A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰ- VELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Rumi Rajki István ÁMK Pedagógiai és Művelődési Programja

1

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Készítette: A Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ szakalkalmazotti közössége

Rum, 2001. Felülvizsgálat, módosítás 2004. – 2007. – 2008. – 2010.

Rum, 2008. október 25.


2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 2 A RUMI RAJKI ISTVÁN ..................................................................................................... 44 ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ........................................................................ 44 PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA .......................................................... 44 I. BEVEZETŐ .................................................................................................................... 44 1. Az intézmény rövid története ........................................................................................ 66 2. Az ÁMK működését jellemző adatok: .......................................................................... 66 3. A költségvetés sajátosságai ........................................................................................ 1010 4. Tárgyi feltételek: ........................................................................................................ 1212 5. Személyi feltételek: ..................................................................................................... 1414 6. Külső kapcsolataink: .................................................................................................. 1616 II. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK JÁTÉKVÁR ÓVODÁJA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................................... 1818 Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 1818 1. Bevezető ....................................................................................................................... 1919 2. Gyermekkép ................................................................................................................ 1919 3. Óvodakép .................................................................................................................... 2020 4. Az óvodai nevelés feladatai ........................................................................................ 2121 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei ..................................................................... 2323 6. Az óvoda kapcsolatai .................................................................................................. 2626 7. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata ........................ 2828 8. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ...................................................................... 3838 9. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban ...................................... 3939 10. Óvodai integrációs program ...................................................................................... 4242 III. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................................... 5050 III. A) NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 5050 1. BEVEZETŐ ................................................................................................................ 5151 2. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................... 5252 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ............................................................................. 5353 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI................................................................................................. 5656 5. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS GYAKORLATA .................................. 6060 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................................................................................................................... 7474 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................. 7676 8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ........................................................................................... 7777 9. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................. 8585 10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................... 8686 11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 8787 12. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE .......................................................................................................................... 8989 13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ........................................................ 9090 Rum, 2008. október 25.


3

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE . 9191 15. AZ ISKOLA TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE .............................................................................................................. 118118 16. A SZAKMAI MUNKA SZERVEZÉSE Szaktantermi és szakmai munkaközösségi rendszer ........................................................................................................................... 119119 17. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ......................................................................................................................... 121121 18. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................ 124124 19. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ......................................... 131131 III. B. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA HELYI TANTERVE .................................................................................................................... 139139 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK...................................................... 140140 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 146146 3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 147147 4. TANULÓI ÉRTÉKELÉSI, MÉRÉSI RENDSZER ............................................ 148148 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ...................................... 148148 5. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ............................................................... 167168 6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ....................................... 168168 7. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISMERETEK ............... 172173 8. A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS ......................................................................... 173174 9. A BŰNMEGELŐZÉSSEL, AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, AZ ERŐSZAKMENTES, KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK .................................................................................................................. 173174 IV. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK MŰVELŐDÉSI HÁZA MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA ................................................................................................................ 174175 1. BEVEZETŐ ............................................................................................................ 175176 2. A közművelődés fejlesztési programja ................................................................. 175176 3. A MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPFELADATAI ...................................................... 179180 4. Közművelődési stratégia, prioritásai és programok ........................................... 181182 5. A művelődési programmal kapcsolatos döntések ............................................... 187188 6. Fontosabb jogszabályok a közművelődési tevékenységet végző szervezetek működéséhez ................................................................................................................... 188189 V. RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ISKOLAI ÉS KÖZSÉGI KÖNYVTÁRA MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA .................................................................................... 190191 1. A könyvtár helyzetelemzése ................................................................................... 191192 2. A KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁR CÉL, FELADAT ÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE ................................................................................................................. 192193 3. Fejlesztési feladatok ............................................................................................... 194195 VI. A PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .......................................................................................................... 196197 1. A pedagógiai és művelődési program érvényességi ideje ................................... 196197 2. A pedagógiai és művelődési program értékelése, felülvizsgálata ....................... 196197 3. A pedagógiai és művelődési program módosítása ............................................... 196197



4

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................. 197198 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................... 198199

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

"Az ember az egyetlen a lények tarka sorában, ki Nem csak a percet, a múló pillanatot veszi észre, de Tudása, emlékei révén múltba tekint, s a jövőre figyel. Eszköze nyelve, amely a tudást oly messze repíti, Hogy minden kortárs a szavát jól hallja és érti. Bizton száll a tudás nemzedékről új nemzedékre, Láncszem a láncszemhez köt, kő kövön egyre csak épül."

I. BEVEZETŐ Intézményünk a Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ többcélú, de minden egységét tekintve azonos értékű intézmény. Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében közoktatási, továbbá kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatokat lát el. Intézményünkben a jelen pedagógiai-művelődési program alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Az általános művelődési központunkban egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő ÁMK-szék működik. Az ÁMK működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg, mely tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. Az általános művelődési központ név esetünkben utal arra, hogy településeink egész lakosságáról van szó, s a művelődés mellett azt is kifejezi, hogy az intézmény a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások hatékonyabb működtetésével a lakóterület művelődési centrumává kíván válni.



5

A tanulás oldaláról nézve intézményünk ötvözi az informális és formális tanulási lehetőségek legszélesebb skáláját, természetesen egymástól igen eltérő módon és eltérő súlypontokat képezve. A skála egyik oldala a nyitott, nem versenyre épülő, nem szelektív, a résztvevők érdeklődésétől függő szolgáltatás, ahol nincs bizonyítvány, s a részvételt az azonnali siker motiválja. A másik pólus pedig a zárt, szelektív, versenyre épülő, tartalmilag felülről szabályozott, bizonyítvánnyal járó, hosszú távú célok megvalósítását szolgáló forma. A szükségletek oldaláról közelítve meg az ÁMK-t, egy helyen többféle szükséglet kielégítése válik hozzáférhetővé, s egyszerűen jobb lehetőséget teremt komplexitásával a szolgáltatók és a szolgáltatást igénybevevők egymásra találásában, s felerősíti a szükségletet és újabbakat hív életre. Az ÁMK-t a szabadidő oldaláról megközelítve, intézményünk képes a társadalmunkban jelen lévő és egyre erősödő közösség iránti igény, a közösségi szükséglet kielégítésének terepévé válni. Az integrált szervezeti működés teljes vezetési, szervezeti, eszmei és funkcionális egységet, ill. ugyancsak teljes területi, térbeni és funkcionális koncentrációt feltételez, egyben az együttműködés legmagasabb szintű formáját jelenti. A vezetés egységét az egyszemélyi felelős vezetőnek és az intézmény egyéb vezetőinek együttműködése, főként pedig az összes vezető együttműködési készsége biztosítja, akik a művelődési központ fogalmát, funkcióját, működésének elveit és célkitűzéseit egységesen értelmezik, a művelődési-nevelési folyamatok szervezésében és irányításában, cselekvési egységben járnak el. A szakalkalmazotti testület az intézmény cél-, feladat- és tevékenységrendszerében az ifjúkorú és a felnőtt lakosság művelődési ellátását tevékenysége szerves részeként alapfeladatnak tekinti. A funkcionális integráció a legszélesebb értelemben vett tanulási és művelődési tevékenységek végzése céljából, magukban a tevékenységekben kialakított, egyrészt horizontális (az iskola és a család, a lakóhely, az üzemek, a szervezetek, a szolgáltatások közötti), másrészt vertikális (az óvoda, az iskolafokok, a felnőttképzés, a felnőtt művelődés közötti) integráció, mely egyben az intézmény nyitottságának, a nyílt iskolának is lényegi alapja. A területi és térbeni koncentráció intézményünknél sajnos nem teljes. Az oktatás művelődés intézményeinek telepítése, megépítése a községben nem centralizáltan történt, a létesítményt nem többcélúan hasznosítható, a tanulás – művelődés - szolgáltatás funkcióival nem adekvát, építészeti megformálás és használhatóság jellemzi. Erre a későbbi, tervezett bővítések, fejlesztések során törekedni kell. Az intézményen belül megtalálhatók a hagyományos szervezeti egységek: az óvoda, az általános iskola, a napközi otthon, a könyvtár, művelődési ház. A szervezeti egységek integrált működésének rendező elvét az adja, hogy valamennyi szervezeti egységben megtalálható az egész intézmény minőségét meghatározó közös cél, a közös tevékenység: a permanens tanulás és művelődés igényének felkeltése és kielégítése, a megismerés, a művelődés és a szolgáltatás. Intézményünk alapértéke a környezetfüggőség, mely azt jelenti, hogy az ÁMK hajlandó és képes felfogni a helyi társadalom azon igényeit és szükségleteit, melyekre művelődési válaszok fogalmazhatók meg, s ezen igényekre és szükségletekre megfelelő művelődési programokat készít és hozzásegít a megvalósításához. Három ismertetőjegye van a környezetfüggőségnek. A helyiség, személyesség és megrendelhetőség. "Helyiség" alatt azt értjük, hogy az ÁMK-ban kibontakozó műveltségi folyamatokban közvetített kultúra elemek az intézmény dolgozói tudatos elhatározásából fakadnak és kifejezik a helyi földrajzi- etikai- társadalmi- politikai- kulturális környezet sajátosságait, illetve összefüggésbe hozhatók ezekkel. A "személyesség" megjelenési formájának az tekinthető, hogy az intézmény képes odafigyelni az egyes személyek szükségleteire, igényeinek sajátosságaira, a gyermekek, tanu-



6

lók esetében önálló fejlesztési programmal bír, az önkéntes látogatók esetében egyénre szabott szolgáltatást képes nyújtani. Mindezek előfeltétele, hogy a házigazdák és a látogatók közti kapcsolat személyessé váljon. A "megrendelhetőség" kritériuma esetében arról van szó, hogy a látogatók csoportjának vagy személyeknek jogukban áll nemcsak véleményt nyilvánítaniuk az egyes tevékenységekről, hanem igénybejelentők is lehetnek, s ellenőrizhetik is közvetett vagy közvetlen formában a szolgáltatások színvonalát. Az előzőekben leírtak alapján az általános művelődési központban működő művelődési ház, községi és iskolai könyvtár, illetve ebben az intézményegységünkben folyó közművelődési tevékenység szerves részét képezi az intézmény egészének, s kölcsönösen determinálják egymást az ugyanazon szervezeti keretbe tartozó többi intézményegységgel. Intézményünk magán hordozza az általános művelődési központok legfőbb értékét, az anyagi, tárgyi, szellemi energiák koncentrált működtetéséből származtatható hatékonyságot, a rendszerként való felfogásunkból és a művelődési folyamatok szintjén való gondolkodásunkból következő átjárhatóságot tartalmak, formák, eszközök, terek és munkakörök között. A Rumi Rajki István ÁMK tehát nem pusztán több funkciójú, összevont, többcélú, hanem homogén funkciójú intézmény. Funkciója a korábban egymással csak laza kapcsolatban, elkülönülten dolgozó intézmények funkcióinak nem az egyszerű összevonásával, hanem mint minőségileg új funkció - úgy jött létre, hogy az intézmény gerincét képező általános iskola - társadalmi funkciójának teljesítése közben - hatókörét fokozatosan kiterjesztette egyfelől a szervezetében működő közművelődési intézményre, és annak tevékenységére, másfelől pedig az ifjúság egészére és a felnőtt korú lakosságra is. Ebben az értelmezésben általános művelődési központunk funkciója a teljes személyiségnek egész életen át tartó, az állami követelményeknek és a társadalom változó és fejlődő igényeinek megfelelő differenciált fejlesztése. Az intézmény - profilját tekintve - integrált működésű alapellátó intézmény, amely a személyiség - és képességfejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges személyes aktivitást, művelődési testületének komplex jellegű szakértelmével, létesítményeinek a céllal adekvát építészeti megformálásával, felszerelésének gazdagságával és a felhasználás rugalmasságával ösztönözni és szabályozni képes.

1. Az intézmény rövid története A rumi Általános Művelődési Központot Rum Községi Közös Tanácsa alapította, az általános iskola, a napköziotthonos óvoda, a művelődési ház és a könyvtár összevonásával. 1982. szeptember 1-től kezdte meg működését. A községi önkormányzatok megalakulását követően Rum, Rábatöttös és Zsennye községek önkormányzatainak képviselő testületei az intézmény közös fenntartása érdekében Önkormányzati Intézményfenntartó Társulást hoztak létre, s a működtetésének szabályait Társulási szerződésben rögzítették. Intézményünk 1993. 01. 01. óta önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2001. január 1-től felvette Rumi Rajki István nevét. 2008. szeptember 1-től a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működik, feladatellátási megállapodás alapján.

2. Az ÁMK működését jellemző adatok:


7


Óvodai beiratkozott gyermeklétszám alakulása 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/03 42 52 43 52 54 44 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 34 38 48 51 47 45

2003/04 37

Iskolai tanulólétszám alakulása: 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/03 2003/04 153 148 163 154 148 144 150 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 141 142 144 157 168 175 Beiskolázási adatok: a) beiratkozott 1. osztályosok

1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/03 2003/04 14 10 25 16 16 19 18 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 14 14 9 22 21 22 b) kilépő (ált. iskolai tanulmányait befejező) 8. osztályosok 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/03 2003/04 18 11 22 22 25 17 25 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 16 13 27 21 20 24 A társult önkormányzatok demográfiai helyzete: A társulás területén született gyermekek számának változása

Rum Zsennye Rábatöttös Együtt


1985. 7 1 8 16 1994. 9 0 4 13

2003


1986. 18 2 3 23 1995. 14 1 2 17

2004

1987. 11 2 2 15 1996. 13 1 4 18

2005

1988. 12 1 6 19 1997. 10 1 4 15

2006

1989. 18 0 3 21 1998. 5 0 3 8

2007

1990. 14 0 1 15 1999. 4 1 0 5

2008

1991. 4 1 4 9 2000. 10 0 3 13

2009

1992. 9 1 2 12 2001. 6 0 3 9

2010

1993. 13 2 5 20 2002. 13 0 3 16

2011

8


9 0 2 11


5 1 1 7

8 0 0 8

9 0 1 10

7 1 2 10

8 0 3 11

10 2 2 14

2 2 1

Az élve születések számából több évre előre mutatóan meghatározható a közoktatási korosztályok várható létszáma. 1997.

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

2004. 2005.

Rum

9

14

13

10

5

4

10

6

13

Zsennye

0

1

1

1

0

1

0

0

0

Rábatöttös

4

2

4

4

3

0

3

3

3

13

17

18 48

15 50

8 41

5 28

13 26

9 27

16 38

42

52

43

52

54

40

36

34

38

2013

2014

Együtt Várható óvodai gyermek létszám Tényleges

2006 2007 2008 2009 2010 2011 Rum

9

5

8

9

7

8

2012 10

Zsennye

0

1

0

0

1

0

2

Rábatöttös

2

1

0

1

2

3

2

Együtt

11

7

8

10

10

11

14

Várható óvodai gyermek létszám

36

34

26

25

28

31

35

44

51!!! 48!!!

49

Tényleges Az iskolába felvehető tanulók számát alapvetően a rumi születések száma határozza meg, de mindhárom település születési számának negatív trendje félő, hogy hosszabb távon változatlanul érvényesülni fog. A társulás területén született gyermekek számának változása

Rum Zsennye Rábatöttös

25

Együtt Lineáris (Együtt)

20

Fő

15 10 5

2009.

2008.

2007.

2006.

2005.

2004.

2003.

2002.

2001.

2000.

1999.

1998.

1997.

1996.

1995.

1994.

1993.

1992.

1991.

1990.

1989.

1988.

1987.

1986.

1985.

0

Év

A következő ábrák a társult településeken született gyermekek száma alapján mutatják be az egyes közoktatási korosztályok létszámának várható változását óvodások esetén három, általános iskolások esetén 4 + 4 éves köve-


9


téssel. Az ábra alapján megállapítható, hogy a jelenlegi állapothoz képest az óvodai gyermeklétszám 2005-ig, az iskolai a tanulói létszám pedig 2008-ig - sajnos - kis mértékben ugyan csökkenne, de a társuláson kívüli gyermekek számával kompenzálható. A tényleges gyermeklétszám lényegesen magasabb a várhatónál.

Zsennye

52

48

52 50

43

42

54 41

44

51 48 49

44 38 36 3438 34 30 26 25 26 27 40

28

Rábatöttös

Együtt

Óvodaév kezdő éve

2010

2009

2008

2007.

2006.

2005.

2004.

2003.

2002.

2001.

2000.

1999.

Várható óvodai gyermek létszám

1997.

60 50 40 30 20 10 0

1998.

Gyermekek száma

A Rumi Rajki István ÁMK Játékvár Óvodája várható és Rum tényleges gyermeklétszámának alakulása

Tényleges gyermeklétszám

Lineáris (Tényleges gyermeklétszám)

A következő ábra a társult és a nem társult önkormányzatok területéről bejáró tanulói létszámot is figyelembe veszi. Megállapíthatjuk, hogy a társult önkormányzatok születési számaiból adódó általános iskolai létszám a meghatározó. Ennek adatai alapján viszont az általános iskolai létszám további csökkenése várható. Az adatok alapján egyértelmű, hogy a nem társult településekről az iskola tanulói létszámához képest jelentős, folyamatosan növekvő létszámú tanuló jár a Rumi Rajki István ÁMK Általános Iskolájába. Mindenképp indokolt, hogy a társult önkormányzatok kezdeményezzék ezekkel az önkormányzatokkal együttműködési megállapodás aláírását még olyan tartalommal is, hogy az új belépőknek "csökkentett" támogatást állapítanak meg. A nem társult önkormányzatok közül Meggyeskovácsi, Püspökmolnári %-os "jelenléte" jelentős.


10


21 22

157 98 109

101 168 175

144

142

43 2009.

2008.

2007.

2006.

2004.

2003.

2002.

30 2005.

21 2001.

2000.

1999.

1998.

1997.

1996.

1995.

1994.

108

52 69 74 22

1993.

112

119

141

150 125

148

144 126

154 134

20 24 24

124

163 130

148

153

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1992.

Tanulók száma

A Rumi Rajki István ÁMK Általános Iskolája várható és tényleges tanulói létszámának alakulása

Tanév kezdő éve Nem társult községekből

Várható tanuló létszám

Tényleges

Lineáris (Tényleges)

Lineáris (Várható tanuló létszám )

Az általános iskola fajlagos adatai alapján megállapítható, hogy az egyes osztályok "kapacitásának" kihasználtsága jobb az országos átlagnál. Ezért indokolt az iskola kínálatának optimális keretek közötti szélesítése annak érdekében, hogy vonzáskörzetéből minél több tanuló válassza Rumi Rajki István ÁMK Általános Iskoláját. A mutatók alapján ez megvalósulni látszik, hiszen 4 év alatt megháromszorozódott a társuláson kívülről beiratkozott tanulók száma. Így a tanulólétszám 2004. óta évről évre emelkedik, s az elmúlt 15 év alatt 2009-ben a legmagasabb.

3. A költségvetés sajátosságai Az ÁMK költségvetése bevételi oldalának meghatározó elemei a normatív támogatás, a saját bevétel, valamint a saját forrásból adott önkormányzati támogatások. Az előző költségvetési években a bevételi oldal 2,06-szorosára, az állami normatív támogatás 2,3szeresére, a szükséges önkormányzati hozzájárulás pedig 2,35-szörösére növekedett. 1992-től napjainkig a normatív támogatás nominális és reálértéke, a halmozott inflációhoz képest csökkent, tehát reálértéken mérve az egy tanulóra jutó normatíva reálértéke kisebb lett. Az állami normatív támogatás %-os aránya 1998-tól 2000-ig folyamatosa emelkedett, míg 2001-től 2003-ig viszonylagos állandósága figyelhető meg. Érhető módon ennek "tükörképe" az önkormányzati saját forrásokból adódó támogatás aránya. A társult önkormányzatok saját forrásból történő hozzájárulásai folyamatosan növekednek és Rum Község Önkormányzatának szerepe meghatározó. Az innovatív tevékenység eredményeként az elmúlt 5 költségvetési évben az ÁMK, költségvetéséhez mérten különösen jelentős pályázati pénzekhez jutott. Nem forintosítható, de az átvett pénzeszközök kategóriájába tartoznak azok a természetbeni és gazdálkodóktól kapott támogatások, amelyek az ÁMK rendezvényeit segítik. Az ÁMK bevételei oldalának az állami normatív támogatáson túl meghatározó eleme a fenntartó önkormányzatok saját forrásból adott támogatása. A kiadási oldalon a személyi juttatásokhoz és járulékaihoz kapcsolódó kiadások egyre meghatározóbb


11


szerepet játszanak. Az az egészségtelen állapot alakult ki, hogy a költségvetésben a bérhányad 80 % fölé emelkedett, s a bérhányad növekedése évről-évre kisebb hányadot biztosít a dologi kiadásokra,

Az intézmény költségvetésének alakulása (ezer forintban):

Intézményi bevételek Finanszírozási igény BEVÉTELEK ÖSZESEN

Bérek és járulékaik Dologi kiadások Felhalmozási kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN

Intézményi bevételek Finanszírozási igény BEVÉTELEK ÖSSZESEN

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

5054 25434 30488

6 103 31 753 37 856

8792 35808 44600

7 283 45 680 52 963

7056 50 000 57056

12540 60507 73047

10299 77220 87519

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

22662 7826

28 070 9 786

32611 11989

38 619 14 344

43 082 13 974

56150 16897

71684 15835

30488

37 856

44600

52 963

57056

73047

87519

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

9612 81088 90700 2004

Bérek és járulékaik Dologi kiadások Felhalmozási kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN


75172 15528 90700

12101 89786 138099 2005

83473 20524 33009 138099

6726

8304

10194

18048

86921

84780

95551

91483

109379

94105

117090

123568

2006

2007

2008

2009

77731

74778

86679

75000

21499

25449

26639

37979

10149 109379

1311 94105

2732

878

117090

123568

2010

12


Kiadások alakulása és megoszlása 140000 2732 878

33009

120000

10149

100000

20524 15835 15528

80000

1311

21499 25449

26639 37979

16897

60000 14 344

13 974

86679 83473 77731 74778 71684 75172 75000 9 786 56150 7826 38 619 43 082 20000 28 070 32611 22662 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 11989

40000

Bérek és járulékaik

Dologi kiadások

Felhalmozási kiadások

Bevételek alakulása és megoszlása

ezer Ft 120000 100000 80000 60000

89786 60507

40000 20000 25434 0 1997

31 753

1998

77220 81088

95551 91483 86921 84780

50 000 35808 45 680

1999

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Intézményi bevételek Finanszírozási igény

2007

2008

2009

4. Tárgyi feltételek: Az ÁMK tevékenysége jelenleg a székhelyen kívül 3 telephelyen folyik. A Rum Béke u 20. szám alatt találhatók az általános iskola épülettömbjei. Ez egyben az intézmény székhelye is. Az egyik (régi) épületben a felső tagozatos osztálytermek, valamint egy szertárhelyiség (sportszertár), s a szerverterem található. Az 1958-ban átadott épü-



13

letben tágas osztálytermek vannak. A 2006. évben befejezett ESZA IKT pályázat következtében kívül- belül megújult. Az elnyert támogatásból multimédiás nyelvi labort és oktatási labort alakítottunk ki meglévő helyiségeinkből. Természettudományos szaktantermünk, a művészeti szaktanterem és az oktatási labor egyben osztályterem is. A felújítás eredményeképpen állaga jelenleg is elfogadható szintű. Az új alsótagozatos épülettömb az 1893-ban épült Rákóczi F. utcai iskolaépület (kisiskola) kiváltásával, az 1963-ban átadott politechnika terem további bővítésével 1991-ben került átadásra. Így egy udvarba, de két teljesen különálló épületbe került az általános iskola 1-4, illetve 5-8 osztálya. Az „alsós épület” osztálytermei, folyosója elhibázottan kis alapterületűek voltak. A tarthatatlan állapot felszámolására a 2007ben benyújtott NYDOP-5.3.1 pályázat megvalósítása teremtett lehetőséget, A beruházás megszűntette az épületek különállását, s a négy új, szabvány méretű alsó tagozatos osztályterem, a régi épületből kialakított különböző funkciójú új helyiségek, szaktantermek, az akadálymentesítés élhetőbb iskola lehetőségét nyújtja. Új technika szaktanterem is kialakításra került. Az új tanári szoba, irodák a nevelőtestület, vezetők munkakörülményeit is jelentősen javították. A tornateremként a 430 méterre található Művelődési ház nagyterme funkcionál, s ez a tanév nagy részében az osztályok rendszeres vándorlását eredményezi sok kellemetlenséget, időkiesést okozva. Tervbe kell venni egy az iskolához kapcsolódó, önálló tornaterem megépítését. Megvalósulásáig a pályavilágítással is bíró, szép környezetben, viszonylag sokoldalúan használható sportudvar jelent kárpótlást. Felújításra szorul a teniszpályánk, valamint a létesítményhez tartozó sportöltözők (padlózat bevonása, bútorzat és nyílászárók teljes cseréje, ill. felújítása). Az iskola udvarát szükséges átalakítani igazi közösségi zöld színtérré. IKT fejlesztés: Több sikeres Európai Uniós pályázatból az alábbi Informatikai és Kommunikációs Technológiai fejlesztéseket valósítottuk meg: Egyik osztálytermünket korszerű oktatási és számítástechnika laborrá alakítottuk Iskolai könyvtárunkat médiatárrá fejlesztettük, Beszereztük a jelenleg forgalomban lévő legjobb szoftvereket a különböző műveltségterületek számítógéppel segített oktatásához. Multimédia-munkaállomásokat szereztünk be az interaktív tananyagok készítéséhez és az iskola életét egyéb módon segítő tevékenységekhez. Olyan hordozható, mobil eszközöket szereztünk be, amelyek a pedagógiai munkát szolgálják a tanórán és azon kívül is. Hordozható számítógépeket, projektort vásároltunk minden osztályterembe.. Meglévő, az oktatás-nevelés területén már bevált, sikerrel alkalmazott, e-tanulási tananyagok felhasználási jogát és adathordozóját szereztük be. Egyéb, az oktatást segítő elektronikus szótárak, lexikonok felhasználási jogát és adathordozóját vásároltuk meg. A strukturált kábelezés teljes kiépítését végeztük el, szélessávú Internet, helyi hálózat vezetékes, és vezeték nélküli elérését is lehetővé tettük minden tanulási célú helyiségben Komplex gyengeáramú rendszert alakítottunk ki az infrastruktúra védelmére: Iskolaépületeinket korszerűsítést, energia- és költségtakarékosságot, üzemeltethetőséget, fenntarthatóságot célzó építési tevékenységgel tettük alkalmassá az új technika fogadására. 7 db interaktív táblát vásároltunk (4 db fixen szerelt, 3 db mobil, valamennyit projektorral és mobil számítógéppel, így egyidejűleg 7 osztályteremben alkalmazhatjuk a 21. század e nagyszerű oktatástechnikai eszközét.



14

2009. szeptemberétől 2 osztályban, 2010. szeptemberétől pedig már mind a 8 osztályban megteremtettük a feltételét az IKT-val támogatott 1:1 (1 diák/1 számítógép) oktatási környezet bevezetésének.

A Játékvár Óvoda a Kossuth L. u. 2. sz. alatti telephelyen, közvetlenül az iskola szomszédságában – közös, csak növényzettel határolt udvarban -, a konyhával és étkezővel egy épületben található. A két csoportszoba eleve a három korosztály összevont elhelyezését szükségelteti (kis-középső, nagy- középső), ami alacsony gyermeklétszám esetén gazdaságos, de magas gyermeklétszám esetén pedagógiai szempontból nem a legszerencsésebb megoldás. Az óvoda épülete a NYDOP-5.3.1 pályázat keretében bővítésre, korszerűsítésre, felújításra került. Minden igényt kielégít. A Művelődési Ház és a Községi és Iskolai Könyvtár intézményegységek a Béke u. 3.szám alatt „A Kultúra Háza” épületében székelnek. Az elülső, felújított, kibővített, korszerűsített épületrészben kiváló feltételek közt működik a könyvtár, a klubterem, a kiállító terem, s a vezetői iroda. Remek lehetőségeket nyújt a társalgó és a galéria. A felszereltség fokozatos fejlesztést igényel. Kiaknázható lehetőségeket rejt a tetőtér. A közeljövőben - szponzori segítséggel, pályázati forrásokból, valamint önkormányzati támogatással szükséges oly módon beépíteni, hogy új közösségi színterek nyíljanak meg a kultúra számára. A nagytermet is magában foglaló, hátsó épületrész vizes blokkját és öltöző helyiségeit mielőbb szükséges felújítani. Kívánatos lenne a két egység fedett, zárt folyosóval történő összekapcsolása. Rábatöttösön a Jókai u 2. sz. alatti Művelődési házban a helyi önkormányzat által finanszírozott, iskolán kívüli napközis csoport működik, kiváló tárgyi feltételek között. Az óvoda épületében található, 200 adagos konyha és az étkező kulturált, kényelmes, egészséges étkezés feltételeit biztosítja az intézményhasználóknak, de a szociális és vendég étkezést igénybevevőknek is. Vállalkozó a főzést megszűntette, már csak melegítő konyhaként működteti, az ételt más konyhából szállítja. Az épület leromlott állapotban van, sürgős külső felújításra szorul. Az intézményi vagyon működtetését végző alkalmazottak helyiségei nyugodt munkafeltételeket garantálnak az ügyviteli, gazdálkodási tevékenység végzéséhez.

5. Személyi feltételek: A feltételek számbavételekor a humán erőforrások oldalát sem hagyhatjuk ki. Egy ÁMK szempontjából különösen meghatározóak a személyi, pedagógiai feltételek. Intézményünkben egy kreatív, innovatív, ambiciózus és egyben erősen személyiségközpontú szakalkalmazotti testület dolgozik, mely fő erejét az összeszokottság, az együttműködési készség, segítőszándék és identitástudat adja. Szakmai biztonságát, permanens megújulását az egyéni és a munkaközösségi motiváció garantálja. Szellemi erejét erősíti, hogy nincs az intézményegységek között feszültség, fenntartás, és a személyes kapcsolatok is általában harmonikusak, ösztönzőek. A különböző jutalmazási, elismerési formák elősegítik, hogy minden pedagógus egyformán magáénak érezze az ÁMK-t, és úgy tapasztalja, az intézménynek is szüksége van rá. A szakalkalmazottak önképzéssel, szervezett továbbképzéseken való aktív részvétellel igyekeznek javítani felkészültségüket. A hétévenkénti kötelező továbbképzés teljesítése túl is teljesül. A végzettséget tekintve a tantestület jelentős része rendelkezik több diplomával (56%), 5 fő szerzett szakvizsgát. Az iskolából 11 fő vett részt a HEFOP 3.1.3 A kompetencia alapú oktatás elterjesztése sikeres pályázat megvalósításában. A fenntartásában a tantesület egésze közreműködik. 6 fő a TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázat megvalósítását segíti, felmenő rendszerben. A képzésekbe,


15


projektmunkába, a fenntartási időszak tevékenységébe a nevelőtestület más tagjai is bekapcsolódnak a megvalósítás során. A szakos ellátottság adekvát az iskola szükségleteivel, tulajdonképpen 100%-os. A tartósan távollévők helyettesítése folyamatosan biztosított, megfelelően képzett határozott időre kinevezett, illetve helyettesítő pedagógusokkal sikerül megoldani. A szakalkalmazotti testület korosztályi megoszlása kedvező, a csekély számú idős kolléga és a biztos középosztály alkalmas arra, hogy a fiatalabbakat a szakma értékeire és fogásaira betanítsa, míg a fiatalabbak aktivitása, kezdeményezőképessége felvillanyozza a rutinba süppedőket. Az ÁMK tevékenységének sikerén 25 dolgozó munkálkodik. Többségében összeszokott, hosszú évek óta együtt dolgozók kollektívája vagyunk, átlagos a fluktuáció. Nevelőtestületünk összetételére jellemző, hogy 40% alatti a bejáró, a többség kötődik településeinkhez. A szakalkalmazottak zöme aktívan bekapcsolódik, segíti a községek kulturális tevékenységét, formálják azok arculatát. Tapasztalt, gyakorlott kollégák képezik az összeszokott nevelőtestület törzsét. Sok fiatal kollégával egészült ki tantestületünk (gyes és nyugdíjazás miatt), ami fiatalos lendületet adott a kollektívának, jellemző rájuk az új iránti fogékonyság, egymás megbecsülése, korrektség és a demokratikus légkör. A nyugdíjazások következtében megürült álláshelyeket kivétel nélkül több éve alkalmazásunkban álló, határozott időre kinevezett pedagógusok határozatlan időre történő kinevezésével töltöttük be. Bár még mindig akad gyermekvállalás előtt álló nő a testületben, a szülés miatt tartósan távollévők folyamatos munkába állása is megtörtént, illetve napirenden van. A pedagógiai munkára „kiéhezett”, időközben különböző képzéseken átesett, végzettségeket megszerző, tapasztalt pedagógusok visszatérése is nagy reményekre jogosít.

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT DOLGOZÓI LÉTSZÁMA 2008. Intézményegység (Szervezeti egység)

Munkakör

Fenntartók Szükséges által engedé- Tényleges Megjegyzés lyezett LÉTSZÁM

ÓVODA

ISKOLA

Pedagógiai munkát közvetlenül segítő INTÉZMÉNYI VAGYON MŰ-

Óvónő

4

3

3

Dajka-takarító

2

2

2

ÖSSZESEN

6

5

5

-1 fő óvónő

Pedagógus

12,5

11,85

11,85

Iskolakönyvtáros

0,5

0,5

0,5

13 fő községi könyvtáros is

jogszabály szerint

0

0

HHH létszámtól függ

Napközis nevelő

1,65

1,65

1,65

1+1 fő

ÖSSZESEN

14,65

14,0

14,0

-0,65 fő Vállalkozói szerződéssel

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Rendszergazda

0,5

0

0

Pedagógiai aszszisztens

0,5

0

0

1

1

1

0,5

0

0

Gazdasági vezető Könyvelő


1 fő látja el

16


KÖDTETÉSE

ÁMK-titkár

0,5

0,5

0,5

Pénztáros

0,5

0,25

0,25

Fűtő-karbantartó

0, 5

0

0

Takarító

1,25

1,25

1,25

ÖSSZESEN

4,25

3

3

1

0

0

1

1

Művelődési ház vezető

MŰVELŐDÉSI HÁZ

Művelődésszervező Fűtő-karbantartó

0,25

0

0

Takarító

0,75

0,75

0,75

2

2

2

0,5

0

0

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

27,65

24,5

24,5

ÖSSZESEN Könyvtár vezető

KÖNYVTÁR

Könyvtáros ÖSSZESEN

ÁMK MIND ÖSSZESEN

1 fő látja el Önkormányzat alkalmazottja látja el 1 fő 4 órás, 1 fő 6 órás

Iskolakönyvtáros

6. Külső kapcsolataink: Az ÁMK kapcsolata a beiskolázási körzet települési önkormányzataival – a rumi önkormányzaton keresztül megvalósuló –elsősorban az információk átadásában, a szakmai és gazdasági kérdésekben történő egyeztetésekben megnyilvánuló, jó, korrekt napi munkakapcsolat. Rum, Zsennye, Rábatöttös községek közösen alapították és tartották fenn az ÁMK óvoda és iskola intézményegységét. 2008-09. tanévtől a finanszírozásában vállalnak szerepet. Rábatöttös önkormányzata külön finanszíroz egy összevont, iskolán kívüli napközis csoportot. Ezért a többi napközis csoport működtetéséhez nem járul hozzá. Az ÁMK, 1993. 0l. 0l.től önállóan gazdálkodó intézmény. Költségvetését a fenntartó Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, a feladatellátási megállapodást kötő három önkormányzat - Rum, Zsennye, Rábatöttös - képviselőtestülete javaslatára hagyja jóvá. Finanszírozásához a három önkormányzat az állami normatív támogatáson felül a működéshez szükséges többlettámogatással hozzájárul. Az alapító településen kívül a környékbeli községek önkormányzataival is igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani. Intézményünk kölcsönösen előnyös megállapodással helyet biztosít a TRIOLA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és az Energy Dabaston Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tevékenységének. Táncművészet és képző és iparművészet tanszak kihelyezett csoportjai működnek itt. Intézményünk szoros kapcsolatot tart fenn a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjával. Gyakran vesszük igénybe szakmai szolgáltatásaikat. 2010. májusában együttműködési megállapodást kötöttünk a tanárképzéshez kapcsolódó féléves összefüggő egyéni szakmai gyakorlat lebonyolítására a nyugatmagyarországi régióban. A PSzK partner intézménye lettünk.



17

Új távlatokat jelent munkánkban a referenciaintézményi státusz lehetősége, mely során más iskolák számára adjuk tovább a kompetencia alapú oktatás, az IKT oktatási célú alkalmazásának gyakorlatát. Szakmai téren a mindenkori ÁMK vezetésének ad rendszeres segítséget a város környéki igazgatói munkaközösség. /Évente 5-6 alkalommal ülésezik. / Kitűnő, szinte mindennapos a kapcsolatunk a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal. Intézményünk elszigetelődésének megakadályozására tartunk fenn szakmai kapcsolatot a szomszédos, illetve a városkörnyéki községek iskoláival, oktatási, nevelési, művelődési intézményeivel. Meghívjuk egymást sport, műveltségi, s kulturális versenyeinkre, s kölcsönösen részt veszünk ilyen jellegű rendezvényeinken. Baráti kapcsolatokat ápolunk a rumi Általános Iskola és Diákotthonnal. Tevékenységünket hatékonyan támogatja a Rumi Rajki István Alapítvány (pályázatok, anyagi támogatás). Reményeink szerint a jövőben hasonlóan gyümölcsöző lehet együttműködésünk a Rum Községért Egyesülettel. A diáksport terén a Rumi Diák Sportegyesület nyújt pótolhatatlan szolgáltatást. Rendszeres a kapcsolatot a névadónk nevét viselő, szombathelyi Rumi Rajki Műpártoló Körrel. A Művelődési Ház a székhelye a Cicelle Aranyháromszög Művészeti Társaságnak. Fejlesztésre szorul kapcsolatunk az elkövetkező években Rum testvértelepülése az ausztriai Neustadtl iskolájával, egy tartalmasabb, sokrétűbb együttműködés megvalósítása érdekében. Kölcsönösen előnyös kapcsolat kiépítése a cél a községek területén működő, gazdálkodó szervezetekkel, és vállalkozókkal. - A község intézményeivel, civil- és társadalmi szervezeteivel olyan kapcsolatra törekszünk, mely a partnerségen alapul és egymás munkájának segítésére irányul. - A világnézet és vallás tiszteletben tartása alapelvünk. Jó kapcsolatot tartunk fenn az érintett egyházakkal, teret és lehetőséget biztosítunk számukra a hitoktatásra iskolánk falai között. - A Szombathelyi kistérség településeinek iskoláival kapcsolataink megújítására törekszünk. Ennek egyik eleme a Rumi Rajki Kulturális napok keretében lebonyolított „Vizuális találékonyság” című Rajz és kézműves pályázat és verseny, valamint Kistérségi komplex tanulmányi verseny, mellyel szerepet vállalunk a körzet korosztályos versenyeiben, hagyományainknak megfelelően meghívjuk a kistérség iskoláinak tanulóit. Ahhoz, hogy intézményünk megnövekedett feladatait megfelelő színvonalon végezhesse, támogatókra van szüksége. Szponzoraink segítő támogatását a köszönetnyilvánításon túl meghívásokkal (iskolai ünnepségek, szülők bálja), gesztus értékű előnyök biztosításával (ingyenes teremhasználat) honoráljuk. E területen további lehetőségek kiaknázására, kölcsönös előnyök felkutatására törekszünk.



II.

18

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK JÁTÉKVÁR ÓVODÁJA NEVELÉSI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék II. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK JÁTÉKVÁR ÓVODÁJA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................................... 1818 Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 1818 1. Bevezető ....................................................................................................................... 1919 2. Gyermekkép ................................................................................................................ 1919 3. Óvodakép .................................................................................................................... 2020 4. Az óvodai nevelés feladatai ........................................................................................ 2121 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei ..................................................................... 2323 6. Az óvoda kapcsolatai .................................................................................................. 2626 7. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata ........................ 2828 8. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ...................................................................... 3838 9. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban ...................................... 3939 10. Óvodai integrációs program ...................................................................................... 4242



19

„ A kisgyermekfejlődésének szabadsága Nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra Hagyjuk,hanem, hogy segítő szeretettel Emeljük köré a megfelelő környezetet… Minél tökéletesebb a környezet, annál Kevesebb beavatkozásra van szükség a Felnőtt részéről. Arra kell törekedni, Hogy a gyermek mindent, amire képes, Önállóan el is végezzen. „ / Maria Montessori /

1. Bevezető Óvodánk a Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Játékvár Óvoda. Vas Megyében egy 1200 lakosú kis községben található. A település Szombathelytől keletre a Rába folyó partján a 87-es fő közlekedési út mentén helyezkedik el. A nagyvilági zajtól messze csendes erdők és mezők között élnek itt az emberek. Intézményünk Általános Művelődési Központ Óvodájaként működik 1982 óta. Munkáltatói és gazdálkodói jogköre nincs, de szakmailag önálló. 2001-ben vette fel a Rumi Rajki István / szobrász 1881-1941 falunk szülötte / nevét, s 2008 szeptembertől , a Játékvár Óvoda nevet. A R.R.I. ÁMK, fenntartó társulás Rum, Rábatöttős, Zsennye községek megállapodása alapján jött létre. A három önkormányzat kötött feladat ellátási megállapodást a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulás-al, így 2008. szeptember óta a kistérségi társulás a fenntartója az intézménynek. Az épület 35 éve épült, korszerűtlen, csoportszobák és kiszolgáló helyiségek csak a legszükségesebb működési feltételeket biztosították. A Ny. D.O.P. keretében épület felújítási pályázatot nyert a rumi önkormányzat, s 2009. őszén elkezdődtek a felújítási munkálatok, átadási határidő: 2010. június. A tervekből ítélve, egy tágas, új, korszerű a XXI.sz.-nak megfelelő épületet vehetünk birtokba 2010. szeptemberben. Udvarunk is az EU. Szabványainak megfelelő kültéri gyermekjátékokkal lesz felszerelve. A szabad óvodaválasztás lehetőségével élve óvodánk szolgáltatásait a lakókörzet határain túlról is egyre gyakrabban igénybe veszik. Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. A nagyon jó és az elhanyagolt környezetből egyaránt járnak hozzánk gyermekek. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk, saját erősségeik felismerésére és a sikerélményre. Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. Óvodánk integrált intézmény s mint ilyen, a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére a másság elfogadására törekszik. Helyi programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára építve, a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag teljes adaptációjára fogalmazta meg pedagógiai törekvéseit. 2009. szeptemberétől mindkét csoportban bevezettük a kompetencia alapú nevelést, Helyi Óvodai Nevelési Programunkba beépítettük a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag elméletét és gyakorlatát.

2. Gyermekkép A gyermek szellemi személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Személyes voltából következik, hogy vannak jogai. Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére. A gyermek nevelésre szorul, ez azt bizonyítja, hogy szabadság és megkötöttség nem zárja ki egymást. A gyermek szabadsága, létének bizonytalanságával együtt, esélyeket ad neki arra, hogy azzá legyen ami voltaképpen lehet. Szabadsága azonban vezetésért kiált. A szabadság és a játék között különleges kapcsolat van. Aki gyerme-



20

ket mond, a játékra gondol. A gyermek játszani akar és minden játékánál szükség van a maga által szabott mértékre. A gyermek előre él, élete az emberi létezés óriási változékonyságára, hatalmas dinamikájára utal : „ ha majd nagy leszek” ez a gyermek életének alapiránya és így érdekli a jövő. A mindennapi gyakorlat bizonyítja, hogy ezen értékek a múlt és a ma óvodai nevelésében örök kategóriát képeznek. A szeretetkapcsolatok az egész óvodai nevelésünket átszövik. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus mintájában nyernek értékközvetítést, ugyanúgy mint a derű, az őszinteség, az egymásra odafigyelés, az udvariasság. Amikor a gyermek számára meg akarjuk teremteni az örömteli gyermekkort és egyben elő akarjuk készíteni a jövőbeni életre, lényeges kérdés a nevelés életközelségének megoldása. A nevelés egész folyamatának szemlélete megköveteli, hogy a gyermeket egészséges életközelségben neveljük, a személyét érintő és őt érdeklő kérdéseket értelmi fejlettségének megfelelően vele megbeszéljük, a fejlődését előnyösen befolyásoló eseményekre és környezeti jelenségekre ráirányítsuk figyelmét, érzelmileg közel álljunk hozzájuk. A gyermeki jogok és kötelességek meghatározása rugalmasan kövesse a család és az óvoda életében beálló változásokat, fokozódjék a gyermekek testi és szellemi fejlődésével. A helyes nevelői szemléletünk elismeri a kisgyermek számára az örömszerzés jogát, a nevelés feladatának nem azt tekintjük, hogy elhárítsuk a kisgyermek elöl az összes nehézséget, hanem azt, hogy a gyermek örömet találjon a feladatok megoldásában.

3. Óvodakép Óvodánk környezeti igényeihez igazodva, szakmailag önálló intézményként a családi nevelést kiegészítve végzi a gyermekek nevelését. Olyan természetes, életszerű nevelés, melynek folyamán a gyermekek cselekedve, alkotva nevelődnek. Aktivitásuk érdeklődésükön alapul, melyben a nevelés harmóniáját az önkifejezés gazdag lehetőségével valósítjuk meg. Már egész kisgyermek korban megtanítjuk óvodásainkat, hogy érzékenyek legyenek a természet apró ingereire, élvezetes élményt jelentsen számukra a természettel, a természetben együtt élni. A fejlődésben eltérést mutató, sajátos nevelési igényű gyermekek részére fejlesztő programot dolgozunk ki. A társadalmi változásokat követve fontossá vált az inkluzív pedagógiai szemlélet, a teljesítményképes tudás, ezért fontossá vált óvodánkban alkalmaznunk a kompetencia alapú nevelést. A kompetencia alapú fejlesztés a kompetenciákra- ismeret, képesség, attitűd, - hármas egységére helyezi a hangsúlyt. A pozitív attitűd jelentősége abban áll, hogy a tanítási tanulási folyamatnak aktív részévé válik a gyermek, megalapozza, előkészíti az élethosszig tartó tanulás folyamatát. Programunkban a nevelési területeket elsősorban szokásokon, kísérletezéseken, megfigyeléseken, a környezettel való élményszerű kapcsolatokon, a hétköznapok történésein, keresztül valósítjuk meg. Emellett fontos szerepet kapnak a mesék, dalok, versek, gyermekjátékok, mozgásos játékok, kreatív alkotások, melyek természetes módon kapcsolódnak élethelyzetekhez, gyermeki szükségletekhez, cselekvésekhez. Nevelésünk során figyelembe vesszük, hogy a gyermeket érzelmei irányítják, ennek érdekében ihlető, befogadó, élményekben gazdag nevelői környezetet alakítunk ki. Nevelési programunk célja: Az óvodások sokoldalú, fejlesztése, a gyermeki személyiség harmonikus kibontakoztatása, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A kompetencia alapú nevelésnél a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére terelődik. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása és fenntartása a cél. Nevelési alapelvek: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés, bizalom övezi. A gyermeki szükséglet kielégítéséről való gondoskodás, érzelmi biztonság szeretetteljes légkör, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységek és a játék. A játék tevékenységén keresztül meg kell szervezni az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó megfelelő műveltségtartalmak közvetítését, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet.



4.

21

Az óvodai nevelés feladatai 4.1

Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata a 3-7 éves gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: Egészséges életmód kialakítása Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

4.2

Az egészséges életmód kialakítása

Célja: a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladata: egészséges, gondozott, esztétikus környezet kialakítása életmódbeli higiéniai, kulturális szokások kialakítása, testi-lelki szükségletek kielégítése életmódformálás a családokkal együtt az óvoda külső esztétikus környezetének nevelő testületi szintű megkomponálása, a termek egyedi jegyeinek megteremtése a színek, formák eszközeivel. A gyermekeknek minden nap 10,30-tól biztosítjuk a szabad mozgás lehetőségét. A pihenéshez friss levegőt, anyai szeretetet, gondoskodást, a szendergő állapot megteremtéséhez halk altatódalok dúdolását biztosítjuk. Óvodánkban 8-10 órát töltenek a gyermekek, ez megköveteli, hogy biztonságos egészséges és barátságos környezetben legyenek. A csoportszobák az óvoda udvara legyen barátságos, és esztétikus. A csoportszoba berendezési tárgyai a gyermekeket szolgálják, anyagukban, formájukban, méretükben gyermekbarátok legyenek. Az öltözőben és a mosdóban a gyermekek személyes felszereléseit úgy helyezzük el, hogy azokat a gyermekek önállóan kezelhessék. Az udvar az EU szabványának megfelelő legyen, lehetőség legyen a gyermek természetes mozgásigényének kielégítésére, a térbeli tájékozódásra. Az udvari játékok változatos funkciói elégítsék ki a gyermekek különböző mozgásigényét. Az egészséges életritmus megteremtése, folyamatos életrend kialakítása, melyben bizonyos tevékenységek ismétlődnek: játék,- levegőzés,- pihenés. A családdal való együttműködés a gyermekek egészségének megőrzésében rendkívül fontos. Az óvodapedagógus az egészséges életmód alakításában mozgás, táplálkozás, testi higiénia, megszervezésében részt vesz, meggyőz, nevel, példát mutat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére. A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljes önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak fésülködnek, zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés. Környezetükben biztonságosan mozognak , jól tájékozódnak. Testi szükségletük kielégítését képesek szándékosan irányítani.



4.3

22

Az érzelmi nevelés szocializáció biztosítása

Célja: Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok célja, a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermeket. Feladata: Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Vegyék észre a törődést, az odafigyelést, a kedvesség jeleit. Az óvoda napi elfoglaltságai közt a leghosszabb időt a gyermekek játéktevékenysége adja. A szociális érzelmek, a segítőkészség, örömszerzés, együttérzés fejlesztése a felnőtt modell alapján történjen, mert a gyermek érzelmi kifejezésének egy része vele született, de utánzás útján sajátítja el. A társas együttlétek erősítik a barátságot, a szeretetet. Fontos feladat az érzelmekre épülő szeretetteljes kapcsolatok kialakítása. A természet szépségét és változását a természetben éljék át a gyerekek, tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre. A művészeti élmények befogadására való igény kialakítása, a szép mint érték felismerése. Az „én” kép kialakítása, önértékelés fejlesztése, önmagéról tudjon véleményt mondani. A másság elfogadása. A befogadás fontossága a környezet számára. Az óvodában a beilleszkedést megkönnyítjük vegyes életkorú csoportok szervezésével. Az önállóság és a kooperációs készségek fejlesztése. A gyermekeknek bizonyos fokú korlátozást és akadályt is el kell viselniük, hogy fejlődjön realitásérzékük. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére. Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Érdeklődnek társaik barátaik iránt. Ismerik saját képességeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, melyek a hiányosságaik, érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek leküzdeni az akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépéshez. Az óvoda a gyermekek felvételénél külön hangsúlyt fektet a családias, szeretetteljes, nyugodt élmény gazdag óvodai élet megéreztetésére. Az óvoda beszoktatási tervvel rendelkezik, melyben minden dolgozó részt vesz. A kiscsoportosoknak minden napra gondoskodnak meglepetéssel, mely segíti a gyermekek biztonságérzetének kialakulását. A gyermekek fogadása fizikai kontaktusban ( simogatás, ölbe vevés, beszélgetés stb. ) ágyazott személyes percek. Minden csoportban megtalálható a „szeretett bábunk” aki figyeli a közösségi szokásokat és dicsérettel halmozza el a gyermekek ügyes lépéseit, valamint bátorítja őket az eredményesebb cselekvésre. Az óvoda közösen kidolgozott szociális, erkölcsi szabályok szerint neveli a gyermekeket, Az otthonosság érzetének megerősítését szolgálja a „ gyermek kincseknek” biztosított tároló hely, ahová a gyermekek a személyes tárgyaikat összegyűjthetik.

