A repce és a napraforgó termesztésérõl Gondolatok a repcérõl és a napraforgóról • Növényvédelem
Területi képviselõink: Borsod-Abaúj-Zemplén
Nógrád
Szabolcs-Szatmár-Bereg Heves
Gyõr-Moson-Sopron
Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar
Pest Jász-Nagykun-Szolnok
Vas Veszprém
Fejér
Zala Békés Tolna
Somogy
Bács-Kiskun Csongrád
Baranya
Horváthné Tóth Ildikó 20/9824-723 Gyôr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém – szántóföld, Zala
Barkaszi Imre 20/9786-283 B.A.Z., Szabolcs-SzatmárBereg
Szalai Attila 20/4322-209 Baranya, Somogy
Kása Sándor 20/3938-285 Heves, Jász-NagykunSzolnok, Nógrád, Pest keleti része
Somos Ferenc 20/3656-915 Csongrád
Pintye Csaba 20/3815-390 Bács-Kiskun, Tolna
Hívjon bennünket! 2
Vitéz Péter 20/4553-882 Fejér, KomáromEsztergom, Pest Veszprém – szõlõ, gyümölcs
Vasas László 20/3156-984 Békés, Hajdú-Bihar
Gondolatok a repcérõl Olajos növényeink egyik legfontosabb piaci résztvevõje az õszi káposztarepce. Ez a tény ösztönzõleg kell, hogy hasson a termelésben résztvevõkre. Ennek tudatában kell számolni a repcével, mint új energiaforrással, és fontos a termelési cél meghatározása. A szigorú termesztési technológiának nehéz feladat eleget tenni, mert el kell dönteni, hogy a repce hasznot hozó, avagy szükségnövényként jelenik meg termesztett növényeink sorában. A szigorú technológiai sor betartása mellett mérlegelnünk kell, hogy az adott lehetõségeink (ökológiai, talaj, költség, megfelelõ hibrid vagy fajta választása) mellett a kívánt termésmennyiség elérhetõ-e számunkra. A repce olyan növény, mellyel „kelni és feküdni” kell, vagyis a vetõágy elõkészítésétõl a betakarításig figyelnünk kell rá. Ezekbe a kis termesztéstechnológiai titkokba sok szakember és szakirodalom enged betekintést, de az igazi titkok feltárása mindenkinek saját feladata kell, hogy legyen a termõhely adottságainak ismeretében. Magyarország repcetermesztése összes terület (ha)
termésátlag (t/ha)
összes termés (t)
2009
261.000
2,14
560.000
2010
254.000
2,145
554.000
2011
238.000
2,24
533.000
(Forrás: MgSzH)
Fontos, hogy ennek eléréséhez megfelelõ repcefajtákra és hibridekre van szükség. Az alacsony viszkozitás és a magas savszám miatt nagy részük alkalmatlan biodízel elõállítására. A biodízelnek az a kedvezõ tulajdonsága, hogy elégetésekor annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit a növény azt megelõzõen megkötött, így nem járul hozzá az üvegházhatás erõsödéséhez. (Zámolyi, 2006.) Környezetünk védelme mellett fontos megemlíteni, hogy az állattartással foglalkozó gazdák számára drágán elérhetõ szójadarát részben leválthatná a jóval olcsóbb repcedara. Ennek részben akadálya az egyes repcék glükozinolát tartalma. A glükozinolát tartalom és az erukasav tartalom között pozitív korreláció van, ezért van az, hogy az alacsony erukasav tartalmú repcék darája kevesebb glükozinolátot tartalmaz. A repceolaj minõségét a telített és telítetlen zsírsavak, illetve az erukasav és olajsav, valamint a linolsav aránya határozza meg. Az õszi olajrepcefajták genetikailag nagyobb olajtartalmúak, mint a tavasziak. Az idõjárásnak nagy hatása van az olajtartalomra és az olajminõségre. Így az évjárattól függõen azonos fajtáknál akár 2,5%-kal is változhat az olajtartalom. Jóllehet a repcét elsõsorban olajáért termesztik, de a jövõben elképzelhetõ fehérjenövényként való nemesítése, nagy tömege és a dara értékes aminosav-összetétele miatt. A fehérjetartalom és az olaj között igen erõs negatív korreláció érvényesül, ezért nem lehet a két tulajdonságot együtt növelni. A nagy termésátlagok elérése hosszú távon a fajták, illetve hibridek termésbiztonságától függ. A fajtákkal és hibridekkel szemben támasztott igények termõhelyenként eltérõek.
Mivel is kezdõdik a szigorú technológia? Már a jó elõvetemény (õszi búza és õszi árpa) utáni tarló kezelésével el kell, hogy kezdõdjön. A tarló ápolása sekély tarlómûvelést igényel, amely kellõ talajnedvesség esetén mechanikai, száraz idõben kémiai tarlóápolást is jelent. Száraz idõben is kellõ nyirkosságot kell biztosítani az elvetett magoknak. A vízzel kell, és lehet is gazdálkodni! A tarlómûvelés és annak minõsége a túlzott gyomosodás elkerülése miatt fontos! Jó talajállapotot kell biztosítani, és egyöntetû magágyba kell vetni olyan fajtát vagy hibridet, amely a termesztõ környezetnek a legmegfelelõbb, illetve tudnunk kell, hogy a repcét milyen célból termeljük (takarmány, biodízel stb.). Ezek mind elengedhetetlen követelményei a jó télállóságnak. A repce talajlazító növény. Jó tarlómûvelés után az ekén mindig legyen rajta az elmunkáló eszköz a talajnedvesség megõrzése és a rögképzõdés elkerülése érdekében. A rögöket ne „kalapáccsal” kelljen szétverni! A kisebb, illetve közepes termés eléréséhez „mulcsos vetés”-t is alkalmazhatunk, csak jó vetõgép kell hozzá! Nagyon fontos, hogy a talaj „takarva” legyen. Tömörödött talajban a repce nem fog kikelni. Sajnos a hazai területeken sok a porosítás! Szántás nélkül is lehet 3–4 t/ha-os repcét termelni akár kötött talajon is, de már a munkák megkezdése elõtt el kell döntenünk, hogy mi is a célunk. Ennek megfelelõen kell alakítanunk a termelési költségeinket. A szalmát teljesen el kell tüntetni a területrõl (csíkokban ne maradjon szalma!), vagy jól szecskázva, egyenletesen kell elteríteni a talajon. A talaj jó elõkészítésével védekezhetünk a csapadék mennyiségének ingadozása ellen. Minél kevesebb mûvelettel mûveljük talajainkat! A talaj legyen „élõ”, ne mesterséges kondícióban. A zöldtrágya javítja a talajok szervesanyagtartalmát, ezért talajt védõ funkciójához nem férhet kétség! A vetésidõ nem lehet egységes! Függ a fajták és hibridek tenyészidejének hosszától, a talaj nedvességtartalmától, az õsz várható idõjárásától. A gyökérzet õszi megerõsödéséhez minimális nitrogén és a tervezett termés mennyiségének megfelelõ kálium– ill. foszfortúlsúlyos alaptrágyázást kell biztosítanunk. A jó terméshez fajták esetén négyzetméterenként általában 20–25 darab repce kell. Ha hibridet termesztünk, 18–20 db szükséges. A repcének sok, minél nagyobb térállású oldalhajtásokat kell hoznia.
3
A magyarországi repcetermesztés helyzetének vizsgálata ERÕSSÉGEK – Az ország egyes részein gazdaságosan termeszthetõ a repce. – Jó szakemberellátottság. – Meglévõ termesztési tapasztalatok.
LEHETÕSÉGEK – Az agrotechnikai fegyelem javítása. – A piaci viszonyok kiszámíthatóvá tétele. – Biodízel program által generált szükségletnövekedés kihasználása.
GYENGESÉGEK – Technológiai fegyelem részleges megléte. – Nem fokozható a termõterület növekedése a végtelenségig. – A piaci szereplõk összefogásának hiánya.
VESZÉLYEK, KIHÍVÁSOK – Hosszútávra tekintés hiánya. Átgondolatlan termelésszerkezet-átalakítás. – Kedvezõtlen makrogazdasági helyzet, illetve gazdaságpolitikai környezetváltozás.
A repce termesztéstechnológiája Elõvetemény A repce vetésszerkezetben való elhelyezésénél figyelembe kell venni: – az augusztus végi – szeptember eleji vetésidõt; – az elõvetemény által visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok minõségét; – a repcével közös betegségekre fogékony, vagy ezt hordozó növényfajokat; – az elõvetemény ne legyen a talajt nitrogénben gazdagító pillangósvirágú kultúrnövény; – az alapozó és magágykészítõ talajmûvelésekkel biztosítható legyen a jó kultúrállapot. Ideálisak a gabonafélék (õszi búza, õszi árpa). Talaj-elõkészítés és vetõágykészítés A repce talaj-elõkészítésével az apró mag számára jól átmunkált, nedves, biológiailag érett, ülepedett, de nem tömõdött, porhanyós, de nem porosított magágyat kell biztosítanunk. Ezen célok elérése alapvetõen az elõvetemény, az idõjárás és a talajtípus függvényében valósítható meg eltérõ módon és eszközökkel. Bármilyen eszközzel is történjen (eke vagy tárcsa), a lényeg, hogy a tarló ápolásával kezdjük, lezárásával õrizzük meg a talaj nedvességét, és a szántást vagy tárcsázást elmunkáló eszköz soha ne maradjon el! A talaj levegõvel való feltöltõdése kerülendõ, csakúgy, mint a tömörödött és agyonmûvelt (poros) talaj. Jó minõségû szalmaszecskázást vagy szalma-eltávolítást kell alkalmaznunk.
