A repce. tápanyag-ellátása

A repce tápanyag-ellátása

A repcetermesztés sikerét befolyásoló tényezők A világ és a hazai növénytermesztés szerkezetében az elmúlt évtizedben lezajlott folyamatok hatására ma már az 5 legfontosabb termesztett növényünk közé sorolható a repce, melynek az utóbbi időben erőteljesen megnőtt a vetésterülete. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a növényi olajok iránti kereslet is, melynek okai összetettek. Egyrészt az egészségesebb táplálkozási szokások, másrészt a hatalmas mértékben növekvő ipari alapanyag igény, harmadrészt pedig az üzemanyagként (biodízel) történő hasznosítása azok a tényezők, amik ehhez vezettek. A megújult fajta- és hibridkínálattal megindult a termesztéstechnológia intenzívebbé válása. Hazánkban a nagyobb mértékű területi növekedés az 1990-es évek közepétől indult el, ami napjainkra elérte a 270-280 ezer hektárt. Az elmúlt 5 év átlagát nézve a termésátlag 2,1-2,4 t/ha között mozog. A korábbi évtizedekben területe 50 ezer hektár nagyságrendben stagnált, aminek a kevésbé ismert termesztéstechnológia mellet még számos oka volt. Elsősorban a hosszú tenyészidő miatti terméseredményeket bizonytalanná tevő tényezők voltak ezek, úgymint • el lehet-e vetni időben, • kap-e elég csapadékot vetés után, • eléggé megerősödve megy-e a télnek, fagyokat hogyan vészeli át, • tavaszi időjárás mennyire lesz optimális, • betakarítás előtti időszakban olyan viharos időjárás érheti-e, ami nagy terméskiesést okoz? Mindezek figyelembevételével pozitív megítélése növekedett, aminek elsődleges okai a könnyű értékesíthetőség és a jó ár mellett az, hogy a repce kiváló elővetemény. Továbbá javítja a talajszerkezetet, és a vetésszerkezetbe is könnyen beilleszthető.

A repce a klimatikus és biotikus stresszre fokozottan érzékeny. Ezért a vetés (optimális idő és magágy), az aratás (szempergés) és a növényvédelem kritikus pontjai mellett kiemelkedő jelentőségű a teljes tenyészidőszakra kiterjedő, színvonalas tápanyagellátás. Ez nemcsak trágyázási, hanem termőhelyi és talajművelési követelményeket is támaszt. Annak ellenére, hogy a nemesítés rendkívüli előrehaladást produkált, – termésbiztonságban (klímatűrés, betegség-ellenállóság) is – nem hagyhatjuk figyelmen kívül a repce hő- és vízérzékenységét, tápanyag igényét. Rossz vízgazdálkodású, sekély termőrétegű talajokon a legjobb fajtákkal és hibridekkel is kockázatos, időjárástól függően ingadozó a termesztése. Vízigé­ nye az érés idején nem csökken, forró, száraz időszakokban döntővé válik a terméselemek fejlettsége

A repcénél egyik makroelem sem hagyható el büntet-

(elágazások száma, becőszám, mag/becő), ill. hogy

lenül, sőt további fontos tápelemeket, mint kalciu-

mennyire sikerült azokat a korábbi vízzel és tápanyag-

mot, magnéziumot, ként és bórt kell a termesztésé-

gal megalapozni.

nél alkalmazni.

Éghajlati igény

Talajigény

A repce tenyészideje folyamán mérsékelten meleg,

A repce a talajra igényes növény. Leginkább a közép-

nagyobb fagyoktól mentes, csapadékos, párás klímát

kötött, gyengén lúgos kémhatású talajokon termeszt-

igényel. Optimális repcetermesztő területeink a csa-

hető eredményesen. A kiemelkedő termés kritériu-

padékosabb – 550-700 mm átlagcsapadék – Nyu-

mának repce esetében is a mélyrétegű, tápanyagban

gat-Dunántúlon helyezkednek el.

gazdag, jó vízgazdálkodású talajok – tehát a kifejezet-

Transzspirációs koefficiense nagy, 600 liter vizet igé-

ten jó búzatalajok – felelnek meg.

nyel 1 kg száraz anyag előállításához.

Vízellátás szempontjából kritikus szakaszok: • kelés és őszi fejlődés • kora tavaszi intenzív növekedés • virágzás után

Tápanyagellátás A tervezett mennyiség és minőség elérése, a ter-

ség, elővetemény N-gyarapító hatása, lekerülésének

mesztés biztonságának növelése a növények optimá-

időpontja, tarlón maradt és talajba dolgozott szárma-

lis trágyázásán, kielégítő tápelem-ellátottságán alapul.

radvány mennyisége, időjárási feltételek stb.) hatását

A költségek jelentős hányadát kitevő trágyázás gazda-

figyelembe véve kell dönteni.

ságosan csak szakmailag megbízhatóan mintázott táblák 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményeinek felhasználásával, szakmailag megbízható trágyázási szaktanácsadó rendszer segítségével valósítható meg. A repce fejlődési fázisait nyomon követve megállapítható, hogy legintenzívebb a fejlődése a bimbózástól a virágzásig. A repce fenológiai fejlődésének ebben a szakaszában legnagyobb mennyiségben a nitrogént és káliumot veszi fel, az egyéb tápelemek (foszfor, kalcium, magnézium, stb.) felvétele folyamatos a tenyészidőszak folyamán.

A repce termesztésére tápanyag-utánpótlás szempontjából általánosan jellemző: • Tápanyagigénye magas

A repce fajlagos tápanyagigénye:

• A megfelelő fehérje-olaj arány a tápanyag ellátástól

(kg/1 tonna termés)

függ • A tél beállta előtt a repcének megfelelő fejlettségi szintet kell elérnie • A tavaszi regenerációhoz a növény nagy mennyiségű, könnyen felvehető tápanyagot igényel. A foszfor- és kálium-hatóanyagok kedvezőbb érvé-

Nitrogén (N) – 50-60 Foszfor (P2O5) – 25-35 Kálium (K2O) – 45-55 Kalcium (CaO) – 30-50 Magnézium (MgO) – 8-10 Kén (S) – 12-16

nyesülésének feltétele az alapművelés előtti kijuttatás. E tápelemek elmozdulása a bolygatatlan talajban

Mikroelemek

csekély, a foszfor esetében például közepesnél kötöt-

(g/1 tonna termés)

tebb talajokon csak milliméterekben mérhető. A talaj

Bór (B) – 70-140

előkészítés ezért fontos szerepet tölt be e hatóanyag-

Réz (Cu) – 8-16

oknak a gyökérzónában való egyenletes bekeverésé-

Vas (Fe) – 100-230

ben. A jóval mozgékonyabb nitrogén mennyiségéről,

Mangán (Mn) – 380-700

a kijuttatás időpontjairól több tényező (humusztarta-

Cink (Zn) – 110-220

lom, talaj kötöttsége, tervezett mennyiség és minő-

Molibdén (Mo) – 3-7

A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utaló tünetek: világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés, kisméretű becők. A nitrogén többlete a termesztett növényünk megdőlésében, a kórokozó gombák és a kártevő rovarok iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik. A repce N-igényének folyamatos kielégítése a nagy és jó minőségű termés letéteményese. A repce megfelelő N-felvétele ősszel is nagy jelentőségű, mert meghatározza a téli fagy tűrőképességét, az állomány kondícióját a téli hónapokra. A repce az összes N-igényének ősszel 20-30%-át (40-50

nek legfontosabb meghatározója. Fontos célja az ősz

kg N/ha) veszi fel, amit alaptrágyázással jutta-

folyamán már kialakult termőképletek megőrzése,

tunk ki. Vigyázni kell a nitrogén túladagolással, mert

csökkenésük elkerülése.

túlzott mennyiségben kijuttatva az állomány túlfejlett-

A tavaszi nitrogén fejtrágyázás két részletben történ-

ségéhez, a tőlevélrózsa fenológiai fázis elhagyásához

het. A megosztás arányát és kijuttatási időpontját a

vezethet, aminek következménye ritkulás, téli kifagyás.

növény fejlettségi állapota és az adott évi téli időjárási

A N trágyázás a repceállományok tavaszi fejlődésé-

viszonyok határozzák meg az alábbiak szerint:

Növény fejlettsége

Tél időjárása

Összes N% 1. adag

Összes N% 2. adag

1. N trágyázás időszaka

erőteljes

enyhe

40

60

később

erőteljes

kemény

60

40

később

gyenge

enyhe

70

30

korán

gyenge

kemény

75

25

korán

A növények által felvehető nitrogén a többi tápelem felvételére is serkentőleg hat. De csak nitrogéntrágyázás önmagában nem elégséges. Kedvező hatásai csak abban az esetben realizálódnak, ha a növény számára valamennyi tápelem (P, K, S, mikroelemek) a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a különböző tápelemek arányai kedvezőtlenül alakulnak a növényben, ami a termés men�nyiségi, valamint minőségi mutatóinak romlása mellett felveti a környezetszennyezés veszélyét is. A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaA dózisok 3 t/ha átlagtermés számolásával a fennma-

ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere fo-

radó 70% (100-130 kg/ha) nitrogén hatóanyag osz-

lyamatokban és az energia háztartásban betöltött sze-

tott kijuttatását jelenti.

repénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és

Az első N adag a gyökérzet és a levélzet regeneráció-

magképzésben is alapvető jelentőségű. A magok

ját segíti elő. Kemény télből kijövő, erőteljes levél-

energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is

veszteségű állománynál ezért fontos a korán kijutatott

foszforhoz kötött. A foszfor fontos szerepet tölt be a

nagy mennyiségű nitrogén tápanyag. Ha viszont a tél

zsírsavak szintézisében és szállításában, a lipidek

során veszítettek a levélzetükből, szinte teljes egészé-

anyagcseréjében.

ben rendelkezésre áll az ősz folyamán elraktározott

A megfelelő foszforellátás elősegíti a repce gyökérzeté-

nitrogén. A túl korán kijutatott nitrogén luxusfogyasz-

nek fejlődését az induló fejlődési fázisban, később a

tást idéz elő. A N ilyenkor a generatív szervekkel

megtermékenyülésben és a magképződésben van je-

szemben a vegetatív fejlődést segíti elő, hatalmas

lentős szerepe. A foszforigény a vegetációs periódus-

méretű növények alakulnak ki, melyekben megbom-

ban az idő előre haladtával folyamatosan növekszik,

lik az anyagcsere egyensúlya. A nagyméretű növé-

maximumát a virágzás után éri el, amit elsősorban a

nyek által okozott árnyékhatás akadályozhatja az ol-

magvakba való nagyarányú foszfor beépülés vált ki.

dalhajtások növekedését. Komoly problémák merül-

Foszfor túladagolás esetén relatív nitrogén és cink hi-

nek fel a termékenyülés és terméskötődés terén.

ány léphet fel a PnN és PnZn antagonizmus következtében. Hiányában károsodik a szénhidrát és nitro-

Természetesen a N-utánpótlás gazdasági optimuma

gén anyagcsere, a növény nem fejlődik kielégítően.

mindig a maximális terméshez számított érték alatt

Hiánytünete: vörös vagy bíborszínű (antociános) el-

van, nagyságát a következő tényezők alakítják:

színeződés az idősebb (alsó) leveleken. Vékony leve-

• termőhely terméspotenciálja

lek, lassú, satnya növekedés. A virágzás, megtermé-

• állomány állapota, elvárható termésnagyság

kenyülés gyenge, a szemtermés csökken. A tünetek

• időjárási körülmények

nagyon hamar megjelennek és legerősebben mini-

• terményárak

mális talajművelés esetén vagy a talajtömörödés mi-

• műtrágya árak

atti gyenge gyökérzetű növényeken jelennek meg.

A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú,

Kálium hiánytünet repcén: az idősebb levelek szélén

ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová

és csúcsán perzseléshez hasonló tünetek jelentkez-

kijuttattuk. A növény gyökereinek ezért folyamatosan

nek. A fiatal levelek pirosas elszíneződése figyelhető

a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt

meg. A növények könnyen kiszáradnak és megdőlés-

felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szán-

re hajlamossá válnak. Betegségekre való fogékonysá-

tott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott

guk nő. Növények fejlődése, érése elhúzódik,

szintre. Repce esetén a számított foszfor 100%-át a

beltartalma romlik.

vetés előtt, magágy készítéskor célszerű a gyökérzóna

A kálium alaptrágyázást ősszel végezzük vetés előtt,

mély­ségbe juttatni.

magágy készítéskor. A káliumadag megállapításánál a növény igényén kívül a talaj kálium ellátottságát, az agyagtartalmat és agyagminőséget kell figyelembe venni. Minél nagyobb a talaj agyagtartalma annál több oldható káliumot kell tartalmaznia, azonos ellátottság eléréséhez. A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életfolyamataiban. A növényben szervetlen és szerves sók alkotórészeként, vagy ionos formában van jelen. Élettani jelentősége a plazmakolloidok hidratáltsági állapotának kialakításában, a sejtmembránok permeabilitásának szabályozásában jelentős. Segíti az osztódó szövetek sejtjeinek osztódását, valamint kedvező hatással van a gyökérnövekedésre is. A megfelelő Ca ellátás fokozza a talajban a nitrifikációt, segíti a növények nitrogénfelvételét, azok fehérjeszintézisét. A kalcium biztosítja a szárszilárdságot, mely az akár két méter magas repce esetében kritikus.

A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a

A növényélettani vonatkozásokon túl a Ca kedvező-

növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a pá-

en alakítja a talajok szerkezetességét és a talaj szer-

rologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a

kezeti elemeinek stabilitását. A talaj szerkezetén ke-

növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokoz-

resztül a megfelelő mészállapot kedvezően befolyá-

za a kórokozókkal – gombás betegségek, baktériu-

solja a talajok víz-, hő-, és levegőgazdálkodását, vala-

mos fertőzés – szembeni ellenálló képességet. A ká-

mint ezen keresztül a tápelemek feltáródásához

lium növeli még a növény hideggel szembeni ellenál-

elengedhetetlen mikrobiológiai folyamatokat. A tala-

lóságát, fokozza a fagytűrő-képességét, javítja a szár-

jok szénsavas mésztartalma alapvetően befolyásolja

szilárdságot, növeli a szemek olaj tartalmát és

azok kémhatását, így a különböző tápelemek felve-

gyorsítja az érést. Jó kálium ellátás elősegíti a nitrogén

hetőségét. A Ca hiányát nem minden esetben kíséri

hasznosulását is.

látható tünet.

Ilyenkor a növények gátolt növekedéséből lehet rá

vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat.

következtethetni. Kifejezettebb hiány esetén a növé-

A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitro-

nyi csúcsrügy fejlődése elmarad, a szárba indulás ké-

gén felvétel hatékonyságát.

sik, vagy elmarad. Számos esetben a növényen nem

Elégtelen kén ellátás esetén elsősorban a növények

fejlődnek új levelek, a meglévő idősebb levelek csú-

fehérje anyagcseréje károsodik. Kénhiány esetén meg­

csi része elszíntelenedik és elnyálkásodik. A hiány jel-

emelkedik az oldható nitrogén vegyületek mennyisé-

legzetes tünete a fiatal növényi részek klorózisa, vala-

ge – beleértve a nitrát tartalmat is – s ezzel együtt

mint a fiatal levelek kanalas felkunkorodása és a le-

csökken a fehérje és klorofill tartalom.

vél-erek megbarnulása. Akut hiány esetén a gyökerek

A hiány következtében csökken a növények tápanyag

nem növekednek, a tenyészőcsúcs károsodik, meg-

felvétele, így a nitrogén felvétel is, ami növeli a nitrát

barnul, majd elhal.

anion talajvízbe történő kimosódásának veszélyét. A kénhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik sárgulás, néha márványosodás formájában, először a levél szélén, onnan halad befelé. A levelek világoszöldek, ereik sárgák, a levél elhal végső stádiumban. Repcénél csökken a virágok száma és színük fakóbb lesz, az úgynevezett „fehérvirágúság” jelensége figyelhető meg. Az repce kénigénye igen nagy, mintegy 50-70 kg-ra tehető hektáronként. Különösen a 00-fajták reagálnak érzékenyen az elégtelen kénellátottságra. A kénellá-

A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a

tottságot növényanalízissel célszerű ellenőrizni. Ha a

fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bio-

kéntartalom kisebb, mint 0,5%, kéntrágyázás szüksé-

szintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora.

ges. A kénhiányos őszi káposztarepce ellenálló ké-

Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a

pessége gyengül, gombás fertőzések ütik fel fejüket

talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje,

az állományban. A hiány következtében csökken a

a kialakuló ionantagonizmus következményeként.

növények becőszáma és a becőnkénti szemszám.

Hiánytünetére jellemző a levél-erek között kialakuló

A hiány egyenes következménye az akár 30%-ot is

sárgulás, majd elhalás, mely még márványosodás for-

meghaladó terméscsökkenés, valamint a gyenge mi-

májában jelenhet meg. Elsőként az idősebb levele-

nőség.

ken figyelhető meg, végül levélhulláshoz vezet. Magnézium szegény talajokon a magnézium pótlásá-

A makro- és mezo-tápelemeket az alapműtrá-

val a termés és olajtartalom növelhető.

gya részeként célszerű kijuttatni. A kén nagyobb részét a repce kén felvételi dinamikájának megfelelő-

A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a

en a tavaszi fejtrágyázás során szilárd és folyékony

peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A megfelelő

kéntartalmú nitrogén műtrágyákkal ill. lombtrágyázás-

kén ellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények

sal érdemes kijuttatni.

A mikroelemek szerepe és pótlása A vas a növényi légzésben, anyagcserében, fotoszin-

tartalma csökken és a fehérjeszintézis gátolttá válik.

tézisben, valamint a fehérjeképző folyamatokban nél-

A hiány jellegzetes tünete a klorózis. A fiatal levelek

külözhetetlen mikroelem. Legnagyobb része a növé-

érközei világosodnak, sárgulnak, míg az erek zöldek

nyek leveleiben, a színtestecskék közelében található.

maradnak. Egyszikűeknél jellegzetes hosszanti levél-

Szerepe a katalázban, citokrómokban és egyéb Fe

csíkozottság jelentkezik. Súlyos hiány esetén a levelek

tartalmú enzimekben a vas oxidációs-redukciós ké-

szinte teljesen kifehérednek és a levelek erezete sem

pességén alapul. Vashiány esetén a növény klorofil-

különül el a levéllemez többi részének színétől.

A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Számos termesztett növényünk intenzíven reagál a bórhiányra. Általános tünet együttes a merisztéma szövetek normálistól eltérő növekedése és a gyökerek tenyészőcsúcsainak pusztulása.

Bórhiány repcénél: • vöröses elszíneződés formájában jelentkezik az

A repce bórigényes növény, bórfelvétele a termés nagyságától függően 300-400 g/ha értéket tesz ki. A bór felvételét akadályozhatja a szárazság és a friss meszezés hatására bekövetkező pH emelkedés.

idősebb leveleken és levélnyélen • levelek kesztyű alakúvá válnak, az alsó szárak megfeketedne és üregesednek • a gyökerekben üregek keletkeznek • gyenge gyökér- és becőképződést eredményez, terméscsökkenést és minőségromlást okoz • torzult virágok, törpenövekedés, levélvörösödés A bór könnyen kimosódik a talajokból, különösen könnyű talajokon ügyelni kell a megfelelő ellátottságról. Szárazság esetén 30%-al növeljük a bór adagot. Bór tartalmú összetett műtrágyákkal ősszel segíthetjük a repce gyökeresedését. Nagyobb részét tavasszal bór tartalmú szilárd és folyékony nitrogénműtrágyákkal jutassuk ki. Gyors kiegészítést jelent bórt tartalmazó levéltrágyák alkalmazása.

A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak

A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülöz-

enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérje-

hetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz,

szintézisben, a citromsavciklusban és a fotoszintézis-

aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabá-

ben. A Mn hiány először a fiatal leveleken jelentkezik

lyozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyag-

érközi klorózis formájában. A levelek érhálózata és

cseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növe-

maga az egész növény azonban zöld marad. A hiányt

kedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér

a fiatal levelek egyenetlen sárgulása, majd foltos

klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredmé-

pusztulása jelzi. A mangán nehezen felvehető a ma-

nyezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a

gas humusztartalmú és a nagyon magas pH értékű,

termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős

meszes talajokon, pl. meszezés után.

minőségromlással is számolnunk kell. Hiánytünete az idősebb leveleken jelentkezik. Klorotikus és nekrotikus

A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis

foltok jelennek meg a levél főerének oldalán, míg a

ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyér-

szélek gyakran zöldek maradnak. A levelek aprók ma-

tékével és komplexképző hajlamával magyarázza. En-

radnak és a fellépő auxinhiány miatt rozettásodás,

zimek alkotórészeként részt vesz az elektrontransz-

torzulás, valamint törpe szártagúság figyelhető meg. A

portban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis

cinkhiány általában foltokban jelentkezik táblán belül.

és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban. A réz döntő része két-

A molibdén a növények számá-

értékű formában, szerves, illet-

ra szintén létfontosságú átme-

ve szervetlen adszorpciós felü-

neti elem. A növények molib-

letekhez kötve található a talaj-

dén tartalma alacsony, ritkán

ban. Mozgékonysága a talajban

haladja meg az 1 mg/kg száraz-

nagyon kicsi, mely azonban a

anyag értéket. Nem kielégítő

kémhatás csökkenésével növek-

molibdén ellátottság esetén a nö-

szik. A nagy szervesanyag-tartalmú, laza szerkezetű podzolos talajok, valamint a

vények klorofill tartalma csökken, fotoszintézisük gátolttá válik. Molibdénhiány jel-

magas pH értékő, bázikus táblák EDTA-oldható réztar-

lemző tünet együttese a szürkészöld levél, levélerek

talma általában alacsonyabb, így ezeken a területe-

közötti klorózis, a középső és idősebb leveleken fellé-

ken réztrágyázás válhat indokolttá. A növények átla-

pő nekrózisok, valamint a generatív szakasz zavarai.

gos réztartalma 2-20 mg/kg sza. értékek között alakul, ezért a rezet a növények csak igen kis mennyi-

A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrá-

ségben igénylik. A réz felvétele Cu -ion formájában,

gyázási technológiával, speciális szerekkel és mikro-

vagy szerves anyagokhoz kötve történik.

elem kiegészítésű alapműtrágyával.

2+

A rézhiány következtében a növények növekedése lassul, a levelek szürkés zöldekké válnak, klorotikusak lesznek. A hiánytünetek mindig a fiatal növényeken jelentkeznek.

Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia

A repce őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix prog-

dús talajokon magas foszfor tartalmú gramix NPK

ram keretében kidolgozott egyedi összetételű, ter-

műtrágyáinkat ajánljuk.

mőhely specifikus gramix NPK ajánlatunk képezi.

Az összetétel kiválasztásánál a talajunk foszfor és káli-

A talajvizsgálati laboreredmé-

um ellátottsága mellett vegyük

nyek és termőhelyi átlagada-

figyelembe az elővetemény-

tok alapján, a Soilfort szakta-

ből származó szármaradvány

nácsadó programunk segítsé-

bontásához szükséges nitro-

gével elkészítjük az adott táb-

gén mennyiségét is.

lára vonatkozó tápanyag gaz­ dálkodási tervet, s ennek is-

A szükséges műtrágya men�-

meretében az egyedi gramix

nyiségét mindig a talaj adott-

összetételre vonatkozó javas-

ságaihoz, annak tápanyag ellá-

latunkat.

tottságához igazítsuk. Figye-

Amennyiben a fenti adatok

lembe véve a repce mikro- és

nem állnak rendelkezésre, a

mezoelem igényét, célszerű

repce őszi alapműtrágyázására

már az alapműtrágyázásnál is

magas káliumtartalmú gramix NPK műtrágyáinkat

ezekkel kiegészített gramix NPK kijuttatásáról

javasoljuk 300-400 kg/ha dózisban közepes táp-

gondoskodni.

anyag ellátottságú területre. Foszforszegény, kálium­

A repce alapműtrágyázásához ajánlott termékek Termék

Összetétel (m/m%) N

P2O5

K2O

CaO

MgO

S

SO3

gramix basic NPK 12-12-18

12

12

18

5

1

6

15

gramix forte NPK 8-15-25

8

15

25

3

6

15

0,02

0,026

0,03

0,024

0,1

gramix extra NPK 10-20-20

10

20

20

3

4

12,5

0,02

0,026

0,03

0,024

0,1

gramix prémium NPK 8-18-24

8

18

24

2

6

15

0,02

0,026

0,03

0,024

0,1

gramix NPK 10-10-20

10

10

20

4

5*

3

7,5

0,02

0,026

0,03

0,024

0,1

gramix NPS 12-20-6

12

20

18

1

6

15

gramix NPS 9-24-6

9

24

18

1

6

15

+bór UMG

+réz, mangán, cink, vas, bór UMG +réz, mangán, cink, vas, bór UMG +réz, mangán, cink, vas, bór UMG +réz, mangán, cink, vas, bór UMG

1

Cu

Mn

Zn

Fe

B 0,2

*100% vízoldható

Az őszi káposztarepce vetéssel egymenetű startertrágyázása Az UMG MICRO BrassicaStart és az UMG MICRO StarterMax granulátumok vetéssel egy menetben kijuttathatóak, s a mag mellé kerülve hatékonyan biztosítják a kezdeti fejlődés, csírázás, gyökeresedés tápanyag ellátását. Az UMG MICRO BrassicaStart összetétele: Nitrogén (N) – 7 m/m% Foszfor (P2O5) – 30 m/m% Kálium (K2O) – 2 m/m% Kén (S) – 5 m/m% (SO3 – 12,5 m/m%) Magnézium (MgO) – 0,5 m/m% Cink (Zn) – 0,4 m/m% Bór (B) – 0,5 m/m% Az UMG MICRO StarterMax összetétele: Nitrogén (N) – 10 m/m% Foszfor (P2O5) – 46 m/m% Vas (Fe) – 1 m/m% Cink (Zn) – 2 m/m% Javasolt dózis: 20-30 kg/ha

A repce tavaszi tápanyag utánpótlása A fennmaradó, döntően nitrogén tápanyag mennyi-

növény gyökérzetén keresztül. A fejtrágyákat rendsze-

séget fejtrágyaként tavasszal juttatjuk ki osztott tech-

rint a csapadék mossa be a talajba.

nológiával. A fejtrágyázás alatt azt a műveletet értjük,

A repce tápanyag ellátásában kiemelkedő szerepe

mikor a kelés után a tenyészidőszak alatt juttatunk ki

van a kénellátásnak, ezért kénhiányos területeken

műtrágyát a területre egy vagy több alkalommal.

mindenképpen törekedni kell kén tartalmú fejtrágya

Az eljárás célja a megcélzott termésmennyiség és mi-

megválasztására.

nőség biztosítása mellett a műtrágyák hatékonyságá-

Abban az esetben, ha a tél végi repceállomány gyen-

nak növelése, a veszteségek csökkentése, valamint a

ge, gyökérfejlődése visszamaradt célszerű jól oldódó

repce dinamikus tápanyagigényének a kielégítése a

foszfor formát tartalmazó fejtrágyát kiadni.

A repce tavaszi tápanyag utánpótlásához ajánlott termékek Termék

Összetétel (m/m%) N

P2O5

K2O

CaO

MgO

S

SO3

3

7,5

Fe

Zn

Mn

Cu

B

Folyékony fejtrágyák

FertiSol 28

28

FertiSol 24 + 3 S

24

FertiSol 24 + 0,3 B

24

0,3

FertiSol 24 + 0,5 Mg + 0,6 S

0,5

0,6

1,5

0,5

Szilárd fejtrágyák

MAS 27

27

Ammóniumnitrát

34

MASSulfix 20N 10S

7

5

20

10

6*

11

27,5

MASSulfix 24N 12S

24

11

3

12

30

gramix NPS 24-5-5

24

11

3

5

12,5

5

0,2

*100% vízoldható A folyékony FertiSol műtrágya használata mellet

Használata gazdaságos, mivel egységnyi hatóanyagra

szól, hogy száraz időjárás esetén az oldat gyorsabban

vetített ára a legalacsonyabb. Minden cseppje hasz-

hat, mint a szilárd forma. A hatóanyag kb. 20%-a a

nosul, mivel a talajba bemosódva nem illan el a ható-

növény levelén keresztül felszívódva azonnal haszno-

anyag.

sul, a fennmaradó része pedig gyorsan a növény gyö-

Abban az esetben, ha az időjárási körülmények meg-

kérzetéhez jut. A három nitrogénformának (amid,

kérdőjelezik a harmadik fejtrágyázás gazdaságossá-

ammónia, nitrát) köszönhetően hatása nemcsak

gát, a termékcsalád mikroelem kiegészítésű tagjai le-

gyors, hanem tartós is. A szilárd termékeknél egyen-

véltrágyaként is kijuttathatók az aktuális növényvédel-

letesebb, jobb minőségű szórásképet biztosít.

mi munkákhoz kapcsolva.

Mándok*

Telephelyeink:

Enying* Nagyszénás

Dunaújváros

• Enying

Tel.: 22/572-059

• Mándok

Mobil: 30/695-5445

• Dunaújváros

Mobil: 30/552-5933

• Nagyszénás

Mobil: 30/631-5210

* gramix üzem

Értékesítő-szaktanácsadó hálózat: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye

Mobil: 30/576-2828

Tolna, Baranya megye

Mobil: 30/747-3082

Fejér, Veszprém megye

Mobil: 30/335-6147

Pest, Nógrád, Heves megye

Mobil: 30/650-2012

Békés, Csongrád megye

Mobil: 30/631-5672

Somogy, Zala, Vas megye

Mobil: 30/552-5938

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye

Mobil: 30/321-5228

Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye

Mobil: 30/576-2884

Vevőszolgálat: 22/572-059

A kiadvány tartalma a Fertilia Kft. szellemi tulajdonát képezi. A benne szereplő adatok felhasználása, feldolgozása a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül a szerzői jogok megsértését jelenti.

Vetés előtt: alaptrágyázás

Fejlődési Fázisok (BBCH)

gramix NPK

#

Vetéssel egymenetben: startertrágyázás

00

UMG MICRO StarterMax

UMG MICRO

BrassicaStart,

10

11-13 Bokrosodás: i. fejtrágyázás, lombtrágyázás

18-20

gramix NPS

MAS, AN, MASSulfix, FertiSol,

32

Rozettásodás, szárnövekedés: ii. fejtrágyázás, lombtrágyázás

51-53

Zöldbimbós, sárgabimbós: lombtrágyázás

55-57

MAS, FertiSol

A repce tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek

67

#

69

Saját gyártású műtrágya kínálatunk: A gramix NPK összetett szilárd NPK műtrágya csa-

A termékcsalád mezo- és mikroelem tartalmú tagjai a

lád, melynek standard – általános műtrágyázási gya-

repce ezen tápelemekre való igényeit elégítik ki.

korlatban elfogadott – tagjai mellett rendelkezünk adott talajadottsághoz és a repce igényeihez igazodó

A MASSulfix magas kén tartalmú szilárd nitrogén

hatóanyagú, növény- és termőhely specifikus, egyedi

műtrágya család. Használatát a repce tavaszi fejtrá-

összetételű termékekkel. Növény-specifikus repce

gyázására javasoljuk. Könnyen felvehető kén és mag-

kultúrára ajánlott alap- és starter műtrágyáink rendel-

nézium tartalma revitalizálja a növényeket, hatéko-

keznek mikro- és mezoelemekkel is.

nyabbá teszi a tápanyag felvételt, beépülést és plusz

Az UMG mikroelem granulátum környezetbarát, a

erőhöz juttatja a növényt.

fémsók hatékonyságát – jobb és gyorsabb felszívódását – javító szerves kelátképző és talajjavító adalékanyagokkal van ellátva. Fizikai tulajdonságainál fogva remekül egészíti ki és teszi teljessé a gramix NPK termékeink hatóanyagtartalmát. Az UMG MICRO termékcsalád StarterMax tagja magas makro- és széles mikroelem tartalommal rendelkezik. A BrassicaStart kifejezetten a repce hazai termőhelyi viszonyai szerint kifejlesztett indító műtrágya, amely a tápelemek mellett egyedülálló módon tartalmaz szerves kelátképzőket a mikroelemek hatékonyabb feltárására, szerves ként a tápanyagfelvétel intenzifikálása érdekében, valamint szerves „talajélesztőket” a talajlakó mikroorganizmusok aktiválására. A FertiSol (28%) olyan nitrogén tartalmú folyékony műtrágya, melynek nitrát-N (7%) és ammónia-N

A Fertilia Kft. profilja a saját gyártású műtrágyákon kí-

(7%) formája a gyors, azonnal felvehető nitrogént,

vül kiterjed a mezőgazdaságban nagy mennyiségben

míg amid-N (14 %) tartalma a vegetáció huzamosabb

felhasznált hagyományos mono műtrágyák forgalma-

időn keresztüli folyamatos nitrogén ellátását biztosítja.

zására is.

FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft. 8130 Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/572-059 E-mail: [email protected]

Fax: 22/572-078

Honlap: www.fertilia.hu www.mutragyalicit.hu