4.4

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Célja: spontán tapasztalatszerzéssel sokféle tevékenykedéssel a gyermek értelmi képességei, az egyéni optimum szintjére fejlődnek. Az érzékelés, az észlelés, a figyelem, a tanulás, a spontán tevékenységek folyamatában jelennek meg, és segítik a gyermek spontán gondolkodását. Feladata:



23

a gyermek érdeklődésének, kíváncsiságának figyelembevételével biztosítani a változatos tevékenységeket. A kompetencia program témakörök, projektek formájában tervezi és szervezi a gyermekek megismerési folyamatait, óvodai életét. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Érdeklődik környezete változása iránt. Keresi, kutatja, vizsgálja a jelenségek okát. A meglévő élményeit egyéni módon kifejezi: mozgásban, játékban, vizuális alkotásban. Képessé válik a környezetével kapcsolatos élmények feldolgozására: észlelése differenciálódik, megfigyelése pontosabbá válik, felismeri és megnevezi a mennyiségi, térbeli, geometriai és időbeli viszonyokat, képes összehasonlítani, következtetéseket levonni valamint képes történéseket elmondani. Figyelemmel követi a felnőttek útmutatásait, kitartóan végigcsinálja feladatait.

Anyanyelvi nevelés Célja: Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A nyelv szépségének kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása. Feladata: Lehetőséget teremtünk a folyamatos beszéd gyakorlására és képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni, szókincsüket folyamatosan bővítjük. Az óvodás gyermek az anyanyelvet utánzással, mintakövetéssel sajátítja el. A nyelv segít átörökíteni kultúránk értékeit, a társas együttlét normáit. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, tudja kifejezni. Folyamatosan és érthetően beszéljenek Kialakul a beszédfegyelem Képes társak között mások beszédébe bekapcsolódni, megfelelő helyzetben aktivizálja szókincsét: kérdez, válaszol, mesél.

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1

Személyi feltételek

Az eredményes nevelőmunka feltétele a főiskola vagy felsőfokú szakirányú végzettség és a szakmai ismeretek tudatos, tervszerű sokoldalú alkalmazása. Az óvónőtől elvárható, hogy ismerjék az alternatív pedagógiák lényegét, egyéni érdeklődésüktől függően, helyi programunk szellemében befolyásolják irányultságukat. A változó munkaerő piac igényeihez való alkalmazkodás tette szükségessé, óvodánkba is bevezessük a kompetencia alapú nevelést. A pedagógusok számára változásokat hoz szemléletben, külső és belső motiváltságban, és módszertani kultúrában. Az óvónői létszámot a Közoktatási Törvényben szabályozott módon határozza meg a munkáltató. Az intézményi szervezeti felépítésben a vezetési feladatokat az ÁMK Szervezeti Működési Szabályzatában meghatározott módon látjuk el. Gyermekcsoportonként két felsőfokú óvodapedagógus szükséges. - jelen esetben a két csoportra három óvodapedagógus van, a törvény négy óvodapedagógust ír elő. - Minden csoport élén egy- egy óvodapedagógus, aki irányítja a csoport nevelőmunkáját, felelős a csoport adminisztrációs ügyeiért és munkája során hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A harmadik óvodapedagógus mindkét csoportban dolgozik váltóként. Rum, 2008. október 25.


24

Az óvodapedagógusok felmenő rendszerben dolgoznak, így két évig ugyanazzal a gyermekcsoporttal foglalkoznak. Az óvoda egész nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A kis pedagógusi létszám, az alacsony számú csoportok családias hangulatot teremtenek. Szakképesített dajkák látják el, a feladatukat csoportonként egy-egy fő. - Segítik a gondozási és szakmai munkát. -Kötelességük, hogy munkájukkal hozzájáruljanak az óvodai nevelés eredményességéhez. - Az óvoda rendjét, tisztaságát a balesetmentes környezetet biztosítják. Heti négy órában logopédus foglalkozik a rászorult gyermekekkel. -Munkája kiterjed a gyermekekkel, óvodapedagógusokkal, valamint a szülőkkel kapcsolatos konzultációra, szürő és fejlesztő eljárásokra. -Munkarendi beosztását az ÁMK igazgatója az óvoda vezetőjével egyeztetve, az óvoda működési rendjéhez igazodva alakítja ki. -Szakmai felkészültségével minden körülmények között segíti a beszédhibák kiküszöbölését, felzárkóztató foglalkozást szervez. -Segítséget nyújt az óvónőknek egy- egy gyermek vagy gyermekcsoport aktuális problémáinak rendezésében. -Méréseket végez induló szinten, a fejlődésjelentősebb állomásainál, majd a beiskolázás megítélésénél. -Rendszeres közös szakmai beszélgetéseken segíti az óvodapedagógusi szemléletet, a nevelési problémák megoldását. -A Sajátos Nevelési Igényű gyermekekkel az előírt óraszámban a megfelelő szakágú gyógypedagógus foglalkozik. -Munkáját, munkaidejét az adott fejlesztéshez kapcsolódóan az ÁMK igazgatója határozza meg. Differenciáló fejlesztő pedagógus egy fő, fejlesztő programot készít és alkalmaz. Technikai személyzet, fűtő- karbantartó, minden olyan felnőtt, aki kapcsolatba kerül az óvodával, köteles alkalmazkodni a gyermekek érdekeihez. -Tudniuk kell, hogy saját munkájuk milyen összefüggésben van az intézménnyel, ezért előnyös, ha időnként részt vesznek az óvodavezető által kijelölt megbeszéléseken. Óvodavezető feladata az egész intézmény egyenletes nyugodt működtetése, de lehetőségei összefüggenek a külső szervezetek és saját intézményének feltételeivel, szakmai, emberi vonatkozásaival. -A vezető előkészíti és kérdésekkel együtt vitára bocsájtja az éves tervet, év végén értékeli az évet. Elvégzi az adminisztrációs feladatokat, és amivel az ÁMK igazgatója megbízza. -A vezető a nevelőtestületet képviseli a helyi a körzeti és az ÁMK szintű értekezleteken. -Kapcsolatot tart a fenntartóval és a munkáltatóval.

5.2

Tárgyi feltételek

Az óvodát 2010-ben felújítják, a NY. D. O. P. keretében elnyert pályázati programban. Tervek tartalmazzák a felújítási munkálatokat. Az óvoda alapterülete kb. 300 négyzetméterrel bővül, kényelmes gyermeköltöző, mosdó, szertár, kiscsoportos foglalkoztató és tornaterem épül. A játszóudvar szintén megszépül, az EU szabvány előírásainak megfelelően. Reményeink szerint, az épület és az udvar a XXI. Sz. – nak megfelelő modern, minden igényeket kielégítő intézménnyé válik. Berendezési, szakmai feltételeink a mellékletben találhatók.

5.3

Az óvodai élet megszervezése

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott környezet megteremtését. A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás ) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyaRum, 2008. október 25.


25

matában. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen belül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Az óvoda csoportszerkezete: Csoportszervezési alapelveink a heterogén összetétel. Indokaink: - mivel kis óvoda vagyunk családiasabb az ilyen összetétel - kicsik beilleszkedését segítik a testvérek és a nagyobbak - helyi adottságaink ezt engedik meg - a születéseket vizsgálva az elkövetkezendő években sem emelkedik az óvodás korosztály száma - a kompetencia alapú programcsomag ezt írja elő Az óvoda napirendje: 6.30 - 10.30 gyülekezés, játék, játékba integrált fejlesztés, tízórai Kötetlen és szervezett foglalkozás 10.30- 11.30 udvari játék, csoportos élményszerzés, séta, mozgás 11.30- 12.30 ebéd, testápolási teendők, készülődés a pihenéshez 12.30- 14.30 mindennapi mese, pihenés, testápolási teendők, uzsonna 14.30- 16.30 játékba integrált fejlesztés, folyamatos hazabocsájtás A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet a nyugalmat segíti elő és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítésével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A heti rend külön a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A heti rendben nem napokhoz kötött tevékenységeket értünk, hanem egy- egy téma köré csoportosítva dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket. A heti rend kialakítását – a kötetlen szabadon választott és kötött tevékenységek folyamatos, rugalmas rendszerét- a csoportban dolgozó óvodapedagógusok önállóan alakítják és a csoportnaplóban rögzítik. A nevelőmunka tervezése: Óvodánkban a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni képességeihez igazítva tervezzük meg. A gyermeki tevékenység megtervezésében az óvónők módszertani szabadsága érvényesül, figyelembe véve az alkalmazott programot. A kompetencia alapú program a négy őselem köré csoportosul. (Tűz, Víz, Föld, Levegő ) az óvónőknek be kell építeni tervezetükbe. Az általános terv ( ütemterv ) tartalmazza a készség, képességfejlesztés feladatait, az irodalmi-, a vizuális-, az ének-zenei nevelést, a mozgás és a külső világ megismerésére vonatkozó tapasztalat és ismeretszerzés anyagait. Az ütemtervben körvonalazott feladatok a heti illetve tématervekben válnak konkréttá, ami dokumentálva van a csoportnaplóban és elektronikusan. Az óvodába lépéstől a gyermek egyéni fejlődésének folyamatos követése céljából névre szóló feljegyzések készülnek melyek a differenciált fejlesztéshez nyújtanak segítséget és az óvodás kor végére az iskolába lépéskor átadható az iskolának és a szülőnek. Óvodai ünnepnapok



26

Az óvodai ünnepek kiemelt színfoltjai életünknek, hosszan készülődve tervezzük rendezvényeinket, melyet közösen mindkét csoport szervez. Lehetőséget adunk újfajta tevékenységek bevezetésére, az ünnepek kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, a hagyományokat és a szülők igényeit. Néphagyomány és természetóvó ünnepek - Föld napja - Víz napja - Madarak, fák napja Közösségi ünnepek - Farsangi mulatság- télűzés- Húsvét – locsolkodás- Anyák napja – érzelmi indittatás- Gyermeknap - Nagycsoportosok búcsúja - Mikulás - Karácsony Történelmi ünnepeink -

Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Az ünnepnapokat megelőző készülődés, az ünnepre hangoló tevékenységek pozitívan befolyásolják a gyermekek szociális viselkedését. A közösen vállalt feladatok az összetartozást erősítik. A ajándékok a szeretet jelei, melyet adni is kapni is öröm.

6. Az óvoda kapcsolatai Együttműködés a családokkal Az óvodai nevelő fejlesztő munka során fontos, hogy tiszteletben tartsuk a gyermekek egyéni fejlődésének ütemét, személyiségét, annak érdekében, hogy őszintébb, kreatívabb és felszabadultabb felnőttekké váljanak. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során az első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok anyagi lehetőségeinek, kulturáltságának, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségét. Arra törekszünk és akkor működünk eredményesen, minőségi szinten, ha megismerjük partnereink igényeit elégedettségét és elégedetlenségét. Jó szándékkal keressük a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez vezet az út, ugyanakkor a gyermeken keresztül pozitív hatást gyakorlunk a szülőre. - közös programok szervezése, ünnepi készülődés, ünneplés - a gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása - különös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése - az óvodai és a családban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése - a szülők és a dolgozók egymás iránti bizalmának tiszteletének erősítése - közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartása Az együttműködés egy folyamat, melyet nem csak időszakos cselekvések sorozata hanem pontosan kell tudnunk, hogy mit várunk el egymástól, melynek alapja a rendszeres vélemény feltárás. A szülővel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt megkezdődik ( szülők fogadása, óvoda bemutatása, helyi nevelési rendszer fő vonalának ismertetése). A kapcsolattartás lehetséges módjai: - családlátogatás - szülői szervezet együttműködése - napi beszélgetések - szülői értekezlet



27

- közös kirándulás - közös ünnepek - szabadidős programok A kompetencia alapú program csomag használata során biztosítékot kapnak a szülők arra vonatkozólag hogy: - a program középpontjában a gyermekük áll - a boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk a gyereke(i)k számára - a program alkalmazása során a gyermekük illeszthető lesz a következő oktatási folyamathoz az iskolához - gyermekük komplex képességei fejleszthetők - figyelembe veszik a gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait - értékelik gyermeke(i) azon tulajdonságait, melyek csak rá jellemzőek - gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is - a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van - gyermekük nevelő- fejlesztő intézménybe jár - a szabad játék megmarad a nevelés egyik eszközének - a program figyelembe veszi a szülők észrevételeit is - a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi - az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet - a gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része. Óvoda- iskola kapcsolata Az óvoda feladata, hogy megalapozza a gyermekek zavartalan iskolakezdését, melyhez nélkülözhetetlen az óvónők és a tanítók személyes kapcsolata. A kapcsolat felvételében a hatékony , kölcsönösen gazdagító szakmai együttműködés jellemző. A kompetencia alapú nevelés megalapozza a kulcskompetenciákat, az óvoda- iskola átmenetet és új értelmezést kap. - az iskola a tanulásra érett gyermekek szakszerű fejlesztője, nevelője, tanítója. - mivel intézményünk ÁMK óvodájaként működik az iskolával nagyon szoros kapcsolat van - az ÁMK igazgatója a munkáltató, rendszeres megbeszélésekre konzultációra van szükség továbbra is - az iskola alsós nevelőivel szoros kapcsolat van - óvodás gyermekeink, iskolás gyermekekkel való közös ünneplése, az eddigi hagyományoknak megfelelően Óvoda- Művelődési Ház kapcsolata - a Művelődési Ház rendezvényeit a gyermekek (életkori sajátosságaikhoz alkalmazkodva) csoportosan vagy egyénileg látogatják - minden évben bábszínház előadássorozaton, kiállításokon, mesedélutánokon veszünk részt - a Művelődési Ház helyiségeit igénybe veheti az óvoda Kapcsolat a nevelőmunkát segítő intézményekkel - pedagógiai szakszolgálatok ( Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket vizsgáló Rehabilitációs bizottság, Mici- Mackó Korai fejlesztő Központ) - egészségügyi szakszolgálatok ( orvos, védőnő) - gyermek és ifjúságvédelem intézményei (Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügy) Kapcsolat a fenntartóval Kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolat a fenntartóval és dolgozóival. A kompetencia alapú programcsomag használata a fenntartó számára: - az általa fenntartott intézmény szakmai elismerésben részesült azáltal, hogy a pályázat nyertes intézményei közé tartozik - az óvoda pedagógusainak a szakmai ingyenes továbbképzése - az általa elfogadott és támogatott óvodai helyi nevelési program a kompetencia alapú óvodai programcsomag használata kapcsán nem sérül - a fenntartása alatt működő alap- és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja - a programcsomag alkalmazása plusz anyagi terhet nem jelent számára



28

- az óvoda alapító okiratának belső tartalmi változtatására nincs szükség a kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása miatt - az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi - vélhetően emelkedni fog a programcsomagot alkalmazó óvodákba a beiratkozni kívánó óvodáskorú gyermekek száma

7. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata 7.1

Játék

A gyermeket belső feszültség készteti játékra, mely a belső érésből és a szociális környezet ingereiből táplálkozik. Játék során csökken a gyermek feszültsége és ez örömforrássá válik. A gyermek a játékot komolyan veszi, cselekszik, érez, gondolkodik, szerepeket kelt életre minden lehetséges és lehetetlen eszközzel. A gyermek játékában önmagát adja, önmagát fejezi ki, játékában ismerhető meg legjobban és a játék segítségével ismerheti meg a világot. A gyermek fejlődésével párhuzamosan a gazdagodó játékformák hatásai összerendeződnek, (gyakorló, konstruáló, szerep, szabály ) és a társas együttlét különböző szintjein, mint alapvető alkalmazkodási készségek megismerési funkciók jelennek meg, jelezve a gyermek fejlődését. A játéktevékenység célja , hogy az óvodai élet egészét átszője és a különböző személyiségjegyek, az érzelmiakarati élet tulajdonságai, a társas kapcsolatok, az értelmi képességek komplex módon fejlődnek a megfelelő feltételek biztosítása eredményeként.

Feladatunk: A kisgyermek már óvodába kerülésekor rendelkezik bizonyos típusú és tartalmú játéktevékenységekkel. Az óvodai környezet lehetőséget ad arra, hogy megindulhasson a felnőttekkel és a társakkal együttesen végzett sokféle játék és játékos tevékenység. Az óvodapedagógus feladata, hogy a feltételeket biztosítsa, irányítsa ( személyes jelenlétével ) valamennyi játékfajtánál. A játékfajták korcsoportra nem bonthatók, mert a gyermek fejlettségi szintje, érzelmi állapota határozza meg játékának tartalmát. Pedagógiai és pszichológiai ismereteink alapján fejleszteni és segíteni kell a gyermeket a különböző játékfajták tanulásában és gyakorlásában. Gyakorlójáték: ( nagymozgást fejlesztő) A mozgást gyakorló játékok, természeti jelenségek, állatok, környezetünkben lévő tárgyak mozgásának utánzása. Növényekhez, állatokhoz, természethez kapcsolódó ritmusos mondókák, versek bemutatása. Játékszerek és eszközök rakosgatása, tologatása. Szerepjáték: A felnőttek szerepét, tevékenységét sajátos módon való utánzása a játékban. Fontos szerepet játszanak az élmények a gyermek játékában. Játékhelyzetben lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék, felfedezzék a gyermekek a körülöttük lévő világot. Formálódnak, viselkedési szabályokat szokásokat ismernek meg, kreativitásuk fejlődik, pozitív érzelmekkel gazdagodnak. Olyan tulajdonságok fejlődnek a gyermekekben a szerepjáték folytán, ami később nagy jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában pl. kezdeményezőkészség, közösségbe beilleszkedés, együttjátszás, alá- fölérendeltségi viszony önkéntes kialakulása . a szerepjáték alkalmazható önálló módszerként és más módszerekkel kombinálva is, szabályok tudatosítására, ismeretek rendszerezésére. Barkácsolás: Termésekből, papír, textil, fa és egyéb anyagokból készítenek a gyerekek valamit amit játékukba felhasználnak. Az alkotás örömét biztosítja, fantáziájukat kreativitásukat megmozgatja. Konstrukciós játék: A társasjáték az építőjáték. Mikro csoportban végzik a gyermekek ezt a tevékenységet, térforma és téri képzeletüket fejleszti. Szabályjáték:



29

A játékszabály kerül előtérbe, miközben ismereteket szereznek, azokat begyakorolják, képességeik fejlődnek. Ide tartoznak a mozgásos versenyjátékok, az értelemfejlesztő szabályjátékok. A játék közben valamilyen összefüggést, azonosítást, megkülönböztetést végeznek, miközben fejlődik figyelmük, emlékezetük, gondolkodásuk. Dramatikus játék: A drámajátékok alkalmazása különféle célokkal és funkciókkal történhet pl. nevelési szándékkal, konfliktusok kezelésére terápiás funkcióval, az oktatás hatékonyabbá tételére. Eredményesen használhatjuk alkalmakként foglalkozásként de jól használható segítő, kiegészítő eszközként technikaként is. Bábjáték: Minden olyan játékot, amely valamilyen tárgy, eszköz megmozdításával életre kel, szerepet játszik, megpróbál kifejezni valamit, bábjátéknak nevezzük. Ezek az eszközök nemcsak tárgyak, hanem lehet a kéz, a test amely mozgással egy- egy figurát, hangulatot próbál kifejezni. A kisgyermeknek minden mindig mozog, elevenen él körülötte. Az óvodában leginkább a beszoktatáskor használjuk a bábot, de ezen kívül használjuk bár milyen tevékenység közben, foglalkozás motiválásához. A bábjáték azért hatásos, mert : - népszerű, dramatikus, mozgásra épül a cselekménye, jelképes, csodálatos, az érzelmek kivetítését lereagálását biztosítja. A bábokat mozgatásuk szerintplasztikájuk szerintanyaguk szerint osztályozhatjuk. A kisgyermek számára rendkívül fontos, hogy a báb puha, kellemes tapintású anyagból készüljön. Óvodás korban az állatfigurák állnak a legközelebb a gyermekhez. A gyermekek maguk is készíthetnek bábokat, amit játékukban felhasználnak, bár mikor kézbe vehetnek. A Meseládikó : az óvodások és a pedagógusok részére készült karakteres bábfigurák tára, a dobozban található eszközök segítségével új figurákat alakíthatunk ki, maga a ládikó egy kinyitható, becsukható bábszínház. Használata megkönnyíti a mindennapos bábjátékos tevékenységet, a pedagógus munkáját és örömet szerez az óvodás gyermekeknek. Az óvodai bábozásnál az irodalmi műfajok helyes kiválasztása és alkalmazása sokakat foglalkoztató kérdés. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a fokozatosság elvét követve, az egyszerű mondókától indulunk el, majd verseken, dalokon és népi játékokon keresztül az egyszerűbb jelenetek után jutunk el a hosszabb lélegzetű meséig. A játék feltételeiről a családnak és az óvodának egyaránt gondoskodni kell. Fontos, hogy a szülők elismerjék a játék elsődlegességét a családon belül. Programunk a játékot kiemelt jelentőségűnek tartja, és minden lehetőséget megad ahhoz, hogy ez természetes körülmények között megfelelően érvényesüljön. Mindezek megvalósulásához kell: - az óvoda légköre - eszközállománya - az óvónők szervező munkája, személyisége - minden jelenség, a Föld, a Víz, a Tűz, a Levegő tulajdonságairól szerzett tapasztalatok újraélése. Ezek ismeretében lehet meghatározni a fejlesztés feladatait, tartalmát, melyek az objektív feltételek biztosításával valósíthatók meg: - nyugodt légkör - idő - megfelelő hely - eszköz Az óvodapedagógus feladata: biztosítsa a megfelelő helyet, időt, eszközt, játékra inspiráló pozitív élményeket az óvodapedagógusok ismerjenek meg minél több olyan játékot és technikát, amely a gyermek és környezete közötti kommunikációban jól használható az óvodapedagógus a gyermek megismerését, jellemzését a játék segítségével végezze, az így kapott sokrétű információt kellő empátiával és tapintattal elemezze játszanak a gyermekekkel együtt szabály-, kör-, futó-, fogó-, nyelvi játékokat

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:



30

hajlandóak elfogadni játszótársaik elgondolásait és alkalmazkodni a játék szabályaihoz képesek egyazon játék témában együttesen részt venni képesek önállóan tervezni, megszervezni a játékot, elosztani a szerepeket, megválasztani, elkészíteni a játékhoz szükséges eszközöket egyéni fejlettségüktől függően tudnak egyéni ötletek alapján egyre bonyolultabb építményeket, alkotásokat létrehozni a különböző anyagokat, eszközöket kombináltan alkalmazzák. Biztosan használják a barkácsoláshoz szükséges eszközöket társas viselkedésükben a játék folyamatában használják a metakommunikációt szabályjátékokat kezdeményeznek, melynek szabályait pontosan betartják élményeik alapján játékhelyzeteket tudnak létrehozni.

7.2

Vers- mese

A vers és a mese a gyermekekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége, a kisgyermek szellemi szükségleteinek kielégítése. A mese a legalapvetőbb élményforrás a gyermek számára, jelenléte nélkülözhetetlen az egészséges személyiségfejlődéshez. A mesehallgatás az óvodai élet mindennapjait kitöltő és megszépítő tevékenység, az együvé tartozás eszköze. A nap bármely szakába, bárhol és mindig ha lehetőség és igény van rá, verselhetünk, mesélhetünk. A verset a mondókát mondogatni a mesét hallgatni jó. A mese a gyermek érzelmi , értelmi, etikai és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese megfelel az óvodás gyermek szemléletformájának és világképének, visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Cél: Az irodalmi érdeklődés felkeltése az élmények nyújtásával, erkölcsi-, etikai ismereteik alapozása, szókincsük gyarapítása. Feladat. Minden óvónő a gyermekcsoport szokásainak a pillanatnyi helyzetnek ismeretében dönti el, hogy a gyermekeknek csendben, vagy néhány gyermeknek játék mellett kívánja elmondani a kiválasztott anyagot. A mese általában nyugalmat, míg a vers inkább mozgást igényel. A verseket a magyar népi gyermekköltészetből válogatjuk, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helyt adunk. Mondókák, gyermekversek, tenyércirógatók, lovagoltatók, altatók, ébresztők, rajzoltatók egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. A játékban a mesei öltözékek, jelmezek rendelkezésre állnak a gyermekeknek, melyek dramatizálási kellékek is ( korona, palást, fátyol, mellény stb. ) Ugyanúgy rendelkezésünkre áll a bábkészlet,mely közkedvelt bábokból áll, szívesen elevenítik meg a kitalált történeteket, ismert meséket, azok elemeit. A 3 éveseknek , állatmeséket, egyszerű mondókákat, rögtönzött történeteket, láncmeséket, egyszerű állatmeséket, melyben ismétlések vannak. Igénylik a testközelséget teremtő simogatókat, höcögtetőket. Ezek ritmusa, lüktetése egyszerű szövege nyugtatóan hat a gyermekre. A 4-5 éveseknek, állatmeséket, egyszerűbb szerkezetű tündérmeséket, tagolt verses meséket élvezik. Az 5-7 évesek, történetei már a tágabb környezetről szólnak, az állatok élete, a család, a gyermekek világa a téma. A bonyolultabb tréfás állatmesék, a tündérmesék, néhány kiváló kortárs író meséje, elbeszélése kerül feldolgozásra. Mindhárom korcsoportban tanítunk olyan verseket, melyek az ünnepeinkhez kapcsolódnak, olyan meséket is mesélünk melyeket szívesen hallgatnak egyéni kívánság szerint is. Az óvodapedagógus feladata: A szülők tudomására kell hozni, hogy az élő mese varázsát nem szoríthatja ki a TV, a videó, a DVD modern világa. A mondókák a versek ott hangozzanak el amikor erre szükség van. Szerezzen az óvónő a nem verbális kommunikáció gyakorlására, a gyermek számára érdekes, érzelmileg motivált játékokat ( tekintet, mimika, testtartás, gesztus stb.)



31

Az óvónő feladata, a jó mesei környezet megteremtése, ahol helyük van a könyveknek, báboknak különféle mesei eszközöknek. Az óvodában különböző nyelvi szinten kerülnek be a gyerekek, a beszédhibákat és beszédzavarokat felismerve segíteni kell a gyermekeket és a szülőket, s együtt kell működniük a megfelelő szakemberrel. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Várják igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, dramatizálnak, báboznak önmaguk szórakoztatására is. Szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. A népmesék szófordulatai, a versek jelzői megjelennek a gyermekek önálló meséiben. Tudnak mesét befejezni, történetet kitalálni, s ezt mozgásban megjeleníteni. A mese bizonyos részleteit rajzaikban is meg tudják jeleníteni. Vigyáznak a könyvekre.

7.3

Ének, zene, énekes játékok

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés, felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének és zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptánc, a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segíti. Az énekes és ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek ( ritmus, éneklés, hallás, mozgás ) és zenei kreatívi tásának alakításában. Cél: az ének és zene iránti érdeklődés felkeltése, a befogadásra, gyakorlásra való képesség megalapozása. A gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének harmonikus mozgásának fejlesztése. Feladat: készségek fejlesztése, mozgás, hang, szöveg összekapcsolásával. A zenei hallás, ritmus és formaérzék fejlesztése, a beszédhanggal való játékok, a környezet hangjainak megismerése és felismerése, játékos képességfejlesztés, a mondóka, a gyermekjátékok, táncok, dalok, népdalok megismertetése. A fejlesztés tartalma: korosztályoknak megfelelően: dalanyagból, mondókából, zenehallgatási anyagból, a magas- mély hangok megkülönböztetéséből, dallamritmus visszaénekléséből, halk- hangos fogalompár megértéséből, egyenletes lüktetés- dallammotívumokból, ritmusmotívumokból áll. Hallásfejlesztés: elsődleges területe az éneklési készség fejlesztése. Az éneklési készség fejlesztése óvodánkban a gyermek utánzási vágyán alapszik. Hallás után tanítjuk a dalokat dalos játékokat. A gyakorlásnak, az ismétlésnek kiemelt szerepe van. Az éneklési készség fejlesztésénél fontosnak tartjuk a megfelelő hangterjedelmű dalok kiválasztását. Ezzel szoros összefüggésben van az éneklési kedv felkeltése és ébrentartása. A hallásészlelés fejlesztését célozza a környezet zörejeinek felismerése, egymás hangjának megismerése, melyből alakítható a magas és mély hangok, valamint a halk- hangos hangok felismerése. Ritmusérzék fejlesztés: fontos, hogy már az óvodában kialakítsuk a ritmus, a lüktetés érzékelését és az óvodai évek végére a gyermekekben automatizáljuk azt. A lüktetés adja az alapot a további ritmusmotívumok elsajátításának, a tempókülönbségek érzékelésének. A ritmusérzék fejlesztése szorosan a mozgáshoz kapcsolódik, koordinálja azt. Mozgásfejlesztés: a dalok, dalos játékok ritmusa, dallama spontán módon is mozgásra ösztönzi a gyermekeket. A zenei tevékenységen belül a szép mozgás kialakítása szerves része a készség és képességfejlesztésnek. Az egyenletes szép járás, a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. Fontos kiemelni, hogy a zenéhez kapcsolódó mozgás, a közös játék érzelmi töltése igen erős, a gyermekekhez közelálló élménye semmi mással nem pótolható. Zenehallgatás: a zeneművészi hatásán keresztül az érzelmi nevelés egyik leghatásosabb eszköze, fejleszti az emocionális részvételt, az érzékenységet, a fogékonyságot. Zenehallgatásra a nap bármely szakaszában találjuk meg a megfelelő alkalmat, és éljünk pozitív nevelő hatással. Az óvodapedagógus feladata: A gyerekek otthonról hozott - népi, nemzeti kulturhagyományokat közvetítő mondókák, dalok kapjanak helyet zenei nevelésünkben , ugyanakkor az óvodás dalok, mondókák otthoni meghallgatásában legyenek a szülők a gyerekek játszótársai. A zenei élmények a természethez kapcsolódva, a gyermek játékába illeszkedve, munkáját egyéb tevékenységét kisérve, bábozását dramatikus játékát Szinesítik.



32

A gyermek szabad zenélése, éneklése, amit alkalmi társulásokkal saját kedvükre és örömükre szerveznek meg, s mozgással kísérnek. Ünnepekre készülve az ünnep jellegéhez igazodó dalok megtanítása, vagy zenei anyagok meghallgatása. A gyermeki kreativitást kibontakoztató ütő- és ritmushangszerek készítése és használata: zenei élmények, hangszerek megismerése. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Visszatud tapsolni szöveges ritmus motívumokat A bemutatott élő zenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek gyermekdalait, figyelmesen hallgatja Szeret énekelni, mondókázni, egyedül is kezdeményez énekes játékot. Egyéni képességeihez mérten igyekszik tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni, mondókázni. Érzékeli felismeri, érti a zenei fogalompárokat, azokat képes mozgással, énekléssel alkalmazni. Érzékeny a környezet és a természet hangjaira, figyeli és megkülönbözteti a hangszínek finom eltéréseit, zörej és beszédhangon egyaránt. Képes belső hallás alapján dalok, mondókák ritmusának hangoztatására. Meg tudja különböztetni az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, a különbséget kifejezi cselekvéssel, énekkel, mozgással. Koordinált a mozgása önmagához és a csoporthoz képest is. Ismeri az egyszerű játékos, táncos mozgásokat és képes ezt önmagához viszonyítva esztétikusan kivitelezni. A ritmusjátszó hangszereket ismeri, képes azokon lüktetést, ritmust, motívum hangsúlyt hangoztatni. Szeret és tud mozgásokat utánozni.

7.4

Rajzolás, mintázás, kézimunka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésnek. Az óvodában kerülő gyermek, már rendelkezik bizonyos kézi tapasztalatokkal. Próbálkozott anyagokkal, tárgyakkal a rajzolás eszközeivel. Az óvodában kerülve mindezeket folytatja, kézi tudását újabb anyagokkal, eszközökkel, technikákkal gazdagítja. Cél: alapozzuk meg a vizuális észlelést, emlékezést, képzeletet, a vizuális gondolkodást, az intellektuális látásmódot. Juttassuk el a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően a képi-plasztikai kifejezőképesség birtokában. A tevékenység közvetett célja, a szem- kéz koordináció, a finommozgások fejlesztésével olyan képességekhez juttatni gyermekeinket, amelyek alkalmassá teszik az írás elsajátítására. Feladat: megismertetjük a gyermekekkel a különböző anyagokat, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásait, technikáit, eszközeit. Az építő- ábrázoló- alkotó tevékenység közben alakítjuk a gyermekek téri, formai színképzetét. Maga a tevékenység a fontos, valamint az igény kialakítása, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására, a szép iránti nyitottságra. A fejlesztés tartalma: Az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán, minden helyszínen ( szobában, udvaron, kirándulva ) legyen módjuk a gyermekeknek a rajzoló, festő, formázó, mintázó, építő tevékenységet végezni. Firkálgatás: csoportszobában, csomagolópapíron, zsírkrétával, udvaron: krétával, pálcikával. Gyurkálás: a homokban, agyaggal, lisztgyurmával. Festés: ujjfestés, környezetbarát festékkel, sima vízfestékkel. Nyomatkészítés: kezükről, lábukról, gyümölcsökről, tárgyakról stb. Természetes anyagokkal való alkotás: csuhé, kukoricaszár, dióhéj, hagymalevél, cékla, stb. Képalakítás Első fázisa a firka, majd a vonalas ábrázolás, a környezet ábrázolása és 6-7 éves kor fele megjelennek az emlékezet utáni, elképzelés alapján készült rajzok, melyek megfigyeléseket és érzelmi hatások alapján készülnek. Plasztikai munkák: Alapja a gyurkálás, formálgatás. A fejlesztés folyamán megismertetjük a gyermekekkel az alapvető technikákat ( sodrás, gömbölyítés, lapítás stb. ) melyek gyakorlása közben megjelennek alakok, játék és állatfigurák. A mintázások később kiegészülnek díszítésekkel, melynek anyagai: termés, papír, fonal stb. A technikákat bővítjük nyirkálással, tépéssel, hajtogatással, szövéssel, ragasztással stb.



33

A technikák ismeretében képessé válnak bábok, kellékek, térbeli kompozíciók készítésére is. Építés: Kezdetben kockák, tárgyak rakosgatásából áll, később a gyerekek játékaihoz kapcsolódik, főként szerepjátékaikat egészítik ki: bútorok, várak, tornyok, építésével melynek anyagai: építőkocka, papírdoboz, parafa stb. Az építés jól fejleszti térlátásukat, arányérzetüket, alacsonyabb- magasabb, több- kevesebb, méretek megállapítását. Fejlődésük érdekében elősegítjük ábrázolási törekvéseiket, alkotókedvüket, önbizalmukat és képzeletük kibontakozását. Az óvodapedagógus feladata: A rajzfejlődés ismeretében hagyják szabadon rajzolni a gyermekeket, a próbálkozások segítik eljutni a gyermeket a formáig, majd a képig. A rajzolás-, festés-, mintázás-, építés-, képalakítás-, kézimunka feltételeiről az óvónő gondoskodik, arra törekedve, hogy az ahhoz szükséges eszközöket a gyermekek szabadon használhassák. Az óvónő számba veszi az évszakhoz kapcsolódó gyűjtési alkalmakat és hozzásegíti a gyermekeket a természet kincseinek sokoldalú felhasználásához. Nyitottan fordul a családok felé, segítségüket kéri mind az anyagok, mind a technikai ismeretek bővítéséhez a tématerveknek megfelelően. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Tér, forma, színképzeteik gazdagok. Képesek felfedezni környezetükben a szépet. Belső késztetésük van az önkifejezésre, alkotásra, élményük tapasztalatuk megörökítésére. A csoportszoba díszítésére szívesen készítenek munkákat. Sok eszközt, anyagot, megoldási módot ismernek, biztosan használják az alkotáshoz szükséges eszközöket. Fantáziájuk gazdag, felfedezik a környezetükben a formákat, alakzatokat, s próbálják beépíteni játéktevékenységükbe. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, próbálnak egyszerű mozgásokat ábrázolni. Ismerik az alapszíneket, árnyalataikat, színhasználatuk változatos és megfelelő. Ismernek népművészeti motívumokat, ezeket felhasználják díszítő munkájukban tudnak sormintát készíteni. A természet anyagait ismerik, felhasználják alkotásaikhoz.

7.5

Mozgás

Programunk a mozgást, mint a gyermek egyik fő tevékenységét kiemelt szempontból kezeli, s nagy hangsúlyt fektet a mozgásfejlesztésre. A torna a mozgásos játékok, fejlesztik a gyermekek természetes mozgását ( járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás ). Fejlesztik a testi képességet mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához. Mozgásos tevékenység közben ismerhetők fel azok a pszichikus funkciók, amelyeknek fejlődése erre a korra esik, és amelyek jelzés értékűek az óvodapedagógus számára ( testséma, téri tájékozódás, helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség, döntés, valamint személyiség akarati tényezőinek alakulása ). A mozgásnak fontos szerepe van az egészség megóvásában, felerősítik és kiegészítik az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgás sokoldalú tevékenység, így az egész óvodai életet átszövi, a szervezett testnevelési foglalkozásokon túl, jelen van a játékban, a környezeti és esztétikai nevelésben, valamint gondozási és önkiszolgáló tevékenység területein. Célunk: a mozgáskedv fenntartása, a természetes mozgás és játékigény kielégítése. A mozgásszint fejlesztését, a mozgástapasztalatok bővítését, a mozgásos játékok mindennapos felkínálását biztosítjuk, mely a célszerű, összerendezett mozgás kialakulásához vezet. Feladatunk. Sokoldalú mozgástapasztalat szervezése úgy Termben mint a szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján. Mozgáson keresztül hatunk az értelmi és szociális képességek fejlődésére is.



34

A mozgásfejlesztés tartalma: A mozgás szervezésekor a fokozatosság, játékosság, a gyermeki szükségletek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód és differenciálás elvét érvényesítsük. A szervezett mozgás különböző szervezeti formáinak időtartalmát rugalmasan, a gyermekcsoportok aktuális fejlettségi szintjéhez, időjáráshoz, napirendhez célszerű tervezni. A természetes mozgásformák gyakorlása, különböző nehézségi fokozatok felállításával ( járás, futás, kúszás, mászás, csúszás akadályokkal, eszközök, tárgyak bevonásával.) A labdajátékok, bújócskák, versenyjátékok alkalmasak a téri tájékozódásra, a szem- kéz koordináció fejlesztésére, távolságok mérésére, a csapatszellem kialakítására. Egyensúlyozó mozgások fejlesztik a testi képességeket, az egyensúlyérzéket, hintázás, kötélmászás, trambulinon való ugrálás, járás lépőköveken farönkön. Amikor csak lehet, a gyerekek végezzenek önállóan és szervezetten egyensúlyozó mozgásokat. Testi képességek az erő, a gyorsaság, állóképesség növelését a futó, fogójátékok, váltóversenyek, támaszgyakorlatok fejlesztik. Koordinációs képességek fejlesztését babzsák és labdagyakorlatokkal, ugróiskolával, különböző térformák alakzatok bemozgásával valósítjuk meg. Ritmikus zenés mozgások a páros hintáztatóktól, a táncos dalos gyermekjátékig, a zenés torna mind hozzájárul a téri tájékozódás az egyensúlyérzék fejlődéséhez. A különböző mozgásfejlesztő eszközök: AYRES fejlesztő játékok, Greiswald tornakészlet, bordásfal, tornapadok, zsámoly, ugrószekrény, tornaszőnyegek, kézszerek a gyermekek rendelkezésére állnak. Az udvarunkat igyekeztünk úgy megtervezni, hogy legyen füves, térköves terület is. A játékszerek kiválóan alkalmasak az egyes mozgásfajták begyakorlására, s minden ami az óvoda udvarán található ( fák, bokrok, homokozó ) felhasználunk feladataink megvalósításához. Minden lehetőséget kihasználunk a szabad levegőn való mozgásra. A gyermekek tegyék próbára erejüket, ügyességüket, mutassák meg mozgáskészségüket. A tornaszobában a gimnasztikai feladatokkal a beltéri mozgásfejlesztő eszközökkel ( pad, bordásfal, tipróka, tölcsér stb. ) végezzük a szervezett foglalkozásokat minden nap. Az óvodapedagógus feladata: Hagyja szabadon mozogni a gyermekeket, hogy a sokszor végzett begyakorlott mozgások magabiztossá teszik a gyermekeket, koordinálják mozgásukat, növelik teherbíró képességüket. Az óvónő ismerje meg a gyermekek egyedi mozgásigényét, új mozgásélményekkel fejlessze azokat. A gyermekek testalkata kialakulóban van, a jelen tartáshibák tornával való javítása fontos. A talajtorna elemeinek sokféle játékos gyakorlása. Dobás, labdajátékok minél komplexebb alkalmazása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Növekszik teljesítőképességük, cselekvőképességük gyors. Mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé, harmonikusabbá válik. Finom motorikájuk erőteljes fejlődésnek indul, megerősödnek a keresztcsatornák. Mozgásukat, viselkedésüket szándékosan irányítani tudják, szabályokat igyekeznek betartani, mozgásban kitartóak. Megértik az egyszerű vezényszavakat. Ismerik a gimnasztikai gyakorlatok jó kivitelezhetőségét, törekednek a gyakorlatok igényes végrehajtására. Képesek tempó és iránytartásra. Fejlett testsémával rendelkeznek , biztosak a jobb- bal irányban. Téri tájékozódásuk fejletté válik, tudják saját testhelyzetüket környezetük tárgyaihoz viszonyítani. Fejlett az egyensúlyérzékük, biztosabban egyensúlyoznak környezetük tárgyain, természetes mozgásuk biztosabbá válik.



7.6

35

Külső világ tevékeny megismerése

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti,- emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Cél: miközben a gyermek felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek, megtanulja a természet védelmét az értékek megőrzését. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut, és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki,nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A gyermek még keveset tud a külvilág és személye bonyolult egymásrautaltságáról. Alig van rá módja, hogy megtapasztaljon valamit, mert a civilizáció a gyermekeink nagy részének mesterséges életteret, kényelmet biztosít. A gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a természeti ingerek ezek nélkül nem alakul ki egészséges személyiség. Óvodánk és környezetünk megfelelő életteret biztosít a természetes élmények megfigyelésére, kísérletezésre a minta útján történő feldolgozásra. Feladat: az óvónő tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatban és a környezet alakításában. A fejlesztés tartalma: A gyermek közvetlen közelében találkozik a hangok, illatok, színek, formák, ritmus, az élővilág mozgásával és élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre az ingerekre épülnek amelyeket az óvodában komplex módon fejlesztünk. Az ismeretszerzések áthatják az egész óvodai életüket, tevékenységüket. Igyekszünk olyan természetes helyzeteket biztosítani, amelyeknek során összefüggéseket, következtetéseket, vonnak le, s számukra nézve új ismeretekre tesznek szert. A természeti környezetben az értékek, megóvása a táj szeretete, az építmények, az életmód, szokások megismerése. Az időjárás hatása az élővilágban, a növények, állatok életkörülményei. A természeti változások, a fejlődés nyomon követése, egy- egy folyamat élményszerű átélése. A magból növény, a vízből jég, a gyümölcsből lekvár lesz. Közben ráébrednek törvényszerű összefüggésekre. A külső világ a gyermekek aktivitásával és a felnőtt közreműködésével ismerhető meg. A gyermek felismeri, megméri, számba veszi környezetében a kisebbet, a nagyobbat, a többet, a kevesebbet, a rövidebbet, a hosszút, a könnyűt, a nehezet, a széleset, a keskenyet stb. miközben játszik, tevékenykedik, számára kellemes cselekvést csinál. A növényvilág gazdagsága sok- sok élmény forrása, az élményszerző séták kirándulások a természetben. Az óvodapedagógus feladata: Az óvónő szervezzen megfigyeléseket, vizsgálódási lehetőségeket, játékokat, hogy a gyermek minél több tapasztalat birtokába jusson. A természetes környezettel való rendszeres találkozás, az élővilág változásai, összefüggések megfigyelése. A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a tapasztalat és ismeretszerzés útján. A tevékenységek differenciált szervezeti formáinak megteremtése. Az élmények feldolgozása sokféleképpen, változatos tevékenységek kínálata. A tapasztalatok felhasználása a tanulási folyamatokban. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkezzenek, tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. A gyermekek ismerjék a környezetükben lévő intézményeket, középületeket, esztétikai alkotásokat. Szeretik lakóhelyüket, ragaszkodnak hozzá. Különbséget tudnak tenni, az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében, felismerik a napszakokat, ismerik főbb jellegzetességeiket, észre vesznek a viszonyok közözz összefüggéseket. Tudják, hogy az időjárás és a növényfejlődés között összefüggés van.



36

Ismerik az alapvető közlekedési szabályokat, be is tartják. Ismerik a közlekedési eszközöket, ismerik a környezetükben lévő jellemző növényeket, a növényápolási munkákat. Váljon igényükké a természet védelme, megújulásának elősegítése. A megismert állatokat környezetükben elhelyezik: víziállatok, háziállatok, vadállatok stb. Fel tudják sorolni testrészeiket, igényesek testük tisztaságára, védelmére, egészségügyi szokásokat betartják. Ismerik a színek sötét és világosabb változatait. Tárgyakat meg tudnak számolni, összetudnak mérni két vagy több halmazt. Képesek jól ismert tulajdonságok alapján válogatás folytatására, sorba rendezésre. Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat. Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat síkbeli alakzatokat. Értik és követni tudják az irányokat ( jobb- bal ) illetve a helyeket kifejező névutókat 8 alá, fölé stb. )

7.7

Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató. Azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység 8 az önkiszolgálás, segítés az óvónőnek és más felnőttnek, a csoport társakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény-, és állatgondozás stb. ) Célja: a gyermeki munka megszerettetésén olyan készségek és tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek személyiségének fejlődését. Minél több tapasztalat és információ szerzése a gyermeket körülvevő külvilágról. Feladata: a gyermekek akarati tulajdonságainak, értelmi együttműködési képességeinek fejlesztése, a munkavégzéshez szükséges készségek, tulajdonságok kialakítása: kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, kötelesség. Megalapozzuk a munka iránti tiszteletet, eredményeinek megbecsülésére törekszünk. Önként örömmel végzett játékos, közösségi kapcsolatokat kialakító tevékenység. Munka jellegű tevékenységek: Csoportközösségben végzett munka A gyermek saját személyével kapcsolatos Alkalomszerű Felnőtteknek nyújtott segítség A környezet gondozásában való részvétel A csoportközösségben a társakkal és a társakért végzett munka a naposi munka. A naposi munka a csoportok adottságaitól függően változó lehet. A gyermek saját személyéhez kapcsolatos munkák. Az önkiszolgálás, testápolás, étkezési szokások. Itt figyelembe vesszük a fejlődés ütemét. Alkalom szerű munkák egy része ismétlődő, másik része tervezhető, végezheti az egész csoport vagy egyes gyermekek pl. ünnepekre való készülődés, ajándékkészítés. Vegyes életkorú csoportban a munka jellegű feladatok fejlettség szerint megoszlanak, ugyanakkor a nagyobbak jó példát mutatnak ösztönzőleg hat a kisebbekre. Felnőtteknek nyújtott személyes segítség, az önként felajánlott közreműködést értjük. A környezet gondozásában való részvétel, a szép környezet, a rend, a tisztaság, a jó közérzetünk elősegítése, és az ebben való részvétel a gyermekek részéről. Ide tartoznak, a virágok-, növények-, állatok gondozása, az évszakhoz kötött udvari munkák. Az óvodapedagógus feladata: Az óvónő hagyja szabadon próbálkozni a gyermekeket, figyelembe véve a teherbírásukat, közben ismerje meg alapvető készségeiket, irányultságukat. A gyermek munkája tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együtt dolgozást és pozitív értékelést igényel. Eszközök biztosítása, hogy használatukkal próbálkozhasson, gyakorlással biztonságot szerezzen. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:



37

Megtapasztalják az értékteremtés eredményének hasznosságát s ez megalapozza bennük a munka tiszteletét. Kialakul a gyermekekben a belső késztetés a munkavégzésre. Ismerik a környezetükben élő felnőttek munkáját, szüleik foglalkozását, van fogalmuk a foglalkozás céljáról, eredményéről. Megismerkednek a környezetükben adódó munkalehetőségekhez szükséges eszközökkel, azok célszerű használatával. Szeretnek közösen dolgozni, próbálkoznak a munkamegosztással, s közben felfedezik saját és társaik értékeit, teljesítőképességét. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatásokra, önállóan végzik munkájukat. Betartják a környezet rendjének, épségének, tisztaságának fenntartása érdekében hozott szabályokat, szokásokat. Aktívan bekapcsolódnak a növények és állatok gondozásában. Átélik az „ én csináltam - megcsináltam „ - „ mi csináltuk – megcsináltuk „ sikerélményét. Megtapasztalják, hogy a munka akkor eredményes, ha pontosan, alaposan végzik. Örülnek munkájuk sikerének, hozzászoknak tevékenységük ellenőrzéséhez.

7.8

Tanulás

A tanulás nem önálló tevékenységforma, hanem az óvodai élet mindennapjainak tevékenységei során szerzett tapasztalatok, élmények, benyomások, ismeretek összességének, képességfejlesztő, személyiségformáló folyamata. Elsődleges színtere a játék, hiszen itt észrevétlenül, teljesen önként, örömmel tanul a gyermek. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása. A gyermek tevékenységi vágya ösztönzi a cselekvésre, ezáltal tapasztalatokat szerez s közben újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul. Célja: a gyermekek készségének és képességének fejlesztése, melyek révén az érzelmi motivált cselekvő gondolkodás szintjéről a gyermek eljusson a fogalmi gondolkodás szintjére. Feladata: a gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak megalapozása, jártasságainak, készségeinek, képességeinek fejlesztése. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, bővítése, hogy ezáltal fejlődjenek kognitív képességeik. A problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése. Az óvodai tanulás feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A tanulás lehetséges formái: Az utánzásos, minta -, és modellkövetés magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása ) Spontán játékos tapasztalatszerzés Cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Gyakorlati probléma és feladatmegoldás Az óvodapedagógus a tanulási folyamat bármely formájában érvényesíti a differenciált fejlesztést és foglalkozást. A gyermekek képességei különbözőek, ezért különbözőképpen fejleszthetők és fontos, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. Az óvodapedagógus feladata: Az óvodapedagógus olyan tevékenységre motiváló, elismerő, érzelmi légkört teremt, hogy a gyermek szabadon megnyilvánulhasson megmutassa mit tud és megkérdezhesse amire kíváncsi. A család részesei a gyermek otthoni és óvodai fejlődésének, együttműködésük, segítségük nélkülözhetetlen. A tanulás folyamatában érvényesüljön a nevelői céltudatosság, a tervszerűség, a pedagógiai önállóság. A játékosság mint alapelv a tanulás egész folyamatára érvényes, lényegében a tevékenységre épülő, differenciált képességfejlesztés. Alakítsunk ki olyan magatartás módokat, viselkedési szokásokat, amelyek a tanulási folyamatban segítik az elmélyülést, az összpontosítást, a pozitív beállítódást, a feladat elvégzését. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Érdeklődése, kíváncsisága eléri azt a szintet, hogy önként és örömmel vesz részt a tevékenységekben. Képes egy dologra összpontosítani megfelelő ideig. Képes saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésekre is. Betartja az együttéléshez szükséges szabályokat.



38

Igyekszik befejezni az elkezdett munkát, jól megoldani a feladatot, nem zavarja a többiek tevékenységét. Képes következtetésekre, ok- okozati összefüggések felfogására. Eligazodik a környezete tárgyi és személyi viszonyai között. Mindent amit megtanult fel tud idézni.

