119 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Rumi Rajki István Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

1./ 119

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013



2./ 119

TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA ................................................................................................................................ 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ....................................... 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ................ 4 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ............................................................................................. 5 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA............................................... 7 3.1. AZ ISKOLA SZERVEZETE ........................................................................................ 7 4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................ 15 4.1. A tanév munkarendje .................................................................................................. 16 4.2. Az iskola munkarendje ............................................................................................... 16 4.2.1. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .................................. 16 4.2.2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .......................... 16 4.2.3. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, .................................... 18 4.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje ...................................................................... 18 4.4. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások ..................................................................... 19 4.5. A tanulmányok alatti vizsgák rendje ........................................................................... 22 4.6. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......................................... 24 4.7. A dohányzással kapcsolatos előírások......................................................................... 28 4.8. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................................. 28 4.9. A mindennapos testnevelés szervezése ....................................................................... 29 5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................... 30 5.1. Az intézményvezető munkarendje, feladatköre ........................................................... 30 5.2. A pedagógusok munkaideje ........................................................................................ 34 5.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................... 37 5.4. Munkaköri leírás-minták ............................................................................................ 37 6. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ................................................................................. 38 6.1. Az iskolaközösség ...................................................................................................... 38 6.2. A tanulók közösségei .................................................................................................. 44 6.3. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ............................................... 46 6.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ................................................................... 47 7. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ÉS RENDJE ...... 49 7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása..................................................... 49 7.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása ............................................................ 49 7.3. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása ............................... 50 7.4. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek kapcsolattartása ........................................... 50 7.5. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása ...................................................................... 50 7.6. A nevelők és a szülők kapcsolattartása........................................................................ 51 8. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ............................................ 53 8.1. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ......................................... 53 8.2. iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezet ......................................................... 55 8.3. Az iskolai diák sportegyesület, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái56 9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .............. 58 9.1. A tanulói hiányzás igazolása ....................................................................................... 58 9.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ........................ 58 9.3. A tanulói késések kezelési rendje................................................................................ 59 9.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .................................................................... 59



3./ 119

9.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................. 59 10. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ........................................................................................................................... 61 10.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .......................... 61 11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK.......................................................................................................................... 62 12. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE................................................................................................................................... 65 13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ...... 66 14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN ................... 68 14.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ....................................................................................................................... 68 14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ........................................ 69 14.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok ................................................. 70 15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ..................................... 72 16. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE................................................................................................................................... 75 17. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ........................................................................... 78 18. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI .. 80 19. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA82 1. sz. melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .................................................................. 84 2. sz melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ......................................... 86 Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, működtetése ....................................................... 86 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 89 Könyvtári szolgáltatások és igénybe vételük szabályozása .................................................... 89 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 94 Az Iskolai Könyvtár számítógép- és internet-használat szabályzata ....................................... 94 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 95 Gyűjtőköri, archiválási és feltárási szabályzat ....................................................................... 95 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................. 102 Könyvtár-pedagógiai program, helyi tanterv ....................................................................... 102 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................. 103 Tankönyvtári szabályzat ..................................................................................................... 103 6. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................. 105 A Könyvtár szolgáltatási díjai ............................................................................................. 105 3. sz melléklet......................................................................................................................... 106 Referenciaintézményi fejlesztéseket irányító team Szervezeti és működési szabályzata .......... 106 4. sz melléklet......................................................................................................................... 109 Munkaköri leírás minták ......................................................................................................... 109 1.sz ábra: A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA .......................................................................................... 119



4./ 119

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:       

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskolakönyvtárban nyitvatartási időben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. 02. 25-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte:  az iskolai diák-önkormányzat,  az iskolai szülői szervezet,  az iskola fenntartója. Intézményi tanács, iskolaszék jelenleg nem funkcionál intézményünkben.



5./ 119

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI (A fenntartó által kiadott alapító okirat, s az intézmény sajátosságai alapján.)  Az intézmény neve: Rumi Rajki István Általános Iskola  Az intézmény székhelye, címe: 9766 Rum, Béke utca 20.  Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó – a hatályos jogszabályok szerint - nevez ki.  Az intézmény alapító okiratát elfogadó határozat száma:  Az intézmény alapító okiratának  száma:  kelte:  Az intézmény alapításának időpontja:  Az intézmény jogállása: önálló jogi személy.  Az intézmény gazdálkodási jogköre: nem önállóan gazdálkodó  Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14 Szombathelyi Tankerület - Intézmény kód: 168033  Az intézmény ellátandó alaptevékenységei: Szakf. sz. Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók képesség kibontakoztató felkészítésének, vagy integrációs oktatásának biztosítása 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók képesség kibontakoztató felkészítésének, vagy integrációs oktatásának biztosítása 855100 Sport, szabadidős képzés (diáksport) 855911 Általános iskolai napközi otthonos nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 869042 Ifjúság egészségügyi gondozás 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme


910123 931204 932918 682000


6./ 119

Könyvtári szolgáltatások Iskolai diáksport tevékenység és támogatása Mindenféle, máshova nem sorolható szabadidős szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: Az állami feladatként ellátandó alaptevékenységet meghatározó szakmai jogszabályok: − a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., − a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., − a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet. − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., − a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: - a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

 Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.  Az intézmény OM azonosító száma: 036698  Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: nem alanya az ÁFA-nak



7./ 119

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. AZ ISKOLA SZERVEZETE 3.1.1. Az intézmény engedélyezett létszámai  általános iskola o alapfokú nevelés-oktatás 1-8 évfolyamon, o engedélyezett tanulói létszám: 192 fő

3.1.2. Az iskola szervezeti egységei A szervezeti egységek vezetőit távollétükben az igazgató által megbízott dolgozók helyettesítik az igazgató által meghatározott jogkörökben.

Az iskola szervezeti egységei alsó tagozat, felső tagozat Adminisztrációs és technikai egység

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll munkaközösség vezető munkaközösség vezető igazgató helyettes

Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Az iskola szervezeti felépítését a melléklet tartalmazza.

3.1.3. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettes,  munkaközösség vezetők  a gazdasági ügyintéző, Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá.



8./ 119

Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az igazgatóhelyettes és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében lentebb meghatározott jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen hetente-kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

3.1.4. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a diákönkormányzatot segítő pedagógus,  a közalkalmazotti tanács elnöke,  az iskolaszék elnöke (jelenleg nincs),  az intézményi tanács elnöke (jelenleg nincs)  a reprezentatív szakszervezet intézményi vezetője (jelenleg nincs)  a gyermek és ifjúságvédelmi felelős Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen havonta-kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

3.1.5. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó az általa engedélyezett létszámban alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

3.1.6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 3.1.6.1.

Az intézmény nevelőtestülete



9./ 119

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az osztályfőnökök munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint – pályázati támogatásból - az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, de – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

3.1.6.2.

A nevelőtestület értekezletei

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:     

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató



10./ 119

szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

3.1.6.3.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: alsó tagozatos, illetve felső tagozatos munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

3.1.6.4.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak  



Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.


 

      


11./ 119

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű kistérségi versenyként a Rumi Rajki Komplex tanulmányi versenyt szervezik meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek szakmai előirányzatok igénylésére, felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

3.1.6.5.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai



Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társa jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

3.1.7. Referenciaintézményi fejlesztéseket irányító team



12./ 119

Referenciaintézményi fejlesztéseket irányító team Szervezeti és működési szabályzata a 3. számú mellékletben található.

3.1.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

Az intézmény a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, - az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása – a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, - az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása; -

a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,


-

-


13./ 119

az iskola működése vonatkozásában, tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásai, a gyakornoki szabályzat kiadása, a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, az igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az iskolaigazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében;

-

javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban;

-

értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan,

-

egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben;

-

egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését, - kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba,



14./ 119

- meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, - az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről. 2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, 3. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei A nevelőtestület által átruházott jogkörök a megbízottak megjelölésével

Megnevezés A továbbképzési program elfogadása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének a megállapítása A tantárgyfelosztás előtt A gyakornoki szabályzat elfogadása A szakmai célú pénzeszközök felhasználásának a megtervezése A tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében A diákönkormányzat által az egy tanítási nap (tanítás nélküli munkanap) programjának meghatározása esetében

Jogkör jellege (döntés, véleményezés stb.) Döntés Döntés

Megbízott szervezet

Beszámolás Módja

Ideje

Szakmai mk. Szóbeli Szakmai mk. szóbeli

Éves Éves

Véleménynyilvánítás Véleménynyilvánítás Véleménynyilvánítás

Szakmai mk. Szóbeli Féléves Szakmai mk. Szóbeli éves Szakmai mk. írásbeli éves

Véleménynyilvánítás

Szakmai mk. Írásbeli

Véleménynyilvánítás

DÖK

Írásbeli

éves éves

4. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb,



15./ 119

partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 5. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi, éves stb.),

4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE



16./ 119

4.1. A tanév munkarendje A tanév munkarendjét az oktatási miniszter rendelkezése szerint az igazgató készíti el és a nevelőtestület fogadja el, figyelembe véve a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Az EMMI által engedélyezett tanítás nélküli munkanapok felhasználása tanévenként kerül meghatározásra.

4.2. Az iskola munkarendje 4.2.1. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az iskola szorgalmi időben, tanítási napokon reggel 6:50 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 16:00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.00 – 15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A nyitva tartás, a tanulók benntartózkodása rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 14 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente 1 napon kell megszervezni.

4.2.2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,


 


17./ 119

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.



18./ 119

4.2.3. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézmény területén tartózkodó szülőknek, az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek a közösségi együttélés szabályait be kell tartaniuk, magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó nevelést, oktatást, tanórán kívüli tevékenységet nem zavarhatják. Az engedélyezett rendezvényeken, illetve szakmai programokon a tanulókban, másokban megbotránkozást, félelmet nem kelthetnek. Tilos a dohányzás – az alkoholfogyasztás, bódító szerek fogyasztása, botrány okozása, garázdaság, közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. Ha az intézmény területén az intézmény munkatársai olyan viselkedést tapasztalnak a szülők valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek részéről, amelyek sértik az intézmény működési rendjét, vagy veszélyeztetik az intézmény tanulóinak, munkatársainak testi és lelki épségét, kötelesek ez ellen fellépni. Ha a fellépés a munkatárs testi - lelki épségét veszélyeztetné, vagy a kialakult helyzetet nem tudja önállóan megoldani, akkor haladéktalanul értesítenie kell az intézmény vezetésének valamelyik tagját (igazgató vagy helyettes), akik a helyzet mérlegelését követően, szükség szerint hivatalos segítséget kérnek a rendőrségtől.

4.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak rendkívüli esetben. Az óraközi szünetek hossza 5, 10, 15, 20 perc. Az iskolában reggel 7:00 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, épületrészekre terjed ki: 1. ügyeletes nevelő: alsó tagozatos épület, vagy az iskolaudvar 2. ügyeletes nevelő: felső tagozatos épület, vagy az iskolaudvar A napközis csoport munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16:30 óráig tart. A tanulószobai csoportok munkarendje 14:00 órakor kezdődik és 16:00 óráig tart.



19./ 119

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

4.4. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 12:25 órától 16:30 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  DSE sportfoglalkozások, tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,  egyéb szabadidős foglalkozások

4.4.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. 2. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelő állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. 3. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés



20./ 119

hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

4.4.2. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 7. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók – igény szerint - napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. 8. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat külön fejezete tartalmazza. 9. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.



21./ 119

A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 

A tehetséggondozás keretéül szolgáló szakköri, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások anyagáról, időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.



A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben épít a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.



Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.



A felzárkóztatások, egyéni fejlesztések célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztatást, fejlesztést az igazgató által megbízott pedagógus tartja.



Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyének közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, községi és kistérségi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.



Az iskolai diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.



Mozi látogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak az általános iskolás korosztály számára. Felelősök a munkaközösség vezetők.



A zenei kultúra fejlesztése érdekében a tanulók számára évente legalább egy alkalommal hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre.



22./ 119



Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, pályázati támogatásból, s a szülők hozzájárulásával szervezhetők.



A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit a pedagógiai programban kell szabályozni.

4.5. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó vizsga, a javítóvizsga és a különbözeti vizsga. Az osztályozó vizsga Az osztályozó vizsga a tanulmányok alatti vizsga egyik módja, amelynek célja a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése osztályzattal. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha 1. az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 2. az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 3. egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 4. ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 5. átvételnél az iskola igazgatója előírja, 6. a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Ha a tanuló kérésére jön létre, akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Javítóvizsga A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló tudását elégtelennel minősítették, vagy az osztályozó vizsgán a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták minősíteni. A javítóvizsga letételének lehetősége nem függ az elégtelenre minősített tantárgyak számától, tehát sem az igazgató, sem a nevelőtestület nem mérlegelheti a javítóvizsga engedélyezését. Különbözeti vizsga



23./ 119

Az iskola a tanuló másik iskolából történő átvételét a helyi tantervében meghatározott évfolyamokon és tantárgyakból különbözeti vizsgához kötheti. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti vizsga esetén a jelentkezést követő három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. Független vizsgabizottság előtti vizsga A tanuló joga különösen, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az okok a következők:   

a félévi, illetve év végi osztályzat megállapítása, tanítási órákról való távolmaradás miatt a tanuló nem volt osztályozható, a tanuló részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét, a tanuló javítóvizsgát kíván tenni.

