A Rétsági kistérség területfejlesztési programja

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36. Tel/fax: (32) 421-400, (32) 511-120 E-mail: [email protected]

A Rétsági kistérség területfejlesztési programja

Készült:

A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács 2007. évi munkaprogramjában foglaltak alapján.

Ügyvezető igazgató: Aradiné Oravecz Éva

2008. február hó

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.

2

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013.

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló.......................................................................................................7 II. HELYZETFELTÁRÁS..............................................................................................11 1. Térségszerkezet............................................................................................................12 1.1. Demográfia............................................................................................................13 1.2. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság.................................................................15 1.3. Képzettség.............................................................................................................16 1.4. Humán index.........................................................................................................16 1.5. Innovációs potenciál..............................................................................................19 2. A kistérség gazdasági helyzete.....................................................................................19 2.1. A kistérség társadalmi-gazdasági jellege..............................................................19 2.2. Gazdasági szervezetek...........................................................................................21 2.3. Ipar........................................................................................................................23 2.4. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás..........................................................................24 2.5. Idegenforgalom.....................................................................................................27 2.5.1 Statisztikai adatok a 2005. évi KSH évkönyvből............................................27 2.5.2 Épített és természeti értékek............................................................................28 2.5.3 Turisztikai kínálat............................................................................................29 2.6. Külföldi érdekeltségű vállalkozások.....................................................................30 2.7. Jövedelmek............................................................................................................30 3. Humán infrastruktúra...................................................................................................31 3.1. Egészségügy, szociális ellátás...............................................................................31 3.2. Közép- és alapfokú oktatás...................................................................................32 3.3. Közművelődés.......................................................................................................33 3.4. Önkormányzat, közigazgatás, egyházak, civil szervezetek...................................33 3.5. Partnerség..............................................................................................................35 4. Műszaki infrastruktúra ellátottság................................................................................36 4.1. Közlekedés............................................................................................................36 4.1.1 Közúti közlekedés...........................................................................................36

3


4.1.2 Közúti tömegközlekedés.................................................................................37 4.1.3 Vasúti közlekedés............................................................................................37 4.2. Ivóvíz ellátás.........................................................................................................37 4.3. Szennyvízelvezetés és tisztítás..............................................................................38 4.4. Vezetékes energiaellátás.......................................................................................39 4.4.1 Villamosenergia..............................................................................................39 4.4.2 Vezetékes gázellátás........................................................................................39 4.5. Infokommunikáció................................................................................................39 4.6. Hulladékgazdálkodás............................................................................................40 4.7. Vízrendezés, vízgazdálkodás................................................................................40 4.7.1 Vízfolyások.....................................................................................................40 4.7.2 Tavak, tározók.................................................................................................41 4.7.3 Települések belterületi vízrendezése...............................................................41 5. A kistérség településeinek rövid bemutatása................................................................42 SWOT analízis................................................................................................................57 III. TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA...............................................................63 1. Problémák.....................................................................................................................64 2. Jövőkép.........................................................................................................................66 3. A kistérség fejlesztési stratégiájának célrendszere.......................................................68 IV. TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM..................................................................73 1. Beavatkozási területek (prioritások) és intézkedések...................................................74 1.1. Beavatkozási terület: térségfejlesztés....................................................................75 1.1.1 Település rehabilitáció....................................................................................75 1.1.2 Térségi zöldterület fejlesztés...........................................................................77 1.2. Beavatkozási terület: gazdaságfejlesztés...............................................................79 1.2.1 Vállalkozásfejlesztés.......................................................................................79 1.2.1.1. Befektetés-ösztönzés.....................................................................79 1.2.1.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése.........................................81 1.2.2 Turizmusfejlesztés...........................................................................................83 1.2.2.1. Termékfejlesztés, önkormányzati fejlesztés.................................83

4


1.2.2.2. Idegenforgalmi szálláshely-fejlesztés...........................................86 1.2.2.3. Intézményfejlesztés.......................................................................87 1.2.2.4. Tudásbázis-fejlesztés, partnerség..................................................88 1.2.3 Agrár- és vidékfejlesztés.................................................................................90 1.2.3.1. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti versenyképesség erősítése.....................................................................................90 1.2.3.2. Életminőség javítása a vidéki területeken.....................................92 1.2.3.3. Intézmény-fejlesztés; Tudásbázis fejlesztés; Partnerség; LEADER-Program.....................................................................93 1.3. Beavatkozási terület: humánerőforrás-fejlesztés...................................................94 1.3.1 Humán infrastruktúra fejlesztés......................................................................94 1.3.2 Szolgáltatásfejlesztés.......................................................................................96 1.3.3 Tudásbázis és partnerség-fejlesztés.................................................................98 1.4. Beavatkozási terület: Műszaki infrastruktúra fejlesztés........................................99 1.4.1 Közlekedésfejlesztés.......................................................................................99 1.4.2 Közműfejlesztés, hulladékártalmatlanítás.....................................................101 1.4.3 Vízvédelem....................................................................................................103 1.4.4 Intézményfejlesztés, partnerség.....................................................................104 FÜGGELÉK Külön tartalomjegyzék szerint

5


6


1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Bevezető A Rétségi Kistérség Többcélú Társulása felkérte a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsot, hogy a 2007. évi munkaprogramjának keretében nyújtson segítséget a kistérség területfejlesztési programjának elkészítéséhez. A Tanács a feladat elvégzését munkaszervezetének, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.-nak a feladatává tette. A tervezési feladat pontos meghatározására, a rendelkezésre álló dokumentumok számbavételére a Társulás vezetése és az Ügynökség képviselői közötti egyeztetésen került sor. Megállapításra került, hogy a kistérségre komplex, a tervezési metodikának megfelelő stratégia/program eddig nem készült. Az 1997-ben megfogalmazott dokumentum nem a komplexitás igényével készült, így az mai értelemben kistérségi programnak nem tekinthető. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben kidolgozásra került a vidékfejlesztési terv, illetve más ágazatfejlesztési program. Mindezek forrásmunkaként a jelen terv készítéséhez jól hasznosíthatók. A jelenlegi programkészítés során a módszertani lépcsők a következők voltak: Dokumentumok és statisztikák elemzése – összegyűjtöttük a rendelkezésre álló kistérségi, megyei és regionális szintű koncepciókat, programokat, a Dunakanyar, illetve Pest megye fejlesztésére vonatkozó területi terveket, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet és annak Operatív Programjait, továbbá a KSH, a TeIR, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kistérségre vonatkozó adatait és más szervek hozzáférhető adatait. Mindezeket rendszereztük és elemeztük. Interjúk készítése – a kistérség munkaszervezetének közreműködésével felkerestük valamennyi település önkormányzati vezetőit, vállalkozókat és más helyi képviselőit, és megismertük véleményüket és elképzeléseiket. Szakmai egyeztetések – a helyzetelemzést, a SWOT analízist és a javasolt stratégiát bemutattuk, a további programkészítést csak annak elfogadását követően végeztük. A program tervezetét részletesen megvitattuk a Társulás munkaszervezetével, ezt követően került a Társulás elnöksége, majd teljes testülete elé. A Rétsági Kistérségi Többcélú Társulás 2007. november 26-i ülésén a fejlesztési programot előzetesen elfogadta, és a vonatkozó jogszabály szerinti egyeztetésre bocsátotta. Az egyeztetési folyamat 2008. január 31-ig tartott, bár Nógrád megye közgyűlésének illetékes bizottsága csak február 5-én – soron következő első ülésén – tudta az

7


előterjesztést megtárgyalni. Fenti időszakban a szomszédos kistérségek közül csak a szobi tett észrevételt, és – két kivétellel – nem nyilvánítottak véleményt a rétsági kistérség települési önkormányzatai sem. Utóbbi magyarázható azzal, hogy a tervezés teljes folyamatában részt vettek , tehát véleményük a javaslatba folyamatosan beépült. A véleményezése szakaszban írásban nyilatkozott a Nógrád Megyei Agrárkamara, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása, valamint Legénd és Diósjenő önkormányzata. Testületi ülésen tárgyalta a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács és Nógrád Megye Közgyűlésének Költségvetési, Gazdasági, Területfejlesztési és Ellenőrző Bizottsága. A testületi határozatok, valamint írásos észrevételek a kistérség választott stratégiai irányát, programját nem kérdőjelezték meg, mindössze annak egyes elemeihez tettek módosító vagy kiegészítő indítványt. A tervező az észrevételeket megvizsgálva – differenciáltan – a dokumentum végső változatába beépítette.

Helyzetfeltárás A stratégiai programozás alapja a részletes helyzetfeltárás, mely a primer és szekunder vizsgálatokra épül. A helyzetértékelés ágazati megközelítésben készült a következő területekre: térségszerkezet, gazdaság (ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom), humán infrastruktúra (egészségügy, oktatás, közművelődés, szociális ellátás), műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű, környezet). Külön blokkban röviden bemutatásra kerülnek a kistérség települései is. A helyzetelemzést a SWOT analízis foglalja össze, ami már jelzi a fejlődés lehetőségeit és veszélyeit is.

Stratégia A helyzetelemzés alapján kerülnek bemutatásra a kistérség problémái, melyek megoldását (mérséklését) tűzi ki célul a fejlesztési stratégia. Ahhoz, hogy a kistérség stratégiai céljait megfogalmazhassa, tisztán kell látni a távlati célt, tehát hogy hosszú távon milyenné kíván lenni a rétsági kistérség. A fejlesztési stratégia a hosszú távú cél eléréséhez vezető utat jelöli ki, és a hétéves fejlesztési ciklusra fogalmaz meg teendőket.

8


A rétsági kistérség jövőképe összefoglalóan az alábbiak szerint került meghatározásra: A rétsági kistérség a központi régió peremterületén fejlődő térség, mely a földrajzi helyzetéből származó előnyöket jól hasznosítja, ezáltal lakossága számára folyamatosan javuló életminőséget biztosít. A kistérség fejlesztésének célrendszerét a célfa foglalja össze, mely átfogó célként az életminőség folyamatos javítását, részcélként a versenyképesség növelését, a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatását jelöli meg. Speciális és ágazati célok is kijelölésre kerültek, melyek kulcsszavai: a tudásbázis-fejlesztés, a partnerség, a hatékonyság (források maximális hasznosítása).

Területfejlesztési program A beavatkozási területeket és a megvalósítást szolgáló intézkedések rendszerét alapvetően ágazati szemléletben jelezzük. Ezt indokolja az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz való igazodás szükségessége. A megfogalmazott fejlesztési feladatok többsége a helyi önkormányzatok, vállalkozók, illetve más helyi szereplők által kerülhet megvalósításra. Néhány feladat megvalósulása nem a helyi akarat függvénye, azonban ez utóbbiak esetében is lényeges a kistérség szerepvállalása, mivel a döntés-előkészítésben, a lobbizásban való eredményes tevékenységgel hozzájárulhatnak a kistérség számára kedvező döntések meghozatalához. A fejlesztési tervek meghatározásánál kiemelten vizsgálandó a környezet védelme, az esélyegyenlőség mellett a fenntarthatóság biztosítása, ezért az önkormányzati feladatoknál csak olyanok kerültek megjelölésre, amelyek működtetése az ismert és várható normatív rendszer, a számított saját bevétel alapján, illetve előre tisztázott egyéb kötelezettségvállalással biztosítható.

9


10


II. HELYZETFELTÁRÁS

11


1.

Térségszerkezet

A Rétsági Kistérség Nógrád megye délnyugati részén terül el. Közigazgatásilag az ÉszakMagyarországi régióba tartozik, gazdasági kapcsolatrendszerében meghatározó, hogy a főváros külső agglomerációs gyűrűje érinti, így erőteljesen érvényesül Budapest, illetve a központi régió hatása. A kistérség határos a balassagyarmati, illetve a váci és a szobi kistérséggel. Nyugati határán húzódik a Börzsöny hegység, mely meghatározó jelentőségű a térség klimatikus viszonyaira. A kistérség markáns térszerkezeti eleme a 2. sz. főközlekedési út, mely a fővárost köti össze az urbanizáltabb közép-szlovákiai területekkel és jelentős nemzetközi tranzitforgalmat bonyolít le. A térségközpont a 2. sz. főközlekedési út mentén fekvő Rétság, mely Budapesttől 57, Váctól 21, Salgótarjántól 75 km távolságra van. A régióközpont Miskolctól való távolsága 203 km.

Rétság mellett

decentrumként figyelembe vehető települések Nagyoroszi és Romhány. Mindkét települést lakosságszáma, intézményhálózata, gazdasági potenciálja és közlekedési adottsága predesztinálja erre a szerepre. A kistérség területe: 435 km2, településeinek száma: 25, településsűrűsége: 0,057 település/km2. Lakónépessége 25.718 fő, népsűrűsége: 59 fő/km2, az egy településre jutó átlagos lakónépesség 1.029 fő. A népesség csaknem teljes egészében településen él, külterületi lakos mindössze az össznépesség 1,17%-a.

12


1.1.

Demográfia

A kistérség lakónépessége 2005. év végén 25.718 fő. Az 1.000 lakosra jutó természetes fogyás az utóbbi öt évben átlag -4,3 fő (a megyében a legalacsonyabb érték), a belföldi vándorlási különbözet évente +2,7 fő/1000 lakos ( a megyében a legmagasabb érték). 2005-ben az 1.000 lakosra jutó élveszületések száma: 8,9 (a megyében a 4. legmagasabb), a halálozás 14,2 (a megyében a 2. legalacsonyabb). Összehasonlításul 2000. január 1-én az élveszületések száma ezer lakosra vetítve: 10,1 (a megyében a 2. legmagasabb), a halálozás 14,8 (a megyében a legalacsonyabb). A népesség korcsoport szerinti megoszlása (2005.) 0–14 év

15,0%

15–39 év

35,8%

40–59 év

28,6%

60< év

20,6%

Forrás KSH 0–14 év 15,0%

60< év 20,6%

15–39 év 35,80%

40–59 év 28,6%

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

Lakónépesség az év végén

(fő)

24 967

25 786

25 892

25 834

25 795

25 718

Városban élő

(fő)

2 847

3 067

3 049

3 017

3 053

3 001

Települések átlagos népessége

(fő)

999

1 031

1 036

1 033

1 032

1 029

(fő/km )

57

59

60

59

59

59

A 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya (%)

16,7

17,5

17,4

17,4

17,8

17,7

Élveszületés ezer lakosra (fő/1000)

10,1

8,4

8,6

8,4

9,1

8,9

Halálozás ezer lakosra

(fő/1000)

14,8

11,8

12,2

13,5

13,0

14,2

Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra (fő/1000)

5,2

3,3

6,3

1,9

0,5

2,7

Természetes szaporodás, ill. fogyás 2000 és a tárgyév között (fő/1000)

–

-4,05

-3,50

-3,90

-4,14

-4,30

Népsűrűség

2

13


Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 2000 és a tárgyév között (fő/1000) A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből

(%)

–

4,25

4,90

4,20

3,40

3,30

20,3

20,6

20,7

20,7

20,9

20,6

Forrás: KSH

A népesség korstruktúrájában kedvezőtlen folyamatok zajlanak az utóbbi öt évben. A 0-14 éves korosztály 2000–2005. között 1,5 százalékponttal csökkent, a 60 év felettieké 0,5 százalékponttal nőtt. A férfiak és nők aránya az utóbbi öt évben változatlan, az utóbbiak folyamatosan ≈51%-ot képviselnek. A munkavállalási korú népesség (15-60 év) a lakónépesség 65,4%-át teszi ki, ami a régióban az egyik legmagasabb arány. Az egyes településeket vizsgálva, 2000-2005. között 14 településnek nőtt, 6-nak csökkent a lakónépessége, míg 5 településen gyakorlatilag nem változott. Jelentősebb arányú növekedés történt: Alsópetény (13,2%), Berkenye (10,5%), Szátok (17,2%), Szendehely (17,7%). A csökkenés, arányában Tolmácson volt a legmagasabb (13,8%). A vizsgált időszakban Rétság lakónépessége 154 fővel nőtt. A 2007. január 1-i állapot szerint a kistérség lakónépessége gyakorlatilag alig változott, jelenleg 25 599 fő. Egyes településeken növekedés, másoknál csökkenés történt, azonban a változás ± 2% és összességében kiegyenlítődik. A nemzetiségek aránya a 2001. évi népszámlálás adatai szerint: (Forrás KSH) német nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 618 fő ebből:

Szendehelyen 462 fő

Berkenyén 141 fő szlovák nemzetiséghez tartozónak tekintette magát 644 fő ebből:

Felsőpetény

274 fő

Bánk

134 fő

Nézsa

114 fő

Ősagárd 84 fő cigány etnikumhoz tartozónak tekintette magát 485 fő ebből:

14

Szátok

99 fő

Borsosberény

94 fő

Nagyoroszi

65 fő


Tereske

50 fő

Rétság

48 fő

Más nemzetiséghez (bolgár, görög, lengyel, román, szlovén, stb.) tartozónak mondta magát 43 fő.

1.2.

Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2001. február 1-én a régióban a gazdaságilag aktívak 36,4%-ot képviseltek, ebből 30,4% volt a foglalkoztatottak és 6% a munkanélküliek hányada. A népesség zömét a gazdaságilag nem aktívak alkották, melyből 35,3% az inaktív keresők és 28,3% az eltartottak aránya. A rétsági kistérségben a gazdaságilag aktív népesség aránya közel 4 százalékponttal jobb, mint a régiós átlag. A gazdaságilag aktív népességen belül, a nyilvántartott álláskeresők aránya 2006. végén 10,2% (1 084 fő). A tartósan (több mint egy éve) regisztrált munkanélküliek száma 263 fő. A regisztrált munkanélküliek között a férfiak és nők aránya megegyezik. Életkor szerint: 20 éves és fiatalabb 6%, 21-35 év közötti 35%, 36-50 év közötti 39%, 51 év feletti 20%. Iskolai végzettség szerint: max. általános iskolát végzett 44,9%, szakmunkásképzőt 34,9%, középiskolát 18,7%, egyetemet, főiskolát 1,5%. A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint (2001. február 1-i népszámlálás alapján) mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozik a munkavállalók 2,9%-a, iparban, építőiparban 48,8%-a, szolgáltatásban 48,3%-a. A munkahelyükre ingázókat vizsgálva megállapítható, hogy a központi régió hatása erőteljesen érvényesül. Az ingázási irány saját kistérségbe a megye kistérségébe

Ingázók aránya 27,8% 5,3%

megyén kívülre

53,2%

változó településre

13,7% 100,0%

A helyszíni interjúk szerint, a kistérségben aki fizikális és mentális problémákkal nem küzd, az a kistérségen belül, illetve a fővárosban és Pest megyében el tud helyezkedni.

15


Ennek némileg ellentmondó vélemény egyes településekről, hogy a 35-40 év feletti nők elhelyezkedése problémásabb. Jelentős az építőiparban munkát találó ingázók száma. A legrosszabb helyzetűek foglalkoztatására közmunka program szolgál. A kistérségben ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány is, ami elsősorban a képzés strukturális problémáira utal.

1.3.

Képzettség

A kistérség versenyképességét döntően befolyásolja a népesség iskolai végzettsége. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint, a 15 éves és idősebb népességből az általános iskolát végzettek aránya 85,6% (régiós átlag 86,2%, megyei 85%). A 18 éves és idősebbek között legalább középiskolát végzett 26,7% (régiós átlag 33,2%, megyei 30%). Egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkezik a 25 év és a felettiek 6,3%-a (régiós átlag 9,3%, megyei átlag 7,8%). Mivel a fenti adatok a 2001. évi népszámlálásból származnak, a mai adatok ettől kedvezőbbek lehetnek. A 2005. évi mikrocenzus adatai szerint régiós szinten az általános iskolát végzettek aránya 3, a középiskolát végzetteké 4, a felsőfokú végzettségűeké 1,5 százalékponttal nőtt. Az egyes településekről, – differenciáltan – tanulnak tovább a középiskolát végzettek a különböző felsőoktatási intézményekben. Helyszíni vélemények eltérőek: van település, ahová szinte minden végzett hallgató visszatér és van, ahová szinte egy sem. Általános megállapítás: ha megfelelő foglalkoztatást tudnak biztosítani, akkor többségük szívesen vállal itt munkát.

1.4.

Humán index

(HDI, Human Development Index – Az emberi fejlődés indexe) A komplex mutató alapvetően a képzettségi, jövedelmi index, születéskor várható átlagos élettartam mutatókból származtatott.

16

Magyarország HDI

0,613

É-Magyarországi Régió HDI

0,249

Nógrád megye HDI

0,426

Rétság kistérség HDI

0,469


(közepes 0,4-0,599 HDI érték) Forrás: KSH Területi Statisztika 2003.

17


Nógrád megye kistérségeinek humán indexe Az írástudók aránya a 6 évnél HDI Kistérség idősebb rangsor népességen belül 1990 (%)

A 6 évesnél idősebb Egy állandó Születéskor Születéskor népesség által lakosra jutó Belföldi várható átlagos Képzettségi várható átlagos Humán index átlagosan összes belföldi jövedelem élet artam index élet artam (HDI) elvégzett jövedelem indexe 1995-2000 indexe osztályszám 1999 (Ft/fő) 1990

Közepes HDI érték: 0,400–0,599 57 Balassagyarmati

97,77

8,27

262 459

70,87

0,54

0,45

0,57

0,52

59 Salgótarjáni

98,02

8,43

262 270

70,15

0,61

0,46

0,48

0,515

71 Rétsági

97,85

8,05

255 408

70,12

0,51

0,42

0,48

0,469

Alacsony HDI érték: 0,400 alat 91 Pásztói

98,08

7,92

217 166

69,40

0,51

0,29

0,39

0,399

98 Bátonyterenyei

97,94

7,97

204 164

69,41

0,50

0,25

0,39

0,381

122 Szécsényi

96,76

7,69

184 168

69,67

0,28

0,18

0,42

0,296

8,15

272 099

69,86

0,53

0,52

0,23

0,426

Összehasonlításul: Nógrád megye 13

18

97,84


1.5.