8.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek belső érése, a családi nevelés, az óvodai nevelésünk eredményeként a kisgyermekek többsége a 6-7 éves korra eléri az iskolai munkához szükséges fejlettségi szintet. A HOP- bán az ONAP-ban és a kompetencia alapú óvodai programban – az iskolaérettség kritériumakéntmegfogalmazott fejlődési jellemzőket tekintjük iránymutatónak. Testi érettség: Testi alakváltás, testarányok változása, fogváltás. Mozgása összerendezett, harmonikus, térben biztonsággal tájékozódik, beméri mozgási lehetőségeit, a tárgyak méreteit, távolságát, mozgások irányát, tempóját, ritmusát. Erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációja és finommotorikája, képes végtagjai összehangolt irányítására. A szem- kéz- láb koordinációja fejlettségét mutatják az alkotó játékai, rajzai, vizuális alkotó munkái, mozgásügyessége. Mozgását viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Lelki érettség: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődik a világ iránt, várja az iskolát. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése differenciálódik, színek, formák, hangok, ízek, illatok, mozgások felismerésében, megnevezésében. Téri észlelése fejlett, képes ilyen jellegű feladatok megoldására térben és síkban (lent, fent, alatt, fölött, mögött, közé, mellé stb. ) időészlelése eseményekhez kötődik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartalma, felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. A gyermek beszéde tiszta, folyamatosan beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal és hangszínnel fejezi ki. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat. Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat azok gondozását és védelmét. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Magabiztosan használja az udvariasság nyelvi formáit, a változatos, társas kapcsolatokban. Érti és élvezi az anyanyelv játékos szófordulatait, az életünkről szóló „ bölcsességeket” szólásokat, közmondásokat, hasonlatokat. Szociális érettség: Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermekkel egyaránt. Tud szabályokhoz alkalmazkodni, tudja szükségletei kielégítését. Szívesen vállal és végez feladatot, figyelmesen egyenletes munkatempóval, kitartással végigcsinálja feladatát.



39

Követni tudja a játékszabályokat, vizuális feladatok szabályait. Az óvodai szokásokban magabiztos, a konfliktusok kezelésében, kudarcok elviselésében önszabályozásra képes. Feladattudta kialakulóban van, a feladat megértésében, a feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg.

9. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban Sajátos nevelési igényű gyermek aki a Szakértői Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján : - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, autizmus, kóros hiperkinetikus vagy aktivitászavar). A fogyatékosság megállapítása kizárólag a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogosult. A vizsgálat a szülő kérésére, illetve egyetértésével történik. Az óvoda csak javaslatot tesz, kezdeményez, hogy a szülő kérje gyermeke vizsgálatát. Óvodánknak nem feladata a fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, de a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján enyhén fogyatékos gyermekek óvodai nevelését is ellátjuk, - hisz alapító okiratunkban szerepel – ha a fenti bizottság a gyermek „normál „ óvodai csoportban történő integrálását javasolja. Milyen fokon vállaljuk fel a „más” gyermeket. Óvodában sikerrel fejleszthető gyermekek az enyhén értelmi fogyatékos, a gyengén látók, a hallásfogyatékos, a mozgássérültek bizonyos típusai. Amennyiben a gyermek ép értelmű, székletét, vizeletét tartja, önállóan képes mozogni, enni / néha segítséggel / intelligenciája és személyiségjegyei alkalmassá teszik az eredményes együttnevelésre, bizottság javasolja integrált nevelését, akkor fogadjuk. Az egészséges gyermekekkel együtt nevelhető enyhén fogyatékossággal küzdő gyermekek a másság elfogadására nevelik a normál óvodai közösséget. Megtanulják természetesen elfogadni a másik gyermek nehézségeit, erősödnek empátiás képességeik, együttműködésre, tapintatos segítségre, figyelmességre nevelődnek. Ennek feltételei: Kis létszámú óvodai csoportban, hogy az egészséges közösség fejlődését, nevelési feltételeit ne veszélyeztesse jelenlétük. Természetesen, ha az integrált sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése úgy kívánja, / és ezt szakvélemény alátámasztja / speciális szakember közreműködésével tudjuk csak megoldani pl. gyógy testnevelő, gyógypedagógus, pszichológus, ami státuszbővítést vagy óraadást kíván. A felvételi naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét a szakvélemény számát és a kiállítás keltét a felülvizsgálat időpontját. Biztosítani kell azokat az eszközöket és felszereléseket amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek hatékony fejlesztését elősegítik. Az óvodai nevelési program kialakításán túl egyéni fejlesztési tervvel kell rendelkezni. Az SNI gyermekek nevelésének fő feladatai: Kognitív / értelmi kiművelés/ Szociális / segítő életmódra nevelés/ Személyes / egészséges és kulturált életmódra nevelés/ - kompetenciák fejlesztése. Pedagógiai törekvésünk célja , hogy hozzásegítsük a gyermeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásához és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Autizmussal élő gyermekek Az autizmus a szociális, kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének minőségi zavara. Hátterében organikus okok állnak.



40

Az autizmussal élő gyermekek esetében az integrált nevelés ténye nem feltétlenül és automatikusan jár előnyökkel. A kapcsolatteremtéshez tervezett szakszerű fejlesztésre van szükség. Az autizmussal élő gyermek befogadására jól elő kell készíteni a csoportot és szakember bevonására van szükség. Az autizmussal élő gyermek óvodai nevelés célja az elemi adaptív viselkedés kialakítása. - a szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése - az autizmusból és a társuló fogyatékosságból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása - a sztereotip, inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése ill. korrekciója - a fogyatékosság specifikus, profetikus, augmentatív környezet eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátítása. Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékosság a beszédfejlődési zavar súlyos formája, amely intenzív szakszerű segítség nyújtással javítható. A beszédfogyatékosság az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. Kizárólag azt a gyermeket tekintjük beszédfogyatékosnak, akiről az Országos Beszédvizsgáló Szakértői rehabilitációs Bizottság szakvéleményt ad ki, melyben egyértelműen állást foglal. Az óvodai nevelés-oktatás, pedagógiai logopédiai ellátás a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A beszédfogyatékos gyermekek számára olyan fejlesztési tervet kell kidolgozni, / /gyógypedagógus, logopédus segítségével/ amelyet követve, a fejlődési ütem szerint módosítva elérhető a gyermek optimális fejlesztése. Feladat: a pedagógus tájékozódjon a gyermek beszédállapotáról, azokról a speciális feladatokról amelyeket a mindennapi nevelés során szem előtt kell tartani. Fontos feladat még a motiválás, az önbizalom erősítése. Célunk az adott életkorra jellemző nyelvi fejlettség kialakítása, az alap kulturtechnikák elsajátításához szükséges anyanyelvi bázis kialakítása, a nyelvhasználat terén jelentkező nehézségek leküzdése, a környezet megismerése, vagyis tapasztalatok, élmények ismeretek megszerzése, egyberendezése, az összefüggések tudatosítása. Értelmileg akadályozott gyermekek Az értelmileg akadályozott egyén az átlagosnál lényegesen alacsonyabb mentális képességekkel bír, jelentősen akadályozott társadalmi cselekvőképessége, adaptív –alkalmazkodási - nehézségekkel küzd. Az óvodai nevelésben a többi gyermekkel együtt vesz részt az a fogyatékos személy, ha fejlődése, képessége kibontakoztatása szempontjából előnyös. Az intézményt a szülő válassza ki, de a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság véleménye szükséges. Az értelmileg akadályozott gyermek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. Az integráló feltétele a szakemberek felkészítése az óvónő és a gyógypedagógus együttműködése. Az óvoda célja hogy a sérült gyermek be tudjon illeszkedni a csoportba, érezze azt, hogy neki is vannak feladatai, hogy vele szemben is vannak elvárások, követelmények. Feladatunk, hogy segítsük feladattudatuk kialakulását, fejlettségi szintjüknek megfelelő feladatot kapjanak. A kognitív funkciók fejlesztése az értelmi nevelés központi feladata, nem külön fejlesztésre kell törekednünk, hanem a megismerési folyamat egészének a fejlesztésére. Az értelmi képességeket csak a cselekvéssel szoros összefüggésben lehet fejleszteni. A látássérült gyermek A látássérülés orvosi kategória, a látásélesség sérülésével járó minden jelenség ide sorolható. Pedagógiai szempontú csoportosítás. - vak - alig látó - gyengén látó a súlyos mértékben látássérült gyermekek már úgy kerülnek óvodába, hogy már a Látásvizsgáló országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálta, van hivatalos szakértői vélemény. A gyengén látókat legtöbbször óvodába kerülésükig nem vették észre nem diagnosztizáltak.



41

A gyengén látó, alig látó, és vak gyermeket nem szabad minden tekintetben egységes csoportként kezelni. Látás sérülésük mértéke és minősége különböző, meglévő látásukat különféleképpen használják. Az óvoda feladata, hogy a láthatóságot folyamatosan biztosítsa, a játékok színesek nagyméretűek legyenek, a képek kontúrozása vastagabb tollal, eszközök éleinek fontosabb vonalainak jelölése színes szigetelőszalaggal történjen. A látássérülés okozta hátrányok kompenzálása fontos eszköz, a csökkent mértékű és minőségű vizuális ingerek kiegészítése taktilis és auditív ingerekkel. A cél a környezet komplex megismertetése, ezért a különböző érzékleteket egyszerre vagy egymáshoz kötve biztosítjuk a gyermekek számára. Az óvoda feladata, hogy biztosítsa a megfelelő eszközöket, sajátos igényeihez adaptálni a módszereket, a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciót, a tapasztalatokat pedig felhasználni. Mozgáskorlátozott gyermek Mozgáskorlátozott az, aki a tartó és mozgató szervrendszer sérülése vagy hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenység végzésében maradandóan korlátozott, személyiségfejlesztése, nevelése átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényel. A mozgáskorlátozottság maradandó állapot, meg nem szüntethető, csak javítható. A pontos diagnosztizálás szakorvosi illetve szakértői / Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság/ feladata. Gyógypedagógiai szempontú csoportosítás: - végtag redukációs fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok - petyhüdt bénulást okozó kórformák - korai agyi károsodás következtében kialakult mozgásrendellenességek - egyéb eredetű rendellenességek A mozgáskorlátozott gyermek jellemzői. - összetett fejlődésbeni hátrány - motoros akadályozottság, mozgáskorlátozottság - megkésett akadályozott mozgásfejlődés, kommunikációs zavar, esetleg beszédképtelenség - a megismerési folyamat akadályozottsága - emocionális zavar - az életkornak megfelelő funkciók akadályozottsága a közoktatási törvény értelmében akkor lehet befogadni SNI gyermeket ha biztosítjuk számára a tárgyi és személyi feltételeket. Jelen esetben a szomatopedagógus az a szakember, aki a mozgáskorlátozott gyermekek speciális nevelésére, oktatására, fejlesztésére felkészített és képesített pedagógus. A mozgáskorlátozott gyermek komplex fejlesztése, nevelése, a kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség formálása csakis a szülőkkel, együttműködve érhető el. A szakmai segítség az orvosi rehabilitációra épül, a speciális fejlesztő munka többféle segítő szakembert igényel. A szomatopedagógus tevékenysége gyakran kiegészül gyógytornával az ő munkáját teszik teljessé más speciális terápiát végző szakemberek. A mozgás akadályozottsága akadálymentesítéssel csökkenthető. A mozgáskorlátozott gyermeket abban az esetben lehet befogadni, ha biztosítják számára a tárgyi és személyi feltételeket. Nagyothalló és siket gyermek A hallássérültek két alcsoportját a nagyothallók és a siketek képezik. A nagyothalló gyermekeknél általában magától megindul a természetes beszédfejlődés, a súlyos fokú nagyothalló illetve siket gyerekek beszédfejlődése csak mesterséges úton indítható el. A hallássérülés kórokát tekintve lehet veleszületett vagy szerzett. A hallássérülés gyanújele, ha a gyermek nem figyel a zajokra, az emberi beszédre, beszédfejlődése nem indul el vagy késik. Cél: a sajátos bánásmódot igénylő gyermek teljes érékű befogadása, amelyhez különösen fontos a pedagógusok tájékozottsága, szakmai hozzáállása. A magyar nyelv a helyes beszéd megtanítása a jó kifejezőkészség elsajátítása. A hallássérült gyermek integrációjához szükséges a gyermek szakértői vizsgálata, amelyet Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végez el. Feladat: a gyermeket az óvodai élet minden területén vonjuk be, vegyen részt minden tevékenységben, a csoportba kerülésekor leginkább arról kell a társaknak információt kapniuk, hogy milyen módon kommunikálhatnak sikeresen a nyelvi nehézségeket mutató társukkal.



42

A hallássérült gyermekre irányuló gyógypedagógiai segítségnyújtás a hallássérülésből adódó nyelvi és tanulási nehézségek korrekciójára terjed ki egyéni foglalkozások keretében. Érintett területek: szókincsbővítés, grammatikai fejlesztés célzott társalgások lévén, szisztematikusan felépített szókincsbővítés, szóbeli kifejezőkészség fejlesztés, beszéd érthetőségének javítása. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek (magatartás zavar) Az SNI gyermekek közül a pedagógus számára a legtöbb, legnagyobb problémát a magatartásproblémák viselkedészavaros gyermekek jelentik. A viselkedészavar olyan speciális gyűjtőfogalom, amely mindazon viselkedésbeli módozatokat magában foglalja melyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak. A súlyos beilleszkedési magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, hiperkinetikus /kórosan felfokozott mozgástevékenység/ vagy kóros aktivitás zavar vagy figyelemzavar halmozódása áll. A részképesség zavarok gyakran az érzékszervi fogyatékosság látszatát kelthetik, a hiperaktivítás, a nyugtalanság, a túlmozgások következtében a gyermek gyenge képességűnek tűnik. Jelei: a gyermek fáradékony az átlagnál, nehezen tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozást és egyéb feszültséget, gyakran igényli a pihenést, egyedüllétet. Cél, az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, kudarctűrő képesség növelése, önállóságra nevelés. Feladat: lehetőség szerint a csoportban ne legyen több viselkedészavaros gyermek. Fontos, hogy a szakemberek állandó kapcsolatot tartsanak. A hiperkinetikus gyermek esetében elegendő mozgást kell biztosítani, fontos a szabályok, határok pontos meghúzása. A hiperaktivitással általában figyelemzavar is társul,ezek a gyerekek egyszerre csak egy rövid utasítást kapjanak. A magatartászavaros gyermekeknél fontos a türelem, a differenciálás, a feladat és eszközök kiválasztása. A csoport valamennyi tevékenységébe be kell vonni, olyan feladattal kell ellátni, melyet eredménnyel el tud végezni. A hiperaktív gyermekeknél a mozgásterápia elengedhetetlen. Eszközszükséglet: trambulin, gördeszka, felfüggesztett hálók, különböző hinták, egyensúlyozó eszközök. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek (részképesség zavar) Azoknál a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel. Már 2-3 éves korban feltűnhet néhány probléma pl. a gyermek későn kezd ülni, járni, nagymozgásai ügyetlenek, az ingerekre szélsőségesen reagál, alvása felszínes, viselkedése kiszámíthatatlan. Az elemi mozgások össze rendezetlensége, kúszás, mászás,lábujjhegyen járás, sarkon járás, guggoló járás, szökdelés, fejemelgetés háton és hason fekvésben, e mozgások pontatlan kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal. A hátrányok nem megfordíthatatlanok, speciális fejlesztő eljárásokkal korrigálhatók. Feladat: minél korábban figyeljünk fel a gyermek részképesség elmaradására. Vegyük figyelembe a gyermek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítsük tehetsége kibontakoztatásában, elmaradásának fejlesztésében valamint a hátrányok helyzetéből való felzárkóztatásában. A súlyos részképesség zavarral küzdő gyermekeknek joga van ahhoz, hogy megfelelő ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították

Óvodai integrációs program

10.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai beilleszkedésének és sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen alapvető készségek megfelelő fejlesztésének színtere az óvoda, ahol megterhelés nélkül, játékos eszközökkel és módszerekkel hatékonyan tudunk fejleszteni. A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttmű-



43

ködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködés során az óvodapedagógusoknak és az óvoda családsegítőjének kiemelt szerepük és felelősségük van. Programunk jellemzői: Helyi nevelési programunk tartalmi elemei szinte valamennyi ponton harmonizálnak az oktatási miniszter által: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 95. §a-a (1) bekezdésének j, pontja, valamint a 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § (4) bekezdése alapján Kiadott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs programmal. Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. Az óvodában szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére és a sikerélményre. Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. Programunk küldetése, hogy széles körben megismertesse és bevezesse egy új átfogó pedagógiai rendszert, mely elősegíti a demokratikus gyermeknevelési gyakorlatok megvalósítását úgy a nevelésben, mint a gyermek családi környezetében. Támogatja a gyermek azon jogát, hogy életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységben vegyenek részt. Célunk: A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés. Szociális kommunikációs képességek fejlesztése. Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése Az együttműködés képességeinek megalapozása, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával. A kötődés képességeinek fejlesztése, mely meghatározza a szociális életminőséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlődését. Egészséges és kulturált életmódra nevelés személyes fejlesztése. Építve tapasztalatainkra és eredményeinkre a megszokottnál gazdagabb együttműködésre törekszünk a családokkal. A szülőt megnyerni és elveszíteni a gyerekeken keresztül lehet. Mi a szülők mindegyikét megnyerni szeretnénk, mert ez a feltétele a nevelésben való jó együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatban lévő családok a beiratkozás pillanatától segítséget kapjanak óvodapedagógusainktól. A nyílt és bizalmon alapuló kommunikáció kiépítése időigényes feladat. Fontos, hogy a pedagógusok kezdettől fogva rendszeresen beszéljenek a családokkal. A családok fele nyitott óvodánk modelljében az óvoda és a család kapcsolatának erősítését családsegítő munkatárs segíti / Kistérségi Szociális Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat / Ez elsősorban erkölcsi és személyi támogatást, szakemberek bevonását jelenti a családok érdekének képviseletére, szükségletük feltárására, erőforrások felfedezésére, nagyobb érzelmi biztonságot és támogatást nyújtva a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek: - szakemberekkel együttműködve életviteli tanácsokkal a szülők segítése - a szociális támogatás rendszerének szükség szerinti bemutatása, tájékoztatás családjogi kérdésekben - kapcsolatok kiépítése a speciális szolgáltató intézményekkel. Integrációs programunk ennek megfelelően: 1.

Szervezési feladatok: A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása, minél hosszabbideig tartó óvodáztatás biztosítása Integrációt elősegítő csoportalakítás: olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a HHH gyermekek arányos elosztását. Igazolatlan hiányzások minimalizálása A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása

2.

A nevelőtestület együttműködése: Rendszeres TEAM munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések.

3.

Pedagógiai munka kiemelt területei: Az óvodába lépéskor komplexállapot felmérése



44

Kommunikációs nevelés: szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése Érzelmi nevelés, szocializáció: az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés. Egészséges életmódra nevelés: egészségtudat kialakítása, táplálkozás Korszerű óvodapedagógiai módszerek: a gyermekek kezdeményezésére támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív tanulás, mozgás- zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés

4.

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálatok , a gyermekek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi Gyermekorvosi,védőnői tanácsadás a szülők számára Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, ruhák, játékok, könyvek, gyűjtése adományozása Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés, egyetlen gyermek sem maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért hozzájárulások fedezetének hiányában

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Gyermekjóléti családsegítő szolgálat, szülők támogatása, erőforrásainak feltárása Védőnői hálózat, a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képesség gondozással kapcsolatos tanácsadás Szakmai szolgáltatók Cigány önkormányzat 6. Óvoda - iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka, a tanulási képességek megalapozása, a tanulás és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása Iskolaválasztás: tanácsadás a kijelölt iskolával, szabad iskolaválasztással A SNI minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás Érintett iskolával iskola átmenet segítő program: hospitálások, esetmegbeszélés. Gyermekek fejlődésének nyomon követése: volt óvodásaink meglátogatása az iskolába. 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről A gyermekek alkotásainak megmutatása Szülők részvételi lehetőségeinek biztosítása a nap bármely szakában Szükség és igény szerint, egyéni beszélgetések, családok szokásainak és értékrendjének megismerése, megértése.

8.

Intézményi önértékelés, eredményesség Az integrációs program értékelése Eredményesség mérése, értékelése a fejlesztés irányainak kijelölése.

A „jó gyakorlat” átvétele A „jó gyakorlat”-ot a Gyenesdiási Egyesített Óvoda Bölcsőde tantestületétől vásároltuk meg. A „jó gyakorlat” címe: a ”Hangolódó” óvoda –iskola átvezető program.



45

Mivel intézményünk ÁMK óvodája, és hangsúlyos helyet kap a kompetencia alapú óvodai nevelésben az óvoda-iskola átmenet, így részünkről e program nagyon szimpatikusnak bizonyult. A „hangolódó” program abban nyújt segítséget, hogy a testileg szellemileg érett óvodásaink fokozatosan ismerkedjenek az iskolával. Ez megnyilvánul az iskola személyi és tárgyi ismertetésével, valamint a tervszerű iskola előkészítő munkával. Kiemelten foglalkozunk a kommunatív, a kognitív és pszicho motoros képességek fejlesztésével. Alkalmazzuk a drámapedagógia módszereit, eszköztárát. A program célja: A gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése Képességek kibontakoztatása Az egész életen át tartó tanulás megalapozása Motiváció elősegítése A kudarcok prevenciója A program feladata: az iskolában jellemző képességek készségek és viselkedésformák könnyed elsajátításának segítése, alakítása továbbá a kulcskompetenciák kialakítása. A program elemeit a kompetencia alapú programcsomag tématervei mellé beépítjük, a foglalkozásokat havi 2-3 alkalommal szervezzük. A foglalkozási témákat a csoportnaplóba rögzítjük és a kidolgozott tervek közül válogatunk. A program kiemelt területei: Anyanyelvi kommunikációs nevelés Külső világ tevékeny megismerése Motoros képességek nevelése Drámapedagógia módszereinek alkalmazása Várható eredmény: A „hangolódó” program kiemelten és célzottan szolgálja valamely kompetencia területen, műveltségterületen a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazását. A minőségi nevelést, oktatást kiemelten szolgálja oly módon, hogy elősegíti a különböző csoportokból érkező, eltérő képességű / speciális tehetségű, átlagos fejlettségű, sajátos nevelési igényű/ gyermekek együttnevelését. Hozzájárul ezzel a szociális képességek megalapozásához. Érzelmi és szociális területen jelentős változás várható, pozitívan formálódik az empátia, a kudarctűrő képesség, kialakul a feladattudat. Szociálisan érzékenyebbé válnak a gyerekek, s javulnak a társas kapcsolataik.


46


A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Egészséges életmódra nevelés eszközei Törölközőtartó Falitükör Rekeszes fali polc Egyéni tisztálkodó szerek Abrosz Takaró Szőnyeg

csoportonként 1db csoportonként 1db csoportonként 1db minden gyermeknek asztalonként 3 garn. minden gyermeknek csoportonként 2db

Az anyanyelv fejlesztésének, kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Verses mesés könyvek csoportonként 10 féle Szemléltető képkészlet csoportonként 5 féle Videó kazetta óvodának 10db Meseládikó óvodának 1gr. A természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök Élősarok állvány csoportonként 1db Földgömb csoportonként 1db Távcső csoportonként 1db Akvárium óvodának 1db Madáretető óvodának 1db Ültető láda csoportonként 1db Növény és állathatározó csoportonként 1db Videó kazetta a természetről csoportonként 2db Nevelőmunkát segítő játékok és eszközök Autók járművek Babák- babaruhák Plüss állatok Babaszobabútor Babakonyhabútor Takarítókészlet Közlekedési táblák Elárusítópult- többfunkciós Orvosos játék Közepes és kisméretű faépítő Légó nagykészlet Dupló állatok Dupló járművek Társasjátékok, képes lottó, dominó, puzzle Udvari homokozó játékkészlet Videó /lejátszó/ TV Magnetofon Fényképezőgép Fénymásoló Értelmi képességek és kreativitást fejlesztő eszközök Készségfejlesztő játékok Mérőedény sorozat Miaimat- matematikai készlet Képes számolójáték Logicco


csoportonként 7-8 db csoportonként 7-8 db csoportonként 7-8 db csoportonként 1gr. csoportonként 1gr. csoportonként 2gr. csoportonként 1gr. csoportonként 1gr. csoportonként 1gr. csoportonként 2 gr. csoportonként 2gr csoportonként 3gr. csoportonként 2gr. csoportonként 15 féle csoportonként 5-6 készlet óvodának 1db óvodának 1db csoportonként 1db óvodának 1db óvodának 1db

csoportonként 7-8 féle óvodának 1gr. óvodának 1gr. csoportonként 2-3 db csoportonként 3 készlet

47


Ének, zene, énekes játékok eszközei Óvodai ritmuskészlet Furulya Zenei CD-k Hangszer gyermekeknek

óvodának 1 gr. csoportonként 1db csoportonként 5db csoportonként 3db

Vizuális nevelés eszközei Olló jobb és balkezes Ecset Ábrázolás anyagai Szövőkeret Anyagok barkácsoláshoz

minden gyermeknek minden gyermeknek minden gyermeknek csoportonként 2gr. minden csoportnak

Mozgáskultúra, mozgásfejlődést segítő eszközök Dobójátékok labdák csoportonként 3 méretben Kosárlabda palánk hálóval óvodának 1db Célba dobó csoportonként 2db Húzókötél csoportonként 1db Ugráló kötél csoportonként 5db Akadálypálya óvodának 1db Kígyópálya óvodának 1db Bújókacsú óvodának 1db Füles labda csoportonként 2db Trambulin csoportonként 1db Testhengercsalád csoportonként 1gr. Roller csoportonként 4db Faállvány mászó hálóval, nagy csúszdával óvodának 1db Famozdony pótkocsival óvodának 1db Láncos egyensúlyozó óvodának 1db Rugós játékok óvodának 2db Tornapad csoportonként 2db Tornaszőnyeg csoportonként 1db Bordásfal csoportonként 1db Óvodai többfunkciós mászó készlet csoportonként 1db Egyéni fejlesztést szolgáló spec. felsz. minden gyermeknek Kerti asztal csoportonként 1db Kerti pad csoportonként 2db Babaház óvodának 1 db Udvari szemétgyűjtő csoportonként 1db Udvari homokozó csoportonként 1db Takaróháló minden homokozóra Munka jellegű tevékenységek eszközei Kerti szerszámok Fémtalicska Kosár

több féléből 5db csoportonként 2db csoportonként 2db

Készült a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke alapján. Kiegészítve a Kompetencia alapú óvodai neveléshez szükséges eszközökkel.



Felhasznált irodalom B méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó Budapest 1982. Dr. Ross Campbell: Életre szóló ajándék Harmat kiadói alapítvány 1991. Mindig tudod hogy érez a gyermeked? Fabula Bt. Dr. Kolozsvári Judit: Más gyermek, más szülő, más pedagógus Okker Kft. Falvai Károly: Ritmikus mozgások énekes játék OPI Budapest 1990. Herman Alice: emberré nevelés Tankönyvkiadó Budapest 1966. Mérei Ferenc- V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat kiadó Budapest 1978. Óvodai nevelés Országos Alapprogramja Dr. Páli Judit: Játék, tanulás, játékos-tanulás Óvodai nevelés 1990. 6.sz. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-Typo kiadó 1992. Villányi Györgyné: Tanulmányok a kisgyermeknevelésről Okker oktatási iroda Budapest 1996. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés verssel, mesével Magyar pedagógiai Társaság, Budapest 1989. Az óvodai nevelés programja Óvodai nevelés kompetencia terület elméleti alapvetések. Óvodai kompetencia terület: Tématerv javaslatok (Tűz, víz, föld, Levegő) Általános szakmai koncepció Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! –A világ befogadásának elérhetősége 1. Reikort Ildikó: Zenevarázs- A világ befogadásának elérhetősége 2. Székely Andrea: Bábjáték - A világ befogadásának elérhetősége 3. Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány- A világ befogadásának elérhetősége 4. Kiegészítő segédlet a komplex tervekhez – A világ befogadásának elérhetősége 5. Székely Andrea: Játék bábokkal… - A világ befogadásának elérhetősége 6. Zóka Katalin: Varázseszközök az óvodában. A világ befogadásának elérhetősége 7. Zóka Katalin: Kóstolgató. – A világ befogadásának elérhetősége. 8. Túri György: Játék-tánc-élet. –A világ befogadásának elérhetősége 9. Kanczler Gyuláné Dr. : Felfedezések a természetben. – A világ befogadásának elérhetősége 10.


48

49


Legitimációs záradék A nevelési programot véleményezte: Rumi Rajki István ÁMK Játékvár Óvoda Szülői Munkaközössége

Dátum: 2010. május 20.

Elfogadta: Játékvár Óvoda nevelőtestülete

Jóváhagyta: Rum község önkormányzatának Képviselő testülete

Horváth Istvánné óvodavezető


2010. április 14.


50

III. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. A) NEVELÉSI PROGRAM III. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................................... 5050 III. A) NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 5050 1. BEVEZETŐ ................................................................................................................ 5151 2. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................... 5252 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ............................................................................. 5353 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI................................................................................................. 5656 5. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS GYAKORLATA .................................. 6060 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................................................................................................................... 7474 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................. 7676 8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ........................................................................................... 7777 9. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................. 8585 10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................... 8686 11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 8787 12. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE .......................................................................................................................... 8989 13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ........................................................ 9090 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE . 9191 15. AZ ISKOLA TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE .............................................................................................................. 118118 16. A SZAKMAI MUNKA SZERVEZÉSE Szaktantermi és szakmai munkaközösségi rendszer ........................................................................................................................... 119119 17. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ......................................................................................................................... 121121 18. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................ 124124 19. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ......................................... 131131



51

Minden kor iskolája törekedett arra, hogy saját korát felülmúló, gazdagabb tudással rendelkező, művelt ifjúságot bocsásson ki falai közül. Milyen iskolák bocsátották ki a középkor sokoldalú mesterembereit, a reneszánsz polihisztorait, a felvilágosodás korának nyelvművészeit? Bizonyára nagyon - nagyon jó iskolák. De milyen a jó iskola? Ezt talán Szent-Györgyi Albert fogalmazta meg a legjobban: Mottó:

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." Szent - Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok Gond. K. 1988. A mi iskolánk ezt a "definíciót" választotta ars poeticájának. Fel kell ébresztenünk a tudásvágyat, meg kell szerettetnünk a tanulást, képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy megtalálják a számukra leginkább megfelelő hivatást, s meg kell becsülnünk egymás munkáját.

1. BEVEZETŐ

Társadalmi környezetünk alapvetően megváltozott. A kiéleződő problémákat tanítványaink életén keresztül is érzékeljük. A szülők jelentős része anyagi és egzisztenciális gondokkal küzd. Bármennyire is szeretnének, nem tudnak elegendő időt fordítani gyermekeik nevelésére. Napjainkban különösen nagy szüksége van az ifjúságnak arra, hogy kötődjenek személyekhez, szűkebb és tágabb környezetükhöz. Biztos érzelmi háttér nélkül kicsúszik lábuk alól a talaj, negatív hatások veszélyeztetik létüket. A társadalom elvárása is megváltozott az iskolával szemben. Nagyobb hangsúlyt kap a nevelés, a képességek sokoldalú fejlesztése. Az információhalmaz helyett cselekvőképes tudással kell diákjainknak rendelkeznie. Az iskolában kell elsajátítaniuk a megismerés módjait, hogy felnőttként képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. Az új feladatok megoldása igényli a nevelőtestület szemléletváltozását is, pedagógiai-, pszichológiai ismereteik korszerűsítését. Előtérbe kerülnek az egyénre szabott pedagógiai módszerek. Bizonytalan világunkban az iskolának biztonságot kell sugároznia. Gyermekeink egészséges személyiségfejlődéséhez pozitív jövőképre, sikerélményekre és az életkorral változó szeretetteljes korlátokra van szükségük. Személyiségük sokoldalú fejlesztése teremti meg jövőbeni életük boldogulásának, eredményességének feltételeit. Iskolánk pedagógiai hitvallása, nevelési oktatási célkitűzése részletesen bemutatja azokat a területeket, amelyeket fontosnak tartunk abból a szempontból, hogy a fentebb vázolt elvárásoknak minél jobban megfeleljünk.



52

2. HELYZETELEMZÉS 2.1

Iskolánkról

Intézményegységünk, a Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Általános Iskolája, Rum község nagy múltú iskolája, korábban Rum, Rábatöttös, Zsennye községek intézményfenntartó társulásának oktatási intézménye, jelenleg a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Rumi Rajki István ÁMK szakmailag, szervezetileg önálló intézményegysége. E helyen évtizedek óta folyik a rumi és környékbeli gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd a XIX. századtól állami iskola lett. Iskolánk nemcsak a rumi, de a körzetesítések idején 1975. november 1-től megszűnt gutatőttősi és zsennyei általános iskolák jogutódjának, szellemi örökösének, megkezdett tevékenysége folytatójának is tekinti magát. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk intézményfenntartó társulásának gesztora Rum község Önkormányzata volt. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményegységünk nyolc évfolyamos általános iskolaként működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő rumi és környékbeli polgároknak!

Társadalmi környezet Az iskola mozgásterében döntő szerepet játszik a tanulók közvetlen hozzátartozói köre, így életének, kulturális igényeinek, szokásainak megismerése elengedhetetlen számunkra. E réteg az informális kapcsolódási pontokon keresztül jelentős hatással van a hivatkozott környezet egészére, miközben maga is közvetíti annak szokásait, értékeit. Ebben a közegben az iskola, mint sajátos kommunikációs média is megjelenik, hiszen a tanulók öntudatlanul is hordják, terjesztik az iskolában látott, tapasztalt, hallott dolgokat. A szülők egy kis része értelmiségi, szellemi foglalkozású, csekély mértékben vezető poszton, vagy felelős beosztásokban. Ez természetesen egyben életminőséget, filozófiát és életvezetési attitűdöt is jelez, amit minden program elindításánál, tervezésénél a siker és eredmény elérése érdekében figyelembe kell vennünk. A munka, a felelősség jelentős fizikai,



53

szellemi energiákat köt le a szülők részéről, korlátozza a mindennapi társas - és családi kapcsolatok ápolásának lehetőségét. Ugyanakkor a családi tradíciók, a szellemi értékek becsülése miatt általában fontosnak tartják, kiemelt figyelmet fordítanak gyermekeik képességeinek, ismereteinek fejlesztésére. Emellett szükségesnek ítélik csemetéik számára a regenerálódást, a sportolást is, s azt hogy mindezeket, ha lehet, minél kevesebb saját energiával biztosíthassák. A tanulók személyiség és intellektuális fejlesztésére a családok egy része az átlag feletti anyagi erővel rendelkezik, viszonylag jómódúak, ami viszont nem azt jelenti, hogy könnyedén válnak meg bármilyen kis összegtől is. De ha valamit fontosnak ítélnek gyermekük számára, azt feltétlenül megszerzik, megveszik. Ezért van az, hogy a hosszabb iskolai szünetekben szintén igénylik a tartalmas iskolai programokat, az iskolai szervezést. Tanulóink kb. 15%-a él három-négygyermekes családokban, akik anyagi helyzete legtöbbször eltér a fentiekben vázoltaktól. Jelentős azon gyermekek aránya, akiket egy szülő nevel, és sajnos a munkanélküliek száma is megnőtt. Különböző elemzéseink rámutattak arra a sajátosságra, hogy az iskolai gyermekcsoportok a társadalmi rétegződés nyomait is észrevehetően magukon hordozzák. Így az iskolai elsődleges gyermekcsoportok közvetlenül is kapcsolatba hozhatók a szülők társadalmi rétegbe tartozásával, vagyis nem választhatóak el a társadalmi struktúrára ráépülő társadalmi rétegződésétől. Nem lényegtelen annak hangsúlyozása sem, hogy korunkban figyelemreméltó rétegződés történik a tanulók szociális helyzete alapján is. Az iskola és a környezet kapcsolatában fontos szerepet, a fentebb kifejtettek alapján kezdeményező szerepet kell szánnunk intézményünknek, ha helyes következtetést akarunk levonni feladatainkra vonatkozóan. Tehát a kulturális és közösségi élet szervezésében nagyobb aktivitást kell mutatnunk. Megállapíthatjuk, hogy a környezet, a szülők nyílt rendszerünk fontos elemei. Mivel minden családban vannak, lesznek gyermekek, akik révén az élet nem csekély hányadában az iskola meghatározó lesz, ezért állandó figyelem és kontroll alatt dolgozunk. Az érintett szülők ezen idő alatt gyermekeik számára tartalmas, hasznos, igényes foglalkoztatást kívánnak, különös hangsúlyt helyezve a nyelvtanulásra, nyelvgyakorlásra, a digitális írástudásra, a sokszínű és differenciált oktatási programokra, valamint a továbbtanulásra. Fontos számunkra a családokkal kialakított partneri viszony, szoros együttműködés.

3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Rumi Rajki István ÁMK Általános Iskolájában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

Az otthonosság a komfortosság elve; 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,



54

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

A komplex személyiségfejlesztés elve; 2. Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az eredményes egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

A nyitottság elve; 3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén, valamint az ÁMK egyéb intézményegységein keresztül - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, erősítjük és bővítjük kapcsolatainkat az ÁMK intézményegységeivel nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók Rum, 2008. október 25.


55

számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

A nevelés- oktatás optimalizálásának elve 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, más népek értékeit, hagyományait, erkölcsös, az egyetemes kultúra kiemelkefegyelmezett, dő eredményeit, művelt, a társadalmilag elfogadott normák kötelességtudó, szerint viselkedik az emberi és a érdeklődő, nyitott, természeti környezetben, kreatív, alkotó, ismeri és alkalmazza a közösségben becsüli a szorgalmas tanulást, a éléshez szükséges magatartásformámunkát, kat, képes a problémák érzékelésére és ismeri és betartja a különféle közösmegoldására, ségek (család, iskola, társadalom) gyakorlatias, együttélését biztosító szabályokat, képes eligazodni szűkebb és tágabb ismeri és alkalmazza az emberek környezetében, közötti érintkezés, a kommunikáció jó eredmények elérésére törekszik elfogadott formáit és módszereit, (játékban, munkában, tanulásban), viselkedése udvarias, van elképzelése a jövőjét illetően, beszéde kulturált, becsüli a tudást, társaival együttműködik, öntevékenyen, aktívan vesz részt a szüleit, nevelőit, társait szereti és tanulásban, tiszteli, ismeri a tanulás helyes és hatékony képes szeretetet adni és kapni, módszereit, szereti hazáját, képes tudását tovább fejleszteni, és megérti, tiszteletben tartja a sajátjáönállóan ismereteket szerezni, tól eltérő nézeteket, tudását folyamatosan gyarapítja, bőkiegyensúlyozott víti, megfelelő önismerettel és önbizaképes az értő olvasásra, gondolatait lommal rendelkezik helyesen és szabatosan tudja megfoszellemileg és testileg egészséges, galmazni szóban és írásban, edzett, a mindennapi életben felhasználható egészségesen él, képességekkel rendelkezik, szeret sportolni, mozogni, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: megjelenése és személyes környezenemzeti kultúránkat, történelte tiszta, ápolt, gondozott. münket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.



56

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. Az alapkészségek (kompetenciák) megnyugtató birtoklása Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Alapértékeink és célkitűzéseink szellemében feladatunk, hogy tevékenységrendszerünket a következők jellemezzék:



57

A személyiségközpontúság, a testi, lelki harmóniára törekvés Kellő fegyelem, igényesség és egymásra figyelés Az alapozó jelleg és differenciálás Életszerű, gyakorlatias, nevelőcélzatú, az önfejlesztés igényét megalapozó korszerű műveltségtartalom közvetítése A sokrétű elvárásoknak (társadalom, fenntartó, szülő, gyermek) való megfelelésre törekvés A tehetséggondozás és a segítségre szorulókkal való foglalkozás sokféle szervezeti megnyilvánulása A testi fejlődést segítő, az egészséges életmódot megalapozó gyakorlati és elméleti foglalkozások köre A korszerű, hatékony emelt óraszámú idegen nyelvi képzés Az eredményes tanulást, önművelést segítő korszerű tanulási módszerekkel, technikákkal, eszközökkel és információhordozókkal való megismerkedés lehetősége Az informatikában, számítástechnikában való elmélyülés, az informatikai és kommunikációs technológia oktatási célú alkalmazása a hatékonyabb oktatás érdekében Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását cél- - Követelés. zó, beidegző módszerek. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.


Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.


58

A nevelési célok között fontos szerepet kap az érzelmi intelligencia fejlesztése. Az érzelmi intelligencia fejlesztése egy olyan – korábban is jelen lévő – pedagógiai, nevelési célt helyez újra előtérbe, amely a személyiségfejlesztésre összpontosít. A program alkalmazásának célja, hogy amikor tanítványainkkal kapcsolatba lépünk, ne csak ismereteket közöljünk velük, ne csak a megismerő képességeikre hassunk, hanem tegyük érzékelhetővé jelenlétünket önfejlődésük szélesebb rétegeiben is. Jóllehet minden tantárgyban megvalósuló pedagógiának van személyiségformálásra vonatkozó következménye, ám ez gyakran szűk perspektívában valósul meg, mely a teljesítmény elérésére, értékelésére, ellenőrzésére összpontosít, ugyanakkor ehhez képest neveltjeinknek tágabb horizontra lenne szükségük a hagyományos iskolai környezetben is. Az iskola mindennapi élete, szervezeti rítusai, a tantárgyi órák forgatókönyvei, a pedagógusok attitűdjei, készségei – mint a rejtett tanterv részei –, legalább 95%-ban járulnak hozzá ahhoz, miként zajlik egy iskolában a személyiségformálás, így ez a program csupán figyelemfelhívásként, érzékenység felkeltéseként szolgál egy tágabb perspektívával rendelkező tanár-diák kapcsolat iránt. Az élethosszig tartó tanulás Tanulás: „A tudás (kognitív, affektív, motoros) megszerzésére irányuló tevékenység, amelynek eredményeként folyamatosan alakul fejlődik és szocializálódik a tevékenység.” (Csonka Gyula) A tanulást segítő környezet megteremtése Pozitív légkör: - lojalitás: közösséghez tartozás érzése, lojalitás az egyének iránt - Bizalom: részvétel a döntésekben, bizalom a felelősségen - Támogatás: segítség és bíztatás a tanulásban - Dinamizmus: lelkesedés a célok megvalósításához, lelki segítség a nehézségek leküzdésében - Követelmények: a célok meghatározása, a várható eredmények tisztázása - Kommunikáció: információ a sikerről, kudarcról Segítő környezet megteremtése az osztályban - nincs megalázás: mások megbecsülése, segítőkész hozzáállás, sértő megnyilvánulások mellőzése - önkifejezés: mindenkinek lehetősége van gondolatai kifejtésére - reagálás, elismerés: mindenkinek szüksége van az elismerésre – hogy meghallgassák és elismerjék - figyelem: értő figyelem Segítő környezet megteremtése az iskolában - Az iskola ethosza (erkölcsi értékrend, atmoszféra): Összetartozás érzése(büszkeség az iskolára) Barátságos környezet Erős, céltudatos vezetés Pozitív attitűd a diákokkal szemben (tanulói teljesítmények elismerése - motiváció) Együttműködés a szülőkkel - a tanulás és tanítás színvonalának emelése önálló tanulás (a tanuló és a tanulás eszközeinek közvetlen kapcsolata) támogatott tanulás (a tanuló és a tanár elsődleges kapcsolata) öntevékeny tanulás (tanulócsoportokon, vagy tanulópárokon belüli elsődleges kapcsolat)



-

59

kiterjesztett tanulás (a tanulás az iskolán kívül is támogatást kap: ideértve a házi feladatot, házi dolgozatot is) pozitív tanár – diák kapcsolat szakszerű munkafeltételek problémamegoldás az elvárt színvonal folyamatos ellenőrzése

A digitális társadalom kihívásai megkövetelik, hogy felkészítsük iskolánk diákjait az élethosszig tartó tanulásra. Megteremtsük a tanulók elemi műveltségbeli alapjaihoz annak feltételrendszerét, elsajátíttassuk az alapvető képességeket, készségeket, megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét. Alapvető cél az iskola és a környező világ közötti kapcsolatok kiterjesztésével a tanulási környezet gazdagítása. A kreatív gondolkodás és az élethosszig tartó tanulás képességének, valamint a társadalmi felelősségérzet kifejlődésnek az elősegítése. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt nevelve érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük őket a további tanulásra, és előkészítve őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre, biztosítjuk számukra az esélyegyenlőséget. A megfelelő tanulási készségek fejlesztése és az iskolai lemorzsolódás megakadályozása elengedhetetlen ahhoz, hogy tanulóink sikereket érjenek el az oktatás és képzés későbbi szakaszaiban. Növelni kívánjuk az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepét, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, stb.). Iskolánk építeni kíván a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket (egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, a korábbi tapasztalatok felhasználásával működő feladat-megoldási módszer) és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. Az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés során kívánjuk felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra. Lehetőséget kell teremtenünk az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. Meg akarjuk alapozni az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, elő kívánjuk segíteni, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Felkeltjük és folyamatosan ébren tartjuk a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetjük eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyekkel lehetővé tesszük a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Olyan attitűd kialakítására törekszünk, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét is. Mindezek érdekében az általános iskola komplex, az információs és kommunikációs technológia (IKT) használatát lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztését hajtjuk végre. Az általános iskolai oktatásunk tartalmi, módszertani feltételeinek fejlesztését, korszerű, jó minőségű oktatás hozzáférhetővé



60

tételét az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú alkalmazásával, a tanulási környezet korszerűsítésével valósítjuk meg, a jobb életminőség elérése érdekében. Fontos feladatunk az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének és az intézményi és pedagógiai környezetnek a további fejlesztése, kivételes IKT felszereltségünk maximális kihasználása. Folyamatosan javítjuk az iskolaépület használhatóságát, műszaki színvonalát, otthonosságát, fizikai állagát. Az iskolai felszerelések, szolgáltatások színvonalának emelése, az integrált nevelést is támogató oktatás feltételeinek megteremtése során elősegítjük a fenntartható, racionálisan üzemeltethető, környezetbarát, a helyi környezeti kultúrát fejlesztő műszaki megoldások érvényesülését. Erősítjük a helyi összefogást az oktatás eredményességének további javítása érdekében. Nevelési - oktatási céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

a megszerzett tudás és kompetenciák birtokában képes lesz folyamatosan fejleszteni tudását, készségeit minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. valamennyi gyermek eredményesen készül fel a képességeinek megfelelő továbbtanulásra.

5. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS GYAKORLATA Az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. A kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom előnyeiből. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. Az óvodát, iskolát, művelődési házat, könyvtárt is magában foglaló, szinte minden korosztálynak művelődési lehetőséget kínáló általános művelődési központunk kitűnő terepe lehet az új tanulási kultúra kialakításának, hiszen a kompetencia alapú oktatás elterjesztését középpontba helyező egész életen át tartó tanulás hasonlóképpen felöleli az egyén teljes életciklusát.



61

Az elmúlt évek során a pedagógiai munkánk eredményességének értékelése felszínre hozott számos problémát, melyek megoldása a hagyományos pedagógiai módszerekkel nem várható. Tanulóink tanulás iránti motivációja az életkor növekedésével arányosan romlik. A felső tagozatban gyakoriak a tanulási kudarcokkal küzdő tanulók, akiknek sikertelensége visszavezethető az alapkészségek terén mutatkozó hiányosságokra. A HEFOP 3.1.3 pályázati projekt megvalósítása, fenntartása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink, tanulóink az ismeretek hatékony elsajátításához, intelligens felhasználásához szükséges motivációt és képességeket megszerezzék. Elsajátíthassák az önálló ismeretszerzés képességét, mellyel lehetővé válik számukra - a tudás alapú társadalom által megkövetelt - egész életen át tartó tanulás megalapozása. Tanulóinkat meg kell ismertetnünk az egyre újabb technikákkal, hogy az általuk biztosított lehetőségeket felhasználva meghaladják jelenlegi korlátjaikat, és képesek legyenek feltárni a tudás új határvidékeit. Pedagógusaink felkészültek az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása érdekében szükséges a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztése. A frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat iskolánkban fokozatosan felváltja az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan. A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kíséri. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt nevelve érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük fel a további tanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, biztosítva számukra az esélyegyenlőséget. Növeljük az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepét, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. Lehetőséget teremtünk az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. Meg akarjuk alapozni az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Célunk az új pedagógiai eljárások fogadására alkalmas intézményi és pedagógiai környezet létrehozása. Olyan képességfejlesztés-alapú pedagógiai programnak a bevezetése, általánossá tétele, amely arra törekszik, hogy olyan képességeket, kompetenciákat alakítson ki, amelyek lehetővé teszik a megtanult tudás felhasználását. Ehhez szükséges a szemléletváltás kialakítása a pedagógusok körében. Kimondottan az alapkészségek - írás, olvasás, számolás, környezettudatos szemlélet, demokratikus szemlélet - kialakítására helyezve a hangsúlyt kívánjuk megalapozni a felsőbb évfolyamok további munkáját. Az oktatásszervezési, módszertani változások segítségével gyermekközpontúvá, az iskolahasználók számára élhetőbbé változtatjuk az iskola hétköznapi működését. A kompetencia alapú oktatás implementációja a TÁMOP-3.1.4 pályázati támogatás segítségével az alábbi tevékenységek keretében valósul meg iskolánkban: A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. A tevékenység tartalmazza a következő kötelező elemeket: 3 tanulócsoportban a szociális életvitel, környezeti kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása (az 1. osztályban és a 3. osztályban a „B” és „C” modul, a 7. osztályban a „C” modul) felmenő rendszerben;



62

1 tanulócsoportban (7. o.) az idegen nyelv (angol) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; 1 tanulócsoportban (5. o.) a szövegértés „B” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben érjük el. Minden tanév elején a tantárgyfelosztás elfogadásával döntünk a megvalósítás módjáról. műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: legalább egy műveltségterületen (Ember és természet műveltségterület a természetismeret tantárgy keretében az 5.-6. osztályban) Az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). A tevékenységet úgy tervezzük meg, hogy annak körében (a tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében) a következő elemek megvalósuljanak: o Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként o Legalább egy témahét megszervezése tanévenként o Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 50%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósul meg. Az intézmény pedagógusainak felkészítése fentiek intézményi implementációjára, megvalósítására, a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében kötelezően megvalósítandó továbbképzésekkel, szaktanácsadói támogatás igénybevételével megtörtént. A kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanulói és tanári taneszközök beszerzését is megvalósítottuk. módszerek, szervezési módok

évfolyam 1

tantárgytömbösítés projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció


2

3

4

5

6

7

8


63

módszerek, szervezési módok Tantárgytömbösítés - Magyar ny. és i., - Természetismeret - Kémia - Informatika - Technika - Rajz projektoktatás Környezetvédelem műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés - Magyar ny. és i., - Természetismeret három hetet meghaladó projekt megtervezése - Ünnepeink Éves munkaterv szerint témahét megtervezése - Ember a természetben - Egészségnevelés hete - Magyar nyelv hete moduláris oktatási programok megtervezése - angol nyelvi - Egészségtan - Tánc és dráma - Hon és népismeret - Mozgókép és média - Etika Önálló intézményi innováció

- Tanulói laptoppal a kompetenciák fejlesztéséért

évfolyam 1.

2.

3.

5. X

6.

7.

8.

X X X X 7.

8.

X X

1. X

2. X

3. X

4. X

1. X

2. X

3. X

4. X

1. X

2. X

3. X

4. X

1.

2.

3.

X X 1.

X X 2.

X X 3.

4. X X X 4.

5.

X X X 6.

X 5. X X 5.

X 6. X X 6.

X 7. X

X 8. X

7.

8.

X 5.

X 6.

X 7.

X 8.

X X 5.

X X 6.

X X 7. X

X X 8.

X X X

X

X X

1.

2.

3.

4.

5.

6.

X 7.

X

X

X

X

X

X

X

- Ember a természetben témahét kidolgozása, megszervezése 5 napos erdei iskola program keretében - Jeles napok a tanév végén

4.

8. X

X X

X

X

X

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:  a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,  A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,  a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése  az esélyegyenlőség érvényesítése  újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése  szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása  egyéni fejlesztési tervek készítése  digitális írástudás elterjesztése



64

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer, sikerkritériumok meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan. 

