A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. Munkaszervezés elmélet – Szász Péter
A projekt életciklusa
Nagyvonalú tervezési fázis A rendszer célkitűzéseinek és céljainak meghatározása
A konkrét fázisok végrehajtására vonat kozó célok megfogalmazása
A fejlesztési kiadások felmérése és a költségkeretek összeállítása.
Főbb fejlesztési szakaszok nagyvonalú tervének elkészítése az egyes szakaszok valószínűsíthető időigényének felmérése és a szükséges erőforrások meghatározása
Projektkötet • problémameghatározás • értékelés, • kiválasztás
Céltervezés • szcenárióelemzés • célkoncepció • projektképzés • feladatmegfog.
Célelhatározási döntés
Koncepció tervezés • tényállapot elemzés • megvalósíthatósági tanulmány • tervezés jelentés
Részletes tervezés folyamata A projekttevékenységek meghatározása A tevékenységek közötti logikai – függőségi kapcsolatok meghatározása A rendelkezésre álló erőforrások felmérése, valamint a konkrét erőforrások hozzárendelése a megfogalmazott tevékenységekhez. A projektteljesítési folyamat időtervének kialakítása Az időterv elemzése A teljesítés költségeinek becslése és a pénzáramlási terv elkészítése Optimalizálás
Megvalósíthatóság • Megvalósíthatósági tanulmány • minden érdemesnek tűnő javaslatra • forgatókönyvek (szcenáriók) készítése • világosan leírják egy javaslat terjedelmét, célkitűzéseit, pénzügyi és időbeni korlátait • választ ad a műszaki megvalósíthatóság kérdéseire • biztosítja, hogy legalább egy megfelelő módja legyen a megvalósításnak, de a hogyant nem adja meg (az a tervezés feladata)
Megvalósíthatóság • Műszaki megvalósíthatóság • kockázatminimalizás • sajátosságok vizsgálata • szociális tényezők (kapcsolatrendszer, foglalkoztatás, társadalmi megítélés)
• Pénzügyi megvalósíthatóság • • • •
érdemes-e befektetni? melyik változat biztosítja a legmagasabb hozamot? költség-haszon elemzés értékelési szempontok: • megtérülési idő (payback period method) • nettó jelenérték (NPV) • belső megtérülési kamatláb (IRR)
A projekt szerkezete • A feladatok alábontási rendszere (WBS - Work Breakdown Structure) (MIT?) • A feladatok kivitelezőinek meghatározása (Kompetenciák és felelősségek mátrixa - KFM) (KI?) • Kivitelezés technológiája - projekt hálóterve (HOGYAN?) • A feladatok végrehajtásának időbeli tervezése – Gantt diagram (MIKOR?) • A kivitelezéshez szükséges források megtervezése – allokáció (MIVEL?) • A projekt költségeinek a felmérése (MENNYIBŐL?)
Projekttevékenységek meghatározása • TEVÉKENYSÉG: • két meghatározott időpont között kerül teljesítésre • teljesítése erőforrást igényel • teljesítésének helyszíne vagy szervezeti egysége azonosítható
• FELBONTÁSI SZEMPONTOK: • • • •
szakmai határok felelősségi határok földrajzi helyszín projektciklus fázisai
• WBS
LOGIKAI FÜGGŐSÉGI KAPCSOLATOK TISZTÁZANDÓ: • közvetlenül megelőző tevékenységek • közvetlenül követő tevékenységek • átfedés vagy várakozás • párhuzamos teljesítés ESZKÖZ: precedencia - táblázat
Feladatok alábontási rendszere WBS • egyre finomabb részletekben történő meghatározás a legalacsonyabb szintig • hierarchiába rendezett strukturált tevékenységjegyzék – kódszám rendszer • nem foglal állást a feladatok sorrendjét, a kivitelezés időtartamát, a végrehajtáshoz szükséges személyek számát illetően • a legalsó szinten jelennek meg a feladatok, amit egy adott szakembernek kell végrehajtania
Feladatok alábontási rendszere WBS 1. felülről lefelé
történő lebontás 2. egyre részletesebb 3. a feladatok szintjéig történő lebontás
A WBS legalsó szintje - feladatok • pontosan meghatározott eredménnyel • egyszeri feladat • az elvégzéséért egy személy felelős • a kivitelezőt hivatalosan és nem hivatalosan is meghatározhatjuk • a kivitelezés költségeit egyszerűen meg lehet határozni • a kivitelezés minősége egyszerűen értékelhető • kódszám logika
A WBS használatának előnyei • a projektrészek teljes struktúrájának grafikus áttekintése • a projekt feladatai és eredményei közötti függőségi viszony feltüntetése • alapot biztosít: - projekt kivitelezési tervek elkészítéséhez - a költségvetési rendszerének meghatározásához - a projekt előszámlájának kidolgozásához • megkönnyíti a projekt kézbentartását
Feladatok alábontási rendszere WBS Példa:
A feladatok kivitelezőinek meghatározása • az egyes személyek különböző típusú részvételét a feladatokban a kompetenciák és felelősségek mátrixában ábrázolhatjuk: • a táblázat minden sora egy-egy feladat • oszlopokban a feladatok teljesítésében résztvevő személyek vannak • sor – oszlop metszéspontba a vállaltnál meghatározott jelölés kerül a személy adott feladathoz való viszonyáról. Pl: D – dönt; V – végrehajt; É – értesítést kap a végrehajtásról; T – Támogat.
Kompetenciák és felelősségek mátrixa Feladatok
A projekt kivitelezésének résztvevői név1 név2 név3 …
…
…
…
Feladat – 1 Feladat – 2 Feladat – 3
Feladat – 4 … … Lehetséges szereplők:
KIV: kivitelezésért felelős RV: részt vesz a feladatok kivitelezésében K: feladatokat koordinálja D: dönt a kivitelezésről
…
Hálótervezés • Alkalmazása: • • • •
Logikai tervezés Időtervezés Erőforrások terhelésének kiegyenlítése Költségoptimalizálás
• Feladata: • A terv grafikus ábrázolása • Időbeli lefolyás és logikai kapcsolatok ábrázolása
• Módszerei: • Kritikus út módszere – CPM (Critical Path Method) • Valószínűségi változók módszere – PERT (Program Evaluation and Review Technique) • Tartalékidő módszere – MPM (Metra Potential Method)
Hálótervezés • Célja: valamely komplex tevékenység lehető legrövidebb átfutási idejének meghatározása.
• Módszere: A hálótervezés során a komplex tevékenységet elemi tevékenységre bontjuk, ezek között logikai összefüggéseket keresünk, s így építjük fel a komplex tevékenységet.
Gráfelméleti kitérő Gráf Vonalakból és kitüntetett pontokból álló halmaz.
A kitüntetett pontok a gráf csúcsai, a vonalak a gráf élei.
Gráfelméleti kitérő Összefüggő gráf Minden éle és csúcsa bejárható az éleken haladva. Az élek összefüggő részhalmazát utaknak nevezzük.
Gráfelméleti kitérő Irányítottság Minden élhez rendelhető legalább egy kitüntetett haladási irány.
Ha a gráf minden éléhez egyetlen haladási irányt rendeltek, akkor a gráf egyirányítású.
Gráfelméleti kitérő Körút (hurok) Ha az irányított gráfban létezik olyan út, ahol a kitüntetett haladási irányok betartását követve az út legalább egy pontja többször is érinthető, akkor a gráf körutat tartalmaz.
Gráfelméleti kitérő Forráspont Az egyirányítású gráf olyan pontja, melynek minden éle másik pontba mutat.
Gráfelméleti kitérő Nyelő-pont Az egyirányítású gráf olyan pontja, melynek minden éle e pontba mutat.
Gráfelméleti kitérő Háló • • • • •
gráf
összefüggő egyirányítású körutat nem tartalmazó egy forrásponttal rendelkező egy nyelő-ponttal rendelkező
CPM (Critical Path Method) • az egyik legelterjedtebb modelltípus • determinisztikus időkkel dolgozik • tevékenység élű háló • a projekt teljes átfutási ideje az egyedi tevékenységek időtartama és a tevékenységek közötti kapcsolat alapján számítható ki meghatározva: • mely tevékenységek kritikusak • mely tevékenységeknek van tartalékidejük.
• a gráf csomópontjai események • a gráf élei a tevékenységek.
A CPM háló rajzolásának szabályai • a háló összefüggő rendszert alkot, nincs benne szakadás • időben lefolyó folyamatokat ábrázol (dinamikus, irányított) • hurokmentes • a hálónak egy kezdő és végpontja van • a háló alakja lényegtelen, a nyilak keresztezhetik egymást
CPM (Critical Path Method) • A hálódiagram alapelemei: • esemény: • csomópont
– tevékenység: nyíl
CPM (Critical Path Method) • Ábrázolási konvenciók • Az esemény jele tartalmazza az esemény azonosító számát, bekövetkezésének legkorábbi és legkésőbbi időpontját. • Az események azonosítására nem negatív egész számokat használnak (i). • A nyitóesemény száma 0, a záróeseményé a háló legnagyobb eseményszáma. • Az eseményekhez nevezetes időpontokat rendelnek • legkorábbi bekövetkezés (t0i) • legkésőbbi bekövetkezés (t1i)
• A nyitóesemény megtörténtének pillanata 0. A háló eseményeihez kötődő minden időpontot ettől számítjuk valamilyen időegységben.
t0i i t1i
CPM • Egy eseményből induló tevékenységek mindegyike legkorábban akkor kezdődhet, ha az itt végződő tevékenységek mindegyike befejeződött. a
d
b e c
CPM • A tevékenységek balról jobbra irányítottak. • Az irányítást nyíl jelzi! • Minden tevékenység kezdő eseményének sorszáma kisebb legyen, mint a záró esemény száma! 1
4
0 3 2
CPM • A nyilak ne keresztezzék egymást! • Bizonyítható, hogy minden háló felrajzolható egymást metsző élek nélkül. 2
2
4
5
1
1 3
5
3
4
CPM • A tevékenység fix időtartamát a megfelelő él fölé (mellé) tüntetik fel, homogén időegységben!
4
D(13)
9
Az ábra jelentése: A D tevékenység időtartama 13 időegység. Röviden:
t4,9 = 13 vagy tD = 13
CPM • A párhuzamosan zajló tevékenység csoportok ábrázolása: 12
1
7
15
KERÜLENDŐ !!!
Helyette a következő megoldást alkalmazzuk: 8
12 1
0 15 7
CPM • A látszat-tevékenység • jelölése • szerepe
0
• a párhuzamos tevékenység csoportok feloldása • sorrendiségi kényszerek megfogalmazása • Időszükséglete: 0
a
c
a
c 0
b
d
b
d
CPM A látszat-tevékenység B A
D C
B A
x C
D
CPM Időtervezés Az i-edik esemény legkorábbi bekövetkezésének értelmezése (t0i): a nyitóeseménytől az i-edik eseményig vezető utak (él-halmazok) közül a leghosszabb.
Magyarázat: Az i-edik esemény a belőle kiinduló tevékenységek legkorábbi kezdetét is jelenti. Bármelyik kiinduló tevékenység csak akkor kezdődhet, ha az i-edik eseményben végződő utak mindegyikén (tehát a leghosszabbikon is) oda érkeztünk.
CPM Időtervezés
• Egy esemény legkorábbi bekövetkezésének (t0i) meghatározása • A forráspontnál (nyitó esemény)
t00 = 0 (definíció szerűen) • További eseményeknél
t0i = Max (t0x+tx,i , t0y+ty,i , …) ahol x, y … az i. eseményt közvetlenül megelőző események
CPM Időtervezés Egy esemény legkorábbi bekövetkezése 2
4
3 4
4
4
8
9
7
5
2
2
7
5
3+4=7 4+4=8 2+7=9 5+2=7
CPM Időtervezés A projekt átfutási ideje (a kritikus út hossza) •Jelölése: T •Kiszámítása: •Értelmezése:
T = t0Max(i)
A legnagyobb sorszámú (záró) esemény legkorábbi bekövetkezése, ami egyenlő a háló nyitó és záró eseménye közötti utak (él-halmazok) közül a leghosszabbal.
CPM Időtervezés Az i-edik esemény legkésőbbi bekövetkezésének értelmezése (t1i): a kritikus út hosszából (átfutási idő) levonjuk az i-edik eseményből induló utak közül a leghosszabbat.
Magyarázat: Az i-edik eseményből kiinduló utak közül a leghosszabbikon is el kell jutnunk a záró eseményhez anélkül, hogy a kritikus út meghosszabbodna.
CPM Időtervezés
• Egy esemény legkésőbbi bekövetkezésének (t1i) meghatározása • A nyelőpontnál (záró esemény)
t1Max(i) = T (definíció szerűen) • További eseményeknél
t1i = min (t1x - tx,i , t1y - ty,i , …) ahol x, y … az i. eseményt közvetlenül követő események
CPM időtervezés Egy esemény legkésőbbi bekövetkezése 8
21
5 7 6
10
9
8
17
21 - 5 = 16 7
19
17 - 7 = 10 19 - 8 = 11
Tartalékidő Tartalékidő abból keletkezik, hogy egy csomópontba legalább két útvonalon lehet eljutni és ezek időszükséglete nem azonos. Teljes tartalékidő Az az időtartam, amelyen belül a munkafolyamat időtartamát növelni lehet anélkül, hogy ezáltal változást idéznénk elő a kritikus útban.
Szabad tartalékidő • Az az időmennyiség, melynek értékével egy (i,j) tevékenység kezdete eltolható anélkül, hogy egy rákövetkező tevékenység legkorábbi kezdési időpontját befolyásolná. • Csak olyan eseményeknél következhet be, ahol legalább két tevékenység végződik, tehát csomópont van. • Annyiban lehet felhasználni a kérdéses tevékenységhez, amennyiben a korábbi tevékenységnél nem használtuk el részben vagy egészen.
Feltételes tartalékidő • A teljes és a szabad tartalékidő különbsége, melyet a háló minden tevékenységére kiszámíthatunk, és az érintett ág egészére rendelkezésünkre áll. • Ha valamely tevékenység megkezdésénél azt elhasználjuk, az ág többi tevékenységeinél az a tartalék már nem áll fenn.
Független tartalékidő Azt az időmennyiséget jelöli, amelynek értékével egy adott (i,j) tevékenység a legkésőbbi időpontban fejeződik be, a közvetlenül követő tevékenység pedig a legkorábbi időpontban kezdődik. Csak a kérdéses tevékenységnél használható fel.
CPM Időtervezés • Egy tevékenység legkorábbi kezdése (t0i,j) t0i,j = t0i • Egy tevékenység legkésőbbi kezdése (t1i,j) t1i,j = t1j – ti,j • Egy tevékenység maximális tartalékideje
pMi,j = t1i,j – t0i,j = t1j – t0i – ti,j
CPM Időtervezés Tartalékidők
pMi,j = t1j – t0i – ti,j
• Maximális ti,j
pMi,j t0i t1i t0j t1j
CPM Időtervezés pszi,j = t0j – t0i – ti,j
• Szabad tartalékidő
pszi,j
ti,j t0i t1i t0j
t1j
CPM Időtervezés pfi,j = t0j – t1i – ti,j
• Független tartalékidő
pfi,j
ti,j t0i t1i t0j
t1j
Hálótervezés F, Tartalékidők számítása i’
i’’
j’ k
k
j’’
FG Sz
Fe T
CPM Egy konkrét példa (példa – 1)
1
3 0
0
3
1
5
2
0
4
4
2
6
10
3
2
6 5
4 9
8 8
13
15
2
12
0 2
7
3
10
2
8
7
7
0 4
4
8
17 17
Hálótervezés Minden új tevékenységgel kapcsolatban három kérdést kell feltenni: Milyen tevékenységet kell feltétlenül befejezni a vizsgált tevékenység megkezdése előtt? Milyen tevékenységet lehet egyidejűleg, egymással párhuzamosan végezni? – Erőforrás korlát, – technológiai korlát Milyen tevékenységet/geket lehet indítani (elkezdeni) a vizsgált tevékenység befejezése után.
Hálótervezés A, Tevékenységlista összeállítása kódjel
Közvetlenül megelőző tevékenysé g jele
Közvetlenül követő tevékenység jele
Tevékenység időtartama (hó)
A
0-3
-
C
6
Gyári lakótelep műszaki tervezése
B
0-1
-
F
8
3.
Gépi berendezések gyártása
C
3-4
A
E
12
4.
Úthálózat kiépítés a szállítótól a helyszínig
D
0-4
-
E
10
5.
Gépi berendezések helyszínre szállítása
E
4-5
CD
H
1
6.
Felvonulási épületek építése
F
1-2
B
GH
2
7.
Lakótömbök építése
G
2-6
F
-
12
8.
Építés és szerelés
H
5-6
EF
-
14
9.
Esetleges változtatások
I
0-6
-
-
-
Sorszám
Tevékenység
Jel
1.
Generálterv kidolgozása
2.
Hálótervezés B, Tevékenységláncok meghatározása a)
A
C D
b)
B
H
E F G H
F
D A
C
E
B
F
E c)
D C
d)
I
H
E F
I
H G
Hálótervezés C, Hálószerkesztés F G E B
C
A
D
H I
A „G” jelű tevékenységet csak „F” előzi meg, a „H”-t „FE”, ezért látszattevékenység beiktatásával a csomópontot felbontjuk.
Hálótervezés D, Események sorszámozása A rajzolás szabályai − a számozás olyan legyen, hogy a kisebb számoktól a nagyobbak felé mutasson a nyíl, − a nyíl balról jobbra, az időrendnek megfelelően mutasson, − görbe vonalú nyíl nem használatos, − a nyilak ne keresztezzék egymást.
Hálótervezés
F
1
2
B
3 A
0
C D
E
4
G
5 H
I
6
Hálótervezés E, Időtervezés CPM módszerrel • • • •
Az egyes tevékenységekhez időértékeket rendelünk A lehetséges utak meghatározása Kritikus út meghatározása: az időben leghosszabb út Tartalékidők számítása (A kritikus út mentén a tartalékidő 0)
Lehetséges utak: 0-1-2-6 → 0-3-4-5-6→ 0-4-5-6 → 0-1-2-5-6→ 0-6 →
22 33 25 24 0
Teljes Független 0
F(2)
1 9
6 6
C(12)
A(6)
legkésőbbi bek.
0 0
0
2
10 19
4
D(10)
8
8 8
E(1)
0
11
0
2
19 19
18 18
3
legkorábbi bef.
9
11
B(8)
0
9
9
0
Feltételes
Szabad
8 17
0
Hálótervezés
időtart.
G(12)
5 H(14)
I(0)
6
33 33
CPM Összegezve: • több tucat (akár száznál is több) tevékenység, eseményre is biztosan alkalmazható • bonyolult • sok kötöttség és hibalehetőség • grafikailag jól áttekinthető hálót eredményez
CPM – feladat (példa – 2) Kód
Tevékenység
Közvetlen megelőző
Időtartam [nap]
Személyzet [fő]
A
Terület előkészítése
1
2
B
Anyagok beszerzése
2
1
C
Szivattyú beszerzése
4
1
D
Kútköpeny előkészítése
A, B
2
1
E
Kút ásása
D
5
2
F
Szivattyú beszerelése
C, E
1
1
G
Személyzet kiképzése
C
2
1
H
Próbaüzem
F, G
2
1
CPM – feladat (példa – 2) • ágrajz: A
D
B
E
F
C
G
Kezdő eseménnyel: A 0
B C
D
E
F G
H
H
CPM – feladat (példa -2 )
1
2 2
D(2) 4
4 4
E(5)
9 9
5
A(1)
0
0 0
F(1) B(2) 2
6
2 2
C(4)
G(2) 3
4 8
10 10
H(2)
7
12 12
MPM – Meta Potential Method • Tevékenység csomópontú háló • A CPM-nél egyszerűbb, mert eseményeket nem tartalmaz • A háló csomópontjai az adott tevékenységekről részletes információkat tartalmaz
Korai kezdés
Tevékenység időtartama
Korai befejezés
Tevékenységnév vagy azonosító Késői kezdés
Teljes tartalékidő
Késői befejezés
MPM • több kezdőpont és végpont lehet • nincs szükség látszattevékenység használatára • lépések: • hálórajz elkészítése • tevékenységek legkorábbi kezdési és befejezési időpontjainak meghatározása (előre haladva) • tevékenységek legkésőbbi kezdési és befejezési időpontjainak meghatározása (visszafelé haladva) • a kritikus út meghatározása
MPM (példa - 2) 1. 2. 3. 4.
Hálórajz Korai kezdés és befejezés Késői kezdés és befejezés Kritikus út
0
1
1
2
A
2
4
Ko.k.
1
2
0
2
2
2
0
Ké.k.
4
5
9
0
2
0
4
4
4
0
9
4
2
6
C 4
4
G 8
8
1 10 F
B 0
9
E 4
Ko.b.
Tevékenység
D
1
idő
4 10
9
0 10
T.T.I.
Ké.b.
10 2 12 H 10 0 12
MPM A tevékenység egyszerűsített ábrázolása Tevékenység azonosító (pl.: sorszám)
i
ti
Idő
A tevékenység fix időtartama (pl.: nap)
MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok • Vége-kezdete (Finish-Start) kapcsolat i
Magyarázat: A j-edik tevékenység az i-edik befejezése után dFSij időegységgel kezdődhet.
ti
j
tj
dFSij Idő
MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok • Kezdet-kezdet (Start-Start) kapcsolat i
Magyarázat: A j-edik tevékenység az i-edik kezdete után dSSij időegységgel kezdődhet.
ti
j
tj
dSSij Idő
MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok • Kezdet-vége (Start-Finish) kapcsolat i
ti
Magyarázat: A j-edik tevékenység az i-edik kezdete után dSFij időegységgel fejeződhet be.
j
tj
dSFij Idő
MPM Tevékenységek közötti kapcsolat típusok • Vége-vége (Finish-Finish) kapcsolat i
ti
Magyarázat: A j-edik tevékenység befejezése az i-edik vége után dFFij időegységgel következhet be.
tj
j
dFFij Idő
MPM Időtervezés • Pozitív kezdet-kezdet (Start-Start) kapcsolat i
t0j - t0i ≥ dSSij
ti
dSSij ti t0i
t0j-t0i t0j
tj
j tj
MPM Időtervezés • Pozitív kezdet-vég (Start-Finish) kapcsolat i
ti
t0j - t0i ≥ dSFij - tj dSFij tj
j ti t0i
t0j-t0i t0j
tj
MPM Időtervezés • Pozitív vége-kezdete (Finish-Start) kapcsolat i
t0j - t0i ≥ dFSij + ti
ti
tj
j ti t0i
t0j-t0i t0j
dFSij
tj
MPM Időtervezés • Pozitív vége-vége (Finish-Finish) kapcsolat
t0j - t0i ≥ dFFij + ti - tj i
ti
dFFij tj
j ti t0i
t0j-t0i t0j
tj
MPM időtervezés A legkorábbi kezdési időpontok
Jelölések: m: n: Ismeretlenek: t0k
a tevékenységek száma a kapcsolatok száma (k = 1, …, m)
Feltételek: t 0j – t 0 i ≥ b p
(p = 1, …, n)
t 0k ≥ 0
(k = 1, …, m)
Célfüggvény:
t01 + t02 + … + t0m → min
MPM időtervezés A legkésőbbi kezdési időpontok
Jelölések: m: n:
a tevékenységek száma a kapcsolatok száma
T=MAX(t01+t1, t02+t2, …, t0m+tm) Ismeretlenek: t1k
(k = 1, …, m)
Feltételek: t 1j – t 1 i ≥ b p
(p = 1, …, n)
t 1k + t k T
(k = 1, …, m)
Célfüggvény: t11 + t12 + … + t1m → MAX
MPM Összefoglalva: • technikailag egyszerűbb, mint a CPM • motorikusabb, könnyebben algoritmizálható • grafikailag nem olyan áttekinthető • a projekttervező programok MPM technikával dolgoznak (Microsoft Office Project)
A CPM és MPM összehasonlítása • Az MPM nem hálós szerkezet • Az MPM-ben két tevékenység között 8 féle kapcsolat definiálható • A CPM minden kapcsolata 0 hosszúságú, pozitív végkezdet (FS) kapcsolat (az MPM egyik esete a 8 közül) • A CPM látszat-tevékenységei 0 hosszúságú, pozitív vég-kezdet (FS) kapcsolatok MPM-ben • Mindkét modellből Gantt diagram származtatható • Az erőforrás allokálás Gantt diagram bázisú, így mindkét modellben azonosan történhet
Előnyök, amit a projekt irányítást támogató szoftverek nyújtanak • Az alapadatokra támaszkodva végzik el az összes szükséges számítást • Az eredmények többféle nézetben megtekinthetők • Módosítás után a projekt adatait azonnal újraszámolja a program • Naptár, munkarend hozzárendelés, akár humán-erőforrás típusonként külön-külön • Automatikus vagy manuális erőforrás simítás, feltételekhez kötve • Rugalmas tevékenység modellezés (pl. megszakítás, különböző kényszerek és tevékenység típusok) • A tényadatok rögzítése és tárolása • Terv-tény összehasonlítás • Kapcsolat tartás más projektekkel
PERT • véletlentől függő, sztochasztikus tevékenységeket használ • először USA Haditengerészeténél használták a Poláris rakétarendszer kifejlesztésénél • az eljárást a projekt egyik legnagyobb szállítója fejlesztette ki. (Lockhead)
PERT • m: legvalószínűbb becslés • a: pesszimista becslés • b: optimista becslés • te: a tevékenység tervezett időtartama
a 4m b te 6 • CPM hálóval és MPM-mel is feldolgozható
Időterv • Gantt diagram • Henry Gantt (XX.sz eleje) • sávos ütemterv • áttekinthető • naptárszerű ábrázolás • kezdő és befejező időpontok alapján • nem mutatja a tevékenységnek a megelőzőkkel való kapcsolatát • ezt a szoftverekkel készült diagramok már tudják
Gantt diagram • Példaprojekt alapján (példa - 2) • Kiegészítések: • A szombatot és a vasárnapot is munkanapnak definiálhatjuk Kód
Tevékenység
Közvetlen megelőző
Időtartam [nap]
Személyzet [fő]
A
Terület előkészítése
1
2
B
Anyagok beszerzése
2
1
C
Szivattyú beszerzése
4
1
D
Kútköpeny előkészítése
A, B
2
1
E
Kút ásása
D
5
2
F
Szivattyú beszerelése
C, E
1
1
G
Személyzet kiképzése
C
2
1
H
Próbaüzem
F, G
2
1
Gantt diagram (példa – 2)
A Gantt diagram a Microsoft Office Project 2003 szoftverrel készült
Erőforrás-tervezés • eddigiekben az erőforrásokat figyelmen kívül hagytuk • azt feltételeztük, hogy az erőforrásaink korlátlanok • figyeljük a tevékenységek erőforrásigényét • ezt a hálóterv vagy Gantt diagram alapján az idő függvényében ábrázoljuk
Az erőforrás-tervezés lépései • Tevékenységről – tevékenységre haladva • Erőforrás leltárt készítünk. A nyilvántartásban még nem szereplő erőforrást felvesszük a projekt nyilvántartásába. • Meghatározzuk és rögzítjük a tevékenység erőforrásszükségletét (normák).
• Erőforrásról – erőforrásra haladva • áttekintjük a projekt igényét az idő függvényében • Szükség esetén „erőforrás simítás”-t hajtunk végre. • játék a tartalékidőkkel • norma módosítás • tartalékidőn túli tevékenység elcsúsztatások (módosul az eredeti időterv, növekszik az átfutási idő)
Erőforrás-tervezés Erőforrások típusai: • Munka típusú erőforrások • • • •
szakemberek (programozó, mérnök, kőműves, villanyszerelő, stb) gépek, szerszámok, berendezések, stb pótolható erőforrások nem raktározhatóak, meg kell adni a rendelkezésre álló maximális mennyiséget
• Anyag típusú erőforrások • mennyiségük a felhasználáskor csökken • raktározhatók (anyag, pénz) • nem pótolhatók
(példa – 2) Kód
Tevékenység
Közvetlen megelőző
Időtartam [nap]
Személyzet [fő]
A
Terület előkészítése
1
2
B
Anyagok beszerzése
2
1
C
Szivattyú beszerzése
4
1
D
Kútköpeny előkészítése
A, B
2
1
E
Kút ásása
D
5
2
F
Szivattyú beszerelése
C, E
1
1
G
Személyzet kiképzése
C
2
1
H
Próbaüzem
F, G
2
1
(példa – 2)
1
2 2
D(2) 4
4 4
E(5)
9 9
5
A(1)
0
0 0
F(1) B(2) 2
6
2 2
C(4)
G(2) 3
4 8
10 10
H(2)
7
12 12
Erőforrás-tervezés (példa – 2) • Először a kritikus út tevékenységeinek erőforrásigényeit rögzítjük (B-D-E-F-H)
Utána a többi ábrázolása következik (A, C, G)
Erőforrás-tervezés (példa – 2) A maximális erőforrásigény: 4 A minimális: 1
A jelentős hullámzás lehetőség szerint csökkentendő
a C 4 napos tartalékidővel rendelkezik eltolható, mert G is engedi
Erőforrás-tervezés • Erőforrás-allokációk • Erőforráskorlátos allokáció: az erőforrás nagysága korlátozott, még akkor is, ha ezzel az átfutási idő megnövekszik • Időkorlátos allokáció: az átfutási idő nem változhat, ehhez a szükséges erőforrásmennyiséget még költségnövekedés árán is biztosítani kell.
Erőforrás-tervezés (példa – 1) 1
3
1
4
5
3 0
0
2
0
4
2
6
10
3
2
6 5
4 9
8 8
13 15
2
12
0 2
7
3
10
2
8
7
7
0 4
4
8
17
17
Erőforrás-tervezés (példa – 1)
Minden tevékenység külön-külön művezetést igényel (tevékenységenként, naponta egy-egy fő)
Erőforrás-tervezés (példa – 1)
Minden tevékenység a lehető legkorábban kezdődik.
Minden tevékenység a lehető legkésőbben kezdődik.
A sötétzöld oszlopdiagram a naponta összesített művezető szükségletet mutatja.
Erőforrás-tervezés Erőforrássimítás:
