratégiáinak a megértése) A „bipoláris világrend” létrejöttének okai és következménye – nagyhatalmi stratégiák összehasonlítása és elemzése A szocialista világrend bukása – az okok azonosítása és elemzése

forradalom – ellenforradalom, Kulcsfogalmak/ fogalmak

ipari forradalom gyarmatosítás világháború fasizmus – kommunizmus


A magyarság Európában 2.

Órakeret 25óra

Az első év (10 hónap) során szerzett tudáselemek és kompetenciák azonosítása

A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen – az ország-terület változásainak nyomon követése – a változások okainak megértése Néhány kiemelt történelmi esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. (Internetes térképek használata.) Táblázatok értelmezése, megfogalmazása A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

adatok

kikeresése,

összefüggések

Az egyes korszakok időhatárainak az azonosítása A kor legfontosabb dokumentumainak megismerése és értelmezése Az egyén szerepének felismerése, a kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények megismerése révén az egyén szerepének és felelősségének súlyának megbecsülése. Az egyéni felelősségérzet erősítése, felelősségvállalás másokért, a közösségért Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira. Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása konkrét példákon. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A reformkor főbb eseményeinek és kulcsszereplőinek (Széchenyi, Kossuth, Eötvös, Petőfi, Deák) ismerete, a különféle reformtörekvések céljainak megértése Forradalom és szabadságharc 1884/49 - a legfontosabb események történetének azonosítása – a politikai és katonai sikerek/kudarcok okainak azonosítása, elemzése A kiegyezés, mint politikai kompromisszum (a dualizmus létrejötte) értelmezése, a legfontosabb események ismerete Az I. világháború eseményei az Osztrák- Magyar Monarchia szemszögéből - a háború okainak azonosítása és következményeinek megértése A Horthy-korszak jellegzetességeinek a feltárása – a Trianon utáni politikai és társadalmi változások megértése Magyarország 2. világháborús szerepvállalása – az egyes események és mozgatórúgóik megértése Magyarország a szovjet érdekszférában (1945-1989) – a koalíciós időszak, a Rákosi- és Kádár-korszak legfontosabb eseményeinek az ismerete, a diktatúrák mechanizmusának a megértése 1956 – az eseménysor ismerete és megértése A rendszerváltás Magyarországon (1989/90) – a legfontosabb események azonosítása, az okok megértése reformkor forradalom és szabadságharc kiegyezés – dualizmus Kulcsfogalmak/ fogalmak

Trianon A Horthy-korszak Nyilasok – kommunisták Rákosi-korszak, Kádár-korszak 1956 rendszerváltás


A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés

Órakeret A: 20

A politikai alapfogalmak megértése, értelmezése a mai magyar politikai életre. Történelmi példákon keresztül a szélsőséges politikai irányok veszélyességének felismerése és beláttatása. A tantárgyhoz (műveltségterületh A demokrácia működésének modellálása. ez) kapcsolható Az Alaptörvény fontosabb részleteinek megismertetése. fejlesztési feladatok Jogok és kötelességek rendszerének átlátása. Az elemző, kritikai gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A gazdaság, a társadalom és a politika kapcsolatrendszerének felismerése – néhány alapvető összefüggés megértése A politikai berendezkedések (demokrácia és a diktatúra) közötti különbségek azonosítása, működési jellegzetességeik felismerése, megértése A rendszerváltás Magyarországon – a létező szocializmus válságtüneteinek azonosítása, a rendszerváltás fontosabb eseményeinek az ismerete és az okok azonosítása, megértése A politizálás színterei – a nemzetközi, az országos és a helyi politika céljainak és szereplőinek azonosítása, az állampolgári/választópolgári szerepvállalás fontosságának a felismerése, az egyéni (politikai) döntések jelentőségének megértése A politikai pártok ma Magyarországon – az egy és többpártrendszer közötti különbség megértése, a hazai többpártrendszer alapvető elemeinek ismerete Politika, demokrácia, diktatúra, Kulcsfogalmak/ fogalmak

párt, pártpolitika politikai jog, alkotmány, jogállam. politikus, politizálás, egy –és többpártrendszerek

Tematikai egység/

Előzetes tudás

Magyarország az Európai Unióban

Órakeret A: 20 óra

Európa és Magyarország történetéről az első és a második évben megszerzett ismeretek


Az EU létrejöttének megismerése. Magyarország és az EU kapcsolatrendszerének feltérképezése Magyarország és a szomszéd államok kapcsolatának bemutatása, különös tekintettel az ott élő magyar kisebbségekre – a „kisebbségi kérdés” történelmi okainak az azonosítása és megértése Az eltérő kultúrák/szokások tiszteletének erősítése A politikai/gazdasági/társadalmi integráció szükségességének felismerése Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az Európai Unió történetének megismerése, az integráció történelmi okainak feltárása és megértése Magyarország csatlakozása és politikai, gazdasági szerepvállalása az európai integrációban – a csatlakozás okai és jelentőségének felismerése Az Európai Unió szervezetének megismerése A szomszédos államok és az ott élő magyar kisebbségek kultúrája, helyzetének megismerése Európai Unió, határon túli magyarság, Kulcsfogalmak/ fogalmak

emigráció, kisebbség, nemzetiség, etnikum nemzetállam.

Órakeret A: 11 óra Órakeret Tematikai egység/ A tanulók teljesítményének a mérése A: 2 óra A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél azonban és elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről,a tartalmi elemek elsajátításának a mértékérő stb.). Tematikai egység/

Ismétlés, rendszerezés

A tanuló ismerje Európa és Magyarország helyét, szerepét a modern kori történelemben, tudja értékelni az egyes korszakok meghatározó politikai/gazdasági szereplőinek tevékenységét, Ismerje az modern kori európai és magyar történelemhez legfontosabb csomópontjaihoz, eseményeihez kapcsolható különféle típusú A fejlesztés várt dokumentumokat, legyen képes ezeknek az értelmezésre, a szerző néző eredményei az –és álláspontjának a felismerésére. évfolyam végén Ismerje a politika világának összetevőit, legyen képes aktív állampolgárként ebben eligazodni, döntéseket hozni. Ismerje fel Magyarország csatlakozásának történelmi szerepét az Európai Unióhoz

HÍD 2. 20 hónapos Tantárgy (műveltségterület) neve:

Természetismeret

Évfolyam

Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

1.

108

11

144

2+2

2.

54

5

105

2+ 1

Összesen

162

16

249

---

Általános ismertető A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál. A tantárgy célkitűzései: - a mindennapi (természetes és mesterséges) környezetben való biztonságos eligazodás elősegítése, - környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása, az egészséges életmód megalapozása, A tantárgy, oktatása során, a mindennapi életben megfigyelhető példákon keresztül felkelti és fenntartja a tanulókban a valóság megismerésének igényét. A tantárgy a konkretizálásra és az általánosításra építve hozzájárul az elvonatkoztatás képességének megalapozásához. A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. E célok elérésére a tantárgy feladata az élettelen- és az élő, illetve a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata, a hétköznapi gyakorlat, a használhatóság, alkalmazhatóság, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével.

A fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben előforduló jelenségek megfigyelésére alapozzuk. A fizikai jelenségekkel való ismerkedés során sajátítják el a tanulók a természettudományos vizsgálódás munkamódszereit: megfigyelés, kísérlet, modellalkotás, törvények megfogalmazása és ellenőrzése, matematikai leírás. Kiemelten szemléletfejlesztő a becslés, a kapott érték reális voltának megítélése. A kémiai ismeretek tanítása során a hétköznapi életben előforduló anyagok tulajdonságainak, reakcióinak megismertetésével tesszük képessé a tanulókat az anyagok szakszerű, balesetmentes, anyagtakarékos, környezetkímélő használatára. A biológiai tartalmú rész érzékelteti az élővilág sokszínűségét, hozzájárul a tanulók természethez való kötődésének kialakításához. Megérteti a biológiai szerveződési szinteket, bemutatja a Magyarországra jellemző életközösségeket, tudatosítja a hazai védett növény- és állatfajok értékét, értékeli erdeink, rétjeink, vizeink állapotát, biológiai, természetvédelmi jelentőségét. A kémiai, biológiai, környezet- és egészségvédelemmel foglalkozó fejezetek egymáshoz kapcsolódó ismeretanyaga képessé teszi a tanulót a közvetlen környezet káros anyagainak felismerésére, az ártalmak elkerülésére. Elősegítik a tanuló helyes higiénés szokásainak kialakulását, hozzásegítik a tanulót, hogy elkerülhesse a szenvedélybetegségeket. A földrajzi, valamint a természet-és környezetvédelmi témakörök megismertetik a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom kölcsönhatásait. A tanulóknak látniuk kell, hogy az emberi tevékenység visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező vagy kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások észszerű felhasználására ösztönöz. A tárgy oktatása során bemutatjuk a Föld globális problémáit, az egyéni magatartás befolyását az emberi életminőség alakulására. A témakörök és az óraszámok jelölése: fizika, kémia, biológia, földrajz

1. év: 108+ 36 óra Tematikai egység/ Tematikai egység/

A tanulók tudásának felmérése

Órakeret 2+ 2 óra Órakeret 14 óra

Hétköznapi fizika: mozgások

Előzetes tudás Az út, idő, sebesség, tömeg és erő összefüggéseinek felismerése hétköznapi A tantárgyhoz (műveltségterülethez példákon. ) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A hosszúság és az idő mérése, egységei. Az út, az idő és a sebesség kapcsolata egyenletes mozgás esetén. Az átlagsebesség (menetrend) A gyorsulás fogalma kvalitatívan (Autómárkák összehasonlítása) Az egyenletesen gyorsuló (lassuló) mozgás a közlekedésben; fékút, féktávolság, reakcióidő. A tehetetlenség megnyilvánulásai a gyakorlatban. Testek kölcsönhatása gyakorlati példákon. Az erő. Erőmérés. A tehetetlenség (tömeg), az erő és a gyorsulás kapcsolata kvalitatívan. A testek súlya. A súrlódás (tapadás) és a közegellenállás a közlekedésben. A súrlódási együttható fogalma. Út, idő, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, súrlódás Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/

Órakeret 14 óra

Anyagi halmazok

Halmazállapotok és változásaik A három halmazállapot tulajdonságainak összevetése és magyarázata a A tantárgyhoz golyómodell és a vonzóerők alapján. (műveltségterülethez ) kapcsolható fejlesztési feladatok Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A halmazállapot változások a mindennapokban (csapadékképződés, fagyás, olvadás). Szilárd, kristályos anyagok jellemzői (ionrács, fémrács, molekularács). Gázok jellemzői: térfogat, nyomás, hőmérséklet. A nyomás fogalma. A pascal egység. A légnyomás (nyomásmérő eszközök, nyomáskülönbségen A tantárgyhoz alapuló eszközök). (műveltségterülethez A sűrűség fogalma, egységei. A sűrűség, a tömeg, a térfogat kiszámítása. ) kapcsolható Anyagok sűrűségének összehasonlítása. Sűrűségtáblázat. fejlesztési feladatok A folyadék állapot jellemzői. Diffúzió. Folyadékok nyomása. Közlekedőedények. A külső nyomás terjedése folyadékokban (gépkocsik fékberendezése). Felhajtóerő, úszás és lebegés. Arkhimédész törvénye. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/

