A r a n y a l m a Ó v o d a

Aranyalma Óvoda Minőségirányítási

programja

Elfogadta: Káloz Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a _________ számú határozatával.

HATÁLYA KITERJED: Káloz Község Önkormányzata fenntartásában működő Aranyalma Óvoda és tagóvodáira.

Hatályba lépés időpontja: 2007. szeptember l.

Érvényessége: 2012. augusztus 31.

Tervezett felülvizsgálatának határideje: 2010. szeptember 30.

1

Tartalomjegyzék

1. Az intézmény bemutatása

4

1.1. Az intézmény adatai

4

1.2. Tájékoztató adatok

5

2. Az intézmény minőségpolitikája

7

2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat

7

2.2. Minőségi célok

8

2.3. Káloz község önkormányzatának az óvodára vonatkoztatott minőségpolitikai céljai

3. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere

9

10

3. 1. A vezetés felelőssége

10

3. 1. 1. Jogi szabályzók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

10

3. 1 .2. Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás

14

3. 1. 3. Belső ellenőrzési terv

21

4. Az intézmény mérési és értékelési rendszere 4. 1. Az óvodában folyó nevelőmunka mérési, értékelési rendszere

5. Az intézmény önértékelési rendszere

24 24

28

5. 1. Irányított önértékelés – felelősségek és hatáskörök

31

5. 2. Dokumentumok és bizonylatok rendje

32

5. 3. Belső működés

32

5. 4. A csoport vezetésért felelős pedagógussal szemben támasztott elvárások

33

5. 5. Szervezeti felépítés

35

5. 6. Humán erőforrás biztosítása és fejlesztése

36

5. 7. Humán erőforrással való gazdálkodás

38

5. 8. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

39 2

6. Belső értékelési rendszer

40

6. 1. Az értékelés menete

40

6. 2. Csoportlátogatás szempontsora

41

6. 3. A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás

42

6. 4. A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatábrája

43

6. 5. A dokumentumok és bizonylatok rendje

45

6. 6. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés

46

6. 7. A fejezet tartalmára vonatkozó szabályozások

46

6. 7. 1. Külső szabályozás

46

7. Biztonságos intézmény

47

7. 1. Biztonságos intézmény – fizikai biztonság

50

7. 2. Bizonylatok és dokumentumok rendje

50

7. 3. Az intézményben folyó munka felmérése, szemléletformálás és prevenció szempontjából

8. A minőségirányítási rendszer felülvizsgálata

51

52

8. 1. Érvényességi tartomány

52

8. 2. Felelősség és hatáskör

52

8. 3. A belső tapasztalatok értékelése

52

9. Legitimációs záradék

53

3

1. Az intézmény bemutatása l. l. Az intézmény adatai

Az intézmény neve:

Aranyalma Óvoda

Székhelye:

Káloz, Óvoda u. 2.

Elérhetősége:

8124. Káloz, Óvoda u. 2. Tel.: 06-25 506-405

Tagintézményei: Az intézmény neve:

Napraforgó Tagóvoda

Székhelye:

Sárkeresztúr, Szent István u. 50/B.

Telephelye:

Sárkeresztúr, Fő u. 36.

Elérhetősége:

8125 Sárkeresztúr, Szent István u. 50/B. Tel: 06 25 523 630

Az intézmény neve:

Meseerdő Tagóvoda

Székhelye:

Sárszentágota, Erkel F. u. 12.

Elérhetősége:

8126 Sárszentágota, Erkel F. u. 12. Tel: 06 25 509 425

Fenntartója:

Káloz Község Önkormányzata

Jogállása:

részben önálló gazdálkodó

Típusa:

intézmények

Alapító okirat kelte:

- módosítva: 2004. június 20. módosítva: 2006. augusztus 01.

Alaptevékenysége: gyermeknevelés A csoportok száma: 13 Az intézménybe felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 305 fő Az intézmény képviselője:

Gráczer Miklósné óvodavezető

4

1. 2. Tájékoztató adatok

Községünkben 1930-tól van óvoda. 1983 novemberében épült új, négycsoportos óvoda a faluban. A magas létszámot a felszereltség és a szakmai tudás ellensúlyozta. 1984-ben egy szükségcsoportot alakítottunk ki az előtérből. Ebből hozzáépítéssel 1996-ban barátságos csoportszobát sikerült kialakítani. Sajnos a mosdót és öltözőt továbbra is két csoport használta. 2002-től folyamatos átalakítási munkálatok folytak intézményünkben. Így került magas tető az épületre. Pályázat elnyerésével csoportszoba, öltöző, mosdóhelyiség és tornaterem került átadásra 2003-ban.

A gyermeklétszám alakulása 2000-től. 1999.

2000

2001

2002

2003

2004

okt. május

okt.

május

okt. május

okt. május okt. május okt. május

össz.

117

126

117

129

126

136

120

125

lány:

66

70

66

71

71

78

70

73

105 125 58

73

105

127

53

57

Várható létszámok:

2005

2006

2007

2008

2009

125

125

125

125

125

A költségvetés évek óta nem követi az inflációt, ezért igyekeztünk pályázati források kihasználásával óvodánkat szépíteni.

5

Pályázatok adatai

2000

2001 Időpont: 02. 22.

Összeg: 140.000 Ft

03. 28.

410.000 Ft

FM Közgyűlés

04. 26.

80.000 Ft

Időpont: Körny.véd. 04. 11. Minisztérium OM Isk. elő- 05. 17. menetelt segítő program FM Önkorm. 07. 04.

FM Közgyűlés

11. 08.

35.000 Ft

Danone

10. 02.

150.000 Ft

FM Közokt. Közalapítvány ISM

11. 22.

678.000 Ft

FM Közokt. Közalapítvány

11. 07.

326.000 Ft

12. 22.

200.000 Ft

2000. évi

Összesen:

Jeles Napok Körny. Min. Soros pályázat

1.543.000 Ft 2001. évi

2002.

174.000 Ft 100.000 Ft

40.000 Ft

1.034.475 Ft

2003. Időpont:

Téli pályázat

Összesen:

Összeg

Összeg:

03 18.

350.000 Ft

04. 17.

1.500.000 Ft

06. 20.

30.000 Ft

06. 20.

282.000 Ft

Időpont

Összeg

Soros pályázat

02. 19.

100.000 Ft

NIKE téli pályázat

05. 06.

96.278 Ft

FM 08. 28. Önkormányz. Közokt. SZAK 11. 04.

30.000 Ft

ISM Számítógépes pályázat FM Önkormányzat Közoktatási Közalapítvány

2003.

FM Közokt. 11. 21. Közalapítvány

342.000 Ft

OM

100.000 Ft

Wienerberger Jövőház 2002. évi

400.000 Ft

12.19.

Közokt. Köz12. 01. Alapítvány eszközpályázat Alcoa Köfém 12. 04. tám.

210.000 Ft

665.460 Ft

840.000 Ft Összesen:

3.444.000 Ft

2003. évi

Összesen

1.501.738 Ft

6

2004. évben, március hó 31-ig a Providencia Biztosító pályázatán 100.000 Ft-ot, a Zöld Napok pályázat keretében pedig 180.000 Ft összeget nyertünk el.

2000. évtől napjainkig mintegy 7 millió forint pályázati pénzt költhettünk el óvodánk működési

feltételeinek,

taneszközeinek

bővítéséhez,

az

épület

korszerűsítéséhez,

környezetünk szebbé tételéhez.

2001-ben PHARE pályázaton, 3 másik óvodával együtt 55.150 Eurót nyertünk a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére, és 16.000 Eurót csak a mi óvodánk, öltöző – mosdó építésére.

1999. szeptember 1. óta törvény írja elő minden óvodának, hogy saját nevelési program szerint dolgozzon. Olyan saját programot dolgoztunk ki, amely hosszú távra szól, figyelembe veszi a körülményeket, a már meglévő feltételekhez alkalmazkodik, épít meglévő értékeinkre, megőrzi és továbbfejleszti hagyományainkat, valamint felvállalja a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek integrált, differenciált személyiségfejlesztő nevelését. A program bevezetésével folyamatos munka kezdődött. A minőségbiztosítás első lépése a HOP beválásának vizsgálata. Tudatosan készültünk a MIP bevezetésére, ezért nevelőtestületünkből három óvodapedagógus szakirányú felkészítésben vett részt. A folyamatos megújulást, szervezetfejlesztést mindenki fontosnak tartja, az egész nevelőtestület - szakember segítségével - egynapos továbbképzésen értelmezte a minőségbiztosítás lényegét, törvényi hátterét. A nevelőtestületi megbeszélések folyamatos programja volt a minőségfejlesztés.

A Napraforgó Tagóvoda bemutatása

Óvodánk két épületben működik, s mindkét épület a település centrumában helyezkedik el. A főépület egy része 1890-ben épült, gazdasági épület volt. Ennek 48 évvel ezelőtt megkezdett, többszöri bővítésével, átalakításával alakult a mostani óvodai állapot. Először két csoporttal, jelenleg négy csoporttal, 130 férőhellyel működik. A tagóvoda 1999-ben nyílt meg, a TSZ iroda helyén. Ebben az épületben két csoport működik. Az összes férőhely száma 130 fő.

7

Tárgyi feltételek A fő épületben az épület alaprajzi elrendezése, kialakítási lehetősége miatt a gyermekek és a felnőttek az épület egyik oldalán végigfutó közlekedő folyosón öltöznek. Nincs öltöző, nevelői szoba, és a gyermekek mozgásigényét kiszolgáló helyiség. A tagóvodában található két csoportszoba, egy melegítőkonyha, egy étkező, valamint a mosdó helység. A gyermekek a közlekedő folyosón öltöznek, a felnőttek a nevelői szobában. Ebben az épületben nincs a gyermekek mozgásigényét kiszolgáló helyiség. A belső berendezések különböző állapotúak és korúak. A meglévő játékeszközök és a fejlesztő játékok száma átlagosnak mondható. Személyi feltételek Óvodánkban összesen 24 fő dolgozik. Felsőfokú, főiskolai végzettségű óvodapedagógus Ebből szakvizsgázott 5 fő 1 vezető, 3 fejlesztő pedagógus, 1 gyógytestnevelő és roma fejlesztő

13 fő

Főállású szakképzett dajka

6 fő

Logopédus heti 6 órában segíti a gyermekek beszédfejlődését. Konyhai dolgozók: Élelmezésvezető Szakácsnő Konyhalány

1 fő 1 fő 3 fő

Meseerdő Tagóvoda bemutatása Az óvoda épülete 1975-ben épült, az általános iskola szomszédságában helyezkedik el. Két tágas csoportszobával működik melyek 25 fő befogadására alkalmasak. Ez megfelel a helyi igényeknek, ugyanis az évente óvodába járó gyerekek száma 49 – 51 fő között mozog. Az épület mögött nagy játszóudvar biztosítja a gyerekek mozgás és játékigényének kielégítését. Személyi feltételeink sajátosak, 3 fő főiskolát végzett óvónő, és két dajka néni látja el a pedagógiai

és

gondozási

feladatokat.

