Ülést tartott a LOSZ Elnöksége

Ülést tartott a LOSZ Elnöksége 2010. június 23-án tartotta meg a LOSZ elnöksége soron következő rendes ülését. Az ülésen vezető napirendként a testület a LOSZ munkabizottságai eddigi tevékenységét tekintette át (lásd külön az erről szóló tájékoztatókat), valamint meghatározta a jogi és az üdülőszövetkezeti állandó munkabizottságok további feladatait. Az elnökség kijelölte a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A jogi munkabizottságot dr. Koszoru István, az üdülőszövetkezeti munkabizottságot Szabó László vezeti. Az elnökség a testület munkáját segítő munkabizottsági napirend keretében létrehozta a lakásszövetkezeti, társasházi kábel televíziós szolgáltatást is végző házkezelő szervezetek tevékenységével foglalkozó kábel televíziós szolgáltatást segítő ideiglenes munkabizottságot is, melynek vezetésével Lóczi Tibort bízta meg. Az újonnan létrehozott munkabizottság tagjait, feladatait a rövid időn belül összehívandó bizottsági ülésen kell véglegesíteni. Az elnökség áttekintette a 2010. 05. 10-én megtartott LOSZ küldöttgyűlésének határozataiból adódó feladatokat is. E tekintetben a testület megállapította, hogy a LOSZ költségvetési helyzetét 2010. szeptemberi ülésén értékeli a küldöttgyűlési határozat alapján, a kormány lakáspolitikai programját folyamatosan figyelemmel kíséri és stratégia egyeztetési ígérvény alapján véleményét kifejezésre juttatja. Az elnökség a LOSZ fogyasztóvédelmi tevékenysége érvényre juttatásával összhangban a természetes tagok éves tagdíját 1.200.- Ft-ban határozta meg és rendelkezett a tagnyilvántartás végleges felállításáról is. Ennek megfelelően rövidesen kiküldésre kerülnek a természetes tagi tagdíj befizetési felhívások is. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a két testületi ülés között végzett hivatali munkáról, valamint a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ágazatot érintő kitüntetési előterjesztésről. Az elnökség ezt követően a kihelyezett testületi ülés keretében megismerkedett a komáromi Klapka György Lakásszövetkezet tevékenységével, erről Lóczi Tibor elnök adott tájékoztatást. Tájékoztatás a LOSZ Jogi munkabizottságának 2010. évi feladatairól A LOSZ Jogi Munkabizottsága a 2010-es évben folytatja a 20082009-es évben megkezdett, illetve egyeztetett jogszabály módosítási előkészítő tevékenységét. Elsődleges feladatként, a 2004. évi CXV. Lakásszövetkezetekről szóló Törvény módosítására, illetőleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. módosítására irányuló konkrét szövegjavaslat képviselete, illetőleg a fenti törvények módosítására vonatkozó kormányzati és parlamenti döntési folyamat beindítása, elősegítése nevezhető meg. Másodlagos cél lehet közműves ivóvízellátásra vonatkozó jogi szabályozás megújításnak elősegítése, kezdeményezése. Mivel itt is egyeztetett szövegjavaslat áll rendelkezésre, inkább a törvény előkészítés ismételt beindítása és a korábbi tervezett elfogadtatása lehet a központi feladat. Harmadlagos cél lehet a kormányváltással összefüggésben az építéssel, bérlakásépítéssel, pályázati feltételrendszerrel, stb. kapcsolatos változtatások javaslatok véleményezése, figyelemmel kísérése. Szintén fontos szempont az ingatlan-nyilvántartási jogi szabályozás bizonyos anomáliáinak kiküszöbölése. A jelzálogjog és végrehajtási jog érvényesítésének akadályai (a személyi azonosító jel igénylésének problematikája, a lakás adásvételkor beszerzendő tartozási nyilatkozat kötelezővé tétele, ingatlan-nyilvántartási irattá tétele is konkrét cél lehet, de a társasházakat érintő ingatlan-nyilvántartási szabályozás is vet fel kérdéseket. A kialakult speciális helyzetre tekintettel várható, hogy akár az Adójogszabályok, akár a munkajogi szabályozás, akár a szövetkezeti jogi szabályozás változásainak, figyelemmel kísérése, módosítási indítványok javaslatok megszövegezése. A körülményektől függően hangsúlyos lehet a Polgári Törvénykönyv megújítására vonatkozó, az Alkotmánybíróság által időlegesen megakasztott folyamatba való bekapcsolódás, valamint a polgári nem peres eljárások változásainak figyelemmel kísérése és a szükséges módosító javaslatok megtétele (fizetési meghagyás, végrehajtás stb..). Szükséges a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogi szabályozás és Alkotmánybírósági döntések áttekintése, egyeztetés az érintett érdekképviseletekkel. Szintén célszerűnek mutatkozik a jogi szabályozás egészének áttekintése, és a lakásszövetkezeti és társasházi szempontból jelentőséggel bíró konkrét módosítási javaslatok kidolgozása, ahogy ez a 2008-as évben már megtörtént. Dr. Koszoru István

Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

Tájékoztató a LOSZ Üdülőszövetkezeti munkabizottságának 2008-2010. között elvégzett tevékenységéről, feladatairól Az üdülőszövetkezeti munkabizottság az elmúlt időszakban évente egy alkalommal tartott személyes egyeztető megbeszélést, az ágazatot érintő szakmai kérdésekben. Ezek sorában egyeztetésre és megtárgyalásra kerültek azok a speciálisan az üdülőszövetkezeteket érintő törvényi és egyéb szabályozó változások, melyek betartásának mulasztása komoly bírsággal lehetett volna sújtható. Ezen belül kiemelkedett a 2009-ben rövid időn belül két alkalommal is változott szálláshelyek szállodai hasznosításának ÁFA elszámolási rendszer megváltozása. Az üdülőszövetkezetek piaci részesedésére az idegenforgalmon belül jellemtő, hogy a KSH adatai szerint az ezredfordulót követő években, mintegy 7,2 millió belföldi vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Ehhez viszonyítva az üdülőszövetkezeteknél ezekben az években az összes belföldi vendégéjszakák mintegy 6,7 – 7,5 %-a valósult meg. Az üdülőszövetkezet tagjai, vagyis a klubtagok által eltöltött vendégéjszakák száma ugyanakkor nem jelenik meg a turisztikai kereskedelmi statisztikai adatokban, mivel a tagi üdülések adatai nem tartoznak a KSH adatszolgáltatási kötelezettség alá. Az ágazat visszatérő problémája a fejlesztések, beruházások több évtizedes jelentős elmaradása, ami egyre romló műszaki állapotot, a kereskedelmi szálláshelyekhez képest néhol látványos lemaradást, és emellett magas üzemeltetési költséget jelent. Az üdülési forma egész Európában válságos időszakot él meg, amely nem csupán a pénzügyi válság következménye, hanem az utazási, üdülési szokások jelentős átrendeződésének az eredménye. Ugyancsak lappangó, de komoly veszélyhelyzetet jelent a nagy létszámú tagságok elidősödése és az igen lassú, vagy kevés számú új, fiatal család, vagy személy bekapcsolódása a rendszerbe. Az üdülőszövetkezetek jelenleg egyénileg próbálják kidolgozni túlélési stratégiájukat és gyakorta halogató lépésekkel „jegelik” meglévő felújítási, fejlesztési elmaradásaikat. Ez a spirál egyre nehezebb helyzetet teremt az üdülőszövetkezetek működési környezetében, hiszen az idősödő tagságok, a pénzügyi források hiányával, vagy alacsony szintjével küzdő szervezetek a romló műszaki és szolgáltatási színvonallal párosulva folyamatos piacvesztést szenvednek el az üdülési forma népszerűsége terén. 2009. március 26.-án a turizmus legfőbb döntés előkészítő fóruma, a Nemzeti Turisztikai Bizottság a LOSZ üdülőszövetkezeti munkabizottság elnökének kezdeményezésére, napirendre tűzte az üdülőszövetkezetek szerepének áttekintését a turizmuson belül. Ez volt az első alkalom, - hogy az üdülőszövetkezetek alapítása óta -, azok tevékenységével, a turizmuson belül elfoglalt szerepükkel és súlyukkal ez a testület foglalkozott. A tanácskozáson több határozatjavaslat is megfogalmazódott a részünkről, melyek közül kiemelkedik a részben közvetlen anyagi támogatás kérése az üdülési forma népszerűsítésének összefogott megvalósítására, valamint a NÜSZ csekk, mint alanyi jogon járó üdülési támogatás bevezetése a nyugdíjas korú, üdülési joggal rendelkező személyek részére. Ugyancsak javaslatként hangzott el, egy új, nemzeti stratégia kidolgozásának igénye, amely az Európai Parlament által deklarált direktíva alapján újra szabályozná az üdülési jog értékesítésének és üzemeltetésének rendszerét. Sajnos a hazai üdülőszövetkezetek –vélhetően a komoly gazdasági problémák miatt- nagyon eltérő módon vélekednek az üdülési forma lehetséges jövőjéről. Az idei, vagyis a 2010. évi Utazás kiállítás során, mód és lehetőség nyílt volna arra, hogy a HUNGEXPO Zrt. kiemelt tematikaként kezelve, önálló PR tevékenyéggel megtámogatva mutassa be ezt az üdülési formát. A felkínált lehetőséggel az üdülőszövetkezetek – elsősorban az anyagi hozzájárulás miatt - nem kívántak élni. A munkabizottság jövőbeni tevékenységének egyik kiemelt feladata a fejlesztési pályázati lehetőség megteremtésének elősegítése, a politikai, gazdasági döntéshozókkal való kapcsolattartás erősítése, ezen keresztül az újra formálódó kormányzati elképzelésekbe történő beágyazása ennek a turizmus és a lakásszövetkezetek speciális ágazatának. További feladat a LOSZ tagi körében keresni az üdülési lehetőségek kiterjesztését, a használati jogok értékesítésében közreműködni, a LOSZ tag házkezelő szervezetei munkavállalóinak üdülési lehetőségét az üdülőszövetkezetek körében szorgalmazni. Szabó László Üdülőszövetkezeti munkabizottság vezetője