Térfogat, nyomás, hőmérséklet, lecsapódás, barométer, felhajtóerő

sűrűség,

Munka, energia, hő

párolgás,

fagyás,

forrás,

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás A munka, az energia és a hő kapcsolatának megértése. Az energiaváltozások A tantárgyhoz (műveltségterülethez áttekintése. ) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A mechanikai munka fogalma, gyakorlati példákon. A munka egysége. A teljesítmény és egysége (járművek teljesítményadatai). A mozgási és a helyzeti energia érzékeltetése (cölöpverő kalapács, lezúduló víz, stb.) A mechanikai energiák megmaradásának érzékeltetése. (Az energia hasznosítása vízierőművekben, szélerőműben.) Hőmérséklet és mérése a hétköznapokban. Gyakorlati példák szilárd anyagok és folyadékok hőtágulására. (Bimetáll kapcsoló, felszínformálódás) A hő terjedésének módozatai. Különböző anyagok hővezetésének összehasonlítása. A melegítéshez szükséges energia. A fajhő fogalma. (A víz nagy fajhőjének jelentősége a gyakorlatban.) Munka, energia, energiamegmaradás, hővezetés, fajhő Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/

Az elektromos áram és hatásai

Órakeret 13 óra

Áramkör, feszültség és áramerősség Előzetes tudás Az elektromosság és a mágnesség mindennapi szerepének ismerete, a A tantárgyhoz (műveltségterülethez biztonsági szabályok betartása. ) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Áramforrások jellemzői. (Elem, akkumulátor.) Áram, feszültség, ellenállás fogalmának érzékeltetése. Egységeik. Ohm törvénye. Hőhatáson alapuló háztartási eszközök (vasaló, elektromos fűtés). Balesetvédelem. A mágneses hatás felhasználása a gyakorlatban. (Teheremelő mágnes, elektromotorok.) Az elektromágneses indukció (mozgási, nyugalmi) bemutatása, felhasználása a gyakorlatban. (Dinamó, generátor, transzformátor). A hálózati váltakozó áram. Az elektromos energiaellátás rendszere. Energiatakarékosság. Az áram munkájának és teljesítményének érzékeltetése. (Háztartási eszközök teljesítménye. A kilowattóra: az elektromos munka egysége.) Egyenáram, váltakozó áram, feszültség, áramerősség, mágnesség, Kulcsfogalmak/ teljesítmény fogalmak

Tematikai egység/

Technika és fizika

Órakeret 13 óra

Tükrök, tükrözés Előzetes tudás Az optikai berendezések működésének megértése, a nem látható A tantárgyhoz (műveltségterülethez elektromágneses és radioaktív sugárzások hatásainak ismerte. ) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények

A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége. (A nagyító, a szem lencséje, a szemüveg, távcső, mikroszkóp, vetítő, tükrök a mindennapi életben.) A fehér fény színekre bontása és egyesítése. A testek színe. Rádióhullámok. (Rádiótelefon. Mikrohullámú sütő.) Infravörös, ultraibolya és röntgensugárzás a gyógyászatban és más területeken. Radioaktív sugárzások felhasználási területei és veszélyei. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Lencse, nagyítás, fókusztávolság, hullámhossz, ultraibolya és infravörös sugárzás, röntgensugárzás, radioaktív sugárzás

Tematikai egység/ Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A bolygók, a csillagok és a Föld

Órakeret 13 óra

időegységek A Földről, mint bolygóról alkotott tudás elmélyítése, a Föld Naprendszerben elfoglalt helyének ismerete. A térkép értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A napsugárzás jellemzői. A Föld helye a Naprendszerben. A Föld forgása, keringése. A napi- és évi időszámítás. A belső és külső erők működése. A kőzetlemezek mozgása. Jellegzetes felszínformák. Vulkánok, földrengések. Vulkanikus és üledékes kőzetek. A tér képe: a térkép. Földgömb és vetületek. Térképi jelölések, tájolás, tematikus térképek. Csillag, bolygó, hold, forgás, keringés, kéreg, köpeny, vulkanizmus, kőzet Kulcsfogalmak/ Térkép, tájolás, tematikus térkép, méretarány, hosszúsági és szélességi fogalmak körök, koordináták Tematikai egység/ Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Idegen és hazai tájakon

Órakeret 26 óra

A távoli tájak jellemző élőlényei A Föld övezetességének magyarázata, a klímaövek és az élővilág kölcsönös összefüggéseinek megértése. A távoli tájak és mindennapi életünk közti kapcsolat.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A földrajzi szélesség, az óceántól való távolság és a domborzat szerepe az éghajlatok kialakulásában. A földrajzi övezetek általános jellemzői. Az esőerdők, sivatagok, lombhullató erdők, sztyeppék és tundrák élővilágának alkalmazkodása az éghajlathoz. Az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége. Az öt lakott földrész főbb jellegzetességi Magyarország legfontosabb folyói, tavai. Magyarország éghajlati sajátosságai. Magyarország nagy tájainak jellemzése, legfontosabb települései, természeti értékei. A környezet- és természetvédelem globális kérdései Zonalitás, éghajlati övezet, biom, környezet- és természetvédelem Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/

Időjárás

Órakeret 16 óra

Az időjárás elemei Előzetes tudás A levegő és víz fizikai-kémiai változásainak A tantárgyhoz (műveltségterülethez) összekapcsolása az időjárás jelenségeivel. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A légkör összetétele, szerkezete. Időjárás és éghajlat A levegő mozgásai. A csapadék keletkezése és térbeli eloszlása. Időjárás jelentés értelmezése. Az víz körforgása a Földön. Óceánok, tengerek, folyók, tavak. A tengervíz. Felszíni és felszín alatti vizek. Az építő és romboló víz. A víz szerepe, vízgazdálkodás. Szél, csapadék, hó, hideg- és melegfront, folyók Kulcsfogalmak/ fogalmak szakaszjellege, vízgazdálkodás, ivóvíz, tájegység

Tematikai egység/

Fenntarthatóság és gazdálkodás

Órakeret 13 óra

természetvédelem Előzetes tudás A természeti é s társadalmi folyamatok néhány kapcsolatának feltárása. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A világ megosztottsága, a demográfiai robbanás, az urbanizáció, a nyersanyag- és energiaválság mibenléte és hatásai. A fenntarthatóság fogalma, az ökológiai lábnyom. Megújuló és meg nem újuló energiaforrások. A társadalom, gazdaság, ökológia összefüggései. A természetvédelem célja, feladata. A környezet- és természetvédelem globális kérdései Legfontosabb természetvédelmi értékeink, nemzeti parkjaink. A talaj, a levegő, a vizek szerepe a bioszféra működésében; szennyezésének módjai. Demográfia, fenntarthatóság, ökológiai lábnyom, környezeti kár Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Szabadon felhasználható órakeret:

A tanulók tudásának felmérése 11 óra

Órakeret 2+2 óra


A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak. Fel tudja sorolni hétköznapi (háztartási) anyagaink baleset- tűz- egészségés környezetvédelem szempontjából lényeges tulajdonságait. Tudja értelmezni a használati utasításokat. Ismerje az elektromos árammal kapcsolatos balesetvédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek önálló gyakorlati alkalmazására (útvonalterv, közlekedés megtervezése, megtett út kiszámítása, tematikus térképek alapján egy terület jellemzése). Látja az összefüggéseket a fizikai, kémiai és természetföldrajzi jelenségek között, látja a fenntartható emberi gazdálkodás természeti feltételeit.

2. év: 35+70 óra Tematikai egység/ Tematikai egység/

A tanulók tudásának felmérése

Órakeret 1+3 óra

Szervetlen kémia a háztartásokban

Órakeret 16 óra

Vegyület, elem, atom fogalma. Előzetes tudás A kémiai reakciók és a fizikai változások megkülönböztetése, A tantárgyhoz (műveltségterülethez csoportosításuk és hétköznapi fölhasználásaik magyarázata. ) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Fizikai és kémiai változások. Elemek, keverékek és vegyületek környezetünkben: fémek (vas, alumínium, réz, ezüst, arany), nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, klór), vegyületek (szén-dioxid, szén-monoxid, víz, ammónia, sósav, kénsav, salétromsav). Keverékek. Oldatok, oldatkészítés. Egyszerű kémiai reakciók (pl. egyesülés, bomlás), savak, bázisok kimutatása a háztartásban). Lassú és gyors égés. Tűzoltás. Lúgos kémhatású anyagok (szóda, szódabikarbóna stb.). Savas kémhatású anyagok (ecetsav, sósav stb.). Vízlágyító-szerek (trisó, szóda stb.). Műtrágyák. Elem, vegyület, fém, nemfém, oldat, egyesülés, bomlás, sav. Bázis, oxidáció Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/

Szerves vegyületek a mindennapokban

Órakeret 17 óra

Energia, oxidáció, savak és bázisok Előzetes tudás Kapcsolja a hétköznapokban használt szerves anyagokat felépítésükhöz, A tantárgyhoz (műveltségterülethez eredetükhöz. ) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Energiaforrásaink: A szén-, kőolaj- és gáztüzelés. Tápanyagok: Alkoholok. A metil- és az etil-alkohol élettani hatása. (Az erjedés folyamata. Az alkohol lebomlása az emberi szervezetben.) Étkezési savaink: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav Zsírok, olajok, mosószerek, szappanok: habok képződése, tisztító hatás. Szénhidrátok (szőlőcukor, répacukor, keményítő). A fotoszintézis. Fehérjék, tulajdonságaik. (Tojásfehérje vizsgálata) Vitaminok, nyomelemek szerepe; oldhatóságuk. Élelmiszeradalékok Tartósítószerek, tartósítási eljárások (szalicilsav, nátrium-benzoát, színezékek, állományjavítók stb.). Műanyagok: Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi). Műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei. Természetes és mesterséges eredetű textília szálak felismerése. Kezelési utasítások értelmezése Növényvédőszerek, műtrágyák: Rovarirtó- és gombaölő szerek. Környezet- és egészségkárosító hatásaik. Szénhidrogén, olaj, zsír, alkohol, szénhidrát, fehérje, vitamin, műanyag, Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/

Az élővilág változatossága

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez ) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az élővilág sokféleségében ismerje fel a közös vonásokat, és a környezethez alkalmazkodás változatos módjait. Hozza kapcsolatba az élőlények életműködéseit az ember egészségével és környezeti igényeivel. Ismeretek/fejlesztési követelmények A baktériumok változatos életmódja (élősködők, lebontók, szimbiózisban élők). A növényi test szerveződése (egysejtű, többsejtű, hajtásos, virágtalan, virágos, gyökér, szár, levél, virág, termés, mag). A növények tápanyagai, a tápanyagok felvétele. A fotoszintézis jelentősége. A gombák felépítése és szerepe (penészek, ehető és mérgező fajok, antibiotikumok). Az állati sejt, az állatok táplálkozása, különféle táplálkozási módok, növényevő, ragadozó életmód, a táplálkozás és emésztés fejlődése. Az állati és növényi szervezet alkalmazkodása a környezethez (szárazföldi életmód, rovarbeporzás). Baktérium, vírus, gomba, növény, fotoszintézis, antibiotikum, alkalmazkodás Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez ) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az ember anyagcseréje