A tanuló félévi, illetve év végi osztályzat megállapítására a jogszabály szerint a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig nyújthatja be kérelmét. Ha mulasztás miatt nem osztályozható tanuló részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát, akkor az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be a tanuló az iskola igazgatójánál, hogy az osztályzatának megállapítására független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Ahhoz, hogy a tanuló javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérelmet kell benyújtania. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága háromtagú, az elnökből és a két tagból áll. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati és az értékelés rendét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A vizsgára való jelentkezés A jelentkezési határidő a meghirdetett vizsgaidőszak előtt 30 nappal. A vizsgák lebonyolításának általános szabályai A vizsgázókat írásban kell tájékoztatni a vizsga helyszínéről, hol kell a vizsgán megjelenni, az



24./ 119

egyéni vizsgaprogramról, a vizsgához szükséges felszerelésekről, eszközökről. A tájékoztatás időpontjáról a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. Az írásbeli vizsga szabályai A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a. negyvenöt perc, b. nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, c. magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. A szóbeli vizsga szabályai Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Jogorvoslat A törvény lényeges garanciális eleme, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. Tehát a tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos, tanulóra irányuló döntéseket írásban kell közölni. Ennek elmulasztása már önmagában jogszabálysértő.

4.6. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok



25./ 119

1. Az iskola zászlója, címere (a zászló és címer leírása, a zászló őrzésének helye, zászlóvivő tanulók megbízásának rendje) - az iskola új, önálló intézményként történő átalakulása miatt később kerül kialakításra, meghatározásra. 2. Az iskola jelvénye (a jelvény leírása, beszerzése, kötelező viselete) - az iskola új, önálló intézményként történő átalakulása miatt - később kerül kialakításra, meghatározásra. Viselése az iskolai ünnepségeken kötelező. 3. Iskolai egyenruha nem kerül bevezetésre, csak egységes ünnepi viselet, mely minden iskolai ünnepi rendezvényen kötelező. Ünnepi viselet: Fiúk: sötét nadrág, fehér ing, illetve lányok: sötét alj, fehér blúz, illetve iskola jelvény mindenkinek. Az iskola új, önálló intézményként történő átalakulása miatt később kerül kialakításra az iskolai egyen póló, mely a testnevelésórák, illetve az iskolai sportfoglalkozások kötelező viselete lehet. 4. Az iskolai évkönyv a megalakulást (2013.01.01) követő 5. évben, ezt követően pedig 5 évente kerül kiadásra, a megjelenés határideje az évforduló évének december 31. napja. A kiadásért felelős az iskola igazgatója.

-

Az évkönyv tartalma: Köszöntők Rumi Rajki István élete Visszaemlékezések Az alsó tagozat munkájáról A felső tagozat munkájáról Projektek Sportélet Hagyományaink Diákönkormányzat Egy uniós projektek az iskolában „Akikre büszkék vagyunk…” Az elmúlt 5 évben a Rumi Rajki István Általános Iskolában tanító pedagógusok Az elmúlt 5 évben a Rumi Rajki István Általános Iskolában végzett osztályok A jubileumi tanév tantestülete A jubileumi tanév technikai dolgozói A jubileumi tanév tanulói Az iskolánkban végzett tanulók névsora.

5. Az iskola névadója, emlékének ápolása (megemlékezések, rendezvények időpontja). Névadónk, Rumi Rajki István (Rum, 1881. aug. 19. - Budapest, 1941. jún. 30.): szobrász. Születésének, halálának évfordulójáról a készülő szoborparkban tartott ünnepséggel, illetve a sírjánál tartott koszorúzással emlékezünk. Mivel mindkét esemény a nyári szünidőre esik, ezért január 22-éhez a Magyar kultúra napjához kapcsolódóan 3 napos rendezvénysorozattal, Rumi Rajki Kulturális napok keretében tisztelgünk névadónk emléke előtt. A rendezvény részletes programját az éves munkaterv tartalmazza.



26./ 119

6. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények (állami ünnepek, évfordulós megemlékezések rendje, iskolai rendezvények felsorolása, kötelező viselet az ünnepségeken, műsorok, kiállítások készítése). Állami, nemzeti ünnepek október 6. Az aradi vértanúkra emlékezés napja, együtt az alsó és felső tagozatban október 23. (az 56-os forradalom és szabadságharc, a Magyar Köztársaság kikiáltása). Iskolai ünnepély, valamint a községi rendezvényhez kapcsolódóan irodalmi műsor, vagy egyéb formájú megemlékezés. Március 15. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, Ünnepi műsor, a községi rendezvényen is. április 16. A Holocaust áldozatainak emléknapja: rövid megemlékezés a Holokaust áldozatairól, filmvetítéssel egybekötve osztálykeretben június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4., a trianoni békediktátum évfordulója) megemlékezés az aulában február 25. Emlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozataira, Egyházi eredetű ünnepek, családi ünnepek, népszokások Mikulás: osztálykeretben Karácsony: iskolai közös ünnepség a hagyományos módon Anyák napja (május első vasárnapja) Alsó tagozatos osztályok ünnepi műsorral, ajándékkal felső tagozatosok szabadon Farsang, diák-karnevál Iskolai élethez, névadóhoz kötődő események Tanévnyitó: rövid műsor, melynek fő része az első osztályosok fogadása Rumi Rajki Napok: január 22-hez, a Magyar kultúra napjához kapcsolódó 3 napos rendezvénysorozat Gyermek és családi nap: intézményi szintű program lebonyolítása május utolsó vasárnapján, 8. osztály búcsúja: június 15. előtt, Tanévzáró ünnepség és ballagás: június 15. után Diákközgyűlés: szeptember 2. vagy 3. hétfőjén Nevezetes napokhoz, világnapokhoz kapcsolódó események szeptember 21. – Takarítás Világnapja – őszi nagytakarítás az intézményben, a községben Ökoiskolai program október 1.– az Idősek Napja – vendégül látjuk a nyugdíjasokat (műsor, ajándék) október 1.– a Zenei Világnap Koncert szervezése, látogatás október 4.– az Állatok Világnapja Ökoiskolai program november 22. a Magyar Közoktatás Napja – őszi nevelési értekezlet Egészségnevelési napok az Egészségügyi Világnaphoz - április 7. - kapcsolódóan március 8. Nőnap



27./ 119

Április 11-e, a Magyar Költészet Napja április 22.– a Föld Napja, Természetvédelmi Nap Ökoiskolai program május 10. Madarak és fák napja – Jeli túra Ökoiskolai program június– Pedagógusnap június 5.– környezetvédelmi világnap Ökoiskolai program november Martin Nap a németet tanuló diákok számára Október Halloween Party az angolt tanuló diákoknak 7. Kitüntetések a szülők, a dolgozók és a tanulók körében (iskolai kitüntetés alapítása, a felterjesztés és az odaítélés rendje, az iskolai közvélemény tájékoztatásának módja). Kidolgozása folyamatban!. 8. Iskolaújság, iskolarádió, iskolai internetes honlap működése az éves munkatervben meghatározottak szerint. Iskolaújság: KAPOCS című diákújság Iskolarádió: (indul, ha az anyagi feltételeit sikerül biztosítani) Internetes honlap: www.rumirajkiamk.hu 9. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése folyamatos, a felelős kijelölése, a gyűjtemény elhelyezése, az időszaki vagy állandó kiállítások rendje az éves munkatervekben kerül meghatározásra.



28./ 119

4.7. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

4.8. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, technika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a fenntartónak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.



29./ 119

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

4.9. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz,2 amelyből heti 3, 4, vagy 5 órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. Ahol nincs heti 5 órarendbe iktatott óra, ott a 4. és/vagy 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a diák sportegyesületben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban, vagy tánc szakkörön biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat, táncfoglalkozásokat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza  a külső sportegyesületek szakosztályaiban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával Iskolánk a Rumi Diák Sportegyesülettel (DSE) történt szerződés alapján diákszakosztályok működését támogatja az alábbiak szerint:  labdarúgás szakosztály  fiú és lány kézilabda szakosztály  fiú és lány atlétika szakosztály,  túra szakosztály, illetve  igény és lehetőség szerint egyéb szakosztály Szakosztályaik minimálisan heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városkörnyéki sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diák sportegyesületünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Túra szakosztályunk havonkénti gyakorisággal szervez gyalogos, kerékpáros túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára, ahol évente sok túranapot teljesítenek. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a környező településeken sportegyesületek szakosztályaival. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített testnevelés oktatását. Az iskola és a Rumi DSE vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A 2

A 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.



30./ 119

feladatok megoldásához figyelembe veszi a DSE munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A DSE elnöke a tanév végén beszámol a DSE tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a DSE vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 5.1. Az intézményvezető munkarendje, feladatköre Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; -

döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe;

-

előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;

-

jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet;

-

kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;

-

gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;

-

tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;

-

teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást;

-

szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából.

Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja.


A fent hivatkozott kiadmányozza:


utasításban az

intézményvezető

számára

31./ 119

meghatározottak

szerint

-

a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;

-

a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;

-

a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;

-

az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;

-

az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;

-

a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a. személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b. pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a. a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b. az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, c. az intézmény képviselőjével.

működtetése

kérdésében

az

illetékes

települési

önkormányzat

A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a. az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető; b. a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az operatív működés érdekében, az intézményt érintő, az elnök hatáskörébe, illetve az elnök vagy a tankerületi igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben előkészített iratokat döntési javaslattal nyújt be a tankerületi igazgatóhoz, illetve rajta keresztül az elnökhöz. A KLIK által kért adatszolgáltatásokat, illetve az egyéb állásfoglalást igénylő ügyek iratait szintén a tankerületi



32./ 119

igazgatón keresztül teljesíti. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a tankerületi igazgatónak kell gondoskodnia, amelyben az intézmény vezetője a legfőbb operatív segítője. Felelős az iskola szakszerű és a jogszabályokban előírtaknak megfelelő működéséért, a vezetési feladatok összehangolásáért. Felelős a tanulmányi munka eredményességének növeléséért. Irányítja a belső ellenőrzés külső erőforrásait az iskola törvényes működésének megszervezése érdekében. Ellenőrzési tevékenységét az SZMSZ-ben megfogalmazottak szerint látja el. Az intézmény vezetője felelős az iskola belső ellenőrzési rendszerének kialakításáért és működtetéséért. Az oktató-nevelő munkával kapcsolatos mérés-értékelési eljárásokat, felméréseket követi, eredményeit elemzi és archiválja. Dönt minden olyan ügyben, ami a törvényekben leírt jogkörébe tartozik. Munkáját a mindenkori érvényes törvényi előírások, a Közalkalmazotti Szabályzat, valamint az elfogadott Pedagógiai Program alapján és a nevelőtestületi döntések szerint végzi. Együttműködik munkája során a Szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, valamint a Közalkalmazotti Tanáccsal. Irányítja a gyermek és ifjúságvédelmi munkát, figyelme kitér az iskola biztonságos működtetésére, a dolgozói és tanulói balesetek megelőzésére. Egy személyben képviseli az iskolát. Az igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes jogállását tekintve magasabb vezetői megbízásnak minősül. Megbízatását pályázat útján a nevelőtestület véleményének ismeretében az igazgatótól kapja. Az igazgatóhelyettes felelőssége és feladata:  a nevelő-oktató munka ellenőrzése, folyamatos belső ellenőrzés,  a tantárgyfelosztás alapján a munkaidő nyilvántartása, a helyettesítések szervezése, ellenőrzése,  a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése,  a pedagógus-továbbképzés iskolai rendszerének működtetése, a tanárképzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása,  a tanulmányi, kulturális és sportversenyek iskolai rendszerének szervezése, koordinálása,  a szakmai munkaközösségek hatáskörébe tartozó feladatok segítése, ellenőrzése,  tanügy-igazgatási feladatok irányítása és a tanügyi dokumentumok jogszerű, szakszerű és naprakész vezetésének segítése, ellenőrzése,  a tanórai és tanórán kívüli tevékenység rendjének kialakítása,  a tanulók osztályozó vizsgáinak operatív szervezése,  a tanügyi statisztikai adatgyűjtés megszervezése, segítése,  az iskolai diákönkormányzat munkájának támogatása, a diákönkormányzatot megillető jogok érvényesítésének segítése,  a szülői szervezetek munkájának támogatása, működésük és jogosítványaik érvényre juttatásának segítése,  a tanulók tankönyvellátásának koordinálása, ellenőrzése,  az iskola órarendjének elkészítése,  a beiskolázás ügyintézésének segítése,


    




33./ 119

az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos operatív feladatok ellátása, a belső és külső kapcsolatok szervezése, az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása, a tantárgyi statisztika elkészítése, a baleset-, tűz- és munkavédelmi feladatok irányítása, ellenőrzése, aktív részvétel a minőségbiztosítási feladatok ellátásában. Az igazgató és helyettese a tanítási és tanórán kívüli tevékenységek időtartama alatt havonta előre elkészített beosztás szerint folyamatosan gondoskodnak az iskolában a vezetői jelenlétről. Az igazgatóhelyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet részletes munkaköri leírása tartalmaz.

