A rózsakert titkai. Mindannyian elérhetjük anyagi és magánéleti céljainkat, ha megértjük és gyakorlatban alkalmazzuk a siker alapelveit

A rózsakert titkai Mindannyian elérhetjük anyagi és magánéleti céljainkat, ha megértjük és gyakorlatban alkalmazzuk a siker alapelveit.(Mark Fischer)

Ajándék: Nguyen Gyöngyitől

2013.

Miért van az, hogy az egyik ember sikeres lesz, miközben a másik csak álmodozik erről? A sikeresek azt mondják, a válasz egyszerű: sikeres ember módjára gondolkodtak. Hogy ez mit is jelent és miképpen alkalmazzuk a módszert a mindennapi életben – ezt meséli el ifjú tanítványának a bölcs öreg milliomos. Az ifjú hős – és vele együtt az Olvasó – a bölcs öreggel folytatott beszélgetés során megismeri a siker, a testi-lelki harmónia titkait. Megtanul például: kockáztatni, élni a lehetőségekkel, a célra összpontosítani, irányítani a tudatalattiját, És ami a legfontosabb: HINNI ÖNMAGÁBAN

Természetesen ez a módszer nem csak azoknak a számára működik, akik milliomossá akarnak válni. Hiszen azért nem mindenkinek kizárólag ez az álma. És ez teszi felbecsülhetetlen értékűvé ezt a titkot. Egyformán jól működik mindenféle álomra – a legszerényebbtől a legvadabbig. Ha csupán ötezer fontos fizetésre, egy remek autóra vagy bármi másra vágysz, megkaphatod, a lényeg, hogy módszeremet alkalmazd.

1

A fiatalember találkozik egy tehetős rokonával Volt egyszer egy derűs fiatalember, aki meg akart gazdagodni. Jutott neki bőven a csalódásokból és az akadályokból, nem is tagadhatta, mégis elszántan hitt a szerencsecsillagában. Amíg arra várt, hogy a Fortuna rákacsintson, egy másodvonalbeli reklámügynökség ügyfélösszekötő-helyetteseként dolgozott. Nem fizették meg igazán, és egy ideje úgy érezte, nem tud kiteljesedni a munkájában, bár az is igaz, nem mondhatni, hogy szívvel-lélekkel dolgozott volna. Folyton arról álmodott, hogy ír majd egy regényt, amely egy csapásra gazdaggá és sikeressé teszi, és örökre megoldja anyagi problémáit. De nem volt-e irreális ez az álom? Volt-e benne elég tehetség, hogy képes legyen megírni egy sikerkönyvet, vagy csak az önnön boldogtalanságáról szóló ömlengés töltötte volna-e ki a lapokat? Munkája már több mint egy éve rémálommá vált. Alig bírta elviselni a főnökét, aki újságok olvasgatásával és emlékeztetők írásával töltötte el a reggeleket, hogy aztán a napját egy három órás ebéddel teljesítse ki, és emellett tökélyre fejlesztette az egymásnak ellentmondó utasítgatások művészetét, ami – mondanunk sem kell – nem dobta fel túlzottan főhősünk munkanapjait. És ha még csak ez lett volna az egyedüli gondja! De szerencsétlenségére olyan munkatársakkal volt körülvéve, akik persze mind szintén utálták, amit csináltak. Egyiküknek sem mert mesélni írói ambíciójáról, mert félt, hogy kinevetnék. Olyan elveszettnek érezte magát, mintha egy idegen országban lett volna, ahol számára érthetetlen nyelven beszélnek az emberek. Minden áldott hétfő reggel arra gondolt, hogy még egy hetet biztosan nem bír ki ezen a helyen. Annyira távolinak érezte magát az asztalon tornyosuló irathalmaztól, távolinak a sok ügyféltől, aki mind csak azt várta, azt követelte tőle, hogy eladja a legkülönfélébb termékeit, a cigarettától kezdve az autón át a sörig.

2

Már vagy fél éve megírta a felmondását, és az óta már vagy tucatnyi alkalommal besétált a főnöke irodájába, kezében a papírt szorongatva, de valahogy sosem bírta elszánni magát. Furcsa, de három-négy évvel ezelőtt biztosan nem habozott volna. Ám most valahogy nem volt biztos a dolgában. Úgy érezte, valamiféle erő visszatartja. Vagy talán csak önnön gyávasága nem engedte? Úgy tűnt elvesztette azt a határozottságot, amellyel azelőtt mindig fellépett, ha kellett. Folyton arra várt, hogy megérjen a helyzet, állandóan kifogásokat keresett, hogy miért nem lép, és azon törte a fejét, vajon sikerülhet-e neki bármi is – talán örök álmodozóvá tette a hezitálás? Vajon az okozta a bizonytalanságát, hogy tele volt adóssággal? Vagy talán az az egyszerű tény, hogy elérkezett az öregedés küszöbére (ami – mint tudjuk – akkor következik be, ha az ember végképp föladja a jövőképét)? Az igazat megvallva, fogalma sem volt róla, mi a gond. És akkor egy nap, amikor különösen gyatrán érezte magát, eszébe jutott, hogy van egy milliomos nagybácsija, aki egészen biztosan el tudná látni egykét jó tanáccsal, vagy ami még jobb egy kis pénzzel. Minthogy a nagybátyja, melegszívű és barátságos ember volt, rögtön fogadta, ám attól már elzárkózott, hogy kölcsönt adjon fiatal rokonának, mert, mint mondta, nem akarta lekötelezettjévé tenni a fiút. - Hány éves is vagy fiam? – kérdezte miután végighallgatta hősünk szomorú mondókáját. - Harminckettő – felelte bátortalanul a fiatalember, érezve nagybátyja szavaiban a szemrehányást. - Tudod, hogy John Paul Gettynek huszonhárom éves korára már megvolt az első milliója? Én pedig a te korodban már összeszedtem félmillió fontot. Akkor mond meg nekem: mégis hogy lehet az, hogy valaki ennyi idősen kölcsönre szorul? - Őszintén szólva magam sem értem. Tudod bácsikám, a lelkem is kidolgozom, néha több mint ötven órát gürcölök hetente. - Komolyan gondolod, hogy a kemény munka teszi az embereket gazdaggá? - Háát bevallom, eddig azt hittem …. egyébként is mindig ezt tanították nekem. - Mennyit is keresel egy évben? Tizenötezer fontot? - Igen, körülbelül annyit – felelte a fiatalember.

3

- És komolyan azt képzeled, ha valaki százötvenezret keres, akkor egy héten tízszer annyit dolgozik, mint te? Hát persze, hogy nem! Egyébiránt ez fizikai képtelenség is lenne, tekintve, hogy egy hét semmiképpen sem több mint 168 órából áll. Szóval, ha ez az ember tízszer többet keres, mint te, miközben ugyanannyit dolgozik, akkor bizonyára valamit másképp csinál, nemde? Feltehetőleg tud valamit, amit te egészen biztosan nem. - Igen, ez ésszerűen hangzik. - Szerencséd, hogy legalább ezt megértetted. A legtöbben még idáig sem jutnak el.. Túlságosan lefoglalja őket a megélhetésért való küszködés, egy pillanatra sem állak meg, hogy elgondolkozzanak azon, miképpen szabadulhatnának meg anyagi gondjaiktól. Az emberek egész életük alatt egy órát sem töltenek el azzal, hogy átgondolják, hogyan gazdagodhatnának meg, és miért nem tettek ezért semmit idáig. A fiatalember kénytelen volt belátni, hogy hatalmas ambíciója és a meggazdagodásról szőtt álmai ellenére sosem vette igazán a fáradságot, hogy átgondolja a helyzetét. Úgy érezte, minden csak eltereli a figyelmét arról, hogy szembenézzen, ezzel a nyilvánvalóan alapvető fontosságú kérdéssel. A fiatalember nagybátyja egy ideig szótlanul maradt, aztán unokaöccse szemébe nézett, és barátságos, mégis ironikus mosolyra nyílt a szája. Majd így szólt: - Ide figyelj, úgy döntöttem, segítek neked. Elküldelek ahhoz az emberhez, aki nekem segített abban, hogy meggazdagodjak. Ez az ember, miután felfedezte a vagyonossá válás valódi titkát, nagyon rövid idő alatt vált milliomossá. Azt állítja, segíteni tud bárkinek, hogy gyorsan milliomossá váljon – vagy legalábbis elsajátítsa az ehhez szükséges gondolkodásmódot. De mond meg őszintén: igazán meg akarsz gazdagodni? - Jobban akarom, mint bármi mást a világon! - Ez az első feltétel, és egyben a legfontosabb. de önmagában édeskevés. Ugyanis meg kell tanulnod a módját is. A fiatalember egyetértése jeléül bólintott. A nagybátyja a falon függő hatalmas térkép felé fordult, és rámutatott egy apró, mindentő távol eső pontra. - Ebben a városkában él. Jártál már itt valaha? - Nem. - Egy próbát megér, nemde? Menj és keresd fel őt. Talán felfedi a titkát neked. Egy káprázatos házban lakik – a legszebb a városban. Nem hiszem, hogy gondot jelent majd megtalálnod. - Nem lenne egyszerűbb, ha itt és most te mondanád nekem el a titkot? Akkor nem kéne egészen odáig utaznom érte. 4

- Sajnálom, nem tehetem. Amikor beavatott a titkába, megesketett, hogy soha senkinek nem árulom el. Igaz, hozzátette, nyugodtam elmondhatom bárkinek, hogy kitől hallottam. Mindez igen meglepőnek és nyakatekertnek tűnt a fiatalember számára, de a dolog felkeltette a kíváncsiságát. - Egészen biztos, hogy nem mondhatsz el nekem semmit? - Egészen. Annyit tehetek, hogy beajánllak hozzá. A nagybácsi habozás nélkül előhúzott egy elegáns levélpapírt, a tölgyfa íróasztal fiókjából, és a tollával gyorsan néhány sort firkantott rá. Aztán összehajtotta a levelet, becsúsztatta egy borítékba, és mosolyogva átadta az unokaöccsének. - Itt az ajánlóleveled –mondta, és itt a milliomos lakcíme. Még egy dolog: ígérd meg, hogy nem olvasod el a levelet. Ha mégis megtennéd, valószínűleg nem is vennéd már hasznát többet. Szóval, ha figyelmeztetésem ellenére felbontanád a borítékot, és hasznát akarod venni, tégy úgy, mintha fel sem nyitottad volna. De hogy is tehetné az ember meg nem történtté azt, ami már megtörtént? A fiatalember egy szó nem sok, annyit sem értett abból, amit a nagybátyja mondott neki, de azért annyiba hagyta. A nagybátyja mindig is különc ember hírében állt. Egyébként is szívességet tett neki, akkor miért firtassa a dolgot, gondolta. Köszönetet mondott tehát a bácsikájának, és távozott.

5

A fiatalember találkozik egy idős kertésszel Aznap délután már a milliomos városkája felé tartott. Vajon könnyen találkozik majd vele? Vajon szívélyes fogadtatásra talál majd, és megtudja-e a gazdaggá válás titkát? Mielőtt megérkezett volna úti céljához, a fiatalembert elfogta a kíváncsiság. Nem hagyta nyugodni, vajon mi lehet abban a levélben. Így hát az intés ellenére felnyitotta azt. Legnagyobb meglepetésére azonban nem talált mást a borítékban, csak egy üres levélpapírt! Hirtelen nem tudta, valami hiba történhetett-e vagy csak bácsikája akart tréfát űzni vele, és már éppen azon gondolkodott, eldobja-e a levélpapírt, amikor meglátta a milliomos házát. a ház előtt álló biztonsági őr, aki egyébiránt fajtájához méltóan rideg kősziklaként őrködött a bejárat előtt, bizonyára észrevette volna, ha megszabadul a papírostól, ezért a fiatalember úgy döntött, egyelőre megtartja azt. - Mit tehetek magáért? – kérdezte az őr ridegen. - Találkozni szeretnék a milliomossal…. - Be van jelentve? - Nem, de …. - Van legalább ajánlólevele? De hiszen az övé egy üres papíros volt. Rövid gondolkodás után támadt egy mentőötlete. Egy gyors, de határozott mozdulattal félig kihúzta a zsebéből a levelet, mintha meg akarná mutatni, majd egy pillanattal később vissza is csúsztatta azt. Ez azonban nem volt elég az őrnek. - Láthatnám azt a levelet? – kérdezte. A fiatalember hirtelen nem tudta, mitévő legyen. „Ha odaadom a levelet, az őr azt fogja hinni, szórakozok vele, viszont ha nem adom oda, soha nem fog beengedni” – gondolta. Szorult helyzetében szerencsére eszébe jutottak nagybátyja szavai, amelyeket a levélről mondott. „ ha a figyelmeztetésem ellenére felbontod azt a borítékot, és hasznát akarod venni, tégy úgy, mintha fel sem nyitottad volna.” Úgy érezte valóban ez az egyetlen lehetősége az adott helyzetben. Átadta tehát a levelet az őrnek, aki „elolvasta” azt, miközben a szeme sem rebbent. - Rendben – mondta az őr - Bejöhet. Odavezette hősünket a milliomos fényűző, gótikus stílusú otthonának bejáratához, ahol egy kifogástalanul öltözött inas nyitott ajtót. - Mit tehetek önért? – kérdezte. - Találkozni szeretnék a milliomossal. 6

- Jelenleg el van foglalva, ezért nem tudja rögtön fogadni önt. kérem, várja meg a kertben. Ezután az inas odavezette a fiatalembert a kerthez, melyet méltán nevezhetnénk akár parknak is, és amelynek közepén egy tavacska állt. Hősünk sétálgatott egy keveset a csodaszép bokrok és fák között, majd megpillantott egy kertészt, aki legalább hetvennek látszott. Széles karimájú szalmakalapot viselt, és éppen egy rózsabokrot rendezgetett. Amikor a fiatalember odaért a közelébe, a kertész abbahagyta a munkát, hogy üdvözölje őt. Csillogó vidám kék szemén a kornak még nyoma sem látszott. - Mi szél hozott erre? – kérdezte barátságos hangon. - Azért jöttem, hogy találkozzak a milliomossal. - Á, értem. És ha szabad kérdeznem, mi célból akarsz találkozni vele? - Hát gondolom, tanácsot akarok kérni tőle….. - természetesen …. A kertész épp vissza akart térni a rózsáihoz, amikor gondolt egyet, és megkérdezte a fiatalembert: - Jut eszembe: nem volna esetleg a számomra egy ötösöd? - Egy ötös?!- kérdezte megrökönyödve a fiatalember. - Tulajdonképpen épp annyi van nálam, öt font. - Remek, épp annyi kell nekem. Érdekes módon a kertész még így is, hogy épp kölcsönkért, felettébb előkelőnek tűnt. A viselkedése eleganciát, és meglepő könnyedséget sugárzott. - Igazán szívesen magának adnám ezt az öt fontot – felelte a fiatalember -, de akkor nem maradna semmi pénzem, hogy hazajussak. - Talán azt tervezed, hogy már ma hazamész? - Nem … mármint úgy értem, fogalmam sincs, - mondta kissé összezavarodottam -, nem megyek el, amíg nem találkoztam a milliomossal. - De ha ma nincs szükséged erre a pénzre, miért habozol annyira, hogy nekem add? Holnap talán nem is lesz rá szükséged. Ki tudja, lehet, hogy holnapra már milliomos leszel.... Ez az érvelés nem tűnt túl logikusnak a fiatalember számára, de nem akart tovább vitatkozni a kertésszel. Inkább ráhagyta és odaadta neki a pénzt. Az öreg mosolyogva így szót:

7

- Az emberek nem elég határozottak ahhoz, hogy ha kell, kérjenek valamit, és ha meg is teszik, nem elég kitartóak. Ez hiba. Ebben a pillanatban egy inas jelent meg a kertben, és rendkívül tisztelettudó hangon így szólt: - Uram, megtenné, hogy rendelkezésem. re bocsát öt fontot? a szakács ma távozik, és igényt tart arra a pénzre, amivel tartozunk neki. Épp öt fonttal van kevesebb, mint ami kéne. A kertész mosolyogva beledugta a kezét a zsebébe, és előhúzott onnan egy meglehetősen vastag kötet készpénzt. A fiatalember megrökönyödve tapasztalta, hogy ötven- és húsz fontosokban több ezer is lehetett nála. A kertész fogta az ötfontos bankjegyet, amelyet hősünk oly nehezen adott neki, és átnyújtotta az inasnak, aki megköszönte, majd alázatosan meghajolt, és távozott. A fiatalember fel volt háborodva. Hogy volt képe a kertésznek elkérni az ő utolsó öt fontját, amikor a zsebe tele van tömve pénzzel! - Miért kérte el tőlem azt a pénzt? – motyogta, miközben alig bírta visszatartani a dühét. – Nem is volt szüksége rá! - Már hogyne lett volna szükségem rá! Figyelj, nincs egy árva ötfontosom sem – mondta, miközben az ujjával végigpörgette a bankjegyköteget -, csak nem képzeled, hogy ötvenfontossal fogok fizetni neki! - De hát mégis, minek magának ennyi pénz? - Ez tartalék - felelte a kertész -, a biztonság kedvéért mindig tartok magamnál tízezer fontot. - Tízezret?! – hüledezett a fiatalember. Egy csapásra minden világossá vált számára. Udvariaskodó inas, a hatalmas köteg pénz….. - De hiszen maga a milliomos ugye? - Már egy jó ideje, igen – felelte a kertész. – Örülök, hogy jöttél. De mond meg: ki küldött ide téged? - A bácsikám. Azt mondta, ő volt az első, akivel ön megosztotta a titkát. - Á, igen. Emlékszem rá. Sok éve már, hogy megismertem. Igazán eredeti gondolkodó volt – mint a legtöbben, akik önerőből gazdagodnak meg. De mondd meg nekem: Hogy lehet, hogy te még nem tettél szert vagyonra? Feltetted magadnak ezt a kérdést egyszer is igazán komolyan? - Hát nem igazán. - Ez az első dolog, amit tenned kell. Ha akarod, nyugodtan gondolkodj hangosan. én majd megpróbálom követni az érvelésedet. A fiatalembernek azonban néhány erőtlen kísérletnél több nem futotta. 8

- Látom már, hogy nem vagy hozzászokva ahhoz, hogy hangosan gondolkodj. tisztában vagy azzal, hogy sokan a te korodban már tehetős emberek? Sőt néhányuk már milliomosnak is mondhatja magát, és vannak, akik ilyen idősen szedik össze az első milliójukat. Tudtad, hogy Arisztotelész Onasszisznak mindössze 26 éves korában – amikor elhagyta Dél- Amerikát és Angliába ment, hogy létrehozza a hajózási vállalatot, amelyről álmodott – már háromszázötvenezer fontja volt a bankban? - Olyan fiatalon? - Bizony. És amikor kezdte, összesen kétszázötven fontja volt. Nem volt se diplomája, se szakképesítése, és persze nem voltak kapcsolatai sem…. De mielőtt folytatnám, itt a vacsora ideje. Velem tartasz? - A legnagyobb örömmel, köszönöm! A fiatalember követte a milliomost, aki kora ellenére tele volt életenergiával. Az étkezőben már két személyre terített asztal várta őket. - Kérlek, foglalj helyet! – mondta az öreg, és az asztalfőre mutatott, amelyet általában a vendéglátónak tartottak fönn. Ő maga a fiatalembertől jobbra ült le, pont szemben a míves homokórával, amelybe a következő találó szöveg volt vésve: AZ IDŐ PÉNZ. Az inas közben egy üveg borral kínálta őket. - Igyunk az első milliódra! – mondta a pohárköszöntőt a milliomos, majd kortyolt egyet az italból, amelyhez az este további részében már nem is nyúlt, hasonlóan az étvágygerjesztő lazacfiléhez, amelyből csak néhány falást evett. - Szereted a munkád? – kérdezte a fiatalembertől. - Igen azt hiszem – válaszolta az. - Egészen bizonyosnak kell lenned. Az összes milliomos, akit ismertem – és hidd el az évek során jó néhánnyal találkoztam már -, imádta, amit csinált. Számukra a munka szinte kikapcsolódást jelentett, csakúgy, mint valami hobbi. Ezért van az, hogy a legtöbb gazdag ember ritkán utazik el nyaralni. hiszen miért is fosztanák meg magukat attól, akár csak egy kis időre is, amit szeretnek? Ez számukra szinte önsanyargatás lenne. És csakugyan ez az oka, hogy sokan még az után is tovább dolgoznak, hogy többszörös milliomosokká váltak. Habár az, hogy szeresd a munkád, rendkívül fontos, de közel sem elég. Ahhoz, hogy meggazdagodhass, tudnod kell a titkot. Mond csak: hiszel egyáltalán abban, hogy ez a titok létezik? - Igen, egészen bizonyosan. - Helyes. Ez az első lépés. A legtöbben nem hiszik el. Sőt mi több, a legtöbben abban sem hisznek, hogy ők valaha is meggazdagodhatnak. És bizony igazuk 9

van. Azok, akik nem hisznek abban, hogy sikeresek lehetnek, elég ritkán válnak azzá. Tudnod kell hinni önmagadban, és szenvedélyesen akarnod kell. De hozzá kell tennem, hogy bizony sokan – sőt azt kell, mondjam a többség – nincsenek felkészülve arra, hogy elfogadják a titkot, még akkor sem, ha a lehető legegyszerűbben fedik fel előttük. Tulajdonképpen sokak számára a legnagyobb akadályt a saját képzeletük hiánya jelenti. Ez az, amiért a meggazdagodás titka a legjobban őrzött titok a világon. Olyan ez, mint az eltűnt levél az Edgar Allan Poe – elbeszélésben – folytatta a milliomos. - Ismered azt a történetet? Arról szól, hogy a rendőrök keresztül-kasul kutatják valaki házát egy eltűnt levél után, de csak nem találják meg, mert ahelyett, hogy jól el lenne rejtve, fedetlenül, jól láthatóan hever valahol, mégse veszi észre senki. Ez a történet jól példázza Emerson egyik alapszabályát. a rendőrök saját képzelőerejük hiánya miatt, nem találják meg a levelet, vagy ha úgy tetszik, azért, mert túlzottan berögzült módszerrel dolgoznak, a melytől képtelenek eltérni. Álmukban sem gondolnák, hogy épp ott találják meg, ahol van, és ezért nem lelnek rá. A fiatalember töretlen figyelemmel hallgatta a milliomost. Azelőtt senki nem beszélt neki ilyen lebilincselően. Az öregúr nagyon felkeltette a kíváncsiságát, alig várta már, hogy megtudhassa a titkot. Bárhogy is, egy dolog biztosnak tűnt: még ha nem lett volna semmiféle titka, a milliomos akkor is mestere volt annak, hogy felcsigázza az ember érdeklődését. Mindenesetre igazán tisztán és érthetően magyarázott, hacsak mindez nem csupán ravaszul kiagyalt szemfényvesztés volt.