4
Vetés A vetés ideje döntõen meghatározza a repce õszi fejlõdését. Úgy kell tehát megválasztani a vetés idõpontját, hogy a repce a fagyok beálltáig érje el a 9–11 leveles tõlevélrózsás állapotot. Optimális csíraszám: Fajtákból 600–800 ezer csíra/ha Hibridekbõl 450–500 ezer csíra/ha Vetésidõ Az utóbbi idõk szélsõséges idõjárása miatt az eddig optimálisnak tartott idõ (augusztus 20. – szeptember 10.) most augusztus végére (20–30.) illetve szeptember 10–15. közé helyezõdött át. Tápanyagigény A tápanyagok mennyisége függ a talaj tápanyagtartalmától, a talaj termõképességétõl, a termesztés szintjétõl. A repce egy tonna termésmennyiséghez a következõ tápanyagokat veszi fel: N – 55 kg P2O5 – 35 kg K2O – 43 kg A tervezett foszfor és kálium teljes mennyiségét, míg a nitrogénbõl maximum 30 kg/ha-t alapmûtrágyaként, a vetés elõtti alapmûveléssel juttatjuk a talajba. A fennmaradó nitrogént tavasszal fejtrágyaként, rendszerint megosztva szórjuk ki. Gyomirtás A repce növényápolási munkái között lényeges a gyomok elleni védekezés. Magában a repceállományban azonban mechanikai gyomirtást nem végezhetünk, tehát csak vegyszeres gyomirtás lehetséges. Az õszi, illetve õszi-tavaszi gyomirtásra számos készítmény áll a termelõk rendelkezésére (metazaklór, klomazon, klopiralid, pikloram, dimetaklór stb.). A repcében õsszel nagy gondot okozhat a gabona árvakelés. Sikeresen védekezhetünk ellene a Targa Super 0,4–0,6 l/haos dózisával. Az õszi kezelés elmaradtával magról kelõ egyszikû gyomosodás esetén kora tavasszal a 0,7–1,0 l/ha-os dózisát alkalmazhatjuk. Agropyron repens ellen 2,0–2,5 l, Cynodon dactylon megjelenésekor 3,0–3,5 l Targa Super ad megfele-
lõ hatást. Az évelõ gyomok közül a Cirsium arvense, Anthemis spp., Matricaria spp. megjelenésére számíthatunk legnagyobb valószínûséggel repcevetéseinkben, mely ellen a Cliophar 300 SL 0,25–0,4 l/ha-os dózisa ad megoldást. Ezt a gyomirtó szert akkor használjuk, ha a napi átlaghõmérséklet 10 oC felett van.
A repcében elõfordulõ legfontosabb gyomok gyakorisága
gyakoriság %-ban
100
80
60
40
20
0
Rovarkártevõk A megelõzés adja a legnagyobb hatékonyságot ellenük. Az õszi kártevõk egyike a bagolypille lárvája (mocskos pajor). Megjelenésükre a nem idõben és nem megfelelõ módon ápolt tarlón számíthatunk (szalmamaradványokra, gyomokra lerakott lepketojások). A kártétel következtében hervadnak, majd kipusztulnak a tövek. Megoldást jelent a tarló megfelelõ ápolása (lásd elõbb), illetve jól tapasztott rovarölõ szer. A permetlé jobb nedvesítõ képességének elérésére kiválóan alkalmas a Nonit nedvesítõszer 0,025 %-os töménységben. A földibolhák ellen a rovarölõ csávázó szerek védenek, illetve komoly betelepedés esetén állománypermetezés szükséges. Fejlettebb repcében, amikor növényenként 2–3 db bolha is található, a piretroid típusú szerekkel is jó hatást érünk el. A meleg, száraz, (a lárvák szempontjából párás körülmény) és hosszú õsz kártevõje lehet a repcedarázs álhernyója. Komoly károkat okoznak pár nap alatt. A lárvák színüket változtatva rágnak. Amennyiben több fejlõdési alakkal találkozunk egy idõben (tojás, L1, L2), hosszú hatástartamú rovarölõ szereket alkalmazzunk a siker érdekében. Négyzetméterenként már 2–3 db lárva kártételi küszöböt jelent. Az ormányos kártevõk betelepedése akár már õsszel is megtörténhet. Tojásaikat a levélnyélbe rakják, lárváik telelése a földfelszíni gyökérnyaki részben történik. Ellenük hosszú õszre számítva tartamhatással rendelkezõ szerekkel, csapadékos, rövid õszön piretroid típusú szerekkel védekezhetünk. Kártételi küszöböt jelent 1–2 ormányos négyzetméterenként. A repce rovarkártevõi kora tavasztól települnek be tömegesen. Az ormányosok mellett jelentõs a repce-fénybogár, melynek kártételi ideje a virágzást megelõzõ állapot. Virágporral táplálkozik, ezért átrágja a virágokat, közben megsérti a bibét is, ezért becõ sem fejlõdik. 1 db fénybogár növényenként védekezésre ad okot. Ezt a Cyperkill 25 EC 0,15 l/ha-os dózisával is megtehetjük, mely az ormányosok ellen is kielégítõ hatásfokkal dolgozik, mindemellett olcsó.
Eb székfû: gyakoriság 47%
Pásztortáska Mezei árvácska Veronika Mezei tarsóka Árvacsalán Árvakelésû gabonafélék Ragadós galaj Eb székfû Parlagi ecsetpázsit Tyúkhúr
A repcebecõ-ormányosok által ejtett szúrások nyomán károsít a repcebecõ-gubacsszúnyog. Ellenük leghatásosabban a becõormányos hatékony irtásával védekezhetünk. A Cyperkill 25 EC méhekre kifejezetten veszélyes besorolással rendelkezik, tehát ezt figyelembe véve válasszuk meg a permetezés idõpontját!
5
Biostimulátor használata, mûtrágyázás Kora tavasszal a tél által okozott stresszt az Atonik 0,6 l/ha-os dózisával ellensúlyozhatjuk. Az Atonik elsõ kijuttatási idõpontja általában egybeesik az elsõ rovarölõ szeres kezelés (szárormányos, nagy repceormányos) idõpontjával, így nem kell plusz költséggel tervezni a kijuttatását illetõen. Az Atonik beavatkozik a repce hormonháztartásába anélkül, hogy kémiailag azt megváltoztatná. Ezért a hormonok mennyiségének megváltoztatásával hatást gyakorol az oldalelágazások képzõdésére. Ennek követ-
keztében több oldalhajtás képzõdik egy-egy repcenövényen. Az Atonik a sejtnedvek keringését gyorsítja fel, ezáltal ösztönözve a repcét az intenzívebb tápanyagfelvételre. Több éves gyakorlati és kísérleti tapasztalatok bizonyítják az Atonik biostimulátor kedvezõ hatását. Az elmúlt 6 év átlagában 8–15%-kal növelte a termést a kezeletlen területekkel szemben. Biztos hatást akkor várhatunk tõle, ha az állomány és a talaj vízellátottsága jó, a termés kineveléséhez van elegendõ csapadék.
ATONIK hatása a repce terméshozamára Lengyelország, 48 kísérlet (2003–2004)
% 30
Kísérletek %-os eloszlása
25 20 15 10 5 100%
105%
110%
115%
120%
125%
Terméshozam
Kijuttatás: kora tavasz Kontroll 100%
Az Atonik intenzív használatát ott javasoljuk, ahol a repcét nem szükségnövényként, hanem hasznot hozó kultúraként termesztik. A növények anyagcseréjére kifejtett pozitív hatásának köszönhetõen segíti kihozni a repcébõl is a maximumot! Második kijuttatási idõpontja lehet a zöldbimbós állapot (má-
sodik rovarölõ szeres kezelés), amikor a bibeszál megnyúlását befolyásolja pozitívan. A második Atonikos kezelést viszont csak akkor végezzük el, ha biztosak vagyunk a talaj jó vízellátottságában a szemek érési ideje alatt. Ellenkezõ esetben sok, de apró magvakra számíthatunk!
A termésadatok százalékos alakulása fajták esetén, MgSzHK kísérletek, 2008. (kezeletlen=100%)
130,0 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 Catalina
Rodeo
kezeletlen Atonik 1x kijuttatva kora tavasszal Atonik 2x kijuttatva kora tavasszal és sárga bimbós állapotban
6
Mohican
Asgard
A termésadatok százalékos alakulása hibridek esetén, MgSzHK kísérletek, 2008. (kezeletlen = 100%)
115,0
%
110,0 105,0 100,0 95,0 Eldo
Exagone
Artus
Sitro
Kezeletlen Atonik 1x kijuttatva kora tavasszal Atonik 2x kijuttatva kora tavasszal - és sárga bimbós állapotban
A szárbaszökkenéssel „beindul az élet”. N-fejtrágya akár szilárd, akár folyékony formában kijuttatható, egy vagy több alkalommal. A lényeg mindig az, hogy S-tartalmú N-mûtrágyát használjunk, de választhatunk kéntartalmú növényvédõ szert is, melynek dózisa 3–5 kg/ha legyen. A repcefehérjék viszonylag sok kéntartalmú aminosavat tartalmaznak. A kén hiánya gátolja a fehérjeszintézist és aktivizál bizonyos fehérjebontó enzimeket. Az egyenletes bórellátottság az egész tenyészidõszak alatt fontos, a virágok kifejlõdésénél különleges jelentõségû. Zhang (1994) szerint az egyes növényi részek közül a virágnak van a legnagyobb bórtartalma (32,3 ppm/kg szárazanyagra számítva). A bór szerepe a megtermékenyítésnél elengedhetetlen. A bibe bórtartalma teszi lehetõvé a pollentömlõ kihajtását. A bórhiány, csakúgy, mint a túladagolása, fokozza a légzést. Ye és Yang (1992) azt tapasztalták, hogy cink (Zn) és bór (B) együttes hatására csökkent a glükozinolát tartalom és nõtt a lipid tartalom. A bór hat a transpirációra. A repce bórellátására a Borotek kiválóan alkalmas 2–3 l/ha-os dózisban.