Ebből

adódóan

családias

légkör

uralkodik

intézményünkben, a dajka nénik az óvoda megnyitása óta itt dolgoznak, így ismerik a falu apraját-nagyját, szülőket, kik egykor óvodásaik volta. A három óvó néni is helyi lakos, ők is személyes kapcsolatban vannak a község lakóival, szülőkkel, nagyszülőkkel.

8

Tárgyi feltételeinken folyamatosa igyekszünk javítani, bővíteni a meglevőket, és kicserélni az arra rászolgáltakat. Ezt a törekvésünket támogatja a helyi önkormányzat és a szülők, valamint megragadjuk a pályázati lehetőségeket is.

2. Az intézmény minőségpolitikája 2. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat „Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.” /I. Kant/ Hitvallás a minőségről Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megkapja a figyelmet, a lehetőséget képességei optimális

kibontakoztatására.

Helyi

nevelési

programunkhoz

kiegészítő

programot

készítettünk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. Nevelésünk hívószavai: -

empátia,

-

tolerancia,

-

szeretet.

Partnereinkkel a folyamatos, jó kapcsolat kialakítására törekszünk. Nyitottak vagyunk az újra, nevelőtestületünket az innovatív gondolkodás, szakmai megújulás jellemzi. Bővítjük az együttműködési lehetőségeket, és növeljük a partnerek számát. Céljaink elérése érdekében új kapcsolódási pontokat keresünk. Elkötelezettek vagyunk a minőség iránt. Napi munkánkat magas színvonalon, az óvodásgyermekek érdekeit szem előtt tartva, tudatosan megtervezzük és végezzük. Ennek érdekében házi, Sárvíz-kistérségi, és Megyei Szakmai Napokon bemutatókat tartunk. Délutáni foglalkozásokat szervezünk óvodásainknak, a Sárvíz- kistérség óvodáinak szakmai munkaközösségeit működtetjük. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, minőségének továbbfejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Felelősek vagyunk az óvoda folyamatos, szakszerű működtetéséért, a ránk bízott gyermekek harmonikus fejlődéséért.

9

2.

2. Minőségi célok

Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen a nevelő testületünk. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel, törekedjenek a jó munkatársi kapcsolat megőrzésére. Minden dolgozó legyen elkötelezett a minőség iránt. Törekedjünk széleskörű, sokszínű és újszerű kapcsolatok kialakítására a partnerekkel. Szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége.

2. 3.

Káloz Község Önkormányzatának az óvodára vonatkozó minőségpolitikai céljai

a. Biztosítsák a működési körzetből érkező gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket. b. Érjék el, hogy a működési körzetében élő minél több hátrányos helyzetű családokban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. c. Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszűntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. d. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. e. Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. f. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére. g. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyermekek szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek fejlődéséről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a gyermek neveléséhez.

10

h. Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi szociális és egészségügyi

intézményekkel,

illetve pedagógiai

szakszolgálatokkal

a

gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. i. Érjék el, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába. j. 2004. november 30-ig vizsgálják felül és nyújtsák be a fenntartónak jóváhagyásra – a Kt. 40. § (9) bekezdése szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt – a nevelőtestület által elfogadott házirendjüket.

Sárkeresztúri önkormányzat intézménnyel kapcsolatos elvárásai Biztosítjuk az óvoda törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást. Törekszünk a partnerek – gyermek, szülő, pedagógus, egyéb intézményi dolgozó, fenntartó, társintézmény, szolgáltatók, stb. – által az óvodával szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat. A pedagógiai munka színvonalának emelése, valamint a gyermekek, identitásának erősítése érdekében folyamatosan ápoljuk és fejlesztjük az intézményi külső kapcsolatokat. Felkutatjuk és kiaknázzuk a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében. Az óvodavezető minden - munkaköréből eredő - megnyilvánulásában elkötelezettséget mutat a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt. 2004.

szeptember

1-jétől

hatásosan

és

hatékonyan

működtetjük

az

intézmény

minőségfejlesztési rendszerét. Biztosítjuk a működési körzetből érkező valamennyi, a Kt. 24. § (3) bek. hatálya alá tartozó gyermek felvételét és életkori sajátosságaiknak és etnikai hovatartozásának megfelelő népismeret közvetítését. Célunk, hogy a működési körzetünkben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézmény területén a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul intézkedéseket foganatosítunk.

11

Figyelemmel kísérjük a gyermekek testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, kiemelt figyelmet fordítunk a környezet rendben tartására, ápolására. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Kiemelt figyelmet fordítunk a csoportszobák, illetve az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztatjuk a gyermekek szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermekek fejlődéséről, tanácsokat adunk illetve segítséget nyújtunk a gyermekek neveléséhez. Rendszeres kapcsolatot tartunk az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. Célunk, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába.

Sárszentágota község önkormányzatának az óvodára vonatkozó minőségpolitikai céljai

Törvényes, hatékony és eredményes gazdálkodás, működés. Tankötelezettség teljesítésének biztosítása. A felmerülő változásokhoz való gyors alkalmazkodás. Stabil, innovatív nevelő-oktató tantestületek működése. Minőségelvű, partnerközpontú működés. Segítségnyújtás a rászoruló gyermekeknek a mentális problémák kezelésével. Hatékony gyermek-és ifjúságvédelem, hátránykompenzáció, prevenciós munka. Az intézményi működés folyamatos fejlesztése a pályázati lehetőségek minél szélesebb körének kiaknázásával. HATÁSOSSÁG, HATÉKONYSÁG, KÖZMEGELÉGEDÉS

Csak olyan intézményt működtetünk, amely magas színvonalú nevelés, oktatás számára biztosít keretet, takarékosan működik, s ezt oly módon teszi, hogy minden településlakó számára elfogadható legyen. Az önkormányzati támogatás mellett sikeres pályázatokkal kell a folyamatos fejlődést biztosítani.

12

A programkínálatával, családias légkörével a szülők számára biztosított előzetes tájékoztatással segítse elő, hogy nagyobb számban kerüljenek be a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban az óvodába. A működési feltételek javítása érdekében használja ki a pályázati lehetőségeket. Készüljön fel szakmailag a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. A dolgozók szakmai képzésével, továbbképzésével, saját fejlesztésekkel folyamatosan emelje a szakmai munka színvonalát. Intézményi szintű önértékelési rendszer működtetése, amely kiterjed az intézmény minden tevékenységi területére.

3. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere 3. 1. A vezetés felelőssége

Cél: az intézmény vezetése biztosítja a mindennapi működésében: -

a minőség iránti elkötelezettséget,

-

a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat,

-

a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartását.

Mivel érjük el: -

a minőségirányítási program készítésével és folyamatos felülvizsgálatával,

-

Helyi Nevelési Programunk folyamatos beválási vizsgálataival,

-

az éves munkaterv és a csoportok fejlesztési terveivel.

3. 1. 1. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása:

Az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, és azokat az óvoda dolgozói megismerjék és betartsák. A külső jogrendszer elemei (TV-k, rendeletek, helyi szabályozók) megtekinthetők a nevelői szobában. Friss információkról folyamatosan tájékoztatja a munkatársakat, minden lényeges jogszabályi változást az alkalmazotti értekezleten értelmezünk. Jóváha-

Érvényes- Módosítás Felülvizsg. Ellenőrzés

13

Dokumentum

gyás ideje

2006. aug.01. Helyi Nevelési Program 2007. május 30. MIP 2007. május 30. SZMSZ 2007. május30. Mellékletei 2007. május 30. 1. Törzsgárda Szabályzat 2007 május 30. 2. Házirend 2007. május 30. 3. Pénzkezelési szab. 2007. május 30. 4. Adatkezelési szab. 2007.május 30. 5. Munka- és Védőruha 2007 Szabályzat május 30. 6. Védő- és munkaruha 2007. juttatás május 30. 7. Védő- és munkaruha 2007. jegyzék május 30. 8. Leltározási szab. 2007. május 30. 9. Minőségi bérezés és 2007. Jutalmazás szempontjai május 30. 10. Iratkezelési 2007. Szabályzat május 30. 11. Esélyegyenlőségi terv 2007. május 30. 12. Közalkalmazotti 2007 Szab. május 30. 13. Óvodavezető és 2007. óvodapedagógus május 30. általános feladatai 14. Munkaköri leírások 2007 május 30. Alapító Okirat

ség ideje

törv. vált.

felelős vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez.vez.h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez.vez. h. tagóv.vez. vez.vez.h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez.vez. h. tagóv.vez. vez,vez. h. tagóv.vez. vez.vez. h. tagóv.vez. vez.vez. h. tagóv.vez.

14

Belső szabályozások

Tartalmi rész

A szabályozás neve

A szabályozásban hol található

Az SZMSZ célja

SZMSZ

SZMSZ

Az intézmény meghatározása Alapító Okirat

Az intézmény munkarendje

SZMSZ

Helyi Nevelési Program

HOP

Az óvoda által szervezett SZMSZ szolgáltatások

formája

Éves munkaterv

SZMSZ és mellékletei

és

rendje A nevelőtestület és a szakmai SZMSZ

SZMSZ és mellékletei

munkaközösségek A pedagógiai munka belső MIP

MIP

ellenőrzésének rendje

15

Külső szabályozások

Tartalmi rész

Vezető hatásköre

Szabályozás

Hol található

Közoktatásról szóló törvény

54. § 55. §

Az intézmény működési


40. §


45. §

rendje

Pedagógiai program

47. §

Nevelőtestület


56. § 57. §

Szakmai munkaközösségek


58. §

16

3. 1. 2. A feladatok meghatározása, felelősség-delegálás

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjait az intézményvezető bízza meg a feladatok ellátásával.

A szakmai munkaközösségek feladatai: -

a magas színvonalú munkavégzés,

-

a szakterület módszertani és a nevelő munkája,

-

javaslat

a

speciális

irányok

megválasztására

és

a

költségvetés

szakmai

előirányzatainak felhasználására, -

szervezi a pedagógusok továbbképzését,

-

támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,

-

végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

A munkaközösség vezetők jogai és feladatai: A Szakmai Munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.