Innovációs potenciál

A Miskolci Egyetem Európa Gazdaságtana Intézet által, a 2001. évi adatokra támaszkodó vizsgálata szerint a rétsági kistérség az Észak-Magyarországi Régió kistérségei közötti innovációs potenciál rangsorban a 15., a megyén belül 3. helyen áll. Az innovációs potenciál számításánál jelentős tényező – egyebek mellett –, hogy a kistérségi aktorok hogyan vesznek részt a különböző pályázatokon. A tapasztalati adatokból a jövőre vonatkozóan is lehet következtetéseket levonni. A rendelkezésre álló adatok szerint 2002–2006 között a kistérség által benyújtott pályázatok közül 387 projekt kapott támogatást, összesen 3 897 M Ft értékben. A támogatott beruházások összértéke 14 395 M Ft, az egy állandó lakosra számított támogatás 152 651 Ft. Összehasonlításul ez az érték a régión belül a 28 kistérség közül a 14.; a megyén belül a 4. legmagasabb (az országos átlag 140 161 Ft/fő). Ebből az Európai Uniós forrásokra 2004–2006 években 75 pályázat került benyújtásra, a támogatást elnyertek száma 20. Program

Projektek száma

Elnyert támogatás

ROP

2

536 M Ft

GVOP

9

92,8 M Ft

HEFOP

5

65,8 M Ft

AVOP

4

50,7 M Ft

A fenti adatok (forrás: TeIR) azt jelzik, hogy a kistérség pályázati forrásszerzési hajlandósága átlagosnak mondható.

2. 2.1.

A kistérség gazdasági helyzete A kistérség társadalmi-gazdasági jellege

A 2004. január 1-én hatályba lépett besorolás szerint, gazdasági-társadalmi helyzetük alapján, kilenc mutatót értékelve, a KSH öt összevont fejlettségi térségtípust alakított ki. A besoroláshoz az alábbi mutatókat vettük figyelembe: – A befektetett külföldi tőke egy lakosra jutó értéke (2004); – Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra (2004);

19


– Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem változása, egy lakosra vetítve (2004/1992); – Működő gazdasági szervezetek száma ezer lakosra (2004); – Működő gazdasági szervezetek száma (2004/1996); – Munkanélküliek aránya (2004); – Vándorlási különbözet ezer lakosra (1990-2004); – Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma (2004); – Személygépkocsik száma ezer lakosra (2004). Az alkalmazott jelzőszámok alapján „dinamikusan fejlődő”, „fejlődő”, „felzárkózó”, „stagnáló” és „lemaradó” térségek kerültek meghatározásra. A megnevezések azt jelzik, hogy milyen a kistérség helyzete a vidéki átlaghoz (országos – Budapest nélkül) viszonyítva. A rétsági kistérség besorolása: „felzárkózó” Ebbe a kategóriába tartozik a régió népességének 55%-a, a megye népességének 78,65%-a. A 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján az Országgyűlés 2007. június 25-én új határozatot fogadott el a kedvezményezett térségek besorolásáról. A 67/2007. (VI. 28.) számú OGY határozat érvényességi határideje 2013. december 31. A kistérségek besorolásánál használt komplex mutatórendszer öt csoportba sorolt 31 mutatóra épül. A statikus mutatók vonatkozási éve 2005, a dinamikus viszonyszámok időszaka 2000–2005. Az egyes kistérségek mutatószámai (a legrosszabbtól a legjobb felé haladva) 1–5 között helyezkednek el. A 2,90 pont alattiak tartoznak a kedvezményezett kistérségek közé mint hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek. A fejlettségi besorolás szerint a rétsági kistérség az ország 174 kistérsége közül – alulról számítva – a 96. helyen van, komplex mutatója: 2,95 Az Észak-magyarországi régió komplex mutatója: 2,49; Nógrád megyéé: 2,51. A kistérségek közül a balassagyarmati 2,96; a pásztói 2,69; a salgótarjáni és szécsényi 2,19; a bátonyterenyei 2,06. (Megjegyzendő: a megyei jogú várossal rendelkező kistérségnél külön számítják a várost és a kistérséget, és azok átlagát veszik figyelembe.)

20


A kistérségekhez tartozó települések közül támogatásra jogosult – a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint – két település: Horpács Szátok Mindkét település hátrányos helyzetű.

2.2.

társadalmi-gazdasági,

valamint

munkanélküliségi

szempontból

Gazdasági szervezetek

A kistérség fejlettsége és a vállalkozás-sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke között szoros összefüggés figyelhető meg. Országosan 2005. végén 1 km2-re 13 vállalkozás, régióban 8., Nógrád megyében 6,5, a kistérségben 4,1 jutott. Hasonló különbségeket tapasztalunk az 1.000 lakosra vetített vállalkozások számát tekintve. Országosan 120, régióban 80, a megyében 77, a kistérségben 69. A regisztrált vállalkozások száma a rétsági kistérségben 2005-ben 1.761, ami 1,7%-kal haladja meg az előző évit. Közülük 544 társas, 1.217 egyéni vállalkozás. Az egyes településeket vizsgálva a legtöbb regisztrált vállalkozás: Rétságon (373), Diósjenőn (163), Nagyorosziban (151), Nógrádon (110), Romhányban (179), Szendehelyen (117) van bejegyezve. A társas vállalkozások közül Rétságon 121, Diósjenőn 38, Nagyorosziban 32, Nógrádon 29, Romhányban 53, Szendehelyen 39 található a 2005. évi nyilvántartás szerint. A regisztrált vállalkozások aránya az egyes gazdasági ágak szerint: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás kereskedelem, javítás szállítás, raktározás ipar, építőipar szálláshely, vendéglátás egyéb

7% 15% 4% 23% 9% 42%

(Egyéb kategóriába tartozók pl. az oktatás, egészségügy, közigazgatás stb. körébe tartozó vállalkozások) A GKM vizsgálata alapján a regisztrált vállalkozásokon belül, a működő vállalkozások aránya 85,4%, ami lényegesen kedvezőbb, mint az országos (74,75%) arány (2003. évi vizsgálat).

21


A foglalkoztatott létszám és árbevétel szerint, legjelentősebb – kistérségi székhellyel rendelkező működő vállalkozások: Rétsági székhelyű: AFT Európa – Fém Formáló Technológiai Kft. Gibbs-Hungary Die Casting Ipari termelő Kft. SPEKTÍVA 2000 Kereskedelmi és Szállítmányozási Kft. TDK Elektronika Magyarország Kft. Ten Cate Enbi Gumialkatrész-gyártó Kft. Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. HI-LEX Hungary Kábelrendszer Gyártó Kft. Berkenyei székhelyű: Berkenye Faluszövetkezet Felsőpetényi székhelyű: AGYAG-ÁSVÁNY Bányászati és Feldolgozó Kft. Nagyoroszi székhelyű: KNAUS TABBERT Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. WEST-GENIUS Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Nézsai székhelyű: FRIGOLAND Hűtő és Kereskedelmi Kft. Romhányi székhelyű: GAMMA-Kerámia Burkolólapgyártó Kft. Korall Csempe Burkolóanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. Korall-KERÁMIA Kft. Tolmácsi székhelyű: Nógrádi Erdőkémia Termelő és Kereskedő Kft. A legközelebbi jövőben megkezdi működését Rétságon a TDK felszabadult üzemi épületében a HelioGrid Magyarország Napelemgyártó Kft.

22


2.3.

Ipar

A XX. század második feléig a kistérség meghatározó gazdasági ágazata az agrárium volt. Az ipar jelenléte Romhányra (cserépkályha, csempe) és Felsőpetényre (ásványbánya) korlátozódott. A ’70-es években indult ipartelepítés eredményeként létesült több üzem Rétságon, Tolmácson vegyipari üzem, Nagyorosziban cipőüzem. A ’80-as évek közepétől, a gazdasági leépülés a rétsági kistérséget is érintette. Az építőanyagok iránti kereslet visszaesése súlyosan érintette a romhányi kerámiagyártást, a felsőpetényi ásványbányászatot. Az egyéb üzemek is csökkentették a termelést, majd több meg is szüntette a gyártást. A külföldi tulajdonú tőke a rendszerváltást követően legkorábban Nagyorosziban jelent meg, 1992-ben a Knaus lakókocsigyár választotta telephelyéül a települést. 1994-ben a japán TDK kezdte meg üzemének felépítését Rétságon. Nógrád megyében elsőként Rétságon kezdődött meg „zöldmezős” ipartelepítésre alkalmas terület előkészítése, mely 1997-ben nyerte el az Ipari Park címet. A megyei felzárkóztatási program pályázati rendszere hozzájárult, hogy a következő években multinacionális cégek sora létesített üzemet Rétságon. Vác felől a megyébe érkezők számára impozáns képet mutatnak az ipari parkban működő cégek – AFT Europa, Gibbs, Tredegar, TDK, stb. – építészetileg is elegáns megjelenésű üzemi épületei. Romhányban ismét erős a kerámiaipar, míg Nagyorosziban a lakókocsigyártás fejlődik. Új tulajdonossal a Felsőpetényi Anyag- és Ásványbánya stabilizálta helyzetét. Összegezve: a megye iparszerkezetében, területi elhelyezkedésében az elmúlt tíz évben történt változások a legkedvezőbben a rétsági kistérséget érintették. Az eredmény több tényező együttes hatásaként jött létre: – Kedvező földrajzi elhelyezkedés – a főváros jó elérhetősége – nemzetközi főút halad át a kistérségen – Kedvező ipartelepítési lehetőség – nem alakultak ki „ipari romok”, melyek felszámolása nehézkes és költséges lett volna – az időszak elején elkezdődött „zöldmezős” ipari park létesítése – Kedvező humán tényezők – az önkormányzatok kezdeményezték és támogatták a működőtőke letelepedését

23


– a megyei felzárkóztatási program jó kereteket és támogatási feltételeket biztosított. Romhányban a tradicionális kerámiagyártás tudott igazodni a megváltozott piaci körülményekhez. Rétságon ugyan felszámolásra kerültek egyes – a ’60-as évek vidéki ipartelepítése keretében létesített – vállalkozások, azonban betelepült számos külföldi érdekeltségű cég, melyek nem csupán munkaalkalmat teremtenek, hanem új munkakultúrát is meghonosítanak.

2.4.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

A kistérség – mezőgazdasági termelésre való alkalmasság alapján – három mikrokörzetre osztható fel: A kistérség – mezőgazdasági termelésre való alkalmasság alapján – három mikrokörzetre osztható fel: – Börzsöny-Naszály vidék, – Nógrádi-medence déli része,

24


– Cserhát-vidék nyugati része.

A BörzsönyNaszály vidéki mikrokörzet (Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Szendehely, Nőtincs, Ősagárd, Keszeg, Nézsa, Nógrádsáp) természetföldrajzi adottságai, talajviszonyai, klimatikus tényezői alapján kiemelten alkalmas bogyósgyümölcs, továbbá csonthéjas gyümölcsök és alma termesztésére. Szendehelyen számottevő a szőlőtermesztés. A Nógrádi-medence (Rétság, Horpács, Pusztaberki, Borsosberény, Nagyoroszi, Tolmács, Bánk, Tereske, Szátok, Romhány) 14-17 AK/ha értékű területe alkalmas versenyképes árunövény-termesztésre, szarvasmarha- és sertéstenyésztésre. A Cserhát-vidék (Szente, Kétbodony, Kisecset, Legénd, Alsópetény, Felsőpetény) mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenek. A rendelkezésre álló adatok szerint a kistérség területének 44%-a erdő, 36,8%-a szántó, 10,4%-a legelő. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica, repce, napraforgó és burgonya. Rétsági kistérség földterületi kimutatás (adatok hektárban) Összes terület: 53 300 ha Ebből: gyümölcs kert

Zárt kert 890,0 0,3

151,0 152,0

Összesen 1 041,0 152,3

25


szántó szőlő legelő rét összesen erdő nádas összesen művelésből kivett Mindösszesen

14 247,0 146,0 3 319,0 873,0 19 475,3 18 354,0 4,0 18 358,0 2 407,0

77,0 113,0 140,0 8,0 641,0 26,0 0,3 26,3 28,0

14 324,0 259,0 3 459,0 881,0 20 116,3 18 380,0 4,3 18 384,3 2 435,0

40 240,3

695,3

40 935,6

Forrás: megyei földművelésügyi hivatal

A kistérség legjellemzőbb növénykultúrája a bogyósgyümölcs, melynek összes területe meghaladta a 400 hektárt. Az utóbbi időben a nyomott felvásárlási árak miatt jövedelmezősége romlott, ezért a termesztési hajlandóság visszaesett. A termesztők és felvásárlók viszonya egyre kiélezettebb. A termelési szerkezetváltás során jelentős gyümölcstelepítések – alma, szilva, meggy – történtek. Az öntözhető területek mennyisége 207 ha, jelenleg a ténylegesen öntözött terület azonban csupán 72 ha. A gyümölcs feldolgozására, tárolására hűtőházak létesültek. A rendelkezésre álló kapacitás közel ötezer tonna, azonban az igény csökkenése kapacitásfelesleget okozott, a nézsai hűtőház technológiája rekonstrukciót igényel. A 2000. évi felmérés szerint a kistérség gazdálkodóinak gép- és eszközállomány jelentősen meghaladja a megyei, régiós és országos átlagot. Az 1000 hektár mezőgazdasági területre jutó traktor a gazdálkodó szervezeteknél 15 db, az egyéni gazdaságokban 64,8 db. (Ugyanez a megyében 7,8 illetve 41,9; a régióban 9,7 illetve 36,2; az országos adat 11,1 illetve 42 db.) A kombájn- és ekeállomány a gazdálkodó szervezeteknél 6,8 és 9,5 db, az egyéni gazdaságokban 3,6 és 35 db. Ezek az értékek is meghaladják az összehasonlító adatokat. Az állattenyésztés területén az 1980-as évek közepétől a nagyüzemekben tragikus méretű vagyonfelélési folyamat indult el. A kilencvenes évek közepére a megye állatállománya egykori csúcsteljesítményének egyhatodára zsugorodott. Több szakosított szarvasmarha telep felszámolásra került. A következő években szerény növekedés kezdődött, majd az utóbbi években – kisebb ingadozással – az állatállomány mennyisége nem változik. A mellékelt táblázatok (lásd: Függelék) jelzik az állatállomány összetételének megyei és kistérségi adatait a 2000. márciusi és idei állapota szerint. Ez idő alatt a kistérségben nőtt a szarvasmarha-, a juh-, a nyúlállomány, egynegyedére csökkent a sertésállomány és drasztikusan csökkent a tyúkfélék száma.

26


A kistérség erdősültsége meghaladja a megyei átlagértéket. Az erdőterület 37%-a magán-, 63%-a állami tulajdonban van, melynek kezelője az Ipoly-Erdő ZRT. A legnagyobb erdőterülettel rendelkező községek: – Diósjenő

2.728 ha

– Nagyoroszi

1.470 ha

– Nógrád

1.370 ha

– Alsópetény

1.237 ha

– Romhány

1.094 ha

A magas erdősültség ellenére a gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafajösszetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. A kistérségben meghatározó az akác (27%), a tölgy (24%), és a cser (23%) aránya. Kedvezőek a feltételek a gazdag vadállomány részére. Az összesen 38 062 ha vadászható területen a vadászható nagyvadak – becsült – száma: gímszarvas közel 700, őz 750-790, muflon 45-50, vaddisznó 720-800.

2.5.

Idegenforgalom

A rétsági kistérség, természeti és történelmi adottságai alapján alkalmas lehetne arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb arányban részesüljön az idegenforgalomból származó bevételekből. Ennek azonban akadálya, hogy kevés a „jól eladható” attrakció, alacsony a magasabb minőségű kereskedelmi szálláshelyek száma.

2.5.1

Statisztikai adatok a 2005. évi KSH évkönyvből

A rendelkezésre álló kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszáma 748, ezer lakosra vetítve 29 (megyei átlag: 19), azonban az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma csupán 19, amely még a nagyon alacsony megyei átlagtól (26) is jóval elmarad. A vendégek közül a külföldiek aránya 16,7% (megyei átlag: 8,2%). Az átlagos tartózkodási idő 2,2 éjszaka (megyei átlag: 2,4). Magánszállás férőhely: 205; 8 fh/1.000 lakos. E kategóriában a kihasználtság lényegesen magasabb, 136 vendégéjszaka/szálláshely. Az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka, a külföldi vendégek aránya: 13%.

27


2.5.2

Épített és természeti értékek

A kistérség különösen gazdag az épített és természeti értékekben. A Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként, több mint ötezer hektár áll országos védelem alatt. A kistérségből érintett települések: Borsosberény, Diósjenő, Nagyoroszi, Nógrád Erdőrezervátum Diósjenő külterületén fekvő Pogány-rózsás (396,4 ha) Ex lege védett barlangok: Diósjenő, Nagyoroszi, Nógrád, Nézsa, Felsőpetény, Romhány; védett földvárak: Alsópetény, Diósjenő, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Rétság, Tereske, Tolmács településeken. Ezen túl számos, helyi védettségű természeti érték található. A kistérségben több természetes tó is található (Bánkon, Diósjenőn, Kétbodonyban). Az utóbbi években több, többfunkciós tározó tavat hoztak létre, melyek közül legnagyobb a közel 40 hektáros vízfelületű nőtincsi tó. Védett építészeti értékek: I-II. kategóriába sorolt építészeti emlékek: Várak: Nógrád, Drégely Kastélyok, kúriák: Alsópetény:

Prónay-kastély és kiskastély

Keszeg:

Huszár-Purgly-kastély

Nézsa:

Reviczky-kastély

Romhány:

Prónay-kastély

Templomok:

Egyéb:

28

Alsópetény:

Római katolikus templom

Nagyoroszi:


Nógrád

Római katolikus templom és plébániaház

Nógrádsáp:


Nőtincs:


Szente:


Tereske:



Alsópetény:

Werbőczy emlékoszlop, harangtorony, sírkövek

Nézsa

Kálvária-szobrok, Szt. Anna-kápolna

Romhány

Kőhíd és Nepomuki Szent János-szobor

Szendehely

Kőhíd és Nepomuki Szent János-szobor

Fentieken túl számos további védett épület és építmény is gazdagítja a kistérséget. (lásd: Függelék) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 3 helyszínt nyilvánított műemléki környezetté (Keszeg, Nógrádsáp, Tereske).

2.5.3

Turisztikai kínálat

A statisztikai mérés nem terjed ki az egynapos látogató turizmusra, ami a tapasztalatok szerint igen jelentős. Budapestről igen sokan keresik fel a térség településeit, rendezvényeit, történelmi emlékhelyeit. Erre alapozva, folyamatosan nő a minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek száma. Legnagyobb tömegeket vonzza a Bánki Nyár rendezvénysorozat, mely június elejétől augusztus végéig zajlik. Kiemelt eseménye a Louis Amstrong Jazzfesztivál és a Nemzetközi Folklór Fesztivál. Egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a hagyományőrző rendezvények, melyeket a kistérség szinte valamennyi településén megrendeznek. megemlítendő a Berkenyén június végén megrendezésre kerülő Málnafesztivál, az augusztus végi kétbodonyi Szilvaszombat, az októberi diósjenői Dió Fesztivál. Felsőpetényben az evangélikus egyház, illetve a baptista közösség rendez ifjúsági találkozót. A kistérségben nem terjedt el a falusi turizmus, mert a lakosság – egy-két kivételtől eltekintve – nem vállalja fel az ezzel járó kötöttségeket, de szinte minden településen található a bakancsos turizmus igényének megfelelő szálláshely. Több településen található magasabb igényt kielégítő, folyamatosan fejlődő fogadó, panzió, melyek jelentős forgalmat bonyolítanak le. Jelenleg a kistérségben összesen 1.333 – eltérő minőségű – férőhely áll rendelkezésre. Tizenegy településen található helytörténeti kiállítás, nemzetiségi tájház, emlékszoba. Irodalmi kiállítóhely a Horpácson álló Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum, illetve Nagyorosziban a Szabó Endre emlékkiállítás.

29


Az aktív turizmus lehetősége folyamatosan bővül, nyolc helyen biztosított a lovaglás, sétakocsizás, hét településen a horgászat. Lehetőség van vadászatra, mivel a kistérség vadállománya gazdag. A történelmi múlt iránt érdeklődők megtekinthetik a nógrádi és drégelyi várromokat, a romhányi csata színhelyét.

2.6.

Külföldi érdekeltségű vállalkozások

Nógrád megye minden mutató tekintetében nagyon szerény mértékben részesül a külföldi működő tőkéből. (Az Észak-Magyarországi régió is hasonlóan a vállalkozások számát tekintve az országos érték 2,8%-át, a befektetett tőke vonatkozásában csupán 6,2%-át bírja) A megyében az utóbbi öt évben a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma 159-ről 122-re csökkent, a külföldi saját tőke ugyanakkor 23.242 millió Ft-ról 55.653 millió Ft-ra, az egy vállalkozásra jutó tőkerész 131 millió Ftról 336,14 millió Ft-ra nőtt. Relatíve legkedvezőbb mutatóval a rétsági kistérség rendelkezik a külföldi tulajdonú vállalkozások számát tekintve. Az ezer lakosra jutó 11 vállalkozás a régióban a 2. legmagasabb érték és közel kétszerese a régió átlagának. A vállalkozások tőkeerejét tekintve, a részesedés lényegesen szerényebb, ettől függetlenül a külföldi tulajdonú cégek meghatározó jelentőségűek a kistérség gazdasági életében.

2.7.

Jövedelmek

2005. évi KSH kimutatás szerint, az 1.000 lakosra jutó személyi jövedelmi adót fizetők száma: 421 fő (megyei átlag: 394 fő). Az egy állandó lakosra vetített személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 551.862 Ft (megyei átlag: 496.724 Ft). A kistérség jövedelmi helyzetére utal az épített lakások lakosságszámra vetített aránya, valamint az épített lakások alapterülete. 2000-2005. között éves átlagban a tízezer lakosra vetített épített lakások száma: 22,42 (megyei átlag: 14,81). Az épített lakások átlagos területe 116,3 m2 (megyei átlag: 94,3 m2). Személyi jövedelemadó, épített lakások 2000–2005 2000.

30

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.


Személyi jövedelemadót fizetők száma ezer lakosra vetítve

419

396

431

432

411

421

Személyi jövedelemadó alapot képező átlagos jövedelem

305 448

336 526

432 680

487 410

501 790

551 862

Tízezer lakosra vetített lakások száma

33

22,1

21,3

28,6

29,8

21,7

104,9

98,4

118,0

112,6

115,8

143,3

Épített lakások átlagos alapterülete

Forrás: KSH

3. 3.1.