Bórhiány tünete
A repce termése a bórkezelés hatására, Eõri 1999
2,20 2,15
Termés t/ha
2,10 2,05 2,00 1,95 1,90 1,85 1,80 1,75
Kontroll
Egyszer kezelt Kétszer kezelt
7
Kórokozók Hazánkban a kórokozók közül a Plasmodiophora brassicae, Peronospora brassicae, Phoma lingam, Cylindrosporium concentricum stb. mellett a legnagyobb jelentõsséggel a fehérszárúság (Sclerotinia sclerotiorum) és a levél, illetve becõ károsítását okozó Alternaria brassicae bír. Legyengítik az állományt és fokozzák a kifagyás veszélyét. A szár és a becõk fertõzésével csökkentik a termést. Ellenük jól védekezhetünk például Matizzal (tebukonazol), melynek alkalmazása az intenzív termesztéstechnológiában elengedhetetlen. Betakarítás Mivel az olajképzõdés az érési folyamat utolsó fázisában a legintenzívebb, lényeges az aratás idõpontjának helyes meghatározása. Általánosan egy menetben, állományszárítást alkalmazva például Solaris deszikkálószerrel vagy becõragasztóval, de ezek nélkül is learathatjuk repcénket. Mindig figyelembe kell venni ennek eldöntésekor, hogy gyomose az állományunk, milyen idõjárás várható aratáskor, és milyen idõjárás jellemzõ közvetlenül elõtte. Törekednünk kell, hogy minél kisebb legyen a pergési veszteség. Legkisebb pergési veszteség a technikai érettség (hajtáscsúcs fehéressárga, a becõk fonnyadtak, a magok kezdenek barnulni) fázisában történõ aratáskor van. Az olajberakódást a hõmérséklet erõsen befolyásolja. (Szodfridt Gy.-né, 1971.)
8
Gondolatok a napraforgóról A napraforgó Magyarországon meghatározó jelentõségû, a vetésváltási korlátok miatt azonban a termesztéstechnológiában nem a terület növelésére kell törekedni, hanem a minõségi fejlesztésre. A termésstabilitás mind országos, mind üzemi szinten csökkent. A napjainkban fellelhetõ fajták és hibridek nagy olajtartalmúak (45–51%), emberi fogyasztásra alkalmasak. A napraforgó értékét növeli, hogy az olaj kivonása után maradó extrahált napraforgódara rendkívül fehérjedús (34–48%). Magyarország napraforgótermesztése összes terület (ha)
termésátlag (t/ha) 2,35
összes termés (t)
2009
537.000
2010
494.000
1,97
973.000
2011
512.000
2,42
1.239.000
1.260.000
(Forrás: MgSzH)
A jövõben a jelenlegi feltételek mellett a termesztés mennyiségi és területi fejlesztése a közismert vetésváltási és egyéb okok miatt csak korlátozott mértékû lehet. A napraforgó termesztéstechnológiája Az extenzív és átlagos intenzitású technológia gyakorlati végrehajtása során betartott technológiai fegyelem befolyásolja a napraforgótermés mennyiségét és minõségét egyaránt. Tápanyagellátását a talajvizsgálatoktól tegyük függõvé. A napraforgó talajzsaroló növény, ezért a vetésforgóban utána következõ növény tápanyagellátására és a talaj vízháztartásának megõrzésére fokozottabb figyelmet kell fordítani! Fontos a hibrid helyes megválasztása mellett a vetéstechnológia és a növényvédelem. A kedvezõtlen talajadottságok és extenzív technológia esetén célszerû olyan hibridet választani, amely átlagos termést nyújt szélsõséges viszonyok között is. Elõvetemény Elõveteményre nem igényes, mégis a vetésforgóba illesztése nem egyszerû, hiszen kórokozói nagy része a talajon keresztül fertõz, ezért több évig nem termeszthetõ önmaga után (5–7 év). A napraforgó legjobb elõveteményei a kalászos gabonák. Talaj-elõkészítés és vetõágykészítés, vetés A szélsõséges talajok kivételével minden talajtípuson termeszthetõ. A talaj elõkészítésével kapcsolatban messzemenõen szem elõtt kell tartani a magágy minõségét, mely a kelés egyenletességének és a gyomirtás sikerességének alapja. A rossz vetõágyból egyenetlenül bújnak elõ a szikleveles napraforgók, melyek a tenyészidõ alatt kedvezõtlenül befolyásolják egymás fejlõdését (a késõbb elõbúvókat elnyomják a nagyobbak). Ez függ a vetés kivitelezésétõl is, ezért fontos annak gépi háttere is. A termés mennyiségét és minõségét az elõbbiek mellett a helyesen megválasztott vetésidõ is befolyásolja (kései vetés = termésveszteség). Az optimális tõszám eléréséhez (40–50 ezer tõ/ha) mindig 10%-kal több csírát kell elvetni. A kórokozók betelepedése szempontjából is fontos a tõszám, mivel a ritkább állományban (40 000 tõ/ ha) erõs infekciós nyomás esetén is gyenge állományfertõzöttség bekövetkezésére számíthatunk. Az átlagos
fertõzöttségû években az 50–60 ezer tõ/ha bizonyult optimálisnak. A tõszám befolyásolja az olajtartalmat is. A tõszám növelése intenzívebb növényvédelmi stratégiát igényel. Tápanyagigény A napraforgó jól hasznosítja a talaj tápanyagkészletét. Egy tonna terméshez az alábbi tápanyagmennyiségeket veszi fel: N – 41 kg P2O5 – 30 kg K2O – 70 kg A nitrogén mennyiségét körültekintõen kell meghatározni, mert hiánya gátolja a kívánt termés elérését, túladagolása viszont csökkenti az olajtartalmat, illetve a betegségellenállóságot. A foszfor kedvezõ a zsírsavak szintézisére, hiánya csökkenti az olajtartalmat. A napraforgó káliumigénye nagy, annak ellenére, hogy jól hasznosítja a talaj felvehetõ káliumkészletét, a megfelelõ ellátásról gondoskodni kell. A kálium javítja a napraforgó betegségekkel szembeni ellenállóságát és szárazságtûrését. Gyomirtás Szakszerû, idõben történõ növényvédelemre van szükség, mert pótlólagos beavatkozásra már nincs mód. Ezért arra kell törekedni, hogy évelõ gyomok ne maradjanak a területen! Ehhez az elõvetemény gyommentességét, illetve a tarló ápolását kell elvégezni. Kémiai úton ezt megtehetjük a Kapazin 5,0 l/ha-os dózisával. Száraz idõjárás esetén presowing technológiát alkalmazhatunk, míg átlagos csapadékviszonyok mellett választhatjuk a preemergens gyomirtást (oxifluorfen, flurokloridon stb.). A Proponit 720 EC vetés elõtt vagy vetés után – kelés elõtt alkalmazható a napraforgó növényvédelmi programjában. Kimagasló szelektivitás és gyomirtó hatás (elsõsorban magról kelõ egyszikûek, valamint néhány kétszikû gyom), kiváló kombinálhatóság jellemzi ezt a készítményt. 2008, Kóny – Proponit 720 EC 2,5 l/ha + Racer 3,0 l/ha
9
Állománykezelés szükségessége esetén magról kelõ és évelõ egyszikû gyomok megjelenésekor a napraforgó 5–7 valódi leveles koráig Targa Super 0,7–1,5 l/ha-os dózisával védekezhetünk. Posztemergensen tankmixben egyéb gyomirtó készítménnyel a Targa Supert a fitotoxikus károk elkerülése miatt lehetõleg ne alkalmazzuk! Kórokozók Csapadékos idõben a kórokozók betelepülésének valószínûsége nagyobb. Az esõs évjárat fokozza a szárfoltosságok (Alternaria, Phoma, Diaporthe) elõfordulásának gyakoriságát, amely a megkésett betakarítások következtében okoz terméskiesést. A tányérbetegségek (Sclerotinia, Botrytis) csapadékos idõben okoznak termésveszteséget. A Sclerotinia ellen vetésváltással, illetve ellenálló hibridek vetésével védekezhetünk. Száraz, aszályos évben a hamuszürke szárkorhadás okoz súlyosabb károkat. A tenyészidõszak egészére jellemzõ lehet a rozsda és a fekete- vagy fómás szárfoltosság megjelenése. Minden elõforduló kórokozó ellen hatékonyan preventíven védekezhetünk. Rovarkártevõk Rovarkártevõi közül a fekete barkó és a hegyesfarú barkó kártételével találkozhatunk. A sziklevelek között a tenyészõcsúcs kirágásával okoznak kárt. A levéltetvek szívogatásukkal károsítják a napraforgót az egész tenyészidõszak alatt. Jelenlétük a virágbimbó kialakulása során termésveszteséget okoz. A talajlakó kártevõk ellen talajfertõtlenítõkkel védekezhetünk.
Gyomirtó szer + ATONIK
Gyomirtó szer
Biostimulátor használat és a mûtrágyázás A bór hiányának kiküszöbölésére (szár törpülése, levelek vastagodása, léha kaszatok, olajtartalom csökkenése) Boroteket használhatunk 2–3 l/ha-os dózisban. A napraforgó gyomirtása következtében jelentkezhetnek fitotoxikus károk, melyek oldására a biostimuláns és kondicionáló tulajdonsággal rendelkezõ Atonik 0,6 l/ha-os mennyiségét ajánljuk. Tankkombinációban gombaölõ szerekkel és bórtrágyákkal kijuttatható. Betakarítás A deszikkálást mindig az idõjárási körülmények határozzák meg. Csapadékos körülmények között erre a célra a Kapazin 3–5 l/ha-os dózisát ajánljuk hidas traktorral kijuttatni, a kaszatok 20–30%-os nedvességtartalmánál. Állományszárítást végezhetünk Solaris deszikkálóval is, amivel gyors és precíz hatást érhetünk el. Biztonságosan alkalmazhatjuk gyomos állományban is. Mellé minden esetben ajánlott tapadószer használata! Felhasznált irodalom: Gyakorlati Agrofórum, 17. évf. 7. szám Zámolyi Balázs: Diplomamunka, 2006. NYME Szabó László és munkatársai: Az olajrepce Bai–Lakner–Marosvölgyi–Nábrádi: A biomassza felhasználása Dr. Eõri Teréz: A repce termesztése (2001) Szodfridt Gy.-né (1971): Az õszi káposztarepce aratási idejének meghatározása élettani mutatók alapján. Dr. Pepó Péter: A napraforgó Horváth József: A szántóföldi növények betegségei Magyar Mezõgazdaság, 2006. 12. 06. MezõHír, 2006. 09. Jenzer–Mészáros–Sáringer: A szántóföldi és kertészeti növények MgSzH és KSH adatok 2011.