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük tanítási napokon 7.20 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, egyidejű akadályoztatásuk esetén az intézmény vezető beosztású dolgozója, vagy az igazgató által kijelölt pedagógus munkatárs láthatja el a helyettesítési feladatokat. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek,



34./ 119

halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet

5.2. A pedagógusok munkaideje Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A részmunkaidőben foglalkoztatottak munkaidő kerete időarányos. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok helyben szokásos módon történő közzététele útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

5.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

5.2.1.1.

A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai DSE foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, logopédia, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. a) b) c) d) e) f)

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez



35./ 119

kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a közzétett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

5.2.1.2. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi és sport versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 5.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok 3 meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

3

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.


 


36./ 119

a 2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 5.2.1.4.

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tantárgyfelosztása és órarendje függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. 4 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A 4

pedagógus

alapvető

kötelessége,

hogy

tanítványainak

Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.

haladását

rendszeresen



37./ 119

osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.2.1.5.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

5.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és helyettese közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

5.4. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

5.4.1. A dolgozók munkaköri leírásainak tartalma 1. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása,


-


38./ 119

heti munkaideje, pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.

b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

Munkaköri leírás-minták a 4. számú mellékletben találhatók.

6. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK 6.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók és azok közösségei alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

6.1.1. A munkavállalói közösség 6.1.1.1.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli



39./ 119

érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  a nevelők közössége  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,

6.1.1.2.



iskolaszék,

 

diákönkormányzat, osztályközösségek.

A nevelők közösségei

A nevelőtestület a) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. b) A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. c) A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. d) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. e) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. f) Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó konferencia, - 2 alkalommal nevelési értekezlet, g) A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. h) A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. i) A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. j) A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. k) (az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete.)



40./ 119

A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Alsó tagozatos szakmai munkaközösség o tagjai: az 1-4. osztályban tanító nevelők, napközis nevelő  Felső tagozatos szakmai munkaközösség o tagjai: az 5-8. évfolyamon tanító nevelők, tanulószobai nevelők 3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével,  javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,  a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, 5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.



41./ 119

3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

6.1.2. A szülői szervezet és munkaközösség a) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében közhasznú szülői szervezet (Szemünk Fénye Szülői Egyesület) és szülői munkaközösség (SzM) működik. b) Az iskolai szülői szervezet - a közhasznú szervezetként bejegyzett Szemünk Fénye Szülői Egyesület - saját működési szabályzata alapján tevékenykedik. c) Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. d) Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből 3-4 tagú vezetőséget, s közülük a következő tisztségviselőket választják:  elnök,  elnökhelyettes, titkár e) Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. f) Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői közösség választmánya. Az iskolai szülői közösség választmányának munkájában az osztály szülői közösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. g) Az iskolai szülői közösség választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői közösség alábbi tisztségviselőit:  elnök,  elnökhelyettes, titkár  pénztáros, h) Az iskolai szülői közösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. i) Az iskolai szülői közösség választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői közösség választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. j) Az iskolai szülői közösség választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. k) Az iskolai szülői közösséget és szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési



42./ 119

jogok együttesen illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, - kialakítja saját működési rendjét, - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, l) Az iskolában működő közhasznú szülői szervezet (Szemünk Fénye Szülői Egyesület) a szülői közösséggel együtt jogosult a véleményezési, illetve az egyetértési jog gyakorlására.

6.1.3. Az iskolaszék (Ha megalakul az iskolában iskolaszék, csak akkor aktuális a szabályozás.) Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működhet. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma:  A szülőket 2 fő,  a nevelőtestületet 2 fő,  az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli. Az iskolaszék tagja még egy-egy fő az alábbi szervezetek részéről:  fenntartó  székhely települési önkormányzat Az iskolaszék tagjainak megválasztása a) A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet elnöksége, illetve a szülői közösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. b) Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat vezetősége nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. c) A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg.



43./ 119

d) Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,  tisztségviselőinek megválasztása,  az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz szabályok elfogadásakor.5 Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,  a házirend elfogadásakor,  a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége.

6.1.4. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. (Ha alakul az iskolában intézményi tanács, akkor az alábbi szabályozás érvényes működésére.) a) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. b) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a 5

Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése.



44./ 119

nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak azonos számú képviselőjéből és az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. c) Az intézményi tanácsot a magasabb jogszabályban rögzített előírások szerint létre kell hozni, ha bármelyik fél kezdeményezi. d) Az intézményi tanácsba minden érdekelt fél két-két tagot delegálhat. Az intézményfenntartót az intézményi tanácsban egy fő képviselheti. Az intézményi tanács tagjainak megválasztása a) A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet elnöksége, illetve a szülői közösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. b) A tanulók képviselőit az iskolai diákönkormányzat vezetősége nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. c) A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg. d) Ha az intézményi tanács szülői, tanulói illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. Az intézményi tanács működése Az intézményi tanács saját működési rendje és munkaprogramja alapján működik. Az intézményi tanács jogköre Az intézményi tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

6.2. A tanulók közösségei 6.2.1. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.



45./ 119

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

6.2.2. Az osztályközösségek a) Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. b) Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztályelnök  osztálytitkár,  tanulmányi felelős,  kulturális felelős  környezetvédelmi és tisztaság felelős  fegyelmi felelős  sport és szabadidő felelős  dekorációs és tájékoztatási felelős 2 fő (az elnök és a titkár) küldött az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben.



46./ 119

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre          

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

6.3. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 6.3.1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

6.3.2. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – a szülők által igényelt időpontban – szükség szerint tart fogadóórát. Erre telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.



47./ 119

6.3.3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. A digitális naplót nem használó szülők részére a tájékoztató füzet szolgál tájékoztatásra. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.

6.3.4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgató elektronikus postafiókjának igénybe vételével aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait eljuttassa, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

6.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  minőségirányítási program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók a könyvtárban, s az iskola honlapján. A hatályos



48./ 119

alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben, előre egyeztetett időpontban – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.



49./ 119

7. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ÉS RENDJE 7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása a. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. b. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. c. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a mozaNapló üzenetben, vagy e-mailben megküldött írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. d. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. e. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel.

7.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása a. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. b. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.



50./ 119

c. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

7.3. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása a. Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. b. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. c. Az intézmény működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

7.4. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek kapcsolattartása a. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. b. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. c. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:  az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) d. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket.

7.5. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása a. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,



51./ 119

o a mozaNapló „Üzenetek” rovatán, és/vagy az iskola honlapján, valamint az iskola folyosóin elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. b. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. Utóbbinak nélkülözhetetlen módja az elektronikus napló (mozaNapló) c. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. d. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

7.6. A nevelők és a szülők kapcsolattartása a. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén 4 havonta, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 3 alkalommal, az osztályfőnökök tolmácsolásával o a(z) elektronikus napló Üzenetek, illetve Értesítések rovatán, valamint – szükség szerint - nyomtatott írásbeli tájékoztatón keresztül, o az iskola honlapján.  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o a(z) elektronikus napló Üzenetek, illetve Értesítések rovatán o az tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatják. b. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, mozaNaplóban



52./ 119

c. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. d. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz (vagy az iskolaszékhez) fordulhatnak. e. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. f. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. g. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. h. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg:  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál,  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, i.

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.



53./ 119

8. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA 8.1. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával, működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.) Szombathelyi Tankerület (9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.)  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Rum Község Önkormányzata (9766 Rum, Béke utca 20.)  A beiskolázási körzet településeinek önkormányzatai képviselőtestületeivel és önkormányzati hivatalaival  A megyei pedagógiai szakmai és szakszolgálati intézménnyel o Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ (9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.)  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: o Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó (9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.)  A területileg illetékes szakértői bizottsággal:  A helyi és járásbeli oktatási, nevelési, művelődési intézmények vezetőivel és szakalkalmazotti testületeivel: o Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ (Rum, Kossuth L. u. 2.) o Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Gyermek- és Diákotthon Cím: 9766 Rum, Kastély o a tankerülethez tartozó általános iskolákkal A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény működési feltételeinek biztosítására, - az intézmény tevékenységi körének meghatározására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény ellenőrzésére: - működési, törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - az intézmény dokumentumainak vizsgálatára A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása,



54./ 119

- dokumentum átadás, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény tevékenységéhez kapcsolódóan.

2.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató Rumi Rajki István Alapítvány kuratóriumával.  Az alábbi közművelődési intézményekkel: o Rumi Rajki István ÁMK Művelődési Háza (9766 Rum, Béke u. 3.)  Az alábbi társadalmi egyesületekkel: o Rumi Diák Sportegyesület (9766 Rum, Béke utca 20.) o Szemünk Fénye Szülői Egyesület (9766 Rum, Béke utca 20.) o Rumi Rajki Műpártoló Kör (9700 Szombathely, Március 15. tér 1.) o Cicelle Aranyháromszög Művészeti és Kulturális Társaság (9766 Rum, Béke utca 3.) o Rum Községi Sportclub (9766 Rum, Béke út 4. Sportcentrum)  Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: o Rábavölgye Mezőgazdasági Szövetkezet (9766 Rum, Szabadság tér 10.) o Gensler-Hungária Kábelgyártó Kft. (9766 Rum, Vasút utca) o HOMÉR Építőipari Kft (9766 Rum, Rákóczi F. u. 15) o Gazdabolt (9766 Rum, Béke utca 6)  Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: o Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (9700 Szombathely, Nagy László utca 20.)  Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: o Római Katolikus Egyház (Rum, Arany J. u. 10.)

3. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal (9766 Rum, Béke utca 9.), valamint a védőnői szolgálattal 5. Az egészségház illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 6. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.



55./ 119

7. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai:  Rumi Rajki István Alapítvány (9766 Rum, Béke utca 20.)  Rumi Diák Sportegyesület (9766 Rum, Béke utca 20.)  Szemünk Fénye Szülői Egyesület (9766 Rum, Béke utca 20.) 8. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:  Alsó tagozatos munkaközösség,  Felső tagozatos munkaközösség.

8.2. iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezet Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Rum Község Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnő,

8.2.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szombathely Városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

8.2.2. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.



56./ 119

 Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója, Rum Község Polgármestere határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

8.3. Az iskolai diák sportegyesület, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái 1. Az iskolában önálló szervezetként diák sportegyesület működik, melynek munkáját a sportegyesület elnöke irányítja. 2. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület látja el. 3. A diák sportegyesület munkáját irányító elnök képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatott megbeszéléseken. 4. A diák sportegyesület munkáját irányító elnök véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 5. Az diák sportegyesület munkáját irányító elnök az osztályokban, illetve az diák-önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportfoglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának a diák sportegyesület következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 6. A diák sportegyesület egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. A diák sportegyesület szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni.



57./ 119

A diák sportegyesület foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) a diák sportegyesület szakmai programjában kell meghatározni. 7. A diák sportegyesület foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola saját (sportudvar), illetve együttműködési megállapodás keretében (ingyenesen) használt sportlétesítményeknek (óvodai tornaterem, művelődési ház nagyterme, Sportcentrum), valamint sport eszközeinek használatát.



58./ 119

9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 9.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása



59./ 119

után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb 2 intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A fenti szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

9.3. A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a digitális naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.     

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak



60./ 119

elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelésioktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.



61./ 119

10. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

10.1.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.



62./ 119

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK



63./ 119

1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak


  


64./ 119

szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Igazgatóhelyettes: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  Gazdasági ügyintéző: o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény pénzgazdálkodását, fizetőképességét,  a pénzkezelés szabályszerű működését;  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,  a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,  Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).



65./ 119

6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 8. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. 9. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.

12. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  gazdasági ügyintéző  munkaközösség-vezetők, 3. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül



66./ 119

bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgatói tanács határozza meg.)  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az iskola székhelyén működő háziorvosi szolgálat vezetőjével 2. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti 1 alkalommal történő rendelését (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  az iskolai védőnő heti 1 alkalommal történő rendelését a védőnői tanácsadóban (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 2 alkalommal, o általános szűrővizsgálat: páros évfolyamokon évente 1 alkalommal, (iskolaorvos és védőnő)  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát negyedévente 1 alkalommal, pozitivitás esetén szükség szerint  Hatályos jogszabály: 49/2004. (május 21.) ESZCSM rendelet 3. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.



