Dr. Csörsz Ilona
A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.)
diagnózisának közlése Egyes testi funkciók elvesztésének közlése Baleset utáni súlyos maradandó elváltozás közlése
Attitűd és gyakorlat változás 1961 USA, felmérés: az orvosok 90%-a úgy nyilatkozott, hogy általában nem közli betegeivel a rák diagnózisát.
1979 megismételt felmérés: a változás rendkívül látványos volt: ekkor már az orvosok 98%-a éppen ellenkezőleg, a beteg tájékoztatása mellett foglalt állást.
Hazai felmérés /Hegedűs és munkatársai, 2002/ Minden ötödik orvos (19%) úgy véli, hogy az orvos joga
annak eldöntése, hogy közli-e a rossz híreket 1% szerint a betegnek ezeket a híreket egyáltalán nem kell megtudnia 14% szerint minden körülmények között meg kell mondani…. A többség (66%) úgy vélekedik, hogy a beteg joga eldönteni, hogy szeretné-e tudni ezeket az információkat…..
HÁROM MODELL /WHO útmutatás, 1993/
Eltitkoló
Mindent közlő Egyéni tájékoztatást nyújtó
Az eltitkolás modellje A betegek nem akarják megtudni a rossz híreket. EZ TÉVHIT! A pácienst meg kell védeni a rossz hírektől. NEM LEHET! A rossz hírekről való beszélgetés hosszabb távon csökkenti a beteg szorongását és javítja az együttműködést! Polcz Alain: Halálfélelem közlése malignus betegségben szenvedő gyermekeknél
A mindent közlés modellje Mindenki tudni akarja az egészségi állapotával kapcsolatos híreket. A betegnek joga van a tájékoztatáshoz, az orvosnak kötelessége minden betegét felvilágosítani. A betegnek nemcsak a tájékoztatáshoz van joga, hanem ahhoz is, hogy erről lemondjon!
Az egyéni tájékoztatás modellje Az emberek különböznek abban, hogy mennyire igénylik az információkat s hogyan tudják ezeket feldolgozni. A legtöbb embernek időre van szüksége, hogy el tudja fogadni a rossz híreket és alkalmazkodni tudjon hozzájuk, ezért az információkat fokozatosan kell megosztani a páciensünkkel
A TÖRVÉNY ÉS AZ ORVOS A törvény nem biztosít az orvosnak döntési lehetőséget azzal kapcsolatban, hogy tájékoztassa-e a beteget vagy sem – ezt a döntést kizárólag a beteg hozza meg. A kérdés nem az, hogy megmondjuk-e a betegnek a diagnózist, vagy sem, hanem csak
az, hogy a beteg kívánja-e tudni a diagnózist avagy sem.
A ROSSZ HÍR KÖZLÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § 1. pontja: „A
beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.” 8. pontja:”A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon
kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismeretére, lelkiállapotára, e tekintetében megfogalmazott kívánságára.” 14. § 1. pontja: ”A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról
lemondhat, kivéve ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse.”
HOL KÖZÖLJÜK A ROSSZ HÍRT? Az orvos szobájában, nyugodt körülmények között.
NE A FOLYOSÓN, NE A VIZIT KERETÉBEN, NE A KÓRTEREMBEN.
ENYHÍTŐ MODELL (WHO AJÁNLÁS)
E LŐKÉSZÍTÉS: Teremtsünk megfelelő körülményeket! NY ITÓ KÉRDÉSEK: Térképezzük fel a beteg előzetes ismereteit és jelenlegi pszichés állapotát!
H OZZÁJÁRULÁS KÉRÉSE I NFORMÁCIÓK A BETEGSÉGRŐL:Fogalmazzunk tömören és érthetően! Fontos a fokozatos közlés és a kétirányú kommunikáció! Szemantikus konfúzió kerülése!
T ÁMOGATÓ MAGATARTÁS:Támogassuk a beteget abban, hogy beszéljen az érzéseiről. Ne féljünk a csendtől és a sírástól!
Ö SSZEGZÉS
HOZZÁJÁRULÁS KÉRÉSE „Egyes páciensek azt szeretnék, hogy minden információt elmondjanak nekik, míg mások csak a főbb dolgokra kíváncsiak. Ebből a szempontból Ön melyik csoportba tartozik?”
A szemantikus konfúzió elkerülése A „rák” kifejezés jelentése a betegnek: szörnyű szenvedéssel járó közeli halál, a halál metaforája Az orvosnak: a hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganattípust jelenti, ami gyógyítható is lehet…..
TÁMOGATÓ MAGATARTÁS A beteg reakcióinak figyelembevétele A nonverbális kommunikáció fejezi ki leginkább a beteg érzéseit Támogassuk a beteget abban, hogy beszéljen az érzéseiről és a gondolatairól A sírás elfojtása és az álvigasz helyett megértő
magatartást tanúsítsunk A kezelés és támogatási lehetőségek megbeszélése, megoldások keresése ENYHÍTŐ leg hathat…..
Az ember szimbólumteremtő és használó lény. Ha a negatív, akár halált is jelentő szimbólumokat, közléseket nem tudjuk enyhíteni, átalakítani, akkor betegeinkkel nehezebben tudunk partneri viszonyt kialakítani, reményt nyújtani.
Az orvos feladata a beszélgetést követően Dokumentálni kell az elhangzottakat.(Ki volt jelen, mi
hangzott el, mi volt a páciens és a családtagok reakciója, milyen aggodalmakról beszéltek stb.) Tájékoztatni kell a kezelő team többi tagját is a beszélgetésről.
AZ IDŐ KÉRDÉSE A betegek nem igényelnek olyan sok időt, mint amennyit az orvosok feltételeznek Az orvos átlagosan 18 másodperc után félbeszakítja a beteg mondandóját…. Akit nem szakítottak félbe, legfeljebb 60 másodperc alatt elmondta panaszait… Egyetlen beteg sem igényelt 150 másodpercnél többet, még akkor sem, ha biztatták a folytatásra.
AZ IDŐ KÉRDÉSE A kommunikációs készségek alkalmazásával nem, vagy nem jelentős mértékben nő meg a vizit hossza Alacsony beteg-centrikusság: átlag 7,8 perces vizit
Közepes beteg-centrikusság: átlag 10.9 perces vizit
Magas beteg-centrikusság: átlag 8,5 perces vizit
AZ IDŐ KÉRDÉSE A kommunikációs szempontok érvényesítése
csökkenti a fölösleges orvosi vizitek számát…….
Felhasznált és ajánlott irodalom Pilling János (szerk.): Orvosi kommunikáció Medicina, Bp. 2006. Hegedűs, Pilling, Kolosai, Bognár: Ápolók és medikusok halállal és
haldoklással kapcsolatos attitüdje. LAM 2001; 11 (6-7): 492-499. Bognár, Kolosai, Hegedűs, Pilling: „Kellene, aki megfogná a haldokló kezét!” LAM 2001; 11(2):154-162. Az előadásban látott filmrészletek megtekinthetők: Csabai, Csörsz, Szili: A gyógyító kapcsolat élménye. Kézikönyv és oktatólemez a kapcsolati készségek fejlesztéséhez. Oriold és Társai, Budapest, 2009.