Órakeret 24 óra

Táplálkozás, légzés, kiválasztás, emésztés Az emberi anyagcsere-folyamatok kapcsolatainak felismerése, az egyes szervrendszerek egészséges működéseinek feltételei. A szaporodás és egyedfejlődés kezdeti szakasznak kapcsolata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A bőr, a csontozat, az izomzat, a légzés és a vérkeringés szervei, az emésztő és kiválasztó szervek, a nemi szervek, az idegrendszer, az érzékszervek felépítése, szerepük; károsodásuknak életmódtól és környezeti ártalmaktól függő okai. Az egészséges táplálkozás jellemzői. Az alkohol és a drogok hatása az emberi szervezetre. Függőség. A légzőszervrendszer egészsége. A dohányzás hatásai az egyén és a közösség egészségére (passzív dohányzás). A szív és az erek feladata, a szívműködés zavarai, felismerésük, kezelésük. A vér összetétele, vérkép. A nemi működések, a családtervezés. Nemi úton terjedő betegségek. A magzat élete és védelme. Anyagcsre, táplálék, tápanyag, emésztés, felszívás, artéria, véna, vérplazma, Kulcsfogalmak/ vérsejt, infarktus, ivarsejt, ivarszerv, fogamzás, családtervezés, beágyazódás, fogalmak magzat

Tematikai egység/

Az ember szervezete

Órakeret 20 óra

Érzékelés, higiéné, fertőzések megelőzése. Előzetes tudás A szervezet önazonosságát megőrző rendszerek ismerete, kapcsolatuk A tantárgyhoz (műveltségterülethez egymással és a tanulási folyamatokkal. ) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A szabályozó működések feladata: a hormonok szerepe (inzulin és nemi hormonok). Cukorbetegség kialakulása és kezelése. Az idegsejtek sajátosságai. Az érzékelés (látás, hallás, egyensúlyérzés) szervei, egészségvédelmük. Reflexek szerepe (térdreflex, pupillareflex). Feltétlen és feltételes reflexek kialakulása. Öröklött és tanult viselkedések. Az immunrendszer szerepe az egészség fennmaradásában. Gyulladások, aktív és passzív immunitás. Vérátömlesztés, sebkezelés. Fertőzés, járvány kialakulása, a védekezés lehetőségei. Szabályozás, hormon, idegrendszer, inger, reflex, pupilla, szivárványhártya, Kulcsfogalmak/ tanult és öröklött viselkedés, immunitás, védőoltás, vércsoport, fertőzés, fogalmak járvány Tematikai egység/ Szabadon felhasználható órakeret:


Órakeret 1+3 óra

5 óra



A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak. Tudjon példát mondani a legfontosabb háztartási vegyszertípusokra (mosószer, oldószer, vízlágyító, stb.), valamint legfontosabb tápanyagainkra. Ismerje a környezetszennyezés (légszennyezés, ózonkárosítás, üvegházhatás fokozódása, élővizeink és a talajvíz szennyezése, a szennyező anyagok táplálékláncba való bekerülése) legfontosabb okait, következményeit és a megelőzés lehetőségeit. Ismerje az emberi szervek felépítését, működését. Ismerje a táplálékok összetételét: fehérje, zsír, szénhidráttartalmát; meg tudja nevezni a legfontosabb vitaminokat és nyomelemeket. Lássa az emberi anyagcsere fő útjait, szabályozásának módjait. Ismerje a fertőzések terjedésének és a védekezésnek módozatait. Ismerje a betegségmegelőzés és a korai felismerés lehetőségeit (szűrővizsgálatok, védőoltások). Legyenek elemi betegellátási ismeretei (lázcsillapítás; gyógyszerszedés szabályai, sebellátás, stb.) Ismerje az alkoholok, drogok, a dohányzás egészségkárosító hatását, a nemi úton terjedő betegségek elleni védekezés lehetőségét.

SZAKMAI HELYI TANTERV 31 542 01

BŐRTÁRGY KÉSZÍTŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához a 34 542 01 Bőrdíszműves szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 31 542 01 Bőrtárgy készítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 542 01 A részszakképesítés megnevezése: Bőrtárgy készítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése

Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

IV.



Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs

VII.

A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: H/II/1 évfolyam heti óraszám

H/II/1 évfolyam éves óraszám

H/II/2 évfolyam heti óraszám

H/II/2 évfolyam éves óraszám (35 héttel)

(36 héttel) Közismeret

24

864

17

595


7,5

270+105

14,5

507,5

Összesen

31,5

1134

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225


A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

31 542 01 Bőrtárgykészítő HÍD II. Heti óraszámok évfolyamonként közismereti résszel

Kommunikáció és anyanyelv

4

3

Idegen nyelv

4

3

Matematika

5

3

Társadalom és jelenkor ismeret

4

3

Természetismeret

4

3

Kémia

2

Alapvető munkavállalói és életpálya építési modul

1

1


Gyakorlat

HÍD/II/2. 35 hét/tanév

Elmélet


Gyakorlat

TANTÁRGY

Elmélet

HÍD/II/1. 36 hét/tanév

Testnevelés

2

2

Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)

1

1


27

19

1,5

1

1

1,5

Bőripari anyag- és áruismeret 10256-12 Szabás előkészítés elmélet 10256-12 Szabás előkészítés gyakorlat 10256-12 Bőrtárgy készítés 10256-12 Bőrtárgy készítés gyakorlat 10256-12

2,5 0,5

2 2,5


5

6,5 105

3

5

105

4,5

35

11,5 35


393

560


972

665


953


265,5


687,5


1637

A 10256-12 azonosító számú Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Bőripari anyag- és áruismeret tantárgy





Gépi szabás

Kézi szabás






Táblás áruk






x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



x x x x x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x

x x

x

x

x x x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x

x x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x

Felismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x


Precizitás

x

x x x x

x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x


x


11.

12.

x

x

x

x

x

x

A tantárgy óraszámai Évfolyam

Kerettanterv

H/II/1. H/II/2. Összesen

54 32 86


Helyi tanterv Éves Heti 54 1,5 32 1 86 -

A tantárgy tanításának célja A bőripari alap- és kellékanyagok fajtáinak megismerése. Az anyagismereti alapfogalmak elsajátítása, a különböző anyagok előállítási műveleteinek megismerése, az alap- és kellékanyagok felhasználási és minőségi tulajdonságainak megismerése.

13. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.2. Kapcsolódó közismereti tartalmak H/II/1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Tematikus egység Szövegfeldolgozás


Motoros készségfejlesztésmozgástanulás Beilleszkedésalkalmazkodás



Tartalom Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással Logikai alapon állítás megfogalmazása, matematikai nyelv szókincsének bővítése Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás Szabályok elfogadása, megtartása, kapcsolatépítés, aktív együttműködés

H/II/2. évfolyam




Játék



Tartalom Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizálás-szintetizálás Matematikai tartalmú grammatikai szerkezet értelmezése, megoldása Személyes és társas folyamatok pozitív alakítása a sportszerűségben és a sikerorientáltságban Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a negatív hatásokról

4.3 Kapcsolódó szakmai tartalmak: H/II/1. évfolyam Tantárgy



Tematikus egység Szabás gazdaságossága, szabásrendszerek Kézi szabás

Tartalom Hulladék fajták és jellemzői Bőrfeldolgozó ipari termékek anyag előirányzat meghatározása

Gépi szabás





5.2 Természetes bőrök témakör Évfolyam

Kerettanterv


20 9 29



H/II/1. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban felhasznált természetes bőranyagok fajtái (marha-, sertés-, kecske-, juh-, ló-, vad- és egyéb bőrök), általános jellemzői, felhasználása. A természetes bőranyagok területi felosztása, minőségi jellemzői, hibái. A nyersbőrök szövettani és vegyi felépítése, jellemzői. Nyersbőrhibák. Nyersbőrök tartósítása, anyagai, minőségi követelményei. A természetes bőranyagok gyártási folyamata: - A vizes műveletek és meszes műhely műveletei – áztatás, meszezés, húsolás,színelés, hasítás, mésztelenítés -, anyagai, gépei, berendezései, eszközei, minőségi követelményei. - A cserzés fajtái - növényi, ásványi, zsír-, kombinált- és egyéb cserzés - anyagai, műveletei, gépei, berendezései, eszközei, minőségi követelményei. - A cserzés utáni mechanikai – víztelenítés, taszítás, szárítás, hasítás, faragás, műveletek, puhítás, csiszolás – műveletek, gépek, berendezések, eszközök, minőségi követelmények. - A kikészítés vegyi – zsírozás, színelés, fedőfestés, appretálás stb. – és mechanikai – hengerlés, fényezés, vasalás stb. - műveletei, anyagai, gépei, berendezései, eszközei, minőségi követelményei. H/II/2. évfolyam 5.2.

A készbőrök csoportosítása, tulajdonságai, minősítése, hibái.

Textilek- és műbőrök Évfolyam

Kerettanterv


7 6 13



H/II/1. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban alkalmazott textilanyagok fajtái, általános jellemzői, felhasználása. A textilanyagok alapanyagai (természetes-, vegyi- és kevert szálas anyagok), tulajdonságai, minőségi jellemzői. A textilanyagok minőségi jellemzői, hibái. A textilanyagok gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei: - A cérnák fajtái, jellemzői, hibái. Fonal és cérnagyártás (fonás, cérnázás). - Kelmék fajtái, jellemzői, hibái. Kelmegyártás (szövés, kötés, hurkolás, nem szőtt

textíliák készítése). - A textilanyagok kikészítése (előkezelés, színezés, appretálás). A bőrfeldolgozó-iparban felhasznált műbőrök-, műanyagok fajtái, szerkezete, általános jellemzői, felhasználása. H/II/2. évfolyam A műbőrök anyagai, gyártási folyamata – pasztakészítés, hordozóréteg előkészítése, műanyag fedőréteg felvitele, filmképzés, hűtés, kikészítés, gépei, berendezései, minőségi követelményei. A különböző műanyagok feldolgozási módszerei (sajtolás, rétegelés, fröccsöntés, extrudálás, kalanderezés, szálhúzás, vákuumformázás, öntés, stb.) A műbőrök, műanyagok minőségi jellemzői, hibái. 5.3.

Táblás áruk Évfolyam

Kerettanterv


7 6 13



H/II/1. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban alkalmazott - rostműbőrök-, gumi-, és műanyagok-, valamint kartonanyagok - táblás szerkezetű anyagok fajtái, általános jellemzői, felhasználása. A különböző táblás méretű anyagok alapanyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei: - Rostműbőrök anyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei. Rostműbőrök fajtái, felhasználása. - Gumianyagok alapanyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei. Gumianyagok fajtái, felhasználása. H/II/2. évfolyam Műanyagok alapanyagai, gyártási folyamata, gépei, berendezései, minőségi követelményei. Műanyagok fajtái, felhasználása. - Papír és kartonanyagok alapanyagai, gyártási folyamata (nyersanyag előkészítés, pépkészítés, lapképzés, kikészítés, kiszerelés), gépei, berendezései, minőségi követelményei. Papír és kartonanyagok fajtái, felhasználása. A táblás méretű anyagok mérete, kiszerelése, minőségi jellemzői, hibái. -

5.4.

