I. Integrált szigorlat (Hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok egészségszociológiája, Magyarországi cigányság kultúrája, egészségmagatartása, Sérülékeny csoportok egészségi állapota I-II., Beilleszkedési zavarok szociológiája, Konfliktuskezelés és kommunikáció tárgyakból)
19/4. kidolgozott tétel
A romák, cigányok oktatási helyzete hazánkban
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. Levelező Tagozat 1. évfolyam 2012. május
Az általam szabadon választott tételre az alábbi megfontolásból került sor: Bicskén volt az első cigányiskola hazánkban, amelynek Kerecsendi Kiss Márton (1917-1990) költő, filmforgatókönyv író, tanító) volt az igazgatója. Az előadások lehallgatását követően mély elgondolkodásba estem. A tanultakat továbbgondolásra, szívesen osztom meg mindazokkal, akik érintettek az oktatás, nevelés területén. Egészségszociológiai közhely: egy népcsoport egészségét nem az egészségügyi rendszer, hanem az életminőség: iskolázottság, foglalkoztatási és lakhatási körülmények, civilizációs és kulturális színvonal, normák… határozzák meg. Rossz szociális körülmény Iskolázottság
rosszabb egészségi állapottal jár.
fokozott egészségvédő és kockázat csökkentő szerepe van.
Felsőfokú végzettségű – analfabéta között
20 év életesély különbség van.
Miért? Ok: esélyegyenlőtlenség és kirekesztés az iskolákban, cigányiskolák, cigányosztályok, speciális iskolába irányítás, magántanuló (osztályközösségből kirekesztés). Következmény: alacsony presztízsű-, nehéz fizikai munka, alacsony fizetés, kevés szakmunkás és még kevesebb közép- és felsőfokú végzettség. A hátrányok már iskolás korban hatnak egymásra. Nemzedékeken keresztül öröklődnek. - nyelvi és kulturális ingerek hiánya - otthoni minta nincs - szociális körülmény
nincs motiváció minél előbb dolgozzon
Ördögi kör: iskolázatlanság szegregáció, mélyszegénység
szakképzetlenség
munkanélküliség
lakhatási problémák,
következő generáció
Megoldás: az oktatásban! Vegyes házasság
társadalmi felemelkedés.
Sztereotípiák: ok: maga a kisebbség, motiválatlanok, nemtörődömök, képzésre alkalmatlanok. Történeti áttekintés: 1868
tankötelezettség bevezetése
lassú változást hoz.
1893
összeírás szerint 95%-uk analfabéta.
1950-ig nagyon kevés roma/cigány gyermek járt iskolába, vagy csak rövid ideig. 1961
MSZMP Pol. Bizottság célja: a roma/cigány helyzet javítása.
- szegényréteg megszüntetése - elutasítja az etnicitást tömeges beiskolázottság, de a felsős évfolyamokba csak 13%-a jutott el. cigányosztályok, cigányiskolák jöttek létre.
támogatás nincs, a roma/cigány szülők
ellenkeztek a telepek távol volta és a gyenge egészségi állapot miatt.
engedékenység,
felmentések a hivatal részéről
kisegítő osztályokba utalás
szegregáció: elkülönülés,
gyengébb színvonal, hiányos felszereltség, nincsenek szaktanárok, szakórák. ’70-’80-as évekre javulás indult meg. 30%-uk eljut a 8. osztályba. 1990-re 45-50%-uk jut el a 8. osztályba, míg a többségi társadalom 100%-a. Ennek ellenére szélesedik a távolság a roma/cigány és a nem roma/cigány társadalom között. Érettségit még mindig kevesen szerzik meg. A rendszerváltozás után: két egymással ellentétes tendencia jön létre: 1. 1990-től csökken a középfokú oktatásba jelentkezők száma a népességszám csökkenése miatt. 2. Bevezetésre került a normatív finanszírozás
ez az iskolákat érdekeltté tette.
1993-tól adatvédelmi szempontok miatt nem vezetnek a roma/cigánygyerekekről statisztikát. Ma 4-500 roma/cigány fiatal tanul ösztöndíj program keretén belül főiskolán, egyetemen. A roma/cigány – és a nem roma/cigány társadalmi olló változatlan, vagy még tovább nőtt a távolság. Jelentős különbség van a falun és a fővárosban felnövő roma/cigánygyerekek közt, az utóbbi javára. Legkedvezőbb a romungrók, legkedvezőtlenebb az oláh cigányok helyzete. A ’90-es évektől egy ellentétes kettősség jellemző a roma/cigány oktatásra: Jelentősen nő a r/c hallgatók bekerülése a felsőoktatásba
tovább nő a szegregáció.
2006-os kutatás szerint: 180 r/c általános iskola, 3000 r/c többségű osztály, 1200 homogén r/c osztály (a ’80-as években 150 volt!), a r/c tanulók 1/3-a szélsőségesen elkülönített körülmények között tanul. 18 éves korukig 80%-uk elvégzi a 8 osztályt, 20% középiskolai, 10% érettségit szerez. Megjelenik a burkolt szegregált oktatás
gyógypedagógiai osztály, speciális iskola
formájában. 2004-ben 800! Homogén r/c gyógypedagógiai osztály működött. A r/c gyerekek aránya 100 fogyatékos gyermek között európai átlaga 2-3 fő, míg Magyarországon 20 fő!!! Egy 2001-es kutatás szerint a 19-70 év közötti r/c felnőtt 90-95 %-a analfabéta valamely fokon. Az oktatási szegregáció az esélyegyenlőtlenség „bölcsője”. Sajnos a tanárok alkalmazkodnak a lemaradókhoz, így csak tovább nő a lemaradásuk. Csak korrepetálnak, nem változtatnak pedagógiai módszert! Minden 6. r/c ált. iskolás gyermek osztályrésze az iskolai szegregáció.
