a Regionális szakmai párbeszéd az idegennyelv-tanításról című konferenciára május 30. (péntek) h-tól Helyszín:

MEGHÍVÓ a „Regionális szakmai párbeszéd az idegennyelv-tanításról”

című konferenciára 2014. május 30. (péntek) 10’30 h-tól

Helyszín:

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg Gasparich M. u. 18/a. Infocentrum épülete

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg | H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 | www.bgf.hu/gkz

Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály

Előadók Baloghné Petkevics Olga főiskolai docens BGF KVIK – Megváltozott érdeklődés az orosz nyelv iránt Bencéné Fekete Andrea egyetemi docens, Kaposvári Egyetem Neveléstudományi Kar, oktatási és tudományos dékánhelyettes – Idegennyelvtudás - kulcs a világhoz Benke Eszter főiskolai tanár BGF KVIK – Jó tanár vagy? Közös Európai Profil nyelvtanároknak Bognárné Szigeti Edit adjunktus BGF KVIK, ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola – Nyelvtanulási történetek Bugovits Valéria ELTE PPK Doktori Iskola – Trendek kitapinthatósága az általános és szakmai idegennyelv-oktatásban és a nyelvelsajátításban Fodor Alexandra egyetemi adjunktus BGF KKK – Motivating students with web 2.0 tools Győri-Dani Dóra SZTE-BTK Neveléstudományi Doktori Iskola (társszerző: Bárányné Dr. Jámbori Szilvia) – A végrehajtó funkciók fejlődése kéttannyelvű oktatási formában részesülő gimnazistáknál Horváth László Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg – Az idegennyelv-tanítás gyakorlata (általános és szaknyelv) a két tanítási nyelvű oktatásban Hülber László ELTE PPK Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport – Innovatív infokommunikációs eszközhasználat az idegennyelv-tanításban Kolláth Anna a Maribori Egyetem professzora, Filozofska fakulteta Univerze v Mariboru, Oddelek za madžarski jezik in književnost – Többnyelvűség és munkaerőpiac Kurtán Zsuzsa a Pannon Egyetem ny. egyetemi docense, a SZOKOE elnökségi tagja – Merre tart a hazai szaknyelvoktatás? Helyzetkép, kihívások és megoldások Lukács András adjunktus BGF KVIK – Kihívások a magyar mint idegen nyelv oktatásában a BGF KVIK-en Máthé Borbála főiskolai adjunktus BGF KVIK, EKF Neveléstudományi Doktori Iskola (társszerző: Ritter Andrea) – Férfiak és nők kommunikációs stratégiáinak különbségei Mészáros Ágnes főiskolai docens BGF GKZ – Nyelvi változás a gazdasági terminológiában Nagy Orsolya adjunktus BGF GKZ – Vállalkozói kompetencia alapú oktatás Tirolban „Entrepreneurship education” Innsbruck, Tirol, Ausztria, 2013. március 4-8. Nagy Rita főiskolai docens BGF KVIK – Karrierépítés német nyelven Pál Ágnes a BGF KVIK, tanszékvezető helyettes, a BGF Európai Nyelvi Díjas pályázatának egyik nyertese – Virtuális szaknyelvi műhelyek – a Fókuszban a XXI. századi készségek c. 2013-as Európai Nyelvi Díjas program néhány kísérletének és kezdeményezésének bemutatása Szőke Andrea főiskolai docens BGF KVIK – Minek nevezzelek? Elektronikus írásbeli kommunikáció BGF-es hallgatók és oktatók között Tóth Tünde PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola – Plafonok, platók, gátak – Nehézségek az idegennyelv-tanulásban

2 BGF PSZK Gazdálkodási Kar| H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 | www.bgf.hu/gkz


„Regionális szakmai párbeszéd az idegennyelv-tanításról” c. konferencia programja BGF GKZ Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály Infocentrum 2014. május 30. péntek 11 órától 10’30 11’00 11’10 11’35 11’35 12’00

12’00 12’25

12’25 12’50

13’00 14’00 14’25

14’30 14’45 14’45 15’00 15’00 15’15 15’15 15’30

Regisztráció Dr. Halász Imre PhD dékán, főiskolai tanár A konferencia megnyitása Plenáris előadások Dr. habil. Kurtán Zsuzsa a Pannon Egyetem Merre tart a hazai szaknyelvoktatás? ny. egyetemi docense, a SZOKOE elnökségi Helyzetkép, kihívások és megoldások tagja Prof. Dr. Kolláth Anna a Maribori Egyetem Többnyelvűség és munkaerőpiac professzora, Filozofska fakulteta Univerze v Mariboru, Oddelek za madžarski jezik in književnost Bencéné Dr. Fekete Andrea PhD egyetemi Idegennyelvtudás - kulcs a világhoz docens, oktatási és tudományos dékánhelyettes Kaposvári Egyetem Neveléstudományi Kar Dr. Pál Ágnes PhD a BGF KVIK TurizmusVirtuális szaknyelvi műhelyek – a Fókuszban Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti tanszék a XXI. századi készségek c. 2013-as Európai adjunktusa, tanszékvezető helyettes, a BGF Nyelvi Díjas program néhány kísérletének Európai Nyelvi Díjas pályázatának egyik és kezdeményezésének bemutatása nyertese Fotókiállítás a BGF GKZ Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály oktatóinak nemzetközi szerepléséről Ebéd Plenáris előadás Hülber László ELTE PPK Információs Innovatív infokommunikációs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport eszközhasználat az idegennyelv-tanításban Szekcióelőadások két teremben (A szekció) A szekció Szekcióvezető: Dr. Mészáros Ágnes PhD Dr. Benke Eszter PhD főiskolai tanár BGF Jó tanár vagy? Közös Európai Profil KVIK nyelvtanároknak Dr. Fodor Alexandra PhD egyetemi adjunktus BGF KKK Bugovits Valéria ELTE PPK Doktori Iskola

Motivating students with web 2.0 tools

Trendek kitapinthatósága az általános és szakmai idegennyelv-oktatásban és a nyelvelsajátításban Dr. Szőke Andrea PhD főiskolai docens BGF Minek nevezzelek? Elektronikus írásbeli KVIK kommunikáció BGF-es hallgatók és oktatók között Szünet (15 perc)



15’45 16’00 16’00 16’15

Szünet (15 perc) Dr. Tóth Tünde PTE BTK Nyelvtudományi Plafonok, platók, gátak – Nehézségek az Doktori Iskola idegennyelv-tanulásban Baloghné dr. Petkevics Olga főiskolai Megváltozott érdeklődés az orosz nyelv docens BGF KVIK iránt

16’15 16’30

Dr. Mészáros Ágnes PhD főiskolai docens BGF GKZ

14’30 14’45 14’45 15’00 15’00 15’15 15’15 15’30 15’45 16’00 16’00 16’15 16’15 16’30

Nyelvi változás a gazdasági terminológiában

Szekcióelőadások két teremben (B szekció) B Szekció Szekcióvezető: Dr. Nagy Rita PhD Horváth László Kölcsey Ferenc Gimnázium, Az idegennyelv-tanítás gyakorlata Zalaegerszeg (általános és szaknyelv) a két tanítási nyelvű oktatásban Győri-Dani Dóra SZTE-BTK A végrehajtó funkciók fejlődése Neveléstudományi Doktori Iskola kéttannyelvű oktatási formában részesülő (társszerző: Bárányné Dr. Jámbori Szilvia) gimnazistáknál Szigeti Edit adjunktus BGF KVIK, ELTE PPK Nyelvtanulási történetek Neveléstudományi Doktori Iskola Dr. Nagy Rita PhD főiskolai docens BGF KVIK Karrierépítés német nyelven Szünet (15 perc) Máthé Borbála főiskolai adjunktus BGF Férfiak és nők kommunikációs KVIK, EKF Neveléstudományi Doktori Iskola stratégiáinak különbségei (társszerző: Ritter Andrea) Dr. Lukács András PhD adjunktus BGF KVIK Kihívások a magyar mint idegen nyelv oktatásában a BGF KVIK-en Nagy Orsolya adjunktus BGF GKZ Vállalkozói kompetencia alapú oktatás Tirolban „Entrepreneurship education” Innsbruck, Tirol, Ausztria, 2013. március 48. A konferencia zárása



Tartalmi összefoglalók Megváltozott érdeklődés az orosz nyelv iránt BALOGHNÉ PETKEVICS OLGA BGF KVIK Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] Tapasztalatok az orosz nyelv oktatásában nem kötelező nyelvként. A tanulók növekvő érdeklődése, motivációi, elvárásai. Nehézségek a tanulásban más nyelvekhez viszonyítva. Tananyag, tankönyv fellelhetősége a piacon. Orosz szaknyelv fontosságának felismerése, igény a BGF NYTK nyelvvizsgarendszerének bővítésére orosz nyelvből.

Idegennyelv-tudás – kulcs a világhoz BENCÉNÉ FEKETE ANDREA Kaposvári Egyetem Neveléstudományi Kar [email protected] Globalizálódó világunkban rohamosan nő az igény arra, hogy gyermekeinket minél hamarabb elkezdjük idegen nyelvekre oktatni. Az iskolapadba kerülve azonban az idegen nyelv egy tantárggyá válik a sok közül, a tananyagot magolni kell, számon kérnek. Hamar tovatűnik a kezdeti lelkesedés, csak a jegyszerzés lesz a cél. Az idegennyelv-tudás birtokában azonban kitárul a világ a gyermekek előtt. Az angol, a német nem lehet tantárgy, hanem eszköz a határon túli boldoguláshoz. Szükség van azonban arra, hogy diákjaink is így gondolják. Olyan, a hétköznapok során jól használható tudást kell biztosítani számukra, hogy érezzék, hogy fontos és új lehetőséget biztosít számukra az idegen nyelv alkalmazása. Nem a nyelvtanításra, a fordításra, hanem a szószerkezetek, teljes mondatok tanulására kell helyezni a hangsúlyt. Az alsó tagozatos nyelvtanulás célja nem tolmácsképzés, hanem idegen nyelvi fejlesztés, a nyelvtanítás iránti pozitív attitűd kialakítása, a fonológia elsajátítása, valamint annak a felismerése, hogy anyanyelvünkön kívül léteznek más nyelvek is, amelyek hasznosak lehetnek számukra, mivel segítségükkel új ismeretekhez juthatunk. Ezt biztosítja a diákok számára az a környezetvédelmi projekt, amely német nyelven valósult meg negyedik osztályban. A különböző tantárgyi órákon tanult környezetvédelmi ismeretek szintetizálására került sor német nyelven. A pedagógiai célok elsősorban az elsajátítható alapképességek és –készségek fejlesztése, továbbá a kulcskompetenciák körének bővítése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás feltételei. Fontos, hogy a tanulók tapasztalataikon keresztül megismerkedjenek a környezetük védelmének fontosságával és a veszélyeztető tényezőkkel. A program célja a környezeti érzékenység, a szépérzék,



az igényesség fejlesztése, a kooperációs készség kialakítása. Az élővilág a környezetünk állapotának megóvása, helyreállítása. A környezettudatosság erősítése a tanulókban, a környezetvédelemi problémákkal való szembesülés és a környezetvédelem. A német nyelvtudás, elsősorban a szókincs, a hallásértés, az olvasásértés és a kommunikációs készség fejlesztése.

Jó tanár vagy? Közös Európai Profil nyelvtanároknak BENKE ESZTER BGF KVIK Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] A Közös Európai Referenciakeret megjelenése óta egyre szélesebb körben nyújt útmutatást a nyelvtudás szintjének egységes meghatározásához. A KER szerzője 11 európai ország részvételével újabb közös referenciakeretet hozott létre, ezúttal a nyelvtanári kompetenciák egységes megítélésére. Míg a projekt elsődleges célja segítségnyújtás tanárképző intézmények számára az oktatómunkához szükséges kompetenciák leírásához, gyakorló tanárok is használhatják az elektronikusan is elérhető értékelési rendszert saját kompetenciáik feltérképezésére. A mérőeszköz hasznos támpontként szolgál ahhoz, hogy a gyakorló tanár egy egységes keretrendszerbe helyezze el saját kompetenciáit, és útmutatást kapjon a lehetséges továbblépés irányáról.

Nyelvtanulási történetek BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT BGF KVIK, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola [email protected] Az elmúlt években számos angol szaknyelvi csoportot tanítottam a BGF KVIK különböző képzési formáiban. Mivel diákjaim sok esetben nagyon eltérő nyelvtudással és nyelvtanulási motivációval kerültek egy-egy csoportba, az eredményes munka érdekében igyekeztem részletesebben is megismerni a nyelvtanulási hátterüket és céljaikat. A tanulók előzetes nyelvtanulási tapasztalatairól szóló őszinte vallomásai, írásai sokat segítettek a megfelelő tanítási módszerek kiválasztásában és a nyelvtanuláshoz elengedhetetlenül szükséges, bizalommal teli csoportlégkör kialakításában. Előadásomban diákjaim tanulás-történetein és a kurzus végén írt önértékelésein keresztül mutatom be a hatékony nyelvtanulás néhány kulcsfontosságú tényezőjét.



Trendek kitapinthatósága az általános és szakmai idegennyelvoktatásban és a nyelvelsajátításban BUGOVITS VALÉRIA ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola [email protected] A tapasztalatokat továbbgondolásra felvetni szándékozó előadás négy évtizedes idegennyelv-oktatás tükrében kíván rámutatni azokra a virtuális súlyponti helyekre, amelyek elmozdulást, esetleg változást indukáltak a bipoláris oktatási tevékenység mindkét oldalán. Széles tapasztalatszerzési skála ad hátteret a megvitatásra szánt gondolatoknak: közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás területén szerzett tapasztalatok tükrében. Érinti az előadás az anyanyelv meghatározó szerepét, a bázisnyelv-célnyelv szerepcseréjét is.

Motivating students with web 2.0 tools FODOR ALEXANDRA BGF KKK Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] Including web 2.0 tools in language teaching is inevitable nowadays. It does, however, matter what and how the tools are implement in our classes. The presentation is divided into two parts: in the first part some pitfalls of Coospace will be discussed together with possible solutions how students can get motivated and also have better results while using Coospace, especially with combination with Quizlet, for instance. The observations are based on the results of a three-semester-long Business English course at BBS-CIMB. In the second part of the presentation, further web 2.0 tools will be presented with the help of what students can actually enjoy the process of learning.

A végrehajtó funkciók fejlődése kéttannyelvű oktatási formában részesülő gimnazistáknál GYŐRI-DANI DÓRA SZTE-BTK Neveléstudományi Doktori Iskola [email protected] A végrehajtó funkciók gyűjtőfogalom olyan folyamatokat foglal magában, melyek a tervszerű, célorientált viselkedésért felelősek, és fontos szerepet töltenek be a kognitív működésben, a viselkedésben, az érzelmi szabályozásban és a társas interakciókban. Ezen funkciók fejlődése – más agyi mechanizmusokkal ellentétben – egészen fiatal



felnőtt korig tart, így növelve annak az intervallumnak a hosszát, amiben lehetőség nyílik a fejlesztésre. Mivel az egyik befolyásoló tényező, ami hatással van a végrehajtó funkciók hatékonyabb érésére a kétnyelvűség, érdekes lehet annak feltárása is, hogy milyen hatással van a kéttannyelvű oktatási forma a fiatalok végrehajtó folyamatainak fejlődésére. Különösen fontos ez azért, mert ezen mechanizmusok jobb alkalmazása számos pszichés védőfaktor (pl. adaptívabb megküzdési módok) birtoklásával is együtt jár.

Az idegennyelv-tanítás gyakorlata (általános és szaknyelv) a két tanítási nyelvű oktatásban HORVÁTH LÁSZLÓ Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg [email protected] 1. A jogszabályi háttér (különös tekintettel a két tanítási nyelvű osztályokra vonatkozó kerettantervre) 2. Az idegen nyelven tantárgyak köre 3. A szakszókincsórák jelentősége, lehetőségei 4. Az általános és a szaknyelv közötti kapcsolatrendszer 5. Gyakorlati példák az általános és a szaknyelv tanításához

Innovatív infokommunikációs eszközhasználat az idegennyelvtanításban HÜLBER LÁSZLÓ ELTE PPK ITOK [email protected] A XXI. század gazdaságilag fejlett országaiban az élet minden lényeges területén megjelentek és jelentős változásokat indukáltak az információs és kommunikációs technológiák (IKT). Az oktatás világa kihívást és lehetőséget is kapott az új technológiák révén. Egyrészről az iskola feladata a diákokat megtanítani az IKT eszközök eredményes használatára, másrészről az oktatás hatékonyságát képesek pozitív irányba fejleszteni a digitális eszközök. Nagy ívű reformfolyamatokat azonban csak akkor várhatunk el, ha a módszertani kultúra fejlődése is a változások részét képezi. A multimédiás tananyagok és az IKT eszközökkel végezhető változatos típusú és formában végezhető feladatok a tanulás mozgatórugóját, a diákok motivációját képesek aktiválni. Amíg a diákok az adott idegen nyelven közösen szerkesztenek egy történetet online, twittereznek kedvenc sportolójukkal, legkedvesebb sorozatuk Wikipédia oldalát fordítják le, blogot írnak kalandjaikról, képregényt készítenek stb.; otthon nyelvleckéket néznek, vagy szótanuló programot használnak a mobiltelefonjukkal, olyan autentikus tanulást és változatos tudástranszfert valósítanak meg, amelyek összefoglalóan a nyelvtanulás eredményességét fokozhatják.



Többnyelvűség és munkaerőpiac KOLLÁTH ANNA Filozofska fakulteta Univerze v Mariboru [email protected] A Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének nyelvészeti kutatócsoportja 2010 márciusától 2013 szeptemberéig partnerként vett részt az ELDIA című nemzetközi kutatási projektben. Előadásomban, a Szlovéniában, a magyar kisebbségi és a szlovén többségi közösségben gyűjtött empirikus anyag egy apró szeletének szociolingvisztikai elemzésére vállalkozom: azt mutatom be, hogyan látják az adatközlők a munkaerőpiacon napjainkban uralkodó nyelvi trendeket. A téma kontextusba helyezéséhez vázlatosan érintem az ELDIA-kérdőívek nyelvválasztásában megmutatkozó spontán nyelvválasztás eredményeit. Kitérek az önbevalláson alapuló négy nyelvi készségszint elemzésekor kapott nyelvi kép – a saját nyelv, a másik nyelve és a más nyelvek vonatkozásában – legmarkánsabb vonásaira is, hiszen az egyén munkaerő-piaci sikerességében egyre nagyobb szerepet játszik nyelvtudása, funkcionális két- és többnyelvűsége.

Merre tart a hazai szaknyelvoktatás? Helyzetkép, kihívások és megoldások KURTÁN ZSUZSA PANNON EGYETEM, SZOKOE [email protected] A 21. századra a nyelvileg és kulturálisan sokszínű munkaerőpiacon átrendeződtek a munkavállalóktól elvárt követelmények, kompetenciák. Nagy kihívás, hogyan alakítható a szaknyelvoktatás a dinamikusan változó társadalmi, gazdasági igényekhez, és ehhez milyen nyelvszemléleti, valamint pedagógiai változtatásokra van szükség. Az előadásban a felsőoktatási szaknyelvi képzésre irányuló helyzetkép (Kurtán–Silye 2012), valamint tudományos fórumok elemzése alapján áttekintem és kiemelem azokat a főbb nyelvészeti és pedagógiai hatásokat, amelyek mára befolyásolják a szaknyelvek oktatását. Példákkal alátámasztva mutatok rá olyan módszertani eljárásokra, amelyek segíthetik a szaknyelvhasználati jellemzők tudatosítását és a diákok tapasztalatszerzését, kihasználva a modern IKT lehetőségeket, valamint a szaktanszéki oktatók és nyelvtanárok együttműködését.



Kihívások a magyar mint idegen nyelv oktatásában a BGF KVIK-en LUKÁCS ANDRÁS BGF KVIK Idegen nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] A BGF KVIK-en Erasmus ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók számára évek óta kínál magyar nyelvórákat a Szaknyelvi Intézeti Tanszék. Hányan, miért és mennyire akarnak tanulni magyarul? Milyen nehézségekkel találják szembe magukat a hallgatók a nyelv tanulása során? Milyen nyelvészeti és kulturális érdekességekre érdemes felhívni a figyelmüket a hatékonyabb nyelvtanulás érdekében? Ezekre a kérdésekre igyekszem választ adni az előadásomban.

Férfiak és nők kommunikációs stratégiáinak különbségei MÁTHÉ BORBÁLA – RITTER ANDREA EKF Neveléstudományi Doktori Iskola [email protected] és [email protected] Előadásunk a pszicholingvisztika ismereteinek felhasználásával választ keres arra az örökzöld kérdésre, hogy miért nem érti egymást a férfi és a nő, avagy miben rejlik kettejük kommunikációs stratégiájának különbözősége. Mindennek bizonyítására élő nyelvi példákat mutatunk és főiskolások körében végzett vizsgálatunk eredményeit kívánjuk bemutatni.

Nyelvi változás a gazdasági terminológiában MÉSZÁROS ÁGNES BGF GKZ Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] A változás az élő nyelvek jellemző jegye, amely nem kerüli el a szaknyelveket sem. A nyelvi változás leginkább a nyelv szókészletében, szaknyelvek esetében pedig a szakszókincsben mutatkozik meg a legszembeötlőbb mértékben. Néhány fontos alapfogalom áttekintése után (pl. szaknyelv, szakszókincs/terminológia, nyelvi változás stb.) a gazdasági szakszókincset érintő változást az előadás egy-egy terminus keletkezésének és fejlődésének a bemutatásával ismerteti.



Vállalkozói kompetencia alapú oktatás Tirolban „Entrepreneurship education” Innsbruck, Tirol, Ausztria, 2013. március 4-8.

NAGY ORSOLYA BBGF GKZ Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] Az egész életen át tartó tanuláshoz olyan kulcskompetenciákat kellene elsajátítani a fiataloknak a középiskolai tanulmányaik végére, amelyek felvértezik őket a felnőtt életre, különösen a munka világára, fogalmaz az Európai Parlament és Tanács 2006-ban kiadott ajánlása. Ezen kulcskompetenciák egyike a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia. Ausztriában 2001-ben vezették be a COOL (cooperatives offenes Lernen) oktatásfejlesztési projektet, amelynek nyomán a hagyományos tanítási rendszer összes tantárgyát (közismereti, gazdasági, idegen nyelvek) átfogó, kompetencia-orientált tanmenet váltotta fel a középfokú szakképző iskolákban. A vállalkozói kompetencia alapú oktatás során nemcsak szakmai jártasságra tesz szert a tanuló, hanem olyan személyes képességei is fejlődnek, mint az önállóság, felelősségvállalás, teljesítményorientáltság, céltudatosság, kockázatvállalás. A vállalkozói kompetencia fejlesztése fontos az egyén munkaerő-piaci, foglalkoztathatósági esélyeinek növelése érdekében, ami Tirolban azt jelenti, hogy a magas színvonalú szakképző rendszer olyan diákokat képez, akiket szívesen alkalmaznak az osztrák vállalatok. Mi sem bizonyítja jobban a szakképzés eredményességét, mint az a tény, hogy alacsony a fiatalkori munkanélküliség.