10
Atonik=biostimulátor Az ATONIK két felhasználási területe:
ATONIK Stresszhelyzetek leküzdése – hideg – szélverés – növényvédõszer okozta fitotoxicitás – stb.
Termésnövelés – – – – –
gyökérnövekedés serkentése intenzívebb virágzás jobb megtermékenyülés intenzívebb tápanyagfelvétel beltartalmi értékek javítása
Az ATONIK és a stressz: – Az Atonik hatóanyagai a nitrofenolok közé tartoznak. A nitrofenolok a sejtekben gyorsan polifenolokká alakulnak, melyek szerepe bizonyított a növény védekezési reakcióiban. – Az Atonik használatakor felgyorsul a sejtek citoplazmaáramlása! Intenzív tápanyagfelvétel A sejtnedv áramlásának gyorsításával javul a tápanyagok felvétele és beépülése.
A készítmény hatóanyagainak hatásmechanizmusa – Az Atonik hatóanyagai általános hatásként felgyorsítják a növény életfolyamatait, intenzívebb sejtnedváramlás mellett felgyorsulnak azon életfolyamatok, amelyek a termésképzõ szervek, illetve a termés irányába a tartaléktápanyagok áramlásáért felelõsek. Ez a hatás segíthet a pollensterilitás mértékének csökkentésében, a csírázóképesség fokozásában. – Az elõzõ pontban említett hatás – a növény életfolyamatainak intenzívebbé tétele – segíti a növényeket a stresszhatások minél gyorsabb leküzdésében, illetve mérséklésében. – Az Atonik hatóanyagainak mérhetõ hatása a bibére került pollen gyorsabb csírázásának és a pollentömlõ akár kétszeres gyorsaságú fejlõdésének kiváltása. Az ATONIK hatása a virágpollenre
A pollentömlõ hossza 24 órával a kezelést követõen mm 30 25 20 15 10 5
Kezeletlen
Kezelt
Az ATONIK hatása a bibe beporzás utáni enzimaktivitására
11
Atonik a repcében Felhasználási javaslat: Tél végén az elsõ rovarölõ szeres kezeléssel egy menetben, valamint virágzás elõtt, a második rovarölõ szeres kezeléssel együtt használható 0,6 l/ha-os dózissal. A második kezelést csak jó vízellátottságú talajokon javasoljuk. Atonik használata a repcében TÉL STRESSZ*
KÖTÕDÉS**
* 0,6 l/ha ** 0,6 l/ha
Kísérleti eredmények Atonikos eredmények 2003–2005 repcében 4500
4220
4000 3940
Átlageltérés: +310 kg/ha
Terméseredmény kg/ha
3500
3244 3050
3000
2806
2774 2790
2750
2500 2216 2000 1500
2387
2387
1946 2064 1767
1000 500 0 Nemesszalók Balatonfõkajár Balatonfõkajár Nemesszalók Nemesszalók 2003 2003 2004 2004 2004 Orkán 0,75+0,5 l Codix 0,75+0,5 l Indián 0,75 l Indián 2x0,75 l Explus 2x0,6 l Hely, idõ, fajta, dózis
Atonik Kontroll
12
Kápolnásnyék 2004 Bristol 1 l
Zirc-BakonyAgro 2005 Indián 2x0,6 l
Kísérleti eredmények Triangle fajtában, 2006 Adony 140 122,6 120
100
80
60
70,7 55,6
53,7
40
20 6,1
4,6
0 Fõhajtás becõszám átlag
Oldalhajtás becõszám átlag
Oldalhajtások száma
Atonik 0,75 l/ha Kontroll
Becõszám és oldalhajtások száma
Atonikos kísérleti parcella, 2006 Cegléd
Atonikos kísérlet, 2006 Nagyatád
t/ha 3,2
Kezeletlen
3,1 3,0 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5 2,4
Kezelt
Kontroll
1 x 0,6 l/ha Atonikos kezelések
2 x 0,6 l/ha
Atonik a repcében Fertõszéplak 2001–2002–2003, Dr. Eõri Teréz Dózis (l/ha)
Kezeléskori fenológia
Kontroll Atonik
0,75
bokrosodás vége
Növényenkénti becõszám (db)
Becõnkénti magszám (db)
Ezermagtömeg (gr)
Termésátlag (t/ha)
74,3
100%
17,3
100%
4,1
100%
2,3
100%
94,2
127%
20,8
120%
3,5
85%
2,7
118%
Fajta: Danubia
13
Terméseredmény kg/ha
Atonikos (0,75 l/ha) tavaszi kezelés hatása a fajták terméshozamára 2006, Adony, Helianthus Kft.
5500 5250 5000 4750 4500 4250 4000 3750 3500 3250 3000 2750 2500 2250 2000 1750 1500 1250 1000 750 500
4411 4098
250 0 rio gle ta an On Tri
o de Ro
er gg Di
c ni to Ca
is Elv
i ph Ol
d ba go tri te ito As on an ES M M
Re
m
y
Fajta Atonikos kísérlet Catonic fajtában, 2006
el st bu om Ro dr Hy ES
ly izz Gr
re lu Al H
77 20 90
lag Át
Atonik Kontroll
Kezeletlen
Kezelt, Atonik (1 x0,6 l/ha)
Kezeletlen A kezelt növényeken intenzívebb gyökérképzõdés figyelhetõ meg!
14
Kezelt
Atonikos kísérlet, 2006 Gyékényes 350 Oldalhajtás/növény (db) Becõ/fõhajtás (db)
300
Becõk átlaga oldalhajtáson (db) Becõ/növény (db)
darab
250
Átlag magszám/1 becõ (db)
200
150
100
50
0
Kezeletlen
1.
2.
3.
Kezelt
1.
2.
3.
Externo, 2006 Gyékényes
Kezeletlen
Kezeletlen
Kezelt, Atonik (1 x 0,6 l/ha)
Kezelt
15
Atonikos kísérlet, 2006 Koroncó
200 Oldalhajtás/növény (db) 180
Becõ/oldalhajtás (db) Becõ/fõhajtás (db)
160
Becõ/növény (db)
Darab
140 120 100 80 60 40 2 0
Kezeletlen
1.
2.
3.
Kezelt
1.
Atonikos eredmények a repcében, 2005 Bakony-Agro Kft, Zirc Talajtípus:
40 AK, 5,5 pH, 1,5% humusz
Fajta:
Mohikán (Indián)
Vetés:
Szeptember 1–2.
Vetéskori magmennyiség:
5 kg/ha
Összes nitrogén hatóanyag:
145 kg/ha
Gyomirtás:
Command 0,2 l+Butisan 1 l
Csapadék: március–június
200 mm
Kezelés: 1-szárbaindulás
Wuxal boron 2,5 l+Nurelle D 0,6 l+Atonik 0,6 l
Kezelés: 2-virágzás
Callipso 0,1 l+Atonik 0,6 l
Kontroll parcella terméseredménye:
3,94 t/ha
Atonikos parcella terméseredménye:
4,22 t/ha Bakony-Agro Kft., 2005 Zirc
Kezeletlen
16
Atonik 2 x 0,6 l
2.
3.
Atonik a napraforgóban Felhasználási javaslat: 6–8 leveles és/vagy csillagbimbós állapotban javasoljuk kijuttatni a gombaölõ szeres kezelésekkel egy menetben 0,6 l/ha-os dózissal.
