A projekt célja a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámsága és a róluk való gondoskodás minőségének javítása a közép-európai országokban

Oktatási kézikönyv a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel foglalkozó gyámok és szociális munkások számára A projekt célja a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámsága és a róluk való gondoskodás minőségének javítása a közép-európai országokban.

Az IOM azt az elvet vallja, hogy az emberséges és átgondolt migráció a migránsok és a társadalom számára egyaránt hasznos. Az IOM, mint kormányközi szervezet más nemzetközi szervezetekkel együttműködve segít a migráció mindennapos problémáinak megoldásában, hozzájárul a migrációval kapcsolatos legfőbb kérdések megismertetéséhez, a migráció által ösztönzi a társadalmi és gazdasági fejlődést; valamint tiszteletben tartja a migránsok emberi méltóságát és jó közérzetét. Ez az oktatási kézikönyv információforrásként szolgál a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők jogi képviselői és a velük dolgozó szociális munkások képzéséhez. Az ebben található információ kizárólag a kézikönyv szerzőinek véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül azonos az IOM, a tagállamok, az Európai Bizottság, a program támogatói vagy partnerei véleményével. A jelentésben alkalmazott megnevezések és az anyag bemutatása nem fejez ki semmilyen véleményt sem az IOM, sem a projekt támogatói vagy partnerei részéről bármely ország, régió, város vagy terület vagy ezek hatóságainak jogi státuszáról vagy a határok kérdéséről. Szerzők:

Judith Corcoran Barbara Salcher

Szerkesztő:

International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) Nibelungengasse 13/4 A-1010 Vienna, AUSTRIA Tel: +43 1 585 33 22 Fax: +43 1 585 33 22 30 E-mail: [email protected] Internet: http://www.iomvienna.at

Grafika: Exakta GmbH, Vienna © 2012 International Organization for Migration (IOM) Minden jog fenntartva. A dokumentum egyetlen része sem másolható, továbbítható, terjeszthető vagy tárolható a szerkesztők és az IOM Budapest, mint projekt koordinátor előzetes írásbeli engedélye nélkül. A kiadvány nem hozható kereskedelmi forgalomba.

2

Tartalomjegyzék 1. Áttekintés ....................................................................................................................................

5

1.1 Bevezetés ..................................................................................................................... 5 1.2 Glosszárium ............................................................................................................... 9

2. Nemzetközi normák és jogszabályok .................................................................. 13

2.1 Gyermekjogi Egyezmény .................................................................................... 13 2.2 A gyermekek jogai az EU-ban .......................................................................... 16 2.3 Kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó EU szakpolitika ....................... 18

3. Gyámság ....................................................................................................................................... 21 3.1 A gyám kinevezése ................................................................................................. 21 3.2 A gyám szerepe ........................................................................................................ 26 4. Gyermekközpontú módszerek .................................................................................... 33 4.1 A gyermek mindenek felett álló érdeke ..................................................... 33 4.2 Szükségletfelmérés ................................................................................................ 39 5. Veszélyeztetett gyermekek ............................................................................................ 43

5.1 Bevezetés az ember-/gyermekkereskedelembe ................................... 44 5.2 Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek felismerése ..... 46 5.3 Az átirányítás mechanizmusa .......................................................................... 47

6. Kormeghatározási eljárások .......................................................................................... 49

6.1 Fizikai kormeghatározás ...................................................................................... 52 6.2 Pszicho-szociális kormeghatározás ............................................................... 53

7. Menekültügyi eszközök az EU-ban .......................................................................... 59 8. Hosszútávú megoldások .................................................................................................. 67 9. Life projektek ............................................................................................................................ 71 10. Kihívások a gyámok számára ........................................................................................ 77

3

11. Végkövetkeztetés .................................................................................................................. 79 12. Bibliográfia .................................................................................................................................. 81 13. Mellékletek ................................................................................................................................. 91

Illusztrációk Illusztráció 1........................................................................................................................................... 25 Illusztráció 2........................................................................................................................................... 29 Illusztráció 3........................................................................................................................................... 29 Illusztráció 4 .......................................................................................................................................... 41

Táblázatok Táblázat 1................................................................................................................................................. 38 Táblázat 2................................................................................................................................................. 57 Táblázat 3................................................................................................................................................. 64

4

1

Áttekintés 1.1 Bevezetés

A globalizálódó világban, az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordul a migrációs szokások felé. Ezzel kapcsolatban világossá vált, hogy a migráció nem csak a felnőtteket, hanem a kiskorúakat is érinti. A migránsok közül a legsebezhetőbbek talán a kísérő nélküli kiskorúak, nemcsak a megterhelő utazás miatt, hanem azért is, mert fiatal koruk miatt ki vannak téve a kizsákmányolás és a durva bánásmód veszélyének. Az egyre növekvő számú, úton lévő kísérő nélküli kiskorú sorsa és boldogulása aggodalmat váltott ki nemzetközi és európai szinten is. Amíg ezen kiskorúak jogai számos helyen rögzítve vannak, a gyakorlati alkalmazás nem teljeskörű és nem egységes. Annak érdekében, hogy megfelelő módon tudják védeni a kísérő nélküli kiskorúak jogait, a velük dolgozók számára elengedhetetlen az útmutatás és továbbképzés. Ez az oktatási kézikönyv az „A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámságának és a róluk való gondoskodás minőségének javítása a középeurópai országokban” című projekt keretein belül készült. A projektet az 2010 Európai Menekültügyi Alap finanszírozza és 2011. szeptember-2012. augusztus között kerül megvalósításra az IOM és partnerei (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) által. A projekt a gyámügyi intézményekre és rendszerekre fókuszál, arra alapozva, hogy a fent említett országok nem rendelkeznek még megfelelő minőségű védelmi és segítségnyújtási gyakorlattal a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők tekintetében (UAMAS). A projekt célja e hiány orvoslása és ezért célul tűzte ki ezen kiskorúak gyámsága és a róluk való gondoskodás minőségének javítását a résztvevő országokban. A projekt alapjául számos nemzetközi egyezmény és EU irányelv szolgál, melyek általában is védelmezik a gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak jogait – különös tekintettel sérülékenységükre, kiszolgáltatottságukra.

5

A cél elérése érdekében nagyon sok tevékenység került kidolgozásra és alkalmazásra. Először, a régió kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel kapcsolatban alkalmazott gyám/gondviselő gyakorlata került áttekintésre és értékelésre, majd a kapott eredményeket egy összefoglaló jelentésbe gyűjtötték össze. A jelenlegi kézikönyv, mely a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel közvetlenül dolgozó érintettek számára készült, erre a jelentésre épül. A kézikönyv kiegészül még egy képzési tervvel és egy megszervezendő trénerképzéssel (ToT), amely során a kiválasztott trénerek a képzések alkalmazásáról kaphatnak felvilágosítást minden egyes résztvevő országban. Ezután a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámjai, tanácsadók és szociális munkások vehetnek részt képzésen a hét célországban. Az értékelési folyamat eredményei, a képzési módszerek, a képzéseken tanultak és más hasonló témák nemzetközi konferencián kerülnek majd megvitatásra. Végül, a képzések eredményeinek utólagos értékelésére kerül sor.1 Az EU tagállamaiban számos gyámsággal kapcsolatos elképzelés, gyakorlat és mérési módszer létezik2 ezen intervenció célja a gyámsági és gondozási gyakorlat minőségének figyelemmel kísérése és javítása annak érdekében, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke képviselve legyen. A hivatkozás alapja általánosságban az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény és ezen belül a 6-os számú Általános észrevétel (95. bekezdés)3 Minden gyámnak speciális képzésben kell részesülnie. Továbbá, követi az EU „A kísérő nélküli kiskorúakról szóló cselekvési terv 4.1 pontjában megfogalmazottakat (Eljárások az első kapcsolatfelvételkor, és a védelmi normák), melyben az 1 További információ: http://www.iom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=10&Itemid=13&lang=en#u naccompanied_minors (2012. március) 2 Lásd még: Hancilova, Blanka és Knauder, Bernadette (2011):”Overview of Protection, Assistance and Promising Practices” (A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők: A támogatás, segítség és ígéretes gyakorlatok áttekintése) című munkájában. Budapest: International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) 3 A képzés a következőket tartalmazza: az egyezmény alapelvei és rendelkezései, a kíséret nélküli gyermekek származási országainak ismerete, a megfelelő interjútechnikák, a gyermek fejlődése és pszichológiája, kulturális érzékenység és kultúraközi kommunikáció (96. bekezdés).

6

Áttekintés Európai Bizottság ígéretet tesz arra, hogy finanszírozza a fejlesztést, többek között az útmutatók és közös képzési terv kidolgozását és a képzést. Ez az ígéret megismétlődik a nemrég kiadott „Az EU Gyermekjogi Ütemterve” című közleményben, mint a gyermekek jogainak megvalósítása érdekében tett lépés. Nem utolsósorban, ez a kézikönyv azt a sok EU tagállambeli szakértő által kifogásolt képzési hiányt hivatott betölteni, mely szerint szükség van több és jobb minőségű képzésre.4 Ezért, ezen kézikönyv célja: • a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel dolgozó és velük kapcsolatban lévő gyámok, tanácsadók és gondviselők szakmai kompetenciáinak javítása, • a gyámság és a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gondozása minőségének javítása, • a gyakorló szakemberek tudásának bővítése a gyámsággal és gondviseléssel kapcsolatban felmerülő európai kérdésekkel kapcsolatban, és • annak fokozott tudatosítása, hogy a gyámság és gondviselés minőségének javítására és ellenőrzésére szükség van. A következő oktatási kézikönyvet az IOM Vienna dolgozta ki és tervezte meg, hogy az oktatók képzésében gyakorlati segítséget nyújtson a gyámoknak, gondviselőknek és szociális munkásoknak, akik a projektben szereplő országokban a kíséret nélküli kiskorú menedékkérőkkel közvetlen kapcsolatban vannak. Ez a kézikönyv a képzés befejezését követően is hasznos információforrásként szolgál majd a célcsoport számára. Számos, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámságával és gondviselésével kapcsolatos anyagot gyűjt össze. A könyvet tematikus fejezetekre osztottuk. A formátum rugalmas, egészében vagy fejezetenként is olvasható vagy visszakereshető bármilyen információ, amennyiben szükséges. Ibidem 1, 41. oldal Lásd továbbá Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2010-ben „Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban” címmel megjelent összehasonlító jelentését. FRA: Bécs

4

7

Módszertani tekintetben, ez a kézikönyv az IOM Budapest által összeállított összefoglaló jelentésre alapszik, melynek alapja a résztvevő országokban az IOM és NGO fókuszpontok által készített országonkénti jelentés, a vonatkozó jogszabályok és korábbi jelentések tanulmányozása és az IOM Vienna gyakorlati tapasztalatai a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel és emberkereskedelemmel foglalkozó gyakorlati szakemberek számára készített oktatási kézikönyvek összeállítása területén. Mozaikszavak BIC: BID: CRC: EC: EU: FRA: IOM: ENSZ: UAM: UAMAS: UNHCR:

A gyermek mindenek felett álló érdekei A mindenek felett álló érdekek meghatározása Gyermekjogi Egyezmény Európai Bizottság Európai Unió Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) Egyesült Nemzetek Szervezete Kísérő nélküli kiskorú Kísérő nélküli kiskorú menedékkérő(k) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa

A könnyebb tájékozódás érdekében a szöveg a következő szimbólumokat használja: = Fontos!

§ = Politikai dokumentumok 8

Áttekintés

1.2 Glosszárium

MEGJEGYZÉS a terminológiával kapcsolatosan: Különböző szereplők ugyanarra a fogalomra, a még nem nagykorú személyekre használják a gyermek és kiskorú szavakat is.5 Ez a jelentés a kiskorú szót használja, kivéve, mikor a forrásanyagban a gyermek szerepel. Az UAMAS rövidítés a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket jelenti. Definíciók Törvényes gyámság „Törvényes gyámság esetén a gyermek korlátozott jogképessége egészül ki azáltal, hogy a gyermek jólétéért való felelősség természetes vagy jogi személy kezébe kerül.”6 Gyám A „törvényes gyám” a nemzetközi jogban nem definiálható pontosan, mert a „pontos meghatározás, funkció és a kinevezés módja törvényhozásról törvényhozásra, országonként változik.”7 A (gyámra vonatkozó) legfőbb jellemzők többek között a következők: Egy olyan kinevezett személy vagy kompetens szervezet, amelyet az ország törvényeivel összhangban hivatalosan a gyermekért felelőssé nyilvánítanak és felruházzák azzal a törvényes joggal és kötelezettséggel, hogy a szülők helyett döntéseket hozzon, miután egyeztetett a gyermekkel. Az ilyen törvényes A nagykorúság korhatára általában 18 év, de ez egyes országokban eltérő lehet. FRA, 2010. Szüleiktől elszakított, menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban. 7 A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, 2004: „Inter-agency Guiding Principles on Unaccompanied and Separated Children”, 47. oldal 5 6

9

felelősséggel felruházott szervezetek/személyek megfelelő ismeretekkel kell rendelkezzenek a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben, képesnek kell lenniük közvetlenül a gyermekekkel együtt dolgozni, és ismerniük kell a rájuk bízott gyermekek speciális és kulturális igényeit annak érdekében, hogy a gyermekek érdekei és a törvényes, társadalmi, egészségügyi, pszichológiai, anyagi és tanulási szükségleteik megfelelő megválaszolása biztosítva legyen. Szükségük van tehát ilyen irányú, megfelelő képzésre és szakmai segítségnyújtásra. A kinevezett entitás/személy feladata és felelőssége tehát általánosságban a gyermek jogainak védelme.”8 A gyermek mindenek felett álló érdekei Nem lehet pontosan meghatározni, hogy mit értünk a gyermek mindenek felett álló érdekei alatt, mert minden eset más. Általánosságban véve a „mindenek felett álló érdekek” kifejezés a gyermek jó közérzetét jelenti. Ez olyan egyéni körülményektől függ, mint kor, érettségi szint, szülők jelenléte vagy hiánya, a gyermek környezete és tapasztalatai. A szüleiktől elszakított vagy kísérő nélküli gyermekek sorsával való törődés végső célja egy olyan hosszútávú megoldás kidolgozása, mely a gyermekek védelmére összpontosít, figyelembe veszi az ő véleményüket és ahol lehetséges megszünteti a kísérő nélküliség vagy a szülőktől való elszakítottság állapotát.9 A mindenek felett álló érdekek meghatározása (BID) Szigorú eljárási értelemben a„mindenek felett álló érdekek meghatározása” az a hivatalos folyamat, melynek célja a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek meghatározása, különös tekintettel a gyermeket érintő fontos döntéseket illetően. A folyamat célja a gyermekek megfelelő, diszkriminációmentes bevonása, a szakterületen jártas döntéshozók részvétele és minden releváns tényező figyelembe vétele, megvizsgálása, a lehető legjobb megoldás megtalálása érdekében. IOM, 2011: „Unaccompanied Children on the Move“, 19. oldal CRC Általános észrevételek, 6. fejezet, 79. bekezdés

8 9

10

Áttekintés A„mindenek felett álló érdekek értékelését”az egyes gyermekek érdekében intézkedő csapat végzi, kivéve, amikor BID eljárásra van szükség. Ez az értékelési folyamat úgy van megtervezve, hogy az intézkedés elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekeit tartsa szem előtt. Az értékelési folyamat egyedül vagy más, megfelelő szakértelemmel rendelkező csoportokkal való konzultáció útján is történhet, melynek során szükség van a gyermek részvételére.10 Kifejezések használata: Nemzetközi szervezetek11 A „kísérő nélküli gyermekek” (vagy „kísérő nélküli kiskorúak”) kifejezés olyan gyermekekre utal, akik elszakadtak a szüleiktől és más rokonaiktól, és nem gondoskodik róluk törvény vagy szokásjog általi felelősséggel felruházott felnőtt. A „szüleiktől elszakított gyermekek” elnevezés azokra vonatkozik, akik elszakadtak mindkét szülőjüktől vagy előző törvényes vagy megszokott elsődleges gondviselőjüktől, de nem szükségszerűen más rokonoktól. Következésképpen, ebbe a csoportba beletartoznak azok, akiket más családtagok kísérnek. Kifejezések használata:Európai Unió „Kísérő nélküli kiskorú” egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy, aki még nem töltötte be tizennyolcadik életévét és a jog vagy a szokásjog alapján érte felelős felnőtt kísérő nélkül lép be egy tagállam területére, amíg egy ilyen személy nem veszi őt pártfogásába, vagy olyan kiskorú, aki azt követően maradt kísérő nélkül, hogy belépett egy tagállam területére.12 IOM, 2011: UAM: Kísérő nélküli kiskorú menedékkérők: A védelem, támogatás és ígéretes gyakorlatok áttekintése. 11 A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, 2004: Interagency Guiding Principles on Unaccompanied and Separated Children, 13. oldal. 12 EMH Menekültügyi és migrációs glosszárium 2.0, 122. oldal Ez a kifejezés egy harmadik ország állampolgárára vagy hontalan személyre utal, de nem egy kísérő nélküli kiskorú EU állampolgárra, aki az EU-n belül mozog. 10

11

„Szüleitől elszakított gyermek: Olyan gyermek, aki még nem töltötte be a 18. életévét, nem saját hazájában tartózkodik és el van választva a szüleitől vagy a korábbi törvényes/szokásos gondviselőjétől.13 Menedékkérő: harmadik ország olyan állampolgára, vagy olyan hontalan személy, akinek menedékjog iránti kérelme tárgyában végleges döntés még nem született.14

§ Nemzetközi előírások és jogszabályok A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők jogaira vonatkozó legfontosabb dokumentum az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (CRC). Az egyezmény által garantált jogok mellett a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők nemzetközi védelemre is jogosultak a nemzetközi emberi jogok, a nemzetközi menekültjog, a nemzetközi humanitárius jog és számos egyéb regionális emberi jogi eszköz égisze alatt. Fontos megjegyezni, hogy ezek az elvek egymással szoros összefüggésben vannak és tiszteletben kell őket tartani a migrációs folyamat során minden migráns gyermekkel kapcsolatban. Ezeket a nemzetközi eljárásokat számos regionális és országos eljárás egészíti ki.15 Ez a fejezet az EU szintű törvényi szabályozással és eljárásokkal foglalkozik.

Határozottan javasolt, ugyanakkor, hogy a jelenlegi és leendő gyámok megismerkedjenek a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkre vonatkozó, saját országukban érvényes nemzeti jogszabályokkal. 13

14 15

12

EMH Menekültügyi és migrációs glosszárium 2.0, 33. oldal Ez a definíció egyaránt vonatkozik harmadik országbeli vagy EU állampolgár gyermekekre. Egy gyermek lehet teljesen egyedül, míg egy másik a tágabb család tagjaival. Mindkét csoportba tartozó gyermekek a szüleiktől elszakított gyermekeknek minősülnek és nemzetközi védelemre jogosultak, melyet nagyon sok nemzetközi és regionális eszköz szabályoz. EMH Menekültügyi és migrációs glosszárium 2.0, 21. oldal IOM, 2011: „Unaccompanied Children on the Move“, 16-17. oldal

2

Nemzetközi szabályozás és rendelkezések 2.1 Gyermekjogi Egyezmény

„A gyermek szó vonatkozik minden, 18. életévét még be nem töltött emberre, kivéve, ha a gyermekre vonatkozó törvény értelmében a nagykorúságot már korábban eléri.” A CRC kijelenti, hogy a gyermek, fizikai és mentális éretlenségéből adódóan, speciális védelemre és gondoskodásra szorul, és ebbe beletartozik a megfelelő törvényes védelem is. A CRC felsorolja mindazon emberi jogokat, melyekre minden gyermek jogosult. A CRC irányadó elvei között szerepel a megkülönböztetés-mentesség, a gyermek mindenek felett álló érdekei, az élethez, túléléshez és fejlődéshez való jog és a gyermekek véleményének figyelembevétele. A megkülönböztetés-mentességről szóló 2. cikk kimondja, hogy a kormányoknak minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük a gyermek védelme érdekében a hiedelmeken alapuló diszkrimináció vagy büntetés minden formájával szemben a szülők, törvényes gyámok vagy családtagok jogállására, tevékenységére, kinyilvánított véleményére tekintet nélkül. 3. cikk a gyermek mindenek felett álló érdekeiről. A CRC 3. cikkéből származó, a gyermek mindenek felett álló érdekeiről szóló elv a második alapelv és a nem EU állampolgár gyermekekre is alkalmazható. Az alapelv egyértelműen elismeri, hogy a gyermek egy entitás és vannak jogai. A 3. 16

Közgyűlés: 1990: ENSZ Gyermekjogi Egyezmény

13

cikk (1) kiemelten a CRC egyik alapelve. A gyermekeket érintő minden intézkedésben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani. Az alapvető érdekekről szóló értelmezések nem írhatják felül bármely más, az egyezmény egyéb cikkeiben szereplő jogokat. A 6. cikk a gyermekek élethez és teljesértékű fejlődéshez való jogaival foglakozik. A 6. cikk (2) túlmutat az élethez való jogon, a túlélést és „a lehető legnagyobb mértékű” fejlődés biztosítását szorgalmazva. Ez azt jelenti, hogy az állam köteles olyan intézkedéseket tenni, melyek a további fejlődést biztosítják (legyen az adminisztratív vagy törvénykezési) és lehetővé tenni a családok számára, akik elsődlegesen felelnek a gyermekekért, hogy támogathassák ezt a fejlődést. A „fejlődés” kifejezés nem csak a gyermek felnőttkorra való felkészülését jelenti, hanem a gyermekkori optimális feltételek biztosítását is. Az egyes országoknak olyan környezetet kell teremteniük, mely lehetőség szerint maximálisan biztosítja a gyermek túlélését, fizikai, mentális, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődését, az emberi méltósággal összeegyeztethetően abból a célból, hogy a gyermeket felkészítse az önálló életre egy szabad társadalomban. A 12. cikk nevezetesen a meghallgatáshoz való joggal foglalkozik, kijelentve, hogy a gyermeknek lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra bármilyen őt érintő törvényi vagy adminisztratív ügymenet során, közvetlen módon vagy képviselő, illetőleg megfelelő testület által, az adott ország törvényeinek eljárási szabályzataival összhangban.17

IOM, 2010: „Manual of Best Practices and Recommendations“, 30. oldal

17

14

Nemzetközi normák és jogszabályok A támogatásra vonatkozó különleges rendelkezések Az 5. cikk előírja, hogy a részes tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szülők kötelezettségeit, jogait és feladatait, a tágabb értelemben vett család vagy közösség tagjait a helyi szokásoknak megfelelően, a törvényes gyámokat vagy más, a gyermekért jogilag felelős személyeket, hogy útmutatást és segítséget tudjanak nyújtani a gyermek képességeinek fejlődésével összhangban, a jelen egyezményben elismert jogok gyakorlásában. Az egyezmény 18. cikke megbízza az államot, hogy nyújtson megfelelő segítséget a szülőknek és törvényes gyámoknak a gyermeknevelési kötelezettségek végrehajtásában. Ezeket a kötelezettségeket a gyermekek mindenek felett álló érdekeivel összhangban kell végrehajtani. A tagállamok feladatul kapják, hogy dolgozzanak ki megfelelő gyermekgondozási rendszereket. Az egyezmény 20. cikke továbbá felvázolja az állam kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy különleges védelmet és segítséget nyújtson a családi környezettől megfosztott gyermekek számára. Az állam által nyújtott alternatív segítség lehet, többek között a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése, „kafalah” az iszlám törvények szerint, örökbefogadás vagy megfelelő gyermekgondozási intézményekben való elhelyezés.

15

2.2 A gyermekek jogai az EU-ban Főbb dokumentumok: Az EU gyermekjogi stratégiája felé (2006)18 Az EU gyermekjogi ütemterve (2011)19 A gyermekek jogainak védelméről az Európai Unió Alapjogi Chartája gondoskodik, míg a Lisszaboni Szerződés szerint az EU köteles támogatni és elősegíteni a gyermekek jogait. Ezzel összhangban, az Európai Bizottság két közleményt is kiadott a gyermekek jogainak teljesítése céljából az EU bel- és külpolitikájában. Az EU gyermekjogi stratégiája felé című közlemény a következő specifikus célokra épül: • a jelenlegi szakpolitikák és eszközök kihasználása; • a jövőbeli EU lépések prioritásainak meghatározása; • a gyermekek jogainak szisztematikus figyelembevétele az EU bel- és külpolitikájában („mainstreaming/általános érvényesítés”); • hatékony koordinációs és konzultációs mechanizmusok biztosítása; • a gyermekek jogaival kapcsolatos kompetenciák és szakértelem megerősítése; • a gyermekek jogairól szóló hatékonyabb kommunikáció; • a gyermekek jogainak előmozdítása a külkapcsolatok terén.20 Az EU gyermekjogi ütemterve tizenegy intézkedést tartalmaz, melyek a gyermekek jogainak teljesítése területén konkrét eredmények elérését célozzák meg, ilyenek például: • olyan törvények, melyek jobban védik a gyermekeket (mint különösen sérülékeny és kiszolgáltatott csoportot) a bírósági eljárások folyamán Az Európai Közösségek Bizottsága, 2006a: Towards an EU Strategy on the Rights of the Child. (Az EU gyermekjogi stratégiája felé.) 19 Európai Bizottság, 2011b: Az EU gyermekjogi ütemterve 20 Az Európai Közösségek Bizottsága, 2006b, Összefoglaló: Towards an EU strategy on the rights of the child. (Az EU gyermekjogi stratégiája felé.) 18

16

Nemzetközi normák és jogszabályok és a bíróságon; • olyan törvények, melyek védelmezik a gyermekeket, amikor gyanúsítják vagy bűncselekménnyel vádolják őket; • olyan új törvények, melyek biztosítják, hogy a szülők különköltözése vagy válása után, a szülői kötelezettségről szóló döntést minden EU tagállamban elismerjék és betartsák; • olyan intézkedés, mely az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatással kapcsolatos útmutatásait figyelembe veszi a jövőben a polgári és büntetőjogi jogszabályalkotásban; • olyan támogatás, mely a bírákat és más szakembereket arra képez, hogy segítsenek a gyermekeknek a bíróságon; • hatékonyabb képzés a kísérő nélküli gyermekekért felelős hatóságok számára, beleértve az EU-ban menedékkérőket is; • a roma társadalmi integráció elősegítését célzó EU tervezet, mely különös figyelmet fordít a gyermekekre; • támogatás az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott 116 000 EU segélyvonal gyors bevezetésére (a határokon átívelő, az elrabolt és veszélyeztetett gyermeket figyelő és riasztórendszer is kívánatos lenne) • olyan intézkedések, melyek az EU biztonságosabb internet programján keresztül felveszik a harcot a káros tartalomtól a szexuális visszaélés előkészületéig (grooming) vagy az internetes zaklatásig terjedő és egyéb online kockázatok ellen; • támogatás a gyermekkel szembeni erőszak és szexturizmussal szembeni harcban, és a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelme az EU tengerentúli és humanitárius segélyprogramjain keresztül; • egy önálló, gyermekjoggal foglalkozó EU weboldal.21

Európai Bizottság, 2011c: Erősebb jogokat a gyermekeknek

21

17

2.3 Kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó EU politika A Stockholmi Program A 2009-es Stockholmi Program22 megnevezi az EU prioritásait a jog érvényesülése, a szabadság és biztonság területén a 2010-2014-ig terjedő időszakban. Ebben az összefüggésben, ahogy a CRC-ben le vannak fektetve, a gyermekek jogai minden EU szakpolitikát érintenek. Mint ilyet, ezeket szisztematikusan és stratégiailag is figyelembe kell venni, az integrált megközelítés megvalósítása érdekében. A Stockholmi Program továbbá, az EU-ba érkező, kísérő nélküli kiskorúakat különösen kiszolgáltatott csoportként definiálja. Különös figyelmet kell fordítani a következő területekre: • információcsere és legjobb gyakorlat • kiskorúak csempészete • a származási országokkal való együttműködés • az életkor meghatározásának, a személyazonosság megállapításának és a család felkutatásának kérdése • a kísérő nélküli kiskorúak az emberkereskedelem elleni küzdelemmel összefüggésben EU cselekvési terv a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatban Ezzel összhangban, az Európai Bizottság kidolgozott egy cselekvési tervet a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatban.23 Az EU megközelítés három fő irányvonalat jelöl ki: a nem biztonságos migráció és emberkereskedelem megelőzése, fogadási és eljárási garanciák az EU-ban, valamint a hosszútávú megoldások azonosítása.

Európai Tanács, 2010 A Stockholmi Program. A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa. 23 Európai Bizottság, 2010: EU Cselekvési terv a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatban (2010-2014). 22

18

Nemzetközi normák és jogszabályok A cselekvési terv a következő 10 alapelvre épül: 1. Minden gyermeket elsősorban és mindenekelőtt gyermekként kell kezelni. A kísérő nélküli kiskorúakat érintő minden intézkedésben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani. 2. Minden gyermeket az Európai Unióban és a tagállamokban érvényes szabályokkal és elvekkel összhangban kell kezelni, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményére és az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakra. 3. Minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekek saját országukban nőjenek fel, legyen esélyük a személyes fejlődésre és elfogadható életszínvonalra. 4. A gyermekeket meg kell védeni az emberkereskedőktől és más bűnözői csoportoktól valamint az erőszak és kizsákmányolás egyéb formáitól is. 5. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermek családja felkutatásra kerüljön és újra tudjanak egyesülni, feltéve, ha ez szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekeit. 6. Gyermekspecifikus befogadási intézkedésekre és eljárási biztosítékokra van szükség attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermeket egy külső határnál vagy egy tagállamon belül megtalálják addig, amíg tartós megoldás nem születik. A gyámság és a gyermek törvényes képviselete rendkívül fontos. 7. A gyermekek jövőjéről szóló döntést a lehető legrövidebb időn belül, ha lehet 6 hónapon belül, meg kell hozni. 8. A kísérő nélküli kiskorúaknak mindig megfelelő szállást kell biztosítani és a mindenek felett álló érdekeikkel teljes összhangban kell őket kezelni. Abban a kivételes esetben, amikor indokolt a fogva tartás, ez csak végszükség esetén és a lehető legrövidebb ideig alkalmazandó és ebben az esetben is a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell szem előtt tartani. 19

9. A hosszútávú megoldásokat a gyermek mindenek felett álló érdekeinek egyenkénti vizsgálata után kell meghatározni. Ezeknek tartalmazniuk kell a származási országba való hazatérést, ahol garantálni kell a gyermek visszailleszkedését, nemzetközi védett státusz vagy más jogi státusz biztosítását, mely lehetővé teszi a gyermek integrációját a lakóhely szerinti tagállamban vagy az Európai Unióba való áttelepülést. 10. Minden érdekelt fél – EU szervezetek, tagállamok, származásiés tranzitországok, nemzetközi szervezetek és civil társadalmi szervezetek – feladata az összefogás és közös erőfeszítések megtétele a kísérő nélküli kiskorúak problémájának megoldására és a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek védelmére.24 A gyámok fontos szerephez jutnak, amikor a gyermekek jogainak teljesüléséről van szó: „A tagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül intézkedniük kell, hogy a menedékjog iránti kérelem elbírálása ügyében képviselő képviselje és/ vagy segítse a kísérő nélküli kiskorút.”25 „A tagállamok, amint lehetséges, intézkedéseket hoznak arra vonatkozóan, hogy a kísérő nélküli kiskorúak szükség szerinti gyámsági képviseletét, vagy, ha szükséges, a kiskorúak ellátásáért és jólétéért felelős szervezet általi képviseletét, illetve bármilyen egyéb megfelelő képviseletét biztosítsák.”26

Európa, 2010: Az Európai Bizottság az EU-ba belépő kísérő nélküli kiskorúak fokozottabb védelmére szólít fel. 25 Az Európai Unió Tanácsa, 2005: Tanácsi Irányelv 2005/85/EK (“Menekültügyi irányelv”), 17. cikk 26 Az Európai Unió Tanácsa, 2003a: Tanácsi Irányelv 2003/9/EK (“Befogadási irányelv”), 19. cikk 24

20

3

GyÁmsÁG 3.1 a gyám kinevezése

„mivel szüleikkel és törvényes vagy szokásjog szerinti gondviselőikkel nincsenek együtt, a szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekeknek élvezniük kell az érdekeiket védelmező és jólétüket biztosító törvényes gyám gyors kirendeléséből adódó előnyöket és életkoruknak és érettségüknek megfelelő gondozói és befogadói struktúrát kell számukra biztosítani.” 27 Köztudott, hogy a kiskorúak kiemelt védelmet és gondoskodást igényelnek, a kísérő nélküli és szüleiktől elszakított kiskorúak pedig, miután a családi háttér védelmét nem élvezhetik, különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ezen kiskorúak esetében nagyobb a kockázata annak, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnek vagy erőszak, szexuális kizsákmányolás vagy abúzus, katonai toborzás, emberkereskedelem és fogva tartás áldozatai lesznek. A nemzetközi normák/eljárások az ilyen kiskorúak esetében speciális védelmi intézkedéseket javasolnak, ilyen például egy kijelölt gyám kinevezése.

§

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által elfogadott „A kísérő nélküli menedékkérő gyermekekkel kapcsolatos politikára és eljárásokra vonatkozó irányelvek” szorgalmazza, hogy gyám vagy tanácsadó kerüljön kinevezésre a kísérő nélküli gyermek azonosítását követően.

27

Európa Tanács, 2005, Parlamenti Közgyűlés Ajánlása 1703: Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek védelme és támogatása

21

Ez a személy: • rendelkezzen a gyermekgondozás területén megszerzett megfelelő tapasztalattal, hogy biztosítani tudja a gyermek jogainak védelmét valamint a gyermek törvényi, társadalmi, orvosi és pszichológiai szükségleteinek kielégítését a menekült státusz megadásának folyamata alatt mindaddig, amíg a gyermek számára megfelelő hosszútávú megoldást nem sikerül találni és alkalmazni.

•

kapcsolattartó szerepet tölt be a gyermek és a szakosodott szervek/ egyének között, akik a gyermek által igényelt törődés folyamatosságát biztosítják.

§ 2005 CRC 6. sz. Általános észrevétel hangsúlyozza, hogy a tagállamok

felelősek gyámot vagy tanácsadót kinevezni a kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyermekek mindenek felett álló jogai képviseletének biztosítása céljából. Továbbá kijelenti, hogy kísérő nélküli, szüleiktől elszakított, menekültügyi, adminisztrációs vagy jogi eljárásban résztvevő gyermekeket törvényes képviselettel kell ellátni. Az Általános észrevétel 33. fejezete meghatározza, hogy:

22

•

A tagállamoknak létre kell hozniuk a megfelelő jogszabályi kereteket és meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a kíséret nélküli vagy szüleiktől elszakított gyermekek mindenek felett álló érdekeinek megfelelő képviselete érdekében.

•

Az egyezménynek vagy más nemzetközi kötelezettségnek megfelelően a tagállamoknak ki kell nevezniük egy gyámot vagy tanácsadót közvetlenül az után, hogy a kísérő nélküli gyermeket azonosították és fenn kell tartani ezt a gyámsági viszonyt, amíg a gyermek vagy nagykorú nem lesz vagy tartósan el nem hagyja az adott területet és/ vagy az állam joghatóságát.

•

A gyámot minden, a gyermekkel kapcsolatos intézkedésről informálni kell és vele meg kell azt beszélni.

Gyámság

•

A gyám jogosult minden tervezési és döntési folyamatban részt venni, beleértve az menedékjogi vagy idegenrendészeti eljárást, a fellebbezési meghallgatásokat, a gondozással kapcsolatos intézkedéseket és minden, a hosszútávú megoldás megtalálására irányuló erőfeszítést.

•

A gyám vagy tanácsadó rendelkezzen a gyermekgondozás területén szerzett tapasztalattal, hogy biztosítani tudja a gyermek jogainak védelmét valamint a gyermek törvényi, társadalmi, orvosi és pszichológiai szükségleteinek kielégítését a menekült státusz megadásának folyamata alatt mindaddig, amíg a gyermek számára megfelelő hosszútávú megoldást nem sikerül találni és alkalmazni.

•

Azon szervezetek vagy egyének, akiknek érdekei a gyermek érdekeivel esetlegesen ütközhetnek, nem tölthetik be a gyám szerepét. Például olyan felnőtt, aki nem rokon és elsődlegesen munkaadói viszonyban van a gyermekkel, nem tölthet be gyámsági szerepet.

Good practice

Példa a jó gyakorlatra: Belgium 2004-ben Belgiumban bevezették a Gyámügyi Törvényt. Ez a törvény a 2002-es „Tabitha” esett miatt került bevezetésre, amikor is egy 5 éves kongói kislány visszautazott, hogy újra csatlakozzon a Kanadában lévő édesanyjához. A kislányt Belgiumban fogták el, a határon két hónapig zárt befogadóközpontban tartották gyám nélkül és végül visszatoloncolták a származási országba, egyedül. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később úgy határozott, hogy ez a bánásmód megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. (a nem-humánus bánásmód tiltásáról szóló). 5. (szabadsághoz és biztonsághoz való jog) és a 8. (a magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog) cikkeiben foglaltakat. 23

Good practice

Ennek eredményeképpen vezették be a Gyámügyi Törvényt, mely felszólítja a hatóságokat, hogy értesítsék a Gyámügyi Szolgálatokat a Belgium területén megjelenő minden kísérő nélküli kiskorú menedékkérőről. Miután ez megtörtént, a Gyámügyi Szolgálat és az általuk kijelölt gyám együtt segítik a kiskorút. Továbbá, a gyámok feladatai és kötelezettségei megtalálhatók a gyámügyi törvényben és így törvény által szabályozottak. A gyám főbb feladatai és kötelezettségei a következők: Törvényesen képviseli és kíséri a kiskorút minden adminisztratív vagy jogalkalmazási eljárás során (a menedékjog kérelmével, bevándorlói státusszal vagy más eljárással kapcsolatosan); Biztosítja, hogy minden döntés a gyermek mindenek felett álló érdekeit szolgálja; Késedelem nélkül ügyvédet jelöl ki; Minden meghallgatáson/tárgyaláson vagy interjún részt vesz; Biztosítja, hogy az szülőktől elszakított gyermek megfelelő gondoskodást, szállást, oktatást, egészségügyi és pszichológiai ellátást kapjon (amennyiben szükséges); Bizalmi kapcsolatot épít ki a szüleitől elszakított gyermekkel és konzultál a kiskorúval, hogy megismerje véleményét mielőtt döntést hoz az ő nevében; Hozzájárul és javaslatot tesz a gyermek mindenek felett álló érdekeinek megfelelő hosszútávú megoldásra. Tiszteletben tartja a kiskorú vallási és politikai nézeteit; Megvizsgálja a család felkutatásának és a gyermek családjához való visszatérésének lehetőségét; Kezeli a kiskorú vagyonát; Jelentést készít a kiskorú helyzetéről a Gyámügyi Szolgálat számára (a kinevezés után max. 15 nappal) és a békebírónak (évente kétszer) és mindkettejüknek a gyámság idejének lejártakor.28 28

24

Belgiumi Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. „A gyám elnevezést ki kell érdemelni”. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára, 16.oldal

Gyámság Gyermekvédelmi struktúrák Mivel számos szereplő vesz részt a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gondozásában, ez a diagram felvázolja a gyermekvédelmi struktúrák működését. Egy ilyen szerkezeti vázlat világossá teszi az érintettek szerepeit. Példaként a lenti egyszerű diagramon található a magyar gyámügyi rendszer szerkezete. Magyarország: a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek nyújtott gyámügyi rendszer szereplői

Hungary: actors involved in the guardianship system provided to UAMAS

 

29

1 29

IOM, 2012, Összefoglaló jelentés: A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámságának és a róluk való gondoskodás minőségének javítása a közép-európai országokban.

25

3.2 A gyám szerepe „Nos, mindenfélét csinálunk együtt. Mindig fordulhatok hozzá. Teljesen olyan, mintha az anyukám lenne. Ha szükségem van valamire vagy meg kell kérdeznem valamit, mindig megkérdem vagy felhívom. Ő az egyedüli ember az életemben. Csak ő van nekem Dániában. Teljesen olyan, mintha az anyukám lenne.” (D2 gyermek)30 A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyakran szenvednek el súlyos traumát származási országukban vagy útközben Európa felé. Elszakítva szüleiktől és otthonuktól, a kiskorúak idegen országban találják magukat, egy olyan környezetben, melynek működését nem értik. Ajánlatos minden egyes kísérő nélküli kiskorú menedékkérő számára gyámot kijelölni minél hamarabb miután a gyermek azonosítása megtörtént. Ez még azelőtt kell megtörténjen, hogy a kiskorút a menekültügyi rendszerbe irányítanák. (6. sz. Általános észrevétel, 21. paragrafus) A gyám feladata védelmezni és tanáccsal ellátni a kiskorút és számára referenciapontként működni. A gyámok kötelezettségei:

•

Biztosítani, hogy minden döntés első sorban a gyermek mindenek felett álló érdekeit szolgálja

•

Gondoskodni arról, hogy a gyermek véleményét is figyelembe vegyék minden őt érintő döntésnél

•

Gondoskodni a gyermek megfelelő gondozásáról, szállásáról, oktatásáról, nyelvi segítéséről és egészségügyi ellátásáról valamint a szabad vallásgyakorlásról

•

Gondoskodni a gyermek megfelelő törvényes képviseletéről és segítséget nyújtani védelemkérési eljárások során, vagy a hosszútávú megoldás megtalálására irányuló folyamatokban.

30

26

Dán Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. 25.old.

Gyámság

•

Megvizsgálni a család felkutatásának és a gyermek családjához való visszatérésének lehetőségét

•

Adott esetben segítséget nyújtani a gyermek és családja közötti kapcsolattartásban

•

Hozzájárulni a gyermek mindenek felett álló érdekeinek megfelelő, hosszútávú megoldás megtalálásához

•

Kapcsolatot, átláthatóságot és együttműködést biztosítani a gyermek és az ő támogatását ellátó számos más szervezet között

• • •

Kapcsolatba lépni a gyermek informális baráti körével és kortársaival Beszélgetni a gyermekkel és tanácsot adni neki A gyermek érdekeinek szószólójaként fellépni31

Első találkozás Elképzelhető, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők nem értik a célországban működő rendszereket és kicsit összezavarodnak a körülöttük lévő emberektől az első hetekben, hónapokban. A gyámnak lehetőség szerint minél hamarabb találkoznia kell a kiskorúval, ha szükséges, szakképzett tolmáccsal együtt. A gyám feladata a kiskorú korának megfelelő, egyszerű nyelvezetet használva a gyermeknek elmesélni, hogy mi lesz a szerepe. Hasznos lehet felvázolni a folyamatban résztvevő többi szereplőt is. Ezt lehet, például úgy, hogy a kiskorúval együtt rajzolnak egy képet, ahol a gyermek van a középpontban és körbeveszik azok, akikkel majd kapcsolatba fog kerülni. Ezen emberek szerepét el lehet magyarázni. Ezt a rajzot későbbi felhasználásra érdemes megtartani és szükség szerint frissíteni. (lásd 2. Illusztráció)

SCEP, 20094: Nyilatkozat a jó gyakorlatról Szüleiktől elszakított gyermekek Európában Program 22.oldal

31

27

Tippek • Üljön le a kiskorúval egy kényelmes, nyugodt helyen • Adjon neki papírt és színes ceruzát • Kérdezze meg a kiskorút, mit ért ő „gyám” alatt (például olyan valaki, aki segít neki, támogatja őt?) • Ha jónak látja, kérje meg, hogy rajzoljon le egy gyámot és jelölje meg, milyen tulajdonságokkal kell szerinte egy gyámnak rendelkeznie („jószívű”, „figyelmes”) • Magyarázza el a gyám szerepét a kiskorúnak világosan és egyszerűen • Esetleg készítsenek egy ábrát együtt a rendelkezésre álló támogatási rendszerekről (lásd a 3. illusztráció)

Figyelmeztetés: A fent említett tippek csak javaslatok, körültekintően alkalmazandók. Előfordultak olyan esetek, mikor a gyermekek kényelmetlenül érezték magukat, ha például a gyámot kellett lerajzolniuk. Ezért ezeket a tippeket csak óvatosan, a gyermek beleegyezésével szabad alkalmazni.

28

Gyámság A szereplők diagramja Actors chart

2 Illustration 2

Példaként itt egy, a támogató rendszerekről készült vázlat Example of collaborative mapping of support structures

32 32

3

Illustration 3

Írországi Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. Ez a vázlat a nem kiskorúak támogatási 32 National Report, 2010-2011: Closing a Protection Gap. Core standards for guardiansesetében of separatedis, children. This rendszeréről szól, Ireland de a technika ugyanúgy alkalmazható a rendszerbe belépő kiskorúak particular mapping refers to support structures for aged-out minors; however the technique can equally be done for minors mint például Hollandiában gyakran történik (vö. inHolland jelentés, 2010,(cf.31. oldal) entering the system as is frequently the case the Netherlands for example Dutch Report, 2010, p. 31).

32

17

29

Kapcsolatépítés H: Persze, csempészekkel jöttem Afganisztánból Ausztriába. Akkoriban csak egy út volt. Oroszországon és Iránon keresztül utaztam. Nem tudtam a pontos utat, gyakran azt sem tudtam, melyik országban vagyok. A csempészek kézről kézre adnak, amíg el nem éred a célországot. Amikor Ausztriába érkeztem, nem tudtam, hogy Ausztriában vagyok. Ez egy kis ország és Afganisztánban sokan nem is tudnak Ausztriáról. Az út körülbelül két hónapig tartott és borzasztó volt. Az ember sohasem tudhatja mi fog vele történni a következő egy-két órában. Folyókon kellett átúsznunk és kis csónakokban evezni. Tényleg veszélyes volt. Három, kisgyermekes családdal utaztam együtt. Attól féltem legjobban, mi lesz, ha a csónak felborul. És mi van a családdal? Lehet, hogy akkor nem is értettem, hogy ez valójában milyen veszélyes. Most sokat gondolok azokra a dolgokra, melyeket átéltem.33 Sok kísérő nélküli kiskorú menedékkérő olyan traumákon ment keresztül, melyek miatt nehezen bízik meg másokban. A bizalomra épülő kapcsokat kialakítása időt és türelmet igényel. Életkorukat és sérülékenységüket mindig szem előtt kell tartani, különösen hivatalos eljárások során. Amikor az ember a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel beszél, a következőket nem szabad elfelejteni:

•

Tudjon meg minél többet a gyermek ügyéről még az interjú előtt. Világosan és barátságosan kezdjen beszélni valamiről (olyasmiről, amit a gyermek ismer, amiben járatos, hogy könnyebben létrejöjjön a kapcsolat).

•

Teremtsen biztonságos és kényelmes körülményeket a beszélgetéshez (játékokkal, könyvekkel, stb. a kapcsolat könnyebb kialakítása érdekében).

Better Integration for Separated Children, 2010: Challenges for Separated Children in Austria, Denmark, Poland, Slovakia and Slovenia., 3. oldal

33

30

Gyámság

•

Alakítson ki kapcsolatot úgy, hogy nem a gyermek élményeivel kapcsolatos dolgokat csinálnak és nem arról beszélgetnek (hanem olyasmiről, amit a gyermek ismer, amit szeret, pl. játszanak).

• •

Szánjon elegendő időt a beszélgetésekre, ne siessen.

•

Használjon megfelelő, gyermekbarát nyelvezetet (tanuljon meg olyan kifejezéseket, amiket a gyermek használ).

Legyen a hangulat mindig barátságos (ne hasonlítson kihallgatáshoz, ne gyakoroljon nyomást).

• Úgy

magyarázza a dolgokat, hogy a gyermek könnyen megértse (amikor csak lehet, használjon vizuális segédeszközöket).

•

Kezdje nyitott végű kérdésekkel, hogy a gyerek el tudja mondani a saját benyomásait. Kerülje a célzott kérdéseket, pl. „Bántott /megerőszakolt ez az ember?” használjon több nyitott kérdést, mint pl. „Mit csinált ez az ember?”

•

Ne gyakoroljon nyomást a részletek megismerése érdekében, ha úgy tűnik, hogy a gyermek elmondott mindent, amit tud. Azt is figyelembe kell venni, azonban, hogy ha a megfelelő kérdés nem hangzik el, a gyermek nem fog elmondani minden információt és azt fogja válaszolni, amit szerinte a kérdező hallani akar.

•

Az interjút fejezze be úgy, hogy a gyermek azt érezze, ügyes volt és Önt bármikor elérheti, ha szeretne újra beszélgetni.34

Tanácsok A gyám legyen könnyen elérhető, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő közvetlenül fel tudja venni vele a kapcsolatot. A gyám adott esetben fontolóra veheti a közösségi média, mint pl. a Facebook használatát a kísérő nélküli kiskorú menedékkérővel és családjával való kapcsolattartás céljából. Home Office, Crown Prosecution Service, et al., 2001: Achieving Best Evidence in Criminal Proceedings: Guidance for Vulnerable or Intimidated Witnesses, Including Children, p.210

34

31

A gyámnak rendszeresen kell találkoznia a kísérő nélküli kiskorú menedékkérővel, kényelmes és zavartalan környezetben. A gyámnak tiszteletben kell tartania a közte és a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő közötti határokat. A gyámnak nem szabad megfeledkeznie a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő kulturális hátteréről és annak megfelelően is kell cselekednie. A gyám öltözzön és cselekedjen szakmailag megfelelő módon, elkerülendő bárminemű félreértést a betöltött szerepével kapcsolatosan. Amennyiben a gyám nem tud a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő valamilyen kérdésére érdemben válaszolni (jogi kérdés), segítenie kell a kapcsolatfelvételt a megfelelő szakemberekkel. A gyámnak gondoskodnia kell arról, hogy szakképzett és megfelelő tolmácsolás (pl. női tolmács nőnemű kísérő nélküli kiskorú menedékkérő számára) szükség esetén biztosítva legyen. „Vannak jó és vannak rossz tolmácsok. Egy idő után lehet tudni melyik tolmácsot kell felkérni egy adott nyelven. Megtanultam, hogy még az elején megkérdezem a gyermeket: „mindent értesz?” És ha nem működik a dolog, félbeszakítom a találkozót és kérek egy másik tolmácsot.” Gyám 1.35

jegyzet

35

32

Svéd Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára, 42. oldal

4

GyermekközPontú meGközelítések 4.1 A gyermek mindenek felett álló érdekei

A CRC szerint, a gyermeket érintő minden intézkedésben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani. Nem lehet pontosan meghatározni, hogy mit értünk a gyermek mindenek felett álló érdekei alatt, mert minden eset más. Általánosságban véve a „mindenek felett álló érdekek” kifejezés a gyermek jólétét és a jogainak teljes körű érvényesülését jelenti. Ez olyan egyéni körülményektől függ, mint kor, érettségi szint, szülők jelenléte vagy hiánya, a gyermek környezete és tapasztalatai.

§

ENSZ Menekültügyi Főbiztossága olyan ellenőrzőlistát dolgozott ki, melyet figyelembe kell venni, amikor a gyermek mindenek fölött álló érdekeinek meghatározásáról van szó. Figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a gyermek véleménye, nézetei, biztonsága, családi kapcsolatai, fejlődési- és a személyiségéből adódó szükségletei. Egyénenként változó, hogy mikor melyik tényező milyen súllyal esik latba.36 ellenőrzőlista: Tényezők, melyek meghatározzák egy gyermek „mindenek felett álló érdekeit” Minden alább felsorolt tényező lényeges, amikor megállapításra kerül a létező lehetőségek közül az, amely a gyermek mindenek felett álló érdekeit szolgálja beleértve a szükséges nyomon követő intézkedéseket is. Egyénenként változó, hogy mikor melyik tényező milyen súllyal esik latba. A tényezők mérlegelésével kapcsolatos tanácsok az Útmutató 3. fejezetében találhatók. 36

ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, 2008: Iránymutatás a gyermek mindenek felett álló érdekeinek meghatározására, 97. oldal, illetve lásd a Különböző tényezők súlyozásának további módjáról szóló irányelv 3.3 fejezetét

33

A gyermek véleménye

•

A gyermek kívánságai és érzései, és ezeket közvetlenül a gyermektől tudjuk?

• •

Ezek súlyozása a gyermek életkorának és érettségi szintjének fényében; A gyermek képessége, hogy megértse és értékelni tudja a különböző lehetőségek hatásait

Biztonságos környezet

•

A biztonság általában kiemelt fontosságú. A súlyos sérelem veszélye vagy annak lehetősége általában felülírja a többi tényezőt. Figyelembe kell venni: – az adott földrajzi elhelyezkedés/háztartás biztonságát – az életmentő orvosi beavatkozás elérhetőségét a beteg gyermekek számára – a korábbi sérelmeket (gyakoriság, típus, trendek) – van-e lehetőség figyelemmel követni, hogy a korábbi sérelmek kiváltó okai jelenleg is fennállnak-e.

A család és szoros kapcsolatok a) Általános tényezők:

34

•

A kapcsolat minősége és időtartama és a gyermekhez való kapcsolódás foka a következőkkel: – testvérek – más családtagok – más felnőttek és gyermekek a kulturális közösségen belül – bármely potenciális gondviselő;

•

A családtól való elszakítás vagy gondviselőváltás lehetséges hatásai a gyermekre;

• •

A jelenlegi és potenciális gondviselők gondozási kapacitása; A gyermekhez közel állók véleménye, ahol releváns.

Gyermekközpontú módszerek b) A kísérő nélküli, szüleiktől elszakított gyermekekkel kapcsolatos hosszútávú megoldásokhoz kapcsolódó releváns tényezők:

•

A családdal való újraegyesülés (ami feltételezhetően a gyermek mindenek felett álló érdeke). Figyelembe kell venni, hogy: – a felkutatás elkezdődött-e és annak mi az eredménye – a szülőkkel/családdal való közvetlen kapcsolatfelvétel érdekében milyen erőfeszítések történtek – a család kapcsolódása a gyermekhez igazolást nyert-e – a gyermek és a családtag hajlandók-e az újraegyesülésre, és amennyiben nem, annak okai. […] Fejlődési- és személyiségspecifikus szükségletek

• • • • • • •

A gyermek kulturális és közösségi hálója; A gyermek etnikai, vallási, kulturális és nyelvi hátterének folytonossága Korra, nemre, képességre és egyéb személyiségjegyekre alapuló specifikus megfontolások Egyéni fizikai vagy érzelmi szükségletek; Fizikai és mentális egészséggel kapcsolatos megfontolások; Oktatási szükségletek; A sikeres felnőtté válás kilátásai (munka, házasság, saját család).

§ ENSZ Gyermekjogi Egyezmény és ezen belül a 6.sz. Általános észrevétel

(79. bekezdés) kimondja, hogy a kísérő nélküli vagy szüleitől elszakított, származási országon kívüli gyermekek problémái hosszútávú megoldására tett erőfeszítéseket „indokolatlan késedelem nélkül kezdeményezni és alkalmazni kell, lehetőség szerint azonnal, amint megállapításra kerül, hogy a gyermek kísérő nélküli vagy szüleitől elszakított.” Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint azon hosszútávú megoldások, melyek a kísérő nélküli vagy szüleikről elszakított gyermekek mindenek felett álló érdekeit tartják 35

szem előtt azok, melyek biztosítják a gyermek diszkriminációmentes bevonását, a gyermek véleménye életkorának és érettségének megfelelő súllyal esik latba, az adott területen jártas döntéshozókat megkérdezik és minden tényező súlyozásra kerül, mielőtt a legjobb megoldás megszületik.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megállapítja, hogy a mindenek felett álló érdekek meghatározásával nem szabad a hosszútávú megoldási lehetőségek megtalálásáig várni.37

Jó gyakorlat: A gyermek mindenek felett álló érdeke modell A gyermek mindenek felett álló érdekei megállapításaihoz praktikus segítségül szolgál, amit néhány gyám Hollandiában és Belgiumban használ. Ez egy olyan ellenőrzőlista, ami a gyermek mindenek felett álló érdeke modelljén alapul. Ez tizennégy – környezetre vonatkozó – feltételt tartalmaz a családdal és a társadalommal kapcsolatosan, melyeknek teljesülni kell a gyermek védelmének érdekében és azért, hogy javuljon a felnőtté válás minősége. Ha minden feltétel érvényesül, a kedvező irányú fejlődés garantált. A kiskorú fejlődésére pozitív hatással lehet, ha a feltételek a kiskorú környezetében hosszabb időszakon keresztül, tartósan teljesülnek. Ha ezek a feltételek hiányoznak a kiskorú környezetéből, fejlődése veszélyeztetve lehet. Minden egyes feltétel köthető a CRC egy vagy több cikkéhez és amikor valamelyik feltétel hiányzik, az a vonatkozó cikkben foglaltak megsértéséhez vezet.38 Ezen felül, a hiányzó feltételek sérthetik a CRC 3. és 6. cikkeiben foglaltakat is (a gyermek mindenek felett álló érdeke, mint elsődleges szempont; a fejlődéshez való jog). Ibidem. Kalverboer, M. & Zijlstra, E., 2006: Het belang van het Kind in het Nederlandse recht., 83. oldal A gyermek mindenek felett álló érdeke modellje, lásd 1. sz. melléklet.

37

38

36

Gyermekközpontú módszerek

Fejlődési feltételek39 1. Megfelelő fizikai gondozás/ellátás 2. Biztonságos fizikai környezet

3. Szerető, elfogadó környezet 4. Támogató, rugalmas, gyermekhez alkalmazkodó nevelés 5. Szülői példamutatás 6. Érdeklődés

7. A nevelési kondíciók folytonossága és stabilitása, jövőbeli kilátás 8. Biztonságos tágabb környezet 9. Tisztelet 10. Közösségi hálózat 11. Oktatás

Részletesebben Egészségügyi ellátás, fizikai jólét, jó közérzet pl. lakóhely, ruházat, elég étel. A gyermek fizikai védelme a családban és a szomszédságban, pl. a fizikai veszély hiánya a házban, nincsenek mérgező anyagok, nincs veszély a házon belül vagy a szomszédságban. Érzelmi védelem, támogatás és megértés a szülők vagy gondviselők részéről Napi rutin, bátorítás, szabályok és határok, viselkedéskontroll, saját kezdeményezések lehetősége, a gyermekre méretezett felelősségi szint. A szülői viselkedés, értékrend és kulturális normák felvételének lehetősége. A gyermek világlátásával kapcsolatos szülői vagy gondviselői érdeklődés kimutatása. A szülőkön vagy gondviselőkön keresztül kötődés alakul ki, és az alapszintű bizalmat fenn kell tartani. Biztonságos szomszédság és társadalom. Háborúmentesség. A társadalom és környezet a gyermek szükségleteit komolyan veszi. Hozzáférhető, elérhető, támogató hálózat Megfelelő oktatás

Dán jelentés, 2010: Védelmi hiányosságok megszüntetése, 39 old.

39

37

12. Társakkal, barátokkal való kapcsolattartás 13. Társadalmi példamutatás

14. Az életkörülmények stabilitása, jövőbeli kilátások

38

Lehetőség a barátokkal való találkozásra, a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően. Olyanokkal való kapcsolat, akik példaértékű hatással vannak a gyermekre a jelenlegi vagy jövőbeni viselkedés, a társadalmi értékek és normák terén is. Az életkörülmények folytonossága, olyan emberek, akikkel a gyermek tud azonosulni, hosszútávon rendelkezésre álló társadalmi támogatás. A társadalom esélyt és jövőt kínál a gyermek számára.

Gyermekközpontú módszerek

4.2 Szükségletfelmérés „Meg vagyok róla győződve, hogy fel lehet sorolni a szüleitől elszakított gyermek néhány alapvető szükségletét. Például minden gyermeknek szüksége van figyelemre. Minden gyermeknek szüksége van információra. Az iskoláról, a visszatérésről és a különféle létező eljárásokról. De egyetértek, hogy a figyelem mértéke gyermekenként eltérő. A különbség gyakran a gyermek tartózkodási helyének függvénye.” (NG3)40 Az állam felelős a szülői gondviseléstől megfosztott kiskorúak jogainak védelméért és megfelelő alternatív gondviselés biztosításáért. A gyámnak vagy más szakképzett képviselőnek szükségletfelmérést kell végezni a legmegfelelőbb alternatív gondviselési módozat azonosítása és a kiskorú számára való biztosítása érdekében. Ennek célja a harmonikus fejlődés elősegítése.41

Az alternatív gondviselés biztosítása a kiskorú jogainak előfeltétele, beleértve a fejlődéshez való jogát is.42

Néhány gyám a Maslow piramist használja útmutatóként:

• Az

élettani szükségletekről a gyám gondoskodik, azáltal hogy befogadóközpontot keres a kiskorú számára;

• •

A tartózkodási eljárás indítása a biztonsági szükségleteket elégíti ki; A pszichológiai szükségleteket a gyám a bizalomra épülő kapcsolat

Dán jelentés, 2010: Védelmi hiányosságok megszüntetése, 39 old. Közgyűlés: 2009 Valamennyi emberi jog, polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok, köztük a fejlődéshez való jog előmozdítása és védelme. Útmutató a gyermekek alternatív gondviseléséhez 42 Ibid. 40 41

39

megteremtésével és pszichológiai segítségnyújtással elégíti ki; ekkor a gyám a kiskorú társadalmi igényeit próbálja támogatni;

•

Az „önbecsülési szükségletek” szintjén a gyám a hosszútávú megoldást keresi és a kiskorúval együtt körvonalaznak egy hosszú távú gondozásinevelési tervet, ahol a gyám, a kiskorúval együtt beszéli át, hogy kivé és mivé szeretne a kiskorú válni és mik az odavezető lépések.



A tapasztalati cél szintjén, a gyám szerepe a megfelelő eszköz biztosítása a kiskorú számára, például az önállósodásra vagy felnőtt életre való felkészítés terén.

•

A kiskorú számára az önmegvalósítás a végső cél, amelyhez a gyám igyekszik hozzájárulni. Ezen a szinten a kiskorú megvalósítja a benne rejlő lehetőségeket.43

A Maslow-féle piramis A Maslow-féle piramist Abraham Maslow 1943-ban az „Emberi Motiváció Elmélete” című munkájában tette közzé. Elmélete, melyet „Szükséglethierarchiának” nevezett el, szintekre osztja az emberi szükségleteket, legyenek azok pszichológiai vagy fiziológiai szükségletek. A piramis legalján a fiziológiai vagy élettani szükségletek helyezkednek el. A következő szint a „Biztonsági szükségletek: biztonság, rend és stabilitás.” Ez a két szint az ember fizikai túlélése szempontjából fontos. Miután az alapszükségletek (evés, védelem és biztonság) kielégültek, az ember többre vágyik. A harmadik szinten a „szeretet és összetartozás” igénye már pszichológiai szükséglet. A negyedik szintre akkor ér el az egyén, ha elégedett azzal, amit addig elért. Ez az „önbecsülés” szintje, a sikeré és státuszé (maga vagy mások szemében). A piramis csúcsán az „önmegvalósítás” áll, ami akkor következik be, ha az egyén elérte a harmónia és megértés állapotát.

Belgiumi Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. „A gyám elnevezést ki kell érdemelni.” 30-31 old.

43

40

Gyermekközpontú módszerek Az elképzelés tehát az, hogy a felsőbb szinteken lévő szükségleteket csak akkor lehet kielégíteni, ha az alsóbb szinten lévők már ki vannak elégítve.44

4

44

A piramist sok kritika érte, mondván, hogy etnocentrikus és túlzottan leegyszerűsített. Azzal is érveltek, hogy az alapvető emberi szükségletek nem állíthatók hierarchiába. Ennek ellenére, a gyámok számára hasznos eszköz lehet munkájuk során.

41

jegyzet

42

5

Veszélyeztetett gyermekek

A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők veszélyeztetett csoportot alkotnak, azaz sérülékenyek és kiszolgáltatottak a visszaélések különböző módozataival szemben. Az otthonuktól a célországig tartó hosszú és fáradságos út alatt megkülönböztetés és erőszak áldozataivá válhatnak és sérülékenységüket kihasználhatják. Ennek egyik módja az emberkereskedők általi toborzás. Gyermekkereskedelem A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők könnyen emberkereskedők áldozataivá válhatnak az utazás alatt és/vagy a célországba való megérkezéskor. Kiszolgáltatott helyzetük miatt célpontjai lehetnek olyan bűnszervezeteknek, melyek célja a gyermekek profitszerzés céljából való kizsákmányolása.

A gyámok fontos szerepet játszhatnak az emberkereskedelem potenciális gyermekáldozatainak felismerésében már korai stádiumban.

43

5.1 Bevezetés az ember-/gyermekkereskedelembe

§ az ENSZ emberkereskedelem megakadályozásáról, megszüntetéséről

és büntetéséről szóló jegyzőkönyve45 az ember/gyerekkereskedelmet a következőképp definiálja: „személyek toborzása, szállítása, átadása, bújtatása, későbbi befogadása (…) kizsákmányolás céljából”, ennek érdekében használatos módszerekkel, beleértve az: „erőszakkal, kényszerrel való fenyegetést, elrablást, csalást, becsapást, hatalommal való vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélést”.46 Gyakran előfordul, hogy a gyermekeket „megvásárolják” szüleiktől vagy szülői hatalommal felruházott egyénektől.47

megjegyzés: A crc 34. cikke sürgeti a tagállamokat a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a szexuális visszaélés elleni fellépésre. 48 Az emberkereskedők áldozatául eső gyermeket számos módon kihasználják, ilyen például a prostitúció, gyermekpornográfia, illegális örökbefogadás, drogkereskedelem, koldulás, lopás, kisebb bűncselekmények, például virág vagy újságok árusítása, szervkereskedelem. A gyermekeket olcsó munkaerőként is alkalmazzák a háztartásban, mezőgazdaságban, turizmusban és az építőiparban. 45

46

47

48

44

ENSZ: 2000 A határokon átívelő szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezményt kiegészítő az ember-, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megakadályozásáról, megszüntetéséről és büntetéséről szóló jegyzőkönyv. Az ENSZ emberkereskedelem megakadályozásáról, megszüntetéséről és büntetéséről szóló jegyzőkönyv 3. cikke Az IOM Budapest weboldalán átfogó tanulmány taláható az EU gyermekkereskedelemmel kapcsolatos politikáiról. http://www.iom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=14&Itemid=19&lang=en#t rafficking_in_human_beings (2012. március) CRC http://www2.ohchr.org/english/law/crc.htm (2012. március)

Veszélyeztetett gyermekek

Kérjük, ne feledje: Ezek a gyermekek extrém pszichológiai és/ vagy tényleges függőségi viszonyban vannak elrablóikkal, akik megfenyegették őket vagy szüleiket a hazájukban. Elképzelhető, hogy elvették okmányaikat, megszégyenítették és megfélemlítették őket. Lehet, hogy ezeket a fiúkat és lányokat szexuálisan kihasználták az emberrablók, akik beleültették a gyermekek fejébe, hogy nem szabad senkiben, főleg a hatóságokban megbízni és azzal fenyegették őket, hogy a „adósságuk csak nő”, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.

Általában a gyermekkereskedelem áldozatául esett gyermekek nem jelentkeznek emiatt és általában nem tartják magukat „áldozatnak”. Előfordul, hogy az elrabolt gyermekek elmondják, hogy eladták, megfenyegették vagy rászedték őket. Azok, azonban, akiket szexuális célokra használtak vagy megerőszakoltak általában nagyon kevés információval szolgálnak. Azonosításuk általában még nehezebb a félelem, a szégyen és a nyelvi problémák miatt. Nagyon fontos tehát, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel foglalkozó gyámok, szociális munkások, tolmácsok, jogi tanácsadók, stb. megfelelő képzést kapjanak és a megfelelő tudás birtokában korai szakaszban fel tudják ismerni a gyermekkereskedelem áldozatait és megfelelően gondoskodjanak róluk. Gyakran előfordul, ahogy ezen gyermekek által szolgáltatott információ valószínűtlen, ellentmondásos vagy irreális. Főleg akkor, ha súlyos traumán estek túl. Függetlenül a szituációtól, amelyben elfogták a gyermeket (végveszélyben, utcán, lopás vagy prostitúció közben, stb.): valószínűleg súlyosan traumatizált. Mivel ezek a gyermekek meg vannak félemlítve és fenyegetve kínzóik és az emberrablóik által, előfordul, hogy nem mutatnak 45

együttműködési készséget és nem „áldozatként” viselkednek, hanem hallgatagok maradnak vagy agresszívek lesznek.49

5.2 Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek felismerése50 A gyámok és szociális munkások a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel rendszeres kapcsolatban vannak. Ha felmerül a gyanú, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőt elrabolták, ajánlatos a következő kérdéseket föltenni a fent említett ENSZ protokollnak megfelelően: Mobilitás Volt-e a gyermek: • toborozva, VAGY • szállítva, VAGY • átadva, VAGY • bújtatva, VAGY • később befogadva? Ha a válasz IGEN, menjen tovább és gondolja át, hogy volt-e szó kizsákmányolásról (vagy annak szándékáról) mindez alatt. Ha a válasz NEM, a gyermek NEM emberkereskedelem áldozata. Kizsákmányolás Volt-e a gyermek kizsákmányolva vagy volt-e ilyen szándéknak kitéve? Ide érthető a: • prostitúció, VAGY • a szexuális kizsákmányolás egyéb módozatai, VAGY • kényszermunka, VAGY Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Szövetségi Minisztérium, Ausztria, 2009: Gyermekkereskedelem Ausztriában. A gyermekkereskedelem megelőzése és a gyermekkereskedelem áldozatainak védelme 50 IOM Csempészetellenes Képzési Modulok: GYERMEKEK, 2006 49

46

Veszélyeztetett gyermekek

• •

rabszolgaság, VAGY egyéb, rabszolgasághoz hasonló gyakorlat (pl., kikényszerített katonai szolgálat), VAGY • szolgálat, VAGY • szervek eltávolítása/szervkereskedelem. Ha a válasz IGEN, a gyermek emberkereskedelem áldozata. Ha a válasz NEM, a gyermek NEM emberkereskedelem áldozata.

5.3 Az egyéb szervezetekhez történő irányítás mechanizmusa Ha megállapítást nyer, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozata, hacsak lehetséges, át kell irányítani egy, erre felkészült szakembergárdával rendelkező speciális, menedéket nyújtó központba. A következő feltételeknek kell eleget tenni: • A gyermekeket biztonságos helyen kell elszállásolni, rögtön azonosításuk után. • A gyermekeknek, koruknak, érettségüknek és nemüknek megfelelő szállást kell adni. • Meg kell próbálni a családot együtt elszállásolni (ha biztonságos és ez adott körülményeknek megfelel). • A gyermek áldozatokat soha nem szabad büntetés-végrehajtási intézetben/fogdában elhelyezni. • A gyermekeknek menedéket nyújtó szervezetek kérjék és kapják meg a szükséges hatáskört, melyre a gyermek elhelyezéséhez a helyi törvények értelmében szükség van. • Nagyon ajánlott a származási- és célországbeli közösségekben a gyermekvédelmi intézetekkel való kapcsolattartás a gyermek és családjának azonosításához.

47

jegyzet

48

6

Kormeghatározási eljárások

Sok, az EU-ba érkező kísérő nélküli kiskorú menedékkérő érvényes személyazonosító okmányok nélkül érkezik, számos okból kifolyólag.

•

Ismeretes, hogy az emberrablók és csempészek elveszik az iratokat a gyermekektől és ezért számos kísérő nélkül érkező gyermek nem tud bizonyítékkal szolgálni sem a személyazonosságáról, sem a koráról. • A felnőttekhez hasonlóan, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők is néha hamis dokumentummal utaznak. • Néhány országban (vagy etnikai közösségekben) nincs születéskori regisztráció, mely a gyermek azonosítását csaknem lehetetlenné teszi, a nem-regisztrált gyermekeket ezáltal nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozva.51 Elképzelhető, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők nem tudják vagy feltételezhető, hogy meghamisítják saját életkorukat, hogy élvezhessék az európai törvényhozásban létező, kiskorúságból adódó előnyöket. Ezek a tényezők megnehezítik a pontos azonosítást és így az életkornak megfelelő gondviselést és segítségnyújtást.

Azonban, kétség esetén az egyén javára kell dönteni és gyermekként kell őt kezelni. 52

IOM, 2006: Resource Book for Law Enforcement Officers on Good Practices in Combating Child Trafficking, 36. oldal 52 ENSZ Emberi jogi főbiztos, 2005, 6.sz. Általános észrevétel Kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyermekekkel való bánásmód a származási országukon kívül, 31. paragrafus 51

49

Kormeghatározási eljárásokat minden EU ország végez, különféle módszerekkel. Ilyenek például az interjúk, orvosi és pszichológiai vizsgálatok, fogorvosi- és csontozatvizsgálat. Ezen eljárások megbízhatóságát sokan megkérdőjelezik, kritika érte például a radiológiai vizsgálatokat, melyekben benne rejlik kb. 2 évnyi eltérési hiba. Ráadásul a tesztek nem veszik figyelembe, hogy a fejlődést és a növekedést befolyásoló tényezők eltérőek lehetnek. „A fogorvosi kormeghatározás megállapította, hogy 16 éves vagyok. Mondtam, hogy 15 vagyok […]. Nem hiszem, hogy a fogorvosi kormeghatározás működik, 16 és 17 között folyton változott […], de jól bántak velem. Valójában 15 vagyok, mert az anyukám azt mondta nekem. Ki ismer jobban, az anyukám vagy az orvos?”53 A kormeghatározás zavaró és traumatikus lehet a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számára, akik nem értik miért is történik mindez. Úgy érezhetik, hogy fenntartásokkal kezelik vagy hazugsággal vádolják őket. Ezért fontos, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők tisztában legyenek vele miből áll a kormeghatározási eljárás. Lényeges a szakképzett és megfelelő tolmács alkalmazása, amennyiben lehetséges. A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők világosan kell lássák, hogy miből áll az eljárás és milyen eredménnyel jár.

A gyám feladata a gyermek és hatóságok közötti kapcsolattartás. Fontos, hogy a folyamat egyszerűen, a gyermek korához igazított nyelven legyen elmagyarázva.

FRA, 2010, Összefoglaló jelentés: Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban, 55. oldal.

53

50

Kormeghatározási eljárások A kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkért felelős szakemberekkel készült interjúk közben a FRA számára is kiderült, hogy sokan kényelmetlenül érzik magukat a kormeghatározási folyamatok közben. Következésképpen a FRA javaslata a következő: A kormeghatározást független szakértőnek kell elvégeznie, aki ismeri a gyermek ’ kulturális hátterét és tiszteletben tartja a gyermekméltóságát.54

A kormeghatározáshoz szükséges a gyermek tájékoztatás utáni hozzájárulása is. Ezen felül, lényeges, hogy a kormeghatározás legyen tudományos, biztonságos, gyermekre és nemre szabott, tiszteletben tartva az emberi méltóságot. 55

Meg kell jegyeznünk, hogy a kormeghatározási eljárások nincsenek szabványosítva az EU-ban.56 Ezért a gyámoknak a kormeghatározás folyamata során nincs előre meghatározott szerepe. A gyámok számára különösen nehéz lehet negatív döntéseket közölni a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel, akik esetleg nem értik meg, miért nem maradhatnak továbbra is a gyámnál.

Ibidem, 55 old. ENSZ Emberi jogi főbiztos, 2005, 6.sz. Általános észrevétel Kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyermekekkel való bánásmód a származási országukon kívül, 31. paragrafus 56 FRA, 2010, Összehasonlító jelentés: Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban, 9. oldal. 54 55

51

6.1 Fizikai kormeghatározás

• Fizikai

vizsgálatok: a különböző testrészek (csontok, fogak, stb.) érettségének meghatározása. Mivel az érettség nem mindig felel meg a valódi életkornak, az ezekre alapozott kormeghatározás csak körülbelüli korbehatárolást tesz lehetővé. A leggyakrabban használt technikák a fizikai fejlettség meghatározásához: a) Szexuális érettség meghatározása: A pubertásvizsgálat normái JM Tanner munkáján alapulnak, aki 1962-ben világosan meghatározta a pubertás szakaszait, melyek 2-3 éves szakaszokra bonthatók. Sajnálatos módon, a pubertás kezdetének ideje a 11 éves kor, ami miatt ez az anyag 13 éves kor után gyakran nem használható.

b) Fogászati vizsgálat: A pubertáshoz hasonlóan a fogak fejlődése is a körülbelüli életkort tükrözi. Sajnos csak a hármas zápfogak alkalmasak a felnőtté válást jelzésére, mert ezek genetikai és környezeti tényezőknek köszönhetően csak kb. 16 és 25 éves kor között jelennek meg. A másik megoldás, a fog ásványi anyag tartalmának vizsgálata nem függ az etnikumtól vagy a táplálkozástól, de még így is +/- 2 év eltérés a hibahatár.

• A radiológiai tesztek során a csontozat azon változásait vizsgálják, melyek jellemzően 15/16 és 18 éves kor között következnek be. A leggyakrabban alkalmazott technika a kéz- és csuklóröntgen, ahol a csontosodás mértékét vizsgálják. Ezt a módszert erősen kritizálják, mert az 1930-as évek óta nem frissítették és mert csak egy egyesült államokbeli tesztcsoport eredményeire alapoz. Másik lehetőség a fogászati röntgen, ahol a 3. zápfogak megléte és/vagy a gyökerek fejlődése kerül vizsgálatra vagy a kulcscsont röntgen, amely során szintén a csontosodást vizsgálják.

• A

gyakorlati megfigyelések között gyakoriak a vizuális-és kognitív technikák, a magatartáselemzés és pszichológiai kormeghatározás. Ezek a módszerek nagyon különbözőek lehetnek kezdve a nagyon

52

Kormeghatározási eljárások kezdetlegestől, amikor pl. a bevándorlási tisztviselők ránézésre állapítanak meg valamit, a képzett szakemberek által végzett pszichológiai és szociológiai felmérésekig. Gyakori, hogy a költségek miatt a pszichológiai vizsgálatokat nem egészségügyi szakemberek, hanem kormánytisztviselők végzik. Miután a viselkedést és kognitív képességeket vizsgálják, a gyakorlati megfigyeléseket nagyban befolyásolja a környezet és gyakran szubjektívek.57

§

A menedékjogi eljárásokról szóló irányelv szerint, a menedékjog iránti kérelem elutasítása nem alapulhat kizárólag a kormeghatározáshoz szükséges orvosi vizsgálatok megtagadásán. 58

6.2 Pszichoszociális kormeghatározás

§

Ahol megoldható, javasolt alapos pszicho-szociális kormeghatározást lefolytatni, az UNHCR Útmutatóban foglaltak szerint, mely kimondja, hogy „a kormeghatározásnak nem csak a gyermek fizikai megjelenését, hanem a pszichológiai érettségét is figyelembe kell vennie”.59

57

58

59

SCEP, 2011: A jelenlegi kormeghatározással kapcsolatos törvények, politikák és gyakorlatok áttekintése tizenhat európai országban. További részletes információért a kormeghatározási folyamatokkal kapcsolatban lásd a következőt: Resource Book for Law Enforcement Officers on Good Practices in Combating Child Trafficking, 41. oldaltól FRA, 2010, Összefoglaló jelentés: Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban, 54. oldal. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, 1997, A kísérő nélküli menedékkérő gyermekekkel kapcsolatos politikára és eljárásokra vonatkozó irányelvek, 5. oldal.

53

Az értékelésnek tartalmaznia kell, milyen segítséget igényelnek a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők a következők tekintetében

•

A mindennapi élet megszervezése – Lakhatás – Napi időbeosztás (munka, tanulás, szabadidő)

• • •

Pszichológiai segítségnyújtás/ megküzdés a traumával Jogi segítségnyújtás (konzultáció, támogatás, gyámság) Az interperszonális kapcsolatok alakítása, formálása, beleértve a társas vagy szexuális kapcsolatokat, különös figyelmet fordítva a szexuális és büntetőjogi kizsákmányolás veszélyére.

Két, egyenként másfél órás interjú (kb. egy hét alatt) alkalmazható – amennyiben kizárhatók olyan zavaró tényezők, mint traumás reakció vagy kultúrsokk – a fenti kérdés közelebbi vizsgálata vagy a kormeghatározás eredményességének javítása céljából.

Az interjút képzett szakembereknek, mint például gyámoknak kell végezni, az egyén számára ismert nyelven, életkorának megfelelő környezetben egy olyan harmadik személy jelenlétében, akiben megbíznak. Az interjút készítő vegye figyelembe az interperszonális kapcsolat kultúrspecifikus aspektusait és tartsa szem előtt a kiskorú súlyos traumás reakcióit.

További fontos kérdések megtalálhatók60

• 60

54

A kiskorú családi, társadalmi háttere, a család összetétele – ebben az esetben a gyám megkérheti a kiskorút egy családfa felrajzolására, a London Boroughs of Hillingdon and Croydon, 2003, Gyakorlati útmutató a kísérő nélküli menedékkérők kormeghatározásához.

Kormeghatározási eljárások családtagok nevének és korának feltüntetésével. Ha a kiskorú számára túlságosan fájdalmas a családjáról beszélni, ezt meg kell érteni és tiszteletben kell tartani.

•

Fejlődési megfontolások – hobbihoz, szabadidős tevékenységekhez kötődő kérdések körvonalazhatják az életkornak megfelelő érdeklődést és tevékenységeket. Abban az esetben, a kiskorú kulturális hátterét figyelembe kell venni.

•

Iskolázottsági háttér – iskolakezdés évére utaló kérdések, bármely iskolában töltött évek száma, esetleges megszakítások, az iskolák neve és címe, a tantárgyak; mindezek segíthetnek a kiskorú életkorának meghatározásában.

•

Önállóság és öngondoskodási képességek – a kiskorú még soha nem élt otthonától távol? Van-e tapasztalata a pénz, a számlák kezelésében? Tud-e főzni?

A pszicho-szociális érettség etnikai és egyéni-személyi feltételektől függ.61

•

Az intellektuális érettség jelentősen függ az oktatási szinttől. A gondolkodási minták változásai a korai életszakaszokban jól tükrözik az érettség szintjét. (Nyolc éves kor körül következik be egy átmenet az élénk, fantáziára épülő gondolkodástól a logikus, reális, konkrét gondolkodás felé, majd 14 éves kor körül pedig a logikus, reális, konkrét gondolkodást felváltja az absztrakt gondolkodás.

•

Az érzelmi érettség a kötődési és kapcsolati struktúrákban bekövetkező fokozatos változás, átmenet az ún. I. parancstól (elsődleges család) a 2. parancs (nem-családi struktúrák) általi kapcsolatok felé. Ez a folyamat fokozatos megy végbe, a valódi életkor szakaszainak csak nagyjából felel meg. A társakkal való kapcsolattartásra irányuló fokozott figyelem fontos szerepet játszik például a kamaszkor átmeneti időszakában.

Resource Book for Law Enforcement Officers on Good Practices in Combating Child Trafficking, 44.oldal

61

55

Korfüggő a leválási folyamattal való megküzdés és az új érzelmi kötődések kiépítése is.

•

A társadalmi érettséget két fontos paraméter, az erkölcsi ítélethozás és a társadalmi viszonylatban szükséges előrelátás képessége valamint a tervezéshez szükséges értelmes gondolkodás és éleslátás, mentén mérik. A fejlődési képességekhez szükséges követelmény a társadalmi szabályok átvétele (hat éves kortól) és a más nézőpontjába való belehelyezkedés képessége (megpróbálni valakit megérteni, ami általában 8 éves korban következik be).

Figyelmeztetés: A bemutatott érettségi kritériumok nem tartalmaznak a kormeghatározáshoz lényeges elemet a releváns időintervallumban 18 éves korig, de elemei a támogatási és gondviselési szükségletek meghatározásának diagnosztikus szempontból. Amennyiben felmerül annak lehetősége, hogy az egyén még gyermek, akként is kell kezelni.62 Kétség esetén a kiskorút megilleti a jóhiszemű hozzáállá

62

56

ENSZ Emberi jogi főbiztos, 2005, 6.sz. Általános észrevétel Kísérő nélküli and szüleiktől elszakított gyermekekkel való bánásmód a származási országon kívül. 11.old.

Kormeghatározási eljárások A tagállamokban használt kormeghatározási módszerek áttekintése a kísérő nélküli kiskorúak esetében: Interjú/ Dokumentáció

Egyesült Királyság Svédország Spanyolország Szlovénia Szlovák Köztársaság Portugália Lengyelország Málta Hollandia Litvánia Lettország Olaszország Írország Magyarország Görögország Németország Franciaország Finnország Észtország Cseh Köztársaság Belgium Ausztria

63

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az orvos értékelése

Fogászati vizsgálat

•

• • • •

• •

A csontok Pszichológiail vizsgálata63

• • • • • • • •

•

•

• • •

• • • • • • •

• • •

• •

•

• • •

• •

ERöntgenfelvétel általában a kézről, kulcscsontról, és/vagy a csuklóról készül és a Greulich-Pyle (GP), Tanner and Whitehouse (TW-2) and Radius, Ulman, Short bones (RUS) módszereket alkalmazzák a csontrendszer életkorának megállapításához. Ezek a módszerek nem veszik figyelembe a faji, etnikai, táplálkozásbeli, környezeti, pszichológiai és kulturális különbségeket, melyek közvetlen befolyást gyakorolnak a gyermek fejlődésére és növekedésére, és általában 18 hónapos hibahatárral számolnak.

57

•

Jelzi, hogy ez, egy adott tagállamban a kísérő nélküli kiskorúak esetében használt kormeghatározási módszerek közül az egyik. Néhány tagállamban nem minden hozzáférhető technika használatos, vagy ha igen, csak kivételes esetekben. (Forrás: EMN Synthesis Report on Reception, Return and Integration, 2010)

jegyzet

58

7

§ menekÜltÜGyi eszközök az eU-Ban

Az EU 1999 óta fáradozik egy Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozásán. Ennek érdekében számos törvényi eszköz került elfogadásra, melyek célja a tagországokban alkalmazott, menedékügyi és bevándorlási eljárások harmonizációja. A 4. sz. melléklet a bevándorlási és menedékjogi, idevonatkozó EU-s törvényi eszközök teljes listáját tartalmazza. Néhány EU eszköz kifejezetten a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkre vonatkozó előírást tartalmaz, különösen kiszolgáltatott csoportként definiálva őket.

Amikor a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések kerülnek alkalmazásra, a tagállamok kötelesek a gyermek mindenek felett álló érdekeit figyelembe venni.

A következőkben a különböző EU eszközökben található, kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkre vonatkozó rendelkezések olvashatók.

megjegyzés: ez az összefoglaló nem hiteles dokumentum, csak áttekintést kíván nyújtani. minden esetben az eredeti jogszabály szövege tekinthető végleges szövegnek.

szállás: A gyermek véleményét figyelembe véve, a tagállamok kötelesek a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket (a) felnőtt rokonokkal; (b) nevelőcsaládnál; (c) kiskorúak ellátására alkalmas szállásközpontokban (d) más, a kiskorú számára alkalmas szálláshelyen elszállásolni. A 16 éves 59

vagy annál idősebb kísérő nélküli kiskorú menedékkérők már felnőtt menedékkérők számára felállított szállásközpontokban is elhelyezhetők. A testvéreket lehetőség szerint mindig együtt kell tartani és a lakhelyváltoztatást tanácsos a minimumra csökkenteni.64 Kormeghatározás A kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek és/vagy képviselőiknek bele kell egyezniük, hogy az érintett kiskorúak kora meghatározásra kerüljön. A kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket tájékoztatni kell a kormeghatározás folyamatáról, olyan nyelven, amit feltételezhetően értenek. Meg kell magyarázni a vizsgálati módszert, az eredményeket és a menedékkérelem eredményeinek lehetséges következményeit. Szintén el kell magyarázni a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számára, hogy milyen következményekkel járhat, ha elutasítják az orvosi vizsgálatot. Az orvosi vizsgálat elutasítása a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő oldaláról nem akadályozza a menedékkérelem elbírálását. Az orvosi vizsgálat elutasítása nem lehet a menedékkérelem elutasításának kizárólagos oka.65 Fogva tartás A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők csak végszükség esetén és a lehető legrövidebb ideig tarthatók fogva. A fogvatartott kiskorúaknak lehetőséget kell biztosítani az életkoruknak megfelelő szabadidős tevékenységek gyakorlására, és amennyire csak lehetséges, életkoruknak megfelelő szállást kell nekik adni. A kitoloncolásra várók fogva tartásának összefüggésében a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.66 A Dublin II rendelet úgy határoz, hogy ha egy kísérő nélküli kiskorú menedékkérőnek van egy EU tagállamban jogszerűen lakó családtagja, Az Európai Unió Tanácsa, 2003a: Tanácsi Irányelv 2003/9/EK (“Befogadási irányelv”) és 2001: Tanácsi Irányelv 2001/55/EC (“Átmeneti védelem irányelv”) és 2004: 2004/83/EK Tanácsi Irányelv (“Minősítési irányelv”) 65 Az Európai Unió Tanácsa, 2005: 2005/85/EK Tanácsi Irányelv (“A menedékjogi eljárásokról szóló irányelv”) 66 Európai Parlament, 2008: 2008/115/EK Irányelv (“Visszatérési Irányelv”) 64

60

Menekültügyi eszközök az EU-ban akkor ez a tagállam felelős a kiskorú menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért. Más esetben, a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért való felelősség átszáll arra a tagállamra, ahol a kérelmet benyújtották. Ezen felül. ha a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőnek rokona van egy másik tagállamban és ez a rokon tud gondoskodni róla, akkor, amennyiben megoldható, őket újra kell egyesíteni. Ezek a rendelkezések a kiskorú mindenek felett álló érdekeit szolgálják.67 Oktatás: A tagállamok kötelesek az oktatási rendszerhez való hozzáférést biztosítani a menedékkérők számára, a saját állampolgárokra vonatkozó feltételek mellett (Befogadási irányelv, Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárokról szóló irányelv). A tagállamok a menekült, illetve a kiegészítő védelemben részesített valamennyi kiskorú számára, a saját állampolgárokra vonatkozó feltételek mellett, az oktatási rendszerhez teljes körű hozzáférést biztosítanak.68 A fogva tartott kiskorúak számára biztosítani kell – tartózkodásuk időtartamának függvényében – az oktatáshoz való hozzáférést.69 A család felkutatása: A tagállamoknak kísérletet kell tenni a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők családjainak felkutatására, szükség esetén bizalmas formában, a gyermek mindenek felett álló érdekeit szem előtt tartva.70 Családegyesítés: A kiskorú az egyenes ági felmenő első fokú rokonaival újraegyesülhet. Ha ezen rokonok nem léteznek, vagy nem találhatók meg, akkor a tagállamok családegyesítési célból engedélyezik a kiskorú gyámjának vagy bármely más családtagjának beutazását és tartózkodását.71 Az Európai Unió Tanácsa, 2003b: A Tanács (EK) 343/2003 sz. rendelete (Dublin II rendelet) Az Európai Unió Tanácsa, 2004: 2004/83/EK Tanácsi Irányelv (“Minősítési irányelv”) 69 Európai Parlament, 2008: 2008/115/EK Irányelv (“Visszatérési Irányelv”) 70 Az Európai Unió Tanácsa, 2003a: 2003/9/EK Tanácsi Irányelv (“Befogadási irányelv”) 2004/83/EK Tanácsi Irányelv (“Minősítési irányelv”) 71 Az Európai Unió Tanácsa, 2003c: 2003/86/EK Tanácsi Irányelv (“Családegyesítési irányelv”) 67 68

61

Egészségügy: A tagállamok az egészségügyre vonatkozó általános rendelkezések (Befogadási irányelv, Minősítési irányelv) végrehajtása során figyelembe veszik a sérülékeny csoporthoz tartozó személyek, mint például kísérő nélküli kiskorú menedékkérők speciális helyzetét. A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik bármilyen visszaélésnek áldozatául estek, valamint, szükség esetén megfelelő lelki gondozást és szaktanácsadást is.72 Eljárások: A kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel olyanoknak kell interjút készíteni, akik rendelkeznek megfelelő ismerettel a kiskorú speciális igényeiről; a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő kérelmének elbírálását olyan hivatalnoknak kell előkészíteni, aki megfelelő ismerettel rendelkezik a kiskorú speciális igényeiről.73 Képviselet: A tagállamok kötelesek intézkedéseket hozni a kísérő nélküli kiskorúak szükség szerinti gyámügyi képviseletének, vagy, ha szükséges, a kiskorúak ellátásáért és jólétéért felelős szervezet általi képviseletnek, illetve bármilyen egyéb megfelelő képviseletnek a biztosítása érdekében. A hatóságok kötelesek rendszeres értékeléseket végezni. (Befogadási irányelv, Átmeneti védelem irányelv, Minősítési irányelv) Az eljárásokról szóló irányelv biztosít egy képviselőt, aki segíti a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket a kérelmük elbírálása során és tájékoztatja őket az interjúval kapcsolatban.74 Az Európai Unió Tanácsa, 2003a: 2003/9/EK Tanácsi Irányelv (“Befogadási irányelv”) Az Európai Unió Tanácsa, 2005: 2005/85/EK Tanácsi Irányelv (“A menedékjogi eljárásokról szóló irányelv”) 74 Azonban a tagállamok eltekinthetnek képviselő kinevezésétől abban az esetben, ha: (a) a kísérő nélküli kiskorú minden valószínűség szerint az elsőfokú döntés megszületése előtt nagykorúvá válik; (b) ingyenesen megbízhat egy saját választása szerinti jogi vagy a nemzeti jogszabályok szerint engedélyezett egyéb tanácsadót a képviselő fent meghatározott teendőinek ellátására; vagy (c) házas vagy éppen megházasodott. A tagállamoknak a 2005 december 1-jén hatályos törvényekkel és rendeletekkel összhangban továbbá akkor sem kell képviselőt kijelölniük, ha a kísérő nélküli kiskorú 16. életévét betöltötte, vagy ennél idősebb, kivéve, ha képtelen képviselő nélkül intézni a menedékjog iránti kérelmével kapcsolatos ügyeket. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:326:0013:01:EN:HTML (2012. február) 72 73

62

Menekültügyi eszközök az EU-ban Visszatérés: A visszatérési határozat elrendelése előtt a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembevételével a kiutasítást végrehajtó hatóságtól eltérő megfelelő szervek általi segítségnyújtást kell biztosítani a kiskorú számára. A tagállamoknak meg kell győződniük arról, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérő egy családtagjához, kinevezett gondviselőhöz vagy a fogadó állam megfelelő befogadó létesítményéhez kerül.75 Az alternatív gondoskodásról kapcsolatos határozatok meghozásánál teljes mértékben figyelembe kell venni annak kívánatos voltát, hogy a gyermek a lehető legközelebb maradjon szokásos tartózkodási helyéhez a családjával való kapcsolatfelvétel és esetleges újraegyesítés megkönnyítése érdekében és azért, hogy a gyermek oktatási, kulturális és szociális élete a lehető legkisebb mértékben szenvedjen zavart.76 Képzés: a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel dolgozókat megfelelő képzésben kell részesíteni.77

Jelenleg a legfőbb EU bevándorlási és menekültügyi eszközöket alapos felülvizsgálatnak vetik alá. Ilyenek az Eurodac, a befogadási irányelv, a dublini rendelet, a huzamos tartózkodási engedélyre vonatkozó irányelv, a minősítési irányelv és a menedékjogi eljárásokról szóló irányelv.

Európai Parlament, 2008: 2008/115/EK Irányelv (“Visszatérési Irányelv”) ENSZ Közgyűlés, 2009, Valamennyi emberi jog, polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok, köztük a fejlődéshez való jog előmozdítása és védelme. Útmutató a gyermekek alternatív gondviseléséhez 10. 77 Az Európai Unió Tanácsa, 2003a: 2003/9/EK Tanácsi Irányelv (“Befogadási irányelv”) 2004/83/EK Tanácsi Irányelv (“Minősítési irányelv”) 75 76

63

Vonatkozó EU törvényhozás a kiskorúakról és a kísérő nélküli kiskorúakról78 Törvényhozás

A kísérő nélküli kiskorúakról szóló cikk

A kiskorúakról szóló cikk (beleértve a kísérő nélküli menedékkérő kiskorúakat is)

Az egyes cikkekben érintett jogok

Befogadási irányelv

19. cikk (kísérő nélküli kiskorúak)

18. cikk (kiskorúak)

19. cikk Törvényes gyámság: A szükséges képviselethez kapcsolódó rendszeres értékelés A család egysége, Szállás A gyermek mindenek felett álló érdekei, Életkor és érettség A család felkutatása, Képzés Biztonság, Titoktartás

Minősítési irányelv

30. cikk (kísérő nélküli kiskorúak)

30. cikk A gyermek mindenek felett álló érdekei, Törvényes gyámság: A kiskorú szükségletei, Rendszeres értékelés, A család egysége, Szállás A gyermek mindenek felett álló érdekei, A gyermek véleménye; Életkor és érettség A család felkutatása, Képzés Titoktartás

Menedék Eljárások Irányelv

17. cikk (A kísérő nélküli kiskorúak számára nyújtott garanciák)

17. cikk Képviselet, Személyes interjú Információ, Speciális szükségletek Orvosi vizsgálat, Nyelv Beleegyezés, A gyermek mindenek felett álló érdekei

DUBLIN II

6. cikk

A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam az, ahol a menedékkérő családtagja jogszerűen tartózkodik, feltéve hogy ez megfelel a kiskorú mindenek felett álló érdekeinek. Családtag hiányában az a tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, ahol a kiskorú benyújtotta menedékjog iránti kérelmét.

Visszatérésről szóló irányelv

10. cikk (Hazatérés és kitoloncolás)

17. cikk (kiskorúak és családjaik fogva tartása)

10. cikk Támogatás A családhoz, kinevezett gyámhoz vagy megfelelő befogadó intézethez való visszatérés

Irányelv 2011/36/EU79

Az emberkereskedelem megelőzéséről, továbbá az ellene folyó küzdelemről és áldozatainak védelméről

Európa Tanács (2005)

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye és magyarázó jelentés

379 Diop, Marie, 2008-2009 : A kísérő nélküli kiskorúak jogai az Európai Unión belül: Összhangban van-e az EU bevándorlási és menekültügyi jogi szabályozása a Gyermekjogi egyezménnyel? 47.old. 79 IOM Budapest weboldalán átfogó tanulmány taláható az EU gyermekkereskedelemmel kapcsolatos politikáiról:http://www.iom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=14&Itemid=19 &lang=en#trafficking_in_human_beings (2012. március) 78

64

Menekültügyi eszközök az EU-ban

Az egyes cikkekben érintett jogok

Egyéb cikkek, melyek külön említik a kísérő nélküli kiskorúakat és/vagy a kiskorúakat

18. cikk A gyermek mindenek felett álló érdekei Rehabilitációs ellátás azon kiskorúak számára, akik nemi erőszak, gondatlanság, kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek. Megfelelő egészségügyi ellátás Szaktanácsadás

2(2)(h) cikk (A kísérő nélküli kiskorú meghatározása) 10. cikk (Iskoláztatás és oktatás) 13.2. cikk (Életszínvonal) 19. cikk (különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó rendelkezések) Preambulum, 12. bekezdés 2(i) cikk (A kísérő nélküli kiskorú meghatározása) 9. cikk (Üldöz(tet)ésnek minősülő cselekmények) 20. cikk (Általános szabályok – A nemzetközi védelem tartalma) 27. cikk (Oktatáshoz való hozzáférés) 29. cikk (Egészségügyi ellátás) 30. cikk (Titoktartás) Preambulum, 14. bekezdés 2(h) cikk (A kísérő nélküli kiskorú meghatározása) 4. (a)(b) cikk (Hozzáférés az eljáráshoz) 12. cikk (Személyes interjú) 35(3)(f) cikk (Határügyintézés) Art. 2(h) Art.15(3)

17. cikk Fogva tartás Szabadidős tevékenységek Oktatáshoz való hozzáférés Szállás, A gyermek mindenek felett álló érdekei

(Definition of UAM) (Humanitarian Clause)

Art.5  (Non-Refoulement, best interests of the child, family life and state of health) Art.7.2 (Voluntary Return)

65

jegyzet

66

8

Hosszútávú megoldás

A szüleiktől elszakított vagy kísérő nélküli gyermekek sorsával való törődés végső célja egy olyan hosszútávú megoldás kidolgozása, mely a gyermekek minden, védelemmel kapcsolatos szükségletével foglalkozik, figyelembe veszi az ő véleményüket és ahol lehetséges megszünteti a kísérő nélküliség vagy a szülőktől való elszakítottság állapotát.80 Hosszútávú megoldások lehetnek • nemzetközi védelmi vagy egyéb jogállás biztosítása a kiskorú, valamely tagállam területén lévő tartózkodási helyre való sikeres beilleszkedése érdekében; • visszatérés és újraegyesítés a származási országban; • valamely harmadik országban való letelepedés. A gyámnak mindezeket meg kell beszélnie a kiskorúval, gondosan elmagyarázva, melyik változat milyen következménnyel jár. A kiskorúnak meg kell engedni, hogy kifejezze véleményét és ezt amennyire lehetséges, figyelembe is kell venni. Elemezni kell a család újraegyesítésének lehetőségét, a család felkutatását el lehet kezdeni, ha a kiskorú is úgy kívánja.

A hosszútávú megoldásokat minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdekeinek megfelelően és a gyermek jogainak teljeskörű figyelembevételével kell meghatározni. Azonban ez nem feltétlenül előfeltétele a mindenek felett álló érdekek meghatározásának. ENSZ Emberi jogi főbiztos, 2005, 6.sz. Általános észrevétel Kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyermekekkel való bánásmód a származási országukon kívül, 79. paragrafus

80

67

A mindenek felett álló érdekek meghatározása a kitelepítési ciklus lehető legkorábbi szakaszában kell, bekövetkezzen. Az egyént nem szabad várakoztatni addig, míg hosszútávú megoldás nem születik.81

Good practice

A visszatérésre vonatkozó jó gyakorlat A NIDOS, egy hollandiai, független gyámügyi intézmény 2004-ben végzett kutatásokra alapozva azt javasolja, hogy a gyámok beszéljék meg a visszatérés lehetőségét a kiskorúval. Az eredmények azt mutatják, hogy realista megközelítés és útmutatás mellett a kiskorúak kissé pozitívabb képet alakítanak ki a visszatérésről. A gyámnak meg kell próbálnia megoldani mindazokat a nehézségeket, melyeket a kiskorú esetlegesen tapasztalhat. Biztonságos légkör alakítható ki azáltal, hogy szóba kerül a származási ország, a kiskorút körülvevő szociális háló, és egyértelmű célok kerülnek meghatározásra. Már a kezdetektől fogva a gyám bevonja a gyermeket a hosszútávú megoldás keresésébe, beleértve a származási országba való visszatérést is. A visszatérésről szóló NIDOS jelentés a gyermek kívánságán és a mindenek felett álló érdekeinek értékelésén alapul. A gyermek beleegyezése nélkül tervek nem készíthetők vagy módosíthatók. Ha a gyám véleménye az, hogy a származási ország fogadóképes, a gyám a gyermekkel együtt azon dolgozik, hogy a gyermek visszatérhessen oda. Minden egyes terv az adott gyermek szükségleteihez és helyzetéhez

81

68

ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, 2008: Iránymutatás a gyermek mindenek felett álló érdekeinek meghatározására, 32. oldal

Hosszútávú megoldások Good practice

igazodik. A visszatérés terve a Hollandiába való megérkezéskori kezdeti támogatáson, befektetésen, megbízható származási országbeli ügynökségekkel való együttműködésen alapul, és a NIDOS értékelésén, mely szerint a visszatérés hosszútávú lehet. Ezt egészíti ki még egy visszailleszkedési terv. […] Amikor a visszatérés kerül számításba, a gyám különböző felkészítő tevékenységeket biztosíthat a gyermek számára. Ilyen az önkéntes visszatérést támogató szervezetekkel (IOM, Maatwerk bij Terugkeer – the Mediation Agency for Return) való találkozás vagy a visszatérés utáni célzott tevékenységekre fókuszáló szakképzés és a visszatérési eljárásokkal kapcsolatos tanácsadás. 83

82

ECRE, 2011a, Főigazgatóság nyitólag: A kiskorúak hazatérésének gyakorlatairól szóló összehasonlító tanulmány Záróbeszámoló, 139. oldal

69

jegyzet

70

9

liFe Projektek

§ Life projektek

az Európa Tanács által javasolt eszközök a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők kapacitásának fejlesztése céljából. Ezen projektek törekvése az, hogy a gyermekek megszerezzék és megerősítsék a függetlenedéshez, felelősségvállaláshoz és társadalmi aktivitáshoz szükséges képességeket. 83

A life projekteknek a következőre kell alapulniuk

• • • •

az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (CRC) átfogó, integrált, interdiszciplináris megközelítés; a gyermek helyzetéhez szabott egyéni megközelítés; közös elköteleződés mind a hatóságok, mind a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők részéről.

A life projekteknek teljes összhangban kell lenniük a gyermek mindenek felett álló érdekeivel, ahogy az az eNsz gyermekjogi egyezményében szerepel.

1. szakasz A life projekt elindítása Értékelést kell végezni a következő céllal:

• • 83

a kiskorú eddigi életének, hátterének és tapasztalatainak feltérképezése; a kiskorú családi kapcsolatainak elemzése; Európa Tanács, 2007a: A Miniszterek Biztottságának CM/Rec (2007)9 sz. ajánlása a tagállamoknak a kísérő nélküli migráns kiskorúak life projektjeiről; Európa Tanács, 2007b: Indoklás a A Miniszterek Biztottságának CM/Rec (2007)9 sz. ajánlásához, a tagállamoknak a kísérő nélküli migráns kiskorúak life projektjeiről.

71

• •

a kiskorú migrációjához hozzájáruló tényezők elemzése; a kiskorú elvárásainak és szükségleteinek egyértelmű meghatározása.

Szükséges annak elemzése is, hogy mire lehet szükség annak biztosítása érdekében, hogy a kiskorú teljes körű tájékoztatását kapjon a fogadó országban elfoglalt helyéről, beleértve a jogokat, pl. a menedékkérelemhez való jogot, a kötelességeket, az elérhető szolgáltatásokat és az elérés módjait, valamint a kiskorú és a hatóságok közötti kapcsolatot. A life projekt, mely a kiskorúval együtt kerül megtervezésre, a kiskorú elvárásainak és képességeinek a fogadó országban, a származási országban vagy egy harmadik országban rendelkezésre álló lehetőségekkel való összehangolásán alapul. Ezt világos, reális, elérhető célokra kell lebontani. Fontos, hogy minden egyes cél belső értéket és hasznot jelentsen a kiskorú számára, függetlenül attól, hogy melyik országban van. Minden egyes célkitűzés arra törekszik, hogy javítsa a kiskorú képességeit annak érdekében, hogy sikeresen megállja a helyét a life projekt során.

Különösen nagy gondot kell arra fordítani, hogy a kiskorú megértse, hogy a life projekt elindítása nem jelenti azt, hogy garantáltan megkapja a tartózkodási engedélyt.

2. szakasz: Az írásbeli szerződés elkészítése Miután megállapításra kerültek a világos, reális, lépésről lépésre lebontott célok a kiskorú korának és érettségi fokának megfelelő mértékű közreműködésével, egyértelmű módszert kell megjelölni, annak meghatározására, hogy ki lesz majd az egyes célok eléréséért felelős.

72

Life projektek A tervek szerint ehhez minden fél – a kiskorú, a tanácsadó, bármely családtag, ha van, bármely gondviselő, szakosodott szolgáltatók vagy szervezetek, és törvényes képviselők – együttműködésére szükség van. Az írásbeli megállapodást a kiskorúnak és minden érintett félnek jóváhagyólag alá kell írnia. A life projekt így morális elköteleződéssé válik, melyben minden fél vállal bizonyos feladatot. A life projektnek tartalmaznia kell nyitott végű célokat, melynek megvalósítását a kiskorú vállalja, a megvalósulás ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket és a kiskorú valamint az illetékes hatóságok párbeszédén alapuló rendszeres értékelést is.84 3. szakasz A life projekt alkalmazása, ellenőrzése és felülvizsgálata A hatóságoknak és a gyermek támogatásáért felelős szakembereknek olyan eljárásokat kell életbe léptetniük, melyek a life projekt végrehajtásának menetét vizsgálják és az esetleges nehézségek leküzdésére alkalmasak. Ezek az országonként eltérő körülmények függvényei lehetnek. Javasolható, azonban, hogy minden life projekt legalább félévente kerüljön hivatalos átvizsgálásra. Ennél is gyakrabban javasolt akkor, ha olyan változások történtek, melyek jelentős mértékben befolyásolják magát a projektet. A life projektet kidolgozni és alkalmazni lehet vagy a fogadó országban vagy a származási országban vagy mindkettőben egyaránt. Megtörténhet, hogy egy life projektet csak harmadik országban lehet életbe léptetni. Egyetlen megoldást sem szabad kizárni. A legfontosabb alapelv a gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása. Azoknak a kiskorúak, akik belekezdtek egy life projektbe, meg kell kapják a tartózkodási engedélyt arra az időszakra, amíg befejezik az iskoláikat vagy szakképzésüket. Bizonyos körülmények között ez azt jelentheti, hogy a gyermeknek 18 éves kora után is.85n engedélyezett, hogy a fogadó országban maradjon Európa Tanács, 2007a: A Miniszterek Biztottságának CM/Rec (2007)9 sz. ajánlása a tagállamoknak a kísérő nélküli migráns kiskorúak life projektjeiről; 16. cikk 85 Európa Tanács, 2007b: Indoklás a A Miniszterek Biztottságának CM/Rec (2007)9 sz. ajánlásához, a tagállamoknak a kísérő nélküli mingráns kiskorúak life projektjeiről. 84

73

Good practice

Jó gyakorlat Hollandiában, a gyámügyi szervezet, a NIDOS az Európa Tanács által javasolt módszerhez hasonlót alkalmaz, amely során a gyám és a kiskorú együtt dolgoznak ki egy cselekvési tervet, mely a kiskorú által teljesítendő célokat tartalmazza. Első lépés: Gyengeségek és erősségek A kiskorú megérkezési utáni első hat hétben számos „pozícionálási” interjúra kerül sor. Az interjúk alapján a gyám és tanítványa megpróbálják számba venni a kiskorú gyengeségeit és erősségeit. Ezeknek megfelelően a gyám felvázolhatja a cselekvési tervet. Második lépés: Fejlődési profil A gyám, felhasználva az interjúk alatt megszerzett információkat és benyomásait, helyzetelemzést készít: hogyan fejlődik a kiskorú, hogyan halad a jogi eljárás, és mik az egészséges fejlődéshez szükséges jelenlegi javallatok. A gyám a kiskorú fejlődéséről egy profilt készít felhasználva azon tényezőket, melyek elképzelhetően akadályozzák a fejlődést. Ennek a listának az alapja a Kalverboer és Zijlstra szerzőpáros által megfogalmazott a gyermek mindenek felett álló érdeke modell. 86 Harmadik lépés: Fejlődési eredmények A gyengeségekre, erősségekre és profilra támaszkodva, a gyám most már a fejlődés eredményeire koncentrál. Az egészséges fejlődést megalapozása érdekében, a gyámnak fel kell tennie néhány kérdést. Hogyan fejlődik a kiskorú? A normál fejlődéshez képest aggodalomra ad-e okot? Ezen kérdésekre válaszolva a gyám megfogalmazza a fejlődési eredményeket.

86

74

Kalverboer, M. & Zijlstra, E., 2006: Het belang van het Kind in het Nederlandse recht.

Life projektek Good practice

Negyedik lépés: Fejlődési célok Végül ez az utolsó lépés a reális és megvalósítható célok felé, melyek kijelölik a fejlődési eredmények útját. A célok nagyon gyakorlatiasak, az iskoláról, a szociális képességekről, a mindennapos és pénzügyi problémák kezelésének képességéről szólnak. Fontos, hogy a célokat belátható időn belül el lehessen érni. A siker érdekében a cselekvési tervet a befogadástól számított hat héten belül meg kell írni. A cselekvési terv elkészülte után a gyám és tanítványa megpróbálják a fejlődési célkitűzéseket elérni az év folyamán. A folyamatos értékelés lehetővé teszi, hogy a gyermek és a gyám is nyomon követhesse a fejlődést. Szakértők azonban felvetettek további fejlődési lehetőségeket is.

javaslatok

87

•

A gyám biztosítja, hogy a cselekvési terv az elszakított gyermek nézeteit tükrözi és együttműködik a mentorral a terv kidolgozása során.

•

A gyám biztosítja, hogy a cselekvési tervet a gyermek érti és részt vesz annak megírásában.

•

Az elszakított gyermeknek képesnek kell lenni megismételni azokat a célokat, melyeket együtt állapítottak meg a gyámmal és a mentorral.

•

Az elszakított gyermeknek kapnia kell egy másolatot a cselekvési tervről, hogy bármikor meg tudja újra nézni a megfogalmazott célokat. 87

Dán jelentés, 2010: Védelmi hiányosságok megszüntetése, 37 old.

75

jegyzet

76

10

Kihívások a gyámok részére

Más szereplőkkel való együttműködés Miután a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel nagyon sok szereplő van kapcsolatban (gyámok, szociális munkások, törvényes képviselők, stb.), a köztük lévő együttműködés nagyon fontos. Sajnos azonban ez a típusú együttműködés gyakran nem megfelelő, részben köszönhetően az ezen területen végzett tanulmányok által megnevezett nem mindig érthető, töredezett, ellentmondásos előírásoknak és politikáknak. A nem hatékony együttműködés oka lehet a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel dolgozó szereplők által alkalmazott, egymással versengő és gyakran ellentmondásos ütemterv, munkamorál és referenciakeretek. Így nagyon fontos, hogy a szereplők között legyen információáramlás és szorgalmazzák a rendszeres találkozókat (esetleg a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel együttesen) a félreértések elkerülése érdekében. A kísérő nélküli kiskorú menedékkérő mindenek felett álló érdekei akkor biztosíthatók leginkább, ha a szereplők együttműködnek és az ő érdekében cselekszenek.88 Egy, jelenleg ugyanezzel a témával foglalkozó IOM projektben dolgozó szakértő a Cseh Köztársaságból a következőképpen vázolta fel a helyzetet: „Más intézmények szociális munkásainak is tudniuk kellene hova fordulhatnak, ha nem tudják, hogyan bánjanak a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel. Bizonyos fokig megértem, hogy három évente csak egyszer kell külföldiekkel foglalkozniuk, azonban legalább az fontos lenne, hogy tudják, kitől kérhetnek tanácsot.89 IOM, 2011: UAM: Kísérő nélküli kiskorú menedékkérők: A védelem, támogatás és ígéretes gyakorlatok áttekintése. 89 IOM Project on Best Practices for a Coordinated Approach to Assist Unaccompanied Minor Asylum Seekers (UAMAS) and former UAMAS (fUAMAS) in EU MS, National Report, IOM and Organisation for aid to refugees, 2011 88

77

Alulképzett és túlterhelt munkatársak A kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkért felelős szakembergárda gyakran nem rendelkezik elég forrással ahhoz, hogy megfelelő szintű gondoskodást tudjon nyújtani. A munkatársak néha egyszerűen túl vannak terhelve, mert túl nagy számú gyermekért felelősek. Máskor pedig azért nem tudják megfelelően végezni a munkájukat, mert nincsenek erre kiképezve és nem ismerik a know-how-t.90

Javaslatok

•

Nagyon fontos a jó időbeosztás. A gyámok ellenőrizni kell, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel megbeszélt időpontok visszaigazolásra kerültek-e és/vagy érdemes emlékeztetőt küldeni.

•

A gyámok használhatják a közösségi médiumokat, például a Facebook-ot, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel történő kommunikációra. Elmondhatják, hogy mit szeretnének és mire van szükségük akkor is, ha nem egy városban laknak.

•

A gyámok találkozókat szervezhetnek a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel. Amennyiben megoldható, szerencsés, ha a szereplők rendszeresen találkoznak, hogy folyamatosan értékeljék és megvitassák a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők igényeit.

•

A kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel dolgozók kompetenciáit és kötelezettségeit világosan meg kell határozni.

•

Javasolt rendszeres képzések, szemináriumok tartása a gyámok, szociális munkások, stb. számára.

Ibidem.

90

78

11

Következtetés

A kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel foglalkozó gyámok és szociális munkások számos különböző területen dolgoznak és kötelezettségeik is sokfélék a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket illetően. Ennek az oktatási kézikönyvnek a célja a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel dolgozó és velük kapcsolatban lévő gyámok, tanácsadók és gondviselők szakmai kompetenciáinak javítása. Habár a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkre vonatkozó jogszabályok tagországonként eltérőek, még az Európai Unión belül is, egyre nagyobb erőfeszítések történnek a jogi keretrendszer harmonizálására nemzetközi és európai szinten is. Ebben az összefüggésben ez az oktatási kézikönyv a harmonizált megközelítés egyik eszköze lehet. A gyakorló szakemberek számára ez a dokumentum kézikönyvként alkalmazható, melyből lehet tanulni a más országok tapasztalatairól és jó gyakorlatairól, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számára biztosított gyámság és általános gondoskodás szintje javuljon. Ezen felül, az oktatási kézikönyv a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel kapcsolatos számos témával foglalkozik, például nemzetközi törvényhozás és normák, az EU menekültügyi eszközei, a gyámok kinevezése és feladatai, a gyermek mindenek felett álló érdekeit szem előtt tartó megközelítések, igényfelmérés, gyermekkereskedelem, kormeghatározási eljárások, hosszútávú megoldások és life projektek.

79

80

12

Bibliográfia

Belgiumi Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. „A gyám elnevezést ki kell érdemelni.” Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. http://www.defenceforchildren.nl/images/20/1267.pdf (2012.február) Better Integration for Separated Children, 2010: Kihívások a szüleiktől elszakított gyermekek számára Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában. http://asyl.at/projekte/bisc_compilation_report.pdf (2012.február) Az Európai Közösségek Bizottsága, 2006a: Az EU gyermekjogi stratégiája felé. http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=COM:2006:0367:FIN:EN:PDF (2012.február) Az Európai Közösségek Bizottsága, 2006b, Összefoglaló: Towards an EU strategy on the rights of the child. (Az EU gyermekjogi stratégiája felé.) http://europa.eu/legislation_summaries/human_rights/fundamental_ rights_within_european_union/r12555_en.htm (2012.február) Európa Tanács, 2005, Parlamenti Közgyűlés Ajánlása 1703: Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek védelme és támogatása http://assembly.coe.int/main.asp?Link=/documents/adoptedtext/ta05/ erec1703.htm (2012.február) Európa Tanács, 2007a: A Miniszterek Biztottságának CM/Rec (2007) 9 sz. ajánlása a tagállamoknak a kísérő nélküli migráns kiskorúak life projektjeiről. https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?id=1164769 (2012.február) 81

Európa Tanács, 2007b: Indoklás az A Miniszterek Biztottságának CM/Rec (2007)9 sz. ajánlásához, a tagállamoknak a kísérő nélküli migráns kiskorúak life projektjeiről. ht t p : / / w w w. co e. i nt / t / d g 3 / m i grat i o n / a rc h i ve s / S o u rce / Recommendations/Recommendation%20CM%20Rec_2007_9%20-%20 Explanatory%20memorandum_en.pdf (2012.február) Európa Tanács, 2011, Parlamenti Közgyűlés jelentése: Kísérő nélküli gyermekek Európában: A megérkezés, tartózkodás és visszatérés kérdései. http://assembly.coe.int/Documents/WorkingDocs/Doc11/EDOC12539. pdf (2012.február) Az Európai Unió Tanácsa, 2000: A 2000. december 11-én elfogadott, a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000 EK tanácsi rendelet. http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=CELEX:32000R2725:EN:HTML (2012.február) Az Európai UnióTanácsa, 2001: ATanács 2001. július 20-i 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről („Átmeneti védelem irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=CELEX:32001L0055:EN:HTML (2012.február) Az Európai Unió Tanácsa, 2003a: A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv („Befogadási irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=CELEX:32003L0009:EN:HTML (2012 február) 82

Bibliográfia Az Európai Unió Tanácsa, 2003b: A Tanács 2003. február 18-i 343/2003/ EK rendelete az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról („Dublin II rendelet”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=CELEX:32003R0343:EN:HTML (2012.február) Az Európai Unió Tanácsa, 2003c: A Tanács 2003. szeptember 22-i 2003/86/ EK irányelve a családegyesítési jogról („Családegyesítési irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=CELEX:32003L0086:EN:HTML (2012.február) Az Európai Unió Tanácsa, 2003d: A Tanács 2003. november 25-i 2003/109/ EK irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról („A huzamos tartózkodási engedélyre vonatkozó irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=CELEX:32003L0109:EN:HTML (2012.február) Az Európai Unió Tanácsa, 2004: A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv („Minősítési irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriSer v/LexUriSer v. do?uri=CELEX:32004L0083:EN:HTML (2012.február)

83

Az Európai Unió Tanácsa, 2005: A Tanács 2005. december 1-jén elfogadott 2005/85/EK irányelve a tagállamok menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó eljárásainak minimumszabályairól („A menedékjogi eljárásokról szóló irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:326:00 13:01:EN:HTML (2012.február) Az Európai Unió Tanácsa, 2010: A Tanács kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos következtetései. http://s3.amazonaws.com/rcpp/assets/attachments/1026_council_on_ unaccompanied_minors_original.pdf (2012.február) Dán Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. http://www.defenceforchildren.nl/images/20/1268.pdf (2012.február) Dán jelentés, 2010: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. http://www.ecpat.nl/images/20/1275.pdf (2012.február) Diop, Marie, 2008-2009: A kísérő nélküli kiskorúak jogai az Európai Unión belül: Összhangban vannak-e az EU bevándorlási és menekültügyi törvényei a Gyermekjogi egyezménnyel? http://s3.amazonaws.com/rcpp/assets/attachments/1147_Legal_Paper_ Full_Version_Unaccompanied_Minors_within_the_EU_asylum_and_ immigration_legislation-Marie_Diop_original.pdf (2012.február) ECPAT Hollandia, 2011: Célkitűzések a gyámok és hatóságok számára. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. http://www.defenceforchildren.nl/images/69/1632.pdf (2012.február)

84

Bibliográfia ECRE, 2011, Főigazgatóság kezdőlap: A kiskorúak hazatérésének gyakorlatairól szóló összehasonlító tanulmány Záróbeszámoló http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/immigration/docs/studies/ Return_of_children-final.pdf (2012. február) EMH, 2010: Összefoglaló jelentés: Politikák a kísérő nélküli kiskorúak fogadásának, visszatérésüknek és integrációjuknak szervezési és számbeli kérdéseiről. EU Összehasonlító tanulmány EMH, 2012: Menekültügyi és migrációs glosszárium 2.0 http://www.emn.at/images/stories/EMN_Glossary_2_0_January_2012. pdf (2012. február) ENGI, 2010: Towards a European Network of Guardianship Institutions. (Úton a gyámügyi intézmények európai hálózata felé.) http://www.epim.info/wp-content/uploads/2011/02/ENGI-ReportTowards-a-European-Network-of-Guardianship-Institutions.pdf (2012. február) Európa, 2010: Az Európai Bizottság az EU-ba belépő kísérő nélküli kiskorúak fokozottabb védelmére szólít fel. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/534 (2012. február) Európai Bizottság, 2010: EU cselekvési terv a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatban (2010-2014). http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/ LexUriServ.do?uri=CELEX:52010DC0213:EN:NOT (2012. február) Európai Bizottság, 2011b: Az EU gyermekjogi ütemterve http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0060:F IN:EN:HTML (2012. február)

85

Európai Bizottság, 2011c: Erősebb jogokat a gyermekeknek http://ec.europa.eu/news/justice/110217_en.htm (2012. február) Európai Tanács, 2010 A Stockholmi Program. A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:115:00 01:0038:en:PDF (2012. február) Európai Parlament, 2008: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án elfogadott 2008/115/EK irányelve a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos közös normákról és eljárásokról („Visszatérésről szóló irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:348:00 98:01:EN:HTML (2012. február) Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Szövetségi Minisztérium, Ausztria, 2009: Gyermekkereskedelem Ausztriában. A gyermekkereskedelem megelőzése és a gyermekkereskedelem áldozatainak védelme FRA, 2010, Összefoglaló jelentés: Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban. http://fra.europa.eu/fraWebsite/attachments/SEPAC-summary-report_ EN.pdf (2012. február) FRA, 2010, Összehasonlító jelentés: Szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban. http://fra.europa.eu/fraWebsite/attachments/SEPAC-comparativereport_EN.pdf (2012. február) Frontex, 2010: Kísérő nélküli kiskorúak a migrációs folyamatban http://www.frontex.europa.eu/situation_at_the_external_border/art20. html (2012. február) 86

Bibliográfia Közgyűlés: 1990: ENSZ Gyermekjogi Egyezmény. http://www2.ohchr.org/english/law/crc.htm (2012. február) Közgyűlés: 2009 Valamennyi emberi jog, polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok, köztük a fejlődéshez való jog előmozdítása és védelme. Útmutató a gyermekek alternatív gondviseléséhez http://www.unicef.org/aids/files/UN_Guidelines_for_alternative_care_ of_children.pdf Hancilova, Blanka és Knauder, Bernadette (2011) :A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők: A védelem, támogatás és ígéretes gyakorlatok áttekintése. Budapest: International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) http://www.iom.hu/PDF/Unaccompanied_Minors_Asylum-seekers_ Overview_of_Protection_Assistance_and_Promising_Practices.pdf (2012. február) Home Office, Crown Prosecution Service, et al., 2001: Achieving Best Evidence in Criminal Proceedings: Guidance for Vulnerable or Intimidated Witnesses, Including Children. London: Crown copyright. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, 2004: Interagency Guiding Principles on Unaccompanied and Separated Children. http://www.ecdgroup.com/docs/lib_004784237.pdf (2012. február) IOM, 2006: Resource Book for Law Enforcement Officers on Good Practices in Combating Child Trafficking. (Gyűjtemény a gyermekkereskedelemmel szembeni harcban alkalmazott jó gyakorlatokról a bűnüldözési hatóságok számára.) http://www.ch.iom.int/fileadmin/media/pdf/publikationen/resource_ book.pdf (2012. február)

87

IOM, 2006: IOM Csempészetellenes Képzési Modulok: GYERMEKEK IOM, 2007: Kézikönyv a gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott közvetlen támogatásról. http://www.iom.int/jahia/webdav/site/myjahiasite/shared/shared/ mainsite/published_docs/books/CT%20handbook.pdf (2012. február) IOM, 2010: A legjobb gyakorlatok és javaslatok kézikönyve: Információcsere és legjobb gyakorlat a kísérő nélküli kiskorúak első fogadásáról, a velük való bánásmódról és védelemről. http://www.iomvie.org/temp/Final_Manual_EUAM_2010.pdf (2012. február) IOM Project on Best Practices for a Coordinated Approach to Assist Unaccompanied Minor Asylum Seekers (UAMAS) and former UAMAS (fUAMAS) in EU MS, National Report, IOM and Organisation for Aid to Refugees, 2011 IOM, 2011: „Unaccompanied Children on the Move”. http://publications.iom.int/bookstore/free/UAM%20Report_11812.pdf (2012.február) IOM, 2012: Összefoglaló jelentés: A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámságának és a róluk való gondoskodás minőségének javítása a középeurópai országokban. Írországi Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. http://irc.fusio.net/wp-content/uploads/2011/09/Closing-a-ProtectionGap-National-Report.pdf(2012.február)

88

Bibliográfia Kalverboer, M. & Zijlstra, E., 2006: Het belang van het Kind in het Nederlandse recht, Amsterdam: SWP. London Boroughs of Hillingdon and Croydon, 2003, Gyakorlati iránymutatás a kísérő nélküli menedékkérők kormeghatározásához Holland Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. http://www.defenceforchildren.nl/images/20/1268.pdf (2012.február) SCEP, 2000: Nyilatkozat a jó gyakorlatról Szüleiktől elszakított gyermekek Európában Program http://www.unhcr.org/refworld/publisher,SCEP,,,3f9e4e052,0.html (2012. február) SCEP, 2009: Nyilatkozat a jó gyakorlatról Szüleiktől elszakított gyermekek Európában Program http://www.separated-children-europe-programme.org/separated_ children/good_practice/SGP_2009_final_approved_for_print.pdf (2012. február) SCEP, 2011: A jelenlegi kormeghatározással kapcsolatos törvények, politikák és gyakorlatok áttekintése tizenhat európai országban. http://www.edustajat.fi/pdf/20110927_ageassessment_report.pdf (2012. február) Svéd Nemzeti Jelentés, 2010-2011: Védelmi hiányosságok megszüntetése. Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. http://www.defenceforchildren.nl/images/20/1264.pdf (2012. február)

89

UNHCR, 1997: A kísérő nélküli menedékkérő gyermekekkel kapcsolatos politikára és eljárásokra vonatkozó irányelvek. http://www.unhcr.org/cgi-bin/texis/vtx/refworld/rwmain?page=search& docid=3ae6b3360 (2012. február) ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, 2008: Iránymutatás a gyermek mindenek felett álló érdekeinek meghatározására. http://www.unhcr.org/refworld/docid/48480c342.html (2012. február) ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, 2009: Iránymutatás a nemzetközi védelemről: Gyermek menedékjog iránti kérelmek az 1951-es egyezmény 1(A)2 és 1(F) cikkei és/vagy 1967-es, a menekültek jogállásáról szóló jegyzőkönyv alapján. http://www.unhcr.org/refworld/docid/4b2f4f6d2.html (2012. február) ENSZ Emberi jogi főbiztos, 2005, 6.sz. Általános észrevétel : Kísérő nélküli and szüleiktől elszakított gyermekekkel való bánásmód a származási országon kívül. h t t p : / / w w w . u n h c h r. c h / t b s / d o c . n s f / % 2 8 s y m b o l % 2 9 / C R C . GC.2005.6.En?OpenDocument (2012. február) UNICEF, 1990, Adatlap: A gyermekek az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerinti jogainak összefoglalása http://www.unicef.org/crc/files/Rights_overview.pdf (2012. február) ENSZ: 2000 A határokon átívelő szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezményt kiegészítő az ember-, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megakadályozásáról, megszüntetéséről és büntetéséről szóló jegyzőkönyv. http://www.osce.org/odihr/19223 (2012. február)

90

13

MELLÉKLETEK sz. melléklet

Adatlap: A gyermekek az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerinti jogainak összefoglalása91 (A teljes CRC megtalálható a következő webcímen: http://www2.ohchr.org/english/law/crc.htm 2012. február) 1. cikk (A gyermek definíciója): Az egyezmény szerint a gyermeknek számít a 18 életévét még nem betöltött személy, kivéve, ha az adott ország törvényei máshogy nem rendelkeznek és alacsonyabb a nagykorúság korhatára. Az egyezmény ellenőrző szerve, a Gyermekjogi Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a nagykorúság korhatárát amennyiben az 18 éves kor alatti és terjesszék ki a védelmet minden 18 életévét be nem töltött gyermekre. 2. cikk (Megkülönböztetés-mentesség): Az egyezmény fajra, vallásra, képességekre való tekintet nélkül vonatkozik minden gyermekre, bármit mondjon vagy gondoljon, bármilyen családból érkezzen is. Nem számít, hogy hol él, milyen nyelvet beszél, mit csinálnak a szülei, hogy lány-e vagy fiú, milyen kultúrából származik, fogyatékossággal él-e, gazdag-e vagy éppen szegény. Egyetlen gyermeket sem szabad méltánytalanul kezelni, semmilyen alapon sem. 3. cikk (A gyermek mindenek felett álló érdekei): A gyermek mindenek felett álló érdekeit kell szem előtt tartani az őket érintő döntések meghozatala során. Minden felnőttnek azt kell tennie, ami a gyermeknek a legjobb. Amikor a felnőttek döntéseket hoznak, arra kell gondolniuk, hogyan hatnak ezek a döntések a gyermekekre. Ez különösen vonatkozik a költségvetés, politika és törvényhozás döntéshozóira. UNICEF, 1990, Adatlap: A gyermekek az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerinti jogainak összefoglalása

91

91

4. cikk (Jogok védelme): A kormányok felelőssége minden intézkedést meghozni annak érdekében, hogy a gyermekek jogai érvényesüljenek, azokat tiszteletben tartsák és védelmezzék. Amikor az országok ratifikálják az egyezményt, beleegyeznek, hogy a gyermekekkel kapcsolatos érvényben lévő törvényeiket felülvizsgálják. Ebbe belefoglaltatik a szociális szolgáltatások, a jogrendszer, az egészségügy és oktatási rendszer valamint az ezen szolgáltatások finanszírozásának értékelése. Ezután a kormányok kötelesek megtenni a szükséges lépéseket, hogy az egyezmény által előírt minimum normák teljesüljenek ezeken a területeken. Segítségek kell nyújtaniuk a családoknak a gyermekek jogainak védelmében és abban, hogy olyan környezetet tudjanak biztosítani a gyermek számára, ahol felnőhet és kibontakoztathatja képességeit. Néhány esetben ez a létező törvények megváltoztatását vagy újak alkotását is jelentheti. Az ilyen, törvényhozást érintő változások nincsenek ugyan előírva, de a folyamat ugyanaz,, mint bármely más törvény alkotása vagy reformja esetén. Az Egyezmény 41. cikke rámutat, hogyha egy adott országban az egyezményben előírtaknál magasabb szintű normák érvényesek, akkor mindig a magasabb szintű normák az irányadók. 5. cikk (Szülői útmutatás): A kormányoknak tiszteletben kell tartani a családok azon jogait és kötelezettségeit, hogy irányt mutassanak gyermekeiknek, annak érdekében, hogy növekedésük folyamán megtanuljanak jogaikkal megfelelően bánni. A gyermek támogatása jogaik megértésében nem jelenti azt, hogy olyan döntésekre kell őt kényszeríteni, aminek a következményeit fiatal kora következtében még nem tudja kezelni. Az 5. cikk arra bíztatja a szülőket, hogy ezekkel a jogokkal a „gyermek fejlődőképességeivel összhangban” fogalakozzanak. Az egyezmény nem vállal felelősséget a szüleiktől távol élő gyermekekért és nem ad nagyobb hatáskört a kormányoknak. A kormányokat azért teszi felelőssé, hogy védjék és segítsék a családokat elsődleges feladatuk, a gyermekek gondozása terén.

92

Mellékletek 6. cikk (Túlélés és fejlődés): A gyermekeknek joguk van élni. A kormányok kötelesek biztosítani, hogy a gyermekek (túl)éljenek és egészségesen tudjanak fejlődni. 7. cikk (Regisztráció, név, nemzetiség, gondoskodás): Minden gyermek joga egy törvényesen bejegyzett, a kormány által hivatalosan elismert név. A gyermekeknek joguk van nemzetiséggel bírni (egy országhoz tartozni). A gyermekeknek szintén joguk van ismerni szüleiket és, amennyire lehetséges, azok gondoskodását élvezni. 8. cikk (A személyiség megőrzése): A gyermekeknek joguk van személyiséggel bírni – ami (ebben a kontextusban) hivatalos dokumentum arról, hogy kik is ők valójában. A kormányok kötelesek tiszteletben tartani a gyermekek névhez, nemzetiséghez és családi kötelékekhez való jogait. 9. cikk (Elszakadás a szülőktől): A gyermekeknek joguk van szüleikkel élni, hacsak ez nem hátrányos számukra. Azon gyermekeknek, akiknek a szülei nem élnek együtt joguk van mindkét szülővel tartani a kapcsolatot, hacsak ez nem sérti a gyermeket. 10. cikk (Családegyesítés): Azon családoknak, melyek tagjai külön országokban élnek, engedélyt kell kapniuk szabadon mozogni ezen országok között annak érdekében, hogy a szülők és gyermekek kapcsolatban maradhassanak egymással illetve újra egy családként élhessenek. 11. cikk (Emberrablás): A kormányoknak lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a gyermekek illegális kivitelét a saját országukból. Ez a cikk elsősorban a szülők által jogellenesen külföldre vitt gyermekek problémájával foglalkozik. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez csatolt, a gyermekkereskedelemről, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív 93

jegyzőkönyvben található egy rendelkezés, mely a pénzügyi haszonszerzés céljából a szülők által jogellenesen külföldre vitt gyermekek problémájával foglalkozik. 12. cikk (A gyermek véleményének tiszteletben tartása): Amikor a felnőttek gyermekeket érintő döntést hoznak, a gyermekeknek joguk van elmondani mit gondolnak és véleményüket figyelembe kell venni. Ez nem jelenti azt, hogy most már a gyermekek megmondhatják szüleiknek, hogy azok mit tegyenek. Ez az egyezmény arra bíztatja a szülőket, hogy hallgassák meg és vegyék figyelembe a gyermekek véleményét a döntéshozatalnál, nem arra, hogy a gyermekek rendelkezzenek a felnőttek felett. A 12. cikk nem ütközik a szülők azon jogával és kötelezettségével, hogy a gyermeket érintő ügyekben kifejezzék véleményüket. Ezen felül, az egyezmény elismeri, hogy a gyermek döntéshozatalban való részvételének mértéke és szintje a gyermek érettségével kell, hogy összhangban legyen. A gyermek azon képessége, hogy ki tudja fejezni a véleményét a kor előrehaladtával alakul ki és fejlődik. Természetes, hogy nagyobb súllyal esik latba egy tizenéves, mint egy kisiskolás véleménye, legyen szó akár családon belüli, jogi vagy adminisztrációs döntésekről. 12. cikk (A gyermek véleményének tiszteletbe tartása): Amikor a felnőttek gyermekeket érintő döntést hoznak, a gyermekeknek joguk van elmondani mit gondolnak és véleményüket figyelembe kell venni. 13. cikk (Szólásszabadság): A gyermekeknek joguk van a tájékozódáshoz és az információ-megosztáshoz, amíg az nem káros rájuk vagy másokra nézve. A szólásszabadság gyakorlása közben a gyermekeknek is kötelességük mások jogainak, szabadságjogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása. A szólásszabadsághoz tartozik az információ megosztása, bármilyen, általuk választott módon, beleérve a beszédet, rajzot vagy írást.

94

Mellékletek 14. cikk (A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság): A gyermekeknek joguk van azt hinni vagy gondolni, amit akarnak, joguk van a vallásukat gyakorolni mindaddig, míg másokat nem akadályoznak jogaik gyakorlásában. A szülőknek irányt kell mutatni a gyermekeknek ezekben a kérdésekben. Az egyezmény tiszteletben tartja a szülők jogait és kötelességeit a vallási és erkölcsi útmutatás terén. Vallási csoportok szerte a világon kifejezték támogatásukat az egyezménnyel kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy az egyezmény semmilyen tekintetben nem akadályozza a szülőket, hogy vallási elvek szerint neveljék gyermekeiket. Ugyanakkor, az egyezmény elismeri, hogy előfordulhat, hogy amint a gyermek egyre érettebbé válik és képes saját véleményének kifejezésére, megkérdőjelez bizonyos vallási gyakorlatokat vagy kulturális hagyományokat. Az egyezmény támogatja a gyermekek azon jogait, hogy felülvizsgálják meggyőződéseiket, de azt is kijelenti, hogy ezen meggyőződések kifejezésre juttatása a mások jogainak és szabadságainak tiszteletben tartása mellett kell, hogy történjék. 15. cikk (Egyesülési szabadság): A gyermekeknek joguk van találkozni egymással, csoportokhoz és szervezetekhez csatlakozni, mindaddig, míg másokat nem akadályoznak jogaik gyakorlásában. Jogaik gyakorlása közben a gyermekeknek is kötelességük mások jogainak, szabadságainak és jó hírnevének tiszteletben tartása. 16. cikk (A magánélet védelme): A gyermekeknek joguk van a magánélethez. A törvény feladata megvédeni őket az életmódjuk, jó hírnevük, családjuk és otthonuk elleni támadásokkal szemben. 17. cikk (Az információhoz való hozzáférés, tömegtájékoztatás): A gyermekeknek joguk van az egészségük és jó közérzetük érdekében fontos információk megszerzéséhez. A kormányok feladata a tömegtájékoztatási eszközök – rádió, televízió. újságok és internettartalom-források – ösztönzése a gyermekek számára érthető és nem káros információ 95

közzétételére. Különösen fontos, hogy a tömegtájékoztatási eszközök a kisebbséghez tartozó és őslakos gyermekek számára érthető nyelveken is közöljenek információt. A gyermekeknek hozzáférést kell biztosítani a gyermekkönyvekhez. 18. cikk (Szülői kötelezettségek, állami segítségnyújtás): Mindkét szülő felelős a gyermekeik felneveléséért. Mindig azt kell szem előtt tartaniuk, hogy mi a jó az egyes gyermeknek. A kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a szülők azon jogait és kötelezettségeit, hogy irányt mutassanak gyermekeiknek. Az egyezmény nem vállal felelősséget a szüleiktől távol élő gyermekekért és nem ad nagyobb hatáskört a kormányoknak. A kormányokat azért teszi felelőssé, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek, különösen abban az esetben, ha mindkét szülő otthonán kívül dolgozik. 19. cikk (Védelem az erőszak mindenféle megnyilvánulása ellen): A gyermekeknek joguk van a testi-lelki bántalmaktól való védelemhez.. A kormányoknak gondoskodni kell arról, hogy a gyermek megfelelő bánásmódban részesüljön, védve legyen a szülők vagy gondozók általi erőszak, helytelen bánásmód, hanyagság ellen. Ami a fegyelmezést illeti, az egyezmény nem határozza meg, hogy a szülők a büntetés milyen formáját alkalmazhatják. Azonban az erőszak, mint fegyelmező erő alkalmazása elfogadhatatlan. Vannak olyan fegyelmezési módok, melyek hatékonyan tanítják meg a gyermeket arra, milyen viselkedési elvárások léteznek a család és a társadalom részéről. Ezek nem alkalmaznak erőszakot és figyelembe veszik a gyermek fejlettségi szintjét valamint mindenek felett álló érdekeit. A legtöbb országban törvény által meghatározott, hogy milyen büntetés minősül túlzottnak vagy visszaélésnek. Az adott kormányon múlik,, hogy felülvizsgálja-e ezeket a törvényeket az egyezmény szellemében. 20. cikk (Családi környezettől megfosztott gyermekek): Azon gyermekeknek, akikről nem a saját családjuk gondoskodik, joguk van 96

Mellékletek különleges figyelemre és megfelelő gondoskodásra olyan emberek által, akik tisztelik etnikai, vallási, kulturális és nyelvi hovatartozásukat. 21. cikk (Örökbefogadás): A gyermekeknek joguk van a gondoskodásra és védelemre ha örökbe fogadták őket vagy állam gondozásba kerültek. Elsődleges szempontnak mindig azt kell tekinteni, hogy nekik mi a legjobb. Függetlenül attól, hogy az örökbefogadás után a szülőhazájukban maradnak vagy más országba kerülnek, ugyanazok a szabályok érvényesek. 22. cikk (Menekült gyermekek): A gyermekek különleges védelemre és segítségre jogosultak, valamint az egyezményben foglalt minden jog megilleti őket, amennyiben menekültek (kényszer hatására hagyták el hazájukat és kénytelenek egy másik országban élni). 23. cikk (Fogyatékkal élő gyermekek): Annak érdekében, hogy teljes és önálló életet élhessenek, a fogyatékkal élő gyermekeket különleges gondoskodás és támogatás valamint az egyezményben foglalt minden jog megilleti. 24. cikk (Egészség és egészségügyi szolgáltatások): A gyermeknek joguk van a minőségi egészségügyi ellátáshoz – a lehető legjobbhoz – biztonságos ivóvízhez, tápláló ételekhez, tiszta és biztonságos környezethez és az egészségmegőrzéshez szükséges minden információhoz. A gazdag országoknak segíteniük kell a szegényeket mindez megvalósításában. 25. cikk (Gondoskodás és bánásmód): Azok a gyerekek, akikről nem a szüleik, hanem helyi hatóságok gondoskodnak jogosultak arra, hogy lakhelyüket folyamatosan ellenőrizzék abból a szempontból, hogy valóban számukra a legmegfelelőbbek-e. A róluk való gondoskodás mindig „a gyermek mindenek felett álló érdeke” elven kell alapuljon (lásd Guiding principles, 3. cikke a gyermek mindenek felett álló érdekeiről.)

97

26. cikk (Szociális biztonság): A gyermekeknek joguk van – vagy gyámjukon keresztül vagy közvetlenül – segítséget kapni, ha szegények vagy rászorulnak. 27. cikk (Megfelelő életszínvonal): A gyermekeknek joguk van a megfelelő életszínvonalon élni, mely biztosítja, hogy testi és lelki szükségleteik kielégüljenek. A kormányoknak támogatniuk kell azon családokat és a gyámokat, akik nem tudják ezt biztosítani a gyermeknek, különösen étkezés, ruházkodás és lakhatás terén. 28. cikk: (Oktatáshoz való jog): A gyermekeknek joguk ingyenes alapfokú oktatáshoz. A gazdag országoknak segíteniük kell a szegényeket mindez megvalósításában. Az iskolai fegyelmezés a gyermek méltóságának tiszteletben tartása mellett történjék. Azért, hogy az oktatás hasznára váljon a gyermeknek, az iskolákban fontos a rend – erőszak alkalmazása nélkül. Fegyelmezéskor tiszteletben kell tartani a gyermek emberi méltóságát. Ennek érdekében, a kormányoknak biztosítani kell, hogy a fegyelmezéssel kapcsolatos politikák az iskolákban felülvizsgálatra kerüljenek és kikerüljön belőlük a testi vagy lelki fenyítés, kihasználás és elhanyagolás alkalmazása. Az egyezmény nagyra értékeli az oktatás fontosságát. A fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy képességeiknek megfelelően a lehető legmagasabb képzettségi szint elérésére törekedjenek. 29 cikk (Az oktatás céljai): A gyermekek oktatásának célja minden egyes gyermek egyéniségének, tehetségének és képességeinek lehető legteljesebb mértékű fejlesztése. A gyermek megtanulja, hogyan tiszteljen másokat és hogyan tartsa tiszteletben az emberi jogokat, saját és mások kultúráját. Meg kell tanulnia békében élni, óvni a környezetet és tisztelni másokat. A gyermek kötelessége szülei jogainak tiszteletben tartása. A nevelési folyamat során azt a célt kell kitűzi, hogy a gyermek megtanulja tisztelni a szülők értékrendjét és kultúráját. Az egyezmény nem foglalkozik az iskolai egyenruha, öltözködés, a nemzeti himnusz éneklése vagy az imádkozás kérdéseivel. A kormányok és iskolák feladata 98

Mellékletek eldönteni, hogy az adott társadalmi és jogi környezetben, ezek az ügyek sértik-e az egyezmény által védett jogokat. 30. cikk (A kisebbséghez tartozó vagy őslakos gyermekek): A kisebbséghez tartozó vagy őslakos gyermekek jogosultak kultúrájukat, nyelvüket és vallásukat gyakorolni és arról tanulni. A saját kultúra, nyelv és vallásgyakorláshoz való jog mindenkire vonatkozik. Az egyezmény itt olyan esetekre utal, amikor az országban többségben lévők nem ezeket gyakorolják. 31. cikk (Szabadidő, játék és kultúra): A gyermekeknek joguk van pihenni és játszani és részt venni sokféle kulturális, művészeti és más típusú szabadidős tevékenységben. 32. cikk (Gyermekmunka): A kormánynak meg kell védenie a gyermekeket a veszélyes valamint egészségükre vagy tanulmányaikra ártalmas munkától. Míg az egyezmény védi a gyermekeket a megterhelő és káros munkától, nincs arról szó, hogy a szülő ne várhatná el, hogy a gyerek otthon, korának megfelelő és biztonságos munkát végezve segítsen. Ha a gyermek segít a családi gazdaságban vagy vállalkozásban, a rábízott feladat legyen biztonságos és fejlettségi szintjének megfelelő, összhangban a helyi munkaügyi törvényekkel. A gyermekek által végzett munka nem veszélyeztetheti egyéb jogaikat, beleértve a oktatáshoz vagy a játékhoz és pihenéshez való jogokat. 33. cikk (Kábítószerrel való visszaélés): A kormányok kötelesek megtenni mindent, hogy megakadályozzák a gyermekek droghasználatát és azt, hogy a drogkereskedelemben felhasználják őket. 34. cikk (Szexuális kizsákmányolás): A kormányoknak meg kell védeni a gyermekeket a szexuális kizsákmányolás és visszaélés mindenféle formájától. Az egyezmény ezen rendelkezése kiegészül egy fakultatív 99

jegyzőkönyvvel, mely a gyermekkereskedelemről, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szól. 35. cikk (Elrablás, eladás, kereskedelem): A kormányoknak minden lehetséges módon törekedniük kell a gyermekek elrablásának, eladásának vagy a velük való kereskedelemnek a megelőzésére. Az egyezmény ezen rendelkezése kiegészül egy fakultatív jegyzőkönyvvel, mely a gyermekkereskedelemről, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szól. 36. cikk (A kizsákmányolás egyéb módjai): A gyermekeket meg kell védeni minden olyan tevékenységtől, amely kihasználja őket, vagy hátráltatja jólétüket és fejlődésüket. 37. cikk (Fogva tartás és büntetés): Senkinek nincs joga a gyermeket kegyetlen vagy bántó módon büntetni. A törvényt megszegő gyermekeket nem szabad kegyetlenül büntetni. Nem szabad felnőttekkel közös börtönbe küldeni őket, meg kell nekik engedni, hogy a családdal tartsák a kapcsolatot, nem szabad őket halálra vagy életfogytiglanra ítélni a szabadlábra helyezés esélye nélkül. 38. cikk (Háború és fegyveres konfliktusok): A kormányoknak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megvédjék a háborúk által sújtott gyermekeket és gondoskodjanak róluk. 15 év alatti gyermekek nem kényszeríthetők arra, hogy beálljanak a fegyveres erők közé vagy háborúban vegyenek részt. Az egyezményhez kapcsolódó, a gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről szóló fakultatív jegyzőkönyv továbbfejleszti ezt a jogot azáltal, hogy a fegyveres konfliktusokban való közvetlen részvétel korhatárát 18 évre emeli és megtiltja a 18 év alatti gyermekek kötelező toborzását.

100

Mellékletek 39. cikk (Gyermekáldozatok rehabilitációja): Azok a gyermekek, akik szexuális visszaélés, gondatlanság, kizsákmányolás áldozatai lettek speciális segítséget kell, hogy kapjanak a testi, lelki gyógyulást és a társadalomba való visszailleszkedést illetően. Különös figyelmet kell fordítani az egészség helyreállítására, az önbecsülés és az emberi méltóság kérdéseire. 40. cikk (A fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás): A törvényszegéssel vádolt gyermekeknek joguk van jogi segítségre és méltányos bánásmódra egy olyan igazságszolgáltatási rendszerben, amely tiszteletben tartja jogaikat. A kormányoknak meg kell határozni egy alsó korhatárt, amely alatt a gyermek nem vonható büntetőjogi felelősségre és biztosítaniuk kell bizonyos minimális garanciákat a méltányos és gyors ügyintézésre bírósági vagy egyéb más eljárások során. 41. cikk (A nemzeti szabványok elsődlegességének tiszteletben tartása): Amennyiben egy adott ország törvényei hatékonyabban védik a gyermekek jogait, mint az egyezményben foglaltak, akkor azon törvényeket kell alkalmazni. 42. cikk (A jogok ismerete): A kormányok feladata, hogy az egyezmény tartalmát megismertessék felnőttekkel és gyermekekkel egyaránt. A felnőtteknek is segíteniük kell a gyermekeknek jogaik megismerésében. (Lásd a 4. cikket) 43-54 cikkek (Végrehajtási intézkedések): Ezek a cikkek arról szólnak, hogy a kormányok és nemzetközi intézmények, mint például az UNICEF, hogyan biztosíthatják a gyermekek jogainak védelmét.

101

2. sz. melléklet A gyermek mindenek felett álló érdeke modell (kidolgozta: Kalverboer és Zijlstra)92 A családi körülmények: a jelen I Fizikai jólét/jó közérzet 1 Megfelelő fizikai gondozás/ellátás A megfelelő fizikai gondoskodás alatt a gyermek egészségéről és fizikai jólétéről való szülők vagy gondviselők általi gondoskodás értendő. A szülők biztosítják a gyermekek számára lakóhelyet, ruházatot, elegendő ételt és személyes tárgyakat. A család rendelkezik az ehhez szükséges jövedelemmel. Mindemellett, a szülőket vagy gondviselőket nem tölti el aggodalommal a gyermekről való fizikai gondoskodás. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 19, 20, 24, 26, 27, 32, 33, 34, 37, 39. cikkek 2 Biztonságos fizikai környezet A biztonságos fizikai környezet biztosítja a gyermek fizikai biztonságát. Ez azt jelenti, hogy nincs fizikai veszély a házon belül vagy a szomszédságban. Nincsenek mérgező anyagok vagy egyéb veszélyek a házon belül vagy a szomszédságban. A gyermeket nem fenyegeti semmiféle visszaélés. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 19, 20, 23, 24, 26, 27, 32, 33, 34, 37, 39. cikkek

Kalverboer, M. & Zijlstra, E., 2006: Het belang van het Kind in het Nederlandse recht.

92

102

Mellékletek II Gondoskodás és nevelés 3 Szeretetteljes, elfogadó környezet A szeretetteljes környezet azt jelenti, hogy a szülők vagy gondviselők érzelmi biztonságot, támogatást és megértést nyújtanak a gyermeknek. Szeretetteljes kötelék alakul ki a szülők vagy gondviselők és a gyermek között. A kapcsolat kölcsönös és szeretetteljes. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 9, 10, 19, 20, 27, 37 cikkek 4 Támogató, rugalmas, gyermekhez alkalmazkodó nevelés A támogató, rugalmas nevelési rendszer azt jelenti, hogy a gyermek környezete biztosítja számára a következőket: elegendő napi programot, bátorítást, ösztönzést és útmutatást, reális célkitűzéseket, szabályokat, határokat és utasításokat valamint ezen szabályok, határok és utasítások felállításának okaiba való betekintést, viselkedéskontrolt, elegendő teret gondolatainak és vágyainak megvalósításához, elegendő szabadságot annak kipróbálására és megbeszélésére hogy mi számára valóban fontos, csak annyi és nem több felelősséget, amennyit kezelni tud (ily módon a gyermek a szülők vagy gondviselők által felállított kereteken belül tapasztalja meg hogy milyen következménnyel jár a viselkedése). A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 12, 13, 14, 16, 18, 27, 37 cikkek 5 Szülői példamutatás A szülők vagy gondviselők felajánlják a gyermeknek, hogy vegye át az általuk képviselt jelenleg és a jövőben is fontos viselkedést, kulturális normákat. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 9, 18, 19, 32, 33, 34, 37 cikkek 103

6 Érdeklődés A szülők vagy gondviselők érdeklődést mutatnak a gyermek tevékenységei, érdeklődési köre és a világról alkotott véleménye iránt. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 12, 13, 14, 17, 27, 31 cikkek B Családi körülmények. a múlt és a jövő 7 A nevelési kondíciók folytonossága és stabilitása, jövőbeli kilátás A szülők vagy gondviselők gondját viselik a gyermeknek és úgy nevelik fel, hogy szeretetteljes kötelék alakuljon ki köztük. Az alapvető bizalmat fenn kell tartani az által, hogy a szülők vagy gondviselők mindig elérhetők a gyermek számára. A gyermek megtapasztalja, hogy léteznek távlatok, van jövő. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 7, 8, 9, 10, 11, 12, 18, 20, 27 cikkek C Társadalmi körülmények: a jelen 8 Biztonságos tágabb környezet A gyermek közvetlen környezete csakúgy, mint a társadalom biztonságosnak tekinthető. Bűncselekmények, (polgár)háborúk, természeti katasztrófák, fertőző betegségek, stb. nem fenyegetik a gyermek fejlődését. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 11, 23, 24, 27, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39 cikkek 9 Tisztelet A környezet és a társadalom, melyben a gyermek él komolyan veszi a gyermek szükségleteit, kívánságait, érzéseit és vágyait. Nem tapasztalható megkülönböztetés faji vagy vallási alapon vagy a 104

Mellékletek gyermek háttere miatt. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 2, 5, 8, 12, 13, 14, 15, 16, 19, 23, 30, 37 cikkek 10 Közösségi hálózat A gyermek (és családja) támogatást nyújtó szociális kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 20, 37, 31 cikkek 11 Oktatás A gyermek megfelelő oktatásban részesül és lehetősége van személyiségét és tehetségét fejleszteni. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 17, 28, 29, 31 cikkek 12 Társakkal, barátokkal való kapcsolattartás A gyermeknek lehetősége van más gyermekekkel kapcsolatba kerülni különböző, korának és világlátásának megfelelő szituációkban. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 19, 31 cikkek 13 Társadalmi példamutatás A gyermek olyan gyermekekkel vagy felnőttekkel van kapcsolatban, akik példaértékű hatással vannak a gyermekre a jelenlegi vagy jövőbeni viselkedés, a társadalmi értékek és normák terén is. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 17, 19, 31, 32, 33, 34, 36, 37 cikkek 105

D Társadalom: a múlt és a jövő 14 Az életkörülmények stabilitása, jövőbeli kilátások A körülmények melyben a gyermek felnő, nem változnak hirtelen, előre nem látható módon. Az életkörülményekben folytonosság áll fenn. A jelentős változásokra a gyermeket felkészítik és azok számára érthetőek. Tartósan, hosszú távon is számíthat a gyermek társadalmi támogatásra és olyan emberekre, akikkel tud azonosulni. A gyermeknek számtalan lehetősége adódik arra, hogy kapcsolatokat építsen ki. A társadalom esélyt és jövőt kínál a gyermek számára. A következő CRC rendelkezések kerülhetnek veszélybe, ha nincsenek meg ezek a feltételek: 8, 9, 10, 11, 20, 27, 30, 37, 38, 39 cikkek93

Dán jelentés, 2010: Védelmi hiányosságok megszüntetése, 87-89 old.

93

106

Mellékletek

3. sz. melléklet Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára, Európában.94 A gyám feladata és kötelezettségei: 1. norma A gyám kiáll amellett, hogy minden döntés a gyermek mindenek felett álló érdekében történjek, a gyermek védelmét és fejlődését szolgálja. A gyám rendszeresen támogatja, értékeli és módosítja a gyermek mindenek felett álló érdekeit, minden szereplőt belevonva és biztosítja, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekeinek értékelése az egyéni körülményeken és a gyermek véleményén alapuljon. 2. norma A gyám gondoskodik arról, hogy a gyermeket érintő minden döntésben a gyermek is részt vegyen. A gyám gyermekbarát módon közöl információkat és ellenőrzi, hogy a gyermek megértett-e mindent és emlékszik-e mindenre, figyelmesen hallgatja a gyermeket és biztosítja, hogy a tervek a gyermek nézeteit tükrözzék és tudjon róluk. A gyám a visszajelzésekre nyitott és tudja kezelni az elvárásokat. 3. norma A gyám védi a gyermek biztonságát. A gyám a lehető legfontosabbnak a gyermek biztonságát tartja, felismeri a bántalmazás és emberkereskedelem jeleit, reagál és jelentést tesz bármilyen sérelem vagy veszély esetén, biztosítja, hogy a gyermek tisztában legyen vele, hogy nyugodtan elmondhat minden, a biztonságával kapcsolatos problémát. A gyám csak akkor szegi meg a A teljes jelentés itt érhető el: http://www.defenceforchildren.nl/images/69/1632.pdf. (2012. február)

94

107

titoktartás szabályát, ha a gyermek veszélyben van, biztosítja, hogy az áldozatok megfelelő bánásmódban részesüljenek valamint nyitott arra, hogy viselkedését ellenőrizzék. 4. norma A gyám a gyermek jogainak szószólójaként lép fel. A gyám határozottan, öntudatosan és elkötelezetten őrzi és védi a gyermek jogait, érzelmileg erős, ellenzi a nem a gyermek mindenek felett álló érdekében hozott döntéseket, és méltányos elbánás elérésére törekszik a gyermeket érintő eljárások során. 5. norma A gyám az összekötő láncszem és egyben fókuszpont a gyermek és a többi szereplő között. A gyám minden szereplővel tartja a kapcsolatot, tájékozódik a gyermeket érintő döntésekről, és, amennyiben lehetséges, jelen van a találkozókon, megbeszéléseken. Segítséget nyújt a gyermek közösségével való kapcsolatfelvétel során és olyan kapcsolatok kialakítására törekszik, melyek a gyermekben kialakítják a családhoz vagy csoporthoz való tartozás érzését. 6. norma A gyám biztosítja a hosszútávú megoldás időben történő meghatározását és alkalmazását. A gyám biztosítja a hosszútávú és biztonságos megoldás meghatározását és a többiek szereplőt felszólítja arra, hogy bizonyítsák, hogy az általuk javasolt megoldások a gyermekek mindenek felett álló érdekeit szolgálják. Támogatja a család újraegyesítését és a gyermek fogadó országbeli integrációját, amikor ez a gyermek érdeke. Ügyel a védelmi garanciák betartására, amikor a gyermeket visszaküldik és felkészíti a gyermeket minden előrelátható változásra, ami 18 éves kora után következik be.

108

Mellékletek A gyám és a szüleitől elszakított gyermek: 7. norma A gyám tisztelettel és méltósággal bánik a gyermekkel. A gyám megfelelő viselkedést tanúsít, a gyermekkel előítéletmentesen bánik és tiszteletben tartja annak személyiségét, magánéletét és a kulturális különbözőségeket, támogatja őt a társkapcsolatok kialakításában és rugalmas, a gyermek egyéni szükségleteihez alkalmazkodó megközelítést alkalmaz. 8. norma A gyám kölcsönös bizalmon, nyíltságon és titoktartáson alapuló kapcsolatot alakít ki a gyermekkel. A gyám mindig becsületes a gyermekkel, betartja ígéreteit és minden információt titokban tart, hacsak a gyermek biztonságának érdekében nem kell ezt a titoktartást megtörnie. Figyel a verbális és non-verbális kommunikációra, empatikus a gyermekkel, erkölcsi segítséget nyújt és világosan megérteti a gyermekkel, hogy egy eltűnt gyermek visszatérése mindig nagy öröm. 9. norma A gyám könnyen elérhető. A gyám könnyen elérhető, elég közel lakik a gyermekhez ahhoz, hogy gyorsan tudjon reagálni, ha nehézségek merülnek fel. Egy találkozás után a lehető leghamarabb újra találkoznak, rendszeresen meglátogatja a gyermeket és korának és fejlettségi szintjének megfelelően kommunikál vele, szükség esetén tolmácsok segítségével és akkor is tartja a gyermekkel a kapcsolatot, ha nincs különösebben rá szükség.

109

A gyám képzettsége: 10. norma A gyám megfelelő szakértelemmel és kompetenciákkal rendelkezik. A gyám proaktívan viselkedik, amikor a tanulási és fejlődési célok meghatározásáról van szó, jól bánik a feladatok és rendelkezésre álló források kezelésével, számonkérhető, egy meghatározott módszer szerint dolgozik, ismeri személyes és szakmai határait, segítséget és tanácsot kér, amikor szükséges valamint nyitott a felülvizsgálatra és ellenőrzésre.95

ECPAT Hollandia, 2011: Alapvető normák a szüleiktől elszakított gyermekek gyámjai számára. Célkitűzések a gyámok és hatóságok számára.

95

110

Mellékletek

4. sz. melléklet EU eszközök a menedék, bevándorlás és emberkereskedelem kérdéseiben

•

•



•

•



A 2000. december 11-én elfogadott, a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000 EK tanácsi rendelet. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000R 2725:EN:HTML A Tanács 2001. július 20-i 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről („Átmeneti védelem irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32001L 0055:EN:HTML A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv („Befogadási irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L 0009:EN:HTML ATanács 2003. február 18-i 343/2003/EK rendelete az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról („Dublin II rendelet”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003R 0343:EN:HTML 111

•

A Tanács 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK irányelve a családegyesítési jogról („Családegyesítési irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L 0086:EN:HTML

• A



•



Tanács 2003. november 25-i 2003/109/EK irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról („A huzamos tartózkodási engedélyre vonatkozó irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L 0109:EN:HTML A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv („Minősítési irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L 0083:EN:HTML

• A



•

112

tanács 2005. december 1-jén elfogadott 2005/85/EK irányelve a tagállamok menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó eljárásainak minimumszabályairól („A menedékjogi eljárásokról szóló irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:326: 0013:01:EN:HTML Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án elfogadott 2008/115/EK irányelve a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos közös normákról és eljárásokról („Visszatérésről szóló irányelv”) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:348: 0098:01:EN:HTML

Mellékletek

• Az

Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve emberkereskedelem megelőzéséről, továbbá az ellene folyó küzdelemről és áldozatainak védelméről http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:101: 0001:0011:EN:PDF

113

Ez az oktatási kézikönyv „A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámságának és a róluk való gondoskodás minőségének javítása a közép-európai országokban”, című projekt része, melyet az IOM, Budapest 7 partnerországgal együtt, részben az EU, részben a külföldiekkel foglalkozó lengyel hivatal (UDSC) valamint a cseh menekültügyi segélyszervezet (OPU) támogatásával hajt végre.

A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gyámságának és a róluk való gondoskodás minőségének javítása a közép-európai országokban.