Karrierépítés német nyelven NAGY RITA BGF KVIK Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] A választható német nyelvű „Karrierépítés” tantárgy programja minden szempontból a diákok céljait és igényeit állítja középpontba. Célja, hogy a hallgatók sikeres álláspályázatot készítsenek, majd pályakezdéskor, biztos tudással indulva, a lehető leghatékonyabban építhessék karrierjüket, s mindezt német nyelven. A kurzust, s az alkalmazott módszereket mutatja be előadásom.



Virtuális szaknyelvi műhelyek – a Fókuszban a XXI. századi készségek c. 2013-as Európai Nyelvi Díjas program néhány kísérletének és kezdeményezésének bemutatása PÁL ÁGNES BGF KVIK Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] A Budapesti Gazdasági Főiskola 2013-ban Európai Nyelvi Díjat nyert, a KVIK a Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Fókuszban a XXI. századi készségek című programjával. Ennek alapja az a felmérés volt, amely 2011-ben készült a Főiskolán annak feltérképezésére, hogy milyen készségeket várnak el a potenciális munkaadók az egyes szakokról kikerülő diákoktól. A felmérés eredményei alapján górcső alá vettük a tanszék kurzuskínálatát, megvizsgáltuk, hogy az évek során kialakult, bevált gyakorlatukban miként érvényesülnek a megfogalmazott célok, és ezeket figyelembe véve a meglévő oktatási gyakorlatot új kezdeményezésekkel egészítettük ki. A program egyik ilyen kezdeményezése a Virtuális Szaknyelvi Műhely, amely közösen szerkeszthető wiki honlapok kreatív felhasználásával valósult meg angol és spanyol szaknyelvi órák kiegészítésére. Előadásomban nem csak a programot, valamint az annak részeként megjelenő Virtuális Szaknyelvi Műhely projekttevékenységeit szeretném bemutatni, hanem saját oktatási gyakorlatomban kipróbált más kísérleteket és kezdeményezéseket is.

Minek nevezzelek? Elektronikus írásbeli kommunikáció BGF-es hallgatók és oktatók között SZŐKE ANDREA BGF KVIK Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected] Az oktatás során nem csak a kontaktórákon kerülünk kapcsolatba a hallgatókkal, hanem egyéb más kommunikációs csatornákon keresztül is. Az online felületek használatával és a kapcsolattartás megkönnyítése érdekében egyre többször váltunk e-mailt vagy egyéb elektronikus formájú (Neptun, CooSpace stb.) üzenetet a hallgatókkal. Az így kapott levelek formája és stílusa heterogén és jól tükrözi a hallgatók felkészültségét ezen a területen (is). Az előadás bemutatja az e-maileket, amelyek egy kutatás kiindulási pontjául szolgálnak és felvázolja a még folyamatban lévő kutatás tervét és főbb pontjait.



Plafonok, platók, gátak – Nehézségek az idegennyelv-tanulásban TÓTH TÜNDE PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola [email protected] Az előadás a nyelvtanulók körében gyakran tapasztalható nehézségek egy sajátos csoportját igyekszik feltárni és egyúttal az ezekre eddig bevált megoldási módszereket röviden összefoglalni. A nyelvtanulók gyakran érzik úgy, hogy hiába tanulnak, egy adott szinten nem tudnak túllépni, ezt nevezik platóeffektusnak (Richards, 2008). Bár a jelenség régóta ismert (Ebbinghaus, 1885), hathatós technikák hiányában ma is sok nyelvtanuló kudarcának okozója. A stagnálás érzése által kialakuló gátlások tovább fokozzák a jelenség romboló hatását. Az előadás a jelenség tudatosításában és a bevált megoldási módszerek elterjesztésében látja a megoldást.



a Regionális szakmai párbeszéd az idegennyelv-tanításról című konferenciára május 30. (péntek) h-tól Helyszín:

Recommend Documents