67./ 119



68./ 119

14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye.

14.1.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.





69./ 119

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 9. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

14.2.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanuló által nem használható gép, eszköz 

a villamos köszörűgép,


   


70./ 119

a barkácsgép faesztergálásra, a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.

A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép       

a villamos fúrógép, a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”-forrasztópáka, a villamos háztartási gép, a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

14.3.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.



71./ 119

6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,  a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 10. Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 11. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.



72./ 119

15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az iskola igazgatója,  az iskola igazgatóhelyettese, 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadó rendszer működtetésével értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!


 


73./ 119

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 9. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. 10. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 12. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 13. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 14. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az



74./ 119

iskola igazgatója a felelős. 15. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 16. A tűzriadó tervet könnyen hozzáférhetően az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  Igazgatói iroda  Iskolatitkári iroda



75./ 119

16. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét,6 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: 6

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit.



76./ 119

tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 7 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 7

A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)



77./ 119

Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.



78./ 119

17. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló (mozaNapló) elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – a szolgáltató központi szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek, vagy mindezt a Tájékoztató füzetbe átvezetni. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell



79./ 119

kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.


18.


80./ 119

A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Hatályos: 2013. augusztus 31-ig.

1. Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. Tevékenységtípus Első osztály osztályfőnökét a tanév végén: Nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén: Iskolai ünnepségekért felelős nevelőket: Iskolán kívüli rendezvények felelőseit, szervezőit a feladat nagyságától függően:

Pontszám 270 270 160 170

Tanulmányi, kulturális, sport, stb. versenyen, bemutatón pályázaton a tanulókkal elért 1-3. helyezésért a felkészítő nevelőket (ha nincs rá szakköri órája) körzeti szintű versenyen: 90 megyei területi szintű versenyen: 120 megyei szintű versenyen: 150 országos területi szintű versenyen: 210 országos szintű versenyen: 230 Bemutató tanításért iskolán belül: 120 iskolán kívül: 170 Továbbképzéseken való részvételért: 120 óra felett 120 Sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert összeg nagyságától függően: 230 A munkatervben meghatározott, tanítási időn kívül szervezett kirándulásért, táborért, színház, múzeum stb. látogatásáért egy délután, este: 70 egy napos: 130 több napos: naponként 160 Iskolai szintű rendezvény megszervezéséért: 150 Tanulók kísérete iskolai tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyre egy délután: 70 szombat, vasárnap: 130 Főiskolás, egyetemi hallgató gyakorló tanításának vezetéséért (ha nem kapott érte díjazást) 180 Iskolabusz kíséret 100 Tanulók felügyelete (reggeli ügyelet, ebédeltetés) 100 Az iskolai dekoráció készítéséért 200



81./ 119

2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a tárgyidőszak értékelését követően egy összegben, vagy meghatározott időre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést az iskola éves munkatervében kell meghatározni. 3. Az intézmény a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre jogszabályban biztosított összegből az előző két pontban meghatározott keresetkiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak – a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével – jutalomként kell kifizetni. 4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskola vezetőség (az igazgatói tanács) tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.



82./ 119

19. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK

A Rumi Rajki István Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a szülői szervezet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdése alapján 2013. március 22-én véleményezte. Rum, 2013. március 25.

…………………………. Szülői szervezet elnöke

A Rumi Rajki István Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a diákönkormányzat a Nkt 25. § (4) bekezdése és a 48. § (4) bekezdése alapján 2013. március 22-én véleményezte. Rum, 2013. március 25.

……………………………… Diákönkormányzat elnöke

A Rumi Rajki István Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a nevelőtestület az Nkt. 25. § (4) bekezdése alapján 2013. március 25-én elfogadta. A Rumi Rajki István Általános Iskola felelős vezetőjeként nyilatkozom, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a működtető önkormányzatra, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra, mint fenntartóra a jogszabályokban meghatározottakon túl többletkötelezettség hárul. Rum, 2013. március 25. …………………………… Igazgató



83./ 119

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK: A Rumi Rajki István Általános Iskola módosított SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 16.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján a közalkalmazotti tanács véleményezte. Rum, 2013. június 11. …………………………………. közalkalmazotti tanács elnöke

A Rumi Rajki István Általános Iskola módosított SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a szülői szervezet/szülői közösség a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdése alapján véleményezte. Rum, 2013. június 11. …………………………. szülői szervezet/szülői közösség elnöke A Rumi Rajki István Általános Iskola módosított SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a diákönkormányzat a Nkt 25. § (4) bekezdése és a 48. § (4) bekezdése alapján véleményezte. Rum, 2013. június 11. ……………………………… diákönkormányzat elnöke

A Rumi Rajki István Általános Iskola módosított SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a nevelőtestület az Nkt. 25. § (4) bekezdése alapján elfogadta. Rum, 2013. június 11. ……………………………… igazgató

Az Nkt. 25. § (4) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete a Rumi Rajki István Általános Iskola fenntartója/működtetője nevében a SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ az 1. számú mellékletben meghatározott többletkötelezettséget biztosítja, és a módosított SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT 2013. szeptember 1-jei érvénybelépéséhez egyetértését adja. Szombathely, 2013. június … ………………………….. tankerületi igazgató



84./ 119

1. sz. melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Rumi Rajki István iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 4. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettes,  iskolatitkár, gazdasági ügyintéző b)

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettes,  iskolatitkár,  osztályfőnökök,  napközis nevelők,  gyermek- és ifjúság védelmi felelős,  diákönkormányzat vezetője  szakkörvezetők.

5. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos



85./ 119

adatait továbbíthatja:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár, b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja:  a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója;  a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese;  a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;  a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;  a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;  a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek



86./ 119

kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintézője a felelős.

2. sz melléklet AZ

ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Rum Község Önkormányzata által alapított önkormányzati intézmény a Rumi Rajki István ÁMK, melynek Rum, Béke utca 3. sz. alatti telephelyén működő Községi és Iskolai Könyvtára – a két intézmény fenntartója között létrejött együttműködési szerződés keretében - intézményünk iskolai könyvtári feladatait is ellátja. Szervezeti és működési szabályzatát – amely tartalmazza működésének jogszabályi hátterét, meghatározza szervezeti felépítését, működésének rendjét, szabályozza a belső és külső kapcsolatok rendjét az alábbiak szerint alkotta meg. Jelen dokumentum az intézmény az iskolai könyvtári működés rendjének szabályozása.

Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, működtetése Az iskolai könyvtár működési szabályzata szerves része a Rumi Rajki István Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának. Összeállítása az iskolai könyvtárak működését meghatározó jogszabályok figyelembevételével történt. Iskolai könyvtári feladatok: - 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről. - 2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről (53. §, 45. §, 62. §, 63. §, 98. §, 2. melléklet, 3. melléklet) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (4.§, 92. §, 120. §, 161. §, 163. §, 164. §, 165. §, 166. §, 167. § valamint a Felszerelési jegyzék) - 2012.évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. módosításáról - 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. (Magyar Közlöny, 1975. 57. sz.) Általános jogszabályi háttér: - 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről - 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny, 1992. 117. sz.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő kérdésekről, ill. a módosítása: 16/1997. (I. 31.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny, 1997. 10. sz.) - 2/1993. (I.30.) MKM r. (Magyar Közlöny, 1993. 10. szám) az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről, ill. módosítása: 2/1997. (I. 31.) MKM. r. (Magyar Közlöny, 1997. 10. sz.) A könyvtárra vonatkozó adatok Rum község alapszintű könyvtári ellátását biztosító általános gyűjtőkörű lakóhelyi nyilvános könyvtár és iskolai könyvtárának



87./ 119



elnevezése: Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Községi és Iskolai könyvtára  székhelye és pontos címe: 9766 Rum, Béke utca 3.  elérhetősége: telefon: 94/579-232  működési területe: Rum község közigazgatási területe  működtetője, fenntartója és felügyeleti szerve azonos a Rumi Rajki Általános Művelődési Központ fenntartójával és működtetőjével  szakmai tanácsadója a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ  munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti. Intézményünk a Rumi Rajki István Általános Iskola a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Szalay u. 10-14) Szombathelyi Tankerülete és a tulajdonos Rum Községi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás keretében használja iskolai könyvtárként A könyvtár alapítása, jogelődje  A könyvtár létesítésének időpontja: 1950. Községi Könyvtár néven.  Általános Művelődési Központ (ÁMK) létrehozása: 1982. szeptember 1. (Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola, Művelődési Ház, Községi Könyvtár)  Jelenlegi elnevezését 2001. január 1-jén vette fel: Rumi Rajki István ÁMK Községi és Iskolai Könyvtár  A nyilvános könyvtári jegyzékre 2001. évben került fel.  Rumi Rajki István ÁMK átalakulása: 2013. január 1. Az iskola kivált a Rumi Rajki István ÁMK-ból, s beolvadt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Iskolai könyvtárát azonban a fentebb említett megállapodás keretében továbbra is a Rumi Rajki István ÁMK Községi és Iskolai Könyvtára intézményegysége telephelyén (Rum, Béke utca 3.) működteti. A könyvtár gazdálkodása A Rumi Rajki István Általános Iskola szakmailag és szervezetileg önálló, de nem önállóan gazdálkodó intézmény. A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja. A könyvtár vezetőjének a szükséges beszerzések, fejlesztések vonatkozásában javaslattételi jogköre van. Könyvtáros státusz Az iskolai, illetve községi könyvtárosi teendőket 1 fő, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtáros-pedagógus munkaideje 50-50 %-ban látja el. Munkaideje heti 40 óra (ebből 22 óra nyitva tartás, a fennmaradó rész 70%-a belső könyvtári tevékenység, 30%-a külső kapcsolattartás). Tevékenységét művelődésszervező illetve az óvodai-iskolai pedagógusok segítik. Iskolai könyvtár-pedagógusi feladatok Gondoskodik az iskola könyvtár-pedagógiai programjának megvalósulásához szükséges könyvtári háttérről, az oktató-nevelő munkát támogató dokumentumok beszerzéséről és rendelkezésre bocsátásáról. Biztosítja a tartóstankönyvek könyvtári nyilvántartását, kölcsönzésük dokumentálását, szükség szerinti selejtezésüket és tanév végi ellenőrzésüket. Felelős az általános iskola tevékenységét segítő, az iskolába kihelyezett alapvető kézikönyvtári állományrészért, annak év végi ellenőrzéséért. Biztosítja a dokumentumokhoz tanítási időben való hozzáférést.



88./ 119

Szervezi és lebonyolítja a könyvtári órákat. Részt vesz és szervezi a könyvtár-pedagógiai feladatokból adódóan az olvasásfejlesztést, az olvasásnépszerűsítő programokat, közvetíti a tanulók és pedagógusok számára más könyvtárak és országos tematikus adatbázisok szolgáltatásait, az információs kultúra elsajátítását segíti. A könyvtárosi munkarend és feladatok részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza.

A községi és iskolai könyvtár működésének és igénybevételének szabályai A Rumi Rajki István ÁMK Községi és Iskolai Könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat közös szabályai: A könyvtár használatának szabályai – a könyvtári állomány védelme és más használók jogainak érvényesítése érdekében – a könyvtárhasználókra nézve kötelező érvényűek. A könyvtárhasználóknak jogában áll, hogy a könyvtárhasználati szabályokról akár írásban (panaszkönyv), akár szóban (személyes megbeszélés a könyvtár munkatársával, illetve az intézmény vezetőjével) véleményt nyilvánítsanak, illetve módosítását kezdeményezhessék. A Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Községi és Iskolai Könyvtár használói egyrészt a helyi általános iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói; másrészt Rum község lakói. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének módjai: Regisztráció nélkül:  könyvtárlátogatás  tájékoztatás a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól  hagyományos könyvtári dokumentumok helyben használata  könyvtári rendezvényeken való részvétel 1.1.1.1. minden korosztály, illetve jogi személy számára ingyenes regisztrációval / beiratkozással:  hagyományos és nem hagyományos dokumentumok kölcsönzése  irodalomkutatás, szaktájékoztatás  előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés  számítógép- és internethasználat  használó képző tanfolyamok szervezése  másolatszolgáltatás 1.1.1.2. iskolai könyvtári szolgáltatások  tanórai, könyvtárhasználati foglalkozások tartása  egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása  iskolai rendezvények szervezése, előkészítése  tartóstankönyvek, oktatási segédkönyvek biztosítása, közreműködés a tankönyvellátás biztosításában A könyvtárhasználók regisztrációja, a beiratkozás Az intézmény regisztrálja az 1997. évi CXL. tv. 56. §. alapján a könyvtárat felkereső, a szolgáltatásokat igénybevevő természetes és jogi személyeket. A könyvtári regisztráció /



89./ 119

beiratkozás a könyvtárat felkereső valamennyi korosztály számára díjtalan. A könyvtári regisztráció / beiratkozás feltételei:  A könyvtárnak tagja lehet mindenki, aki személyes adatait (teljes név [asszonyoknál leánykori név is], anyja neve, születési hely, idő, lakcím) és a kedvezményre jogosító státuszát beiratkozáskor hivatalos dokumentummal (személyigazolvány, útlevél, diákigazolvány, pedagógus igazolvány, közgyűjteményi munkaviszony igazolása) igazolja.  A fentiekben rögzített, a kulturális törvény 57. § (1) bekezdésében felsorolt adatokon kívül a könyvtár gyűjti még a foglalkozásra, munkahelyre (tanulók esetében oktatási intézmény) elérhetőségre (telefonszám, e-mail cím) vonatkozó adatokat is, melyek közlésére azonban a könyvtárhasználó nem kötelezhető. A könyvtárhasználó a regisztrációs adatlap aláírásával nyilatkozik arról, hogy hozzájárul személyes adatainak és azok változásának nyilvántartásához, valamint elfogadja a könyvtár használatának szabályait. 7 éven aluli gyermek könyvtári regisztrációjához / beiratkozásához szülői engedély / kezességvállalás szükséges. A könyvtár a személyes adatok védelméről az erre vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodik. A könyvtári regisztráció / beiratkozás dokumentációja: személyi lap, beiratkozási napló.