Humán infrastruktúra Egészségügy, szociális ellátás

A kistérség lakóinak kórházi ellátását a salgótarjáni (súlyponti) kórház mellett a balassagyarmati és váci kórházak biztosítják. Járóbeteg szakrendelés Rétságon van. Háziorvos és házi gyermekorvos a kistérségben 18 – Rétságon 4, Romhányban 3, Diósjenőn és Nőtincsen 2-2, Alsópetényben, Borsosberényben, Nagyorosziban, Nézsán, Nógrádon, Nógrádsápon és Tereskén 1-1 – praktizál. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1.429, ami kedvezőbb mind a megyei (1.615 fő), mind a régiós (1.607 fő) átlagtól. Diósjenőn vállalkozói alapon dialízis központ működik. Mentőszolgálat Rétságon van. Közforgalmi gyógyszertár öt helyen – Rétságon, Romhányban, Diósjenőn, Nagyorosziban és Nézsán – működik. A személyes gondoskodást nyújtó, idősek ellátását szolgáló férőhelyek száma a 60 éves és annál idősebb lakosokra vetítve 22/1.000 fő, ami megfelel a megyei átlagnak. Szociális otthoni férőhely mindössze 3/1.000 fő, ami a régióban a legalacsonyabb arány. A szociális étkeztetés minden településen biztosított. Idősek bentlakásos otthona 16 fővel Romhányban (bővítését tervezik 4 férőhellyel), idősek napközi otthona Diósjenőn, Nógrádon, Romhányban működik. Emelt szintű idősek otthona valósult meg vállalkozói tőkével 130 férőhellyel Alsópetényben. Legénden, Pusztaberkin idősek klubja működik. Több településen tervezik öregek bentlakásos otthona létesítését önkormányzati, más helyeken vállalkozói alapon. Az állami normatíva változása miatt azonban a fejlesztések működtetése alapos megfontolást igényel. Ugyanakkor a kistérség földrajzi

31


elhelyezkedése, természeti környezete, mikroklímája és az idősek számának folyamatos növekedése indokolja, hogy komolyan foglalkozzanak új otthonok építésével. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezek a fejlesztések jelentős foglalkoztatásbővítést is eredményeznek. A megyei önkormányzat fenntartásában, részben megyei, részben országos ellátási területtel értelmi fogyatékosok, illetve siket értelmi fogyatékosok tartós bentlakásos intézménye (dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon) működik Diósjenőn 182 férőhellyel.

3.2.

Közép- és alapfokú oktatás

A KSH 2005. évi évkönyve szerint a kistérségben az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma 74 (megyei átlag 86). Általános iskolai feladatellátási hely 18. A kistérségben az alábbi iskolatársulások működnek: Borsosberény – Horpács – Pusztaberki Nézsa – Keszeg – Legénd Nőtincs – Felsőpetény – Ősagárd Rétság – Tolmács Romhány – Szente – Kétbodony – Kisecset Tereske – Szátok Nagyoroszi – Borsosberény A helyszíni látogatásokon kapott információ szerint, a gyermeklétszám csökkenése, a normatív támogatás szigorítása nyomán további összevonások történtek, illetve várhatók. Középfokú oktatási intézmény nem működik, a diákok többnyire a balassagyarmati és váci középiskolákba utaznak. Kihelyezett gimnáziumi oktatás folyik Rétságon egy-egy nappali, illetve esti tagozatos osztállyal. Nógrádsápon két tanteremben szakképzés indult. Óvoda 13 településen működik, a férőhelyek kihasználtsága a régióban a legalacsonyabb, mindössze 79 gyermek/100 férőhely (2004. évi adat). A megyei önkormányzat működteti a felsőpetényi nevelőotthont, ahol 40 óvodás és iskolás korú gyermek neveléséről gondoskodnak, valamint Szátokon az általános iskolát, készségfejlesztő speciális szakiskolát és diákotthont, mely a pásztói székhelyű gyógypedagógiai intézet tagintézménye. Szociális ellátás, egészségügy, oktatás 2000–2005 2000. Idősek klubja férőhelyeinek száma,

32

31

2001. 29

2002. 28

2003. 25

2004. 24

2005. 22


ezer 60 éves és idősebb lakosra vetítve Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma

1 387

1 433

1 438

1 435

1 433

1 429

Járóbeteg szakellátás rendelési órák száma, ezer lakosra vetítve

7

8

8

7

7

289

Közforgalmú gyógyszertár

5

5

5

5

5

5

20

20

19

18

18

18

2

1

1

1

1

1

1

–

–

–

0

Általános iskolai feladatellátási hely Gimnáziumi feladatellátási hely Szakközépiskolai feladatellátási hely

Forrás: KSH

3.3.

Közművelődés

Települési könyvtár szinte minden településen található, több helyen a szolgáltatást a megyei „mozgó könyvtári” rendszer biztosítja. Művelődési ház van Rétságon, Romhányban, Nőtincsen, Borsosberényben, Keszegen, Nézsán, Nógrádon, Nógrádsápon, Alsópetényben, Szentén, Berkenyén, Kétbodonyban. Nagyorosziban a létesítményt a honvédség működtette, jelenleg már az önkormányzat tulajdonában van. Klubkönyvtár, ifjúsági klub Felsőpetényben, Pusztaberkin, Szátokon, Tereskén, faluház Tolmácson található. A művelődési házak egy része 20-30 évvel ezelőtt, az akkori igényeknek megfelelően épült, és mára korszerűtlenné vált. Ezek állapota leromlott, működtetésük alig biztosítható. Átgondolást igényel, hogy milyen beavatkozások szükségesek azok megfelelőségének újrateremtéséhez. Bánkon a nyári hónapokban a víziszínpad nyújt fellépési lehetőséget. A létesítmény a ’80as évek közepén épült, és mára szükségessé vált a korszerűsítése, ülőhelyek cseréje, stb.

3.4.

Önkormányzat, közigazgatás, egyházak, civil szervezetek

A kistérség valamennyi településén választott önkormányzat működik. A 2006. évi helyhatósági választások nyomán több helyen kisebbségi önkormányzatok alakultak. szlovák önkormányzat 7 településen Alsópetény Bánk Felsőpetény Legénd Nógrádsáp Pusztaberki

33


Rétság (szükséges létszám hiányában nem tudott megalakulni a nézsai) német önkormányzat 2 településen Berkenye Szendehely cigány önkormányzat 10 településen Alsópetény Borsosberény Diósjenő Legénd Nagyoroszi Rétság Romhány Szátok Szendehely Tereske A hatósági feladatokat körjegyzőség keretében látják el: Nagyoroszi – Horpács Nőtincs – Felsőpetény – Ősagárd Berkenye – Nógrád Romhány – Kisecset Kétbodony – Szente Nógrádsáp – Legénd Patak – Hont – Pusztaberki A tervek szerint, – belátható időn belül – további körjegyzőségeket alapítanak: Alsópetény – Romhány Tolmács – Bánk Mivel a költségvetési ösztönzők egyértelműen a társulást preferálják, célszerű lenne további településeken is, a körjegyzőség létesítését átgondolni.

34


2004. szeptemberében létrejött a Rétság Kistérség Többcélú Társulása a fejlesztési feladatok és más ellátási kötelezettségek közös megszervezésére. Feladatköre folyamatosan bővül, ezért indokolt a működési feltételeinek javítása. A foglalkoztatási szolgálat Rétságon kirendeltséget működtet, új székháza a közeljövőben kerül átadásra. A történelmi egyházak közül a kistérségben a katolikus és az evangélikus egyház jelenléte meghatározó. Nagyobb baptista közösség él Felsőpetényben. A helyszíni interjúk szerint, a települési önkormányzatok és az egyházak kapcsolata mindenütt korrekt, néhány településen különösen jó. A civil szervezetek jelenléte az egyes településeken eltérő, de számuk nő. Több helyen működik polgárőrség, faluszépítő egyesület, nemzetiségi hagyományőrzők, sportegyesületek, stb. Több településnek van országhatáron átnyúló önkormányzati kapcsolata.

3.5.

Partnerség

A jövő szempontjából különösen fontos, hogy a kistérségi szereplők, önkormányzatok, gazdasági szervezetek, egyházak, civil szervezetek mennyire képesek egymással együttműködni. A helyszíni látogatások során, ennek megismerését különösen fontosnak tekintettük. A kapott információk alapján, az együttműködési hajlandóság jónak mondható. Részletesen: − A települési önkormányzatok között (egy kivételtől eltekintve) feszültséget nem érzékeltünk. Ezt támasztja alá, hogy bővül a körjegyzőségek száma, az alapfokú oktatási intézmények összevonása. − Több helyen kaptunk információt arról, hogy a gazdasági szervezetek segítenek közösségi feladatok megvalósításában. Több helyen említették az Ipoly Erdő Zrt. feladatvállalását. Bánkon a Tó Hotel vállalja a Dzsesszfesztivál megrendezését, stb. − Az egyházakkal és vallási közösségekkel a kapcsolat jó. Néhány polgármester világi tisztséget is betölt az egyházközségekben. − A civil szervezetek közreműködnek a közrend védelmében, a települési értékek megóvásában, a kulturális értékek épülésében. Jelenlétük és tevékenységük nélkülözhetetlen. − A kisebbségi önkormányzatok fontos feladatot látnak el. A roma lakosság jelenléte általában problémát nem jelent, mindössze két helyen találkoztunk feszültséggel.

35


Nem találkoztunk olyan véleménnyel, ami a szomszédos kistérségekkel bármilyen feszültségre utalt volna, ugyanakkor a jelenlegi regionális besorolás változatlanul vitatott. A kistérség déli részén lévő települések Váchoz való kapcsolata a földrajzi közelség következménye. Hasonlóan élő a szomszédos falvak kapcsolata is. Pl. Keszeg és Penc óvodatársulást hozott létre. A kistérség északi részén erőteljesebben érvényesül Balassagyarmat vonzó hatása, illetve a két kistérségbe tartozó szomszédos települések kapcsolata. Pl. Pusztaberki-Hont-Patak körjegyzőség. Más területeken – gyermekjóléti és szociális szolgáltatás, kommunális hulladékok kezelése, turisztika (lásd: Sugárkankalin Egyesület) – is élő kapcsolatok vannak. A kistérség LEADER csoportjainak együttműködése átnyúlik a kistérség határain. Kevésbé jelenik meg a szobi kistérség településeivel való kapcsolat, aminek valószínűsíthető oka a Börzsöny hegység, mint markáns térszerkezeti elem.

4. 4.1. 4.1.1

Műszaki infrastruktúra ellátottság Közlekedés Közúti közlekedés

A gyorsforgalmi és főúthálózati rendszer észak-déli irányú 2. számú elsőrendű főútvonala köti össze Rétság kistérséget a fővárossal és Balassagyarmat kistérségen keresztül Szlovákiával, melyen igen magas – 10.000 E/nap – a gépjármű forgalom. Az összekötő utak a Rétsági és Balassagyarmati kistérség között megfelelő kapcsolatot teremtenek, a kistérség – és a megye – déli része azonban főúthiányos, a régió-központ elérhetősége körülményes. A településeket, illetve településrészeket összekötő utak kiépítettsége és minősége erősen változó. Az önkormányzati utaknál problémát jelent, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat építést követően az útburkolat helyreállítások minősége elmaradt a kívánatostól. (A közúthálózat műszaki problémáit mutatja, hogy a kistérségi projektgyűjtés jelentős hányadát az útépítési javaslatok képezték.) A kistérségben az állami kezelésű közúthálózat hossza közel 131 km, melyből 26 km a 2 sz. főközlekedési út. Összevont minőségi mutatók alapján vizsgálva: 20,7% megfelelő, 33,9% tűrhető, 45,5% nem megfelelő vagy rossz állapotú kategóriába tartozik. Az önkormányzati utaknál az utóbbiak aránya meghaladja az 50%-ot.

36


4.1.2

Közúti tömegközlekedés

A kistérséget a 2. sz. főúton keresztül három nemzetközi és két távolsági autóbuszjárat érinti. Megyén belüli helyközi járat a városok között működik. A kistérség településein helyi autóbusz-közlekedés nincs és jelenleg nem is indokolt.

4.1.3

Vasúti közlekedés

A kistérségben vasúti fővonal nincs, a jelenleg még működő helyi érdekű vasútvonalakat a Nógrád-Vidéki Regionális Vasút üzemelteti. A vasútvonalak kihasználtsága mind az árufuvarozás, mind a személyszállítás tekintetében folyamatosan csökken. A Vác-Balassagyarmat közötti 75. sz. vasútvonal a kistérség öt települését – Berkenye, Nógrád, Diósjenő, Borsosberény, Nagyoroszi – érinti. A pálya avultsága miatt a pályaszakasz több pontján sebességkorlátozás van. A Vác-Balassagyarmat viszonylatú vonalak Drégelypalánk állomáson irányváltással közlekedhetnek, ugyanis eredetileg nyugati irányba, Szlovákia felé kiépített pályaszakaszt Drégelypalánk – Hont – Ipolyság között, évtizedekkel ezelőtt felszedték. A 76. sz. Diósjenő – Romhány közötti vonalon, a MÁV ez év tavaszán a személyforgalmat megszüntette. A teherforgalmi igényeket még kielégíti, azonban a személyforgalmat autóbuszokkal bonyolítják le. E szakasz három települést – Romhány, Rétság, Tolmács – érintett. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tervei között szerepel a 75. sz. vonal megszűntetése is, aminek következtében a kistérségben a vasúti személyfuvarozás teljesen megszűnne. A MÁV ingatlanok többsége, várhatóan az önkormányzatokhoz kerül.

4.2.

Ivóvíz ellátás

A kistérség területén számottevő vízbázis nincs, ezért részben a dunai, részben a dejtári vízbázisokról történő átvételre szorul. Az 1990-es évek első felétől valamennyi település vezetékes ivóvízzel ellátott, mindenütt a Nyugat-Nógrádi Térségi vízellátó rendszeren keresztül történik a vízszolgáltatás. A térségi és települési vízhálózatok üzemeltetője a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft., melynek kirendeltsége működik Rétságon. A lakásállomány 89,5%-a csatlakozik a vízhálózathoz, az átlagos vízfogyasztás 22,9 m3/fő/év, a megyei átlag (20,4) felett van. A kistérségben a szolgáltatás biztonságos, azonban a fogyasztói árat az önkormányzatok igen magasnak ítélik.

37


4.3.

Szennyvízelvezetés és tisztítás

A kistérség húsz településén a csatornahálózat – többnyire az utóbbi években – kiépült. A lakott lakásállomány 52,9%-a csatlakozik a csatornahálózathoz, ami azt jelenti, hogy a víz– hálózatba bekötött lakások 40,9%-ánál nem szennyvízcsatornán keresztül történik a szennyvízelhelyezés. Feltétlenül jelentős bővítést igényel a romhányi hálózat és tisztítómű, ahol az ellátottság nem éri el a 30%-ot, valamint a bánki. Ez utóbbinál az üdülőterület kiépítetlensége veszélyezteti a tó vízminőségét. A ma még csatornázatlan települések közül: Kisecset, Nézsa, Kétbodony és Szente, valamint Romhány, rendelkeznek vízjogi engedélyezési tervvel. Tisztítókapacitás 2.620 m3/nap van kiépítve Rétság, Bánk, Nagyoroszi, Nógrád, Nőtincs, Romhány településeken, továbbá befogadó a galgagutai és érsekvadkerti településeken további 1.380 m3/nap. A ’80-as évek második felében valósult meg a bánki teraszoskazettás tisztítórendszer, melynek kiváltása korszerűbb technológiára indokolttá vált. Közműellátás 2000–2005 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

86,6

87,7

88,1

89,1

89,4

89,5

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

8,3

9,6

17,5

32,1

44,2

52,9

Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (m)

56

56

161

372

549

549

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások, a lakásállomány %-ában

53,8

55,8

57,2

59,3

61,2

63,8

Forrás: KSH A teljeskörű ellátottsághoz Romhányban, Bánkon (üdülőterület), Rétságon (Pusztaszántó) hálózatbővítés, Kisecseten, Nézsán, Kétbodonyban, Tolmácson a csatornahálózat megvalósítása szükséges.

38


4.4. 4.4.1

Vezetékes energiaellátás Villamosenergia

A kistérség villamosenergia rendszere a Gödtől induló – Rétság és Nagyoroszi érintésével – Szlovákiába átvezető 400, illetve 220 kV-os szabadvezetékről kerül megtáplálásra. Rétság térségben 35 kV-os tápfeszültségre kerül áttranszformálásra. A vezetékes villamosenergia a kistérség valamennyi településén biztosított. A villamosenergia liberalizációjának következményeként új feladat az önkormányzatok számára az új szolgáltató kiválasztása, a szerződés megkötése.

4.4.2

Vezetékes gázellátás

A nagynyomású gázhálózat a Dunakeszi csatlakozástól Romhányig került kiépítésre, Rétság felé középnyomású leágazással. A kistérség településein Kisecset kivételével valamennyin van vezetékes gázhálózat. A lakások 63,8%-a csatlakozik a gázvezetékhez, a gázfogyasztás 1718,7 m3/lakás/év, a megyei átlag (1644,8) feletti. Kisecset tervezi a gázberuházás megvalósítását.

4.5.

Infokommunikáció

A kistérség valamennyi településén elérhető a vezetékes telefon. A vezetékes telefonnal rendelkező háztartások száma 2001-hez viszonyítva 6 település kivételével mindenütt csökkent, a kistérség teljes területén közel 10%-al. A mobil telefonszolgáltatás a kistérség valamennyi településén elérhető. (Kisebb területeken térerőhiányos szolgáltatás tapasztalható.) Kábel TV a települések többségén kiépült, vagy megvalósítása folyamatban van (kivétel: Kisecset, Felsőpetény, Legénd, Szente). Telefon, kábeltelevízió 2000–2005 2000. Ezer lakosra vetített távbeszélő fővonalak száma Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás, ezer lakásra vetítve

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

314

285

270

283

292

283

47

59

59

70

87

173

Forrás: KSH

39


4.6.

Hulladékgazdálkodás

A statisztikai adatszolgáltatás szerint a kistérség 25 települése közül 23-on megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés (Horpács és Pusztaberki településekről nincs adatszolgáltatás). A hulladéklerakók jelentős része azonban nem felel meg a kor környezetvédelmi előírásainak, néhány kezelése sem megoldott (Berkenye, Nógrád, Tolmács). Térségi hulladéklerakó működik: Romhányban – Kétbodony, Kisecset, Szente, Tereske és Szátok; Borsosberényben – Rétság, Pusztaberki, Nagyoroszi; Nőtincs – Szendehely; Bánk – Tolmács; Diósjenő – Berkenye településeken Helyi lerakók: Nézsa, Romhány, Horpács, Ősagárd Megyén kívülre szállítanak: Aszódra – Keszeg, Nézsa települések, Vácra – Romhány. A kistérség csatlakozott az ÉK-Pest megyei és Ny-nógrádi települések hulladékgazdálkodási társulásához, mely eredményes pályázat alapján, európai színvonalú projektet kíván megvalósítani. Ezzel párhuzamosan a már bezárt, vagy bezárásra tervezett legális lerakók rekultiválása, az illegális lerakók felszámolása szükséges.

4.7. 4.7.1

Vízrendezés, vízgazdálkodás Vízfolyások

Rétság kistérség jelentős része az Ipoly vízgyűjtőjéhez tartozik. A kistérség legfőbb befogadó vízfolyása a Lókos patak. Az É-Ny-i terület településeiről a Derék patak vezeti el a belterületi vizeket az Ipolyba. A kistérség D-i részén a Morgó patak közvetlenül a Dunába vezeti Nógrád és Berkenye településekről a felszíni vizeket, a Sinkár patak pedig a Galga patakon keresztül a Zagyvába torkollik. A vízfolyások alaprendezése megtörtént, a fenntartási-, karbantartási munkák elmaradása azonban sok helyen az újrarendezést, felújítást igényli. A vízfolyások kezelője az Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulat, mely azonban a szükséges forrásokkal a feladat ellátására, nem rendelkezik.

40


4.7.2

Tavak, tározók

A kistérség területén 13 db többcélú hasznosítású tározó található: 1. Alsópetény – Alsópetényi tározó 2. Bánk – Bánki tó (8,8 ha) 3. Berkenye – Berkenyei öntözővíz-tározó (2,1 ha) 4. Berkenye – Udvarhelyi tó 5. Diósjenő – Diósjenői tározó (2db tó – 0,17; 0,29 ha) 6. Diósjenő – Diósjenői tározó (Jenői-patak – 26,5 ha) 7. Keszeg – Keszegi öntözőtelep tározója (1,16 ha) 8. Kétbodony – Kisecset-Kétbodonyi tározó (3 db tó – 17; 2,53; 0,15 ha) 9. Nőtincs – Lókos-pataki víztározó (Nőtincsi tározó – 42,7 ha) 10. Nagyoroszi – Nagyoroszi-pataki tározó (16,1 ha) 11. Rétság – Pusztaszántói halastó (3 db tó – 0,80; 0,60; 0,20 ha) 12. Tereske – Tereskei tározó (2 db tó – 2,23; 1,65 ha) 13. Diósjenő – Tolmácsi-tó (7,60 ha) A települések fejlesztési terveiben további tározók megépítése szerepel, ami a kistérség vízgazdálkodása szempontjából feltétlenül támogatandó.

4.7.3

Települések belterületi vízrendezése

A kistérség településein a csapadékvíz-elvezető létesítmények fejlesztésére az elmúlt közel két évtizedben alig történt ráfordítás, a megye más területeihez hasonlóan itt is a „maradékelv” működött. Az elmúlt évek jelentősebb vízkárai a térséget – néhány település kivételével – szerencsére elkerülték. (Valószínűleg a tározóépítések kedvező hatásai érvényesültek még akkor is, ha árvízcsúcs csökkentő funkcióval nem számoltak.) Szükséges a vízelvezető csatornák helyreállítása, esetenként kiépítése, a vízfolyások belterületi szakaszainak rendezése. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a befogadó külterületi részek rendezése is megtörténik, ezért halaszthatatlan egy, az egész kistérségre kiterjedő átfogó vízrendezési terv készítése. A csapadékvíz-elvezetés alapvető létesítményei kiépültek, komplex – területi vízgazdálkodási elveken alapuló – fejlesztések és a folyamatos karbantartás biztosítása azonban elengedhetetlen. A belterületi vízelvezető létesítmények kezelésére külön szervezeti rendszer nem alakult ki, azt a települési önkormányzatok önerőből próbálják megoldani.

41


5.

A kistérség településeinek rövid bemutatása

Alsópetény A Nyugat-Cserhát völgyében, a 444 m magas Kőhegy lábánál fekvő 671 lakosú, szlovák nemzetiségű település a XI. századtól lakott hely. Az utóbbi másfél évtizedben a lakónépesség állandó. Az időskorúak száma mintegy 50%-kal meghaladja a fiatalokét. A rendszerváltást megelőzően társközségi besorolása volt (székhely: Nézsa) és ez a település számára nem volt előnyös. Önálló községi önkormányzat 1992. január 1-jén alakult. Jelenleg önálló közigazgatás, de 2008. január 1-től Romhánnyal közös körjegyzőséget terveznek. A következő tanévtől az óvodát, iskolát intézményfenntartó társulásban kívánják működtetni. A település vezetékes ivóvízhálózattal, vezetékes gázhálózattal és szennyvízcsatornával ellátott. A kábel TV még nem került kiépítésre, de a vállalkozói szerződést már megkötötték. A település több értékes műemlékkel rendelkezik (lásd Függelék), helyi jelentőségű védett természeti értéke a volt Andreanszky kúria parkja. A település nevezetessége, hogy Werbőczy István itt írta a híres Hármaskönyv (Tripartitum) egy részét. Az utóbbi években a község erőteljesen fejlődik. Megvalósult a többfunkciós víztározó, környezetében üdülőtelkeket és szabadidő parkot alakítottak ki. Megépült a 120 férőhelyes öregek otthona. További idegenforgalmi nagyprojektek előkészítése van folyamatban. Tervezik csapadékvíz záportározó építését is.