Kellékek- és segédanyagok Évfolyam

Kerettanterv


20 11 31



H/II/1. évfolyam A bőrfeldolgozó-iparban alkalmazott különböző műanyag-, fém-, papír-, fa-, és gumi kellékek- és segédanyagok, fajtái, általános jellemzői, felhasználása. Műanyag díszek, csatok, egyéb alkatrészek, szegők, zsinórok stb. előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. Fém díszek, csatok, szegecsek, szögek, ringlik, kapcsok, egyéb alkatrészek előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. H/II/2. évfolyam Fa díszek, csatok, szögek, egyéb alkatrészek előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. Gumi segédanyagok, alkatrészek előállítása, felhasználása, minőségi jellemzői, hibái. A ragasztók, és oldószerek fajtái, anyagai, általános jellemzői, felhasználása. A ragasztók, és oldószerek munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. A különböző kellék- és segédanyagok gyártása, minőségi jellemzői, hibái. A kellék- és segédanyagok gyártásánál alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. 15.

A képzés javasolt helyszíne Szaktanterem

16. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1


Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2 Sorszám




x x x x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma



1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

17.


Osztálykeret

Csoportbontás

Egyéni 1.

x

x

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x x x

x

x

-

x

-

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

Minimum követelmény H/II/1. évfolyam – –

A bőr szerkezeti felépítésének és topográfiájának ismerete, jellemzője. Ábra alapján a bőrgyártás folyamatának ismertetése, a főbb műveletek részletes jellemzése.

– – – –

– – – – – – –

Bőrminták alapján a készbőrök felismerése. Természetes és mesterséges szálasanyagok csoportosítása táblázatos formában. Ismeret szintjén tudja a különböző textilanyagok gyártásának módját. Különböző minták (szövet, kötött kelme, nemszőtt textília, fonatolt textília, csipke, műszőrme) felismerése, bőripari felhasználásának ismertetése. H/II/2. évfolyam Műbőrök csoportosítása megadott minták alapján. Ábra alapján a műbőrgyártás ismertetése. Tudjon példát mondani a műbőrök bőripari felhasználhatóságára. Minták alapján a táblás áruk felismerése. Tudjon példát mondani a műbőrök bőripari felhasználhatóságára. Kellékeket- és segédanyagokat tudja rendszerezni. Anyagismereti tudásának felhasználásával tudjon összeállítani adott termékhez különböző anyagokat.

A 10256-12 azonosító számú Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szabás, előkészítés elmélet tantárgy





Gépi szabás

Kézi szabás






Táblás áruk






x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



x x x x x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x

x x

x

x

x x x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x

x x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x

Felismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x


Precizitás

x

x x x x

x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x


x


x

x

x

x

x

x


Kerettanterv


36 48 84


Helyi tanterv Éves Heti 36 1 48 1,5 84 -

12. A tantárgy tanításának célja Megismertetni a tanulókkal a különböző anyagok szabásrendszereit, szabási módszereit, és az alkatrészek előkészítési technológiáit, követelményeit 13. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 13.1. Kapcsolódó közismereti tartalmak

H/II/1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom


Tartalom Köznyelv, irodalmi nyelv, szaknyelv, zsargon, argó, kortársi nyelv használata

Matematika


Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében


Játék



Testnevelési és sportjátékok stratégiai és taktikai elemeinek megismerése, szabályainak rendszere, szabálykövetés és kritikai értelmezés Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok mérlegelésével H/II/2. évfolyam


Tematikus egység Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Mérések



13.2.


Tartalom Szépirodalmi és a köznyelvi szövegek összehasonlítása Mérések végzése különböző mérőeszközökkel Tornaszereken történő célirányos mozgások Tanórán kívüli elfoglaltságok

Kapcsolódó szakmai tartalmak H/II/1. évfolyam Tantárgy


Tematikus egység

Tartalom


Bőr területi felosztása, jellemzői Bőrhibák

14. A tantárgy témakörei 5.1.

Szabás gazdaságossága, szabásrendszerek Évfolyam

Kerettanterv


8 13 21



H/II/1. évfolyam A természetes bőranyagok szabásrendszerei – szimmetrikus (kisipari vagy tükrös), váltakozó irányú, paralelogramma, társas szabás -, alkalmazásuk, gazdaságossági, és minőségi követelményeik. Terítékanyagok, táblás szerkezetű anyagok szabásrendszerei – különböző soros elhelyezések, váltakozó-, ferde irányú (szög alatti), szembe fekvő, paralelogramma, társas szabás - alkalmazásuk, gazdaságossági, és minőségi követelményeik. Alkatrész elhelyezési módszerek alkalmazása, az anyagkihasználás mértéke, gazdaságossági hatásai. A szabástervek elkészítésének eszközei, korszerű számítógépes módszerei. Az anyag-előirányzat (tiszta felület, hulladék, anyagnorma, paralelogramma felület, optimális manipuláció) meghatározásának, kiszámításának módszerei. H/II/2. évfolyam Természetes bőrök anyag-előirányzatának meghatározása. Terítékanyagok anyag-előirányzatának meghatározása. Táblás szerkezetű anyagok anyag-előirányzatának meghatározása. Az anyag-előirányzat meghatározásának, eszközei, korszerű számítógépes módszerei. 5.2.

Kézi szabás Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

6 6 12



H/II/1. évfolyam A kézi szabás módszereinek ismerete. A kézi szabás szerszámainak ismerete. A kézi szabás eszközeinek ismerete. A kézi szabás berendezéseinek (kések, sablonok fajtái, köszörűk, jelölő eszközök, nehezékek) ismerete. A kézi szabás minőségi követelményei. A kézi szabás előnyei, hátrányai. H/II/2. évfolyam A kézi szabás módszereinek ismerete. A kézi szabás szerszámainak ismerete. A kézi szabás eszközeinek ismerete. A kézi szabás berendezéseinek (kések, sablonok fajtái, köszörűk, jelölő eszközök, nehezékek) ismerete. A kézi szabás minőségi követelményei. A kézi szabás előnyei, hátrányai. 5.3.

Gépi szabás

Évfolyam

Kerettanterv

9. 10. Összesen

6 6 12



H/II/1. évfolyam A gépi szabás módszerei (kiütő gépes, terítékes, szegőszalag, korszerű szabási módszerek). A gépi szabás alkalmazása, szerszámai, eszközei, berendezései. A gépi szabás minőségi követelményei. A kiütő gépes szabás gépei (lengőfejes, hidas, félautomata, automata kiütő gépek). A kiütő gépes szabás berendezései, műveletei, munkavédelmi előírásai. Kiütőkések, leütés számlálók, anyagtovábbító berendezések ismerete. A terítékes szabás gépei (terítőgépek, tekercsállványok, áttekercselő berendezések, villamos ollók, anyagadagoló berendezések). A terítékes szabás műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. A szegőszalag szabás gépei (bőrcsík vágó-, műbőr-, és fóliacsíkvágó gépek, berendezések). A szegőszalag szabás műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. H/II/2. évfolyam Szabástervek ismerete. Hulladékgazdálkodás. Szabászgépek, kiegészítő berendezések, eszközök ismerete. Szabászgépek, kiegészítő berendezések, eszközök jellemzői. A gépi szabás munka-, tűzvédelmi előírásainak ismerete. A gépi szabás környezetvédelmi előírásai. 5.4.


Kerettanterv


16 23 39



H/II/1. évfolyam Az előkészítés műveleteinek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) alkalmazása, gépei, szerszámai, eszközei, berendezései, minőségi követelményei. A jelölés célja, gépei, berendezései, szerszámai, berendezései, segédanyagai, műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. A vékonyítás célja, fajtái (szélvékonyítás, közkiemelés, teljes felületű vékonyítás), alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei, munkavédelmi előírásai. A ragasztás célja, fajtái (szélkenés, teljes felületű ragasztás, pontragasztás), anyagai, alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. Oldószerek fajtái, alkalmazásuk.

H/II/2. évfolyam A kierősítés célja, fajtái, anyagai, alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei. A szélfestés célja, fajtái, anyagai, alkalmazása, gépei, berendezései, szerszámai, műveletei, minőségi követelményei, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. Az előkészítés gépeinek, kiegészítő berendezéseknek, eszközeinek alkalmazása, jellemzői. Az előkészítés munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. 15. A képzés javasolt helyszíne Szaktanterem 16. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1


Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2




x

-

x x

-

x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x


x

x

x

-

x

-

1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

x

x

-

x

-

x x x

x

x

-

x

-

x

x


-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

17. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény H/II/1. évfolyam – Elméletben ismerje a kézi és gépi szabás eszközeit, technológiai jellemzőit és használatukat. – Ismerje a gazdaságos szabás előírásait. – Tudja kiválasztani a legmegfelelőbb szabásrendszert a különböző anyagokhoz. – Elméletben ismerje a kézi és gépi vékonyítás eszközeit, technológiai jellemzőit és használatukat. – Ismerje a vékonyítás paramétereit és azok beállítási lehetőségeit. – Ismerje a különböző ragasztási módokat. – Ismerje a kierősítési módokat. H/II/2. évfolyam – Ismerje a különböző anyagok szabási, vékonyítási, ragasztási, kierősítésének módjait.

A 10256-12 azonosító számú Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szabás, előkészítés gyakorlat tantárgy





Gépi szabás

Kézi szabás






Táblás áruk






x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



x x x x x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x

x x

x

x

x x x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x

x x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x

Felismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x


Precizitás

x

x x x x

x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x


x


x

x

x

x

x

x


Kerettanterv

9. 10. Összesen

90 128 218



13. A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különböző anyagok szabásrendszereinek, szabási módszereinek és az alkatrészek előkészítési technológiáinak gyakorlati kivitelezését. 14. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Kapcsolódó közismereti tartalmak

4.1.

H/II/1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika



Motoros készségfejlesztésmozgástanulás Beilleszkedés, alkalmazkodás


Tartalom Veszélyt, tiltást jelentő szavak és jelzések felismerése, megnevezése Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérések rutinos végzése Térköz, távköz, takarás, igazodás, testfordulatok adott irányokba járás közben

Mérések

Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság stb.)

H/II/2. évfolyam

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom


Matematika

Mérések


Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Önismeret- testi és lelki egészség

Tartalom Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése Geometriai alakzatok csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Relaxációs gyakorlatok Feszültségoldás

4.3.Kapcsolódó szakmai tartalmak H/II/1. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység

Bőripari anyag- és áruismeret Természetes bőrök

15. A tantárgy témakörei Különböző anyagok szabása

5.1.

Tartalom Bőr területi felosztása, jellemzői Bőrhibák

Évfolyam

Kerettanterv


30 41 71



H/II/1. évfolyam A szabandó anyagok kiválasztása műszaki dokumentáció alapján. A természetes bőranyagok kézi szabásának elsajátítása, a gazdaságossági és a minőségi követelmények betartása. Táblás szerkezetű anyagok gépi szabási műveleteinek elsajátítása, minőségi követelmények betartása. A szegőszalag szabás gépi szabási műveleteinek elsajátítása, minőségi követelmények betartása. A szabászat gépeinek, kiegészítő berendezéseknek, eszközeinek, szerszámainak szakszerű alkalmazása, beállítása, kezelése. H/II/2. évfolyam Alkatrészek összeválogatása, tétel-összeállítás. Önálló szabászati feladatok gyakorlati kivitelezése, műszaki dokumentáció alapján. A szabászat munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. 5.2.