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtári szolgáltatások és igénybe vételük szabályozása Helyben használat A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a kézikönyvtári könyvek, kurrens folyóiratok legújabb számai és a helyismereti kiadványok. Indokolt esetben azonban ezek a dokumentumok rövid határidőre – egy hétvége – kiadhatók. A kölcsönzés A könyvtárba beiratkozott olvasók az alábbi dokumentumokat kölcsönözhetik: könyvek kölcsönzési ideje három hét (21 nap), a folyóiratok régebbi számai egy hét (7 nap), nem hagyományos dokumentumok egy-egy hét. Könyvből egyidejűleg 5 kötet, folyóiratból 5 különböző időszaki kiadvány egy-egy korábbi száma kölcsönözhető, nem hagyományos dokumentumokból 5 db. Mindösszesen 15 könyvtári dokumentum lehet egy olvasónál. A könyvtárból könyvet vagy más dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A kölcsönzési határidő lejárta előtt az olvasó két alkalommal kérheti a határidő meghosszabbítását. (A kölcsönzés meghosszabbítása telefonon, e-mailben is kérhető.) A kölcsönzési határidő hosszabbítása csak abban az esetben lehetséges, ha nincs előjegyzés az adott dokumentumra. Kölcsönzéskor az olvasójegyen a lejárat dátuma mellett – kölcsönzési alkalmanként – fel kell tüntetni az olvasónál lévő dokumentumok számát. Ha az olvasó a kölcsönzési határidőre nem hozza vissza a kivitt dokumentumokat, névre szóló felszólítással fel kell szólítani azok visszaszolgáltatására.



90./ 119

Ha az olvasó elveszíti, vagy erősen megrongálja a kölcsönzött dokumentumot, köteles az okozott kárt megtéríteni az alábbiak szerint:  megvásárolja a dokumentum azonos kiadású példányát  a dokumentum másolatát (könyvek esetén bekötve) adja át a könyvtárnak  kifizeti a dokumentum gyűjteményi értékét Az olvasó újabb dokumentumot csak tartozásának rendezése, illetve a kártérítés összegének megfizetése után kölcsönözhet. A kölcsönzés nyilvántartásai: a kölcsönzés könyvkártyával történik. A könyvtár látogatóiról és a kölcsönzött dokumentumokról napi rendszerességgel statisztikai naplót kell vezetni. Előjegyzés A kölcsönzésben levő műveket az olvasó előjegyeztetheti. Az előjegyzett mű beérkezéséről az olvasót szóban vagy írásban értesíteni kell. Az előjegyzett dokumentum beérkezéséről az előjegyzést kérő olvasót értesíteni kell. Az előjegyzett dokumentumot az azt kérő olvasó értesítésétől számított egy hétig vissza kell tartani, más olvasónak átadni tilos. Előjegyzett dokumentumra kölcsönzési határidő hosszabbítása nem kérhető. Könyvtárközi kölcsönzés Az olvasó részére a gyűjteményben nem található dokumentumokat más könyvtárból át kell kérni, meg kell hozatni. Amennyiben az átkölcsönző könyvtár az eredeti dokumentum helyett – díjazás felszámolásával – másolatot küld és a másolatra a könyvtár nem tart igényt, a másolat készítés költségeit át kell hárítani az olvasóra. Az olvasónak meg kell téríteni azokat a költségeket (pl. postaköltség) is, amelyeket az átkölcsönző könyvtár felszámít. Ezekről a lehetséges költségekről az olvasót a kérés továbbítása előtt tájékoztatni kell. A hozzánk küldött könyvtárközi kéréseket a lehető legrövidebb időn belül ki kell elégíteni. Ha a kért mű nincs meg gyűjteményünkben a kérő lapot 24 órán belül továbbítani kell. Erről, valamint kölcsönzésben levő mű előjegyzéséről a kérő könyvtárat postafordultával értesíteni kell. A könyvtárközi kölcsönzés regisztrálásához az intézménynek könyvtárközi naplót kell vezetnie. Tájékoztatás, irodalomkutatás A könyvtár valamennyi használója jogosult a felvilágosításra a könyvtár és a magyar könyvtári rendszer működéséről, a gyűjteményben és a feltáró rendszerben való eligazodásról. A könyvtáros a regisztrált használók dokumentumválasztását mind a szépirodalom, mind a szakirodalom köréből ajánlásokkal, tanácsadással, szükség esetén irodalomkutatással, témafigyeléssel, adatgyűjtéssel segíti. Számítógépes információs szolgáltatások: A könyvtár biztosítja az Internetet elérhető közoktatási és könyvtári adatbázisokhoz, a közhasznú információkhoz való hozzáférés lehetőségét. A számítógépek és az internethasználat külön szabályzat rögzíti. Másolatszolgáltatás A könyvtár a gyűjteményében található nyomtatott dokumentumokból a szerzői jogi törvény előírásainak megfelelően, térítés ellenében másolat kérhető. A használók által kért hivatalos dokumentumok szintén térítés ellenében kérhető másolat. Rendezvények



91./ 119

A könyvtár fogadja óvodai / iskolai csoportok látogatásait. Szükség szerint a könyvtárhasználati foglalkozásokat, könyvtárhasználati órákat tart, helyet ad szakóráknak. A helyi igényekhez igazodva bekapcsolódik a könyves ünnepek (Ünnepi Könyvhét, Gyermekkönyvhét) megyei rendezvénysorozatába. A könyvtár időről időre tematikus könyvkiállításokat rendez egy-egy adott szakterület bemutatására. A könyvtár helyet biztosít a településen szervezett tanfolyamok, szakkörök működésének. Időszakos kiállításokat rendez. A könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség A nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azok a szakmai előírásoknak megfeleljenek.

-

-

-

-

-

-

Regisztrált könyvtárhasználók nyilvántartása: A regisztrált könyvtárhasználókat adott év január 1-jén megnyitott és december 31-én lezárt beiratkozási naplóba a beiratkozás sorrendjében be kell vezetni. A beiratkozási napló regisztrálja a beiratkozás sorszámát, az olvasójegy számát, az olvasó nevét, nemét, korát, foglalkozását. A beiratkozási napló átvitel / áthozat rovatait évközben folyamatosan göngyölíteni kell. Beiratkozáskor az olvasó kézhez kapja olvasójegyét, amely feljogosítja a könyvtár valamennyi szolgáltatásának igénybevételére, illetve aláírja személyi lap hátoldalán szereplő belépési nyilatkozatot. Gyermekolvasók esetében a tasak hátoldalán szereplő kezességi nyilatkozatot a szülői felügyeletet ellátó személlyel kell aláíratni. Az olvasójegy tartalmazza az intézmény nevét, címét, nyitva tartását, az olvasó számát, nevét, foglalkozását, lakcímét, a beiratkozás dátumát, a könyvtáros aláírását, a kölcsönzési idő lejáratának napját, a visszahozandó dokumentumok mennyiségét. A kölcsönzési tasak tartalmazza az olvasó számát, nevét. A személyi adatlap a fenti adatokon kívül tartalmazza az olvasó lakcímét, ideiglenes lakcímét, munkahelyét, foglalkozását, telefonszámát, Anyja nevét, születési helyet, időt, iskolai végzettséget A személyi adatlapokat a könyvtáros a beiratkozott olvasók neve szerinti sorrendbe sorolja. A beiratkozott olvasónak a könyvtár által törvényesen nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásról a könyvtárat tájékoztatnia kell. A könyvtár a személyes adatok védelméről az erre vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodik.

Kölcsönzések nyilvántartása: A könyvtár a kölcsönzéseket tasakos kölcsönzési módszerrel tartja nyilván. A kölcsönzési tasakokat a könyvtáros a sorszám szerinti sorrendbe sorolja. Kölcsönzéskor a kikölcsönzött művek kártyái csak akkor kerülhetnek be a kölcsönzési tasakba, ha az olvasó aláírta azokat, illetve a könyvtáros rávezette a kölcsönzés dátumát (év, hó, nap). - A kölcsönzési határidőt túllépő olvasókat a könyvtár meghatározott rend szerint szólítja fel, illetve számolja fel részükre a késedelmi díjat. Helyben használt dokumentumok nyilvántartása: A helyben használt dokumentumok nyilvántartása manuális módon történik. A könyvtár napi forgalmának nyilvántartása: -



92./ 119

A napi forgalom regisztrálására a munkanapló szolgál, amelybe minden szolgálati napon be kell vezetni az előző napi forgalmat. Havi, negyedévi és év végi összesítéséről gondoskodni kell. A munkanapló és a beiratkozási napló hivatalos dokumentum. Megőrzéséről az intézménynek gondoskodnia kell. Előjegyzés nyilvántartása: Kölcsönzésben lévő mű előjegyzése díjtalan. Előjegyzéskor a kérőlapon regisztrálni kell az igényelt mű szerzőjét, címét, raktári jelzetét, leltári számát, a kérő olvasó nevét, elérhetőségének módját, az előjegyzés határidejét. Könyvtárközi kölcsönzés: A helyben ki nem elégíthető olvasói igények teljesítését a könyvtárközi kölcsönzés szolgálja. A könyvtárközi kölcsönzés forgalmát a könyvtár külön munkanaplóban tartja nyilván, amely tartalmazza a kérés időpontját, azonosító számát, az igénylő olvasó nevét, a kért mű szerzőjét, címét, az igényelt dokumentum típusát / darabszámát. A könyvtárközi kérések továbbításának módja: Vasi Könyvtári Portál, e-mail, telefon vagy hagyományos postai úton. A kérések elsődlegesen a megye ODR szolgáltató könyvtárához, a Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtárhoz továbbítandók. Rendezvények nyilvántartása: A könyvtári rendezvények és az azokon résztvevők számát a munkanaplóban kell regisztrálni A könyvtár nyitvatartási rendje: - hétfő 12.00-16.00 - kedd 12.00-16.00 - szerda 12.00-16.00 - csütörtök 12.00-16.00 - péntek 12.00-17.00 

A könyvtárhelyiség igénybevételére nem könyvtári célokra kizárólag a könyvtáros engedélyével és jelenlétében, lehetőség szerint a könyvtári nyitvatartási időn kívül lehetséges.



Az intézmény látogatója köteles felsőkabátját és csomagjait a könyvtár előtti folyosón, vagy a bejárati ajtónál lévő fogason elhelyezni, ügyelni a rendre, tisztaságára, a dokumentumok épségére, arra, hogy magatartásával ne zavarja mások munkáját. Az intézménynek az a látogatója, aki az e szabályzatban meghatározott előírásokat nem tartja magára nézve kötelezőnek, viselkedésével zavarja az intézmény rendeltetésszerű működését és többi látogatóját, a szolgáltatások igénybevételétől meghatározott időre eltiltható, illetve használói jogosultsága korlátozható. A használói jogok korlátozása mértékének, illetve a kizárás alkalmazásának arányban kell lennie az okozott kár nagyságával, illetve mások használói jogai akadályozásának mértékével. Az eltiltás maximális időtartama egy év. Az intézmény használatából való kizárást az intézmény vezetője kezdeményezheti, írásba foglalása az érintett felek meghallgatása után a körjegyző hatáskörébe tartozik. A használói jogok korlátozására, melyet szóban kell az érintett könyvtárhasználóval közölni, az intézményvezető jogosult.