3

Tájékoztató a jelzálogjog bejegyzési kérelmek folyama Az elmúlt években drasztikusan emelkedett a társasházakban és lakásszövetkezetekben élő lakástulajdonosok közös költség befizetéseine A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, illetve az azt módosító közelmúltban joghatályba lépett 2009. évi LXXXIX. Tv., továbbá a meghagyásos eljárások során a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartáson történő bejegyzésére, melyet ¬bürokratikus jogértelmezés miatt a föld – alábbiakban közzétett - tájékoztatása szerint a hat hónapot meghaladó fenntartási költség tartozás jogcímén a jelzálogjog bejegyzése Természetesen az igazi és tartós megoldást a törvénymódosítás jelentheti, mely mint ismert, egy hosszabb jogalkotási folyamat végered vonatkozó hivatalos álláspont.

atos földhivatali elutasítása megszűntetése céljából ek tartozás állománya, mely egyre több helyen a tulajdonosi közösségeket a működésképtelenség határára sodorta. a lakásszövetkezetekről szóló - máig is joghatályos ¬2004. évi CXV. törvény ugyan módot ad a hátralékosokkal szemben indított fizetési dhivatalok sorozatosan elutasítanak. A LÉTÉSZ megkeresése alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jogi Főosztálya e egyszerűbbé válhat az 1996. évi XX. törvény 32.§. e) pontjának megfeleltetett földhivatali ügyintézési rend kialakítását követően. dménye lehet. E tekintetben a LOSZ szövegtervezettel már megkereste a tárcát, de jelenleg nem ismert a jogszabály módosítására

Előrelátó felújítás

A panelrekonsrukcióra fel! Hol vágjunk bele? fejezet utáni dolgokban szeretnénk véleményt nyilvánítani. A szövetkezeti és a társas házi lakóépületek tulajdonosai, ha a lakóépületük felújítását határozzák el véleményem szerint abból célszerű kiindulni, - kivéve, ha volt valamilyen részében egységében felújítás - hogy minden épületszerkezet és az épülettel együtt elkészült szakipari szerkezet és szerelvény azonos korú. Más nem is lehet, hiszen térben és időben egyszerre valósult meg az építmény. Célszerű ebben az esetben úgy rangsorolni az elvégzendő felújítási munkákat, hogy azok egymásban ne okozzanak helyrehozhatatlan károsodásokat és többlet anyagi kiadásokat. Gondolok itt arra, hogy a munkálatokat az épület belsőből haladva kifelé történő megvalósítással kellene szervezni, még abban az esetben is, ha a végső cél, az áhítva várt energia megtakarítást később érjük el. Az ilyen szemlélettel való gondolkodás esetében a teljes homlokzati hőszigetelés elkészítése előtt kell elvégezni az épület belsőben az összes épületgépészeti, szintén energia megtakarítást eredményező és a környezetet kímélő felújítást. Többek között az épületben lévő termofor kémények korszerűbb kéményre történő cseréjét, az ehhez kapcsolódó fűtési és melegvíz termelő berendezésekkel együtt, a szükséges szerelvényeket is beleértve. Azt szeretném írásomban hangsúlyozni, hogy racionális műszaki megoldásokat kell adni azok számára, akik az energia megtakarítási, felújítási pályázatok kiírásában, előkészítésében majd döntenek. Itt nem szabad azt elkövetni, hogy bármilyen lobbi érdekek domináljanak és ebből irracionális végeredmények szülessenek. Példaként tudom megemlíteni saját esetünket, a lakásszövetkezetünk tulajdonát képező középmagas, úgynevezett toronyépületünket kívülről megfelelő hőszigeteléssel láttuk el, de a belső részeknél semmit sem változott a koros épületgépészeti rendszer és még ott van a korszerűtlen, a kivitelezés idejében is szakszerűtlenül megépített termofor kémény. Most, ha a meglévő gázkonvektorfűtést is szeretnék a tulajdonosok felújítani, korszerűbb fűtést és melegvíz termelést szándékoznának alkalmazni, új kémény rendszert kell építeni. Ebben az esetben a már felesleges