Bánk A Rétság mellett fekvő település már a középkorban is jelentőséggel bírt, mert a Vácról észak felé irányuló kereskedelmi út elágazó állomása volt. A XVIII. század végén szlovák telepesek érkeztek és arányuk megközelítette a lakosság 80%-át. Jelenleg állandó lakónépessége: 699 fő. Korösszetétele szerint, a hatvan éven felüliek száma lényegesen (2,5-szeresen) meghaladja a 17 év alattiakét. 1989-ben Rétság várossá nyilvánításakor annak településrésze, majd 1993, január 1-től önálló önkormányzat.

42


A község kiemelkedő idegenforgalmi jelentőséggel bír. Ismertségét a Bánki-tónak és szlovák nemzetiségi hagyományaira épülő rendezvényeinek köszönheti. Üdülőterülete mellett, a vendégeket folyamatosan bővülő szálláshely választék és számos rendezvény várja (Bánki Nyár). Nevezetessége a ’80-as évek közepén épült víziszínpad. Jelenleg önálló közigazgatást működtet, de tervezi körjegyzőség létrehozását Tolmáccsal. A település teljes közműhálózattal rendelkezik, de megoldandó az üdülőterület csatornázása és a tisztítómű korszerűsítése.

Berkenye A falut 1717-ben német telepesek hozták létre. Lakosainak száma 671 fő – folyamatosan emelkedő. Korösszetétele kedvező. A település 1990-ben önállósult, azt megelőzően a Nógrádi Közös Tanácshoz tartozott. A rendszerváltást követően a falu fejlődésnek indult, melynek gazdasági alapját a megalakított Faluszövetkezet adja. Jelentős fejlesztéseket valósítottak meg a gyümölcstermesztés és feldolgozás, valamint az idegenforgalom növelése érdekében. Nagy gondot fordít a településkép javítására, 2007-ben elnyerte a megye legvirágosabb faluja címet. Óvodát és háromosztályos alsótagozatos iskolát működtet, a felsős tanulók Nógrádra járnak. Közigazgatási feladatait 2005-től Nógráddal közös, berkenyei székhelyű körjegyzőség keretében látja el. A településen minden közmű kiépítésre került. Vállalkozói alapon a falu mellett 200 telkes lakópark létesítése van folyamatban. Tervezi az idegenforgalmi kapacitás további bővítését, a helyben termesztett termékek feldolgozását.

43


Borsosberény XIII. századi település, mely a törökdúlás után a XVIII. század elején népesedett be ismét. Lakosainak száma: 1.015 (az utóbbi tizenöt évben változatlan). Korösszetétele kiegyensúlyozott. A falu 1990-től önálló, azt megelőzően a Nagyoroszi Közös Tanácshoz tartozott. Az önkormányzat több intézményt működtet, egyebek mellett 50 férőhelyes óvodát, 4+4 tantermes iskolát. Az alsótagozatos iskola fogadja a horpácsi tanulókat, a felsőtagozatosok Nagyorosziba járnak. Két értékes műemlék található a településen, a XVIII. illetve XIX. századból. Külterülete részben a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A településen halad keresztül a 2. sz. főközlekedési út, mely egyszerre jelent előnyt és hátrányt a lakosság számára. Közműhálózata teljeskörűen kiépült, vasútállomással rendelkezik. Megoldandó feladat a csapadékvíz elvezetés, a közösségi épületek felújítása, az úthálózat minőségének javítása.

Diósjenő A nagy múltú település 1460-ban már mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. Lakosainak száma: 3.017 fő, folyamatosan emelkedő. Korösszetétele kiegyensúlyozott. Gondot okoz a roma lakosság magas (1/6) aránya. A település igen kedvező természeti környezetben fekszik. Érinti a Duna-Ipoly Nemzeti Park, értéke a 26,5 hektáros Jenői-tó. A börzsönyi túrák kiindulópontja. Műemlékei a XVIII-XIX. századból származnak. Az önkormányzat több intézményt tart fenn, többek között 12 tantermes iskolát, 112 férőhelyes óvodát. Önálló jegyzőséget működtet. A megyei önkormányzat fenntartásában működik a Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon. Idegenforgalmi kapacitása jelentős, több panzió és falusi szálláshely található. A kemping magántulajdonban van, benne háromegységes dialízis központ is működik. Az önkormányzati tulajdonban lévő strand működtetését vállalkozó végzi.

44


A településen a bejelentett vállalkozások száma igen magas, de jelentősebb létszámot foglalkoztató termelőüzem nincs a településen, ezért szükséges lenne új munkahelyek létesítése. A településnek vasútállomása van. A faluban minden közmű kiépült, azonban a belterületi utak állapota leromlott, felújítást igényel. Megoldandó a csapadékvíz elvezetés, a közösségi ház létesítése.

Felsőpetény A szlovák nemzetiségű település a XIII. századból eredeztethető. Lakosainak száma: 682 fő (az utóbbi tizenöt évben a csökkenés 70 fő). Az időskorúak száma mintegy 30%-kal meghaladja a fiatalok számát. 1990 előtt közigazgatásilag a Nőtincsi Közös Tanácshoz tartozott, azóta önálló önkormányzat. Igazgatási feladatait nőtincsi székhellyel, körjegyzőség keretében látja el. (Ősagárddal együtt) Óvodát és alsótagozatos iskolát működtet, a felsőtagozatos tanulók Nőtincsre járnak. Egyéb intézményei közül a közelmúltban készült el a könyvtár. A községben található az 1957-ben alapított, a volt Almássy-kastélyban működő nevelőotthon, melynek fenntartója a megyei önkormányzat. Jelentősebb gazdasági vállalkozás az Agyag-Ásvány Kft., mely a tulajdonosváltás után megerősítette pozícióját és jelentős fejlesztéseket tervez. A termelő beruházás mellett turisztikai célú projekteket is meg kíván valósítani. A település teljes közművel rendelkezik. 2007-ben a falu megújítására akcióterv készült.

Horpács A település a XV. századból származik. Jelenleg 183 lakosa van. Az elmúlt tizenöt évben a lakónépesség nyolcvan fővel csökkent, aminek elsődleges oka, hogy 1993-ban megszűnt a megyei fenntartású nevelőotthon. A 60 év felettiek száma több mint kétszerese a 17 éven aluliaknak.

45


Az önkormányzat 1990-től önálló, azt megelőzően a Nagyoroszi Községi Közös Tanácshoz tartozott. Önkormányzati intézménye: polgármesteri hivatal és faluház, óvodát, iskolát nem működtet. Közigazgatási feladatait körjegyzőség keretében látja el, Nagyoroszi székhellyel. A település nevezetessége a Mikszáth-kúria, mely a megyei múzeumi szervezet által működtetett kiállítóhely, továbbá a Szontágh-ház, melynek felújítása magánerős beruházásként folyik. Mindkét épület, valamint a XVIII. században épített római katolikus templom, műemléki védettség alatt áll. A községben a teljes közműhálózat kiépült. Felújítást igényel az egész évben üzemelő 40 férőhelyes turistaszálló.

Keszeg A település első írásos emléke a XVIII. századból származik. Lakossága: 680 fő. Az utóbbi 15 évben 5%-kal nőtt a lélekszám, de korösszetétele enyhén emelkedő. A rendszerváltást megelőzően a Nézsai Közös Tanácshoz tartozott, 1990-ben vált önállóvá. Az igazgatási feladatokat 1992-ig a nézsai körjegyzőség látta el, azt követően önálló jegyzőség. 25 férőhelyes óvodát és kéttantermes alsótagozatos iskolát működtet az önkormányzat. Oktatási társulást Nézsával hoztak létre, óvodatársulás Penccel jött létre. A településen több műemlék található, legértékesebb a volt Huszár-Purgly kastély, mely a közelmúltban magánkézbe került. A községben a teljes közműhálózat kiépült, de a belső utaknak csupán 70%-a burkolt.

Kétbodony A XVI. századból származó település, de helyén már a IX. században is fontos vámszedőhely volt.

46


A lakosság száma: 515 fő. A lélekszámban jelentős csökkenés történt az előző évtizedekben 1960-ban még 700, 1993-ban 576, 2000-ben 538 fő élt a településen. A 60 év felettiek száma lényegesen magasabb (+56 fő), mint a 17 éven aluliaké. A község 1993-ban vált önálló önkormányzattá, azt megelőzően Romhányhoz tartozott. Az igazgatási feladatokat – Szentével társulva – a kétbodonyi székhelyű körjegyzőség keretében látják el. Az iskola 2001-ben, az óvoda 2003-ban megszűnt, a feladatot társulásban oldják meg Romhánnyal, illetve Szentével és Romhánnyal közösen. Két műemlék épület áll védettség alatt (lásd: Függelék) A községben a közösségi épületek az elmúlt években felújításra kerültek és jelentős idegenforgalmi célú fejlesztések történtek. A 17 hektáros tó mellett 450 üdülőtelek került kialakításra. A Cserhát Erdei Iskola mellett további vendégházak várják a turistákat. A település közművei kiépültek, a csatornázást a közeljövőben Romhánnyal társulva kívánják megvalósítani.

Kisecset A XVI. századból eredeztethető településen 208 lakos él. Az utóbbi másfél évtizedben a népesség 60 fővel csökkent, mára a 60 év felettiek száma, a 17 év alattiakét több mint kétszeresen meghaladja. Az önkormányzat 1990-ben alakult, azt megelőzően a Romhányi Közös Tanácshoz tartozott. Az önkormányzat intézményt nem működtet. Igazgatási feladatait a romhányi székhelyű körjegyzőség látja el. A település értéke a szép környezete mellett a XVIII. Században épült római katolikus templom. „Zsáktelepülés”, a közművek közül csak a villamos és vízhálózat van kiépítve. Tervezik a gázhálózat megépítését, az utak felújítását és a csapadékvíz elvezetés megvalósítását.

47


Legénd Árpádkori alapítású község a megye délnyugati részén. Lakosainak száma 528 fő, ami tizenötéves távlatban közel 20%-os csökkenést jelentett, azonban a korösszetétel nem kedvezőtlen, mivel a 60 év felettiek és a 17 év alattiak száma közel azonos. A község önkormányzata 1990-ben alakult, előtte a Nézsai Közös Tanácshoz tartozott. A község a Nógrádsáp székhelyű körjegyzőséghez tartozik, az önkormányzat számos kötelező feladatot társulásban lát el. Az önkormányzat óvodát, művelődési házat, idősek klubját működtet. Az általános iskolások többsége Nógrádsápra jár. 2007. július 1-től működik a település közigazgatási területén a holland tulajdonban lévő üdülőfalu, melyben jelenleg 20 db (65-70 m2-es) épület fogadja a vendégeket. A gazdag történelmi múltból eredően, a településen több értékes műemlék található (lásd: Függelék) A településen a közművek kiépültek, azonban az úthálózat felújítást igényel. Tervezik továbbá a Legéndi-patakra – Nógrádsáppal közösen – víztározó létesítését, közösségi ház kialakítását és más közösségi célú létesítmények felújítását, fejlesztését.

Nagyoroszi A XI-XII. században orosz telepesek alapították a falut, melynek jelenleg 2196 lakosa van. Figyelemre méltó adat, hogy az utóbbi tizenöt évben a népesség némileg nőtt és jelenleg a 17 éven aluliak száma 13%-kal meghaladja a 60 év felettiekét. A rendszerváltást megelőzően közös tanácsi székhely volt és részben ezért, másrészt gazdasági jelentősége, illetve a településen lévő honvédségi bázis miatt, intézményhálózata kiépült. A településen halad keresztül a 2. sz. nemzetközi főút, valamint érinti a vác–balassagyarmati vasútvonal. A község mellett húzódik a Duna-Ipoly Nemzeti Park, védett építészeti értéke a XVIII. századi római katolikus templom és a XIX. századi Szentháromság szobor.

48


A településen 32 bejegyzett és további 25 telephellyel rendelkező vállalkozás van. Legjelentősebb a Knaus lakókocsigyártás és a közelmúltban települt karosszériaelem gyártó cég. 2004. szeptemberében a szaktárca megszüntette a honvédségi bázist. Az ingatlanok eddig – a volt helyőrségi művelődési ház kivételével – nem kerültek az önkormányzat tulajdonába. A tulajdonviszony rendezése után, a megfelelő hasznosítás, előnyt is jelenthet a község számára. A településen minden közmű kiépített, a belső úthálózat felújítása megtörtént. Az átmenő forgalom okozta környezetterhelés miatt szükség lenne a főközlekedési út elkerülő szakaszának megépítésére. A tervek között szerepel az iskola új szárnyának, valamint tornacsarnokának megépítése, öregek otthonának létesítése.

Nézsa A települést az oklevelek először a XV. században említik. Jelenleg lakosainak száma: 1.161 fő, az utóbbi 15 évben változatlan. Az időskorúak aránya némileg magasabb a fiatalokénál. Korábban közös tanácsi székhely, melyhez igazodott az intézményhálózat kiépítettsége. Jelenleg igazgatási feladatait önállóan látja el. A történelmi múlt következménye, hogy a település igen gazdag védett építészeti emlékekben (lásd: Függelék). Természeti védettséget élvez a kastélypark. A műemlékek közül legértékesebb a volt Reviczky kastély, melyben az általános iskola működik. Amennyiben sikerül az önkormányzatnak új iskolaépületet építtetni, úgy a kastélyt más célra (pld. Kastélyszálló) lehet hasznosítani. A 2005. évi nyilvántartás szerint, a településen 55 bejegyzett vállalkozás van, azonban azok 84%-a egyéni vállalkozás. A településen a szennyvízcsatorna kivételével a közműhálózat kiépült. Feladat a csatornázás mellett az úthálózat rendbetétele, az idegenforgalom fogadási feltételeinek bővítése.

49


Nógrád A település felett álló várat még a szláv törzsek kezdték építeni a IX. században. A település később számos kiváltságot élvezett, egy időben mezőváros, sőt járási székhely. Jelenlegi népessége: 1.514 fő, mely mintegy száz fős csökkenést jelent az 1991-es állapothoz képest. Korösszetétele szerint némileg idősödő. Korábban közös tanácsi székhely volt. Az igazgatási feladatokat jelenleg körjegyzőség keretében látják el, melynek székhelye Berkenye. Az önkormányzat több intézményt működtet, azonban a fenntartást – korlátozott anyagi lehetőségei miatt – maradéktalanul nem tudja biztosítani (pl. művelődési ház). A községben több védett műemlék van. Ezek közül legértékesebb a vár, mely részben állami, részben önkormányzati tulajdonban van. A Duna-Ipoly Nemzeti Park érinti a települést. A határőrség 1992-ig laktanyát működtetett a községben. Az ingatlanok 2006-ban kerültek az önkormányzat tulajdonába, hasznosításához vállalkozói tőke szükséges. A bejegyzett vállalkozások száma magas, azonban azok 70%-a egyéni vállalkozás, így az önkormányzat bevételéhez alig jelent hozzájárulást. A településen a közműhálózat kiépült. Megoldandó – többek között – a csapadékvíz elvezetés, az utak felújítása, a közintézmények felújítása, stb. Az idegenforgalom fejlesztéséhez feltétlenül szükséges lenne a vár rekonstrukciójának megvalósítása.

Nógrádsáp A település 1928-ban két település összevonásából jött létre. Okirat már a XIII. században is említi a Sáp nevű települést. Jelenleg 939 lakosa van, némi növekedést jelez az 1991. évi adathoz képest. Korösszetétele nem kedvezőtlen. A rendszerváltást megelőzően a község a Nézsai Közös Tanácshoz tartozott, 1990-ben alakult meg az önálló önkormányzat. Jelenleg közigazgatási feladatait a Legénddel közös körjegyzőség látja el. A két település iskolatársulást is működtet. A település intézményhálózata kiépült, fejlesztése-felújítása folyamatosan történik. Az iskola két tantermében szakképzés folyik.

50


Védett építészeti emléke a harangtorony és a gótikus római katolikus templom, utóbbinak a környezete is védelem alatt áll. A községben a teljes közműhálózat kiépült. Tervei között víztározó, tanuszoda, stb. létesítése szerepel.

Nőtincs A falu neve legkorábban a XIV. századi oklevelekben található. Lakosainak száma: 1.158 fő, kevéssel alacsonyabb, mint 1991-ben, de az utóbbi években szerény mértékben növekvő. A 60 éven felüliek száma némileg magasabb, mint a 17 éven aluliaké. 1990 előtt közös tanácsi székhely volt. Jelenleg az igazgatási feladatokat Felsőpeténnyel és Ősagárddal közös körjegyzőségben látják el, melynek székhelye Nőtincs. Az önkormányzat számos közintézményt működtet, köztük tíztantermes iskolát és óvodát, melyek fogadják az ősagárdi és felsőpetényi felsőtagozatos tanulókat. A településen három védett építészeti emlék (lásd: Függelék) található, természeti védelem alatt áll a kastélykert. A községben a műszaki infrastruktúra hálózat kiépült. A település erőteljesen fejlődik. Az önkormányzat az elmúlt években többfunkciós tározótavat létesített, mellette vendégházat épített. Vállalkozói tőkével 15 hektáros területen megvalósult a gyermek élménypark első üteme, továbbépítése előkészítés alatt áll. A községben magas a bejegyzett vállalkozások száma, 2005. évi adat szerint 8 kft., 9 bt. és 54 egyéni vállalkozó. A település fejlesztésének további feladataira, ez évben akcióprogram készült.

Ősagárd A település nevét a XV. századi adománylevelek már említik. Jelenleg 344 lakosa van, ami népességcsökkenést jelez 1991-hez (366 fő), de növekedést 2000-hez (330 fő) viszonyítva. Korösszetételében a 60 év felettiek száma némileg meghaladja a 17 éven aluliakét.

51


1990 előtt a község Nőtincs társközsége, azt követően önálló önkormányzat. Igazgatási feladatait a nőtincsi székhelyű körjegyzőség keretében látja el. Az önkormányzat óvodát és néhány egyéb intézményt működtet, a tanulók többsége a nőtincsi általános iskolába jár. A település közművei kiépültek. Védett építészeti emléke a XVIII. században épített evangélikus templom. Ez évben készült el a településfejlesztés akcióterve, mely a további feladatokat tartalmazza.

Pusztaberki A település első írásos emléke 1379-ből származik. Jelenlegi lakónépessége 148 fő, 1990-től (140 fő) kis mértékben növekvő. Az időskorúak száma mintegy 80%-kal meghaladja a fiatalokét. 1990-től önálló önkormányzat, azt megelőzően Nagyoroszi társközsége. Igazgatási feladatait Honttal és Patakkal közösen létrehozott – pataki székhelyű – körjegyzőség útján látja el. Alsófokú oktatási kötelezettségeit is hasonló társulásban teljesíti. Az önkormányzat néhány intézményt működtet, a helyi közalapítvány szervezésében 62 férőhelyes turistaház épül. A település védett építészeti emléke az 1845-ből származó klasszicista stílusú sírkő. A községben a közműhálózat kiépült. További legfontosabb feladat a belterületi utak javítása és a csapadékvíz elleni védelem megoldása.

Rétság A kistérség központja, korábban járási székhely. Városi rangját 1989-ben kapta, akkor még – a később önállóvá lett – Bánk és Tolmács településekkel együtt. Rétság nevét először a XIV. század végén említik dokumentumok, de Pusztaszántó már 1299-ben szerepel az iratokban.

52


A település lélekszáma jelenleg 2.975 fő. 1991-ben (Tolmáccsal együtt) 3.572 fő, 1995ben 2.916 fő, 2000-ben 2.847 fő, 2005-ben 3.008 fő volt a lakónépesség. A 17 éven aluliak száma mintegy 1/5-ével magasabb, mint a 60 év felettieké. A város gazdasági bázisát az 1970-es évek ipartelepítési programja teremtette meg. Fontos tényező volt a település életében az 1936-ban ide telepített jelentős katonai kontingens. Az 1990-es évek elején a település ipara is válságba került, melyből az évtized közepétől a városba érkezett működő tőke jelentett kilábalást, majd felemelkedést. A megyében elsőként megépült ipari parkba több multinacionális cég települt, ami jelentősen javította a foglalkoztatottságot. Ugyanakkor hátrányt jelentett a honvédségi alakulat megszüntetése. A laktanya ingatlanjai önkormányzati tulajdonba kerültek, de hasznosításuk máig megoldatlan. Az önkormányzat számos intézményt működtet, de középfokú ellátási-szervezési funkciójának csak részben felel meg. Hiányzik a korszerű járóbeteg-ellátó központ, középfokú oktatás csupán két kihelyezett osztályban folyik. Védett építészeti emléke a XVIII. századból származó harangláb és a pusztaszántói volt Kovács-kúria. A városban a közműhálózat kiépült, de Pusztaszántó településrészen a szennyvízelvezetés megoldatlan. A településen halad keresztül a 2. sz. nemzetközi főút, ami egyszerre jelent gazdasági előnyt és nagy környezetterhelést, illetve baleseti veszélyeztetettséget. Az önkormányzat előtt jelentős feladatok állnak, elsősorban a humán infrastruktúra területén, a volt honvédségi ingatlanok hasznosításában, a belső úthálózat felújításában. Állami feladat a főközlekedési útnak a várost elkerülő szakaszának a megépítése.

Romhány A kistérség keleti részén fekvő települést az okiratok először a XIII. század végén említik. Lakónépessége jelenleg: 2.375 fő. 1990-ben (Kétbodonnyal együtt) 2.867 fő; 1995-ben 2.353 fő; 2000-ben 2.359 fő; 2005-ben 2.403 fő, tehát stabilnak mondható. Az időskorúak száma kismértékben haladja meg a fiatal korosztályét. A település ipari hagyományokkal rendelkezik. 1920-ban kezdte meg működését a cserépkályhagyár. Később a termelési profil a burkolólap gyártásra módosult. A ’60-as évek végén települt a híradástechnika, majd a csiszolókorong-gyártás a községbe.