10

Tanulj meg kockáztatni és élni a lehetősséggel A milliomos következő kérdése szinte sokkolta az elmélázó fiatalembert. - Most, hogy mindezt hallottad, mennyit lennél azért fizetni, hogy megtanulhasd a gazdaggá válás titkát? - Még ha egyáltalán akarnék fizetni érte, akkor se lenne egy petákom se. Szóval ez elég érdekes kérdés. - De, ha lenne, akkor mennyit adnál érte? Mondj egy számot, akármekkorát, ami csak eszedbe jut – tette gyorsan hozzá a milliomos. A fiatalember érezte, semmiképpen sem tudja megkerülni a kérdést. Vendéglátója konkrét választ várt, és neki mondani kellett valamit. - Nem tudom – felelte -, mondjuk száz fontot. A milliomos hangos kristálytiszta kacagásban tört ki, most először, amióta a fiatalember találkozott vele. - Mindössze százat? Nem nagyon hiszel a titok létezésében igaz-e? Ha nem így lenne, egészen biztosan többet is adnál érte. Tudod mit, kapsz egy második lehetőséget. Mondj egy másik számot– de hidd el, ez nem játék, ez igen nagyon fontos és komoly dolog. A fiatalember törte a fejét, milyen számot mondjon, nehogy a milliomos újra kinevesse, de magát se hozza vele kellemetlen helyzetbe. - Nem tudom, legyen, ahogy akarja – mondta -, de ne felejtse el, hogy teljesen le vagyok égve. - Ezen ne aggódj! - De ha nincs pénzem a kezem meg van kötve! – vágott vissza a fiatalember egy kicsit összezavarodva. - Istenem, hosszú út áll még előttünk! – szólt a milliomos. - Amióta világ a világ, a tehetősek mindig is mások pénzén tettek szert a vagyonukra. Az igazán komoly embereknek sohasem volt szükségük tőkére – mármint persze készpénzre – ahhoz, hogy meggazdagodjanak. Emellett persze biztos vagyok benne, hogy van egy csekk-könyved….. A fiatalember legszívesebben letagadta volna. Csakhogy a sors iróniája, épp aznap vágta zsebre a csekk-könyvét. Igaz, hogy mindössze 12 font 28 pennyje volt a számláján, ami persze semmire sem lett volna elég. A fiatalember nyugodt szívvel hazudhatott volna, de érezte magán a milliomos szúrós tekintetét, és tudta, az öreg 11

rögtön észrevenné, ha megpróbálná becsapni. És mintha épp egy sötét titkot vallott volna be, olyan hangon hebegte: - Igen, magammal hoztam. Azon vette észre magát, hogy mint egy robot, aki parancsolójának engedelmeskedik, úgy húzta elő máris a zsebéből, a csekk-könyvet miközben azon gondolkozott, hogy pont az ellenkezőjét kéne tennie. Úgy érezte, mintha a milliomos valósággal irányítani tudná, ahogy a hipnotizőr is teszi a páciensével. Mégsem tartott a milliomostól, mert érezte a belőle áradó jó szándékot, még ha a viselkedése iróniát sugárzott is. - Remek – felelte az öreg -, láthatod, hogy most már nincs megkötve a kezed – mondta, majd előhúzott egy míves tollat, és átadta a vendégnek. - Állítsd ki a csekket, arról az összegről, amit kigondoltál! - De nem tudom, mégis mennyit írjak. - Rendben, legyen mondjuk tízezer font. A milliomos teljes nyugodtsággal, a legcsekélyebb önteltséggel mondta ki az összeget. ennek ellenére a fiatalember majdnem leesett a székről, amikor meghallotta. Hirtelen úgy érezte, az öreg most biztosan csak ugratja, vagy talán egyszerűen csak mesteri szélhámossal van dolga! - Tízezer? – kiáltotta - Ugye tréfál? - Jól van, akkor legyen húszezer! – mondta a milliomos olyan nyugodt hangon, hogy a fiatalember már nem tudta eldönteni, vajon komolyan beszél, vagy sem. - Még tízezer is messze túl sok nekem. Be sem tudna váltani ekkora összegről szóló csekket, mert nincs rá fedezetem. Az egésznek az lenne a vége, hogy a bankigazgató feldühödne, az hinné megőrültem – és tudja mit, teljesen igaza is lenne. - Pedig pontosan így kötöttem életem legnagyobb üzletét. Kiállítottam egy csekket százezer fontról, és aztán úgy kellett összekaparnom a pénzt, hogy fedezni tudjam a csekket. de ott és akkor nem töltöm ki azt a csekket, akkor remek lehetőséget szalasztottam volna el. Ez volt az egyik első nagy üzleti lecke az életemben. Ha az ember arra vár, hogy a körülmények tökéletesek legyenek, akkor csak elvesztegeti a lehetőségeket. A legjobb alkalom mindig a MOST! És még egy dolog, ami ebből a kis történetből levonható: ha sikert akarsz az életben biztosnak kell lenned abban, hogy kihasználod a kínálkozó lehetőséget. A tutyimutyi alakok, akik félnek kockáztatni, sohasem jutnak sehova. 12

Ennek az oka nagyon is egyszerű. Ha az ember elvágja a biztosítókötelet, és csak magára van utalva, akkor mozgósítja csak igazán a belső energiáit. Itt a pillanat, hogy kezdj valamit az életeddel Ne hezitálj, és állítsd ki nekem azt a csekket! A fiatalember elkezdte kitölteni a csekket, de amikor az aláíráshoz ért, úgy érezte, nem bírja megtenni. - Még soha életemben nem állítottam ki csekket ekkora összegről. - Ha meg akarsz gazdagodni, valahol el kell kezdened. Hozzá kell szoknod ahhoz, hogy ettől sokkalta nagyobb összegekről szóló csekket is ki tudj állítani, minden gondolkodás nélkül, ha a helyzet úgy hozza. Ez még csak a kezdet. Bárhogy is, a fiatalember még mindig nem tudta aláírni. Minden olyan hirtelen történt. Hiszen éppen arra készült, hogy átadjon egy tízezer fontról szóló csekket egy olyan embernek, akit még csak aznap ismert meg, és aki mindösszesen annyit ajánlott cserébe, hogy megoszt vele egy kétes értékű titkot. - Miért nem írod már alá? – kérdezte a milliomos. hiszen a Földön minden relatív. Egy kis idő múlva mindezt jelentéktelennek fogod érezni, hidd el. - Nem is a mérték az, ami zavar – nyögte ki a fiatalember, aki mostanra már igazán tudta, mit beszél. - Hát akkor mi? Épp válaszolt volna, de a milliomos hirtelen azt mondta: - Tudom már, mi akadályoz meg abban, hogy aláírd. Nem vagy meggyőződve arról, hogy ez a dolog tényleg milliomost csinál belőled. Ha egészen biztos lennél benne, akkor egy pillanatra sem hezitálnál. Hogy még meggyőzőbb legyen rögtön hozzátette: - Ha teljes bizonyossággal tudnád, a titok segítségével kevesebb, mint egy év alatt szert teszel ötvenezer fontra úgy, hogy még annyit sem kell dolgoznod, mint most, akkor aláírnád a csekket? - Hát persze – felelte kénytelen-kelletlen -, hiszen akkor is negyvenezer hasznom lenne. - Akkor gyerünk! Itt és most megígérhetem neked, hogy meg fogod keresni azt a pénzt. - Hajlandó ezt írásban adni? A milliomos újra hahotázni kezdett. - Mondhatom, kedvellek. Mindent megteszel, hogy biztosítsd magad. Helyes dolog, hogy körültekintő vagy. Az ember még akkor se bízzon akárkiben, ha nincsenek gondjai a pénzzel, nem igaz?

13

Ezután felkelt és rövid keresgetés után előhúzott egy előre megírt szerződést az íróasztal egyik fiókjából. Bizonyára nem ez az első eset, hogy ilyet használ.” – gondolta a fiatalember. Ez persze nem tetszett neki. ezek szerint az öregember fűnek-fának árusította a titkát? A milliomos kitöltötte az üresen hagyott részeket, majd átnyújtotta a papírt a fiatalembernek, aki átfutotta a szerződést, és megnyugodva vette tudomásul, hogy minden épp megfelelő rajta. Hirtelen azonban az öreg meggondolta magát: - Jobb ötletem támadt - mondta. - Mit szólnál egy fogadáshoz? Azzal előhúzott a zsebéből egy érmét, és miközben beszélt, elkezdte az ujjaival pöckölgetni. - Játszunk fej vagy írást! Ha veszítek, neked adom a tízezer fontot, ami a zsebemben van. De ha nyerek enyém a csekk. bárhogy is, a szerződést felejtsük el. Jó lesz így? A fiatalember gondolkodóba esett a fogadás hallatán. Hiszen nem is tűnt olyan rossz üzletnek. Végül is olyan csábítóan hangzott, hogy nem is értette, az öregember miért ajánlotta fel egyáltalán. Őszintén szólva, túlzottan előnyösnek tűnt. - Csak az az egy baj – szólt a fiatalember -, hogy mint már korábban is mondtam, nincs elég pénz a bankszámlámon, így még ha meg is kapja a csekket, akkor sem fogja tudni beváltani. - Nem probléma – mondta a milliomos. – Nincs miért sietnem. Ha úgy megfelel, akkor várok, amíg legközelebb nem látlak. mi lenne, ha jövő évi dátummal állítanád ki a csekket? - Rendben, ilyen feltételekkel belemegyek a fogadásba. Ez már korábban is eszébe juthatott volna. Nem volt vesztenivalója, sőt a milliomos legújabb ajánlatának köszönhetően jó esély nyílt arra, hogy tízezer fontot keressen anélkül, hogy akár csak az ujját is megmozdítaná. Rá nem jellemző módon, a fiatalember elégedetten mosolyodott el. Önmaga előtt restelkedve titkon reménykedett abban, hogy a milliomosnak fel sem tűnik a trükk, de tartott tőle, hogy másképp áll a dolog. És éppen amikor ezen törte a fejét, az öreg megszólalt, beigazolva a fiatalember gyanúját: - Engedd meg, hogy pontosítsak valamit. Ígérd meg, hogy abban az esetben, ha elveszted a fogadást, nem fogod megakadályozni, hogy beváltsam ezt a csekket! A fiatalember elvörösödött. „Ez az öregember ravaszabb, mint a róka.” – gondolta. Úgy érezte, hogy úgy olvas a gondolataiban, mint egy nyitott könyvben. A szavát adta, de mielőtt a milliomos feldobta volna az érmét, hirtelen közbevágott: - Láthatnám az érmét? – kérdezte. 14

A milliomos elmosolyodott. - Mi tagadás megkedveltelek fiam. Óvatos vagy. ez segíteni fog elkerülnöd jó néhány hibát. De vigyázz, nehogy emiatt szalassz el egy-két jó lehetőséget! Azzal előzékenyen átnyújtotta a fiatalember az érmét, aki alaposan megvizsgálta a pénz mindkét oldalát. Rendben találta. Ez után a milliomos megkérte, hogy válasszon ő. - Írás – döntött a fiatalember. A milliomos feldobta az érmét. a fiatalember szíve hirtelen olyan gyorsan kezdett verni, mintha legalább is az első randevúja lett volna. Ez volt az első alkalom az éltében, hogy meg volt az esélye tízezer font nyerésére, ami éppenséggel nem lebecsülendő összeg. Töretlen figyelemmel követte az érmét, ahogy pörgött néhányat a levegőben, aztán leesett az asztalra, és néhány fordulat után lassan megállt. - Fej! –jelentette be az eredményt vidáman a milliomos, együtt érző hangon hamar hozzátéve: - Sajnálom fiam. A fiatalember nem tudta eldönteni, hogy vajon őszintén vagy csak udvariasságból hangzott el ez a „sajnálom.” Ezután nagy nehezen, remegő kézzel aláírta a csekket. Habár érezte, hogy egy nap talán majd könnyedén ír alá, ilyen horderejű csekket, de ebben a pillanatban igen csak furcsa érzést keltett benne. Átadta a csekket a milliomosnak, aki átnézte, majd összehajtogatva a zsebébe tette azt. - És most – kérdezte a fiatalember - megtudhatnám a titkot? - Természetesen – felelte a milliomos. - Nincs nálad egy darab papír? Csak hogy leírhassam neked és akkor biztosan nem feledkezel meg róla. A fiatalember nehezen nyögte ki a választ. A milliomos talán csak egy darab papírra akarja leírni azt a titkot, amely tízezer fontjába került! - Sajnos nincs nálam papír. - Hisz hoztál magaddal egy ajánlólevelet nem igaz? Az emberek, akiket a bácsikád küldött hozzám az évek során, mind-mind hoztak magukkal. A milliomos válasza alapján újra zakatolni kezdett a szíve. Még mindig nála volt a levél. Kihúzta hát a zsebéből, és átadta az öregembernek, feszülten figyelte, ahogy átveszi a papírt. A milliomos azonban szemmel láthatóan nem lepődött meg azon, hogy a lap teljesen üres. Elővette a tollát, letette a levelet az íróasztalára, de mielőtt írt volna rá valamit, a fiatalemberhez fordult, és megkérte, szóljon az inasnak. - A folyosó túlsó végén lévő konyhában találod – magyarázta. 15

Amikor a fiatalember visszaért az inassal, az öreg épp zárta le a borítékot. mosolygott és meglehetősen elégedettnek tűnt. - Fiatal barátunk itt tölti az éjszakát – mondta az inasnak – Megmutatná neki a szobáját? Majd a fiatalemberhez fordult és így szólt: - Itt a titok. Ezzel átadta a levelet, majd ünnepélyesen kezet rázott vele, mintha csak épp most bonyolította volna le élete egyik legfontosabb üzletét. - Mielőtt átadom neked ezt a levelet, meg kell ígérned, hogy csak akkor bontod fel, ha már egyedül leszel a szobádban. És még valami. Mielőtt megtudnád a titkot, amelyet ide leírtam neked, meg kell ígérned, hogy életed hátralévő részét azzal fogod tölteni, hogy megoszd azt a nálad kevésbé szerencsésekkel. Ha ezt megteszed nekem, a munkám véget ér, és akkor te voltál az utolsó, akivel a titkomat valaha megosztottam. És akkor végre Isten kertjében gondozhatom tovább a rózsákat. Ha nem érzed úgy, hogy készen állsz arra, hogy másokkal is megoszd ezt a titkot, akkor még nyugodtan visszakozhatsz, de akkor persze nem nyithatod fel a borítékot. Visszaadom a csekkedet, és hazaengedlek, vissza abba az életbe, amelyet eddig éltél. Most, hogy végre a kezében tartotta a titkot, a fiatalember semmi szín alatt sem vált volna meg tőle. A kíváncsisága kihozta belőle a bátrabbik énjét. - Megígérem – felelte.

16

Fogságban Hamarosan egyedül maradt a szobájában, amely annyira fényűző volt, hogy a lélegzete is elállt, amikor meglátta. Szinte megfeledkezett az értékes levélről, amelyért annyit fizetett. A szoba egyetlen ablakához ment, amely a parkra nézett. Még a kiskertet is látta innen, ahol először megpillantotta a milliomost, amint féltő gonddal épp a rózsáit ápolgatta. Már besötétedett, de a telihold fénye mindent megvilágított. A fiatalembert mostanra újra elfogta a türelmetlenség. Végre megtudja a titkot, amelyre annyira várt – gondolta. Felnyitotta a borítékot, kihajtotta a levelet, és épp nekilátott volna átolvasni, amikor a legnagyobb megrökönyödésére azt kellett látnia, hogy a papírlap teljesen üres! Megfordította a levelet, de a másik oldalon sem talált semmit, még egy árva firkantást sem. Ostoba fejjel hagyta, hogy az öregember behúzza a csőbe. Elképesztő összegű csekket adott volna az öregnek olyan titokért, amely nem is létezik?! Pedig a milliomos olyan őszintének tűnt, igazából egészen megkedvelte. A fiatalember ráébredt, hogy sokkal jobban kellett volna vigyáznia. „Úgy tűnik, mégis csak van igazság abban, hogy a teljesen becsületes emberek sosem gazdagodnak meg.” – gondolta. Be kellett látnia, hogy egyáltalán nincs üzleti érzéke – talán épp ezért esett olyan könnyen a milliomos csapdájába. Hirtelen elöntötte a méreg, indulatában kettétépte a levelet, és darabjait az ágyra hajította. Az egyetlen vigasza az volt, hogy a vénember egészen biztos nem lett volna képes megölni bárkit is, különben az élete már fabatkát sem ért volna. Valahogy az egész dolog valószínűtlennek tűnt. Nincs mit tenni, besétált egy gondosan előkészített csapdába. egyetlen megoldás kínálkozott a számára: elmenekül innen, de minél előbb. Ki tudja, talán már az élete is veszélyben forog. gyorsan kellett döntenie. Semmi kedve sem volt az éjszakát a kastélyban tölteni. A legjobb megoldásnak az tűnt, ha a lehető legnagyobb csendben megpróbál kiszökni. Lábujjhegyen odaosont az ajtóhoz, és lassan elfordította a kilincset.. Csakhogy az ajtót bereteszelték kívülről! Fogoly volt. Az egyetlen kiút az ablak maradt. Gyorsan odafutott, kinyitotta. Ez még könnyebben ment, csakhogy amikor lenézett, rájött, hogy csaknem tíz méter magasan van! „Ha leugranék, biztosan kitörném a nyakamat” – gondolta. Más menekülési módot kellett tehát találnia. Az egyetlen reménye az maradt, ha csönget az inasnak. Mi mást tehetett volna? A feltűnésmentes távozás lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Így hát meghúzta a csengőzsinórt, és várt. Azonban senki sem jött. Újból csengetett, de ezúttal sem jött senki.

17

A ház teljes csöndbe burkolódzott. Egészen biztosan mindenki aludt már. Talán a csengő egyszerűen csak elromlott. ebben az esetben az egyetlen megoldás az ordítás maradt. De nem bírta rászánni magát erre. Hátha a milliomos mégis jó szándékkal tette mindezt, annak ellenére, hogy minden épp az ellenkezőjére utal? Ebben az esetben a fiatalembert egész biztosan hibbantnak nézték volna, ha fellármázza az egész házat az éjszaka közepén. Végül úgy döntött, inkább alszik valamennyit. Csakhogy ezúttal ez sem volt olyan egyszerű. a gondolatai szüntelenül az aznapi események körül forogtak. Összes bosszúsága ellenére sem tudott megfeledkezni arról az abszurd érzésről, amely újra és újra elfogta. minduntalan eszébe jutott az üres papírlap, amelyért sikerült tízezer fontot adni, és nem hagyta nyugodni. amikor végre elaludt, akkor sem volt sokáig nyugta. Arról álmodott, hogy egy idegen újra meg újra alá akar vele íratni egy rendkívüli fontosságú iratot, amelytől szinte az élete függött. Ő azonban nem akarta aláírni, mert valami nem stimmelt azzal a papírral – ugyanis teljesen üres volt………..