Az intézmény szakmai munkaközösségei: Dalos játék, néphagyomány munkaközösség: Szakterülete: Jeles Napok népi dalos játék, néptánc Környezeti nevelés munkaközösség: Szakterülete: Környezetvédelem, tevékeny környezeti nevelés Irodalmi munkaközösség: Szakterülete: Drámajáték, báb, dramatikus játékok Vizuális nevelés munkaközösség: Szakterülete: Népi kismesterségek, ábrázolási technikák

17

Felelősségek és hatáskörök

Név Farkasné Nagy Csilla

Megbízás Óvodai könyvtár vezetése

Beszámolási kötelezettség Nevelőtestület

Elsősegély-nyújtás Mentőládák feltöltése

Szabóné Csuti Zsuzsanna

Óvodai dekoráció

Fazekas Istvánné

koordinálása

Supliczné Vincellér Mária

Tornaszoba és szertár

Nevelőtestület

Nevelőtestület

felelőse

Pénzes Ferencné

Mérés és értékelés

Tóthné Pál Judit

eszköztárának kialakítása,

Nevelőtestület

katalogizálása

Pénzes Ferencné

A gyermek- és felnőtt

Simonné Reichardt Mária

szerepjátszás kellékeinek

Nevelőtestület

rendezése és rendben tartása Kovács Lajosné

Egyéni képességfejlesztés eszközeinek rendszerezése. Új lehetőségek megismertetése

Gráczer Miklósné

Marketing anyag készítése az Nevelőtestület

Fazekas Istvánné

óvodáról

Barsi Ágnes

Mérés, értékelés, új

Nevelőtestület

lehetőségek keresése,

Sárszentágota, székely óvoda

marketing anyag készítése

18

Baténé Balogh Mária

Az óvoda

Nevelőtestület

eszközállományának karbantartása Papp Lászlóné Sáriné Szabó Gizella

Minőségi kör vezető

Nevelőtestület

Tehetséggondozás

Nevelőtestület

Kovács Györgyné

Szakszervezeti bizalmi

Nevelőtestület

Csatári Mónika

Mozi- színház felelős

Nevelőtestület

Bárányosné Király Eszter

Egészségügyi felelős,

Nevelőtestület

Léhnerné Szabó Ildikó Bozainé Tabi Katalin Léhnerné Szabó Ildikó Rudniczai Rudolfné Minden óvodapedagógus

elsősegély nyújtás, mentőláda feltöltés Léhnerné Szabó Ildikó

Tűz- és munkavédelmi

Nevelőtestület

megbízott Dalos játék felelős

Rudniczai Rudolfné

Nevelőtestület

Ecseki Tiborné Nagy Szilvia

Könyvtár kezelője

Nevelőtestület

Sport rendezvények felelőse Bozainé Tabi Katalin

Nevelőtestület

Jámbor Erzsébet

Óvoda dekorációjának

Nevelőtestület

Dániel Zoltánné

felelőse

Bozainé Tabi Katalin

Környezet mk.vez.

Sáriné Szabó Gizella

Közös hirdetmények kezelője

Nevelőtestület

Léhnerné Szabó Ildikó

KIINDULÓ ÁLLAPOT

19

Az előző tanév értékelése

Tájékoztatás a nevelési év

Jegyzőkönyv

feladatairól Munkaközösségek

Személyi feltételek

beszámolója

aktualizálása

Tájékoztatás az egészséges

Tárgyi feltételek aktualizálása

életmód felméréséről Munkaközösségek meghatározzák a célokat Cselekvési terv a célok eléréséhez Feladatok elosztása, Felelősök – időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez. Munkaközösségi tervek

Munkaközösségi

összeállítása, írásba foglalása,

terv

elfogadása Feladatterv készítése

Feladatterv

Mérési terv készítése

Mérési terv

Eseménynaptár összeállítása

Eseménynaptár

Éves munkaterv összeállítása,

Éves munkaterv

írásba foglalása A nevelőtestület elfogadja a munkatervet.

nem – igen

Nyilvánosságra hozni.

Dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat

Kitöltő

Megőrzési

Megőrzési

hely

idő

Tájékoztatás

20

1. Jegyzőkönyv

2. Munkarend

jegyzőkönyv-

Nevelői és

vezető

vezetői iroda

vezető helyettes

Nevelői és

1 tanév

1 tanév

vezetői iroda 3.Gyermekvédelmi gyermekvédelmi Nevelői és munkaterv

vezető

alkalmazottak l tanév

óvodapedagógusok

1 év

óvodapedagógusok

vezetői iroda

4.Munkaközösségi Munkaközösségi vezetői iroda tervek

óvodapedagógusok,

vezetők

5. Feladatterv

vezető

vezetői iroda

l év

óvodapedagógusok

6. Mérési terv

vezető

vezetői iroda

1 év

óvodapedagógusok

7. Eseményterv

vezető és vezető vezetői iroda

1 év

óvodapedagógusok

1 év

óvodapedagógusok,

helyettes 8. Az intézmény

vezető

vezetői iroda

munkaterve

alkalmazottak

A folyamat leírása •

A vezető tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.

•

Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.

•

Ugyanakkor a vezető a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek.

•

A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat.

•

A gyermekvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket.

•

Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

•

Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket.

•

Ezt követően a vezető a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az óvoda feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.

21

•

Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit.

•

Ezzel egy időben a vezető összeállítja a nevelési év esemény-naptárát.

•

Írásba foglalja az óvoda éves munkatervét.

•

A nevelési értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges.

•

Elfogadás után tájékozatjuk az alkalmazotti közösséget és a szülők közösségét.

Az ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez

Indikátorrendszer

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása

Idő- és felelősségmátrix

22

Szempontlista

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása

Az ellenőrzött területek listája

Az ellenőrzött területek listája

3. Az éves ellenőrzési terv elkészítése

Ellenőrzési terv

Ellenőrzési terv

4. Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmaz. közösséggel

Indikátorrendszer

Idő- és felelősség-mátrix

Ellenőrzési szempontlista

Megbízások 5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenőrzési lista

8. Javaslata a feltárt hiányok pótlására

Feljegyzések

Időterv a beszámoláshoz

6. Az ellenőrzés végrehajtása

Feljegyzések az ellenőrzésről

Ellenőrzési lista

Jegyzőkönyv

Feljegyzések

Ellenőrzési lista

Feljegyzés

9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Eredményes ellenőrzés

Irattár

A folyamat leírása

1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az óvodavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 23

3. Az óvodavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. A vezető szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Augusztus végén az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza a vezető. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól a vezetőnek. 10. Az ellenőrzés eredményeinek irattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Kitöltő/készítő Szempontlista Vezetői kör Az ellenőrzött területek listája Idő- és felelősség mátrix

Megőrzési hely Irattár

Feljegyzés

Vezető

Irattár

Terv

Vezető

Irattár

1 év

Jegyzőkönyv

Vezető

Irattár

1 év

Megbízatások

Vezető

Irattár

1 év

Időterv (a beszámoláshoz)

Megőrzési idő 5 év 1 év

1 év Irattár

24

3. 1. 3. Belső ellenőrzési terv Az ellenőrzés területei

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI. VII. VIII.

Pedagógiai, tanügy-igazgatási Csoportnaplók ellenőrzése, igazolás Mulasztási napok ellenőrzése, igazolás Statisztika, Besorolás Ünnepek, hagyományok, igazolás Tematikus nevelési területek, igazolás Kirándulás Igazolás Szülői értekezlet Igazolás Kapcsolattartás, Igazolás

v. ó. p. vh. gyv.f. ó. p.

Új dolg. segítése, Igazolás

v. vh. m.társ

Átruházott jogkörök Igazolás Munkaidő betartása, Igazolás Technikai dolgozók munkavégzése Igazolás Takarékos gazdálkodás Igazolás Beszerzések Igazolás

v.

v.

v.

v.

v. v.

v.

mk.v.

vh.

v.

mk.v.

mk.v.

v.h.

v.

mk.v. mk.v.

mk.v.

v.

v.

v.

vh.

mk.v.

vh.

vh.

vh. v. ó. p.

v. ó. p.

gy.v.f. ó. p.

v.h. ó. p.

Munkáltatói feladatok v. v. v. vh. vh. vh. m.társ m. m. társ társ vh. v. vh.

v.

v. vh. m. társ vh.

v. vh. m. társ v.

v.

vh.

v.

vh.

v.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

mk.v.

mk.v.

v.

v. vh. m. társ v.

v. vh. m. társ vh.

v. vh. m. társ v.

v. v. vh. vh. m. m. társ társ vh. v.

v. vh. m. társ vh.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

v.

v.

25

Eszköznyilvántartás Igazolás Leltár, Igazolás Karbantartás Igazolás Biztonságtech. előírások. Igazolás Helyettesítés, túlóra Igazolás Szabadságolás Igazolás Térítési díj elszám. Igazolás Házipénztár kez. Igazolás Bizonylatolás, Igaz. Szakkönyv elszám. Igazolás Pedag. továbbképz. elszám. Igazolás Étkeztetés, Igazolás Nyersanyag kiszab., Igazolás Bélyegzőkezelés, Igazolás

Munkavéd. előírások betartása Baleset megelőzés, Igazolás Munkavéd. oktatás Igazolás Munkavédelmi eszközök használata, Igazolás

vh.

vh.

v.

g.v.

g.v.

g.v.

v.

v.

v.

v.h.

v.

v.

v.

v.

v.

v.

g.v.

g.v.

v.

v.

v.

v.

vh.

vh.

v.

vh.

v.

v.

g.v. vh.

v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

g.v.

v. g.v. g.v.

g.v.

v.

v.

v.h.

v.

v.h.

v.h.

v.h.

v.h.

v.

vh.

v.

vh.

v.

vh.

vh.

EGYÉB vh. vh. vh.

vh.

vh.

vh.

vh.

vh.

v.

v.h.

vh.

26

vh.

A konyha higiéniája, Igazolás Az óvoda tisztasága Igazolás Az udvar tisztasága Igazolás Dekoráció, igazolás

v. sz.nő

vh.

é.v.

v. sz.nő

vh.

é.v.

v. sz.nő

vh.

mk.v.

v.h.

vh.

mk.v.

v.h.

vh.

mk.v.

vh.

v.

vh.

é.v.

sz.n vh. őv. v.

v.

vh.

Ki ellenőrizhet: • • • • • •

vezető vezető helyettes, szakmai munkaközösségi vezetők, óvodapedagógus élelmezésvezető szakácsnő

é.v.

v v.h mk.vez. ó. p. é.v. sz.nő

27

Szabályozás Az intézményben az ellenőrzés az éves szintre lebontott ellenőrzési terv szerint történik. Az ellenőrzést az intézmény vezetői végzik az ellenőrzési tervben meghatározott feladatmegosztással. Az ellenőrzés megtörténtét, az ellenőrzést végező személy az „Igazolás” rublikában kézjegyével igazolja.

A

vezetőség

tagjai

az

ellenőrzés

lebonyolítását

követően

írásban

beszámolnak

tapasztalataikról az intézményvezetőnek. A szükséges intézkedéseket, a beszámolókat követően az intézményvezető teszi meg. A pedagógiai munka területén a „csoportlátogatások” lebonyolításáról külön feljegyzés készül.

4. Az intézmény mérési és értékelési rendszere 4. 1. Az óvodában folyó nevelő munka mérési-, értékelési rendszere

A gyermek fejlettségi szintjének mérése, értékelése Az iskolaérettségnek, az iskolára való felkészítésnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek nélkül a sikeres iskolakezdés nem valósulhat meg. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, - az 58/2002. (XI. 29.) OM rendelettel módosított 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza meg a mérési értékelési rendszert. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül az általunk javasolt megfigyelésen alapuló mérési-értékelési rendszer.

Nevelési céljaink megvalósítása során a gyermek fejlődését folyamatosan mérjük, értékeljük. Tapasztalatainkat a személyiséglapon, vagy a csoportnaplóban rögzítjük. A mérés, értékelés tényein, eredményein túlmenően, az ezekből adódó nevelési-fejlesztési területeket, feladatokat is kijelöljük, majd rögzítjük a feladatok megvalósulását is.

28

A Személyiséglap tartalmazza: 1) Anamnézis 2) A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korig 3) A szükséges fejlesztési területek és feladatok meghatározása 4) Nyilvántartó lap a szülők tájékoztatásáról 5) Szakvélemény (ha készült ilyen)

29

Mérés – értékelés eszközei korcsoportonként Kiscsoport 1) Gyermektükör (óvodába lépés előtt) 2) Feljegyzés a családlátogatás tapasztalatairól 3) Feljegyzés a beszoktatásról (folyamatos) 4) Feljegyzések a gyermek tevékenységeiről (folyamatos) 5) Játékmegfigyelés (évi l alkalommal, folyamatos) 6) Szokásrend táblázat (félévkor) 7) Testi fejlettség, mozgásfejlődés (félévkor, év végén) 8) Érzelmi fejlődés, akarati megnyilvánulások (félévkor, év végén) 9) Finom motorikus koordináció (félévkor, év végén) 10) Szociális fejlettség (félévkor, év végén) 11) Nyelvi kifejezőkészség, kommunikáció (félévkor, év végén) 12) Értelmi fejlettség (év végén)

Középső csoport 1) Feljegyzések a gyermek tevékenységeiről (folyamatos) 2) Játékmegfigyelés (évi l alkalommal, l. félévben folyamatos) 3) Testi fejlettség, mozgásfejlődés (év végén) 4) Érzelmi fejlődés, akarati megnyilvánulások (év végén) 5) Finom motorikus koordináció (év végén), rajzok 6) Családrajz elemzése (évi l alkalommal) Emberrajz ábrázolás, farajz 7) Szociális fejlettség (év végén) 8) Nyelvi kifejezőkészség, kommunikáció (év végén) 9) Logopédiai szűrővizsgálat eredménye (év végén) 10) Értelmi fejlettség (év végén) 11) Vizsgálati javaslat a fejlődésben megrekedt gyermekekről

30

Nagycsoport 1) Feljegyzések a gyermek tevékenységeiről (folyamatos) 2) Játékmegfigyelés (évi l alkalommal, l. félévben folyamatos) 3) Testi fejlettség, mozgásfejlődés (év végén) 4) Érzelmi fejlődés, akarati megnyilvánulások (év végén) 5) Finom motorikus koordináció (év végén) 6) Családrajz elemzése (évi l alkalommal, 2. félévben folyamatos) Emberrajz ábrázolás, farajz 7) Szociális fejlettség (év végén) 8) Nyelvi kifejezőkészség, kommunikáció (év végén) 9) Logopédiai szűrővizsgálat eredménye (év végén) 10) Értelmi fejlettség (év végén) 11) Iskolaérettségi vizsgálati űrlap (vizsgálatra javasolt gyermekeknél) 12) Óvodai szakvélemény

31

5. Az intézmény önértékelési rendszere

Vizsgálandó terület Vezetés

Erőforrások

Erősségek - demokratikus vezetés - felelősségek, hatáskörök delegálása - állandó szakmai megújulás, - az intézmény és környezetének folyamatos szépítése, - új utak keresése

Gyengeségek A delegált feladatok nem valósulnak meg maradéktalanul

-

tanulások miatti Korral járó hiányzások, egészségügyi problémák gyakoribb előfordulása -hosszú távon nem tudtuk fenntartani

Szakmai tudás átadása, kapcsolatok erősítése

-kritika – önkritika gyakorlás

tréningen erősíteni a konfliktuskezelő képességet, kritika-, önkritika fejlesztését.

-

-

-

-

Stratégia

szakképzettség folyamatos önképzés szakirányú továbbképzés térségi munkaközösségek vezetése egy célért tudunk együtt dolgozni, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését felvállaljuk, különböző képességű és karakterű testület

-

Helyi Nevelési Program szellemében neveljük gyermekeinket

-

különböző ingyenes programot szervezünk a gyermekeknek.

Veszély Lehetőségek Határidő be Kompetens nem tartása személy A sok vállalt és kijelölése ránk ruházott feladat elvégzésére nincs elég idő

32

-

Partnerekkel széleskörű kapcsolat kiépítése, - új szülők - bevonása nevelő munkánkba, - szűkebb és tágabb környezetünk ismer bennünket. Információ áramlás

Partnerközpontúság

Szép környezet és megfelelő színvonalú nevelés Rendszeres tájékoztatás -szülői értekezletek, -fogadóórák

Nemcsak ismertséget, hanem elismertséget szerezni.

-heti megbeszélés az óvónőkkel, rendszeres tájékoztatás a helyi és térségi újságban.

A technikai dolgozókkal kevés a megbeszélés, mindenki személyre szóló utasítást vár, írásbeli tájékoztatók elolvasása, értelmezése A megyei újságba nem írunk tájékoztatást.

Kapcsolat az iskolával. A szülők egy részét tudjuk mozgósítani.

A többség megnyerése céljaink érdekében. Partnereinkkel megismertetni programunkat, és bevonni őket. Minél több óvoda bevonása

A sok eszközt Nem kapjuk nem használjuk meg a ki. megfelelő elismerést.

Olyan lehetőségek keresése, hogy munkánk elismerésben részesüljön.

Partnereink közül (logopédus, Nevelési Tanácsadó, egészségügyi intézmény, kistérségi óvodákkal) erős a kapcsolat. Dolgozók Mindenki megkapja a elégedettsége munkavégzéshez szükséges eszközöket.

33

Rendszeres és közös óvodai programok szervezése Megyei szintű bemutatók tartása Munkaköri leíráson felüli feladatok vállalása Pénzügyi hatékonyság

A szülők nem szponzorálják az óvodai nevelést.

A költségvetés reálértéke csökken. A fenntartó csökkenő támogatása

Szponzorok keresése, még több pályázati lehetőség

34

5. 1. Irányított önértékelés Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya 1.Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése 3. A vezetői önértékelés elkészítése 4. Emberi erőforrások helyzete 5. Stratégia meghatározása 6. Információáramlás

Felelős

Érintett

Informált

vezető

vezetői kör

nevelőtestület

projekt vezető

vezetői kör + támogatói kör

nevelőtestület

vezető

vezető projektvezető vezetői kör támogató kör Az intézmény összes dolgozója vezetőség és támogatói óvodapedagógusok kör vezetőség alkalmazotti közösség

7. Partnerközpontúság támogatói kör

alkalmazotti közösség,

8. A dolgozók elégedettsége

támogatói kör

9. Pénzügyi hatékonyság

vezető

10. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 11. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről

támogatói kör

alkalmazotti közösség, partnerek alkalmazotti közösség. partnerek vezetői kör

támogató kör

alkalmazotti közösség alkalmazotti közösség alkalmazotti közösség, partnerek alkalmazotti közösség, partnerek alkalmazotti közösség, partnerek alkalmazotti közösség, partnerek

Háromévente készítünk önértékelést, melyben az intézmény helyzetelemzését végezzük el.

35

5. 2. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 1.Céllista

Küldő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

vezetői kör

Minőségügyi irattár

5 év

2. Munkajelentés

projektvezető


5 év

3. Szempontlista

projektvezető


5 év

4. Vezetői kérdőív 5. Kérdőívek

Vezető, vezető helyettes Vezetői kör


5 év


5 év

6. Összegzés

Vezetői kör


5 év

7. Elégedettségvizsgálat interjúval, kérdőívvel

Vezetői kör


5 év

8. Jegyzőkönyv

Az interjú lebonyolításában résztvevők


5 év

9. Összefoglaló a vizsgálatokról 10. Összefoglaló az irányított önértékelésről

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

11. Tanácskozások jegyzőkönyve

Projektvezető


5 év

12. Probléma összegzése

Vezetői kör


5 év

5. 3. Belső működés A munkaközösségek és a csoportban dolgozó óvodapedagógusok együttműködési szokásrendszerét táblázatba rögzítettük.

36

A pedagógusok együttműködése Szakmai keretek

Ülések száma

Tevékenység

Elvárt eredmény

Munkaközösségek évente 5, feladattól függően, ennek gyakorisága nőhet

Helyi Óvodai Nevelési Programbeválásvizsgálata

Mérési feladatok összehasonlító elemzése Bevált módszerek

Csoportok

Tapasztalatok, információ átadása, problémák megbeszélése

munkaközösség- vezető, A fejlődési dosszié vezető vezető helyettes, vezetése a munkaközösséggyermekekről, vezető, tájékoztatás, a gyermekekről gyakorlati vezetett tapasztalatok dokumentumok, a HOP családlátogatás, beválásról a megadott módszerek és szempontok alapján

szükség szerint

Értékelés

Ellenőrzés területei vezető, vezető helyettes munkaközösségi vezető

5. 4. A csoport vezetésért felelős pedagógussal szemben támasztott elvárások

Óvodapedagógusokkal szemben támasztott követelmények -

mentálhigiénés, intellektuális szempontból alkalmasság a gyermekek nevelésére.

-

jó kommunikációs és együttműködési készség,

-

intuitív készség,

-

szolidaritás a gyerekekkel,

-

elhivatottság a pálya iránt,

-

jó kapcsolattartás szülőkkel, kollegákkal.

37

A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár: az óvodapedagógusok munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. A munkaközösség-vezető az új dolgozók nevelői munkáját segíti, és rendszeresen munkaközösségi megbeszéléseket tart. Házi bemutató foglalkozásokat tartunk, Óvoda szintű közös programokat szervezünk. A továbbképzésen résztvevők átadják az ott hallottakat.

38

5. 5. 1. Aranyalma Óvoda szervezeti felépítése

Közalkalmazotti Tanács

Óvodavezető

Szülők Közössége

Óvodavezető helyettes Munkaközösség vezetők Könyvelő

Óvodapedagógusok

dajkák takarító karbantartó

Élelmezésvezető

konyhai dolgozók

6. 5.2. A Meseerdő Tagóvoda szervezeti felépítése

Közalkalmazotti Tanács

Tagóvoda vezető


Óvodapedagógusok

Dajkák

39

5.5. 3. Napraforgó Tagóvoda Sárkeresztúr szervezeti felépítés

Közalkalmazotti Tanács,Szakszervezet Szakszervezet

Tagóvoda vezető


Óvodavezető helyettes Munkaközösség vezetők Élelmezésvezető

Óvodapedagógusok

dajkák

konyhai dolgozók

Az intézmény alakítja ki és működteti belső információs rendszerét.

Eszközei:

értekezletek

meghívók

szórólapok

plakátok

rendszeres és rendkívüli megbeszélések,

tájékoztatók

beszámolók

szülői értekezletek

nyílt napok

helyi újság

40

5. 6. A humán erőforrás biztosítása és fejlesztése

A fejlesztés célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A működés szempontjából meghatározó partnerpedagógusok és nem pedagógusok továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és a Helyi Óvodai Nevelési Program figyelembe vételével készült. A HOP alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az óvodavezetés dönt. A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás kipróbálás és

működtetés

után

újraszabályozás

készült,

mely

az

alapdokumentumainkban

megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönző rendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzését. Az ösztönző rendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyaránt.

41

Szabályozás az eljárásokban

Sorszám

Tartalmi meghatározás

Eljárás

1.

Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása

Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása

2.

Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása

Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása

3.

Az éves beiskolázási terv készítése

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása

4.

Munkatársak értékelésének lépései, eszközei, összegző értékelés készítése

A belső értékelési rendszer működtetése

5.

A minőségi munkavégzésért járó Az intézményi ösztönző rendszer kereset-kiegészítés és egyéb működtetése elismerések odaítélésének szempontjai és menete

42

5. 7. Humán erőforrással való gazdálkodás

A HOP kiemelt területeinek megfelelően, a következő végzettségeket szerezték meg óvodánk dolgozói. 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

Szabóné

Farkasné

Fazekas

Szabóné Csuti

Csuti

Nagy Csilla

Istvánné

Zsuzsanna roma Ferencné

Miklósné

Zsuzsanna

Fazekas Istvánné Farkasné

fejlesztő

pszichoped.

népi

Pénzes Ferencné

játszóház

minőségbiztosítás Simonné

Tóthné Pál Judit Supliczné

vezetői

az óvodában,

szakvizsga

szakvizsga

Gráczer

Nagy Csilla

Reichardt Mária

képzés

Pénzes

2005.

Vincellér Mária

Gráczer

főiskolai

Supliczné

Miklósné

kiegészítő

Vincellér Mária

főiskolai

képzés

gyógytestnevelés

szakvizsga

kiegészítő képzés

43

Terveink: 2006.

2007.

2008.

2009.

Farkasné Nagy Csilla Kovács Lajosné

Fazekas Istvánné

Simonné Reichardt

szakvizsga,

Crisztófné Fésű Edina

Mária

Házi továbbképzés: dajkáknak havi l alkalommal. A rájuk tartozó minőségfejlesztési munkákban a technikai dolgozók szakértelmére is számítunk.

5. 8. A keletkezett dokumentumok, bizonylatok

Lépés 1.

Dokumentum neve

Készítő/kitöltő

Megőrzési hely

Továbbképzési

Helyettesi iroda

jegyzék

Nevelőtestületi

Megőrzési idő 1 év

iroda 2.

Írásbeli jelentkezés

Jelentkező

Helyettesi iroda

1 év

Nevelőtestületi Iroda

3.

Jegyzőkönyv

Vezető helyettes Helyettesi iroda

1 év

Nevelőtestületi

44

Iroda 4.

Jegyzőkönyv


1 év

Nevelőtestületi Iroda 5.

Továbbtanulók


névsora

1 év


6.

Éves

Vezető

beiskolázási terv

Helyettesi iroda

1 év


6. Belső értékelési rendszer

Tanév elején a vezető ismerteti az értékelésre kerülők nevét, az értékelést végző személyt, az értékelések időbeli ütemezését. Az értékelésre kerülő személyek megkapják az értékeléshez szükséges dokumentumokat. Ezek a következők: Önértékelő lap – szempontsor, csoportlátogatás szempontsora, értékelés célja, menete, összegző értékelés vázlata

45

6. 1. Az értékelés menete: megbeszélés, tapasztalatok, vélemények összegzése, interjú, önértékelés

Az összegző értékelés tartalmazza: •

szakmai felkészültség,

•

gyermekekhez való viszony,

•

gyermekek neveltségi szintje,

•

kötelező órán kívüli tevékenység,

•

kollegalitás

6. 2. Csoportlátogatás szempontsora

A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. -

feltételek megteremtése (hely, idő, légkör, eszköz)

-

a játékirányítás módszerei,

-

(nevelői tapintat, diszkréció és segítségnyújtás optimális egyensúlyának megtalálása és megvalósulása),

-

az „együttjátszás” képessége és megvalósulása /felkínálni, motiválni, stimulálni, az ötleteket fejleszteni, de semmit nem a gyerek helyett tenni./

-

kreativitás a játékban: magában a játéktevékenységben, játékkészítésben,

46

eredetiség, találékonyság, ötletesség alkotási vágy kielégítésének módjai 1. szerepjáték feltételeinek megteremtése 2. udvari élet: mozgásos játékok, szervezett játékok 3.

A gyermekek neveltségi szintje

Tervezett ütemezés: csoportonként kétszer, illetve szükség szerint.

6. 3. A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész A gyermek jogai

Szabályozás Közoktatási Törvény

Hol található 10. §. 11. §.

A tanuló kötelessége

12. §.

A szülő jogai, kötelességei

13. §. 14. §.

A pedagógusok jogai, kötelességei

19. §.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatások

36. §.

Szülői szervezet

59. §.

Eljárási szabályok

83. §. 84. §.

A helyi önkormányzat feladat ellátási kötelezettsége Fenntartási irányítás

85. § 86. §. 87. §. 102. §.

6.4.Partneri igény és elégedettség mérés Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre.

47

Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Az eljárás menete: Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi felelős által a MIP alapján tervezetten – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás főbb lépései: • kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, • mérőeszközök készítése, • adatgyűjtés, • adatok összegzése, elemzése, értékelése, • trendvizsgálatok, • célok, prioritások meghatározása, • javaslatok megfogalmazása, • nyilvánosságra hozatal, • a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. Szempontsor: A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed: • a partneri elvárásokra, igényekre, • a partneri elégedettségre, elégedetlenségre, • az oktató-nevelő munka véleményezésére.

48

6. 5. A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatábrája

Az azonosított partnerek és képviselők felülvizsgálata

Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása

Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása

Intézményi (belső) elvárások feltárása

Fenntartói elvárások

Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása - mintakészítés

Partneri adatbázis Elégedettségi (megfelelőségi kritériumok

Az igényfelmérésben résztvevők listája

Mérési rend/eljárásrend

Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása

A munkatársak elvárásai Szülők elvárásai

Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése

Az eredmények összegzése

Nevelőtestületi összefoglaló Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül

Éves teljesítmény értékelése Éves teljesítmény értékelése 49

A partnerek elégedettségének kezelése

A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul, és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az óvoda és partnerei között, a hatékony együttműködés érdekében.

1. lépés A folyamattal foglalkozó csoport kétévenként felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist.

2. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához.

3. lépés: A vezetői csoport évente az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát.

4. lépés: A csoport évente azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít.

5. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést.

6. lépés A kérdőívek begyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, 50

illetve megoldási javaslatokat nyújt be az óvodavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül.

7. lépés Intézményen belül (évente) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is. 4. összefoglaló az alkalmazotti közösség számára.

8. lépés A folyamat értékelése Az eredmények ismertetése után a nevelőtestület eldönti, szükséges-e beavatkozás a folyamat valamelyik pontján.

6. 6. A dokumentumok és bizonylatok rendje

A bizonylat megnevezése

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

1. Partneri adatbázis

Vezető frissíti


2 év

kérdőív csomag

2 év

Támogató csop.vez. 2. Elégedettségi

támogató csoport

kritériumok 3. Eljárásrend az érdekelt

Minőségügyi irattár támogató csoport

felek igényeinek és


2 év

kérdőív csomag

elégedettségének mérésére

4. Az igényfelmérésben

támogató csoport

résztvevők listája 5. Az eredmények


2 év

kérdőív csomag, kérdőíves csoport


2 év

támogató csoport


2 év

összegzése 6. Nevelőtestületi

51

összefoglaló 7. Éves teljesítmény

támogató csoport


2 év

értékelése

6. 7. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztése

Cél: biztosítsuk a nevelőmunka napi végzéséhez megfelelő optimális, biztonságos körülményeket, melyben tervezettek a folyamat lépései és a hozzá kapcsolódó dokumentumok (munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat, veszélylista, hibafüzet).

Alapelveink és céljaink megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés személetmód. A gyermekvédelmi felelős éves tervében megtervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az óvodán kívüli segítő csoportokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekről.

6. 8. A fejezet tartalmára vonatkozó szabályozások

Tartalmi rész

A szabályozás neve

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

SZMSZ

Munkavédelmi utasítás

SZMSZ

Tűzvédelmi utasítás

SZMSZ

Mentálhigiéné

Gyermekvédelmi terv

Szociális hátrányok, beilleszkedési zavarok


Szociális és mentális segítségadás, lehetőségek


Esélyteremtés

Kiegészítő program

6. 9. Külső szabályozások

Tartalmi rész Balesetvédelmi oktatás

A szabályozás neve Munkavédelmi törvény

52

Munkavédelmi előírások

A munkavédelmi törvény végrehajtására kiadott rendelet

Munkavédelmi előírások

Törvény a Munka Törvénykönyvéről

7. Biztonságos intézmény Munkavédelmi Szabályzat

Frissített veszélylista A felelősök elvégzik a

Tűzvédelmi Szabályzat

Jegyzőkönyv

biztonságtechnikai bejárást Hibafüzet folyamatos vezetése

Veszélylista Hibafüzet

Szükséges-e azonnali beavatkozás

Frissített veszélylista

Ütemterv készítése a fennmaradó feladatokra

igen

A szakember elhárítja a veszélyforrást

Ütemterv készítése

Bizonylat

Ütemterv

Ütemtervi feladatok megvalósítása

A

Az elvégzett munkák ellenőrzése

Megfelelő-e?

Az alfolyamat lezárult

53

A

Balesetvédelmi oktatás anyaga Baleset- és tűzvédelmi oktatás a technikai dolgozóknak

Baleset- és tűzvédelmi oktatás az óvodapedagógusok számára

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

Baleset- és tűzvédelmi oktatás a gyermekek részére

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzriadó

Jegyzőkönyv

Menekülési útvonal

Megfelelő-e?

Korrekció

54

A folyamat leírása: 1. Augusztus végén a veszélylista alapján az óvodavezető, a gazdasági vezető, a munkavédelmi felelős és a karbantartók bejárják az óvodát.

2. Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására.

3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető ütemtervet készít szeptember 15-ig.

Az

ütemtervben

megjelölt

időpontokig

megfelelő

szakemberek

elvégzik

a

veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető 10 napon belül korrekciós tervet készít.

4. Augusztus 21-25. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében.

5. Augusztus végén, az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak.

6. Az óvodapedagógusok – szükség szerint - tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak a gyermekeknek.

7. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót.

55

8. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott, korrekciós tervet készít

7. 1. Biztonságos intézmény – fizikai biztonság

Felelősségek és hatáskörök

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

óvodavezető

gazdasági vezető

nevelőtestület

2.

munkavédelmi felelős

balesetvédelmi felelős,

vezető

gazdasági vezető 3.

gazdasági vezető

karbantartó és külső

vezető

szakemberek 4.


technikai dolgozók

vezető helyettes

5.


nevelőtestület

6.

óvodapedagógus

gyermekek

vezető

7.

tűzvédelmi felelő

alkalmazotti és

vezető

gyermekközösség

7. 2. Bizonylatok és dokumentumok rendje

Bizonylat/Dokumentum

Kitöltő/Készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

l. Frissített veszélylista

vezető helyettes

Nevelőtestületi

l év

iroda 2. Jegyzőkönyv a bejárásról 3. Bizonylat a munka

munkavédelmi

Nevelőtestületi

felelős

iroda

érintett szakember

gazdasági iroda

1 év

l év

56

elvégzéséről 4. Ütemterv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1 év

5. Korrekciós terv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1 év

6. Jegyzőkönyv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1 év

7. Jegyzőkönyv

tűzvédelmi felelős

tűzvédelmi dosszié 1 év

7. 3. Az intézményben folyó munka elmérése, szemléletformálás és prevenció szempontjából

Terület

Tartalom

Módszer

Személyi

étkezési

szoktatás, napi óvoda-

higiénia

szokások,

gyakorlat

tisztálkodás, WC-

Megvalósító

Idő/Gyakoriság

napi

pedagógus, dajka

használat

Egészséges

napi testmozgás

életmód

szervezett és

óvodapedagógus napi

mindennapos testnevelés

Életvezetési

önismeret,

ismeretek

konfliktuskezelés, dramatikus személyiség-

játék,

óvodapedagógus napi

játék

fejlesztés

Környezettudatos Mit tehetünk

tisztasági

mk.. vezető,

gondolkodás

közvetlen

verseny,

óvodapedagógus

környezetünk

hulladékgyűjtés,

védelmében?

„Zöld napok”

57

8. Ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 40. § (11) bekezdése szerint: „… Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát….A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását…. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” 8.1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe Alapelvek • • • • • • • • • • • • • Célrendszer •

Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse – az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg.

Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket.

58

•

A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége.

• •

Hasznosítás • • •

Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét.

Vonatkozási terület Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: • az intézményre, • az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, • az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre. 8.2. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei • • • • • •

Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Partneri igény és elégedettség mérés A gyermekek mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése A teljes körű intézményi önértékelés

8.3. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A MIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat.

59

8.4. Vezetők teljesítményértékelése

Az intézmény vezető beosztású dolgozóira: • óvodavezető, • óvodavezető-helyettes, • tagintézmény-vezető, tagintézményvezető-helyettes, • munkaközösség-vezető, • minőségi körvezető.

Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: • intézményvezető esetében önértékelés, nevelőtestületi szinten történő értékelés. • vezető esetében önértékelés és intézményvezetői értékelés, az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, nevelőtestületi szinten történő értékelés. Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés. Az értékelés menete Intézményvezető esetében: • Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. • Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető nevelőtestületi szintű értékelését kezdeményezheti a KT, a nevelőtestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését és a teljes nevelőtestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. • Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely nevelőtestületi nyilvánosságot kap. • A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Vezetők esetében: • Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint óvónő), azaz konkrétan

60

• •

•

•

kijelöli a vezető óvónői szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. A vezető „vezetői” teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, „pedagógusi” teljesítményértékelésére pedig a 3.2. alfejezet szerint kerül sor. A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap2.számú függelék) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap -2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden vezetőtárs alkalmazza és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően a vezetőség az értékelt vezetőtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetőség szintjén nyilvános. A vezető nevelőtestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden nevelőtestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a nevelőtestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontsora: A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: • tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, • feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, • döntéshozatali folyamatok irányítása, • ellenőrzés, • értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük:

amelyekben

a

vezetői

•

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat

•

Forrásteremtés és elosztás Nevelőtestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás

61

•

A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása

•

Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése NP végrehajtása

•

Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság

8.5. Pedagógusok teljesítményértékelése A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik.

Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője, és/vagy az általa megbízott vezető beosztású dolgozó(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltűntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. Az eljárás menete: A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor nevelőtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott nevelési évre történő ütemezése is.

A teljesítményértékelés folyamata • Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható

62

•

•

•

•

•

tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 3. számú függelékben szereplő „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” című dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell. Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni (függelékben). A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és a 10-es skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik („postaláda” a tanári szobában, mely ha szükségét látják, akár zárható is - vagy elektronikus adatgyűjtés). A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához. Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” 3. számú függelék táblázatainak kitöltése: o a „Tapasztalatok” rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti, o a táblázat „Értékelés” rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: az „Értékelés” megfelelő (kiváló, megfelelő, fejlesztendő) rovatába X-et kell tenni, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni, o a „Következmény” rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás…), o az „Indoklás” rovatba az értékelést végző röviden indokolja valamennyi döntését, amit a folyamatban meghozott (értékelés, következmény), o az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével; ehhez a képhez a pedagógus az „Észrevételek” rovatban megjegyzéseket tehet, o az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el, o az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény vezetőjéhez juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a „Következmények” rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, nevelőtestületi, vezetői). A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap.

63

• •

A vezető intézkedik a „Következmények” megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontsora: Óvodapedagógusi szerep értékelése Felkészültsége az óvodapedagógusi szerepre Foglalkozásvezetése A foglalkozás helyi nevelési program szerinti tartalmi megfelelése Követelményrendszere Fejlesztési területek értékelési gyakorlata, kultúrája Gyermekek teljesítményéhez kapcsolódó értékelési gyakorlata, kultúrája A gyermekek egyéni teljesítményének fejlődése Pedagógusi jellemzői Szervezeti szerep értékelése Az óvodai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Gyermekek nyilvántartása Intézményi dokumentációk Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése 8.6. A gyermekek mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele A pedagógus teljesítményértékelésének és az intézmény pedagógiai értékelésének folyamatai. Összehasonlító elemzéssel. Eljárás menete Intézményi vonatkozásban: • Az intézményvezető által szerevezett munkacsoport elvégzi az elemzést. • A munkacsoport javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. • Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. • Az intézményvezető gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról.

64

Szempontsora Az elemzés szempontjai: • Az intézményi eredmények trendvizsgálata. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele A mérési eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe. Elemzés, értelmezés, beazonosítás. Eljárás menete • A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti az intézményben lefolytatott külső méréseket, elemzi ezek dokumentációit. • Beazonosítja a külső mérési eredményeket az intézményben aktuálisan történő mérési értékelési folyamatok eredményeivel. • A külső mérési eredményeket –azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi. Szempontsora A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele.

Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése Az intézményi minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége. Elemzés, értékelés beszámoló. Eljárás menete • •

•

A nevelőtestület évente, legkésőbb az évzáró értekezletén értékeli az intézményi minőségirányítási program, illetve az aktuális nevelési évre tervezett feladatok végrehajtását. A nevelőtestület évente, legkésőbb az évzáró értekezleten a jelen dokumentum 5.3. pontja szerint elkészült beszámolót megismerve és elfogadva értékeli az intézményi mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlődését és az egyes gyermekcsoportok teljesítményét. Az előző két értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelőtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

65

•

Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának, és az intézményi mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét.

Szempontsora Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség. 8.7. A teljes körű intézményi önértékelés

Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége.

Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe vevő szempontsor használata. Eljárás menete A teljes körű intézményi önértékelésre négyévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak 4. évében. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: • az önértékelés területeinek azonosítása, • az értékelés „szintjének” (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása, • viszonyítási pontok meghatározása, •

az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása,

•

az értékelést végzők körének meghatározása,

• • • •

indikátorrendszer kidolgozása, az információk feldolgozása, az eredmények visszacsatolása, a fenntartó tájékoztatása az eredményekről.

Szempontsora Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.

66

8.8. A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.

9. Minőségirányítási rendszer felülvizsgálata

Érvényességi tartomány A minőségirányítási program az intézménynél folyó teljes tevékenységre, és a szervezet valamennyi alkalmazottjára érvényes.

Felelősség és hatáskör A minőségirányítási programban leírtak szerint, a minőségirányítási program karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. A programban rögzített különböző ellenőrzések elvégzéséért, az eredmények dokumentálásáért a minőségirányítási csoport vezetője felel. Az ellenőrzés során talált hiányosságok pótlásáért a részterületek vezetői felelnek.

A belső tapasztalatok értékelése

A jegyzőkönyvek és értékelési lapok, kérdőívek alapján a tapasztalatok összegzése. A pozitív és negatív tapasztalatok és problémák feltárása, megelőzési és javító intézkedések meghozatala. Felelősök és határidők megnevezése és kitűzése.

67

10. Legitimációs záradék

A minőségirányítási programot készítette:

Gráczer Miklósné Fazekas Istvánné Farkasné Nagy Csilla

Alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma: Káloz, 2007. április 21.

A fenntartóhoz benyújtás dátuma:

Káloz, 2007. május 02.

A fenntartó jóváhagyásának dátuma: Káloz, 2007 ……………. …

A minőségirányítási program hatálybalépésének időpontja:

Káloz, 2007.szeptember 1.

A minőségirányítási program felülvizsgálatának időpontja:

Káloz, 2012. augusztus 31.

68

Mellékletek jegyzéke

1. számú melléklet: Óvónők önértékelési szempontsora 2. számú melléklet: Klímavizsgálatok Nevelőtestület Az óvónők klímavizsgálata a munkakörülmények jellemzőiről Kérdőív I. (óvónőkhöz) Kérdőív II. (óvónőkhöz) 3. számú melléklet: Óvodapedagógusok éves értékelő lapja

4. számú melléklet: Partneri elégedettség kérdőívei

Szülői közösség (2 db) Fenntartó részére Általános Iskola

5. számú melléklet: Partneri Kommunikációs adatbázis 6. számú melléklet: Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer

69

Függelékek 1. A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve (3.1.3. és 3.2.3.) Óvodapedagógu si szerep értékelése Óvónő értékelő idő Kovács 2007 Lajosné 0901 Tóthné Pál 2007 Judit 0901 Crisztófné 2008 Fésű Edina 0901 Simonné 2008 Reichardt 0901 Mária Pénzes 2009 Ferencné 0901 Szabóné 2009 Csuti 0901 Zsuzsanna Farkasné 2009 Nagy 0901 Csilla Fazekas 2010 Istvánné 0901 Gráczer 2010 Miklósné 0901 Polányi 2007 Zoltánné 0901 Papp 2007 Józsefné 0901 Simon 2008 Gézáné 0901 Ferenczi 2008 Imréné 0901 Szolga 2009 Jánosné 0901 Erdélyi 2009 Józsefné 0901 Bőhm 2009 Lászlóné 0901 Kovács 2010 József 0901 Barna 2010 Józsefné 0901 Polányi 2010

Szervezeti szerep értékelése idő

értékelő

Dokumentációk idő

értékelő

Civil tudás idő

értékelő

70

Mónika Takarítónő

0901 2010 0901

71

2. számú függelék: Vezetői értékelő és önértékelő lap (3.1.3.) Vezető neve: Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a fent megnevezett vezető beosztású kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! Ha a megfogalmazott állítással teljes mértékben egyetért, akkor ezt a 10-es oszlopban jelölje. Ha az állítással egyáltalán nem ért egyet, azt az 1-es oszlopban jelölje. A köztes értékeket értelemszerűen állapítsa meg. A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a kitöltött mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre. Segítségét köszönjük!

Az értékelés területe 1. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1.1. A vezető naprakészen rendelkezik a munkájához szükséges jogi ismeretekkel. 1.2. A vezető biztosítja a jogi szabályok változásának figyelemmel kísérését munkatársai számára. 1.3. A vezető a jogi elvárásoknak megfelelően szakszerűen elkészíti a belső szabályozó dokumentumokat. 1.4. A vezető biztosítja és segíti az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolását. 1.5. A vezető jogszerűen jár el a döntéshozatali folyamatokban. 1.6. A vezető vállalja a szervezeti hierarchiában rá osztott jogi felelősséget. 1.7. A vezető az intézmény valós működése során a belső szabályozók szerint jár el. 1.8. A vezető folyamatosan ellenőrzi a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi működésében. 1.9. A vezető rendszeresen ellenőrzi a területéhez tartozó dokumentumokat. 1.10. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény jogszerű működésének biztosításában.

72

Az értékelés területe 2. Forrásteremtés és elosztás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

2.1. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény humán erőforrásának tervezésében. 2.2. A vezető jól összekapcsolja az egyes dolgozók és a szervezet szükségleteit. 2.3. A vezető segíti és támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. 2.4. A vezető hatékony eszközökkel elősegíti a munkatársak teljesítményének növelését. 2.5. A vezető elismeri a munkatársak teljesítményét. 2.6. A vezető közreműködik az intézmény működésének segítése érdekében szükséges külső szakmai segítség feltárásában, hasznosításában. 2.7. A vezető magáénak érzi rábízott környezetét, a maga eszközeivel gondoskodik arról. 2.8. A vezető aktívan közreműködik forrásteremtő pályázatok elkészítésében, lebonyolításában. 2.9. A vezető hatékonyan „mozgósítja” az emberi és tárgyi erőforrásokat az intézmény fejlesztése céljából. 2.10. A vezető együttműködik az intézmény gazdaságos működtetésében.

73

Az értékelés területe 3. A szervezeti struktúra és kultúra

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

3.1. Jól látja a szervezet céljait, és azonosul azokkal. 3.2. Részt vesz a szervezeti céloknak legjobban megfelelő struktúra kialakításában és működtetésében. 3.3.A vezető a szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelően vállal felelősséget. 3.4. A vezető az intézményi feladatmegosztás szerint végzi munkáját. 3.5. A vezető a szervezeti munkamegosztásban minden irányban hatékonyan együttműködik munkatársaival. 3.6. A vezető növeli a munkatársak elkötelezettségét az intézményi célok elérése érdekében. 3.7. A vezető tevékenyen bevonja a kollégákat a munkájukat befolyásoló döntések meghozatalába. 3.8. Tevékenyen bevonja a kollégákat a teljesítmény értékelésébe. 3.9. A vezető szorgalmazza a nyílt, őszinte visszajelzést a munkatársak között. 3.10. A vezető aktívan részt vesz a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentős elemeinek azonosításban, értékelésében és fejlesztésében.

74

Az értékelés területe 4. A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

4.1. A vezető személyes példát mutat az intézményi értékrend képviseletében. 4.2. A vezető elvárja munkatársaitól az intézményi értékrend képviseletét. 4.3. A vezető közreműködik az intézmény jövőképének, küldetésének megvalósításában. 4.4. A vezető aktív szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, a napi pedagógiai munkában. 4.5. A vezető jól irányítja a napi rendszeres tevékenységeken kívüli folyamatokat. 4.6. A vezető aktív szerepet vállal az intézmény gyermekközösségét érintő programokban. 4.7. A vezető aktív szerepvállalást vár el kollégáitól az intézmény gyermekközösségét érintő programokban. 4.8. A vezető elvárja kollégáitól és folyamatosan ellenőrzi a helyi nevelési terv megvalósulását. 4.9. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok értékelésében. 4.10. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok fejlesztésében.

75

Az értékelés területe 5. Minőségirányítás, minőségfejlesztés

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

5.1. A vezető tudatosan tervezi az intézmény minőségügyi folyamatait. 5.2. A vezető aktívan részt vesz a működési körébe tartózó intézményi partneri körrel való együttműködés kialakításában. 5.3. A vezető jelentős szerepet tölt be a partnerekkel és a partnereket képviselő szervezetekkel való személyes kapcsolattartásban és a partnerek tájékoztatásában. 5.4. A vezető a saját területén feladatokat vállal a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében, elemzésében, értékelésében. 5.5. A vezető saját fejlődése és az intézmény képviseletének érdekében részt vesz szakmai és civil szervezetek munkájában. 5.6. A vezető saját területén biztosítja a folyamatos kommunikációt a teljes munkatársi körével. 5.7. A vezető részt vesz az intézményi nevelési tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének kialakításában, működtetésében. 5.8. A vezető részt vesz az intézményi nevelési tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének továbbfejlesztésében. 5.9. Folyamatosan értékeli a tervek teljesítését, jól tervezi és irányítja a korrekciós folyamatokat. 5.10. Az egyén és a szervezet egészére is fontosnak tartja a folyamatos fejlesztést és jól menedzseli ezeket a folyamatokat.

76

Összesítő a „Vezetői értékelő és önértékelő lap”-hoz Az értékelt vezető neve:

Értékelések

Az értékelés területei

Önértékelés

Vezetőtársak által végzett értékelés

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Forrásteremtés és elosztás A szervezeti struktúra és kultúra A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése Minőségirányítás, minőségfejlesztés

ÖSSZESEN Feljegyzés:

77

3.számú függelék „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez”

Pedagógus: Ellenőrzés, mérés

Értékelés

Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok

Kiváló Megfelelő Fejlesztendő

A teljesítményértékelés fő területe: 1. Óvodapedagógusi szerep értékelése (3.2.4.1.) Felkészültsége az óvodapedagógusi szerepre Módszer Interjú, dokuelemzés Irányított interjú az értékelttel. Célirányos képzettségek, továbbképzések, konferenciák – diplomák, tanúsítványok bekérése. Előírt képzettség, továbbképzés hasznosulása, folyamatos szakmai érdeklődés – évente legalább egy továbbképzés

Szöveges:

Következmény Indoklás Észrevétel:

Dátum:

értékelő Terület

értékelt Foglalkozásvezetése

Módszer Strukturált megfigyelés 78

Adatgyűjtés leírása

Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Foglalkozás látogatása legalább öt alkalommal, melyből három a mérésvezető által meghatározott nevelési, fejlesztési területhez, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott nevelési, fejlesztési területhez kapcsolódik. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a gyermekek bevonása, értékelés. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a gyermekek bevonása. Tervezettség, célirányosság, módszertani változatosság, a gyermekek hatékony bevonása, folyamatos értékelés.

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum Ellenőrzés, mérés

értékelő Terület

értékelt A foglalkozás helyi nevelési program szerinti tartalmi megfelelése

Módszer Strukturált megfigyelés, összehasonlítás 79

Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Foglalkozás látogatása legalább öt alkalommal, melyből három a mérésvezető által meghatározott foglalkozási ágban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott foglalkozási ágban. Szempont: a fejlesztés tartalma Összhang a helyi nevelési programmal

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt

80

Ellenőrzés, mérés


Értékelés


Módszer Strukturált megfigyelés, elemzés Foglalkozás legalább három egymás utáni alkalommal a mérésvezető által meghatározott foglalkozási ágban, illetve további kettő alkalommal a pedagógus által meghatározott foglalkozási ágban. Szempont: a fejlesztési szint a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja A helyi nevelési programban leírtak, illetve a szakszerűség, következetesség Követelményrendszere

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt

81



Értékelés


Módszer Strukturált megfigyelés, összehas. Foglalkozás legalább három egymás utáni alkalommal lehetőség szerint kettő, a mérésvezető által meghatározott foglalkozási ágban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott foglalkozási ágban. Szempont: az értékelési módok használata (NP), indoklások alkalmazása, motiválás. A NP szerinti értékelés. indoklások, következetesség Fejlesztési területek értékelési gyakorlata, kultúrája

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt

82


Terület Adatgyűjtés leírása


Értékelés


Módszer Strukturált megfigyelés, összehas. Foglalkozáslátogatás legalább két egymás utáni alkalommal lehetőség szerint kettő, a mérésvezető által meghatározott foglalkozási ág értékelésekor, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott foglalkozási ág értékelésekor. Szempont: az értékelési módok használata (NP), indoklások alkalmazása, motiválás, az éves étékelési feljegyzések szakszerűsége (NP), következetesség Az NP szerinti értékelés, szakszerűség, áttekinthetőség, indoklások, következetesség Gyermekek teljesítményéhez kapcsolódó értékelési gyakorlata, kultúrája

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt 83


Értékelés


A gyermekek egyéni teljesítményének fejlődése Módszer Összehasonlító elemzés 1. Egyéni fejlesztés eredményességének vizsgálata az óvodai gyakorlatnak megfelelő módon a mérésvezető által meghatározott fejlesztési ágban, valamint a pedagógus által megjelölt egy fejlesztési ágban. Kontrollcsoportban történő összehasonlító mérés (a mérésvezető által meghatározott azonos korú óvodai csoportban) 2. DI-FER mérések elemzése


Az NP céljai, az óvónő éves munkaterve, illetve az IMIP sikerkritériumai szerint.


Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel: Dátum

értékelő

értékelt 84



Módszer Strukturált megfigyelés

Pedagógusi jellemzői

Interjú az értékelttel, a közvetlen szakmai vezetőjével (mk. vez, vez.h.), illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Interjú és a kérdőív összeállításának szempontjai: a téma szempontjából az erősségei és a fejlesztendő területek, továbbá tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (fejlesztési, nevelési, szervezeti), a gyermekekhez való viszonya, nevelési stílusa, motiváló ereje, kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, gyermekeinek menedzselése, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe, tehetségorientált tevékenysége.

A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (K: 80% felett, F: 60% alatt) Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:

Következmény

Indoklás


értékelő

értékelt 85

Pedagógus: Ellenőrzés, mérés

A teljesítményértékelés fő területe: Szervezeti szerep értékelése (3.2.4.2.) Terület Adatgyűjtés leírása


Értékelés


Módszer Irányított interjú Kérdőíves mérés Az SZMSZ-ből, a munkaköri leírásból, vagy egyéb megbízatásból adódó szerepére vonatkozó partneri interjú(k) alapján információk szerzése. Elégedettségi (kérdőíves) mérés a feladatkörébe, hatáskörébe, felelősségi körébe tartozó személyek (kollégák, munkatársak) körében. Szempont: a vállalt feladatkör ellátása (jogszerűség, szakértelem, hasznosság) A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (K: 80% felett, F: 60% alatt) Az óvodai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt 86



Elvárás

Módszer Interjú, kérdőív

Munkatársi jellemzői

Interjú közvetlen szakmai vezetőjével (mk.vez.) Kérdőíves mérés a közvetlen munkatársai körében. Az információgyűjtés a következő magatartásformákra irányul: együttműködési képessége a munkatársakkal, a gyermekcsoportjával, az óvoda többi gyermekével, a szülőkkel, egyéb partnerekkel. Követelményrendszere illeszkedése a közvetlen munkatársak gyakorlatához. Megjelöltetni a téma szerinti erősségeit illetve a fejlesztendő területeket.. A munkatársi elégedettségi mutatók - a tízes skálán kapott átlageredmények - közelítsék a maximumot. (K: 80% felett, F: 60% alatt)

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt 87




Értékelés


Szervezeti felelőssége Módszer Interjú, kérdőív Interjú az értékelttel, a közvetlen szervezeti vezetőkkel (mk. vez, vez.h.), illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Szempontok: munkához való hozzáállása, feladatok (helyettesítés…stb) vállalása, szerepvállalás a szervezeti folyamatokban, aktivitása, s ennek hasznossága szervezeti fórumokon, egyéni érdekeinek összehangoltsága az óvoda célkitűzéseivel. Szervezeti eseményekhez való viszonya. Szerepe az intézmény imázsában. A tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (K: 80% felett, F: 60% alatt)

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt 88

Pedagógus Ellenőrzés, mérés

A teljesítményértékelés fő területe: Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése (3.2.4.3.) Terület Adatgyűjtés leírása


Értékelés


Gyermekek nyilvántartása Módszer ellenőrzés Csoportos óvónőként: csoportnapló, egyéni fejlődési lap, mulasztási napló, foglalkozási tervek, gondozási tervek hátrányos helyzet, SNI, felzárkóztatásra szorulók, tehetséggondozást érdemlők, gyermekbalesetek, hiányzások, Nevelési Tanácsadó felé iskolaérettségi lapok készítése. Óvodapedagógusként a kötelező nyilvántartások vezetése. Napra kész, pontos.

Szöveges:

Következmény

Indoklás


értékelő

értékelt

89



Értékelés


Intézményi dokumentációk Módszer interjú Interjú az értékelttel, majd ezen információk alapján interjúk a megnevezett dokumentációk elkészítéséért, fejlesztéséért felelős munkatársakkal. Aktív, támogató részvétel dokumentáció elkészítésében, fejlesztésében.

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

értékelő

értékelt

90

Pedagógus Ellenőrzés, mérés

Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás

A teljesítményértékelés fő területe: ”Civil” tudásának jelenléte a szervezeti folyamatokban (3.2.4.4.) ”Civil” tudásának jelenléte a szervezeti folyamatokban Módszer Interjú, dokuelemzés Munkaköri leírása, szakmai vezetővel készített interjú, az értékelttel készített interjú, az aktuális éves munkaterv és az előző évi beszámoló alapján megállapítani, hogy a szakmai tudásán, kompetenciáján kívüli tudásait milyen mértékben hasznosítja a szervezet. Jelenjenek meg a feladatvégzésében a szaktudása mellett a „civil” tudásának elemei, de vezetői koordináció mentén, összhangban az intézményi stratégiával és operativitással.

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:

Következmény Indoklás

Észrevétel:

Aláírások, dátum

értékelő

értékelt

91

Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” 3.2.4.1. Óvodapedagógusi szerep értékelése Foglalkozásvezetése Pedagógus neve: Foglalkozáslátogatások Tóthné Pál Judit 1.alkalom 2 alkalom. 3.alkalom 2007.10.16. 2007.11.13. 2008.01.15. dátum értékelő gyermekcsoport SZEMPONTOK tervezettség célirányosság, módszertani változatosság, a gyermekek bevonása, folyamatos értékelés

(Az értékelés a 10-es skálán történik) 4.alkalom 5.alkalom 2008.02.12. 2008.03.11.

Szöveges megjegyzések

Mérést végző aláírása

Pedagógus aláírása

92

Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” 3.2.4.1. Óvodapedagógusi szerep értékelése Követelményrendszere Pedagógus neve: Foglalkozáslátogatások Kovács Lajosné 1.alkalom 2 alkalom. 3.alkalom 2007.10.18. 2007.11.15. 2008.01.17 dátum értékelő gyermekcsoport SZEMPONTOK „fejlesztési szint” *

(Az értékelés a 10-es skálán történik) 4.alkalom 5.alkalom 2008.02.14. 2008.03.13.

számonkérés **


Mérést végző aláírása Pedagógus aláírása * A „fejlesztési szint” a NP szerinti, azaz a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja-e? **A számonkérés a fejlesztési szinthez igazított-e?

93

Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” 3.2.4.1. Óvodapedagógusi szerep értékelése Fejlesztési területek értékelési gyakorlata, kultúrája Pedagógus neve: Foglalkozáslátogatások 1.alkalom 2 alkalom. 3.alkalom dátum értékelő gyermekcsoport SZEMPONTOK Értékelés NP szerint Indokol, motivál

(Az értékelés a 10-es skálán történik) 4.alkalom 5.alkalom


Mérést végző aláírása

Pedagógus aláírása

94

Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez”4-es számú mérőlap a pedagógus teljesítményének MIP szerinti értékeléséhez 3.2.4.1.Óvodapedagógusi szerep értékelése - Pedagógusi tulajdonságai Pedagógus neve: Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a megnevezett kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! A 10-es skálát alkalmazva jelölje az alábbi táblázatban, hogy a felsorolt tulajdonságok milyen mértékben jellemzik kollégáját (1-es jelentése: egyáltalán nem; 10-es jelentése: teljes mértékben) Kérjük, összesítse értékelését! A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre. Segítségét köszönjük!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1. Általásnos pedagógiai felkészültsége kiváló. 2. Tervező munkája tudatos. 3. Szakmai (nevelési) fejlesztő tevékenysége hatékony. 4. Szervezeti fejlesztő tevékenysége pozitív hatású. 5. Munkatársakhoz való viszonya együttműködő. 6. Gyermekekhez való viszonya követendő.. 7. Nevelési stílusa eredményes. 8. Motiváló ereje jelentős. 9. Kiegyensúlyozottsága példa értékű. 10. Szakmai felkészültsége magas szintű.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11. Értékelési gyakorlata reális. 12. Felzárkóztató tevékenysége eredményes. 13. Tehetséggondozó munkája eredményes. 14. Értékközvetítésben vállalt szerepe követendő. 15. Normaközvetítésben vállalt szerepe jó. 16. Életfeladatokra orientáló munkája szakszerű. 17. Szülőkkel való kapcsolattartása partneri. 18. Szakmai felelőssége nagy. 19. Szervezeti felelőssége példaértékű. 20. Egyéni fejlődése folyamatos.

AZ ÖSSZES ÉRTÉK EGYÜTTESEN:

95

96

4. számú függelék Az intézmény „Partneri igény és elégedettség mérés” folyamatszabályozásához szükséges dokumentáció

97

5. számú függelék A teljes körű intézményi önértékelés szempontrendszere

1.

VEZETÉS

1.1 Hogyan mutatnak példát és teszik láthatóvá vezetők a minőségügy iránti elkötelezettségüket a szervezeten belül? 1.2 Hogyan teszik láthatóvá elkötelezettségüket, jó gyakorlatukat a szervezeten kívül, s hogyan működnek együtt a vezetők a partnerekkel? 1.3 A folyamatos fejlesztést hogyan támogatják, segítik elő és ismerik el a vezetők, a szervezeten belül és kívül?

2.

POLITIKA ÉS STRATÉGIA

2.1

A vezetők milyen információk alapján alakítják ki stratégiájukat és éves terveiket, hogyan számszerűsítik céljaikat, és hogyan mérik azok megvalósulását? A vezetők hogyan vizsgálják felül, és hogyan aktualizálják stratégiájukat és éves terveiket, hogyan javítják az érintettek igényeinek megfelelően szervezeti működésüket a fejlesztési akciótervek segítségével? Hogyan ismerteti meg a szervezet a külső és belső érintettekkel a stratégiát, terveket és azok változásait?

2.2

2.3

3.

EMBERI ERŐFORRÁS

3.1

Hogyan tervezi, fejleszti emberi erőforrását a szervezet, hogyan méri és fejleszti a dolgozók szakmai tudását, a team-munka, és a folyamatos fejlesztés képességét, készségét? Hogyan motiválja, bátorítja a szervezet az egyéneket, teameket a folyamatos fejlesztésre és a kitűzött célok elérésére? Hogyan ismeri el a szervezet az egyének és csoportok fejlesztési javaslatait, ötleteit, teljesítményét és az innovációt?

3.2 3.3

4.

4.1 4.2

PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK A szervezet hogyan tervezi meg és menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait a politika és stratégia támogatásának, és a munkafolyamatok hatásos és hatékony működtetésének érdekében. A szervezet hogyan építi ki és menedzseli külső partnerkapcsolatait? A szervezet hogyan menedzseli pénzügyi erőforrásait és információit? 98

4.3

5.

5.1 5.2 5.3

A szervezet hogyan menedzseli ingatlanjait, berendezéseit, technológiáját, egyéb erőforrásait?

FOLYAMATOK A szervezet hogyan tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait a politika és stratégia támogatása érdekében, az érintettek teljes megelégedettségére, valamint a számukra nyújtott érték növelése céljából. A szervezet hogyan ismeri meg partnerei igényeit, elvárásait, hogyan tervezi és fejleszti az elvárások és az elégedettség alapján szolgáltatásait? A szervezet hogyan alakította ki, hogyan tervezi és irányítja folyamatait, kulcsfolyamatait? A szervezet hogyan fejleszti tovább folyamatait a belső és külső mérések, visszajelzések, a dolgozók és a teamek innovatív ötletei, javaslatai alapján?

6.

A PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Az intézmény a minőségirányítási programban meghatározottak szerint méri közvetlen partnerei elégedettségét, melyek eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. (E fejezetbe a „partnerek” alatt a saját dolgozót nem értjük.)

6.1 6.2

Mi a partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről? Hogyan alakulnak a belső teljesítménymutatók a partneri elégedettség kielégítésére vonatkozóan?

7.

A DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK

7.1 7.2

Hogyan értékelik a dolgozók a szervezet tevékenységét? Hogyan alakulnak a belső teljesítménymutatók a kielégítésével kapcsolatban?

dolgozói

elégedettség

8.

A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS ERDMÉNYEK Milyen eredményeket ér el a szervezet a közvetlen környezetre (település, régió) és a nemzeti közösségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban? 8.1 Milyen eredményeket ért el a szervezet a közvetlen környezetében, (település, régió) és azon kívül a társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban?

9.

KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ér el a szervezet a tervezett teljesítményével kapcsolatban? 9.1 Milyen kulcsfontosságú eredményeket ért el a szervezet? 9.2 Hogyan alakulnak a szervezet kulcsfontosságú mutatói? 99

A r a n y a l m a Ó v o d a

Recommend Documents