parapet kivezetéseket a homlokzati felületeken meg kell szüntetni. Ehhez ismét fel kell állványozni az épületet és a szükséges hőszigetelési kiegészítéseket el kell végezni. Nem is biztos az építészeti végeredmény, lehet, hogy már az egységes homlokzati szín és felület nem alakítható ki. Korábban is említettem azt, hogy a döntést hozóknak a műszaki gondolkodás és szemlélet adjon segítséget. Ez ne csupán a technológiai sorrendre vonatkozzon, hanem kellő támpontot adjon a támogatás mértékére is. Olyan aránytalanság ne legyen, mint ami most kialakult az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatásánál A támogatottság mértéke rendkívül alacsony, ha figyelembe vesszük az ehhez kapcsolódó korszerű épületgépészeti igényeket és ezek kiadásait. Az eddig számításaink alapján az egycsatornás gyűjtőkémények felújításánál, az ehhez kapcsolódó épületgépészeti részeket is figyelembe véve, csupán 10 % között ingadozik az a támogatási összeg, ami maximum 80 e Ft. Befejezésül még egy dolgot szeretnék hangsúlyozni, visszacsatolva a bevezető mondataimban említettekre, arra hogy a belső épületgépészettel célszerű kezdeni a felújítást. Ezt egy tapasztalati ténnyel szeretném alátámasztani. Több épületünknél a belső víz és gázvezetékek, azok szerelvényeinek egy része, egy olyan belső strangban helyezkednek el, ahol eddig a nehézkes hozzáférés miatt semmilyen felületi kezeléses felújítás nem történt a vezetékek felületén. Ebben az elzárt részben a vezetékek teljes felülete korrodált állapotban van, a gázvezetékek ehhez kapcsolódó szerelvényei nem felelnek meg a műszaki előírásoknak. Így érthető az, hogy a gázvezetékek és azok szerelvényeinek esetében a műszaki, biztonsági felülvizsgálatot, az erre hivatott szakemberek nem szívesen végzik el. Az ilyen műszaki állapotok miatt nem vállalják tanúsítani a biztonságos használatot. Kiss Sándor okl.építőmémök

...10 emelet végfalai ...10 cm-es hőszigetelés ...10 fő k-vonal alpinista 6

...10 munkanap Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

Tájékoztató Értesítjük a LOSZ Otthonunk című havilapjának olvasóit, hogy megjelent és megrendelhető a LOSZ által kiadott Lakásszövetkezeti, társasházi kézikönyv. A megrendelő a LOSZ honlapjáról www.losz.hu tölthető le. A LOSZ kiadványa segítséget kíván nyújtani a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselőknek, vezetőknek, munkatársaknak a mindennapi munkájukhoz, valamint hiánypótló jogszabálygyűjtemény is egyúttal a CD melléklete útján. A kézikönyv tartalmának ismertetésével segíteni szeretnénk megrendelése megalapozott beküldéséhez. A LOSZ kiadványának tartalomjegyzéke.

Munkaszerződés határozott-, határozatlan időre Tájékoztató az alapvető munkajogról 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény indokolása a lakásszövetkezetekről 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségnek sajátosságairól Társasházi CD Melléklet Társasház társasháztulajdont alapító okirata (minta) Házirendje (minta) Meghatalmazás minta ügyvédi eljárásra Ingatlan nyilvántartási kérelem I-II. (minta) Társasházkezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. FEJEZET Köszöntők

Szervezeti Működési Szabályzat (minta)

II. FEJEZET A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény szöveges magyarázata Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

Számviteli CD melléklet Könyvvitel útmutató és példatár Értékelési szabályok Leltározási szabályzat Pénzkezelési szabályok Pályázatos felújítás elszámolása A társasházak gazdálkodása, könyvvezetése és adózása

III. FEJEZET A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII., valamint a 2009. évi LXXXIX. törvények szöveges magyarázata 2009. évi LXXXIX. törvény indokolása a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról A 2003. évi CXXXIII., a Társasházakról szóló törvény 2009. évi LXXXIX. Törvényben meghatározott módosításainak értékelése IV. FEJEZET Lakásszövetkezeti, társasházi számvitel, egyszeres és kettős könyvvitel, számlarend, számlaösszefüggések, példatárral V. FEJEZET A lakásszövetkezetek felügyelőbizottságainak ellenőrző munkájáról Társasházak, lakásszövetkezetek tűzvédelme Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat Villamos biztonságtechnikai (villámvédelmi) felülvizsgálat jogszabályi környezete A felvonók biztonsági és műszaki szabályozása EN 81-80 Országos Településrendezési és Építési Követelmények 1998 (OTÉK) VI. FEJEZET – CD melléklet Tájékoztató a jogszabályi CD mellékletben szerepeltetett jogszabályokról 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás az ügyészi törvényességi felügyeletről Lakásszövetkezeti CD Melléklet A lakásszövetkezet alapszabálya (minta) Lakásszövetkezeti szervezeti és működési szabályzat (minta) Házirend (minta) Az igazgatóság ügyrendje (minta) A felügyelő bizottság ügyrendje (minta) Aláírás minta Tisztségviselő elfogadó nyilatkozata Határozatok (köz-, küldöttgyűlés, igazgatóság) nyilvántartása (minta) Közgyűlési meghívó (minta) Küldöttgyűlési meghívó (minta) Lakásszövetkezeti tag, vagy nem tag tulajdonos nyilvántartás Meghatalmazás minta közgyűlésre Meghatalmazás minta képviseleti eljárásra Tagfelvételi nyilatkozat (minta)


Jogszabályi CD melléklet Bírósági döntvények jegyzéke Adóigazgatási, számviteli iránymutatások, kérdések Jogszabályjegyzék (törvények, kormány-, és miniszteri rendeletek) Rendelje meg és használja mindennapi munkájához! A megrendelést a LOSZ postai címére (1146 Bp. Hermina út 57.), vagy a megrendelésben foglalt adatokat tartalmazó e-mailben a [email protected] címre kell beküldeni. LOSZ Titkárság

Magyar Közlönyben megjelent a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok (2010. május 15-től – 2010. június 21-ig)

175/2010. (V.3.) KE határozat A miniszterek kinevezéséről

MK 88. szám

29/2010. (VI.3.) OGY határozat MK 91. szám A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról.

Kommentár nélkül

Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében megalkotta a 2003. évi CXXXIII. Törvényt a társasházakról. A törvény számos bekezdése változott 2009. szeptember 30-tól, így a változások jelentős része 2009. október 1-től hatályba is lépett. A rendelkezések közül az ügyészségi törvényességi felügyelet – a 27/A § - 2010. január 1-től lépett hatályba. Az Országgyűlés törvénymódosító rendelkezése alapján 2010. június 14-én hatályát vesztette a 27./A paragrafus, s ezzel megszűnt a társasházak ügyészségi törvényességi felügyelete. 7

Tájékoztató az alacsony energiafogyasztású házakról, passzív házakról a LÉTÉSZ Elnöksége 2010. június 14.-i ülésének előterjesztése

Bevezető Hazánkban az elmúlt 2-3 év áttörést jelentett a passzívházak és az alacsony energiafelhasználású házak terén. Megjelent az igény az energiahatékony épületekre, és megvalósult több sikeres beruházás. Az igazi áttörésre persze még várni kell: ehhez a piaci feltételek további átalakulása szükséges. Az látható azonban, hogy nagy igény van alacsony energiafelhasználású házakkal kapcsolatos információkra. A 2009-es év végén a jövő szempontjából két fontos szakmai kiállítást szerveztek, szeptember 4-5-én Pécsett az egyetem Pollák Mihály Műszaki Karának, majd október 7-8-án Budapesten a REECO Hungary Kft. több szakmai szövetséggel való közös rendezésében. 1. Passzív ház tervezése és megvalósítása. A gyakorlatban újra és újra olyan passzívházakba ütközünk, amelyeknek csak kevéssé van köze az eredeti ötlethez, vagyis a nyersanyagoknak és energiahordozóknak a létesítéssel és az üzemeltetésnél való takarékos felhasználásához. A többszörös hőtermelő-rendszerek, a napelemek a tetőn és a homlokzaton, az épületszerkezetek termikus aktiválása stb. egyrészt drágák, másrészt pedig nem ritkán arra szolgáltak, hogy a tervezési és a tapasztalatbeli hiányosságokat kiegyenlítsék. Az említett kiállításon egy családi ház példáján olyan utat mutattak be, mely olcsó, de mégis nagyértékű passzívház megvalósítását eredményezte. A bemutatott családi ház geometriája egyszerű, hogy ezzel is minimalizálják a geometriai hőhidakat. Az egyszerű geometria révén a létesítmény jó energetikai minőségét valósították meg, és mindezt alacsony, -600 €/m2 szerkezetépítési költségek mellett /beleértve a tetőt, a passzívház minőségű ablakokat és ajtókat, valamint az épületgépészetet/. 1.1. Számítások, tervezés megvalósítás. • Az előtervezés fázisában a számításokat a PHPP-programmal, a szabványok szerint és az osztrák energetikai jellemző alapján /OIB-eljárás/ végezték el. Ezekkel a tanulmányokkal ellenőrizték a számítási programok összehasonlíthatóságát. Kiderült, hogy az épületek hőtechnikai tulajdonságainak számítására szokásosan alkalmazott módszerek a passzívházak tervezésénél módosítás nélkül csak feltételesen alkalmazhatók. A tulajdonképpeni energetikai számítást a PHPP 2004 programmal végezték el. • Falrendszerként az isorast cég két különböző falazóelemét alkalmazták. Az ablakok Rehau Clima Design tipusúak, műanyag kerettel /U-érték 0,71/, háromrétegű üvegezéssel és argontöltettel. Az EN 18329 szerinti Blowe-Door vizsgálatnál 0,15 légcsereszámot mértek. •A szoláris melegvíztermelő berendezést /kollektor felület, tárolótérfogat/ szimuláció /Polysun 3.3/ alapján tervezték meg. A szoláris részarány >80 %. Az épületben Vaillant gyártmányú, 550 literes kombitárolót /tartály a tartályban rendszer/, egy 3 kW-os elektromos fűtőpatront és 4 m2 csőkollektort szereltek fel. A melegvíz- felhasználás a tárolóveszteségekkel együtt kétéves átlagban kb. 4-6 kWh/nap. A kollektorok a lapostetőre vannak telepítve, kb. 60o-os dőlésszöggel. • A maradék hőellátást a kritikus helyiségekre vonatkozóan hőmérlegek segítségével számolták /PHPP helyiség-mérlegképzés/, amíg a nappali/étkezőben a lakásszellőzés és a belső nyereségek elegendő fűtési energiát biztosítanak. A nappali/étkezőben a fűtési igény esetén egy 1000 W-os villanykonvektorral biztosítják. Minden más helyiségben a fűtést a szellőzőberendezés fedezi. A fűtési energiát egy villamos fűtőregiszterrel viszik be, amely 22 oC-nál kisebb távozólegevő-hőmérséklet esetén automatikusan bekapcsol. 8

A szellőzőlevegő felmelegítésére szolgáló fűtési energia 2006/2007 telén 900 kWh, 2007/2008 telén pedig 845 kWh áramfelhasználást mutatott. • A szellőzőberendezést a felszerelés után a levegőminőség mérése alapján optimális értékekre állították be. Mérték a CO2artalmat, a légnedvességet és a hőmérsékletet. A kapott értékekből szimulációk segítségével meghatározták a várható levegőminőségeket. A CO2-paraméter vonatkozásában jó egyezést figyeltek meg. A mérések alapján kimutatták, hogy a légmen�nyiségek a tervezettel szemben jelentősen csökkenthetők voltak. A relatív légnedvesség a helyiségekben normál üzemben gyakorlatilag soha sem csökkent a 40 %-os határ alá, ami például a nappaliban az igényekhez illesztett légmennyiség révén volt biztosítható. A ház jó termikus jellemzői alapján a szükséges maradék hőenergia még kisebb légmennyiségekkel is bevihető. A levegő előmelegítésére és hűtésére szolgáló talajhőcserélő összes hossza 40 m, és a legmélyebb ponton kb. 2 m mélységben van elhelyezve. A magas talajvízszint miatt nagyobb men�nyiség nem volt elérhető, mivel a pince nélküli építésmódnál a kondenzvíz elvezetésére szolgáló szifont kívül kellett elhelyezni. • Következtetések A passzívházak a hagyományos házakkal szemben nemcsak a jobb életminőség miatt, hanem klímavédelmi okokból, a lényegesen kisebb primenergia-igény miatt is tartósan hatékony és környezetbarát rendszert jelentenek. A kísérleti példán bemutatásra került műszakilag a lehető legegyszerűbben, azonban értékes komponensek felhasználásával egy olcsó építmény megvalósítása. A gyakorlatból származó mérési eredmények azt mutatják, hogy az olyan megoldások, mint a légmennyiségek optimalizálása, vagy az épületgépészeti rendszerek szimulációja megtérülnek a kisebb létesítési- és üzemköltségek révén. A kutatás célja továbbá az volt, hogy lakott létesítményben végzett mérések és szimulációk alapján kiértékeljék az irodalomból származó szokásos szennyezőanyag-kibocsátási modelleket. Az igényeknek megfelelő szellőzés csökkenti az energiaköltségeket, és jelentősen javítja a belső klímát, ha megakadályozzuk, hogy túl nagy légcsereszámokkal száraz levegőt idézzünk elő, vagy túl kis légcsereszámokkal csökkentsük a komfortérzetet. 2. Alacsony energiafelhasználású házak. A legutóbbi 2-3 évben egyértelműen igazolódott, hogy Magyarországon is mind nagyobb az érdeklődés és az igény az alacsony energiafogyasztású házakkal kapcsolatos információkra. E tekintetben a gyakorlat elsősorban német forrásokra támaszkodik, de szükség van hazai tapasztalatokra épülő tudományos igényű ismeretekre is. Ezért kutatássorozatot indítottak el 2009 tavaszán a Budapesti Műszaki Egyetemen, amelynek egyik eleme, megépült passzívházakban történő monitoring tevékenység. 2009. augusztus elején méréssorozatot kezdtek el egy Isaszeg közelében megépült passzívházban, amelyet tulajdonosai „Napraforgó”-háznak kereszteltek el a közeli napraforgómező ihletésére. Ennek első eredményeit mutatja be a tájékoztató. A német és a magyar tél hasonló, viszont a nyár tekintetében nagy az eltérés. Hazánk kontinentális éghajlata, mint tudjuk, jellemzően meleg nyárral és hideg téllel jár. Így ebben az éghajlati övben törekedni kell a téli és nyári tervezési stratégiák ötvözésére. 2.1. A „Napraforgó”-ház Az épület zöld környezetben, déli fekvésű lejtőn, egy kiserdő alatt elterülő völgyben fekszik. A hely különleges mikroklímával rendelkezik, az erdő hűtőhatását a mérési adatok is tükrözik. A terület infrastruktúrával szegényesen ellátott, csak villany van bevezetve. A vízellátás ezért kútból történik, a szennyvíz lebontására pedig anaerob szikkasztó épült a telken.


Légtömörségi mérés /Blower door teszt/ a Napraforgó-házban A kétemeletes ház előregyártott grafit adalékos polisztirol elemekből épült fel, utólagos kiöntésű betonmaggal. Az épület hővisszanyerő szellőzőrendszerrel van ellátva. A levegőt egy indirekt földhőcserélő melegíti elő. Nincs légfűtés, a passzívházkövetelményeknek megfelelő hőszükségletet hőszivattyú fogja biztosítani, ami a mérési időszakban még nem volt beépítve. Addig is áthidaló megoldásként két villanyradiátor és egy 2 kWos bioetanol kandalló fedezi a hőigényt. A szellőzőrendszer nyári üzemre is alkalmas. A talajhőcserélő ekkor hűtési funkciót lát el: előhűti a befúvandó friss levegőt. Ez még passzív hűtésnek tekinthető, energiafelhasználása csak a ventillátoroknak és a talajkollektor keringető szivattyújának van. 2.2. Energetikai számítások A passzívházakra kifejlesztett PHPP-programmal végzett számítás az éves fűtési energiafelhasználásra 11 kWh/m2év értéket adott eredményül. A 7/2006. /V. 24./ TNM rendelet alapján végzett számítás eredménye ugyanerre első körben 1,9 kWh/m2év volt. Ez az eredmény nem reális; valószínű ok a belső hőterhelések túl magas értéken való figyelembevétele. A rendelet 5 W/m2rel számol, ami a hagyományos házakra vett statisztikai átlag. Passzívházak esetén nem célszerű szokásos háztartási gépek és világítás alkalmazása, mert az általuk okozott belső hőterhelés diszkomfortot idézhet elő. Ezért energiahatékony berendezéseket szoktak alkalmazni, és a német passzívház-szabvány közvetve korlátozza is a háztartási gépek energiafelhasználását: 120 kW/h/m2év értéket ír elő a teljes primerenergia felhasználásra, ami tartalmazza a háztartási gépek energiafelhasználását is. Ha a rendelet szerinti számításban 5 helyett 2 W/m2-rel számolunk, akkor már reális eredmény adódik: 14,2 W/m2. • Az első mérési eredmények. Bár a külső falak jelentős mennyiségű betont tartalmaznak, a napi ciklusban aktívnak tekinthető hőtároló-kapacitás mégis kicsi, vagyis az időállandó alacsony. Ennek oka, hogy a betonréteget belülről 5 cm grafitadalékos polisztirol szigetelőanyag borítja, amelynek hőellenállása R = 1,4 m2K/W. Gyakorlati ökölszabály szerint a napi ciklusú periodikus folyamatokban a szerkezetnek az a zónája vesz részt, amelynek a mélysége – hővezetési ellenállásban mérve – R < 0,15 – 0,20 m2K/W. A belső falak és födémek sem tekinthetők nehéznek. Az alacsony időállandó nyáron magas csúcshőmérsékleteket okozhat, bár éjszaka könnyű a házat áthűteni. Ezt a tervezés során figyelembe vették, és a kompenzáció érdekében nyári üzemű levegő előhűtést terveztek be talajhőcserélővel. A talajhőcserélő akkor kapcsol be, ha a levegő hőmérséklete 23 oC fölé emelkedik. A mérések szerint a rendszer képes volt a hőmérséklet komfortzónában tartására, vagyis a működő légtechnikával tartható az előírt belső hőmérséklet. A külső hőmérsékletek a mérés szempontjából kedvezően alakultak. A megfigyelt időszak elején a ház lakatlan volt. Ebben az időszakban a szellőztető rendszer működött – alacsony fokozaton -, viszont nem volt belső hőterhelés. Megállapítható, hogy még a legforróbb nyári napokban /augusztus 26-29./ is nagyon jó volt a belső hőkomfort: 22-26 oC között alakult a levegő hőmérséklete. Valójában a szellőzés még nem működött tökéletesen, mert az anemosztátok beszabályozására csak augusztus 29-én került sor. A beszabályozás eredményeként megváltozott a hőmérséklet eloszlás az épületen belül /pl. melegebb lett a kamra és a nappali, máshol pedig csökkent a hőmérséklet/. A relatív páratartalom értékei általában 60-75 % körül mozognak, az emeleti fürdőszobában még ennél nagyobb is előfordult. Ennek egyik magyarázata lehet a magas külső páratartalom okozta különleges mikroklíma: a ház az erdő mellett fekszik, ahol a fák és a növények intenzíven párologtatnak. a nap folyamán a levegő hűvösebb az erdőben, mint a völgyben, ezért ereszkedik le a völgybe. Az éjszaka folyamán a nyílt völgyben nagyobb mértékű sugárzásos hőleadás alakul ki. Ennek egyik következménye, hogy gyakran harmatpont alá hűlhet a levegő.