18

Tanulj meg hinni! Másnap reggel, amikor felébredt a fiatalember úgy érezte magát, mintha átment volna rajta egy kamion. Az ablakon befúvó szél furcsamód felkapta a széttépett levél két szeletét, és egymás mellé rendezte az ágy lábánál. Ez volt az első dolog, amelyet megpillantott, és érthető okból újra elfogta a harag. A ruhája összegyűrődött az alvástól, de az adott helyzetben ez a legkevésbé sem izgatta. Egy dolog foglalkoztatta csak: megtalálni az öreget, visszaadni neki a levelét, és persze visszaszerezni a csekket. A fiatalember sokáig bámulta magát a tükörben, hogy feltűnjön neki, milyen szörnyen néz ki. Ujjaival a hajába túrt, miközben az ajtó felé tartott, és hirtelen eszébe jutott, hogy talán még mindig el van reteszelve a kijárat, de nm így volt. Mérgesen viharzott ki a szobából, és az étkező felé vette az irányt. A milliomos nyugodtan üldögélt az asztalnál, és ugyanazt a ruhát viselte, mint az előző nap: tiszta és rendes, mégis feltűnően kopottas kertésznadrágot. Széles karimájú kalapja – amely, ha nem szalmából készült volna, akár varázssipkának is elment volna – ott hevert előtte az asztalon. Egy érmét dobálgatott és közben fennhangon számolt:

- Kilenc.... - mormolta anélkül, hogy levette volna tekintetét az érméről. – Tíz..... Tizenegyig azonban nem jutott el. – A mindenségit! – morogta. – Sohasem bírok tíz fölé jutni. Tízszer egymás után tudok írást dobni, de a tizenegyedikre valahogy mindig fej lesz, vagy fordítva. Pedig ugyanúgy dobom fel az érmét mindenegyes alkalommal. Hirtelen egy gondolat cikázott át a fiatalember agyán. Az előző este nem is egyszer ejtették át! Hiszen semmi esélye sem volt megnyerni a fogadást. - Az apám, aki bűvész volt, akár tizenötig is eljutott – folytatta a milliomos -, de úgy tűnik és nem örököltem a tehetségét. A fiatalember elkérte az érmét az öregtől, aki mosolyogva adta oda neki. Feldobta néhányszor az érmét, de mindig a másik felére esett, mint előtte. Biztos volt benne, hogy nem cinkelt érme, hacsak nem valami trükkös szerkezetet rejtettek bele, amely elkerülte a figyelmét. - Teljesen becsületesen jártam el a tegnapi fogadáson, ha erre gondolsz – szólalt meg a milliomos, a fiatalember fürkésző tekintete láttán. – Egyszerűen nem használtam a tudásomat, amikor feldobtam az érmét. Egyébként nem te vagy az első, akinek ez a benyomása. Az emberek gyakran összetévesztik a képzettséget a tisztességtelenséggel. A fiatalember nem tudta, mit válaszoljon erre. Aztán eszébe jutott valójában miért is jött. Meglóbálta a levelet a levegőben és ledobta az asztalra. - Uram, mondhatom, könnyen megtréfált. Jó kis üzletet kötött nem igaz? Tízezer font egy üres papírlapért….. - Nem üres. Egész pontosan az a lap a gazdagság titka – javította ki a milliomos. A fiatalember azt hitte, a milliomos majd bocsánatot kér a sajátos félreértés miatt. 19

- Nos, jó lenne, ha ezt alá is támasztaná valamivel. Ugye nem néz idiótának? - Idiótának? Hát persze, hogy nem! Egyszerűen csak nem látod elég tisztán a dolgot. A gondolkodásod még fiatal és éretlen. - Talán így van, de mindenesetre felismerek egy üres papírlapot, ha látok egyet…. és az igazság az, hogy ön csőbe húzott engem. - Nem látom át, mi egyebet akarsz még. Biztosíthatlak, hogy ennek a papírosnak a segítségével hihetetlen gazdagságra tehetsz szert. Nekem mindössze ennyi kellett annak idején, hogy önerőből milliomossá váljak…. De mivel kevés az időm, és hamarosan vissza kell, térjek, hőn szeretett rózsáimhoz, segítek neked. Kövesd figyelmesen, amit mondok, mert ha egyszer sikeresen megértetted a titkot, neked is tovább kell majd adnod másoknak. Amint megszabadítod magad a szegénység béklyóitól, neked kell majd megmutatnod az utat azoknak, akik még nem tudják, hogyan boldogulhatnának sikeresen az életben. Megismételnéd újra az ígéretet, amit tegnap tettél? Még csak át sem futott az agyán az a gondolat, hogy nem fogadjon szót a milliomosnak. Újra ünnepélyesen megesküdött, ahogyan az előző nap. A milliomosnak újra arra a furcsa mosolyra nyílt a szája, amelyet a fiatalember tegnap látott, amikor először találkozott az öreggel. - Úgy döntöttem, megosztom veled a titkot, mivel úgy tűnik, magadtól nem jöttél rá. De figyelmeztetlek, talán túl egyszerűnek fog tűnni, hogy igaz legyen. Akárhányszor csak úgy érzed, kétségeid támadnak, emlékezz Mozartra, aki a zseni egyszerűségével alkotott. Mivel még fiatal vagy nem csoda, hogy kevés hittel vágsz bele a dolgokba. Idővel, ahogy egyre jobban és jobban meggazdagszol majd, vagyonosabb leszel, mint valaha is képzelnéd, hidd el, akkor megérted majd, amit most mondok. - Őszinte leszek magához– mondta a fiatalember -, jelen pillanatban semmit sem akarok jobban a világon, mint megérteni. - Annál jobb. Az embernek először meg kell értenie a dolgokat ahhoz, hogy meggyőződéssel hihessen bennük. Amint elsajátítod a titkot, tudni fogod, miért higgy benne. De kezdetben bizony az egyszerűsége ellenére annyira meglepőnek fogod találni, hogy nehéz lesz felfognod, sőt mi több elhinned. Úgy, hogy arra kérlek, legalább egy kis meggyőződést mutass. Olyan ez, mint a kételkedő viszonya Istenhez. Ha létezik, mindent megnyerhetsz a hited révén, ha pedig nem, hát akkor sem veszítesz semmit. Ugyanez igaz erre a titokra is. 20

Tanulj meg a célra összpontosítani. A fiatalember azt hitte, hogy a milliomos megint a bolondját járatja vele. - Kérdezz bátram bármit, ami az eszedbe jut – mondta a milliomos -, a legnagyobb örömmel válaszolok. Már nem sokáig lesz rá alkalmad, és mivel kevés időm van rád, ne vesztegessük el hiábavaló fecsegéssel. Itt egy toll. Nincs egy darab papírod? - Itt van. - Egészen biztos vagy benne, hogy meg akarsz gazdagodni? - Igen, egészen biztos. - Rendben van. Íme hát, a felemelkedés varázslatos titka: Fogd ezt a papírt, és jegyezd föl rá, mekkora vagonra akarsz szert tenni, és mennyi idő alatt. - Komolyan azt akarja velem elhitetni, hogy a pénz majd csak úgy potyogni fog az égből kizárólag azért, mert leírok egy papírra néhány számot? - Nagyjából igen – válaszolta erre a milliomos. – A reakciód egyáltalán nem lep meg. Előre figyelmeztettelek, hogy a titok rendkívül egyszerű lesz, és te mégis értetlenül állsz most itt. Engedd meg, hogy megosszak veled egy tapasztalatot, mielőtt egy kicsit elmagyaráznám a dolgot. Az összes milliomos, akivel életem során találkoztam, bevallotta nekem, hogy valójában abban a pillanatban vált gazdaggá, amikor kitűzte maga elé a célt azon a módon, ahogy most neked tanácsoltam. - Sajnálom, de még mindig nem értem. Mégis miben segít, ha leírom egy darabka papírra, mennyi pénzt szeretnék?! - Ha nem látod kristálytisztán, akkor sosem éred el a célod. - Talán nem, de valahogy bűvészmutatványnak tűnik. - Mert éppen az: a pontosan kitűzött célban rejlő varázslat. Vizsgáljuk meg a problémát egy másik szemszögből: Tegyük fel, hogy munkát keresel. Hosszadalmas procedúra után eljutsz az állásinterjúig. Röviddel ezután, értesítenek, hogy felvettek, tiéd a munka, és hamarosan rengeteg pénzt fogsz keresni. mi lenne az első reakciód? Eleinte valószínűleg elégedett lennél magaddal. Több tíz, sőt talán több száz ember közül épp te – micsoda siker! És mivel manapság elég kevés a munkahely, és talán három hónapja nincs állásod, vagy úgy érzed, hogy már 21

rég túlnőttél az előzőn, szerencsés áttörésnek gondolnád az esetet. De mit tennél, miután elmúlik az első öröm? - Hát megpróbálnám megtudni, postosan mikor is kezdek, és mennyi is az a „rengeteg pénz”. Mivel manapság minden viszonylagos, meg akarnám tudni, mennyit is keresnék pontosan, és milyen egyéb juttatásokkal járna a munkám. - A számból vetted ki a szót! Ha például a főnököd arra a kérdésre, mennyit is jelent az a „rengeteg pénz”, nem adna egyértelmű választ, csak mondjuk, azt mondaná, elég sokat, azzal nem lennél semmivel sem beljebb, igaz? Sőt, talán még a bizalmad is megrendülne benne. Az, hogy nem hajlandó megnevezni a pontos összeget, azt az érzést keltené benned, hogy valami nincs rendben a munkával, vagy legalábbis a fizetésed mégsem egészen olyan busás, ahogy azt ő megpróbálja beállítani. Ugyanígy, ha nem lenne hajlandó megmondani pontosan mikor is kell kezdened, akkor sem lennél túl boldog, jól mondom? Inkább megpróbálnál kicsikarni belőle valami konkrétat. - Igen, azt hiszem – válaszolta egyetértően a fiatalember, aki semmi hibát nem látott az öreg érvelésében. - És ha minden próbálkozásod ellenére sem lenne hajlandó semmi pontosat elárulni, inkább otthagynád a munkát, és másfelé kezdenél keresgélni, nem igaz? Meg vagyok győződve róla, hogy teljesen igazad lenne. - Úgy van, ha a munkaadóm nem lenne hajlandó kiteríteni a kártyáit, akkor nem mindennapi csalóval enne dolgom. Őszintén szólva már nem is tetszik nekem, ez az egész állásajánlat. A milliomos olyan elégedett volt, amilyen Szókratész lehetett a diákjaival folytatott, kimerítő és emelkedett szópárbaj után. Egy pillanatnyi szünetet tartott, ismét felöltötte azt a furcsa, de alapjában véve jámbor mosolyt. - Azok a kérdések – folytatta -, amelyet az imént a képzeletbeli munkaadódnak tettél fel, a konkrétumokra irányultak. Igaz? A puszta tény, hogy sok pénzt fogsz keresni, vagy, hogy tiéd a munka, még nem elégítette ki a kíváncsiságodat, ami nagyon helyes. Tudni akartál minden részletet, mennyit fogsz keresni, mikor fogsz kezdeni, és így tovább. Gondolom, mindezt írásba is akartad foglalni, hiszen egy szerződés teszi hitelessé a szóbeli megállapodást. A szó elszáll, az írás marad – szokták mondogatni.

22

A legtöbb ember, de főképp a sikertelenek épp azt nem fogják fel, hogy az élettől pontosan azt kapjuk, amit várunk tőle. Épp ezért az első, és egyben a legfontosabb, hogy pontosan meg tudd fogalmazni, mire is vágysz. Ha csak valami kósza ábrándot kergetsz, az nem kecsegtet túl sok jóval. Ha kevésre vágysz, keveset kapsz. Törj magasra, és hidd el, meglesz az eredménye. A milliomos előbb megbizonyosodott arról, hogy a fiatalember tudja követni, aztán folytatta: - Bármilyen kívánságod van is, ilyen precízen kell megfogalmaznod. A gazdaggá válás esetében, feltétlenül rögzítened kell a határidőt és a pontos összeget! Hidd el az emberek többsége még az is, akinek legfőbb vágya a meggazdagodás – épp itt követi el a hibát. Ha bizonyosságot akarsz, csak kérdezz meg valakit, mennyit akar keresni a következő évben. Kérd meg, hogy kapásból válaszoljon. Ha olyasvalakit kérdezel meg, aki a siker útján halad előre, és pontosan tudja, merre tart, na és persze ha hajlandó beavatni a részletekbe, akkor egészen biztosan rá fogja vágni a választ. Ennek ellenére tíz emberből kilenc, nem lenne képes kapásból válaszolni még erre a felettébb egyszerű kérdésre sem. Ez a legáltalánosabb hiba. Az élet pontosan szeretné tudni, mit vársz tőle. Ha semmit sem, akkor bizony nem jutsz sehova. Most pedig – folytatta a milliomos – lássuk, hogy áll a dolog a te esetedben. Azt mondod, hogy meg akarsz gazdagodni. - Így van. - Akkor mond meg, mennyit akarsz összeszedni a következő évben! A fiatalember hirtelen megkukult. Eddig egészen könnyedén tudta követni az öregember gondolatmenetét. Tulajdonképpen teljes mértékben egyetértett vele. Mégis be kellett látnia, hogy az emberek azon tömegéhez tartozik, akik meg szeretnének ugyan gazdagodni, de nincs semmi konkrét elképzelésük, az összegről. Zavarában elvörösödött. - Nem tudom – vallotta be szégyenkezve –, de azt hiszem épp most fedeztem fel a hibáim egyikét, talán épp a legalapvetőbbet. - Bizony ez nagy hiba. De próbáljuk meg kijavítani! Írd le az összeget, amelyet megfelelőnek gondolsz! - Őszintén szólva, halvány fogalmam sincsen arról, mennyit akarok – bökte ki.

23

- Pedig igazán egyszerű. Csak írd le, mennyit akarsz keresni, mostantól számított egy év alatt. Tudod mit, adok pár percet, hogy végiggondold. Ha az idő letelik, le kell, hogy írj egy összeget. a határidő legyen, mondjuk mától számított egy év. Összesen annyit kell tenned, hogy kigondolsz egy összeget. De siess, mert telik az időd mondta az öreg, majd fogta az arany homokórát és megfordította. A fiatalember egyből ráhangolódott erre a játékra, amely persze nehezen volt játéknak nevezhető annak fényében, hogy életében először kellett ilyen komolyan elgondolkodni valamin. A legkülönbféle számok cikáztak át az agyán, miközben az idő vészesen fogyott. Azonban még akkor sem tudott dönteni, amikor az utolsó homokszemcse is lepergett. - Rendben – mondta a milliomos, aki egy percre sem vette le a szemét a homokóráról. – Milyen összeget határoztál el? A fiatalember papírra vetette a legelfoghatóbb összeget, amely eszébe jutott. Remegő kézzel írta le a számjegyeket. - Harmincezer font! – kiáltott fel a milliomos. Hát nem túl sok. Háromszázezernek jobban örültem volna, de kezdetnek ez is megteszi. Sokat kell még dolgoznod, mire milliomos válik belőled. De meglásd ez a munka nem is olyan fárasztó, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mégis ez lesz életed legfontosabb feladata, függetlenül attól, végül milyen pályát választasz magadnak. Ezt hívják úgy, hogy személyiségfejlesztés.

24

Ismerd meg az énkép jelentőségét. Az inas lépett be kávéval és brióssal. a fiatalember még nem reggelizett, és az izgalmak, amelyeket az előző este átélt, csak fokozták az étvágyát. Így hát enni kezdett, miközben a milliomos folytatta: - Engedd meg, hogy alaposabban megvizsgáljuk, mi is történt az alatt az egy perc alatt – ami neked talán sokkal többnek tűnt -, amíg az összegen gondolkoztál. Először is a szám, amelyet arra a papírra írtál. Valójában ez az összeg azt jelképezi, önmagad szerint mennyit érsz valójában. Úgy látszik, saját magadat nem taksálod se többre, se kevesebbre úgy harmincezer fontnál. - Nem látom át, ez miért lenne így – jegyezte meg a fiatalember. – Az, hogy ezt az összeget választottam, mindössze azt mutatja, hidegvérű vagyok, és mindkét lábammal a földön járok. Nem hiszem, hogy ennél bármivel is többet kereshetnék. Végül is se diplomám, se jó munkám nincsen, és a bankszámlám sem ad okot túl sok derültségre. - A gondolatmenetedben nincs semmi kivetnivaló, ezért belátom. De a problémádnak épp a viselkedés a forrása. Vésd jól az eszedbe: az összes történés az életedben, legyen az érzelmi, társadalmi, vagy munkahelyi természetű, valójában a saját személyiséged vetülete. De úgy tűnik, az agyad még nem képes ezt az alapigazságot elfogadni. Még mindig úgy gondolkozol, hogy a körülmények játsszák a legnagyobb szereper az életed alakulásában, pedig ez tévedés. A valóságban minden csupán hozzáállás kérdése. Az élet mindig olyan amilyennek akarod, hogy legyen. Az összes dolog, amely csak történik veled, a gondolkodásmódodtól függ. Szóval, ha meg akarod változtatni az életed, akkor először a gondolkodásmódodon kell változtatnod. Biztos vagyok benne, hogy banálisnak találod, amit most mondok. a legtöbb józanul gondolkodó ember konokul visszautasítja ezt az elvet. A milliomosnak feltűnt, hogy a fiatalember lesi a szavát, ezért gyorsan hozzátette: - Mindazok, akik nagy dolgokat értek el az életben, függetlenül attól, az élet mely területén alkottak, mindig is Figyelmen kívül hagyták a nagy tudású elmélkedők okoskodásait és ellenérveit, mert azok bármit mondanak, a gondolkodásmódjuk nagyon materialisztikus. A világon mindenről van egy-két észrevételük, de tettek helyett is folyton csak bölcselkednek.

25

- Mindazonáltal – folytatta – nehogy azt gondold, hogy a tudás ellensége vagyok! Épp ellenkezőleg. a tiszta logika szükséges a sikerhez vezető úton. De magában nem elég: csupán eszköznek kell lennie, semmi többnek. Mert a legtöbb esetben az okoskodás mégis csak gátja a nagy teljesítménynek, melyeket mindig azok visznek véghez, akik hisznek az elme korlátlan erejében. Ezek a sikerkovácsok sosem hagyják megzavarni magukat a körülmények által, és szinte varázslatos erővel vonzzák magukhoz a vagyont. Ha jobban megfigyeled, rájössz, hogy a jelentős eredményeket elérő emberek körülményei semmivel sem voltak könnyebbek a kortársaiknál. Sőt sok esetben a nehezebb viszonyok csak még jobban ösztönözték őket, és még jobban összegyűjtötték a belső energiájukat. Ezek az emberek biztosan hittek abban, hogy el fogják érni, amiért dolgoznak. Az összes ember, aki nagy vagyonra tett szert, biztosan hitt abban, hogy sikerülni fog neki, és ez volt a kulcsa a gazdagsághoz. - De most térjünk vissza a papíroshoz - folytatta a milliomos, - és válaszolj a kérdésemre! Ez a harmincezer, amit ide írtál, ugye nem az első összeg volt, amely eszedbe jutott? - Igaza van, nem ez volt az első. - Hát akkor, mi volt az? - Nem is tudom, annyi számmal volt tele a fejem. - Na de mégis, például? - Talán ötvenezer. - Akkor miért nem azt írtad le? - Nem is tudom, azt hiszem túlzottan is elérhetetlennek tűnt. - És az is fog maradni, egészen addig, amíg el nem hiszed, hogy elérhető. Mivel mindössze harmincezerrel kezelted, elég hosszú út áll előttünk, mire milliomost faragunk belőled. Szóval írd le a legmagasabb összeget, amelyet elérhetőnek tartasz. A fiatalember egy kis gondolkodás után negyvenezerre javította az összeget. - Gratulálok! – mondta a milliomos. - Épp most kerestél tízezer fontot csupán néhány másodperc alatt! Nem is rossz mi? - De hát nem is kerestem meg. - Vedd úgy, hogy már igen! Megtetted a legfontosabb lépést. Az önbecsülésed nőtt a legnagyobbat azzal, hogy most már képesnek érzed magad, harmincezer helyett negyvenezer megkeresésére. Nem nagy lépés ez, de mégis csak egy lépés előre. Elvégre Rómát sem egy nap alatt építették. 26

Mint minden emberben benned is lakozik egy titokzatos város, egy belső Róma. Meglepő módon ez a város bizony éppen olyan képet ölt, amilyennek te szeretnéd. A mérete attól függ, hogy te mekkorára szabod meg a határait. Csupán kevés ember tudja, hogy létezik benne egy ilyen város. Ennek a városnak a képe nem más, mint amit önértékelésnek hívnak. Azzal, hogy megnövelted a papírra vetett összeget, a városod fejlődését indítottad útnak. A belső Rómád növekedésnek indult. A nagy gondolkodók minden korban azt vallották, hogy az ember számára a legnagyobb akadályt a saját szellemi korlátai jelentik. Azzal, hogy kiszélesíted ezeket a határokat, az életed teszed teljesebbé. Szabadulj meg ezektől a korlátaidtól, és minden akadály elhárul előled az életben is. Az életkörülményeidet mintegy varázsütésre tudod így megváltoztatni, ezt elhiheted nekem. - De hogy találom meg a szellemi határaimat? – kérdezte a fiatalember – Ez az egész felettébb valószerűtlennek, de egyúttal megfoghatatlannak is tűnik nekem. - Most magyaráztam el, hogyan találod meg a szellemnek határt szabó és önbecsülésedre is hatással bíró akadályokat – válaszolta a milliomos -, és éppen te formáltad az elméletet gyakorlattá, amikor megnövelted az összeget. Csodálatosan egyszerű néha felismerni, mennyire is tartja magát az ember valójában. Ahányszor valakivel megcsináltam ezt a gyakorlatot, egyetlen szám felfedte, a magáról alkotott képet. A szellemi akadályokkal küszködő ember, saját magának támaszt akadályokat az életben, amelyekben aztán rendben elbukik. a szomorú éppen az, hogy éppen a saját béklyóik miatt sikertelen emberek vannak legkevésbé tudatában annak, hogy a személyiség fejlesztés a siker egyik kulcsa. Ugyanígy persze a meggazdagodottak mind tisztában vannak ennek a jelenségnek a fontosságával, és a vagyonossá váláshoz vezető úton mindent megtesznek személyiségfejlődésük érdekében. - Kezdetben – folytatta a milliomos – úgy lehet legkönnyebben fejlődést elérni, hogy fogsz egy üres lapot, és lényegesen nagyobb összegeket írsz le rá.. Bárhogy is, egy dolog biztos. Csak akkor gazdagodhatsz meg, ha biztos vagy benne, hogy képes vagy rá. A magadról alkotott képedet olyanná kell formálnod, hogy el hidd, meg tudod csinálni, amit elhatározol. Csakis így lehetsz sikeres. Úgy, hogy most kezdjük újra ezt a gyakorlatot, de ezúttal jóval nagyobb összeget írj a lapra! 27