Kerettanterv


30 46 76



H/II/1. évfolyam Az előkészítés műveleteinek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gyakorlati elsajátítása. A jelölési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A különböző vékonyítási műveletek elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A ragasztási műveletek (szélkenés, teljes felületű ragasztás, pontragasztás), gyakorlata a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. A kierősítési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A szélfestés műveleteinek gyakorlati elsajátítása a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. Az előkészítési műveletek önálló kivitelezése adott modellek műszaki dokumentációja alapján. Az előkészítés munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása.

H/II/2. évfolyam Az előkészítés műveleteinek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gyakorlati elsajátítása. A jelölési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A különböző vékonyítási műveletek elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A ragasztási műveletek (szélkenés, teljes felületű ragasztás, pontragasztás), gyakorlata a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. A kierősítési műveletek gyakorlati kivitelezésének elsajátítása a minőségi követelmények, és a munkavédelmi előírások betartásával. A szélfestés műveleteinek gyakorlati elsajátítása a minőségi követelmények, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. Az előkészítési műveletek önálló kivitelezése adott modellek műszaki dokumentációja alapján. Az előkészítés munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. 5.3.

Gépek, berendezések, szerszámok használata Évfolyam

Kerettanterv


30 41 71



H/II/1. évfolyam A szabászat, az előkészítés gépeinek, kiegészítő berendezéseinek, eszközeinek, szerszámainak szakszerű alkalmazása, beállítása, kezelése. A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek szakszerű használata, kezelése. A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek összeállítása önállóan egy adott modell alkatrészeinek kiszabásához. A gépi szabási módszerek gyakorlati alkalmazása (kiütő gépes, terítékes, szegőszalag, korszerű automata berendezések) gépek, berendezések, eszközök szakszerű használata, a kezelési műveletek begyakorlása. Egy meghatározott modell alkatrészeinek gépi szabásához a gépigény összeállítása önállóan. Az előkészítő műveletek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gépeinek, szerszámainak, eszközeinek, kiegészítő berendezéseinek szakszerű alkalmazása, a minőségi, a munka-, a tűz- és a környezetvédelmi előírások követelmények betartásával. Gép-, szerszám-, eszköz-, és kiegészítő berendezések meghatározása önállóan egy adott termék előkészítési műveleteihez. H/II/2. évfolyam A szabászat, az előkészítés gépeinek, kiegészítő berendezéseinek, eszközeinek, szerszámainak szakszerű alkalmazása, beállítása, kezelése. A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek szakszerű használata, kezelése.

A kézi szabás szerszámainak, eszközeinek, berendezéseinek összeállítása önállóan egy adott modell alkatrészeinek kiszabásához. A gépi szabási módszerek gyakorlati alkalmazása (kiütő gépes, terítékes, szegőszalag, korszerű automata berendezések) gépek, berendezések, eszközök szakszerű használata, a kezelési műveletek begyakorlása. Egy meghatározott modell alkatrészeinek gépi szabásához a gépigény összeállítása önállóan. Az előkészítő műveletek (jelölés, vékonyítás, ragasztás, kierősítés, szélfestés) gépeinek, szerszámainak, eszközeinek, kiegészítő berendezéseinek szakszerű alkalmazása, a minőségi, a munka-, a tűz- és a környezetvédelmi előírások követelmények betartásával. Gép-, szerszám-, eszköz-, és kiegészítő berendezések meghatározása önállóan egy adott termék előkészítési műveleteihez. 16. A képzés javasolt helyszíne Tanműhely 17. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1


Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2




x

-

x x

-

x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete


1.1.

Olvasott szöveg önálló

x

keret

Osztály-

bontás

Csoport-


1.



Sorszám

-

feldolgozása 1.2.


x

-

1.3.


x

-

1.4.


x

1.5.


x

1.6.


x

-

1.7.


x

-

2.


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3.


x

-

2.4.


x

-

2.5.


x

-

2.6.


x

-

4.


4.1.


x

-

4.2.


x

-

4.3.


x

-

4..4.


x

-


5.

5.1.


5.2.


5.3.


x

-

5.4.


x

-

6.


x

-

x

-

6.1.


x

Munkaasztal, szabászgép, gépi szabászkések, kézi szabászkés, szélvékonyító gép, hasító gép

6.2.


x

Köszörűgép, munkaasztal

6.3.


x

-

7.


7.1.


x

-

7.2.


x

-

7.3.


x

-

18. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény H/II/1. évfolyam H/II/2. évfolyam

–

Tudja alkalmazni a szabás, előkészítés elméleti ismereteket.

– – – – – – – – –

Alkalmazza szakszerűen a kézi és gépi szabás eszközeit, gépeit. Ismerje a gazdaságos szabás előírásait. Tudja kiválasztani a legmegfelelőbb szabásrendszert a különböző anyagokhoz. Önállóan tudjon különböző anyagokat gazdaságosan szabni. Alkalmazza szakszerűen a kézi és gépi vékonyítás eszközeit, gépeit. Önállóan tudjon különböző anyagokat vékonyítani. Alkalmazzon különböző ragasztási módokat. Alkalmazzon különböző kierősítési módokat. Tisztában legyen az eszközök és gépek veszélyforrásaival és munkavédelmi előírásaival.

A 10258-12 azonosító számú Bőrtárgy készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Bőrtárgy készítés tantárgy


x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x











x x x x x x


x x


x

x

x


x

x


x

x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x


Kerettanterv


18 64 82



12. A tantárgy tanításának célja Elméleti ismeretek nyújtása a különböző bőrtárgyak összeállítási műveleteinek végrehajtásához. A szabási (szakmai specialitásainak), az előkészítési, a díszítési, az összeállítási és a kikészítési módok elméleti fogalmainak, technológiáinak elsajátítása. A különböző bőrtárgyak típusainak megismerése, szerkezeti, technológiai különbségeinek elsajátítása. A termékek elkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások elsajátítása. 13. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 13.1. Kapcsolódó közismereti tartalmak H/II/1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

Tematikus egység Kommunikáció Számtan, művelet Játék Önismeret

Tartalom A szövegből- adott szempontok alapján- információ kiemelése, értelmezése Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és reprodukciója Javaslatok és tervkészítés a hibajavításra





Mérések

Tartalom Különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások


Aktuális témák

A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése

Kapcsolódó szakmai tartalmak

4.2.

H/II/1. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység






Kézi szabás


Gépi szabás





Kerettanterv


8 27 35



H/II/1. évfolyam A bőrtárgyak fajtái, funkciói. A bőrtárgyak tervezése, mintaszerkesztése. A különböző bőrtárgyak szerkezete, anyagai, kellékei. A bőrtárgyak alkatrészeinek szabási módszerei, minőségi követelményei. Kézi szabás módszerei, eszközei, szerszámai, követelményei. Gépi szabás módszerei, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. A bőrtárgyak előkészítési műveletei., Vékonyítási módok, alkalmazásuk, eszközeik, szerszámaik, gépeik, követelményeik. Jelölések alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Ragasztások-, ragasztóanyagok fajtái, kivitelezése, eszközei, szerszámai, követelményei. Széleldolgozások fajtái, alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei.

gépei,

Behajtások fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Szegések fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. Szélezés, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. H/II/2. évfolyam A bőrtárgyak fajtái, funkciói. A bőrtárgyak tervezése, mintaszerkesztése. A különböző bőrtárgyak szerkezete, anyagai, kellékei. A bőrtárgyak alkatrészeinek szabási módszerei, minőségi követelményei. Kézi szabás módszerei, eszközei, szerszámai, követelményei. Gépi szabás módszerei, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. A bőrtárgyak előkészítési műveletei., Vékonyítási módok, alkalmazásuk, eszközeik, szerszámaik, gépeik, követelményeik. Jelölések alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Ragasztások-, ragasztóanyagok fajtái, kivitelezése, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Széleldolgozások fajtái, alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Behajtások fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. Szegések fajtái, műveletei, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. Szélezés, eszközei, szerszámai, gépei, minőségi követelményei. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. 5.2.

Bőrtárgy készítése, díszítése Évfolyam

Kerettanterv


10 37 47



H/II/1. évfolyam A bőrtárgyak díszítési módjai, alkalmazásuk. Lyukasztások, perforációk alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei Fűzések fajtái, alkalmazása, anyagai, követelményei. Fonások fajtái, alkalmazása, műveletei, anyagai, követelményei. A rátétes díszítések lehetőségei, kivitelezése, követelményei. A domborítások alkalmazása, anyagai, követelményei. A szélfestés alkalmazása, anyagai eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. A szélégetés alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei, A szegéses díszítések alkalmazása, anyagai, gépei, követelményei. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. - díszítési módok alkalmazása, kivitelezése, követelményei A funkciónak megfelelő díszítések alkalmazásának ismerete.

A különböző díszítések műveletei, technológiai megoldásai, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. A különböző bőrtárgyak (apróáruk, tartók, tokok, táskák, dísztárgyak, ékszerek, öltözék kiegészítők stb.) összeszerelési módjai, követelményei. Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, követelményei. A bőrtárgyak kikészítési technológiái, műveletei, követelményei. Különböző apróáruk – pénztárcák, levéltárcák – készítésének ismerete. Öltözék-kiegészítők – övek, szíjak – készítésének ismerete. Bőr ékszerek – karkötők, nyakláncok, medálok – készítésének ismerete. Bőrből készült egyszerű dísztárgyak – dobozok, mappák – készítésének ismerete. H/II/2. évfolyam Lyukasztások, perforációk alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei Fűzések fajtái, alkalmazása, anyagai, követelményei. Fonások fajtái, alkalmazása, műveletei, anyagai, követelményei. A rátétes díszítések lehetőségei, kivitelezése, követelményei. A domborítások alkalmazása, anyagai, követelményei. A szélfestés alkalmazása, anyagai eszközei, szerszámai, gépei, követelményei. A szélégetés alkalmazása, eszközei, szerszámai, gépei, követelményei, A szegéses díszítések alkalmazása, anyagai, gépei, követelményei. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. – díszítési módok alkalmazása, kivitelezése, követelményei A funkciónak megfelelő díszítések alkalmazásának ismerete. A különböző díszítések műveletei, technológiai megoldásai, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásai. A különböző bőrtárgyak (apróáruk, tartók, tokok, táskák, dísztárgyak, ékszerek, öltözék kiegészítők stb.) összeszerelési módjai, követelményei. Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, követelményei. A bőrtárgyak kikészítési technológiái, műveletei, követelményei. Tartók, tokok, táskák készítésének ismerete. A bőrtárgyak gyártásánál használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok ismerete. A munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások ismerete. 15. A képzés javasolt helyszíne Szaktanterem 16. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.1


Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x


1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2

szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

x

x

x x

-

x

-

x x

-

x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.


Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

-

x

-

x

-

x

x

-

x

-

x x x

x

x

x


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

17. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény H/II/1. évfolyam – –

Tudja csoportosítani a bőrtárgyakat. Legyen tisztában a bőrtárgyak technológiai folyamatával: tervezés (díszítés tervezése is) szabás gyártástechnológia. H/II/2. évfolyam

– Tudjon önállóan bőrtárgyat díszíteni, a technológiai sorrendnek megfelelően összeállítani.

A 10258-12 azonosító számú Bőrtárgy készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Bőrtárgy készítés gyakorlat tantárgy


x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x











x x x x x x


x x


x

x

x


x

x


x

x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x


Kerettanterv


72 192 264


Helyi tanterv Éves Heti 90 2,5 208 6,5 298 -

7. A tantárgy tanításának célja Különböző bőrtárgyak tervezési -, szabási-, előkészítési-, díszítési, összeállítási-, és kikészítési, műveleteinek gyakorlati elsajátítása. Bőrtárgyak elkészítése műszaki dokumentáció alapján. A bőrtárgyak elkészítésénél alkalmazott gépek, berendezések, eszközök, szerszámok szakszerű használata, beállítása. A munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások alkalmazása. 8. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 9.1.Kapcsolódó közismereti tartalmak H/II/1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Tematikus egység Tanulási képesség fejlesztése Mérések



Osztályfőnöki óra Alkalmazkodás

Tartalom Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel Testtartás-javító gyakorlatok: preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok


Tematikus egység Tanulási képesség


Játék Önismeret- testi és lelki egészség

Mérések

Tartalom Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése Szerkesztések. Tanult szerkesztések gyakorlása Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok Lelki bántalmak, sérelmek következményei

9.2.Kapcsolódó szakmai tartalmak H/II/1. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység






Kézi szabás


Gépi szabás





Kerettanterv


36 81 117



H/II/1. évfolyam A bőrtárgyak tervezési, mintaszerkesztési feladatainak gyakorlati elsajátítása, követelményei. A bőrtárgyak alkatrész-szabási módszereinek gyakorlata, minőségi, gazdaságossági követelményei. A kézi szabás elsajátítása, eszközei, szerszámai, minőségi követelményei. A gépi szabás módszereinek gyakorlata, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. Szabászgépek beállítása, kezelése. Különböző bőrtárgyak szabása műszaki dokumentáció szerint. A bőrtárgyak előkészítési műveleteinek gyakorlata. Vékonyítási módok gyakorlása, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése, követelményeik. Jelölések alkalmazása, követelményei, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése. Ragasztások gyakorlati kivitelezése, követelményei, anyagainak megismerése, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Széleldolgozások elsajátítása, gyakorlati alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveleteinek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Behajtási műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. Szegési műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése.

A szélezés gyakorlata, minőségi követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. H/II/2. évfolyam A bőrtárgyak tervezési, mintaszerkesztési feladatainak gyakorlati elsajátítása, követelményei. A bőrtárgyak alkatrész-szabási módszereinek gyakorlata, minőségi, gazdaságossági követelményei. A kézi szabás elsajátítása, eszközei, szerszámai, minőségi követelményei. A gépi szabás módszereinek gyakorlata, gépei, eszközei, szerszámai, követelményei. Szabászgépek beállítása, kezelése. Különböző bőrtárgyak szabása műszaki dokumentáció szerint. A bőrtárgyak előkészítési műveleteinek gyakorlata. Vékonyítási módok gyakorlása, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése, követelményeik. Jelölések alkalmazása, követelményei, eszközeik, szerszámaik, gépeik, kezelése. Ragasztások gyakorlati kivitelezése, követelményei, anyagainak megismerése, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Széleldolgozások elsajátítása, gyakorlati alkalmazásuk. Csiszolások, szélfestések, műveleteinek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kezelése. Behajtási műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. Szegési műveletek gyakorlata, követelményei, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. A szélezés gyakorlata, minőségi követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek alkalmazása, kezelése. A bőrtárgyak szabásánál, előkészítésénél alkalmazott munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. 5.2.

Bőrtárgy készítés, díszítés Évfolyam

Kerettanterv


36 111 147



H/II/1. évfolyam A bőrtárgyak díszítési módjainak gyakorlata. Lyukasztások, perforációk gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek használata. Különböző fűzések, fonások gyakorlása, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei, szerszámainak használata. A rátétes díszítések, domborítások gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei.

A szélfestés, szélégetés gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, minőségi követelményei, anyagainak, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kiválasztása. A szegések gyakorlati alkalmazása, anyagai, minőségi követelményei, gépeinek használata. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. - díszítési módok gyakorlati műveletei, kivitelezésük, minőségi követelményei. A funkciónak megfelelő díszítések kiválasztása, gyakorlati alkalmazása. Különböző bőrtárgyak díszítési műveleteinek gyakorlása, technológiai kivitelezése, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. A különböző bőrtárgyak összeszerelési módjainak gyakorlása, minőségi követelményei, Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, műszaki dokumentációk értelmezése, készítése. Különböző apróáruk – pénztárcák, levéltárcák stb. – elkészítése, technológiai változatok elsajátítása. Öltözék-kiegészítők – övek, szíjak stb. - elkészítése. Bőr ékszerek – karkötők, nyakláncok, medálok stb. – gyakorlati kivitelezése. Bőrből készült egyszerű dísztárgyak – dobozok, mappák stb. – elkészítése. H/II/2. évfolyam A bőrtárgyak díszítési módjainak gyakorlata. Lyukasztások, perforációk gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, követelményei eszközeinek, szerszámainak, gépeinek használata. Különböző fűzések, fonások gyakorlása, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei, szerszámainak használata. A rátétes díszítések, domborítások gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, anyagainak kiválasztása, minőségi követelményei. A szélfestés, szélégetés gyakorlati kivitelezése, alkalmazása, minőségi követelményei, anyagainak, eszközeinek, szerszámainak, gépeinek kiválasztása. A szegések gyakorlati alkalmazása, anyagai, minőségi követelményei, gépeinek használata. Egyéb – festések, hímzések, gyöngyök, kellékek stb. – díszítési módok gyakorlati műveletei, kivitelezésük, minőségi követelményei. A funkciónak megfelelő díszítések kiválasztása, gyakorlati alkalmazása. Különböző bőrtárgyak díszítési műveleteinek gyakorlása, technológiai kivitelezése, követelményei. A bőrtárgyak díszítésénél használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásainak betartása. A különböző bőrtárgyak összeszerelési módjainak gyakorlása, minőségi követelményei, Bőrtárgyak készítésének technológiai folyamata, műszaki dokumentációk értelmezése, készítése. Különböző tartók, tokok, táskák elkészítése, technológiai változatok elsajátítása. A különböző anyagból készített bőrtárgyak kikészítési technológiáinak gyakorlása, minőségi követelményei, A bőrtárgyak gyártásánál használatos gépek, berendezések, eszközök, szerszámok kezelése, beállítása. A munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása a bőrtárgyak készítése során. 11. A képzés javasolt helyszíne Tanműhely

12. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák 7.1 Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

7.2

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói





x

x

-

x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) keret

Osztály-

bontás


Csoport-


Sorszám

1.


1.1.


1.2.


x

-

1.3.


x

-

1.4.


x

-

1.5.


x

-

1.6.

Információk önálló

x

-

x

-

rendszerezése 1.7.


x

-

2.


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3.


x

-

2.4.


x

-

2.5.


x

-

2.6.


x

-

4.


4.1.


x

-

4.2.


x

-

4.3.


x

-

4..4.


x

-

5.


5.1.


5.2.


5.3.


x

-

5.4.


x

-

6.

Gyakorlati munkavégzés

x

-

x

-

körében 6.1.


x

6.2.


x

6.3.


x

-


7.

7.1.


x

-

7.2.


x

-

7.3.


x

13. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Minimum követelmény H/II/1. évfolyam H/II/2. évfolyam – Tudja alkalmazni a szabás, előkészítés elméleti ismereteket. – Önállóan tudja elkészíteni a bőrtárgyak műveleteit: tervezés minta készítés szabás díszítés gyártástechnológia. – Önállóan készítsen el egy egyszerű terméket. – Tisztában legyen az eszközök és gépek veszélyforrásaival és munkavédelmi előírásaival.

21 542 01

LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ Rész-szakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához

a 34 542 06 Női szabó szakképesítés kerettanterve alapján


A szakmai tantervi adaptáció

– –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.



A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő



Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése

Betöltött 15. életév


IV.



Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

VIII. A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához:

H/II/2 évfolyam

H/II/1 H/II/1 évfolyam heti óraszám

évfolyam

H/II/2 évfolyam

éves óraszám

éves óraszám

heti óraszám

(35 héttel)

(36 héttel)

Közismeret

24

864

17

595


7,5

270+105

14,5

507,5

Összesen

31,5

1134

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225


A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

21 524 01 Lakástextil-készítő HÍD II Heti óraszámok évfolyamonként közismereti résszel

Kommunkikáció és anyanyelv

4

3

Élő idegen nyelv

4

3

Matematika

5

3

Társadalom és jelenkor-ismeret

4

3

Természetismeret

4

3

1

1

2

2

1

1

Alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program Kémia

2


27

19

2

2

Ruhaipari anyag- és áruismeret 10113-12 Anyagvizsgálatok gyakorlat 3

4,5

10113-12 Lakástextíliák gyártástechnológiája 1

3,5

10118-12 Lakástextíliák készítése gyakorlat

2

105

6


Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Elmélet

TANTÁRGY

12. Ö.függő nyári t. gyak.

11.

10118-12


105

3

5

105

5,5

35

10,5 35


393

560


972

665


953


300,5


652,5


1637

A

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű

-

szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy








Fonalak, cérnák




x


x

Meghatározza a fonal, vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit

x

x

x

x


x

x x

x


x

x

x


x

x

x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x

x

x


x

x

x

x


x


x

x

x x

x


x x


x

x


x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x


x

x


x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Problémaelemzés

x

x

1. Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy A tantárgy óraszámai

Évfolyam

Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

1. év

72

0

72

2

2. év

52,5

17,5

72

2

Összesen

124,5

17,5

142

-

1.1. A tantárgy tanításának célja A textilipari nyersanyagok fajtáinak megismerése. A textilipari alapfogalmak elsajátítása, a textíliák előállítási műveleteinek megismerése, a nyersanyagok és kellékanyagok feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak megismerése a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás szabványokban kialakított szempontjainak figyelembevételével.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. A tantárgyhoz kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kapcsolódó közismereti tartalmak 1. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom Információk megtalálása, beazonosítása, értékelése a szövegben.

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV


Az olvasott szöveg reprodukálása minimális szinten, hallás után is. A szöveghez tartozó egyszerű képek, ábrák megértése, értelmezése, összekapcsolásuk a szöveggel.

2. évfolyam

Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom Műanyagok: Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi).

Természetismeret (kémia)


Műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei. Természetes és mesterséges eredetű textíliaszálak felismerése. Kezelési utasítások értelmezése.

