A Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: H-KE-III-571/2012. Dátuma: 2012. november 06. Hatályba lépés napja: 2012. november 06. 1
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................................... 2 I. FOGALMAK.................................................................................................................................................... 6 A TÁJÉKOZTATÓBAN ELŐFORDULÓ, GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK: ........................................................ 6 II. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ........................................................................................................................ 10 III. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................................ 12 III.1. A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE, TÍPUSA ..................................................................................................................... 12 III.2. A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE ................................................................ 12 III.3. ANNAK A HELYNEK A MEGNEVEZÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK BESZEREZHETŐK......................................................................................... 12 III.4. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐ ADÓZÁSI SZABÁLYOK RÖVID LEÍRÁSA. RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁS ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE KIFIZETETT JÖVEDELMET ÉS ÁRFOLYAMNYERESÉGET TERHELI-E LEVONÁS A FORRÁSNÁL........................................................................................................................................................... 12 III.5. ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK. ............................................................................................................ 12 III.6. A BEFEKTETÉSI ALAP KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK MEGNEVEZÉSE .................................................................................... 12 III.7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FAJTÁJÁNAK ÉS FŐBB JELLEMZŐINEK RÉSZLETEZÉSE .................................................................. 12 - a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog ................................................. 12 - a befektetési jegyek jellemzői, a tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja ............................. 13 - a befektetési alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására. ............ 13 III.8. AZOKNAK A TŐZSDÉKNEK VAGY PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE (HA VANNAK ILYENEK), AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET JEGYZIK, ILLETVE FORGALMAZZÁK. ......................................................................................................................................... 14 III.9. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI. ...................................... 14 III.10. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, VALAMINT AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐ.............................................................................................................................. 15 III.11. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI. ................................................................................ 15 III.12. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS (PL.: TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM), BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁT (PL.: FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIALIZÁCIÓ), A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ. ............................................................................................................................... 15 III.13. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI................................................................................................... 15 Beruházások, felújítások............................................................................................................................... 15 Folyószámlán elhelyezett összegek .............................................................................................................. 15 Lekötött betétek ........................................................................................................................................... 15 Az alap portfoliójában szereplő értékpapírok konkrét értékelési módja ...................................................... 15 Az ingatlanok értékelésére vonatkozó szabályok ......................................................................................... 17 III.14. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALÁBBIAKRA: ................................................................................................................................... 19 - A FENTI ÁRAK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS GYAKORISÁGA, ....................................................................................... 19 - A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁVAL VAGY FORGALOMBA HOZATALÁVAL, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN FELSZÁMÍTOTT KÖLTSÉGEK, .......................................................................................................................................................... 19 - A FENTI ÁRAK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA, HELYE ÉS GYAKORISÁGA. ................................................................................... 19 III.15. A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJAK, VALAMINT A FENTIEK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MÓDJÁNAK, ÖSSZEGÉNEK ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA...................... 19 III.16. AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK .............................................................. 19 a, Politikai és gazdasági környezetből eredő kockázat................................................................................. 19
2
b, Befektetési lehetőségek változása miatti kockázat .................................................................................. 19 c, A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése .......................................................... 19 d, Az Alap saját tőkéjének csökkenése ......................................................................................................... 20 e, Ingatlanok hasznosításából eredő kockázat ............................................................................................. 20 f, Az Alap eszközeinek likviditási kockázata.................................................................................................. 20 IV.1. AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................. 21 CÉGJEGYZÉS, JOGI FORMA, ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINTI IRODA ÉS SZÉKHELY, A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK DÁTUMA. ...................... 21 Az Alapkezelő neve: ...................................................................................................................................... 21 Az Alapkezelő székhelye ............................................................................................................................... 21 Az alapítás időpontja, bejegyzés helye és száma ......................................................................................... 21 Az Alapkezelő tulajdonosai ........................................................................................................................... 21 Az Alapkezelő fő tevékenysége ..................................................................................................................... 21 Az Alapkezelő működésének időtartama ..................................................................................................... 21 A TÁRSASÁG ÜGYVIVŐ, ÜGYVEZETŐ ÉS FELÜGYELETI SZERVEINEK TAGJAI ÉS BEOSZTÁSUK....................................................... 21 Az Igazgatóság tagjai: .................................................................................................................................. 21 A Felügyelő Bizottság tagjai ......................................................................................................................... 22 A jegyzett tőke összege ................................................................................................................................ 22 Az Alapkezelő által kezelt más befektetési alapok ....................................................................................... 22 IV.2. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK: .................................................................................... 23 IV.2.1. A LETÉTKEZELŐ NEVE, JOGI FORMÁJA, ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINTI IRODÁJA ÉS SZÉKHELYE, FŐ TEVÉKENYSÉGE................... 23 A Letétkezelő neve ........................................................................................................................................ 23 A Letétkezelő székhelye ................................................................................................................................ 23 A letétkezelői tevékenységre jogosító engedélyének száma: ....................................................................... 23 Alakulásának időpontja ................................................................................................................................ 23 Alaptőke nagysága (millió forintban): .......................................................................................................... 23 A társaság tevékenységi köre ....................................................................................................................... 23 A társaság üzleti éve..................................................................................................................................... 23 IV.2.2. A LETÉTKEZELŐ FELADATA ............................................................................................................................ 24 IV.3. OLYAN SZERZŐDÉSES TANÁCSADÓ CÉGEKKEL VAGY KÜLSŐ BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK, AMELYEK DÍJAZÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK ............... 24 V. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA. ............................... 25 VI. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK........................................................................................................... 25 VI.1. BEFEKTETÉSI ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE ....................................................................................................... 25 AZ ALAP ÉS REFERENCIAINDEXÉNEK HOZAMADATAI AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN ........................................................................... 26 VI.2. ANNAK A JELLEMZŐ BEFEKTETŐNEK A PROFILJA, AKINEK A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEIT ELSŐDLEGESEN SZÁNJÁK. 26 VII. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK ............................................................................................................. 26 VII.1. A BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK, ................................. 26 NYILATKOZAT ................................................................................................................................................. 27 1. MELLÉKLET:
KEZELÉSI SZABÁLYZAT ....................................................................................................... 28
1. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................................. 28 1.1. A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE, TÍPUSA ...................................................................................................................... 28 1.2. A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE ................................................................. 28
3
1.3.ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK............................................................................................................... 28 A befektetési jegyek forgalmazási árfolyama .............................................................................................. 28 Befektetési jegy eladás és visszaváltás elszámolása .................................................................................... 28 A hozam ........................................................................................................................................................ 29 1.4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI. ....................................... 29 1.5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, VALAMINT AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐ.............................................................................................................................. 30 1.6. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI, TŐKE ÉS HOZAMÍGÉRET ESETÉN ENNEK PONTOS FELTÉTELEI ..... 31 1.7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALÁBBIAKRA: ................................................................................................................................... 31 - a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága, ............................................................................. 31 - a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek .................................................................................................................................. 32 - fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága. ............................................................................ 32 2. A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI ......................................................................... 33 2.1. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS (PL.: TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM), BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁT (PL.: FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIALIZÁCIÓ), A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ. ............................................................................................................................... 33 2.2. A BEFEKTETÉSI ALAP RÉSZLETES BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN: .......................................... 34 a) a befektetési stratégia, befektetési politika, portfolió elemeinek tervezett aránya ................................ 34 b) a portfólió lehetséges elemei, .................................................................................................................. 35 c) az egyes értékpapírfajták tervezett aránya. ............................................................................................. 37 d) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei........................................................................................................................................................ 37 e) az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok megterhelésének lehetősége, hitelfelvételi és kölcsönzési szabályok ...................................................................................................................................................... 37 2.3 A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJAK, VALAMINT A FENTIEK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MÓDJÁNAK, ÖSSZEGÉNEK ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA...................... 38 2.4 AZ ÖSSZESÍTETT ÉS AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSI MÓDJA, GYAKORISÁGA, KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA, HELYE, IDEJE .............................................................................................................................................. 40 A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS MIATT SZÜKSÉGES ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI. .......... 40 3. TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK ....................................................................................................................... 41 3.1 BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, ANNAK MÓDJA, HELYE, IDEJE. ........................... 41 3.2 ANNAK A HELYNEK A MEGNEVEZÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK BESZEREZHETŐK. ............................................................................................................ 42 4. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATOK SZÁMA, IDEJE. ....................................................................................................................... 43 A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA ÉS IDEJE .................... 43 5. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK ................................................................................................................... 44 5.1 AZ ALAPKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA, ÁLTALA KEZELT TOVÁBBI BEFEKTETÉSI ALAPOK FELSOROLÁSA; ................................................... 44
5.2 A LETÉTKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, AZ UTOLSÓ FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL ELLÁTOTT SZÁMVITELI BESZÁMOLÓJA SZERINTI SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA; ....... 44
4
5.3 A FORGALMAZÓK NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, AZ UTOLSÓ, FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL ELLÁTOTT SZÁMVITELI BESZÁMOLÓJA SZERINTI SAJÁT TŐKÉJE; ................................. 45 A vezető forgalmazó cégadatai .................................................................................................................... 45 Vezető Forgalmazó Függő Ügynökcégei: ..................................................................................................... 46 5.4 A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG NEVE A JOGI FORMA MEGJELÖLÉSÉVEL, SZÉKHELYE, KAMARAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA.................... 48 5.5 AZ INGATLANÉRTÉKELŐ NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA..................................................................................................................................... 48 6. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐ ADÓZÁSI SZABÁLYOK RÖVID LEÍRÁSA. RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁS ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE KIFIZETETT JÖVEDELMET ÉS ÁRFOLYAMNYERESÉGET TERHELI-E LEVONÁS A FORRÁSNÁL. ........................................................................ 49 A BEFEKTETÉSI ALAP ADÓZÁSA .................................................................................................................................. 49 MAGÁNSZEMÉLYEK ADÓZÁSA ................................................................................................................................... 49 BELFÖLDI JOGI SZEMÉLYEK ÉS JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI TÁRSASÁGOK ADÓZÁSA ................................................................ 50 7. AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ............................................ 50 a, Politikai és gazdasági környezetből eredő kockázat................................................................................. 50 b, Befektetési lehetőségek változása miatti kockázat .................................................................................. 50 c, A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése .......................................................... 50 d, Az Alap saját tőkéjének csökkenése ......................................................................................................... 50 e, Ingatlanok hasznosításából eredő kockázat ............................................................................................. 51 f, Az Alap eszközeinek likviditási kockázata.................................................................................................. 51 7. JELEN KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................ 52
5
I. FOGALMAK A Tájékoztatóban előforduló, gyakrabban használt rövidítések, kifejezések: Alap
Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap
Alapkezelő
Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.
Alapkezelési Szabályzat A jelen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képező, az Alap működése során követendő eljárásokat rögzítő szabályzat ÁÉKBV-irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. ÁÉKBV a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre; Államkötvény
Az egy évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír
Állampapír A magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Banki munkanap Minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfoliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán. Batv. 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról Befektetési alap A Batv.-ben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel; Befektetési alapkezelés A befektetési alap részére végzett kollektív portfoliókezelés. Befektetési alapkezelő Befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozás. befektetési alap saját tőkéje A befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos.
6
Befektetési jegy A Batv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. BÉT
Budapesti Értéktőzsde
Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény Dematerializált értékpapír A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. ETF Az ETF (Exchange Traded Fund) gyakorlatilag egy nyíltvégű befektetési alap, amelynek árfolyama mindig egy meghatározott termék árát, vagy árfolyamát követi. Értékpapírszámla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapírtulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Forgalmazás-elszámolási nap Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket. Forgalmazás-teljesítési nap Az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják. Forgalmazási nap Minden olyan nap, amlely az alap Forgalmazójánál nem szünnap, azaz amelyen az adott alap befektetési jegyeinek tényleges forgalmazása folyik. Forgalmazó A kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet. Vezető forgalmazó
Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.
Az Alap további forgalmazói • SPB Befektetési Zrt. 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. • RAIFFEISEN BANK Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. • Hungária Értékpapír Zrt. 2700 Cegléd, Rákóczi út 30 Ingatlanértékelő
Euro-Immo Expert Ingatlanértékelő és Szolgáltató Kft. 1065 Budapest, Nagymező u. 4.
Kiemelt befektetői információ Az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum. 7
Kincstárjegy
Egy éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír.
Letétkezelő a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGTállam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni; Az Alap letétkezelője: MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci u. 38. ) Likvid eszköz A pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. MTS Hungary Platform Elektronikus és multilaterális kereskedési rendszer, mely 2012. január 2-án indult. Az államkincstár a magyar államkötvényeket és kincstárjegyeket erre a piacra vezeti be másodpiaci kereskedés céljából. Nettó eszközérték A befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Nyilvános forgalomba hozatal Az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala. Nyílt végű befektetési alap Az olyan befektetési Alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra. OECD Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete - 1961-től működő nemzetközi szervezet PSZÁF
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Részvény Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír RMAX A három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb futamidejű nyilvánosan kibocsátott fix kamatozású Magyar Állampapírokból képzett, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által elfogadott hivatalos index Szabályozott ingatlanbefektetési társaság Az a nyilvánosan működő részvénytársaság, amely megfelel a 2011. CII. törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyet az állami adóhatóság - a társaság bejelentése alapján - a törvény hatálya alá tartozó szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba vett. T-nap A nettó eszközérték vonatkozási napja, vagyis a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével kerül a nettó eszközérték meghatározásra
8
T+2-nap Az összesített nettó eszközérték és az egy jegyre jutó nettó eszközérték alkalmazásának napja Tájékoztató
A Batv. 5. számú melléklete szerint összeállított jelen dokumentum
Tőkenövekmény Az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti különbség, amennyiben az pozitív. Tpt.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
9
II. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Jelen tájékoztatót a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. november 06-án kelt, H-KE-III-571/2012. számú határozatával hagyta jóvá. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok hitelességét nem vizsgálta és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban Tpt) a következőképpen rendelkezik a tájékoztatóhoz kapcsolódó felelősségi szabályokról: "29. §(1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. (3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz. A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.” A tájékoztatóban szereplő valamennyi információ valódiságáért a Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.)., mint Alapkezelő és a Reálszisztéma Értékpapír- forgalmazó és Befektető Zrt. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.), mint Forgalmazó egyetemleges felelősséget vállal, amit a Tájékoztató végén aláírásukkal igazolnak. Az Alapkezelő tevékenységét az ÁPTF 1994. november 2-án kelt 100.022/94. számú határozata alapján végzi, továbbá birtokában van minden olyan hatósági engedélynek, melyet a jogszabály előír a befektetési alap létrehozásához és kezeléséhez. A MKB Bank Zrt. - mint Letétkezelő (a továbbiakban: Letétkezelő) - rendelkezik a letétkezelői feladatok ellátásához szükséges feltételekkel, amit az Állami Bankfelügyelet által kiadott befektetési alap letétkezelési tevékenységre jogosító 50/1992. határozatszámú engedélye igazol. Az Alap könyvvizsgáló szervezete a 2011-es üzleti évtől VALEUR Adó- és Könyvszakértő Kft. (Székhely: 1037 Budapest, Farkastorki lejtő 47., MKVK bejegyzési szám: 001333), felelős könyvvizsgáló Kékesiné Andrikó Mária. A Tájékoztatóban szereplő Alapkezelőn és Forgalmazón kívül senki nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármiféle tájékoztatást vagy ajánlatot adjon a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatást vagy ajánlatot nem szabad hitelt 10
érdemlőnek, azaz olyannak tekinteni, amely a REÁLSZISZTÉMA Befektetési Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapul. A Batv. 104. §. (1) bekezdésének megfelelően jelen tájékoztató a Batv. 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaz minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot tartalmaz a befektetési alap kockázati tényezőiről. A (2) bekezdés szerint a tájékoztató megjelöli azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a befektetési alap befektethet. A tájékoztató tartalmaz minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A tájékoztatóban közölt adat, adatcsoportosítás, állítás, elemzés a valóságnak megfelel, helytálló, alkalmas arra, hogy a befektető a kibocsátó piaci, gazdasági, jogi helyzetét és annak várható alakulását megalapozottan megítélje. A tájékoztató félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó piaci, gazdasági, jogi helyzetét és annak várható alakulását veszélyezteti. Az Alapkezelő javasolja, hogy az Alap befektetési jegyeit megvásárló Befektetők alaposan mérlegeljék a Tájékoztatóban foglalt információkat, különös tekintettel “Az Alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázati tényezők” című fejezetben foglaltakra. A Befektetőknek döntésük meghozatalánál a jelen Tájékoztatóban foglalt, az Alapra vonatkozó adatokat, valamint a folyamatos forgalmazás feltételeit, a befektetés kockázatait és várható hozamát maguknak kell megítélniük és mérlegelniük. A leendő Befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét. A leendő Befektetőknek figyelembe kell venniük továbbá, hogy az Alapkezelő üzleti helyzetében és ügyeiben a Tájékoztató nyilvánosságra hozatalát követően változások történhetnek. Jelen magyar nyelvű Tájékoztató megfelel a Batv. és Tpt. rendelkezéseinek és egyben ez tekinthető a Befektetési jegyek forgalmazása során az egyetlen hivatalos és jogilag kötelező érvényű dokumentumnak.
11
III. A befektetési alapra vonatkozó információk III.1. A befektetési alap neve, típusa Alap elnevezése: REÁLSZISZTÉMA Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap Az Alap fajtája: nyílt végű Az Alap típusa: nyilvános az ÁÉKBV-irányelv szerint nem harmonizált
III.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Lásd. a Kezelési szabályzat 1.2. pontjában.
III.3. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők. Lásd. a Kezelési szabályzat 3.2. pontjában.
III.4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál. Lásd. a Kezelési szabályzat 6. pontjában.
III.5. Elszámolási és hozamfizetési napok. Lásd. a Kezelési szabályzat 1.3. pontjában.
III.6. A befektetési alap könyvvizsgálójának megnevezése Lásd. a Kezelési szabályzat 5.4. pontjában.
III.7. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése - a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog A Batv. 80. § (1) A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg. Az Alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják. A Batv. 104. §. (7) bekezdésének megfelelően jelen tájékoztató a befektetők számára a befektetési alap közzétételi helyén, a www.realszisztema.hu és a www.kozzetetelek.hu honlapon folyamatosan elérhető, és a tájékoztató egy nyomtatott példánya kérésre díjmentesen átadásra kerül. A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos. A befektetési jegyek mindenkori tulajdonosai jogosultak rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokra és a Batv.-ben meghatározott jogok gyakorlására.
12
- a befektetési jegyek jellemzői, a tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja A Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Jegy névre szóló dematerializált befektetési jegy, melynek nyilvántartása értékpapírszámlán történik. Az értékpapírszámla értékpapírszámla-szerződéssel jön létre. Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletekről a számlavezető az üzletszabályzatban meghatározott módon értesíti a számlatulajdonost. Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen, vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. A Batv. 81. §-ának megfelelően nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő, illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján. - a befektetési alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására. A Batv. 55. §-a szerint a befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást, a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot; b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált; c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit. A c) és d) pont szerinti megszűnési eljárást a Letétkezelő folytatja le. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap – az alább meghatározott eltéréssel - az általános szabályok szerint működik. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt 13
a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll; b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni; c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése A Batv. 57. § (1) bekezdése szerint a megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül, az ingatlanokat 12 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron, az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok esetében 6 hónappal meghosszabbítható. Az Ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó előző bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen történő értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein az árverés időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni. A Batv. 58. § (1) bekezdése szerint az Ingatlanalap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Batv. 4. mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik. A Batv. 59. § (1) bekezdése szerint pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig. Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Csődtörvény előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.
III.8. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák. A Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési jegyek nincsenek tőzsdére bevezetve.
III.9. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei. Lásd. a Kezelési szabályzat 1.4. pontjában. 14
III.10. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. Lásd. a Kezelési szabályzat 1.5. pontjában.
III.11. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai. Lásd. a Kezelési szabályzat 1.6. pontjában.
III.12. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható. Lásd. a Kezelési szabályzat 2.1. pontjában.
III.13. Az eszközök értékelésének főbb szabályai. A befektetési alap tárcájában szereplő eszközök körét részletesen szabályozza a 215/2000. Kormányrendelet, a Batv. és a 345/2011. Kormányrendelet. Értékelésük az alábbiak szerint történik: A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek, valamint a valutakészletek és devizabetétek piaci értékének meghatározásánál az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamnak az értékelés napján érvényes értéke kerül figyelembe vételre. Beruházások, felújítások A beruházás, felújítás bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Ezeket a nettó eszközérték számítása szempontjából is felmerülésükkor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Az üzembe helyezést követően elszámolható értékváltozás összegét az ingatlanértékelő állapítja meg. Folyószámlán elhelyezett összegek A nettó eszközérték számításánál a folyószámlán elhelyezett tőke időarányos kamattal növelt összege vehető figyelembe. A készpénzállomány a folyószámla pozitív egyenlegének T napig megszolgált időarányos kamata plusz a folyószámla T napi záró állománya összegeként kerül értékelésre. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. Lekötött betétek A lekötött betét T napig járó időarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre. Az alap portfoliójában szereplő értékpapírok konkrét értékelési módja Mivel egy adott napi (T napi) nettó eszközérték megállapítására a következő nap kerül sor, a portfolióban szereplő értékpapírok értéke is az adott napig (T napig) járó kamatokat tartalmazza.
15
1., 92 napnál hosszabb hátralévő futamidejű hazai állampapírok A fix kamatozású államkötvények és diszkontkincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az MTS Hungary Platformon jegyzett és legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. (Azoknál a kamatozó értékpapíroknál, ahol az árfolyam a legutolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamatokat nem tartalmaz, az árfolyamhoz hozzá kell adni a kamatot. Amennyiben tartalmazza, de a nettó eszközérték megállapítását megelőző napon nem volt üzletkötés, úgy a legutolsó forgalmi nap árfolyamához az azóta felhalmozódott kamatot hozzá kell adni.) Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. A változó kamatozású államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az MTS Hungary Platformon jegyzett és legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke plusz a T napig megszolgált időarányos kamat értéken kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár plusz T napig megszolgált felhalmozott kamat értéken kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor a T napig megszolgált kamattal megemelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. a, Az államkötvények értékelése: Értékelési árfolyammal súlyozott névérték + aktuális kamatperiódusban az értékelés napjáig felhalmozódott kamat Az államkötvények nyilvános forgalomba hozatalának módja aukció és/vagy jegyzés. A kibocsátástól számított egy hónapon belül kérelmezik az egyes sorozatok Budapesti Értéktőzsde forgalmazotti kategóriájába való bevezetést. Az üzletkötés tárgya tőzsdén a nettó árfolyam. Bruttó árfolyam= Nettó árfolyam+felhalmozott kamat b, A felhalmozott kamat számításának módja: 1. Kamatot futamidő alatt kifizető kötvények: Névérték * kamatperiódusra számított kamat kamatperiódus hossza
* kamatperiódusból eltelt kamatnapok száma
2. Kamatot tőkésítő, lejáratkor egyösszegben törlesztő államkötvények (Névérték+már tőkésített kamat/ok) * aktuális kamatperiódusra számított kamat * kamatperiódusból eltelt napok száma aktuális kamatperiódus hossza + már tőkésített kamat/ok
A kamatperiódus hosszának kiszámításakor az első nap kamatnap, a zárónap nem kamatozik. A kamatot kifizető kötvényeknél a kamatfizetés napja már a következő kamatperiódus kamatnapja. A kamatot tőkésítő kötvényeknél a kamatfizetés napján már a kamatokkal növelt címletérték képezi a kamatszámítás alapját. Ez a számítási mód adott esetben eltérő is lehet, amennyiben az államkötvény kibocsátási tájékoztatója másként határozza meg.
16
2., A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és a 92 nap vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények, az államkötvények és a diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető T napi záró ár hiányában, az MTS Hungary Platformon jegyzett T napi referenciahozamokból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 92 nap vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű MNB papírok és állampapírok esetében a T napi bruttó árfolyam az MTS Hungary Platformon jegyzett T napi 3 hónapos referenciahozama alapján számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A papírok értékelése: Számított árfolyam: (1/{1+referencia hozam*(lejárat napja – értékelés napja)/360})*100 Papír értéke: Számított árfolyammal súlyozott névérték. A hátralévő kamatnapok meghatározásánál az értékelési árfolyam napja (vásárlás esetén a vásárlás napja) kamatnap, míg a lejárat napja nem. Az ingatlanok értékelésére vonatkozó szabályok A 345/2011. Korm. rendelet. 44. § (1) szerint az Ingatlanalap az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékének megállapításával ingatlanértékelőt bíz meg. A megbízás létrejöttéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet engedélye szükséges. Az ingatlanértékelőnek, a fenti rendelet szerinti tevékenységével okozott kár megtérítése érdekében mindenkor káreseményenként legalább kétszázötvenmillió, illetve évente együttesen legalább háromszázhetvenötmillió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Az ingatlanértékelő felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeit külön jogszabály állapítja meg. Az ingatlanértékelést végző természetes személy az egyidejűleg legfeljebb öt ingatlanalapnál vagy ingatlantársaságnál láthat el ingatlanértékelői feladatot, egy adott alap esetében legfeljebb 5 évig. Az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékelése piaci összehasonlításon alapuló módszerrel, nettó jelenérték számításon alapuló módszerrel, vagy újraelőállítási költségen alapuló módszerrel történhet, azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell, és a továbbiakban - a következő bekezdésben foglaltak kivételével - minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlant értékelni. Ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy a korábban kiválasztott és alkalmazott értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas a piaci érték megállapítására, az értékelési módszert meg kell változtatni, és az indokokat az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni. Az ingatlanértékelő határozza meg: a) az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésekor, az ingatlanalap által ellenértékként kifizethető legmagasabb összeget, b) az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítésekor az ingatlanalap által ellenértékként elfogadható legalacsonyabb összeget, c) a nem építés alatt álló ingatlan forgalmi értékét, d) az építés alatt álló ingatlan értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését, e) ingatlan tulajdonának illetve vagyoni értékű jogoknak kölcsönös átruházása esetén (csere) az ingatlanalap által átruházásra kerülő ingatlan illetve vagyoni értékű jog csere egyenértékének legalacsonyabb összegét, és az ingatlanalap által megszerzésre kerülő ingatlan illetve vagyoni értékű jog csere egyenértékének legmagasabb összegét, 17
f) az ingatlan ingatlanalapba történő apportja esetén az ingatlanalap könyvvizsgálójával közösen azt a legmagasabb értéket, amin az apportálandó ingatlant figyelembe vehető, valamint g) ingatlantársaságban fennálló részesedés esetén az a) pont szerinti értékeket az ingatlantársaság tulajdonát képező ingatlanok és az ingatlantársaságot illető egyéb vagyoni értékű jogok tekintetében. Az ingatlanértékelő az ingatlanalap, illetve az ingatlanalap ingatlantársaságban fennálló részesedése esetén az ingatlantársaság tulajdonában lévő ingatlanok és az ingatlanalapot illetve az ingatlantársaságot illető vagyoni értékű jogok értékét építés alatt álló ingatlan esetében legalább hathavonta, egyéb ingatlan és vagyoni értékű jogok esetében legalább évente köteles megállapítani, és az értékelésről a szakvéleményt készíteni. Az ingatlanértékelő szakvéleményében a) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá, b) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat, c) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket, d) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, e) ismerteti építés alatt álló ingatlan esetén a kivitelezési terv teljesülését, és f) mellékletként csatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e. Az ingatlanértékelő az előző bekezdésben szereplő értékelést építés alatt álló ingatlan esetében legalább háromhavonta, egyéb ingatlanok esetében legalább hathavonta köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálat alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készít, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására. A befektetési alapkezelő haladéktalanul tájékoztatja az ingatlanértékelőt minden olyan változásról, amely az ingatlanok értékét jelentősen befolyásolhatja, különösen az ingatlanalap tulajdonában álló ingatlan átminősítéséről, az arra vonatkozó perfeljegyzésről, a bérbe adott ingatlanok éves bérleti díj bevételének 10 százalékát elérő változásról, az ingatlan beépíthetőségét érintő változásokról, arról, ha az ingatlanra építési, létesítési, fennmaradási vagy használatbavételi engedélyt kap illetve amennyiben az ingatlan műemléki védelem vagy helyi védettség vagy változtatási tilalom alá kerül, ezek módosulnak vagy megszűnnek, az ingatlan értékének 10 százalékát meghaladó biztosítási káreseményről. Amennyiben az Ingatlanalap befektetési jegyeinek visszaváltását az Alapkezelő vagy a Felügyelet a Batv. 85. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt felfüggeszti, az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékét legkésőbb a forgalmazás tervezett újraindítását megelőzően ismét meg kell állapítani. Az értékelést egy külső ingatlanértékelővel kell ellenőriztetni. Amennyiben egy adott ingatlan vonatkozásában a külső ingatlanértékelő nem fogadja el az ingatlanalap ingatlanértékelője által megállapított értéket, az adott ingatlan értékét a két ingatlanértékelő együttesen köteles megállapítani. Ennek hiányában a forgalmazás nem kezdhető meg.
18
III.14. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra: - a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága, - a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek, - a fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága. Lásd. a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában.
III.15. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása. Lásd. a Kezelési szabályzat 2.3. pontjában.
III.16. Az Alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázati tényezők Az Alapkezelő minden rendelkezésre álló jogi eszközzel és szakmai tudással arra törekszik, hogy az ingatlanpiacon jelentkező kockázati tényezőket minimálisra csökkentse. a, Politikai és gazdasági környezetből eredő kockázat Nem zárható ki a magyar gazdaságot érintő kedvezőtlen fordulatok bekövetkezése. Ennek megfelelően minden olyan politikai vagy gazdasági esemény, amely hatással lehet az általános tőkepiaci feltételekre és így a befektetések hozamára, befolyásolhatja az Alap eszközeinek értékét is. Az ingatlanbefektetések értéke mind rövid, mind hosszú távon érzékenyen reagálhat a politikai, gazdasági viszonyok változására, amely ciklikusságot, hullámzást okozhat. Az ingatlanbefektetések piacát kedvezőtlenül érinthetik az adózási, illeték, környezetvédelmi stb. hatósági intézkedések és jogszabályi változások. Az Alapkezelő a negatív ingatlanpiaci tendenciák kivédésére és a jogszabályi rendelkezések megváltozása miatt a befektetési politikájának megváltoztatására kényszerülhet. b, Befektetési lehetőségek változása miatti kockázat Az Alap határozatlan időre alakult, befektetési politikáját elsősorban az ingatlanpiac induláskori (2000. október) magas (állampapírok hozamánál magasabb) hozamára építve alakította ki. A magyar gazdaság helyzetében várható stabilizációs folyamatok hatása következtében ezen viszonylagos magas biztonság mellett elérhető hozamok csökkentek és a későbbiekben is csökkenhetnek. Ugyanakkor nem garantálható, hogy az Alap belátható időn belül az elvárt hozamszintet biztosító ingatlanbefektetési lehetőséget talál, így tőkéjének jelentős részét kénytelen időnként rövid lejárató állampapírokban vagy bankbetétekben tartani. Ezen eszközök ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozama és a kamatlábak hektikussága szintén kockázati tényezőt jelent az Alap számára. c, A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. A Batv.-ben meghatározott esetekben - kizárólag a befektetők érdekében - az Alapkezelő illetve a Felügyelet is felfüggesztheti a folyamatos forgalmazást, a vételt és a visszaváltást egyaránt. A felfüggesztés időtartama az ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. 19
d, Az Alap saját tőkéjének csökkenése A befektetési jegyek nagytömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben lecsökkenhet, melynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését. Ez esetben a Befektetők az általuk kívántnál esetleg előbb kapják vissza a befektetési jegybe fektetett pénzüket. Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. e, Ingatlanok hasznosításából eredő kockázat Az Alapkezelő a Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap portfoliójába olyan ingatlanokat kívánt beszerezni, amelyek bérbeadás útján előnyös feltételekkel hasznosíthatók. A vételtől számított rövid időn belüli továbbértékesítésre szánt ingatlan csak kivételes esetben kerülhet be a portfolióba. Ilyen továbbértékesítés célú ingatlan beszerzés csak a piaci áraknál lényegesen kedvezőbb kondíciókkal megszerezhető olyan ingatlanoknál történhet, amelyek gyors továbbértékesítése reálisan prognosztizálható. Ezen egyedi, továbbértékesítés célú ingatlanok bérbeadása csaknem kizárt, hisz a rövid portfolióban tartás szinte lehetetlenné teszi a jó kondíciókkal való bérbeadást. Az Alap portfoliójába kerülő ingatlanokat elsődlegesen hosszú távú (5-10 éves) bérbeadásokkal kívánjuk hasznosítani. A bérbeadások legfontosabb kockázati tényezői a következők: a.) A bérbevevő fizetőképessége, fizetési kockázatok. b.) A piaci, vagy az átlagot meghaladó nagyságrendű bérleti díjak elérése minimális ügyfélkockázat mellett. c.) A megvásárolt bérbe adandó ingatlanok esetleges átmeneti kihasználatlanságából adódó bevétel kiesés. d.) A portfolióban levő ingatlanok esetleges irreális mértékű járulékos fenntartási és üzemeltetési költségei. Az Alapkezelő a portfolióban levő ingatlanokat csak a legmegbízhatóbb, hosszútávon stabil vállalkozások részére kívánja bérbe adni. Amennyiben átlag feletti bérleti díj lenne realizálható, de az ügyfélkockázat magas, úgy inkább a stabil, de még az Alap számára optimális bérleti díjat biztosító vállalkozással fogunk szerződést kötni. Ahol lehet már a beszerzés időpontjában meg kívánunk állapodni a leendő bérbevevővel az ingatlan bérbevételére vonatkozóan, így a kihasználatlansági rátát a minimálisra kívánjuk redukálni. A fenntartási és üzemeltetési költségek minimalizálására törekszünk, minden olyan költségelemet, amelyet egzakt módon mérni tudunk, közvetlenül a bérbevevőre kívánunk hárítani. Amennyiben a kockázati tényezők valamelyikének bekövetkezése szükségessé teszi az Alapkezelési Szabályzat módosítását, akkor ezt az Alapkezelő azonnali hatállyal kezdeményezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, melyről a Befektetőket is tájékoztatja. f, Az Alap eszközeinek likviditási kockázata Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfolióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy ingatlan likviditása, akkor ez az értékbecslő által megállapított piaci érték csökkenését is eredményezheti, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát.
20
IV.1. Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, a társaság alapításának dátuma. Az Alapkezelő neve: Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. Az Alapkezelő székhelye 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4. Az alapítás időpontja, bejegyzés helye és száma Az Alapkezelő tevékenységét az ÁPTF 1994. november 2-án kelt 100.022/94. számú határozata alapján végzi. Az 1994. augusztus 15-én alakult Alapkezelő a Fejér Megyei Bíróságnál, mint Cégbíróságnál 07-10001126. számon 1994. november 15-én került bejegyzésre. Székhelyváltozás miatt az Alapkezelő jelenleg a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál Cg.01-10-044375 számon 2000. október 9-én került bejegyzésre. Az Alapkezelő tulajdonosai - Reálszisztéma Kereskedelmi és Tőkehasznosító Kft (2314 Halásztelek, Rákóczi F. u. 144.) /99%/ - Reálszisztéma-Shopping Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.) /1%/ Az Alapkezelő fő tevékenysége TEÁOR 6630 Alapkezelés, a Társaság jelenleg kizárólag értékpapíralap és ingatlanalap kezelői tevékenységet folytat. Az Alapkezelő a fenti tevékenységi kört az ÁPTF 1994. november 2-án kelt 100.022/94. számú határozata alapján végzi. Az Alapkezelő működésének időtartama A Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. határozatlan időre jött létre.
