A romantika a klasszicizmust követő stílusirányzat, az utolsó egységes korstílus, mely több művészeti-és tudományágban együttesen éreztette hatását. A szó jelentése: roman = regény (francia) és romantic (regényes) angol Szakaszai:
o
a 18. század vége – preromantika
o
a 19. század első fele – virágkor
o
A 19. század második fele –késő romantika - együtt él a későbarokk, a rokokó, a klasszicista, a realista, a naturalista irányzatokkal.
o
A romantika végét Eugéne Delacroix halálának időpontjával azonosítják. (1863)
o
o
Tudatos szembefordulás a klasszicista mértéktartással
o
Eredetiség
o
Múlt felé fordulás
o
Egzotikum
o
A népi kultúra felfedezése
Kiábrándulás, illúzióvesztés
o
Az antikvitás helyett a középkor – a gótika felelevenítése
A felvilágosodás
o
o
o
A liberalizmus A nacionalizmus
o
A romantika először a irodalomban
o
jelentkezett a klasszicizmussal együtt,
o
o
Reményvesztettség < – > felfokozott életöröm
azzal kölcsönhatásban.
o
Eszményítés
A romantika irodalmának egyik fő
o
Szövevényes cselekmény
ismérve a klasszicizmus-ellenesség.
o
Patetikus hang – irónia
Központi témái:
o
Műfajok
a szabadság, az egyén, az önkifejezés
- Vezető
műfaj a regény (történelmi,kaland és detektívregény)
- Drámai
költemény, dal, elégia
o
A romantika filozófiájának megalapozói: Fichte és Schelling
o
A romantika előfutárai: Hölderlin, Novalis
o
Német romantikus írók, költők: Hoffmann, Kleist, Grimm testvérek, Hauff, Heine
Heine
Hölderlin
Grimm testvérek
Novalis
Kleist
o o
Charlotte, Emily és Anne Brontë
o
Mary Shelley
o
Walter Scott
John Keats
Preromantika: William Blake Első generáció: Wordsworth, Taylor, Coleridge Második generáció: Byron, Walter Scott, Shelley, Mary Shelley, John Keats Romantika és realizmus határán: Brontë nővérek
o o o
Madame de Stäel Victor Hugo Lamartine
Victor Hugo
Madame de Stäel Lamartine
o o
Puskin Lermontov
Puskin Lermontov
o
o
o
o
A Francia Forradalom kitörése után hirtelen virágzott fel a színházi élet. Az Alkotmányozó Gyűlés 1791. január 13-án megszüntette a királyi cenzúrát, eltörölte a színházi privilégiumokat és kimondta az előadások szabadságát.
o
o
Napóleon az 1807. július 29-i rendeletével nyolc színház kivételével minden párizsi színházat bezáratott. Megmaradt négy szubvencionált
(anyagilag támogatott ) színház
Rövid időn belül közel ötven drámai és zenés színház nyílt meg Párizsban.
- Comédie Francaise
Funkciójukat vesztették azonban az addig népszerű vásári bábszínházak, hiszen korábbi arisztokrácia ellenes gúnyrajzuk már nem volt aktuális.
- Opéra
- Théátre de L Impératrice - Opéra Comique o
Négy magánszínház
A melodráma o
A forradalom kitörése után jelentkezik
o
Szemlélete, formája és stílusa teljesen elüt
A műfaj legjelentősebb képviselője: Guilbert de Pixérécourt (1774 - 1844 )
klasszicista elődeitől. A műfaj jellemzői: o
Lényeges szerepet játszott benne a zene,
a tánc (balett) és a látványosság.
o
Színészi játék tekintetében a korábbi harsány vásári komédia elemeit örökítette
át.
120 darabot írt, melyek összesen 30 ezer előadást értek meg. Legsikeresebb darabjai: Coelina vagy a titok gyermeke (300 előadás) o
o
Sok mindent örökölt a vígjátékból és a vásári színjátszásból.
Asszony, akinek két férje van (451 előadás) o
A romantikus dráma o
A romantikus dráma kialakulását Franciaországban külföldi hatások segítették.
A romantikus dráma jellemzői: o
o o
o
o
Schiller és Goethe drámái Napóleon bukása után jutottak el Párizsba
o
Angol vendégtársulatok fellépései
A romantikus dramaturgia minden tekintetben szembe helyezkedik a klasszicista drámával.
o
a modern történelem eseményeit dolgozza fel a véres és megrázó eseményeket nem elbeszélik, hanem megmutatják precízen törekszik a történelmi hűségre (ruhák, díszlet, kellékek, stb. ) sokkal több monológot alkalmaz mint a klasszikus dráma
Victor Hugo (1802 - 1885 )
Cromwell (1827) Hernani (1830)
Alexandre Dumas (1803 - 1870 )
Alfred Musset 1810-1857
II. Henrik és udvara (1830) Antony (1831)
Velencei éj (1834)
Francois-René Molé (1734 – 1802)
Mlle George (1787 - 1867 ) Francois-Joseph Talma (1763 - 1826 )
o
o
o
Hatások: a gótika és a távolkeleti építészet (a gót stílus formái felélednek - keleti, bizánci, mór és román stíluselemek keverednek)
További jellemzők:
A romantikus építészet a középkori formákat szolgaian másolja, gyakran alkalmaz a kőarchitektúra helyett, annak formáját utánzó vasszerkezetet, ami ellentmond a gótika felfogásának.
o
Oldott alaprajzú, szándékosan aszimmetrikus, a középkor hangulatát idéző épületeivel kényelemre, lakályosságra törekszik, a merev kényszer helyett a rendeltetés, a használat is fontos szempont.
o
o
o
o
új épülettípusok: pályaudvarok, áruházak, bankok, gyárak, tőzsdepaloták, kiállítási csarnokok vasszerkezetek, üvegcsarnokok, öntöttvas, rácsok, hengerelt acél új szempont a fényigényesség az elhanyagolt középkori épületek helyreállítása, kastélyok, várak restaurálása
a parkművészetet felhasználják az épület keltette hatás fokozására
Horace Walpole Stawberry Hill nevű kastélya - a romantikus építészet első nagy alkotása.
o
Egyéni alkotói kifejezésmód
o
A természet és az érzelmek változékonysága
o
Menekülés a múltba
o
Emberábrázolás: a barokk kifejezésmódokhoz közelítenek: újra megjelenik az átlós elrendezés, a színesség, és a világos-sötét kontraszt.
Mészsziklák a Rügenenen, 1818
A Medusa tutaja (1818)
A szabadság géniusza diadalra vezeti a népet (1830)
Tengerpart, vitorlások, 1824
The Grand Canal, Venice, 1834
o
A romantika szobrászatában a szimbolikus alakok a szabadságért, nemzeti ügyért harcolnak.
o
A művészetbe betör a politikai szándék.
o
A reprezentáció igénye a formák kiüresedéséhez vezet.
o
A tartalommal szemben a külsődleges forma lesz az elsődleges.
o
Emlékműkultusz: a csoportos kompozíciókban a fő- és mellékalakok egyaránt fontosak, egységet alkotnak. Jean-Baptiste Carpeaux: A tánc
Marsiellaise
o
A romantika ugyan olyan gyökeres változásokat hozott a zenében is, mint az irodalom és a színház területén.
o
A francia romantikus opera általában történeti tárgyú volt, hatalmas kórust és táncapparátust mozgatott, nagy zenei effektusokra épített és erőteljes hangulatú hatáselemekre törekedett.
Korai romantika (1800 – 1830) o
Schubert dalai
o
Weber (a nemzeti opera )
o
Rossini operái
A romantika virágkora (1830 – 1850) o
Rossini
Mendelssohn első nagy operái
Késői romantika (1850 – 1890) o
Mahler, Puccini, R. Strauss
o
Debussy
Puccini
o
1855. július 5-én új színház nyílt Párizsban, a Bouffes Parisien
o
A nyitó előadás: Jean-Jacques Offenbach három egyfelvonásosa - hatalmas siker
o
112 operettet írt
o
Legismertebbek: Hoffmann meséi, Eljegyzés lámpafénynél, Szép Heléna Jean-Jacques Offenbach (1819 – 1880)
o
Franciaország – Napóleon kora (19. század eleje)
o
A
klasszicizmushoz
egyszerűbb
formák
képest a
bútorművészetben o
Díszítések: ókori egyiptomi, görög, római (szfinksz, krokodil, lótuszlevél, oroszlánfej, hal)
o
Anyagok:
rózsafa,
elefántcsont,
gyöngyház, teknőspáncél o
Vevők: az arisztokrácia mellett a polgárság is
o
A ruhadivatot a romantika gondolatköre határozta meg, és jól illeszkedett a polgári életfeltételekhez.
o
Női viselet: fűzött derék, abroncsszoknya, vállkendő.
o
Férfi öltözet: feltűnés nélküli, elegáns. (frakk, szalonkabát, cilinder)
o
Megkülönböztettek nappali és társasági viseletet, nyári és téli ruhákat, és ezeknek megfelelő anyagokat és színeket.
o
Az öltözködés demokratizálódott, nem vált el olyan mereven az
arisztokraták és a polgárok viselete, mint addig. o
A férfidivat központja London.
o
A női divat központja Párizs.