Kapcsolódó szakmai tartalmak 1. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység

Tartalom

Textilipari anyagvizsgálatok Anyagvizsgálatok gyakorlat

Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata Laboratóriumi anyagvizsgálatok

Meghatározza a minta vagy mintadarab, fonalak, cérnák, kelmék alapanyagösszetételét


Tematikus egység

Tartalom

Textilipari anyagvizsgálatok Anyagvizsgálatok gyakorlat

Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata Laboratóriumi anyagvizsgálatok

1.3. Témakörök

Meghatározza a minta vagy mintadarab, fonalak, cérnák, kelmék alapanyagösszetételét

1.3.1. Textilipari nyersanyagok

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

24

-

24

2.

15

8,5

23,5

Összesen

39

8,5

47,5

1. évfolyam

A szálasanyag fogalma. A szál, selyem, rost, filament fogalma. Szálasanyagok csoportosítása. Természetes eredetű szálasanyagok tulajdonságai. Természetes eredetű szálasanyagok felhasználási területei. A textilipari feldolgozhatóság feltételei. A feldolgozás során fellépő igénybevételek. A szálasanyagok alakja és felülete. A szálasanyagok molekuláris felépítése. A szálasanyagok vegyi szerkezete. A szálasanyagok külső alakja és látható szerkezete. A szálhosszúság fogalma. A szálak finomsága. A szálasanyagok higroszkópikus tulajdonságai. A szálasanyagok mechanikai tulajdonságai. A szálasanyagok villamos tulajdonságai.

Éves

A szálasanyagok termikus tulajdonságai. A szálasanyagok vegyi tulajdonságai. Szálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben.

2. évfolyam

Mesterséges szálasanyagok előállítási módjai, tulajdonságai. Mesterséges szálasanyagok felhasználási területei A textilipari feldolgozhatóság feltételei. A feldolgozás során fellépő igénybevételek. A szálasanyagok alakja és felülete. A szálasanyagok molekuláris felépítése. A szálasanyagok vegyi szerkezete. A szálasanyagok külső alakja és látható szerkezete. A szálasanyagok higroszkópikus tulajdonságai. A szálasanyagok mechanikai tulajdonságai. A szálasanyagok villamos tulajdonságai. A szálasanyagok termikus tulajdonságai. A szálasanyagok vegyi tulajdonságai. Szálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben. Kémiai vegyületek rendszere

1.3.2. Fonalak, cérnák Évfolyam

Kerettanterv

Szabadon

Helyi tanterv

felhasználható

Éves

1.

24

-

24

2.

17,5

9

26,5

Összesen

41,5

9

50,5

1. évfolyam

Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői. Fonal vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit. Terjedelmesített filamentfonalak jellemzői. Fonaljellemzők: rugalmasság.

egyenletesség,

szilárdság,

keménység,

Fonalak felhasználási területei. Fonalak, cérnák finomsági számának meghatározása. Fonalak, cérnák sodratjellemzőinek meghatározása. Fonalak, cérnák alaki hibáinak meghatározása. Cérnák felhasználási területei. Egyszerű, összetett és díszítő cérnák vizsgálati módszerei.

2. évfolyam

Ruhaipari kellékek: -varrófonalak, varrócérnák -szalagok, zsinórok -gombok, csatok, kapcsok, húzózárak Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.

sodrat,

nyújthatóság,

1.3.3. Textíliák, kelmék Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

24

-

24

2.

20

-

20

Összesen

44

-

44

Éves

1. évfolyam A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei. A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések. Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei. Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői. Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. Nemszőtt textíliák – varrva-hurkolt kelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása. Színezési eljárások. A ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, külső képi és műszaki jellemzői, felhasználási területük.

Közbélések fajtái, felhasználási területe.

2. évfolyam

Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. Terjedelmesített fonalak fajtái. Szövetek: Pamutszövetek: karton, zefír, batiszt, puplin, krepp, flanel, barchend, bársony, frottír. Nemszőtt textíliák, fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák. Ruhaipari kellékek, varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok, kapcsok, húzózárak.

Pamutszövetek típusai.

Gyapjúszövetek típusai. Selyemszövetek fajtái. Vegyiszál és keverékszövetek típusai és fajtái. Kötött, hurkolt kelmék típusai. Nemszőtt textíliák, fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák. Ruhaipari kellékek: varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok, kapcsok, húzózárak. Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.

1.4. A képzés javasolt helyszíne Textilipari szaktanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve


csoport

osztály


1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

x

-

1.3.

kiselőadás

x

-

1.4.

megbeszélés

1.5.

vita

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

házi feladat

x

-

x

x

x

-

-

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Tanulói tevékenység szervezési kerete

1.

keret

Osztály-

bontás



Egyéni

Sorszám



1.1.


1.2.


1.3.


x

-

1.4.


x

-

1.5.


1.6.


1.7.


2.


x

x

-

x

-

x

x

-

2.1.


2.2.


2.3.


x

-

2.4.


x

-

2.5.


2.6.


x

-

2.7.


x

-

3.

x

x

-

x

-


3.1.


x

-

3.2.


x

-

3.3.


x

-


4. 4.1.


x

-

4.2.


x

-

4.3.


x

-

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

Minimum követelmény: 1. évfolyam Ismertesse az alábbi fogalmakat -

A textilipar nyersanyagai, csoportosításuk. Az alapanyagok alakíthatósági feltételei Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik

2. évfolyam Ismerje: - A szövés elvét és eszközeit - A kötéstan alapjait, alap és levezetett kötéseit, jellemzőit - Ismerje fel a nem szőtt textíliák fajtáit, sorolja fel tulajdonságaikat - Ismerje fel a jelképeket Sorolja fel: -

A ruhaiparban leggyakrabban alkalmazott szövetek fajtáit, A ruhaiparban leggyakrabban alkalmazott szövetek tulajdonságait, Jellemezze a kötött hurkolt kelméket.

A

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy








Fonalak, cérnák




x


x

Meghatározza a fonal, vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit

x

x

x

x


x

x x

x


x

x

x


x

x

x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x


x

x

x


x

x

x

x

x

x


x

x

x


x x


x

x


x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x


x

x


x

x


x

x

Problémaelemzés

2. Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy A tantárgy óraszámai

Évfolyam

Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

1. év

108

0

108

3

2. év

140

17,5

157,5

4,5

Összesen

248

0

265,5

-

2.1. A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételeit, a nyersanyag meghatározások, illetve alkalmazott vizsgálatok módját. Az

elméleti órákon tanult tananyag gyakorlatban történő alkalmazása, az alapanyagok felismerése, elemzése látás, tapintás és szaglás alapján.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy elméleti óráinak szakmai tartalmára épül. 1. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység






Tematikus egység

Tartalom Műanyagok: Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi).





Tematikus egység Textilipari nyersanyagok,

Ruhaipari anyag-és áruismeret

Fonalak, cérnák, Textíliák, kelmék

Tartalom Alapanyagok, előállításuk, tulajdonságaik, felhasználásuk






2.3. Témakörök 2.3.1. Textilipari anyagvizsgálatok Helyi tanterv

Évfolyam

Kerettanterv


1.

50

-

50

2.

30

8,5

38,5

Összesen

80

8,5

88,5

Éves

1. évfolyam Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái Elemzi a textilipari alapanyagok, fajtáit, tulajdonságait és előállításának módjait. Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét.

Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket. Textíliák felületi struktúrájának vizsgálata. Textíliák feldolgozási tulajdonságainak alkalmazása. Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Mintagyűjtemény készítése. Szövetvizsgálatok, kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása. Színezési eljárások meghatározása. Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése. Ruházati textíliák alapanyag és technológia szerinti csoportosítása. Kereskedelmi megnevezések.

2. évfolyam Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai. Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük. Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. Kellékek fajtáinak és jellemzőinek vizsgálata. Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei. Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése. Kereskedelmi megnevezések. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.

Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.

2.3.2. Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

20

-

20

2.

80

9

89

Összesen

100

9

109

Éves

1. évfolyam Megállapítja a fonal vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit. Díszítő és varrócérnák jellemzése. Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét. Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit. Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket. Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata.

2. évfolyam Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát. Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. Kellékek fajtái és jellemzői. Textíliák feldolgozási tulajdonságai. Idegen nyelvű anyagismereti jelképek elemzése. .

2.3.3. Laboratóriumi anyagvizsgálatok

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

38

-

38

Éves

2.

30

-

30

Összesen

68

-

68

1 évfolyam Az alapanyagok kémiai felépítése, kémiai felépítésük alapján. Az alapanyagok alakíthatósági feltételei. A mechanikai hatások, és az alakíthatóság. Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek értelmezése, szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel. Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése. Anyagminták azonosítása. A textilipar nyersanyagainak felismerése, rendszerezése. Nyersanyagok meghatározása mikroszkopikus képük alapján. Nyersanyagok meghatározása égetési próbával. Tapasztalatok ismertetése, táblázatos rendszerezése. Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét. Textíliák felületi struktúrája. 2 évfolyam

Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Laboratóriumi vizsgálati módszerek. Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával. Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése. Színoldal meghatározása. Kötött-hurkolt kelmék szemsűrűségének meghatározása. Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései. Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata.

Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.

2.4. A képzés javasolt helyszíne Szakmaspecifikus tanteremA tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

2.4.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység szervezeti kerete


egyéni


osztály

csoport

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

x

-

1.3.

kiselőadás

x

-

1.4.

megbeszélés

1.5.

vita

1.6.

szemléltetés

x

-

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

házi feladat

x

-

x

-

x

-

2.4.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete

1.

keret

Osztály-

bontás



Egyéni

Sorszám



1.1.


1.2.


x

x

-

1.3.


x

-

1.4.


x

-

1.5.


1.6.


1.7.


2.


x

-

x

x

-

2.1.


2.2.


2.3.


x

-

2.4.


x

-

2.5.


2.6.


x

-

2.7.


x

-

3.

Mikroszkopikus kép értelmezése

4.


5.

x

x

-

-


3.1.

4.1.

x


x

-

x

-


5.1.


x

-

5.2.


x

-

6.


6.1.


x

-

6.2.


x

-

6.3.

Vegyészeti laboratóriumi alapmérések

x

Laboratóriumi eszközök – bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém-

vagy porcelántálak 6.4.

Anyagminták azonosítása

x

-

6.5.

Tárgyminták azonosítása

x

-


Minimum követelmény: 1. évfolyam Ismerje fel

-

különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételeit, ismerje fel égési próbával a nyersanyagokat Színoldal meghatározása, lánc és vetülék irány felismerése, Határozza meg a textíliák feldolgozási tulajdonságait.

2. évfolyam

- Anyagösszetétel- vizsgálat lehetőségei. - Laboratóriumi vizsgálati módszerek ismertetése.