53


A ’90-es években a helyi ipar kapacitása jelentősen csökkent, a drasztikus piaci keresletromlás következményeként. Mára az átalakult gazdasági szervezetek helyzete stabilizálódott. 2005. évi nyilvántartás szerint, a községben 179 bejegyzett vállalkozás van, melynek 30%-a társas vállalkozás. Romhány 1990-ig közös tanácsi székhely volt, ebből eredően is intézményhálózata jelentős. Az óvoda gyermekeket fogad Kétbodonyból és Kisecsetről, az általános iskola Bánkról is. Az idősek számára 16 férőhelyes bentlakásos otthon és mellette öregek napközi otthona működik. Az igazgatási feladatokat a Kisecsettel közös körjegyzőség látja el. Január 1-től tervezik Alsópeténnyel a körjegyzőség létrehozását. A község közműhálózata kiépült, de a szennyvízcsatorna-hálózat jelenleg csak az ingatlanok 28%-át látja el. A település vasútállomással rendelkezik, azonban a személyszállítás ez év áprilisától megszűnt. A település több értékes műemlékkel rendelkezik (lásd: Függelék), védett természeti értéke a törökmogyorófa, mely a történelmi emlékhelyen (romhányi csata) található. A kommunális hulladék elszállítását – Vácra – az ASA Magyarország Kft. végzi, a múlt év negyedik negyedévében kötött négyéves szerződés alapján. A község földrajzi elhelyezkedése, gazdasági potenciálja és intézményhálózata alapján, egyike azon három településnek (Bercel, Szirák), amely alkalmassá válhat a megye középső – városhiányos – térségében, a városi szerepkör ellátására. Feladat a gazdasági potenciál erősítése, új iskola építése, a csatornahálózat és tisztítómű bővítése.

Szátok A település a XIV. századból eredeztethető. Lakosainak száma jelenleg 548 fő, némileg csökkent 1991-hez (575 fő) képest. A lakosság közel 50%-a a roma etnikumhoz tartozik, így nem meglepő, hogy a fiatalok száma mintegy 40%-kal meghaladja a hatvan év felettiekét. A község 1990-ben lett önálló önkormányzat, azt megelőzően a Tereskei Közös Tanácshoz tartozott. Jelenleg igazgatási feladatait önálló jegyzőség keretében látja el.

54


A kistérségen belül a legmagasabb a munkanélküliség, valamint az összlakossághoz viszonyítva a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya. A községben óvoda nem működik, a gyermekeket Tereskére járatják. Az általános iskola Tereske tagiskolájaként az alsótagozatos tanulókat fogadja. A településen nevelőotthon működik, melyet a megyei önkormányzat tart fenn. A község nevezetessége az 1913-ban épült római katolikus templom, mely műemléki védettséget élvez. A településen a közműhálózat kiépült, de igen alacsony a csatorna- és gázhálózatra bekötött lakások aránya. Feladat a belső úthálózat felújítása, indokolt egy „roma program” lebonyolítása.

Szendehely A települést német ajkú, Berkenyéről áttelepített lakosok alapították a XVIII. században. A községhez tartozik Katalinpuszta is. Jelenlegi lakónépessége: 1.518 fő, egyenletesen emelkedő. 1991-ben még csak 1.375 fő élt a településen. Korstruktúrája jónak mondható. Önálló önkormányzat 1990-ben alakult, azt megelőzően a Nőtincsi Közös Tanács társközsége. Igazgatási feladatait önálló jegyzőség látja el. Az önkormányzat nyolctantermes iskolát és háromcsoportos óvodát tart fenn. Védett építészeti értéke a római katolikus templom és a Szabadság úton lévő kőhíd. A településen bejelentett vállalkozások száma igen magas (117), ezen belül kft. 21, bt. 18, ebből is származó következmény, hogy a munkanélküliség a kistérségen belül az egyik legalacsonyabb. A községen halad keresztül a 2. sz. főközlekedési út, így elérhetősége nagyon kedvező, bár a közlekedésből származó környezetterhelés magas. A településen a teljes közműhálózat kiépült. Az önkormányzat tervezi a művelődési ház felújítását, új óvoda építését.

55


Szente A település első írásos emléke a XIII. századból származik. Lakosainak száma 359 fő, az utóbbi tizenöt évben a csökkenés mintegy ötven fő. A hatvan év felettiek aránya 25%, ami némileg magasabb a 17 év alattiakénál. Az önkormányzat 1990-ben alakult, azt megelőzően a Romhányi Közös Tanácshoz tartozott. Jelenleg igazgatási feladatait, a kétbodonyi székhelyű körjegyzőség látja el. A község építészeti értéke a XIII. századból származó, 1934-ben átépített római katolikus templom. Az önkormányzat 20 férőhelyes óvodát működtet, fogadja a kisecseti és kétbodonyi gyermekeket is. Az általános iskolai tanulók ≈90%-a Romhányba, ≈10%-a Balassagyarmatra jár. A község 20 férőhelyes turistaszállásának kialakítása folyamatban van. A településen az ivóvíz- és gázhálózat kiépült, szennyvízcsatornázásra csak terv készült. A kábel TV hálózat nem épült ki. A belső úthálózat állapota nem megfelelő. Az önkormányzat tervezi a csatornázást, az úthálózat felújítását, a patak külterületi szakaszának rendezését.

Tereske A település már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, a XI-XII. században királyi várbirtok. Lakónépessége 717 fő, az utóbbi másfél évtizedben alig változott. Korösszetételében az idősek aránya némileg meghaladja a fiatalok arányát. 1990-ig közös tanácsi székhely. Jelenleg önálló jegyzőséget tart fenn. A településen több építészeti emlék található (lásd: Függelék), sőt a templom és a kastély környéke is védettséget élvez. Természetvédelem alatt áll a temetőkert. Az önkormányzat 50 fős óvodát működtet, a volt Huszáry kastélyban lévő iskolában – mely a szátoki tanulókat is fogadja – 102 gyermek tanul. A községnek több intézménye van. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására 24 fővel csomagolóanyag gyártó üzem működik. A településen a közműhálózat kiépült, azonban a csatorna- és gázhálózatra csak a lakások fele csatlakozott. Rekreációs lehetőséget biztosít a település mellett található tó.

56


Az önkormányzat tervezi a belterületi utak felújítását, a közműcsatlakozások teljessé tételét.

Tolmács A XIV. századból eredeztethető település. Lakónépessége jelenleg 778 fő, az utóbbi tíz évben mintegy 10%-kal csökkent. Korösszetétele megfelelőnek mondható. A község 1989 és ’95 között Rétság egyik városrésze volt, amikor is kivált és önálló önkormányzatot alapított. Igazgatási feladatait önálló jegyzőség látja el, de tervezi körjegyzőség létesítését Bánkkal. A településen két védett építészeti emlék található (lásd: Függelék), de figyelmet érdemel a pincesor is. Az önkormányzat óvodát 25 gyermekkel, alsótagozatos iskolát 2 tanteremmel (17 tanuló) működtet. Az igényesen kialakított közösségi házban van a polgármesteri hivatal, könyvtár és a lakosság által is használható tornaterem. A településen az ivóvíz- és gázhálózat kiépült, azonban csatornázottsággal nem rendelkezik. A település melletti mélyfúrás 65°C hőmérsékletű vizet talált, hozama és összetétele még nem ismert. A községben 41 bejegyzett vállalkozás van, melyből 13 társas vállalkozás. Közülük meghatározó a Nógrádi Erdőkémia Kft. Földrajzi helyzetéből és a vállalkozók számából eredően a munkanélküliség nem számottevő. A település tervei között szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése, utak felújítása, a Feketevíz-patakra tározótó létesítése, valamint a volt lőtér megszerzése után (jelenleg per alatt áll) annak hasznosítása. Tervezi az idegenforgalom fejlesztését a melegvízre és a volt kastélyra alapozva.

SWOT analízis

Erősségek − Kedvező földrajzi elhelyezkedés, főváros közelsége. Nemzetközi tranzitút

Gyengeségek − Kismértékben csökken az élveszületések száma. Az öregedési index

57


Erősségek halad át a kistérségen. − Kellemes és vonzó természeti környezet, jó éghajlati viszonyok. − Relatíve kedvező demográfiai mutatók. Az utóbbi öt évben a települések 56%-án nőtt a lakónépesség száma. − Nemzetiségi sokszínűség, szlovák, német kisebbség − A gazdasági aktivitás meghaladja a régió átlagát − A regisztrált munkanélküliek aránya a megyében a legalacsonyabb − Az egy lakosra vetített jövedelem a megyei átlagot több mint 11%-kal haladja meg − A kistérség iparszerkezetében a piacképes ágazatok jelenléte a meghatározó − Rétságon jól kiépített, kitűnő közlekedési feltételekkel rendelkező ipari park működik, ahol már több jónevű cég tevékenykedik. − Az 1000 főre jutó külföldi vállalkozások száma a régióban a második legmagasabb

− Romhány nagy hagyományokkal rendelkező ipari háttere, Nagyoroszi jelentős gazdasági potenciálra támaszkodhat − Jó turisztikai adottságok, magas erdő-

58

Gyengeségek emelkedik. − A képzettségi szint, mind a felső-, mind a középfokú végzettségűek vonatkozásában elmarad a régiós, illetve a megyei átlagtól. Bár számosan tanulnak tovább, a végzettek közül csak kevesen térnek vissza, megfelelő munkahely hiányában − A regisztrált vállalkozások száma és aránya alacsony − A kistérségben kutató-fejlesztő tevékenység nem folyik − Magas az ingázók aránya − Hiányzik a magasabb minőségű szálláshely − Az idegenforgalom zöme egynapos látogatás és 1-2 vendégéjszakás. Hiányzik az a szolgáltatás, illetve programcsomag, amely ösztönözné a hosszabb idejű tartózkodást − Közepes a termőföldek AK értéke − Romlik a bogyós gyümölcsök termesztésének jövedelmezősége − A középfokú ellátást biztosító humán infrastruktúra kiépítettsége hiányos

− Hiányzik a középfokú iskolai végzettséget biztosító intézmény − A tranzitforgalom a települések központján halad keresztül, ezzel nagy környezetterhelést és fokozott baleset-


Erősségek sültség, tavak, történelmi emlékhelyek − Sokan vásárolnak, építenek üdülési céllal ingatlanokat, külföldiek és hazaiak, ami jelent új kapcsolatokat és csökkenti az elhagyatott, leromlott építmények számát. − Magas a kistérségbe látogató turisták száma. − A tömegturizmus fogadási feltételei kiépültek és folyamatosan bővülnek − Vannak bevezetett idegenforgalmi rendezvények, szolgáltatások − Nagy hagyományok a bogyós gyümölcsök termesztésében − Növénytermesztési hagyomány, szaktudás − Új telepítésű gyümölcsösök, öntözési, tárolási, hűtési infrastruktúra − A települések többségén kiépített megbízható, műszaki infrastruktúra − A civil szervezetek egyre erősebbek

Gyengeségek veszélyt okoz − A régióközpont elérhetősége nem megfelelő − A kistérség belső úthálózatának minőségi paraméterei kedvezőtlenek. Hiányzik a megye déli részén a K-Ny-i irányú megfelelő összeköttetés. − Néhány településen nem, vagy csak részben megoldott a szennyvízcsatornázás és tisztítás − A kistérségben nem készült komplex vízvédelmi program, a települések csapadékvíz elvezető rendszere általában nem megfelelő. − A Rétságon, Nógrádon korábban, Nagyorosziban a közelmúltban felszabadult volt honvédségi ingatlanok jelenleg nagy terhet jelentenek az érintett önkormányzatok számára. − A települések többségén indokolt a központok rehabilitációja, középületek jó karba helyezése.

− Jó partneri kapcsolatok, együttműködési készség

59


Lehetőségek − A főváros közelsége további termelő vállalkozások letelepedését eredményezi − A kisvállalkozások erősödnek és mind többen válnak beszállítóvá − Budapesthez – mint tudásközponthoz – való közelség, valamint a betelepült ipar eredményezheti kutató-fejlesztő kapacitás létrejöttét − Az agrárvállalkozások megfelelően reagálnak az EU változó támogatási politikájára és növelni tudják aktivitásukat, együttműködésüket, jövedelmezőségüket − Nő a tájjellegű termékek feldolgozottsága, ami új munkahelyeket teremt és jövedelmet biztosít − A kistérségben is létrejön a megújuló energiaforrásokra alapozó ipar − Megteremtődnek a minőségi turizmus fogadási feltételei, ezáltal nő a vendégéjszakák száma és az ebből származó bevétel − Új szolgáltatási ágazatként megteremtődik a szórakoztató ipar (élménypark) és az egészségmegőrző ipar − A központi régióból való – megfelelő jövedelemmel rendelkező lakosok – kitelepülése, kedvező hatással bír a településekre és a szolgáltatások iránt bővülő, fizetőképes keresletet támaszt

60

Veszélyek − Az egyes térségek erős konkurenciát jelentenek a működő tőke megszerzéséért. Hátrányt jelenthet, ha ennek a kihívásnak a kistérség nem tud megfelelni − A vállalkozók nem látják be a kooperáció szükségességét és így versenyhátrányba kerülnek − A kistérség önkormányzatai, vállalkozói nem tudnak megfelelő tömegű fejlesztési forráshoz jutni, így elmaradnak beruházások − Az agráriumban dolgozók hátrányba kerülnek az értékesítésnél, romló jövedelmezőség miatt felhagynak tevékenységükkel, kihasználatlan eszközök, feldolgozói kapacitások jelentkezhetnek − Elmaradnak a komolyabb turisztikai fejlesztések – minőségi szálláshely, attrakciók – aminek következtében a vendégéjszakák száma nem nő − A tervezett M2 nyomvonala a Duna nyugati oldalán valósul meg, ami a nemzetközi forgalom csökkenését okozza − A munkavállalók képzettsége és munkavállalói készsége nem fejlődik, így nem tudnak megfelelni a munkáltatók igényének


Lehetőségek

Veszélyek

− További intézményi társulásokkal, körjegyzőségekkel javul a szakszerűség és a működés gazdaságossága

− A migrációs betelepülés megváltoztatja a települések szociológiai képét és az helyi feszültségeket okoz

− A nemzetközi tranzitút – különösen ha autóúttá fejlesztik – logisztikai szolgáltatások megteremtését és bővítését indokolja és segíti

− Tovább gyengül az önkormányzatok akarat- és érdekérvényesítő képessége

− Javul a lakosság képzettsége, megfelelő munkahelyek létrejötte nyomán, számos képzett fiatal visszatér a kistérségbe − Bővül a kistérségi szintű humán infrastruktúra (járóbeteg központ, új iskolák, stb.) − Sikeres faluközpont-rehabilitációs program eredményeként a települések vonzóbbá válnak − A településeken a folyékony és kommunális szilárd hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása teljeskörűvé válik − Megvalósul a megyei déli összekötő út, javul az úthálózat minősége − A kistérség egészére vízgazdálkodási és csapadékvíz védelmi program készül és valósul meg, új többfunkciós tározók létesülnek

Megjegyzés: A KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2003-ban előreszámítási kutatási programja keretében prognózist készített a kistérség várható népességére és iskolázottságára tizenöt éves kitekintéssel. (lásd: Függelék) A prognózis az észlelt tendenciákra alapoz. A területfejlesztési stratégia célja, hogy a valóság az előrejelzéshez képest kedvezőbb legyen.

61


62


III. TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

63


1.

Problémák

A kistérség fejlesztési stratégiájának fő célja, hogy hosszú távon megoldja, középtávon mérsékelje a helyzetfeltárás és a SWOT analízis alapján levezethető fő problémákat, melyek: – munkaerő hiány és munkaerő felesleg együttes léte, – nem megfelelő jövedelemszint, – középfokú intézmények hiánya, – környezet állapotának minősége, kihasználatlan barnamezős területek. A jelzett fő problémák között ok-okozati összefüggések vannak, a stratégiában meghatározott beavatkozások – különböző mértékben – hozzájárulnak azok megoldásához, vagy mérsékléséhez.

Munkaerő hiány és munkaerő felesleg Korábban a kistérség munkavállalóinak nagyobb hányada az agrárgazdaságban, kisebb hányada az ipari üzemekben, illetve az építőiparban talált munkát. Ezek az ágazatok a ’80as évek közepétől folyamatos leépülésen mentek keresztül, mely magas munkanélküliséget eredményezett. 1996-ban megkezdődött az új – főleg külföldi tulajdonú – termelő vállalatok betelepülése, melyek munkaerő igénye és a helyben lévő szabad munkavállalói kínálat, csak részben találkozott. Ennek a helyzetnek a következménye, hogy miközben a kistérségben közel 1200 álláskeresőt tartanak nyilván (2007. augusztus hóban), ugyanakkor a szlovákiai munkavállalók száma a 2004. május 1. előttinek tízszeresére emelkedett. Eltekintve attól a körülménytől, hogy a szlovákiai bérköltség a foglalkoztató számára kedvezőbb, a probléma kialakulásának egyik oka, hogy a szakképzésben a munkáltatók és a képző szervezetek együttműködése nem megfelelő. Valószínűsíthető, hogy a nyilvántartott álláskeresők között olyanok is szerepelnek, akik a „fekete vagy szürke gazdaságban” dolgoznak, bár az ellenőrzések erősítése ezt egyre erőteljesebben mérsékli.

64


Nem megfelelő jövedelemszint A kistérségbe betelepült, illetve a környéken működő vállalatok igényt támasztanak a helyi vállalkozások felé, hogy beszállítóként működjenek közre. Ennek az igénynek azonban csak kevesen tudnak megfelelni, mert tőkehiány miatt elavult technológiai színvonalon, alacsony hozzáadott értékű termelést folytatnak, nem rendelkeznek megfelelő vállalkozási ismeretekkel és az innovációhoz szükséges tudásbázissal. Az elmúlt közel két évtizedben, az agrárium központi irányítása és stratégiája sűrűn változott, ami a stabil birtok- és termékszerkezet kialakulását hátráltatta. A kistérség sajátos problémája, hogy meghatározó alágazata a bogyós gyümölcsök termesztése – a megfelelő piacvédelem hiányában – jelentősen vesztett jövedelmezőségéből, esetenként veszteségessé vált. Az agráriumban tapasztalható a szétaprózottság, alacsony a szövetkezésre való hajlandóság. A térségben nem jött létre termelő-értékesítő együttműködés (TÉSZ), ami az agrártámogatásoknál hátrányt okoz. A belső piac szűk volta a szolgáltatások színvonalában is érzékelhető. Ezt a helyzetet igen hátrányosan befolyásolta a honvédség teljes kivonulása a kistérségből, hiszen mint intézmény, illetve személyi állománya, meghatározó tényező volt. Az önkormányzatok részére biztosított állami innovatív támogatás csökkenése és a saját bevételek hiánya vagy korlátozottsága miatt a települések eladósodnak, vagy fejlesztést, felújítást nem végeznek. Az önkormányzatok és a helyi vállalkozók tőkehiánya akadályozza, hogy a kistérség maximálisan kihasználja turisztikai adottságait, a külső befektetők megjelenése is csupán esetleges. A kínálati oldalon a téli turizmus nem jelenik meg, a történelmi emlékhelyek (pl. Nógrád vára) kihasználása nem érvényesül. Alig van minőségi szálláshely, pedig a kastélyok, kúriák is bővíthetnék a kínálatot. esetenként ennek az is akadálya, hogy az épület fontos közcélt – pl. oktatás – szolgál, melynek kiváltása a beruházást nagyon megdrágítaná.

Középfokú intézmények hiánya A kistérség, ezen belül Rétság város lakosságszámából eredően, továbbá a közeli Balassagyarmat és Vác elszívó hatásából következően, az oktatásban és az egészségügyben középfokú intézmények nem alakultak ki. A középfokú oktatásban nem jelentkezett olyan specifikum, amely a helyi igényeken túl, nagyobb körzetre is kiterjeszthette volna ellátási körzetét. Ez a körülmény közvetlenül és közvetve is okozója, hogy a kistérség képzettségi mutatója kedvezőtlen.

65


A felsőfokú tanintézetekben továbbtanulók száma, a lakónépességre vetítve nem kevesebb, mint a megye más területén élőké, azonban a végzettek közül – megfelelő munkahely hiányában – csak kevesen térnek vissza. Ez a körülmény rontja a kistérség versenyképességét, innovációs képességét és természetesen megjelenik a statisztikai mutatóban is.

A környezet állapotának minősége, kihasználatlan barnamezős területek Megfelelő költségvetési forrás hiányában, az önkormányzatok csak korlátozottan tudnak az utak, terek, élővízfolyások és árkok jó karba helyezéséhez és annak fenntartásához elegendő pénzeszközt biztosítani. Ez a körülmény rontja az életkörülményeket, a településképet, ugyanakkor a vízfolyások, árkok rendezetlensége – nagyobb csapadék esetén – veszélyhelyzetet is teremthet, anyagi károkat okozhat. Nagy környezetterhelést okoz a 2. számú főközlekedési út azokon a településeken, amelyeken keresztülmegy, egyben közlekedési veszélyhelyzetet is jelent. A településeken a kommunális hulladékok gyűjtése megoldott, ennek ellenére számos helyen – főleg külterületeken – található illegális lerakó, melyek felszámolását követően többnyire ismét „keletkeznek”. A legális, de már betelt lerakók rekultivációt igényelnek, melynek költségei a tulajdonost terhelik. Több helyen található dögkút, melynek megszüntetése szintén megoldandó. Nagyon rontja a településképet a funkció nélküli épületek, felhagyott üzemi telephelyek látványa. Az ún. „barnamezős területek” legjellemzőbb példái a kistérségben, a volt honvédségi objektumok, laktanyák, hangárok, lőterek, stb. Bár megfelelő ingatlanhasznosítás után az önkormányzatok számára jelentős előnyt is hozhat, azonban jelenleg azok őrzése nagy terhet jelent. A vasúti személyszállítás megszüntetéséből következhet a MÁV területek, épületek, berendezések karbantartásának elmaradása, állapotának gyors leromlása.

2.

Jövőkép

A kistérség stratégiai céljainak kitűzését alapvetően befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Az észak-magyarországi régión belül helyzete periférikus, azonban a dinamikusan fejlődő központi régió kisugárzása az előző hátrányt nem csupán kiegyenlíti, hanem egyértelműen kedvező helyzetet jelent. A fejlesztési stratégia a hosszú távú cél eléréséhez vezető utakat jelöli ki és középtávra határoz meg feladatokat.

