A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai
Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:
[email protected] Telefonszám: +36 1 299 9090 „A rakomány súly, a baleset teher” BUDATRANSPACK 26. Nemzetközi csomagolási és anyagmozgatási szakkiállítás 2013. október 3. – Hungexpo Budapesti Vásárközpont
Raktározás,csomagolás Az alapanyag termeléstől a felhasználóig terjedő folyamatban a raktározás többször is gyűjtő és elosztó funkciót tölt be, összekapcsolva a kitermelés, a termelés és az elosztás részfolyamatait. Ebben a folyamatban a csomagolás is rendkívül jelentős szerepet tölt be, hiszen különböző megjelenési formákban végigkíséri az árut az előállítástól a végső felhasználóig.
A raktározási tevékenység során jelenlevő kóroki tényezők A raktározásban és tevékenységek során palettája sorolható fel:
a hozzá szorosan kötődő a kockázati tényezők széles
•fizikai megterhelés, a mozgásszervek megterhelése, •klíma tényezők, •Balesetveszély, •biológiai kóroki tényezők, •kémiai kóroki tényezők.
Biológiai kóroki tényezők a raktározásban A biológiai hatóanyagok háromfajta betegséget okozhatnak: • élősködők, vírusok vagy baktériumok okozta fertőzések, • penész, szerves porok (pl. lisztpor és állati eredetű por), enzimek és atkák expozíciója okozta allergiák, • mérgezés vagy mérgező hatások.
Kémiai kóroki tényezők a raktározásban Vegyi anyagok
Helyszín, esemény
Expozíciós út
Veszélyes anyagok széles spektruma
Vegyianyag raktárak ,lerakatok. Csomagoló anyagok sérülése.
Légzőszervi Bőr
Recirkuláció miatt raktárba bekerülő, a technológiából származó veszélyes anyagok.
Veszélyes anyagok felhasználásával járó Légzőszervi technológiák esetén a fűtési és szellőztető rendszerből recirkuláció.
Ammónia ,széndioxid
Hűtőházak (húsipar, tejipar). Karbantartás, meghibásodások, haváriák .
Légzőszervi
Klíma tényezők
Meleg klíma ( Hőségriadó): A munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, Hideg munkahelyi klíma: A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
A mozgásszervek fokozott terhelése Magyarországon (miként az Európai Unió más tagállamaiban is) az utóbbi időben bekövetkezett csökkenés ellenére még mindig magas azon munkavállalók száma, akik olyan tevékenységet végeznek, amely mozgásszervek fokozott terhelésével jár. Nincs ez másképp a raktározás területén sem.
Az áruk sajátosságai
Az áruk sajátosságai közül az alak, a méret, a térfogat és az egyéb különleges sajátosságok (Mérgező, veszélyes, tűzveszélyes, törékeny stb.) játszanak szerepet, ami nemcsak a tárolási mód megválasztásának befolyásoló tényezője, hanem az anyagmozgatás módját is befolyásolhatja.
A mozgásszervek fokozott terhelése Európában a váz- és izomrendszeri problémák (musculoskeletal disorders, MSD-k) jelentik a munkához kapcsolódó leggyakoribb problémát. Az EU országok munkavállalóinak közel 24%-a szenved hátfájástól, és 22%-uk panaszkodik izomfájdalmakra. Az új tagállamokban mindkét állapot prevalenciája magasabb, 39, illetve 36%.
.
A munkához kapcsolódó MSD A munkához kapcsolódó legtöbb MSD halmozódó probléma, ami hosszú időn át tartó, magas vagy alacsony intenzitású megterhelésnek történő ismétlődő expozíció eredménye. Az MSD-k azonban lehetnek akut sérülések is, például egy baleset során bekövetkező törések.
.
A munkához kapcsolódó váz- és izomrendszeri problémák A munkához kapcsolódó váz- és izomrendszeri problémák a test olyan részeinek károsodását jelentik, mint például az izmok, az ízületek, az inak, a szalagok, az idegek, a csontok, valamint a helyi keringési rendszer, melyet elsősorban a munka és a munkavégzésre szolgáló közvetlen környezet hatásai idéznek elő vagy súlyosbítanak. A hátat, a nyakat, a vállat és a felső végtagokat érintik, de érinthetik az alsó végtagokat is.
.
A kézi tehermozgatás (KTM)
A raktározási munkák során a mozgásszervek fokozott megterhelése és ennek következtében foglalkozási megbetegedés a kézi tehermozgatással összefüggésben alakulhat ki. A kézi tehermozgatás (KTM) fogalma: olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása–beleértve azok emelését, levételét letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgását–, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalóknak–különösen– hátsérülést okozhatnak. A hátsérülés fogalma: elsősorban a gerinc és a mellette levő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése) valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása.
.
A teher jellemzőiből származó kockázat A hátsérülés kockázata nő, ha a teher: •túl nehéz, •túl nagy, •nincs egyensúlyban vagy instabil, •nehezen fogható meg, •formája vagy mérete eltakarja a munkavállaló látóterét körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.
.
A fizikai erőkifejtésből származó kockázat A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás: •túl megerőltető, •csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető, •a teher hirtelen elmozdulhat, •a test labilis helyzetében következik be, ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
.
Hátsérülés kockázatát növelő tényezők Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt: •
főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés,
• • •
a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen, az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak, a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet munkavállaló nem változtathat meg.
a
.
A munkakörnyezet jellemzői
A munkakörnyezet alábbi jellemzői növelhetik a hátsérülés kockázatát: •ha a tér nem elegendő a kézi anyagmozgatáshoz, ez kényelmetlen testtartáshoz és a terhek nem biztonságos mozgatásához vezethet, •az egyenetlen, instabil vagy csúszós padló növelheti a balesetek kockázatát, •a meleg hatására a munkavállalók fáradtnak érzik magukat, és az izzadás megnehezíti az eszközök megfogását – ez azt jelenti, hogy nagyobb erőt kell kifejteni, • a hideg érzéketlenné teszi a kezet, emiatt megnehezíti a fogást, •a rossz megvilágítás növelheti a balesetek kockázatát, illetve a munkavállalókat kényelmetlen testhelyzetekbe kényszeríti ahhoz, hogy jól lássák, amin dolgoznak.
.
Az egyéni kockázati tényezők
A hát- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők: A munkavállaló hátsérülésének növekvő kockázatával kell számolni, ha a) fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére, b) olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent, c) a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel, d) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal. Az a)-b) pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet kell fordítani.
.
A kézi tehermozgatással kapcsolatos szabályozás 1. A kézi tehermozgatással (KTM) kapcsolatban a hatályos szabályozást az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza. A szabályozás lényege a munkavállalót érő megterhelés és igénybevétel helyes értelmezése. A munkavállalók fizikai és egészségi állapotuk, genetikai adottságaik, koruk, nemük, de a munkával kapcsolatos korábbi tapasztalatuk miatt különböznek egymástól. A jogszabály nem tartalmaz súlynormákat, súlyhatárokat. A súlyhatárokat tartalmazó a 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet a Közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról – 2008. 01. 01-jétől hatályon kívül lett helyezve.
.
A kézi tehermozgatással kapcsolatos szabályozást 2. Ugyanakkor a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre - ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a rendelet 8. számú mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. A 10 kg–nál nehezebb teher emelése tilos terhes és az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött nők számára.
A megelőzés lehetőségei 1. A megelőző intézkedéseket az alábbi fontossági sorrendben kell alkalmazni: •kiküszöbölés – mérlegelje, elkerülhető-e a KTM, például gépesített vagy mechanikus anyagmozgató berendezésekkel, mint például a szállítószalagok vagy a targoncák; •műszaki intézkedések – ha a KTM nem kerülhető el, mérlegelje segédeszközök alkalmazását, mint például a csörlők és a vákuumos emelőberendezések; •a szervezeti intézkedéseket, például a munkaköri rotációt és az elegendő hosszúságú pihenők beiktatását csak akkor kell mérlegelni, ha a KTM kockázatainak kiküszöbölése vagy csökkentése nem lehetséges.
A megelőzés lehetőségei 2. Tájékoztatás a KTM kockázatairól és negatív egészségi hatásairól, valamint képzés az eszközök alkalmazásával és a helyes anyagmozgató technikákkal kapcsolatban.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai • Közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában a • • • •
kockázatelemzésben. Munkaköri alkalmassági vizsgálatok, munkaköri alkalmasság elbírálása. Munkakörülményekkel kapcsolatos felvilágosítás. Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás. Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, részvétel azok kivizsgálásában.
Köszönöm a figyelmüket!