Az iskolai könyvtár alapfeladatai és szolgáltatásai



93./ 119

Iskolai könyvtári feladatok  Gyűjteményének folyamatos fejlesztésével, feltárásával, őrzésével, gondozásával és rendelkezésre bocsátásával segíti az iskolában folyó oktató-nevelő munka célkitűzéseinek, az iskola pedagógiai programjának megvalósulását. Mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát, a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül. (ld.1.sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat.)  Folyamatos tájékoztatást nyújt más iskolai és pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. Eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről, bibliográfia és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom-, információkutatásban, esetenként témafigyelést önálló irodalomkutatást is végez.  Lehetőséget nyújt könyvtárhasználathoz kapcsoló ismeretek elsajátítására, tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozások tartására; egyéni és csoportos helyben használatra. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások (napközis, szakköri stb.) rendszerének kialakításában, előkészítésében és megtartásában. (ld. 5. sz. melléklet helyi tanterv)  Olvasóvá nevelés, olvasásfejlesztés céljából olvasásnépszerűsítő rendezvényeket, versenyeket szervez, illetve segíti a tanulók tanulmányi versenyekre való felkészülését.  A tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári közösségeket szervez és működtet. Segítséget nyújt az önművelés, önálló ismeretszerzés eszközeinek megismeréséhez, használatához.  A könyvtári dokumentumok kölcsönzése mellett közreműködik az iskolai tankönyvellátást megszervezésében, gondoskodik a tartós tankönyvek, segédkönyvek nyilvántartásáról, kölcsönzéséről.  Maradéktalanul ellátja az iskolai könyvtári feladatokkal és szolgáltatásokkal összefüggő nyilvántartási feladatokat.

Az iskolai könyvtár alaptevékenységével összefüggő kiegészítő tevékenységek 



Információs irodai tevékenység - Nyilvános számítástechnikai szolgáltatást nyújt a település lakóinak, amelynek rendjéről és használatáról külön melléklet rendelkezik. - A szerzői jogi törvény betartásával fénymásolási, reprodukciós lehetőség biztosítása. - Részvétel a tankönyvrendelés, és ellátás szervezésében, a kötelező tankönyvtári feladatokon kívül. - Az iskolai könyvtári honlap és / vagy blog fejlesztése. - Közösségi térként a szabadidő helyes eltöltésének szorgalmazása, ennek biztosítása könyvtári eszközökkel (filmvetítés, tanulás). Pályázati tevékenység Figyelemmel kíséri az intézményegység alaptevékenységével, fejlesztésével, korszerűsítésével kapcsolatos pályázati lehetőségeket, elkészíti a pályázati anyagot és gondoskodik annak szakmai megvalósításáról. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának fejezetei 1. 2. 3. 4.

könyvtárhasználati szabályzat számítógép- és internet-használati szabályzat gyűjtőköri és feltárási szabályzat munkaköri leírás



94./ 119

5. könyvtár-pedagógiai program, helyi tanterv 6. tankönyvtári szabályzat 7. a könyvtár szolgáltatási díjai

Záró rendelkezések A Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzatához kapcsolódó, a könyvtári intézményegység működési rendjének szabályozásához kapcsolódó ügymeneti és szakmai szabályzatok, a feladatra és személyre szabott munkaköri leírások az intézményi autonómia körébe tartoznak. Mindenkori korszerűsítésükért, a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ-hez, a rendelkezésre álló gazdasági keretekhez való igazításukra az intézményegység szakmai vezetője tesz javaslatot. A könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek be.

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Az Iskolai Könyvtár számítógép- és internet-használat szabályzata 1. A nyilvános számítógép- és internet-használata lehetőségének biztosításával a könyvtár a község teljes lakossága és az általános iskola tanulói számára biztosítani kívánja az információhoz való hozzáférést, az esélyegyenlőség megteremtését, javítását. 2. A könyvtárban elhelyezett számítógépek és az internet használata, illetve a kapcsolódó nyomatási lehetőség a könyvtár regisztrációhoz kötött szolgáltatása. A szolgáltatások közül a számítógép-, illetve a programok (Office) használata díjtalan! Az internet-használat díját a könyvtár évente megújított szolgáltatási díjszabása tartalmazza. 3. A szolgáltatást igénybevevő regisztrált használó tudomásul veszi és elfogadja a számítógépek és az internet használatának alább megfogalmazott szabályait: a) A könyvtárban elhelyezett számítógépek elsődlegesen információszerzésre használhatók. Ennek megfelelően lehetőség van az interneten való keresésre, elektronikus levelezésre, szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, adatátvitelre, CD-ROM használatára. b) Egy számítógép mellett egyszerre csak egy felhasználó dolgozhat. c) A géphasználatot minden esetben jelezni kell a könyvtár munkatársánál, és azt a kölcsönző pultnál vezetett nyilvántartó füzetbe, az alábbi adatok feltüntetésével rögzíteni kell: - a használat időpontja: nap, óra (-tól/-ig), - a használó neve, aláírása. d) A számítógépek be- és kikapcsolását csak a számítógépes rendszer felügyeletével megbízott személy végezheti el. e) A rendszer működésében észlelt bármely rendellenességről, valamely tartozék esetleges hiányáról a számítógépes rendszer felügyeletével megbízott személyt, azonnal tájékoztatni kell. f) A világháló használatánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Az internet használata minden esetben elsőbbséget élvez a számítógépeken. Ezért az egyéb (szövegszerkesztő, stb.) programokat, csak azokon a gépeken lehet használni, melyeknél az adott időpontban nem merül fel az internet használatának igénye. Irodai szolgáltatásra elsődlegesen hétfőtől péntekig, 12.00 óra és 16.00 óra között igényelhető számítógép.



95./ 119

Az Internet nem használható fel törvénybe ütköző cselekményekre (adatok illetéktelen használata, módosítása, megrongálása, megsemmisítése), más vallási, etnikai, politikai vagy egyéb jellegű érzékenységet sértő, zavaró tevékenységre. g) A számítógépekhez saját adathordozót (floppy, CD, pendrive, mobiltelefon) csatlakoztatni és használni csak vírusellenőrzés után szabad. A vírusellenőrzés elvégzésére a könyvtáros jogosult. h) A számítógépeken végzett egyes munkafolyamatok esetén az alábbi egyéb szempontokat kell figyelembe venni: - A beállított kezdő képernyőt az eredeti ikonállapotban kell hagyni, a meghatók és mappák megosztásai, a nyomtatóbeállítások nem módosíthatóak, jelszavas védelem nem állítható be. - Saját program telepítése, állományok felmásolása tilos! - A gépre mentett adatokhoz a többi használó is hozzáférhet. Ezért az adatveszetésért az intézmény felelősséget nem vállal. i) A nyomtatási szándékot a nyomtatás megkezdése előtt jelezni kell a könyvtárosnak, vállalva annak térítési költségét. 4. Ha a használó a számítógépet, annak szoftver, illetve hardver eszközeit károsítja, az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. 5. A fenti szabályok, előírások bármelyikének megszegése a szolgáltatás igénybe vételéből való teljes kizárást vonja maga után. 6. A szabályzat a rendszer használatakor szerzett tapasztalatok alapján változhat, amelyhez kérjük valamennyi olvasónk, valamennyi használó véleményét, segítségét. -

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri, archiválási és feltárási szabályzat 1. A gyűjtőköri szabályzat indoklása, a gyűjtőkört meghatározó tényezők

1.1. Funkciórendszer és a könyvtári háttér A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló CXL. tv. III. részének alapján a Rumi Rajki István ÁMK Községi és Iskolai Könyvtár általános gyűjtőkörű, alapszintű szolgáltatásokat nyújtó települési közkönyvtár. Része a magyarországi nyilvános könyvtári ellátás rendszerének. Folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárral és a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal. Gyűjteményépítési koncepciója kidolgozásakor figyelembe veszi a településen működő általános iskola és a településen élők igényeit. Amennyiben a helyi könyvtár nem tudja kiszolgálni a könyvtárhasználó kérését, könyvtáron kívüli források, lehetőségek állnak rendelkezésre: - más könyvtárak szolgáltatásai - könyvtárközi kölcsönzés lehetősége - számítógépes hálózaton elérhető adatbázisok A jelenlegi gyűjtőköri szabályzat nem végleges. A településfejlődést, az új információhordozók és dokumentumtípusok gyűjteményi integrálásának lehetőségét figyelembe véve aktualizálása folyamatos kötelezettség. 1.2. A beszerzés forrásai A könyvtár állományának gyarapítására a következő források állnak rendelkezésre:  Eredeti költségvetés:



96./ 119

A fenntartó által biztosított éves dokumentumvásárlási keret: Könyvbeszerzés, nem hagyományos dokumentumok vásárlása: Könyvkiadók kínálatából válogatva, elsődlegesen az Alexandra Könyvnagykerrel kötött szerződés alapján. Folyóirat-előfizetés (magyar nyelvű): a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságon keresztül. Egyéb forrás: - Pályázati támogatás: A pályázati támogatás elnyerésének esetlegessége miatt csak kiegészítő forrása lehet az állománygyarapításnak. - Térítmények: Beiratkozási díjak, az olvasók által elveszett és megtérített dokumentumok ára, illetve a befizetett késedelmi díjak. - Ajándék: Magánszemélyektől, alapítványoktól, könyvtáraktól, intézményektől. Magánszemélyektől, alapítványoktól stb. csak a könyvtár gyűjtőkörébe illeszkedő dokumentumok fogadhatók el. Érdekeltségnövelő támogatás. Tankönyvtámogatás -



2. A gyűjtőkör meghatározása Az Iskolai Könyvtár gyarapításánál általános az egy példányos beszerzés. Ez alól kivétel az általános iskolások kötelező és ajánlott olvasmányainak köre, szótárak, atlaszok. Olyan gyűjtemény kialakítása a cél, amely alkalmas a településen felmerülő általános tájékoztatási igények kielégítésére, valamint képes megfelelni az általános iskolában folyó oktató-nevelő munka elvárásainak, és biztosítja diákok tanulásához szükséges dokumentumokat, információkat. Ezen kívül a könyvtár beszerzi Rum településre vonatkozó helyismereti vonatkozású műveket. Nem gyűjt semmiféle olyan kiadványt, amely faji, nemzeti, vallási vagy egyéb megkülönböztető elveket hirdet, amely sérti a társadalmi közmegegyezéssel elfogadott morális és etikai elveket, uszításra vagy gyűlöletkeltésre alkalmas. 2.1. Fő gyűjtőköre – iskolai könyvtári feladatok ellátására Folyamatosan gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - a tananyaghoz kapcsolódó (a tudományokat részben, vagy teljesen bemutató) alapszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó alapszintű elméleti és történeti összefoglalókat, - a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányokat, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyveket, segédleteket, - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályokat, állásfoglalásokat.

2.3

Mellék gyűjtőköre – iskolai könyvtári feladatok ellátására Válogatva gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve - a tananyaghoz kapcsolódó (a tudományokat részben, vagy teljesen bemutató) középszintű segédkönyveket, történeti összefoglalókat, ismeretközlő műveket, - a szaktantárgyakhoz kapcsolódó közép- és felsőszintű elméleti és történeti összefoglalókat, - a pszichológiai műveket, enciklopédiákat, szakszótárakat, a gyermek és az ifjúkor lélektanával foglalkozó kiadványokat.



97./ 119

3. A gyűjtemény részei: - kézi könyvtár - kölcsönözhető állomány (részei: felnőtt szakirodalom, szépirodalom; gyermek szép-, ismeretterjesztő irodalom) - könyvtárosi segédkönyvtár - időszaki kiadványok - nem nyomtatott dokumentumok - tartós tankönyvek 4. A gyűjtemény összetétele formai szempontból. A könyvtár gyűjtőköre magába foglalja a községi és iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentum típusokat, illetve információhordozókat. - könyvek és könyvjellegű kiadványok - folyóirat jellegű kiadványok (periodikák) (A periodikákat a könyvtár az olvasók változó igényeihez igazodva rendeli. Az időszaki kiadványok köttetés nélküli megőrzésének ideje három év.) -

audiovizuális ismerethordozók (videokazetta, DVD) auditív dokumentumok (hangkazetta, CD) számítógéppel olvasható dokumentumok (CD-ROM)

5. A gyűjtemény összetétele tartalmi szempontból. 5.1. Szakterületi bontás szerint Általános művek  Általános lexikonok, enciklopédiák: A hazai és az egyetemes művelődéstörténet, a kultúra és a tudományok ismeretterjesztő szintű elméleti és történeti összefoglalói, lexikonok, enciklopédiák a kézikönyvtári részeként, egy-egy példányban a teljesség igénye nélkül. Általános lexikonok, enciklopédiák CD-ROM-on megjelent kis számban 

Alap és középfokú könyvtártani összefoglalók, könyvtári módszertani kiadványok, a könyvtárakkal foglalkozó könyvek válogatva; a könyvtári feldolgozó munkához – gyarapítás, nyilvántartás, bibliográfiai leírás, osztályozás, katalógusszerkesztés – felhasználható szabványok, segédletek a könyvtárosi segédkönyvtár részeként.