66


A kistérség jövőjét az alábbiak szerint lehet megfogalmazni: – 2. sz. főközlekedési út mellett fekvő települések erőteljesebben fejlődnek, de a jó elérhetőség közvetve a többi településre is kedvező hatással bír. – A migráció tovább folytatódik, eredményeként a kistérség népessége mérsékelten növekszik. – A kistérségbe megfelelő jövedelemmel rendelkezők települnek be, aminek nyomán bővül a szolgáltatások iránti fizetőképes kereslet. – A kedvező elérhetőség és jó letelepedési lehetőségek miatt, további működőtőke áramlik a kistérségbe. – Az agráriumban nő a termékek feldolgozottsága, értékesíthetősége, folyamatosan javul az ágazat jövedelmezősége. – Az idegenforgalom fejlődik. Több, színvonalas rendezvény kerül bevezetésre, ami jelentős számú érdeklődőt vonz. Nő a minőségi szolgáltatást nyújtó szállásférőhelyek száma. – A szolgáltatások igazodnak a kereslethez és folyamatosan fejlődő kínálatot nyújtanak. – A gazdaság erősödése következtében bővül a lakosság jövedelme és a települési önkormányzatok bevétele. – A települések képe előnyösen változik, az utak-terek rendezettebbek. – Az úthálózat minősége javul. Megvalósul a Rétságot elkerülő szakasz, aminek eredményeként a város rendezettebbé, élhetőbbé válik. – A települések csatornázottsága megvalósul, a tisztítás megfelel a mindenkori követelményeknek. – Valamennyi településen bevezetésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés. Az illegális lerakók felszámolásra kerülnek. – Erősödik a kooperáció és koordináció. Összefoglalva, szlogenszerűen a Rétság kistérség jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: Rétság kistérség a központi régió peremterületén fejlődő térség, mely a földrajzi helyzetéből származó előnyöket jól hasznosítja, ezáltal lakossága számára folyamatosan javuló életminőséget biztosít.

67


3.

A kistérség fejlesztési stratégiájának célrendszere CÉLFA

Átfogó cél

A lakosság életminőségének javulása

Részcélok

A versenyképesség javítása A kistérségen belül, a kedvezőtlenebb helyzetű települések felzárkóztatása

Speciális célok

Tudásbázis-fejlesztés Partnerségi kapcsolatok erősítése Támogatási források maximális hasznosítása

Ágazati célok/prioritások

Térségfejlesztés: település, környezet javítása Gazdaságfejlesztés Humánerőforrás-fejlesztés Infrastruktúra-fejlesztés

Magyarázat: A célfában megjelölt célok egymásra épülnek. Az alsóbb szintű célok megvalósítása, a felsőbb szintű célkitűzések elérést, végső szinten az átfogó cél megvalósítását szolgálják.

68


Átfogó cél: A Rétsági Kistérség fejlesztésének fő célja – mint minden hasonló tervnek – hogy a lakosságának életminősége javuljon. Ennek érdekében kell megoldani a fő problémákat.

Részcélok: A fő cél elérésének érdekében olyan intézkedések szükségesek, melyek következtében a kistérség versenyképesebbé válik. Egyidejűleg a fejlesztések tervszerűségével kell biztosítani, a kedvezőtlenebb helyzetű települések felzárkóztatását.

Speciális célok: A fenti célok csak akkor érhetők el, ha sikerül előrelépni a tudásbázis és partnerség fejlesztésében. A tudásbázis fejlesztése jelenti az iskolázottság növelését, az oktatás feltételeinek javítását. Jelenti továbbá a tudásközpontokkal való kapcsolatok kiépítését, bővítését. A tudásbázis erősödésének meg kell jelennie az önkormányzatok vezetési színvonalának javulásában, a vállalkozásoknál az innovációs készségek és képességek növelésében. A partnerség erősödése a feltétele az erőforrások leghatékonyabb, de a kiegyenlítődést is szolgáló felhasználásának. Általános probléma a rendelkezésre álló források szűkössége. Erre jelent lehetőséget az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyerhető pályázati támogatás(ok). A kistérség szereplőinek jól átgondoltan kell kiválasztani a megvalósítandó projekteket, az ahhoz elnyerhető legjobb pályázati konstrukciókat. Ez indokolja, hogy a források maximális hasznosítása nem elsősorban eszközként, hanem speciális célként kerül meghatározásra, hiszen megvalósítása, speciális felkészítést és felkészülést igényel.

Ágazati célok/prioritások: − Térségfejlesztés Magában foglalja az épített és természeti környezet megóvását, gazdagítását. A fejlesztések célja: – a települések megjelenésének javítása, a településközpontok szebbé tétele, a funkcióját vesztett épületek új célra való hasznosítása, – a zöldterületek ápolása, a települések és környezetének tisztántartása, a belső utak burkolása, karbantartása, – külterületek rendezettségének javítása.

69


− Gazdaságfejlesztés Elsődleges igény, további működő tőke behozatala és letelepítése, amiben a főközlekedési út mentén fekvő, illetve már korábban is iparral rendelkező települések előnyben vannak. A tudásközpontokkal való eredményes kapcsolat nyomán jöhet létre kutató-fejlesztő kapacitás. A nemzetközi tranzitforgalom jelenléte és várható bővülése indokolja logisztikai szolgáltató bázis létrejöttét. Az egész kistérségre vonatkozó cél, a mikro- és kisvállalkozások támogatása. A mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása és értékesítése fokozottan igényli a termelők közötti összefogást. A turizmus fejlesztése alapvetően az önkormányzatok és a magántőke összefogását igényli. Ebben a kapcsolatban az önkormányzatok teremtik meg döntéseikkel, a terület és infrastruktúra biztosításával, a helyi programok bővítésével, a magántőke turisztikai befektetéseinek hátterét. − Humánerőforrás fejlesztés Az intézmények fenntartásában és működtetésében, alapvetően a települési, – részben a megyei – önkormányzatok vesznek részt. Mellettük, korlátozottan már megjelent a magánszféra is. Az alapfokú oktatásban az együttműködés már részben kialakult. Fejlesztést igényel a középfokú oktatás, valamint a járóbeteg-ellátás. − Infrastruktúra fejlesztés Közlekedés A kistérség jövőjére meghatározó jelentőséggel bír az M2 autópálya nyomvonalának kijelölése. Amennyiben az európai jelentőségű észak-déli folyosó e területen kerül megvalósításra, úgy olyan pozitív térszerkezeti elemet képez, mely a kistérséget egy gyorsabb fejlődési pályára állítja. Regionális jelentőségű a megye déli összekötő útjának megépítése. Térségi jelentőségű a Nyugat-Nógrádi Regionális Vasút fennmaradása és gazdaságos működtetése. A kistérség belső megközelítését szolgáló utak állapota több szakaszon nem megfelelő, vagy rossz minősítésű, ezért felújításuk szükséges.

70


Közmű, környezet Cél a szennyvíz gyűjtés és ártalmatlanítás teljes körű megoldása. A kommunális hulladékgyűjtés, – lehetőleg szelektív formában – valamennyi településen biztosított legyen. Kerüljenek felszámolásra az illegális hulladéklerakók és valósuljon meg a bezárt lerakók rekultivációja. Ár- és csapadékvíz elleni védelem Az ár- és csapadékvizek elleni védekezés csak a preventív intézkedések megtételével lehet eredményes. Ez jelenti az élővíz-folyosók, a bel- és külterületi vízelvezető árkok jó karba helyezését és fenntartását, a területi vízgazdálkodási program megtervezését és megvalósítását.

71


72


IV. TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM

73


1.

Beavatkozási területek (prioritások) és intézkedések

Prioritások / intézkedések

Ágazatspecifikus fejlesztési intézkedések

Gazdaságfejlesztés Térségfejlesztés

Vállalkozás

Humán erőforrás fejlesztés

Turizmus

Agrár- és vidékfejlesztés Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti versenyképesség erősítése

Humán infrastrukt úra fejlesztés

Életminőség javítása a vidéki területeken

Szolgáltatásfejlesztés

Település rehabilitáció

Befektetés ösztönzés

Termékfejlesztés, önkorm. fejlesztés

Térségi zöldterület fejlesztés

KKV fejlesztés

Szálláshely fejlesztés

Műszaki infrastruktúra fejlesztés Közlekedésfejlesztés Közműfejlesztés, hulladékártalmatlanítás

Vízvédelem

Intézmény fejlesztés Tudásbázis fejlesztés Partnerség

A kistérség fejlesztési stratégiájának beavatkozási területeit és a megvalósítást szolgáló intézkedések rendszerét alapvetően ágazati szemléletben jelezzük. Ezt indokolja az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz való igazodás szükségesség. Az így meghatározott intézkedések megfelelnek a 2007-2013. közötti támogatási rendszer céljainak és szolgálják a kistérség átfogó célját, a lakosság életminőségének javítását. Megvalósításukkal nő a kistérség versenyképessége és a térségi kiegyenlítődés folyamata felerősödik. A kistérség fejlesztési stratégiájának igazodnia kell az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazottakon túl, az Észak-Magyarországi Régió fejlesztési stratégiájához, a megyei és a szomszédos kistérségek terveihez, elképzeléseihez. A megfogalmazott fejlesztési javaslatok többsége a helyi önkormányzatok által kerülhet megvalósításra, mások a működő tőke, a gazdaság szereplőinek szándékától függnek és kisebb hányaduk állami beruházásként történhet.

74


Beavatkozási területenként adjuk meg az intézkedések leírását. Minden egyes intézkedésnél bemutatjuk, hogy: – a célfa mely átfogó, rész és speciális céljának teljesülését szolgálja, – az indoklás címszó alatt megadjuk, hogy mely problémák megoldását szolgálja, a SWOT analízisben jelzett gyengeségek közül mire ad választ, – az intézkedés mely településeket érinti elsősorban, – a megvalósításhoz mely operatív programokból érhető el támogatás, – megadjuk az intézkedés célcsoportjait, azaz melyek lehetnek a pályázó, támogatandó szervezetek.

1.1. 1.1.1

Beavatkozási terület: térségfejlesztés Település rehabilitáció

Cél: – életminőség javítás; – kiegyenlítés; – irányított, tervszerű fejlesztés. Indoklás: A lakóhelyi környezet alapvetően meghatározza az emberek életminőségét. A rendezett településkép, a befektetőkért folyó versenyben kedvezőbb pozíciót teremt és több látogatót vonz. A közösségi épületek, építészetileg is igényes kialakítása, felújítása jó példát ad a lakosság számára is. Ellenkező hatást vált ki a rendezetlenség, az elhanyagoltság, a funkcióját vesztett, vagy nem megfelelő funkciójú épületek (műemlékek) látványa. Külön kiemelendő a felhagyott üzemépületek, majorok, valamint volt honvédségi ingatlanok rehabilitációja vagy revitalizációja. A volt honvédségi laktanyák (Rétság, Nagyoroszi, Nógrád, Tolmács) jelentős értéket képviselnek, megfelelő funkcióval való megtöltés után az adott települést számottevően gazdagítják, hozzájárulnak új munkahelyek létesítéséhez. Az ingatlanegyüttesekben megvalósulhatnak közszolgáltatási funkciók (egészségügyi, oktatási, szociális) és/vagy profitorientált vállalkozások (logisztikai, innovációs, termelő, stb.) a helyi, illetve piaci, befektetői igényekhez igazodva. A fejlesztések történhetnek önkormányzati, vállalkozói és/vagy PPP-s (public-private partnership) konstrukcióban.

75


Az Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program (továbbiakban: ÉMOP) tartalmazza az un. „barnamezős” területek rehabilitációját/revitalizációját, továbbá Rétság város – mint kistérségi szolgáltató központi település – rehabilitációjának lehetőségét. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: UMVP) teszi lehetővé a kistérség további településein, a lakosság életminőségét javító egyes fejlesztések és felújítások támogatását, míg az azzal összefüggő, – alapvetően infrastrukturális – programokat az ÉMOP kezeli. Az egyes településeken tervezett beavatkozásokat, a funkcióját vesztett épületek új tartalomnak megfelelő átalakítását, közösségi célú épületek jó karba helyezését, a közterek, járdák, közparkok létesítését és felújítását programszerűen, az elkészülő településfejlesztési terveknek megfelelően kell tervezni és megvalósítani. A működtetés gazdaságosságát szolgálja a kistelepüléseken az integrált közösségi szolgáltató terek létesítése, ahol az elsősorban közigazgatási, humán, közösségszervezési funkciókat, fizikailag is egységes épületben, vagy összetartozó épületegyüttesben biztosítják. Ennek egyik formája az 1000 fő alatti, szolgáltatáshiányos, vagy ellátásszervező funkció nélküli kistelepüléseken un. „életházak” létrehozása. „Életház” létesítése lehet indokolt pl. Pusztaberkin, Horpácson, Kisecseten, stb. E programelem keretébe tartozik a közterületek rendezése, a vízelvezető árkok jó karba helyezése, esetleg megépítése. Ez utóbbinál nagyon fontos a feladat komplex kezelése, a befogadó élővízfolyások kül- és belterületi szakaszainak kezelése is, ami a vízgyűjtő területek egységes tervezését igényli.

Támogatandó tevékenységek: – Településközpontok rehabilitációja; – Funkcióját vesztett épületek, ingatlanok rehabilitációja/revitalizációja; – Közösségi épületek jó karba helyezése; – Települési zöldterületek kialakítása, rendezése; – Belterületi utak, terek burkolása; – Belterületi vízfolyások, árkok rendezése.

Földrajzi beavatkozási területek: Valamennyi település

76


Célcsoport: – Önkormányzatok; – Civil szervezetek; – Gazdasági szervezetek.

1.1.2

Térségi zöldterület fejlesztés

Cél: életminőség javítása Indoklás: A kistérség erdősültsége különösen magas, ez feltétlenül előnyös az ott élők számára, egyben a betelepülők és turisták számára is olyan vonzerőt jelent, amelyet meg kell őrizni. A zöldterületek gondozása együtt kell hogy járjon az illegális hulladéklerakók felszámolásával, további kihelyezések megakadályozásával. Az EU élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (’) bekezdése alapján a tagállamoknak el kell készíteni a védett természeti területek fenntartási/fejlesztési terveit. Ez jogszabály alapján, állami feladatokat jelent és országosan 40 különleges madárvédelmi és 123 különleges természet-megőrzési területet érintenek. A kistérséget érintően országos jelentőségű védett területek: Duna-Ipoly Nemzeti Park (érintett települések: Borsosberény, Diósjenő, Nagyoroszi, Nógrád) Pogány-rózsás Erdőrezervátum (érintett település: Diósjenő) Illetékességi terület: DINPI (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) A Natura 2000 területek az európai jelentőségű természeti területek hálózatának az elnevezése. A Natura 2000 területek is részei a védett természeti terület övezetének abban az esetben, ha annak egyes területi egységei, egyidejűleg külön jogszabály alapján is, védett természeti területnek számítanak. A kistérségben (a Kormány 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelete alapján) európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek: különleges madárvédelmi területek: Börzsöny kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területek: Börzsöny, Naszály

77


Helyi jelentőségű védett természeti értékek: Alsópetény: Kastélypark Diósjenő: Kastélypark és parkerdő Felsőpetény: Kastélypark Horpács: Mikszáth-park Nézsa:

Kastélypark

Nógrád: Vár környék Kocsányos tölgy Nőtincs: Kastélypark Romhány:Török mogyorófa Tereske: Temetőkert A nem állami feladatot jelentő utóbbiakban felsorolt védett természeti értékek, továbbá Nógrád megye Területrendezési Tervében védelemre javasolt: Kétbodony: Tópart Keszeg: Huszár-kastély parkja Nézsa:

Sinkár-patak völgye

területekre indokolt kezelési tervek kidolgozása. Az UMVP keretében nyerhető el pályázati támogatás a kezelési tervek elkészítéséhez. A térségi zöldterület fejlesztés vonatkozik a különböző erdőbirtokosok által művelt erdők szakszerű kezelésére, a faállomány összetételének, az értékesebb fafajták telepítésével történő javítására. Felszámolandók az illegális hulladéklerakók, a háztartási szemét és építési snitt erdők szélén, élővízfolyások mentén történő ismétlődő lerakások megakadályozása. Az előbbi a területtulajdonosok és önkormányzatok kötelezettsége, az utóbbi érdemi lakossági összefogást, tudatformálást – iskolai nevelést – és hatékony hatósági fellépést igényel. Az erdei iskolák hálózata jelentős szerepet játszik a környezettudatos magatartás kialakításának elősegítésében az élményszerű, közvetlen természet-megismerés feltételeinek megteremtése révén. A hálózat szélesítése, a szolgáltatások bővítése alapján mind több erdei iskola váljon minősítetté. A már címmel rendelkezők az infrastrukturális háttér erősítésével bővítsék képzési programjaik választékát és színvonalát.

78


Támogatandó tevékenységek: – Védett történelmi kertek kezelési tervének elkészíttetése; – Természetszerű erdőállományok megőrzése, visszaállítása, az erdőkben lejátszódó természetes folyamatok védelme; – Erdei iskolák hálózatának szélesítése, minősítetté válása; – A minősített erdei iskolák infrastruktúrájának bővítése.

Földrajzi beavatkozási terület: A kistérség teljes területe

Célcsoport: – Kistérségi társulás; – Önkormányzatok; – Erdőtulajdonosok; – Gazdák; – Állami erdőgazdaság; – Nemzeti Park igazgatósága.

1.2.

Beavatkozási terület: gazdaságfejlesztés

1.2.1

Vállalkozásfejlesztés

1.2.1.1.

Befektetés-ösztönzés

Cél: – foglalkoztatás bővítés; – jövedelembővítés; – versenyképesség. Indoklás: A kistérség a megyén belül a legkedvezőbb helyzetben van, a működőtőke beáramlást és a foglalkoztatást tekintve. Ez a kedvező helyzet azonban relatív, mivel országos összevetésben már jelentős a hátrány. Önmagában azonban már azért is sokat kell tenni, hogy a jelenlegi pozíció megmaradjon, bár elfogadható cél csak a további tőkebevonás és alacsonyabb munkanélküliség lehet.

79


A befektetés-ösztönzés eszköze lehet az iparterület előkészítés és a tudatos területi marketing. A kistérségben az ipari tevékenység súlyponti települései: Rétság, Nagyoroszi, Romhány, valamint Tolmács és Felsőpetény. A már korábban betelepült külföldi tulajdonú cégek nyomán, – esetleg annak beszállítójaként – települnek újabbak (pl. Nagyorosziban a CF Maier Kft.), a kapacitást visszafejlesztő vállalkozás helyett új vállalkozások (pl. Rétság: Napelemgyár) települnek. Az élőmunkát terhelő költségek miatt a kistérség versenyképességének záloga, hogy képessé váljon minél magasabb hozzáadott érték előállítására. Ennek feltétele a képzettség növelése, a szakképzés minőségi javítása, a megfelelő felsőfokú tanulmányokat végzettek visszacsábítása, megtartása. A budapesti tudásközponthoz való viszonylagos közelsége lehetővé teszi, magas tudásintenzív tevékenységnek a kistérségbe, elsősorban Rétságra való telepítését. A volt honvédségi laktanya valamely épületének/épületrészének hasznosításával kialakítható egy innovációs-inkubátor központ, amelyet nagyon alacsony, vagy szimbolikus bérleti díjért lehetne kiadni olyan gazdasági társaságoknak, amelyek magas tudástartalmú tevékenységet végeznek és vállalják, – bizonyos arányban – helyi jelentőségű szakirányú végzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatását. Az akciótól remélhető, hogy később az ingázók egy része letelepedik és a helyi szellemi potenciált erősíti, továbbá a kistérségből elszármazott diplomások visszatérnek, mert igényüknek megfelelő minőségű feladatot és jövedelmet kaphatnak. Erősítheti a város pozícióját, ha a szakemberek letelepedését, lakáshoz jutását valamilyen módon elősegíti. Az EU szabályrendszere a vállalkozások direkt támogatását nem teszi lehetővé, azonban más indirekt eszközök alkalmazását nem tiltja. A nemzetközi főközlekedési út – mely a kistérségen halad keresztül – kínálja a lehetőséget logisztikai fejlesztések megvalósításához, amely új munkahelyeket jelent és további szolgáltatási igényeket támaszt. Az egészségügyi rendszer átalakítása felerősíti a nem állami ellátás körébe tartozó, rehabilitációs egészségmegőrző szolgáltatások iránti igényt. A főváros közelsége, a kedvező táji és klimatikus környezet kínálja a lehetőséget ilyen célú, profitorientált, vagy non-profit vállalkozások letelepedéséhez. Érdeklődés mutatkozik Magyarország iránt, filmgyártás célját szolgáló telephelyek kiválasztására, infrastruktúrájának megteremtésére. A kistérségben található volt laktanyák hasznosításának a filmiparhoz kötődő gyártás egyfajta alternatívát jelenthet, járulékként jelentkezne olyan szolgáltatási igény, mely jelentős jövedelmet és foglalkoztatást eredményez.

80


A fosszilis energiaforrások korlátozott készlete, a közösségi előírások betartásának kötelezettsége, erőteljesebben helyezi a figyelem előterébe a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését. Erősíti a folyamatot, hogy az agrárgazdaságban – általában – értékesítési gondok vannak, így lehetőségként merül fel a bioetanol és gyártási melléktermékének előállítása, a biomassza előállítása és hasznosítása. A települési önkormányzatoknak nem feladata a profitorientált gazdasági vállalkozás, ehhez sem tőkével, sem a szükséges menedzsment és piaci ismeretekkel nem rendelkeznek, de tudnak tenni annak érdekében, hogy iparterületet előkészítsenek, közreműködjenek az engedélyek beszerzésében. Tudnak tenni a partnerek (beszállítók) összehozásáért, térségi integrációk létrehozásáért, befektetői konferenciák szervezésével, hatékony térségi marketingakciókkal.

Támogatandó tevékenységek: – Iparterület előkészítés, ipari park fejlesztés; – Inkubátorház létesítés; – Logisztikai bázisok kialakítása; – Befektetői konferenciák; – Marketing akciók.

Földrajzi beavatkozási területek: Rétság, Romhány, Nagyoroszi, Tolmács, Felsőpetény, Nógrád

Célcsoport: – Kistérségi társulás; – Önkormányzatok; – Vállalkozók.

1.2.1.2. Cél: –

Kis- és középvállalkozások fejlesztése versenyképesség;

– beszállítóvá válás; – innovatív képesség. Indoklás: A kistérség gazdaságfejlesztésének elsődleges célcsoportja a KKV-k köre, elsősorban a foglalkoztatásban betöltött fontos szerepük miatt.

81


A magyar tulajdonú KKV szektor általában tőkeszegény, labilis, beszállítói aktivitása és innovációs képessége gyenge. A versenyképesség javítása érdekében szükséges a vállalatok együttműködésének ösztönzése, mely révén többek között közös beszerzéseket, technológiai fejlesztéseket, értékesítéseket, összehangolt termelést oldhatunk meg. A sikeres vállalati együttműködés alapfeltétele a korszerű menedzsment eszközök elsajátítása és alkalmazása. A vállalkozások számának növelése eredményezi a foglalkoztatottság javulását, ezért segíteni kell az új vállalkozások indítását, a szükséges infrastruktúra előkészítésével. Az előző intézkedések eredményeként megjelenhet igény bizonyos szolgáltatások iránt, melyeket leghatékonyabban a kisvállalkozások tudnak biztosítani. Igény jelenik meg arra, hogy a nagyobb vállalkozások, alapvetően csak a főtevékenységüket végezzék és vertikális feladataikat szolgáltatásként vásárolják meg. Ilyen partnerkapcsolatok alapfeltétele azonban a kölcsönös bizalom, mely vonatkozik a megbízás folyamatosságára és szolgáltatás (beszállítás) garantált minőségére és pontosságára. A mezőgazdasági, erdészeti termékek – nem élelmezési célú – hasznosítása, a tájjellegű termékek előállítása a kistelepüléseken (pl. Berkenye, Ősagárd, stb.) adhat foglalkoztatási lehetőséget, biztosíthat jövedelmet.

Támogatandó tevékenységek: – Vállalkozói infrastruktúra (pl. inkubátorház); – Technológiai fejlesztés; – Menedzsment eszközök megismertetése; – Egyedi, innovációt szolgáló beruházások.

Földrajzi beavatkozási területek: A kistérség egész területe

Célcsoport: – Kistérségi többcélú társulás; – Önkormányzatok; – Vállalkozók; – Családi gazdaságok.

82


1.2.2

Turizmusfejlesztés

A turizmus fejlesztési szempontból a gazdaság speciális területe, ugyanis sajátossága, hogy sokkal erőteljesebben igényli a közszféra támogatását, mint a gazdaság egyéb területei.

1.2.2.1.

Termékfejlesztés, önkormányzati fejlesztés

Cél: – a turizmusból származó jövedelmek növelése; – a vendégek számának növelése; – a vendégéjszakák számának növelése; – új munkahelyek létrehozása. Indoklás: Az önkormányzatok szerepe jelentős a szükséges fogadóképesség fejlesztésében, az infrastruktúra biztosításában. Nagy a szerepük a település/térség marketingjében, továbbá a rendezvény turizmus terén. Az önkormányzatok részéről a fogadóképesség erősítése esetenkénti és folyamatos ráfordítást igényel, míg bevételt az adóbefizetések jelenthetnek, kivételt képez, ha az önkormányzat szolgáltatóként is megjelenik és így közvetlen bevételt is szerez. A „helyzetértékelés” fejezet jelzi, hogy a kistérség csaknem valamennyi településén tartanak rendezvényeket, melynek célja a turisztikai kínálat biztosítása mellett a helyi közösség összetartozásának erősítése. Az attrakciók közül legismertebb a „Bánki Nyár” rendezvénysorozat. Jelentős számú látogató keresi fel a történelmi, irodalmi emlékhelyeket is, azonban a turisták többsége „egynapos” látogató, amelyik csak mérsékelten költ. Az idegenforgalomból származó bevétel növelésének lehetősége: – Új termékek kialakítása; – Meglévő, már bevezetett attrakciók bővítése, a nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése; – A már bevezetett és bevezetésre kerülő attrakciókból „élményláncok” kialakítása; – Az idegenforgalom célját szolgáló infrastruktúra fejlesztése.

83


Új termékek kialakítása Attrakciók létrehozása, mely a családoknak nyújt tartalmas, vonzó szórakozást, ismeretbővítést. Ilyen fejlesztés a már részben megvalósult nőtincsi gyermek-élménypark, továbbépítése az előkészítés alatt lévő alsópetényi ún. „Messe-falva” projekt, a Bánkfelsőpetényi keskenynyomtávú vasút és bányamúzeum létesítése. Az elmúlt évek divatsportja lett a paintball, melyre szerveződő csapatok között bajnokságot is lehetne szervezni. Felhagyott ipari telephelyek, volt laktanyák alkalmassá tehetők játéktér céljára. Turisztikai kínálatbővítést jelent, de a helyi lakosság életkörülményeit javítja a tervezett strand Kétbodonyban, illetve Nézsán. A domborzati viszonyok kínálják a lehetőségét egy golfpálya kialakításának, melyre további szolgáltatások is épülhetnek. Bevezetett attrakciók bővítése Már korábban kialakított, a látogatók által ismert és keresett termékeknél az élmény növelését, a szolgáltatások bővítését szolgáló fejlesztések megvalósítása. Ebbe a körbe sorolandó a bánki víziszínpad rekonstrukciója, azon belül az ülőhelyek cseréje, a nézőtér lefedése. A történelmi emlékhelyek, mindenek előtt a nógrádi vár rekonstrukciójának folytatása, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése. A vár, méretéből adódóan számos rendezvény színhelye lehet: várjátékok, középkori piac, térzene, stb. Indokolt a diósjenői strand rekonstrukciója, a nyújtott szolgáltatások választékának bővítése. A már meglévő szálláshelyeken – a szállóvendégek megtartása érdekében – szükséges a szolgáltatások bővítése (wellness, lovaglás, kerékpározás, stb.) Falusi turizmus A falusi turizmusnak a kistérségben való meghonosítása, – mely nem csupán falusi szállásbiztosítást, hanem változatos, a térség, a település adottságaira épülő vidéki programok nyújtását is jelenti – kiegészítő jövedelmet eredményezhet.

84


„Élményláncok” kialakítása Célja, hogy a jelenleg nem egységes formában bemutatott egyedi vonzerők összekapcsolva, önálló termékként jelenjenek meg. Az összekapcsolás lehet tematikus útvonalak szerinti (pl. történelmi emlékhelyek, irodalmi emlékhelyek), azonban a kistérség mérete és sokszínűsége miatt javasolható a nem tematikus elv szerinti összekapcsolás. A „lánc” minden tagjánál propagálják a többit és az ahhoz csatlakozó szolgáltatókat, ami megköveteli a közösen elfogadott minőség biztosításának garanciáját, az egységes marketinget. Infrastruktúra fejlesztés A turisztikai vonzerők elérhetősége igényli az utak megfelelőségének javítását, azonban ez a feladat alapvetően az általános közlekedésfejlesztési célokkal megegyezik. A turizmusfejlesztés, mint beavatkozási terület tartalmazza az egyes termékekhez közvetlenül csatlakozó fejlesztéseket, a parkolók, a szociális létesítmények stb. megvalósítását. Természetesen ide tartozik a kerékpárút, a lovas túraút, erdei kirándulóút, tanösvény nyomvonalának gondos kiválasztása, kijelölése, létesítése. Az idegenforgalmi idény meghosszabbítását jelentheti a téli sportok műveléséhez megfelelő pályák és szolgáltatások kiépítése.

Támogatható tevékenységek: – Turisztikai infrastruktúra-fejlesztés – – – –

kerékpárút építés, szolgáltató helyek kiépítése sí- és szánkópályák erdei kirándulóút, tanösvény lovas túraút kijelölése

– Történelmi emlékhelyek rekonstrukciója – Nógrád vára – Drégely vára – romhányi csata emlékhelye – Kulturális, irodalmi kiállítóhelyek – Helyi hagyományok ápolása – Idegenforgalmi marketing

85


Földrajzi beavatkozási terület: – minden település – kiemelt célterület – Bánk – Diósjenő – történelmi emlékhelyek

Célcsoport: – kistérségi társulás; – önkormányzatok; – gazdasági szervezetek; – civil szervezetek.

1.2.2.2.

Idegenforgalmi szálláshely-fejlesztés

Cél: – a vendégéjszakák számának bővítése; – minőségi kínálat megteremtése. Indoklás: A kistérség adottságai alapján lényegesen nagyobb jövedelemhez juthatna az idegenforgalomból, mint a jelenlegi, ha erősítené a minőségi kínálatot. Ez jelenti a minőségi szálláshelyfejlesztést, ezen belül az adottságoknak megfelelően a klimatikus gyógyturizmust, valamint az oktatás-tréning igényeknek megfelelő fejlesztést. Továbbra is érdemes fejleszteni az alacsonyabb szintű szolgáltatást nyújtó szálláshelyeket, campingeket, a falusi szálláshelyeket. A kistérségben található szálláshelyek jelentős többsége szezonális jellegű. A fogadási időszak meghosszabbításának lehetősége, a szálláskínálat minőségének javítása. Szolgáltatást bővíteni az oktatáshoz, tréningek, találkozók tartásához, gyógyturizmushoz való profilbővítéssel, tájjellegű ételek kínálatának, helyi specialitásoknak nyújtásával lehet. Sajátos hangulatot nyújtanak és ezért keresettek a kastélyszállók. A kistérségben több olyan épített emlék is található (Tolmács, Romhány, Nézsa, Keszeg) melynek ilyen célú hasznosítása tervezhető. Alkotó- vagy kutatóházként, találkozók, rendezvények helyszíneként hasznosítható Horpácson a volt Szontágh-kúria, mely közös telken fekszik a Mikszáth emlékhellyel.

86


A kistérség lakossága jelenleg nem él a falusi vendéglátás lehetőségével, de ez nem jelent idegenkedést a turistáktól. Ezért támogatandó, hogy az önkormányzatok, civil szervezetek hoznak létre és üzemeltetnek turistaszállásokat, így a felszabadult közösségi célú épületek új funkciót kapnak.

Támogatható tevékenységek: – Minőségi szálláshely-fejlesztés; – Oktatás-tréning turizmus minőségi szálláshely-fejlesztés; – Falusi turizmus szálláshely-fejlesztés; – Camping fejlesztés.

Földrajzi beavatkozási terület: – Börzsöny és dél-nógrádi települések (minőségi szálláshely); – a kistérség valamennyi települése (szálláshely).

Célcsoport: – vállalkozások; – falusi vendéglátók; – önkormányzatok.

1.2.2.3.

Intézményfejlesztés

Cél: – Fejlesztések gyorsítása; – Versenyképesség. Indoklás: A turisták tájékoztatásának érdekében célszerű településenként „információs pont”-ok létrehozása. A települések többségénél nem jelent önálló irodát, hanem valamely üzlet, intézmény működésének kiegészítő funkcióját. A kistérségi társulás munkaszervezete is végezhet ilyen tevékenységet. A kistérségben előállított jövedelem egy része már jelenleg is, a jövőben még erőteljesebben származik/származhat az idegenforgalomból, különösen, ha az előzőekben jelzett fejlesztések közül mind több megvalósul. A fejlesztések és a szakszerű üzemeltetés mellett egyre fontosabb tényező a termékek kiajánlása, a hatékony marketingmunka. Bár a kistérség nagyobb létszámú menedzser

87


szervezetet nehezen tudna fenntartani, de egy tourinform iroda (max. 2 fő) önállóan, vagy a kistérségi munkaszervezetbe integrálva hozzájárulhat az eredményességhez. Az idegenforgalmilag frekventáltabb településeken elektronikus információs hozzáférés biztosítása, melyen a környék nevezetességeiről, megközelíthetőségéről, szállás- és étkezési lehetőségekről, programokról lehet tájékozódni. Kistelepüléseken a polgármesteri hivatalon, faluházon elhelyezett útbaigazító táblákon lehet a figyelmet felhívni.

Támogatható tevékenységek: – Települési információs pontok kialakítása; – Kistérségi iroda fejlesztése.

Földrajzi beavatkozási területek: Minden település

Célcsoport: – – – –

1.2.2.4.

kistérségi társulás; önkormányzatok; civil szervezetek; vállalkozások.

Tudásbázis-fejlesztés, partnerség

Cél: Versenyképesség Indoklás: Színvonalas turizmus feltétele, hogy a turistákkal érintkező lakosság, a szolgáltatást végzők kulturáltak, nyitottak, elfogadják az idegenek eltérő szokásait, ugyanakkor tudatában vannak saját értékeiknek és vigyáznak rá. Ezért kell különböző módszerekkel, előadásokkal, tanfolyamokkal az érintetteket felkészíteni, a gyermekeket erre nevelni. Egyre nagyobb jelentősége van az idegennyelv ismeret szélesítésének is. Az egyes települések, vállalkozások versenyhelyzetben vannak, azonban a közös érdekek előtérbe helyezése, klaszterek létrehozása, vagy ahhoz való csatlakozás az együttműködés, partnerség, nagyobb előnyöket eredményez.

88


A hálózatba szerveződés nem csupán a kistérségen belül történhet, hanem az együttműködés, azon kívüli szereplőkkel is bővülhet. Pl. irodalmi emlékhelyek meglátogatása Horpács-Csesztve-Szklabonya (SK), történelmi emlékhelyek Nógrád-Drégely-KékkőFülek stb. A kistérség egy része a Dunakanyar idegenforgalmi régióhoz tartozik, így a desztinációs kapcsolat megvalósulhat. A kistérség értékes turisztikai lehetősége a Börzsöny-hegység, melynek kihasználása jelenleg a keleti oldalról csak korlátozottan érvényesül. Bár a Duna-Ipoly Nemzeti Park alkalmazhat bizonyos korlátozásokat, azonban emellett is érdemben lehet idegenforgalomfejlesztési elképzeléseket megfogalmazni és megvalósítani. Feltétlenül szükséges, hogy a fejlesztési tervek a Börzsöny teljes területén összehangolásra kerüljenek, ezért indokolt, hogy a szobi kistérséggel közösen készüljön átfogó idegenforgalom-fejlesztési terv a Börzsöny-hegység egész területére. (A terv elkészítését a szobi kistérség is szükségesnek tartja.) Több település csatlakozott a „Sugárkankalin” nevet viselő turisztikai szervezethez, mely a balassagyarmati kistérség néhány településével közösen kíván idegenforgalmi fejlesztési feladatokat megvalósítani.

Támogatható tevékenységek: – A kistérség határain átnyúló közös fejlesztési tervek készítése – Turisztikai, szakmai tanfolyamok – Környezettudatosságra, a kulturális értékek megóvására nevelő rendezvények – Szakmai találkozók, tapasztalatgyűjtés – Idegennyelvi képzés – E-kultúra


Célcsoport: – önkormányzatok – óvodák, iskolák – civil szervezetek

89


– turisztikai vállalkozók – falusi vendéglátók

1.2.3

Agrár- és vidékfejlesztés

Az intézkedés egyszerre szolgálja a kistérségben előállított hozzáadott érték mennyiségi növelését, a foglalkoztatás bővítését, a falvakban élők életminőségének javítását. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Operatív Program (UMVP) III. intézkedéscsoport ad lehetőséget a vidéki területeken a gazdaság fejlődésére, illetve a vidéki kulturális és egyéb örökség megtartására. A III. intézkedéscsoport különböző intézkedéseinek megvalósítására helyi fejlesztési stratégia készül, melyet a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek készítenek el. A közösség résztvevői a vidékfejlesztésben érintett helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok. A stratégia elkészítését a megalakuló Helyi Vidékfejlesztési Irodák koordinálják. A Helyi Vidékfejlesztési Terv részei: – Helyi Gazdaságfejlesztési Terv – Szolgáltatásfejlesztési és Fenntartási Terv – Településfejlesztési Terv A kistérség fejlesztési programja és a kistérség vidékfejlesztési terve egymással összhangban és koordináltan kell hogy elkészüljön, mert rendelkezésre álló források eredményes felhasználása csak együttműködéssel érhető el.

1.2.3.1.

Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti versenyképesség erősítése

Cél: – versenyképesség – jövedelemnövekedés – foglalkoztatás bővítés Indoklás: A kistérség a mezőgazdasági termelésre való alkalmasság alapján, három mikrokörzetre osztható. A természetföldrajzi adottságai alapján, a Börzsöny-Naszály vidéken jók az adottságok a bogyós gyümölcsök, csonthéjasok, de az almafélék termesztésére is. Az elmúlt években jelentős gyümölcstelepítések történtek, bővült a tároló kapacitás. Ugyanakkor a piacra jutás feltételei nem javultak hanem romlottak. Jellemző a termelés, feldolgozás és értékesítés erősödő érdekellentéte.

90


Többen – a romló jövedelmezőség miatt – felhagytak a termesztéssel. Az Európai Parlament a 2006. augusztus 28-i indítványával, a bogyós gyümölcsök és a cseresznye versenyképességének helyreállítására, intézkedések megtételére hívta fel az EU illetékes bizottságát. Ennek gyakorlati következményei meghatározóak lehetnek, de attól függetlenül is egyértelmű, hogy a természetes tárolás–feldolgozás–értékesítés láncot szűkíteni kell. A gyümölcs, hangsúlyozottan a bogyósgyümölcs jobb értékesíthetősége érdekében indokolt megkeresni a feldolgozás lehetőségeit , pl. a gyümölcsvelő, pulp, szárított gyümölcs, gyümölcspor, stb. előállítása, amely szélesíti a piacot és emellett helyben munkahelyet teremt. Már jelenleg is van néhány helyen szándék a gyümölcsök helyben való – tájjellegű – feldolgozására (pl. lekvár, pálinka). A Nógrádi medence területén megfelelő üzemi mérettel, a gyorsan változó piaci feltételekhez való tudatos alkalmazkodással, megvalósítható a versenyképes mezőgazdasági termelés. A Cserhát-vidék területére jellemző a magas erdősültség, a szántók alacsony termőképessége, a gazdaságtalan termelés. A problémák megoldásának módja lehet az erdőtelepítés. A megfelelőm jövedelem elérésére alkalmatlan mezőgazdasági területek erdősítése eredményes lehet. Megvizsgálandó az akác fafaj telepítésének előtérbe helyezése. A nemzeti agrárfejlesztési stratégia célul tűzi ki a növénytermesztés és állattenyésztés közötti egyensúlytalanság rendezését. Ennek egyik legfontosabb eleme az állatállomány növelése, különösen azoknál a gazdálkodóknál, ahol a trágyakezelés feltételei biztosítottak és a takarmánytermelés megoldható. Szorgalmazandó az extenzív – legelőre alapozott – állattartás lehetősége. Az ágazat jövedelmezőségére és a foglalkoztatás bővítésére is kedvező hatása lehet a bioenergia-programba való bekapcsolódásnak. Azonban mivel az energia-lobby hozzáállása a bioenergia súlyának növeléséhez nem egyértelmű, a támogatási rendszer is képlékeny, ezért jelenleg célszerű ebben óvatos körültekintéssel eljárni, különösen az önkormányzatoknak.

Támogatandó tevékenységek: – Kertészet – Élelmiszer feldolgozás – Állattenyésztő ágazatok

91


– Erdőgazdálkodás – Bioenergia hasznosítás (feltételekkel)

Földrajzi beavatkozási területek: A kistérség egész területe

Célcsoportok: – Agrárvállalkozók és vállalkozások – Erdőgazdaság és erdőtulajdonosok

1.2.3.2.

Életminőség javítása a vidéki területeken

Cél: – A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése; – A vidéki életminőség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása révén. – A vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése. Indoklás: A vidéki foglalkoztatási gondok mérséklése a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeinek ösztönzésével, mikro- vállalkozások támogatásával a falusi- és agro-turizmus és a hagyományos kézműipar fejlesztésével sikerülhet. Az UMVP támogatja a helyben történő foglalkoztatás bővítése érdekében a mezőgazdasági termelésből származó növényi, vagy állati eredetű alapanyagok, melléktermékek, a vadon termő növények, nem élelmiszer célú feldolgozását. Támogatja a kézműves és kézműipari tevékenység eszközellátásának fejlesztését. Jövedelmet jelenthet a helyben előállított tájjellegű termékek értékesítése, a falusi és agroturisztikai, a lovasturisztikai szolgáltatások, a borospincék vendéglátás céljára történő fejlesztése. Az életminőség javítása a kulturális és természeti örökség, a helyi identitás megőrzésével valósulhat meg. Nagyon fontos az alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása. Ez utóbbinak eszköze az integrált falusi szolgáltató terek létesítése, ahol egy helyben lehet kialakítani valamennyi, a lakosság számára szükséges szolgáltatás (adminisztratív és kereskedelmi, kulturális, kommunikációs, egészségügyi, szociális, stb.) hozzáférhetőségét.

92


Támogatandó tevékenységek: – vidéki vállalkozásfejlesztés – falumegújítás – szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása – falusi- és agro-turizmus

Földrajzi beavatkozási területek: Községek

Célcsoport: – községi önkormányzatok; – civil szervezetek; – vállalkozók; – falusi vendéglátók.

1.2.3.3.

Intézmény-fejlesztés; Tudásbázis fejlesztés; Partnerség; LEADER-Program

Cél: – A mezőgazdaság humán feltételeinek javítása; – Széleskörű partnerség működtetésén keresztül, a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javítása. Indoklás: A mezőgazdaság versenyképessége növelésének alapja a tudás és az információ folyamatos eljuttatása a vidéki közösségekhez, gazdálkodókhoz. Az innováció és a K+F eredményeinek megismeréséhez nagy segítséget jelenthet az Internet alapú hálózat kialakítása mellett, egy jól működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. A termelők piacorientáltságát segíti a termelői csoportok szervezése, mert általa a termelési oldalon a megfelelő méretgazdaságosság, piaci oldalon a hatékony marketing érhető és valósítható meg. A falun élő lakosság helyben való foglalkoztatását, életminőségét, végső soron a települések lakosságmegőrző képességét erősítik az integrált szemléletű, helyi vidékfejlesztési stratégiák megalkotását és akcióinak megvalósítását szolgáló LEADER csoportok. Ezek a csoportok a földrajzilag összefüggő területen, a szomszédos települések összefogásaként – mint önálló jogi személyek – jönnek létre.

93


2007 szeptemberében megalakultak a helyi vidékfejlesztési közösségek. Szügyi székhellyel az „Ipolymenti Palócok” megnevezésű szervezethez tartoznak a kistérségből: Nagyoroszi, Horpács, Pusztaberki, Szátok, Romhány, Kétbodony, Kisecset, Szente és Alsópetény; a Penc székhelyű Duna-Ipoly Határmenti Egyesüléshez: Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Szendehely, Rétság, Tereske és Tolmács. Fontos feltétel, hogy a döntéshozó testület megfelelő arányban tartalmazza a gazdasági élet, civil szféra, önkormányzatok szereplőit.

1.3.

Beavatkozási terület: humánerőforrás-fejlesztés

Ez a terület vonatkozik az oktatási, egészségügyi, szociális, közművelődési, valamint civil szférára és intézményeikre. A kistérség versenyképességének növelése érdekében különös jelentőséggel bír a humán erőforrás fejlesztés, az intézményrendszer erősítése és működtetése.

1.3.1

Humán infrastruktúra fejlesztés

Cél: – Életminőség javítása – Kiegyenlítés Indoklás: a kistérség intézményrendszere részben hiányos, részben magán viseli a tartós fejlesztési, felújítási forráshiány jeleit. A tanulói létszám csökkenése, a költségvetési ösztönzők arra késztetik az önkormányzatokat, hogy az alapfokú oktatási feladataikat, társult formában lássák el. Ez a folyamat már elkezdődött és várhatóan folytatódik. Ezzel párhuzamosan erősödik az igény, hogy a feladatellátó helyeken az oktatás feltételei javuljanak. Nagyobb léptékű tanterem fejlesztés indokolt Rétságon, Romhányban, Nagyorosziban. Nézsán a kastély más célra való hasznosítását tenné lehetővé egy új iskola építése. A fentiek mellett, több épület felújítása, bővítése (pl. tornaterem építése), korszerűsítése sürgető feladat. Önálló középfokú oktatási intézmény a kistérségben nem működik, annak létesítése a demográfiai adatok, a váci és balassagyarmati – nagy hagyományokkal rendelkező – intézmények elérhetősége miatt nem indokolható. Javasolható a jelenlegi gyakorlat szerint, kihelyezett osztályok működtetése, mely gazdaságossága mellett a megfelelő színvonalat is biztosíthatja. Hasonló megoldás javasolható a szakképzés vonatkozásában is (pl. a nógrádsápi minta). Ez utóbbinál azonban fokozottan

94


kell támaszkodni a helyi ipar igényeire és erősíteni a képző szervezet és a gyakorlati hely érdemibb együttműködését, az oktatásnak a gazdaság igényeihez való alkalmazását. A művelődési célú létesítmények egyik csoportját képezik az eredetileg önálló művelődési ház céljára épített létesítmények, melyeknél a fenntartást finanszírozó források jelentősen csökkentek, esetleg fenntartó bázis szervezete megváltozott, illetve megszűnt. Ezeknek jelentős része működési gondokkal küzd, pl. Nézsa, Nagyoroszi (volt helyőrségi klub), esetleg más funkciót kapott pl. Diósjenő, vagy használaton kívül van pl. Szendehely, Nógrád. A települési adottságok és igények egyedi vizsgálata alapján lehet eldönteni ezeknek a létesítményeknek a további funkcióját, működtetésének lehetőségét. Az UMVP keretében az 1000 főt meghaladó lakosságszámú településeken az integrált közösségi szolgáltató terek létesítése nyerhet el támogatást, ahol a közösségi, közigazgatási funkciókat egy épületben, vagy épületegyüttesben biztosítják. Az ennél kisebb településeken az un. „életház” létesítése, kialakítása kaphat támogatást. Döntő szempont a közösségi célú funkciók ellátása mellett, a költségkímélő működtetés. A szociális szférában az intézmények kialakítását a helyi differenciált igényekhez igazodva célszerű alakítani. Településenként és tágabb időszakonként eltérően jelennek meg igények az idősek bentlakásos otthona, az idősek klubja, a házi gondozás és segítségnyújtás, illetve étkeztetés iránt. A feladatellátásban meghatározó az önkormányzatok szerepe, de folyamatosan erősödik a civil szféra részvétele. A kistérség földrajzi és éghajlati adottságai kedvező alapfeltételeket biztosítanak az idősek emelt szintű ellátását biztosító – üzleti alapon működő – intézmények létesítésére. Erre példa az alsópetényi intézet, mely napjainkban kerül megnyitásra. Nógrád megyében az elmúlt hat évben két kistérségben valósult meg szociális fejlesztési program (Pásztó, Salgótarján). Mindkét programot megelőzte egy szakmai felmérés és tervezés, mely településre és célcsoportra lebontva határozta meg az operatív intézkedéseket. Feltétlenül indokolt a rétsági kistérségben is hasonló dokumentum készítése. A kistérségben a tényleges munkanélküliség alapvetően azokat érinti, akik fizikailagmentálisan alkalmatlanok a munkavégzésre. Több szempontból is fontos a képességeiknek megfelelő foglalkoztatás részben közmunka programok szervezésével, részben szociális foglalkoztató(k) létesítésével és működtetésével. Az egészségügyi alapellátás a kistérségben megoldott, azonban a járóbeteg szakellátás megvalósítása elsődleges igényként jelentkezik. Az UMFT szerint minden kistérségben meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket, azonban megszabja a minimális ellátási létszámot. Mivel a kistérség egyes települései a váci, illetve balassagyarmati központokat

95


könnyebben elérik, így a minimális létszám elérése bizonytalanná válhat. Egyszerre jelentkezik a kistérség egészének és az egyes települések érdekének ütközése, illetve a kistérség belső közlekedési lehetőségeinek problémája. A jelenlegi kistérségi döntések azt jelzik, hogy az együttműködési szándék erősödött, és megkezdődött a rétsági székhelyű járóbeteg-ellátó központ létesítésének előkészítése. A volt laktanya egyik épületének átalakításával az infrastrukturális feltételek megteremthetők, a személyi feltételek a balassagyarmati kórház közreműködésével biztosíthatók. Mivel az ellátandó létszám az előírt alsó határ közelében van, a város önkormányzata kötelezettséget vállalt a működtetés biztosítására. A járóbeteg ellátáshoz hasonló gond jelentkezik a fekvőbeteg ellátásnál, mivel a területileg illetékes salgótarjáni súlyponti kórház elérhetősége lényegesen hosszabb, mint a váci kórházé, melynek ellátási kötelezettsége a kistérségre nem terjed ki. Megfelelő rugalmassággal azonban ez a probléma kezelhető.

Támogatható tevékenység: – Intézményhálózat bővítése. – Meglévő és tovább funkcionáló intézmények felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése. – Jelenleg funkcióját vesztett, de más humánfunkció biztosítására alkalmas épület átalakítása. – Eszközbővítések.

Földrajzi beavatkozási terület: A kistérség valamennyi települése

Célcsoport: – Önkormányzatok – Civil szervezetek – Intézmények

1.3.2

Szolgáltatásfejlesztés

Cél: – Tudásbázis fejlesztése – Életminőség

96


Indoklás: Az intézményhálózat bővítésének, az intézmények állapotának fizikai feljavítása mellett szükség van a nyújtott szolgáltatások diverzifikálására, fejlesztésére. Az oktatás területén az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák kialakítása, az életkori sajátosságoknak megfelelő folyamatos fejlesztése, az oktatás-képzés tárgyi feltételrendszerének javítása. A szakképzésnek a gazdaság igényeihez való alkalmazkodását kell támogatni. A szociális szolgáltatások fejlesztésénél a hozzáférhetőség erősítése tekintendő elsődleges feladatnak. A tisztán ágazati típusú fejlesztések mellett, nagyon fontos az együttműködésre építő, integrált fejlesztések elterjesztése, mivel így jobb minőségű, az igénybevevők szükségleteinek jobban megfelelő, ugyanakkor racionálisabban működtethető, hosszú távon fenntartható szolgáltatások hozhatók létre. A szolgáltatások mind nagyobb hányada, – az egészségügyben, a szociális ellátásban – kikerül az állami gondoskodás feladatköréből és átkerül a non-profit, illetve profitorientált vállalkozói körbe. A kistérségben már jelenleg is működik ilyen alapon szervezett intézmény. A kistérség adottságai nagyon kedvező lehetőséget biztosítanak további intézmények létesítéséhez, melyek egyrészt a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező rétegek számára képes minőségi szolgáltatást nyújtani, másrészt mint foglalkoztatást bővítő fejlesztések is hasznosak az érintett települések számára. Jelenleg előkészítés alatt áll a házi jelzőrendszer kistérségi szintű – professzionálisan működő – kiépítése. A cél, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés a leghatékonyabban és leggyorsabban mindenki számára biztosított legyen. Elsősorban az egyedül élő, időskorú lakosok számára nyújt segítséget a falugondnoki szolgálat. Az önkormányzatok – főleg a tartósan forráshiányos kistelepülések – számára szükséges, hogy a gépjárművek cseréjéhez, pótlásához támogatást kapjanak. A hátrányos helyzetű roma kisebbség társadalmi integrációjának elősegítése – mint feladat – eltérő súllyal jelentkezik a kistérség településein. Bár pontos felmérések a roma kisebbség számáról, társadalmi-gazdasági helyzetéről nem állnak rendelkezésre, az megállapítható, hogy a roma kisebbségen belül a munkanélküliségi, szociális, egészségügyi, lakhatási, oktatási és képzettségbeli problémák, hátrányok hatványozottan jelentkeznek. A kistérség három településén (Diósjenő, Szátok, Tereske) indokolt elsősorban programot indítani a romák felzárkóztatása és beilleszkedése érdekében. Ilyen céllal érdemes megfontolni a „Lépj egyet előre” című program megszervezését. Indokolt, hogy készüljön olyan kistérségi program, mely pontos felméréseken alapul és annak megfelelően határoz meg intézkedéscsomagot, az egyes településekre lebontva.

97


Támogatható tevékenységek: – Kistérségi szintű szociális fejlesztési program készítése. – Nevelési tanácsadás fejlesztése. – Közösségfejlesztő, közösségi kulturális programok létrehozása. – Roma felzárkóztató programok.

Földrajzi beavatkozási terület: A kistérség valamennyi települése

Célcsoport: – önkormányzatok – civil szervezetek – intézmények – vállalkozások

1.3.3

Tudásbázis és partnerség-fejlesztés

A kistérségben a települési humán szolgáltatások ellátásának társulásos formában való megvalósítása több helyen már megtörtént. Az együttműködés esetenként túllép a kistérség határán, jórészt a balassagyarmati kistérség irányába. A harmonikus, tartós partnerség azonban csak úgy működhet, ha egyik résztvevő sem érzi magát kiszolgáltatottnak, ezért fontos, hogy a társult önkormányzatok, intézmények partnertalálkozókat szervezzenek, ahol az észrevételek ütköztethetők, a tapasztalatok átadhatók, az új módszerek megismerhetők. A partnerség speciális esete az önkormányzatok, szakiskolák, vállalkozások kapcsolatának fejlesztése. A vállalkozások egyrészt jelzik a képző szervezetek felé az általuk támasztott szakmai igényeket, esetleg közreműködnek a képzési program összeállításában, de részt vállalnak a gyakorlati képzés lebonyolításában is. Különösen fontos a szociális szférában az önkormányzatok és civil szervezetek közelebb hozása. A civil szervezetek egyre erősebbekké válnak, igényeiket határozottabban fogalmazzák meg, ugyanakkor a közösen megfogalmazott célok megvalósításában is nagyobb szerepet vállalnak. E folyamathoz ösztönzően járul a LEADER-Program, mely megköveteli a szervezett együttműködést és biztosítja ennek finanszírozási hátterét is.

98


Az információhoz való széleskörű hozzáférés eszköze az „eMagyarország pont”-ok elterjesztése. Jelenleg a kistérség tizenhárom településén van a rendszer kiépítve – néhány kivételtől eltekintve – a nagyobb településeken. Feltétlenül indokolt a hozzáférhetőség kiterjesztése valamennyi településre. A minden településen biztosítandó internet hozzáférhetőség a legszükségesebb minimális célkitűzés. A kistérség versenyképességének záloga az internet minél szélesebb körű elterjedése a vállalkozásoknál, a közigazgatásban, a foglalkoztatásban (távmunka), az oktatásban (távoktatás), stb.

1.4. 1.4.1

Beavatkozási terület: Műszaki infrastruktúra fejlesztés Közlekedésfejlesztés

Cél: – Életminőség javítása – Kiegyenlítés Indoklás: A kistérség meghatározó közlekedésfejlesztési feladatai messze meghaladják az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit. A legnagyobb projekt a 2. sz. nemzetközi főközlekedési út gyorsforgalmi úttá (autópályává) építése kormányzati döntést és állami megvalósítást igényel. Jelenleg még nem eldöntött, hogy a felmerült alternatívák közül (a Vác-Parassapuszta közötti, vagy a Zsámbéki-medence) ér el nagyobb támogatást. A döntés alapvető stratégiai fontosságú mindkét térség jövőbeni fejlődése szempontjából, ezért nagyon hatékony regionális szintű lobby munkát igényel. A 2. számú főközlekedési út – mint TEN-T hálózati elem – a 15 éves közlekedésfejlesztési tervben szerepel, azonban a 2013-ig tervezett nagyprojektek között nem található. A régió belső elérhetőségét javító fejlesztés: a Rétság–Romhány–Bercel–Gyöngyös főközlekedési út, mely a megyei közlekedésfejlesztési koncepcióban szerepel. Nógrád megye középső része városhiányos térség, az összekötő főközlekedési út megvalósítása a potenciális „városjelölt” települések pozícióját erősítené, egyéb funkcionális jelentősége mellett. A megyei közlekedésfejlesztési koncepció több, az elérhetőséget erősítő fejlesztést nevesít, melyek megvalósítása a regionális operatív program keretében kaphatnak támogatást: Pest megye irányába: – Keszeg-Kosd (jelenleg földút) 5,2 km – Nógrád-Szokolya (jelenleg földút) 3,6 km – Diósjenő-Kemence (jelenleg kiépített erdőgazdasági út) 16 km

99


Új kapcsolatok a kistérségen belül: – Szátok-Szente (jelenleg földút) 4,0 km – Diósjenő-Borsosberény (jelenleg földút) 6,9 km – Pusztaszántó-Nőtincs-Felsőpetény (jelenleg földút) 4,8 km – Nógrád-Berkenye (jelenleg földút) 2,0 km A meglévő, állami kezelésű utak megfelelőségének javítása, a regionális operatív program keretében, a Magyar Közút Kht. beruházásában történhet a megyei igazgatóság és a kistérség előzetes egyeztetése nyomán. A települési belső úthálózat fejlesztése-felújítása a térségfejlesztés beavatkozási terület keretében tervezhető. A Nógrád-vidéki Regionális Vasút Diósjenő-Romhány közötti szakaszán a személyszállítást 2007. április elején ideiglenesen (?) megszüntette a MÁV, csupán a teherszállítás lehetősége biztosított, mivel a műszaki infrastruktúra még megmaradt. A vasúti mellékvonalak tervezett megszüntetésének egyik változata szerint, a Vác-Balassagyarmati vonalon is leállna a személyszállítás, ami a kistérségben a vasúti közlekedés teljes felszámolását jelentené. A vasúttársaság a jelentkező veszteségeket tartósan finanszírozni nem tudja, a szükséges beruházásokat egyedül nem kívánja viselni. A vasúti közlekedés megszűntetése hátrányosan érintené a kistérség (és a balassagyarmati kistérség) nyugati területén lévő településeket, az ott élő embereket, ezért azzal egyetérteni nem tudnak. A megoldás lehetséges módja, a térségi összefogással létrehozandó társaság, mely érdekelt mind a szerelvények, mind a létesítmények – lehető legnagyobb – kihasználásában. Az 1001/2004 (I. 8.) Korm. határozat a MÁV Zrt. keretein belül kísérleti jelleggel létrehozta a Nógrád-vidéki Térségi Vasutat (és a Körös-vidéki Térségi Vasutat). A térségi vasúti szervezet 2006. január elsejével alakult. Bár területén a MÁV Zrt. minden szabályozása, utasítása érvényben maradt, hasonlóan a korábban megkötött szolgáltatói és egyéb szerződéseihez, a működés tapasztalatairól bizonyos következtetéseket le lehet vonni. A vizsgálatokat a Magyar Vasúti Hivatal végezte, és a jelentést 2007. január 15-én hozta nyilvánosságra. A jelentés szerint eredménnyel a MÁV Zrt-től teljesen független, önálló társaság által üzemeltetett térségi vasút járhat, amely képes a bevételek növelésére, a ráfordítások jelentős csökkentésére. A bevételek növelésénél a helyi menetrendnek az utazóközönség igényéhez való jobb igazítását, a Volán Vállalattal való kooperációt jelöli meg első helyen, a ráfordítások csökkentésére a felesleges pálya infrastruktúra (mintegy 40%) leválasztását,

100


a vonatszemélyzet produktív munkaidejének (mely jelenleg nem éri el az 50%-ot) emelését említi. A térségi vasút eredményes működésének természetesen feltétele a pálya állapotának rendbetétele. További eredménnyel járhat a szlovák vasúttal való kapcsolat helyreállítása (Drégelypalánk–Hont). A gazdaságos működtetés fontos feltétele, hogy az eredeti – határon átmenő – vonal működőképes legyen, melyhez helyre kell állítani a Drégelypalánk-Hont közötti 6 km-es pályaszakaszt.

Támogatandó tevékenységek: – Az egy- és kétszámjegyű utak fejlesztése, felújítása (KÖZOP keretében) – Az egyéb állami tulajdonú utak fejlesztése, felújítása (ÉMOP keretében) – Önkormányzati utak (ÉMOP illetve UMVP keretében) – Vasúti pálya megfelelőségének javítása


Célcsoport: – Magyar Közút Kht. és megyei igazgatósága – Önkormányzatok

1.4.2

Közműfejlesztés, hulladékártalmatlanítás

Cél: – Életminőség javítása – Kiegyenlítés Indoklás: A kistérség településeinek vezetékes ivóvízzel való ellátása biztonságosan megoldott, ezért nagyobb léptékű fejlesztése a tervezési időszakon belül nem szükséges. Az egyes településeken jelentkeznek rekonstrukciós feladatok, illetve új lakóutcák és egyéb fejlesztésekkel összefüggő beruházási igények. A lakosság számára állandó gond az ivóvíz magas fogyasztói ára, amely az átvett víz árának, az alacsony fogyasztói sűrűségnek is következménye.

101


Nagyobb fejlesztéseket igényel a szennyvíz csatornázás és -ártalmatlanítás megoldása az ellátatlan, illetve részben ellátott településeken. A 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet fogalmazza meg a „Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósíthatósági Program”-ot, melynek 2. sz. melléklete határozza meg a szennyvízelvezetési agglomerációkat, az abba tartozó településeket és a közműves szennyvízelvezetés határidejét. A kistérségben érintett települések besorolása: Romhány (agglomeráció központja) 2015. december 31-ig. El nem látott, de a hivatkozott kormányrendeletben nem nevesített települések: Tolmács, Nézsa, Kétbodony, Kisecset Megoldandó Bánk településen az üdülőterület csatornázása, kiváltva a jelenlegi zárttározós rendszert. A fejlesztések a KEOP keretében pályázhatók, a 2000 LE feletti településeken, míg az ez alattiak az ÉMOP által meghirdetésre kerülő pályázati forrásra jelentkezhetnek. A kommunális hulladékok gyűjtése minden településen megoldott. A kistérség települései résztvevői az ÉK-Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak, amely uniós támogatással regionális hulladékgazdálkodási programot valósít meg. A program egyik bázisa a nógrádmarcali lerakó. Emellett, több településen „hulladékudvar” kerül kialakításra. A terv keretében megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás. A program nem tartalmazza a meglévő, bezárt, vagy bezárásra kerülő települési hulladéklerakók rekultivációját, azonban a KEOP keretében, támogatás igényelhető a tervdokumentációk elkészíttetéséhez, majd a kivitelezési munkákhoz. Ennek a pályázatnak az előminősítése folyamatban van. Jogszabály által előírt feladat a korábban üzemelt dögkutak felszámolása is, mely a területek tulajdonosának kötelezettsége.

Támogatandó tevékenységek: – Ivóvíz-hálózat bővítése (a vidékfejlesztési programhoz kiegészítésként) – Szennyvízcsatorna-hálózat építése – Szennyvíz tisztító létesítése, bővítése – Meglévő szennyvíztisztító telepek kihasználását javító csatornahálózat építése – Bezárt hulladéklerakók rekultivációja, dögkutak felszámolása.

102


Földrajzi beavatkozási terület: – Valamennyi település, de kiemelten: Romhány, Tolmács, Nézsa, Kétbodony, Kisecset – Bezárt hulladéklerakókkal rendelkező települések.

Célcsoport: – Önkormányzatok – Társulások – Önkormányzatok társulásai

1.4.3

Vízvédelem

Cél: – Irányított tervszerű fejlesztés; – Csapadékvíz okozta károk megelőzése; – Tervszerű területi vízgazdálkodás. Indoklás: A kistérség domborzati viszonyai, a vízfolyások és a települések belterületén a vízelvezető árkok állapota különösen indokolttá teszik, – rendszerben gondolkodva – a kistérség egész területén az élővízfolyások, árkok, jó karba helyezését. A beavatkozás keretében indokolt foglalkozni a hirtelen lezúduló csapadék „megfogásával”, tározásával és hasznosításával. Záportározók megépítésével a lehető legalacsonyabb szintre lehet korlátozni a kockázati tényezőket, többfunkciós tározótavak létesítésével bővíthetők az öntözött mezőgazdasági területek, valamint új rekreációs lehetőségeket lehet létrehozni. Mivel a településen belüli vízelvezetőket csak a külterületi befogadókkal együtt lehet tervezni, ezért indokolt elkészíttetni a kistérség egészére vonatkozó – esetleg a vízgyűjtő területekre bontva – vízrendezési koncepciót és beszerezni az elvi vízjogi engedélyt. A terv birtokában lehet a megvalósítás ütemét meghatározni és a kivitelezés folyamatát megkezdeni. Az előkészítő és megvalósító munkákat a KEOP, illetve az ÉMOP keretében lehet támogatni. A fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen, hogy a (kis-)térségben álljon rendelkezésre olyan szervezet, mely biztosítani tudja a vízelvezető rendszerek működtetését, karbantartását, szakszerű kezelését.

103


Támogatandó tevékenységek: – Kistérségi vízrendezési koncepció készítése – Külterületi élővízfolyások rendezése – Záportározók és többfunkciós víztározók létesítése – Vízrendezési társulások eszközparkjának bővítése

Földrajzi beavatkozási terület: A kistérség teljes területe

Célcsoport: – Önkormányzatok társulásai – Állami tulajdonú vízfolyások kezelői – Vízrendezési társulatok

1.4.4

Intézményfejlesztés, partnerség

A műszaki infrastruktúra létrehozása, működtetése – a feladatok túlnyomó többségénél – megvalósíthatatlan az érintettek tevőleges részvétele nélkül. Vonatkozik ez a lakosságönkormányzatok, az önkormányzatok–állam, illetve állami közszolgáltatók, az önkormányzatok–vállalkozók, stb. viszonylatára. Az együttműködésnek jó példája, a megvalósítás alatt álló hulladékgazdálkodási program, de meg kell szervezni a szelektív gyűjtés működtetéséhez elengedhetetlen lakossági részvételt. A műszaki feltételek megteremtésén túl, ennek érdekében állandó feladat a lakosság tudatformálása, melynek egyszerűbb módja a gyermekek környezettudatos nevelése. A megszüntetett hulladéklerakók rekultiválása mellett, nem csupán fel kell számolni az illegális lerakókat, hanem azok „újratermelődését” is meg kell előzni. A kistérség jövője számára nagy jelentőséggel bír a vízgazdálkodási program megvalósítása, mivel ma már köztudott, hogy a víz stratégiai tényező. A kistérségben jól működött a vízrendezési társulat, mely az érdekeltségi hozzájárulás leépülése nyomán, – a megyében utolsóként – megszűnt. A szervezet újraszervezése a vízfolyások szakszerű kezeléséhez feltétlenül fontos.

104

A Rétsági kistérség területfejlesztési programja

Recommend Documents