A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlése, 2013. június 6.
HBSC adatok: az „interaktív” család védi a gyermek egészségét • 13-16 év közötti kamaszoknál a közös családi tevékenységek öröme negatívan függ össze problémás viselkedésformákkal (pl. kannabiszfogyasztás, részegség, bullying) (Windlin & Kuntsche, 2012)
• A közös családi vacsorák számának növekedésével a kamaszok problémaviselkedése csökken, proszociális viselkedése és mentális jólléte javul (Elgar, Craig & Trites, 2012)
Szomatizáció és kötődés • A szomatizáció és a tünetek pszichológiai oknak való tulajdonítása (az egészségi állapot és a SES kontrollálása mellett is) magasabb a nem optimális szülői kötődésről beszámoló felnőtteknél (Taylor et al. 2000) • A szülő figyelmetlensége, elutasítása olyan kommunikációs mintázatot eredményezhet, amelyben a negatív affektus tünetek formájában jelenik meg (Stuart & Noyes, 1999)
A szülői viselkedés, a kötődési stílus és a felnőttkori pszichés-szomatikus tünetek
ALEXITÍMIA
Feeney & Ryan (1994)
Kutatási kérdések és hipotézisek 1. Összefügg-e a serdülők testi és lelki tüneteinek gyakorisága azzal, hogy milyennek ítélik problémáik megbeszélését családtagjaikkal? –
Hipotézis: a problémák megbeszélésének észlelt könnyűsége kevesebb tünettel jár.
2. Befolyásolja-e ezt az összefüggést a serdülő neme, életkora, családi anyagi helyzete, depresszív hangulata, lakóhelye (település és régió szerint)? – Hipotézis: az összefüggés e tényezők kontrollálása után is megmarad.
Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) Nemzetközi kutatás a WHO együttműködésével • 43 ország • 4 éves kutatási ciklusok: legutóbbi adatfelvétel 2010-ben • Anonim, önkitöltős kérdőívek • Magyarország 1985 óta tagja a projektnek: 7 országosan reprezentatív felmérés (5000-8000 tanuló/felmérés)
Célkitűzések: • Egészséget befolyásoló magatartásformák és a szubjektív jóllét monitorozása • Egészséget, egészségmagatartást meghatározó tényezők azonosítása • Kutatási eredmények alkalmazása az egészségnevelési és egészségfejlesztési gyakorlatban
Minta • N=8096 • 5., 7., 9. és 11. évfolyamos tanulók • Országosan és régiók szerint reprezentatív minta (az azonos korú populáció 1,73%-a) • Fiúk: 48,88%; lányok: 51,13% Évfolyam
n
életkor
fiúk – lányok
5.
1873
11,69 ± 0,60
11,92% – 11,22%
7.
1905
13,66 ± 0,57
11,61% – 11,92%
9.
2250
15,71 ± 0,69
12,97% – 14,82%
11.
2068
17,67 ± 0,66
12,38% – 13,17%
Módszer
Probléma-megbeszélés (háttérváltozó) vizsgálata:
Dichotóm változók kialakítása (könnyen–nehezen)
Testi-lelki tünetek (kimeneti változó) vizsgálata:
Tünetskála kialakítása (9–45 pont, Cronbach-alfa = 0,84) (Költő és Kökönyei, 2011) bináris változó kialakítása (ld. később)
Adatelemzés • Többlépcsős ANOVA-modellek – Alapmodell: a dichotóm problémamegbeszélés-változó hatása a testi-lelki tünetek varianciájára – Bővített modell: a nem, az objektív családi jómódúság és a depresszív hangulat beépítése
• MAJD: bináris logisztikus regresszió – Alapmodell: a problémáikat könnyen megbeszélők esélye az alacsony tünetgyakoriságra a problémáikról nehezen beszélőkhöz viszonyítva (esélyhányadosok) – Bővített modell: a nem, az életkor, az objektív családi jómódúság és a lakóhely szerinti különbségek kontrollálása
Eredmények - ANOVA
• Testi tünetek: Az anyával, apával, báttyal való megbeszélés az alapmodellben szignifikáns összefüggést mutat, a bővített modellben nem. A barátokkal való megbeszéléssel nincs összefüggés.
• Lelki tünetek: Az anyával, apával, báttyal, nővérrel való megbeszélés önmagában és a feltételezett mediáló változók kontrollálása mellett is jelentős hatásúnak tűnnek, a barátokkal való kommunikáció nem.
A tünetskálán elért pontszám eloszlása (N=7765) Alacsony tünetgyakoriság (46,1%)
Magas tünetgyakoriság (53,9%)
Eredmények: bináris logisztikus regresszió
Kontrollváltozók: nem, életkor, lakóhely, régió, családi jómódúság. A hibasávok a konfidenciaintervallumot jelzik.
• Azok a tanulók, akik szüleikkel könnyen meg tudják beszélni problémáikat, a nehéz problémamegbeszélőkhöz képest kétszeres eséllyel számolnak be alacsony tünetgyakoriságról. • Kb. másfélszeres az esélyük erre az idősebb testvéreikkel könnyen beszélgetőknek. • A barátokkal való probléma-megbeszélés az esélyeket nem befolyásolja jelentős mértékben.
Megbeszélés • Az eredmények a két statisztikai módszerrel részben hasonló, részben eltérő mintázatot mutatnak • Az ANOVA szerint a háttérváltozók befolyásolják a testi-lelki tüneteket, a BLR szerint nem (DE: eltérő változóképzés!) • Mindkét módszer támogatja a szülők és a testvérek protektív szerepét, illetve hogy a barátokkal való kommunikációnak e szempontból kisebb a jelentősége
Üzenet Az a gyerek, aki szüleivel és többi családtagjával könnyen tud beszélni problémáiról, kisebb eséllyel fog beszámolni testi-lelki tünetekről. A jó családi kommunikáció, érzelmi támogatás védő hatással van a kamasz (és vélhetően a majdani felnőtt) egészségére, mert problémái, feszültségei ilyen formában „kiadhatók” és átdolgozhatók.
Javaslatok • Segíteni a szülőket abban, hogy értően figyeljenek gyermekeikre • Segíteni a kamaszokat, hogy értően figyeljenek szüleikre…
Irodalom Elgar, F. J., Craig, W., & Trites, S. J. (2012). Family Dinners, Communication, and Mental Health in Canadian Adolescents. Journal of Adolescent Health. Feeney, J. A., & Ryan, S. M. (1994). Attachment style and affect regulation: Relationships with health behavior and family experiences of illness in a student sample. Health Psychology, 13(4), 334. Költő A., & Kökönyei Gy. (2011). Szubjektív jóllét. In: Németh Á., & Költő A. (szerk.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészség-magatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet. 67–76. Windlin, B., & Kuntsche, E. (2012). Differences in the impact of the frequency and enjoyment of joint family activities on adolescent substance use and violence. Journal of health psychology, 17(4), 509–519.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] www.ogyei.hu