Kísérleti eredmények Atonik a napraforgóban, 2005 Veszprémvarsány A+B+C
Baracska B+C
Sárvár B+C
Lenti B
Termésmennyiség kg/ha, kontroll
2511
3388
3200
2600
Termésmennyiség Atonik
2650
3504
3420
2900
Olajtartalom %-ban, kontroll
42,38
46,28
47,7
46,56
Olajtartalom %-ban, Atonikos kezelés
46,8
46,19
47
49,87
Atonikos napraforgókísérlet adatai, 2005
Termésmennyiség, kontroll Termésmennyiség, Atonikos kezelés 4000 3388
3500
3504
3420 3200 2900
Termésmennyiség kg/ha
3000 2650
2600
2511 2500 2000 1500 1000 500 0 Veszprémvarsány A+B+C
Baracska B+C
Sárvár B+C
Lenti B
Hely + Atonik kijuttatási ideje A-post gyomirtással egy menetben, B-6–8 leveles állapot, C–csillagbimbós állapot Atonikos kísérletek, 2005–2006 Sárvár termés t/ha
olajtartartalom %
2005. kezelt
3,42
47
2005. kezeletlen
3,21
47,7
2006. kezelt
2,35
45,2
2006. kezeletlen
2,18
44,8
Atonikos kezelés 1x 0,6 l/ha csillagbimbóban
17
Olajtartalom alakulása Atonikos napraforgó kísérletekben 52
Olajtartalom %, a szárazanyagra vonatkoztatva
Olajtartalom %-ban, kontroll Olajtartalom %-ban, Atonikos kezelés
49,87%
50 47,70%
48 46,80% 46
47,00%
46,56%
46,28% 46,19%
44 42,38% 42
40
38 Veszprémvarsány A+B+C
Baracska B+C
Sárvár B+C
Lenti B
Helyszín + kijuttatási fenológiai idõpont A-post gyomirtással egy menetben, B-6–8 leveles állapot, C–csillagbimbós állapot
2250 2214 2200
2195
2189
kg/ha
2150
2100 2062 2050
2000
a Kezelések
18
Ko nt ro ll
l/h 75 0, ik on At
Am alg er 5 ol p l/h ré a miu m
Hi dr o 2l ma +M g an 4l+ tra Zin c 2 tra l c
1950
Cliophar 300 SL Hatóanyag-tartalom: 300 g/l klopiralid. Gyomirtó permetezõszer. Hatásmechanizmus: A hormonrendszerre ható herbicidek csoportjába tartozik (pikolinsav származék). A csírázást követõen a koleoptil és hipokotil, majd a hajtáscsúcs, gyökércsúcs, kambium, axiális rügyek és a nóduszok merisztéma régióiban fejti ki hatását. A hormon típusú készítmények olyankor hatnak, amikor a növény intenzív növekedési szakaszban van (bokrosodás, szárba indulás). Hatástünet, szelektivitás: Hosszirányú növekedésgátlás, rügydifferenciálódás gátlása, virágzás gátlása. Már alacsony koncentrációban is irreverzibilisen gátolja az auxintranszportot, szétroncsolja a szállítószöveteket. Tehát nem hormon hatású, hanem hormonellenes készítmény. A szer a következõ gyomok ellen jó hatékonyságú: Ambrosia elatior, Bifora radians, Anthemis arvensis, Centaurea cyanus, Cirsium arvense, Chrysanthemum segetum, Matricaria spp., Sonchus oleraceus, Sonchus arvensis, Senecio spp., Vicia spp., Helianthus annuus. Közepes hatékonyságú: az Anthemis cotula, Erigeron canadensis, Polygonum spp., Taraxacum officinale, Trifolium repens, Xanthium spp. gyomok ellen. Ellenállóak: a Capsella bursa-pastoris, Chenopodium spp., Galium spp., Raphanus raphanistrum, Sinapis arvensis, Thlaspi arvense, Veronica spp. gyomnövények. Felhasználható: Kultúra
Károsítók
Repce
Magról kelõ és évelõ kétszikû gyomnövények
Dózis (l/ha)
Permetlé mennyiség (l/ha)
0,25–0,4
200–300
Javasolt növényvédelmi technológia repcében: 4–6 leveles állapottól a virágbimbók megjelenéséig javasolt a készítményt kijuttatni. A magról kelõ kétszikû gyomnövények 2–4 valódi leveles, a Cirsium arvense tõlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre.
Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: Xi (irritatív). Vízi szervezetekre nem jelölésköteles. Felszíni vizektõl elõírt biztonsági távolság 5 méter. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles. Munkaegészségügyi várakozási idô: 0 nap.
Keverhetôség: A készítmény keverhetô a legtöbb repcében használatos gyomirtó szerrel. Tankkeverék készítésekor minden esetben végezzünk keverési próbát. Egyéb technológiai javaslatok: – Kiadós csapadék hullása után célszerû a gyomirtás megkezdése elõtt megvárni a kultúrnövény viaszrétegének újbóli megvastagodását. – Az esetleges perzselés miatt a szert 25 oC felett ne használjuk, illetve este kezeljünk! – A klopiralidnak az az elõnye a hormonbázisú gyomirtó szerekkel szemben, hogy nemcsak a föld feletti zöldrészeket pusztítja, hanem bejut a gyökerekbe, rizómákba, és ott a föld alatti rügyek nagy részét is elpusztítja. Ezzel jelentõsen csökkenti az újrahajtást! – Kombinációban is használható, de az esetleges fitotoxicitás elkerülése miatt lehetõleg önmagában kijuttatva alkalmazzuk.
Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: Kultúra
Várakozási idõ (nap)
Repce
nincs korlátozás
Tûz- és robbanásveszélyesség: nem jelölésköteles (E). Forgalmazási kategória: I.
19
Kapazin Hatóanyag-tartalom: 360 g/l glifozát (480 g/l glifozát-izopropilamin só) SL (vízoldható koncentrátum) formulációban. Gyomirtó permetezõszer. Hatásmechanizmus, hatástünet, szelektivitás: A glifozát hatóanyag az EPSP szintetáz gátlók közé tartozik. A növény a klorofillt tartalmazó zöld részein keresztül veszi fel. A hatóanyag innen transzlokálódik a gyökerekbe, tarackokba, rizómákba. A hatástünetek 1-2 hét után jelentkeznek öregedésben, törpe növésben, levél- és hajtásbarnulásban. A folyamat visszafordíthatatlan, az érintett növény elpusztul. Mivel a glifozát a növényben való mozgása folyamán a szaporító képletekbe is eljut, így hatása az évelõk esetében is a növény pusztulásához vagy maradandó károsodásához vezet. Hatékonysága ennek megfelelõen dózistól függõen kiterjed mind az évelõ, mind a magról kelõ egy- és kétszikû gyomnövényekre. Nem szelektív (totális) gyomirtó szer. Kerülni kell a szer termesztett növényekkel való érintkezését. Felhasználható: Kultúra
Károsító (cél)
Szántóföld, tarló
Magról kelõ egyés kétszikû gyomok Évelõ egyés kétszikû gyomok
Kezelés ideje
Kezelések max. száma
Kezelések közti min. idõ (nap)
Szer (l/ha)
Víz (l/ha)
a gyomnövények intenzív növekedésekor
2
60
2,0–3,0
150–300
Napraforgó
Állományszárítás
20–30% nedvességtartalomnál
1
–
Repce
2,0–5,0
50–60 (légi) 150–250 (földi)
Állományszárítás
60% magbarnulásnál
1
–
3,0–4,0
150–250
4,0–6,0
Javasolt növényvédelmi technológia: Magról kelõ gyomnövények esetében az engedélyokiratban meghatározott alacsonyabb dózisban kell alkalmazni. Magról kelõ kétszikûek esetében azok 4–8 valódi leveles fenológiájában, magról kelõ egyszikû gyomnövényeknél 3– 5 leveles állapotban kell a kezelést elvégezni. Évelõ kétszikû, valamint évelõ egyszikû gyomnövények esetében azok intenzív növekedési szakaszában kell a készítményt kijuttatni, hogy a hatóanyag a gyomnövény föld alatti szaporító képleteibe is lejusson. Tarackbúza, fenyércirok, nád ellen kedvezõbb hatás érhetõ el õsszel, amikor a tápanyag áramlása a rizómák felé a legintenzívebb. Szulák-félék ellen a virágzás idején, mezei acat ellen annak tõlevélrózsás állapotában van a kezelés optimális idõpontja. A meteorológiai körülményeket figyelembe véve a glifozát hatóanyag 15–25 °C között és magas páratartalom mellett a leghatékonyabb. A hatás kifejtéséhez fontos, hogy a kezelést követõen 6 órán belül ne hulljon csapadék, és a hatóanyag maradéktalanul felszívódhasson a gyomnövényben. Szántóföldi kultúrákban, azok vetése elõtt, illetve után a
20
csírázás megindulásáig, akkor, ha az elvetett magvakat legalább 3 cm vastag aprómorzsás talajréteg takarja. 3%-nál kevesebb szervesanyagtartalmú talajokon ez a technológia nem alkalmazható. Tarlókezelésre évelõ gyomnövények ellen tarlóhántás után azok 15–30 cm-es nagyságakor. A tarlómûvelést sekélyen kell végezni, oly módon, hogy a tarackok feldarabolódjanak, és ezáltal az alvó rügyek is kihajtsanak. Állományszárítás napraforgó és repce kultúrákban: Gyommentes állományban a kultúrára megadott alacsonyabb dózisban, elgyomosodott területen a magasabb dózisban kell alkalmazni A kezelést napraforgóban a kaszatok 20–30%-os nedvességtartalmánál javasolt elvégezni. Repcében a kijuttatás optimális idõpontja, amikor a becõ szint középsõ harmadában a magvak legalább 60%-a barna színû, a becõk ekkor még zöldek. Repcében a kijuttatás kizárólag földi géppel (hidas traktorral) történhet. Alkalmazása vetõmagtermesztésben nem javasolt.
Légi kijuttatás: Kizárólag napraforgóban (és kukoricában), legalább 10 ha összefüggõ táblaméret esetén, a permetlé elsodródását gátló cseppnehezítõ adalékanyag kötelezõ hozzáadásával és elsodródásgátló szórófej alkalmazásával. Légi kijuttatásnál a 44/ 2005.(V.6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendeletben meghatározott elõírásokat maradéktalanul be kell tartani. Lémennyiség: 50–60 l/ha. Hidastraktorral végzett kijuttatás: Nagy hasmagasságú (>150 cm) földi géppel csak a permetlé elsodródását gátló cseppnehezítõ adalékanyag hozzáadásával juttatható ki a készítmény. A nem cél növények védelme érdekében a permetezés során fellépõ elsodródásra figyelemmel kell lenni! Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: nem jelölésköteles. Vízi szerveetekre nem jelölésköteles. Méhekre aló veszélyesség: nem jelölésköteles. Védõtávolságok (m): Földi
Hidastraktor
Légi
Felszíni vizektõl
5
25
50
Nem mezõgazdasági területeken lévõ nem cél növényektõl
5
25
50
Más mezõgazdasági kultúráktól
10
50
100
Munkaegészségügyi várakozási idô: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: Kultúra
Dózis
Napraforgó
2 l/ha 5 l/ha
10 14
3–4 l/ha
10
Repce
Évi (nap)
Tûzveszélyességi besorolás: nem jelölésköteles. Forgalmazási kategória: III.
21
Proponit 720 EC Hatóanyag-tartalom: 720 g/liter propizoklór. Folyékony gyomirtó permetezõszer. Hatásmechanizmus: A propizoklór a klóracetamid típusú gyomirtók csoportjába tartozik. Csírázás és növekedés-gátló hatású. A csírázó és kelõ magokat károsítja, a kikelt gyomokra kevésbé hat. Szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, és az oxidatív foszforilációt gátolja. Legjellemzõbb hatása a fehérje- és nukleinsav-szintézis gátlása. Hatékonyság és szelektivitás: A propizoklór elsõsorban a magról kelõ egyszikû gyomok ellen használható. A hasonló hatóanyagokhoz képest azonban markáns kétszikûirtó hatással is rendelkezik. A hatóanyag-csoporton belül a hatékonyság szempontjából az egyik leghatékonyabb, míg a szelektivitás szempontjából a kultúra számára az egyik legbiztonságosabb molekula (antidótum használata nem szükséges). „A legjobb kompromisszum” a talajherbicidek csoportjában! A hatóanyagcsoport más tagjaihoz hasonlóan a megfelelõ hatás eléréséhez a kijuttatást követõen 15–20 mm csapadék szükséges. Felhasználható: Kultúra
Károsítók
Napraforgó
Magról kelõ egyszikû gyomnövények
Javasolt növényvédelmi technológia napraforgóban: A kultúrnövény vetése után, kelése elõtt (preemergensen) használható fel a készítmény. A gyomirtó szer hatását az adott kultúrában engedélyezett hasonló technológiai feltételeket igénylõ szer hozzáadásával a kétszikû gyomok ellen fokozni lehet. A linuron tartalmú kombinációk csak 1,5%-nál magasabb humusztartalmú talajokon alkalmazhatók. A készítményt, illetve kombinációit jól elmunkált talajra, finom porlasztással kell kijuttatni. Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: Xi (irritatív), F (tûzveszélyes), N (környezeti veszély). Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes. Felszíni vizektõl elõírt biztonsági távolság 200 méter, illetve egyéb jogszabályok további korlátozásai szerint. Nem alkalmazható hidrogeológiai védõterületeken, illetve ebbõl a szempontból az „A, fokozottan érzékeny” kategóriába sorolt területeken. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles.
22
Dózis (l/ha)
A kijuttatáshoz szükséges víz mennyisége (l/ha)
2,0–3,0
200–300
Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: Rendeltetésszerû felhasználás esetén nincs korlátozás. Tûz- és robbanásveszélyesség: tûz- és robbanásveszélyes (B). Forgalmazási kategória: II. Felhasználható: 2012. október 27-ig!
Solaris Hatóanyag-tartalom: 374 g/l diquat-dibromid (200 g/l diquat-ion) SL (vizes szuszpenzió) formulációban. Gyomirtó permetezõszer. Hatásmechanizmus: Kontakt, perzselõ hatású hatóanyag, mely igen hamar, mintegy 15–30 perc alatt bejut a növénybe. Hatására a fotoszintézis során szuperoxid keletkezik, mely károsítja a sejtmembránt és a citopazmát. Hatástünet, szelektivitás: Nem szelektív, a kultúrnövényt és az egynyári gyomokat (kivéve viaszos és erõsen szõrös bõrszövetû fajok) egyaránt leszárítja. Az évelõ gyomnövények föld feletti részeit leperzseli. Hatása gyors, kezelés után a kultúrnövény 5–10 nap múlva betakarítható. Felhasználható: Kultúra
Károsítók
Napraforgó, õszi káposztarepce
Lombtalanítás
Dózis (l/ha)
Vízmennyiség (l/ha)
1,5–2,5
50–60 (légi) 300–400 (földi)
Solaris kezelés, Szentmártonkáta 2011.
Solaris kezelés elõtti napraforgó
Solaris hatása a kezelés utáni 10. napon, Siklós 2011.
Solaris kezelés utáni napraforgó
23
Javasolt növényvédelmi technológia: Napraforgóban a kezelést a kaszatok 25–30%-os víztartalma mellett kell elvégezni. Õszi káposztarepcében a készítményt akkor kell kijuttatni, amikor a becõkben lévõ magvak már barnák és kimorzsolhatóak, a magvak 35–40%-os nedvességtartalmánál, a tervezett betakarítás elõtt 4–6 nappal. Légi kijuttatás: Legalább 10 ha összefüggõ területen, cseppnehezítõ adalékanyag kötelezõ hozzáadásával, 50–60 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával. A kezelések végrehajtása során a mezõ- és erdõgazdasági légi munkavégzésre vonatkozó 44/2005.(V.6.) FVM-KM-KvVM együttes rendeletben meghatározott elõírásokat maradéktalanul be kell tartani! Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: T (mérgezõ), N (környezeti veszély). Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles. Védõtávolságok (m): Földi
Hidastraktor
Légi
Felszíni vizektõl
5
25
50
Nem mezõgazdasági területeken lévõ nem cél növényektõl
5
25
50
Más mezõgazdasági kultúráktól
10
50
100
Munkaegészségügyi várakozási idô: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: Kultúra
Várakozási idô (nap)
Napraforgó
7
Õszi káposztarepce
5
Tûzveszélyességi besorolás: nem jelölésköteles. Forgalmazási kategória: I.
24
Targa Super Hatóanyag-tartalom: 5% quizalofop-P-etil. Gyomirtó permetezõszer egyszikûek ellen. Hatásmechanizmus: Az ariloxi-fenoxi-propionátok csoportjába tartozó quizalofop-P-etil a növénybe felszívódva és a növény szállító rendszerében szállítódva gátolja az acetil-S-CoA-karboxiláz enzim mûködését. Ezáltal megakadályozza a zsírsav bioszintézisét. Hatástünet, szelektivitás: A Targa Super hatóanyaga a zöld részeken keresztül kerül a növénybe (levélherbicid), gyorsan felszívódik és jól szállítódik a növényben, így a föld alatti rizómákba is eljut. Szelektíven irtja a legtöbb fûféle (egyszikû) gyomot kétszikû kultúrákban. A zsírsav-bioszintézis gátlásával roncsolja a merisztéma szöveteket, így a hatástünetek a hajtás és gyökér osztódó szöveteinél jelentkeznek. A tünetek a kezelést követô 7–14 nap múlva jelentkeznek. A nóduszoknál tapasztalható lilás elszínezôdés az elhalt osztódó szövetekre utal. A növény a nóduszok mentén könnyen „széthúzható”. Hatásspektrum: A Targa Super a következô egyszikû gyomok ellen használható (részleges lista): Egynyári egyszikû gyomok Parlagi ecsetpázsit Héla zab Puha rozsno Pirók ujjasmuhar Közönséges kakaslábfû Árpa Vad köles Egynyári perje Fakó muhar Zöld muhar Ragadós muhar Vad cirok Fenyércirok Ôszi búza Kukorica
Évelõ egyszikû gyomok Alopecurus myosuroides Avena fatua Bromus mollis Digitaria sanguinalis Echinochloa crus-galli Hordeum vulgare Panicum miliaceum Poa annua Setaria glauca Setaria viridis Setaria verticillata Sorghum bicolor Sorghum halepense Triticum aestivum Zea mays
Fenyércirok Tarackbúza Siska nádtippan Csillagpázsit Réti perje Sovány perje Nád
Sorghum halepense Elymus repens (Agropyron repens) Calamagrostis epigeios Cynodon dactylon Poa pratensis Poa trivialis Phragmites communis
Felhasználható: Kultúra
Károsítók
Napraforgó, repce
Magról kelô egyszikûek Sorghum halepense magról kelô évelô Elymus repens Cynodon dactylon
0,8 1,0–1,2 2,0–2,5 3,0–3,5
Gabona árvakelés
0,4–0,6
Repce
Dózis (l/ha)
Vízmennyiség (l/ha)
0,7–1,0
200–300
25
Javasolt növényvédelmi technológia napraforgó, repce kultúrákban: A kezeléseket a magról kelõ (egynyári) gyomok esetén a gyökérváltás elõtt kell elvégezni (a gyomok 2–3 leveles állapota), míg az évelõ gyomoknál a növény 20–30 cm-es fejlettségénél. Erõs fertõzés esetén a magasabb dózisokat kell alkalmazni. Ha a gyomok elhúzódó kelésére kell számítani, akkor a megadott dózisok osztott kezeléssel történõ kijuttatásával jobb hatékonyságot lehet elérni. Hat levelesnél fejlettebb napraforgóban 1,5 l/ha-nál magasabb dózis kijuttatása nem javasolt. Õszi káposztarepcében a gabona árvakelések irtására a gyomok gyökérváltása elõtt (2–3 leveles stádium) 0,4–0,6 l/ha-os dózissal használható. Keverhetôség: Minden esetben javasolt a helyszíni keverési próba elvégzése. A permetlevet bekeverés után azonnal, de legkésõbb 12 órán belül ki kell juttatni. Ne használjunk mûtrágyát a Targa Superrel tankkeverékben! Egyéb technológiai javaslat: A jobb hatás érdekében célszerû megvárni, amíg az egyszikû gyomok megfelelõ nagyságú zöld felületet növesztenek. Ugyancsak fontos, hogy a kijuttatás idõpontjában az egyszikûek intenzív növekedésben legyenek. Tartós szárazság, illetve hûvös idõjárás a hatást gyengítheti. Az osztott kezeléssel történõ kijuttatás magasabb hatásfokkal rendelkezik. Például Sorghum halepense ellen 0,5+0,5 vagy 0,5+0,7 l/ha kijuttatása az elhúzódó kelés esetén is gyommentességet biztosít. A megfelelõen elvégzett gyomirtással a Targa Super a következõ évi újrahajtást is gátolja. Az évelõ/tarackos gyomok esetén ügyeljünk arra, hogy ne legyenek hosszú (50–100 cm-es) gyökérkapcsolatok. Az ilyen gyökérkapcsolatok ugyanis növelik az újrahajtás lehetõségét.
26
Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: Xn (ártalmas), F (tûzveszélyes), N (környezeti veszély). Vízi szervezetekre közepesen veszélyes. Felszíni vizektõl elõírt biztonsági távolság min. 50 méter, illetve egyéb jogszabályok további korlátozásai szerint. Nem alkalmazható hidrogeológiai védõterületeken, illetve ebbõl a szempontból „A, fokozottan érzékeny” kategóriába sorolt területeken, valamint természetes és természet közeli területeken. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles. Munkaegészségügyi várakozási idô: 3 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: Kultúra Napraforgó, repce
Várakozási idô (nap) Elõírásszerû felhasználás esetén nincs korlátozás
Tûz- és robbanásveszélyesség: tûz- és robbanásveszélyes (B). Forgalmi kategória: III.
Cyperkill 25 EC Hatóanyag-tartalom: 250 g/l cipermetrin. Gyors hatású rovarölô permetezôszer. Hatásmechanizmus: Kontakt és gyomorméreg, a központi és a perifériás idegsejteket bénítja. Hatástünet, szelektivitás: A hatás gyorsan jelentkezik (taglózó). A rovarok mozgása rendellenessé válik, majd elpusztulnak. A Cyperkill 25 EC nem szelektív rovarölô szer. Felhasználható: Kultúra
Károsítók
Repce
Repce-fénybogár, repcebecô-ormányos
Dózis (l/ha)
Vízmennyiség (l/ha)
0,15
300–400
Javasolt növényvédelmi technológia repcében: A repce-fénybogár és a repcebecô-ormányos elleni védekezést az imágók táblára történô betelepedése idején kell elvégezni. A készítményhez nedvesítõszer hozzáadása általánosan javasolt. Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: Xn (ártalmas), N (környezeti veszély). Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes. Biztonsági távolság felszíni vizektõl 200 méter, illetve az egyéb jogszabályokban elõírtak szerint. Méhekre való veszélyesség: kifejezetten veszélyes. Munkaegészségügyi várakozási idô: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idôk: Kultúra Olajrepce
Várakozási idô (nap) 10
Tûz- és robbanásveszélyesség: tûz- és robbanásveszélyes (B). Forgalmazási kategória: III.
27
Pyclorex Neo Hatóanyag-tartalom: 480 g/l klórpirifosz EC formulációban. Rovarölõ permetezõszer. Referencia készítmény: Cyren EC Hatásmechanizmus: Az acetil-kolinészteráz szintézist gátló kontakt- és gyomorméreg, légzésgátló hatással. A kártevõk idegsejtjeiben, az ingerületátvitelben okoz zavart az acetil-kolinészteráz enzim gátlásával. Az idegsejtek mûködésképtelenné válnak, a rovar anyagcsere-mûködése felborul, ami a rovar pusztulásához vezet. Gázosodó képességének köszönhetõen a kártevõk nemcsak érintés és táplálkozás, hanem légzés útján is felveszik. Felhasználható: Kultúra
Károsítók
Dózis (l/ha)
Vízmennyiség (l/ha)
Kezelések maximális száma
Utolsó kezelés fenostádiuma
Repce
Levéltetvek, repce-fénybogár, ormányosbogarak
0,6*–1,0
250–400
1
sárgabimbós állapot
Napraforgó
Keléskor károsító kártevõk
1,5 (sorkezelés)
200–300
1
kelés
Javasolt növényvédelmi technológia: A méhek és egyéb beporzást végzõ rovarok védelme érdekében virágzási idõszakban nem alkalmazható! Mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható! Repcében a védekezést repce-fénybogár, repceszár-ormányos, repcebecõ-ormányos, repcebolha ellen a kártevõk táblára történõ betelepedési idõszakában, az imágó létszám figyelemmel kísérése mellett javasolt elvégezni. Repcebolha esetén a károsított levélfelület ismeretében kell dönteni a védekezések szükségességérõl. *Piretroid készítménnyel (pl. Rapid CS – 0,06 l/ha) kombinálva 0,6 l/ha adaggal is kezelhetünk. Talajfertõtlenítésre napraforgóban sorkezelésnél a készítmény 1,5 l/ha mennyiségét bedolgozva kell kijuttatni, a vetéssel egy menetben a vetõgépre szerelt perisztaltikus szivattyúval. Állománykezelést a kelés után legfeljebb 4 hétig, a kultivátorozással egy menetben, 300–500 liter/ha permetlé kijuttatásával javasolt végezni. A szórófejek megfelelõ beállításával a permetlevet a növények tövéhez, a talajra kell irányítani. A szórófejek mögött haladó mûvelõ elemekkel enyhe töltögetéssel a permetezett sávot célszerû földdel takarni. A fitotoxicitás veszélye miatt ugyanabban az évben, ugyanazon táblán szulfonil-urea típusú gyomirtó szerekkel együtt nem használható! Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: Xn (ártalmas), N (környezeti veszély). Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes. Méhekre kifejezetten veszélyes.
28
Munkaegészségügyi várakozási idô: 3 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: Kultúra Napraforgó Õszi káposztarepce
Várakozási idô (nap) 42 az elõírt növényvédelmi technológia betartása esetén elõírása nem szükséges
Tûzveszélyességi besorolás: tûz- és robbanásveszélyes (B). Forgalmazási kategória: I.
Matiz Hatóanyag-tartalom: 250 g/l tebukonazol EW (olajemulzió) formulációban. Gombaölõ permetezõszer. Hatásmechanizmus: A triazolok csoportjába tartozó hatóanyag preventív, kuratív és eradikatív hatással rendelkezik. Fungicid hatását az ergoszterol bioszintézisének gátlása útján fejt ki, míg regulátor tulajdonsága a gibberellin bioszintézisének megakadályozásán alapul. Szisztémikus hatóanyag, felszívódása a növényben akropetális irányban történik. Felhasználható: Kultúra
Károsítók
Repce
Plenodómuszos és alternáriás betegségek, fehér- és szürkepenész Fagykárcsökkentés
Dózis (kg/ha)
Vízmennyiség (l/ha)
0,5–1,0
250–400
A felhasználásra vonatkozó további betartandó elõírások: Kultúra
Kezelések maximális száma
Két kezelés közt eltelt minimális idõtartam
Az utolsó kezelés idõpontja
Repce
2
14
virágzás vége
Javasolt növényvédelmi technológia repcében: A készítményt tõlevélrózsás állapottól virágzásig célszerû kijuttatni levél- és szárbetegségek ellen. Az õszi kijuttatás (4-6 leveles állapottól tõlevélrózsás állapotig) a téli-kora tavaszi fagyok miatt elpusztult növények számát is csökkenti.
Munkaegészségügyi várakozási idô: 0 nap (száradásig).
Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: Xn (ártalmas), N (környezeti veszély). Vízi szervezetekre közepesen veszélyes. A felszíni vizektõl 5 m-es nem kezelt puffer zóna alkalmazása szükséges szõlõben; 10 m-es nem kezelt puffer zóna alkalmazása szükséges gabonafélékben és repcében. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles.
Tûzveszélyességi besorolás: nem jelölésköteles. Forgalmazási kategória: I. Eltarthatóság: eredeti, zárt csomagolásban, száraz, hûvös helyen, szabályos növényvédôszer-raktárban 3 év.
Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: Kultúra Repce
Várakozási idô (nap) 56
Atonik, Matiz repcében, Bánokszentgyörgy 2011.
29
Polyversum Hatóanyag-tartalom: 1x106 oospóra/g Pythium oligandrum M1 törzs WP (nedvesíthetõ por) formulációban. Biológiai gombaölõ szer. Hatásmechanizmus: A készítmény hatóanyaga a mikroszkópikus nagyságú Pythium oligandrum gombafaj (Oomycetes osztály). Mikoparazitaként hat. Miután megtámadta a patogén gombát, átszövi micéliumával, majd enzimatikusan feloldja és táplálékként használja fel. A Pythium oligandrum gomba természetes élõhelye a termõföld. A mikroorganizmust tartalmazó biológiai gombaölõ szert Csehországban fejlesztették ki. A gyártás során a természetes, vad törzset izolálják a talajból. A gombaparazitizmus mellett a levélbetegségekkel szembeni ellenállóságot is fokozza, és növekedésserkentõ hatással is rendelkezik. Hatásspektrum: A Pythium oligandrum több mint 20 növénykárosító gazdafajt parazitál, úgy mint Fusarium sp., Pythium sp., Verticillium sp., Phytophthora sp., Botrytis cinerea, Sclerotinia sclerotiorum, stb. Az egyes nemzetségek fajainak érzékenysége között különbség van. Felhasználható mind a hagyományos, mind az ökológiai gazdálkodásban. Figyelemreméltók a termék rendkívül kedvezõ humán- és környezettoxikológiai tulajdonságai (nincs veszélyjel, nincs szermaradék, nincsenek várakozási idõk stb). Felhasználása repce kultúrában: Kultúra
Károsítók
Repce
Szárrák, becõrontó, fehérpenész, szürkepenész Csírakori betegségek
Dózis
Vízmennyiség
0,1 kg/ha
400–600 l/ha
2,0 kg/t mag
5–10 l/t
A felhasználásra vonatkozó további betartandó elõírások: Kultúra
Kezelések maximális száma
Két kezelés közt eltelt minimális idõtartam
Az utolsó kezelés idõpontja
Repce
3
10
virágzás kezdete
1
–
Javasolt növényvédelmi technológia repce kultúrában: A készítményt csírakori betegségek ellen nedves csávázással lehet felvinni a vetõmagok felületére. A vegetációs idõszakban legfeljebb három alkalommal lehet kijuttatni. Az õszi idõszakban 4–8 leveles állapotban kell elvégezni a kezelést, amelynek célja az õszi kórokozók fertõzésének csökkentése. Tavasszal a szárbainduláskori kezelés a fómás és a fehérpenészes fertõzés ellen hat. A virágzáskori kijuttatás az alternáriás becõfoltosság ellen hatásos. A kezeléshez javasolt maradéktalanul felhasználni a kibontott csomagolási egység tartalmát, ezért gondosan meg kell választani a felhasználni kívánt kiszerelés nagyságát. Permetlé készítéséhez használjuk a termékhez mellékelt filtert! A megfelelõ mennyiségû port betöltjük a filterbe, gondosan összekötözzük, és egy arra alkalmas edényben
30
vetõmag
vizet töltünk rá, melynek hõmérséklete 8–25 ºC között legyen (törzsoldatkészítés)! Hagyjuk állni legalább 1, legfeljebb 10 órán keresztül, majd a filtert eltávolítjuk (talajra kiszórható a visszamaradt anyag). A törzsoldatot a beoldás kezdetétõl számított 10 órán belül fel kell használni! A filter mosható és újra használható minden egyes oldatkészítés után. A készítmény kijuttatható egy menetben rovarölõ és gyomirtó szerekkel, valamint mûtrágyákkal, a törzsoldatot azonban önmagában töltsük a permetlétartályba! Gombaölõ szert a Polyversummal kezelt növényen ne alkalmazzunk!