A fiatalember egy ideig tétovázott, aztán feszengve új összeget vetett a papírra, ezúttal már hatvanezer fontot. De azon nyomban magyarázkodni kezdett, hogy ez a legtöbb, amit reményei szerint valaha is megkereshet. - Lehet, hogy ez a maximum, amiben reménykedsz, de ennél egészen biztosan jóval többet is képes vagy megkeresni. Azért ez elég szerényke összeg. Sokan egy év, egy hónap, sőt egy nap alatt keresnek ennyit. Mindazonáltal szemmel láthatóan nagyot léptél előre: megkétszerezted az önbecsülésedet, és jelentős mértékben kitágítottad a szellemi határaidat. Még persze közel sem annyira, mint amivel elégedett lennék, de nem akarlak sürgetni. Kezdetben olyan célt kell kitűznöd magad elé, amely nem csak vakmerő, de ésszerű is. más esetben talán nem tudnál kellő mértékben hinni benne. A cél helyes kitűzésének a titka, hogy az ne csak ambiciózus, de elérhető is legyen. Ezt sose feledd, amikor célt tűzöl ki magad elé. Persze tudnod kell, hogy a legtöbb ember bizony túlontúl megfontolt. Félnek kitárni a szellemi határai kapuit. Hozzászoktak a maguk unalmas, monoton életéhez, és azt gondolják így helyes. Nem mernek már nagyokat álmodni sem. Nem szabad tartanod attól, hogy kiszélesítsd a szellemi határaidat. Pusztán attól, hogy egyre nagyobb és nagyobb számokat mersz kiírni arra a papírra, már egy óra alatt is hatalmas eredményt érhetsz el a személyiségfejlődésben. Hiszen pár perc alatt máris megkettőzted az összeget, nem igaz? - Később – tette hozzá -, ha majd egyedül leszel a szobádban, végezd el a következő gyakorlatot. A következőképpen kell meghatároznod az anyagi helyzeted alakulását. Fogj egy papírt és írd le rá:

Ez a módja annak, hogy a titkomat a milliomossá váláshoz alkalmazni tudd. Bizonyára vitatkozni akarsz, azzal érvelsz, hogy így nem egy csapásra válsz milliomossá, hiszen hat hosszú évbe fog telni, amíg összeszeded az első milliódat. Bár ez igaz, a titok segítségével mindössze egyetlen pillanat alatt elindíthatod azt a folyamatot, amely biztosítja számodra a gazdagságot.

28

- Nekem például – folytatta a milliomos -, öt év és kilenc hónap elég volt, hogy megszerezzem az első milliót, pedig mindösszesen tízezer fonttal indultam, amelyet egy gazdag öregúr adott nekem kölcsön. Azóta is ilyen módon gyarapítottam a vagyonomat. Az emberek mindig nevetnek a módszeremen, de hidd el akik ma nevetnek rajtad, azok holnap irigyelni fognak majd! A fiatalember zavartan vakarta a fejét. Nem igazán tudta, mit szóljon mindehhez. Az öreg szinte teljesen meggyőzte, de azért mégis csak túl egyszerűen hangzott mindez. - Természetesen - folytatta eközben a milliomos - ez a módszer nem csak azoknak a számára működik, akik milliomossá akarnak válni. Hiszen azért nem mindenkinek kizárólag ez az álma. És ez teszi felbecsülhetetlen értékűvé ezt a titkot. Egyformán jól működik mindenféle álomra – a legszerényebbtől a legvadabbig. Ha csupán ötezer fontos fizetésre, egy remek autóra vagy bármi másra vágysz, megkaphatod, a lényeg, hogy módszeremet alkalmazd. - Tehát most, ha nem haragszol és visszatérek a rózsáimhoz, úgyhogy megkérlek, távozz te is a szobádba, és tedd azt, amit tanácsoltam. Vésd papírra, hogy hat éven belül milliomos leszel! Jegyezd fel napra pontosan a dátumot is! Az íróasztalon találsz tollat, papírt. Ne feledd: Amíg nem szoksz hozzá a gondolathoz, hogy milliomos leszel, amíg nem válik életed szerves részévé a tudat, semmiképpen sem fogsz azzá válni. Menj hát, és ismerkedj tovább a módszeremmel, amely az elkövetkező hat évben irányítani fogja az életedet.

29

Ismerd fel a szavak jelentőségét Egy órával később az inas jelentette a fiatalembernek – akinek fel sem tűnt, hogy repül az idő -, hogy a milliomos várja a kertben. Ez alatt az idő alatt a fiatalember azzal foglalta el magát, hogy az öreg által ajánlott módszeren töprengett. Az inas odakísérte őt a milliomoshoz, aki épp annál a padnál ült, ahol az első nap megismerte, és épp egy frissen levágott rózsát vett szemügyre. Felemelte a fejét, amikor meghallotta a fiatalember közeledő lépéseit. Úgy tűnt egészen izgatott állapotba került, és újfent elmosolyodott. - Nos hogy ment? – tudakolta. – Jól haladtál a gyakorlással? - Igen, azt hiszen. De tudja, rengeteg kérdésem lenne önhöz. - Épp azért vagyok itt – felelte, és hellyel kínálta a fiatalembert maga mellett. - Tulajdonképpen csak az zavar, hogy a világért sem tudom megérteni, hogy az ördögbe fogok meggazdagodni, ha leírom ezt a mondatot, és gondolkodom rajta egy sort. A kérdésem az lenne: Miként tudnám magam meggyőzni arról, hogy milliomossá fogok válni? Még mindig úgy gondolom, túl fiatal vagyok én ahhoz, hogy milliomos legyek. - Ez nem akadály. Számtalan nálad jóval fiatalabb ember is vált már milliomossá. A kor nem jelent problémát. A fő gond az, ha valaki nem ismeri, vagy ha ismeri is, nem alkalmazza a titkot. - Én készen állok, hogy felhasználjam. Csak az a baj, nem látom át, miképpen győzhetném meg magamat arról, hogy igenis milliomossá fogok válni. - Voltaképpen erre csak egy módszer van. És ez bizony eléggé hasonlatos ahhoz, hogy évekig arról győzted meg magad, hogy te sose leszel milliomos. Az elkövetkezendő napokban, legfeljebb hetekben, feltétlenül ki kell alakítanod magadban egy milliomos személyiségét. Természetesen némi időt vesz igénybe, hogy kiirtsuk mindazt a rosszat, ami évek során belénk ivódott. A titok szavakban és képekben ölt testet. Ezek a képek a gondolataink lecsapódásai. Így vagy úgy minden egyes gondolatunk hatást gyakorol az életünkre.

30

Minél erősebb egy ember személyisége, a képzelete, a gondolatai is annál erőteljesebbek és annál gyorsabban öltenek formát, ilyen módon alakítva élete körülményeit. Ezért mondta annak idején a bölcs Hérakleitosz: „A jellem ellensúlyozza a sorsot.” A vágy erősíti fel leginkább a képzeletet – folytatta a milliomos – Minél erőssebben vágysz valamire, a dolog annál hamarabb bekövetkezik az életedben. Ahhoz, hogy gazdaggá válhass, nagyon erősen kell vágynod rá. Az élet minden területén a siker elengedhetetlen feltétele a szenvedélyes eltökéltség. - A vágy valóban fontos, de önmagában nem elég. Belőled a hit hiányzik. El kell hinned, hogy milliomos válik belőled. - Hogyan tehetnék szert erre a hitre? - Rengeteg könyvet olvastam már ezzel a témával kapcsolatban. És kutatásaim során, ugyanarra a következtetésre jutottam, amelyet annak idején a mesterem tanított nekem. Az egyetlen módszer a hit megszerzésére a megfelelő szavak ismételgetése. A szavaknak különleges hatásuk van mind a belső, mind a külső életünkre. A legtöbb embernek még csak fogalma sincs erről az eljárásról, vagy legalább is képtelen alkalmazni azt….. illetve így ez nem egészen pontos. Sokan bizony használják a szavak erejét, de legtöbbször csak saját kárukra. A szavak nélkülözhetetlenek. - Nem mintha ellenkeznék azzal, amit mond –felelte a fiatalember-, de azt hiszem, túloz. Nem hiszem, hogy a szavak segítségével tényleg milliomossá válhatnék. Igen, biztosan ez is fontos, de talán közel sem annyira, mint ahogy állítja. A milliomost annyira elfoglalták a saját gondolatai, hogy nem felelt a fiatalember ellenkezésére. Aztán kijelentette: A szobádban hagytam egy könyvecskét, amely nagyszerűen elmagyarázza az elméletem lényegét. Menj, és keresd meg kérlek. Igazán rövid. Gyere le újra, ha elolvastad. Ezt a beszélgetést majd később folytatjuk. A fiatalember beleegyezett. Visszatért a szobájába, és az íróasztalhoz ment, hogy megkeresse a könyvecskét. De nem talált semmi ilyesmit. Helyette azonban észrevett egy levelet, amelyet minden bizonnyal neki szántak, habár a neve nem szerepelt rajta. Ennek ellenére elég világos volt a címzés: LEVÉL EGY FIATAL MILLIOMOSNAK Amint felnyitotta, mindössze az alábbi, vörös tintával írt szöveget találta benne: ÉG VELED. Az aláírás: a milliomos.

31

A fiatalember szíve a torkában kezdett dobogni. Abban a pillanatban valami hangra lett figyelmes. Ahogy megfordult egy számítógépet pillantott meg, amelyet addig nem fedezett fel a szobában… Minden bizonnyal az alatt tette oda valaki, amíg ő távol volt. A nyomtató éppen dolgozott. A fiatalember közelebb lépett, hogy elolvassa a szöveget. Az pedig nem volt más, mint újra és újra ugyanaz a mondat: EGYETLEN ÓRÁD MARADT AZ ÉLETEDBŐL. EGYETLEN ÓRÁD MARADT AZ ÉLETEDBŐL. EGYETLEN ÓRÁD MARADT AZ ÉLETEDBŐL. Ha ezt valaki viccnek szánta, elég sötét a humora. Mégis egész biztosan vicc. Miért akarná a halálát a milliomos? Hiszen ő sohasem vétett ellene semmit. Habár ezen a helyen minden felettébb különös volt. „Talán a milliomos valami őrült gyilkos, aki a jószívűség álcája mögé bújva lesi áldozatát?” – gondolta a fiatalember. Eddigre már teljesen összezavarodott. Mindössze egyetlen dologban volt biztos: ezt akár viccnek szánták, akár nem, nem fog kockáztatni. Elmenekül, aztán egyszer és mindenkorra elfelejti a csekket, a titkot meg a milliomos hagymázas meséit, amiket így, vagy úgy, de rendre elhitt neki. A levelet a földre dobta, és megpróbálta kinyitni az ajtót – de az újfent zárva volt. Úrrá lett rajta a kétségbeesés. Hiába próbált, képtelen volt kijutni az ajtón. Ezúttal a milliomos túl messzire ment. A fiatalember elvesztette a fejét. Az ablakhoz rohant, és megpillantotta a milliomost, aki a virágokat gondozta a kertben. Gondolkodás nélkül torkaszakadtából üvöltözni kezdett neki Semmi válasz. Hiába kiabált még hangosabban, a milliomos akkor sem felelt. Talán megsüketült? Eddig úgy tűnt, remekül hall. Ekkor az inas lépett a kertbe. A fiatalember neki kezdett üvöltötni, de mintha csak a falnak beszélt volna.. Miközben kiabát, újabb szolga tűnt fel a kertben, ám rá éppen annyira nem hatottak a fiatalember szavai, mint a másik két eberre.A fiatalember percről percre egyre kétségbeesett lett. Minden bizonnyal valami jól kitervelt, ördögi terv szenvedő alanyává vált, és egyenesen az ellenség karmaiba hullott. Ismét fontolóra vette, hogy az ablakon próbáljon egérutat nyerni, de ez továbbra is túl kockázatosnak tűnt. Ekkor hirtelen észrevette a telefont. Micsoda egy ökör volt eddig! Ez igazán hamarabb is eszébe juthatott volna. De még is kit hívjon fel? A rendőrséget? És ha a segélyhívást választja, majd kiderül, hogy valójában minden rendben. 32

Végül a telefonközpontost tárcsázta. Rendkívül furcsa női hang jelentkezett be, de amikor a legközelebbi rendőrállomás számát kérdezte tőle, készségesen válaszolt. - Gyorsan tárcsázta a számot, ám a vonal foglaltat jelzett. Micsoda bosszantó hang! Újra tárcsázott, de hiába, a vonal még mindig foglalt volt. Ez minden bizonnyal nem az ő napja. Hirtelen észrevette a számot, amelyet tárcsázott, éppen a szeme előtt – és nem azért, mert papírra vetette, hanem mert az ő készülékének a száma volt. A saját szobáját hívta. a bolondját járatták vele! Újra megpróbálta kinyitni az ajtót, de bárhogy erőlködött az nem engedett. Így hát visszament az ablakhoz. Meglátott valakit közeledni a házhoz. Az illető hosszú fekete köpenyt és széles karimájú kalapot viselt. A fiatalembernek földbe gyökerezett a lába az ijedtségtől. Ki más lehetne, mint egy bérgyilkos, aki azért jött, hogy vele végezzen? Csapdába csalt állatnak érezte magát. Meg fog halni. Nincs kiút. Hamarosan léptek zaját hallotta közeledni a szobája felé. Tehát jól sejtette. Az ideje végleg lejárt. Elhátrált az ajtótól, és kétségbeesetten pillantott körbe a szobájában, valami olyan tárgyat keresett, amivel megvédhetné magát. Hallotta, ahogy a kulcs elfordul a zárban. A kilincs lenyomódott, és az ajtó lassan kinyílt. Egy vészjósló, sötét alakot pillantott meg. Egy szót sem szólt, csak ott állt rezzenéstelenül. Aztán hirtelen a zsebébe nyúlt. A fiatalember biztos volt benne, hogy fegyverért. Ehelyett a nyugtalanító idegen egy levelet húzott elő, megemelte a kalapja karimáját is, és a fiatalember, aki már a legrosszabbra számított, döbbenten fedezte fel benne a milliomost, aki rosszalló arckifejezéssel nyújtotta át neki a papírost. - Ezt a kertben felejtetted – szólalt meg a milliomos, és az arca most már inkább derűsnek tűnt a megkönnyebbült fiatalember számára. – Megtaláltad a könyvecskét, amelyről beszéltem? - Nem, viszont helyette ezt találtam – felelte a fiatalember, aki teljesen megnyugtatott az öreg nyájas hangja. Lehajolt és felvette a levelet a padlóról. - Mégis mi értelme volt ennek a morbid közjátéknak? Akár be is perelhetném, tudja…

33

- Hiszen ezek csak szavak, néhány szó egy darab papírra firkantva. Vajon tényleg bíróság elé citálnál egy papír fecni miatt? Hát nem éppen te mondtad, hogy nem hiszel a szavak jelentőségében? És most nézz magadra… A fiatalember hirtelen megértette, miről beszél a milliomos. - Mindössze leckét akartam adni neked. A tapasztalat százszor többet ér minden elméletnél. Egyszerűen szólva az élet csupa tapasztalat. Ahogy Goethe is mondta: „A szürke a gondolkodás színe, az élet fájáé a zöld.” most már hiszel a szavak erejében? – folytatta – És még egy nagyon fontos dolog. A szavak hatalma akkora, hogy még csak igaznak sem kell lenniük ahhoz, hogy hatást gyakoroljanak az emberre. Biztosíthatlak, hogy semmiféle bűnös szándék nem vezérelt az imént. - Mégis honnan kellett volna tudnom? – kérdezte a fiatalember, aki lassan visszanyerte a nyugalmát. - Az eszedet kellett volna használnod, és akkor rájöhettél volna. Mégis mi az ördögért akartam volna veled végezni? Soha nem ártottál nekem, és ha mégis, akkor sem állt szándékomban kiegyenlíteni a számlát. Mindössze azt kívánom, hogy nyugodtan gondozhassam a rózsakertemet, amely csupán gyenge utánzata annak a kertnek, amely vár rám. A logikádra kellett volna hagyatkoznod. Amikor az ablakból ordibáltál nekünk, és mi úgy tettünk, mintha nem hallanánk téged, szörnyen kétségbe estél. Valójában nem akkor követtél el hibát, amikor elolvastad a fenyegetést, amelynek semmi alapja nem volt, hanem amikor elhitted. Ezzel megszegted az elméd fölötti uralom legfőbb szabályát. Ha a képzelet és a logika birokra kél egymással, szinte mindig az előbbi kerül ki győztesen. Azzal követted el a hibát, hogy elvesztetted a fejed egy valójában nem létező veszély miatt. A milliomos ekkor a nyomtatóhoz lépett, leállította azt, és letépte a lapot. Megmutatta a fiatalembernek, akit megdöbbentette a tény, hogy észre sem vette, hogy ezt a fenyegetést még csak nem is neki címezték. a lap tetején egy idegen név állott. A fiatalember megszégyenülten állt. Ugyanis felismerte, hogy saját képzelete szülte csapdába esett bele az imént.

34

Fedezd fel a rózsa jelentőségét A fiatalember még magához sem tért az átélt döbbenet után, amikor a milliomos folytatta a tanítását. - Ezen a napon egy sor fontos dolgot tanultál – mondta a fiatalembernek. – És mindezt nem csak az agyaddal, de már a szíveddel is tudod. Megtanultad, hogy a szavak milyen nagy hatást képesek gyakorolni az életünkre, akár akarjuk, akár nem. Még csak nem is voltál címzettje annak a fenyegető üzenetnek, amit a számítógép kinyomtatott, mégis halálra rémültél tőle. De azért nem teljesen haszontalanul, mert legalább egy értékes leckét kaptál. Ha igaznak hiszel egy gondolatot, az rendkívüli módon befolyásolhat, még akkor is, ha valójában nem igaz. De ha képessé válsz az értékén kezelni az ilyen gondolatokat, akkor az agyad tiszta marad. Tulajdonképpen saját elméd adott erőt, a fenyegetésnek, hiszen ha például egy számodra érthetetlen nyelven íródott volna, akkor a leghalványabb figyelmet sem szentelted volna neki. A milliomos elhallgatott, hagyván a fiatalembert, hogy feldolgozza a hallottakat. Aztán folytatta. - Valahányszor szembesülsz egy problémával - és hidd el, a sikerhez vezető út tele van akadályokkal - emlékezz erre a fenyegetésre! El kell hinned, hogy az összes problémának éppen annyi köze van hozzád, mint ennek a fenyegetésnek volt. Gondolom, ez kissé túlzottnak hangzik a számodra. Inkább valaki más viselje a terhet, mint te. Tereld el a gondot magadtól! Nem tudom, elég világosan fejeztem- e ki magam. Nem szabad, hogy a nehézség úrrá legyen rajtad. Ha eléred ezt a pontot – habár nem lesz könnyű, erről biztosíthatlak -, felbecsülhetetlen értékű tudásra teszel szert, és képes leszel valóra váltani az álmaidat. De figyelmeztetnem kell téged: Nehéz és keserves út vár rád mire megszerzed ezt a képességet. De soha nem szabad feladnod! Megígérem, hogy előbb vagy utóbb kifizetődik a fáradozásod. Egyszer talán még azt is megérted, hogy ez a legfőbb cél az életedben. A többi lényegtelen. Miután magyarázata végére ért, a milliomos elhallgatott, és gondolataiba mélyedt. A tekintete szomorúságot sugárzott. Mégis hozzátett még néhány gondolatot, mintegy végkövetkeztetésképpen mindarra, amit eddig elmondott. 35

Az élet lehet rózsakert, vagy akár földi pokol is a számodra. Minden a hozzáállástól függ. Gondolj a rózsára, valahányszor valami gondod támad! És emlékezz a fenyegetésre, amelyet valaki másnak címeztek! Ha erősen akarod, a problémák mindig elfordulnak tőled. Ahogy folytatta, különös nyomatékot adott a szavainak. – A legtöbb ember nem képes felfogni, amit az imént mondtam. Azt mondanák rá, ez nem más, mint színtiszta optimizmus. Azonban ez jóval mélyebb ennél. Ez az egyik legfőbb elmegyakorlat. Ha nem hiszel a gonoszban, az számodra nem is létezik. A világ nem más, mint belső lényed tükörképe, és körülményeid a belső világodat másolják. Ha nincs benned gyengeség, semmi, ami vonzza a problémákat, akkor semmilyen veszély nem fenyeget. Újra meg újra ismételd el magadban, hogy a gonosz nem létezik, és koncentrálj a rózsára! Abban mindig megtalálod az igazságot, és erőt meríthetsz belőle, amely végig elkísér az életed során. És ott megtalálod azt is, ami olyan ritka dolog a földön: o a szeretetet mások iránt, o és az iránt, amit csinálsz. Ez a gazdagság kettős titka.