Kisegítő iskolák: a ’60-as években nőtt a beiskolázási arány
megindult az enyhe
fogyatékkal élők kisegítő iskolákba való áthelyezésének a gyakorlata. Hiba volt! Mert nem történt egyéni vizsgálat, így szakmailag nem bizonyosodott be az értelmi fogyatékosság. 1974-75-ben a r/c tanulók létszáma nőtt a kisegítő iskolákban. Többnyire nem végzett gyógypedagógus foglalkozott velük. A 8 osztály anyaga itt a 6 osztállyal volt egyenértékű, de a tudásszint még annyinak sem felelt meg. Sajnos nem volt visszaút, még akkor sem, ha bebizonyosodott, hogy a gyermek teljesen ép értelmű. Sajnos tovább rontotta a helyzetet, hogy kevés r/c gyerek járt óvodába. Mindössze 50%-a, pedig ennek fontos szocializációs szerepe van! A sikeres iskolai előmenetelnek feltétele az óvodai jó minőségű képzés. (Készségek, képességek elsajátítása). A jó óvoda kezelni tudja a szocio-kulturális különbségeket, a szülők kapcsolatát
jó módszer az előítélet-mentes
attitűdök kialakulásának megelőzésére. 20%-uk olyan helyen él, ahol nincs óvoda. Ezek a gyerekek mínusszal indulnak iskolába! Óvoda és férőhelyhiány is sújtja őket. 1993 óta törvény írja elő minden gyerek számára, hogy 5 éves kortól napi 4 óra óvodában eltöltött idő kötelező. Ez sokszor nem valósul meg. Az óvodába nem járó gyerek
speciális iskolába jár.
Összefoglalva: a r/c gyerekek oktatásában javulás történt, de a r/c és a nem r/c társadalom között nőtt a szakadék. Közgazdasági számítások szerint is a taníttatás befektetés! Megtérülne! 2005-ben a felsőoktatásban tanulók 2%-a vallotta magát roma/cigánynak. Alacsony iskolázottság
nő a munkanélküli ráta.
A szegregáció megjelenése az oktatásban: A ’60-70-es években az iskolázottsági mutatók nőttek.
A többségi társadalom ezt ellenezte.
A poroszos hagyományokat követő (tekintélyelvű, központi tanterv és utasítás alapján működő iskolai rendszer) nem tudott mit kezdeni a szegénységből jövő stb. különleges problémákkal.
Megjelentek az elkülönítések, rosszabb körülmények, képesítés nélküli
tanítók stb. A szegregáció fajtái: lakóhelyi, iskolák közötti, iskolán belüli. - 60%-uk erősen szegregált körülmények között lakik. Sorvadó aprófalvak, slumosodó nagyvárosi lakónegyedek, egykori munkáskolóniák. - az ált. iskolás korú r/c gyerekek 30%-a olyan kisfaluban él, ahol az osztálylétszám 50%-át teszik ki. - Józsefváros, Ferencváros ugrásszerű növekedés érezhető. - 12 budapesti iskolában 89-99 között 23%-ról – 49%-ra nőtt a r/c gyerekek száma.
- Vidéken „lábbal szavazás” ellenük elvándorlás
vagyis, a nem r/c gyerekek átíratása más településre.
így cigányiskola marad hátra.
- Az iskolák különböző technikákat vetnek be: tagozatos osztályok, felvételi elbeszélgetés, a „nem odavalók” kiszűrése céljából. Ha bekerül, bebizonyítják, hogy „nem odavaló”. - A szegregáció együtt jár a pedagógus szelekcióval is.
félnek a problémás gyerekektől,
fásultak, presztízsveszteség, nincs sikerélmény stb. - A gyerekszám csökkenése miatt munkanélküliség, míg a cigányiskolákban képesítés nélküli tanárok tanítanak!? - Speciális készségfejlesztő módszerek helyett szegregáció alkalmazása jellemző! - A felzárkóztató osztályokban nincsenek speciális programok. - Nem alkalmaznak hátrányokat leküzdő hatékony módszereket.
James Hechman Nobel-díjas közgazdász is hasonlóan látja:
„Ha egyszer egy gyermek lemarad, nagy valószínűséggel később sem fogja utolérni a többieket… A szegénység nem igazán a pénz hiányából, hanem a gyermekeket érő kognitív és nem kognitív stimuláció hiányáról szól. (Heckman, 2006)
Felhasznált irodalom: Forray R. Katalin: Romonológia – Ciganológia Forray R. Katalin: Ismeretek a romológiai alapképzési szakhoz Kemény István: A magyarországi Romák Egyenlőség, egészség és roma/cigány közösség / Madrid, 2007, Kethanipe for the Roma Unity Association Szabóné Kármán Judit: A roma/cigány népesség helyzete Magyarországon / In Kopp Mária (Szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, semmelweis Kiadó Babusik Ferenc: Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon PTE-ETK előadások jegyzetei 2006, 2012 / Angyal Magdolna