Szuszpenzió készítése speciális filter segítségével::
Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: nem jelölésköteles. Vízi szervezetekre nem jelölésköteles. A felszíni vizekre elõírt biztonsági védõtávolság kockázatbecslés alapján 5 m. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles. Ivóvízbázisok védõterületén tilos felhasználni. Munkaegészségügyi várakozási idô: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: elõírás szerinti felhasználás esetén nincs korlátozás. Tûzveszélyességi besorolás: nem jelölésköteles. Forgalmazási kategória: III.
31
Adob Extra napraforgó – repce Magas mikroelem-tartalmú, vízoldható levéltrágya.
ilag ó g i a ó, biol oml tõl b e 2 l 201 sen arát lete zetb el! töké
nye tképzõv lá A-ke H D I
kör
Terméktulajdonságok: – Kiemelkedõen magas mikroelem-tartalom: Az Adob termékek különlegessége a vízoldható levéltrágyák lényegében, a mikroelem-tartalomban rejlik, mely nagy átlagban 2-4-szerese esetenként 10-szerese a jelenleg forgalomban lévõ komplex levéltrágyákénak. – Jó oldhatóság: Több tulajdonságának köszönhetõen (jó minõségû alapanyagok, mikrogranulált mikroelemek, stb.) tökéletesen feloldható a permetlében. A készítmény beoldást követõen valódi oldatot képez. – Mikrogranulált formuláció: A mikroelemek nem por, hanem mikrogranulátum formátumban vannak jelen. Ez több elõnyös tulajdonságot is jelent (egyenletesebb eloszlás a termékben, összetapadás kockázata kisebb, jobb oldódás, stb.) – Keverhetõség – fitotoxicitás: A kiváló formulációnak köszönhetõen a termék tapadásgátló adalékanyagot nem tartalmaz, ami mind keverhetõségi szempontból, mind pedig a kisebb fitotoxicitási veszély miatt nagyon elõnyös.
A termék növényvédõ szerekkel általában jól keverhetõ (mindig végezzünk keverési próbát!). Kémhatása erõsen savas. Más termékekkel tankkombinációban történõ kijuttatásnál ezt figyelembe kell venni. Lúgos kémhatású növényvédõ szerek a mûtrágyában lévõ kelátkötéseket roncsolhatják, így a mikroelemek nem jutnak be a növénybe. A termék a nitrogént nem karbamid, hanem más formában (ammóniumnitrát, kálium-nitrát, ammóniumszulfát, stb.) tartalmazza, ami a nitrogénhasznosulást lassabbá teszi, de a felhasználás szempontjából biztonságosabb. Összetétel: N
P2O5
K2O
Mg
S
Cu
B
Fe
Mn
Mo
Zn
10
5
15
4,5
5,8
0,1
3
0,1
0,3
0,01
0,1
Felhasználási javaslat napraforgóban: Kijuttatásra javasolt mennyiség: 2–6 kg/ha. Kijuttatás idõpontjai: – 2–4 kg/ha 6–8 pár leveles korban. – 4–6 kg/ha csillagbimbós állapot, virágzás kezdete idején (a jobb kötõdés érdekében Atonik 0,6 l/ha és/vagy Borotek 2,0 l/ha hozzáadását javasoljuk). A napraforgó magnéziumigénye 36–48 kg/ha. A magnéziumnak elsõsorban a klorofillképzésben van szere-
Adob Extra napraforgóban 2–4 kg/ha
32
pe, ezért hiányában az alsó levelek sárgulnak, miközben a levélerezet zöld marad. A napraforgó esetében a kén mellett részt vesz az olajszintézisben is. Hiányában a termés mennyisége és olajtartalma csökken. A napraforgó bórigénye 350–500 g/ha. A bórellátás szempontjából legkritikusabb idõszak a virágzás, terméskötõdés. Nem megfelelõ bórellátás mellett a terméskötõdésben zavarok jelentkeznek, a tányérok torzulnak, átmérõjük, egyben a termés mennyisége is csökken. A bórtartalmú készítmények kijuttatásának optimális ideje a 6–8 pár leveles kortól csillagbimbós állapotig terjed.
Adob Extra napraforgóban 4–6 kg/ha
A magnéziumon és bóron felül az Adob Extra Napraforgó emelt mennyiségben tartalmaz ként is, amely minden olajos növény esetében, így a napraforgónál is, az olajszintézis fontos résztvevõje. Hiányában a betakarított termés olajtartalma csökken. Az utóbbi évek mûtrágyázási szokásainak megváltozásával, valamint a légkör kéntartalmának csökkenésével egyre több helyen számíthatunk hiányára, ezért pótlásáról gondoskodnunk kell.
Felhasználási javaslat repcében: Javasolt dózis: 2–4 kg/ha. Kijuttatás javasolt idõpontja: – szárbaindulás kezdetén – zöldbimbós állapotban A repce a mezo- és mikroelemek közül leginkább a kén- és a bórellátás milyenségére érzékeny. A repce kénigénye 50–80 kg/ha. Ez a mennyiség kizárólag lombtrágyázás útján nem biztosítható, azonban az ilyen módon kijuttatott tápelem-hasznosulás igen jónak mondható. A kénhiány legjellemzõbb tünete a növények korlátozott növekedése, a nem megfelelõ virágképzõdés, a virágok kifehéredése. Az optimálistól nagy mértékben eltérõ kénellátás esetén fellépõ magképzõdési problémák miatt a termés mennyisége, valamint beltartalmi értékei egyaránt romlanak. A kén az olajos növények esetében az olajszintézisben tölt be fontos szerepet, így a betakarított termés olajtartalma szempontjából a jó kénellátás elengedhetetlen. A repce bórigénye 250–500 g/ha. A nem megfelelõ bórellátás következtében a fiatal levelek deformálódhatnak, az idõsebb leveleken pedig vöröses-lilás elszínezõdés jelenhet meg. A repcében fellépõ bórhiány legjellemzõbb tünetei mégis leginkább a virágzás – terméskötõdés idõszakában jelentkeznek, amikor a nem megfelelõ bórellátottság kötõdési zavarokhoz vezethet. A bibe nagy bórtartalma teszi lehetõvé, hogy a pollen csirázásnak induljon, a pollentömlõ kihajtson (a bór leköti a csírázást gátló anyagokat). A bórnak ezen kívül fontos szerepe van a szénhidrátok szintézisében és szállításában, a transpirációban és a nukleinsav-szintézisben.
Adob Extra repcében 2–4 kg/ha
Adob napraforgó–repce, Atonik, Bánokszentgyörgy, 2010.
Keverhetõség: minden esetben végezzen felhasználás elõtt keverési próbát! Méregjelzés: gyakorlatilag nem mérgezõ. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. Tûz- és robbanásveszélyesség: mérsékelten tûzveszélyes (D).
Adob Extra repcében 2–4 kg/ha
33
Borotek 150 g/liter bórt tartalmazó folyékony EK mûtrágya. Felhasználható: Elsõsorban bórigényes növények növényanalízis alapján történõ bórtáplálására vagy bórhiánytünetek kezelésére. Megelõzõ alkalmazása ajánlott nagy bórigényû kultúrák esetén. Kultúra
Dózis (l/ha)
A kijuttatáshoz szükséges víz mennyisége (l/ha)
Napraforgó, repce
2,0–3,0 l/ha
legalább 200 l
Javasolt növényvédelmi technológia napraforgó és repce kultúrákban: Napraforgóban a lombvédelmi kezeléssel együtt, csillagbimbós állapotig 2,0–3,0 l/ha mennyiségben, maximum 1%-os töménységben. Repcében a tavaszi növekedés kezdetén 2,0–3,0 l/ha mennyiségben, maximum 1%-os töménységben. Keverésre vonatkozó ajánlások: Növényvédõ szeres együttes kijuttatás elõtt keverési próbát kell végezni! Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség: Veszélyjel: Xn (ártalmas). Vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes, felszíni vizektõl elõírt biztonsági távolság 20 méter. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: Kultúra Napraforgó, repce
Várakozási idõ (nap) Elõírás szerinti felhasználás esetén nincs korlátozás
Tûz- és robbanásveszélyesség: nem jelölésköteles (E) Bórhiány tünete
34
35
Arysta LifeScience Magyarország Kft. 1023 Budapest, Bécsi út 3–5. Telefon: 06-1-335-2100 Fax: 06-1-335-2103 www.arystalifescience.hu
A Mezõgazdaság Mûvészete – Az Élet Mûvészete •
Harmony in Growth