A kompetencia alapú oktatás implementációja

Tevékenységek

évfolyam

kompetenciaterület

Sikerkritérium

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

1-8. osztály

szövegértés; kotás

Országos Kompetenciaméréseken tartósan az országos átlag feletti eredmény


1-8. osztály

matematikai logika

Országos Kompetenciaméréseken tartósan az országos átlagnak megfelelő eredmény

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %)

1-8. osztály

Idegen nyelvi

Alapfokú nyelvvizsga megszerzése évente 1-2 tanuló részéről

5-7. osztály

magyar nyelv és irodalom, természetismeret, informatika, technika, rajz

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

5-6. osztály

természetismeret,

digitális tartalmak, taneszközök használata (50 %)

1-8. évfolyam

Mind

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

1-8. évfolyam

Mind

új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

1-8. évfolyam

Mind

önálló intézményi innováció megvalósítása

1-8. évfolyam

Tanulói laptop program

Tanulói laptop alkalmazása a tanórák 30 százalékában

jó gyakorlatok

1-8. évfolyam

Kompetencia alapú oktatás IKT alkalmazásával Drámapedagógia

IKT alapú oktatás a tanórák 50 százalékában

szövegal-

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan.(Tanévre készített intézkedési tervek) Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése. Célok, indikátormutatók

Fenntarthatóság

Implementáció éve 2009/ 2010

2010/ 2011

2011/ 2012

2012/ 2013

2013/ 2014

2014/ 2015


+

+

+

+

+

+

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

+

+

+

+

+

+

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (510-15 %)

5%

10%

15%

15%

15%

15%



65

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

+

+

+

+

+

+

digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

50%

50%

50%

50%

50%

50%

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

+

+

+

+

+

+

új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

+

+

+

+

+

+

önálló intézményi megvalósítása

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

innováció

jó gyakorlatok átvétele

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása. IKT eszközhasználat tevékenységrendszere Információs Technológia

és

Kommunikációs

szövegértés

matematikai logika

választott kompetenciaterület

+

+

+

IKT alapú eszközök

+

+

+

IKT-val támogatott tanóra

+

+

+

IKT-val támogatott mérés, értékelés

+

+

+

Az új tanulásszervezési eljárások intézményi célkitűzései: A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása tovább erősíti, illeszkedik az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetéséhez. A differenciálás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszere:

A differenciálás területén az oktatás- és tanulásszervezés megelőző jellegű. A gyerekek közötti különbségeket természetesnek tartjuk, és azokhoz alkalmazkodunk. Nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Cél: minden tanuló teljesítményének növelése. Célcsoport minden gyermek. A gyermekek szükségleteire koncentrálunk.

5.1

Tanulásszervezés

Alkalmazott tanulásszervezésünk a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).

Tanulásszervezésünk során alkalmazott alapelvek:  Minden gyerek képes eredményesen tanulni  Minden gyerek (tanulási) képességei eltérő, egyéni ütemben fejlődnek. Rum, 2008. október 25.


66

 A gyermek egészséges fejlődéséhez alapszükségleteinek kielégítésére van szükség. Ennek megfelelően:  Az iskolai tanulási folyamat középpontjában nem a tananyag, hanem a tanuló áll.  A tanulásszervezés során a pedagógus fő feladata minden egyes gyermek alapszükségleteinek kielégítése.  Ennek legáltalánosabban használt eszközei: az interakció, az instrukció és az osztályszervezés.  Az osztálytermi folyamatokat szervező, irányító pedagógus feladata, hogy minden egyes gyerek tanulásának támogatása érdekében ösztönző, támogató és bizalomteli légkört teremtsen a tanuláshoz. A három alapszükséglet: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia jelenti az adaptív oktatáshoz szükséges pedagógiai környezet alapvető alkotóelemeit. Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító vagy tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az adaptív tanulásszervezés tehát a pedagógiai differenciálás olyan eszköze, amely a tanulói különbségek figyelembevételével az emberek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire épít. 5.1.1 Kapcsolat Minden embernek – felnőttnek és gyereknek egyaránt – szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. A tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. A külvilágtól, a gyermek környezetétől kapott elismerés igényének kifejezésére a megelőzés pedagógiája a „kapcsolat” szót használja. A kapcsolat fontossága tehát a következőképpen írható le: az a gyerek, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról és uralni azt. A kapcsolat alapvető szükséglete akkor teljesül, ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk; mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal; érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt; ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket; szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit; megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat. 5.1.2 Kompetencia Az ember folyamatosan képességei fejlesztésére törekszik, ez a gyerekekre még inkább igaz, mint a felnőttekre. A tanuló képes akar lenni arra, hogy elolvasson egy könyvet, levelet írjon a barátainak, a kapuba rúgja a labdát, egyedül felverje a sátrat, rajzoljon egy szép képet, önállóan megtalálja a térképen Portugáliát. Tudni akarja, mi a különbség az elnök és a király között, hogyan olvashatja le a bicikli kilométerórájáról, milyen messzire tekert, vagy mennyi ideig



67

tartott a túra. Ezek közül a képességek közül sokat azonban nem az iskolában sajátít el. A legtöbb gyerek – szó szerint és képletesen is – gazdag tanulási környezetben nő fel, mely bőségesen kínál számára kihívásokat és ismeretelsajátítási lehetőségeket. A jó tanítás művészete abban rejlik, hogy ezeket a lehetőségeket behozzuk az iskolába, és mind a diák, mind a pedagógus számára értelmes célokhoz kötjük őket. Más szóval az a tanár feladata, hogy fogékonyságán és a helyzetekre adott helyes válaszain keresztül az egyénhez igazítsa az oktatást. A kompetencia érzésének megélése azért különösen fontos, mert ha a gyerek nem bízik saját képességeiben, gyakran bele sem kezd a munkába vagy a játékba. Azok, akik megtapasztalhatták, hogy tudásuk egyre gyarapodik, egyrészt egyre többre lesznek képesek, másrészt önbizalomra tesznek szert, és ezt világosan ki is mutatják. Felfedezik, hogy ezeket a sikereket ők maguk érték el vagy azért, mert keményen dolgoztak, vagy azzal, hogy ügyesek voltak. Ezek fontos és csodálatos tapasztalatok a gyerekek számára, s minél több ilyen élményben van részük, annál jobban megtanulnak bízni önmagukban, elhiszik, hogy legközelebb is sikerrel járnak majd, úgy érzik, hogy értenek valamihez. 5.1.3 Autonómia Mindenki igényli azt, hogy életét úgy szervezhesse meg, ahogyan akarja, döntéseit maga hozhassa meg, felelősséget vállalhasson önmagáért. Az adaptív pedagógia azt vallja, hogy a tanulónak meg kell tapasztalnia az autonómia élményét ahhoz, hogy a tanulásban proaktív és motivált legyen. A gyerekek belső késztetést éreznek a függetlenségre, maguk akarják a dolgokat csinálni, a felnőttek segítsége nélkül. A választás és a döntés lehetősége motiválja őket. Az olyan tevékenységek azonban nem ösztönzőek számukra, melyek során nincs lehetőségük valami egyénit is hozzátenni az eredményhez, mert valaki szükségtelenül fogja a kezüket – ezeket a helyzeteket gyakran unalmasnak és értelmetlennek érzik. A tanítás szervezése, a gyerekek felügyeletének és folyamatos ellenőrzésének módja, a fegyelmezetlenségre adott reakciók, az órák közötti szünetek, a segítségnyújtás és az irányítás módja, a tanteremben alkalmazott szabályok, valamint az, hogy a gyerekek mekkora szabadságot kapnak, az autonómia szempontjából mind-mind fontos tényezők. A valódi önállóság azonban csak olyan gazdag tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden gyereknek magának kell saját fejlődésén dolgoznia. Más szóval az autonómia egy olyan iskolai közeget igényel, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek, illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van: a gyerekek kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra; a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti, illetve más feladatok kiosztásával fejlesztheti azokat, akik ezt igénylik. Az intézményben folyó tanulásszervezés jellemzői: Kapcsolat A tantermeket a gyerekek díszítik, láthatóan a magukénak érzik. Az osztályterem berendezése különböző funkciókra alkalmas. Lehetőség szerint nem hangzik el negatív visszajelzés az órán, nem dorongolja le a pedagógus a gyereket. A gyerekek csoportmunkát végeznek. Rum, 2008. október 25.


68

Munkájukat bemutatják egymás számára. A pedagógus úgy fogalmaz, hogy a gyerekek értsék, amit mond. Ezzel kapcsolatban visszajelzést is kér. Kompetencia Az utasítások differenciáltak, motiválóak. A különböző képességű diákok más-más feladatot kapnak. A gyerekek a saját tempójuk szerint dolgoznak. Autonómia A segédeszközök a diákok számára könnyen elérhetők és használják is azokat. A gyerekek ellenőrzik saját munkájukat. A konstruktivista tanuláselméleti jellemezői közül az intézményi megvalósítás tevékenységrendszere. Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanulási, tanítási módszerek konstruktív tanulási módok, módszerek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik, hogy az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra. Élet közeli tanulási környezet kialakítása, amelyben az informális tanulás meghatározó lehet, ennek intézményi célrendszere, eszközei. A valóság sokféle bemutatásra törekvés és a web 2 alkalmazások iskolai tevékenységrendszerei. Az új tudás megszerzésében a tanuló előzetes tudásának szerepe, és az ehhez kapcsolódó intézményi feladatok, tevékenységek. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerei. A sokszínű tanulói tevékenység biztosításának lehetőségei a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésével. Multimédiás oktatóprogramok kidolgozása, és átvétele. Digitális tananyagok fejlesztése, és alkalmazása. Az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében meghatározásra kerültnek a helyi tantervben a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése. Tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kap gyakorlat, konzultáció, önálló tananyag-feldolgozás, feladatmegoldások, az önálló szakirodalmi elemzések, az eLearning használata. A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza.

5.2

A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek

5.2.1 Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáseleRum, 2008. október 25.


69

meket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. 5.2.2 A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.( Országos kompetenciamérések , helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). 5.2.3 Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. 5.2.4 Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. 5.2.5 Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a beiskolázási terv újragondolása. 5.2.6 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.



70

5.2.7 Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. 5.2.8 Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  az inkluzív nevelés  attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés Rum, 2008. október 25.


71

 munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Rum, 2008. október 25.


72

Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

5.3


Integrációs felkészítés


73

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében alkalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét (IPR) - a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ (4) és 39/E§ (4) bekezdése szerint. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS keretében történik a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása. A gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson. A csoportok szervezésénél az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Az integrációs felkészítés és a képességkibontakoztató felkészítés közötti különbség a felkészítésben részesülő és nem részesülő tanulók - tehát a halmozottan hátrányos helyzetű és nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányában van. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER (IPR): Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem választandó tantervekben, tankönyvekben, konkrétan alkalmazandó programokban gondolkodik, hanem az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét hangsúlyozza. Kiindulópontja, hogy a gyermekek, tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás az adott gyermek komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő fejlesztés biztosítását jelenti. Alapul veszi a tanuló előzetes tudását, erősségeit és gyengeségeit, a gyermek, tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének jellemzőit. Törekvése az, hogy a nevelés, és az oktatás egyénre szabott legyen, igazodjon a gyermekhez. A HHH integráció tehát a társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését biztosítja a közoktatási rendszerben, szervezett keretek között. Célja, hogy megteremtse az esélyt a felzárkózásra, könnyítse a beilleszkedést.

5.4

TANULÓI LAPTOP PROGRAM megvalósítása

a HEFOP 3.1.3/B, valamint a TIOP-1.1.1/09 „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” pályázati támogatások keretében 2009. szeptemberétől 2 osztályban, 2010. szeptemberétől pedig már mind a 8 osztályban megteremtettük a feltételét az IKT-val támogatott 1:1 (1 diák/1 számítógép) oktatási környezet bevezetésének. Az 1:1 IKT-val támogatott környezet az IKT-val támogatott oktatás eszközrendszerének azon legújabb generációja, amelyben a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A konstrukció hozzájárul a digitális oktatási tartalmak integrálásához a kompetencia fejlesztő oktatás alkalmazása során. A konstrukció keretében megvalósí-



74

tott infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez. A projekt megvalósításának időszakában a programba bevont tanulói csoportok vonatkozásában az alábbi feltételeket teljesítjük (dokumentáljuk is a naplóban): - A tanórák legalább 30%-nak IKT-val támogatott 1:1 eszközellátással való megtartása az érintett tanulócsoportokban. - Havonta legalább egy alkalommal online mérés-értékelést végzünk.

6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A nevelési, tanítási, tanulási folyamat során teret kívánunk adni a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Törekszünk arra, hogy fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddzük akaratukat. Tevékenykedtetésükkel szeretnénk hozzájárulni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Intézményünkben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.



75

6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári, EU-s polgárrá nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő program kínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.(műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. A játékszeretet fejlesztése révén egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás nyújtotta lehetőségének elterjesztését. Úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség és közösségfejlesztéshez hangsúlyozni kell csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazását. Amennyiben az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét, akkor jelentősen átalakul a tanulók értékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. Rum, 2008. október 25.


76

A számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást és helytállást tekinti célnak. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. (szociális kompetencia fejlesztés) Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.

7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztés során az alábbi elvárásoknak kívánunk megfelelni: A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A tanulók legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Iskolánknak és tanulóinknak törekedniük kell arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (testvériskolai kapcsolat kiépítése, ápolása). A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Iskolánknak az új információs környezetet értő, abban eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Tanulóinkban fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.



77

2. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 4. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Elvárás: A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek nem öntörvényű - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 8.1

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:



78

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Lépéseket kell tenni az eredményvizsgálatokra épülő differenciált tanulásszervezés, az öndifferenciálás bevezetésére. A legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a gyerekek adottságaiban-képességeiben és fejlődési ütemében meglévő különbségeket, egyéni sajátosságokat. Erre építve kell folyamatosan létre hozni, vagy adaptálni egy rugalmas működési szervezetet és eszközrendszert, meghatározni az elsajátítandó/elsajátítható korszerű tartalmakat, tantárgyszerkezetet és új értékelési rendszert. Meg kell szüntetni a kezdő szakaszban mutatkozó funkció zavarokat, biztosítani kell, hogy az általános iskola kezdő szakasza biztosan, magas színvonalon végezze el azt az alapozó munkát, amelyet a későbbi eredményes továbbtanulás feltételez. Ehhez a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani a különböző adottságú, képességű, eltérő ütemben haladó, illetve a tehetséges, kreatív tanulók egyéni fejlődéséhez. Rugalmas működési szervezetben az első 3-4 év fő funkciója kifejezetten az alapozás, a későbbi ismeretszerzéshez (tanuláshoz, művelődéshez) szükséges eszközrendszer elsajátítása. Minden gyerek annyi időt kapjon az alapok elsajátítására, amennyire szüksége van (ne siettessünk, és ne korlátozzunk, ne fogjunk vissza senkit). Az egyénileg, mennyiségében és szintjében közelítően optimális készség-, képesség- tehetség-, és kreativitásfejlődés érdekében nélkülözhetetlen egy ösztönző hatású - tehát örömteli - intenzív, fejlett önellenőrzési, önértékelési képességen alapuló, indirekt differenciálással megvalósuló önálló tanulást biztosító feladatrendszer és munkaszervezés kialakítása. A képességfejlesztés és tehetséggondozás hatékonyságának fokozása érdekében célszerű sokkal inkább alapozni az önálló tanulásra, s a célravezető, személyre szabott tanulási technikáknak a megtanítására. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

8.2

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek 8.2.1 Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Rumi Rajki István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti Rumi Rajki kulturális napok elnevezésű rendezvény megszervezése, valamint az iskola részvétele az ÁMK szintű megemlékezéseken. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848.



79

március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Tíz évenként, először az ÁMK megalakulásának 30. évfordulóján (2012-ben) az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Az intézményben, a helyben fellelhető, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző gyűjtemény található. A gyűjteményt iskolánk tanulói gyűjtéseikkel folyamatosan gazdagítják. A helytörténeti anyag minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható.

8.2.1.1

Ünnepeink

Alapelveink: Több, mint 170 gyerek és 25 felnőtt élete zajlik iskolánkban, így a hivatalos és családi ünnepek, népszokások és hagyományok mellett iskolai életünk is tartogat számunkra nevezetes napokat. Arra törekszünk, hogy olyan évfordulókat, eseményeket illesszünk hagyománnyá váló ünnepeink sorába, melyek a társadalmunk életében, gyermekeink felnőttkorában is jelentőséggel fognak bírni, s arra is példát mutassunk, hogyan tehető emlékezetessé egy-egy fontos nap életünkben. Figyelünk arra is, hogy megemlékezéseink tartalma és formája érthető és élvezhető legyen gyermekeink számára, mert csak így érheti el célját minden rendezvényünk. Törekvésünk az is, hogy minél több tanuló kapjon lehetőséget arra, hogy aktívan, cselekvő részesként vehessen részt ünnepeinken, ne csak a tétlen szemlélődés és a vele járó unalom jelentse a jeles napokat. Célunk az is, hogy a megemlékezésnek, közös ünneplésnek minél több formáját mutassuk meg, ne csak a feszes vigyázzállásban vagy a céltalan eszem-iszomban merüljön ki. A következőkben, három csoportban soroljuk fel azokat az ünnepeket, melyek iskolánk életében hagyománnyá váltak, ám vigyázunk arra is, hogy a hagyományok ne váljanak szokványossá, unalmassá. Ezért az éves munkatervünk mindig rögzíti ezeket az eseményeket, s ez egyben újragondolást is jelent. 8.2.1.2

Állami és nemzeti ünnepek

Október 23 A megemlékezés osztálykeretben is történik Felelősök az osztályfőnökök. Ajánlott formák: a történelmi eseményt feldolgozó film megtekintése; a korról szóló irodalmi alkotás megismerése (tanulói beszámoló, könyvajánlás, stb.); dokumentumokra épülő osztályfőnöki óra; külső előadó meghívása; beszélgetés az ünnepről; tanulmányi séta; múzeum- vagy könyvtárlátogatás. Intézményünk fő részese a községi megemlékezés lebonyolításának is. Március 15 Kiemelt iskolai ünnepség, melyet ünnepélyes formában tartunk a községi szintű megemlékezéssel együtt. A felelős pedagógus(oka)t, évfolyamo(ka)t az iskola éves munkaterve jelöli ki. Lehetséges formák: ünnepi műsor; ünnepi nagygyűlés; ünnepi hangverseny; történelmi vetélkedő, játék, stb. 8.2.1.3

Családi, egyházi eredetű ünnepek, népszokások

Mikulás Mikulás-műsor rendezése osztálykeretben. Felelős meghatározása az osztályfőnöki munkatervben. Tanulók megajándékozása osztálykeretben. Felelősök az osztályfőnökök



80

Karácsony Karácsonyi műsor megszervezése a tanulók részére. Felelős maghatározása az éves munkatervben. Karácsonyfa állítása, díszítése és kellékek beszerzése. Minden tanuló megajándékozása. Felelősek az osztályfőnökök és a DÖK. Farsang Alsós és felsős osztályok külön jelmezes műsorral és büfével szervezik, a napközisek segítségével. Felelősök az osztályfőnökök és a napközisek. A Diákönkormányzat irányításával szervezik. Felelős a DÖK. Anyák napja Az alsó tagozatos osztályok (és a vállalkozó felső tagozatosok) ünnepi műsor keretében ajándékkal köszöntik az Édesanyákat. 8.2.1.4

Iskolai élethez, névadónkhoz kapcsolódó események

Évnyitó Rövid műsor, melynek fő része az elsősök fogadása és megajándékozása. Felelős a 8. évfolyam Rumi Rajki Kulturális Napok (január 22.-A Magyar Kultúra Napja alkalmából) Névadónk emlékének adózunk így. A nap eseményeiről és a felelősökről minden évben részletes forgatókönyv készül. Programok: megnyitó iskolagyűlés keretében, Napi programok, versenyek, záró est (felelős: művelődésszervező). Gyermeknap Közös intézményi szintű program lebonyolítása. Évzáró gálaműsor A tanév legsikeresebb műsorainak, eredményeinek, szereplőinek bemutatása a Rumi Rajki István alapítvány javára Tanévzáró ünnepség Rövid műsor iskolai keretben, majd a bizonyítványok kiosztása osztálykeretben Felelős az ötödik évfolyam Ballagás, 8. osztály búcsúja Felelőse a 7., illetve a 8. évfolyam. Névszerinti lebontás külön forgatókönyv szerint. 8.2.2 Hagyományaink "Akikre büszkék vagyunk" tábla az iskolai faliújságon. A névadó Rumi Rajki István életművét megörökítő állandó kiállítást hozunk létre. Az elismerési és elmarasztalási formák A névadó emlékének ápolására Rumi Rajki Napot rendezünk, melyben a névadóról való megemlékezésen kívül tanulmányi, műveltségi, képzőművészeti versenyekre, rajzpályázatra kerül sor, mely rendezvényekre a kistérségi iskolák képviselőit, csapatait is meghívjuk. Évente megrendezzük az iskola kulturális vetélkedőjét „Diák ki mit tud?” címmel. Farsang idején színpompás karnevált rendezünk. A diákönkormányzat évente egy alkalommal diáknapot szervez, melynek programját önállóan állítja össze. A "Föld napja" alkalmából egész napos környezetvédelmi projektet valósítunk meg (vetélkedő, takarítási akció, hulladékgyűjtés, faültetés stb.). A gyermeknapon egész napos programot kínálunk a gyermekek és szüleik számára. A házi sportversenyek keretében az év során komoly próbák (futás, kerékpározás, úszás) elé állítjuk általános iskolás diákjainkat. Az iskolai Diák Sportegyesület a tanulók igényei



81

alapján házibajnokságokat szervez (pl. kézilabda, asztalitenisz, labdarúgás, sakk, strandröplabda stb.). Évente megrendezzük „Az év diáksportolója” címért folyó versenyt, melyet a legtöbb pontot szerző fiú illetve lány nyerhet el. Hagyományos táborozási formánk évente a nyári napközis tábor. Minden évben megrendezzük - a Szülői Munkaközösséggel közösen - a "szülők bálját", melynek bevételét közösen meghatározott célra fordítjuk. Beiratkozás előtti tájékoztató a leendő elsősök szülei részére; elsősök fogadása, megajándékozása; ballagás; iskolaújság, iskolai közös kirándulás, gyermeknapi program szerepel még terveink között. A településhez kötődő hagyományok: Falunap, szüreti felvonulás, majális, stb., - aktív közreműködést vállalunk a lebonyolításban. 8.2.3 Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség (diáktanács) irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Éves program alapján szervezik rendezvényeiket. A tanulók jogait és kötelességeit a házirend tartalmazza. A házirend megalkotásában a diákoknak javaslattevő, elfogadását illetően pedig egyetértési joguk van. A pályázati lehetőségek hatékonyabb érvényesítése érdekében a diákönkormányzat önálló jogi személyiségű, bíróság által bejegyzett egyesületet (társadalmi szervezetet) alakíthat. 8.2.4 Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon (a tanulólétszám szerinti számú csoport), az 5-8. évfolyamon tanulószobaként is működik. A hagyományos napközi tevékenység átalakul, illetve csoportonként változó formában jelenik meg. (Az alsósoknál hasonlít majd leginkább a hagyományos formához.) Minden évfolyamon biztosítanunk kell a tanulást fegyelmezett, nyugodt körülmények között. Első osztályos kortól elindított szoktatással a gyerekek önállóságát kell fejlesztenünk, alkalmassá kell tennünk az önálló tanulásra, ismeretszerzésre. Ennek a tevékenységnek egyénre szabottnak kell lennie. Minden gyereknek csak annyi segítséget szabad nyújtani, amennyit a fejlődéséhez igényel, de annyit mindenképpen. A szülői igénytől, illetve létszámtól függő számú napközis csoport működik. Minden igénylőnek helyet biztosítunk. 8.2.5 Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az intézmény pénztárosánál kell befizetni.



82

8.2.6 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lassabban haladók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások is segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítjük az értékelés és minősítés alól, akkor – a KTv 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervezünk a részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segítjük a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – a KTv 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. Ugyanígy járunk el akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára alkalmazzuk az Integrációs és képességkibontakoztató felkészítés Pedagógiai Rendszerét (IPR) Munkánk fontos részének tekintjük, hogy a valamilyen területen tehetséget mutató gyerekeknek lehetőséget biztosítunk a továbbfejlődésre, de ugyanolyan fontosnak tekintjük, hogy a lemaradókat, problémával küzdőket segítsük a felzárkóztatásban, beilleszkedésben. Ennek a munkának egyik legfontosabb eleme a pedagógus érzékenysége, aki a tanulókra hangolódva felfedi a bennük rejlő értékeket, de érzékenyen reagál a problémákra, segítőként ott van a gyermek mellett. A valamilyen okból lemaradt tanulókat külön foglalkozáson zárkóztatják fel a szaktanárok. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítése egyéni felzárkóztatás keretében, fejlesztő pedagógus által vagy segítségével történik. A tanuló figyelemmel kísérését a fejlesztő pedagógus és a tanító, tanár közösen végzik. A magatartászavarral, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozást az osztályfőnökök végzik, szaktanárokkal kommunikálva. Bizonyos esetekben külső szakemberek segítségét vesszük igénybe. Fontosnak tartjuk minden esetben a gyermek érdekében történő közös kooperatív tevékenységet, amelyben a szülők, pedagógusok, szakemberek és a gyerek partnerként működik együtt. /Logopédus, nevelési tanácsadó, gyógytestnevelő segítségét vesszük igénybe, akik a Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül tevékenykednek./ 8.2.7 Iskolai diák sportegyesület



83

Az iskolán belül diák sportegyesület működik, melynek célja, hogy tág teret biztosítson a mindennapos testedzésnek, a tanulóknak egyéni igényévé váljon az egészséges életmód megismerése, elsajátítása, annak gyakorlása. A Rumi Diák Sportegyesület tagjai felügyelet mellett jogosultak használni az intézmény valamennyi sportlétesítményét, sporteszközeit, részt vehetnek a különböző sportcsoportok munkájában. Igényeik szerint a megrendezésre kerülő házi bajnokságok lehetőséget nyújtanak a megmérettetésre, a szintfelmérésre, a versenyzésre. Az iskolai DSE tagja lehet az iskola minden tanulója. A tanulók a Diák Sportegyesület alapszabályában meghatározott összegű éves tagdíjat fizetik. A Diák Sportegyesület által kiharcolt, pályázatokon elnyert kedvezményeket csak a tagdíjat befizető tanulók vehetik igénybe. Az iskolai DSE a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A DSE foglalkozások szervezésével kívánunk minél változatosabb foglalkozásokat biztosítani tanulóinknak, nem utolsósorban kiaknázva a sportolásból adódó nevelési lehetőségeket. Az alábbi sportfoglalkozásokat tartjuk tömegsport órák keretében: labdajátékok, úszás (tanfolyam jelleggel), önvédelmi sportok, szabadidő sportok. 8.2.8 Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az énekkar tagja lehet valamennyi jó hallású, ritmusérzékkel rendelkező tanuló, aki önként vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, mindent megtesz a zenei kultúra iskolán belüli terjesztéséért. 8.2.9 Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, szaktanárok végzik. A versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Tevékenységünk során törekszünk arra, hogy tanulóinknak lehetőséget biztosítsunk a különböző versenyeken való részvételre. Igyekszünk sok területen megfelelni, így kulturális-, sport-, tanulmányi- és művészeti versenyeken is részt veszünk. Ezeket a versenyeket mindig iskolai szinten kezdjük, hogy minél több tanulónk részt vehessen bennük, s a további fordulókra olyan tanulók kerülhessenek, akik helytállnak iskolánk nevében. Rendszeresen képviseltetjük magunkat az alábbi rendezvényeken:  

Kulturális versenyek Művészeti versenyek



   

84

Természettudományos versenyek Környezeti neveléshez kapcsolódó versenyek, akciók Egészségneveléshez kapcsolódó versenyek, akciók Sportversenyek

8.2.10 Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek.

Az SZM "meghatározhatja azt az összeget, amelyet a tanulmányi kirándulás egy főre jutó kiadásai során nem lehet túllépni" (Kt. 114. § (4) bek.). A tanulmányi kirándulásokon való részvétel kötelező, hiszen ezek tanítási napok, éppen olyan a funkciójuk, mint a tanóráknak. Szociális okokból egyetlen tanuló sem zárható ki a tanulmányi kiránduláson való részvétel lehetőségéből. Ilyen esetekben a forrást pályázati, alapítványi pénzekből és a költségvetésből kell biztosítani. 8.2.11 Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. „Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.”

Az SZM "meghatározhatja azt az összeget, amelyet az erdei iskola egy főre jutó kiadásai során nem lehet túllépni" (Kt. 114. § (4) bek.). Az erdei iskolában való részvétel kötelező, hiszen ezek tanítási napok, éppen olyan a funkciójuk, mint a tanóráknak. Szociális okokból egyetlen tanuló sem zárható ki az erdei iskolában való részvétel lehetőségéből. Ilyen esetekben a forrást pályázati, alapítványi pénzekből és a költségvetésből kell biztosítani. A távolmaradást igazolni kell. 8.2.12 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcso-

lódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

Az SZM "meghatározhatja azt az összeget, amelyet ezen foglalkozások egy főre jutó kiadásai során nem lehet túllépni" (Kt. 114. § (4) bek.). Az iskola által szervezett, tanuláshoz, oktatáshoz, neveléshez szervesen kapcsolódó fenti foglalkozásokon való részvétel kötelező, ha ezeket tanítási napokon szervezzük, hisz éppen olyan a funkciójuk, mint a tanóráknak. Szociális okokból egyetlen tanuló sem zárható ki ezen foglalkozásokon való részvétel lehetőségéből. Ilyen esetekben a forrást pályázati, alapítványi pénzekből és a költségvetésből kell biztosítani. Rum, 2008. október 25.


85

8.2.13 Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 8.2.14 Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A pedagógiai és művelődési programunk külön fejezetet szentel ennek a tevékenységi körnek, illetve ezt a tevékenységet végző intézményegységnek. 8.2.15 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos

használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 8.2.16 Tanfolyamok, egyéb képzési formák A szülők, tanulók igényei alapján rendszeres időközönként szervezünk különböző tanfolyamokat, képzéseket, alapfokú művészeti iskolai képzést, alkotóköröket, alkotótáborokat. (pl.: kezdő és haladó úszótanfolyam, társastánc, aerobik, önvédelmi sport jellegű, hangszeres zenei, képzőművészeti alkotó, stb.) Ezek az igény szerint szervezett formák önkéntesek, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolavezetés azon fáradozik, hogy ezen költségeket pályázatokkal, egyéb módon mindinkább alacsony szintre szorítva a szülők és így a gyerekek számára a tanfolyamokat egyre elérhetőbbé tegye. 8.2.17 Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

9. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését a következő tevékenységek szolgálják: szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



86

a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

a külső szakszolgálatok (nevelési tanácsadó) bevonása. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek a következők: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése.

a külső szakszolgálatok bevonása. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: Rum, 2008. október 25.


87

individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: o A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. o A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. o A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. o Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. o Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata,



88

hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, IPR a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés,



89

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

12. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. Beszédjavító, logopédiai foglalkozások a rászorultak részére Fejlesztő foglalkozások A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ebben az esetben iskolánk – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segítjük a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – a KT 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges az olvasási-számolási' problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése, ezért már az óvodával együttműködve erre irányuló vizsgálatokat végzünk. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó Támop 3.1.4 projekt tevékenységrendszere: Önálló innováció a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését.



90

Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására. A referencia intézményi hálózatban együttműködés kialakítása az IPR működtetésére, fejlesztésére.

13.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: Elengedhetetlenül fontos a szociális hátrányokkal küzdő tanulók feltérképezése, problémák megismerése; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a képesség-kibontakoztató és az integrált oktatás a napközi otthon; a tanulószoba; a tehetséggondozás formái (szakkörök, versenyek) a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; drog és bűnmegelőzési programok; felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten; helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése; motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai, vagy napközis ellátásban részesüljön; kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása; táborozási hozzájárulások; pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon; a továbbtanulás irányítása, segítése; pályaorientációs tevékenység az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Alkalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét - A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. - A napközibe nem járó tanulók számára - igény szerint - tízórait, ebédet, uzsonnát biztosítunk. - A hátrányos helyzetű, több gyerekes családok gyerekei jogszabályban előírt mértékű étkezési térítési díj kedvezményben részesülnek.



91

- Az iskola székhelyétől eltérő településről bejáró tanulóknak buszbérletet váltunk. - A korán érkezőknek fedett helyen biztosítjuk a gyülekezést.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

14.

A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként: 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul. A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az Internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását) A RUMI ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ESZKÖZSZÜKSÉGLETE A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében előírtak figyelembevételével A Jegyzékben felsorolt, az iskolák számára kötelező eszközök létesítése, beszerzése a Közoktatási törvény értelmében kötelező:

I. HELYISÉGEK: Helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda Porta Hideg-meleg vizes zuhanyzó (az öltözőkhöz)

1 1 1 2

Személyzeti WC Idegen nyelvi szaktanterem Természettudományi szaktanterem Művészeti nevelés szaktanterem Technika szaktanterem

1 1 1 1 1

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): projektor, digitális tábla, vagy vetítésre alkalmas fehér filces tábla, tanári multimédiás számítógép, tanulói laptop (tanulónként 1db) . Számítástechnika terem Számítógép és tartozékai tanulónként Nyomtató Lemeztároló szekrény Idegen nyelvi szaktanterem


1 1 2

Nyelvi labor berendezés 12 Multimédiás számítógépek 12 tanári multimédiás számítógép Természettudományi szaktanterem Vegyszerálló tanulói asztalok víz gáz csatlakozással (3 tanulónként 1) 8 Elszívó berendezés 1


Vegyszerálló mosogató (két asztalonként 1) Mosogató Törpefeszültségű csatlakozások Művészeti nevelés szaktanterem Rajzasztal Tárgyasztal Mobil lámpa (reflektor) Pianínó Tároló polcok

4 4 8

25 2 2 1 2

Technika szaktanterem Tanulói munkaasztal (15 tanuló részére) Állítható magasságú támla nélküli szék 15 Osztálytermek

92 Tanulói munkaasztalok Tanulói székek 15 -26 Tanári szék és asztal 1-1 Számítógépasztalok 3 személyi (multimédiás) számítógép 1-1 videólejátszó 1-1 vetítővászon (nagy méretű) 1-1 faliújságként használható parafatábla/rafia 1-1 televízió 1-1 Iskolai szinten projektor 7 az oktatásban sokoldalúan használható videokamera 1 digitális tábla 8 digitális fényképezőgép 1

SZÜKSÉGES FUNKCIONÁLIS TANESZKÖZÖK a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott Funkcionális taneszközjegyzék, valamint Kerettanterv ajánlásai alapján 1. Anyanyelv és irodalom Faliképek a beszédfejlesztéshez 1 Falitáblák 2.o. nyelvtan-helyesírás 1 Kis nyomtatott betűs ABC falitabló 1 Nagy nyomtatott betűs ABC falitabló 1 Kirakható tanítói betűkártya készlet 1 Betűsin 1 Önfestékező bélyegzőkészlet 1

Hogyan írjam - falikép Stílustabló - falikép Anyanyelvi gyakorló 5-6.o. Anyanyelvi gyakorló 7-8.o. Himnusz - falitabló Szózat- falitabló CD-k (szoftverek)

1 1 1 1 1 1 5

Digitális adathordozó (CD-ROM, Internet) 1. A nép és műköltészeti alkotások bemutatására és művészi eszközeiknek tanításához adatbázis (CD-ROM) 2. A magyar történelem nagy alakjait, eseményeit, a tanult korok szokásait, életmódját bemutató adatbázis (CD-ROM) 3. A magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotóinak elbeszélései, regényrészletei, versei, azok művészi bemutatásához adatbázis (CD-ROM) Film és hanghordozó 1. A helyes beszédlégzés és artikuláció tanításához kivetíthető információ-hordozó (videó) 2. A helyes hangsúlyozás és hanglejtés, a szünettartás és a ritmus tanításához hanghordozó 3. A nem verbális eszközök (testbeszéd) tanításához kivetíthető információhordozó (videó) 4. A szöveg- és mondatfonetikai eszközök tanításához információhordozó (videó) 5. A mindennapi élet szituációinak be-mutatásához kivetíthető információ-hordozó (videó) 6. A család, a családtagok kapcsolatának bemutatására kivetíthető információhordozó (videó) 7. A hangtanításhoz kivetíthető információhordozó 8. A betűalakítást és –kapcsolást bemutató kivetíthető információhordozó (videó) 9. A nép- és műköltészeti alkotások bemutatásához hanghordozó 10. A mondatfajták tanításához hang-hordozó 11. Az összetett mondatok helyes tagolásának és hangsúlyozásának bemutatásához hanghordozó Oktatótábla, fólia, kivetíthető, sokszorosítható kép/képsor (CD-ROM, dia) 1. Az ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis és nagybetűk) 2. A vonalrendszerben való tájékozódást segítő nyomtatott eszköz 3. Az olvasható, tetszetős és rendezett írást, az írásmű gazdaságos elhelyezését bemutató kivetíthető információhordozó (dia) 4. A vonalközváltást segítő nyomtatott és kivetíthető manipulációs esz-köz (dia, fólia) 5. A mindennapi élet szituációit ábrázoló eseményképek a szituációs játékokhoz (nyomtatott kép/dia)



93

6. Különböző kommunikációs helyzeteket ábrázoló kép/fotó a szóbeli szövegalkotás gyakorlásához (nyomtatott kép /dia) 7. Eseményképek szógyűjtéshez, mondatalkotáshoz (kép/dia) 8. Olvasólapok az összeolvasás gyakorlásához és az olvasási készség fejlesztéséhez (nyomtatott forma és fólia) 9. Az olvasott mesékhez nyomtatott képek, képsorok 10. A mesék eseménymozzanatait ábrázoló képsorok az eseménysor összeállításához (nyomtatott képek/dia) 11. A szófajok és helyesírásuk 12. A mondatfajták (oktatótábla) 13. Olvasólapok az olvasási és a helyesírási készség fejlesztéséhez nyomtatott és kivetíthető formában (fólia) 14. Az ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis-és nagybetűk, magánhangzók, mássalhangzók, szótagolás, elválasztás, j és ly a szavakban, a szavak szerkezete: tő és toldalék) 15. A szóbeli és írásbeli szövegalkotásra alkalmas információhordozó: eseményképek, képsorok (kép, dia) 16. Nyomtatott, kivetíthető anyag az írásbeli szövegalkotás műfaji és szerkesztési ismereteinek a tanításához (dia, fólia) 17. A párbeszéd alkotásához nyomtatott és kivetíthető kép/fotó (dia) 18. Történelmi időszalag 19. A négy évfolyam nyelvtani és helyesírási ismereteit összefoglaló, rendszerező oktatótáblák Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap, szókártya 1. Jelkártyák a helyes beszédlégzés és a tiszta artikuláció tanításához 2. Hívóképek a hangtanításhoz 3. Játékos eszközök a részkészségek alapozásához és fejlesztéséhez 4. Képes betűkártyák 5. Betűkártyák 6. Az összeolvasást segítő eszköz 7. Betű- és íráselemek: nagyméretű demonstrációs, puha, hajlítható anyagból (tevékenykedtető) 8. Jelkártyák a helyes beszédlégzés és a tiszta artikuláció tanításához 9. Hívóképek a hangtanításhoz 10. Kártyajáték a szólások és közmondások értelmezéséhez és használatának gyakorlásához 11. A szólásokat és közmondásokat értelmező segédkönyv 12. Különböző szövegfajtákat tartalmazó gyűjtemény a szövegelemző eljárások és a szövegalkotó tevékenység gyakorlására 13. Fogalmazástechnikai gyakorlatokat tartalmazó sokszorosítható feladat-gyűjtemény 14. Hiányos, túlzó vagy rosszul fogalmazott tájékoztató szövegek javításához kiemelhető, sokszorosítható feladatlap 15. Szó- és szóelem kártyák a nyelvtani fogalmak és a helyesírás tanításához (egyalakú szótövek, szóelemek, j és ly, mondatvégi írásjelek) 16. Szó- és szóelem kártyák a tanult szófajok köréből 17. Játékkártyák, nyelvi játékok a négy évfolyam nyelvtani és helyesírási ismereteiből 18. Üres táblázatok a szófajok tanításához és felismerésének gyakorlásához 19. Történelmi időszalag a 10. századtól a 21. századig 20. „Öltöztető baba” 21. Helyesírási szótár 22. Gyermeklexikon 23. Egynyelvű és kétnyelvű szótárak 24. Gyermekenciklopédia 25. A régió helytörténeti anyagából tabló, album összeállítása Felső tagozat 5-6. évfolyam Digitális adathordozó (CD-ROM, Internet) 1. Szólások képes és szöveges magyarázata digitális információhordozón 2. Népdalokat, népmeséket, műmese részleteket bemutató digitális információhordozó 3. Petőfi életét és életművét bemutató digitális információhordozó 4. Mitológiai, bibliai történeteket feldolgozó digitális információhordozó / film 5. A ritmus, a lírai kifejezésformák



94

6. Változatosságát bemutató versválogatás digitális információhordozón / hanghordozón 7. Népballadákat bemutató digitális információhordozó / hanghordozó 8. Ismert népballadák variációit bemutató hanghordozó 9. Vörösmarty életét és korát feldolgozó digitális információhordozó 10. Arany János életét és korát feldolgozó digitális adatbázis 11. Klasszikus és modern verseken a lírai kifejezésforma sokféleségét bemutató digitális információhordozó / hanghordozó. 12. Nyelvtani és helyesírási gyakorlatokat feldolgozó digitális információhordozó 13. Arany János verseit, a Toldiból, a Toldi estéjéből vett részleteket tartalmazó digitális információ-hordozó / hanghordozó. 14. Ritmus, párhuzam, ismétlődés a képzőművészetben témakört bemutató digitális információhordozó Film, dia és hanghordozó 1. Mindennapi jeleneteket (szó, hangzás, testbeszéd) feldolgozó film 2. A hangok képzéséről készült ismeretterjesztő film 3. A mondatfonetikai eszközök kommunikációs szerepéről készült film. 4. Ismeretterjesztő film népmese-gyűjtésről, mesemondásról 5. A táj és a tájleíró vers kapcsolatát bemutató film és sokszorosítható szöveg 6. Szülő-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatot jelenetekben bemutató film 7. A Pál utcai fiúk című film. 8. A gyerekkort idéző történeteket közlő hanghordozó / film 9. Hétköznapi kommunikációban a beszélő és a hallgató viselkedésének bemutatására alkalmas ismeretterjesztő film 10. A csodaszarvas motívum változatait ismertető film és feldolgozásához feladatlapok 11. A várvédő harcokat, a 16-17. századi Magyarországot bemutató film 12. Az Egri csillagok című film 13. A Lúdas Matyi című film 14. Ismert népballadák variációit bemutató hanghordozó 15. Többféle nyelvváltozatot, kommunikációs stílust bemutató filmösszeállítás (tévéhír, interjú, dráma- és filmrészlet) 16. Népköltési gyűjtés anyagából eredeti népi balladamondásról készült film 17. Arany-balladákat többféle előadásban bemutató hanghordozó / film Oktatótábla, fólia, sokszorosítható képsor, térkép 1. Az alsó tagozatban tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek rendszerezése oktatótáblán / fólián 2. A magyar nyelv hangállományát bemutató oktatótábla / fólia 3. A történetmondás gyakorlására, helyzetgyakorlatokhoz sokszorosítható képgyűjtemény. 4. Tájleíró fogalmazáshoz sokszorosítható fénykép, festmény különféle perspektívából 5. A János vitéz ismeretlen szavainak képes szómagyarázatára készült oktatótábla 6. Az irodalmi olvasmányok ismeretlen szavainak képes szómagyarázatára készült oktatótábla 7. Az ütemhangsúlyos verselés rendszerét bemutató oktatótábla / 8. A szófajokat és tipikus toldalékaikat bemutató oktatótábla / fólia 9. A szófajok főbb helyesírási szabályait rendszerező oktatótábla / fólia 10. Tárgyakat, ember-alakokat, arcképeket ábrázoló sokszorosítható képsorozat szövegalkotási gyakorlatokhoz 11. A Toldi ismeretlen szavainak képes szómagyarázatát tartalmazó oktatótábla 12. Az időmértékes verselés rendszerének bemutatására alkalmas oktatótábla / fólia 13. Toldi-szótár 14. A testbeszédet bemutató képsorozat sokszorosítható formában Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap, szókártya 1. Értelmező szótár 2. Szinonimaszótár 3. Kétnyelvű szótár 4. Mesemotívumok szétosztható kártyákon önálló feldolgozáshoz 5. Hiányos vagy hibás szerkezetű elbeszélő, leíró szövegeket tartalmazó feladatsor szövegalkotási gyakorlathoz 6. Szó- és szóelemkártya a szóképzés gyakorlására 7. Szókártyák rokon- és ellentétes értelmű, egy- és többjelentésű szavak, szólások elemzésére, alkalmazására 8. Szó- és szóelemkártyák a tanult szóképzési ismeretek felidézésére 9. Igék, tulajdonnevek, melléknevek helyesírásának gyakorlására alkalmas feladatlapok



95

10. Párbeszédek feldolgozására alkalmas sokszorosítható 11. A Toldi szövegéből vett részletek sokszorosítható feladatlapokon szövegalkotási gyakorlatokhoz 12. Sokszorosítható feladatlapokon idézetek a Lúdas Matyiból és az Egri csillagokból felismerés, értelmezés, jellemzés céljára 13. Szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal szépirodalmi és nem irodalmi elbeszélés, leírás bemutatására 14. Szemelvénygyűjtemény köznapi és szépirodalmi szóképek bemutatására alkalmas sokszorosítható feladatlapokból 15. Versgyűjtemény az időmértékes verselés megfigyeltetésére sokszorosítható feladatlapokon 16. Szó-, szóelemkártyák szófaji elemzéshez, szókincsgyakorlathoz 17. A szinonímitás, antonímitás, a szólások elemzéséhez szókártyák 18. A képzőművészeti képsorozat (ritmus a művészetekben) feldolgozásához feladatlapok 19. Szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal a szövegek verbális és vizuális információinak együttes értelmezéséhez 20. Nyelvi társasjátékok a szófajok ismeretanyagának elmélyítéséhez 7-8. osztály Digitális adathordozó (CD-ROM, Internet) 1. Iskolai műfajok (felelet, hozzászólás, kiselőadás) bemutatására alkalmas digitális információhordozó 2. Számítógépes nyelvtani és helyesírási program a tanult anyag önálló gyakorlására 3. A Halotti beszédet, az Ómagyar-Mária-siralom c. verset, egy-egy kódexrészletet bemutató digitális információhordozó 4. Magyar nyelvi feladatgyűjteményt tartalmazó digitális információ - hordozó egyéni fejlesztéshez Film, dia és hanghordozó 1. A mondatfonetikai eszközök helyes használatát, jelentését bemutató filmrészletek 2. A nyelvváltozatok kommunikációs eszközeinek bemutatására alkalmas film 3. A leggyakoribb rádiós, tévés műsortípusok hatáskeltő eszközeit bemutató ismeretterjesztő film 4. Mindennapi párbeszédrészletek a partnerek együttműködésének megfigyelésére filmen / digitális információhordozón 5. A könyvajánlási műfajokról ismeretterjesztő film (reklám, szórólap, elő-, utószó, rádiós, tévés könyvkritika) 6. A mai magyar nyelvjárásokból részletek hanghordozón / digitális információhordozón Oktatótábla, fólia, Sokszorosítható képsor, térkép 1. A mondatfajták, mondatfonetikai eszközök rendszerét bemutató oktatótábla / fólia 2. A szóalkotási módok (szóképzés, szóösszetétel, egyéb módok) szemléltetésére alkalmas oktatótábla / fólia 3. A szó- és mondatjelentésről tanultak összegezése oktatótáblán /fólián 4. A központozás, a tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek elemzését segítő oktatótábla / fólia 5. Az összetett szavak helyesírását rendszerező oktatótábla 6. Az összetett mondat tananyagát rendszerező oktatótábla / fólia 7. A tanult hangtani, szótani, mondattani, jelentéstani ismeretek rendszerezésére készült oktatótábla / fólia 8. A magyar nyelv helyesírási alapelveinek rendszerezése oktatótáblán / fólián 9. A magyar nyelv rokonait bemutató oktatótábla 10. Művelődéstörténeti térkép a magyar kultúra nagy korszakairól 11. Képsor néhány fontos nyelvemlékünk bemutatására sokszorosítható formában 12. A mai magyar (hazai és határon túli) nyelvjárások elterjedését szemléltető térkép Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap, szókártya 1. Értelmező szótár 2. Szinonimaszótár 3. Kétnyelvű szótárak 4. Az iskolai műfajok elemzését segítő sokszorosítható feladatlapok 5. Az elemzési, mondat átalakítási, nyelvhelyességi gyakorlatokhoz készült sokszorosítható feladatlapok 6. Az egyszerű mondat központozásának, a tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakorlására szolgáló szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal 7. Szó- és szóelemkártyák a képzett és összetett szavak elemzésének, helyesírásának gyakorlására.