A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Lakástextíliák gyártástechnológia tantárgy

A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Lakástextíliák gyártástechnológia




Cikktechnológia



10118-12


gyakorlat


x

Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket

x


x

x

Elkészíti és kivágja a szabásmintát

x

x


x

x

x

x

x

x

Felfekteti a alkatrészeket

szabásmintákat

és

kiszabja

Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció vagy mintadarab alapján

az

műszaki

x


x


x


x

x

x

x


x

x

x

x

Betartja a környezetvédelmi előírásokat

x

x

x

x

x

x

x

Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Ágynemű cikktechnológia

x

x


x

x


x

x


x

x


x

x

Konyhai textília cikktechnológia

x

x

Háztartási törlő cikktechnológia

x

x


x

x

x


x

x

x


x

x

x

Kézi varrás és szabászati eszközeinek használata

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések használata, működtetése

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Gyorsvarrógépek, működtetése

szegővarrógépek

használata,


x

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x


x

x

x

Tapintás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

3.Lakástextíliák gyártástechnológia tantárgy

x

Évfolyam

Kerettanterv

Helyi tanterv


Éves

Heti

1. év

36

0

36

1

2. év

105

17,5

122,5

3,5

Összesen

141

17,5

158,5

-

2.6. A tantárgy tanításának célja Lakberendezési tárgyak méretvételi technikájának, a lakástextíliák mérettáblázatának megismerése, szabástechnikai ismereteinek elsajátítása. A lakástextília készítés műszaki dokumentációjának és gyártástechnológiai megoldásainak megismerése.

2.7. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység






Tematikus egység

Természetismeret (kémia) Szerves vegyületek a

Tartalom Műanyagok: Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon,

mindennapokban

gumi). Műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei. Természetes és mesterséges eredetű textíliaszálak felismerése. Kezelési utasítások értelmezése.











2.8. Témakörök 2.8.1. Cikktechnológia

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

10

-

10

Éves

2.

65

9

74

Összesen

75

9

84

. 1. évfolyam Szakszerű méretvétel textiltermékek készítéséhez. Mérettáblázatok, méretjelölések ismerete. Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták készítéséhez. Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése és kivágása. Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése. Szabástechnikai ismeretek elsajátítása fonalirány, felületi struktúra).

(felfektetés,

anyaghányad,

terítékrajz,

Felfektetési rajz készítése, típusai. Terítékrajz típusai, és készítésének menete. Alkatrészek szabása. Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük. Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai. Falikárpitok szerepe. Asztalneműk, asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt) gyártástechnológiája. Edényfogó-kesztyű, kötények felszolgáló).

gyártástechnológiája

(melles,

Háztartási törlők, konyhai garnitúrák gyártástechnológiája. Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése.

2. évfolyam

Szakszerű méretvétel textiltermékek készítéséhez.

suszter,

cukrász,

Mérettáblázatok, méretjelölések ismerete. Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták készítéséhez. Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése és kivágása. Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése. Szabástechnikai ismeretek elsajátítása fonalirány, felületi struktúra).

(felfektetés,

anyaghányad,

terítékrajz,

Felfektetési rajz készítése, típusai. Terítékrajz típusai, és készítésének menete. Alkatrészek szabása. Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük. Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai. Falikárpitok szerepe. Ágyneműkészítés műszaki dokumentációinak készítése: -Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel). -Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással). Függöny cikktechnológia. Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalneműk, asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt) gyártástechnológiája. Edényfogó-kesztyű, kötények felszolgáló).

gyártástechnológiája

(melles,

suszter,

cukrász,

Háztartási törlők, konyhai garnitúrák gyártástechnológiája. Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése. A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése.

2.8.2. Gépek üzemtana és munkavédelem Évfolyam

Kerettanterv

Szabadon

Helyi tanterv

felhasználható

Éves

1.

26

-

26

2.

40

8,5

48,5

Összesen

66

8,5

74,5

1. évfolyam

A munkavédelem célja, területei. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások. Rend és tisztaság fontossága a munkaterületen. A könnyűipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei. Munkabaleset, elsősegélynyújtás. A könnyűiparban bevezetett kollektív- és egyéni védőeszközök. Kézi szabász eszközök fajtái, használatuk. Gépi szabászat eszközeinek fajtái, működési elvük. Körkéses, kardkéses, álló szabászgép működési elve. Gyorsvarrógépek működési elve.

2. évfolyam

Szegővarrógép működési elve. Varróautomata gépek működési elve. Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések működési elveik. Gépek biztonságtechnikája. Védőeszközök fajtái. Tűzvédelmi szabályzat.

Tűzveszélyes anyagok a könnyűipari üzemekben. Teendők vészhelyzetben. Elsősegélynyújtás. A környezetvédelem alapelvei, eszközei. A textiliparban keletkezett melléktermékek, hulladékok tárolása, megsemmisítése, a környezetvédelmi szabályok betartásával.

.

2.9. A képzés javasolt helyszíne Tanterem

2.10. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

2.10.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve


csoport

osztály


1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

1.5.

vita

1.6.

szemléltetés

x

-

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

házi feladat

x x

x

x

-

x

x

-

-

-


1.

keret

Osztály-

bontás



Egyéni

Sorszám



1.1.


1.2.


1.3.


x

-

1.4.


x

-

1.5.


1.6.


1.7.


2.


x

x

-

x

-

x

x

-

2.1.


2.2.


2.3.


x

-

2.4.


x

-

2.5.


2.6.


x

-

2.7.


x

-

4. 4.1. 5. 5.1.

x

x

x

-

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése

x

-

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos

x

-

szövegfeldolgozás 5.2.


x

-

5.3.


x

-


Minimum követelmény

1. évfolyam – – – –

Tisztában van az egészség és biztonság jelentőségével, Sorolja fel a szabás eszközeit A méretvétel jelentősége Anyagok csoportosítása rendeltetés szerint

2. évfolyam – Sorolja fel a védőeszközök fajtáit – Párnahuzat készítésének menete – Szabásmintákon alkalmazott jelölések felismerése

A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei


A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Lakástextíliák gyártástechnológia




Cikktechnológia



10118-12


gyakorlat


x

Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket

x


x

x

Elkészíti és kivágja a szabásmintát

x

x


x

x

x

x

x

x

Felfekteti a alkatrészeket

szabásmintákat

és

kiszabja

Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció vagy mintadarab alapján

az

műszaki

x


x


x


x

x

x

x


x

x

x

x

Betartja a környezetvédelmi előírásokat

x

x

x

x

x

x

x

Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Ágynemű cikktechnológia

x

x


x

x


x

x


x

x


x

x

Konyhai textília cikktechnológia

x

x

Háztartási törlő cikktechnológia

x

x


x

x

x


x

x

x


x

x

x

Kézi varrás és szabászati eszközeinek használata

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések használata, működtetése

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Gyorsvarrógépek, működtetése

szegővarrógépek

használata,


x

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x


x

x

x

Tapintás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

3. Lakástextíliák készítése gyakorlat tantárgy Évfolyam

Kerettanterv

Szabadon

Helyi tanterv

felhasználható

Éves

Heti

1. év

54

18

72

2

2. év

210

-

245

6

Összesen

264

18

282

-

Összefüggő gyakorlat: 105 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A lakástextília készítés gyakorlat alkalmain a tanulók elsajátítják az alapvető lakástextíliák esztétikus elkészítését, az egyedi megmunkálás, illetve sorozatgyártás területén. Javítószolgálati tevékenységgel és a hibatípusok javításának lehetőségeivel ismerkednek meg.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a Lakástextil gyártástechnológia tantárgy elméleti óráinak szakmai tartalmára épül. 1. évfolyam Tantárgy

Tematikus egység






Tematikus egység

Tartalom

Műanyagok: Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi). Szerves vegyületek a mindennapokban













3.3. Témakörök 3.3.1. Lakástextíliák készítése I. Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

20

10

30

Éves

2.

80

-

80

Összesen

100

10

110

1. évfolyam Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése. Varróautomata gépek használata és működtetése. Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. Gépek, berendezések használata a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. Munkaterület tisztán tartása. Keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. A mért adatok alapján kiválasztja a méretnagyságot a mérettáblázatból. Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Felfektetési rajz készítése. Terítékrajzot készítése. Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Szabászeszközök alkalmazása biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. Ragasztási, erősítési műveleteket végez. Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján.

2. évfolyam Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. A mért adatok alapján kiválasztja a méretnagyságot a mérettáblázatból. Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Felfektetési rajz készítése. Terítékrajzot készítése.

Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Szabászeszközök alkalmazása biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. Ragasztási, erősítési műveleteket végez. Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján.

3.3.2. Lakástextíliák készítése II.

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

20

8

28

2.

80

-

80

Összesen

100

8

108

Éves

1. évfolyam

A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása. Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák.

2. évfolyam

Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalnemű készítése.

Függönykészítés. Szövetminták egyeztetése. Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. Ágytakaró készítés. A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása.

3.3.3. Javítószolgáltatás

Évfolyam


Helyi tanterv

Kerettanterv

1.

14

-

14

2.

50

-

50

Összesen

64

-

64

Éves

1. évfolyam Javíthatóság feltételeinek megállapítása. Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. A javítási műveletek elvégzése.

2. évfolyam

Javíthatóság feltételeinek megállapítása.

Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. A javítási műveletek elvégzése.

3.4. A képzés javasolt helyszíne Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél

3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység szervezeti kerete


egyéni


osztály

csoport

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

1.5.

vita

1.6.

szemléltetés

x

-

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

1.10.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


1.

keret

Osztály-

bontás



Egyéni

Sorszám



1.1.


1.2.


1.3.


x

-

1.4.


x

-

1.5.


1.6.


1.7.


x

x

x x

-

-

x

-

2.


2.1.


2.2.


2.3.


x

-

2.4.


x

-

2.5.


2.6.


x

-

2.7.


x

-

3.

x x

-

x

-


3.1.

Gyártmányrajz, műveleti rajz értelmezése

x

3.2.

Szabásminta rajz készítése leírásból

x

4.

-

x

x

Rajzeszközök Mérő-, jelölő- és rajzeszközök (Kézi ollók (papírvágók)


4.1.


x

-

4.2.


x

-

4.3.


5.


x

-

x

-

5.1.


5.2.


5.3.


x

5.4.


x

6.

x

-

-


6.1.


x

Szabászati, varrodai, vasaló berendezések, eszközök, gépek

6.2.


x

Varrodai berendezések,

gépek, eszközök 6.3.


7.


x

-

7.1.


x

-

7.2.


x

-

7.3.


x

-

8.


8.1.


x

-

8.2.


x

-

9.

Szolgáltatási tevékenységek körében

9.1.

Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x

Varrodai gépek, eszközök

9.2.

Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

Varrodai és vasalógépek


Minimum követelmény: 1. évfolyam

- A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási

ismeretek: - Konyhai textíliák készítése - Javíthatóság megállapítása, műveletek elvégzése

2. évfolyam - A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási

ismeretek: - Ágyneműk készítése

- Javíthatóság megállapítása, műveletek elvégzése

Összefüggő szakmai gyakorlat Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése I.

10118-12






105 óra

Témakörök

Lakástextíliák készítése I. Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. Elkészíti és kivágja a szabásmintát. Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Ragasztási, erősítési műveleteket végez. Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján. Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése.

Varróautomata gépek használata és működtetése. Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. Munkaterület tisztán tartása. Keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

Lakástextíliák készítése II. Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalnemű készítése. Függönykészítés. Szövetminták egyeztetése. Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. Ágytakaró készítés. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák. Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése.

Javítószolgáltatás Javíthatóság feltételeinek megállapítása. Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítási műveletek elvégzése.

C) SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KÉPZÉSEK HELYI TANTERVEI

Recommend Documents