Filozófia, pszichológia 





A filozófiai rendszereket és irányokat képviselő - lexikonok, kisenciklopédiák, közép szintű művek válogatva kézikönyvtári állományként, - filozófiai szöveggyűjtemények és tanulmánykötetek a kölcsönözhető szakirodalomként erősen válogatva, - filozófusok munkái válogatva kölcsönözhető a szépirodalomként. A lélektannal foglalkozó művek - a pszichológia alapfogalmait, fejlődését tartalmazó, a nevelés és a tanulás lélektani kérdéseivel foglalkozó legalapvetőbb művek kis számban a kölcsönözhető állományként, - pszichológiai enciklopédiák, szakszótárak; egyes ágaival foglalkozó kézikönyvek közül a legfontosabbak válogatva a kézikönyvtárban vannak elhelyezve Etika


-


98./ 119

alapszintű etikai könyvek osztálynyi példányszámban a tankönyvtárban, etikai kisenciklopédiák, erkölcsi kérdésekkel foglalkozó kézikönyvek kis számban a kézikönyvek között, alapszintű kérdésekkel foglalkozó CD-ROM-ok a nem hagyományos dokumentumok között.

Vallás -

a kézi könyvtárban a vallástörténeti, mitológiai kislexikonok válogatva, a kölcsönözhető állomány részét képezik a gyermekeknek szánt, alapszintű vallással, Bibliával foglalkozó ismeretterjesztő munkák.

Társadalomtudomány -

 Társadalomtudomány, politika, nevelés kisszámú alapszintű művei a kölcsönözhető részben, kisszámú tudományos szintű a kézi könyvtárban  Statisztika, jog, közgazdaságtan, pénzügy erősen válogatva a kézikönyvtárban.  Néprajz a tájegységek sajátos jellemzőit tartalmazó művek a kölcsönözhető állományrészben, az ország legfontosabb néprajzi összefoglalói a kézikönyvtárban, népmesék a gyermek szépirodalomban.

Természettudomány -

 Természettudományi szaklexikonokat, szakenciklopédiákat a kézikönyvtárban, törekedve, hogy minden szakterületet lefedjenek, ismeretterjesztő szakirodalom alap és közép szinten a kölcsönözhető részben, a gyűjtemény jelentős hányadát alkotva, határozókönyvek a tankönyvtárban, a nem nyomtatott dokumentumok között CD-ROM, videokazetta formájában gyermeklap a folyóirattárban.

Alkalmazott tudományok  Találmányok CD-ROM-on a nem nyomtatott dokumentumok közt, a kölcsönözhető részlegben középszinten tájékoztató művek, különös tekintettel a magyar felfedezésekre.  Orvostudomány - alapszintű, általános tájékozódást adó könyvek a kézi könyvtárban.  Technika - szaklexikon, enciklopédikus könyvek a kézi könyvtárban, - alap, középszintű művek erősen válogatva, - szaklap a folyóirattárban.  Mezőgazdaság - alap- és középszintű kertészeti és mezőgazdasági ismereteket nyújtó könyvek válogatva a kölcsönözhető részben, - felsőszintű összefoglaló könyvek, szaklexikon a kézi könyvtárban, egy-egy példányban - folyóirat a folyóirattárban -


-


99./ 119

 Háztartás szakácskönyvek, lakások, kézimunkák, gyermekgondozásos könyvek a kölcsönözhető részben találhatók jelentős számban alapszinten, gyarapításuk esetleges, folyóirat a folyóirattárban.  Szervezés, vezetés közlekedéshez kapcsolódó ismeretanyagról szóló kiadványok a kölcsönözhető részben, több példányban marketinghez kapcsolódó szakkönyvek a kézikönyvtárban találhatók.  Iparágak jelentősen válogatva, alacsony példányszámban a kölcsönözhető részben.

Művészet, sport  Kertépítészet, építészet építészettörténet, szaklexikon a kézikönyvtárban válogatva, közép szintű információkat nyújtó művek a kölcsönözhető részben.  Rajzművészet, festészet, grafika, fényképészet - alap, középszinten tájékoztató művek a kölcsönözhető állományrészben, - albumok, történeti összefoglalók a kézikönyvtárban.  Zene, ének - szaklexikonok a kézikönyvtárban, - közép szintű művek a kölcsönözhető részben, - oktatási célú hangkazetták a tankönyvtárban, - CD, CD-ROM erősen válogatva a nem nyomtatott dokumentumok közt.  Filmművészet, színházművészet, tánc - középszintű ismereteket adó könyvek erősen válogatva a kölcsönözési állományban, - szaklexikonok válogatva a kézikönyvtárban.  Társasjátékok - a kölcsönözhető részlegben található válogatva.  Sport, vadászat - alaposan válogatva, a kölcsönzési részlegben. Nyelvtudomány, irodalomtudomány  Nyelvtudomány - kézi könyvtárban gyűjtve a szakenciklopédiák, szakszótárak, - az alap és középszintű nyelvi szótárak, nyelvtudománnyal foglalkozó kötetek a kölcsönözhető állomány részét képezik, - tankönyvtárban osztálynyi helyesírási szótár.  Szótárak - nemzetközi nyelvek középszintű szótára egy-egy példányban, a kézikönyvtárban, - a helyi általános iskolában oktatott idegen nyelvek szótárai fél csoportnyi példányszámban, a tankönyvtárban, - idegen nyelvek oktatásához használható alap és középszintű ismereteket adó CD-ROMok a nem nyomtatott dokumentumok közt.  Irodalomtudomány általában, irodalomtörténet - felső szintű összefoglalók, lexikonok a kézikönyvtárban, - felső szintű összefoglalók, lexikonok CD-ROM-on a nem nyomtatott dokumentumok közt, - alap és középszintű tanulmányok a kölcsönözhető részben, - gyermek és felnőtt időszaki kiadványok a folyóirattárban, -


-

-


100./ 119

gyermek, ifjúsági, felnőtt szépirodalom klasszikus műveinek beszerzése törekedve a teljességre a kölcsönözhető részben, szórakoztató szépirodalom, kortárs szerzők művei erősen válogatva a kölcsönözhető részben.  Egyes nemzetek irodalma erősen válogatva a kölcsönözhető részben.  Magyar irodalom felsőszintű szakkönyvek a kézikönyvtárban, a kapcsolódó CD-ROM-ok a nem nyomtatott dokumentumok között, alap és középszintű szakirodalom a kölcsönözhető részben a teljesség igénye nélkül.

Földrajz, életrajz, történelem  Honismeret - helyismereti, helytörténeti kiadványok gyűjtése Vas megyéről válogatva, Rum községről teljességre törekvően.  Földrajztudomány, térképek - felsőszintű természet-, gazdaság-, településföldrajzi, kontinenseket bemutató kiadványok, világatlasz a kézikönyvtárban válogatva, - alap és középszintű földrajzi könyvek, útikönyvek a kölcsönözhető állományban, törekedve az átfogó gyűjtemény kialakítására, gyakran felmerülő igények alapján, - a nem nyomtatott dokumentumok közt CD-ROM-on alap szintű ismereteket nyújtó kiadványok.  Életrajzok - lexikon jellegű kiadványok a kézikönyvtárban, - tanulmánykötetek a kölcsönözhető részben.  Történelemtudomány - a kézikönyvtárban a történelemtudomány elméletével foglalkozó, ókortól napjainkig terjedő időszakot, annak legfontosabb eseményeit bemutató, felső szintű művek, - a kölcsönözhető részben alap és középszintű történelmi és segédtudományaihoz kapcsolódó művek jelentős számban, kiemelkedően gyűjtve a magyar történelemhez kapcsolódó köteteket, - a nem nyomtatott dokumentumok közt CD-ROM-on, videokazettán történelmi információk oktatási célra. 5.2. Szépirodalom, gyermek- és ifjúsági irodalom A magyar és a világirodalom, illetve a gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusaiból rendelkezésre álló alapállományát az igénybevétel mértékéhez igazodva folyamatosan frissíti az egyes művek újabb kiadásaival. Az általános és középiskolai házi és ajánlott olvasmányok esetében gyűjteményével és példányszámával segíti, de át nem vállalja az időszakosan fellépő igények kielégítését. Válogatva gyűjti a mai magyar és a külföldi szépirodalom, a határon túli magyar irodalom reprezentációs alkotóinak műveit. Széleskörű kínálat nyújtására törekszik napjaink keresett, olvasmányos bestsellereiből, szórakoztató irodalmából. Gyűjti a magyar és a külföldi mesegyűjteményeket, a kortárs magyar és külföldi gyermekirodalom sikerre számot tartó alkotásait. 6. Az állomány nyilvántartásának, feltárásának, ellenőrzésének módja 

Az állomány nyilvántartás - Egyedi leltár



101./ 119

Minden egyedi állomány-nyilvántartás alá tartozó dokumentum (könyv, auditív, audiovizuális dokumentum) nyilvántartásba vételére az egyedi leltárnapló és a Szikla21 könyvtári integrált rendszer katalogizálási modulja szolgál nyilvántartásba vételére. -

Összesített állomány-nyilvántartás Minden egyedi leltározású dokumentumról hagyományos összesített leltár készül a gyarapodás, törlés, illetve a kettő összesítéseként az állománymérleg elkészítése érdekében, illetve a gyűjtemény dokumentumfajták és szakcsoportok szerinti megoszlásának kimutatására.

-

Folyóiratok Nyilvántartásuk hagyományos kardex-nyilvántartással történik.

-

Tankönyvek A tanulók rendelkezésére bocsátott tartós tankönyvek nyilvántartása külön leltárnaplóban történik, kölcsönzésük dokumentálásáról, szükség szerinti selejtezésükről és tanév végi ellenőrzésükről a könyvtáros gondoskodik. Részletesen lásd 1. sz. melléklet.



Az állomány feltárása, tájékoztatási eszközök Hagyományos katalógusok építése 1995-ben lezárult. Az azóta vásárolt dokumentumok feltárását és visszakereshetőségét a Szikla21 könyvtári integrált rendszer biztosítja.

-

Raktári katalógus Tartalmazza a könyvtár teljes állományát 1995-ig, a szépirodalmat betűrendben, a szakirodalmat a szakjelek, azon belül pedig a betűrendi jel szerint besorolva. A raktári katalógusba – amely az állományellenőrzés nélkülözhetetlen eszköze – minden egyes mű, minden egyes kiadása külön katalóguslappal szerepel. A katalóguslapon az adott mű teljes bibliográfia leírása mellett megtalálható leltári száma is, illetve a rendszavak kijelölése.

-

Betűrendes keresztkatalógus A könyvtár állományáról formai jellemzők, a besorolási adatok betűrendjében tájékoztat 1995-ig

-

Szakkatalógus A könyvtár állományáról formai jellemzők, ETO alapján tájékoztat 1995-ig.

7. Törlés, kivonás az állományból Az állománygyarapítás szerves része a gyűjtemény átgondolt gyarapítása mellett a rongált és az elavult / fölös művek kivonása. Az átdolgozott, bővített kiadásban megjelenő művek előző kiadásának kivonása függ esztétikai állaguktól és az átdolgozás mértékétől. Az elavulás tényének megállapítása minden esetben megfontolt döntést igényel. A rongált művek kivonása folyamatos. A törlés technikai lebonyolítását minden év november 30-ig végzi el a könyvtár. 8. Állományellenőrzés: A könyvtár állományának ellenőrzése a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM. sz. együttes rendelet alapján történik.



102./ 119

9. A könyvtári állományának feltárása Az könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll a használók rendelkezésére, melyek biztosítják a gyűjtemény formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, kiegészíti az adott műre vonatkozó raktári jelzettel. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 9.1 A dokumentum-leírás szabályai A Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Községi és Iskolai Könyvtára a dokumentum leírás szabványa értelmében a könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  méretadatok: oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám (esetlegesen, amennyiben az adott mű sorozat részeként látott napvilágot)  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám 9.2 Besorolási adatok A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 9.3 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtár-pedagógiai program, helyi tanterv Lásd Helyi Tanterv



103./ 119

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  2012.évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. módosításáról  20/2012. EMMI rendelet Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen. 2.

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:  Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.  Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

3.

A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a……...-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  20…. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más



104./ 119

forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4.

A tankönyvek nyilvántartása

A könyvtár külön leltárnaplóban kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5.