96

8. A tagmondatok sorrendjének, a szórendnek, néhány nyelvhelyességi kérdésnek tanulmányozására alkalmas szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal 9. A párbeszéd, az elbeszélés, az idézés témakörében szövegátalakítási gyakorlatokra alkalmas sokszorosítható feladatlapok 10. Központozás nélküli szövegeket tartalmazó helyesírási feladatlapok 11. Szemelvénygyűjtemény néhány könnyebben olvasható 16-17. századi szövegrészletet tartalmazó feladatlapokkal 12. Feladatlapok, mintalapok egyszerűbb hivatalos iratok önálló megfogalmazásához, értelmezéséhez Magyar irodalom 7-8. osztály Digitális adathordozó (CD-ROM, Internet) 1. Janus Pannonius korának és életének bemutatására alkalmas digitális információhordozó 2. Balassi Bálint korának és műveinek bemutatására alkalmas digitális információhordozó 3. Csokonai Vitéz Mihály korát és műveit bemutató digitális információhordozó 4. Kölcsey Ferenc korát és életművét bemutató digitális információhordozó 5. Vörösmarty Mihály korát és életművét bemutató digitális információhordozó 6. Klasszikus és kortárs költők változatos ritmusú és stílusú művei digitális információhordozón / hanghordozón 7. Néhány rövidprózai alkotást, anekdotát megjelenítő digitális információhordozó / hanghordozó 8. A reformkor irodalmi és színházi életét, híres könyvtárait, folyóiratait, irodalmi dokumentumait szemléltető digitális információhordozó 9. A tárgyalt művek művelődéstörténeti hátterének bemutatására alkalmas digitális információhordozó 10. Ady Endre életét és életművét ismertető digitális információhordozó 11. Babits Mihály életét és életművét ismertető digitális információhordozó 12. Kosztolányi Dezső életét és életművét ismertető információhordozó 13. Móricz Zsigmond életét és életművét ismertető digitális információhordozó 14. Karinthy Frigyes életét és életművét ismertető digitális információhordozó 15. A feldolgozott dráma szerzőjének korára, életére vonatkozó ismertetés digitális információhordozón 16. Komikus jelenetek, viselkedésmódok, szatirikus hangvétel szemléltetése drámában, filmen, epikai műben digitális információhordozón Film, dia és hanghordozó 1. Egy-egy jelenet Jókai Mór, Mikszáth Kálmán történelmi témájú műveinek filmes adaptációból 2. Egy egyfelvonásos vígjáték színházi előadásáról készült film 3. A jellem- és helyzetkomikum bemutatására alkalmas jelenetek filmen 4. Néhány ismert lektűr, tévésorozat hatáskeltő eszközeit tanulmányozás céljára bemutató film 5. A 20. század első felének Magyarországát (városait, falvait, képzőművészetét, zenéjét, irodalmi életét) szemléltető film / digitális információhordozó 6. Egy 19. vagy 20. századi magyar dráma előadásáról (az előadás részleteiről) felvett film 7. Szemelvények korunk irodalmi életéből: interjúrészletek alkotókkal, versek a költők saját előadásában, kéziratok, első kiadások filmen / hanghordozón Oktatótábla, fólia, sokszorosítható képsor, térkép 1. A magyar irodalom kronológiájának és földrajzának összefoglaló rendszerezése oktatótáblán / fólián Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap, szókártya 1. A lírai kifejezésmód stíluseszközeinek, műfaji jellegzetességeinek elemzéséhez szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal 2. Novellák, anekdoták kezdetének, befejezésének, párbeszédrészleteinek szövegével feladatlapok szövegalkotási gyakorlatokhoz 3. A tananyagban szereplő epikai művekből vett részleteket és megfigyelési szempontokat tartalmazó feladatlapok 4. A látott vígjáték feldolgozásához szempontok, kérdések feladatlapokon 5. Szemelvénygyűjtemény a komikum, az irónia, a paródia nyelvi formáinak tanulmányozásához 6. Szemelvénygyűjtemény kérdéseket és szövegrészleteket tartalmazó feladatlapokkal a reformkor önálló tanulmányozásához 7. Népszerű irodalmi művekből párbeszédrészletek bemutatása vitához, szövegfeldolgozáshoz sokszorosítható feladatlapokon 8. A magyar és a világirodalom jelentős műveiből vett, az ifjúkor nagy témáiról szóló párbeszédek és monológok részleteit tartalmazó szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal



97

9. Szempontokat és kérdéseket tartalmazó feladatlapok az írók életéről, koráról szóló információ önálló feldolgozásához

2. Élő idegen nyelvek Nyelvoktató szoftverek 4 Szótárak 10 Tanári alapfelszerelés • Tankönyv / Kurzuskönyv • Tanári kézikönyv • Tanulói munkafüzet • Hangzóanyag osztálytermi munkához • Tanulói hangzóanyag • A kurzuskönyvhöz tartozó videokazetta Iskolai könyvtárnak A. Szótárak (könyv és elektronikus alakban kölcsönzésre és helyben használatra) • kétnyelvű nagyszótár • egynyelvű nagy értelmező szótár

Demonstrációs készlet

2

• • • • • • •

Videós munkafüzet A kurzuskönyvhöz tartozó teszt anyag Teszteléshez tartozó hangzóanyag Kétnyelvű középszótár Egynyelvű középszótár Kazettalejátszó Fénymásolási lehetőség

• •

képes nagyszótár pop-up szótár elektronikus alakban

• szinonima szótár • idióma szótár B. Folyóiratok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint 1-2 idegen nyelvű gyermekújság, újság vagy folyóirat előfizetése. C. Könyvek és multimédiás anyagok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint a témakörlistának megfelelő folyamatos idegen nyelvi és anyanyelvi könyvtárfejlesztés a célországok kulturális, szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő könyvei terén. Szertári felszerelés A. Készségfejlesztő könyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított minden szintnek megfelelően • hallott szöveg értése fejlesztésére • kulturális készségek fejlesztésére • beszédkészség fejlesztésére • speciális szakmai készségek (szakkö• olvasott szöveg értése fejlesztésére zépiskolák) fejlesztésére • íráskészség fejlesztésére • vizsgakészségek fejlesztésére • integrált készségek fejlesztésére B. Gyakorlókönyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított szinteknek megfelelően legalább egy tanulócsoportra való: • nyelvtani gyakorláshoz • kétnyelvű középszótárak • szókincsfejlesztéshez • egynyelvű értelmező szótárak • nyelvhasználati szabályokhoz, • szinonima-antinoma szótár kommunikációs feladatokhoz • idióma szótár • játékokhoz • igeszótár • szerepjátékokhoz • kollokációs szótár • drámajátékokhoz • szaknyelvi szótár (szakközépiskolák) • projekt munkához • szimulációkhoz (szakmai is) C. Könnyített olvasmányok az állomány évenkénti folyamatos fejlesztése mellet az iskolában tanított minden szintre: • A munkaközösség által a gyerekek érdeklődésének és szintjeinek megfelelően kiválasztott 5-6 könyvből egy egész tanulócsoportnak elegendő példány • Húsz-huszonöt féle különböző szintű könyvből kölcsönzésre néhány példány D. Mozgóképanyagok folyamatosan fejlesztve a munkaközösség által a témakörlistának és a tanulók érdeklődésének megfelelően tanfilmek, riportfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, játékfilmek Feladatlapok a filmekhez. E. Szakmódszertani könyvek az adott nyelvi munkaközösség érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően az állományt folyamatosan fejlesztve

3. Matematika Rum, 2008. október 25.


Tanítói számjel-tartó készlet 1 Tanítói demonstrációs játékkártya készlet 2 Tanári demonstrációs számegyenes (1-20ig) 1 Tanári demonstrációs számegyenes (1100-ig) 1 Abakusz 1 Törtek demonstrációs készlete 1 Szétszedhető köbdeciméter 1 Mértékegységek 4 Szorzótábla, római számok 2 Területszámítások 2 Stopperóra 1 Komplett KOH-I-NOOR garnitúra 1 Demonstrációs 1-4 osztály 20 db piros-kék korong (5cm átmérő) Színesrúd-készlet nagy méretben Szám- és jelkártya nagy méretben Öntapadós tárgyképek: pl.: virágok, falevelek, gyümölcsök, állatok, közlekedési eszközök, játékok, háztartási eszközök, iskolás lányok, fiúk – fajtánként 10- 10db Logikai készlet síkban Eseményképek a szöveges feladatok alkotásához – írásvetítő fólián, színes kivitelben Gépjáték-modell Testek: téglatest, kocka – többféle méretben – fából vagy műanyagból Síklapok: háromszögek, négyszögek, ötszögek, kör – különböző méretben színes kartonból Méterrúd, mérleg súlyokkal, űrmértékes edények, hőmérő, óralap mozgatható mutatókkal Számtábla négyzetrácsban 0-tól 100-ig, soronként tízesével beosztva nagy méretben Számtábla a szorzás eseteivel Helyiérték tábla Törtkészlet (írásvetítő fólián) Szám- és műveletkártyák. Százas táblák Sík és térmértani modellező készlet 1 db egyenes vonalzó, 2 db háromszög vonalzó, körző Lyukas-tábla gumigyűrűkkel Mértékegység tábla Fólia-készlet: tárgyképek különböző tulajdonságok ábrázolására Hőmérő modell 20 db (dobozos) piros-kék korong 20 db / 100 db pálcika (fa vagy műanyag) Színesrúd – készlet

98 Tányéros asztali mérleg 1 Súlykészlet 1 Komplett készlet 1 Tanári demonstrációs hőmérő 1 Nagy matematikusok (arcképsorozat)1 Táblai rajzeszköz készlet 1 Számegyenes 1 Matematika V.(űrmérték, idő) 1 Forgásszögek 1 Tanári demonstrációs óra 1 Mágneses törtek 1 Mágneses törtekhez tábla 1 Üreges mértani testek sorozat 1 Mozaik 40 db-os demonstrációs eszköz 1 Geometriai demonstrációs testek 1 Számkártyák 20-ig, műveleti és relációs jelekkel Logikai készlet Számegyenes 0-100-ig, egyesével beosztva 3 db dobókocka Szöges tábla gumigyűrűkkel Olló Tükör (két oldalas) Mérőszalag Óra – mozgatható mutatókkal Tárgyképek különböző tulajdonságok ábrázolására: pl.: szemüveges, nem szemüveges; szőke, barna; piros, kék, zöld; pöttyös, csíkos Számtábla négyzetrácsban 0-tól 100-ig, tízesével Síkidom-készlet: papír vagy műanyag Zsineg Vonalzó Milliméteres papír, pontrácsok Átlátszó papír Törtkészlet (Barátunk a tört) Játékpénz-készlet Sík- és térmértani modellező készlet 1 db egyenes vonalzó, 2 db háromszög vonalzó, körző Polindrom modellező játék Kocka- és téglatest hálók Szükséges feltételek, hardver jellegű eszközök: - Írásvetítő - Diavetítő - Televízió - Video lejátszó

Demonstrációs 5-8. osztály 1. 2. 3.

Számkártyák nagy méretben Színesrúd-készlet nagy méretben Mérőrúd, mérőszalag


4. 5. 6.

Körző, vonalzó, szögmérő Helyiérték táblázat Kétkarú mérleg, súlysorozat


99

7. Sík és térgeometriai modellező 8. Űrmértékmodell, mérőedények 9. Logikai készlet 10. Testmodellek

11. Számegyenes 12. Hőmérő 13. Mágnesek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Korong készlet (piros-kék) Zsebszámológép Szívószál, hurkapálca, rajzlap Milliméterpapír, pontrácsok, Ragasztó, ragasztószalag Kartonpapír, olló Dobókocka, játékpénz Fonal, zsineg Átlátszó papír

8. 9. 10. 11. 12. 13.

Nagy matematikusok arcképei Matematikai faliképek Demonstrációs eszközök Tevékenykedtető eszközök Matematikai szakkönyvek Írásvetítő fóliasorozatok

Tanulói Számkártyák Színesrúd-készlet Mérőrúd, mérőszalag Körző, vonalzó, szögmérő Sík és térgeometriai modellező Űrmértékmodell, mérőedények Logikai készlet Tükör Számegyenes

Szaktantermi felszerelések 1. Számítógép internet csatlakozással 2. Négyzethálós tábla 3. Szögestábla 4. Mágneses tábla 5. Írásvetítő 6. Vetítő-ernyő 7. Video lejátszó televízióval vagy video-projektor

4. Ember és társadalom Történelem: Árpád-házi királyok 1848-49 honvéd tábornokok Magyarország története áttekintése Az ókori Róma képes térkép Az ókori Egyiptom Az ókori keleti kultúrbirodalmak A római világbirodalom Bibliai országok Magyarország ezeréves történelme A magyar nép vándorlása és a honfoglalás Magyarország Szent István korában Magyarország a XIII. században Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában A magyar Szent Korona országai Az ókori Görögország

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Közvetlenül használható eszközök (Nyomtatott szöveg, nyomtatott kép, atlasz) 1. Olvasókönyv, történetgyűjtemény az 5. osztály számára 1 2. Olvasókönyv, történetgyűjtemény a 6. osztály számára 1 3. Magyar királyok portréi 1 4. Fejedelmek, hadvezérek portréi 1 5. Olvasókönyv, forrásgyűjtemény a 7. évfolyam számára 1 6. Történetek az életmódtörténet köréből a XIX. század második feléből 1 7. Olvasókönyv, forrásgyűjtemény a 8. évfolyam számára 1 8. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1 9. Válogatás a legfontosabb polgárjogi szövegekből és törvényekből 1 (Fali térkép, oktatótábla, tárgymásolatok, időszalag) 1. Az ember elterjedése a Földön - falitérkép, napjaink legjellegzetesebb természeti népeinek bemutatásával 1 2. Az ókori Kelet nagy civilizációi – falitérkép 1 3. A történelem korszakait bemutató időszalag 1



100

Bibliai tájak (Ó – és Újszövetség) – falitérkép 1 Az Ókori Görögország falitérkép 1 A Római Birodalom falitérképe 1 A magyar nép vándorlása és a honfoglalás – falitérkép 1 Az ember elterjedése a földön – falitérkép napjaink jellegzetesebb természeti népeinek bemutatásával 1 9. Az ókori Kelet nagy civilizációi – falitérkép 10. Jellegzetes régészeti lelőhelyeket a leleteket és a régész munkáját bemutató applikációs készlet 1 11. A Római Birodalom kereskedelmét, úthálózatát bemutató fali kontúrtérkép és applikációs készlet 1 12. Európa 1000 körül – falitérkép 1 13. Az arab világ és iszlám kultúra – falitérkép 1 14. Európa a XV. században – falitérkép 1 15. A hűbéri társadalmat rekonstruáló (egyszerűsített) applikációs készlet 1 16. A középkori uradalom jellegzetességeit ábrázoló oktatótábla 1 17. Magyarország a XI. században – falitérkép 1 18. Magyarország a XIII. században, a tatárjárás – falitérkép 1 19. Magyarország a XIV. században falitérkép 20. Magyarország a XV. században – falitérkép 21. Magyarország kereskedelmi kapcsolatait és a kereskedelem főbb termékcsoportjait érzékeltető fali kontúrtérkép applikációs készlettel. 1 22. A nagy földrajzi felfedezések – falitérkép 1 23. Európa a XVI. században, és a reformáció – falitérkép 1 24. A föld képe a XVII-XVIII. században – falitérkép 25. A három részre szakadt Magyarország – falitérkép 26. Magyarország a XVII. században; a török kiűzése – falitérkép 1 27. A Rákóczi szabadságharc – falitérkép 28. Az USA függetlenségi harca és kialakulása -falitérkép 1 29. Európa a Napóleoni háborúk korában - falitérkép 1 30. A manufaktúra és a gyár jellemzőit ábrázoló oktatótábla 1 31. Magyarország a XVIII. században (Magyarország nemzetiségei) - falitérkép 1 32. Magyarország a reformkorban - falitérkép 1 33. A magyar szabadságharc - falitérkép 1 34. Az egyes nemzetiségek elhelyezkedését, arányát, központjait, vezetőit és programját bemutató oktatótábla 1 35. A márciusi forradalom eseményei Pest-Budán - falitérkép 1 36. Európa a XIX. század második felében - falitérkép 1 37. Az USA 1861-1914 között - falitérkép 1 38. A Balkán a XIX. század második felétől 1914-ig - falitérkép 1 39. A szövetségi rendszerek kialakulását bemutató fali kontúrtérkép és applikációs készlet (erőviszonyok, kapcsolatok) 1 40. Az áprilisi törvények és a forradalom eredményei - oktatócsomag 1 41. Az Osztrák Magyar Monarchia - falitérkép 1 42. Magyarország 1867-1914 (közigazgatás, gazdaság, közlekedés, kultúra) falitérkép 1 43. Magyarország nemzetiségei 1900 körül - falitérkép 1 44. Az Osztrák Magyar Monarchia politikai (kormányzati) rendszerét bemutató oktatótábla 1 45. Az első világháború - falitérkép 1 46. Az első világháború fegyverei - oktatótábla 1 47. Oroszország 1914-1920 - falitérkép 1 48. Európa az első világháború után - falitérkép 1 49. Európa a 1936-1939- falitérkép 1 50. A Szovjetunió a két világháború között - falitérkép 1 51. A nagy gazdasági világválság - oktatócsomag 1 52. A történelmi Magyarország felbomlása a Tanácsköztársaság - falitérkép 1 53. A trianoni Magyarország (közigazgatás gazdaság, kultúra) - falitérkép 1 54. A magyar állam felépítése a Horthy -korszakban - oktatótábla 1 55. A második világháború - falitérkép 1 56. A második világháború fegyverei - oktatótábla 1 57. Budapest ostroma - oktatótábla 1 58. Európa 1945-1989 között 1 59. A világ 1945-1970 körül 1 4. 5. 6. 7. 8.



101

60. Az EU - falitérkép 1 61. Az EU politikai intézményrendszere - transzparens 1 62. Az emberi és polgári jogok rendszerét ábrázoló oktatótábla 1 63. Magyarország 1945-1990 (közigazgatás, gazdaság, kultúra) - falitérkép 1 64. 1956 Magyarországon, 1956 Budapesten - falitérkép 1 65. Magyarok a Kárpát-medencében - falitérkép 1 66. Globális problémák elemzését lehetővé tevő oktatócsomag 1 67. A polgári demokráciák felépítését, a hatalmi ágak megosztását szemléltető oktatótáblák/ fóliasorozat 1 Közvetetten használható eszközök (Transzparens, dia, hangkazetta, video, CD) 1. Az árasztásos földművelés szakaszait (évszakait) és tevékenység formáit ábrázoló oktatótábla vagy transzparens 1 2. Jellegzetes görög művészeti alkotásokat bemutató videofilm vagy CD-ROM 1 3. A görög és perzsa hadsereg különböző fegyvernemeit és fegyvereit ábrázoló transzparens 1 4. Jellegzetes római művészeti alkotásokat bemutató videofilm vagy CD-ROM 1 5. Légióstábort és római katonát, fegyverzetét szemléltető önálló tanulói ismertetésre alkalmas transzparens 1 6. A honfoglaláskor legjelentősebb leleteit felsorakoztató képsorozat (dián vagy mozgófilmen) 1 7. A középkori művészeti stílusokat (román, gótika) és a legjellegzetesebb műalkotásokat feldolgozó videofilm 1 8. A lovagi harcmodort és fegyverzetet bemutató transzparens 1 9. Az Árpád-kori kultúra videofilm vagy CD-ROM 1 10. Az Anjou, a Zsigmond és a Hunyadi ház művészeti emlékei Magyarországon – videofilm vagy CDROM 1 11. A honfoglalók és kalandozók magyar harcosát és fegyvereit szemléltető transzparens 1 12. A királyi jövedelmek V. László és Mátyás korában – transzparens 1 13. A Török Birodalom és Magyarország demográfiai, gazdasági és katonai erősségeit ábrázoló transzparens 1 14. A hajózási technika fejlődését és a legjellegzetesebb hajótípusokat megjelenítő transzparens 1 15. A legfontosabb magyar várak (pl.: Kőszeg, Eger, Szigetvár) rekonstrukciós képe és alaprajza transzparensen 1 16. Erdély népei a XVI-XVII. században - transzparens 1 17. Magyarország vallási térképe a XVI. század végén transzparens 1 18. Helyszínek, események nagy személyiségek a francia forradalomból - videofilm 1 19. Watt univerzális gőzgépek működését imitáló makett vagy a működés fázisait bemutató transzparens 1 20. A kettős vámrendszer működését értelmező transzparens 1 21. A német és az olasz egység megvalósulása - többfázisú térképvázlat - transzparens 1 22. Az oktatásügy Európa főbb államaiban - transzparens 1 23. Képek a gyarmatok életéből (pl. India, Dél - Afrika) videofilm 1 24. A magyar társadalom szerkezetét ábrázoló (egyszerűsített) transzparens 1 25. Válogatás a két világháború közötti magyar gazdaság, társadalom és oktatás adatiból transzparens 1 26. A NATO szervezetei - transzparens 1 27. Az ENSZ felépítése - transzparens 1 28. A magyar politikai intézményrendszert szemléltető fóliasorozat / oktatótáblák 1 29. A magyar választási rendszert bemutató fóliák /oktatótábla 1 30. Az demokratikus állam fő feladatait szemléltető oktatótábla 1 31. A magyar választójogi törvény főbb változásait (1848-napjaink) bemutató fóliasorozat 1 (CD-ROM, WEB-helyek, grafikonok, táblázatok, egyéb információhordozók 1. A második világháború - CD-ROM 1

Társadalom- és emberismeret, etika Közvetlenül használható eszközök (Nyomtatott szöveg, nyomtatott kép, atlasz) 1. Válogatás a legfontosabb polgárjogi szövegekből és törvényekből (Fali térkép, oktatótábla, tárgymásolatok, időszalag) 1. A látás és hallásérzékelés sematikus modelljét bemutató oktatótáblák


1 1


102

A kommunikációs folyamatot szemléltető oktatótábla A nemi érettség fizikai jellemzőit bemutató oktatótáblák A családi költségvetés modelljét szemléltető oktatótábla A polgári demokráciák felépítését, a hatalmi ágak megosztását szemléltető oktatótáblák/fóliasorozat 6. A magyarországi etnikai kisebbségek illetve a határainkon túl élő magyar kisebbségek arányát és elhelyezkedését szemléltető térkép 1 7. A Föld környezeti terhelését bemutató falitérkép 8. Vallási világtérkép Közvetetten használható eszközök (Transzparens, dia, hangkazetta, video, CD) 1. A családmodell változásait bemutató fóliasorozat 2. A magzati fejlődés állomásait bemutató diasorozat 3. A különböző életszakaszok jellemzőit bemutató diasorozat 4. Filmes esettanulmányok a jó és a rossz, a helyes és helytelen fogalmainak vizsgálatához 5. Nemzeti kulturális sajátosságokat bemutató videofilm 6. A környezeti ártalmakat és katasztrófákat bemutató dokumentumfilm (CD-ROM, WEB-helyek, grafikonok, táblázatok, egyéb információhordozók) 1. Előítéletekkel kapcsolatos kutatási adatokat grafikusan is megjelenítő információhordozó 2. A magyarországi etnikai kisebbségek illetve a határainkon túl élő magyar kisebbségek számarányát és elhelyezkedését szemléltető diagram 3. A hazai és nemzetközi házasságkötések és válások alakulását bemutató információhordozó 4. A munkaerőpiac alakulását szemléltető grafikonokat és diagrammokat szemléltető információhordozó 5. Hazai és nemzetközi időmérleg-vizsgálatok eredményeit szemléltető információhordozó 6. A magyarországi vallásosság jelenségeit grafikusan is feldolgozó információhordozó 7. Problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatokat tartalmazó információhordozó 2. 3. 4. 5.

1 1 1 1 szám1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5. Ember és természet Környezetismeret - Természetismeret Komplett garnitúra 1 Falitérképek: 1. Magyarország domborzata és vizei Eszközök: 5. Terepasztal 6. Homoktálca 7. Locsolókanna 8. Tereptárgyak terepasztalhoz 9. Serpenyős mérleg 10. Demonstrációs osztálytermi óra 11. Szobai hőmérő 12. Vízhőmérő 13. Szélsebesség és széliránymérő égtájmutatóval 14. Csapadékmérő 15. Iránytű Faliképek: 26. Felszínformák 27. A rét életközössége 28. A vízpartok és vizek életközössége 29. Az erdő életközössége Modell: 35. Almafa virága Preparátum: 36. A rovartest tagoltsága


2. 3. ismeretek) 4. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Magyarország közigazgatási térképe Valóságtól a térképig (térképészeti Település térképe (térképvázlata) Mágnes Nagytálca (asztalonként 1 db) Olló Kézi nagyító Óraüvegek Kalapács Főzőpohár (magas) Üvegkád Borszeszégő Vasháromláb Azbesztes drótháló

30. Környezetünk szennyeződés veszélyei 31. Házimacska 32. A kutya 33. A béka fejlődése 34. A csirke fejlődése Diasorozat: 37. A parkok, kertek madarai 38. Budapest nevezetességei Csontvázak:


39. Békacsontváz 40. Halcsontváz Kitömött állatok: 41. Mezei nyúl 42. Mezei pocok Videofilmek: 43. Budapest

103 44. Magyarország tájai Térkép / Eszköz / Modell Applikáció Tematikus- és falitérképek 1. Az iskola alaprajza 2. Az iskola környékének térképe (térképvázlata)

Demonstrációs eszköz 3. Alap elsősegélykészlet 4. Láb és kéz méreteit mérő eszköz 5. Kémcsőállvány 6. Kémcső 7. Testmagasságmérő Tevékenykedtető eszközök 12. Mérőszalag 13. Átlátszó műanyag tárolóedények (1 és 2 dl-es) Modellek - Emberi 17. Fogápolási modell fogkefével 18. Szuvas fog Modell – Növényi 19. Almafa virága Képcsomagok - applikáció 20. Tanítói képcsomag 1-4. 21. Tanulói képcsomag 1-4. 22. Közlekedés jelzőtáblái

8. Nagyméretű falitükör 9. Lázmérő 10. Műanyag üreges mértani testek beosztással 11. Mérőhenger 500 ml-es 1db 14. Virágláda 15. Cserepek 16. Játék telefon

Biológia Erdő mélyén (videó) Vizek mentén Emberi csontváz Porvédő zsák csontvázhoz Bőrmetszet Fülmodell Zárvatermők magtermése Térkép / eszköz / modell applikáció / preparátum Tematikus- és falitérkép 1. A Föld éghajlata 2. A Föld vegetációja Demonstrációs / tevékenykedtető eszközök 5. Tanári labormikroszkóp 6. Metszettároló 7. Bonctű 8. Bonckés 9. Mikrometszetek (készlet) 10. Emberi szövetek 11. Tanulói mikroszkóp Embertani modell * torzó 18. Torzó 19. Fog 20. Szem 21. Fül Képcsomagok (applikáció) 26. Tanári képcsomag 6. 27. Tanulói képcsomag 6. 28. Tanári képcsomag 7. Csontvázak / preparátumok 31. Emberi csontváz


1 1 1 1 1 1 1

Almafa virága 1 Burgonya virága 1 Opticart fóliasorozat (érzékszervek) 1 A vér - falikép 1 Emésztőrendszer 1 Búza virága 1 Növényi sejt 1

3. 4.

A Föld vadon élő állatai Európa domborzata és vizei

12. 13. 14. 15. 16. 17.

(egyokuláros mikroszkóp) Nagy tálca Csipesz Bonctű Kézi nagyító Óraüveg

22. 23. 24. 25.

Bőr (keresztmetszet) Agy Szív Vese (keresztmetszet)

29. 30.

Tanulói képcsomag 7. Vitaminok , vitaminforrások


104

32. Csont szerkezete 33. Ízület szerkezete Falikép / transzparens Faliképek 1. Élő és élettelen környezeti tényezők 4. Tápláléklánc – Hálózat 2. Tűrőképesség grafikonja 5. Rendszertani váz 3. Táplálék piramis Rendszertani falikép sorozat 6. Emlősök, madarak, hüllők, halak, ízeltlábúak (rovarok, rákok, pókszabásúak), puhatestűek (csigák, kagylók, fejlábúak/lábasfejűek), gyűrűsférgek, csalánozók, szivacsok) Transzparensek / diasorozat * rendszerezés 7. Növények testfelépítése 11. Nyitvatermők 8. Moszatok 12. Zárvatermők 9. Zuzmók 13. Egyszikűek 10. Harasztok 14. Kétszikűek Falikép - növénytani ismeretek 15. Erdei fenyő 20. Mérgező gombák 16. Tölgy 21. Ehető gombák 17. Páfrányok 22. Édesvízi moszatok 18. Mohák 23. Egysejtűek 19. Csiperke Faliképek - életközösségek 24. A világ esőerdői 28. Füves puszták életközössége 25. A szavanna 29. Mohák, zuzmók 26. A sivatagok élővilága 30. Élővilág övezetes elrendeződése a 27. Mediterrán növények hegységekben Táplálékhálózatok 31. Dél-Amerikai esőerdők 34. Tajga 32. Afrikai szavannák 35. Tenger 33. Európai lombhullató erdők Faliképek - állattani ismeretek 36. Az amőba testfelépítése 42. A delfin jellemzői 37. A papucsállatka testfelépítése 43. A cápa jellemzői 38. A ragadozó nagymacskák 44. A tengeri halak 39. A majmok 45. A fókák fajtái 40. Az elefánt 46. Erszényes állatok 41. A bálnák és a delfinek Faliképek transzparensek - ember- és egészségtana 47. Az emberi sejt 58. Kiválasztás szervrendszere 48. Izomzat (elölről és hátulról) 59. Központi idegrendszer 49. Vérkeringés 60. Belső elválasztású mirigyek 50. A vér 61. Érzékszervek, érzékelés 51. Az emberi szövetek 62. A feltételes-, feltétlen reflex 52. Belső szervek 63. Tápanyagok, vitaminok 53. Menstruációs ciklus és a 64. Gerincoszlop, rendellenességek petebeágyazódás 65. Az emésztőrendszer betegségei 54. Posztembrionális fejlődés 66. Bélparaziták 55. Az élet szakaszai 67. Kábítószerek 56. Légzőszervrendszer 68. Az alkohol káros hatásai 57. Az emésztőszervrendszer 69. A dohányzás veszélyei Egészségtan modul Eszköz / modell / applikáció Modell 1. Fogápolási modell fogkefével 2. Szuvas fog modellje 3. Emberi bőr keresztmetszete Applikáció 4. Veszélyes anyagok jelei 5. Elsősegélykészlet alapvető anyagai


6. 7.

Étlapok Szakácskönyvek


8. Terítés eszközei Falikép / videofilm Veszélyforrások 1. Egészséges táplálék összetétele és az emésztő szerveink 2. Az alkohol káros hatása 3. A dohányzás veszélyei 4. Az egészséges és az elhanyagolt fogak hatásai 5. A csontváz 6. Gerincoszlop, rendellenességei 7. Videofilm 16. 17.

105 9.

A Testápolás eszközei

8. 9. 10. 11. 12. 13.

Az emberi szaporodás Másodlagos nemi jellegek Menstruációs ciklus A kábítószerek Fűszernövényeink Egészséges táplálék összetétele és emésztőszerveink Testápolás Veszélyeztetett környezetünk

14. 15.

Az izomzat Emberi kapcsolatok, ön ismeret Konfliktusok

18. Környezeti veszélyforrások, azok elhárítása, az egyén és csoport viszonya

6. Földünk és környezetünk Földrajz Tanulói iránytű 25 Oktatótáblák Az idő falikép 1 Térképek Időjárásjelző 1 Földgömb (tanulói) Kézi nagyító 50mm 5 Vulkánok működése Kézi nagyító 75mm 1 Naprendszerünk Kézi nagyító 110mm 1 Holdfázisok Írásvetítő állvány 1 A valóságtól a térképig I-II. Teodolit modell 1 Térképek, nyomtatott taneszközök 1. Világatlasz Falitérképek: 2. A Föld szerkezeti (geológiai) felépítése és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) 1 3. A Föld és az óceánfenék domborzata 4. A Föld éghajlata (a tengeráramlásokkal és klíma diagramokkal) 5. A Föld országai 1 6. A Föld népessége 7. A Föld mezőgazdasága 8. A Föld ásványkincsei és bányászata 9. Afrika domborzata és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) 1 10. Afrika országai, gazdasága (duo–térkép) 11. Ausztrália és Óceánia domborzata és ennek kontúrtérképe (duo–térképe) 12. Ausztrália és Óceánia gazdasága (duo-térkép) 1 13. A sarkvidék 1 14. Észak-és Közép-Amerika domborzata (duo-térkép) 1 15. Észak-és Közép-Amerika országai, gazdasága (duo-térkép) 16. Dél-Amerika domborzata (duo-térkép) 17. Dél-Amerika országai, gazdasága (duo-térkép) 1 18. Ázsia domborzata (duo-térkép) 1 19. Ázsia országai, gazdasága (duo-térkép) 20. Európa domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) 1 21. Európa országai (duo-térkép) 1 22. Észak-Európa országai 1 23. Nyugat-Európa országai 1 24. Dél-Európa országai 1 25. Kelet-Európa országai 1 26. A FÁK országai 1 27. Földrajzi övezetesség a FÁK területén 28. Az Európai Unió 29. Nagy-Britannia 30. Franciaország 31. Az Apennini-és a Balkán-félsziget országai


13 3 5 1 1 1 1


106

32. Közép-Európa domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) 1 33. Közép-Európa országai és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) 1 34. Németország tartományai, gazdasága 35. A Kárpát-medence domborzata 36. Magyarország domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) 1 37. Magyarország megyéi és közlekedése, illetve ennek kontúrtérképe (duo-térkép) 38. Magyarország védett természeti értékei 39. Magyarország nagyrégiói 40. Budapest közigazgatása, gazdasága 41. Applikációs jelek a kontúrtér- képekhez (természetföldrajzi, klímadiagram) 1 42. Másolható tanulói kontúrtérkép-gyűjtemény a kontinensekről és a tantervben kiemelt országokról 43. Az egyes kontinensek, országok természeti, társadalmi-gazdasági jellemzőivel kapcsolatos adatokat tartalmazó információhordozó (általános iskolai földrajzi statisztikai zsebkönyv) 5 44. Olvasókönyv-szemelvénygyüjtemény a kontinensek, országcsoportok, országok természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatására (általános iskolai) 10 Modell, gyűjtemény, mérőeszköz 1. Természetföldrajzi földgömb 2. Politikai földgömb 3. Tanulói földgömb 4. Terep/ homokasztal 5. Tereptárgyak a terepasztalhoz 1 6. Magyarország ásvány- és kőzet- gyűjteménye (demonstrációs) és tanulói 1 7. Kézi nagyító 10 8. Időjárási megfigyelésekre alkalmas iskolai meteorológiai állomás Transzparens és/vagy oktatótábla 1. Földtörténeti időszalag/ oktatótábla (minimalizált) 1 2. Üres időtáblázat a hozzátartozó eseményeket, képződményeket bemutató kártyával 3. A történelmi és a földtörténeti időbeosztást összehasonlításra alkalmas időszalag/ oktatótábla 4. Afrika, Ausztrália és Óceánia, a sarkvidék, Amerika, Ázsia, Európa természetföldrajzi, társadalmi- gazdasági és környezeti jellemzői- nek, összefüggésrendszerének, világgazdasági szerepének bemu- tatására alkalmas transzparens-sorozat 5. A kontinensek kiemelt ország- csoportjainak, országainak (Dél-afrikai Köztársaság, USA, Kanada, Mexikó, Japán, Kína, Délkelet-Ázsia, Európai Unió, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, a Kárpátok és az Alpok országai) természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági jellemzőit, tipikus tájait, gazdasági tömörüléseit együttműködéseit és körzeteit, településeit, népességi összetételét, jelentőségét a kontinensen, a világban – bemutató didaktikus transzparens-sorozat 6. A Kárpát-medence nemzetiségeit, regionális együttműködését, környezeti problémáit elemző transzparens-sorozat 7. Magyarország földtörténetének, tájainak, egyéb természeti adottságainak, társadalmi-gazdasági folyamatainak térbeli és időbeli összehasonlítására, a népesség, a települések jellemzőinek, a nemzetgazdaság szerkezeti átalakulásának, a környezet állapotának be- mutatására alkalmas didaktikus transzparens-sorozat Kivetíthető audiovizuális eszközök(dia, videofilm, CD) 1. Afrika, Ausztrália és Óceánia, Amerika, Ázsia, Európa természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit, tipikus tájait, az életmód jellegzetességeit bemutató, kivetíthető információhordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) 1 2. A kontinensek kerettantervben kiemelt országcsoportjainak, országainak természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzőit, településeit, életmódját bemutató, kivetíthető információ- hordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) 1 3. Közép-Európa, kiemelten a Kárpát-medence és országainak természeti, társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzőit, tipikus tájait, népességét, településeit, néprajzi tájait, az életmód jellegzetességeit bemutató, kivetíthető információhordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) 1 4. Magyarország természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit, tipikus tájait, településeit, néprajzi, természeti, idegenforgalmi értékeit, bemutató kivetíthető információhordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) 1 5. Hazánk sokoldalú gazdasági tevékenységét, Európában és a világban betöltött szerepét bemutató kivetíthető információhordozó (dia, videó, CD) 1

Fizika SI mértékegység I.-II. Csiga


1 1

Szaktantermi felszerelések 1. Vetítő-ernyő


2. 3. 4. 5.

Diavetítő, vetítőlámpa Írásvetítő Video-projektor Számítógép internet csatlakozással

6. A fizika nagy felfedezéseit, tudósait időrendben az egyetemes kultúrtörténetbe beágyazva bemutató tabló Sokoldalúan használható fizikai eszközök 1. Bunsen-állvány 2. Állvány-dió 3. Asztallapra rögzíthető csiga 4. Állványkarika 5. Vasrúd 6. Lombik-fogó 7. Kémcsőszorítók 8. Vas-háromláb 9. Azbesztháló 10. Nagyméretű lapos tál (fém vagy műanyag) 11. Bunsen-égő (vezetékes földgázhoz vagy palackos PB-gázhoz) 12. Elektromos főzőlap (rezsó) 13. Borszeszégő 14. Merülőforraló 15. Gömblombik, 16. Erlenmayer-lombik 17. Főzőpohár 18. Kémcső 19. Tölcsér 20. Kristályosító-csésze 21. Óraüveg 22. Liebig-hűtő 23. Üvegcsövek (különböző külső és belső átmérővel, különböző hosszúságban) 24. Üvegrúd 25. Gumicső (különböző átmérő) 26. Nyomásálló műanyagcső 27. Hoffman-szorító 28. Vegyszerkanál 29. Csipesz 30. Vízlégszivattyú 31. Dugófúró-készlet Szükséges anyagok, fogyóeszközök 1. Széndioxid (patronban) 2. Szalol 3. Réz-drótok 4. Ellenállás-huzalok (kanthal) 5. Ólomsörét 6. Petróleum, 7. Denaturált szesz, 8. Ricinusolaj 9. Gyertya 10. 4,5 V-os szárazelem 11. Szűrőpapír 12. Háztartási vatta 13. Üres videokazetták (aktuális műsorok rögzítéséhez)


107 7. 8.

Híres fizikusok arcképei Nagy magyar természettudósok

arcképei 9. Fali tablók a fizika korszakalkotó nagy kísérleteiről, felfedezéseiről

32. Különböző méretű parafa és gumidugók 33. Stopper 34. Méterrúd 35. Mérőszalag 36. Tolómérő 37. Csavarmikrométer 38. Táramérleg, súlysorozattal, (elektronikus mérleg) 39. Bothőmérő 40. Fázisceruza 41. Kézi univerzális elektromos mérőműszer 42. Próbalámpa 43. Szabványos izzólámpa, dugaszolással csatlakoztatható foglalatban, talpon 44. Univerzális hálózati tápegység, különböző egyen- és váltófeszültség szolgáltatására, nagy áramterhelhetőséggel 45. Szárazelem, zseblámpaizzók demonstrációs foglalattal 46. Röpzsinórok 47. Krokodilcsipeszek 48. Szigetelő talpon álló drótközpont, szorítós és dugaszoló csatlakozással 49. Toroid-transzformátor 50. Tolóellenállások (többféle terhelhetőségű, potméteres és előtétes kapcsolásra) 51. Oszcilloszkóp 52. Akkumulátor 53. Szárazelemek foglalatban, dugaszoló csatlakozókkal Szükséges szerszámok 1. Asztalra erősített satu 2. Kalapács 3. Csípőfogó 4. Oldalcsípő fogó 5. Harapófogó 6. Állványos fúró 7. Fémcsigafúró készlet 8. Pontozó 9. Ráspolyok 10. Reszelők 11. Forrasztópáka 12. Csavarhúzó készlet 13. Csipeszek 14. Villáskulcs készlet


15. Inbusz-kulcs készlet 1. Metronóm 2. Mikola-féle cső 3. Változtatható dőlésszögű lejtő, változtatható simaságú felülettel 4. Vízszintes sín, könnyen guruló kiskocsikkal 5. Asztallapra, bunsen-dióba rögzíthető csigák 6. Változtatható dőlésszögű lejtős sínpár, golyóval 7. Egyenletes és négyzetes osztású ejtőzsinór 8. Légpárnás játékléggömb 9. Különböző méretű fahasábok, az oldallapokon és a felső lapon akasztó füllel 10. Különböző méretű és erősségű spirálrugók 11. Dinamométer-készlet 12. Könnyen guruló kiskocsik rögzíthető terhekkel 13. Tükörskála 14. A testre ható erők egyensúlyának bemutatására szolgáló tábla, a dinamométerek, súlyok beakasztására szolgáló furatokkal 15. Négykerekű zsámoly (a tanulók ráállnak) 16. Egykarú emelő 17. Kétkarú emelő 18. Egyenlőkarú demonstrációs mérlegmodell 19. Hengerkerék 20. Felfüggeszthető és dióba rögzíthető álló csigák 21. Felfüggeszthető mozgó csiga 22. Pascal-buzogány 23. Hidraulikus sajtó-modell 24. Membrános folyadékmanométer 25. Közlekedőedények 26. Héron-labda 27. Eszközkészlet arkhimédész törvényének demonstrálására 28. Cartesius-féle búvár 29. Demonstrációs folyadékos hőmérő 30. Tanulókísérleti alkoholos hőmérő 31. Hőérzékeny folyadékkristályos ernyő 32. Eszköz a lineáris hőtágulás bemutatására 33. Eszköz a folyadékok hőtágulásának bemutatására 34. S’gravesande-karika és golyó 35. Kaloriméter keverővel, hőmérővel 36. Tanulókísérleti kaloriméter készlet 37. Kuktafazék gumicsővel, gőz fejlesztésére 38. Nagyméretű orvosi fecskendő 39. A robbanómotorok működését szemléltető metszet-modell


108

40.

Ebonit-rúd elektrosztatikai kísérle-

41.

Üveg-rúd elektrosztatikai

tekhez kísérle-

tekhez 42. Elektroszkóp 43. Elektrométer 44. Elektrométerre illeszkedő faradaypohár 45. Faraday-kalitka, szigetelő lábon álló állvánnyal 46. Zseblámpaizzók foglalatban, dugaszoló csatlakozóval 47. Mágnestű, tűcsapágyas állványon 48. Szénrúd elektródapár távtartó lapon, elektromos csatlakozóval, 250 ml-es küvettával 49. Egyenáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer (középállású), változtatható méréshatárral 50. Váltóáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer, változtatható méréshatárral 51. Demonstrációs tábla egyszerű áramkörök összeállítására, dugaszolással csatlakoztatható szerelvényekkel (telep, kapcsolók, izzólámpák, mérőműszerek) 52. Iskolai tápegység 0-24 v között változtatható feszültséggel, min.5 a terhelhetőséggel 53. Demonstrációs tábla az ohmtörvényt mérő összeállításhoz 54. Demonstrációs rúdmágnes készlet 55. Lágyvas rúd 56. Szétszedhető iskolai transzformátor készlet, különböző tekercsekkel, vasmaggal 57. Kézi forgatógép, befogható mágnespatkóval 58. Optikai pad lovasokkal, az optikai elemek rögzítését szolgáló tartókkal 59. Optikai padba is illeszthető lámpa, 12 v, min 100 w-os, nagy fényerőt biztosító izzóval 60. Kondenzor foglalatban 61. Változtatható nyílású lyukdiafragma 62. Változtatható nyílású résdiafragma 63. Vetítőlencse, különféle foglalatban 64. Vetítőernyő talpas foglalatban 65. Lyukkamera-modell 66. Homorú tükör, száron 67. Domború tükör, száron 68. Homorú, domború és sík tükörmodell forgatható befogással, szögmérővel 69. Üveghasáb, prizma-modell, forgatható befogással, szögmérővel 70. Háromszög alapú prizma


109

Kémia NaCl rács Olvadáspontmérő Turista gázpalack Lakmusz

Saválló méregszekrény Felfedezők tábla Nagy periódusos rendszer

1 1 1 2

1 1 1

Sokoldalúan használható kémiai eszközök Tanulókísérleti egységdoboz az egész iskola számára. Tartalma: több mint 50 tanulókísérlethez szükséges, bármely tanteremben használható, könnyen kezelhető, multifunkcionális eszköz (csempék, speciális üvegáruk stb. és receptfüzet). Demonstrációs 1. Árammérő műszer (nagy méretű) 2. Ásványi szén minták 3. Dróthálók 4. Borszeszégők 5. Bunsen állványok 6. Bunsen égők 7. Büretták 25 cm3-es 8. Bürettafogók 9. Csipeszek nikkelezett 10. Diók (kettős szorítók) 11. Dörzsmozsár 12. Dörzspapír 13. Elsősegélyláda gyógyszerekkel 14. Erlenmeyer lombikok 100, 200, 300 cm3-es 15. Egyenáramforrás 16. Égetőkanalak 17. Fali periódusos rendszer 18. Fémlépcső gyertyákkal 19. Floppy disc-ek (1,44 MB) 20. Folyadéküvegek 21. Fóliafilc készletek (F és M vastagságú) 22. Főzőpoharak 50, 100, 250, 500, 1000 cm3-es 23. Frakcionáló lombikok 250, 500 cm3-es 24. Gázfejlesztő készülékek 250 cm3-es 25. Gázfelfogó hengerek (magas) 26. Gömblombikok 250, 500 cm3-es 27. Grafit elektródok 28. Gumidugók különböző méretekben 29. Gumikesztyűk 30. Gumicsövek különböző méretekben 31. Gyertya 32. Gyufa 33. Gyújtópálca 34. Edények vegyszerhulladékoknak 35. Harapófogó 36. Hőmérők (-10 - +110 0C) 37. Hűtő Liebig féle 38. Hűtőfogó 39. Írásvetítő 40. Írásvetítő fóliák (üres) 41. Írásvetítő fóliák (nyomtatható) 42. Írásvetítő transzparensek (készek) 43. Kalapács


44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

Kémcsövek Kémcsövek (lyukas) Kémcsövek (nagyméretű) Kémcsőállványok 10 helyes Kémcsőfogók (fa) Kémcsőfogók (fém) Kémcsőkefék Képek az említett tudósok munkás-

ságáról 52. Képek a témakörben tanult folyamatok és kémiai reakciók bemutatására 53. Képek a gyufagyártás történetéről 54. Képek a tűz történetéről, veszélyességéről, a tűzoltásról és a tűzvédelemről. 55. Képek az elemi részecskék méretének szemléltetésére 56. Képek az ionképződésről 57. Képek az elektronszerkezet felépítéséről 58. Képek az ivóvíz és az uszodavizek klórozásáról 59. Képek a levegő cseppfolyósításáról és a folyékony levegő (nitrogén) hatásáról 60. Képek a nitrogén körforgásáról a természetben 61. Képek az ózon keletkezéséről, bomlásáról és szerepéről 62. Képek a vasgyártásról 63. Képek a korrózió mindennapi és ipari hatásáról valamint a korrózióvédelemről 64. Képek a háztartási és ipari vízlágyításról 65. Képek a háztartási tisztítószerek kémiájáról 66. Képek az építőanyagok kémiájáról 67. Képek az említett környezeti problémák globális és helyi vonatkozásairól 68. Képek az atomerőművek működéséről, környezetre gyakorolt hatásukról 69. Képek az ipari és háztartási energiatakarékosság lehetőségeiről 70. Képek a kőolaj és földgáz keletkezéséről, feldolgozásáról, környezetkárosító hatásukról 71. Képek az üvegházhatásról 72. Képek a szmog keletkezéséről és káros hatásukról


110

73. Képek a különböző hulladékkezelési lehetőségekről, azok előnyeiről és környezetre gyakorolt hatásukról 74. Kés 75. Kihúzott végű üvegcsövek 76. Konzervdoboz 77. Kőzetek 78. Kristályosító csészék 10 cm-es 79. Kristályrács modellek (gyémánt, NaCl) 80. Krokodil csipeszek 81. Laposvas 82. Lombikfogók 83. Mérőhengerek 10, 500 cm3-es 84. Tanári molekula modell készlet 85. Oktató CD-k 86. Olló 87. Óraüvegek 6-8 cm-es 88. Petri csészék 10cm-es 89. Pipetták 10, 20 cm3-es kétjelű, 25 cm3-es osztott 90. Porcelántálak 91. Porüvegek Tevékenykedtető eszközök –2 fő részére 1. 1 db drótháló 2. 1 db állvány 3. 1 db borszeszégő 4. 2 db csempe fekete-fehér 5. 3 db cseppentő 6. 2 db csipesz 7. 1 db dió (kettős szorító) 8. 1 db Erlenmeyer lombik 250 cm3es 9. Feladatgyűjtemények gyakoroltatáshoz és felméréshez (személyenként) 10. 5 db főzőpohár 50 cm3-es 11. 2 db főzőpohár 100 cm3-es 12. 3 db főzőpohár 250 cm3-es 13. 1 db gömblombik 100cm3-es 14. 3 db gumidugó 15. 3 db gumigyűrű 16. 3 db gyertya 17. 1 doboz gyufa 18. 10 db gyújtópálca 19. 2 db hőmérő (-10 – +110 0C) 20. 2 db lyukas kémcső 21. 15 db kémcső 22. 2 db kémcsőfogó (fa) A kémia előadó és szertár alapvető audiovizuális eszközei 1. Fóliafilc készletek (F és M vastagságú) 2. Floppy disc-ek (1,44 MB) 3. Írásvetítő 4. Írásvetítő fóliák (üres) 5. Írásvetítő transzparensek (készek) Vegyszerek és anyagok 1. Ammónia oldat


92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114.

Reszelő háromszög metszetű Spatulák Szűrőkarikák (10 cm-es tölcsérhez) Szűrőpapír Tálcák Táramérleg súlysorozattal Tégelyfogók Törlőruha Üvegbotok Üvegcsövek különböző méretűek Üvegkádak Üveglapok 10x10 cm-es Üveg tölcsérek 10 cm-es Vas háromlábak Vaslap 10x10 cm-es Vatta Vegyszerkanalak fém Vezetékek banándugóval Videokazetta (üres) Videokazetták oktatófilmekkel Virágcserép Vízbontó Hoffmann féle Védőszemüvegek

23. 24. 25. 26.

1 db kémcsőfogó (fém) 1 db kémcsőállvány 10 helyes 1 db kristályosító csésze 6-8 cm-es 1 db kristályosító csésze 12-15 cmes 27. 1 db lombikfogó 28. 1 db mérőhenger 100 cm3-es 29. 5 db óraüveg 6-8 cm-es 30. Szakirodalom (kémiatörténetről, környezeti kémiáról) 31. 2 db szívószál 32. 1 db szűrőkarika 6-10 cm-es tölcsérhez 33. 1 doboz tanulói molekulamodell készlet 34. 1 db tálca 35. 1 db törlőruha 36. 5 db üvegbot 37. 1 db üvegcső hajlított 38. 2 db üvegcső kihúzott végű 39. 2 db üveg tölcsér 6-10 cm-es 40. 1 db vas háromláb 41. 5 db vegyszerkanál (műanyag)

6. 7. 8. 9.

Nyomtatható fóliák Oktató CD-k Videokazetta (üres) Videokazetták oktatófilmekkel

2.

Ammónium-klorid


3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

111

Alumínium por Alumínium forgács Alumínium-klorid Alumínium-hidroxid Alumínium-oxid Bauxit Benzin Bróm Cink por Cink granulátum Cink-klorid Ecetsav Etanol Étolaj Ezüst-nitrát Faszén Fenolftalein Foszfor fehér Foszfor vörös Foszfor–pentoxid Grafit Hangyasav Hidrogén-peroxid Higany Higany (II) – klorid Horzsakő Hypo Indigó Jód Kalcium Kalcium-karbonát Kalcium-oxid Kalcium-szulfát Kálium Kálium-bromid Kálium-jodid Kálium-permanganát Kálium-nitrát Keményítő Kén por Kén lap Kénsav tömény Kockacukor

46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87.

Kőolaj (nyers) Kőolajpárlatok Klórmész Lakmusz Magnézium por Magnézium szalag Magnézium-klorid Magnézium-oxid Mangán-dioxid Márvány Mosópor Nátrium Nátrium-foszfát Nátrium-hidrogén-karbonát Nátrium-hidroxid Nátrium-karbonát Nátrium-klorid Nátronmész Ólom Ólom-acetát Orvosi szén Plexiüveg Poliamid Polietilén Polisztirol PVC lap Réz lemez Réz-szulfát (kristályvizes, vízmentes) Sárgaréz Salétromsav tömény Sósav tömény Szappan Szénpor Szilícium Szilícium-dioxid Szőlőcukor Tinta Vas por Vas reszelék Vas(III)–oxid Vas-szulfid Vízüveg

Művészetek

7.

Ének-zene Kulcs a muzsikához (8 db oktatótábla) 1 Szintetizátor 1 CD-lemezek folyamatos bővítés Tánc szakkönyvtár Videó és hangkazetták Ritmushangszerek Dallamkirakó Orff hangszercsalád bemutatására alkalmas eszköz Kották

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.


-

Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz. Szózat. Magyar és rokon népek dalai. Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai.


112

Kórusművek, műzenei szemelvények.