A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Az Igazgatóság tagjai: • Berki István elnök 1956. augusztus 18-án született Tés községben, Veszprém megyében. Nős, felesége gyógyszerész, 2 leánygyermekük van. Végzettsége: 1970-1974 között a veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus képesítést kapott és érettségizett. A 11 hónapos katonai kiképzést követően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Ipar Karán folytatta tanulmányait, ahol 1979-ben okleveles közgazda képesítést szerzett. Korábbi munkahelyek: 1979-1980 a 21. sz. Állami Építőipari Vállalatnál vállalati tervezőként dolgozott, majd a Palotai Építőipari Szövetkezetnél a számviteli-pénzügyi osztályvezető, főkönyvelő-helyettesi munkakört látta el. 1982-től a ráckevei Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet számviteli főosztályvezetője lett, majd röviddel ezt követően 1992-ig gazdasági igazgató volt. Az utolsó 2 esztendőben, részmunkaidőben látta el feladatait. 21
1989-ben alapító tagja a Reálszisztéma Tanácsadó és Tőkehasznosító Kft-nek, amelynek ügyvezető igazgatója a megalapítás óta. Az ügyvezető igazgatói munkakör mellett az alábbi tisztségeket tölti be: Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. ügyvezető igazgató és az igazgatóság elnöke Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. igazgatósági tag és elnök M0 Autócentrum Kft. ügyvezető Magyar Építő Zrt. igazgatósági tag. • Bakács Tamás 1977. április 16-án született Stockholmban. Végzettsége: Bakács Tamás Summa Cum Laude minősítéssel végezte el B.S. fokozatát számvitelből a St. Francis College-ban New Yorkban, illetve pénzügyi MBA fokozatot a kaliforniai UCLA Anderson School of Management Los Angelesben szerezte. Bakács Tamás rendelkezik az Egyesült Királyság Portfólió Menedzser Bizonyítványával (SIP Investment Management Certificate, IMC). Korábbi munkahelyek: Bakács Tamás karrierjét 1999-ben az Artur Andersen LLP nemzetközi könyvvizsgáló vállalatnál kezdete New Yorkban. MBA tanulmányait követően a Skóciában működő Baillie Gifford&Co. Nevű nemzetközi alapkezelő vállalatnál helyezkedett el. Ezután 208-2009. folyamán a Compass Asset Management JSC vállalat portfoliómenedzsere és vezető elemzője lett Kazahsztánban. 2010. januárjától a Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere, szeptembertől pedig ügyvezető igazgatója is. • Várallyay Éva 1967. október 21-én született Budapesten Végzettsége: Felsőfokú Bankszakmai Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. PM nyilvántartási szám: 130872 Vagyon Alap Portfoliókezelői Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. Munkahelyek: 1992.02.01. . Inter-Európa Bank Nyrt. ügyfélkapcsolati főmunkatárs 2006.08.01. Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. Portfoliókezelő és irodavezető 2010.06.01. Back-office vezető 2011.04.28. Igazgatósági tag és back-office vezető A Felügyelő Bizottság tagjai • • •
Papp Zsolt okl. gépész üzemmérnök Reálszisztéma Autókereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója dr. Martonné Vágó Magdolna okl. nyomdaipari üzemmérnök és szaküzemmérnök Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. vezérigazgatója Tarjányiné Kirták Erzsébet okl. közgazdász Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. gazdasági igazgatója
A jegyzett tőke összege A társaság jelenlegi jegyzett tőkéje: 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint. Az Alapkezelő által kezelt más befektetési alapok Az Alap neve: REÁLSZISZTÉMA-MARCO POLO Származtatott Abszolút Hozam Alap Határozatlan futamidejű értékpapír befektetési alap. 22
Nyilvántartásba vétel dátuma: 1995. július 21., Átalakulást jóváhagyó PSZÁF engedély száma, kelte: ENIII/ÉA-10/2010., 2010. január 19. Lajstromszám: 1111-07 Nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: 110.043-1/95. Induló nettó eszközérték: 102.530.000,- forint Nettó eszközérték 2011. december 31-én: 990.022 EFt Letétkezelő: MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci u. 38.) Vezető forgalmazó: REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. (1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4.) Könyvvizsgáló társaság: VALEUR Adó- és Könyvszakértő Kft. (Székhely: 1037 Budapest, Farkastorki lejtő 47., MKVK bejegyzési szám: 001333), felelős könyvvizsgáló Kékesiné Andrikó Mária
IV.2. A Letétkezelőre vonatkozó információk: A Batv. 43. § (1) szerint a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével - a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást vagy hitelintézetet letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
IV.2.1. A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, fő tevékenysége. A Letétkezelő neve MKB Bank Zrt. A Letétkezelő székhelye 1056 Budapest, Váci utca 38. Az Alap letétkezelő Bankja a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál 01-10-040952. számon került bejegyzésre, 1950. december 12-én. A letétkezelői tevékenységre jogosító engedélyének száma: ÁPTF 975/1997/F Alakulásának időpontja 1950. október 28-án határozatlan időtartamra alakult. Átlagos statisztikai létszám 2011. december 31.: 2.204 fő Alaptőke nagysága (millió forintban): Jegyzett tőke 2012. február 17.: 43,94 mrd forint. Az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló szerinti saját tőke: 140,4 milliárd forint (2010. december 31.). A társaság tevékenységi köre 6419’08
Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység
A társaság üzleti éve A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 23
IV.2.2. A Letétkezelő feladata A letétkezelő tevékenysége során a befektetési alap megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el. A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő - különösen - az alábbi feladatokat végzi: a) ellátja a befektetési alap eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti a befektetési alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát; b) végrehajtja a befektetési alapkezelőnek a befektetési alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a befektetési alap kezelési szabályzatával; c) eszközök és kötelezettségek értékelése befektetési alap összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének meghatározása; d) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak; e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és a befektetési alap kezelési szabályzatával összhangban történik-e; f) biztosítja, hogy a befektetési alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül a befektetési alaphoz kerüljön; g) ellenőrzi, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és a befektetési alap szabályzatával összhangban használja-e fel; h) az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések létrejöttéhez megadja a Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, amennyiben az adott ügylet megfelel a befektetési alapra vonatkozó jogszabályoknak. A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy a befektetési alap befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén - ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be - írásban felszólítja a befektetési alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben a befektetési alapkezelő ingatlanalap esetén egy éven belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek. A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a befektetési alap kezelési szabályzatával, és a befektetési alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a befektetési alap kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, akinek a magatartásáért mint a sajátjáért felel. A letétkezelő felel a befektetési alappal, illetve a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amely a letétkezelő jogellenes magatartása miatt következett be. Az ettől eltérő kikötés semmis.
IV.3. Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik -
A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve; 24
-
Az alapkezelő társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve; A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei.
Nincs olyan tanácsadó cég vagy külső befektetési tanácsadó, akinek a díjazása a befektetési alap eszközeiből történik.
V. A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával és a befektetési alappal kapcsolatos egyéb információk közzétételének módja. Az Alappal kapcsolatos rendkívüli tájékoztatókat, valamint hirdetményeket a Batv. 116. §. (1) bekezdésének megfelelően az Alapkezelő és a vezető forgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu oldalon és a www.kozzetetelek.hu oldalon teszik közzé. A rendkívüli tájékoztatók és a hirdetmények közzétételének időpontjára, módjára a Batv. előírásai érvényesek.
VI. Egyéb befektetési információk VI.1. Befektetési alap múltbeli teljesítménye A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alapon elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint jár el.
REÁLSZISZTÉMA NYÍLTVÉGŰ INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN
2
1,8
1,6
1,4
1,2
25
201 1.12 .31
20 10.12 .31
20 09.1 2.31
20 08.1 2.31
20 07.1 2.31
1
REÁLSZISZTÉMA NYÍLTVÉGŰ INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN
3 700 000 000
3 200 000 000
2 700 000 000
2 200 000 000
1 700 000 000
1 200 000 000
700 000 000
2 011.1 2.31
2010 .12. 31
20 09.1 2.31
2008. 12.3 1
20 07.12 .31
200 000 000
Az Alap és referenciaindexének hozamadatai az elmúlt 5 évben1 Év
Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap
2007 2008 2009 2010 2011
7,14% 8,43% -27,09% 4,99% 0,80%
BIX 7,83% -0,16% -0,56% 6,67% 4,99%
VI.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit elsődlegesen szánják. A vásárlók köre: devizabelföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A befektetési jegy kis összegben is vásárolható, alapcímlete 1 Ft, így kisbefektetőknek is lehetséges befektetési megoldás. Az egy befektető által megvásárolható befektetési jegy mennyisége nem korlátozott, így folyamatosan bármilyen összegben megvásárolható és bármilyen részösszegre beadható visszaváltási megbízás.
VII. Egyéb pénzügyi információk VII.1. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, Forgalmazó jogosult a mindenkor hatályos díjjegyzéke szerint a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat felszámítani.
1
A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az alap jövőbeli teljesítményére.
26
NYILATKOZAT
A Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.), mint Alapkezelő és a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt., mint vezető forgalmazó a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29. § - ban foglaltak alapján jelen együttes nyilatkozatukkal kijelentik - és kijelentésüket cégszerű aláírásukkal megerősítik -, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, nem hallgat el olyan tényeket és információkat, melyek a Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Jegy, valamint a Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési jegyek tulajdonosának a jelen Tájékoztató félrevezető tartalmával, és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért az Alapkezelő és a vezető forgalmazó egyetemlegesen felel. Budapest, 2012. szeptember
…………………………………………………..
…………………………………………………..
Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. Berki István Igazgatóság elnöke
Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. Kruchióné Marsi Piroska és Lakos Ernő Igazgatósági tagok
27
1. melléklet:
Kezelési szabályzat
1. A befektetési alapra vonatkozó információk 1.1. A befektetési alap neve, típusa Alap elnevezése: REÁLSZISZTÉMA Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap Az Alap fajtája: nyílt végű Az Alap típusa: nyilvános az ÁÉKBV-irányelv szerint nem harmonizált
1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Alap nyilvántartásba vétele A Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap (továbbiakban: Alap) Magyarországon befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott, nyílt végű ingatlanforgalmazó alap, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2000. október 03-án vett nyilvántartásba, 643.150.000,- forint saját tőkével a 1211-02 lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: III./120.010-1/2000. Az Alap futamideje A nyilvántartásba vétel napjától, azaz 2000. október 3-tól határozatlan ideig tart.
1.3.Elszámolási és hozamfizetési napok. Az alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazáselszámolási napra, de legalább hetente egyszer megállapításra kerül. A befektetési jegyek forgalmazási árfolyama Az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértékét a Letétkezelő T+1 napon határozza meg a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével, mely az alkalmazás napján, azaz a T+2. napon kerül közzétételre. A befektetési jegyek eladásai és visszaváltásai az adott napon közzétett árfolyamon kerülnek elszámolásra, függetlenül attól, hogy a visszaváltásnál a megbízás felvételének dátuma korábbi. (Ahol T a nettó eszközérték vonatkozási napja, vagyis a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével kerül a nettó eszközérték meghatározásra, T+2 pedig az összesített nettó eszközérték és az egy jegyre jutó nettó eszközérték alkalmazásának napja.) Befektetési jegy eladás és visszaváltás elszámolása A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a befektetési jegyeket az értékpapírszámlával már rendelkező Befektetők az adás-vételre vonatkozó szerződés megkötésével és a vételár egyidejű megfizetésével szerezhetik meg. A Befektetők vagy meghatalmazottjuk által adott napon - a vételár egyidejű befizetése mellett – aláírt adás-vételi szerződéseket a Forgalmazók az adott napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik. A megvásárolt befektetési jegyek a vétel napján kerülnek jóváírásra a befektető értékpapírszámláján.
28
Társaságunknál a forgalmazás-elszámolási nap és a forgalmazás-teljesítési nap egybe esik, vagyis a visszaváltási megbízás végrehajtása a megbízás elszámolásának értéknapján történik. A megbízás teljesítéséről elszámolás készül. A Forgalmazók a visszaváltási árat (adott napon alkalmazott egy jegyre jutó nettó eszközérték és a visszaváltott névérték szorzata) a visszaváltási megbízás felvételi napjától számított 90. forgalmazási napon a megbízást elszámolják és a Befektető által megjelölt módon, azaz készpénzben, a Forgalmazási helyen a vezető forgalmazó pénztárából történő kifizetéssel, vagy a Befektető által megjelölt számlára történő átutalással teljesítik, a visszaváltást terhelő költségek (visszaváltási jutalék és egyéb díjak) egyidejű levonásával. A visszaváltások pénzügyi teljesítése a megbízások időbeli sorrendjének megfelelően történik. A hozam Az Alapkezelő a befektetési jegyek tulajdonosainak hozamot nem fizet. A tőkenövekményt a Befektető az árfolyamnyereség útján, azaz a befektetési jegy(ek) visszaváltásakor a vásárlási és a visszaváltási ár különbözeteként realizálhatja.
1.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei. A Batv. 86. § (1) bekezdése szerint az Ingatlanalap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők részére történő folyamatos forgalmazására az Alapkezelő, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel. A Batv. 85. § (1) bekezdésének megfelelően a vezető forgalmazó tájékoztatja az Alapkezelőt az általa és a forgalmazók által értékesített befektetési jegyek darabszámáról, valamint a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az Alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használja fel. A Batv. 87. § (1) szerint az alap befektetési jegyeire - a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – az Ingatlanalap futamideje alatt a vezető forgalmazó és a forgalmazók minden munkanapon elfogadnak a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-aiban foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint a sajátjáért felel. Az Alapnál a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap. A befektetési jegyek vételének módja A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a befektetési jegyeket az értékpapírszámlával már rendelkező Befektetők az adás-vételre vonatkozó szerződés megkötésével és a vételár egyidejű megfizetésével szerezhetik meg. A Befektetők vagy meghatalmazottjuk által adott napon - a vételár egyidejű befizetése mellett – aláírt adás-vételi szerződéseket a Forgalmazók az adott napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik. A megvásárolt befektetési jegyek a vétel napján kerülnek jóváírásra a befektető értékpapírszámláján. Társaságunknál a forgalmazáselszámolási nap és a forgalmazás-teljesítési nap egybe esik.
29
A vételár megfizetése a Befektető által megjelölt módon, azaz készpénzzel a vezető forgalmazó pénztárába történő befizetéssel, illetve az MKB BANK Zrt-nél vezetett 10300002-2012019300003285 számú számlára történő átutalással teljesíthető. Az átutalással történő fizetés esetén a Befektető által ténylegesen átutalt - az Alap számláján jóváírt – összeget a Forgalmazók a jóváírás napján közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértékkel osztják és az így megkapott befektetési jegy darabszám kerül jóváírásra a Befektető értékpapírszámláján.
1.5. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. Az Alapkezelő a visszaváltási feltételeket a befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja. A befektetési jegyek visszaváltásának módja A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektetők a tulajdonukban álló befektetési jegyeket a visszaváltásra vonatkozó megbízás írásban történő kiadásával válthatják vissza. A forgalmazás-elszámolási napon történik meg a megállapított nettó eszközérték alapján a befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízások elszámolása, meghatározva a teljesítéskor a befektetőnek járó ellenértéket. A forgalmazás-teljesítési napon történik az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékének a befektetők felé teljesítése, jóváírása. Társaságunknál a forgalmazás-elszámolási nap és a forgalmazás-teljesítési nap egybe esik, vagyis a visszaváltási megbízás végrehajtása a megbízás elszámolásának értéknapján történik. A megbízás teljesítéséről elszámolás készül. A befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásokat a Befektetők a Forgalmazási helyeken személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján írhatják alá. A Forgalmazó meghatalmazásként csak teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el, melyet 1 példányban a meghatalmazó vagy a meghatalmazott köteles a Forgalmazónak leadni. A Forgalmazók a visszaváltási árat (adott napon alkalmazott egy jegyre jutó nettó eszközérték és a visszaváltott névérték szorzata) a visszaváltási megbízás felvételi napjától számított 90. forgalmazási napon a megbízást elszámolják és a Befektető által megjelölt módon, azaz készpénzben, a Forgalmazási helyen a vezető forgalmazó pénztárából történő kifizetéssel, vagy a Befektető által megjelölt számlára történő átutalással teljesítik, a visszaváltást terhelő költségek (visszaváltási jutalék és egyéb díjak) egyidejű levonásával. A visszaváltások pénzügyi teljesítése a megbízások időbeli sorrendjének megfelelően történik. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok A Batv. 92. § (1) bekezdésének megfelelően a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. A Batv. 93. § (1) bekezdése szerint a befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyaminformáció; 30
b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a Batv. 92. § (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált. A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül. A befektetési alapkezelő a fenti meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet. A Batv. 94. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a Batv. 93. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a Batv. 93. § (2) bekezdésében meghatározott esetben. A felfüggesztés időtartama az ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.
1.6. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén ennek pontos feltételei Az Alapkezelő a befektetési jegyek tulajdonosainak hozamot nem fizet, az Alapnál nincs tőke- illetve hozam megóvására vonatkozó ígéret és garancia.
1.7. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra: - a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága, A Batv. 100. § (1) bekezdése szerint a nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani. A befektetési jegyek forgalmazási árfolyama Az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértékét a Letétkezelő T+1 napon határozza meg a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével, mely az alkalmazás napján, azaz a T+2. napon kerül közzétételre. A befektetési jegyek eladásai és visszaváltásai az adott napon közzétett árfolyamon kerülnek elszámolásra, függetlenül attól, hogy a visszaváltásnál a megbízás felvételének dátuma korábbi. (Ahol T a nettó eszközérték vonatkozási napja, vagyis a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével kerül a nettó eszközérték meghatározásra, T+2 pedig az összesített nettó eszközérték és az egy jegyre jutó nettó eszközérték alkalmazásának napja.) 31
- a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek A Batv. 88. § (2) bekezdése szerint a folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint - a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Eladási jutalék A Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap esetében az eladási jutalék mértéke az eladási árfolyamérték maximum 2%-a. A Befektetők felé felszámított eladási jutalék megfizetése a befektetési jegyek megvásárlásával egyidejűleg esedékes. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. Az eladási jutalék a Forgalmazót illeti meg. (A Forgalmazó a saját üzletszabályzatának megfelelően ennél alacsonyabb eladási jutalékot is meghatározhat.) Visszaváltási jutalék A befektetési jegyek Forgalmazója a folyamatos forgalmazás során visszaváltási jutalékot számít fel. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. A visszaváltási jutalék alapja a visszaváltandó befektetési jegyekre adott napon jutó nettó eszközérték. A visszaváltási jutalékot a Forgalmazó az alábbiak szerint számítja fel: -
Amennyiben a befektetési jegy a vásárlástól számítva 180 napon belül kerül visszaváltásra, a visszavásárlási jutalék mértéke 1,5% a visszaváltani kívánt befektetési jegyek árfolyamértékére vetítve. Amennyiben a befektetési jegy a vásárlástól számítva 181-365 napon belüli időszakban kerül visszaváltásra, a visszavásárlási jutalék mértéke 1% a visszaváltani kívánt befektetési jegyek árfolyamértékére vetítve. Amennyiben a befektetési jegy a vásárlástól számítva 365. napot követően kerül visszaváltásra, visszavásárlási jutalék nem kerül felszámításra.
A jelen tájékoztató hatálybalépése előtt vásárolt Befektetési jegyek 1 éven belüli visszaváltásakor a vásárláskor érvényben lévő visszavásárlási jutalék kerül felszámolásra. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított visszaváltási jutalék megfizetése a befektetési jegyek visszaváltásának teljesítésével egyidejűleg esedékes. Egyéb díjak Forgalmazó jogosult a mindenkor hatályos díjjegyzéke szerint a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat felszámítani. - fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága. A Batv. 111. § (1) bekezdése szerint a befektetési alapkezelő gondoskodik az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről az Alapkezelő és a vezető forgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu oldalon és a www.kozzetetelek.hu oldalon minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül. A befektetési alapkezelő a nyilvánosság számára biztosítja az ingatlanalap múltbeli 5 éves működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. 32
2. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai 2.1. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.
Bizonyított tény, hogy ingatlanba főleg hosszabb távon érdemes befektetni, mert az ingatlan vételi és eladási költségeinek megtérülési ideje viszonylag hosszú. Tapasztalatok szerint a Befektetők többsége nem rendelkezik ingatlanvagyonnal, melynek okai sokrétűek. Ezek többek között a következők: - a beruházási összegek magasak, - az építtetői kockázat és az ingatlantulajdonból eredő kezelési feladatok sok összetett feladat elvégzését jelentik, - megfelelő partnerek kiválasztása nehéz. A tőkebefektetés szakemberei felismervén a fenti problémákat, létrehozták az ingatlanalap intézményét, mely kihasználja az ingatlanbefektetés előnyeit, ugyanakkor annak hátrányait minimálisra csökkenti. Az ingatlanalap segítségével a direkt beruházást akadályozó tényezők áthidalhatók. Szakemberek révén a sokrétű, speciális feladatok megoldása nem jelent nehézséget, ugyanakkor az Alap nagyságánál, tőkeerejénél fogva többféle ingatlanba eszközölhet beruházást. Ennek révén a kockázat mérsékelhető, egy-egy önmagában esetlegesen sikertelennek ítélt befektetés hátrányait kompenzálja a többi tranzakció. Ez egy ingatlantulajdon esetén nem megoldható. A Befektetők befektetési jegyeik révén közvetve részesei az Alap ingatlanvagyonának, ugyanakkor tényleges tennivalójuk nem merül fel az Alappal kapcsolatban. Az Alapra vonatkozó befektetetési korlátok és egyéb működési előírások A 345/2011 Korm. rendelet. 38. § (1) szerint az ingatlanalap ingatlant illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a tulajdonszerzési módok bármelyikével, így különösen adásvételi, csereszerződéssel, beleértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket is, továbbá apportálás eredményeképpen szerezhet. Az ingatlanalap ingatlant, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a tulajdon átruházási módok bármelyikével átruházhat. Az alapkezelő az alapkezelési tevékenysége részeként az alap nevében ezen túlmenően minden olyan jogügyletet megköthet, ami az ingatlanalap befektetési céljai elérése, továbbá a kockázatok kezelése érdekében szükséges, beleértve az ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával, hasznosításával, fejlesztésével kapcsolatosan feladatok ellátását. Az apportálandó ingatlanok értékét az ingatlanalap könyvvizsgálója és ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Az ingatlanok ingatlanalap általi megszerzésére, elidegenítésére, valamint az ingatlanalap tulajdonát képező ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések létrejöttéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési 33
alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősíti, beleegyezése során a befektetési alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli. A 345/2011. Korm. rend. 41. § (1) az Ingatlanalap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát. Az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladhatja meg az alap eszközeinek 75 százalékát. Az Ingatlanalap nem fektethet ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokba, kivéve azon vagyoni értékű jogokat, amelyek az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok rendeltetésszerű használatához, hasznosításához szükségesek. A nyilvános ingatlanalap a 345/2011. Kormányrendelet 37. § d) és e) pontjában hivatkozott eszközök tekintetében köteles betartani a nyilvános értékpapír alapokra vonatkozó befektetési előírásokat és korlátokat. Nyilvános ingatlanalap származtatott ügyletet kizárólag fedezeti (kockázatcsökkentési) célból köthet. Az ingatlanalap jogosult arra, hogy eszközeinek 20 százaléka erejéig olyan kollektív befektetési formába fektessen, amely a) befektetési politikáját tekintve közvetlen vagy közvetett módon valósít meg ingatlanpiaci befektetéseket, vagy b) befektetési politikájuk szerint kizárólag likvid eszközökbe fektet. A nyilvános nyílt végű ingatlanalap eszközeinek legalább 15 százalékát köteles likvid eszközökben tartani. A likvid eszközök közé számítandó a feltétel nélkül és azonnal lehívható, legalább 30 napos pénzkölcsön (likviditási kölcsön), továbbá az azonnal visszaváltható, szerinti kollektív befektetési értékpapír is.
2.2. A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen: a) a befektetési stratégia, befektetési politika, portfolió elemeinek tervezett aránya A Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap befektetési politikájának legfőbb irányelve a biztonságra és egyúttal a reális hozamra való törekvés. A fenti cél megvalósításának érdekében az Alap portfoliójában mindig helyet kapnak az államilag garantált és az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott diszkontkincstárjegyek és államkötvények. A befektetési döntések meghozatalakor az alapkezelő figyelembe veszi a makrogazdasági folyamatok alakulását, illetve ezen folyamatoknak az állampapírpiacra gyakorolt hatását. A hozamok alakulását meghatározó piaci tendenciák, illetve a folyamatos likviditás biztosításának figyelembe vételével születik döntés az állampapír-befektetések futamidejének és az egy értékpapírba történő befektetés mennyiségének meghatározására. Az Alap portfoliójának jelentősebb részét az ingatlanok teszik ki. Az ingatlanportfolió kialakítása az Alapkezelő feladata. A portfolióban megtalálhatóak budapesti és Budapest vonzáskörzetében elhelyezkedő építési telkek, belvárosi ingatlanok, kereskedelmi létesítmények. Az Alapkezelő elsősorban a budapesti és a Budapest környéki ingatlanok piacát kíséri figyelemmel, tekintettel arra, hogy befektetéseit továbbra is erre az övezetre kívánja koncentrálni. Az Alap kiemelt fontosságúnak tekinti, hogy az ingatlanportfoliójában szereplő építési telkek rendezése minél hamarabb befejeződjön és ezáltal akár kereskedelmi, üzleti célú létesítmény kialakítására, akár építési telkekként történő értékesítésre alkalmas telkek kerüljenek birtokába. Az Alap tulajdonában lévő belvárosi irodák, üzlethelyiségek, kereskedelmi egységek esetében kiemelkedő szerepe van a folyamatos jövedelemtermelő képességnek. Ezért az Alapkezelő a kereskedelmi célra bérbe adott ingatlanok kiválasztásánál arra törekedett, hogy a megvásárolt ingatlanra egy biztos partnerrel hosszú távú bérleti szerződést kössön, így kiküszöbölve az irodapiac átmeneti stagnálásában rejlő kockázatot. 34
Portfolió elemek tervezett aránya Ingatlan OECD tagállamok állampapírjai Bankbetét Egyéb (Tőzsdei részvények és tőzsdei termékek, Tőzsdén kívüli részvények Származtatott ügyletek Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési ép-ok)
max. 85% kb. 0-30% kb. 0-10% kb. 0-5%
Továbbá a 345/2011. Kormányrendeletnek megfelelően az ingatlanalap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát és az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladja meg az alap eszközeinek 75 százalékát. Az ingatlanalap származtatott ügyletet kizárólag fedezeti (kockázatcsökkentési) célból köt. Az ingatlanalap jogosult arra, hogy eszközeinek 20 százaléka erejéig olyan kollektív befektetési formába fektessen, amely a) befektetési politikáját tekintve közvetlen vagy közvetett módon valósít meg ingatlanpiaci befektetéseket, vagy b) befektetési politikájuk szerint kizárólag likvid eszközökbe fektet. Az ingatlanalap eszközeinek legalább 15 százalékát köteles likvid eszközökben tartani. A befektetési politika földrajzi specifikációja Az ingatlan befektetési Alap portfolióját Budapestre koncentrálva a következő típusú ingatlanokból alakította ki: a) Belvárosi lakások, amelyek irodai vagy kereskedelmi célra is hasznosíthatók. b) Fővárosi és a főváros vonzáskörzetében elhelyezkedő építési telkek, amelyek 4-8 lakásos társasházak, illetve közepes volumenű intézményi létesítmények beépítésével hasznosíthatóak. c) Belvárosi kis- és közepes méretű üzlethelyiségek, amelyek kedvező bérleti díjak mellett adhatók ki. d) A főváros vonzáskörzetében elhelyezkedő üzleti, kereskedelmi célú kis és közepes méretű létesítmények, amelyek kedvező bérleti díjak mellett hasznosíthatók. Esetenként a Reálszisztéma Csoport tulajdonában lévő objektumok keretei, lehetőségei is felhasználásra kerültek az Alap befektetési politikájánál. A Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. továbbra is támaszkodik a Reálszisztéma Csoport ingatlan-befektetésekkel kapcsolatos gyakorlatára, szakértelmére, referenciáira. b) a portfólió lehetséges elemei, A 345/2011. Korm. rend 2. §. ,7. §. , és 37. §-a szerint az ingatlanalap eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti: a) szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, b) EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, c) valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, amennyiben az adott tőzsde vagy kereskedési platform, mint lehetséges befektetési helyszín szerepel az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, 35
d) 1 éven belül forgalomba hozott átruházható értékpapírok, feltéve, hogy da) a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely, az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történő bevezetését, és db) a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik, e) ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok, vagy egyéb kollektív befektetési formák által nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végű értékpapírok, feltéve, hogy: ea) az egyéb kollektív befektetési forma jogszabály alapján prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, és ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított, eb) az egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak védelme egyenértékű az ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, beleérve az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályokat, ec) az egyéb kollektív befektetési forma tevékenységéről félévenként és évenként olyan jelentések készülnek, amelyek lehetővé teszik az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, valamint az elszámolási időszakban végzett tevékenységek felmérését, és ed) az ÁÉKBV vagy az egyéb kollektív befektetési forma kezelési szabályzata vagy létesítő okirata értelmében összességében legfeljebb 10 százalékát lehet befektetni más ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe, f) szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektetők és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és feltéve hogy fa) ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy valamely tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik ország, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagállamok valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, fb) ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacok valamelyikén forgalmazzák, fc) a pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő felügyelet hatálya alatt áll, vagy amely a Felügyelet megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy fd) a pénzpiaci eszközöket a Felügyelet által felügyelt intézmények bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektető-védelem vonatkozik, amely egyenértékű a fa), fb) vagy fc) pontokban meghatározott védelemmel, és a kibocsátó induló tőkéje és tőketartaléka legalább tízmillió euró, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint bemutatja és közzéteszi éves számviteli beszámolóit, továbbá a kibocsátó kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, vagy banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi. g) betét, deviza; h) származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel i) belföldi vagy külföldi ingatlan, ideértve az ingatlanhoz kapcsolódó alkotórészeket is; j) ingatlantársaság részesedése; k) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok; l) egyéb állampapírok, m) azon ingóságok, melyek az adott ingatlan rendeltetésszerű használatához, üzemeltetéséhez vagy épségben tartásához szükségesek vagy azt elősegítik. Az Alap az a), b), c), d), e) f), h) pontokban felsorolt eszközökön belül csak likvid eszközökbe fektethet. 36
c) az egyes értékpapírfajták tervezett aránya. A biztonságra való törekvés érdekében az Alap portfoliójában mindig helyet kapnak az államilag garantált és az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott diszkontkincstárjegyek és államkötvények, valamint a bankbetétek. d) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei. Ingatlanalapunk származtatott ügyletet kizárólag fedezeti (kockázatcsökkentési) célból köthet. e) az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok megterhelésének lehetősége, hitelfelvételi és kölcsönzési szabályok A 345/2011. Kormányrendelet 38.§-a szerint az ingatlanok ingatlanalap általi megszerzésére, elidegenítésére, valamint az ingatlanalap tulajdonát képező ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések létrejöttéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősíti, beleegyezése során a befektetési alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli. A 345/2011. Kormányrendelet 42. § (1) szerint az ingatlanalap a nettó eszközértékének számításkor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan-beruházások összértékének 60 százalékáig a kezelési szabályzatban foglalt feltételekkel ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel. Az előző bekezdésben meghatározott kölcsön, továbbá minden egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet fedezeteként, vagy az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet megvalósítása céljából az ingatlanalap a tulajdonában lévő ingatlant megterhelheti, arra jelzálogjogot, vételi jogot alapíthat, ingatlantársaságbeli részesedésére jelzálogot, vételi jogot alapíthat, illetve az ingatlantársaságbeli részesedését megtestesítő értékpapírra óvadékot alapíthat, az adott ingatlanból, ingatlantársaságbeli részesedésből befolyó bevételt, az ingatlanra kötött vagyonbiztosítást, az ingatlanra vonatkozó munkát elvégző vállalkozóval kötött szerződésből eredő vagy az általa átadott bankgarancián, jóteljesítési, jótállási és/vagy szavatossági biztosítékokon alapuló követelést a kölcsönnyújtóra engedményezheti. Az ingatlanalap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra összkockázatú vagyonbiztosítást köt az Alapkezelő és folyamatosan fenntartja. Az ingatlanalap kölcsönt nyújthat ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából olyan ingatlantársaságnak, amelyben az ingatlanalap részesedéssel rendelkezik. Az ingatlanalap az ingatlantársaság részére kizárólag az ingatlantársaságbeli részesedése arányában nyújthat kölcsönt. Ezen korlát megállapítása során az ingatlantársaság valamennyi tagja (részvényese) által az ingatlantársaság részére nyújtott kölcsönök tőkeösszegét össze kell számítani és az ingatlanalap az összeszámítás eredményeként kapott összegből az ingatlantársaságban fennálló részesedése arányáig nyújthat kölcsönt. Amennyiben az ingatlantársaság által felvett kölcsönök visszafizetésére tekintettel az előbbi arány az ingatlanalap vonatkozásában sérül, azt 90 napon belül helyre kell állítani. Az ingatlanalap által nyújtott kölcsönt biztosítékokkal kell ellátni. Az ingatlanalap ingatlantársaságbeli részesedésének megszűnésekor az ingatlanalapot azonnali felmondási jog illeti meg a kölcsön tekintetében amennyiben az teljes egészében nem térült meg a részesedés megszűnéséig.
37
2.3 A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása. a, Az éves kezelési költség Az Alapkezelő a portfolió kezeléséért, az Alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért éves kezelési díjat számít fel. A díj mértéke az Alap tárgynegyedévi nettó eszközértéke számtani átlagának évi 1,0%-a. Az Alapkezelő az éves díj időarányos részét negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15-ig számolja el. Az Alapkezelő a kezelési díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. A Batv. 24. § (1) szerint ha az saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát, az Alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető a befektetési alapra. A befektetési alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). b, A Letétkezelő éves díja Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt a következő díjak és jutalékok illetik meg: Általános letétkezelési díj: A Letétkezelőt az Alap nettó eszközértékeinek számtani átlaga 0.2%-ának megfelelő – minimum 250.000,- Ft, maximum 3.000.000,- Ft – éves díj illeti meg. A díj arányos részének elszámolása havonta, az Alap Letétkezelőnél vezetett bankszámlájának terhelése útján történik. Az Alapkezelő a letétkezelési díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. A Letétkezelő ezen túlmenően jogosult továbbhárítani a közreműködő harmadik felek által a Letétkezelő felé az Alappal kapcsolatban felszámított mindenkori költségeket. Ezen költségek felmerüléskor kerül elszámolásra a költségek között. Az Alapkezelő és a Letétkezelő a jelen pontban szereplő díjazások nagyságrendjét felülvizsgálhatják és a meghatározott indokok alapján kezdeményezett csökkentést vagy növelést közös megegyezéssel jelen szabályzat módosítására vonatkozó előírások betartásával végrehajtják. c, A PSZÁF díjai A PSZÁF az állami felügyelet folyamatos ellátásáért éves díjat számít fel. A felügyeleti díj az alapdíj és a változó díj összege. Az alapdíjat az Alapkezelő fizeti, míg a változó díj az alapot terheli, melynek mértéke az az éves átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke. A PSZÁF díját negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig kell megfizetni. Az Alapkezelő PSZÁF díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. d, A Forgalmazási díj A befektetési jegyek forgalmazásának lebonyolításával az Alapkezelő Vezető forgalmazót és Forgalmazót bíz meg. A Vezető forgalmazót díj illeti meg az Alap befektetési jegyeinek forgalmazásáért, értékpapírszámla vezetésért és transzferálásért. A forgalmazási díj mértéke az Alap tárgynegyedévi nettó eszközértéke számtani átlagának évi 1,2%-a. A Vezető forgalmazó az éves díj időarányos részét havonta , a tárgy hónapot követő hó 15-ig számolja el. Az Alapkezelő a forgalmazási díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. 38
e, Az ingatlanértékelő díja Az Alap ingatlanértékelőjének díját az Alap viseli. A díj a ténylegesen elkészített értékbecslések megbízási szerződésben meghatározott mértékű díja. Az ingatlanértékelő a díjról negyedévente, utólag számlát állít ki. A megbízott köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett munkákról és azt számlája mellékleteként bemutatni. f, Ingatlanügynöki díj Az Alapkezelő ingatlanügynöksége(ke)t bízhat meg ingatlanok megtekintése, véleményezése, dokumentációk összeállítása, ajánlatok készítése, bemutatása céljából. Az ingatlanügynöki díjat az Alap viseli. g, Közzétételi költségek A befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke közzétételének díját az Alap viseli. h, Az Alap könyvvizsgálójának díja Az Alap gazdálkodásának felülvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló díját az Alap viseli. A könyvvizsgáló éves díja: 240.000 Ft.+ÁFA. Az Alapkezelő a könyvvizsgálói díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. A díj arányos részének kifizetése havonta történik számla alapján. i, Megbízási szerződés keretében közreműködő személyek díja Az Alapkezelő az Alap működésével, adózásával, nyilvántartási és beszámolási kötelezettségével kapcsolatos tevékenységek ellátásáról - megbízási jogviszony keretében – külső személyek igénybevétele útján is gondoskodhat. Pl. ügyvédi, rendszerszervezési, számítástechnikai, könyvelési, számviteli és pénzügyi tanácsadás, stb. tevékenységek. Ezen feladatok ellátásával megbízott személyek megbízási díjait megbízási szerződés alapján az Alap fizeti. j, Reklám és hirdetési díj Az Alap népszerűsítését és a befektetési jegyek forgalmának növelését szolgáló reklámok, hirdetések díját az Alap viseli. Vállalja a grafikai tervezés, a nyomdai előkészítés illetve kivitelezés, a médiatervezés, a rádió, a televízió és a sajtóreklámok költségeit. Ezen tevékenységek elvégzésével az Alapkezelő ügynökséget bízhat meg. Ezen kívül az ingatlanpiacról való tájékozódást elősegítő szakmai lapok, folyóiratok költségét is az Alap viseli. A reklám és hirdetési díj felmerüléskor kerül elszámolásra a költségek között. k, Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek. l, Minden egyéb az Alap működésével és végelszámolásával kapcsolatos díjak, jutalékok, költségek: Például: - Az ingatlanok működésével és működtetésével kapcsolatos költségek: - állagmegőrzéshez szükséges felújítás költségei, - portfolióban lévő ingatlanok üzemeltetési költségei, - építés alatt álló ingatlanok befejező beruházásai, - ingatlanok értéknövelő beruházásai, stb. 39
- Illetékek. - Jogi költség. - A rendkívüli tájékoztatók és közlemények, esetleges hirdetmények közzétételi költségei, - Éves és féléves jelentések előállításának és terjesztésének költségei, - Egyéb terjesztési postai költségek, - Minden egyéb Alapot érintő ügyviteli költség. - Alapot érintő minden egyéb anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatás költsége. - Stb. Az Alappal szemben tételesen elszámolt költségek összesítését az éves és féléves tájékoztatók tartalmazzák.
2.4 Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje A Batv. 99. § (1) bekezdésének megfelelően a befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani. A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő állapítja meg. A befektetési alapkezelő minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküld a letétkezelőnek. A Batv. 100. § (1) bekezdése szerint az Alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani. A Batv. 111. § (1) szerint a befektetési alapkezelő az Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét az Alapkezelő és a vezető forgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu oldalon és a www.kozzetetelek.hu oldalon közzéteszi minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül. Az Alapkezelő a nyilvánosság számára biztosítja az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli 5 éves működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét.
A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai. A Batv. 101. §-a szerint a befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javításra kerül, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően módosításra kerül a nettó eszközérték minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközérték közzétételre kerül. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül elszámolásra kerül, kivéve, ha 40
a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot vagy c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.
3. Tájékoztatási szabályok 3.1 Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje. A Batv.106. § (1) bekezdésének megfelelően az Alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. Az Alapkezelő befektetési alapkezelő az előző bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés, b) a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés, c) havi portfóliójelentés formájában teljesíti. Az éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfoliójelentést a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig teszi közzé: a) az éves jelentést 4 hónapon belül, b) a féléves jelentést 2 hónapon belül, c) a havi portfoliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig, és gondoskodik arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek. Az Alapkezelő az Alapról kiemelt befektetői információt készít, mely a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A Batv. 109. §-nak megfelelően az Alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet részére is meg küldi. A Batv. 114. § (1) bekezdésének megfelelően az Alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzéteszi, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé teszi, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldi az alábbiakban meghatározott információkat: a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt; b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; 41
d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal; e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit -, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására; f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján; g) a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul; k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül; n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal; o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül; q) az Alapra vonatkozó kiemelt befektetői információ változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg; r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül; s) a befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul; t) a jelen törvényben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint. A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.
3.2 Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők. A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. Az Alappal kapcsolatos rendkívüli tájékoztatókat, valamint hirdetményeket a Batv. 116. §. (1) bekezdésének megfelelően az Alapkezelő és a vezető forgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu oldalon és a www.kozzetetelek.hu oldalon teszik közzé. A rendkívüli tájékoztatók és a hirdetmények közzétételének időpontjára, módjára a Batv. előírásai érvényesek. 42
4. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló Felügyeleti határozatok száma és ideje III/120.010-2/2001. határozat, melynek kelte 2000. december 19. III/120.010-3/2001. határozat, melynek kelte 2001. március 08. III/120.010-4/2001. határozat, melynek kelte 2001. november 07. III/120.010-5/2002. határozat, melynek kelte 2002. szeptember 30. III/120.010-6/2003. határozat, melynek kelte 2003. november 11. III/120.010-7/2004. határozat, melynek kelte 2004. szeptermber 24. III/120.010-8/2005. határozat, melynek kelte 2005. június 27. III/120.010-9/2006. határozat, melynek kelte 2006. február 24. III/120.010-10/2007. határozat, melynek kelte 2007. február 19. III/120.010-12/2008. határozat, melynek kelte 2008. június 23. III/120.010-13/2008. határozat, melynek kelte 2008. november 20. EN-III/IA-1/2009. határozat, melynek kelte 2009. május 19. EN-III/TTE-295/2010. határozat, melynek kelte 2010. július 21. KE-III-332/2011. határozat, melynek kelte 2011. június 22. KE-III-163/2012. határozat, melynek kelte 2012. május 11. Az Alapkezelő által hozott kezelési szabályzat módosításra vonatkozó határozatok nem kerülnek írásban rögzítésre.
43
5. Közreműködő szervezetek 5.1 Az alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok felsorolása; Az Alapkezelő neve: Az Alapkezelő székhelye:
Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.
Az alapítás időpontja, bejegyzés helye és száma: Az Alapkezelő tevékenységét az ÁPTF 1994. november 2-án kelt 100.022/94. számú határozata alapján végzi. Az 1994. augusztus 15-én alakult Alapkezelő a Fejér Megyei Bíróságnál, mint Cégbíróságnál 07-10-001126. számon 1994. november 15-én került bejegyzésre. Székhelyváltozás miatt az Alapkezelő jelenleg a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál Cg.01-10-044375 számon 2000. október 9-én került bejegyzésre. Az Alapkezelő fő tevékenysége: TEÁOR 6630 Alapkezelés, a Társaság jelenleg kizárólag értékpapíralap és ingatlanalap kezelői tevékenységet folytat. Az Alapkezelő a fenti tevékenységi kört az ÁPTF 1994. november 2-án kelt 100.022/94. számú határozata alapján végzi. Az Alapkezelő működésének időtartama: A Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. határozatlan időre jött létre. Az Alapkezelő jegyzett tőkéjének nagysága: 100.000.000,- Ft Az Alapkezelő saját tőkéje 2010. évi auditált adatok alapján: 100.155.000,- Ft Az Alapkezelő alkalmazottainak száma 2011.12.31-én: 6 fő teljes munkaidős és 1 fő rész munkaidős. Az Alapkezelő által kezelt más befektetési alapok: Az Alap neve: REÁLSZISZTÉMA-MARCO POLO Származtatott Abszolút Hozam Alap Határozatlan futamidejű értékpapír befektetési alap. Nyilvántartásba vétel dátuma: 1995. július 21., Átalakulást jóváhagyó PSZÁF engedély száma, kelte: ENIII/ÉA-10/2010., 2010. január 19. Lajstromszám: 1111-07 Nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: 110.043-1/95. Induló nettó eszközérték: 102.530.000,- forint Nettó eszközérték 2011. december 31-én: 990.022 EFt Letétkezelő: MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci u. 38.) Vezető forgalmazó: REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. (1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4.) Könyvvizsgáló társaság: VALEUR Adó- és Könyvszakértő Kft. (Székhely: 1037 Budapest, Farkastorki lejtő 47., MKVK bejegyzési szám: 001333), felelős könyvvizsgáló Kékesiné Andrikó Mária
5.2 A letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma; A Letétkezelő neve: A Letétkezelő székhelye:
MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38.
Az Alap letétkezelő Bankja a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál 01-10-040952. számon került bejegyzésre, 1950. december 12-én. A letétkezelői tevékenységre jogosító engedélyének száma: ÁPTF 975/1997/F 44
Alakulásának időpontja: 1950. október 28-án határozatlan időtartamra alakult. Jegyzett tőke nagysága 2012.február 17.: 43,94 milliárd forint Az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló szerinti saját tőke (2010. december 31.): 140,4 milliárd forint A társaság tevékenységi köre: 6419’08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység A társaság üzleti éve: A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Átlagos statisztikai létszám (2011. december 31.): 2.204 fő
5.3 A forgalmazók neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje; A vezető forgalmazó neve: székhelye:
REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.
A vezető forgalmazó cégadatai
A vezető forgalmazó cégneve: REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. A vezető forgalmazó székhelye: 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4. A vezető forgalmazó alapításának időpontja: 1997. december 31. (Az 1994. augusztus 29-én alapított Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Kft. jogutódja) A vezető forgalmazó cégbírósági bejegyzésének időpontja: 2000.01.03. A vezető forgalmazó cégbírósági bejegyzésének helye: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság A vezető forgalmazó cégbírósági bejegyzésének száma: 01-10-044301 PSZÁF (ÁPTF) engedélyszám: 73.008/1998. A társaság tevékenységi köre: - 66.12’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység /főtevékenység/ - 64.99’08 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés - 66.19’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység - 66.22’08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység - 85.59’08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás A vezető forgalmazó jegyzett, alaptőkéje: 200.000.000 Ft A vezető forgalmazó – független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje 2010.12.31: 254.347 EFt
45
Vezető Forgalmazó Függő Ügynökcégei: Reálszisztéma Autókereskedelmi Kft. 1112 Budapest XI., Budaörsi út 185-195. Irodák: Auto M0 – Toyota márkakereskedés M0 körgyűrű Csepel-Halásztelek lejáró 2314 Halásztelek, Rákóczi F. u. 144. Auto Buda – Toyota márkakereskedés 1112 Budapest XI., Budaörsi út 185-195. Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. 2373 Dabas, Vasút u. 105. Global Partners Zrt. 9752 Bozzai, Fő u. 29. Portfolio Compass Kft. 1174 Budapest, Kvasz András u. 19. II/5. QUANTUM-C HUNGARY Közvetítő és Tanácsadó Kft. 1136 Budapest, Pannónia u. 12. III/1. MNG Investments Zrt. 1182 Budapest, Királyhágó u. 81. fszt. 8.
Forgalmazók neve és székhelye: • SPB Befektetési Zrt. (székhelye: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8., nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: 01-10-044420, Adószám: 12517091-2-41) PSZÁF engedélyszám: 73.060/2000, Tevékenységi köre: Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység, Jegyzett tőke nagysága jelenleg: 241.000 ezer Ft, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló szerinti saját tőke nagysága: 175.839 ezer Ft. A Társaságot tulajdonosai 2000. augusztus 11-én hozták létre azzal a céllal, hogy Magyarországon akkor még új típusú, de Nyugat-Európában már jól ismert irányvonalat jelenítsen meg a hazai piacon a független befektetési tanácsadást. •
RAIFFEISEN BANK Zrt.
megalakulás időpontja: 1986. december 10. működés időtartama: határozatlan alaptőke nagysága alapításkor: 1.000.000.000,- Ft Cégjegyzékszáma: 01-10-041431 adószám: 10198014-4-44 Tevékenységi kör (főtevékenység): TEÁOR 64. 19’08 Egyéb monetáris közvetítés Tevékenységi engedélyszámok: 989/1997. Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyek száma: III/41.018-19/2002 46
Tulajdonosi szerkezet:
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH, AT-1030 Bécs, Am Stadtpark 9. tulajdoni hányad: 100%
Pénzügyi adatok: o saját tőke (2010.12.31): 151.516 millió Forint o jegyzett tőke (2010.12.31): 59.099 millió Forint Személyi feltételek: o főállású alkalmazottak létszáma (2011.12.31.): 2.857 fő munkavállaló o vezető tisztségviselők felsorolása (2012.02.14.): dr. Herbert Stepic Mag. Heinz Wiedner Mag. Reinhard Karl Dr. Martin Stotter Dr. Julius Marhold Horváth Krisztina Martin Melkowitsch Dr. Karl Sevelda Dr. Johann Strob Berszán Ferenc o felügyelő bizottság tagjainak felsorolása (2012.02.14.): Ursula Wirsching Georg Feldscher dr. Tóthné dr. Szabó Mercedes A forgalmazási helyek: o Raiffeisen Bank Zrt. - 1054 Budapest, Akadémia u. 6. A Közzétételi helyek: (ahol az OTP Alapokkal kapcsolatban a befektetők tájékozódhatnakAlapokkal kapcsolatos hirdetmények, Tájékoztatók, közzététele) o Raiffeisen Bank Zrt. - 1054 Budapest, Akadémia u. 6.
•
A Hungária Értékpapír Zrt.
Székhelye: Cégjegyzék száma: PSZÁF engedély száma: Adóig. Szám: telefon: fax:
2700 Cegléd, Rákóczi út 30. 13-10-040494/7 40056/1995 12220229-1-13 (36)53 311-664, (36)53 311-665 (36)53 311-664
A Hungária Értékpapír Zrt. (korábbi nevén: Biztonság Invest Zrt.) 1997. október 30. óta működő független brókercég, melyet teljes egészében magyar tulajdonosok alapítottak. Tagja egy cégcsoportnak, melynek szolgáltatásai között megtalálható a biztosítás-közvetítés és az ingatlanhasznosítás is. A cég két irodát üzemeltet az ügyfelek minél magasabb szintű kiszolgálása érdekében. A Társaság megalakulása óta tagja a Befektetővédelmi Alapnak. Fő tevékenységi köre: 6612’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység, Jegyzett tőke nagysága jelenleg: 200 millió Ft, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló szerinti saját tőke nagysága (2010.12.31.): 562.592 ezer Ft A Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi körei: o A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények, kötvények bizományosi kereskedelme o Állampapírok bizományosi kereskedelme o A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények online bizományosi kereskedelme o Külföldi tőzsdei értékpapírok és letéti igazolások (GDR) bizományosi kereskedelme o Külföldi kibocsátású kötvények (eurobond-ok) kereskedelme 47
o o o o o o o
Külföldi befektetési jegyek kereskedelme Online devizakereskedelem Szén-dioxid kereskedelem Befektetési tanácsadás Tőzsdeterem Letétkezelés Nyilvános és zártkörű részvény-,illetve kötvénykibocsátások szervezése, pénzügyi tanácsadás
5.4 A könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma Könyvvizsgáló szervezet neve: VALEUR Adó- és Könyvszakértő Kft. (MKVK bejegyzési szám: 001333), székhelye: 1037 Budapest, Farkastorki lejtő 47. felelős könyvvizsgáló Kékesiné Andrikó Mária (MKVK bejegyzés száma: 003860, lakcím : 1037 Budapest, Farkastorki lejtő 47.) A Batv.144.-147. §. tartalmazza az alap könyvvizsgálójára vonatkozó rendelkezéseket.
5.5 Az ingatlanértékelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma Az Alap ingatlanainak értékelésével az Alapkezelő Zrt. az Euro-Immo Expert Ingatlanértékelő és Szolgáltató Kft.-t bízta meg. Az Alap ingatlanügyeivel kapcsolatos ingatlanszakértési és értékelési feladatok folyamatos ellátását végző természetes személy az ingatlanértékelő alkalmazásában álló dr. Novák Zalán Péter . A cég székhelye: 1065 Budapest, Nagymező u. 4. Alapítás időpontja: 1997. augusztus 01. Cégjegyzékszáma, bejegyzés ideje helye: Cg. 01-09-662724, 1997. november 11. Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság A cég jegyzett tőkéje: 50.000.000 Ft A cég saját tőkéje 2011. december 31-én: 61.316 EFt
Főbb tevékenységi körök: 7012’03 – Ingatlanforgalmazás (főtevékenység) 7011’03 – Ingatlan beruházás, - eladás 7020’03 – Ingatlan bérbeadás, - üzemeltetés 7031’03 – Ingatlanügynöki tevékenység 7032’03 – Ingatlankezelés Alkalmazotti létszám 2011. december 31-én: 10 fő
48
6. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál. A befektetési alap adózása Az Alap árfolyamnyereségből, kamatból és osztalékból származó jövedelme a hatályos törvények értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá.
Magánszemélyek adózása A magánszemélyek a befektetési jegy hozama után a kifizetéskor érvényes jogszabályok szerint fizetnek adót. A hatályos személyi jövedelemadó szabályok (1995. évi CXVII. törvény, valamint annak módosításai) szerint a törvényi feltételek teljesülése esetén a befektetési jegyek hozama és árfolyamnyeresége után kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a Tájékoztató legutolsó módosításának időpontjában 16 százalék. A hatályos jogszabályok a Tartós befektetési számlaszerződés megteremtésével és a nyugdíjelőtakarékossági számla változatlan fenntartásával lehetőséget nyújtanak a kamatadó mértékének csökkentésére vagy a teljes kamatadó mentesség elérésére. Ennek megfelelően a tartós befektetési számlára helyezett befektetési jegyek esetében az adó mértéke nulla százalék az ötéves befektetési időszak utolsó napján megállapított hozam után. A hozam után 10%-os mértékű az adó, ha a magánszemély a hároméves befektetési időszak után, de még az ötéves bef-i időszak letelte előtt befektetési jegyét visszaváltja. A hozam után 16%-os mértékű az adó, ha a magánszemély befektetési jegyét a hároméves bef-i időszak letelte előtt visszaváltja. Az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. §. (1) bekezdése szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött, ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján az adóévben elért, pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének és a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összege. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 16%. A magánszemély év végén választhatja, hogy a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy visszaváltásakor az ügyleti eredményt az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint vallja be. A magánszemély abban az esetben élhet e választási jogával ha az adóév utolsó napjáig - az adóazonosító jelének megadásával együtt a befektetési szolgáltatónak – nyilatkozatot tesz választásáról. A nyugdíj-előtakarékossági számlára helyezett Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési jegyek után a törvényi feltételek teljesítése esetén nem kell kamatadót fizetni és a hozamon felül a Befektető adókedvezményre is jogosult lehet. Az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét, hogy fenti adózási rendelkezések a Tájékoztató elkészítésekor hatályos adótörvényeken alapulnak, és nem tartalmazzák a befektetési jegyekkel kapcsolatos adózási szabályok teljes körű ismertetését. Ezért tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy döntésük meghozatala előtt a befektetés adóvonzatát tárgyalják meg adótanácsadójukkal.
49
Belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adásvételéből származó árfolyamnyereséget bevételként kell elkönyvelniük, amely után társasági adót kötelesek fizetni. Nincs garancia arra, hogy a jövőben a befektetési jegyek ezen adózása fennmarad. A hatályos adózási feltételekről a Befektetőknek is tájékozódniuk kell.
7. Az Alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázati tényezők Az Alapkezelő minden rendelkezésre álló jogi eszközzel és szakmai tudással arra törekszik, hogy az ingatlanpiacon jelentkező kockázati tényezőket minimálisra csökkentse. a, Politikai és gazdasági környezetből eredő kockázat Nem zárható ki a magyar gazdaságot érintő kedvezőtlen fordulatok bekövetkezése. Ennek megfelelően minden olyan politikai vagy gazdasági esemény, amely hatással lehet az általános tőkepiaci feltételekre és így a befektetések hozamára, befolyásolhatja az Alap eszközeinek értékét is. Az ingatlanbefektetések értéke mind rövid, mind hosszú távon érzékenyen reagálhat a politikai, gazdasági viszonyok változására, amely ciklikusságot, hullámzást okozhat. Az ingatlanbefektetések piacát kedvezőtlenül érinthetik az adózási, illeték, környezetvédelmi stb. hatósági intézkedések és jogszabályi változások. Az Alapkezelő a negatív ingatlanpiaci tendenciák kivédésére és a jogszabályi rendelkezések megváltozása miatt a befektetési politikájának megváltoztatására kényszerülhet. b, Befektetési lehetőségek változása miatti kockázat Az Alap határozatlan időre alakult, befektetési politikáját elsősorban az ingatlanpiac induláskori (2000. október) magas (állampapírok hozamánál magasabb) hozamára építve alakította ki. A magyar gazdaság helyzetében várható stabilizációs folyamatok hatása következtében ezen viszonylagos magas biztonság mellett elérhető hozamok csökkentek és a későbbiekben is csökkenhetnek. Ugyanakkor nem garantálható, hogy az Alap belátható időn belül az elvárt hozamszintet biztosító ingatlanbefektetési lehetőséget talál, így tőkéjének jelentős részét kénytelen időnként rövid lejárató állampapírokban vagy bankbetétekben tartani. Ezen eszközök ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozama és a kamatlábak hektikussága szintén kockázati tényezőt jelent az Alap számára. c, A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. A Batv.-ben meghatározott esetekben - kizárólag a befektetők érdekében - az Alapkezelő illetve a Felügyelet is felfüggesztheti a folyamatos forgalmazást, a vételt és a visszaváltást egyaránt. A felfüggesztés időtartama az ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. d, Az Alap saját tőkéjének csökkenése A befektetési jegyek nagytömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben lecsökkenhet, melynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését. Ez esetben a Befektetők az általuk kívántnál esetleg előbb kapják vissza a befektetési jegybe fektetett pénzüket. 50
Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. e, Ingatlanok hasznosításából eredő kockázat Az Alapkezelő a Reálszisztéma Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap portfoliójába olyan ingatlanokat kívánt beszerezni, amelyek bérbeadás útján előnyös feltételekkel hasznosíthatók. A vételtől számított rövid időn belüli továbbértékesítésre szánt ingatlan csak kivételes esetben kerülhet be a portfolióba. Ilyen továbbértékesítés célú ingatlan beszerzés csak a piaci áraknál lényegesen kedvezőbb kondíciókkal megszerezhető olyan ingatlanoknál történhet, amelyek gyors továbbértékesítése reálisan prognosztizálható. Ezen egyedi, továbbértékesítés célú ingatlanok bérbeadása csaknem kizárt, hisz a rövid portfolióban tartás szinte lehetetlenné teszi a jó kondíciókkal való bérbeadást. Az Alap portfoliójába kerülő ingatlanokat elsődlegesen hosszú távú (5-10 éves) bérbeadásokkal kívánjuk hasznosítani. A bérbeadások legfontosabb kockázati tényezői a következők: a.) A bérbevevő fizetőképessége, fizetési kockázatok. b.) A piaci, vagy az átlagot meghaladó nagyságrendű bérleti díjak elérése minimális ügyfélkockázat mellett. c.) A megvásárolt bérbe adandó ingatlanok esetleges átmeneti kihasználatlanságából adódó bevétel kiesés. d.) A portfolióban levő ingatlanok esetleges irreális mértékű járulékos fenntartási és üzemeltetési költségei. Az Alapkezelő a portfolióban levő ingatlanokat csak a legmegbízhatóbb, hosszútávon stabil vállalkozások részére kívánja bérbe adni. Amennyiben átlag feletti bérleti díj lenne realizálható, de az ügyfélkockázat magas, úgy inkább a stabil, de még az Alap számára optimális bérleti díjat biztosító vállalkozással fogunk szerződést kötni. Ahol lehet már a beszerzés időpontjában meg kívánunk állapodni a leendő bérbevevővel az ingatlan bérbevételére vonatkozóan, így a kihasználatlansági rátát a minimálisra kívánjuk redukálni. A fenntartási és üzemeltetési költségek minimalizálására törekszünk, minden olyan költségelemet, amelyet egzakt módon mérni tudunk, közvetlenül a bérbevevőre kívánunk hárítani. Amennyiben a kockázati tényezők valamelyikének bekövetkezése szükségessé teszi az Alapkezelési Szabályzat módosítását, akkor ezt az Alapkezelő azonnali hatállyal kezdeményezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, melyről a Befektetőket is tájékoztatja. f, Az Alap eszközeinek likviditási kockázata Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfolióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy ingatlan likviditása, akkor ez az értékbecslő által megállapított piaci érték csökkenését is eredményezheti, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek
51
7. Jelen kezelési szabályzat módosítása A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt feltételeket a befektetési alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az a) a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad; b) a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik; c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap befektetési politikáját, kockázati jellegét; d) cégadatok, piaci adatok, vagy a Szt. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja; e) a befektetési alapkezelő vezető állású személyében, a letétkezelő vezető állású személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti; f) a befektetési alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő vagy a kiszervezett tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti; g) a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik; h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.
Budapest, 2012. szeptember ............................................................ Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő Zrt. Berki István Igazgatóság elnöke
52