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által



105./ 119

benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

6. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez A Könyvtár szolgáltatási díjai Hatályos: 2013. január 1. 1. SZJ 92.51.11 Könyvtári szolgáltatás Tárgyi adómentes 1.1 Beiratkozási díj: A könyvtár valamennyi regisztrált használója számára korosztályától függetlenül ingyenes. 1.2 Könyvtárközi kölcsönzés: - eredetiben való átkölcsönzés szolgáltatási díja a kérést teljesítő - másolatban való teljesítés intézmény díjszabása szerint - külföldről kért dokumentum 2. SZJ 74.85.12 Másolatkészítés - könyvtári nyomtatott dokumentumok részleteinek egyszeri másolása A/4 méret bruttó 15,- Ft A/4 méret kétoldalas bruttó 20,- Ft - nem könyvtári dokumentumról készített (irodai) másolat A/4 méret bruttó 15,- Ft A/4 méret kétoldalas bruttó 20,- Ft 3. SZJ 72.60.1 Egyéb számítástechnikai szolgáltatás - gépidő internethasználatra vagy szövegszerkesztésre -

adatbázisból való nyomtatás egyoldalas adatbázisból való nyomtatás kétoldalas szkennelés

4. Késedelmi díj ÁFA körön kívüli tevékenység - dokumentumonként - kártérítés (rongált, elveszett dokumentumok) 5. SZJ 64.20.1 Telefon igénybevétele telefon igénybevétele

bruttó 120,- Ft/óra bruttó 60,- Ft/félóra bruttó 15,- Ft bruttó 20,- Ft díjtalan bruttó 10,-Ft gyűjteményi érték szerint

Költségáthárítás MATÁV díjszabása szerin



106./ 119

3. sz melléklet

Referenciaintézményi fejlesztéseket irányító team Szervezeti és működési szabályzata A referenciaintézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztéseket irányító team székhelye: Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 9766 Rum, Béke utca 20. Képviselője: Kraft Béla László igazgató, projektmenedzser Telefon: 06/94 579-024, 06/30-742-8759 Fax: 06/94-579-025 E-mail: [email protected], [email protected] Team létrejöttének célja: -3.1.7-11/2-2011-0206 „Felkészülés az együttműködések és partnerkapcsolatok hatékony kialakítására és fejlesztésére” című projekt szakmai megvalósítása Működési szabályzat érvényessége:

2012. 07. 01-től 2013. 01. 31-ig

A működési szabályzat kiterjed: a szakmai vezető és a szakmai megvalósítók munkájára A team tagjai: Szakmai vezető: Sümeghiné Károly Hajnalka Szakmai megvalósítók: Bozi Jánosné, Hajósné Molnár Hajnalka, Gyurkóné Kirizs Erika, Wölferné Bugovics Magdolna, Kondicsné Pásti Erika, Kraft László Szervezeti felépítés: irányítási hierarchia, tanácsadói, segítői, mellérendeltségi, partneri kapcsolat

Szakmai vezető

Szakmai megvalósító




Nevelőtestület

Eljárás: A teamet szakmai alkalmasság alapján a projektmenedzser bízza meg a projekt idejére.



107./ 119

pal megelőzően előre jeleznie kell a szakmai vezetőnek. A team főbb feladatai: mindennapi pedagógiai gyakorlatba. dásának menedzselése

szakmai kapcsolati rendszer létrehozása és működtetése. munkában. zülés.

Szakmai vezető feladatai: lések vezetése

kommunikáció biztosítása val kapcsolatos eredmények, témák, információk ismertetése Szakmai megvalósítók feladatai: team munkájában való részvétel szabályainak kidolgozása –nevelőtestületi, munkaközösségi- szakmai műhelymunkában való részvétel folyamat minőségbiztosítására A szakmai vezető és a szakmai megvalósítók részletes feladatait, munkaidejét és javadalmazását a megbízási szerződések és a munkaköri leírások tartalmazzák. Szakmai vezető és a szakmai megvalósítók közötti kapcsolattartás módja: ódja, ideje, helye: heti rendszerességgel team megbeszélés az igazgatói irodában egyeztetések, elektronikus levelezés szükség szerint



Team tevékenység dokumentációja: ívek, emlékeztetők, fotók

Kelt: Rum, 2012. augusztus 31. ……………………………………………………………… Kraft Béla László projektmenedzser,

108./ 119



109./ 119

4. sz melléklet

Munkaköri leírás minták Tanár, tanító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanító, tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak a továbbtanulásra való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása  megtartja a tanítási órákat,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,  munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,  a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,  legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,  tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,  rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot), illetve szöveges értékelést ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,  a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  szükség szerint fogadóórát tart a munkaterv által kijelölt időpontban,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,



110./ 119

 az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és egyéb tanulmányok alatti vizsgákon, iskolai méréseken,  helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,  folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, egyéb szabadidős programokra, stb.  szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,  ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,  közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 3. Járandósága    

a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, a továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük.



111./ 119

1. A főbb tevékenységek összefoglalása                          



szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és egyéb vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, sportversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét



112./ 119

2. Speciális feladatai  külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el  kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel  kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal  a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást 3. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása              

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján munkatervet, tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi, osztály kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, tanulói számítógépek, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,


       


113./ 119

közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya kulturális, egyéb rendezvényekhez kapcsolódó műsorának, előkészítő munkálataiban, szervezésében, rendezésében minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, napközisek, tanulószobások, a menzások adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenőrzési kötelezettségei      

november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelőssége     

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

4. Pótléka és kötelező órakedvezménye  

a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék, a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.



114./ 119

Iskola-könyvtáros munkaköri leírása 1.                 

A könyvtáros-tanár munkaköri leírása, feladatai Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít. Tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. Vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait. Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. Végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet. Elvégzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. Folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentumleírás szabályainak megfelelően végzi. Folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit. Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiákat készít. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és szolgáltatásait. Felkészíti a tanulókat a könyvtárhasználati versenyekre.

Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 715 – 1555, pénteken: 715 – 1415 óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása



115./ 119

 Kezeli az iskola készpénz ellátmányát. Kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. Az ellátmányt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Szükség szerint elvégzi a zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.  Felméri, összesíti, kezeli a beszerzési, megrendelési igényeket. Engedélyezés céljából továbbítja a fenntartóhoz.  Végzi, bonyolítja az engedélyezett megrendeléseket, gyűjti a számlákat. A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról.  Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a fenntartó részére könyvelés céljából.  Napi kapcsolatot tart a fenntartó pénzügyi gazdasági csoportjával  Az intézmény bevételeiről nyugtát állít ki (terembérlet, tanfolyami díj stb.).  A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba, majd befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi az ellátmány egyenlege.  Tartós távollét esetén az ellátmányt jegyzőkönyv alapján adja át.  Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.  Munkaügyi feladatai részeként: o új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, o kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, o munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, o elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, o havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére o folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, o az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére o gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról  Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.  Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket. 2. Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás



116./ 119

Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája Munkaköre: iskolatitkár Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 715 – 1555, pénteken: 715 – 1415 óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A munkakör célja: Az intézmény szervezeti-működési szabályzatában meghatározott adminisztrációs és titkári feladatok felelős végrehajtása. Az iskolatitkár feladatainak összefoglalása:  Az igazgató irányításával látja el feladatát  A szülők, pedagógusok, iskolába látogató személyek fogadása, ügyeik elintézése, vagy az ügyben illetékeshez juttatása. Minden intézkedéséről tájékoztatja az igazgatót, távollétében helyettesét.  A hivatali ügyvitel ellátása. Bonyolítja az intézmény 1evelezését, elvégzi az iktatást, az iratkezelési szabályoknak megfelelően kezeli az ügyiratokat. Figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Mutatókönyvezi az újonnan megjelenő, az iskolára vonatkozó törvényeket, rendeleteket, utasításokat. Rendben tartja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról gondoskodik. A hivatalos üzeneteket, telefonok tartalmát továbbítja. Vezeti a postakönyvet, a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást végzi.  Segíti az oktató - nevelő munkát: sokszorosítás, fénymásolás, gépelés.  Osztályfőnökök adminisztrációs tevékenységének ill. szervező munkájának segítése.  Részt vesz a statisztikai adatszolgáltatásban és jelentések elkészítésében.  Közreműködik az intézményben jelzett hibák kijavításának megszervezésében. (Szervezési teendők)  Ellátja a kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolványokkal kapcsolatos adminisztrációt. Rendszeresen elkészíti és továbbítja a Társadalombiztosítási Igazgatóság részére az előírt jelentéseket.  Szükség esetén gépel és sokszorosít.  Elvégzi a pályázatok adminisztrációs teendőit.  Közreműködik a munkáltatói adminisztráció elkészítésében:  Vezeti a személyzeti munkával kapcsolatos nyilvántartásokat, közreműködik az e tárgyban megjelenő új jogszabályok érvényesítésében, az intézmény igazgatóhelyettesének irányításával készíti az átsorolásokat, kimutatást készít a határozott idejű kinevezések lejártáról, naptári évre kiszámolja és nyilvántartja a dolgozók szabadságát, arról tájékoztatja az intézmény igazgatóját és helyettesét. Gondoskodik a kitöltött munkaügyi nyomtatványok MÁK-hoz történő továbbításáról.  Vezeti a dolgozók munkaügyi nyilvántartásait, minden év november 1-ig kimutatást készít az intézmény igazgatójának a jubileumi jutalomra jogosultak, a sorosan előlépők, valamint a nyugdíj-jogosultságot a következő költségvetési évben elérő dolgozókról. A tanulókkal kapcsolatos adminisztráció területén:  Közreműködik a tanulók továbbtanulási nyomtatványainak kitöltésében.


          


117./ 119

Vezeti a tanulók nyilvántartását, végzi az 1. osztályos tanulók beírását, a tanulók iskoláztatásával kapcsolatos adminisztrációt (az igazolatlan mulasztások miatti felszólítások és feljelentések nyilvántartása). Lebonyolítja a tanév közben érkező és távozó tanulókkal kapcsolatos adminisztratív teendőket. Felelős a bizonyítványok és törzslapok gondos raktározásáért. Az igazgató utasítására bizonyítvány-másolatot készít. Rendszeres kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, koordinálja a védőoltások, szűrővizsgálatok és fogászati kezelések beosztását. Esetenként az igazgató utasítására vezeti az értekezletek, tanügyi és egyéb hivatalos megbeszélések jegyzőkönyveit, azok iktatásáról a jogszabályoknak megfelelően gondoskodik. Munkája során a tanulókról, pedagógusokról és az intézmény belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli. Segíti az Iskolai Könyvtár ügyviteli teendőinek ellátását. Segíti a pályázatok elkészítésének adminisztrációs, ügyviteli feladatait, nyilvántartását, kezelését, benyújtáshoz, elszámoláshoz szükséges mellékletek előkészítését, beszerzését. Segíti a könyvelői feladatok ellátását. A fentieken túl elvégzi mindazokat a teendőket, amivel az igazgató megbízza.

1.1. Hatásköre o végrehajtási o érvényesítési jogkörrel rendelkezik. 1.2. Felelős o a munkakörére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok megtartásáért, o a munkaköri leírásában foglaltak szakszerű, naprakész, kifogástalan elvégzéséért, o a házipénztári tevékenységet önállóan, teljes anyagi felelősséggel látja el, melyről írásban nyilatkozik (felelősségi nyilatkozat) 3. Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az igazgató helyettes Kinevezése, munkaideje:  határozatlan időtartamra,  munkabére munkaszerződése szerint



118./ 119

 naponta 5.30-8.00 és 13.30-19.00 óráig osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása  az igazgató helyettes közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban  napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát  napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket  gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást  naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket  a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat  mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását  szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét  napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti  kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása  porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát  szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat  nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását  a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaság utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását  a nagytakarítások alkalmával – az ig. helyettes utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak  a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával  folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az igazgató helyettesnek 2. Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás



119./ 119

1.sz ábra: A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA

RUMI RAJKI ISTVÁN ALAPÍTVÁNY

SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

IGAZGATÓ

IGAZGATÓ HELYETTES ALSÓ TAGOZAT MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE

FELSŐ TAGOZAT MUNKA-KÖZÖSSÉG VEZETŐJE

ALSÓ TAGOZATOS MUNKA-KÖZÖSSÉG TAGJAI (NEVELŐK) OSZTÁLYTANÍTÓK NAPKÖZIS NEVELŐ FEJLESZTŐ PED. LOGOPÉDUS GYÓGYPED.

FELSŐ TAGOZATOS MUNKA-KÖZÖSSÉG TAGJAI (NEVELŐK) OSZTÁLYFŐNÖKÖK SZAKTANÁROK FEJLESZTŐ PED. LOGOPÉDUS GYÓGYPED.

DIÁKÖNKORMÁNYZAT VEZETŐJE

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

ISKOLAKÖNYVTÁR

RENDSZERGAZDA

REFERENCIA TEAM

ISKOLATITKÁR

FŰTŐKARBANTARTÓ TAKARÍTÓK

GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELELŐS

MUNKAVÉDELMI TŰZ- ÉS BALASETVÉDELMI FELELŐS KÖRNYEZETVÉDELMI FELELŐS

SZEMÜNK FÉNYE SZÜLŐI EGYESÜLET

119 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents