A kecskeméti reptér és az ezred története
A Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis (hívóneve: "TITÁN") a Magyar Honvédség egyik légi katonai szervezete. Rendeltetése a Magyar Köztársaság és a NATO szövetségesek légterének, csapatainak és területeinek oltalmazása, sérthetetlenségének biztosítása a NATO és a Magyar Légierő kijelölt egységeivel együttműködésben, alegységeivel együtt. Az alakulat a Kecskeméti katonai repülőtéren látja el feladatait.
A kecskeméti katonai repülőtér a Magyar Honvédség üzemben lévő pápai és szolnoki repterei mellett az egyetlen megmaradt harcászati repülőbázis. Kecskeméttől északkeletre található, innen látják el a hazai légtérrel kapcsolatos feladataikat a vadászgépeink. Az alakulat parancsnoka: Kilián Nándor dandártábornok (2009. május 1-jétől)
1932-ben, a hagyományteremtő kecskeméti repülőnapon Rákossy György, a Légügyi Hivatal vezetője egy korszerű repülőtér létesítésének gondolatát fogalmazta meg.
Három évvel később elkezdődött a reptér építése, melynek átadására 1937-ben került sor. Újabb három év elteltével 3 repülőgéphangárt is átadtak. A következő évek viszonylag nyugalomban teltek. 1944-ben a reptér fontos szerepet töltött be a légi szállítások területén, amelyek német csapatoktól, vagy csapatoknak történtek.
A repülőtér a II. világháború során súlyos károkat szenvedett, újjáépítése 1948-ig tartott.
Ekkor felállították a Honvéd Repülő Hajózó Kiképző Osztályt. A következő év tavaszán a
1/6
A kecskeméti reptér és az ezred története
kecskeméti kirendeltségből alakították meg a 3. Repülőtér Gondnokságot, amelynek feladata az üzemképessé tétel és a karbantartás volt. Szintén ebben az évben, azaz 1949-ben létrehozták a Honvéd 41. Vegyes Repülő Ezredet, amely azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen egy évvel később megszűnt, és ebből alakult ki Szentkirályszabadján a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokság. 1950-ben Kecskeméten megkezdték a repülőtér németek által épített 1500 méter hosszú guruló- és felszállómezejének bővítését, valamint hosszabbítását. A munkálatok egy éven belül elkészültek.
1951-ben, Kunmadarason hozták létre a 66. Vadászrepülő Hadosztály alárendeltetésében azt az ezredet, amely a hivatalos jogelődje a mai kecskeméti harcászati repülőezrednek. A kunmadarasi Vadászrepülő Ezred hadrendi száma a 62. lett. Hagymási Jenő repülő főhadnagyot nevezték ki parancsnoknak. Az ezredet kezdetben 4 vadászrepülő századdal alakították meg, Jak–9, Jak–11, Jak–18 és Zlin–381 repülőgép típusokkal szerelték fel. Akkoriban igen korszerűek voltak a MiG–15-ös harci gépek, amelyekre 1951. július 1-jén kezdték meg az átképzést, szovjet pilóták és műszakiak vezetésével. Az átképzés mindössze 12 napig tartott. Az ezred október végétől már alkalmas volt harci feladatok végrehajtására. Decemberre bővült a repülőgép állomány is. Az alakulat 20 darab MiG–15-ös „Sas” típusú harci-, valamint 5 darab MiG-15 UTI kétkormányos oktatógéppel lett gazdagabb.
Közben a kecskeméti repülőtéren is zajlottak az események. Szentkirályszabadjáról ide telepítették a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokságot és a 24. Vadászrepülő Ezredet, de hamarosan mindkét alakulatot Taszárra helyezték át. Kunmadarason 1952 áprilisától vezették be a készültségi szolgálatot. Hadgyakorlat keretében a kunmadarasi ezred megkapta első nagyobb feladatát. A gyakorlat idejére két század Kecskemétre települt, így a város repülőtere is aktívan részt vett az eseményben. A fő feladat a földi csapatok harctevékenységének légitámogatása volt.
2/6
A kecskeméti reptér és az ezred története
A gyakorlat végeztével a két század nem tért vissza Kunmadarasra, ugyanis az egész ezredet Kecskemétre költöztették. Így november 1-jétől ide került a 66. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnoksága, valamint a 62. Vadászrepülő Ezred is. 1955-ban a kijelölt állomány Szevaszlekéjban végrehajtotta az átképzést a MiG-17 F és MiG–17 PF típusú repülőgépekre.
1957 februárjában megszüntették a repülő-hadosztályt és az alárendelt ezredeket. április 1-jétől Kecskemét bázissal, 3 századdal létrehozták a Repülő Kiképző Központot. A hajózó állomány csak az átszervezések után, 1957 végére szerezte vissza korábbi hadrafoghatóságát és kiképzési szintjét. 1957. november 1-jén megszervezték az 59. Honi Vadászrepülő Ezredet, melynek első parancsnoka Benke Sándor őrnagy volt. Az ezred 2 kiképző századból, egy dugattyús kiképző századból és a repülést kiszolgáló osztályból állt.
1962. nagy változást hozott, ugyanis augusztusban az ezred 1. és 2. vadászrepülő százada egy időben kapta meg a MiG-21, valamint MiG-21U repülőgépeket – összesen 28-at – amelyek már képesek voltak a hangsebesség feletti repülésre. A korszerű haditechnika elsajátítására kiválasztottak előzetesen Pápán, illetve Taszáron részesültek átképzésben.
1965-ben az ezredet először kellett átmenetileg más repülőtérre telepíteni a felszálló beton felújítása miatt. A kényszerű áthelyezést 1975-ben, 1981-ben, illetve 1983-ban megismételték.
1970-ben megszűnt a 4. vadászrepülő- illetve a 4. üzembentartó század. Szintén ebben az évben az 1. vadászrepülő század végrehajtotta első rakéta éleslövészetét Lengyelország területén. A következő évtizedekben felváltva vett részt sikeres rakéta éleslövészeteken, amelyek helyszínei lengyel, illetve szovjet gyakorlóterek voltak.
1975-ben már az ezred mindhárom vadászrepülő százada MiG–21 típusú repülőgépekkel rendelkezett, ugyanakkor az 1. Vadászrepülő század megkapta a MiG 21 MF típust is, amelyre az átfegyverzés 1979-ben fejeződött be.
A 80-as évek elején az ismételt felújítások miatt a századok hol Szolnokon, hol pedig Mezőkövesden állomásoztak. Magyarországon összeomlott a tervgazdasági rendszer, az eladósodás árnyéka mindent beborított. A következmények súlyosan érintették a kecskeméti
3/6
A kecskeméti reptér és az ezred története
állományt is. 1990-ben, rögtön a rendszerváltást követően, megszűnt a III. repülő- és a III. üzembetartó század. Tehát az ezred harcoló és üzembentartó alegységeinek száma két vadászrepülő századra csökkent, de jelentősen megcsappant a hajózó állomány létszáma is.
Szintén 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Ekkor már kialakulóban volt a demokrácia, így Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét szavazták meg végül – aki a második világháborúban 33 légi győzelmet ért el. A nagynevű pilóta egykori harcostársai és családja is jelen volt, amikor 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet.
Egy évvel később az alakulatot ezreddé minősítették, így megkapta az immár végleges elnevezést: Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred.
1993 végén megkezdődött az L–39 Albatros kiképző repülőszázad szervezése. Ezzel egy időben a szovjet államadósság részleges rendezése kapcsán lehetőség nyílt a haditechnika korszerűsítésére. A kijelölt csoport Karmazsin Sándor ezredes, ezredparancsnok vezetésével 4 hónapig tartózkodott átképzésen az Orosz Föderációban.
Ezt követően az ezred hadrendjéből kivonták a MiG–21-eseket, és helyükre a MiG–29-esek kerültek. 1994. szeptember 1-jén harckészültségi szolgálatba állították a 2. harcászati repülőszázadot. 1995. szeptember 1-jén, a honvédelmi miniszter jelenlétében az 1. harcászati repülőszázadot is ünnepélyesen harckészültségbe helyezték. Közben elkezdődtek egy 1352 négyzetméteres hangár építési munkálatai. A létesítményt egy évvel később adták át, 1996-ban . Addigra elkészült a műszaki állomány részére a központi kiszolgáló zónaépület. Átépítették a központi üzemanyagtöltő rendszert. A három évvel korábban érkezett Albatros típusú repülőkiképző századot az ezred kötelékébe szervezték. A szervezeti keretek között állandósult a 3. kiképző és felderítő repülőszázad, L–39 típusú repülőgépekkel felszerelve.
1998-ban az alakulathoz látogató vendégeket már az új főbejárat fogadta olyan beléptető rendszerrel, amely szigorúbb és biztonságosabb laktanya védelmet szolgál. Ehhez a beruházáshoz párosult az egész repülőbázist védő új kerítésrendszer.
Ebben az évben Vári Gyula százados az angliai Fairfordban tartott Royal International Air
4/6
A kecskeméti reptér és az ezred története
Tattoo-n (RIAT) elnyerte az „abszolút kategória” győztese díjat.
1998. augusztus 22-23. között a bázis szervezhette a Jubileumi Repülőnapot, ami azért kiemelten fontos esemény, mert ebben az évben ünnepelte a Magyar Honvédség a 150., míg a Magyar Katonai Repülés pedig a 60. évfordulóját.
A szervezeti változások következtében, ami a tevékenységi kör bővülését eredményezte 2000. október 1-jén megalakult a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisa.
A repülőbázis parancsnokai -
Hagymási Jenő százados (1951. február 15-étől), Sirák Géza százados (1952. június 2-ától), Kovács Béla százados (1955. szeptember 15-étől), Korbély István százados (1956. április 27-étől), Paár Ferenc százados (1957. április 1-jétől), Benke Sándor alezredes (1958. november 11-étől), Korb Vilmos alezredes (1962. július 1-jétől), Szabó Lajos alezredes (1968. november 1-jétől), Dudás Ferenc alezredes (1971. november 1-jétől), Szepesi József ezredes (1975. december 15-étől), Decsov Zoltán alezredes (1979. április 1-jétől), Schadl György ezredes (1983. április 15-étől), Tóth János alezredes (1988. szeptember 15-étől), Sági János ezredes (1989. december 1-jétől), Karmazsin Sándor ezredes (1992. szeptember 1-jétől), Pintér Sándor ezredes (1997. április 1-jétől 2000. október 1-jéig). Pintér Sándor ezredes (2000. október 1-jétől megbízott bázisparancsnok) Pintér Zoltán dandártábornok (2001. július 1-jétől) Pető István László dandártábornok (2004. június 1-jétől) Kilián Nándor dandártábornok (2009. május 1-jétől)
Fő feladatok - Folyamatos készenlét a repülési szabálysértő, légtérsértő légijárművek elleni tevékenységre, valamint a bajba jutott gépszemélyzetek megsegítésére. - Magyarország, valamint a NATO tagállamok és azok csapatainak oltalmazása az ellenség légitámadásaival szemben. - Vizuális légi felderítés. - Légi támogatás.
5/6
A kecskeméti reptér és az ezred története
Készültségi erők rendeltetése - Rendszabályok foganatosítása légtérsértő illetve repülési szabálysértő légi járművekkel szemben. - Segítségnyújtás bajba jutott gépszemélyzetek részére.
Készültségi erők feladatai -
Elfogás Azonosítás Egyéb: Segítségnyújtás Segítségnyújtás Légi őrjárat
vészhelyzetben lévő légi járműveknek eltérített légi jármű esetén
Az alakulat fegyverzete, eszközei - JAS 39 EBS HU C Gripen – - JAS 39 EBS HU D Gripen – repülőgép
együléses többcélú vadászrepülőgép kétüléses többcélú negyedik generációs könnyű harci
6/6