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök felső tagozaton: - Pianínó. Tánctípusok. - A kerettantervben szereplő zenehallgatáJeles napok népszokásai. si anyag hangkazettán vagy CD leme- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, zen. eszközök. - Videofilmek:

Rajz és vizuális kultúra Szemléltető sorozat

Rajzterem Demonstrációs Vetítőállvány Vetítővászon TV / video állvány

Tároló szekrény 1 Modellasztal 1 Paraván (pl. léckeret, vászonborítással) 1

1 1 1

Szertár Demonstrációs Könyvszekrény vagy könyvespolc 1 Rajztároló szekrény (50x70-es) 1

Modellpolc

1

Az iskola által biztosítandó felszerelések Demonstrációs Diavetítő 1 Írásvetítő 1 TV, video Videokamera 1 Fénymásoló 1 Fehér és színes égő a reflektorokhoz Vonalzó (egyenes, 45°, 60°) Körző Gép, állvány Diavetítő Írásvetítő TV, videó magnó Videokamera Fénymásoló Fényképezőgép A fotó eljárásokhoz nagyító, szárító, egyszerű laborálási eszközök CD, rádió, magnetofon, mikrofon Modell, dia, poszter Edények, háztartási eszközök Gipszportré Ornamentika Síklapú- és forgástestek (kocka, hasáb, henger, kúp, gömb, gúla) Kézi modellek: természeti- és geometrikus formák (vásárolt, házilag készített, gyűjtött) Rajzeszköz Vonalzó, táblai Körző, táblai Szögmérő, táblai Rajztábla (puha, fenyő) A/3 Farost rajztábla A/4 Rajztábla (puha, fenyő) A/2 Vastag ecset


20

tött)

Szögmérő Síklapú- és forgástestek (kocka, hasáb, henger, kúp, gömb, gúla) Kézi modellek: természeti- és geometrikus formák (vásárolt, házilag készített, gyűj1 Edények, háztartási eszközök Drapéria Számítógép-konfiguráció nyomtatóval, szkennerrel Vetítőállvány Vetítővászon TV / video állvány Modellasztal Paraván (pl. léckeret, vászonborítással) Rajz- és műalkotások elemzése, diapozitív sorozat. Művészeti szakkönyvek, lexikonok, albumok, folyóiratok Tabló (poszter) Poszter Filmek videó kazettán Fóliakészlet: építészeti szerkezetek, alaprajzok, betűtípusok, vetületi- és axonometrikus rajzok Lapos ecset (széles) Vizes edény Mappa Fa foglalatú ceruza Ecset Fekete rosttoll Rajztoll: tollhegy, tollszár Olló


1 egyenes, 2 derékszögű vonalzó, 1 körző, 1 szögmérő Kis papírvágó kés (sniccer) 12-színű vízfesték + 1 fehér tempera és/vagy 6-12-színű tempera Anyag Műszaki rajzlap A/3 Műszaki rajzlap A/4 Félfamentes rajzlap A/3 Félfamentes rajzlap A/4 Színes papírkészlet Sima füzet Gépírópapír Hollótus Ragasztó Cellux 12-színű filctollkészlet Hurkapálca Film

Gyertya

Hurkapálca Tus – fekete Diófapác Színes karton, duplex vagy triplex Film Ragasztószalag Rajzszeg vagy csipesz Tempera Színes krepp-papír Üres video kazetta, kazetta, CD Üres fólia Fóliaíró alkoholos filctoll Színes kréta A kézművesség taneszközei, anyagai, felszerelése Gép, állvány Grafikai prés 1 Égetőkemence Modell, dia, poszter Festékező- és nyomóhengerek 1 Üveglap Linómetsző készlet 1 Olló Tapétázó kés Agyagtároló edény Tál gipszkeveréshez Műanyag mintázó-készlet 10 Vágóhuzal (drót) Üregelő hurok Sodrófa és két vezetőléc Forgóállvány mintázáshoz Kés Szövőkeret 10 Szádfa 10 Villa Elektromos főzőlap Vasaló 1 Festéktároló-, viaszolvasztó edény Lábos Merítő keret 1 Lemezolló 1


113 Rajzeszköz Nyomdafesték 1 Terpentin Petróleum Linóleum (metszésre alkalmas) 1 Folyékony ragasztó Fénymásoló papír 1 Műszaki rajzlap (DIPA) A/4 Agyag Földfesték Textil 1 Textilfesték 1 Viasz 1 Gyapjú 1 Fonal (fonásokhoz, lánc és vetülék) Gyöngy, damil 1 Termések, növények, textilhulladék Szappan (mosó) Papírmassza Tapéta ragasztó 1 Vörösréz lemez Zománcfesték Bőrlyukasztó 10

-

Diapozitívek: Steindl Imre: Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk. Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer.


114

Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók.

8.

Informatika-számítástechnika Szoftverek Faliképek

9.

Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

Számítástechnikai szakirodalom

Életvitel, gyakorlati ismeretek, technika

Szaktantermi felszerelések 1. Írásvetítő 1 2. Diavetítő 3.Vetítővászon 1 4. Televízió készülék 1 5. Videomagnetofon 1 6. CD-s rádiómagnó 0 7. Számítógép internet csatlakozással 1 8. Projektor (kivetítő) 9. Elsősegélynyújtó szekrény 10. Tanári munkaasztal 11. Tanulói munkaasztalok 4 Szükséges szerszámok, eszközök 1. Acél derékszög Q 2. Acél vonalzó Q 3. Fémfűrész 4. Fémkörző Q 5. Alátét tábla 6. Rögzített satu QQ 7. Állványos fúrógép QQ 1 8. Köszörűgép QQ 9. Ár 10. Bőrlyukasztó 11. Lyukasztó készlet Q 12. Csavarhúzók (keresztélű) 5 13. Csavarhúzók (lapos) 14. Csavarhúzó készlet Q 3 15. Csuklósmérce 5 16. Dekopír-fűrész 1 17. Fakalapács Q 18. Gumikalapács Q 19. Fonalfűrész 20. Illesztő fűrész 21. Furdancs Q 22. Göbölyözött (cigány) fúró 23. Harapófogó 4 24. Ráspolyok 25. Szorítócsavarok 26. Elektromos ragasztópisztoly Q 4 27. Műszerész satu 4 28. Fázisceruza Q 4 29. Forrasztópáka Q


12. Állítható magasságú, támla nélküli székek 15 13. Balesetvédelmi tabló sorozat 14. A technikai találmányok az egyetemes kultúrtörténetben tabló/falikép sorozat 1 15. A nagy magyar feltalálók és találmányaik tabló/falikép sorozat 1 16. IBM PC személyi számítógép felépítése tabló sorozat 1

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

Huzalcsupaszoló Miniplex fúró (marokfúrógép QQ) 1 Csipeszek Tokos mérőszalag 5 Mikrométer Q 4 Tolómérő 10 Indikátor óra Q 4 Hidegvágó készlet Tűreszelő készlet Kalapács 5 Reszelők Kézi fúrógép Q 1 Homlok csípőfogó 2 Oldalcsípőfogó 2 Kombinált fogó 2 Kúpos fogó laposfogó Laposfogó 4 Lemezvágó olló 4 Szegecsfejező 2 Szegecshúzó 2 Csillagkulcs készlet Q 2 Csőkulcs készlet Q 2 Dugókulcs készlet Q 1 Inbusz-kulcs készlet 1 Villáskulcs készlet 2 Menetfúró készlet Q 2 Menetmetsző készlet Q 2 Pillanatrögzítő 2 Pontozó 2


59. Rázópad Q 4. Tanulókísérleti készlet egyszerű áramkörök vizsgálatára 5. Elektromos szerelőtábla alapkapcsolások összeállításához 6. Elektronikai kísérleti készlet 7. Univerzális, egyen- és váltófeszültségű, nagy terhelhetőségű hálózati tápegység 8. Változtatható (0‑20V) feszültségű, egyenáramú tápegység 9. Műszerész CNC eszterga és marógép 10. Napkollektor, napelemek Szükséges anyagok, fogyóeszközök 1.

Fenyő fűrészáru 2. Farostlemez 3. Rétegelt lemez 4. Facsavar 5. Pozdorjacsavar 6. Huzalszeg 7. Acél- és színesfém lemezek 8. Fém-, fa csigafúró készlet 9. Csavar, anya 10. Lemezcsavar 11. Szegecs 12. Festék 13. Hígító 14. Rozsdamaró 15. Ecset 16. Ragasztók (papír, fa, fém) 17. Elektronikai alkatrészek 18. Forrasztó ón 19. Zsebizzó sorozat 20. Krokodilcsipeszek 21. Többféle szigetelt rézhuzal 22. 12V; 24V-os akkumulátorok

Demonstrációs, ill. Tevékenykedtető eszközök Ecset Építőkocka Fémhuzalok Fonal, Hasznosítható ásványok (minták az iskolai kőzet- és ásványgyűjtemény darabjaiból) Közlekedési jelzőtáblák applikációs készlet Közlekedési társasjáték LEGO építőkészlet Mérőszalag Diasorozatok, hangfelvétel Állathangok (felvétel) Az erdő szintjei (dia) Falitérképek A lakóhely környékének vázlatos rajza Faliképek A ház körül élő állatok A kerékpáros közlekedés A rét élővilága Az erdő élővilága


115 11. Számítógép kettő párhuzamos porttal 12. Modulrendszerű PC vezérlőkártyák 13. Fémépítőkészlet 14. Közlekedési terepasztal 15. LEGO építőkészlet 16. TECHNIC LEGO építőkészlet 17. Szerelőkészlet gépelemek és mechanikai hajtások tanulmányozásához 18. Videokamera 19. Solar gépek (napelemes készlet) 20. Kerékpár

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

1,5V; 4,5V; 9V-os szárazelemek 5-12V villanymotorok Zseblámpaizzók Próba panel Agyag Gyurma Fonal Hurkapálcika Műszaki rajzlap Tempera Vízfesték Textília (vászon, filc) Varrógéptű Varrótű, varrócérna Zsírkréta Denaturált szesz Bunsen-égő Gyertya Hajlékony lemez (floppy) Írható kompakt lemez (CD) Videokazetta (üres)

Mintázó eszközök Olló Serpenyős mérleg Színes rudak mérőhasáb készlet Szövőkeret Tanulói képcsomag a körny.hez (1-4) Tempera Térfogatmérésre alkalmas osztásos mérőedények Vízfesték Vonalzó Házi állataink (dia) A település térképe Kőzetek, ásványok Közlekedési jelzőlámpa és a rendőr karjelzése Mértékegységek


116

Videofilmek A gyalogos közlekedés szabályai Demonstrációs, ill. Tevékenykedtető eszközök Agyag Átlátszó műanyag tárolóedények Bunsen-égő Facsipesz Festék Főzőpohár Hurkapálca Kartonpapír Képcsőfogó Nagyméretű tálca Óraüveg Ragasztó Serpenyős mérleg Súlysorozat Száraz gally Szelektív hulladékgyűjtés edényei Írásvetítő fólia A műszaki rajz elemei Diasorozat A biztonságos közlekedésért Falikép Az űrkutatás eredményeinek történeti sorrendjel Számítógép felépítése és részeit A CD-lejátszók elve Mélyműveléses bányászat A villamos energia termelése A műszaki kommunikáció elemei Közlekedési táblák és közlekedési helyzetek Videofilmek A rádiózás és a televíziózás története A közlekedési eszközök fejlődése

Az űreszközök anyagai Szétszerelésre, bemutatásra alkalmas, használaton kívüli, rossz konyhai készülékek Vasháromláb Szétszedhető iskolai demonstrációs transzformátor, különböző menetszámú tekercsekkel Fémépítő készlet LEGO Gépkocsi erőátviteli rendszere – szerelhető makett Szerelőkészlet a gépelemek és mechanikai meghajtások tanulmányozásához CD lejátszó Mobiltelefon Elektroakusztikus átalakítók Erősítők Kész tervrajzok

A műszaki kommunikáció elemei Ipari vertikumok: A fa feldolgozása A téglagyártás A mészkő felhasználása Az alumíniumgyártás A cementgyártás A rádióhullámok nemcsak a rádióműsort közvetítik Piktogramok A telefon és a távíró Ember a Holdon

Összesített eszközjegyzék a háztartástan és életvitel részhez, 5-8. évfolyam Demonstrációs, ill. tevékenykedtető eszközök átlátszó műanyag tárolóedények Szabóolló Bunsen-égő Szelektív hulladékgyűjtés edényei Cérna Színes vászon Cserép Szobanövények Filc Szövőkeret Háztartási kisgépek Tápanyagtáblázat Himzőfonal Varrót Iratkapcsoló Varrótű Irodai lyukasztó Vasaló Konyhai mikrohullámú készülék Vegyszerek Olló Virágföld Írásvetítő fólia Magyarország nevezetes tájegységeire jellemző hímzési motívumok Irodaeszközök és háztartási felszerelések összesítése, 5-8. évfolyam Iratkapcsoló Irodai lyukasztó Olló


Rajztábla Ecset Parír- és fa ragasztó


Tábla-vonalzók Bögre Vizespohár Étkészlet Sótartó Fűszertartók Evőeszköz készlet Evőeszköztartó Edényalátét Kenyérkosár Fakanál Jénai tál Lábas Fazék Jénai tál Gyúrótábla Nyújtófa Kés Vágódeszka Mérőpohár Pecsenyesütő Háztartási reszelő Mérőpohár

117 Gyúrótábla Nyújtófa Konyhai mérleg Háztartási robotgép Mosogató Elektromos főzőlap Mikrohullámú készülék Ásó Kapa Gereblye Metszőolló Lapát Partvis Porszívó Vödör Szabó olló Cikk-cakk olló Centiméter Varrógép Szövőkeret Vasaló Vasalóállvány

10. Testnevelés és sport Tornaszekrény 1 Tornazsámoly 5 Dobbantó 1 Magnézium karbonát 1 Tornaszőnyeg 8 Ugródomb 1 Kombinált állvány (tenisz, röplabda)1 Gumikötél 10 Gyűrűhinta 1 Futball 10 Labdafújó kompresszor 1 Kézilabda 10 Medicinlabda 3 kg 8 Medicinlabda 4 kg 8 Rögbi 1 Tollaslabda 10 Pingpongasztal 2


Pingpong háló Pingpong ütő Pingpong labda Súlypontemelkedés-mérő Mérőszalag (50 m) Pulzusszámláló + óra Rajttámla-fa Jelzőbója Tornakarika Súlylökő golyó 3 kg Súlylökő golyó 4 kg Súlylökő golyó 5 kg Tollasütő 1 Tájoló Sportmez Sportnadrág

2 10 10 1 1 1 6 10 10 5 5 2 0 2 30 30


15.

118

AZ ISKOLA TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE

A pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban változtatni, fejleszteni kell az oktatónevelő munka feltételeit ill. a környezetét, hátterét jelentő tárgyi világot is. E körbe tartoznak: Az épületek, létesítmények felújítási munkálatai, követelményei; A szűkebb iskolai környezet gyermekközpontú szemléletű változtatása, fejlesztése; A szaktantermi rendszer kialakítása, fejlesztése; Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó eszközfejlesztések; A karbantartás általános feladatai és alapelvei; I. Felújítás A felújításoknál minden esetben törekedni kell a tartós, s emellett költségtakarékos megoldásra. Ahol ez lehetséges (elektromos, víz, fűtési stb. szerkezeti elemek), korszerű, energiatakarékos megoldásokat kell alkalmazni, ill. a nyílászárók cseréjénél hőszigetelő elemeket kell beépíteni. II. Karbantartás A karbantartás feladata az iskola üzemképességének, az oktató-nevelő munka zavartalanságának, feltételeinek biztosítása. Minimális cél az épületek, szerkezetek állagának, állapotának megóvása - aktuális szinten -(eltekintve az amortizációtól). Előírás, hogy a karbantartó tevékenység során cserélt elemek korszerűek, tartósak, a javítás iskolai környezethez, civilizált emberhez méltó legyen. III. Iskolai környezet Célként megfogalmazható, hogy a gyermekek, a pedagógusok, az iskolába látogatók civilizált, a kornak megfelelően korszerű körülményekkel kell, hogy találkozzanak. Elsődlegesen azokat a létesítményeket kell korszerűsíteni, ahol a diákok, a felnőttek legtöbbet tartózkodnak. A tantermekben egészséges, ép környezet, harmonikus színvilág, nem figyelemelterelő, de nem is sivár dekoráció, a kornak megfelelő berendezés-bútorzat kerüljön, a világítás korszerű, takarékos, árnyékmentes legyen. A folyosó tiszta, világos, az óraközi szünetek pihenőit biztosító, hangulatos legyen. Azokban a termekben, ahol ez nem okoz üzemelési problémát, ill. a folyosókon, virágokat, növényzetet kell tartani és gondozni. A tantermek egy-egy sarkában vagy párkányrészén élő sarkot kell kialakítani állandó és az évszaknak megfelelő aktuális növényekkel. Mindkét épület tantermei berendezettek, állagmegóvásuk, folyamatos karbantartással szükségszerű.. A vizesblokkokat, illemhelyeket korszerű szerkezeti elemekkel kell felszerelni, a személyi higiénia iránti igényességet a feltételrendszer alakításával is ösztönözni kell. Az alsó tagozatos tanulóknak biztosítani kell az étkezések utáni fogmosás feltételeit. Az intézmény ebédlőjének korszerűnek, barátságos hangulatúnak, otthonosnak kell lennie. Az épületekben biztosítani kell, hogy az iskolába látogató vagy gyermekükért érkező felnőttek barátságos környezetben, az iskolai tevékenységet nem zavarva intézhessék ügyei-



119

ket vagy várakozhassanak. Külön, a szülőkkel való egyéni megbeszélésekhez szülői fogadó kialakítása célszerű. A pedagógusok tanórán kívüli tartózkodóit - tanári, szertárak - nyugodt, kellemes hangulatúnak, az óraközi szünetek pihenését biztosító berendezésűnek kell kialakítani. A balesetveszélyes egységeket, részeket, elemeket azonnal el kell távolítani, a ruházatot rongáló bútorzatot, egységeket 24-48 órán belül cserélni kell, a kopott, korszerűtlen felszerelést, berendezést cserére vagy felújításra elő kell jegyezni. A tantermeknél és az iskola helyiségeinek kialakításánál alapelv a funkcionalitás, azaz minden helyiség alkalmas kell, hogy legyen a célzott igénybevételnek, bútorzatát is ennek megfelelően kell biztosítani. Külön gondot kell fordítani az épület udvarára. Az udvar kettős funkciója, egyrészt az iskolai testnevelés, másrészt a gyerekek óraközi szünetekben való levegőzése, pihenése (napközis foglalkozások alatt is). Miután az iskolaépületek központi helyzetűek, közepesen szennyezet levegőjű környezetben vannak, így nagyon fontos, hogy az udvarok záró szegmensei a lehető legtöbb zöld növényzettel bírjanak. Az udvar létesítményei, objektumai meg kell, hogy feleljenek a kettős funkciónak, emellett nem lehetnek balesetveszélyesek (a sportpályák és a betonozott rész burkolata nem lehet repedezett, az udvart padokkal kell ellátni, azok ülőfelülete nem lehet törött vagy sérült, hiányos, sérült korlát, kerítésrész 24 órán belül javítandó).

16.

A SZAKMAI MUNKA SZERVEZÉSE Szaktantermi és szakmai munkaközösségi rendszer

Szaktantermek Valamennyi tanteremnek rendelkeznie kell az általában használatos szemléltető ill. oktatástechnikai eszközökkel. Így az alsó tagozatos tantermek állandó berendezéssel, szemléltető eszközökkel bírnak. Oktatástechnikai eszközöket igénybevétel szerint telepítünk (átl. heti 3 óra használaton túl állandó jelleggel). A tantermekben a digitális tábla - standard oktatástechnikai eszköz, hiányában, vagy azt kiegészítve minden tanuló számára rendelkezésre kell állnia a tanulói laptopnak. A szaktantermi rendszer technika teremből, természettudományi laboratóriumból, iskolakönyvtárból, multimédia alkalmazását lehetővé tévő idegen nyelvi, valamint oktatási laborból, tornateremből áll. A még hiányzó helyiségek kialakítását a vonatkozó érvényes jogszabályok szerint a kitűzött határidőig ki kell alakítani. A szaktantermek berendezésükkel, dekorációjukkal az oktatott tárgyat helyezik a középpontba, felszerelésük (bútorzatuk) a tárgy minél jobb, eredményesebb elsajátíttatását, az eszközök funkcionális használatát célozzák az ergonómiai követelményeknek is megfelelve. A szaktantermek fejlesztését illetően munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt. A szakmai tevékenység szervezése - szakmai közösségek Eszközrendszerében a differenciált, csoportos, kiscsoportos foglalkoztatást egyénített programokkal kell kiegészíteni. A nem szakrendszerűen oktatók munkaközössége - Alapvető feladata azon képességek kialakítása, amely a tanulók további szaktárgyi tanulását, tevékenységét determinálják. Elsődlegesen az anyanyelvi és a matematikai alapképességek széleskörű /"hibaszázalék nélküli"/ megadása a cél. Tevékenységüket a tanulók haladási szintjének megfelelően szervezik, módszertani szempontból a célszerű, eredményes - a tanuRum, 2008. október 25.


120

lók szintjének megfelelő - eszközrendszert használják, ennek függvényében a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységet osztály- ill. csoport szinten differenciálják. Egyéni foglalkozás a lemaradók esetében egyéni v. kiscsoportos korrepetálás, ill. a tehetséges tanulóknál fejlesztő foglalkozások formájában szervezendő. Súlyponti feladatként jelentkezik az egységes értékorientáció kialakítása, a konkrét napi működésben is. Ugyancsak súlyponti feladat az első osztályos kolléganő munkájának segítése, a másodikos tanulók mérése. Az idegen nyelvi csoportok szervezése, tervezése az iskolavezetés hatásköre, a munkában véleményező és javaslattevő szerepe van az alsós munkaközösségnek és az idegen nyelv szakos nevelőknek. A napközis munkaközösség (formális) - tevékenysége kiegészíti az alsós kollégák oktató-nevelő munkáját. A szülők tehermentesítésén túl (házi feladatok elkészítése) a differenciált foglalkoztatási keretek kialakításával segítik a tanulók szintre hozását, és korrekt feladatmegosztással részt vesznek a tehetséggondozásban, a versenyekre való felkészítésben. A gyermekek szabadidős programjaiban az oktatási-nevelési feladatokat segítő, azokat kiegészítő foglalkozások, a testedzés, az életkornak megfelelő jellegű és mennyiségű játék, pihenés kapják a legnagyobb szerepet. A tevékenység megszervezésében keresik a lehetőséget az évfolyamon belüli - vagy évfolyamok közötti - speciális tevékenységek kialakítására - "kínálatára". A tevékenység ez irányú tervezési szakasza minden év szeptemberének első fele. A szakrendszerű oktatási munkaközösség - lehetőleg konszenzus alapján - alakítja ki a magatartási, viselkedési kritériumrendszert (egyik konkrét formája a házirend), a többi mk. bevonásával olyan egységes nevelési folyamat körvonalait rajzolja meg, amely az érdekeltek számára elfogadható (s amely - értelemszerűen - megfelel az előzőekben vázolt pedagógiai elveknek), s ahol lehet s célszerű, konkrét tevékenységet is megjelöl - gyermekre és pedagógusra vonatkozóan. Az osztályfőnöki munkaközösség tagjai a kulcsszereplők a viselkedési és magatartási minták megadásában, ill. az emberi értékek közvetítésének. A szakrendszerű oktatási munkaközösség határozza meg az iskola pedagógiai arculatát (ebbe természetesen beleértve az alsós osztályfőnököket is), tevékenysége döntő az iskola működését, pedagógiai - szakmai státusát illetően. Az osztályfőnöki mk tagjai - minden tanév elején - az elfogadott pedagógiai program szellemében – az osztályfőnöki munkaterv részeként - az osztályközösségre vonatkozó fejlesztési tervet készítenek. A tervezetet az igazgató hagyja jóvá - az mk. vezető véleményezését követően. A terv - bár természeténél fogva bizalmas - ismertté kell hogy váljon az osztályban tanító kollégák előtt. Ez szolgál alapjául a tanulók egyéni minősítésének a félévi és az év végi osztályozó konferenciákon (magatartás és szorgalom, ill. általános tanulmányi előmenetel szempontjából). A reál tárgyakat tanító szaktanárok - szaktárgyi célrendszerében hangsúlyos a matematikai gondolkodás életkornak megfelelő kialakítása, a formális és az intuitív logikai eljárások, sémák összhangja, készség szinten való elsajátítása, közvetlen fizikai környezetünk működésének megismerése, szemléletes és meggyőző metodikai eljárások alkalmazása valamennyi tantárgy vonatkozásában. Rendkívül fontos a számítástechnika tanításának folyamatos fejlesztése, a szakmai szaktudományi újdonságok megismerése és adaptálása, a feltételrendszer folyamatos javítása.



121

A feladatrendszerükben kiemelt a tanulócsoportok haladási szintű differenciálása illetve foglalkoztatása. A természettudományi tárgyakat tanító szaktanárok - a tantervi követelmények mellett különös hangsúlyt helyeznek természeti környezetünk iránti pozitív emberi viszonyulás kialakítására, elsődlegesen megismerésére. Eszközeiben, módszereiben a meggyőző, tudományos megalapozottságú szemléltetés, a tanulói részvétel, kísérlet, tevékenység - szimuláció, modellezés - a döntő. A természet- és környezetbarát emberi attitűd bensővé tétele együtt jár, kapcsolódik az egészséges életmódra nevelés (egészségnevelés) feladatával, ennek szervezője, központi szereplője a szaktanár. Az egészségnevelési programok kialakításába, lebonyolításába bevonnak más szaktanárokat, illetve a programokat támogató szülőket. A társadalomtudományi szaktanárok - a tantárgyak jellegéből adódóan - a jellemfejlesztés, az értékközvetítés egyik meghatározói, emellett az egyéniségfejlesztés, a pozitív emberi viszonyulások kialakításának kulcsszereplői. Feladat az irodalom és a történelem tantárgy kereteiben speciális modellek alkalmazásával, egyéni - vagy csoportos - döntéshelyzetek szimulációjával a dönteni képes, a dönteni tudó ember alapvető személyiségjegyeinek megalapozása. E terület feladata hazánk kulturális öröksége értékeinek közvetítése (beleértve történelmi hagyományainkat is), ill. tágabb világunk, Európa kulturális értékeinek megismertetése, vagy ezen folyamat szervezése, segítése (kapcsolódva a zenéhez, képzőművészethez). A tantervi követelményekben rögzítetteken belül kiemelt feladat az anyanyelvi műveltség magas színvonalúvá tétele, fejlesztése, a magyar nyelv készségszintű használata biztonságának elérése változatos, célirányos foglalkozási-foglalkoztatási keretek kialakításával. A testnevelést tanítók munkaközössége (formális) - feladatrendszerében a fizikai álló- és teljesítőképesség fejlesztése, a sportsikerek elérésének ösztönzése, s ezzel együtt a sikerorientált egyéniség kialakítása játssza a fő szerepet. Folyamatos fejlesztőmunkával a rendelkezésre álló tanórai és tanórán kívüli időkeret hatékony felhasználására törekszenek. Évente sort kell keríteni a tanulók minél nagyobb hányadának alapszintű úszásoktatására, önkéntes úszótanfolyamok szervezésével. Az iskolai DSE központi tevékenysége a sportági munka és a versenyeztetés. A súlyponti sportágak: a teljesítménytúra, a kézilabda, az atlétika és a labdarúgás. Ki kell használni az intézmény meglévő, létesítménybeli adottságait, személyi feltételeit önvédelmi sportok, aerobik, kosárlabda, s egyéb lehetőségek terén.

17.

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra építjük. 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diák önkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják: Rum, 2008. október 25.


122

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diák önkormányzatot segítő pedagógus havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Évente 2-3 alkalommal (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet). c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, aktuális problémák megbeszélése, stb.) A szülő megkeresését követően, - az ÁMK titkáron keresztül történt egyeztetés után 5 munkanapon belüli személyes találkozás az illetékes pedagógos(ok)kal.. d)

Nyílt tanítási nap.



123

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Évente igény szerint kerül tervezésre az alsó tagozatos évfolyamokon 1-2 alkalommal. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. e)

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A HHH tanulók szüleivel való kapcsolattartás az IPR szerint történik. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

17.1 Az iskola és a szülők kapcsolata A pedagógiai alapelveknek megfelelően az iskola tevékenysége során épít a szülői ház támogatására, s maga is segíti a szülők otthoni nevelő tevékenységét, a családi nevelés harmonikus kiegészítőjeként. Ezen folyamatban a legfontosabbnak a szülőkkel való személyes kapcsolattartást tekintjük. A kapcsolattartás legfontosabb résztvevője - az iskola részéről - az osztályfőnök. A gyermekkel kapcsolatos eseményekről (magatartás, szorgalom, tanulmányi előmenetel) az osztályfőnök az üzenő füzet / ellenőrző útján tájékoztatja a szülőt, kérheti személyes konzultációra. Amennyiben más lehetőség nincs, akkor levélben, az iskolavezetés vagy az iskolaszék segítségét is kérheti a személyes találkozó végett. A szülők választott, felkért vagy megbízott képviselőik útján is kérhetnek tájékoztatást, vagy élhetnek jogszabályban meghatározott, őket megillető jogaikkal. Külön kérés nélkül is jogosultak: legalább havi rendszerességgel tájékoztatást kapni gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról az üzenő füzet ill. ellenőrző útján értesülni az iskolában elérhető, őket vagy gyermeküket megillető vagy igényelhető kedvezményekről - ellenőrző, faliújság vagy külön tájékoztató formájában; értesülni és igényelni a gyermeke által térítési- vagy tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokról, tanórán kívüli foglalkozásokról; tájékoztatást kapni gyermekük továbbtanulási lehetőségeiről; pontos információkat, tájékoztatást kapni az iskolai követelményekről a szaktantárgyakat illetően, a magatartási, viselkedési kritériumokra vonatkozóan vagy az iskola egyéb elvárásait illetően. pontos tájékoztatást kapni az iskola által nyújtott oktatásról, nevelésről, oktatási és nevelési programokról (a pedagógiai programot is beleértve), ill. az iskolában biztosított szolgáltatásokról. Beiratkozáskor kézhez kapni az iskola házirendjét. Rum, 2008. október 25.


124

18. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az Egészségnevelési Program jellemzői Törvényességi kötelezettség: minden intézményben szükséges (iskola,) Az EN program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez Források feltárását provokálja, megtanít gazdálkodni A pedagógusok között új együttműködésre késztet Az iskola tanuló-szervezetté válik Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz A fenntartó és az iskola új érdekszövetséget köthet Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti

A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, va1amint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Nélkülözhetetlen terepe az egészségfejlesztő iskola, mely folyamatosan fejleszti környezetét, elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskolaként: Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok Rum, 2008. október 25.


125

és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszünk arra, hogy segítsük diákjainknak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködünk a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá - vagy éppen hogyan hátráltathatja - az egészség fejlesztését és a tanulást. Iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusaink felkészítik a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Megismertetik a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Felkészülnek a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Felkészítjük tanulóinkat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet fordítunk továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Támogatást nyújtunk a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Megkerülhetetlen feladatként foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítjuk ki. Az iskolai környezetet is úgy alakítjuk, hogy biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Tudatában vagyunk annak, hogy ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közősségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: genetikai tényezők környezeti tényezők életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást - az iskola fizikai-tárgyi és pszicho szociális környezetének alakításával -, az iskolaegészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni az iskolai egészségfejlesztő munka - akár jól, akár rosszul csinálják - alapvetően befolyásolja az iskola egészének Rum, 2008. október 25.


126

mindennapjait. Módszerek az egészségnevelés számára: interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, szituációs játékok, sport, kirándulás az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése, A testi-, lelki nevelés általános célja, feladata a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése; személyiségfejlődések, a társadalomba való beilleszkedésük segítése. Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. 1. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői az ember viszonya önmagához, családjához, ember társaihoz (kortárs csoportok, munkatársak, stb.), a társadalomhoz, intézményekhez emberismeret, empátia, alkalmazkodó-készség egyén és közösség; a közösségbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel kulturált viselkedés a személyközi viszonyokban (beszédmodor, érintkezés. stb.) a felnőttekkel, tanárokkal, és a diáktársakkal minden élethelyzetben normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, kooperáció, barátság) a viselkedésünket, viszonyainkat szabályozó értékek, erkölcs, hagyományok, szokások, vallási előírások, divat, normák, jog a társadalmi értékrend; az értékek, normák változó világa saját és mások testi épségének óvása. 2. A tárgyi környezettel való harmonikus együttélésére való nevelés kultúrált és esztétikus környezet kialakítása, a közvetlen környezeti higiénia biztosítása, fenntartás; a környezet védelme, a közvetlen környezet (a lakószobáknak, a kollégium egyéb létesítmények közvetlen környezetének) rendben tartása, óvása, szépítése (kertgondozás, élősarok kialakítása, növények gondozása, stb.), környezeti higiéné fenntartása, környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása, takarékosság, stb.) 3. Betegségek elkerülése, az egészség megóvása tevékenység, terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése közlekedési kultúra helyes magatartás betegségek esetén elsősegély nyújtási ismeretek Rum, 2008. október 25.


127

egészséges, korszerű, rendszeres táplálkozás rendszeres testmozgás, sport megfelelő személyi higiéné (rendszeres tisztálkodás, időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködés) helyes napirend, stb.) kialakítása életrend (pihenés-munka helyes aránya, megfelelő alvásidő, egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak 4. Mentálhigiéné, krízis prevenció: lelki egészség megóvása - önismeret, önkontroll, önbizalom; autonómia, személyiség megőrzése - pozitív életszemlélet elsajátítása - szorongás- és stressz-oldó technikák; különböző (pozitív és negatív) élmények feldolgozása - emberismeret, empátia, alkalmazkodó-készség nyitottság - önnevelési, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése - döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése - egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja - devianciák 5. Függőséghez vezető motívumok feltárása, ill. szokások megelőzése - egészségkárosító élvezeti szerek (mértéktelen alkohol, nikotin, kávéfogyasztás) - serkentők, nyugtatók, drogok - szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia) - függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása - a függőség egészségkárosító következményei - a konfliktus- és vá1ságkezelés más, lehetséges megoldásai 6. Családi életre, társsá, szülővé nevelés - nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok, szexuáliskultúra - a család funkciója, jelentősége a szocializációban - családtípusok - a szülői felelősség - kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) - konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek 7. Szabadidő-kultúra fejlesztése Funkciók: - elhasznált energiák pótlása, - szellemi, testi kondíció megőrzése, fejlesztése, - önmegvalósítás, önfejlesztés, - optimális pszichés állapot kialakítása, fenntartása. - Szabadidős szokások, a szabadidő felhasználása: - a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, ill. hasznos formái, - a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média, stb. manipulatív szerepe a szabadidős szokások alakításában - igényes és igénytelen szórakozás, - szabadidő tervezés. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: Rum, 2008. október 25.


128

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport,  a személyes higiénia,  a szexuális fejlődés területén. 1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai DSE foglalkozások; úszásoktatás; A biológia, egészségtan, testnevelés tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (IVK; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:  félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;  a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Az iskola egészségnevelési programjából eredő feladatok minden tanévben kiemelt feladatként jelentkeznek, s konkrét teendőit az éves munkatervekben kötelező aktualizálni, konkretizálni.

Az intézmény oktatásszervezési munkaterve a minden tanuló számára megvalósítandó, mindennapi egészségfejlesztő testmozgás-program megszervezésére A mindennapi egészségfejlesztő testmozgást biztosító sportfoglalkozásokat az alábbiak szerint szervezzük meg: A mellékelt táblázat tanúsága szerint 1. és 2. osztályban heti 5-5 testnevelés órát iktattunk az órarendbe, kihasználva a jogszabály azon rendelkezését, hogy a tanulók heti tanítási óráinak együttes számával kapcsolatban előírtak alkalmazásakor figyelmen kívül lehet hagyni a kerettantervekben előírt kötelező minimum óraszámot meghaladó testnevelési óráRum, 2008. október 25.


129

kat. A 7-8 évesek számára különösen fontosnak érezzük a mozgásigényük ily módon történő kielégítését. Azokon az évfolyamokon, amelyeken 5-nél kevesebb a testnevelés óra heti óraszáma, a testnevelés óra nélküli napokra DSE sportfoglalkozásokat terveztünk az órarendbe. A DSE szabadidő sport és labdajáték szakosztályt működtet. Mindkét szakosztály a sportágak megismerésének, gyakorlásának széles választékát nyújtja, létesítményi, s egyéb feltételek rendelkezésre állása szerint. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanáraink vezetik. Szintén azokon az évfolyamokon, amelyeken 5-nél kevesebb a testnevelés óra heti óraszáma, a testnevelés óra nélküli napokra, délelőttre megszervezzük a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként harminc perc lesz, amelyet a tanítási órák részeként és egy óraközi szünet ideje ötven százalékának felhasználásával kívánjuk megszervezni. Ehhez átalakítjuk csengetési rendünket. A 2. tanórát követő tízórai szünetet 20 percről 15 percesre rövidítjük, a harmadik óraközi „Sport”- szünetet pedig 20 percesre emeljük. A megelőző tanóra végéből, valamint a következő tanóra elejéből 10-10 percet a sportszünethez adunk. Az így rendelkezésre álló 40 percből 30 perc a játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje, a fennmaradó 10 perc (5-5 perc a foglalkozás előtt és után), pedig jogszabály szerint, mint óraközi szünet, továbbra is a tanulók rendelkezésére áll. A foglalkozásokat minden esetben a megelőző órát tartó nevelő tartja a testnevelési munkaközösség útmutatása, ajánlása szerint. Ezt az óraszervezést alapul véve mind az alsó, mind a felső tagozatban megvalósul a mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében. A DSE foglalkozásai ráadásként, a délutáni órákra kínálnak mozgási lehetőséget tanulóinknak. Ide sorolható, a kínálathoz tartozik még a minden tanévben tervezett úszásoktatás (csoportonként 10-10 óra), a korosztályos gyermek labdarúgó csoportok működtetése, valamint az igény szerint szervezett alapfokú művészeti iskola tánc fakultása. A fentieken túl, mivel az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai foglalkozások között biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást, az alsó tagozatos napközis csoport munkarendjét átszerveztük. A 12.20-tól 16.50-ig tartó időszakba minden napra beterveztük a 45 perces játékos testmozgást, melyet, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban, a sportudvaron szervez meg a napközis nevelő. A foglalkozásokra külön programot készít a napközis és testnevelési munkaközösség. A felső tagozatban a napközis foglalkozások időtartama nem haladja meg a 3 órát, de a tanulók ezen idő alatt vesznek részt a DSE foglalkozásain, s csak a fennmaradó időt töltik tanulással a napköziben.


1. sz. táblázat

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgást biztosító sportfoglalkozások oktatásszervezési terve a tanévben Egyéb választható lehetőségek a testmozgásra

Iskola által szervezett foglalkozások osztály

testnevelés óra

30 perces óraközi sportjáték

DSE foglalkozás szabadidő sport

labdajáték

Térítéses (igény és lehetőség szerint) Úszás

labdarúgás

Modern tánc

Néptánc

Kötelező sport foglalkozások együtt

Sportfogl. Mind öszszesen

5

7,75

5

7

5

6

5

6

5

6,25

5

5,25

5

5,25

5

5,25

40

48,75

6

7,625

1,2

1,525

Óraszámok 1. oszt.

5 2

2. oszt.

5 1

3. oszt. 4. oszt.

4 4

1

1

1

2

1 2

5. oszt.

4

2

1 1

6. oszt.

4

1

7. oszt.

3

2

1

2

2

2

2

8. oszt.

3

2

Összesen

31

9

8

1 tanuló- csoportra eső szervezett sport- foglalkozás hetente

3,875

1,125

1

1,125

0,5

0,775

0,225

0,2

0,225

0,1

1 tanuló- csoportra eső szervezett sport- foglalkozás naponta

1,2

1

8

2

0,325

2


19.

131

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 19.1 Alapok 19.2 Törvényi háttér

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) . Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „ 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.



132

1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

19.3 Helyzetkép 1. Belső: az iskola. Konkrét helyzetkép az iskola jelenlegi helyzetéről. Előélet, hagyományok: - Iskolánk a környezeti nevelés terén rendelkezik már olyan hagyományokkal, melyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják (van iskolakertünk, részt veszünk falutakarításon, gyűjtünk papírt, részt veszünk a falu hagyományőrző rendezvényein). - Vannak olyan hagyományaink, melyek burkoltan tartalmaznak környezeti nevelési célokat, vagy a későbbiekben beépíthetők környezeti nevelési célok a programba (pl. iskolanap, sportnap.) Ezek hatékonysága a programok, átalakításával, továbbfejlesztésével tovább javítható. Épület és berendezése: - Az épületet felépítő anyagok közül az egészségre ártalmas pala héjalás cseréje indokolt. - Az iskola világítása, fűtése, szigetelése nem energiatakarékos. A nyílászárók sürgős cseréje indokolt. - Hiányoznak alapvető helyiségek. A gyerekek nem használhatják a konyhát, nem megfelelő a technika műhely, a tornaterem célját is szolgáló művelődési ház nagyterme messze van az iskolaépülettől, az új épület osztálytermeinek mérete elhibázott, a tantermek fényviszonyai jók, sötétítésük nem megoldott, a különböző termek hőmérséklete fűtési időszakban erősen változó. - Mosdók mennyisége, állaga, higiéniás viszonyai megfelelőek. - Az iskola épülete barátságos, a folyosók dekorációja jó, tárlatok, faliújságok, tablók, növények színesítik. Kihelyezhetők a gyerekek munkái: vannak, faliújságok, tárlók kialakítása, elhelyezése szükséges. - A gyerekek számára az iskolapadok nem túl kényelmesek. A folyosói nyitott szekrényekbe tehetik személyes holmijaikat. - Az iskola technikai felszereltsége elfogadható, a minimális eszközök adottak: televízió, videomagnó, magnó, CD lejátszó, írásvetítő, diavetítő, számítástechnikai felszerelés, szerszámok, kézműves eszközök. Étkeztetés: - Étkező környezeti nevelési szempontból megfelelő. Teríték, terítési szokások, étkezési eszközök anyaga, kinézete megfelel az elvárásoknak. - Ételek minősége, tartalmassága, megfelel a gyerekétkeztetés elvárásainak, törekszik az egészséges ételek túlsúlyára. Az étkezés kiszolgálással történik, 60 gyerek fér az étkezőbe. Iskola udvara nyitott parkos jellegű, de felújításra szorul. Nincsenek padok, sok fa elszáradt, sövény telepítése szükséges a közlekedési utak felöl. A sportpályák, nagyobb nyílt területek sportolásra, játékra kitűnő lehetőséget biztosítanak. 2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek A környezeti nevelés szempontjából az iskola „nyitott”, azaz szerves, integráns részét képezi a településnek. A környezeti nevelés megtervezésekor kiemelt figyelmet fordítunk a település természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira; a helyi értékek és gondok feltérképezésére. Ezeket a helyi értékeket, adottságokat az iskolai programba (és konkrétan a tantervekbe) beépítjük mind a tanítás tartalmát, mind a hozzá rendelt tevékenységrendszert illetően. A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete - sík területen, terül el, átmenő forgalmú, 1100 fő a lakossága, - Szelektív hulladékgyűjtés nincs, heti rendszerességgel folyik szervezett hulladékgyűjtés, van legális és előfordul illegális hulladéklerakó. - Rum határában létesült egy génmegőrző centrum, (őshonos magyar állatfajták tenyésztése) - Az oktatást, művelődést egyetlen intézmény, a mi általános művelődési központunk fogja össze. - Közelünkben, Zsennyén egy ezeréves kocsányos tölgy található, valamint több kastély, templom. - Közlekedési lehetőségek jók: a 87-es és a Sávár-Körmend közötti közlekedési utak keresztezik egymást az iskola mellett, megkezdődött a községünket Szombathellyel összekötő kerékpárút kiépítése. Régió jellemzése: - felszínformája: sík terület, meghatározó a Rába folyó jelenléte.



-

133

A közelben található a híres Jeli arborétum. A terület az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. Mezőgazdasági körzet, nagy történelmi múlttal rendelkező régió

19.4 Erőforrások 1. Belső személyi erőforrások Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb. Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb. Irodai alkalmazottak: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, - munkavégzésük, életük legyen példamutató Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő ürítése stb.) 2. Külső személyi erőforrások önkormányzat, ÁMK-szék, szülők, lakosság, civil szervezetek. 3. Anyagi források A szükséges anyagi erőforrások megtervezése a költségigényes tanulásszervezési módoktól az épület környezetbarát módon való működtetésének feltételeiig terjed ki. Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretekbe építünk be a kormányzat az önkormányzatokon keresztül támogatja. Ezért fontos. Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása. Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások Magánforrások: alapítvány, szponzorok Egyéb bevételek: hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások.

19.5 Alapelvek, célok 19.5.1 Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszerszemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Célunk olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. Rum, 2008. október 25.


134

A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

19.5.2 Konkrét célok és feladatok A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak kiemelt szerepet töltenek be a helyi tantervben. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és az egészségnevelés tantárgy keretében. Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába. A helyi tantervet és oktatási/nevelési tevékenységünket évenként felülvizsgáljuk a fenntarthatóságra nevelés érdekében Intézményünk környezetvédelmi felelőst bíz meg a nevelőtestület azon tagjai közül, akik szakmai képzettségéhez közel áll a természetvédelem. Intézményünk a fenntarthatóságra törekvés szervezett keretek között történő megvalósítása érdekében Környezeti menedzsmentet működtet, melynek vezetője a környezetvédelmi felelős, tagjai a gazdasági vezető, valamint a diákönkormányzatért felelős pedagógus.

19.6 Tanulásszervezési és tartalmi keretek 19.6.1 Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. Hagyományos tanórai foglalkozások



135

A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg határozzuk a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. A környezeti nevelési programban megjelennek az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekszünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. Megállapodunk abban, hogy a tanárok a tanmenetben zöld színnel jelölik azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nemcsak hagyományos (45 perces) órakeretek között történik. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Témanap – témahét: Iskolánkban évek óta tartunk egy őszi témanapot és két tavaszi témanapot. Ilyenkor választunk egy témát, melyet projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. Témahétnek felel meg az ősszel tartott Erdők Hete. Ezen a héten dolgozzuk fel a fákkal, erdővel kapcsolatos tananyagokat, mind a természettudományos, a művészeti, mind a magyar nyelv és irodalom (versek, más szövegek feldolgozása), idegen nyelvi tantárgyakból. Jeles Napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napokat tervezzük, melyen kötelező tananyagot sajátíttatunk el. Iskolánkban ilyen a Madarak és Fák Napja, a Föld napja Terepgyakorlatok Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart. A történelmi tananyagok tanulásánál lehetőségünk nyílik műemlékek, múzeumok meglátogatására, és a tananyag feldolgozására.

19.6.2 Tanórán kívüli lehetőségek - szakkör - önképzőkör - gyűjtőmunka - fórum - vetélkedő - disputa - nyári tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - tanulmányút - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - iskolakert - madárbarát kert - hulladékgyűjtés - nemzetközi projektek - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése - köztéri demonstráció Rum, 2008. október 25.

- tanösvény kialakítása


136

19.7 Módszerek A hagyományos módszerek mellett a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb, élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket részesítjük előnyben. Törekszünk ezek minél sokoldalúbb alkalmazására.

19.8 Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

19.9 Az iskolai környezet 1. Az iskolaépület és működtetése Megpróbálunk olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. Ügyelünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Megadjuk a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. Az iskolában megfelelő termek, helyiségek kialakítására törekszünk, ügyelünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre. Az iskolaudvart közösségi zöld színtérré varázsoljuk. Próbálunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekszünk rá, hogy legyen minél több fa. Létrehozunk virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyerekek gondoznak. Padokat helyezzünk el az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni. Hulladékkezelés: Szervezünk az iskolában papírgyűjtést, és megszervezzük a MÉH-be való elszállítását. A szerves hulladékot komposztáljuk és az iskolakertben használjuk fel. Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: új, hőszigetelt nyílászárók beépítését, energiatakarékos izzók beszerelését, víztakarékos WC tartályok felszerelését tervezzük. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a lámpák le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb. 2. Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is megtervezzük a környezeti nevelés szempontjából. Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Sok tanár jár kerékpárral, ami egy kis településen jó közlekedési mód és a példánkat követő gyerekek számára sem veszélyforrás. Gondnokunk részt vesz és segédkezik a speciális programok szervezésében, mesterséges fészekodú összerakásában, kihelyezésében stb. Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve, gyerekek is részt vesznek a terítésben, segítenek a tálalásban stb.) Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb. Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba. Iskolánkban a napközi ideje általában 3 - 4,5 óra, ebből 2 óra a tanulás. Lehetőség van szakkörök, könyvtár, korrepetálás, énekkar, egyéb szabadfoglalkozás, választására.

19.10 Kommunikáció



137

1. Iskolán belül Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, Diákok–diákok: faliújság, diákújság, diákönkormányzat, Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások. Iskola–fenntartó: iskolagyűlés Iskola–partnerek: évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. 2. Külső (helyi és országos média) Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla. Országgal: TV, rádió, Internet.

19.11 Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A minőségbiztosítás során a következő sémában lehet gondolkodni: 1. Készítünk egy tervet, majd kipróbáljuk 2. Ha nem működik, elemezzük a tervet, megkeressük a hibákat, helyesbítjük, majd újra kipróbáljuk. 3. Ha még mindig nem jó, megismételjük az előző lépést. 4. Ha a próba működik: végrehajtás, majd értékelés következik. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása a beállítódások és értékorientáció fejlődése Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása

a csoporthelyzet megismerése a konfliktuskezelés módjai

az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszer megismerése

A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése A tanulók személyisége formálódásának mérésére kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket használunk.



138

19.12 Továbbképzések 1. Belső (helyi) Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Tanulmányutak: o őszi tanulmányút, melyen a leendő erdei iskola helyszínét látogatjuk meg, o tavaszi tanulmányút, melynek során az iskola tágabb környezetében található természeti és kulturális értékekkel ismerkedünk. Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 2. Külső Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken: o az iskola egy főt küld továbbképzésre, mely az erdei iskola megszervezésére készít fel.

19.13 Mellékletek 1. Települési környezetvédelmi program Amennyiben készül ilyen program mellékeljük. 2. A település helyi értékei Ha készül felmérés a település természeti, kulturális értékeiről, mellékeljük, mert az iskolai tantestület lehet a segítője a helyi értékek köztudatba emelésének, tananyagba illesztésének.


RRI ÁMK Helyi Tanterv

III. B.

139

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA HELYI TANTERVE

Tartalomjegyzék III. B. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA HELYI TANTERVE .................................................................................................................... 139139 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK...................................................... 140140 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 146146 3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 147147 4. TANULÓI ÉRTÉKELÉSI, MÉRÉSI RENDSZER ............................................ 148148 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ...................................... 148148 5. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA............................................................... 167168 6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ....................................... 168168 7. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISMERETEK ............... 172173 8. A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS ......................................................................... 173174 9. A BŰNMEGELŐZÉSSEL, AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, AZ ERŐSZAKMENTES, KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK.................................................................................................................. 173174


140

1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1.1.

Tantervek

Az iskola minden évfolyamán az alábbi tanterv alapján folyik az oktatás az elkövetkező tanévekben: HT2010 = 2010-ben bevezetett helyi tanterv;

7. 8. Fejlesztő szakasz

HT2010 HT2010 HT2010 HT2010 HT2010 HT2010 HT2010 HT2010

Óraterv

Tantárgy

óraszám

óraszám

óraszám

Éves

1. félévi

4. évfolyam Éves

2. félévi

1. félévi

3. évfolyam

2. félévi

1-4. évfolyam óraterve 2. évfolyam Éves

2. félévi

1. félévi

1. évfolyam

Éves

1.2.