36

Tanuld meg irányítani a tudatalattidat!

Miután az öregúr befejezte a hosszú, érzelemmel telített beszédét, kimerültnek tűnt és hosszú percekre elcsendesült. Amikor folytatta, minden egyes szónak külön nyomatékot adott. - Ezért olyan különösen hatékony ez a módszer, amelyet feltártam előtted. Meglehet, az elején még nem igen hiszed el, hogy milliomos lehet belőled, de idővel képessé fogsz válni rá. Ugyanazt kell tenni a módszerrel, amit a levéllel tettél. Fogadd el igaznak, amit mond, mert az összes igazán sikeres teljesítmény alapja a hit. ha bízol magadban, ha elhiszed, hogy képes vagy rá, sikerülni fog. - Az egetlen gond, hogy még mindig hihetetlen, hogy öt év múlva milliomos leszek. A levél esetében hagytam magam becsapni…. elvesztettem a fejem. De ez a módszer egészen más tészta. - Még ha nem hiszel benne, akkor is hatni fog rád. Minél jobban azonosulsz vele, annál erőteljesebbé válik. Az előnye, hogy nem a józan eszedet kell meggyőznöd. Emlékezz a fenyegetésre! Értelmetlennek tűnt számodra, és nem véletlenül. De mégis erősebbnek bizonyult nálad, hogy úgy mondjam. És a képzeleted nem más, mint amit egyesek tudatalattinak hívnak. Ez az agyad rejtett része, és sokkal erősebb, mint a könnyen érzékelhető fele. Ez irányítja az egész életedet. a tudatalatti rendkívül érzékeny a szavak erejére. Érted már, miért olyan nehéz elfogadnod azt az állítást, hogy hat éven belül milliomos válhat belőled? - Sajnálom, de nem. - Nos, a lényeg az, hogy hosszú évek során keresztül a gondolatok, a szavak mélyen belevésődtek a tudatalattidba. Voltaképpen az összes élmény, amely valaha ért, az összes gondolatod, amely valaha támadt, elraktározódott a tudatalattidba. Hosszú távon ez a bámulatos memória alakítja ki az énképedet. Anélkül, hogy ez tudatosodott volna benned, a téged ért tapasztalatok hatására kialakult egy belső képed önmagadról. És ez alapján elhitetted magaddal, hogy nem az a fajta ember vagy, aki képes meggazdagodni. Még akkor sem, ha erre minden képességed megvolna, márpedig megvan, ezt a legkisebb túlzás nélkül állíthatom. Mint annyi más esetben, a te énképed is annyira erős, hogy meghatározza a sorsodat. Ahhoz, hogy milliomossá válhass, új énképet kell kialakítanod magadról.

37

- Biztos vagyok abban, hogy ez sikerülhet, de ez még mindig nem oldja meg a gondjaimat. Igazán hajlandó vagyok elfogadni ezeket az elméleteket. Csak az a bökkenő, még mindig nem értem, miként hitessem el magammal, hogy képes leszek meggazdagodni. - De hiszen ez pofon egyszerű! Gondolj csak a fenyegetésre. Nem volt igaz, mégis úgy hatott rád, mintha az lett volna. Ugyan ezt kell tenned ebben az esetben is. a tudatalattid most is éppen úgy fog reagálni. Amikor kisgyermek voltál – és még később is -, valahányszor igaznak fogadtál el valamit, ami nem volt az, tulajdonképpen becsaptad a tudatalattidat. Arra kényszerítetted, hogy elfogadjon olyasvalamit, ami valójában hamis. Most ugyanezt kell tenned. Az akaratod erejével képes vagy befolyásolni a tudatalattidat. És ha ezt megteszed, akkor el fogod érni az életben mindazt, amit szeretnél. Miért? Mert a tudatalattid biztos lesz abban, hogy el tudod érni azt. Épp úgy, mint ahogy most is biztos vagy abban, hogy nem vagy rá képes. Ez összefügg azzal, amit már korábban is mondtam. A cselekedeteidet a tudatalattidban elraktározott gondolatok vezérlik. Mivel látta, hogy a fiatalembert egyre jobban lázba hozza, amit mond, a milliomos úgy döntött, folytatja a gondolatmenetét. - A legfontosabb az, hogy elhitesd magaddal, az adott dolog valójában igaz. Hogy miért működik ez a tudatalattival? Egyszerűen azért, mert bár az agyad ezen része igen erőteljes, nem képes elválasztani az igazat a hamistól. Jusson eszedbe, ami ma történt! A tudatalattid képtelen volt különbséget tenni a valóságos és a valótlan között. Ezért viselkedett sajátosságos módon. Ha az agyad nem hiszi el, amit a levél sugallt – más szóval élve -, ha bezárja az ajtót a tudatalattid előtt, akkor nem viselkedtél volna olyan kétségbeesett módon. Teljesen nyugodt maradtál volna, és megvárod, amíg nem tisztázódik a helyzet. - Igen, de mi történik akkor, ha az agyam tudatos és tudatalatti része, összeütközésbe kerül egymással? Ha a tudatom nem képes elfogadni a meggazdagodás gondolatát? - Az egyetlen megoldás – amely egyben a leggyorsabb és leghatékonyabb is – az ismétlés. - Ismétlés? - Úgy van. Ezt a módszert gyakran nevezik önszuggesztiónak. Életünk során mindannyiunkkal megtörténik. Minden áldott nap külső és belső sugallatok érnek minket. A belső monológ, amelyen mindannyiunk folytat önmagába, meghatározza az életünket. Vannak, akik állandóan azt ismételgetik magukban, hogy sosem 38

lesznek sikeresek, mert olyan családból jöttek, vagy, mert néhány kudarc hatására vesztesnek tekintik magukat. Ezért egyik bukásból a másikba hajtják magukat. Nem mintha nem lennének képesek arra, hogy változtassanak ezen, de a tudatalattiuk meghatározzák a sorsukat. Vannak olyanok, akiknek szent meggyőződésük, hogy nem sikeresek a nőknél – folytatta a milliomos. – ennek köszönhetően minden vonzerejük elpárolog. A nők iszonyodnak tőlük, mint a leprástól. Ezért is az énképük a felelős, amely a tudatalatti hatására alakul ki. Ez hozza őket újra és újra olyan helyzetbe, hogy a nők viszolyognak tőlük. Az ismétlés erejét azonban egész másra is fel lehet használni, és mi pontosan ezt fogjuk tenni. Ám egyben vak is, és neked meg kell tanulnod kihasználni ezt. Túlzás lenne azt állítani, hogy a fiatalember teljes egészében megértette az öreg szavait, de egészében véve tetszett neki, amit hallott. Úgy érezte, a milliomos valóban törődik a problémájával, és alig várta, hogy még többet tudjon meg a dologról. - Az a szép ebben az elméletben, hogy nem kell hinned benne ahhoz, hogy használd. – mondta a milliomos - De hogy eredményt érsz-e el vele, az rajtad múlik, az nem fog csak úgy varázslatosan magától megtörténni. Mégis a titok egyszerű. Ahogy mondtam, minden csakis az ismétlésen múlik. Még ha először nem hiszel is benne, próbáld csak ki – legalább egy pár napig. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy észrevedd a hatásokat. Ez a módszer talán túlzottan egyszerűnek tűnik a számodra, de hidd el a leghatásosabb, ami csak létezik a földön. A tudatalatti olyan szolga, aki képes uralkodni felettünk, mert olyan hatalmas az ereje. Emlékezz a Biblia első szavaira: „Kezdetben vala az Ige…” Ige, mint a beszéd. Az önszuggesztió fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben. Ha nem veszed ezt tudomásul, gyakrabban fog ellened dolgozni, mint érted. És ez fordítva is igaz – ha meg tanulod használni, minden hatalma a tiéd lesz. - Azt hiszem meggyőzött, habár az igazat megvallva még jó néhány dolgot nem értek ezzel az elmélettel kapcsolatban. – felelte a fiatalember. - Rendben. Megmondom, mit kell tenned. Elhiszem, hogy mind ez túl egyszerűnek tűnhet elsőre, de higgy nekem, és majd az eredmények láttán ítélkezz….. 39

Módszerek és mértékek A milliomos ezután leült az íróasztalához, és a fiatalembert is oda hívta maga mellé. Írószert vett elő, néhány sort vetett a papírra, majd így folytatta: - Valahogy így festhetne, amit kitűzöl magad elé – magyarázta. A papíron a következő állt: Ez év végére 31 250 font vagyonra teszek szert. Ezt a vagyont minden évben megkétszerezem az elkövetkezendő öt évben, és így – itt kihagyott egy kis helyet – milliomos leszek. Nem szabad összekeverned a vagyont a jövedelemmel- mondta a fiatalembernek. A vagyonod az, ami a számlák kifizetése meg az adók után marad. Ide tartoznak az ingatlanok, vállalati részvények, meg a bankbetétek. Ha pedig hat éven belül milliomossá akarsz válni, akkor a következő módszert kell alkalmaznod. Amennyiben az első év végére 31 250 fontnyi vagyonra teszel szert, akkor a következő évben ezt meg kell dupláznod és így tovább. És így hat éven belül milliomos válik belőled. Miért kétszerezed meg minden évben a vagyonod? Mert ezt az egyszerű műveletet könnyen tudja követni a tudatalattid. És ezt számodra is könnyebb emlékezetben tartani. Na és persze biztosítja a folyamatos növekedést. Így nem kell attól tartanod, hogy csak a hetedik évben válik belőled milliomos. - Mi több – folytatta -, ez a módszer gyakorlatilag kötelező érvényű, ha valóban milliomossá akarsz válni hat éven belül. De talán nem leszel képes arra, hogy talán az első évben 31 250 fontnyi vagyont szedj össze, hogy aztán megduplázhasd azt a következő években. Ha ez soknak tűnik neked indulásként, akkor adj magadnak még egy évet! Hat éven belül válik milliomos belőled, az még mindig elég jó, nemde? Így az első évben mindössze 15 625 font a kitűzött cél. hidd el nekem, ez messze nem elérhetetlen számodra. És, ha eltökélten hiszed, hogy képes vagy megszerezni ezt a pénzt egy év alatt, akkor sikerülni fog. Sőt ha még ezt is túl soknak érzed, akkor adj magadnak még egy évet. Ekkor az első évben 7812 font 50 pennyt kell megtakarítanod. A „MEGSZERZEM AZ ELSŐ MILLIÓMAT (ide jön a dátum hónapra és évre pontosan)” mintát alkalmazva, rövid távú célokat is kitűzhetsz magad elé, amelyek jelzőlámpaként segítenek majd eligazodnod a gazdagság felé vezető úton.

40

- A legfontosabb dolog mégis az folytatta a magyarázatot az öregúr -, hogy papírra vesd a céljaidat. Fogj egy tollat, és ne restellj játszani a számokkal meg a dátumokkal! Az adatok egyre ismerősebbé válnak majd a számodra, ahogy dobálódzol velük. Emberek ezrei álmodnak a meggazdagodásról, mégis alig akad egy-kettő, aki megteszi az első lépést, és kijelöli maga számára az utat a vagyon megszerzése felé. különbözz a sokaságtól! Készítsd el a saját tervedet. Addig számolgass, amíg meg nem találod a neked megfelelő változatot. Használd fel ötletként a példákat, amiket állítottam, és engedd szabadjára a képzeletedet. Nem elég, ha álmodozol a gazdagságról, számokban és dátumokban kell öntened az álmaidat. Ez legyen az első gyakorlat, amelyet elvégzel. Hamar rájössz majd, hogy ez a kis játék felfedi, ki is vagy valójában. Azzal, hogy papírra veted a céljaidat, a határidőket és a számadatokat, megteszed az első lépést a gazdagság felé vezető úton. Ha eltökélten hiszel abban, hogy öt vagy tíz éven belül milliomos lesz belőled, mégis mindössze évi húszezret keresel, és nem számítasz többre évi tíz százalékos növekedésnél, akkor soha nem valósíthatod meg a tervedet, ha a munkahelyeden maradsz. Nincs ebben semmi felháborító, vagy helytelen. Egyszerű, logikus következtetés. Ez a módszer, miszerint minden évben megkétszerezed a vagyonodat, vagy legalábbis minden évben többet keresel az előző évnél, nem az egyetlen módja annak, hogy milliomos váljék belőled. Mégis a titok, amelyre épül – vagyis a kitűzött cél (az összeg és a hozzátartozó határidő) – mindenkire érvényes, aki sikeres akar lenni az életben. Vegyünk egy másik példát. Mondjuk, évente ötezer fonttal akarod növelni a keresetedet. Ha most huszonötezret keresel, akkor egy év múlva már harmincezret – talán, hogy egy kicsivel több luxust engedhess meg magadnak. Vagy talán harmincezret keresel, de negyvenezret szeretnél, hogy új házba költözhess, esetleg vehess egy jobb autót is. Ehhez a módszer ugyanolyan egyszerű. Csupán azt kell ismételgetned: EBBEN AZ ÉVBEN TÍZEZER FONTTAL FOGOM NÖVELNI A JÖVEDELMEMET, ÍGY HARMINCEZER VAGY NEGYVENEZER FONTOT FOGOK KERESNI” (attól függően, hogy melyik esetről van szó).

41

Csak azt kell megértened, hogy ha összesen csak tízszázaléknyi béremelésre van kilátásod, akkor nem akarsz éjt nappallá téve gürcölni, előléptetést kell szerezned, vagy munkahelyet kell váltanod, ha el akarod érni a célodat. Ez talán magától értetődőnek tűnik, de az emberek ezrei reménykednek abban, hogy jobbra fordul a sorsuk, miközben semmit sem tesznek ennek érdekében. Ez talán nemtörődömség? Vagy valójában elégedettek a helyzetükkel, még ha örökké csak siránkoznak is miatta? Ha el is jutottál addig a felismerésig, hogy változtatnod kell az életeden, talán azt mondod magadban, nem tudod, hogyan tovább. És talán azon töprengsz, mégis hogy az ördögben fogsz öt- vagy akár tízezer fonttal többet keresni. Ne aggódj, ez nem olyan fontos kérdés. A lényeges az, hogy belevésd a célodat a tudatalattidba, egyszerűen írd le az összeget és a határidőt. A tudatalattid majd elvégzi a többit. Mindig légy résen, és most, hogy már tudod, a dolgok nem fordulnak jobbra maguktól, gondolkodás nélkül ragadj meg minden kínálkozó lehetőséget. Nem szabad hagynod, hogy megbénítson a félelem, amely annyi embert gátol álmai valóra váltásában. Most már tudod, hogyha nem cselekszel, nem számíthatsz semmi változásra. Szóval ne habozz, tedd meg a szükséges lépéseket, hogy elérd a célod! Ha megfelelően irányítod, a tudatalattid csodákra lehet képes. Ha azt a feladatot tűzöd ki elé, hogy tízezer fonttal megemelkedjen a fizetésed, végre fogja hajtani. Minden áldott nap emlékeztesd erre, hogy ez váljon a legfőbb céljává. Hőkövető rakéta módjára kerüli majd ki minden akadályt, mindig a célon marad. A te dolgod az, hogy megfelelően „állítsd be az irányzékát”. - Hogy mi a célpont? – folytatta. – És mikor kell becsapódnia? A cél tízezer font, a becsapódás időpontja pedig az év vége. Ilyen csodákra képes együtt a tudatalattid és a kitűzött cél. Amikor megállapítod ezt, ne felejtsd el, hogy a legtöbb ember általában túl óvatos. Miért? A válasz egyszerű: mert nem hisznek saját magukban. Az önmagukról alkotott képük siralmas. A milliomos elérkezettnek látta az időt, hogy egy saját anekdotával illusztrálja az elméletet. 42

- Néhány évvel ezelőtt történt – kezdte. – Arra az elhatározásra jutottam, hogy új ügyvezető igazgatót veszek fel a cégem egyikéhez. Úgy döntöttem negyvenötezret vagyok hajlandó fizetni neki. Amikor a fizetésre terelődött a szó, a férfi, akit kiszemeltem magamnak, határozott, szinte parancsoló hangon így szólt: „Harmincezer font alatt nem vagyok hajlandó elfogadni az állást.” Erre hosszas hatásszünet után, mintha megfontolnám a dolgot, így feleltem: „Figyelembe véve a képességeit, a harmincezer megfelelőnek tűnik.” Ha harmincötezret, sőt akár negyvenet, vagy negyvenötöt kért volna, azt is megadtam volna neki, hiszen így terveztem az interjú előtt. Sőt, az igazat megvallva, akár ötvenezret is adtam volna, annyira felkészültnek és alkalmasnak találtam a férfit. Így azonban sikerült neki húszezer fontot veszítenie percek alatt. Ez bizony sok pénz. Gondolj bele – ez már tíz év alatt összesen kétszázezer font veszteséget jelentett! Miért esett el ettől az összegtől? Egyszerűen azért, mert nem hitte el önmagáról, hogy munkája és tudása megér évi ötvenezret. Voltaképpen be kell vallanom, amikor meghallottam, mennyit kér, átfutott az agyamon, hogy elküldöm, mégsem adom neki az állást. Hiszen ő, aki a legjobb helyzetben volt ahhoz, hogy megítélje mennyit ér, csupán harmincezer fontra értékelte az ügyvezetői tudását, miközben én olyasvalakit kerestem, aki negyvenötezret kér. Rosszul döntöttem? Az idő bebizonyította, hogy helyes döntés volt alkalmaznom, és egy csomó pénzt is megtakarítottam ezzel. Az önbizalom hiány volt az ő gondja, az, hogy alulértékelte saját magát. Az évek alatt aztán legyőzte ezt a problémát – ami jó néhány fizetésemelésbe került nekem. Mégis megérte… Ezzel a példával arra akartam rámutatni, hogy pontosan ugyanúgy bántam ezzel az alkalmazottammal, ahogy az élet bánik velünk. Azt kapjuk tőle, amire számítunk. Se többet, se kevesebbet. Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy bizony sokkal többet is kaphatnának az élettől, mint amit elvárnak tőle. Eleget beszéltem – fejezte be a milliomos. – Mit hoztál ki mindebből fiam? - Túl szép, hogy igaz legyen – vágta rá a fiatalember, habár mindezidáig csüngött az öregúr szavain. - Mégis ennek a módszernek köszönhetően váltam milliomossá én is, és még mindazok, akikkel megosztottam a titkot. A szó rendkívül hatásos fegyver. És ahogy a jellemed fejlődik, úgy válik egyre erősebbé a szavaid hatalma. Bármi, amit elhatározol, egyre gyorsabban és gyorsabban teljesül majd be, ha hajt a mély eltökéltség és támogat az ismétlés ereje. - Ahogy beszél az elméletről, az az érzésem támadt, hogy ez az egész csak valamiféle játék – vágott közbe a fiatalember. 43

- Talán így van. De a módszert saját magadnak kell kipróbálnod. Azt senki más nem teheti meg helyetted. Azokat a bizonyos mondatokat naponta legalább ötvenszer kell elismételned, sőt ha tudod még többször. Akár százszor is egy nap. Én kezdetben még az ujjaimon számoltam. - El kell ismernie, hogy azért ez nem megy az egyik napról a másikra. - Biztos vagyok benne, hogy elsőre nem fogod különösebben egyszerűnek találni. Az elme hajlamos elkalandozni. Tízedszeri ismétlés után talán valami másra kezdesz majd gondolni. De ne hagyd, hogy elterelődjenek a gondolataid! Koncentrálj még erősebben, és kezd elölről az egészet! Ha egy ilyen pofon egyszerű gyakorlatot sem vagy képes végigcsinálni, akkor jobb ha leteszel arról, hogy meggazdagodsz. Ezt a kihívást ajánlhatom neked, barátom. Mindössze kitartónak kell lenned. - Minek kell hangosan ismételgetni? - Így még nagyobb hatást gyakorol az agyadra. A tudatalattid számára úgy fog működni, mint a kívülről jövő parancs, és így még eredményesebb lesz. Monoton, nyugodt hangon ismételgesd, mintha kántálnál, vagy mantrát mormolnál, ahogy a buddhisták hívják. Idővel a módszer saját életre kel majd, és működni kezd. A fiatalembert lenyűgözték a milliomos szavai. Az öregúr már nem mosolygott. komolyan beszélt, pátosszal, mint valami jós. - Először talán zavarba jössz a saját hangod és szöveged hallatán. De hidd el, idővel hozzászoksz majd. A cél, amit kitűzöl magad elé, kezdetben elég merésznek tűnhet, idővel azonban elfogadhatóvá és meglepően könnyen elérhetővé válik majd. - És mi van akkor, ha egyszerűen csak elnevetem magam? Végtére is ez az egész olyan abszurd.

44

- Ezek azok a pillanatok, amikor mindennél fontosabb, hogy ellen tudj állni. Le kell győznöd a kétkedésedet. Gondolj rám! Én mindig veled leszek, még ha abban a másik, távoli kertben pihenek is majd. Az erőm segíteni fog. Ha elfog a hitetlenkedés, emlékezz arra, hogy a szavamat adtam! Sikerülni fog. - Egészen biztos ebben? – kérdezte a fiatalember, akit még mindig nem győztek meg teljesen az öregúr szavai. - Miért kellene kételkednem benne? Belőled is gyorsan milliomos válik majd, ahogy belőlem is annak idején. Sőt mi több, már most is az vagy, hiszen megértetted és elfogadtad az elvet, amelyet feltártam előtted. Az élet titkos törvénye, hogy bárki, aki ismeri ezt az elvet, annak ereje van. a tudás szabaddá tesz. Most már csak idő kérdése, hogy a szó gyakorlati értelmében is milliomossá válj. Az agyadban már most is az vagy, és ez a legfontosabb. - De hisz alig van egy penny megtakarított pénzem…. Hát ismételgesd csak bátran a „VARÁZSIGÉT”, amelyet mutattam neked. Lépésről lépésre meg fog benned indulni a változás. A célod egyre természetesebbnek tűnik majd. Az életed természetes részévé válik, éppen úgy, ahogy eddig a részét képezte az a gyatra énkép, amelyet magadról kialakítottál és igaznak hittél, habár csak a képzeleted torzszülöttje volt. Amit az elméd a múltban felépített, azt most újrarendezheted, ha akarod. És így képes leszel a jövőd alakítására – és végre átveheted az irányítást a sorsod felett. Nem erről álmodtunk mindannyian? A fiatalember egyetértően bólintott. A milliomos szavai teljesen lázba hozták. És most már sokkal jobban hitt bennük, mint kezdetben. Lehet, hogy a módszer kissé furcsának tűnik. De hát kit érdekel, ha egyszer működik!

45

Tanuld meg az élet örömeit Támogatása jeléül a milliomos megosztotta a fiatalemberrel egy másik, az eddigieknél általánosabb képletet is. - Életed során óriási hasznát veheted majd ennek a képletnek. Kívülről, belülről meg fog változtatni. Tulajdonképpen ennek segítségével érheted csak el a valódi gazdagságot – amely nem csupán vagyontárgyakból áll. Jóval kevésbé anyagi jellegű ennél. Az élethez való hozzáállást jelenti. Hadd adjak neked egy tanácsot. Természetesen a másik, gyakorlatiasabb varázsige segítségével képes leszel elérni azt a pénzbeli gazdagságot, amelyre vágysz, sőt még talán túl is szárnyalod az eredeti elképzeléseidet. Azonban soha ne téveszd szem elől azt a tényt, hogy ha boldogságod elveszíted, mindent elveszítesz. A pénz ész nélküli hajszolása meggátolhat abban, hogy valójában élvezni tudd az életed. Ahogy a mondás tartja: „A lélek a világ minden kincsénél többet ér.” Vannak, akik csak mosolyognak ezen, mert számukra túl misztikus és megfoghatatlan. Nekem azonban az a véleményem, hogy bár a pénz remek szolgáló, de könyörtelen uralkodó is lehet egyben. - Úgy érti, hogy a boldogság és a vagyon kizárják egymást? - Közel sem, de azért nagyon óvatosnak kell lenned, nehogy a pénz elvegye az eszedet. John D. Rockefeller a világ egyik leggazdagabb embere volt ugyan, mégis annyira elhasználta az örökös aggódás és a pénz hajszolása, hogy ötvenéves korára szinte vénember lett, és szinte saját magát ítélte halálra. a gyomra annyira kikészült, hogy már csak a kenyér és a tej maradt meg benne. Örökké azon rettegett, hogy az üzlettársai becsapják, és elveszíti a vagyonát. A pénz átvette felette a hatalmat, és nem volt képes többé élvezni azt. Bizonyos szempontból szegényebb volt egy gyári munkásnál, aki élvezettel fogyasztja el a vacsoráját. - Nem elég, hogy itt lebegteti a gazdagságot a szemem előtt vágott közbe a fiatalember -, most még jól rám is ijeszt?! - Nem állt szándékomban – felelte a milliomos. - És a varázsige amit most megosztok veled, segít abban, hogy elkerüld a csapdát, amelybe a legtöbben belesétálnak, akik a gazdagságot hajszolják. Sokan vannak, akik amíg szegények, megállás nélkül hajtanak, és ha egyszer szert tesznek egy kis pénzre, az csak tovább fűti az ambícióikat. Amikor aztán meggazdagodnak, egyszerre rettegni kezdenek

46

attól, hogy elvesztik a vagyonukat. Az én varázsformulám rendkívül egyszerű. A híres orvos, Émile Coué a betegei számára fogalmazta meg ezt a szöveget. Így hangzik: NAPRÓL NAPRA MINDEN SZEMPONTBÓL EGYRE JOBBAN ÉRZEM MAGAM. Ismételd el reggel és este legalább ötvenszer, és napközben is ahányszor csak tudod. Minél többször ismételgeted, annál nagyobb hatással lesz az életedre. A tapasztalatlan fiatalember teljes odaadással hallgatta a bölcs milliomos szavait, akinek szemei előtt lepergett saját kiteljesedett és legnagyobb részt boldog élete. a fiatalember úgy érezte életében először találkozott igazán boldog emberrel. - Az emberek valójában vágynak a boldogságra – folytatta a milliomos –, de valójában nem tudják mi is az, amit keresnek. Így hát elkerülhetetlenül anélkül halnak meg, hogy megtalálnák. De még ha ráakadnak, akkor sem tudnak róla, hiszen azt sem tudják, valójában milyen az, nem igaz? Éppen olyanok, mint azok az emberek, akik kilátástalanul kutatják a meggazdagodáshoz vezető utat. Ők tényleg meg akarnak gazdagodni. De ha arról kérdeznéd őket, pontosan mennyit akarnak keresni a következő évben, akkor képtelenek lennének egyből megválaszolni a kérdést. Ha nem tudod, pontosan merre tartasz, akkor valójában nem is jutsz el sehová. Ezt tökéletesen megértette a fiatalember. Annyira megdöbbentően egyszerűen hangzott. Hogy nem gondolt erre soha korábban? Talán mert sohasem szentelt időt arra, hogy igazából végiggondolja a helyzetét. Ez volt az ő hibája is. A gondolkodás hiánya. Rögtön meg is fogadta, a jövőben mindent sokkal jobban átgondol majd, hogy elkerülje az ilyen hibákat. - A boldogságot persze ezer módon le lehet írni – folytatta a milliomos. – Mindannyiunk számára, még azoknak is, akik csak gondolnak rá, más és más formában ölt testet. De én elárulom neked a boldogság kulcsát. Nem holmi leszűkítő meghatározás, úgyhogy mindenkire érvényes. Ennek segítségével a napnál is világosabban láthatod majd az életed bármely pillanatában, hogy boldog vagy-e. Figyelmeztetlek, hogy amit mondani fogok, az elsőre biztosan megdöbbent majd, és talán kissé morbidnak fog tűnni. 47

Az alábbi kérdést kell feltenni magadnak: HA MA ESTE MEGHALNÉK, ELMONDHATNÁM MAGAMRÓL, HOGY MINDENT ELÉRTEM, AMIT EDDIG A PILLANATIG CÉLKÉNT KITŰZTEM MAGAM ELÉ? A fiatalember összeráncolta a szemöldökét. - Ezt nem értem – bökte ki. - Ha mindennap elvégzed, amit a belső éned aznap elhatározott, akkor minden este úgy fogod érezni, kész vagy elhagyni ezt a világot. Mindenesetre. ha biztosan akarod tudni, hogy azt csinálod, amit kell, akkor csakis olyanba fog,j amit szeretsz. Azok az emberek, akik nem élvezik a munkájukat, sohasem boldogok. Egész nap csak arról álmodoznak, milyen jó lenne ezt, vagy azt csinálni. És mivel sohasem azt csinálják, amit szeretnének, nem lehetnek igazán boldogok. És aki nem él boldogan, az nem is lehet felkészülve a halálra. - Hiszen én még az életem első felében járok, és mégis úgy beszél nekem itt a halálról, mintha már csak pillanatok kérdése lenne – válaszolta ideges hangon a fiatalember. - Belátom, hogy a gondolkodás elsőre elég sötétnek tűnhet számodra. De hidd el, teljes mértékben derűlátó ez a filozófia. Azok, akik nem élvezik, amit tesznek, akik feladták az álmaikat, ha szabad ezt mondanom, csupán élőhalottak. Hogy megértsd a lényeget, tedd csak fel magadnak ezt a kérdést, és próbálj a legőszintébben válaszolni! Ha hazudsz, azzal magadat csapod be, ne feledd. Ha tudnád, hogy holnap elér a vég, nem változtatnál a mára kitűzött terveiden? Nem változtatnál egy fikarcnyit sem az életed eddigi menetén?

- Ebben nem vagyok biztos uram. - Legtöbbször valószínűleg elintéznéd a nagyon is földhözragadt dolgokat: elbúcsúznál a szeretteidtől, végrendeletet írnál. De tegyük fel, hogy mindez, csak egyetlen órát venne igénybe. Mit kezdenél a fennmaradó huszonhárommal? Ha felteszed ezt a kérdést mindenkinek, akit ismersz, kétfajta választ fogsz kapni. A boldogtalan emberek, akik nem élvezik az életüket, azt felelnék, valami egészen másba fognának. egy pillanatig sem kéne azon gondolkodnod, vajon igazat mondanak-e. Hiszen mi értelme lenne életük utolsó napját is azzal eltölteniük, ami egyáltalán nem szerez nekik örömet? 48

Aztán ott lennének azok – és sajnos belőlük van kevesebb -, akik azt válaszolnák, hogy éppen úgy folytatnák tovább a mindennapi életüket, mint addig. Miért is változtatnának rajta? Hiszen a munkájuk a szenvedélyük is egyben. Teljesen érthető, hogy egészen addig csinálnák, amíg le nem telik az idejük. Miért is fognának olyasmibe, amit nem kedvelnek? Bach is ebbe a típusba tartozott. Még a halálos ágyán is az utolsó zeneművét javítgatta. De nem kell zseninek születni ahhoz, hogy az ember az utolsó pillanatig képes legyen dolgozni. Hiszen mindenki egy kicsit zseni lehet a maga szakmájában, még ha azt a társadalom nem is értékeli. Zseninek lenni annyit tesz: élvezni a munkát, amit végzel. A középszerűség gátolja meg az embert abban, hogy abba fogjon, amit igazán szeret – a biztonságérzet elvesztése felett érzett félelme miatt. - Pedig a biztonságérzet valójában csak képzelt, nem pedig valós, igaz? – folytatta tovább félénken mestere szavait a fiatalember. - Így igaz! Tehát tedd fel magadnak a kérdést: Ha meg kellene halnom, mit tennék életem utolsó óráiban? Folytatnám tovább azt a munkát, amely teljesen kikészít, mivel semmi örömömet sem lelem benne? Továbbra is saját magam árnyéka maradnék, az önbecsülés csődjeként olyas valamit erőltetek magamra, amit utálok csinálni? Képzeld el, hogy áthívod egy ismerősöd, hogy segítsen a házimunkában. Vajon neki hagynád a legrosszabb részét? Miért vagy saját magad legnagyobb ellensége? Miért ne lennél a legjobb barátja? Ezután a milliomos egy rövid időre elhallgatott. - Te mit tennél, ha holnap meg kellene halnod? Ugyanúgy folytatnád tovább az életed? – folytatta. - Nem hiszem – vallotta be kényszeredetten a fiatalember. - Ez azt jelenti, hogy feltehetően nem vagy boldog. Most pedig hadd tegyek fel neked egy kérdést. Nem találod túlontúl elbizakodottnak azt az állítást, hogy nem fogsz meghalni holnap? E szavak hallatán a fiatalembert elfogta a félelem. Az utóbbi pár napban az öregúr jó néhányszor tanújelét adta már felettébb nyugtalanító jövőbelátó képességének. Talán éppen most jelentette be közelgő halála hírét? Elég nyakatekert módon ugyan, de azért tisztán és világosan. Úgy érezte a milliomos olvas a gondolataiban. Habár a fiatalember nyugtalansága könnyen érezhető volt. 49

- Ne aggódj – mondta az öregúr -, nem fogsz holnap meghalni. Tisztes öregkort fogsz megélni….. de kérlek, hadd, hogy befejezzem a gondolatmenetemet. Vegyünk egy általánosabb esetet, mert látom, hogy ez a kissé morbid okfejtés túlontúl felzaklatott. ha az életet, az elméd nézőpontjából szemléled, a halál is teljesen új jelentést nyer. De egyelőre még nem tatunk ott, igaz? Nem tartod mégis túlontúl magabiztosnak, hogy az emberek mindig úgy gondolják, még előttük az egész élet? A halál néha hirtelen és váratlanul érkezik. Mégis sokan abból a tényből – vagy inkább illúzióból – indulnak ki, hogy még csomó idejük van hátra, és így automatikusan félresöprik azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hozniuk. Azt mondják maguknak: „Még van időm. Ezzel majd később foglalkozom."- Aztán megöregednek, és rájönnek, hogy nem értek el semmit. - Ahogy a mondás tartja: „Bárcsak fiatalon tudnánk, bárcsak öregen képesek lennénk rá.” - Remek! Igazad van. A boldogság titka tehát, hogy minden napot úgy éljünk meg, mintha az lenne az utolsó. Vagyis minden áldott nap tedd azt, amit érzed, hogy tenned kell, és amit akkor tennél, ha meg lennének számlálva a perceid. Mert voltaképpen meg is vannak. A legtöbben ezt csak akkor fogják fel, amikor már túl késő. Légy bátor és cselekedj most! „NEM VAGYOK HAJLANDÓ MEGHALNI, AMÍG NINCS MEG BENNEM A BÁTORSÁG AHHOZ, HOGY MEGTEGYEM, AMIT AKAROK. NEM VAGYOK HAJLANDÓ AZZAL A TUDATTAL ÉLNI, HOGY A TÁRSADALOM LEGYŰRT, ÉS ELVETTE TŐLEM AZ ÁLMAIMAT.” Ezzel a tudattal kell élned az életedet. Nem hunyhatod le a szemed a halálos ágyadon azzal a szörnyű tudattal, hogy félelmeid erősebbnek bizonyultak az akaratodnál, és sohasem találtad meg azt, amit igazán szeretsz. Tudnod kell merésznek lenni. - egyet ért az elméletével. Mármint azt hiszen, sok igazság van mindebben, de mi a helyzet akkor, ha nem vagyok teljesen biztos abban, hogy nem szeretem a munkám? Nem tudok egyetlen állást sem, amelyik semmilyen fáradalommal sem jár. Ha minden tökéletes volna, akkor mi nem lennénk most itt. - Teljességgel igazad van. Természetesen annak a hivatásnak is megvannak a maga hátrányai, amelyik egészen felvillanyoz. Íme, egy másik kérdés, amelyik segít dönteni, hogy szereted-e amit csinálsz: 50

„HA HOLNAPTÓL LENNE EGYMILLIÓ FONTOM A BANKBAN, AKKOR IS TOVÁBBFOLYTATNÁM EZT A MUNKÁT-?" Nyilván ha a válaszod nem, akkor nem ez a neked való állás. Vajon hány ember válaszolna erre a kérdésre? Feltehetően nem túl sokan. De akik mégis, azok valójában máris milliomosok. A legtöbben inkább valami másba fognának, vagy soha többé nem dolgoznának. Azonban a legtöbb milliomos, akit én ismerek, nem hajlandó visszavonulni, inkább élete alkonyáig dolgozik. Továbbmegyek. Az összes valódi milliomos, leszámítva azokat, akik beházasodtak, vagy örökölték a vagyonukat, szóval az összes többi így van vele, és mindez azért, mert szereti a munkáját. Ezzel lassan érvelésem végére is érek – folytatta az öreg. - Ahhoz, hogy meggazdagodhass, élvezned kell, amit csinálsz. Azok, akik gyűlölik az állásukat, saját magukat büntetik. Nem csak összetöri őket a munkájuk, de tehetőssé sem válnak általa. Valójában a legtöbb ember ezzel a furcsa ellentmondással éli le az életét. Miért? Mert nincsenek tisztában a siker alapvető szabályaival. Na és a félelmek miatt. A középszerűség béklyójában vergődve élik le az életüket, elvesztegetik a meggazdagodás esélyét. Elhiszik, hogy belőlük sohasem válhat vagyonos ember, és hogy tehetségtelenek. És miért hagyják, hogy ezek a képzelgések uralkodjanak z életük felett? Mert az elméjük nem elég erős ahhoz, hogy lássák a valóságot, hogy észrevegyék, miféle illúziók foglyai. Emlékezz a mondásra: „A jellem ellensúlyozza a sorsot.” pallérozd az elméd, és a körülmények engedelmeskedni fognak az akaratodnak. Akkor pedig irányítod a saját életedet. - Maga mindig boldog volt az életben? - Őszintén szólva, nem. Volt idő, amikor végtelenül elkeseredettnek éreztem magam. Még az öngyilkosság gondolata is átfutott az agyamon. Ám egy nap találkoztam egy különc milliomossal, aki megtanított engem mindarra, amit tudok. Először persze hitetlenkedtem. Nem hittem el, hogy ez az elmélet működhet, habár ő volt az élő példa rá. Miután azonban mindenfélével kísérleteztem, és semmi sem vált be, úgy döntöttem megpróbálkozom ezzel. Már harminc voltam és úgy éreztem, elvesztegetem az életemet. Mintha az idő kicsorgott volna az ujjaim közül. - Biztos vagyok benne, ma már nem sajnálja, hogy megfogadta annak a milliomosnak a tanácsát. - Gyakran hangoztatta, hogy könnyen irányíthatnám az életemet és a körülöttem zajló eseményeket. Sohasem hittem neki. Olyan fantasztikusnak hangzott az egész. egyszer aztán, mivel olyan sokszor hallottam tőle ugyanazt a pár szót, arra jutottam, 51

hogy az élet talán valóban nem olyan, amilyennek addig gondoltam, nem csupán véletlen, kiszámíthatatlan események sorozata, amelyeket a szerencse és a végzet irányít. Úgy éreztem valóban képes lehetek irányítani a sorsomat, ha meg tanulom használni az elmélet. Azt vettem észre, hogy az után kezdtem így gondolkozni, hogy mindennap szorgalmasan ismételgettem: NAPRÓL NAPRA MINDEN SZEMPONTBÓL EGYRE JOBBAN ÉRZEM MAGAM. - A tanítóm egy másik varázsigét is megosztott velem. Tiszta szívemből ajánlom, hogy használd. Kicsit vallásos színezetű, és ez sokat eltántorít. Ami nagy kár, mert felbecsülhetetlen értékkel bír. Ennek a segítségével midig képes voltam lehiggadni, valahányszor ideges és feszült voltam, és a válaszok mindig megérkeztek, amikor szükségem volt rájuk. A nyugalom a leghatalmasabb erények egyike. Gondolj a hatalmasokra: mind higgadt ember. És ki a legfőbb hatalom jelképe? Természetesen Isten. Többek között ezért is ilyen hatékony az alábbi mondat: LÉGY NYUGODT, ÉS TUDD MEG, ÉN VAGYOK AZ ISTEN. Ismételgesd ezt szorgosan minden nap, amilyen sűrűn csak tudod. Méltósággal fog eltölteni, ami segít átvészelned az életed hullámvölgyeit. Amikor a tanítom úgy döntött megosztja velem, egyúttal kijelentette, hogy ez a világ minden titka közül a legértékesebb. Ez volt az ő szellemi hagyatéka a számomra, ahogy most én is ezt hagyom örökül neked. Remélem ez eléggé meggyőz a hatékonyságáról. - Remélem, nem változik át lelki vezetővé – felelte a fiatalember -, de értem a mondandóját. - Ennek segítségével belső erőforrásra tettem szert. Ez az erő csak nőtt és növekedett, és egyre biztosabban tudtam, hogy az amit az öreg mentorom mondott, igaz: BÁRMIRE KÉPES VAGY, NINCS ELŐTTED AKADÁLY, HA KEZEDBE VESZED A SORSOD IRÁNYÍTÁSÁT. És lépésről lépésre meggyőztem magamat arról, hogy képes vagyok befolyásolni az életemet meghatározó eseményeket. Nem szűntem meg gyakorolni ezt a módszert, és szóról szóra úgy tettem, ahogy a tanítóm mondta nekem. Ugyanezt kérem most tőled is.

52

Tanuld meg formába önteni a vágyaidat A milliomos várt egy keveset, aztán folytatta a fiatalember oktatását. - Már is megtetted az első lépést - magyarázta. - A módszer és a kitűzött cél – az összeg és a határidő – alkalmazását már elsajátítottad. Most következzen a második lépés: fogj egy darab papírt és írj le rá mindent, amit el akarsz érni az életben! Az álmodat pontos formába kell öntened, ha azt akarod, hogy megvalósuljon. Íme, az én listám: Anyagi természetű célok elérése öt éven belül: · Egy háromezer fontot érő ház, · Egy százötven font értékű nyaraló · Egy használt Mercedes, húszezer font értékben, · Egy új, harmincezer fontot értékű BMW, · Semmi adósság · Kétszázezer font készpénzben, · Kétszázezer font értékű részvény, és egyéb befektetés, · Háromszázezer fontért szerzett befektetési célú ingatlan, amely a vásárláskori árának hatszorosát éri.

Nem anyagi természetű céljaim: · Kéthetes vakációk évente legalább háromszor, amikor csak kedvem támad rájuk, · Saját magam főnöke legyek, és ne dolgozzak többet heti harminc óránál, · Művelt, gazdag baráti kör, · Elbűvölő és szerető feleség, csodálatos gyerekek, ·Egy cseléd, meg egy szakács, akik elvégzik helyettünk a mindennapi munkát.

A fiatalembert lenyűgözte a kép, amelyet a milliomos festett le előtte. 53

- Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, nemde? – kérdezte az öregúr. - Én is épp ezt gondoltam mire befejeztem a listám elkészítését. De félelmeim csupán pesszimista hozzáállásomból és a kishitűségemből fakadtak. Mindezt igazából fel sem fogtam akkor. Ha összeállítasz egy ilyen felsorolást, az mindenesetre a legjobb módja annak, hogy felfedezd saját bátortalanságodat. Azok, akik ezt a tervet túlzónak találják, egyszerűen csak kishitűek. Hiszen bármi megtörténhet a nap alatt, és így ezt az elképzelést sem lehetetlen valóra váltani. Erre a legjobb bizonyíték nem más, minthogy az igazán gazdagok minden valószínűség szerint el lennének keseredve, ha ennyivel kéne beérniük. Sokaknak milliót érő házuk és tucatnyi cselédjük, sőt magánrepülőgépük, déltengeri szigetük van és így tovább. És gondolod, hogy számukra ez jelenti a csúcsot: közel sem. Talán még nem is gondolják magukat gazdagnak, vagy legalábbis nem annyira gazdagnak, hiszen az üzleti körökben mindig akad valaki, aki még náluk is vagyonosabb. Miért találják normálisnak az életüket? Vagy egyszerűen beleszülettek, vagy inkább mertek nagyot álmodni, és képesek voltak megvalósítani az álmaikat. Egyikük sem gondolt soha arra, hogy nm lesz képes rá. Ha abból indulsz ki, hogy nem fog sikerülni, amit elképzeltél, akkor saját utadba állítasz leküzdhetetlen akadályt. Úgy, hogy próbáld ki ezt a módszert, vesd papírra mindazt, amit el akarsz érni az életben, és vissza ne fogd magad! Mi az, amiről valóban álmodsz? Mivel lennél igazán elégedett? Fontos, hogy annyira részletesen fogalmazd meg amennyire csak tudod. Egy dolgot kerülj el: ne akard meghatározni álmaid otthonának pontos címét, vagy valami hasonlót. Ezzel azt kockáztatod, hogy álmaid nem válnak valóra, bármekkora is az akaraterőd. Lehet, hogy szembemész a dolgok rendes folyásával, vagy talán másoknak ártasz vele – amire mindig nagyon oda kell figyelned. Ez a felsorolás valójában önmagadról alkot képet. Pontos formába önti a vágyaidat, gyakorlativá az álmaidat. Minden egyes gondolatod valóra válhat így.

54

Minél részletesebben ismered, annál biztosabb, hogy megvalósul. Ezek az ábrándok, ha eleget táplálod őket, valami furcsa és kiszámíthatatlan módon maguktól idézik majd elő azokat a körülményeket, melyek között valóra válhatnak. Talán nem hiszed, hogy az elméd sokkal többre képes, mint ahogy azt az átlagemberek gondolják? Mivel a fiatalember hitetlenkedve hallgatta a milliomos szavait, az öregúr folytatta. - Elhiszem, hogy mindez utópisztikusan hangzik. De miként megmondottam, minél tudatosabbá válik az elméd, annál többre leszel képes. Gondolj arra, hogy Jézus Krisztus halottakat támasztott fel. ehhez képest nem gondolod, hogy egy háromszázezer fontos ház, elég csekély kérésnek hangzik? Talán nem hiszed, hogy az elméd sokkal többre képes, mint ahogy azt az átlagemberek gondolják? Emlékezz Krisztus szavaira: A HIT HEGYEKET MOZGAT. - Ahhoz, hogy ki tudd használni az elméd adta lehetőségeket, hinned kell az erejében. Tegyél egy próbát. Állíts össze egy listát. Még mindig nem érzed, hogy ezek a célok eltörpülnek a feltámasztás mellett? Elhiszed már, hogy ilyen dolgokat könnyen elérhetsz az életben? –kérdezte az öregúr. - Gondolkodási időre van szükségem – felelte a fiatalember. - Jó ötlet. Gondold át mindazt, amit hallottál! Az éned egy része elhiszi mindezt. A másik részét pedig a hosszú évek téves szoktatása és rossz tapasztalatai elvakítják, megbénítják. De az is csak arra vár, hogy felszabadítsd. Hogy a külső események sodrában vergődő tehetetlen szolga helyett sorsod irányítójává válj, hogy meghalld azt a belülről jövő, egyelőre mégoly vékonyka hangot. De minél gyakrabban ismételgeted a mondatot, annál erőteljesebben hallod majd. Amely utat mutat a titkos erőforráshoz. A fiatalember egy kissé fáradtnak érezte magát mindattól, amit hallott. - Gyere – mondta a milliomos -, sétáljunk egyet a kertben pihenésképpen! Örülnék, ha az utolsó sétámon egy barát kísérne. A komor szavak elszomorították a fiatalembert. Nem ez volt az első alkalom, hogy az öregúr ilyen célzást ejtett el….. mintha érezte volna, hogy egyre közeledik a vég.

55

Ismerd meg a rózsakert titkait A két férfi csendesen sétált a kertben. Az öregúr megállt egy virágzó rózsabokor előtt. Kétségkívül rabul ejtett a látvány. Aztán megszólalt: - Már vagy ezerszer éreztem e virágok illatát, mégis mindig más és más volt. És tudod miért? Mert megtanultam a mában élni. Elfelejteni a múltat, nem törődni a jövővel. A titok hihetetlenül egyszerű. Erős szellemi összpontosításra van szükség. Minél jobban koncentrál az elméd, annál inkább él a jelenben, annál inkább képes azzal törődni, amit éppen tesz. Az odafigyelés a siker kulcsa. Minél jobban összpontosítasz, annál gyorsabban és hatékonyabban vagy képes legyőzni az akadályokat. Észreveszed azokat az apró részleteket is, amelyek felett mások átsiklanak. - A gazdag és sikeres emberek mind megtanultak odafigyelni a részletekre? - De még mennyire! Minél tovább fejleszted koncentrációs képességedet, annál bölcsebb döntéseket leszel képes hozni. Pontosan tudod majd megítélni az embereket, akikkel találkozol. A valóságot fogod látni a szó mélyebb értelmében. Az ábrándok és fantáziák köde többé nem fogják úgy elhomályosítani a látásodat, ahogy a legtöbb emberét. Sokan szinte alvajáróként élik le az életüket. Nem is látják igazán a dolgokat, amelyek körülveszik őket. Álomvilágban léteznek, nem pedig a jelenben. Épp ezért valójában nincsenek is ott sohasem. Hibáik és kudarcaik kísértik őket. Az agyukat elborítja a jövőtől való félelem. - Amennyire én meg tudom ítélni, az összpontosítás tűnik az elmélet legkönnyebb részének. - Légy óvatos fiam! Közel sem mindenkinek sikerül, aki megpróbálja. De amikor az elméd elég gyakorlatot szerez a koncentrációban, az hatalmas fegyverré válhat a kezedben. Nem nemtörődöm lehetsz, csak realista. Ahelyett, hogy az energiádat az idegeskedésre pazarolnád, inkább a gondok leküzdésére fordítod. Ne felejtsd el, azzal hogy túlaggódnod magad egy probléma miatt, még nem oldasz meg semmit. Sőt mi több, ez sokaknál vezetett már gyomorfekélyig és szívinfarktusig. A saját énképed fog megváltozni. Minden egyes emberi lény rejtély. A gond csak az, hogy sokaknak nem csak mindenki más, de saját maguk is talány jelent. Az összpontosítás hiányának következménye. A fiatalember csak úgy csüngött a milliomos szavain. És mivel semmit sem akart elmulasztani, inkább nem vágott közbe.

56

- A koncentrációnak köszönhetően képes leszel arra, hogy megértsd a pontos helyedet a világban. Az egyre világosabbá és érthetőbbé válik majd számodra. Az agyadat átjárja a megnyugtató gondolat, s ez olyan frissességet ad neked, mint az ébredés egy hosszú alvás után. „Ó hát ez vagyok én!” – gondolod majd. – „Ezért vagyok itt ezen a földön. Ezért teszem azt, amit teszek, ezért találkoztam most ezzel és ezzel az emberrel.” – Olyan érzés ez mintha egy csapásra megértenéd és elfogadnád a sorsodat. Ez persze nem azt jelenti, hogy meg kell hajolnod a végzet hatalma előtt. De mivel kristálytisztán fogod látni a helyzetedet, bizonyos fokig el is fogadod azt – felismered a kiindulópontot, ahonnan nekivághatsz a jövőbeli pályafutásodnak, kezedbe veheted a sorsod alakulását. A milliomos egy percre elhallgatott, hogy újra magába szívja a virágok illatát. A RÓZSA AZ ÉLET JELKÉPE, AMIÓTA VILÁG, A VILÁG…. ha átveszed az irányítást az elméd fölött, ezt is megérted. A TÖVISEK KÉPEZIK AZOKAT AZ AKADÁLYOKAT,MELYEKET MINDANNYINKNAK LE KELL KÜZDENÜNK, HOGY MEGÉRTHESSÜK A LÉTEZÉS SZÉPSÉGÉT. Miközben ezt mondta az öregúr egy metszőollót húzott elő, lenyisszantott egy szál virágot, és átadta a fiatal követőjének. - Őrizd meg ezt a rózsát, amíg csak élsz. Olyan lesz, mint egy szerencsehozó amulett. A szerencse igenis létezik, higgy benne bátran! Kérj tőle, amit csak akarsz, és hidd el válaszolni fog. a sikeres emberek egytől egyig hisznek a szerencsében, még ha ezért sokan babonásnak is tartják őket. Mégis igazuk van, és te tudod ezt. E rózsaszál által most már te is beavatott lettél. A Rózsa rendjéhez tartozol. Valahányszor szükségét érzed, vedd csak elő a virágot. Erőt fog adni neked. Ha kételyeid támadnak önmagaddal kapcsolatban, ha az élet túlzottan nehéznek tűnik, fordulj bátran a rózsádhoz, és emlékezz arra, amit jelképez. Minden gond, minden hiba, minden akadály idővel csodálatos szirommá változik. Miképpen a virág tövisekkel borított szára, a szenvedés is fénybe vezet, ahol örömet és boldogságot szül. Mindennap szánj egy kis időt arra, hogy a rózsa lényegére gondolj. Ha nincs közeledbe rózsa, bármely virág, vagy akár egy fényes tárgy is megteszi. Használd a formulát, amelyet a mesterem hagyott rám: LÉGY NYUGODT, ÉS TUDD MEG, ÉN VAGYOK ISTEN. 57

Egyre többet és többet összpontosíts a rózsádra. Ha képes leszel húsz percig folyamatosan koncentrálni, akkor már remekül haladsz. Ha a szíved olyanná válik, mint ez a rózsa, akkor az életed is megváltozik. A fiatalember alig szippantotta be a rózsa illatát, amikor a milliomos hozzátette: - Hadd ismételjem újra el, amit mondtam. A titok az összpontosításban rejlik. Ha az elméd megerősödik, és magabiztossá válik ettől, akkor rájössz majd, hogy az életben egy csomó akadály többé nem jelent gondot számodra. Akkor érted majd csak meg igazán, amit most mondok, bár lehet, mindez most magától értetődőnek, sőt banálisnak tűnik. A dolgok csak annyira fontosak, amennyire az agyad annak tartja őket. Egy probléma csak akkor létezik, ha elhiszed, hogy valódi. A nagy és legyűrhetetlennek tűnő akadályokat az elméd gyengesége szüli. Hogy ez mit jelent? – folytatta. – Ha semmit nem veszel komolyan, semmi sem fontos a számodra, akkor semmi sem lesz igazán komoly és fontos. A nagy és legyűrhetetlennek tűnő akadályokat az elméd gyengesége szüli. Minél erősebb a tudatod, annál jelentéktelenebbnek tűnnek a problémák. ez a siker egyik legfontosabb tényezője. - Az élet tulajdonképpen nem más, mint végtelen összpontosítás. A lélek halhatatlan. A tudat egyik életből a másikba száll, lassan felfedezi önmagát, és megerősödik. És csak azok képesek elérni a céljaikat, akik tökélyre fejlesztik a koncentrálás képességét. Persze nem minden sikeres ember szentel külön figyelmet arra, hogy fejlessze ebbéli tudását. Ők annak köszönhették, amit elértek, hogy tudatuk a sok-sok földi élet tartalma alatt megfelelő szintre jutott az összpontosításban. Ha eleget gyakorolsz, és kellő tudásra teszel szert a koncentráció terén, akkor álom és valóság szinte eggyé válik a számodra. A milliomos és a fiatalember ezután visszatértek a házba. Az ég hirtelen beborult, pedig reggel még szikrázóan sütött a nap. Vihar közeledett, és a ház annyira sötétbe borult, hogy világítani kellett. Talán csak a romantikus hatás kedvéért – ami ellen a fiatalember inkább nem emelt kifogást-, de mindenesetre z öregúr egy hétágú gyertyatartót gyújtott meg. Ezután az ablakhoz lépett, ahol a szél a függönyt csapkodott. Félrehúzta a szövetet, és felnézett az égre, majd így szólt: - Ne feledd, hogy egy bizonyos magasság felett soha sincsenek felhők. Ha árny vetül az életedre, annak az az oka, hogy a lelked még nem emelkedett kellő magasságokba. A legtöbb ember ott ejt hibát, hogy szembeszáll a gondokkal. Mintha örökké azon fáradozna, hogy szertefoszlassa a felhőket. Lehet, hogy időnként sikerrel jár, de előbb-utóbb a felhők mindig visszatérnek, hogy eltakarják a nap sugárzó fényét. Valójában a felhők fölé kell emelkedned. 58

Egyre több és több időt szentelj a rózsádra. Abban megtalálod az ösvényt, amely a felhők fölé vezet. Minek pazarolnád az időt arra, hogy felhőket kergetsz, amikor azok újra és újra visszatérnek? Talán nem értesz még mindent abból, amit most mondok neked, de mégis fogadd meg jó szívvel – tette hozzá. A milliomos és a fiatalember asztalhoz ültek. Az inas kenyeret és bort szolgált fel. - Van itt valami, ami nem hagy nyugodni egy ideje – szólalt meg az ifjú. Tudom, mindaz, amit mond, igaz. Most már elhiszem, hogy a módszere segítségével tényleg könnyen és gyorsan meggazdagodhatok és elérhetem az elme békességét. Csak az a gond, hogy nem tudok rájönni, mi is lesz az, amivel vagyont fogok keresni. A milliomos elmosolyodott. Ez a felettébb lényeges kérdés szemmel láthatólag szórakoztatta őt. - Bíznod kell az életed és az elméd erejében - mondta. Ne aggódj! Először tűzd ki a célod, aztán kérd a tudatalattidat, hogy jelölje ki számodra a gazdagsághoz vezető utat. Először kérdezz, aztán várakozz. Hidd el, a válasz hamarább fog érkezni, mint gondolnád. A fiatalember elégedetlennek tűnt a tanítója válaszával. Minden bizonnyal jobban örült volna valami gyakorlatiasabb tanácsnak. A milliomos ismét bizonyította gondolatolvasói képességét, érzékelte az ifjú csalódottságát és gyorsan hozzátette: - Először is olyan munkát kell találnod, amelyet örömmel végzel. Gondolj bele: belső éned már tudja, mi az a foglalkozás, amely boldoggá tenne téged. Egyszerűen még nem vagy elég tisztában saját belő éneddel ahhoz, hogy megértsd. De ha eleget összpontosítasz, feltárul előtted, és minden kérdésedre megkapod a választ. Sőt megtalálod azt, amit annyi ember egész életében keres elkeseredetten. Megleled a létezésed értelmét. Megérted majd, hogy nem csak az elmédről, hanem a szívedről is szól. Mindent, amit keresel, idővel meglesz majd a rózsa lényegében. Egy pillanatra abbahagyta a magyarázatot, és kortyolt a borból. Nem is igazán ivott belőle, inkább csak ízlelgette. 59

- De honnan szerezzek pénzt ahhoz, hogy el tudjak indulni? – kérdezte a fiatalember. - Nincs egy garasom se. - Mennyire lenne szükséged? - Nem igazán tudom…. legalább tízezer fontra. annyi biztos kellene. - Biztos vagyok benne, hogy meg tudod szerezni ezt a pénzt. Gondolkodj! Véleményed szerint milyen lehetőségek állnak nyitva előtted, hogy összeszedd azt a pénzt? – Őszintén szólva, nem látok egyet sem. Egy bankot sem tudnék mondani, amelyik hajlandó lenne pénzt adni nekem. Nincs semmiféle biztosítékom. Csak egy kevés pénzem maradt meg a havi fizetésemből, és nincs semmiféle vagyontárgyam…. még autóm sincs. -DE LEGALÁBB MEGPRÓBÁLTAD? - Nem, de biztos vagyok benne, hogy …. - Ezt a hibát sosem szabad újra elkövetned. Ne légy olyan, mint a legtöbb ember, akik még azelőtt feladják, hogy megpróbálták volna. Ezzel a hozzáállással biztos nem lehetsz sikeres az életben. Ne ess ugyanabba a hibába, mint azok, akik cselekszenek ugyan, de biztosak abban, hogy kudarcot fognak vallani. Már kezdetben bukásra van ítélve. Gondolataidnak és tetteidnek összhangban kell lenniük. Légy összhangban önmagaddal! - Az akarat megvan, de ettől még nem oldódik meg a gondom. Bármikor megpróbálhatok….. - Úgy kell belefognod, hogy egészen biztos vagy abban, sikerrel fogsz járni. Ha elég erős a tudatod, és biztos vagy a kitűzött célodban, akkor a megoldás feltartóztathatatlanul meg fog érkezni, talán olyan módon, amelyre nem is számítottál előre. Ha rendíthetetlenül hiszel magadban, akkor sikert fogsz aratni. Ne adj teret a kétkedésnek. Taszítsd el magadtól olyan messzire, amennyire csak tudod. A hitetlenkedés a sötét erők bölcsője, míg a bizakodás az élet szülőhazája. Ez a kettő örök harcot vív egymással. A kétkedés olyan, mint bármely gondolat, és ugyanúgy megvalósul. Ha szentül hiszed, hogy megkapod azt a kölcsönt, akkor meg is kapod…… Biztos vagy benne, hogy megkapod? - Meggyőzött, most már az vagyok. - A jelen helyzetben mit tennél annak érdekében, hogy elérd a célod, vagyis megkapd a kölcsönt? - Nem is tudom. - Ha kevés időd lenne… mondjuk csak egyetlen órád, hogy megszerezd, amit akarsz, akkor mihez kezdenél? 60

- Még mindig fogalmam sincs…. - Itt áll előtted egy milliomos, aki bátorít, megosztja veled a meggazdagodás titkait, és mégsem támad egyetlen használható ötleted sem? A fiatalembert villámcsapásként érte a felismerés. Talán csak annyit kellene tennie, hogy az öregtől kéri a pénzt. Rövid tétovázás útján úgy döntött, hogy ezt fogja tenni. - Kölcsönadna nekem tízezer fontot? - Na, tessék. Igazán nem mondhatod, hogy ez olyan nehéz lett volna. Egyszerűen csak kérned kellett. Az emberek sohasem mernek kérni. Ezzel elővette a tízezer fontot, amelyet azóta hordozott magával, hogy a fiatalember megérkezett, és amely minden jel szerint zsebpénzként szolgált a számára – kész vagyon más szemével nézve, de az övével, mégiscsak egy jelentéktelen semmiség. Egyébként nem szolgált semmire, hiszen a külvilágtól eltávolodva élt. Miután vetett egy ünnepélyes pillantást a bankjegyekre, átnyújtotta a fiatalembernek, aki túláradó örömmel fogadta. Egész életében nem látott még együtt ennyi pénzt. - Most talán azt gondolod, ezt a pénzt könnyű volt megszerezni – mondta a milliomos. – De higgy nekem a jövőben semmivel sem lesz nehezebb számodra a pénzszerzés. Sajnálatos módon tartja magát az a nézet, hogy a pénzhez nehéz hozzájutni, és keményen kell dolgozni érte. A valóságban az egyetlen nehéz munka a tudatod megedzése. Ha majd sok pénzt kerestél – és megnyugtatlak, erre nem kell sokáig várnod, ha elsajátítod a módszert, amelyet tanítottam neked -, akkor fogod igazán megérteni, hogy csak az elméd hatalma, az akaratod ereje és a vágyaid formába öntése számít. a legtöbben azért nem járnak sikerrel, mert ezt elhanyagolják. Ezért kényszerülnek arra, hogy fáradságos, nekik nem tetsző munkát végezzenek. Ne feledd, hogy a külső körülmények mindig a belső állapotodat és a gondolataidat tükrözik. A fiatalembert annyira felizgatta a tudat, hogy végre szert tett tízezer fontra, hogy csak fél füllel figyelt a milliomos szavaira. - Tehát, ha valaha pénzre lesz szükséged, ne felejtsd el fiam: ha elég biztos vagy abban, hogy gyorsan és könnyen hozzájuthatsz, akkor sikerülni fog. És ha elbizonytalanodsz, csak gondolj erre a tízezer fontra. Mindössze kérned kell. Ha meg vagy győződve arról, hogy meg tudod szerezni, amire szükséged van, ha úgy teszel, mintha máris a tiéd lenne, akkor el fogod érni a célodat. Emlékezz: amiben hiszel, az valóra válik. 61

- De mit tegyek, ha kétségeim támadnak? - A legjobb módszer arra, hogy megszabadulj tőlük az önszuggesztió és az ellentétes irányú gondolatok ismétlése. Ha tudatod kellő hatalomra tesz szert, szavaid a parancs erejével fognak hatni. Eggyé válnak a valósággal. Mindig kevesebb időbe telik majd parancsaid végrehajtsa, mígnem már csak egy pillanatot vesz igénybe. Gondolataid gazdájává kell válnod, nehogy másoknak árts velük. Meg kell tanulnod ellenőrizni a gondolataidat, mert ha másoknak ártasz velük, azzal saját magad ellen fordítod őket. Az öregúr újra rövid szünetet tartott. - Ezt a pénzt – folytatta a bankjegykötegre mutatva – nem csupán kölcsönadom neked…. Egy pillanatra úgy tűnt, mintha gondolkodóba esne, pedig valójában csak hatásszünetet tartott, ami a fiatalember reakciójából ítélve igencsak sikeresnek bizonyult. - Nem kölcsönként adom neked … hanem örökbe – mondta végül. – Ekképpen bezárult a kör. Ez a pénz tiszta, és csakis a tiéd. Annak idején én is a tanítómtól kaptam, hogy elindulhassak. Nehogy más célra használd! Nehogy a bibliabéli embert kövesd, aki elásta a pénzt, ahelyett, hogy felhasználta volna. Sokan tesznek így, és életük legnagyobb hibáját követik el. Hagyják, hogy a félelem vezesse őket. A félelem a kétkedéssel karöltve a legnagyobb ellenséged, meg kell tanulnod legyőzni. Vakmerőnek kell lenned, hogy sikert arass. Aki elássa a pénzét ahelyett, hogy felhasználná – normális körülményeket alapul véve -, nem értékeli igazán, amit kapott. Nem érdemel többet, és feltehetően soha nem is szerez többet. Mert szembeszáll az élet egyik leghatalmasabb törvényével, a bőség törvényével. A pénznek szabadon kell áramolnia, hogy szaporodhasson. A fiatalember gondosan figyelt a pénzre, ahogy támogatója szavára is. - A pénz, amelyet neked adtam, lényegében mégis kölcsön – folytatta a milliomos.

62

Egy szép napon neked is tovább kell majd adnod majd valakinek. Sok-sok év múlva te is találkozol majd egy fiatalemberrel, csakúgy, mint én veled. Könnyen fel fogod ismerni – egy szál rózsa lesz nála. neki kell majd átadnod ezt a pénzt. Fontos, hogy addigra ez a pénz már ne legyen jelentős számodra – csak egy kis apró, semmi több. Arra kérlek téged, tégy úgy, ahogy én tettem most, adj neki annyi pénzt, amennyit ez az összeg ér ma! Akkor ő is eléghez jut majd, hogy elinduljon. mert ha az infláció mértéke továbbra is ilyen marad, akkor addigra ez a pénz már nem sokat fog érni. A fiatalember egyetértően bólintott. - Amikor elfogadja tőled a pénzt, annak a férfinak is meg kell esküdnie, hogy továbbadja a tanítást, amelyet te kaptál most tőlem, és amely rajtad keresztül rá száll majd. Semmiféleképpen sem szabad megtörnöd ezt a láncot, különben balszerencsét hoz rád. Tudom, hogy tisztességes ember vagy, ezért nem félek megosztani veled a titkomat. A fiatalember hálásan köszönte meg az öregúrnak, amit tett. - Van itt még egy fontos dolog, amelyet tudnod kell… Ekkor váratlanul kitört a vihar. A milliomos egy pillanatra elhallgatott, arca komorrá változott. Eleredt az eső. - A távozás jelei – morogta maga elé. – Miként mondtam – kezdte újra -, van még valami, amit tudnod kell: A titok segítségével, amelyet megosztottam veled, képes leszel elérni bármilyen célt, amelyet kitűzöl magad elé. Igazából az, hogy ilyen hatalmas vagyont halmoztam fel, nem annak köszönhető, hogy annyira érdekelt a pénz. Inkább csak azért tettem, hogy megnöveljem az embereknek az elme hatalmába vetett hitét. Egy kis időre ismét elhallgatott, de a fiatalember nem mert megszólalni. Aztán a milliomos folytatta az eszmefuttatást. - Az ember legnagyobb kincse a szabadsága. A gazdagság szabadságot ad. A szabadság pedig valódi érték. Ha megleled, jó néhány illúziód fog szertefoszlani, amelyet addig igaznak hittél. Azt is megérted majd, hogy a szabadság legigazibb formája a világi hívságoktól való elvonulás. A végtelen rózsakertbe csak az üres kézzel érkezők nyerhetnek bebocsátást. 63

Ennek a szabadságnak az elérése volt életem titkos célja. Bármit gondoljanak is mások – akik csak vagyonos üzletembernek látnak -, sohasem voltam egyéb, mint egyszerű kertész. A fiatalember ekkor megkérdezte: - Miért mondta el nekem mindezt? Miért adta nekem ezt a pénzt? Hiszen ön nekem nem tartozott semmivel… Hiszen valójában lehetett volna akárki más is a látogatója… - De hiszen éppen ez az. Senki sem jött. Téged viszont hajtottak a vágyaid. Az életben mindig így mennek a dolgok. Hányan mondták már, hogy ha a tanítvány készen áll rá, a mester mindig feltűnik? Mindemellett én már sokat kaptam. Természetes, hogy most adjak is. - Talán – mondta a fiatalember. – De miért épp nekem? A milliomos megcsóválta a fejét, és kedvesen elmosolyodott. - Makacs vagy, és ezt szeretem benned – mondta, és először mióta találkoztak, komoly és tartózkodó tekintete apaian szeretetteljessé változott. – Ha tudni akarod az igazságot, elmondom neked. Nem tudom képes leszele most befogadni. De egyszer majd biztosan igen… A lélek hallhatatlan. Egyik életről a másikra vándorol, miközben társak veszik körül. Az életünk során bekövetkező találkozások közel sem a véletlen művei. És igen ritka, hogy olyasvalakivel találkozunk, akivel azelőtt még sohasem. Előző életedben te voltál az apám. Hát nem az a helyes, ha ebben az életben tiszteletbeli fiammá fogadlak? A fiatalember teljesen elérzékenyült, bár abban sem volt biztos, hogy értette, amit az imént hallott. A milliomos közelebb lépett hozzá. Az ifjú azelőtt még sohasem látta ennyire fenségesnek. Öreg kora ellenére, büszkén és egyenesen járt. Aztán a milliomos így szólt: - Fedezd fel ki vagy igazából! Az igazság örökre szabaddá tesz majd. Ezek voltak az öregúr utolsó szavai. Odakint a vihar olyan gyorsan elült, ahogy feltámadt, és a nap újra fent ragyogott az égen. A gyertyatartó fényére többé már nem volt szükség. a milliomos magához vette, és távozott az étkezőből. a fiatalember nem mert megszólalni. egyedül találta magát a gondolataival, és a pénzzel, amelyet az öregúr adott neki.

64

Elválnak útjaink A fiatalember nem sokáig maradt egyedül. Hirtelen az inas jelent meg egy borítékkal a kezében. Miután átnyújtotta, így szólt: - Az úr bízott meg azzal a feladattal, hogy ezt átadjam önnek. Azt javasolta egymagában, a szobájában olvassa el. Még egy napot tölthet itt, ezután távoznia kell. Ez az úr kérése. A fiatalember megköszönte, és mivel majd meghalt a kíváncsiságtól, sietősen visszatért a szobájába. Ezúttal elővigyázatosságból résnyire nyitva hagyta az ajtót, nehogy megint bezárhassák. Leült az ágy szélére, majd feltépte a borítékot, és előhúzta a levelet. Fekete tintával írt kézírás volt rajta, a papírt rózsaillat lengte be. „Ezek az utolsó szavaim hozzád – kezdődött a levél – Az egész könyvtáramat rád adományozom. Ne hogy abba a hibába ess, amelyet a legtöbb ember a könyvekkel elkövet. Egyesek azt hiszik, a könyvek értéktelenek. Túl sokat képzelnek magukról, és ezzel ugyanazt a hibát ejtik, amelyet őseink. Ekképpen rengeteg időt és pénzt vesztegetnek el hiába. De nehogy átess a ló túl oldalára: a könyvek sem mindenhatóak. Ne hagyd, hogy elődeid gondolkodjanak helyetted. E könyvek szerzői kiváló emberek voltak, akik rengeteget utaztak és tapasztaltak életük során. Egy könyv bizonyos mértékig egy utazás leírása. De az az út, amelyen neked kell haladnod, nem egyezik meg a szerzőkéivel. Csupán azt a tanácsot fogadd meg, amely kiállta az idő próbáját. A többivel kapcsolatban pedig használd a saját eszed. Még mindig ez a legjobb eszköz, ha gondolkodni kell. Sajnos sokan egész életükben megpróbálják elkerülni, hogy gondolkodniuk kelljen. Ilyen az emberi természet: mindig a könnyebb utat keresi, legalábbis első ránézésre. A természet és az ösztönök uralkodnak a legtöbbek felett. Mindig ügyelj arra, hogy a te elméd győzedelmeskedjen! Amióta találkoztunk, igyekeztem megosztani veled a bölcsesség titkait, melyekre életem során leltem. Ez az írás tartalmazza a szellemi örökségemet. Osszad meg annyi emberrel, amennyivel csak tudod! Így az életem teljessé válik. Mesélj az embereknek a találkozásunkról és a titokról, amit megosztottam veled! De mielőtt ezt megtennéd, magadnak is ki kell próbálnod. Az a módszer, amelyet még ki sem próbáltak, teljesen értéktelen." Hat éven belül milliomos válik belőled. Akkor megteheted a szükséges lépéseket, hogy elmeséld az embereknek a találkozásunkat. Most elhagylak téged. A rózsáim már így is épp eleget várakoztak.” 65

Csapongó érzelmei ellenére a fiatalember újra belenézett a borítékba, ahol megtalálta a milliomos barátja végakaratát. Külön borítékba volt zárva, rajta rózsa alakú pecsét. A fiatalember gondosan feltörte a pecsétet, és végigolvasta a többoldalas dokumentumot. A testamentum tekintélyt sugárzó kézírása, mintha önálló életet élt volna. Csaknem egy óráig olvasta a szöveget, de a fiatalember számára mindez alig néhány percnek tűntek. Amikor végzett vele, elhatározta, hogy rögtön felkeresi a milliomost, és megköszöni neki ezt a csodás ajándékot. Gyorsan visszasietett az étkezőbe. Senkit sem talált ott. Hívta az inast, de senki sem felelt. Mivel a nap újra kisütött, eszébe jutott, hogy az öregúr talán visszament a rózsáihoz. Igaza volt, bár a milliomos egész más okból tért meg a rózsáihoz. A fiatalember kifutott a kertbe, hogy megkeresse az idős mentorát. Hirtelen megpillantotta. Furcsamód az út szélén feküdt, egy rózsabokor mellett. Mellette állt a gyertyatartó, amelynek leghosszabb gyertyája még mindig világított, ám a többi már csonkig égett. Először azt gondolta, a milliomos csak furcsa helyen akart szunyókálni egyet – hiszen voltaképpen elég különös embernek ismerte meg. De ahogy közeledett hozzá, egyre jobban elfogta a rossz érzés, hogy valami sokkal komolyabb történt. Amikor végül odaért, aggodalma beigazolódott. Az öregúr testét hosszú fehér köntös borította. Karja mellkasán feküdt, kezében egy szál rózsát tartott. Az arcán fájdalomnak, szenvedésnek még csak nyoma sem volt. A fiatalember mégis tudta: halott. Erről meg is bizonyosodott, amikor megpróbálta kitapintani a pulzusát. A milliomos többé nem lélegzett, mégis egész teste emberfeletti boldogságot és nyugalmat sugárzott. A milliomos pontosan tudta melyik pillanatban éri őt a halál. Talán valamiféle csodálatos erő folytán ő maga rendelte a halálát? Vagy csupán akarnia kellett? „Már sohasem tudom meg” – gondolta. A milliomos magával vitte a titkát a másvilágra. A fiatalembernek ekkor eszébe jutott, hogy ideje neki is távoznia. Itt már nem volt több dolga. De még mielőtt elment volna, eszébe jutott, hogy magával vihetné a milliomos rózsáját, emlékként. Lehajolt és kinyújtotta a kezét, de ekkor meggondolta magát. Úgy érezte, ezzel meggyalázza az öregúr emlékét. Az a rózsa hozzá tartozott. Az volt a végső társa. Felegyenesedett, futó pillantást vetett a pislákoló gyertyalángra. A szeme könnybe lábadt. Olyan rövid ideje ismerte a milliomos, mégis annyira szoros kötődés alakult ki köztük, mintha az apja lett volna. 66

Ott helyben megesküdött, hogy soha nem árulja el a milliomost. A legjobb tudása szerint követi a tanításait. Abban a pillanatban, amikor kiejtette az eskü utolsó szavát, a gyertya kialudt. A fiatalember elment úgy, ahogy jött, az öregúr végakaratát magához szorította. Másnap a milliomos könyvtárát a házához szállították. Olyan terjedelmes volt, hogy saját holmija sem fért volna tőle. Azonnali választás elé került: vagy elköltözik, vagy megszabadul a könyvek egy részétől. Úgy döntött elköltözik. És mindezt könnyű szívvel tette. Ez talán nem annak a jele volt, hogy teljesen új élet állt előtte.

VÉGE

Epilógus Ahogy a milliomos megjövendölte, a fiatalember hat éven belül szert tett az első milliójára. Így hát betartotta az ígéretét. Egy hónap szabadságot adott magának, hogy leírja találkozásának történetét a milliomossal, és másokkal is megossza mindazt, amit az öreg mentorától tanult.

67

„NAPRÓL NAPRA MINDEN SZEMPONTBÓL EGYRE JOBBAN ÉRZEM MAGAM.”

1. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 2. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 3. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 4. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 5. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 6. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 7. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 8. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 9. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 10. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 11. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 12. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 13. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 14. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 15. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 16. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 17. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 18. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 19. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 20. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 21. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 22. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 23. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 24. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” 25. „Napról napra minden szempontból egyre jobban érzem magam” ..................................

68

„LÉGY NYUGODT, ÉS TUDD MEG, ÉN VAGYOK AZ ISTEN.”

.

1. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 2. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 3. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 4. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 5. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 6. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 7. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 8. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 9. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 10. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 11. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 12. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 13. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 14. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 15. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 16. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 17. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 18. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 19. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 20. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 21. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 22. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 23. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 24. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 25. „Légy nyugodt, és tudd meg én vagyok az Isten” 69

BÁRMIRE KÉPES VAGY, NINCS ELŐTTED AKADÁLY, HA KEZEDBE VESZED A SORSOD IRÁNYÍTÁSÁT.

„DE LEGALÁBB MEGPRÓBÁLTAD?” 70

EBBEN AZ ÉVBEN …………FORINTTAL FOGOM NÖVELNI A HAVI JÖVEDELMEMET, ÍGY …………………… FORINTOT FOGOK KERESNI HAVONTA.”

„Ez év végére ………………………..................-ra ……………………. forint vagyonra teszek szert. Ezt a vagyont minden évben megkétszerezem az elkövetkezendő ........ évben, és így ……………………………-én milliomos leszek” 1. …………………………-én milliomos leszek 2. ……………………………-én milliomos leszek 3. ……………………………-én milliomos leszek 4. ……………………………-én milliomos leszek 5. ……………………………-én milliomos leszek 6. ……………………………-én milliomos leszek 7. ……………………………-én milliomos leszek 8. ……………………………-én milliomos leszek 9. ……………………………-én milliomos leszek 10. ……………………………-én milliomos leszek 11. ……………………………-én milliomos leszek 12. ……………………………-én milliomos leszek 13. ……………………………-én milliomos leszek 14. ……………………………-én milliomos leszek 15. ……………………………-én milliomos leszek 16. ……………………………-én milliomos leszek 17. ……………………………-én milliomos leszek 18. ……………………………-én milliomos leszek 19. ……………………………-én milliomos leszek 20. ……………………………-én milliomos leszek 21. ……………………………-én milliomos leszek 22. ……………………………-én milliomos leszek 23. ……………………………-én milliomos leszek 24. ……………………………-én milliomos leszek 25. ……………………………-én milliomos leszek 71

Anyagi természetű célok elérése öt éven belül:          

Egy ………………………. Forintot érő ház, Egy …………………… forint értékű nyaraló Egy …………………….autó,………….. forint értékben,, Semmi adósság …………………………… forint készpénzben, ……………………. Forint értékű részvény, és egyéb befektetés, ………………………. Forintért szerzett befektetési célú ingatlan, amely a vásárláskori árának hatszorosát éri. ……………………………………………………………. ……………………………………………………………..

……………………………………………………

Nem anyagi természetű céljaim:          

az egészségem megőrzése ................ vakációk évente legalább ..........szor, amikor csak kedvem támad rájuk, Saját magam főnöke legyek, és ne dolgozzak többet heti ................... óránál, Művelt, gazdag baráti kör, Elbűvölő és szerető társ, csodálatos gyerekek, Egy cseléd, meg egy szakács, akik elvégzik helyettünk a mindennapi munkát. ……………………………………………………......... ………………………………………………………....... ................................................................................... ...................................................................................

„HA MA ESTE MEGHALNÉK, ELMONDHATNÁM MAGAMRÓL, HOGY MINDENT ELÉRTEM, AMIT EDDIG A PILLANATIG CÉLKÉNT KITŰZTEM MAGAM ELÉ?” „NEM VAGYOK HAJLANDÓ MEGHALNI, AMÍG NINCS MEG BENNEM A BÁTORSÁG AHHOZ, HOGY MEGTEGYEM AMIT AKAROK. NEM VAGYOK HAJLANDÓ AZZAL A TUDATTAL ÉLNI, HOGY A TÁRSADALOM LEGYŰRT, ÉS ELVETTE TŐLEM AZ ÁLMAIMAT.”

„HA HOLNAPTÓL LENNE ........................MILLIÓ FORINTOM A BANKBAN, AKKOR IS TOVÁBB FOLYTATNÁM EZT A MUNKÁT-?” 72

„ A RÓZSA AZ ÉLET JELKÉPE, AMIÓTA VILÁG A VILÁG….A TÖVISEK KÉPEZIK AZOKAT AZ AKADÁLYOKAT, MELYEKET MINDANNYINKNAK LE KELL KÜZDENÜNK, HOGY MEGÉRTHESSÜK A LÉTEZÉS SZÉPSÉGÉT.

„Valahányszor szükségét érzed, vedd csak elő a virágot. Erőt fog adni neked. Ha kételyeid támadnak önmagaddal kapcsolatban, ha az élet túlzottan nehéznek tűnik, fordulj bátran a rózsádhoz, és emlékezz arra, amit jelképez. Minden gond, minden hiba, minden akadály idővel csodálatos szirommá változik. Miképpen a virág tövisekkel borított szára, a szenvedés is fénybe vezet, ahol örömet és boldogságot szül. Mindennap szánj egy kis időt arra, hogy a rózsa lényegére gondolj.” „ Abban mindig megtalálod az igazságot, és erőt meríthetsz belőle, amely végig elkísér az életed során.

És ott megtalálod azt is, ami olyan ritka dolog a földön:

 a szeretetet mások iránt,  és az iránt, amit csinálsz. - Őrizd meg ezt a rózsát amíg csak élsz…

Nem az a lényeg, hogy most reménytelen a helyzet, hanem, hogy teszel-e a szabadságért. Te akarsz tenni érte, vagy megtalálod a kifogást, amiért nem tudod megcsinálni? Nguyen Gyöngyi www.mindenki.webuzlete.hu 73