Az anemosztátok augusztus 29-i beszabályozása után a belső relatív nedvességtartalom értéke lecsökkent a kívánt 45-55 % körülire. 2.3. Összefoglalás Az Isaszeg közelében fekvő „Napraforgó”-házban hosszú távú monitoring indult ezen a nyáron. Az első megfigyelések eredményei igen pozitívak: az építészeti és épületgépészeti koncepció jól illeszkedik egymáshoz. Bár az épület időállandója alacsony, a hőkomfort mindig az optimális tartományban volt aktív hűtési rendszer nélkül. A kutatás eredményeinek első lépései egy hazánkban zajló kutatássorozatnak, amelyben az alacsony energiafelhasználású épületek vizsgálata az elsőrendű feladat. A kutatás a következő területeket fogja vizsgálni: • Milyen hatása van a klimatikus körülményeknek: a kontinentális éghajlat jellemzően hideg, száraz téllel, és meleg, száraz nyárral jár. Így a nyári és téli tervezési fogásokat szükségszerűen kombinálni kell. • Gazdasági elemzés készítése a „Napraforgó”-házban és más megvalósult alacsony energiafelhasználású épületekben. • A fogyasztói szokások jelentősen eltérőek Magyarországon, mint a többi országban, ahol már meghonosodtak a pas�szívházak. Például az eltérő főzési szokások különböző belső hőnyereséget eredményezhetnek, míg az eltérő tisztálkodási szokások különböző HMV felhasználáshoz vezethetnek. • Szükség van más technológiák tesztelésre is a magyar körülmények között, amelyeket már széles körben alkalmaznak más országokban. Monitoringra van szükség más épületekben is. • Alacsony költségvetésű megoldásokat kell keresni, illetve kidolgozni annak érdekében, hogy az alacsony energiafelhasználású épületek megfizethető alternatívaként szolgáljanak az európai átlagnál szerényebb költségvetésű magyar állampolgároknak. • Politikai ajánlásokat kell kidolgozni regionális, illetve állami szinten az alacsony energiafelhasználású épületek piacának élénkítésére. Figyelembe kell venni a magyarországi problémákat is /meghatározó a feketepiac az építőiparban, alacsony érdeklődés a hitelek iránt, szociális problémák/. (Forrás: Magyar Épületgépészet, LVIII. évfolyam, 2009/10. szám dr. Csoknyai Tamás: Nemzetk. Konf. előadása - 2009-Debrecen)

Ujj Attila LÉTÉSZ elnökségi tag

Nemzetközi Szövetkezeti napi ünnepség Budapesten a Vajdahunyad vár kerengőjében tartotta meg az Országos Szövetkezeti Tanács a Nemzetközi Szövetkezeti Nap 88. ünnepi megemlékezését. A központi országos ünnepségen részt vettek az OSZT-be tömörült országos szakmai szövetkezeti szövetségek vezető tisztségviselői, ezekhez a szövetségekhez tartozó szövetkezetek tagjai. Az ünnepségen Kiss Menyhértné, a Takarékszövetkezetek Érdekképviseleti Szövetsége elnök asszonya mondott köszöntőt a gr. Károlyi Sándor szobránál megtartott megemlékező koszorúzásnál, majd központi ünnepségen Farkas Tamás, az OSZT elnöke mondott ünnepi beszédet. A 88. Nemzetközi Szövetkezeti Nap központi ünnepségén került első ízben átadásra az OSZT Elnöksége által alapított OSZT Szövetkezeti Érdemrend kitüntetés és emléklap. A kitüntetettek között a LOSZ részéről az OSZT Elnöksége Ujj Attilának, a LOSZ elnökhelyettesének és a LÉTÉSZ Elnöksége tagjának adományozta első ízben ezt a kitüntetést. Gratulálunk a kitüntetéshez. Képeink a Nemzetközi Szövetkezeti napi rendezvény néhány pillanatát örökítették meg. 9

Ülést tartott a LOSZ Elnöksége

Recommend Documents