2. félévi

20102011

1. 2. Bevezető szakasz

1. félévi

TANÉV

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

óraszám

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom

8

8

296

8

7

277,5

8

7

277,5

7

7

277,5

Idegen nyelv

0

1

18,5

1

1

37

1

1

37

3

3

111

Matematika

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

4

129,5

Informatika

-

-

-

-

1

1

Környezetismeret

1

1

37

1

2

55,5

1

1

37

2

1

55,5

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

2

55,5

Rajz

2

1

55,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen Testnevelés (nem köt. órák terhére)

3

3

111

3

3

111

3

3

111

2,5

2,5

92,5

20

20

740

20

20

740

20

20

740

22,5

22,5

832,5

2

2

74

2

2

74

1

1

37

1,5

1,5

55,5

0,5

0,5

18,5

24,5

24,5

906,5

1

Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv (magasabb óraszámú) Kötelező és nem kötelező tanítási órák összesen

Rum, 2010. június

22

22

814

22

22

814

21

21

777


141

Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Szabadon tervezhető

Testnevelés


Rajz

Ének-zene

Informatika

Környezetismeret

Matematika

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

Táblázat a műveltségi területek és a tantárgyak összefüggésére 1–4. évfolyamban

X X X X

X X

X

X X

X X

X

X

X X X

5-8. évfolyam óraterve

óraszám

óraszám

óraszám

Éves

2. félévi

8. évfolyam 1. félévi

Éves

2. félévi


Éves

2. félévi


Éves

2. félévi


Tantárgy

óraszám

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetism. és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen Testnevelés (nem köt. órák terhére)

5 1,5 2,5 4 1 2 1,5 1 1 2,5 0,5

4 2 2,5 3 1 1,5 1,5 1,5 2 1 1 1,5 2 0,5

148 74 92,5 111 37

22,5 22,5 832,5 22,5 22,5 832,5 25 25 1,5

5 1,5 2,5 4 1 2 1,5 1 1 2,5 0,5

1,5

185 55,5 92,5 148 37 55,5 55,5 37 37 92,5 18,5

55,5

5 2 3 4 1 1,5 0 1 1 1 2,5 0,5

1,5

5 2 3 3 1 1,5 1 1 1 1 2,5 0,5

1,5

185 74 111 129,5 37 74 18,5 37 37 37 92,5 18,5

55,5

4 2 2,5 3 1 1,5 1,5 1,5 2 1 1 1,5 2 0,5

55,5 55,5 55,5 74 37 37 55,5 74 18,5

4 2 3 3 1 1,5 2 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

4 2 3 3 1 1,5 2 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

148 74 111 111 55,5 55,5 74 55,5 55,5 37 37 37 74 18,5

925

25 25

925

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

Nem kötelező (választható) tantárgy Magasabb óraszámú idegen nyelv

Rum, 2010. június

0,5

0,5

18,5

0,5

0,5

18,5


Kötelező és nem kötelező. tanítási órák összesen

142

24,5 24,5 907 24,5 24,5 907

28 28 1036 28 28 1036

* A történelem tantárgy tartalmazza, az állampolgári ismereteket, a hon- és népismeretet, emberismereteket és a társadalmi ismereteket. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a könyvtárhasználati ismereteket, a tánc és dráma modul dráma részét, valamint a mozgókép és médiaismeret modult. Az ének-zene tantárgy a tánc és dráma tánc részét. Táblázat a műveltségi területek és a tantárgyak összefüggésére 5–8. évfolyamban

Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Testnevelés


Rajz

Ének-zene

Földrajz

Kémia

Biológia

Fizika

Természetismeret

Informatika

Matematika

Idegen nyelv

Történelem

Műveltségi területek

Magyar nyelv és irodalom

Tantárgyak

X X X X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X X X

X X

X X X

X X

1 Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: - Az „Egészségtan” modult a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia. 2 Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. évfolyamon az első félévben a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Az első osztály 2. félévében és a második osztályban bevezettük az idegen nyelv tanítását.

3 Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, az alábbi pontokban megfogalmazott eltérésekkel. 4 Az iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. Helyi tantervünkben a sajátos nevelési igényű tanulók számára meghatározott tananyag és

Rum, 2010. június


143

követelmények megegyeznek az oktatási miniszter által elfogadott Hétszínes Tanterv sajátos nevelési igényű gyermekeknek kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 5 Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, valamint a német nyelv tanulását választhatják (kötelezően választható). 6 Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az „angol nyelv" vagy a „német nyelv” tantárgy tanulását magasabb óraszámban biztosítja az erre jelentkező tanulók számára. a 4., 5., 6. évfolyamon heti +0,5 tanórában, 7. és 8. évfolyamon heti +2 órában. 7 Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első és második évfolyamon o a heti öt kötelező testnevelés óra, A harmadik-negyedik évfolyamon o a heti négy kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a sportszünetben szervezett, félórás játékos, egészségfejlesztő testmozgás. o az iskolai Diák Sportegyesület különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, Az ötödik-hatodik évfolyamon o a heti négy kötelező testnevelés óra, o az iskolai Diák Sportegyesület különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, A hetedik-nyolcadik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o az iskolai Diák Sportegyesület különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. 8 Az iskolában az alapozó szakasz (5. - 6. évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak legalább huszonöt százalékéban (heti hat órában), maximum 50 százalékában (heti 11 órában) folyik nem szakrendszerű oktatás, az aktuális tantárgyfelosztás szerint. A nem szakrendszerű oktatás arányáról az adott tanévben az adott évfolyamon a szakmai munkaközösségek véleményezése alapján a nevelőtestület a tantárgyfelosztás elfogadásával egy időben dönt. Egyúttal meghatározza azt is, hogy az 5. és 6. évfolyamokon a nem szakrendszerű nevelésoktatás megvalósításába milyen tantárgyakat vagy műveltségi területeket milyen mértékben kíván bevonni.” 9 A nem szakrendszerű oktatás során eleget teszünk a tanítói tanulásszervezés követelményének azzal, hogy az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munkát, a differenciált csoportmunkát, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezését, a szöveges értékelés következetes alkalmazását valósítjuk meg. 10 A nem szakrendszerű oktatás során az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket helyezzük előtérbe. Tanév elején diagnosztikus méréssel tájékozódunk az érintett tanulók körében az alapozó funkciókat illetően. A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a Rum, 2010. június


144

pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, beazonosítható, hogy mire építhetünk, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy 5., illetve 6. tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt támaszkodhatunk. A diagnosztikus mérés eredményét nem osztályozzuk, de az elért eredmény alapján a tanulókat szövegesen értékeljük. Így a szülők részére pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információkat adunk a tanulók további fejlesztése céljából. Ilyen diagnosztikus mérésként kezeljük az országos kompetencia mérés eredményeit is a 4. évfolyamon. Az országos jelentésen kívül a saját – fejlesztő pedagógusok által összeállított mérések eredményeit is figyelembe vesszük. 11 Iskolánk a diagnosztikus mérések eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatásából, illetve a készség és képességfejlesztésből kiindulva, a meglévő, helyi tantervünkben rögzített tantárgyakon belül - azok belső tartalmi és időarányainak a megváltoztatásával szervezi meg a nem szakrendszerű nevelő-oktató munkát. 12 A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az órakeret felhasználása nem igényli azt, hogy minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban, ezért fontos feladatunk, hogy kezeljük az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadjuk a lehetőséget ahhoz, hogy a lemaradó tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban pedig tehetségnevelést végzünk a "szakrendszerű" keretben foglalkoztatott tanulókkal. Tehát párhuzamos óravezetéssel oldjuk meg a tanulók foglalkoztatását. Javaslatok a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz a nem szakrendszerű oktatás támogatás céljából: Hétköznapi helyzetekben a negyedik osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni - a gyakran megfigyelt - közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. 12.1

Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli: a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit. hibátlanul választja el az egyszerű szavakat. A 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés alapján célszerű kiemelni és differenciált fejlesztéssel gondoskodni a felzárkóztatásra szoruló gyermekekről. Ebben az esetben mindjárt év elején tömbösíthető a kt. alapján kialakított nem szakrendszerű órakeretben a lehetséges óraszám. 12.2

Javaslatok a matematika tantárgyhoz a nem szakrendszerű oktatás támogatás céljából

Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása az oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek kon-

Rum, 2010. június


145

centrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten indokolt kezelni azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben, indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését, valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség lehet, hogy a számkör bővítésére és műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen.

13 A nevelőtestület döntése értelmében alapvetően az Oktatási Minisztérium által kiadott Kerettantervet alkalmazzuk Helyi tantervként, a fentiekben és az alábbiakban megfogalmazott eltérésekkel. A HEFOP 3.1.3. számú „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” című pályázat elnyert támogatása keretében – a vállalt kötelezettségünknek megfelelően - a kompetencia alapú oktatás megvalósítása szerepel a programunkban. „A pedagógusok a pályázat képzései, valamint folyamatos önképzés segítségével felkészültek, illetve folyamatosan készülnek az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Törekednek az új típusú tartalmakat és eljárásokat napi munkájuk során eredményesen alkalmazni.” A megszerzett új eljárások, pedagógiai eszközrendszer adaptálása, a saját pedagógiai programba történő beillesztése és intézményen belüli alkalmazása két kötelezően vállalt (szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai) és két szabadon választott kompetencia területen történik iskolánkban (Idegen nyelvi és IKT kompetencia). Minden, a képzésbe vont pedagógus kötelezően kidolgozza a vállalt kompetencia-területhez illeszkedő fejlesztési témát (pl. projekt-terv, tananyagfejlesztés, tanári segédlet, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó iskolán kívüli tevékenység) és törekszik gyakorlati megvalósítására. 14 Eltérések az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettantervtől a HEFOP 3.1.3 pályázati projekthez kapcsolódóan: 14.1 Magyar nyelv és irodalom tantárgyban minden osztályban a Szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag A modulját alkalmazzuk. 14.2 Matematika tantárgyban minden osztályban a matematikai, logikai kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag A modulját alkalmazzuk. 14.3 Idegen nyelv tantárgyban német nyelvből és angol nyelvből 5. osztálytól az idegen nyelvi kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag A modulját alkalmazzuk 2006/2007-es tanévtől felmenő rendszerben. 14.4 Fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak mikrotanterve 7. osztályban az IKT kompetenciaterülethez kapcsolódó tevékenységeket is tartalmazza a 2006/2007-es tanévtől felmenő rendszerben.

Rum, 2010. június


146

14.5 A Természetismeret, illetve a technika tantárgy mikrotanterve 5-8. osztályban, az IKT kompetenciaterülethez kapcsolódó tevékenységeket is tartalmazza. A kompetenciafejlesztő programcsomagok alkalmazása a fenti kompetenciaterületeken a fenntartási időszak (2013-2014. tanév) végéig kötelező.

A kompetencia alapú oktatás megvalósítása során az erre a célra kifejlesztett programcsomagokat helyi tantervünkbe adaptálva alkalmazzuk. 15 Eltérések az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettantervtől a TÁMOP 3.1.4 pályázati projekthez kapcsolódóan: 15.1 Az 1-4. évfolyamon a szociális, életvitel és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag B és C modulját is alkalmazzuk. 15.2 A 7-8. évfolyamon a szociális, életvitel és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag C modulját alkalmazzuk. 15.3 Angol nyelv tantárgyban 7-8. osztályban is alkalmazzuk az idegen nyelvi kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag A modulját. 15.4 Természetismeret tantárgyban az 5-6. osztályban a Szövegértés kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag „B” modulját alkalmazzuk.

2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. A kompetencia alapú oktatás megvalósításához alkalmazzuk az erre a célra kifejlesztett programcsomagokat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Rum, 2010. június


147

o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. o A nyomtatott eszközökhöz kapcsolódóan legyen ingyenesen hozzáférhető digitális taneszköz Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

3. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát, vagy személyazonosítására jogosító más okmányát a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül, vagy tanév végén megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Rum, 2010. június


148

6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

4. TANULÓI ÉRTÉKELÉSI, MÉRÉSI RENDSZER A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 4.1.

FOGALOM MAGYARÁZAT

FOGALMAK ÉRTÉKELÉS Az értékelés az elvárt és a valóságot leíró adatok összevetésén alapuló értékítélet alkotását, megfogalmazását jelenti. Olyan folyamat, mely magába foglalja az értékválasztást, a referencia és a referáló adatok kritériumainak, indikátorainak meghatározását, feltárását, összevetését valamint a visszacsatolást. KRITÉRIUMORIENTÁLT ÉRTÉKELÉS: Valamely követelményhez, elváráshoz, szabályhoz történő viszonyítás. NORMAORIENTÁLT ÉRTÉKELÉS Valamely csoport (osztály, évfolyam, stb.) teljesítményéhez történő viszonyítás. Valamely korábbi teljesítményhez, eredményhez történő viszonyítás. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Minősítő mozzanat, ill. minősítő elemek nélkül, leíró jelleggel fejezi ki a norma-, vagy kritériumalapú viszonyítást. A minősítést – szummatív értékelés esetén – mint tanúsítást adja meg leíró jelleggel, kifejezve benne a norma-, vagy kritériumalapú viszonyítást. MÉRÉS A mérés olyan tevékenység, melynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhető, hasonló jelenséggel objektíven összemérhető. KRITÉRIUM Egy dolognak, jelenségnek az attribútumai. (Azaz annak meghatározása, hogy egy dolog mitől az ami.) INDIKÁTOR

Rum, 2010. június


149

Az indikátorok (=mutatók) konkrét, mért, kimutatott mennyiségek, adatok, melyek leírják az elérendő célokat, teljesítendő feladatokat. REFERENS INDIKÁTOR Az elérendő, teljesítendő eredmény, mutató. REFERÁLÓ INDIKÁTOR Az elért, a teljesített eredmény, mutató.

4.2.

ALAPELVEK

A tanulói értékelési-, mérési rendszer alapelve a nyilvánosság:  azaz az érintettek (tanítvány, szülő, pedagógus) számára az értékelési-mérési rendszer egésze, valamint annak a mérési pontjaihoz rendelt célok, időpontok, tartalmak megismerhetők, hozzáférhetők. a szakszerűség:  azaz megbízható, érvényes, objektív mind a rendszer, mind az alkalmazott módszerek, eszközök. az egyénre és csoportra irányulás:  azaz az értékelésnek alanya az egyén (az egyes tanuló) és a csoport (osztályok, tanulócsoportok, évfolyamok, tagozatok, és az iskola teljes tanulói köre. a norma- és kritériumorientáltság:  azaz a mérési eredményekre épülő értékelés kifejezi az eredményeknek, teljesítményeknek a követelményekhez, elvárásokhoz (kritériumokhoz) való viszonyát és azoknak (vagyis az eredményeknek, teljesítményeknek) a rangsorát, rangsorban elfoglalt (norma szerinti) helyét. a nyitottság:  azaz olyan nem kötelező külső méréseket, vizsgálatokat befogadunk, integrálunk a saját rendszerünkbe, melyek célja, tartalma megfelel alapelveinknek, céljainknak. egységesség:  azaz az iskola értékelés, mérési rendszerének alapelvei, céljai, módszerei és eszközei – annak elfogadása után - a tantestület minden tagjára kötelezően érvényes mind a tanári programok tervezése, mind az értékelés, mérés alkalmazása során.

4.3.

CÉLOK

A tanulói értékelési-, mérési rendszer – és működtetésének - célja, hogy       

4.4. 

a tanulók - 10 éves korukra (4. évfolyam végére) - képessé váljanak a saját, a társaik valamint csoportjuk teljesítményének, eredményeinek közelítőleg objektív értékelésére. Objektív az értékelés, ha az a követelményekhez, elvárásokhoz viszonyítja az értékelt személyt, az értékelt területet, ha tényekre, nem pedig érzelmekre épül. kialakuljon a tanulókban - 10 éves korukra (4. évfolyam végére) - a saját, a társaik valamint csoportjuk teljesítményével, eredményeivel kapcsolatos reális elvárások meghatározásának igénye. Reális az elvárás, ha várt és a valódi teljesítmény, eredmény a rendszeres összehasonlító vizsgálatban nem mutat szignifikáns eltérést. Akkor vált igénnyé az elvárás megfogalmazása, ha azt a tanítvány a - mintegy a szokásrendszerének egy állandó elemeként – önként is megteszi a teljesítményhelyzetek előtt. a tanítás, fejlesztés tervezése diagnosztikára épüljön, folyamata formatív kontroll alatt legyen, az értékelése, a minősítése összegző tanúsítását adja. Amikor ezt a célt eléri az intézmény, azaz az értékelés-, mérés diagnosztikus – formatív szummatív rendszere iskolai és tanári program szintjén is kiépül, működik, akkor ez pedagógiai alapelvvé válik (válhat).

Az értékelés, a mérés funkciói Diagnosztizálás

Rum, 2010. június


150

Azaz az iskola pedagógiai programjában vállalt, a tanulókra irányuló tudatos, rendszerszerű fejlesztés tervezhetőségéhez, tervezéséhez szolgáltat adatokat. o Adatokat szolgáltat tanulóknak, tanulócsoportnak, pedagógusnak, pedagóguscsoportnak a reális célok, elvárások meghatározásához. Folyamatkorrekció támogatása o Azaz a tanulókra irányuló fejlesztési folyamatokban korrekció szükségességének eldöntéséhez szolgáltat adatokat pedagógusnak és tanítványnak. Tanúsítás o Azaz adatokat szolgáltat arról, a fejlesztési folyamat eredményéről, az elért eredményekről, az eredmények és a célok, az eredmények és az elvárások (kritériumok) viszonyáról. Ez a minősítő értékelés. Elismerés, elmarasztalás o A tanúsító-minősítő értékelés speciális funkciója az elismerés és az elmarasztalás. o

 



A fejlesztő értékelés A fejlesztő értékelés a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás ahhoz igazítása. Értékelés tanulói aktivitásra alapozó tanulásszervezésnél Értékelés folyamatosan követi és támogatja a tanulási folyamatot →továbblépés megszervezése. A diák maga is aktív szereplő az értékelés folyamatának megszervezésében→értékelési folyamat tervezése. Az értékelés nemcsak az ismeretek reproduktív számonkérésére szolgál. Értékelésnek reális helyzetekre utaló szituációban kell történnie.

o A fejlesztő értékelés o on-line értékelés minden évfolyamon évente két alkalommal matematika, magyar nyelv tantárgyakból Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból olyan értékelő eszközökből álló adatbankot hozzon létre, mely arra szolgál, hogy megállapítsa a tanulók fejlődését, és értelmezze tanulási szükségleteit, és ehhez igazítsa a tanulást, lényege a fejlődés támogatása, az önértékelés, az énkép, a metakognició fejlesztése, támogatása.

4.5. Az értékelés, a mérés alanya   o o o o

az egyén: o azaz a gyermek, az egyes tanuló. a csoport: osztály, évfolyam, emelt óraszámban tanuló csoportok, alsó-, felső tagozat,

o o o

felzárkóztató programra szervezett csoportok, tehetségfejlesztésre szervezett csoportok szakköri csoportok

- Az értékelés, a mérés területei (tárgya) SES (szocio-ökonómiai státusz) szocio-emocionális terület  attitűd  EQ  szociabilitás kulcskompetenciák  képességek  induktív gondolkodás  logika  szövegértés ismeretek  tantervi követelmények

Rum, 2010. június

 

igény elégedettség    

számolás kommunikáció IQ EQ


  

tanterv:  NAT  kerettanterv követelmény  minimum tantárgy/műveltségterület  humán  reál 

eredmények  

4.6.

151

nevelési eredmények  norma, szabály ismeret és követés (magatartás) kulcskompetenciák fejlődése



helyi tanterv



nem minimum

 

nyelv készség

tanulási eredmények  tantervi követelmények teljesítése  versenyeredmények

Az értékelés formái Személyes, verbális értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg. A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – szinte minden pillanatban megjelenő – igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások. A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés. A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel. A tanulók közös értékelő megbeszélései, ahol társai visszajelzései erősítik, vagy gyengítik a nevelő álláspontját. Írásbeli szöveges értékelés A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. Ezekre nagy hangsúlyt helyezünk. A százalékos értékelés mindig kiegészül a szaktanár szöveges véleményével. Az egyes tantárgyak tanárai félévente írásban értékelik a tanulók tevékenységét, eredményességét. Közösen az adott csoporttal értékelik az egyes tanuló, illetve a csoport egészének munkáját. A nevelők évente részletes írásos értékelést írnak a tanulóról, melyben értékelik a személyiségének, attitűdjeinek alakulását, a szaktárgyi értékelések közös jellemzőit, az iskolai közéletben való részvételét. Egyeztetés a tanulókkal, szülőkkel Külön hangsúlyt helyezünk az értékelők egyéni megbeszélésére, a szülőkkel való közös értékelésére. Az értékelés alkalom a szülő és a szaktanár véleménycseréjére, a személyre szóló feladatok meghatározására. Érdemjegyek A közoktatás egészéhez való illeszkedés és a kialakult szokások miatt, továbbá mert az esetek egy jelentős részében magunk is fontosnak tartjuk az eredményértékelést, a számszerűsítést, megtartjuk az ötfokozatú osztályzást. Ki kell viszont küszöbölnünk gyengeségeit. Az objektivitás, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság hiányát, a „jegyfétis” kialakulását, a kizárólagos értékelő szerepét.

Szöveges értékelés

Rum, 2010. június

Statisztikai mutatók

Érdemjegy


szóbeli

írásbeli

152

szóbeli

írásbeli

Diagnosztikus Formatív Szummatív Jelmagyarázat:

= alkalmazható

= nem alkalmazható

Szöveges értékelés -

A szöveges értékelés tartalmazza, kifejezi azt, hogy: o az egyén (tanuló)  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak a követelményekhez, elvárásokhoz, kritériumokhoz,  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak csoportjának teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz,  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak saját korábbi teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz.  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak a tőle (diszpozíciói alapján) elvárható teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz,  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak az önmagától várt teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz. o a (tanuló) csoport  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak a követelményekhez, elvárásokhoz, kritériumokhoz,  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak más csoportok teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz,  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak a csoport korábbi teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz,  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak a csoporttól (diszpozíciói alapján) elvárható teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz.  teljesítménye, eredménye, mutatói az értékelt területen hogyan viszonyulnak a saját várt teljesítményéhez, eredményeihez, mutatóihoz.

Statisztikai mutatók -

A statisztikai mutatók halmaza számszerűen tartalmazza, fejezi ki azt, hogy: o

o

az egyén (tanuló) eredményének, teljesítményének  abszolút értékét (pl. pontszám)  relatív értékét, azaz a saját és az elérhető maximális teljesítmény arányát (pl. %-pont), a saját teljesítmény és a teljesítménykritérium eltérését, a saját teljesítmény és a csoportnorma (középértékek) eltérését, az önmagától várt és az elért teljesítmény eltérését. a (tanuló)csoport eredményének, teljesítményének  abszolút értékét a leíró statisztika mutatóival  relatív értékét, azaz a csoportteljesítmény és az elérhető maximális teljesítmény arányát (pl. %pont), a csoportteljesítmény és a teljesítménykritérium eltérését, a csoportteljesítmény és más csoportok teljesítményének eltérését, a csoportelvárás és az elért teljesítmény eltérését.

Osztályzat -

A tantárgyi osztályzat a mérésből származtatott statisztikai mutatók meghatározott átszámítási szabálya alapján a tantervi követelmények teljesítését fejezi ki, értékeli. o Értelmezés:  A tantárgyi osztályzat a tantervi követelmények teljesítésének ötfokú skálát alkalmazó kritériumorientált értékelési formája.

Rum, 2010. június






153

A tantárgyi osztályzat nem (tartalmazhat) értékelhet: viselkedést (magatartást), attitűdöt, tanulási szokásokat (szorgalmat), egyéni fejlődést, csoportteljesítményhez való viszonyítást, stb. A tantárgyi osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz.

-

A magatartás osztályzat a norma, a szabály ismeret és követés négyfokú skálát alkalmazó kritériumorientált értékelési formája. o Értelmezés:  A magatartás osztályzat a házirendben foglalt normák, szabályok, viselkedésmódok, elvárások követésének négyfokú skálát alkalmazó kritériumorientált értékelési formája.  A magatartás osztályzat nem (tartalmazhat) értékelhet, nem tartalmazhat: tanulással kapcsolatos teljesítményeket, tanulási szokásokat (szorgalmat), egyéni fejlődést, csoportjellemzőkhöz való viszonyítást,  A magatartás osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz.

-

A szorgalom osztályzat a tanulással kapcsolatos norma, a szabályok ismeretének és követésének négyfokú skálát alkalmazó kritériumorientált értékelési formája. o

Értelmezés:  A szorgalom osztályzat a házirendben megjelenő tanulással kapcsolatos normák, szabályok, viselkedésmódok, elvárások követésének négyfokú skálát alkalmazó kritériumorientált értékelési formája.  A szorgalom osztályzat nem (tartalmazhat) értékelhet: magatartással kapcsolatos elemeket, egyéni fejlődést, csoportjellemzőkhöz való viszonyítást,  A szorgalom osztályozása nem jelentheti a tantárgyi jegyek átváltását szorgalomjegyre.  A szorgalom osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz.

Az osztályozás skálaértékeinek definíciója Tantárgyi jegy 5 – jeles

A helyi tanterv minimumkövetelményeinek…91 -100 %-át…teljesítette.

4 – jó


3 – közepes

A helyi tanterv minimumkövetelményeinek…51 - 75 %-át…teljesítette.

2 – elégséges


1 – elégtelen

A helyi tanterv minimumkövetelményeinek…0 -30 %-át… teljesítette.

Tantárgyi jegy Magyar nyelvből és idegen nyelvből 5 – jeles


4 – jó


3 – közepes

A helyi tanterv minimumkövetelményeinek…66 - 80 %-át…teljesítette.

2 – elégséges


1 – elégtelen

A helyi tanterv minimumkövetelményeinek…0 -50 %-át… teljesítette.

Rum, 2010. június


154

Magatartás 5 – példás

A házirendben foglalt normákat, szabályokat, viselkedésmódokat, elvárásokat megtartotta.

Elmarasztalása (büntetése): …Nem volt… a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; 4 – jó

3 – változó

2 – rossz

-

A házirendben foglalt normákat, szabályokat, viselkedésmódokat, elvárásokat általában, többnyire megtartotta. Elmarasztalása (büntetése): Legfeljebb szóbeli figyelmeztetésben részesült tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. A házirendben foglalt normákat, szabályokat, viselkedésmódokat, elvárásokat néhány esetben megszegte Elmarasztalása (büntetése): legfeljebb osztályfőnöki, szaktanári szintű írásbeli figyelmeztetésben részesült az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. A házirendben foglalt normákat, szabályokat, viselkedésmódokat, elvárásokat több alkalommal súlyosan megszegte. Elmarasztalása (büntetése): igazgatói figyelmeztetés, vagy annál súlyosabb büntetése volt feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Szorgalom

Rum, 2010. június


5 – példás 4 – jó 3 – változó 2 – hanyag -

155

A házirendben foglalt tanulással kapcsolatos normákat, viselkedésmódokat, elvárásokat következetesen az alábbiak szerint megtartja: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. A házirendben foglalt tanulással kapcsolatos normákat, viselkedésmódokat, elvárásokat az alábbiak szerint teljesíteti: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. A házirendben foglalt tanulással kapcsolatos normákat, viselkedésmódokat, elvárásokat az alábbiak szerint teljesíteti: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. A házirendben foglalt tanulással kapcsolatos normákat, viselkedésmódokat, elvárásokat az alábbiak szerint teljesíteti: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

4.7. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az intézménybe lépés feltételei: Az iskola 1. évfolyamára lépés feltételei: A beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor: - az életkor, - valamint az iskolaérettséget igazoló szakvélemény alapján. Az iskola felsőbb évfolyamaira való belépés feltételei: A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről/körzetből is fogad tanulókat.

Rum, 2010. június


156

A belépés feltételei: - a megfelelő életkor, - valamint az érvényes iskolai bizonyítvány. A belépést követően a tanulóval - az iskola mérési rendszerében szereplő, életkorának megfelelő - diagnosztikus méréseket végzünk. A mérés eredménye alapján a tanuló kötelezetté tehető felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. A felzárkóztatási szakaszban teljesítménye csak szövegesen illetve a statisztikai mutatókkal értékelhető, jeggyel nem. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: - A továbblépés szempontjából releváns periódus a tanév, kritériuma a helyi tanterv minimumkövetelményeinek tanév végére történő teljesítése, elsajátítása. 2. és 3. évfolyamokon automatikus a továbbhaladás. Amennyiben a tanuló az előírt tantervi követelményt korábban teljesíti, szaktanári szakvélemény és szülői engedély alapján osztályfokot átléphet. - Egyes tantárgyakból előbb teljesített követelmény esetén a szaktanár - munkaközösségi egyeztetéssel biztosítja az egyéni haladást. - A tantárgyi évfolyam váltásához szülői engedély szükséges. - Szülői kérelem esetén a tanuló eredményes követelményteljesítés esetén is osztályfokot ismételhet. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a negyediknyolcadik évfolyamon a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, o magántanuló volt, o egy-egy tantárgy tanóráiról 30%-nál többet mulasztott. Az osztályozó vizsga alól nevelőtestület adhat felmentést. Továbbhaladási vizsga/beszámoló (pótvizsga) - A helyi tanterv minimumkövetelményeinek teljesületlensége maximum 2 (db.) tantárgy esetében. - A továbbhaladási vizsga/beszámoló (pótvizsga) kizárólagosan a helyi tanterv minimumkövetelményeinek mérését (vizsgálatát) tartalmazhatja. 1.

Évismétlés Az évfolyamismétlés eljárásrendje a./ Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. b./ Évfolyamot ismételni köteles 4-8. évfolyamon az a tanuló aki: - az év végén elégtelen (1) osztályzatot kapott 1 vagy 2 tantárgyból és a javítóvizsgán is elégtelen minősítést kapott - a mulasztásai miatt az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kapott - az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét nem engedélyezte - a javító vizsgán igazolatlanul nem jelent meg. c./ Évfolyamot ismételhet, a szülő kérésére az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek megfelelt. A végbizonyítvány kiadásának feltétele: a helyi tanterv minimumkövetelményeinek teljesítése.

Rum, 2010. június


157

4.8. Értékelési tábla 1. - tanulóra szöveges értékelés Terület

Idő

Félév Értékelő Évvége Magatartás Értékelő Havonta: Értékelő Félév Értékelő Évvége Szorgalom Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Magyar nyelv és Évvége irodalom Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Matematika Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Idegen nyelvek Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Történelem Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Informatika Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Környezet-ismeret Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Természet-ismeret Évvége Értékelő Rum, 2010. június

Évfolyam értékelő 1 -2-3-4 T- T - T - OF 1-2-3 T- T - T - OF 1-2-3 T- T - T - OF 1 -2-3-4 T- T - T - OF 1-2-3 T- T - T - OF 1-2-3 T- T - T - OF 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 4 SZ 3 SZ 3-4 SZ

5 SZ 3-4 SZ 3 SZ 3-4 SZ 1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T

statisztikai mutatók Évfolyam értékelő

osztályzat jegy Évfolyam értékelő 4-5-6-7-8 T-TT-TT-TT-TT 4. – 5. – 6. – 7. – 8

T-TT-TT-TT-TT 4- 5-6-7-8 T OF-OF-OF-OF 4-5-6-7-8 T-TT-TT-TT-TT 4-5-6-7-8

T-TT-TT-TT-TT 4-5-6-7-8 T OF-OF-OF-OF 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 T SZ 1-2-3-4-5-6-7-8 T SZ 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 T SZ 1-2-3-4-5-6-7-8 T SZ 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 1-2-3-4-5-6-7-8 SZ 5-6 SZ 5-6 SZ


158

Más gyakoriság: Értékelő

5-6 SZ szöveges értékelés

Terület

Idő Félév Értékelő Évvége Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Tanév közben: Értékelő

Fizika

Biológia

Kémia

Földrajz

Ének Zene

Rajz

Technika

Testnevelés

T = tanító

TT = tantestület

IH = igazgató helyettes

Rum, 2010. június

Évfolyam értékelő

1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T 1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T 1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T 1-2-3-4-5-6-7-8 T SZ 1-2-3-4-5-6-7-8 T SZ 1-2-3-4-5-6-7-8 T SZ

OF = osztályfőnök

osztályzat jegy Évfolyam értékelő

statisztikai mutatók Évfolyam értékelő

7-8 SZ 7-8 SZ 7-8 SZ 7-8 SZ 7-8 SZ 7-8 SZ 7-8 SZ 7-8 SZ 7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ 4-5-6-7-8 SZ

SZ = szaktanár

I = igazgató


159

4.9. Értékelési tábla 2. - tanulócsoportra szöveges értékelés Terület

Idő

Félév Értékelő Évvége Magatartás Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Szorgalom Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Magyar nyelv és Évvége irodalom Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Matematika Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Idegen nyelvek Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Informatika Értékelő Más gyakoriság: Értékelő Félév Értékelő Évvége Környezet-ismeret Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Ének Zene Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Rajz Évvége Értékelő

Rum, 2010. június

Tanulócsoport értékelő 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 1-2-3 T- T - T - SZ 1-2-3-4 T- T - T - SZ 3-4 SZ 3 SZ 3-4 SZ 3-4 SZ 3 SZ 3-4 SZ 1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T 1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T 1-2-3-4 T 1-2-3 T

statisztikai mutatók Tanulócsoport értékelő


Tanév közben: Értékelő Terület

Technika

Testnevelés

1-2-3-4 T szöveges értékelés

Idő

Tanulócsoport értékelő 1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T 1-2-3-4 T 1-2-3 T 1-2-3-4 T

Félév Értékelő Évvége Értékelő Tanév közben: Értékelő Félév Értékelő Évvége Értékelő Tanév közben: Értékelő

160

statisztikai mutatók Tanulócsoport értékelő

4.10. Elismerés, elmarasztalás 4.10.1.

Az egyén elismerése (jutalmazása)

1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 2. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - igazgatói dicséret, - napközis nevelői dicséret, - nevelőtestületi dicséret. - osztályfőnöki dicséret, b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

Rum, 2010. június


161

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az eljárás neve

Az értékelés alapja

Értékelő

Év Diákja

Tanulmányi átlag, versenyeken, szemléken való részvétel Év végi Egész évi teljesítmény: jutalom tanulmányi, kulturális, sport. Egyedi, eseti Kiemelkedő teljesítmény pályázat, sportverseny, szemle

4.10.2.

Egyedi, eseti

Nevelőtestület Rumi Rajki díszoklevél, közösség előtti elismerés Nevelőtestület Könyv, tárgyjutalom, oklevél, közösség előtti elismerés Szaktanár Bejegyzés ellenőrzőbe, naplóba, kirándulás, tárgyjutalom

A csoport elismerése (jutalmazása)

Az eljárás neve Az értékelés alapja Év tanulócsoportja Év végi jutalom

Formája

Értékel

Formája

Tanulmányi átlag, versenyeken, szem- Nevelőtestület Serleg, közösség előtti elismerés léken való részvétel Egész évi teljesítmény: Testület Könyv, tárgyjutalom, oklevél, közöstanulmányi, kulturális, sport. ség előtti elismerés pályázat, sportverseny, szemle Szaktanár Kirándulás, tárgyjutalom

4.10.3.

Az egyén elmarasztalása

-

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

-

Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az eljárás neve Fegyelmi büntetés Fegyelmezési eljárás Szaktanári figyelmeztető

Rum, 2010. június

Az értékelés alapja* KTv, Házirend KTv, Házirend Házirend

Értékel

Formája

Tantestület Jogszabály szerint Osztályfőnök, igazgató Írásbeli bejegyzés az ellenőrzőbe Szaktanár Írásbeli bejegyzés az ellenőrzőbe


162

Diáktanácsi elmarasztalás Házirend * A szabály, norma gyűjtemény, illetve annak vonatkozó pontja (paragrafusa)

4.11. Dokumentáció Szöveges értékelés szóbeli Diagnosztikus Formatív Szummatív

-

írásbeli pedagógus”*” tanulói ”*” iskolai ”*” pedagógus tanulói „*” iskolai „*” pedagógus”?” tanulói „?” iskolai „?”*

Statisztikai mutatók

-

pedagógus”*” tanulói „*” iskolai „*” pedagógus”*” tanulói „*” iskolai „”* pedagógus „*” tanulói „*” iskolai „*”

Jegy, osztályzat

- osztálynapló - ellenőrző - bizonyítvány

4.12. Mérés: Az iskolai mérések, írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya Az alkalmazott (alkalmazható) vizsgálati/mérőeszközök kritériumai: Tartalma: adatlap (mérési cél, tartalom, stb.) mérési útmutató mérőeszköz javítókulcs, javítási útmutató vagy kódkönyv statisztikai mutatók Formája: életkori sajátosságoknak megfelelő (betűméret, nyelvezet, stb.) esztétikus megjelenés Felhasználható vizsgálati/mérőeszközök Saját fejlesztés OKÉV, Sulinova Kht, SZTE, VMPI. Felbank szoftver

Visszacsatolás: Felelőse: Határideje: Visszacsatoló: Visszacsatolást kap:

a mérést végző a mérés végrehajtását követő 8. napon a mérést végző aki a mérésben mérési alanyként – egyén és csoport - részt vett a mérési cél alapján mérésenként meghatározva

A mérések dokumentumai: o orthotéka:  a vizsgálati- és mérőeszköz-csomagok o (a „dolgozatfüzetek kivételével) a tanulói produktum o a statisztikai elemzés o vizsgálati-, mérési jegyzőkönyv o visszacsatolási jegyzőkönyv A dokumentumok tárolása: o nyomtatott adattárban  „tanulócsoport mappák”-ban,  „tanulói gyűjtő dossziék”-ban, o elektronikus adattárban Rum, 2010. június




163

tanuló-nyilvántartó szoftver alkalmazásával

A mérés tárgya SES (szocio-ökonómiai státusz) szocio-emocionális terület attitűd EQ szociabilitás igény elégedettség kulcskompetenciák képességek induktív gondolkodás logika szövegértés számolás kommunikáció IQ EQ

ismeretek tantervi követelmények tanterv: NAT kerettanterv helyi tanterv követelmény minimum nem minimum tantárgy/műveltségterület humán reál nyelv készség

A mérési tábla az alábbi szempontok figyelembevételével került kitöltésre: 1. Az értékelés, a mérés alapelveinek, céljainak, funkcióinak feleljen meg. a. Ez a dokumentum az iskola értékelési, mérési rendszerének (a tanulókra vonatkoztatott) eleme. b. Ez a dokumentum a tanulói értékelési, mérési rendszer. Elvei, céljai alapján egy-egy tanulót illetve egyegy tanulócsoportot követ, nem tantárgyakat, nem műveltségterületeket. Az utóbbiakra vonatkozóan a mérési eredményekből lehet származtatott adatokat képezni. Származtathatók adatok, mutatók a tanári értékelési rendszerhez is, de ez a dokumentum nem a tanári munka értékelési rendszere. Ezeket a szinteket nem szabad összekeverni. 2. Minden egyes mérés – a mérési rendszer egésze pedig hatványozottan - erőforrás-igényes. Az erőforrás szükséglet kiterjed: a. költségekre b. eszközökre c. humánerőkre: pedagóguslétszámra, ismeretekre d. időre Ezért azt és annyit terveztünk, amire és amennyire várhatóan lesz erőforrás-fedezet. 3. A mérési tábla listája tehát egyrészt több, másrészt kevesebb, mint ami az iskola mérési rendszerébe bekerült. 4. A kész mérési táblát – a nyilvánosság elvét követve – úgy kezeljük, hogy annak egy a szakma nyelvéről a „laikusok nyelvére” lefordított változatát a tanítvány és a szülő az iskolakezdéskor a kézbe kapja. Vagyis, mintegy kvázi-szerződést adja át az iskola a másik félnek. Jelmagyarázat: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. = évfolyamok B = bemenet, azaz diagnosztikus mérés azaz formatív mérés K = kimenet, azaz szummatív mérés

Rum, 2010. június

F = folyamat,


Méréstáblák A mérés tárgya, tartalma

1. SES (szocio-ökonómiai státusz) 2. szocio-emocionális terület

164

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. B F K B F K B F K B F K B F K B F K B F K B F K x x

2.1 attitűd x 2.2 EQ x 2.3 x Szociabilitás 2.4 Igény 2.5Elégedettség

x x x x x

x x

x

3. kulcskompetenciák 3.1 képességek 3.1.1 induktív gondolkodás 3.1.2 logika 3.1.3 szövegértés 3.1.4 számolás 3.1.5 kommunikáció 3.2 IQ 4. ismeretek tantervi követelmények 4.1.1 tanterv: NAT 4.1.1.2 kerettanterv 4.1.1.3 helyi tanterv 4.1.2 követelmény minimum nem minimum tantárgy/műveltségterület humán* Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv reál* Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret A mérés tárgya, tartalma Fizika Biológia Kémia Földrajz készség* Ének Rajz Technika Testnevelés

Rum, 2010. június

x

x

x x

x x

x x

x x

x

X X X

X

X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X

X

X X X X

X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 1. 2. 3. 4. 5. B F K B F K B F K B F K B F K

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X X X X X X X X X X 7. K B F K X X X X X X X X X X X X X X

X

X

X

X

X X X X 6. B F

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X X X X X X

B X X X X

8. F X X X X

K X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


165

E_NAPLÓ Elektronikus napló bevezetését tervezzük a 2009/2010-es tanévtől. Az új módszernek köszönhetően a szülők naprakészen követhetik gyermekük tanulmányi előmenetelét (érdemjegyek, dicséretek, figyelmeztetések, hiányzások), sőt a pedagógusokkal is válthatnak e-mailt.

4. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 5. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 6. A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 7. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 8. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább félévente egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 9. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. 10. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Rum, 2010. június


166

Az első három évfolyamon és negyedik évfolyamon első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A negyedik évfolyam második félévében, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL, illetve a tantárgyanként és évfolyamonként kidolgozott értékelési segédleteket alkalmazzuk. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 11. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 12. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 13. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében - az érdemjeggyel értékelt évfolyamokon - minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 14. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 15. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv és, irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. Rum, 2010. június


-

-

-

167

hatodik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hetedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

A tanulók magatartását és szorgalmát az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Témazáró felmérő időpontját a tanulók számára legalább egy héttel korábban közölni kell.

5. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; A házi feladat olyan terjedelmű és nehézségű lehet, hogy elkészítése - ha a következő tanórára kell elkészíteni, - átlagos képességű tanulónál nem vehet igénybe fél óránál többet.

Rum, 2010. június


168

6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 2 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 3 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 4 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 5 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 6 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 7 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 8 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 9 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 10 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 11 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 12 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 13 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 14 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 15 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 16 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 17 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 18 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 19 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 20 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 21

7.

8.

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47 1 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50 2

Rum, 2010. június


3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

169

1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

Rum, 2010. június

PONTSZÁM

1.

2.

1

16

19

3.

4. 5. 6. évfolyam 22 25 28 29

7.

8.

30

32


20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

170

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106


Rum, 2010. június

PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71

4. 5. évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82


11 12 13 14

70 75 80 85

73 78 83 88

76 81 86 91

171

79 84 89 94

81 86 91 96

83 88 93 98

85 90 95 100

87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42


Rum, 2010. június

PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19


172

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

7. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISMERETEK A FOGYASZTÓVÉDELEMmel kapcsolatos ismereteket beépítjük az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba 1-8. évfolyamon. pl.:

magyar matematika környezetismeret technika földrajz történelem

-

reklámnyelv, feliratok fogyasztási számítások környezettudatos fogyasztás áruismeret fogyasztási szokások EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, reklám története.

Tanórán kívüli tevékenységek, pl.: vetélkedők, versenyek, piaci séták, üzletek látogatása.

Rum, 2010. június


173

8. A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS ismereteit tartalmazza a technika tanterv 1-8. évfolyamon Felhasználjuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiadott ingyenes füzeteket.

9. A BŰNMEGELŐZÉSSEL, AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, AZ ERŐSZAKMENTES, KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK 5., 6. 7. évfolyamon a D.A.D.A.-program keretén felül a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódóan valósul meg, 5-8. évfolyamon Csendes Éva: Életvezetési ismeretek című program alapján az osztályfőnöki órák keretén belül.

Rum, 2010. június


IV.

174

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK MŰVELŐDÉSI HÁZA MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék IV. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK MŰVELŐDÉSI HÁZA MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA ................................................................................................................ 174175 1. BEVEZETŐ ............................................................................................................ 175176 2. A közművelődés fejlesztési programja ................................................................. 175176 3. A MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPFELADATAI ...................................................... 179180 4. Közművelődési stratégia, prioritásai és programok ........................................... 181182 5. A művelődési programmal kapcsolatos döntések ............................................... 187188 6. Fontosabb jogszabályok a közművelődési tevékenységet végző szervezetek működéséhez ................................................................................................................... 188189

Rum, 2010. június


175

1. BEVEZETŐ Az elmúlt húsz év alatt Magyarország fejlődési folyamatában kialakultak a jogállamiság, a demokrácia, a piacgazdaság intézményei, a társadalmi haladást szolgáló feltételek és lehetőségek. Az 1990 utáni demokratikus polgári Magyarország európai mércével mérve is jelentős társadalmi fejlődést tud felmutatni. A kedvező tendenciák fenntartása folyamatos figyelmet igényel a gazdaság, a politika, a kultúra, a társadalom egészének összehangolt és az erőforrásokat célirányosan mozgósító fejlesztése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Terv terv, amely a gazdaság szereplőit és a régiókat szólítja meg. A Nyugat –Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Programja közvetlenül befolyásolja a megye hétévi tervezési programját, amely befolyásolja a megye településein levő intézmények rendezési terveit, programdokumentumait. (NFÜ, Európa itt épül, Leader program stb.) A gazdaság eredményei pozitívan vagy negatívan hatnak a kultúrára. Befolyásoló szerepe nagy. A gazdasági élet szereplői is felismerik; a legjobb befektetés az emberi tőkébe… Ennek milyensége is jelzi egy adott gazdaság, társdalom fejlettségét, rangsorát a nemzetek között. A közművelődés gyakorlásának jogáról. „A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődés tevékenységének támogatása közcél” (A CXL. törvény 73.§.(1)) A Magyar Köztársaság Alkotmánya - az emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával a gazdasági szociális, kulturális Nemzetközi Egyezségokmányok normáival összhangban-, az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről - , továbbá az Egyesülési jog és a Közhasznú szervezetekről szóló törvény , valamint a Rum Község Önkormányzata Képviselőtestületének 12/1998./XII. 29./ számú rendelete Rum Község Közművelődésének fejlesztése érdekében szükséges feladatokról címmel, biztosítja a szabad művelődés lehetőségét, az egyének részvételét a különféle kulturális közintézmények, intézmények, közösségek, társadalmi szervezetek, egyesületek kulturális életében, s minden személy jogát a nem hivatásszerű művészeti, tudományos és más alkotó tevékenység folytatásához és az abból származó jótéteményből való részesedéshez.

2. A közművelődés fejlesztési programja A fejlesztési program kidolgozása során fontos a kultúra azon értelmezése, amely egy körülhatárolható társadalmi területre koncentrál, középpontjában a művészetekkel, az ismeretekkel és a társadalom különböző csoportjainak mindennapi magatartásával, életmódjával, életének minőségével. A társadalom kulturális mozgásait, a kulturális tevékenységek bonyolult, szerteágazó folyamatait néhány nagy működési rendszer befolyásolja, ösztönzi, úgymint: - az állam és a hozzátartozó intézmények - a centralizált, de nem állami intézmények (Pártok, egyházak, szakszervezetek stb.) - az üzleti folyamatok, - a nonprofit intézmények, Rum, 2010. június


176

- a kultúra szakmai szervezetei (pl.: művészek, tudósok testületei) - a civil társadalom, - a kultúra fogyasztásának jellemzői Ezeknek az összefüggő, egymásba fonódó területeknek megvannak a maguk sajátos eszközei, amelyekkel a kulturális szférára befolyást gyakorolnak. Ilyen eszközök a kultúra finanszírozása, az intézmények, mozgalmak létrehozása, fejlesztése, fenntartása, a presztízs, a hagyomány. A közművelődés szemszögéből különösen fontos a kulturális és a kultúraközvetítő intézmény-rendszer, annak fejlődési tendenciája, viszonyrendszere a politikához, az intézményt használó, igénybe vevő társadalmi csoportokhoz. 1998-tól a központi költségvetésben megjelent a közművelődés normatív jellegű finanszírozása, amit az 1997. év végén elfogadott kulturális törvény szabályoz. A közművelődés szakmai szervezetei és a minisztérium szakmai irányítás megfogalmazta az általános szakmai követelmények rendszerét. A szaktörvény kijelölte a kulturális tevékenységben résztvevők – állam, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek, állampolgári közösségek stb. – felelősségi körét. Az ágazati finanszírozásban kezd dominánssá válni az intézményi érdekeltség érvényesítése. Az új kulturális szaktörvény teszi kormányzati, szakminisztériumi feladattá a Nemzeti Fejlesztési Tervhez igazodóan a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Közművelődési Főosztályán készült programot. Egy szakmai munkaközi dokumentum fejlesztési stratégiai irányait a következőkben jelöli meg: 1. A közvetlen lakossági részvételre épülő közösségi művelődés különböző formáinak támogatása, a helyi közösségtudat megteremtése és elmélyítése. 2. A humánerőforrás – fejlesztő közművelődési tevékenységek hatékonyságának növelése, kiszélesítése. 3. A közművelődési feladatok ellátására létrehozott épületek, illetve épületrészek, közösségi színterek folyamatos üzemeltetése valamennyi településen. 4. A korszerű közművelődési tevékenységekhez kapcsolódó telematikai rendszerek kiépítése, valamint a technikai berendezések, gépek, bútorok, felszerelések folyamatos cseréje. A közművelődési fejlesztési terv szükségességét indokolja, hogy a sok féle feladatot ellátó és sok féle lakossági csoporttal dolgozó intézmény – és szolgáltatóhálózat csak közös szakmai egyetértésben tudja a társadalmi közfeladat ellátásában érdekeit érvényesíteni, továbbá így tud újabb hazai és külföldi forrásokhoz jutni. Az utóbbi társulásos és kistérségi szinteken valósulhat meg.

2.1

Helyzetelemzés

Községünk (Rum) frekventált helyen található. Földrajzi fekvése, a nyugati határ közelsége kedvező helyzetet teremt. Meghatározó átkelőhely a Rábán Ny. és K.- i irányba. Nem kisebb jelentőségű az É-D-i irányú folyosó. A településünket öt úton lehet megközelíteni. A forgalom nagy, aminek következtében veszített kisfalui jellegéből. Infrastruktúrája fejlett.

Rum, 2010. június


177

Levegője tiszta, barátságos ligetek, terek sok helyen a faluban. A Rába teljesen új helyzetet teremt a vadvízi túrázók számára, egyre több embert vonz a folyó, és a csodálatos, vadregényes környezet. Községünk lakóinak száma 1120 fő körül mozog. A munkahellyel rendelkező felnőtt lakosság egy része a megyeszékhelyen, kisebb városban és néhány nagyobb településen, másrészük helyben, intézményekben dolgozik. A község lakosságának közel egynegyede nyugdíjas. Jelentős a fiatalok száma. A születések száma nagyon kevés. Ez újabb problémát vet fel az óvodai, illetve az iskolai nevelésben, az intézményi fennmaradásban, a kevés gyermekszám jelentősen befolyásolhatja az intézmények jövőjét, működését. 2.1.1 Községünk intézményei, üzemei és gazdasági egységei Településünkön önkormányzat és körjegyzőség intézi az állampolgárok ügyeit. Községünkben vezetékes ivóvíz, villany, gáz, telefon és szennyvízelvezetés (csatorna) kiépített. Az eü. – ellátásban háziorvos, védőnő, fogorvos és állatorvos, valamint gyógyszertár vesz részt. A fizikoterápiás kezelés, finanszírozás hiánya miatt megszűnt. A háztartási hulladék elszállítása, egységes szemétgyűjtőben, intézményesen megoldott. Településünkön az alábbi üzemek, gazdasági egységek kínálnak munkát az itt élőknek, illetve a szomszédos községben élőknek: Rábavölgye Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol kb. hatvan főt foglalkoztattak, átlakult, jelenleg 16 főt foglalkoztatnak. A volt vasútállomás helyén épített textilüzemet eladták. Profilt váltott. Jelenleg gépkocsikhoz gyártanak kábelkötegeket. 6070 főnek van munkája. Rumiak mellett, a szomszédos településeken élőknek is ad munkát. A volt Szombathelyi Mezőgazdasági RT fűrészüzeme bezárt. Megszűnt a bútorgyártás. A bérlő eltávozott. Itt 20-25 főt foglalkoztattak. A fent említett gazdasági egységek mellett szép számban vannak kisvállalkozók is. Megyei fenntartásban Általános Iskola és Diákotthon működik Rum-kastélyban. Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak az intézetben. Nagy számban dolgoznak itt rumiak. Az oktatási, nevelési és közművelődési feladatokat az ÁMK - ba integrálódott intézmények látják el; az óvoda, az általános iskola nyolc osztállyal, valamint a művelődési ház és a könyvtár, mely egyúttal iskolai és községi feladatokat is ellát. A sportközpont sok lehetőséget kínál. Teniszpálya, strandröplabda pálya, kosárlabda pálya és füves pálya, valamint a sportöltözőben kialakított tekepálya és a tetőtérben kialakított kondicionáló terem áll a sportolni vágyók rendelkezésére A kultúra és a közművelődés helyzetét természeti adottságaink, az infrastruktúra színvonala és a gazdaság, valamint a helyi önkormányzat erőnléte határozza meg. Ezek után a nem teljesen részletezett adottságokat, elemzéseket felhasználva a következő analízist (Az ú. n. SWOT- analízis) végeztem el: Előnyök – lehetőségek: - kedvező földrajzi fekvés - településünk közel az EU országhoz - jelentős természeti értékek - jól fejlett infrastruktúra - alacsonyfokú környezetszennyezés - értelmiségiek száma jelentős

Rum, 2010. június

Gyengeségek – veszélyek: - sérülékeny vízbázis - kevés a lakótelek - munkanélküliség - gyenge innovációs potenciál - gyenge kooperáció, együttműködés a településsel - jelentős a nyugdíjasok száma elöregedés


- jó színvonalú műemléki örökség - jó színvonalú oktatási és közművelődési intézmény (technikai értelemben is) - viszonylag aktív civil szervezeti szféra - színvonalas kulturális események - erős lokálpatriotizmus

178

- kevés a születések száma - rövid távú berendezkedés - megújítást igénylő rendeletek sérülékeny gazdaság - hiányos információs kapcsolat - alacsony összegű helyi célforrások

2.1.2 A Rumi Rajki István ÁMK Művelődési Háza jellemzői Előnyök – lehetőségek - Az épület 50%-a nagyon jó ellátottsággal bír - A felújított épületszárny szigetelése jó - Energiatakarékosság jó - A hangosítás új - Telefon vonal kiépítve - Kábeltelevízió kiépítve - TV-stúdió kialakítása - Turisztikai hasznosí - Konferenciák, továbbképzések - Idegenforgalmi iroda - Helytörténeti Múzeum (Rumy család) - Rumi Rajki István Emlékmúzeum - e-Magyarország Pont

Gyengeségek – veszélyek - A tetőtérben nincsen vizesblokk - Az előtér szigetelés hiánya - Elavult színpadtechnika - A rendszer nem csillagpontos - Nincsen zuhanyozó - A tornaterem (magyterem( romló állaga - A tulajdonos hozzáállása

2.1.3 Közművelődés fejlesztését befolyásoló egyéb tényezők Az MTA Szociológia Intézetének dokumentuma szerint: „… A regionális, területi, kistérségi politika és ennek intézményrendszere, a döntési mechanizmusok változásai befolyásolják a kulturális – közművelődési fejlesztési döntéseket. Az önkormányzati rendszerben a kultúrához való viszonyulás az összetett politikai – gazdasági intézményrendszerben és eszköztárban ölt testet. Nagy dilemmát jelent, hogy a közművelődés szakmai eszköztárát és kapacitását mozgósítva tudunk-e hatékony kulturális választ adni a gazdasági szerkezet átalakulására, az európai integrációs folyamat követelményeire, az informatikai robbanás kihívásaira, a társadalmi polarizálódás, vagy éppen az etnikai (például a romakérdés, kettős állampolgárság) konfliktusaira. A térség, a megye polgárai a mindennapi életviszonyaik, tapasztalataik alapján minősítik a kulturális döntéseket és fejlesztési programok hatékonyságát. Az önkormányzat regionális cselekvési mezején belül a döntések „kulturális” minőségét alapvetően az fogja jelenteni, hogy mennyire sikerül szakítani a kultúrafinanszírozás maradványelvével. A kultúra általános térnyerése, intenzív fejlesztése nem mond ellent az egyes részterületek gyökeres reformja szükségességének, az állam és az önkormányzatok költségvetési szerepvállalásának, a közművelődési tevékenységrendszer költséghatékony ésszerűsítése követelményének. A kultúra jövője nem csak a politikán, a döntéshozói és pénzügyi eliten múlik, hanem legalább ilyen mértékben magának a kulturális (közművelődési) értelmiség reform és innovációs érzékenységén, szakmai önismeretén, önkritikáján, kreativitásán.”

Rum, 2010. június


179

3. A MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPFELADATAI A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény bevezetőjében olvashatjuk: „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői, szellemi birtokba vétele minden ember alapvető joga.” „Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők.” „A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.” A folytatásban a művelődési intézmények alapvető funkcióit a következőképpen határozhatjuk meg: - értékközvetítő és teremtő funkció; közösségteremtő és közösségszolgáló funkció, - közéleti és kulturális információtovábbító; ismeretszerző, rekreációs(testi-lelki) funkció; szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység. A fenti meghatározást alapul véve határozhatjuk meg a funkciókból adódóan alapvető céljainkat és e célból a feladatokat. A teljesség igénye nélkül a kiemelt célok a következők: - a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása, - a lakosság élet – és munkaképességének növelése, válságkezelési technikáinak fejlesztése, - a munkanélküliség csökkentéséhez felnőttoktatási és az iskolai képzést kiegészítő, képességfejlesztő lehetőségek biztosítása, a humánerőforrás fejlesztése, - községünk hagyományainak ápolása, a helytörténeti, honismereti mozgalom fejlesztése népművészeti, hagyományőrző közösségek életre hívása, működtetése, községünk polgárainak kiemelkedő közösségei, személyiségei szerepének növelése, a lokálpatriotizmus, a „gazdatudat”, a „megyetudat”, a helyi értékek védelmének erősítése, községünk, környezetvédő, természetbarát közösségek szervezése, támogatása, helyi alapítványok, kitüntetések, díjak, - a meglévők mellé újak- alapítása, - az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az időskorú népesség közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének támogatása, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítása, - az élet minőségének, az ünnep örömeinek gazdagítása, amatőr művészeti körök, mű-helyek, alkotótáborok létesítése, segítése, kiemelkedő tehetségű helyi alkotók szakmai támogatása, a rekreáció vonzó lehetőségének megteremtése, szórakozási és közösségi igényekhez lehetőség biztosítása, - civil közösségek együttműködésének ösztönzése, szolidáris akciók fogadása gondozása, - a község, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétele, találkozók, fesztiválok, bemutatók, kiállítások rendezése, kapcsolat Rum, 2010. június


-

180

testvértelepülések kulturális intézményeivel, egyesületeivel, a kulturális turizmus támogatása, a helyi kulturális nyilvánosság, tájékoztatás fejlesztése.

A korábban említett kulturális törvény a közművelődési tevékenységi formáiból a 77.§. szerint az Önkormányzati rendelet határozza meg a konkrét feladatok formáit, módját, mértékét. Rum Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/1998./XII.29./számú rendelete, „Rum község közművelődésének fejlesztése érdekében szükséges feladatokról” címmel ad útmutatást, ill. azok végrehajtását tűzte ki célul. A Rendelet III. részének 7.§. /2/ sorolja fel a feladatokat. a. / a község történetének, hagyományainak feltárása, feldolgozása érdekében a községről készített kiadvány bővített formátumú megjelentetése, b. /a községben még fellelhető hagyományok ápolása, ezeknek a gyakorlati életben történő felelevenítése, c. /amatőr alkotó, valamint a községben élő, a községhez kötődő alkotóművészek bemutatkozásainak lehetőség biztosítása, kiállítások szervezésével, d. /a község részére adományozott, vagy adományozásra kerülő művészeti alkotások bemutatása, a feltételek fejlesztése, e. / a meglévő kulturális csoportok működési feltételeinek lehetőség szerinti támogatása, hangsúlyt helyezve ezek létszámbővítésének lehetőségeire is, f. / a közösség kapcsolatából eredően kulturális csoportok fogadása, és a kapcsolatban résztvevő településekre való eljutás elősegítése, g. / iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok stb. tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolákban rejlő lehetőségek kihasználása. /az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek segítése. A 7. §. /2/ bekezdésében meghatározott feladatokon túl – anyagi lehetőségek függvényében – helyi sajtó (már megjelenik), helyi TV létrehozásának lehetőségét biztosítja a Képviselő-testület. Megjegyzés: A jelenlegi kábel-TV „soros rendszere” a szolgáltatások bővítésére nem alkalmas, ill. amenynyiben a TEXt-szolgáltatás feltételeit megteremhetőek lennének, akkor a település híreit képújságszerűen sugározhatnánk az itt élőknek. A digitális műsorsugárzás feltételeinek megteremtése lehet a következő feladat. (2012) A kultúra szerepe a társadalomban kettős. Egyrészt kötőerő. „A kultúra tesz a nemzet tagjává és tart meg annak. A kultúra nevel bennünket magyarrá. De a kultúra helyez el a nemzettel együtt a nagyvilágban is. A kultúra másrészt dinamizáló erő, kiragad a megszokottból, kérdéseket tesz fel, új távlatok felé visz. Nem szakít ki (legalábbis nem feltétlenül) az adott közösségből, de dinamikus értelmet ad neki.” Az első funkció elvben mindenki számára adott – alkotmányos joga - (bár vannak, akik kimaradnak belőle), a második funkciót inkább csak egy kisebbség érezheti magáénak, de annak betölti életét. Ők az alkotó értelmiség. Az igazi fejlődés húzóereje a kultúra. Ez mutatkozott meg akkor, amikor a gazdasági fejlődési üteme minden korábbit túlhaladott. A XX. század utolsó negyede az információé.. A XXI. század az információ társadalma,teljesen megváltoztatta eddigi életünket. Ezt éljük át napjainkban is. XXI. sz. első évtizede gyors igazodást, újszerű megoldásokat generált, ugyanakkor a válság, mint visszatartó-megszorító erő akadálya az elért szint fenn - és megtartására.

Rum, 2010. június


181

4. Közművelődési stratégia, prioritásai és programok A település közművelődésének fejlesztésében a meglévő és korszerű, megfelelő színvonalú tevékenységeket, intézményi működési mechanizmusokat továbbra is fenn kell tartani, ezek fejlődési feltételeit szükséges biztosítani. A jövőkép megvalósítása érdekében az alábbi stratégiai célokat fogalmazhatjuk meg: 1. A kulturális javakhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása az egyének és közösségek számára. 2. Együttműködés a helyi civil és non-profit szervezetekkel, közművelődési tevékenységük partneri együttműködéssel való kibontakoztatása és erősítése. 3. A helyi értékek felkutatása, feldolgozása, bemutatatása a település lakóinak és megfelelő propagandával, kooperációval a megyében is ismertté kell tenni. 4. A település lakóinak kulturális identitását erősítve, kulturális örökségünk védelmének ösztönzése és új értékek létrehozásának az elősegítése. A fenti célok megvalósítása hosszú távú feladatot jelent. A fejlesztési irányok, prioritások a célrendszerre épülve a közművelődés településünk sajátosságait veszi figyelembe és a lehetséges anyagi, szellemi infrastrukturális, technikai, kapcsolati, kooperációs forrásokat igyekszem mozgósítani. A fejlesztési programban az alábbiak a stratégiai fő irányok: 1. 2. 3. 4.

Humán fejlesztés A közművelődési intézmény korszerű működtetése („építése”) Belső és külső kapcsolatrendszerek fejlesztése (ÁMK intézményei) A kulturális örökségünk értékeinek védelme, újak létrehozásának korszerű ösztönzése.

4.1

Stratégiai irányok és programok

Humán fejlesztés Egyéni közösségi lét fejlesztése Állampolgári, közösségi demokráciára nevelés Civil szervezetek segítése Közösségi művelődés támogatása Felnőttképzés és közösségfejlesztés Népfőiskolai rendszerű képzés támogatása (Az iskolai tanerőre is támaszkodva) „Életen át tartó tanulás”(LLL) feltételeinek megteremtése, szélesítése, Közösségfejlesztés és kulturális Animáció Életmód, életminőség fejlesztése Rekreációs közösségi programok, Közösségi együttlét fejlesztése, Természet használatának kultúrája, Mentálhigiénés és önismereti programok erősítése Rum, 2010. június


182

Kulturális szakemberek képzése, továbbképzése Közép – és felső fokú szakmai képzés Továbbképzések, szakági képzések igénylési lehetősége (MMIKL) Közművelődési intézmény korszerű működtetése (építése) Hatékony tevékenységű korszerű intézményrendszer fejlesztése Minőségbiztosítással a „közművelődési cím” és a „közművelődési díj elérése” Közművelődési szolgáltatások körének bővítése Mikrotérségi kulturális háló kialakítása Tradíciók ápolása, új hagyományok teremtése Közművelődési információs rendszer kiteljesítése Intézményi telematikai rendszer kiépítése Digitális és nyomtatott dokumentumok bővítése, Adatbázis létrehozása, könyvtári együttműködés Szakmai források célirányos bővítése Üzleti szféra bevonása a kultúrafinanszírozásba, Helyi források feltárása, Minőségi kulturális értékek piaci megjelentetése, Szakmai célú forrás létrehozása, Tevékenység orientált műszaki infrastruktúra fejlesztése Intézményünk külső-belső felújításának megtervezése Szolgáltatást segítő eszköz, berendezés, felszerelés fejlesztés. Belső és külső kapcsolatrendszerek fejlesztése Szolgáltató és tevékenységrendszerek közti kapcsolatok fejlesztése Intézmények közötti együttműködések Koordinált helyi és területi szolgáltatások kialakítása Mikrotérségi, kistérségi együttműködés fejlesztése A közigazgatási határon túli, kistérségi településekkel való együttműködés, Folytatni az interregionális, határ menti és nemzetközi együttműködést Csatlakozás a megyei közművelődési információs rendszerhez. (ERIKANET) Intézményi és civil együttműködések fejlesztése E-Magyarország Pontokkal való kapcsolat felvétele, bővítésa Partnerségen alapuló szolgáltatások, Az intézményekkel és a civil központokkal meglévő kapcsolat elmélyítése Kulturális turizmus prezentációs és szolgáltatás bővítés Kastélyok kulturális szerepe (A Rumy-család kiskastélya) Különleges természeti értékek bekapcsolása, Konfrenciák rendezése, fogadása. Kulturális örökségünk értékeinek védelme, újak létrehozásának korszerű ösztönzése A lokális egyéni és csoport identitás fejlesztése Önkifejező közösségek támogatása. Szakmai innováció elősegítése Kulturális örökség tárgyi, szellemi értékeinek fejlesztő védelme A település kulturális öröksége adattárának kialakítása, Értékeink sokoldalú bemutatása, (szellemi, épített és természeti) Kulturális örökségre épülő szolgál tatások bővítése, Különleges értékeink fokozott védelme. Kulturális értékteremtés feltételeinek bővítése Alkotók és közösségeik menedzselése

Rum, 2010. június


183

Települések közötti kulturális kohézió kialakítása Ösztöndíjak, díjak létesítése Nemzetiségi, etnikai és kisebbségi kultúra védelme Kulturális értékeik bemutatási lehetőségének elősegítése, Irodalmi emlékhelyek programjai, erdei sétautak bekapcsolása.

4.2

A fejlesztési irányok részletezése

4.2.1 Humán fejlesztés Községünk közművelődésének humán erőforrása, szakmai teljesítőképessége, a folyamatokban résztvevő egyének és közösségek innovációs képessége az a bázis, amire alapozni szükséges. A felhalmozott eddigi tapasztalatok, szakmai gyakorlat, fontos tényező a településen élők kulturális közérzetének pozitív irányú megerősítésében. Alkalmassá kell tenni a kulturális folyamatokban résztvevő valamennyi szereplőt a társadalmi hatásokból és a változásokból eredő magas színtű igények felismerésére, azok kielégítésére. 4.2.2 Egyéni és közösségi lét fejlesztése A demokratikus társadalom használatának, megélésének képességét szükséges elmélyíteni, egyes társadalmi csoportoknak megtanítani, hogy emberi és személyes szabadságát alkalmazni tudja az egyén és bármely hasznos célra szerveződött közösség. A közművelődés módszereivel lehetőséget kell kínálni az állampolgári és demokrácia ismeretek elmélyítésére, gyakorlására. Az önkéntesen szerveződött helyi, civil közösségek (fiatalok, felnőttek, nyugdíjasok) részére segítő és fejlesztő célú szolgáltatásokat szükséges biztosítani. Valamennyi lakossági csoport közösségi művelődési kezdeményezéséhez ki kell alakítani a támogatási feltételeket. (Megjegyzés: ez utóbbi már gyakorlat az Önkormányzat részéről) 4.2.3 Felnőttképzés és közösségfejlesztés Az általános korkövetelményekhez igazodva a folyamatos, „életen át tartó tanulás”, (Life Long Learning) önképzés kereteinek biztosításával segítenünk kell a személyiség fejlődését. Különösen fontos a felnőttképzés szerepe, amelyben az iskolarendszerű képzés mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a távoktatás. A társadalmi lét minőségét segítik a közösségi keretekben nyújtott ismeretek, a munkaerő piac igényeihez kapcsolódó felnőttképzési programok. A közművelődés profilját egyre markánsabban határozza meg a nonformális és informális képzésekben vállalt szerepkör. A mindennapi lét feltételeit befolyásoló kultúraterület fokozatos felértékelődése prognosztizálható a Kormány egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiai célrendszere, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak várható támogatásai hatására. A közművelődési szolgáltatásokban ezeket érvényesíteni szükséges, együttműködve a képzési folyamatban érintett más intézményekkel, szervezetekkel, élve a pályázati lehetőségekkel 4.2.4 Életmód, életminőség fejlesztése

Rum, 2010. június


184

Az egészséges életmód, testi, pszichikai harmónia fejlesztését a közművelődési tevékenység eszköztárába beépült közösségi programok megvalósításával kell segíteni. Lehetőséget kínálunk az egyéni és közösségi rekreációs szolgáltatások hozzáférhetőségére. Az embert szolgáló természet értékeit védő, alkotó személyiséget és magatartást fejlesztő program kínálatot nyújtunk a művelődési ház szolgáltatásaiba építve. 4.2.5 Kulturális szakemberek képzése, továbbképzése A szakmai képzettség és önképzés követelmény szintű érvényesítése a közművelődés alapfeltétele. A továbbképzések különböző szintjeihez való hozzáférés szükséges, melyhez a megye szakmai szolgáltatása nyújt lehetőséget közvetett és direkt módon. A helyi közművelődés nem hivatásos szervezőinek (klubvezetők, különféle tevékenységek, szakkörök stb.) vezetőinek az alap- és középfokú képzését a megyén belül oldjuk meg. A szükséges beiskolázásokat a lehetséges módon támogatni kell. 4.2.6 Közművelődési intézmény korszerű működtetése (építése) A közművelődési tevékenység számára színteret biztosító intézmények fejlettsége, infrastrukturális adottságai, műszaki állapotuk meghatározzák a bennük folytatható szakmai munkát. A használói igényekre alkalmas állapotú intézményrendszer (pl. ÁMK) korszerűsítése a cél. A korszerűségnek érvényesülnie kell a szolgáltatásokban, a tervszerűen végzendő intézményi fejlesztésekben és az ehhez elengedhetetlen források biztosításában. A pályázati lehetőségek ki – és felhasználása elengedhetetlenül fontos tényező. (Csak a pályázatokra támaszkodni nem lehet.) 4.2.7 Hatékony tevékenységű, korszerű intézmény rendszer fejlesztése Településünk és környékének sajátosságait figyelembe véve kell kiépítenünk a közművelődési szolgáltatási rendszerünket. Szolgáltatási jegyzéket készítünk, melynek hozzáférhetőségét garantáljuk. Szakmai tevékenység rendszerünket alkalmassá kell tennünk a megújuló, innovációs kezdeményezések befogadására, a változásokhoz való alkalmazkodásra. Egy bizonyos „mikrotérségi háló”, nevelési-oktatási és közművelődési centrum kialakítása. 4.2.8 Közművelődési információs rendszer kiépítése Az indusztriális társadalmat felváltó, információs társadalom kihívásaira csak az információs rendszer kiépítésével lehet reagálni. A kiépített rendszer folyamatos fejlesztésével érhetjük el azt, hogy szolgáltatásaink „piacképesebbek” lesznek. Ezt szolgálja majd a már meglévő telematikai eszköztár gyarapítása. A digitalizált adatbázisok használata és a világhálóhoz való aktív csatlakozás a mindennapi szakmai munka részévé vált a közművelődési tevékenységi körökben. Elengedhetetlen a fiatal korosztály jelenléte, de az idősebb korosztály megnyerése, félelmének eloszlatása is nagyon fontos feladatot ró a közösségfejlesztőre, animátorra. Saját adatbázist létrehozva csatlakozni kívánunk a megyei közművelődési adatbázishoz, amely előmozdítója és segítője a sikeres kulturális fejlesztési programoknak. (ERIKANET) 4.2.9 Szakmai források célirányos bővítése

Rum, 2010. június


185

A közművelődési tevékenység finanszírozási forrásait az állami és önkormányzati lehetőségek mellett kívánatos más forrásokkal is kiegészíteni. A gazdasági és üzleti szféra prominenseit, érdekeltségeikre alapozva, meg kell nyerni őket a kultúra támogatására. A célirányos gazdálkodás követelményeit a helyi források elemző feltárásával is segítenünk kell. Többcsatornás forráslehetőségeket szükséges kialakítani, amelyek az adott település szakmai céljait szolgálják. 4.2.10 Tevékenységorientált műszaki infrastruktúra fejlesztése Intézményünk a változó és korszerű szakmai szolgáltatásokhoz rugalmasan igazodik. Több funkciós teret alakítunk ki. Ütemterv alapján végezzük felújítási-korszerűsítési tevékenységünket, a folyamatos karbantartás mellett. A közművelődési szolgáltatást igénylők számára a tevékenységi eszköz, berendezés szükségleteit megújuló és változtatásra képes módon kell biztosítani. Ez a folyamat megindult már. 4.2.11 Belső és külső kapcsolatrendszerek fejlesztése Településünk kedvező földrajzi fekvése, pozitív adottságaival élve javítani lehet közművelődési tevékenységünket. Intézményegységeink között a még magasabb színtű és minőségi kooperáció lehetőségeivel kell élnünk, amely a szakmai szolgáltatások minőségi fejlesztésének kívánatos eszköze. (Közművelődési cím, és közművelődési díj.) A kölcsönös érdekeltségű kapcsolatokban alapozni lehet a megyei intézmények, civil és non-profitszervezetek tevékenységére. Külön tekintettel a kistérségi kapcsolatokban levő hasznosságokra. A közös pályázat adta lehetőségek felismerése és elkészítése. Együttműködésünk eredménye révén a természeti és kulturális örökségünk értékeit szélesebb körben tehetjük ismertebbé, a kulturális turizmus lehetőségének felkínálásával, gyakorlatának kialakításával. 4.2.12 Szolgáltató és tevékenységrendszerek közti kapcsolatok fejleszté-

se Intézményeink és civil szervezetek közötti szakmai koordináció és fejlesztő együttműködés szükséges, amivel a tartalmi többletet és az érdekelt célcsoportok nagyobb aktivitását érhetjük el. Koordinált helyi és területi szolgáltatások feltételeit teremthetjük meg. Az előnyök és lehetőségek felsorolásában helyet kapott az idegenforgalmi térségi iroda, mely a helyi és regionális elvárásoknak az együttműködés keretén belül felelne meg. 4.2.13 Mikrotérségi, kistérségi együttműködés fejlesztése Meghatározó és frekventált helyzetünkben nem illúzió a mikrotérség vezető szerepe. A térség kistelepüléseivel való együttműködés, közművelődési szolgáltatások és programok igénybevételével - itt és ott-, az állampolgárok művelődési lehetőségei bővülnek. Kistérségi és interregionális kapcsolatrendszerben a sajátosságok és minőségi értékek mentén megvalósuló kulturális együttműködés lehet a célunk. Az élő nemzetközi kapcsolatok – Ausztria, Olaszország-, testvér települési együttműködések közművelődési programjait, kulturális közéletének kínálatát gazdagítják.

Rum, 2010. június


186

Ennek élő példája Önkormányzatunk ausztriai, a Rumi Kórusegyesület ugyancsak osztrák és olaszországi kapcsolatai, valamint a lendvai szlovéniai magyarokkal való testvéri egxüttműködés. 4.2.14 Intézményi és civil együttműködések fejlesztése Az önkéntes vállalásra épülő civil művelődési kezdeményezések egyre nagyobb szerepet játszhatnak a közművelődésben. Hagyományápolók, színjátszók szervezettebb keretek közötti működését.kell animálnunk. Széleskörű és újszerű szolgáltatási módok kialakítását, gyakorlati megvalósítását ösztönzite az e-Magyarország Pont kialakítását. Intézményünk székhelye a Cicelle Művészeti és Kulturális Társaságnak, a Rumi Kórusegyesületnek, a Rumi Polgárőr Közhasznú Egyesületnek, Rum Községért Egyesületnek is. A partneri együttműködés érdeke a professzionális közművelődésnek... 4.2.15 A kulturális turizmus prezentációs és szolgáltatási bővítése Az épített kulturális örökség értékeinek hatékonyabb és tervszerűbb marketing munkával való beillesztését tartom szükségesnek, fontos elem a közművelődési tevékenységben, kínálati programokban. Községünk temploma és a környékünkön található Árpádkori templomok, Reneszánsz és Barokk épületek. Különleges természeti értékek sokaságával találkozhatunk, melyeket a szolgáltatások körébe kell bevonni, kiegészítve a közeli arborétumok és erdőségek sétaútjaival. Természeti értékünk a zsennyei Ezeréves tölgy, a Jeli arborétum, a közeli kastélyok természetvédelem alá tartozó parkjai. Természetesen a megye sajátos természeti értékei. A kulturális kínálatok sorában megtisztelő helyet kell kivívnia az irodalmi emlékhelyeknek. Rumban Lencsés Antal, Zsennyében Békássy Ferenc, Kámban Kisfaludy Sándor, Káldi János. Gyalogos és kerékpáros túra útvonal bejegyzéssel bővíthető. A már majdnem teljesen kiépített Szombathely –Rum kerékpárút új lehetőség a fentiek még ismertebbé tételére. A volt vasúti mozdonyfűtőház, napjainkban kerékpáros pihenőhely, és galéria is. 4.2.16 Kulturális örökségünk értékeinek védelme, újak létrehozásának

korszerű ösztönzése Megyénk történelmi örökségéből gazdag építészeti emlékek maradtak ránk, amelyek folytatandó szellemiséget is jelentenek egyben. Napjainkban is születnek új szellemi, tárgyi, művészeti értékek. Ezen értékek felelős gondoskodást és törődést kívánnak. 4.2.17 Lokális egyéni – és csoportidentitás fejlesztése Az azonosságtudat, hovatartozás (identitás) fontossága, jelentősege az egyén és a közösség számára önkifejezését szolgáló kezdeményezésekre van szükség településünkön is, azokra, amelyek elősegítik a lokálpatriotizmuson alapuló települési, községi - és megyetudat kialakulását. Külön gondot kell fordítani a hagyományok megőrzésére, a régi tradíciók felelevenítése. A még élők tudás- és ismerettárból át kell vennünk, illetve újjáélesztve bemutatni szűkebb és tágabb környezetünknek. „Az értelmi és érzelmi kötődések erősítését segítik az újonnan kialakuló hagyományok.” (Pl.: A településről elszármazottak hazahívása a Falu napra, az iskolai osztálytalálkozók stb.)

Rum, 2010. június


187

4.2.18 A kulturális örökség tárgyi, szellemi értékeinek fejlesztő védelme Ahhoz hogy megismerhessük, bemutathassuk tárgyi és szellemi értékeinket az első lépés azok számbavétele és regisztrálása. Az eleven örökség és hagyomány sajátos élményeket ad. Közművelődési programként kínálva a szülő- és lakóhelyhez való kötődést erősíthetik. Kulturális örökségünk része az egykori falusi élet tárgyi emlékei, melynek folyamatos gyűjtése és bemutatása kiemelten kezelendő. A kiemelkedően becses és értékes történeti, építészeti és szellemi örökségeink – Árpádkori Szent László templomunk, Lencsés Antal, Rumy András honvéd őrnagy, Rumi Rajki István szobrászművész és alkotásai, pl. az I. világháborús emlékműve, a Rumyak ősi háza, különféle keresztek, szobrok-, fokozottabb felelősséget igényelnek azoktól, akik kapcsolatban állnak velük. Ezen értékek sokoldalú bemutatását szorgalmazom. Erre az örökségre építjük új szolgáltatásainkat. A nemrég elkészült korszerű galériát és kiállítóteret a fentiek szolgálatába állítottuk. Nem utolsó sorban az Iskolai és Községi Könyvtár szolgáltatásainak bővítése a fentiek figyelembe vételével. Ezen értékekről nem csak gondoskodni kell, hanem a nem értők, esetleg a rossz szándékúak ellen meg kell védeni! 4.2.19 Kulturális értékteremtés feltételeinek bővítése Nagyon fontos számunkra, az értékeket létrehozó alkotó egyén és közösségek fel –és megismerése. Tevékenységük folytatásához mecenatúrára is szükség van. Az alkotók támogatásához szükséges a többcsatornás forrás megteremtése az üzleti és a magánszféra bekapcsolásával. A helyi és területi piacot kell megteremteni, menedzselni, hogy az alkotók ösztönzést kapjanak, illetve kellő elismerést. A lehetőségekhez mérten akár ösztöndíj, vagy egyszeri alkalomra kiírt pályázaton elnyerhető díj alapítására kell sort keríteni. A kulturális értékteremtés egyik fellegvára Zsennyén található. Az Alkotó Otthonban megforduló és a környékünkön letelepedett, vagy a településünkhöz, az itt élő személyekhez bármi módon kötődő művészek alkotásainak megvásárlásával, illetve a tőlük ajándékba kapott művekből gyarapítható községünk gyűjteménye. 4.2.20 Nemzetiségi, etnikai és kisebbségi kultúra védelme A fenti cím nem jellemző településünk lakossági összetételére, de a betelepülők más kultúrával rendelkeznek, sajátos szubkultúra az övék. Tehetségükre, tudásukra az „asszimiláció” ellenére figyelni kell. Bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani számukra.

5. A művelődési programmal kapcsolatos döntések A művelődési program a társadalmi cselekvések meghatározott területeire irányul, ahol nagyon sok az érdekelt és érintett résztvevő. E programnak és elveinek elfogadásához, az ÁMK szakalkalmazotti értekezletének és a helyi közszolgálatokért felelős önkormányzat képviselőtestületének határozata szükséges elsősorban, de a hatályos jogszabályok és a koncepció legitimitása is megköveteli azt, hogy a teljes intézményhasználói oldal támogatásával találkozzon, jóváhagyását bírja. A település közművelődési alapellátás fejlesztési megvalósítása a községi önkormányzat kompetenciája. A fenntartásában működtetett intézményrendszeren keresztül kell közvetlen hatást kifejtenie a település közművelődésére. E program megvalósításához széleskörű partneri együttműködés szükségeltetik, megnyerni, és cselekvésre ösztönözni egyéneket, csoportokat, a gazdasági és üzleti élet főszereplőit.

Rum, 2010. június


188

6. Fontosabb jogszabályok a közművelődési tevékenységet végző szervezetek működéséhez Költségvetési szerv: 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról

217/1998. (XII. 30.) Korm. r. az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. a közalkalmazottak jogállásáról szóló XXXIII. tv. végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére 2/1993. (I. 30.) MKM r. az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 138/1992. (X. 8.) Korm. r. a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1/2000. (I. 14.) és a 12/2002 (IV. 13.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról 157/2000. (IX. 13.) Korm. r. a dokumentumvásárlási hozzájárulásról 1993. évi XLVI. törvény a statisztikai adatszolgáltatásról

Egyesület, alapítvány: 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről 6/1989 (VI. 8) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól (24/2001. (XII. 26) IM rendelet módosításával 1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1/2000. (I. 14.) ill. a 12/2002 (IV. 13.) NKÖM rendeletek a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról 1993. évi XLVI. törvény a statisztikai adatszolgáltatásról

Társas vállalkozások: 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról

1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1/2000. (I. 14.) ill. a 12/2002 (IV. 13.) NKÖM rendeletek a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról 1993. évi XLVI. törvény a statisztikai adatszolgáltatásról

Rum, 2010. június


Egyéni vállalkozó 1990. évi V. tv. az egyéni vállalkozásról 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról 1993. évi XLVI. törvény a statisztikai adatszolgáltatásról 1957. évi IV. törvény a polgári törvénykö

Rum, 2010. június

189


V.

190

RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ISKOLAI ÉS KÖZSÉGI KÖNYVTÁRA MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

V. RUMI RAJKI ISTVÁN ÁMK ISKOLAI ÉS KÖZSÉGI KÖNYVTÁRA MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA.................................................................................... 190191 1. A könyvtár helyzetelemzése................................................................................... 191192 2. A KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁR CÉL, FELADAT ÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE ................................................................................................................. 192193 3. Fejlesztési feladatok ............................................................................................... 194195

BEVEZETÉS A Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Községi és Iskolai Könyvtára a helyi Általános Iskola valamennyi tanulója és Rum település teljes lakossága számára állampolgári jogon, megkülönböztetés nélkül biztosítja az alapvető információkhoz és könyvtári dokumentumokhoz, a magyarországi könyvtári rendszer szolgáltatásaihoz való szabad hozzáférést. Könyvtárunk szorosan kötődik a központi rendszerszolgáltatásaihoz, ezáltal erőteljes könyvtárközi forgalmat bonyolít le. A könyvtárunk részben saját gyarapítású gyűjteményével, részben pedig a BDK szolgáltatásainak igénybevételével arra törekszik, hogy a legteljesebb mértékig kielégítse a településen élők alapvető művelődési/tájékozódási igényeit, segítse a könyvtár használati kultúra kialakítását, lehetőségeihez mérten hozzájáruljon az új információs technológia megismeréséhez, elősegítve használatukat és biztosítsa a helyi alapszintű oktatás dokumentum szükségletét, könyvtári hátterét. A könyvtár épülete 2000. évben került átalakításra. Korszerű intézményben, otthonos légkört sikerült kialakítani. A könyvtár olyan forrásközpont, ahová a pedagógiai program megvalósításához szükséges mindenféle dokumentumtípust beszerez, és azokat hozzáférhetővé teszi a pedagógusok és a tanulók számára is. Médiatárként is funkcionáló, oktatási elképzeléseknek is megfelelő felszereltséggel működő iskolakönyvtár. A szakmai, működési feltételek megváltoztak: kibővültek a tájékoztatás-tájékozódás forrásai, elérhetővé váltak a számítógépes hálózaton megjelenő szolgáltatások.. Folyamatban van a könyvtárban alkalmazott technológia átalakítása. A SZIKLA INTEGRÁLT KÖNYVTÁRI PROGRAM választásával számítógépes katalógus építése, számítógépes kölcsönzésre való áttérést valósulna meg a könyvtárban.Ily módon készülne fel a könyvtári információs rendszerből eredő szolgáltatások fogadására, közvetítésére és természetesen egy korszerű, könyvtárhasználói műveltség megalapozására. Tájékoztató szolgálata keretében eligazodást ad a használathoz szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalmi, információkutatásban, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető, és könyvtárhasználatra épülő órák, foglalkozások (tanórai, szakköri, napközis) rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. A tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári közösségeket szervez és működtet. Maradéktalanul ellátja a szolgáltatással összefüggő nyilvántartási feladatokat.

Rum, 2010. június


191

1. A könyvtár helyzetelemzése 1.1

Makrokörnyezet

Gazdasági háttér: A könyvtár az állami normatív támogatáson felül a Rum Községi Önkormányzat által finanszírozott intézményegysége az ÁMK-nak, az éves költségvetésben meghatározott összeggel önállóan gazdálkodó intézményegység. Az állomány szinten tartására elegendő összeget pályázatok, adományok egészítik ki. Társadalmi háttér: viszonylag magas az értelmiségi réteg aránya (ok: helyben oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények), jelentős a fizikai dolgozók száma (többségük Szombathelyen, Sárváron dolgozik), a nyugdíjasok a lakosság fontos hányadát adják, a felsoroltak ellenére a tanulók alkotják a legaktívabb olvasói réteget.

1.2

Mikrokörnyezet A könyvtár működési feltételei:

Tárgyi feltételek: A könyvtárhelyiség ~120 m2 alapterületen kölcsönözhető és kézi könyvtári állománnyal, egy osztályt befogadó olvasóteremmel rendelkezik, mely alkalmas tanórák, foglalkozások, előadások tartására. Kényelmes és vonzó környezet fogadja a látogatókat. Az elektronikus dokumentumok használatához és az állomány feldolgozásához megfelelő számítógépek állnak rendelkezésre. Technikai felszereltségét még a Művelődési Házzal közösen használt TV, videó, CD-s magnó, fénymásoló jelenti. Dokumentum beszerzési keret: évi ~ 100.000,- Ft- 150.000,-Ft. Főként könyvkereskedelmi vásárlással költjük el (előnye: kézbe vehető az információhordozó, nemcsak a jegyzéken szereplők közül lehet választani). Évente ~10 féle folyóirat, 2-300 dokumentum (elsősorban könyv, valamint CD, CD-ROM, DVD) kerül az állományba, a gyűjtőköri szabályzatban megfogalmazott elvek szerint. A könyvtár állományának megoszlása: 2009. dec. 31.-i állományi adatok alapján az állomány összértéke: 6.584.767,- Ft A 9962 db-ból álló állomány megoszlása tartalom szerint: Szépirodalom 2458 db Gyermek és ifjúsági irodalom 2227 db Általános művek 316 db Filozófia, pszichológia, vallás, társadalomtudomány 1912 db Természettudomány, történelem, földrajz 1106 db Alkalmazott tudományok 903 db Nyelvtudomány, irodalom 789 db Művészet, sport 251 db Szépirodalom és szakirodalom aránya: 47:53.Az utóbbi években jelentősen nőtt az igény a szakirodalom iránt, így annak az évi beszerzési aránya ~60 %-ra nőtt. A könyvtár által előfizetett sajtótermékek értéke ~évi 30.000 Ft. Van köztük kulturális jellegű és szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő folyóirat, minden korosztálynak kínálunk olvasni valót. Szaklapokkal, folyóiratokkal való ellátottság jó.

Rum, 2010. június


192

A könyvállomány állagát egyrészt a könyvek megóvására neveléssel, a rongált könyvek javításával, cseréjével óvjuk. Személyi feltételek: - A könyvtár vezetője: felsőfokú végzettséggel rendelkező főállású könyvtáros, aki a községi és iskolai könyvtári munkákat is ellátja. Heti munkaideje: 40 óra (ebből 21 óra nyitvatartás,10 óra feldolgozás, 2 óra tanóra, 7 óra külső tevékenység). Heti öt napon a felhasználók többsége számára megfelelő időpontokban tart nyitva. A szerzeményezés, feldolgozás, állományfejlesztés, könyvkölcsönzés, tájékoztatás mellett, könyv és könyvtárhasználati, szakórák tartását végzi, illetve segítséget nyújt hozzájuk. Évente részt vesz a szakmai továbbképzéseken, a könyvtárosi szakirodalmat folyamatosan figyeli.

1.3 -

-

-

Információigény a községben az olvasók számaránya az összlakossághoz viszonyítva: Rum lakossága 1104 fő. 2009. 12. 31-i adatok alapján 274 fő iratkozott be a könyvtárba, alig több 25%-nál. Gyermekolvasó 180 fő, felnőtt 94 fő. Az iskola tanulói valamennyien látogatják a könyvtárat, de felnőve elmaradnak. olvasói szokások: a felnőtt olvasók 3-4 hetente járnak könyvtárba, általában könyvkölcsönzést igényelnek. Egyre inkább megnőtt az igény a könyvtárközi kérések iránt. Elsősorban lektűrirodalmat, néhányan felnőtt szépirodalmat keresnek, gyakori a szakkönyvek iránti érdeklődő, pl. szakácskönyv, kertészet, lakásszépítés témában. Középiskolások és főiskolai hallgatók kötelező és ajánlott irodalmat kölcsönöznek, folyóiratokat böngésznek. Általános iskolai tanulók mindenre fogékonyak: lexikonok, szótárak helyben használatát, kötelező olvasmányok, mesék, (ifjúsági irodalmat alig), kölcsönzését, folyóiratok olvasását, CD-ROM-ok használatát végzik. propaganda tevékenység: állandó jellegű a beszerzett új könyvek kiállítása, mely elősegíti a tájékozódást az új irodalmi alkotásokban, népszerűségét bizonyítja, hogy gyakori a kölcsönzésük. A különböző ismeretterjesztő előadásokhoz témakiállítást szoktunk tartani. Intézmény honlapon való megjelenítésével folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket.

2. A KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁR CÉL, FELADAT ÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE Kettős funkciót ellátó nyilvános könyvtár, mely : 1. mindenki által használható és megközelíthető 2. felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert alkalmaz 3. rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel 4. rendszeresen a felhasználók többsége számára megfelelő időpontokon tart nyitva 5. statisztikai adatokat szolgáltat

2.1

A könyvtár alapfeladatai:

1. a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban

Rum, 2010. június


193

meghatározott fő céljait közzé teszi 2. gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja 3. tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól. 4. Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásának elérését 5. Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében 6. Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja 7. Közhasznú információs szolgáltatást nyújt 8. Helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt 9. Szabadpolcos állomány résszel rendelkezik 10. Dokumentumaival, szolgáltatásaival segíti az iskolában folyó oktató-nevelő munkát A könyvtár sajátos iskolai könyvtári feladatai: az iskolai nevelés, oktatás számára gyűjti és rendelkezésre bocsátja a szükséges dokumentumokat a nevelők számára biztosítja a neveléshez, az oktatáshoz szükséges alapvető szakirodalmat segíti a tanulók olvasóvá nevelését, megtanítja őket tájékozódni a könyvtárban figyelemmel kíséri a község lakosságának információs igényeit, s igyekszik azoknak megfelelni.

2.2

A könyvtár szolgáltatásai:

1. általános könyvtári szolgáltatások: - könyvkölcsönzéssel kapcsolatos: előjegyzés kérése tájékoztatás (pl. dokumentumokról) könyvkölcsönzés kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok betartása, pl. hosszabbítás könyvtárközi kölcsönzés - olvasóteremben megfelelő hőmérséklet, klíma, világítás, alapterület mellett lehetőség van: kézikönyvtári állomány használatára folyóiratok olvasására - információ keresés: nyomtatott, elektronikus dokumentumok használatával a könyvtár állományában való eligazodást betűrendes katalógus segíti, folyamatban van az állomány adatbázisra vitele új lehetőségeket nyújt a tervezett szolgáltatás bevezetése oktatás: könyvtárhasználat, és információkeresés oktatása 2. irodai és kommunikációs szolgáltatások: - a művelődési házzal közösen térítéses szolgáltatások vannak pl. fénymásolás, nyomtatás - kommunikációs kapcsolat a könyvtár használóival 3. közhasznú információs szolgáltatás: - kiállításoknak, rendezvényeknek, előadásoknak ad helyet - könyvajánlást, új dokumentumok bemutatását végzi 4. játék, szórakozás: - videó használat csoportos igényre Rum, 2010. június


-

2.3

194

társasjátékok, CD-ROM-ok használata vetélkedők szervezése

A célok, feladatok megvalósítása

A könyvtárnak a közösség információs központjává kell válnia. A Rumi Rajki István ÁMK iskolájának pedagógiai profilja jelentősen megváltozott az utóbbi években, módosulása nagymértékben érinti könyvtárunk életét is. Az intézmény könyvtárában új dokumentális, információs igényekkel megjelenő korcsoportokat eredményezett. Az említett változások a könyvtár gyűjtőkörére, szolgáltatásaira, működési feltételeire, tevékenységi struktúrájára, technikai eszközeinek korszerűsítésére, a könyvtáros feladataira is kisebbnagyobb mértékben hatással vannak. Korszerű eszközökkel a felhalmozott tudásanyag lehető legteljesebb kihasználása a cél. Számukra nélkülözhetetlen az információs társadalom kihívásaival szemben a hatékony információszerzési technikák elsajátítása. Fontos, hogy a könyvtár szolgáltatásai gyorsak és jó színvonalúak legyenek. Ehhez,a tervezett új szolgáltatások bevezetése, (pl. online katalógus), a már meglevők fejlesztése, folytatása, a technikai feltételek céltudatos fejlesztése szükséges. A könyvtár belső munkája, háttérfunkciói gazdaságosak és hatékonyak legyenek. Ezt segíti elő a SZIKLA MINI adatbázis megvásárlása, mely alapján folyamatosan feldolgozásra kerül a könyvtár állománya. A könyvtár optimálja forrásainak felhasználását pl. anyagi források, előadásoknak, rendezvényeknek, kiállításoknak ad helyet, szakkörök tartására alkalmas Oktató-nevelő munkát támogatja. Már egyre több család rendelkezik számítógéppel, ezért kezelésük elsajátítására rendszeresen szervezünk tanfolyamokat a felnőttek részére.. Olyan környezet és légkör kialakítása, mely kedvez mind az egyéni, mind a csoportos ismeretszerzésnek. Ehhez az épület megfelelő helyet biztosít, állapotának megőrzése fontos. Kapcsolatok ápolása: fenntartóval intézményegység-vezetőkkel, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárral, Pedagógiai Intézet Könyvtárával, célunk a jó közönségkapcsolat szinten tartása. 2009. évben táplánszentkereszti könyvtárral, szombathelyi Oladi Művelődési Központ Könyvtárával konzorciumban benyújtott pályázat, a könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztését támogatja. Témája: A szombathelyi kistérség egyes iskolai könyvtárai IKT technológiai fejlesztése oktatási-képzési szerepük erősítése, online szolgáltatások igénybevétele érdekében, kapcsolódásuk kiépítése a Vas Megyei Könyvtári Portálhoz. A projekt célja: olyan infrastrukturális feltételek megteremtése, mely a könyvtárban őrzött dokumentumokhoz, információvagyonhoz való hozzáférést, valamint együttműködésen alapuló szolgáltatások fejlesztését teszi lehetővé. Korszerűbb informatikai infrastruktúrával és elektronikus katalógussal várnánk a könyvtárhasználókat. Kapcsolódnánk a Vas Megyei Könyvtári Portálhoz, lehetővé téve a tudástartalmak tértől és időtől független elérhetőségét. A pályázat támogatásaként felkínált legkorszerűbb IKT berendezések és eszközök beszerzése segítik céljaink megvalósítását.Távlati cél: az iskolában folyó kompetencia alapú oktatással párhuzamosan felkészítsük a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményesebb részvételre.

3. Fejlesztési feladatok A könyvtárnak két fontos feladatot kell szem előtt tartania. Egyrészt állapotának megőrzésére, szolgáltatásainak szinten tartására, másrészt a megkezdett fejlesztés folytatására kell törekednie. Rum, 2010. június


195

Az EU által előirányzott tudástársadalomban, s az oktatási kormányzat statégiájában az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. A kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom előnyeiből. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. A használók számára a korszerű információkeresés technikáinak elsajátításával értelmes és tartalmas tevékenységet kínáljunk. Nélkülözhetetlen az információs társadalom kihívásaival szemben az információszerzési technikák elsajátítása; az általuk elérhető iformációshalmazokból képesek legyenek kiválasztani a munkájukhoz szükségeseket és alkotói módon felhasználni. Várható eredménye, hogy gyorsabb, hatékonyabb szolgáltatások jelennek meg, melyek növelik a használók számát. Mivel a könyvtár egyrészt az intézmény létesítménye a helyi igényeket kell szolgálni, másrészt a nemzeti könyvtári rendszer tagja, ezért működése során mindkét terület szakmai követelményeit be kell tartani. A könyvtár működésére hat a könyvtári informatika rendszerében bekövetkezett fejlődés, mely jelentős mértékben hozzájárult a hagyományos könyvtárkép átalakulásához. Legfőbb cél: a megvalósuló IKT fejlesztés által KAPCSOLÓDNI A VAS MEGYEI KÖNYVTÁRI PORTÁLHOZ, lehetővé téve a tudástartalmak tértől és időtől független elérhetőségét. A cél megvalósításához beszerzésre terveztük a SZIKLA integrált könyvtári rendszert és annak moduljait. A könyvtárban felhalmozott tudásvagyon, tanulást támogató tudástartalmak oktatásban való hatékony hasznosításával erősíthető a könyvtár szerepe. Kiegészítő, támogató helye az egész életen át tartó tanulásnak. Iskolánkban kompetencia alapú oktatás folyik, melyhez programok, programcsomagok, digitális tananyagtartalmak állnak a könyvtár rendelkezésére. Szeretnénk elérni, hogy az iskolában folyó kompetencia alapú oktatás tananyagtartalmak tanórai, tanórán kívüli, iskolai valamint önálló tanulói felhasználásra hozzáférhetővé váljon a célcsoport számára a könyvtárban. Célunk: olyan infrastrukturális feltételek megteremtése, mely a könyvtárban őrzött dokumentumokhoz, információvagyonhoz való hozzáférést, valamint együttműködésen alapuló szolgáltatások fejlesztését teszi lehetővé. Korszerűbb informatikai infrastruktúrával és elektronikus katalógussal várnánk a könyvtárhasználókat. Kapcsolódnánk a Vas Megyei Könyvtári Portálhoz, lehetővé téve a tudástartalmak tértől és időtől független elérhetőségét bármely korosztály számára.

Rum, 2010. június


VI.

196

A PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

VI. A PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .......................................................................................................... 196197 1. A pedagógiai és művelődési program érvényességi ideje ................................... 196197 2. A pedagógiai és művelődési program értékelése, felülvizsgálata ....................... 196197 3. A pedagógiai és művelődési program módosítása ............................................... 196197 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................. 197198 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................... 198199

1. A pedagógiai és művelődési program érvényességi ideje 1. Az ÁMK 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő oktató és művelődési munkáját e módosított pedagógia program alapján. 2. A művelődési és pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 3. Ezen művelődési és pedagógia program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2010. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig - szól.

2. A pedagógiai és művelődési program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei illetve a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2015-2016. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri az ÁMK-széket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2017/2018. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

3. A pedagógiai és művelődési program módosítása 1. A művelődési és pedagógiai program módosítására: az ÁMK igazgatója; a szakalkalmazotti testület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az ÁMK-szék; az iskola fenntartója tehet javaslatot. Rum, 2010. június


197

2. A szülők, a tanulók és egyéb intézményhasználók a művelődési és pedagógiai program módosítását közvetlenül az ÁMK-szék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az ÁMK-széknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a szakalkalmazotti testület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia és művelődési programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya - nyomtatott, vagy számítógépes információhordozón - a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az ÁMK fenntartójánál; az ÁMK irattárában; az ÁMK Községi és Iskolai Könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az ÁMK igazgatójánál; az ÁMK igazgatóhelyettesnél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; az intézményegységekben, azok vezetőinél; az ÁMK számítógépeinek merevlemezén, vagy a közvetlen közelében tárolt elektronikus adathordozón.

Rum, 2010. június


198

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A módosított pedagógiai és művelődési programot az iskolai diákönkormányzat 2010. év ..…. hó ….. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Rum, 2010. …………. .................................................. az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A módosított pedagógiai és művelődési programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2010. év ….... hó …. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Rum, 2010. …. …... ................................................. az iskolai szülői munkaközösség elnöke 3. A módosított pedagógiai és művelődési programot a szülői munkaközösség óvodai vezetősége a 2010. év ….... hó …. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Rum, 2010……………. ................................................. az óvodai szülői munkaközösség elnöke 4. A módosított pedagógiai és művelődési programot az ÁMK-szék a 2010. év ….. hó ….. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Rum, 2010…………….. ................................................ az ÁMK-szék elnöke

Rum, 2010. június


199

5. A módosított pedagógia programot a szakalkalmazotti testület a 2010. év …... hó …... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Rum, 2010…………. ................................................. ÁMK-igazgató

6. A Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ pedagógiai és művelődési programját a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása 2010. év ………… hó ......... napján hozott ……………… számú határozatával jóváhagyta. Kelt: Szombathely, 2010. …………….. ................................................................. elnök

Rum, 2010. június

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰ- VELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents