A P RIZMA Á LTALÁNOS I SKOLA ÉS Ó VODA , E GYSÉGES G YÓGYPEDAGÓGIAI M ÓDSZERTANI I NTÉZMÉNY (1134 B UDAPEST , V ÁCI ÚT 57.) H ELYI P EDAGÓGIAI P ROGRAMJA
Verzió: 2.0
1
Köszöntő helyett… „Fogyatékosok jelenlétükkel humanizálják a társadalmat és felhívják figyelmünket sérülékenységünkre.”
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...................................................................................................................................................... 9 1.1. Önmeghatározás ..................................................................................................................................... 9 1. 2. Az intézményi szakmai munka szabályozói .......................................................................................... 10 1. 2. 1. Helyi Pedagógiai Programunk alapját képező jogi szabályozók ..................................................... 10 1. 2. 2. Az intézményi működés dokumentumai ....................................................................................... 10 1. 3. Intézményünk tevékenységi köre ......................................................................................................... 11 1. 4. A gyógypedagógiai tagozat jellemzői ................................................................................................... 11 2. Óvodai Nevelési Program............................................................................................................................ 15 2. 1. Óvodánk nevelésfilozófiája, alapelvei .................................................................................................. 15 2. 2. Gyermekkép ........................................................................................................................................ 16 2. 3. Óvodakép ............................................................................................................................................ 16 2. 4. Pedagóguskép ..................................................................................................................................... 16 2. 5. A nevelés, fejlesztés célja és feladata a gyógypedagógiai óvodai csoportban ........................................ 17 2. 5. 1. Az értelmileg akadályozott kisgyermekek óvodai csoportjának kompetenciafejlesztési céljai ........ 17 2. 5. 2. Fejlesztési feladatok .................................................................................................................... 18 2. 5. 3. A fejlesztés legfontosabb területei ................................................................................................ 19 2. 6. Szolgáltatások ..................................................................................................................................... 19 2. 7. Óvodai felvétel .................................................................................................................................... 19 2. 8. Kapcsolattartás a szülőkkel .................................................................................................................. 20 2. 9. Szervezeti és időkeretek....................................................................................................................... 20 2. 10. A foglalkozások heti rendszeressége ................................................................................................. 21 2. 11. Óvodai programunk tartalma ............................................................................................................. 21 2. 11. 1. A szokások kialakítása .............................................................................................................. 22 2. 11. 2. Az egészséges életmódra nevelés................................................................................................ 22 2. 11. 3. A közösségi élet szokásainak megalapozása............................................................................... 22 2. 11. 4. Munka jellegű tevékenységek ..................................................................................................... 23 2. 11. 5. Önállóságra, önkiszolgálásra nevelés .......................................................................................... 23 2. 11. 5. 1. Az önkiszolgálásra nevelés célja: ........................................................................................ 23 2. 11. 5. 2. .Az önkiszolgálásra nevelés feladatai: ................................................................................. 24 2. 11. 5. 3. Elvárások az óvodáskor végén ............................................................................................ 25 2. 11. 6. Mozgásfejlesztés ........................................................................................................................ 26 2. 11. 6. 1. Az óvodáskorú, értelmi fogyatékos gyermek mozgásának jellemzői .................................... 26 2. 11. 6. 2. Mozgásfejlesztés foglalkozás .............................................................................................. 26 2. 11. 6. 3. Az óvodai mozgásnevelés feladata ...................................................................................... 27 2. 11. 6. 4. A mozgásfejlesztés területei:.............................................................................................. 27 2. 11. 6. 5. Elvárások az óvodáskor végén: ........................................................................................... 28 2. 11. 7. Beszédfejlesztés és környezetismeret foglalkozás ....................................................................... 28 2. 11. 7. 1. Az értelmileg középsúlyos fokban sérült gyermekek beszédfejlődési sajátosságai ................ 28 2. 11. 7. 2. A beszédfejlesztés célja: .................................................................................................... 29 2. 11. 7. 3. A beszédfejlesztés feladata: ............................................................................................... 29 2. 11. 7. 4. Témakörök a környezet megismerésére............................................................................... 30 2. 11. 7. 5. Az értelmi fogyatékos gyermekek beszéde az óvodáskor végén ........................................... 30 2. 11. 8. Játékra nevelés ........................................................................................................................... 30 2. 11. 8. 1. Az értelmi fogyatékos gyermek játékának jellemzői ............................................................ 31 2. 11. 8. 2. A játék helye az óvodai nevelésben .................................................................................... 31 2. 11. 8. 4. Megtanulandó játékok: ....................................................................................................... 31 2. 11. 8. 5. A játékeszközök ................................................................................................................ 32 2. 11. 8. 6. Elvárások az óvodáskor végén: ........................................................................................... 32 2. 11. 9. Ábrázolás - alakítás foglalkozás ................................................................................................. 32 2. 11. 9. 1. Az értelmi fogyatékos óvodás vizuomotoros készségének jellemzői .................................... 32 2. 11. 9. 2. Az ábrázolás-alakítás foglalkozások célja............................................................................ 32 2. 11. 9. 3. Az ábrázolás-alakítás foglalkozás feladatai: ........................................................................ 33 2. 11. 9. 4. Az ábrázolás-alakítás fejlesztésének lehetőségei:................................................................. 33 2. 11. 9. 5. Elvárások az óvodáskor végén ............................................................................................ 33 2. 11. 10. A zenei nevelés alapjai ............................................................................................................ 34 2. 11. 10. 1. A zenei nevelés célja és feladatai ...................................................................................... 34 2. 11. 10. 2. Elvárások az óvodáskor végére ......................................................................................... 35 2. 11. 11. Egyéni fejlesztés ..................................................................................................................... 35
3
2. 11. 11. 1. Az egyéni foglalkozások célja: ......................................................................................... 35 2. 11. 11. 2. Az egyéni foglalkozások feladatait segítő tevékenységek: ................................................. 35 2. 11. 12. Kiegészítő és egyéb terápiás eljárások ...................................................................................... 36 2. 11. 12. 1. Logopédiai foglalkozás ..................................................................................................... 36 2. 11. 12. 2. Zeneterápia....................................................................................................................... 36 2. 11. 12. 3. Egyéb kiegészítő tevékenységek ....................................................................................... 37 2. 12. A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése, értékelése ....................................................................... 37 2. 13. Az óvodai nevelés végére elérendő célok, követelmények .................................................................. 38 2. 14. A továbblépés módja ......................................................................................................................... 39 2. 15. Taneszközjegyzék ............................................................................................................................. 39 2. 15. 1. Helyiségek és kiszolgálóhelyiségek ............................................................................................ 39 2. 15. 2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai ..................................................................... 39 2. 15. 3. Tisztálkodási és egyéb felszerelések ........................................................................................... 40 2. 15. 4. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök ..................................................................... 40 2. 15. 5. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök...................................................................... 40 3. Iskolai nevelési program ............................................................................................................................. 43 3. 1. Az iskolai nevelés alapelvei, céljai, feladatai, módszerei és eszközrendszere......................................... 43 3. 1. 1. Intézményünkben zajló nevelés-oktatás alapelvei, értékei ............................................................. 43 3. 1. 2. Az esélyegyenlőség biztosításának alapelvei intézményünkben ..................................................... 43 3. 1. 3. Az intézményünkben zajló nevelés-oktatás céljai .......................................................................... 45 3. 1. 4. Intézményünkben zajló nevelés-oktatás feladatai .......................................................................... 48 3. 1. 5. Eljárások, módszerek, eszközök ................................................................................................... 51 3. 2. A személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................... 53 3. 2. 1. A személyes kompetencia fejlesztésének területei......................................................................... 53 3. 2. 1. 1. Differenciált fejlesztés .......................................................................................................... 54 3. 2. 1. 2. Személyiségfejlesztő terápiák ............................................................................................... 54 3. 2. 2. A közösségi nevelés helye nevelési rendszerünkben ..................................................................... 56 3. 2. 2. 1. Szabadidős tevékenységek .................................................................................................... 56 3. 2. 2. 2. A szociális kompetencia fejlesztésének pszichológiai megközelítése ..................................... 58 3. 3. Az esélyegyenlőség megteremtésének támogatása................................................................................ 59 3. 3. 1. Individualizált nevelés - differenciálás.......................................................................................... 59 3. 3. 2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló, beilleszkedést és felzárkóztatást segítő tevékenységi formák rendszere ..................................................................................................................................... 60 3. 3. 2. 1. Pályaválasztás, pályaorientáció ............................................................................................. 60 3. 3. 2. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................................. 61 3. 3. 2. 3. Utógondozás ........................................................................................................................ 61 3. 3. 2. 4. Tehetséggondozás ................................................................................................................ 62 3. 4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőmunka biztosítékai, forrásai........................... 63 3. 4. 1. Személyi feltételek ....................................................................................................................... 63 3. 4. 2. Hosszú távú továbbképzési terv.................................................................................................... 64 3. 4. 3. Tárgyi feltételek és kötelező taneszköz-jegyzék ............................................................................ 65 3. 5. A szülő, a tanuló és a nevelésben résztvevők együttműködésének formái.............................................. 66 3. 5. 1. Kapcsolattartás a családokkal ....................................................................................................... 66 3. 5. 2. Szervezett, munkatervben meghatározott kapcsolattartási formák ................................................. 67 3. 5. 3. A nyitott iskola - A személyes kapcsolattartás folyamata .............................................................. 68 3. 5. 4. Együttműködési lehetőségek és szükségletek ................................................................................ 68 3. 6. Az iskola hagyományai - Ünnepek, rendezvények, programok ............................................................. 69 4. Környezet- és egészségnevelési program ..................................................................................................... 73 4. 1. Az iskola környezeti nevelési hitvallása – jövőkép .............................................................................. 73 4. 2. A környezeti és egészségnevelési program elkészítésének alapjai ........................................................ 73 4. 3. Helyzetkép és helyzetelemzés .............................................................................................................. 74 4. 3. 1. Az iskola működési környezete .................................................................................................... 74 4. 3. 2. Az iskolai környezet humán értékei .............................................................................................. 75 4. 4. Értékek és alapelvek ............................................................................................................................ 76 4. 5. Az alapelvek realizálását segítő célok, feladatok, tartalmak, módszerek, eljárások és tevékenységek ..... 78 4. 5. 1. Általános, hosszú távú célok és feladatok ..................................................................................... 78 4. 5. 2. Rövid távú célok, feladatok, tevékenységek, sikerkritériumok....................................................... 79 4. 5. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ........................................................................................... 84 4. 5. 3. 1. A helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben ..................................... 84 4. 5. 3. 2. A tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei, színterei és jellemzői ......................................... 85
4
4. 6. Egészségnevelés .................................................................................................................................. 87 4. 6. 1. Egészségfelfogásunk .................................................................................................................... 87 4. 6. 2. Az iskola szerepe az egészségnevelésben...................................................................................... 87 4. 6. 3. Stratégiánk, hosszú távú terveink.................................................................................................. 89 4. 6. 4. Az egészségnevelés színterei és kapcsolódási pontjai .................................................................... 89 4. 6. 4. 1. Iskola-egészségügyi feladatok .............................................................................................. 90 4. 6. 4. 2. Iskolai programok ................................................................................................................ 90 4. 6. 4. 3. Osztályfőnöki munkához, tanórákhoz kapcsolt tantervi vonatkozások ................................... 91 4. 6. 4. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................................. 92 4. 7. Fizikai állapotmérések ........................................................................................................................ 93 4. 7. 1. Gyermekorvos, védőnő által végzett mérések ............................................................................... 93 4. 7. 2. Testnevelő és osztályfőnök mérései .............................................................................................. 95 4. 8. Gyermekeink testi-lelki biztonsága ...................................................................................................... 96 5. Helyi tanterv ............................................................................................................................................. 100 5. 1. A tanulásban akadályozott tanulók oktatása-nevelése ......................................................................... 100 5. 1. 1. A tanulási akadályozottság fogalmának tartalmi elemei .............................................................. 100 5. 1. 2. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelésének szakmai alapelvei, céljai, feladatai ............... 100 5. 1. 2. 1. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése-oktatásának alapelvei................................. 100 5. 1. 2. 2. A kulcskompetenciák fejlesztésének feladatai ..................................................................... 101 5. 1. 2. 3. Az általános iskolai évfolyamok pedagógiai szakaszai és a fejlesztési szakaszok feladatai ... 104 5. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................... 106 5. 1. 3. 1. A tanulói értékelés, terhelés elveinek alapjai ....................................................................... 106 5. 1. 3. 2. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei ........................................................ 106 5. 1. 3. 3. A számonkérés formái, a beszámoltatások rendje és korlátai ............................................... 107 5. 1. 4 A tanulói (otthoni, napközis, tanulószobai) felkészüléshez szükséges szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................................ 108 5. 1. 5. A tanulók előmenetelének értékelési rendszere ........................................................................... 109 5. 1. 5. 1. A teljesítmények minősítéséhez fűződő elveink .................................................................. 109 5. 1. 5. 2. A tanulói teljesítmények minősítésének formái és rendje ..................................................... 110 5. 1. 5. 3. Az értékelés dokumentumai ................................................................................................ 113 5. 1. 6. A továbbhaladás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................... 114 5. 1. 7. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ......................................................................... 114 5. 2. Az értelmileg akadályozott gyermekek oktatása-nevelése ................................................................... 118 5. 2. 1. Az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésének alapelvei ..................................................... 118 5. 2. 2. Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztésének szakaszaihoz kapcsolódó célok és feladatok ... 120 5. 3. Az autista, halmozottan sérült gyermekek nevelésének-oktatásának alapelvei, célok és feladatok ........ 122 5. 4. Az ellenőrzés és értékelés rendszere és a továbbhaladás feltételei értelmileg akadályozott és autista tanulóinknál .............................................................................................................................................. 123 5. 5. Helyi tanterv iskolánk tanulói számára ............................................................................................... 125 5. 5. 1. Tanulásban akadályozottak 1-8. évfolyamon............................................................................... 125 5. 5. 2. Értelmileg akadályozott tanulók 3 csoportban ............................................................................. 128 5. 5. 3. Autista, halmozottan sérült gyermekek csoportja ........................................................................ 129 5. 5. 4. 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetendő helyi tanterv jellemzői, órahálója ....... 130 5. 6. Helyi tantervünk jellemzői ................................................................................................................. 133 5. 6. 1. A kerettanterv kiválasztásának elvei ........................................................................................... 133 5. 6. 2. Az Officina Bona tantervcsalád helyi adaptációja ....................................................................... 133 5. 6. 2. 1. A tantervválasztás indoklása ............................................................................................... 133 5. 6. 2. 2. A tanterv adaptációja ......................................................................................................... 133 5. 6. 2. 3. A tanterv főbb tartalmi elemei ........................................................................................... 134 5. 6. 2. 4. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei és feladatai.......................................... 135 5. 6. 2. 5. Életkor és képesség struktúra adekvát kompetenciafejlesztő tevékenységek, játékok a kötelező tantárgyakban .................................................................................................................................... 135 5. 6. 2. 6. Életkor és képesség struktúra adekvát kompetenciafejlesztő tevékenységek, játékok a moduláris tantárgyakban .................................................................................................................................... 139 5. 6. 2. 7. Életkor és képesség struktúra adekvát kompetenciafejlesztő tevékenységek, játékok a szabadon tervezhető tantárgyakban ................................................................................................................... 140 5. 7. Nem szakrendszerű oktatás ................................................................................................................ 140 5. 8. Átjárhatóság az egyes iskolatípusok között......................................................................................... 140 5. 9. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................................... 141 5. 10. Összegzés ....................................................................................................................................... 142
5
6. Mellékletek az iskola pedagógiai programjához ......................................................................................... 144 1. számú melléklet: Helyiségek jegyzéke ................................................................................................... 145 2. számú melléklet: Taneszköz jegyzék ..................................................................................................... 147 3. számú melléklet: Tankönyvjegyzék ....................................................................................................... 152 4. számú melléklet: Egyéni fejlesztési terv sablon ...................................................................................... 156 5. számú melléklet: Tanmenet sablon ........................................................................................................ 158 6. számú melléklet: Óra és /vagy foglalkozás vázlat minta ......................................................................... 159 7. számú melléklet: Tanulói portfólió elemei ............................................................................................. 160 7. Utazó gyógypedagógiai ellátás szakmai protokollja ................................................................................... 162 7.1. Bevezető ............................................................................................................................................ 162 7.2. Az utazó gyógypedagógiai ellátás jogszabályi háttere.......................................................................... 162 7. 3. Az utazó gyógypedagógiai tevékenység ............................................................................................. 162 7.3.1. Célja ............................................................................................................................................ 162 7. 3.2. Feladatok, kötelezettségek........................................................................................................... 162 7. 4. Humánerőforrás................................................................................................................................. 164 7.5. Tárgyi eszközrendszer ........................................................................................................................ 164 7. 5.1. A Prizma EGYMI által biztosítandó eszközrendszer .................................................................... 164 7. 5.2. A befogadó intézmények által biztosítandó eszközrendszer .......................................................... 164 7. 6. Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylők köre ....................................................................... 164 7. 7. Az utazó gyógypedagógiai szakszolgálati ellátás folyamata ................................................................ 165 7. 8. Mellékletek az utazó gyógypedagógiai ellátás szakmai protokolljához ................................................ 169 1.sz. melléklet: Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat általános munkaterve .............................................. 169 2.1.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – óvoda................................................................................. 177 2.2.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – iskola, középiskola ............................................................. 178 2.3.sz. melléklet: Kísérő, tájékoztató levél a szolgáltatási űrlapokhoz ......................................................... 179 3.sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi tevékenységeiről .......................... 180 4.sz. melléklet: Tájékoztató levél szülők részére a diagnosztikus mérésről .................................................. 182 6.1.sz. melléklet: Igényfelmérő kérdőív szülői kapcsolattartásról ................................................................ 184 6.2.sz. melléklet: Szülők tájékoztató levele a gyermek/tanuló habilitációs, rehabilitációs ellátásáról ........... 185 7.sz. melléklet: Heti órarend...................................................................................................................... 186 8.sz. melléklet: Az egyéni fejlesztési terv készítésének folyamata sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók részére ...................................................................................................................................................... 187 9.sz. melléklet: Egyéni fejlesztési terv minta............................................................................................... 190 10. sz. melléklet: Konzultációs űrlap minta ................................................................................................ 191 12.1.sz. melléklet: Félévi/év végi statisztika – sajátos nevelési igényű gyermekenként, tanulónként ............. 217 12.2.sz. melléklet: Félévi/év végi statisztika – intézményenként................................................................... 218 13.sz. melléklet: Szöveges értékelés szempontja, és vázlata – együttnevelés ................................................ 219 14.sz. melléklet: A szöveges értékelés készítésének folyamata ..................................................................... 220 15. sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a szakszolgálati tevékenységekről .......................... 223 16.sz. melléket: Az intézményi beszámoló készítésének folyamata ............................................................... 225 17.sz. melléklet: 8. osztályosok kimenő levele, a befogadó középiskolák felé ............................................... 227 18.sz. melléklet: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció – egyéni fejlődési lap betétív átadása, átvétele ....................................................................................................................................... 228 8. A logopédiai ellátás szakmai protokollja .................................................................................................... 229 8.1.Bevezető ............................................................................................................................................. 229 8.2. A logopédiai ellátás jogszabályi háttere............................................................................................... 229 8.3. A logopédiai ellátás célja .................................................................................................................... 229 8.4. A logopédiai ellátás feladatai .............................................................................................................. 229 8.5. Humánerőforrás ................................................................................................................................. 230 8.6. Tárgyi feltételek ................................................................................................................................. 230 8.7. A szolgáltatást igénylők köre .............................................................................................................. 230 8.8. A logopédiai szakszolgálati ellátás folyamata, feladatai ....................................................................... 230 8.9.Logopédiai szakszolgálati általános munkaterv .................................................................................... 235 8.10. Mellékletek a logopédiai ellátás szakmai protokolljához .............................................................. 240 1. sz. melléklet: Várható létszám - táblázat ................................................................................................ 240 2.sz. melléklet: Logopédiai vélemény séma ................................................................................................ 241 3.sz. melléklet: Intézmény beosztás - táblázat ............................................................................................. 242 4.sz. melléklet: Logopédiai eszközök leltára ............................................................................................... 243 5.1. sz. melléklet: Logopédiai szűrési tájékoztató – óvoda .......................................................................... 245 5.2. sz. melléklet: Logopédiai szűrési tájékoztató – iskola .......................................................................... 246
6
6.1.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – óvoda .............................................................................................. 247 6.2.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – iskola .............................................................................................. 250 7.sz. melléklet: Felvételi indikáció ............................................................................................................. 253 8.sz. melléklet: Terápiák az óvodákban, iskolákban és a logopédiai, szakszolgálati ambulancián................ 257 9.sz. melléklet: Általános órarend.............................................................................................................. 258 10.sz. melléklet: Heti órarend .................................................................................................................... 259 11.sz. melléklet: Logopédiai ellátásban való részvételhez szülői belegyező nyilatkozat, a beszédhibás gyermek/tanuló szülei számára .................................................................................................................. 260 14.1.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – óvoda ......................................................................... 264 15.1. sz. melléklet: Logopédiai szűrési statisztika óvodai............................................................................ 285 15.2. sz. melléklet: Logopédiai szűrési statisztika iskolai ............................................................................ 286 16. sz. melléklet: Tájékoztató levél a nyílt hétről – szülőknek ...................................................................... 287 17. sz. melléklet: Táblázat az olvasásvizsgálat eredményeiről .................................................................... 288 18. sz. melléklet: Év végi szöveges értékelés szempontjai, és vázlata........................................................... 289 19. sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a szakszolgálati tevékenységekről .......................... 290 20. sz. melléklet: Logopédiai minősítések................................................................................................... 292 9. A nevelési tanácsadás szakmai protokollja ............................................................................................. 293 9.1. A Nevelési Tanácsadó működésének jogszabályi háttere ..................................................................... 293 9.2. Bevezetés ........................................................................................................................................... 293 9.3. A Nevelési Tanácsadó tevékenysége, célja, feladata ............................................................................ 293 9.3.1. Szakértői bizottsági tevékenység: ................................................................................................. 293 9.3.2.Nevelési tanácsadás, mint tevékenység: ......................................................................................... 293 9.3.3.Célja............................................................................................................................................. 294 9.3.4.Feladata ........................................................................................................................................ 294 9.4. Humán erőforrás................................................................................................................................. 294 9.5. Tárgyi feltételek ................................................................................................................................. 294 9.6. A szolgáltatás igénybe vétele .............................................................................................................. 295 9.7. Az intézmény működési rendje ........................................................................................................... 295 9. 8. Az ellátás folyamata .......................................................................................................................... 295 9.9.A szakértői vizsgálat előkészítése, az esetek elosztása, kiértesítés......................................................... 297 9. 10. A vizsgálat általános menete ............................................................................................................ 297 9.11. Alkalmazott vizsgálóeljárások .......................................................................................................... 298 9.12. A vizsgálati szakasz lezárása............................................................................................................. 299 9. 12.1. vizsgálati vélemény ismertetése, javaslatok megfogalmazása ..................................................... 299 9.12. 2. A szakértői vélemény elkészítése............................................................................................... 300 9.13. Fellebbezési eljárás........................................................................................................................... 302 9.14. Felülvizsgálat ................................................................................................................................... 302 9.15. Egyéb tevékenység ........................................................................................................................... 302 9. 16. A Nevelési Tanácsadó szakszolgálati általános munkaterve .............................................................. 303 9.17. Mellékletek a nevelési tanácsadói tevékenységhez ............................................................................ 305 1. sz. melléklet........................................................................................................................................... 306 10. Az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás szakmai protokollja ................................................................... 331 10.1.Bevezető ........................................................................................................................................... 331 10.2.Az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás jogszabályi háttere ............................................................... 331 10.3.Az óvoda- és iskolapszichológiai hálózat célja, feladatai .................................................................... 331 10.3.1.A hálózat célja ............................................................................................................................ 331 10.3.2.A hálózat feladatai ...................................................................................................................... 331 10.4. Humánerőforrás- a szolgáltatást ellátók köre ..................................................................................... 332 10.5. A szolgáltatást igénybevevők köre .................................................................................................... 332 10.6. Az óvoda- és iskolapszichológiai szolgáltatás szakmai célja és feladatai ............................................ 332 10.6.1. Az óvoda - és iskolapszichológus munkájának alapvető célja ...................................................... 332 10.6.2. Az óvoda – és iskolapszichológus szakmai feladatai ................................................................... 332 10.7. Az óvoda – és iskolapszichológus szakmai feladatainak főbb területei keretei .................................... 333 10.7.1. Az óvoda – és iskolapszichológiai tevékenységek formai keretei................................................. 333 10.7.2. Tanulókkal végzett tevékenységek ............................................................................................. 334 10.7.3. Pedagógusokkal végzett tevékenységek ...................................................................................... 336 10.7.4.Szülőkkel végzett tevékenységek ................................................................................................ 337 10.7.5. Az óvoda- és iskolapszichológus adminisztrációja és dokumentációi .......................................... 337 10.8. Az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás folyamata, feladatai............................................................. 338 10.9. Óvoda-és iskolapszichológusi tevékenység általános munkaterve ...................................................... 340
7
10.10. Mellékletek az óvoda- és iskolapszichológiai ellátáshoz .............................................................. 342 1.sz. melléklet: Órarend ............................................................................................................................ 342 2.sz. melléklet: Elektronikus forgalmi napló............................................................................................... 343 3.sz. melléklet: Szülői/tanulói tájékoztató az óvoda –és iskolapszichológus elérhetőségéről ........................ 344 4.sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakmai szolgáltatói tevékenységről ........ 345 5.sz. melléklet: Tájékoztató levél az óvodaigazgató számára a szakszolgálati tevékenységről ...................... 347 6.sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről – iskola ..... 348 7.sz. melléklet: Nyilvántartási lap .............................................................................................................. 350 8.sz. melléklet: Tájékoztató levél szülők részére a pszichológiai mérésekről................................................ 352 9.sz. melléklet: Szülői hozzájárulási nyilatkozat – iskola ............................................................................ 353 10.sz. melléklet: Szülői hozzájárulási nyilatkozat – óvoda .......................................................................... 354 11.sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a szakszolgálati tevékenységekről ........................... 355 12.sz. melléklet: Tájékoztató szülőknek a pszichológiai ellátásról............................................................... 357 13.1.sz. melléklet: Konzultációs ív ............................................................................................................. 359 13.2. sz. melléklet: Konzultációs ív ............................................................................................................ 360 11. A gyógytestnevelői ellátás szakmai protokollja .................................................................................. 361 11.1. Bevezető .......................................................................................................................................... 361 11.2. A gyógytestnevelői tevékenység jogszabályi háttere.......................................................................... 361 11.3. A gyógytestnevelés fogalma ............................................................................................................. 361 11.4. A gyógytestnevelés célja................................................................................................................... 361 11.5. A gyógytestnevelés feladatai............................................................................................................. 361 11.6. A gyógytestnevelésre szoruló tanulók kategorizációja ....................................................................... 362 11.7. Foglalkozási formák ......................................................................................................................... 362 11.8.Humánerőforrás................................................................................................................................. 362 11.9.Tárgyi feltételek ................................................................................................................................ 362 11.10.A szolgáltatást igénylők köre ........................................................................................................... 363 11.11. A gyógytestnevelő feladatai ............................................................................................................ 364 11.12. A gyógytestnevelői szakszolgálati ellátás folyamata, feladatai ......................................................... 364 11.13. Gyógytestnevelői szakszolgálati általános munkaterv ...................................................................... 367 11.14. Mellékletek a gyógytestnevelői ellátás protokolljához ..................................................................... 370 1.sz. melléklet: Levél az iskolai védőnőknek ........................................................................................... 370 2.sz. melléklet: Levél a védőnők által kiszűrt tanulók névsorával az intézmények vezetőinek .................... 371 3.sz. melléklet - Gyógytestnevelői órarend ............................................................................................. 372 4.sz. melléklet: Tájékoztató .................................................................................................................... 373 5.sz. melléklet: Szülők tájékoztatása a hiányzások igazolásáról .............................................................. 374 6.1.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás az általános iskolákkal ................................................. 375 6.2.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás a gimnáziumokkal ........................................................ 378 7.sz. melléklet: Az iskolák étesítése a besorolt tanulókról ....................................................................... 381 8. sz. melléklet: Statisztika ..................................................................................................................... 382 9. sz. melléklet: Szülők értesítése ügyeletről ........................................................................................... 383
8
1. Bevezetés 1.1. Önmeghatározás A pedagógiai program hatálya: A Helyi Pedagógiai Program 2013. szeptember 1-jétől érvényes. Területi és személyi hatálya kiterjed a többcélú intézmény minden egységére. A Pedagógiai Programot a szakalkalmazotti testület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. a legitimáció során a szakmai munkaközösségeknek és a szülői szervezetnek véleményezési, a fenntartónak egyetértési joga van.
A Helyi Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata: •
A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a testület folyamatosan vizsgálja. A tanévzáró értekezleten értékeli, hogy a Pedagógiai programban megfogalmazott általános célokat, valamint a tantárgyi célokat és követelményeket sikerült e megvalósítania.
A Helyi Pedagógiai Program módosításának körülményei: • •
A fenntartó, az intézményvezető, a nevelőtestület, a munkaközösségek és a testület tagjai tehetnek javaslatot a HPP módosítására. A programot jogszabályváltozáskor felülvizsgáljuk és módosítjuk.
A Helyi Pedagógiai Program nyilvánossága: A Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Helyi Pedagógiai Programja – csakúgy, mint a többi stratégiai alapdokumentum – nyilvános. Hozzáférhető: • Az intézmény székhelyének (1134 Budapest Váci út 57.) intézményvezető-helyettesi irodájában. Kérésre, intézményünk szakalkalmazottai segítik az értelmezést. • Intézményünk honlapján: www.prizmaegymi.hu honlapon
9
1. 2. Az intézményi szakmai munka szabályozói 1. 2. 1. Helyi Pedagógiai Programunk alapját képező jogi szabályozók
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló110/2012. (VI. 4.) • • • • • •
Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
1. 2. 2. Az intézményi működés dokumentumai Az intézményi működést megszabó legfontosabb jogi szabályozók: • köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei • közalkalmazotti törvény • országos, fővárosi közoktatás-fejlesztési koncepció • alapító okirat • önkormányzati rendeletek Belső szabályozás dokumentumai: • SZMSZ • Intézményi Minőségirányítási Program • Házirend • Közalkalmazotti Szabályzat • Munkaköri leírások A tartalmi szabályozás dokumentumai: • Helyi Pedagógiai Program • NAT • Kerettantervek • A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelve • Helyi Tantervek • Tanmenetek 10
1. 3. Intézményünk tevékenységi köre A PRIZMA EGYMI többcélú intézmény: általános iskola, óvoda, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgáltató és pedagógiai szakmai szolgáltató. Alap szakfeladatok: • Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása • Óvodai intézményi étkeztetés • Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (18. évfolyam) • Iskolai intézményi étkeztetés • Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése • Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • Könyvtári tevékenység – szolgáltatások és állománygondozás • Iskolai és diáksport tevékenység támogatása Pedagógiai szakszolgáltatások: • Logopédiai szolgáltatás • Gyógypedagógiai tanácsadás • Utazó gyógypedagógusi szolgáltatás • Nevelési Tanácsadó alapfeladatainak ellátása • Gyógytestnevelés • Tanköteles korú képzési kötelezett gyermekek fejlesztő felkészítése • Utazó óvoda-és iskolapszichológiai ellátás Pedagógiai szakmai szolgáltatásaink: • Szaktanácsadás • Pedagógiai tájékoztatás • Konferenciák szervezése • Pedagógusképzések, továbbképzések szervezése • Felnőttképzés keretében hallgatói pedagógiai terepgyakorlatok szervezése
/
gyógypedagógiai
gyakorlatok,
Intézményünk működési területe Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területe.
1. 4. A gyógypedagógiai tagozat jellemzői Intézményünk elsősorban a XIII. kerületben élő, tanulásban és értelmileg akadályozott, autista, halmozottan sérült óvodás és tanköteles korú gyermekek nevelését-oktatását látja el. Intézményünkbe kizárólag a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleményei alapján kerülhetnek be a gyermekek, a javasolt csoportnak osztályfoknak, megfelelően. Az óvodánkba érkező gyermekeket intézményünkbe irányíthatják a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok bölcsődei, többségi óvodai javaslatra illetve szülői kérés alapján.
11
A gyógypedagógia differenciálódásának következtében az elmúlt évtizedek folyamán különböző fogyatékossági csoportok ellátását vállalta fel az intézmény. A tanulásban akadályozottak 1- 8 osztályos felmenő iskolai rendszer mellett 1968-ban gyógypedagógiai óvodai csoport, 1976-ban foglalkoztató tagozat értelmileg akadályozottak számára, majd 1990-ben autista gyermekek számára speciális fejlesztő csoport beindítására kerülhetett sor. Jelenleg a 1134 Budapest Váci út 57. szám a székhely épület, tagintézmény a 1133 Budapest Pannónia u.81.szám alatti Nevelési Tanácsadó, a 1139 Budapest Lomb u. 20. telephely, még harminckét kerületi közoktatási intézménnyel együtt. A tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint az autista gyermekek nevelése-oktatása két helyszínen működik, a Váci úton és a Lomb utcában. Az alábbi csoportok működnek intézményünkben: • • •
gyógypedagógiai óvodai csoport, (1139 Budapest, Lomb u. 20.) speciális fejlesztő csoport autista gyermekek számára (1134 Budapest, Váci út 57.) foglalkoztató csoportok, értelmileg akadályozott gyermekek számára, (1139 Budapest, Lomb u. 20.) és 1-8 osztályig iskolai csoportok működnek, tanulásban akadályozott gyermekek számára. (1134 Budapest, Váci út 57.)
•
Tanulásban akadályozottak csoportjai
Értelmileg akadályozott csoportjai Speciális fejlesztőcsoport
Óvodai csoport
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
Életkor (év)
Az intézmény nevelési-oktatási céljaiban, nevelésfilozófiai alapelveiben megfogalmazódik, hogy a sérülésből, az individuális jegyekből adódóan a sokféleség, az eltérő nevelhetőség és oktathatóság jellemzi a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek csoportjait. A különbségek többek között öröklött, egyedi és szociális jegyekre, okokra vezethetőek vissza. Az intézményes nevelés akkor megfelelő a sérült gyermek számára, ha igazodik a biológiai fejlődéséhez, annak állomásaihoz. Az életkorhoz köthető biológiai, pszichológiai fejlettségi szint meghatározza a gyógypedagógiai nevelési folyamat szükséges, lehetséges tartalmát.
12
Nevelő-oktató munkánk során a következő jellemzőket vesszük figyelembe: • milyen képességekkel, adottságokkal rendelkezik a gyermek, • milyen előzetes ismeretet hordoz magával, • hol tart a fejlődésben, • milyen ütemben, milyen módszerekkel és eszközökkel fejleszthető, • milyen az érdeklődése, • melyek a távlati lehetőségei, • milyen szocializációs hatások érik a szűkebb és tágabb környezetében. Ahhoz, hogy a sérült gyermekek személyiségfejlesztését, a pedagógiai folyamat céljaként értelmezve tudjuk megoldani, az individuális nevelhetőséggel, az egyedi utak kiépítésével és a másságbeli különbözőséggel is számolnunk kell. Az óvodás és iskolás gyermekek adottságaitól függően, személyiségük ismeretében kívánjuk korrekciós, kompenzáló, terápiás személyiségfejlesztéssel - megteremteni az önmagukhoz képest maximális fejlődés lehetőségét. Egy harmonikus, boldog gyermekkor biztosítását, a gyermeki személyiség és autonómia tiszteletben tartását, amely a teljes értékű kisgyermekkort és kamaszkort egyaránt jellemzi. A fenti célokat • a pozitív nevelési környezet – óvodai és iskolai légkör megteremtése és fenntartása, • a nevelők – óvodások, tanulók – közalkalmazotti szféra attitűdjének és szerepkörének tudatos, elfogadó irányultságának, • az iskola nevelésfilozófiájának formai és tartalmi egysége, • a széleskörű horizontális munkaközösségi együttműködések, vagy egyes feladatokra alakult teamek együttes munkája • a gyermeki szükségletek kielégítése terén egyaránt a holisztikus, prevenciós és promóciós szemléletmód teljes körű meghonosításával, valamint a nevelési rendszerünk ökológiai programjának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.
13
Óvodai Nevelési Program
14
2. Óvodai Nevelési Program 2. 1. Óvodánk nevelésfilozófiája, alapelvei Az Óvodai Nevelési Program a PRIZMA EGYMI Helyi Pedagógiai Programjának szerves részét képezi, az általános formai és törvényi megfeleltetések közösek. Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott általános alapelvek az óvodai nevelésre is vonatkoznak. A sérülésből, az individuális jegyekből adódóan a sokféleség az eltérő nevelhetőség és fejleszthetőség jellemzi az értelmileg akadályozott gyermekeink csoportját. Nevelési koncepciónk kiindulópontja, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Ennek megfelelően az óvoda gyermekközpontú és befogadó szemléletű. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda segítő, kiegészítő szerepet vállal. A sérült gyermeket is elsősorban gyermeknek kell tekinteni, akinek ugyanúgy joga van a szeretetre, biztonságra, emberi kapcsolatokra, megértésre, védettségre, mint ép társainak. Minden óvodás gyermeknek joga van ahhoz, hogy olyan személyként fejlesszék, aki képes megfontoltan dönteni, és választani, aki ésszerűen meg tudja állapítani, hogy mit szeret és mit nem, akinek adekvát kapcsolatai vannak a többi emberrel, és aki a lehető legkevesebb segítséget várja a környezetétől a jövőbeni esélyegyenlőségük segítése érdekében. Ennek a szemléletnek a fejlesztés valamennyi területén érvényesülnie kell. Ahhoz, hogy a sérült gyermekek személyiségfejlesztését, pedagógiai folyamat céljaként értelmezve tudjuk megoldani az individuális nevelhetőséggel, az egyedi utakkal és különbözőséggel is számolnunk kell. A komplex óvodai nevelés akkor megfelelő a sérült gyermekek számára, ha igazodik biológiai fejlődésükhöz, annak állomásaihoz. Az életkorhoz köthető biológiai, pszichológiai fejlettségi szint meghatározza a gyógypedagógiai nevelési folyamat szükséges, lehetséges tartalmát. Céljaink elérését egyéni fejlesztéseken, csoportos foglalkozásokon és terápiás szemléletű programokon keresztül kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk, hogy minél több olyan lehetőség kialakításában vegyünk részt, ahol sérült óvodásaink ép társaikkal integráltan nevelkednek. Nevelési munkánkban az alábbi területek kiemelkedő szerepet töltenek be: • Gondozás, a kisgyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése • A gyermek egészségének védelme, az egészséges életmód kialakítása egészséges és biztonságos környezetben, a környezettudatosság számukra releváns elemeinek figyelembe vételével. • A kisgyermek - a középsúlyos értelmi fogyatékos kisgyermek is – érzelemvezérelt, ezért nagy gondot fordítunk arra, hogy kedvező érzelmi hatások, kellemes élmények érjék őt az óvodai csoportban. • A többségi óvodai nevelés a természetes, életkori sajátosságként meglévő gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épít. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek esetében feladatunk ezek stimulálása. • Az érzelmi nevelés és a szocializáció, társadalmi integráció biztosítása. A középsúlyos értelmi fogyatékos kisgyermekek esetében a társadalmi esélyegyenlőséget csökkentő nemi sztereotípiák ellen ható nevelés nem adekvát. • Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
15
Ezek a területek egymástól nem választhatók szét, nagyon szorosan összefüggnek egymással, így a különböző fejlesztési területek is ötvözve jelennek meg a mindennapi nevelőmunkában. Az értelmileg akadályozott gyermekek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző, cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve, olyan képességfejlesztést kell megvalósítanunk, mely kellő időt, alkalmat biztosít az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére. A minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, a grammatikai rendszer kiépítésére, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Mindezek kialakításánál a rendszerességre nevelésnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek van kiemelt szerepe. A szociabilitás fejlesztése a csoportos, kiscsoportos foglalkozáson keresztül valósul meg.
2. 2. Gyermekkép Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre, mentális és / vagy fizikai érintettségétől függetlenül. Olyan gyermek személyiségfejlesztésére törekszünk, aki érzelemgazdag, önmagát és másokat elfogadó, szintjének megfelelően gondolkodni akaró, segítséggel szívesen tevékenykedő és együttműködésre képes. Kötődik szűkebb - tágabb perszonális és tárgyi környezetéhez. A gyermekek őszintén fogadják el egymást, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség mintakövetéssel legyen természetes számukra. Érzelmi-hangulati és cselekvési szinten vegyenek részt az ünnepeken, szerezzenek pozitív élményeket. Lehetőségeikhez mért boldog gyermekkorban alakuljon esztétikai-erkölcsi értékrendjük.
2. 3. Óvodakép Az óvodai csoport a családi nevelést kiegészítve szeretetteljes elfogadó légkörben biztosítja az óvodáskorú sajátos nevelési igényű értelmileg akadályozott és halmozottan sérült gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést, biztosítjuk a gyermeki szükségletek kielégítését. A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyermek és gyermek között, a szülői házzal partnerkapcsolatot igyekszünk ápolni. Az óvoda közvetetten segíti a majd adekvát iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások és kompetenciák megfelelő fejlesztését. Egyéni, differenciált bánásmódot alkalmazunk a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához és az eredményes habilitációhoz. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy gyermekeinket megtanítsuk játszani, motiváljuk őket a mással nem helyettesíthető szabad játékra.
2. 4. Pedagóguskép Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplői az óvodapedagógusok, akik gyógypedagógusi végzettséggel is rendelkeznek. Jelenlétük és elfogadó, segítő, támogató attitűdjük modellt, mintát és főképp biztonságot jelent a gyermek számára a nevelés egész időtartamában.
16
Jellemzőjük a fejlett hivatástudat, magas fokú szakmai műveltség és biztonság. Magatartásuk modellértékű, hiteles. Gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolataikban következetesek, toleránsak, humorérzékkel, empátiával, megfelelő színvonalú kommunikációs készség jellemzi őket. Egységes pedagógiai szemlélettel, új tanulásszervezési metodikával, korszerű pedagógiai módszertani eljárásokkal, infokommunikációs eszközök használatával, innovatív szemlélettel, segítő-támogató attitűddel rendelkeznek. Továbbképzéseken és önképzéssel fejlesztik szakmai és általános műveltségüket. A preferált értékek a nevelőmunkát segítő munkatársak, a gyógypedagógiai asszisztensek és a dajka magatartásában, viselkedésében is megjelennek a mindennapi nevelőmunka során.
2. 5. A nevelés, fejlesztés célja és feladata a gyógypedagógiai óvodai csoportban 2. 5. 1. Az értelmileg akadályozott kisgyermekek óvodai csoportjának kompetenciafejlesztési céljai Fő célunk és egyben feladatunk a szülőkkel szorosan együttműködve gondoskodni a sajátos nevelési igényű óvodáskorú kisgyermek egészséges életmódjának kialakításáról, a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló sokoldalú, tervszerű habilitációs és rehabilitációs fejlesztéséről, az egyéni képességek és életkori sajátosságok maximális figyelembevételével harmonikus személyiségfejlődést biztosítani. Törekszünk - egyéni és kiscsoportos formában - a fennálló fejlődési rendellenességek javítására, csökkentésére, illetve a következményes ártalmak kialakulásának prevenciójára. Változatos tevékenységi formákkal nyugodt, derűs légkörben a gyermekeket egészséges napirendhez szoktatjuk, kialakítjuk a helyes higiénés szokásokat. Célunk, hogy a későbbiek folyamán megkönnyítsük, elősegítsük a többi emberhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodásukat, a lehető legmagasabb szintű társadalmi integrációt. Ehhez szükség van az alapvető kompetenciák (kulcskompetenciák) elsajátítására is, melyeket részben - mivel értelmileg akadályozott gyermekeink a kulcskompetenciák egy részét tudják csak elsajátítani – építettünk be a fejlesztési területekbe, foglalkozásokba. A szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése terén várható el – mentális és fizikai állapotukhoz mért - siker. Minden foglalkozáson fejlesztjük az anyanyelvi kommunikációt, a környezeti nevelés keretein belül a matematikai, és a természettudományos kompetencia egyes elemeit, ábrázolás- alakítás és az ének-zenei foglalkozások az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet. A játék, önkiszolgálás, és a szocializáció területét átszövi a hatékony, önálló tanulás és a szociális kompetencia képességeknek fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció területe magában foglalja a gondolatok, érzések, fogalmak, vélemények, tények kifejezését. Sérült gyermekeink beszéde minőségileg, mennyiségileg is eltér ép társaitól, ezért legalapvetőbb célunk, hogy az óvodáskor végére minden gyermek képességeihez mérten verbális és/vagy nonverbális kommunikációval ki tudja fejezni legalapvetőbb szükségleteit, kívánságait és igényelje is ezeket a szituációkat.
17
A matematikai kompetencia fejlesztésének feladata, hogy építsenek szabadon, szempontok alapján; értsék a legalapvetőbb fogalmakat (kicsi- nagy, vékony –vastag, sok-kevés… stb.), alkossanak halmazokat 5-ös, esetleg 10-es számkörben és mindez cselekedtető, szemléltető módon valósuljon meg. A természettudományos kompetencia fejlesztése területén feladatunk a természeti világ elemi jellemzőinek, változásainak megismertetése. Szerezzenek tapasztalatokat közvetlen környezetükről, pl. élővilág, tárgyak. Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén jellemző, hogy a művészeti, vizuális önkifejező-képesség kibontakozását, az esztétikai érzék fejlődését akadályozza a kognitív funkciók sérülésén túl a mozgásszerveződés zavara, és az ezzel gyakran társuló észlelési zavar. Elsődlegesen a mozgásos ügyetlenség korrigálása, fejlesztése, a motiváció kialakítása a cél, természetesen a különböző művészeti területek (zene, dráma, báb stb.) alkalmazásával. A tanulás iránti motiváció, a spontán kíváncsiság, érdeklődés alapfeltétele lenne a hatékony, önálló tanulás területének. Értelmileg akadályozott gyermekeinknél a kognitív funkciók sérülése miatt kötött, kötelező foglalkozásokat indokol a tanulási folyamat. Természetesen az is fontos, hogy a gyermeki megnyilvánulásokat megfejtsük, lereagáljuk, hiszen ez is motiválja a megismerő tevékenységet. Ehhez biztosítjuk a változatos környezeti feltételeket, és a különböző élethelyzeteket. A szociális kompetencia alapja az együttműködés, kommunikáció, alkalmazkodóképesség a változó körülményekhez. A napirend, a foglalkozások, programok állandósága és egyben változatossága alapozza meg a közösségbe, társadalomba való beilleszkedést. Elengedhetetlen feltétel a pozitív érzelmi légkör, következetesség, segítő demokratikus irányítás. A felsorolt kompetenciaterületeket természetesen nem lehet elválasztani egymástól, egymást lefedik, összefonódnak. Fontos megjegyezni, hogy a nevelésfilozófiánkban megfogalmazott integrációs törekvésekhez a társadalom közeledése is szükséges, mely napjainkban még elég változatos, ám biztató képet mutat.
2. 5. 2. Fejlesztési feladatok A gyermek képességeinek, tulajdonságainak megfigyelése és felmérése után foglalkozási tervet készítünk, mely az egyéni, aktuális, korrekciós feladatokkal egészül ki. • Beszédfejlesztés, anyanyelvi kommunikáció terén: nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, beszédmegindítás, a már meglévő szókincs javítása, bővítése, önálló beszédre való késztetés. • Fontosnak tartjuk és elismerjük a gyermek szabad játék és önkéntesség jelentőségét, ám ezek gyakorlati megvalósulása speciális óvodai csoportunkban nem lehet maradéktalan: meg kell tanítanunk a játékeszközök adekvát használatát, a funkciójáték szintjéről a szerepjátékon keresztül az egyszerű konstruálásig eljuttatni a gyermeket. • Önkiszolgálás terén: a mindennapos tevékenységek során nagy hangsúlyt fektetünk az önkiszolgálási szint emelésére és az önállóság fokozatos kialakítására. • Közösségi magatartás, szocializáció terén: alkalmazkodó készségük fejlesztése, aktívan vegyenek részt a foglalkozásokon, tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni.
18
•
Testi fejlettség terén: mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, tartózkodjanak sokat levegőn.
2. 5. 3. A fejlesztés legfontosabb területei • • • • • • •
A nagymozgások, alapmozgások kialakítása, korrigálása, egyensúlyérzék fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére A beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, beszédmegértés fejlesztése, aktív szókincs bővítése Játéktevékenység, adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztésére Zenei nevelés alapjainak lerakása. Fontosnak tartjuk az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítását és fejlesztését minden területen.
Az óvodai élet tudatos szervezésével, a csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével a gyermekek mindenek felett álló érdeke a szociális tanulás feltételeinek biztosítása, az egyéni képességek kibontakoztatása.
2. 6. Szolgáltatások Az óvoda 630-1730-ig tart nyitva. Reggel 630-745-ig és délután 1600-1730-ig ügyeletet biztosítunk azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei munkahelyi elfoglaltságuk miatt ezt igénylik. A téli, tavaszi és nyári szünetben, ill. tanítás nélküli munkanapokon szülői igények alapján ügyeletet biztosítunk. A nyári szünetben 1 hónapig, a szünnapokon (szombat, vasárnap) és az állami és az állam által hivatalosan elfogadott egyházi ünnepeken az óvoda zárva van. Egészségügyi és szociális szolgáltatások: • Iskolaorvos és védőnő látja el gyermekeinket. • Évente egyszer az iskola fogorvosa szűrővizsgálatot végez a gyermekek között. • Igény szerint lehetőségünk nyílik pszichológussal, gyermekpszichiáterrel konzultálni. • A szülők segélykérelmét a nevelők továbbítják a gyermekvédelmi felelős felé, de a szülők közvetlenül is felkereshetik a gyermekvédelmi felelőst.
2. 7. Óvodai felvétel Gyógypedagógiai óvodánkba folyamatosan kerülnek a sajátos nevelési igényű gyermekek a szülő kérésére és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján, az igazgató döntése után. Óvodába 3 éves kortól járhat a gyermek, amíg a tankötelezettségét nem teljesíti: 6, legkésőbb 8 éves koráig. Az óvodai nevelés kötelező attól az évtől, melyben 5. életévét betölti. A gyermek napi 4 órában köteles részt venni az óvodai nevelésben. Az óvodai felvételhez szükséges a szakértői bizottság szakvéleménye, valamint a következő minimum-feltételek teljesítése: • mozgás terén: helyzet és helyváltoztató mozgásokra képes, sima talajon önállóan jár,
19
• • • •
gondozás terén: öltözésnél együttműködő, étkezésnél kanállal képes enni, pohárból inni, nem feltétel a szobatisztaság, kommunikáció terén: minimális kontaktus kialakítható vele, szociális fejlettség terén: csoportban nevelhető, önmagára és társaira nem jelent veszélyt.
2. 8. Kapcsolattartás a szülőkkel A gyógypedagógiai óvodai csoportban napi szinten adódik lehetőség a szülőkkel való konzultációra. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait és szokásait, szükség szerint családokhoz illesztetten érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot az intézményi gyermek –és ifjúságvédelmi felelős bevonásával. Az intézményi Pedagógiai Programban megfogalmazottak érvényesek az Óvodai Programra is, mint például az együttműködés törvényi szabályozása, a szülők jogai, kötelességei, a médiaszereplés és a hallgatói szakdolgozatokhoz való statisztikai (név nélküli!) adatszolgáltatás szülői írásbeli beleegyezéshez kötöttségei. Évente legalább háromszor (év eleje, félév, év vége) szülői értekezletet, illetve havonta fogadóórát tartunk. A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, ill. a nyílt nap során győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről. Előzetes egyeztetés a szülő a nyílt napokon kívül is jelen lehet gyermeke csoportfoglalkozásán. Az óvodai csoportból való kikerüléskor a szülők számára segítséget nyújtunk gyermekük legmegfelelőbb elhelyezésének érdekében és figyelemmel kísérjük a gyermekek iskolai helytállását.
2. 9. Szervezeti és időkeretek Az óvodás gyermek hatékony és egészséges fejlődésének – fejlesztésének kereteit a hetirend és a napirend teremti meg, megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek tervezésével és szervezésével. Igazodik a tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez és a helyi szokásokhoz. Óvodánk 630-1730-ig tart nyitva. Az óvodai napirend a következőképpen alakul: 630- 800 Gyülekezés, szabad játék 800- 810 Kézmosás 810- 830 Reggelizés 830- 840 WC-használat, kézmosás 840-1000 Kötelező foglalkozások (csoportos, kiscsoportos) 1000-1010 WC-használat, kézmosás, 1010-1030 Tízórai, tisztálkodás 1030-1100 Egyéni fejlesztés, szabad játék 1100-1145 Levegőzés (önkiszolgálás-fejlesztés) 1145-1200 WC-használat, kézmosás, 1200-1230 Ebéd 1230-1300 WC-használat, kézmosás, fogmosás, ágyazás 1300-1445 Pihenés, alvás 1445-1500 Tisztálkodás, ágyak elrakása 1500-1520 Terítés, uzsonnázás
20
1520-1600 Irányított és/vagy szabad játék 1600-1730 Ügyelet, szabad játék A napirend csupán egy keret, rugalmasan változik az adott aktualitásoknak, igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. A csoportlétszám 6-8 fő. Az év eleji pedagógiai vizsgálat, illetve az életkor figyelembe vételével történik a csoportba sorolás. Mivel óvodásaink spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások, illetve kiscsoportos egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett biztosítanunk kell a szabad játék lehetőségét is. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják gyermekeink óvodai életét és egyben támpontul, biztonságként is szolgálnak nekik. Igénylik az áttekinthető napirendet, melyben természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint pl.: az ünnepi készülődés és az ünnepek.
2. 10. A foglalkozások heti rendszeressége A rendszeresség és az ismétlődések kiszámíthatóságot, érzelmi biztonságot teremtenek, a folyamatosság és a rugalmasság megtartása mellett. A foglalkozás neve
Heti előfordulás
A foglalkozás formája
Beszédfejlesztés és környezetismeret foglalkozás Mozgásfejlesztés
5 5
csoportos, egyéni csoportos csoportos, mikrocsoportos vagy egyéni csoportos, mikrocsoportos vagy egyéni csoportos csoportos
Ábrázolás-alakítás
Játékra nevelés Zenei nevelés alapjai Önkiszolgálásra nevelés Egyéni fejlesztés (habilitációs-rehabilitációs órák)
3
3 2 5 A szakértői véleményben meghatározott óraszámokban
egyéni
2. 11. Óvodai programunk tartalma Az értelmileg akadályozott óvodásokra sajátos formában és erőteljes gyógypedagógiai módszerbeli és egyénre adaptált segédlettel vonatkoznak az ép óvodáskorú kisgyermekek tanulási mechanizmusai, formái: • az utánzásos, modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulása a szokásrendszerek kialakításában, • a játékos tapasztalatszerzés • a cselekvéses tanulás
21
• • •
a kérdésekre (itt kérdő magatartásformákra) és (egyszerű gesztusokkal kísért) válaszokra épülő ismeretszerzés irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés egyszerű gyakorlati problémák megoldása
2. 11. 1. A szokások kialakítása Az értelmileg akadályozott gyermekek életében különösen nagy jelentősége van a szokásrendszerek, mindennapi életvitel segítő rítusok kialakításának. A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye, melynek kialakulásához kellő számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség. Fontos, hogy a kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között – a családdal együttműködve – azonos módon várjuk el a gyermektől. Az értelmi fogyatékos óvodásnál a szokásfejlődési folyamatban az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A helyes viselkedést kell megerősíteni, melynek alapfeltétele a pozitív nevelői példa. Lényeges a jól megválasztott napirend. A határozott, de szeretetteljes követelés segíti a szokások kialakítását. A beszoktatási idő (8 hét) arra szolgál, hogy a családból vagy más közösségből érkező gyermekek számára fokozatos és minél zökkenőmentesebb legyen a beilleszkedés. Az új közösség szokásainak elfogadásában érzelmi támaszt nyújt a gyermeknek a szülő jelenléte és a szeretetteljes, türelmes légkör.
2. 11. 2. Az egészséges életmódra nevelés Az óvodai élet során törekednünk kell arra, hogy a gyermekek egészsége későbbi igényeik megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód.
2. 11. 3. A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsődéből vagy más óvodai közösségből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkező gyermekeké. Kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, esetenként kódjaik nem egyértelműek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek számára élményhordozó az első óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Ilyen módon könnyebben képes alkalmazkodni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja - kezdetekben "elviselni", később elfogadni, megszeretni társait. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre. Ezek közben megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos helyzetek váltakozását. Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre nagyobb sétákra, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget adnak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján. Óvodai életünket ünnepeink és sajátos hagyományaink teszik családiassá, meghitté és színesebbé. A hagyomány minden közösség életében nagy jelentőségű, erősíti a gyermekek összetartozását, egymás segítését, önmaguk megismerését, önbizalmukat.
22
Hagyományaink, ünnepeink • Szüreti mulatság • Mikulás • Karácsony • Farsang • Húsvét • Anyák napja • Gyermeknap • Nagyok búcsúja, évzáró • Szülők részére nyílt nap megszervezése • Névnapok Az ünnepekre való közös készülődés, ráhangolódás nemcsak értelmi képességeik fejlesztéshez ad lehetőséget, hanem érzelmi életük gazdagabbá tételéhez is. Ünnepségeink egy része a szülők számára is nyitott (karácsony, anyák napja, nagyok búcsúja).
2. 11. 4. Munka jellegű tevékenységek A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek". Sajnos, a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát – bármilyen kicsi is az – szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai és a közösség javára. Cél az örömmel végzett aktív tevékenyég. Az egyszerű „Add ide!”, „Hozd ide!”, „Rakjuk el!” jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi „naposi” feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, - gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot, - segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.
2. 11. 5. Önállóságra, önkiszolgálásra nevelés Az önkiszolgálásra nevelés mindennapos tevékenységi forma. 2. 11. 5. 1. Az önkiszolgálásra nevelés célja: • a gyermek szükségleteinek megfelelő komfortérzés biztosítása, gondozás, gondoskodás, • nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése, • verbális utasításokkal a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, • a testséma fejlesztése, tájékozódás a saját testen, a testrészek, ruhadarabok viszonyának felismerése, • alapvető higiénés szokások kialakítása, • az ápoltság, tisztaság igényének felkeltése, • helyes viselkedési formák elsajátítása, • a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének formálása, • a téri tájékozódás elősegítése. A gyermekek az önállóság terén is különböző fejlettséget mutatnak. Ahhoz, hogy e téren eredmények szülessenek, alkalmat és időt kell adni a gyermeknek, hogy amire már képes,
23
önállóan végezhesse el. Az a gyerek vagy fiatal felnőtt lesz a társadalom számára elfogadható, adaptív, aki birtokában van a társadalom által elvárt viselkedési formáknak. Ez az önállóság, helyes viselkedés az elfogadás szempontjából igen fontos. Óvodánknak tehát alapozó szerepe van ezen a téren is. Az önállóság bizonyos területei nemcsak a gyermek életkorától függnek, hanem fiziológiai érettségétől, mozgásos ügyességétől és értelmi állapotától. Ezért fontos, hogy a gyermekek apró lépésekben, rövid gesztussal kísért utasítások, illetve utánzás alapján tanuljanak. 2. 11. 5. 2. .Az önkiszolgálásra nevelés feladatai: Étkezési szokásoknál • kanalazás megtanítása (merítés, szájhoz vitel, az étel megrágása, nyelés), • a poharazás: a pohár felemelése kortyolás, nyelés, a pohár letétele, • a szalvéta használata, • a villával való ismerkedés (felszúrás vagy merítés), • kérés, megköszönés, • ügyesebb gyermekeknél az ételből való szedés, • a rágás megtanítása, • a helyes tempó elsajátíttatása, • kenyér vagy kifli fogása, leharapás a kenyér és a rajta levő feltét együttes elfogyasztása, • a terítés folyamatának megismerése (pl. szék, tányér, kanál, pohár, szalvéta egymáshoz rendelése), • az étel és a hozzávaló eszközök felismerése, • közreműködés az étkezés utáni teremrendezésben. Tisztálkodás terén • a vízcsap kinyitása, elzárása, • szappan használat, utána kézöblítés, • a saját törülköző felismerése, • a kéz, arc szárazra törlése segítséggel, • önálló kéz- és arcmosás, • fogmosásnál együttműködés (száraz, majd nedves fogkefe, fogkrémes fogkefe elfogadása, szájöblítés megtanítása), önálló fogmosás, • "baleset" vagy kirándulás esetén az együttműködés zuhanyozáskor (kéz, láb felemelése stb.), • a fésülés tűrése, önálló próbálkozás, • igény a tiszta, ápolt külsőre, • étkezés előtti, utáni, bizonyos munkafolyamatok (pl. festés) utáni kézmosás igényének felkeltése, • orrfújás megtanítása, zsebkendő használatának igénye, a piszkos zsebkendő szemétbe dobása. Szobatisztaságra nevelés • rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyelése, • a jelzés megtanítása (mutatás, hangadás stb.), • WC, vagy bili és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat felismertetése, kérdésre jelezze szükségletét,
24
• • • • • • • •
önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, míg a WC-re ér, a biliről a gyermek WC-re szoktatása, fiúk állva pisiltetésének megtanítása, WC papír használata segítséggel, "baleset" jelzése, WC használatakor a ruhadarabok le-, felhúzása, WC használat utáni kézmosás megtanítása, ajtó nyitás-csukás megtanítása.
Öltözés, vetkőzés • együttműködés az öltözésnél, vetkőzésnél, • sapka, sál levétele, zipzár lehúzása, • egyszerű ruhadarabok levétele (cipő, zokni, nadrág stb.), • vetkőzésnél kis segítségnyújtás (kigombolás, kikötés, cipőfűző meglazítása stb.), • egyszerű ruhadarabok felvétele, pl. sapka, bugyi, • öltözés kis segítséggel (ruha elejének megmutatása, jobb-bal oldalnál segítés, befűzés, gombolás stb.), • bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele. Önálló munkafeladatok • saját hely felismerése (öltözőben, étkezésnél, alvásnál stb.), • székek helyre rakása, • játékok közös elrakása, • szőnyeg feltekerése (pl. mozgásfoglalkozáshoz), • közös teremrendezés, • eszközök bevitele, kiosztása, • egyszerű tárgyak kivitele (pl. konyhába), • egyszerű üzenet közvetítése óvodán belül, • társak segítése, • asztal letörlése, szemét összeszedése, • székek felrakása az asztalra, • saját ruhadarabok, eszközök felismerése, helyére tevése, • közös ágyazás, ágynemű, ágyak elrendezése és elrakása. A különböző tevékenységeknél a kis lépések elvének kell érvényesülnie. Kezdetben a gyermekkel együtt végezzük a cselekvést, fokozatosan az önállóság eléréséig. Minden fejlesztésnél az adott gyermek fejlettségi szintjéhez viszonyítunk, s arra építünk, amit már tud.
2. 11. 5. 3. Elvárások az óvodáskor végén • • • •
Értsék az egyszerű gesztussal kísért utasításokat, azokat hajtsák végre. Kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni, tudjanak kommunikálni, használjanak nonverbális jelzéseket. Minél több tapasztalatot szerezzenek közvetlen környezetükről és tudjanak benne tájékozódni. Alakuljon ki önállóságuk az önkiszolgálás terén (öltözködés, tisztálkodás, étkezés, WC-használat).
25
•
Ismerjenek alapvető viselkedési szokásokat (kérés, köszönés, megköszönés), egyszerű szabályokat tartsanak be.
2. 11. 6. Mozgásfejlesztés 2. 11. 6. 1. Az óvodáskorú, értelmi fogyatékos gyermek mozgásának jellemzői Az értelmi fejlődésükben akadályozott gyermekek mozgásukban is eltérnek ép társaiktól. A pszichoszomatikus fejlődésüket a fejlődési tempó nagyfokú lelassulása, szabálytalansága, egyenetlensége jellemzi. A mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzék zavarában, a mozgás kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri-, időorientáció fejlődésének elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban, vagy hipermotilitásban. Számolnunk kell az esetleges mozgásos félelemmel is. A gyermekek járása általában széles alapú, bizonytalan, a kezek együttmozgása gyakran hiányzik. Mozgáskészségüket a fejletlen testséma, a nagy- és finommotorika koordinálatlansága jellemzi. Mozgásuk ritmusa diszharmonikus, statikai hibák, tartási rendellenességek és az izomtónus zavarai előfordulhatnak. Gyakran figyelhetők meg mozgásos sztereotípiák.
2. 11. 6. 2. Mozgásfejlesztés foglalkozás Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását. korrigálását szolgáló foglalkozási forma. Speciális fejlesztő tornaszobánkban rendelkezésünkre állnak az Ayres terápiában alkalmazott eszközök. Ezek rendszeres alkalmazásával erősítjük gyermekeinknél a helyes testtudat, testséma fejlődését, fejlesztjük az egyensúlyérzéket, korrigáljuk az integrációs folyamatokat, biztosítjuk a helyes szenzomotoros integrációt. Fontosnak tartjuk a szenzoros terápia örömszerző, nyugtató, test- és Én-kép építő szerepét. A fejlesztés formája csoportos, kiscsoportos vagy egyéni. Időtartama 20 - 30 perc. A mozgásfejlesztés célja: • az általános erőnlét és állóképesség fokozása, • a mozgástervezés és kivitelezés javítása, • a feladattudat kialakítása, • a kognitív funkciók fejlesztése, korrekciója, • a motoros tanulás elősegítése, • az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása; • a biztos egyensúly kialakítása, • ügyesség, állóképesség, erő fejlesztése, • a teljesítőképesség növelése, • a mozgásos gátlás oldása, • az utánzókészség fejlesztése, • a testséma fejlesztése, • a légzéstechnika javítása, • a ritmusérzék fejlesztése, • a szervezet sokoldalú, harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése, • a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása, 26
• • •
a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása, a mozgáskoordináció fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése.
2. 11. 6. 3. Az óvodai mozgásnevelés feladata hogy fejlessze az erőt, gyorsaságot, ügyességet, állóképességet, a biztos egyensúly kialakítását, javítsa a hibás, összerendezetlen mozgásokat. Az utánzókészséget a nagymozgások imitációjával lehet a legjobban fejleszteni. Első lépés a passzív mozgásindítás: sok ringatós, gurítós játék, melyek az érzelmi nevelés szempontjából is nagy jelentőségűek. Ezután következik az alapmozgások kialakítása, gyakorlása, majd mozgássorok összeállítása, az egyszerű, egy-két elem ismétléséből a több felé haladva. 2. 11. 6. 4. A mozgásfejlesztés területei: •
Játékos, utánzó gyakorlatok Feladatai: ◦ az utánzókészség fejlesztése, ◦ sikerélmény biztosítása, ◦ közös tevékenység, kapcsolatteremtés, ◦ testrészek átmozgatása, ◦ ráhangolódás a foglalkozásra, ◦ testséma fejlesztése, ◦ beszédmegértés és beszédkésztetés, figyelem, emlékezet fejlesztése.
A játékos utánzógyakorlatokat kezdetben segítséggel, majd egyre önállóbban végzik a gyerekek. Az énekek, mondókák, versek megadják a mozgások ritmusát, egyszerűek, könnyen utánozhatóak, felkeltik a gyermek érdeklődését. •
Alapmozgások kialakítása, korrigálása Feladatai: ◦ pontos mozgás kivitelezésének segítése, ◦ a mozgásos gátlások oldása, ◦ a mozgásigény kiélésének biztosítása, ◦ kognitív funkciók fejlesztése, ◦ beszédfejlesztés.
A mozgásfejlesztés foglalkozások fő részét ezek a gyakorlatok alkotják. A foglalkozás e részének tervezésekor külön figyelmet kell fordítanunk a gyermek biológiai állapotára, az esetleges társuló fogyatékosságra, amelyben nagy szerepet játszik a drámapedagógia gyógyító, játékos funkciója. •
Mozgásos játékok Feladatai: ◦ a tanult mozgásformák játékos gyakorlása, ◦ egyszerű szabályok megismerése, ◦ a foglalkozás játékos lezárása.
27
Ezek a játékok alkalmat kínálnak versenyzésre, páros gyakorlatokra, együttes játékra, siker és kudarc átélésére. Játék formájában szolgálják a rögzítést, gyakorlást. 2. 11. 6. 5. Elvárások az óvodáskor végén: • alakuljon ki a természetes mozgásigény, • örömmel. szívesen mozogjanak, • tudjanak mozgást utánozni, • alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez, • értsék az egyszerű verbális utasítást, • az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot, • lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek, • biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon, • tudjanak rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra, • elemi szabályokat ismerjenek, tartsanak be.
2. 11. 7. Beszédfejlesztés és környezetismeret foglalkozás A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. A foglalkozás formája csoportos, egyéni, esetleg kiscsoportos. Ideje 5-30 perc. 2. 11. 7. 1. Az értelmileg középsúlyos fokban sérült gyermekek beszédfejlődési sajátosságai Az értelmileg sérült gyermekek beszéde minőségileg és mennyiségileg is eltér ép társaikétól. Később indul, lassabb ütemben fejlődik a szókincs, a mondatalkotás, ill. az artikuláció területén egyaránt sajátosságokkal bír. Sérült gyermekeinknél kommunikációs igényű beszédnevelésről kell beszélni. A kommunikáció fejlesztésénél figyelembe kell vennünk mindazokat a nonverbális ismerethordozókat, amelyek az emberi kapcsolatrendszerben szerepet játszanak: ◦ vizuális elemek: pl. a mimika, tekintetváltás, gesztusok, ◦ taktilis elemek: érintés, simogatás, ◦ auditív elemek: hang, hang intenzitása, ritmusa, hanglejtés. A beszédfejlődés szoros összefüggésben van a mozgásfejlődéssel, így a kezdetben a mozgásfejlődésre fordított energiák a beszédfejlődés irányában hatnak. A tünetek formái, jellemző jegyei összefüggnek a sérülés súlyosságával. A legtöbb esetben jelen van a beszédnek, mint kifejező tevékenységnek, az artikulációnak, a folyamatosságnak és a zöngének a zavarai is. Gyakran évekig megrekedhetnek a preverbális kommunikáció szintjén, súlyos esetben nem, vagy alig lépik ezt túl. Jellemző az artikulációs hibák nagy száma, ami részben működési eredetű, részben a beszédszervek fejlődési rendellenességeivel függ össze. Többségüknél jelentősen megkésik a beszédfejlődés, nyelvük tartalmilag szegényes, tényleges szókincsük lassan bővül. Az óvodánkba kerülő gyermekek heterogén képet mutatnak a beszédállapot terén. Ahány kórisme, annyi beszédfejlődésbeli sajátossággal lehet találkozni, ill. az egyes típusokon belül az egyes gyermekek is különböző beszédfejlődési sajátossággal rendelkeznek.
28
2. 11. 7. 2. A beszédfejlesztés célja: • a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzóképesség fejlesztése; kommunikációs igény felébresztése, ösztönzése, • a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása, • a beszédszervek ügyesítése, • a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése, • a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése, • a grammatikai rendszer kiépítése, • a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történéseiről tapasztalatok, ismeretek szerzése, • a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése. 2. 11. 7. 3. A beszédfejlesztés feladata: A beszédfejlesztés, akárcsak a játék, jelen van a gyermek egész napi tevékenységében, szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, mozgás, és az önkiszolgálás fejlesztéséhez. A verbális fejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban. Mindezért a beszédfejlesztő munka igen fontos lépése a kommunikációs igény felkeltése, a hallásfigyelem fejlesztése, amit a következő tevékenységek segítenek: • a gyermek aktivizálása, motiválása ritmus, dal segítségével, • számukra érthető és élvezhető magyar gyermek –és népköltészeti alkotások együttes hangoztatása • életkorukhoz és fejlődésbeli állapotukhoz igazodó, mozgással és képanyaggal illusztrált mondókák, mesék előadása felnőtt tolmácsolásában, • állathangok, állatmozgások utánzása, • az akusztikus figyelem felkeltése: hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok megkülönböztetése, • felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával való kísérése, • a beszédszervek ügyesítése tornáztatással, játékos gyakorlatokkal (a beszédszervek passzív tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légző gyakorlatok), • a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése, játékos formában ismerkedés a tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe, • a tárgyak mellett a képek megnevezése, mondatalkotás segítése, • a természeti jelenségek és a környezet hangjainak megfigyelése, a hangforrás megkeresése. A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeihez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek – a mozgás és a különböző érzékszervek bekapcsolásával – az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Ehhez, egy mennyiségében és minőségében ingerdúsan kommunikáló, megértő környezet szükséges. Fontos a pedagógus, mint modellértékű személy, érdeklődése, empátiás készsége, színes egyénisége, hiszen ez biztosítja a gyermekkel való jó érzelmi kapcsolat kialakulását. A környezet megismerésére szolgáló témakörök lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy a gyermekcsoport fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelő tartalommal töltsük meg azokat. •
Speciális feladatok: ◦ az érdeklődés felkeltése, ◦ a kérdés, kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása, 29
◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
nonverbális elemek támogató alkalmazása, a beszédmegértés fejlesztése, az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás, az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása, a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés (látás, tapintás, szaglás, hallás, ízlelés), a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása.
2. 11. 7. 4. Témakörök a környezet megismerésére • • • • • • • • • • •
óvodások lettünk, testünk, a család, az évszakok, az óvoda, otthoni tevékenységek, a közlekedés, az állatok, az utca, foglalkozások, játékok – játszóterek, parkok.
2. 11. 7. 5. Az értelmi fogyatékos gyermekek beszéde az óvodáskor végén Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekek fejlődésbeli sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlesztés menetét, eredményeit. • Egy részük az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egyszerű mondatokban beszélni. Közlésük azonban a különféle artikulációs hibák miatt nehezen érthető. • Vannak, akiknél később indul a beszédfejlődés, szavakban, szótöredékekben beszélnek. • Egy kis részük, pedig ugyan eljut a beszédmegértés bizonyos szintjére, szituációhoz kötötten viszonylag jól érti a közléseket, kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mond, csak hangokat hangoztat.
2. 11. 8. Játékra nevelés A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, amely segíti a külvilág és saját belső világának tagolatlan benyomásait rendezni. Kiemelt jelentőséggel bír az énerősítő funkciók, a tájékozódás, a pszichikus funkciókés a kreativitás fejlesztésében, az élményszerzésben. Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. A játékos foglalkozások formája mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni. Időtartama 10 15 perc. A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, az érzelmi, értelmi, szociális fejlődéstől, meghatározó szerepe van a személyiség fejlődésében. Jelen van minden célzott foglalkozáson, ismeretszerző funkcióval bír. A játékra nevelés együttjátszást, együttes cselekvést jelent, ahol
30
a gyógypedagógus szerepe fokozatosan csökken, helyét a játékkezdeményezés, majd az egyre önállóbb játék veszi át. A foglalkozás akkor tölti be szerepét, ha a gyermek játékában egyre több önálló elgondolásból eredő elem található. Játék közben kiélheti mozgásigényét és különböző eszközökkel, anyagokkal ismerkedik meg. 2. 11. 8. 1. Az értelmi fogyatékos gyermek játékának jellemzői Az értelmi fogyatékos gyermek játéka nem csupán alacsonyabb szintű, minőségileg is más. Sokszor hiányzik belőle a természetes kíváncsiság, a kreativitás, a fantázia. Gyakran sztereotípen rakosgat, a játékot szájába veszi, dobálja, megreked egy adott repetitív tevékenységnél. Hiányzik a kezdeményezés, igényli a felnőtt irányítását. Jellemző, hogy a mozgásos játékokat részesíti előnyben. Legjellemzőbb a magányos játék. Fejlesztés hatására jelenik meg a párhuzamos játék (a gyerek utánozza a pedagógust) majd megpróbál önállóan, végül pedig együtt játszani társaival. 2. 11. 8. 2. A játék helye az óvodai nevelésben A gyerek egész napos tevékenységének legfontosabb része a játék, az értelmes, örömszerző tevékenység. A tárgyakkal való ismerkedés során a játékokat igyekszik egymással kapcsolatba hozni. Az adott mozgások begyakorlását végzi kezdetben cél nélkül, csak a játék öröméért. Később ehhez társul az alkotás öröme mint motiváló tényező. 2. 11. 8. 3. A játékos együttlétek célja: • a játékkedv felkeltése, • az adekvát játékhasználat megtanítása, • az egymás melletti tevékenység támogatása, • az együttes játék örömének felfedeztetése, • elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása, • a mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése, • a különböző minőségű, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól, • népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése, • a játéktevékenység örömforrásának biztosítása, • az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése, • a mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása. 2. 11. 8. 4. Megtanulandó játékok: • Finommotorikát fejlesztő játékok. • A megismerő tevékenységet fejlesztő játékok. • Mozgásos játékok. • Játék a szabadban. • Szerepjáték elemei. • Bábozás.
31
2. 11. 8. 5. A játékeszközök Az óvodánkban használt játékeszközök legyenek esztétikusak, tartósak, könnyen tisztíthatóak, és a legfontosabb, hogy biztonságosak, épek legyenek. Sokfélék és egymással jól variálható játékszerek teszik lehetővé a sokoldalú fejlesztést. Nagyon fontos, hogy a játékszereket a gyerekek is elérjék, megfelelő számban álljon a csoport rendelkezésére, legyen lehetőség a választásra. A játékeszközök kiválasztását meghatározza a gyermek fejlettségi szintje és az adott feladat. 2. 11. 8. 6. Elvárások az óvodáskor végén: • ismerjék az alapvető játékokat, • legyenek képesek rövid ideig adekvátan játszani, • válasszanak maguknak eszközt, használat után tegyék helyre, • tanulják meg elkérni a játékot, tudjanak várni, • tudjanak egyszerű építményt konstruálni, • a szerepjátékok elemei jelenjenek meg játékukban, • ismerjenek dalos játékokat, kapcsolódjanak be a körjátékokba, • legyenek képesek rövid ideig együtt játszani, • ismerjék a játszótéri játékokat, használják azokat rendeltetésszerűen, • ha kell, játékukat kísérjék beszéddel, • a tanult játékokat próbálják továbbfejleszteni.
2. 11. 9. Ábrázolás - alakítás foglalkozás Az ábrázolás-alakítás a finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. A foglalkozások formája: mikrocsoportos vagy egyéni. Időtartama 15 - 20 perc. 2. 11. 9. 1. Az értelmi fogyatékos óvodás vizuomotoros készségének jellemzői A motoros készségek és a percepció fejlettsége alapvető szerepet játszik a kognitív képességek kialakulásában. Az értelmi fogyatékos gyermeknél a mozgásszerveződés zavarai gyakran társulnak az észlelés zavarával. Az értelmi fogyatékos gyermek mozgásos ügyetlensége a manualitásban is megjelenik. A kéz fejlődésüteme lassú a háromujjas fogás kialakulása is késik. A két kéz együttmozgásának, a test középvonalának átlépése nehézséget jelent. A kognitív funkciók sérülése, feladattartás gyengesége, nyugtalan magatartásuk és gyakran a motiváció hiánya nehezíti az ismeretszerzést a finommozgást igénylő feladatok terén. 2. 11. 9. 2. Az ábrázolás-alakítás foglalkozások célja • kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása, • a kéz izomerejének szabályozása, • a célirányos kézmozgások kialakítása, • a szem és kéz közti koordináció kialakítása, • az ujjak tapintásérzetének fokozása, • a csukló, az ujjak laza mozgatása, • a látás - tapintás - mozgásérzet együttes szabályozása, • a dominancia kialakításának segítése, • a testséma fejlesztés, • az ábrázoló kedv felkeltése,
32
• az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése, • a helyes ceruzafogás kialakítása, • a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése, • a téri tájékozódás fejlesztése, • az analizáló, szintetizáló készség kialakítása, • egyszerű ok - okozati összefüggések felismertetése, • a beszédkészség fejlesztése, • alapszínek és egyszerű formák megismertetése. A nagymozgások és a finommotorika fejlődése egymással szoros kapcsolatban van. A mozgásos tanulás közben vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek fejlesztik a percepciót, hatnak a kognitív funkciókra és a beszédre, segítik a manipulációt. A különböző fejlesztőjátékokkal végzett manipuláció ügyesíti a gyermek finommotorikáját, de igazi alkotókedvüket festéssel, nyomdázással, gyurmázással, tépéssel, rajzolással élhetik ki. E tevékenység során sikerélményhez jutnak, produktumok keletkeznek, ha a gyermek látja alkotásának eredményét. 2. 11. 9. 3. Az ábrázolás-alakítás foglalkozás feladatai: • ujjak ügyesítése, • ábrázolókedv felkeltése, • pontos megfigyelés, • tárgyak fixálása, • eszközök használatának és fogásának megtanítása, • ismerkedés az illesztéssel, • egyszerű mértani formákkal ismerkedés, • ujjtornával a kéz ügyesítése, • szem-kézkoordináció, • alak-háttér differenciálása, • ábrázolóképesség fejlesztése. 2. 11. 9. 4. Az ábrázolás-alakítás fejlesztésének lehetőségei: • mintázás, • festés, • nyomdázás, • papírmunkák, • rajzolás, • vegyes technikák. A felsorolt technikákkal és eszközökkel dolgozhatnak különböző nagyságú, minőségű, térbeli elhelyezésű anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textil stb.). A munka során fontos ügyelni a helyes irányra. A gyermekekkel igyekszünk megtanítani a balróljobbra és a fentről-lefelé haladást. 2. 11. 9. 5. Elvárások az óvodáskor végén • tudjon rövid ideig helyhez kötötten tevékenykedni, • alakuljon ki kétujjas fogása, • tudjon pontosan illeszteni,
33
• • • • • • • • •
alakuljon ki a megközelítőleg helyes ceruzafogása, tartsa be a papírhatárt, szívesen ábrázoljon, rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás, használja az ábrázolás-foglalkozáson megismert eszközöket, rajzában alakuljon ki a helyes nyomaték, tudjon egyszerű ábrát, ritmikus sort kirakni, munkájában balról - jobbra haladjon, alakuljon ki kezessége, testsémája, lateralitása.
2. 11. 10. A zenei nevelés alapjai Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására, és az érzelmekre való hatás mechanizmusával már ezen a szinten is formálja a személyiséget, mivel növeli az érzelmi biztonság érzetét. Formája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni. Ideje alkalomszerűen, illetve heti 2 alkalommal. Időtartama a gyermek igényének megfelelően 5 - 10 perc. 2. 11. 10. 1. A zenei nevelés célja és feladatai • a zenei érdeklődés felkeltése, • a hallásfigyelem és diszkrimináció fejlesztése, • a környezet hangjainak felismerése, differenciálása, • imitációs késztetés, • a ritmusérzék fejlesztése, • a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása, • a zenei hallás fejlesztése, • hangulatkeltés, motiválás, • a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése, • a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása, • a zenehallgatás megszerettetése, • a csend, a zörejek, a zene differenciálása, szerepének értékelése. Az értelmi fogyatékos gyermek életét végigkíséri a zene. A zene megnyugtató, elringató, figyelemfelkeltő, motiváló szereppel bír. Már a zörejek fontos szerepet játszanak a gyermek ismeretszerző folyamatában. Az ismétlődő zörejhangokból mozgásokra, eseményekre tud következtetni (megérkezett valaki, ebédelünk stb.). A beszéd és a zene szoros kapcsolatban van. A beszéd tempója, a ritmus, a hanglejtés, a hanghordozás, a hangmagasság érzelmi hatása különös jelentőséggel bír. Az óvodások életében az ének és a hangszer óriási szerepet játszik, de az énekhang közvetlen személyes kapcsolatot teremtő, játékot, mozgást kísérő szerepe nagyobb. A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre pl.: meséskönyv nézegetésekor, körjátékok játszásánál, altatásnál, vagyis minden olyan alkalommal, amikor a gyermekek jó közérzettel tevékenykednek. Az énekhang mellett a gyermekek maguk is megszólaltathatnak hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak. Körbejárhatnak a dalra. Az egyszerű, kis hangterjedelmű énekek mellett alkalmazhatók a jól mutogatható, bonyolultabb dalok is, ha a mozgás utánzása a cél. A sérült gyermekek beszédfejlesztésénél is fontosak a mondókák, énekek, sokszor ezek kulcsszavai jelentik a gyermek első, önálló szavait is. A
34
ritmusfejlesztés során az egyenletes lüktetésen túl, érzékelik a magas-mély hangok, a gyorslassú ritmus és a halk-hangos közötti különbséget. 2. 11. 10. 2. Elvárások az óvodáskor végére • ismerjék fel a tanult énekeket, • szívesen vegyenek részt dalos játékokban, • szívesen énekeljenek, • tudjanak egyenletes lüktetéssel kísérni egyszerű dobbal, • ismerjék a hangszereket.
2. 11. 11. Egyéni fejlesztés A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülésspecifikus, individualizált fejlesztés. Formája egyéni képességfejlesztés. Időtartama naponta 5 - 15 perc a gyermek állapotától, az adott tevékenységtől függően. 2. 11. 11. 1. Az egyéni foglalkozások célja: • taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerléssel, a játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttműködő-készséget, a kitartást, feladattartást, • a figyelem, az emlékezet fejlesztése a nyelvi zavarok kiküszöbölése, a beszédszervek ügyesítése, a beszédindítás, • a formaészlelés, alak-háttérdifferenciáló képesség, a látási-hallási diszkriminációs készség fejlesztése, • a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése, • a megfigyelőkészség fokozása, • a kognitív funkciók fejlesztése, asszociáció kiépítése. • csoportos foglalkozásokon tanultak elmélyítése. 2. 11. 11. 2. Az egyéni foglalkozások feladatait segítő tevékenységek:
•
A mozgásfejlesztésre irányuló gyakorlatok ◦ a testkép, testfogalom, testséma fejlesztése, ◦ a vesztibuláris rendszer fejlesztése; statikus, illetve dinamikus egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok (kitámasztás erősítése), ◦ a két testfél mozgásának összerendezése, posztúrautánzás, téri tájékozódás fejlesztése, ◦ a mozgás- és beszéd (ritmus) összekapcsolása, ◦ bizalomerősítés.
•
A beszédindítást segítő gyakorlatok ◦ a beszédre való figyelés fejlesztése, ◦ a beszédszervek ügyesítése, ◦ aktív szókincs bővítése, ◦ a verbális és nonverbális jelzések megtanítása, ◦ a grammatikai rendszer kiépítése, ◦ a szerialitás gyakorlása, analógiák alkalmazása, ◦ beszédmegértés segítése, 35
◦ ◦ ◦
színek egyeztetése, megnevezése, osztályozás, válogatás, csoportosítás, fő fogalom alá rendezés, jelzők megismertetése, ritmikus sorok kialakítása.
•
A megismerő tevékenység fejlesztését szolgáló gyakorlatok ◦ az érzékelést, észlelést fejlesztő gyakorlatok (modális, intermodális, szeriális észlelés fejlesztése), ◦ a figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése, ◦ a figyelem tartósságának fokozása, a lényeges – lényegtelen dolgok megkülönböztetése, késleltetett figyelem kialakítása, ◦ az emlékezet fejlesztése, a felidézés segítése az azonosság - különbség felismerése, összehasonlítás, ◦ a rész - egész viszony érzékeltetése, ◦ hiány felismerése, változás észrevétele, ◦ analizáló - szintetizáló készség fejlesztése, ◦ fő fogalom alá rendelés, ◦ analógiás gondolkodás fejlesztése, ◦ a szerialitás fejlesztése.
•
A vizuomotoros koordináció fejlesztését szolgáló gyakorlatok ◦ ujjak ügyesítése, ◦ kézügyességet fejlesztő gyakorlatok, ◦ fixációs gyakorlatok, ◦ a szem - kéz koordináció fejlesztése, ◦ a szenzomotoros koordináció fejlesztése, ◦ az ábrázoló készség fejlesztése, helyes ceruzafogás, kellő nyomaték kialakítása, a rajzkészség fejlesztése, ◦ a téri orientáció, alak - háttér differenciáló készség fejlesztése.
2. 11. 12. Kiegészítő és egyéb terápiás eljárások A terápiák speciális képzettséget feltételeznek és alkalmazását az adott közösség igénye, lehetősége szabja meg. 2. 11. 12. 1. Logopédiai foglalkozás Heti rendszerességgel logopédus szakember foglalkozik óvodásainkkal. Az év elején minden gyermek logopédiai szűrővizsgálaton vesz részt, s ennek megfelelően készül el az egyéni fejlesztési terv. Az év folyamán egyéni és kiscsoportos formában történik a gyermekek logopédiai fejlesztése. 2. 11. 12. 2. Zeneterápia Az élményszinten megtapasztalt zenei elemek (ritmus, dallam, forma stb.) s az azokból építhető zene olyan ingerek, amelyek felkeltik a figyelmet, s melyek a megszólítás eszközei lehetnek. A zenén keresztül kontaktus teremthető, zenei eszközökkel viselkedés, mozgás visszatükrözhető, s olyan légkör teremthető, mely bizalommal töltődik fel és érzelmek kimutatására is alkalmas lesz. Zenével, mint közvetítő médiummal nonverbális kapcsolat létesíthető még autisztikus, ill. autista gyermekekkel is. Az együtt zenélés során nemcsak
36
hang- és mozgásélményekhez, hanem fontos szocializációs tapasztalatokhoz is juthat a sérült kisgyermek. A zenét és a zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia, stb.) felhasználva a zeneterápiás foglalkozások elősegítik: • a kommunikációt, • az emberi viszonyok alakulását, • a megismerést, • a mobilizálást, • az önkifejezést, • a szerveződést, valamint, • fizikai, • emocionális, • mentális, • szociális, • kognitív igények kielégítését. 2. 11. 12. 3. Egyéb kiegészítő tevékenységek Heti 1 alkalommal szomatopedagógus mozgássérült gyermekek részére tart gyógytornát, mozgásfejlesztést. Gyermekeink számára az elmúlt években a szülők kérésére és javaslatára speciális úszást, tábort szerveztünk. A továbbiakban is – amennyiben a szülők igénylik – önköltséges áron megszervezzük és biztosítjuk a fenti foglalkozásokon való részvétel lehetőségét. Gyermekeink rendkívül eltérő értelmi képességei és egyéb társuló fogyatékossága miatt szükség van a különböző terápiákra. Ezért folyamatosan építjük kapcsolatainkat a különböző speciális tevékenységet végző alapítványokkal, egyesületekkel. Nyitottak vagyunk az új terápiás eljárások kipróbálására, bevezetésére.
2. 12. A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése, értékelése A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodás kisgyermekek értékelésében vezérelvnek tekintjük: ◦ a permanens, a kisgyermek számára egyértelmű visszajelzést ◦ az azonnali, késedelem nélküli értékelő reakciót ◦ a pozitív megerősítést ◦ a verbális dicséret, gesztus, jutalom személyre szabottságát. A nevelési év elején az új gyermekek szüleivel anamnézist veszünk fel, valamint a Szakértői Bizottság szakvéleménye és az óvodai PAC fejlődési skála alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk. A gyermekekkel foglalkozó nevelők rendszeres esetmegbeszéléseken team-munkában keresik meg a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek kapcsán. A gyermekek fejlődésének nyomonkövetési formái a következők: • folyamatos megfigyelés, • feljegyzések készítése, • a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, • fejlődési tesztek végzése, • felmérések, • az iskolai beválás vizsgálata, 37
•
diagnosztikus céllal videó felvételek készítése félévente.
A teljesítmények minősítése részben folyamatos, részben ciklusonként történik. Félévenként a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel együtt csoportos megbeszélést tartunk az elmúlt időszak történéseiről. Félévente minden gyermekről részletes pedagógiai vélemény, értékelés készül. Az óvodában dolgozók évente több alkalommal belső hospitálásokat végeznek. Évente két alkalommal mind a szülők, mind külső és belső szakemberek számára nyílt szakmai napot tartunk.
2. 13. Az óvodai nevelés végére elérendő célok, követelmények A gyógypedagógia óvodában a követelmények fejlettségi szintet jelölnek. Az óvodai fejlesztés, nevelés végére a tanköteles korú gyerekeknek a következő fejlettségi szintet kell elérniük: Nagymozgás: • járásuk, futásuk harmonikusabbá válása, • alapmozgások kis segítséggel történő végrehajtása, • saját testen, térben tájékozódás. Finommozgás: • szem-kéz koordináció összerendezettebbé válása, • ceruzafogás biztosabb kialakulása. Önkiszolgálás: • önkiszolgálási feladatokból néhányat el tudjanak végezni • szobatisztaság kialakulása, szükségletek jelzése, • önállóan, kanállal étkezés, pohárból ivás, • egyszerű munkajellegű – napi teendők – feladatok végrehajtása. Szociabilitás: • kontaktuskészség kialakítása, hosszabb ideig való együttműködés, • kiscsoportban foglalkoztathatóság, közös tevékenykedés, • figyelem rövidebb ideig tartó leköthetősége, • környezetük néhány eszközének adekvát használata, • szűkebb környezetben tájékozódás. Beszéd: • egyszerű, gesztusokkal kísért instrukciók megértése, követése, • egyszerű, szituációhoz kötött cselekvések utánzása, • színek, formák, nagyság cselekvésben történő egyeztetése, • tárgyat tárggyal, képet-tárggyal, képet képpel történő egyeztetése, • egyszerű cselekvések felismerése képeken.
38
2. 14. A továbblépés módja A tanköteles korú gyermek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kontrollvizsgálatán vesz részt. A szakértői vélemény javaslata alapján a pedagógus a szülővel keresi a gyermek további fejlesztésének lehetőségeit. Legtöbb óvodásunk tanulmányait a sajátos nevelési igényű, értelmileg akadályozottakat nevelő általános iskolában folytatja. Néhány jól fejlődő gyermek a tanulásban akadályozottakat nevelő általános iskolába kerül, illetve felmentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap – 8 éves koráig. A pervazív zavarban szenvedő, autisztikus gyermekeink az intézményünkben működő speciális fejlesztő csoportba kerülhetnek.
2. 15. Taneszközjegyzék 2. 15. 1. Helyiségek és kiszolgálóhelyiségek Helyiségek: • csoportszoba (gyermekcsoportonként 1), • tornaszoba, • logopédiai foglalkoztató, • játszóudvar, • óvodavezetői iroda, • gyermeköltöző (csoportonként 1), • gyermekmosdó, WC. Kiszolgálóhelyiségek: • felnőtt öltöző (zuhanyzó), • főzőkonyha, • felnőtt WC, • szertár.
2. 15. 2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Csoportszoba • óvodai fektető 10 db, • gyermekszék 13 db, • gyermekasztal 10 db, • szőnyeg 1 db, • játéktartó szekrény, polc, • fektető tároló 2 db, • pedagógusi asztal, • szeméttároló. Tornaszoba • tornapad 3 db, • tornaszőnyeg 2 db, • bordásfal 5 db, • óvodai többfunkciós mászó 1 db,
39
• •
Wesco tornaszerek, Ayres eszközök.
Játszóudvar • kerti asztal 1 db, • kerti pad 2 db, • babaház 1 db, • udvari homokozó 1 db, • takaróháló, • mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő eszközök 2 db. Óvodavezető iroda • íróasztal és szék 1-1 db, • telefon 1 db, • könyvszekrény 1 db (fejlesztésre szorul). Gyermeköltöző • öltözőrekesz, ruhatároló, fogas 10 db, • öltözőpad 1 db. Gyermekmosdó, WC • törölközőtartó 10 db, • falitükör 3 db, • rekeszes fali polc 2 db.
2. 15. 3. Tisztálkodási és egyéb felszerelések A felnőtt és gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségű egyéni tisztálkodó szerek, tisztálkodó felszerelések, törölköző, abrosz, takaró, abrosz, ágyneműhuzat, lepedő.
2. 15. 4. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök • • • • • • •
szennyesruha-tároló, mosógép, hűtőgép, porszívó, vasaló, vasalóállvány, szárítóállvány, takarítóeszközök, kerti munkaeszközök, szerszámok.
2. 15. 5. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Játékok, játékeszközök Gyermeklétszám figyelembevételével, annak megfelelő mennyiségű: • mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás eszközei: gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben,
40
• • • • • • •
mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök, ének, zene, énekes játékok eszközei, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei, értelmi képességeket és kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök, ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök, a természeti – emberi - tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok, munka jellegű tevékenységek eszközei.
A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök • videó, • televízió, • magnetofon, • diavetítő, • vetítővászon, • hangszerek, • egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések, • fénymásoló. Egészség- és munkavédelmi eszközök • ételminta-vétel (üvegtartály) készlet, • mentőláda, • tűzoltó készülék.
41
Iskolai Nevelési Program
42
3. Iskolai nevelési program 3. 1. Az iskolai nevelés alapelvei, céljai, feladatai, módszerei és eszközrendszere 3. 1. 1. Intézményünkben zajló nevelés-oktatás alapelvei, értékei Nevelésfilozófiánk alapvetése a ránk bízott gyermekek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele szellemiségben és pedagógiai gyakorlatban egyaránt. A nevelés, oktatás és képzés egységes értelmezését követjük. Ennek értelmében a pedagógiai program az intézmény nevelési terve, amelyen belül a helyi tanterv ennek az oktatásra történő alkalmazása. A kettő egységével és különbözőségével a nevelés és oktatás kapcsolatrendszerét szeretnénk tükrözni.
3. 1. 2. Az esélyegyenlőség biztosításának alapelvei intézményünkben Az esélyegyenlőség biztosításához a következő alapelveket vesszük figyelembe: • világnézeti semlegesség; • demokratizmus; • humanizmus a mindennapok gyakorlatában; • szolidaritás; • minden gyermek emberi méltóságának biztosítása és partnerként való kezelése; • tolerancia az alsó határon teljesítőkkel szemben és ezen elv érvényesítse befogadásuknál, integrálásuknál, fejlesztésüknél; • hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása, elfogadó, támogató attitűd a másság mindenfajta megjelenésével kapcsolatban. A tanulási kudarcok elkerülése, valamint a felzárkóztatás és az esélyegyenlőség megteremtésének segítéséhez, a tehetség és készségek kibontakoztatásában a nevelő-oktató munka szervezése a következő elvek figyelembevételével történik: • •
•
Pedagógiai gyakorlatunkban a motívumrendszer, a készség- és képességrendszer, a személyiség fejlődésének segítésén, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésén van a hangsúly. Pedagógiai munkánk kiemelten fókuszál az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságára és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságára, hasznosságára. Hiszen a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó, korszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását támogatjuk. A tanuló terhelésekor „teljes személyiségét” figyelembe vesszük: egyedi elbírálás a haladási tempóban, módszerválasztásban, a tehetség és készségek kibontakoztatásában.
43
• • •
•
•
• •
Az intézménybe járó gyermekek lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van. A tanulók személyiségének megismerése, a tanév eleji diagnosztikus mérések után határozzuk meg a gyermekhez és csoporthoz igazodó adaptív tanulásszervezési eljárásokat, pedagógiai módszereket. Pedagógiai munkánkban a differenciálás kulcsszerepet kap. Differenciáláson a minden gyermek esetében a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását értjük. A követelmény, a tartalomszelekció alapja a súlyponteltolódásban van, ugyanis a preferált követelmények megfogalmazásánál a súlypont nem a tananyagra, hanem a sérült gyermekre kerül. Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában biztosítjuk a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet olyan szakmaközi együttműködésben és szervezett tanítási-tanulási folyamatban valósítjuk meg, melyben kiemelten ügyelünk az egyes tanulók / tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazására. Mivel a személyiség elsősorban az aktív tevékenység folyamatában alakul, primer szerepet kap tanulóink cselekvésének, aktivizálásának biztosítása a tervezésben és a kivitelezésben egyaránt. Kiváltképp érvényes ez az enyhe fokú értelmi fogyatékosság mellett megjelenő súlyos beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő gyermekeink, tanulóink esetében. A tanulási nehézségek feltárása mellett törekszünk a tanulói kiemelkedő teljesítmények feltárására és fejlesztésére a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is. A személyiségfejlesztés során fokozottan gondolkodunk a társadalmi élet azon dimenzióiban, amelyek a gyerekek életét érintő szerepek ellátásához és a felnőtt létre való felkészüléshez szükségesek: ◦ önkiszolgálás, önellátás, ◦ a család ellátása, ◦ a környezet kiszolgálása, ◦ a gyermek- és idősgondozás, ◦ a termelői, fogyasztói szerep, ◦ a dolgozói szerep, ◦ a környezettudatos és egészséges életmódra való felkészítés.
A környezetközpontú szemlélettel az iskolai nevelés színterei mellett a társadalmi és természeti környezet különféle hatásaival is számolunk. A gyermekközpontúságra épülő szervezeti beállítódásunkból adódóan a nevelés nem csupán a pedagógusok privilégiuma, hanem az iskola összes dolgozójának kötelessége, amely az egymást kiegészítő- informáló rendszerben különböző súllyal és dominanciával realizálódik. A nevelés hatékonyságának fokozása céljából az egyedi, helyi minőségfogalom közös kialakítása alapelv, amely a nevelési program karbantartását, folyamatos javítását, fejlesztését és megvalósítását szolgálja.
44
3. 1. 3. Az intézményünkben zajló nevelés-oktatás céljai Intézményünk gyógypedagógiai intézmény, ennek értelmében célja és egyben feladata is, hogy gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű tanulók szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, fejlesztést, a terápiák alkalmazását. Célunk a társadalom állandó változásaiban – képességeikhez mérten - eligazodni tudó és akaró felnőtt létre való felkészítés, hogy az érési folyamatokat követve tapasztalati – értelmező – esetleg önértelmező személyiségekké fejlődjenek. Célunk, hogy a nevelés-oktatás-fejlesztés 8-10 éve alatt a tanuló jusson el saját fejlődési lehetőségeinek maximumára. Korlátait is figyelembe véve legyen képes harmonikus, értékes, egészséges, kulturált, önálló életre. A nevelés folyamatának csak oly módon van személyiségformáló, fejlesztő hatása, ha a pszichikus funkciók egészére hat. Minden tantárgy, minden nevelési ráhatás járuljon hozzá a maga tartalmaival és lehetőségeivel a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók korrigálásához. Napjainkban felértékelődik a formális tudásközvetítés mellett az informális kultúraközvetítő rendszerek szerepe, amelynek a mi tanulóinkat is részesévé kívánjuk tenni. Ennek érdekében nem lezárt tudáshoz, hanem olyan kulcskompetenciák birtokába kívánjuk juttatni gyermekeinket, amelyek lehetővé teszik számukra az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és motívumok elsajátítását. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kiemelt célunk e kulcskompetenciák fejlesztése! •
•
Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésében kitüntetett helye van. Célunk az egyéni képességeknek megfelelő szókincsfejlesztés és szókincsgazdagítás, az információgyűjtés és feldolgozás technikáinak megtanítása, a szóbeli és írásbeli kommunikáció, valamint a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás alakítása, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, nyelvi hátrányok csökkentése, a különböző segédeszközök használatának elsajátítatása. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül az egyén szükségleteinek megfelelően más nyelveken. Tanulóink sajátos fejlődésmenete miatt nem célunk, hogy tanulóink bármely élő idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használják, de a 7. és 8. évfolyamos enyhén értelmi fogyatékos tanulóink számára biztosított idegen nyelvi órákkal törekszünk arra, hogy egyszerű szóbeli közléseket megértsenek, elmondjanak. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. A tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek és tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. Célunk, hogy alakuljon ki kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, és az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére.
45
•
•
•
•
Matematikai - logikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A matematika lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. A matematikai kompetencia fejlesztésével – a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva - célunk a tanulók egyéni képességeihez igazodó intellektuális kapacitás növelése, a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására való felkészítés, és ezzel a cselekvési képességük növelése. Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Célunk, hogy tanulóink egyéni képességeiknek megfelelően szerezzenek ismereteket a természeti-környezeti világ elemi fogalmairól, tulajdonságairól, jelenségeiről; alakuljon ki pozitív viszonyuk a természethez, szűkebb és tágabb környezetükhöz, sajátítsák el az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformákat (egészséges életmód, egészségvédő életvitel, környezettudatos viselkedés). Digitális kompetencia, IKT kompetencia - A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, röviden: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Célunk a munkához és a mindennapi életvitelhez kapcsolódó informatikai praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés. Az informatikai ismerethordozók használatának megismerése alapvető fontosságú az esélyegyenlőség megteremtése és a személyes életvitel szempontból is. Ez ad lehetőséget a gyors, korszerű ismeretszerzésre. IKT kultúra gyakorlati vonatkozásai intézményünkben Törekvésünk, hogy az informatika, a digitális kompetencia eszközszinten jelenjék meg a mindennapokban: Gyermeki-tanulói szinten: ◦ Ismerkedés az informatikával modul 3-6. évfolyam ◦ Informatika tantárgy 7-8. évfolyam ◦ Informatika szakkör 3-8. évfolyam ◦ Informatikával támogatott tanítási órák, foglalkozások 3-8. évfolyam ◦ Fejlesztő programok használata a habilitációs-rehabilitácós tevékenységben 3-8. évfolyam ◦ Interaktív tábla 4 teremben ◦ Tanulói kutató munkák, „szorgalmi feladatok” 3-8. évfolyam A hatékony, önálló tanulás - A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Célunk, hogy enyhe értelmi fogyatékos tanulóink – képességeikhez mérten – megismerjék a hatékony és önálló tanulás feltételeit: saját tanulási stratégiáikat, készségeik és tudásuk erős és gyenge pontjait. Arra törekszünk, hogy segítséggel legyenek képesek megtalálni a számukra elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Értelmileg akadályozott tanulóink önismereti és információgyűjtő, -szűrő és –feldolgozó jellemzői főként képességbeli korlátaik miatt sajátságosan alakulnak. Szinte egész életükben szükség lesz egy olyan személyre, aki értelmezi, átgondoltatja, szűri és a cselekvés tervezése folyamán segítséget 46
•
•
•
nyújt az értelmileg akadályozott személynek. Célunk az önállóság növelése a tanulási folyamatban. Szociális és állampolgári kompetencia - A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A szociális kompetencia felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Célunk a tanulók egyediségének, megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezni a fejlesztés kiemelt területeit: fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretek; normatudat; a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok ismerete; a nemzeti kulturális identitás kialakítása; az európai identitás megértése; tájékozódás a szűkebb és tágabb társadalmi-gazdasági dimenziókban; az egyenlőség és demokrácia tisztelete. Az aktív állampolgári lét biztosításához szükséges a napjainkban egyre növekvő információhalmazban való tájékozódás képességének a kialakítása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Célunk az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében egyedi képességeik figyelembevételével - minimális ismeretek nyújtása a gazdaság működéséről, az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés képességének alakítása és az önismeret fejlesztése. Értelmileg akadályozott gyermekeknél ez a kompetencia nagyon korlátozottan fejleszthető. Célunk az önellátás és az önálló munkavégzés képességének fejlesztése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai befogadást és az élmények és érzések kreatív kifejezését is. A közvetítés nyelve lehet az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték, a vizuális művészetek, az építészet, a fotó és a mozgókép is. Célunk olyan élményszerű ismeretek nyújtása melyek hozzájárulnak a harmonikus személyiség kialakulásához. Értékközvetítő és értékőrző tevékenységekkel igyekszünk tanulóinkat aktív befogadásra és alkotásra késztetni. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a tehetséggondozásra és a differenciálás megvalósítására.
Célunk a sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igényének biztosítása, habilitációs, rehabilitációs ellátása. Arra törekszünk, hogy a fogyatékos gyermek képessé váljon a társadalmi beilleszkedésre, a fogyatékosság okozta hátrányaik lehetséges csökkentésével, saját társadalmi, szociokulturális közegébe. Célunk az ökológiai szemlélet, a természeti, társadalmi és környezeti értékek megóvására irányuló magatartás, viselkedés, beállítódás kialakítása. A természettel való identitás fontosságának megértetése. Célunk továbbá az iskolahasználók elégedettségére való törekvés az alábbi területeken: • a tudás alkalmazása, • a fegyelem, • a továbbtanulásra való felkészítés, • a tehetség gondozása, • szociális, szociokulturális hátrányok kompenzálása, 47
• • •
a szabadidő helyes eltöltését célzó gyakorlat interiorizálása, önállóságra való késztetés, szoktatás, az életvitel pozitív szokásainak formálása.
3. 1. 4. Intézményünkben zajló nevelés-oktatás feladatai Intézményünk kiemelt fejlesztési feladatai pedagógiai programunk alapelveinkre és a nevelési-oktatási célokra épülnek. Általános pedagógiai feladatok: Fontos feladatnak tekintjük az értelmi sérült gyermekek számára az alapvető erkölcsi, etikai ismeretek átadását a gyakorlás színtereinek biztosításával, ezzel elősegítve az egyéni értékrend kialakítását, megőrzését, megszilárdítását, pozitív irányú változtatását. Szülői kérdőíves megkeresés válaszai alapján fakultatív ökumenikus hit-és vallásoktatást biztosítunk a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával. Érzelmi biztonság nyújtása • harmonikus kapcsolatok biztosításával, • adaptív kommunikációval, illetve aktív hallgatással • játékkal, • művészet-közeliség jelenlétével, • pozitív kiegyenlítődésre törekvő attitűddel, az ”iskolai ártalmak”, felesleges stressz helyzetek kerülésével a gyermeki idegrendszer épségének óvása, erősítése érdekében, • a tanuló autonómiájának tiszteletben tartásával, • a tanulói önállóság, motiváció és az interaktivitás lehetőségének minden, - főképp kooperatív - tanulásszervezési formában való megteremtésével. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető feladatunk az önmegismerés és önkontroll; az önmagunkért való felelősségvállalás; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság alakítása. Az éntudat fejlesztésekor arra törekszünk, hogy a reális önismeret és a pozitív önsegítő, önértékelő motívumok domináljanak. A globalizálódó világ hatásaként fellazuló közösségek már nem biztosítanak hatékony és pozitív szocializációs közeget, ezért fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel. Lényeges a családi élettel kapcsolatos pozitív értékek közvetítése, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Ezzel párhuzamosan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, hagyományainak megismerése és megbecsülése, valamint az Európai Unió és az egyetemes emberi kultúra elemi szintű megismertetése is feladatunk. A multikulturális értékek megjelenítése, megismertetése gyakorlatorientált, cselekedtető formában történik. Olyan attitűd és magatartásforma kialakítására törekszünk, amely előtérbe helyezi a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartását, az erőszakmentességet, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletben tartását. Feladatunk olyan formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók – képességeikhez mérten demokratikus, aktív állampolgárrá válását. Hangsúlyos az állampolgári jogok és kötelességek összhangja, az érdekérvényesítés lehetőségeinek megismertetése, elsajátíttatása. Feladatunk továbbá, hogy a tanulók elemi gazdálkodási képességek birtokába jussanak, vagyis tudatos fogyasztókká váljanak, és képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.
48
A környezeti nevelés feladata azoknak a folyamatoknak a bemutatása, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén a fenntartható fejlődés érdekében. A testi-lelki egészség megóvása, ápolása szempontjából feladatunk, megfelelő személyi és tárgyi környezetben, azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak és szokásoknak támogatása, amelyek a gyermekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életvitelbeli orientáció mellett kiemelt fejlesztési feladat a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőinek a megismerése; és a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére és kezelésére való felkészülés. Támogatást nyújtunk tanulóinknak a függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Fontos feladatunknak érezzük, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Intézményünk - a tanulók lehetőségeihez képest – átfogó képet kíván nyújtani a pályaválasztási alternatívákról és a munka világáról. A tanulás tanítása során arra törekszünk, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, és magában a tanulási folyamatban. Feladatunk az alapkészségek fejlesztése, kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszereinek alkalmazása; az emlékezet erősítése; a gondolkodási műveletek fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismertetése, módszereinek elsajátítatása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa, de fontos szerepet játszanak az intézményen kívüli helyszínek is, mint pl. múzeum, kiállító terem, a művészeti előadások színtere, szabadtéri programok. A tanulás fejlesztése a megismerés életkori és egyéni jellemzőinek figyelembe vételével történik, elsősorban tárgyi-cselekvéses és szemléletes-képi közvetítési szinten, de elvontverbális utakkal kiegészítve. Speciális gyógypedagógiai feladatok: • • • • •
Korszerű általános műveltség megalapozása, a specifikus jegyek figyelembevételével. Azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek a biztosítása, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléséhez szükségesek. Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal annak biztosítása, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált és az egyéni fejlesztés. Feladatunk olyan tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítása, amelyben a gyermek a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez. Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral igyekszünk biztosítani a készség- és képesség, valamint a kulcskompetenciák fejlesztését.
49
• •
• • •
Feladatunk olyan lehetőségek megteremtése, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és szűkebb környezetük ellátásához, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket. Az alapfokú iskolázás teljes tartalmában – szükségleteinek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban, terápiában részesítünk valamennyi tanulót. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek feladatai: ◦ A sajátos nevelési igényből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. ◦ A meglévő ép, „vivő” funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. ◦ A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. ◦ A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. ◦ Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. További feladatunk a tanulók, a szülők, szűkebb és tágabb környezet kívánságait figyelembe vevő nevelés és gyermekcentrikus pedagógiai program kialakítása, folyamatos fejlesztése. Feladatunk a tanulók - szülők folyamatos tájékoztatása a tanulók iskolai előmeneteléről, elért eredményeikről, lehetőségeikről. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység működtetésével igyekszünk csökkenteni a szociális hátrányból eredő különbségeket, együttműködve a különféle segítő szervezetekkel, szolgálatokkal.
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai: A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: • a foglalkozásokra, tanítási órákra való felkészülés, • a gyermekek/tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott foglalkozások, tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • az osztályozó, köztes és javító vizsgák lebonyolítása, • felmérők, tanulmányi versenyfeladatok összeállítása és értékelése, • felkészítés rendezvényekre, versenyekre, • a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet az óraközi szünetekben, az intézményi rendezvényeken, • intézményi kulturális és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel testületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • tanulmányi kirándulások, intézményi ünnepségek és rendezvények megszervezése, • intézményi ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel, • tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • az intézményi dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
50
•
az osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg minden tanév kezdetekor. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: • • • • • • • • • • • • •
Az intézmény pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi, fogorvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösségek munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
3. 1. 5. Eljárások, módszerek, eszközök A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: • A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk, amelyhez támpont a gyermek/tanuló szakértői véleményének fejlesztési javaslatai, a tanév eleji diagnosztikus mérések konzekvenciái és a pedagógusok megfigyelő, elemző munkájának tapasztalatai. • A módszer megválasztása a tanuló életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, ill. a sérülés fokához és irányához, a speciális nevelési szükségletekhez igazodik. • A módszer a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, stílusához is igazodik. • A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítjuk, előtérbe helyezve a tanulói aktivitáson alapuló, horizontális tanulási lehetőségeket kooperatív tanulásszervezési keretek között. • A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek. • A nevelési módszerek különböző, a tantárgyi tantárgyközi, kereszttanterv témáikhoz igazodó formáit, változatait is eszköznek tekintjük.
51
• • •
•
•
•
Fontos a tapasztalatszerzés, a mintaadás, a modellnyújtás, a gyakorlás, a megerősítés, a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a felfedeztetés, az összefüggések keresése, az interakció. Lényeges a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása individualizált formában. A magatartásra ható módszerek: ◦ ösztönzés, ◦ humánus és beláttatáshoz kapcsol kényszerítés, ◦ helyeslés, ◦ biztatás, ◦ elismerés szóban és írásban, ◦ dicséret. A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönző módszerek: ◦ a helyeslés kifejezése szóban és írásban, ◦ az elismerés kifejezése az osztály előtt, az iskolatársak, a szülők előtt szóban és írásban, ◦ dicséret az osztály, az iskolatársak előtt szóban és írásban. Eszközök: ◦ verbális (nyelvi), ◦ nonverbális (nem nyelvi), ◦ szociális technikák, ◦ tárgyi eszközök. Közvetett - szervezeti, eszmei eszközök – eljárások ◦ a helyi minőségfogalom kidolgozása, ◦ a minőségbiztosítási és fejlesztési rendszer működtetése.
52
3. 2. A személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. 2. 1. A személyes kompetencia fejlesztésének területei A személyiség négy általános kompetenciája és azok egymást sajátosan átfedő rendszere a szocializáció, amelyek a nevelés és a pedagógiai ráhatások alapvető funkcióit határozzák meg. A négy általános kompetencia a következő: • Kognitív kompetencia fejlesztése (értelmi és értelmezésre nevelés) • Szociális kompetencia fejlesztése (szocializáció, proszociális magatartásformák kialakítása, ösztönzése) • Személyes kompetencia fejlesztése (perszonális nevelés, önfejlesztésre nevelés) • Speciális kompetenciák fejlesztése (pl.: szakma művelésére való nevelés, élsport, stb.). Az Officina Bona tantervcsalád komplex magatartás- és személyiségfejlesztő programja harmonizálva a kompetencia programcsomagokkal iskolánk fő célkitűzéseinek megfelel, moduljai tartalmazzák a személyiség kompetenciák tudatos fejlesztését. A program négy fő területen jelöli ki a gyermeki személyiség fejlesztését: • Megfelelő önismeret és önfejlesztés formálása. • Társismeret (emberismeret) megalapozása, kapcsolatfejlesztés. • A lelki egészség kifejlődését, karbantartását és megőrzését segítő értékrend megalapozása, mentálhigiénés szemlélet fejlesztése, bevezetés az értékek szerinti életgyakorlat formálásába. • Beilleszkedés és én-védelem (a személyiség védelme) alapjainak elsajátíttatása. E program alkalmazásának célja: • A gyermekek több kompetencia területen (nem ritkán halmozottan) sérült személyiségének és magatartásának eredményesebb fejlesztése, szocializációjának és rehabilitációjának hatékonyabb iskolai előkészítése. • Intézményes segítségnyújtás a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeknek: egy rendszerszerűen felépített program keretében lelki egészségük kialakításához és fenntartásához. A modulformáló tényezők között hangsúlyozottan szerepelnek egyrészt a tanulóinknál meglévő • személyiségfejlődési zavarok, • a szocializáció nehezítettsége, • a magatartási szabályozók hiánya, fejletlensége, • a kommunikációs és beilleszkedési zavarok, valamint • az iskolával szembeni társadalmi elvárások általános kibővülése, vagyis, hogy az iskola oldja meg a nevelés-oktatáson kívül a gyermeki személyiségfejlődésnek és magatartási zavaroknak a megelőzését, illetve a meglévő zavarok helyrehozását, terápiáját, valamint a mentálhigiénés nevelést. A személyiségstruktúra tán egyik legmarkánsabb tényezője a jellem: a személyiség viszonylag állandósult, jellemző, központi tulajdonságai, amelyek főként magatartásban, erkölcsi arculatában, önmagához és másokhoz viszonyában, kapcsolataiban nyilvánulnak meg. A tanulói személyes kompetenciák fejlesztésének, személyiségfejlődés
53
kibontakoztatásának pedagógiai folyamatában a bevezető, a kezdő, az alapozó és a fejlesztő szakaszra, egymásra épülő cél és feladatrendszert határoztunk meg. A kompetencia területek fejlesztése iskolánkban a Komplex magatartás- és személyiségfejlesztő program mellett – tanórákon és tanórákon kívül - speciális feladatokban, programokban, tevékenységi formákban, terápiákban valósul meg. 3. 2. 1. 1. Differenciált fejlesztés A tanulási nehézségekkel küzdőknek sokoldalú egyéni fejlesztést nyújtunk a személyiség harmonikusabb fejlődésének érdekében. Az egyénre szabott fejlesztés kooperatív technikák keretében az élethosszig tartó tanulást megalapozó kulcskompetencia területek figyelembevételén alapul: • Anyanyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Szociális és állampolgári kompetenciák • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Idegen nyelvi kommunikáció • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Négy fő pillére • mozgásfejlesztés, • testséma, téri orientáció fejlesztése, • percepciófejlesztés, • és verbális fejlesztés. E négy területet átszövi az értelmi, érzelmi, akarati szféra, azaz a teljes személyiség fejlesztése. A differenciált fejlesztés nem csak hátránykompenzáció, az esélyegyenlőség lehetőségeinek bővítése, hanem a tehetséggondozás színteréül is szolgál. 3. 2. 1. 2. Személyiségfejlesztő terápiák A csoportfoglalkozásokon a játékot, mint fő tevékenységi formát alkalmazzuk az önismeretfejlesztése érdekében. Több technikát egymásra építve alkalmazunk, ahol lehetőség nyílik a saját- és közös élmények átélésére és tapasztalására. Alkalmazott technikák: • képzőművészet, • mozgás, • zene. Egyéni és csoportos képzőművészeti és kézműves gyermekterápiák Az ún. terápiás program megvalósítását az teszi szükségessé, hogy bár tanulóink nagy része tanulásban akadályozott, akik intellektuálisan bizonyos hiányokkal, elmaradásokkal küzdenek, s ezért fejlesztésük korrektív hatásrendszert igényel, ám olyan kompetenciákkal is rendelkeznek, amelyekre terápiás fejlesztés is építhető. Ezért pedagógiai programunk korrektív hatásrendszert és terápiás fejlesztő tevékenységet egyaránt tartalmaz.
54
Terápiás szemléletű oktató-nevelő munkánk a nevelés valamennyi területére vonatkozik. Ez a gyakorlatban egyrészt kompetencia- és képességfejlesztés-elvű tananyag-kiválasztást, másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. • •
Feszültségoldó, én-erősítő (kiscsoportos) személyiség fejlesztés olyan gyermekek számára, akik családi körülményeik vagy a család hiánya miatt átélt negatív élményeikkel nem tudtak megbirkózni. Képzőművészeti pedagógiai terápia 10-14 éves, különféle tanulási korlátozottságban szenvedő gyermekek részére.
A csoportterápia lényege egy komplex rendszer, ami tartalmazza az előző, kisgyermekek számára kidolgozott rendszer elemeit is, valamint szisztematikus, egyénre szabott képességfejlesztést, aminek fő részei a személyiség harmonizálása érdekében: • kognitív fejlesztés, • érzelmi fejlesztés, • akarat-aktivitás fejlesztése, • kreativitásfejlesztés. Zeneterápia A zeneterápia feszültségoldás, önkifejezés, önismeretet, a belső harmónia kialakítását célozza, és/vagy visszaállítja az egész funkciót úgy, hogy jobb intraperszonális és interperszonális integrációt érjen el. Célja, hogy a prevenció, a rehabilitáció, a kezelés következtében javuljon a gyermek életminősége. Szenzoros integrációs fejlesztés és terápia Bármilyen típusú oktatási rendszerbe beilleszthető. Felhasználható az eredeti célján (mozgásfejlesztés) kívül kapcsolat-kialakításra, motiválásra, kreativitás kibontakoztatására. Ez a tevékenység önmagában is jutalom, bármilyen kompetencia terület oktatásának segítésére alkalmas, nem beszélve terápiás hatásairól: örömszerző, nyugtató, test- és én-kép építő, szerepéről. A saját élmény szerepe Iskolánk nevelőinek kompetenciáját biztosítja a személyiség fejlesztéssel kapcsolatos saját élményű képzettség, tapasztalat és megfelelő attitűd. A pedagógus személyisége, értékrendje pozitív minta kell, hogy legyen tanulóink előtt. Minden nevelő magatartásának, kommunikációs készségének és beállítódásának nagy szerepe van egy adott konfliktus helyzet megoldásában, illetve megelőzésében. Kommunikációs és empátiafejlesztő tréningek, tanfolyamok • Gordon-módszer az osztályban, • Rogers drámapedagógiai, • pantomimterápiás, • művészetterápiás, • mozgás- és gesztusterápiás, • konzultációs csoportmódszerek, • érzékenyítő – attitűdformáló tréning, • resztoratív konfliktuskezelő eljárások Ezek elvégzése hozzásegít ahhoz, hogy tanulóinknál is alkalmazzuk a módszereket, kezdetben pszichológussal, vagy pedagógustárssal együtt, később önállóan.
55
3. 2. 2. A közösségi nevelés helye nevelési rendszerünkben A személyes kompetencia fejlesztés önmagán túlmutató célja, hogy a mindenkori közösségnek valódi tagja lehessen a gyermek ill. a leendő felnőtt állampolgár. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a személyes példa nevelő hatását. Az iskolában dolgozók (vezetők, tanárok, alkalmazottak) és szülők, illetve a tanulók kapcsolatrendszerét, közösségét is folyamatosan építeni kell. A személyiség-és közösségfejlesztés fő területei: • erkölcsi ismeretek, • családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok és ismeretek, • az előítéletek felismerésére, tudatosítására és azok elkerülésére való képesség, • a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, • bűnmegelőzés, • drogprevenció, • fogyasztóvédelmi nevelés. Mindez konkrét feladatokat ró az iskolára, ahol az alábbi tevékenységeken keresztül valósulnak meg közösségépítés teendői: • szabadidős tevékenységek, • rendezvények, • megbeszélések, • diákönkormányzat • drámajátékok, önismereti játékok, • háttér kapcsolatok, • helyi kapcsolatok, • belföldi kapcsolatok, • külföldi kapcsolatok. A személyiség és a közösségfejlesztés feladatai az iskola értékközvetítő tevékenységének lényegét jelentik, amelyek minden pedagógus számára feladatot jelentenek tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. 3. 2. 2. 1. Szabadidős tevékenységek A szabadidős tevékenységek során olyan hasznos, naprakész plusz információkat kell biztosítanunk tanulóinknak, melyek képességeik szerint megfelelőek számukra, és biztosítják a megfelelő motivációt a feladat kivitelezése érdekében. A foglalkozások keretében megjelenik valamennyi kulcskompetencia terület, amelyek közül kiemelendő a szociális és IKT kompetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Prioritást kapnak azok a tartalomfüggetlen képességek és pszichés funkciók, amelyek nem kifejezetten tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez kötődnek, - pl. problémamegoldó képesség, kreativitás, motivációs bázis - amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. Az iskolán kívüli programok • kirándulás, • színház-, mozi-, múzeum- és kiállítás-látogatás, • erdei iskolák, • nyári táborok.
56
Kirándulások A fokozott mozgásigény kielégítése, a terepen történő – érzékszervi érzékenyítő környezeti nevelés, és a közösségformálás egyaránt megvalósulhat egy pedagógiailag kellően felkészített túrán: • közös élményszerzés, • egymás jobb megismerése, • közösen kitűzött cél elérése, • egészséges életmódra nevelés, • környezetvédelem, • közlekedési eszközökön való viselkedés alakítása. Táborok Az iskolán kívüli közös időtöltés egyik legkedveltebb és pedagógiai szempontból igen hatékony formája: • pedagógiai hatások folyamatossága, • szokásrendszerek kialakítása, • közösségi rituálék jelentősége, • együttlakás előnyeinek és nehézségeinek megtapasztalása, • kooperativitás, alkalmazkodás és tolerancia. Szakkörök, klubfoglalkozások A szakkörök sokoldalú, pozitív, korrektív hatásrendszerét emelhetjük ki. A szituációs játékok, a kommunikációs tréningek, a drámapedagógiai eljárások alkalmazására itt nyílik a legtöbb lehetőség. Etnikumi program E program keretén belül a legfontosabb teendőink: • alapvető jellemvonások alakítása, • a cigány tanulók hátrányainak kompenzálása, ezzel segítve a társadalmi beilleszkedésüket, • egymás megismerése és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a mások tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelés, • multikulturális értékek és a saját kultúrák harmóniája. Rendezvények A közösen átélt ünnepek, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények, próbák közösségteremtő jelentősége: • együttes élmény, • felelősségvállalás a közösségért, • ünneplési modell, • kultúraközvetítés, • hagyományőrzés. Játék A tanultak örömteli újraélése, de ugyanakkor az állandó tanulás potenciális lehetősége is. Játék közben a gyermek megtanul magára figyelni, és megteremti magában a „harmóniát”: cselekvéseiben, érzékelésében és képzeletében vagy egy másik, szigorúbb módon szabályhoz való alkalmazkodásában.
57
Jellemző játékformák: • bábjáték, • szerepjáték, • fejlesztőjáték, • társasjáték, • drámajáték, • sportjátékok. A játék a fejlődés-fejlesztés egyik legfontosabb biztosítéka: tarthatjuk alapozó funkciónak és integratív, azaz összerendező funkciónak is. A játékkal fejlesztünk (nagymozgás, kismozgás, grafomotoros mozgás, alaklátás, téri észlelés, figyelem, memória, problémamegoldó gondolkodás, elemi kategorizáció, számfogalmi absztrakció, időszemlélet, kommunikáció, stb.), az összes kompetencia területet. A versenyjátékok során a gyermeknek életszerű alkalma nyílik a siker és a kudarc megélésére és azok feldolgozására – szükség szerint szaksegítséggel. 3. 2. 2. 2. A szociális kompetencia fejlesztésének pszichológiai megközelítése Abból a gondolatból indultunk ki, hogy a személyiségben a társadalom, a család, a környezet hatására kialakult attitűdök, csoportfolyamatok hatására változtathatók, esetleg minőségileg javíthatók. A különféle szociális készségek, mint a hatékony viselkedés, kommunikáció, együttműködés, kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés, kockázatfelmérés és vállalás véleményünk szerint - gyakorlással tanulható, tanítható. A képzett szakember feladata a másság elfogadásának segítése, az „átöröklött” attitűdök, előítéletek feloldása, a kommunikációs zavarok tisztázása, az empátiás készség fejlesztése. Mentálhigiénés program Iskolánk különös gondot kíván fordítani egy mindenkit érintő mentálhigiénés program kialakítására. Ennek felépítése szinteket és sorrendet tekintve a következő: Vezetés mentálhigiénéje ↓ Tanárok mentálhigiénéje ↓ Alkalmazottak mentálhigiénéje ↓ Szülők mentálhigiénéje ↓ Tanulók mentálhigiénéje Szakember vezetésével kívánunk olyan csoportfoglalkozásokat tartani, melyeken vezetők, dolgozók, szülők mind jobban megismerik magukat és egymást, valamint alkalmassá válnak arra, hogy közel azonos példákat, elvárásokat és értékelési módokat közvetítsenek a gyerekek felé. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusoknak – igény esetén - legyen lehetőségük szupervíziós megsegítésre. Ezekre és egymás munkájára építve tudunk a tanulóinkhoz fordulni, beépítve ismereteinket a tanítási módokba, a szabadidős foglalkozásokba és a mindennapi életünkbe. 58
A mentálhigiénés munka 6 fő téma körül körvonalazódik: • fizikai, egészségügyi állapot, • szocializáltság, • szubkulturális különbségek, • testi-lelki-szellemi integrativitás • drogprevenciós program • önálló életvezetés, ◦ szexualitás, ◦ szülővé válás, ◦ munkahely, munkahelyi kapcsolatok. A különböző témakörökben mindig a tanulók tudásának, képességeinek megfelelően a tanárok, szakkörvezetők vezetik a foglalkozásokat, vagy igény és szükség szerint külső szakemberek, esetenként ketten együtt. Fontos az egyéb iskolai foglalkozásokhoz való kapcsolódás, az ismeretek minél több irányból való megerősítése. E program célja, hogy végzett tanulóink aktív állampolgárrá válását, munkavállalási esélyeit, a felnőttek társadalmába való beilleszkedését elősegítsük.
3. 3. Az esélyegyenlőség megteremtésének támogatása 3. 3. 1. Individualizált nevelés - differenciálás A képességek kibontakoztatásáról, a tehetséggondozás feladatairól és az etnikumi programról, mint a differenciálás irányába mutató szervezeti formáról már az előzőekben a megfelelő kapcsolódási helyeken szó esett. Itt a tanulói populáció többségének azonos eredőjére – a program bevezetőjében lévő helyzetelemzésben felvázolt – a családok szociokulturális hátterének adottságainak hátteréből következő, determináló tényezőkre esik a hangsúly. Ezek a következők: • beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek. Tanítványaink jelentős hányada hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek és fiatal. Ennek megfelelően határoztuk meg alapelveinket, céljainkat, majd a személyiség – és közösségfejlesztő eljárásaink módszerét is. Nevelőmunkánk egészét átjárja, a korrektív, kompenzáló szemlélet, amelyet nem csupán az értelmi sérülés indokol, hanem gyerekeink családi háttere és személyisége. A fentieken túlmenően még a következő jelenségekkel számolunk: • tanulási képességek általánosan alacsony szintje, • részképességek kiesése, • társult, másodlagos problémák (hallás, mozgás, látás, stb.), • magatartási zavarok, nehezen kezelhetőség, • autisztikus, pszichotikus vonások, • tartós betegség utáni lemaradás, • későn diagnosztizált, másodlagos sérülésekkel hozzánk került tanulók helyzete.
59
A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs, rehabilitációs, korrekciós fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei, valamint az együttes élmények, amelyek az alkalmazkodó képességet, a normakövetést, a pozitív önértékelést és a szocializációt fejlesztik. Az egyéni és kiscsoportos foglalkozások a nevelési lehetőségek széles tárházát adják. A személyiségfejlesztésre, ezen belül az érzelmi, akarati élet, szocializáció pozitív irányú befolyásolására van mód. A differenciált fejlesztő foglalkozásoknak korrektív hatásrendszerük van, minden alkalommal komplex fejlesztés valósul meg, legtöbbször domináns a kognitív funkciók fejlesztése.
3. 3. 2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló, beilleszkedést és felzárkóztatást segítő tevékenységi formák rendszere • • • • • • • • • • • • • •
Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése – egyéni és heterogén kiscsoportos kooperatív fejlesztőpedagógiai eljárások alkalmazása. Mentálhigiénés program – drog és bűnmegelőzési program. Önismereti csoportok létrehozása és működtetése osztályfőnöki órákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében. Pályaorientációs tevékenység. Táborozások, kirándulások, országjárás. Táborozási hozzájárulások. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatások alkalmával. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Motiváció arra, hogy a gyermekek speciális foglalkozásokon vegyenek részt, szakköri, napközi, tanulószobai ellátásban részesüljenek. Kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, a szakértői bizottsággal. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Az étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása. Magántanulói státuszt létesítése szülői kérésre, a Családsegítő Központtal egyeztetve.
3. 3. 2. 1. Pályaválasztás, pályaorientáció Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy az ún. életpálya-építés folyamatában a pályaorientáció témája ne szűküljön le a hagyományos 8.osztályos időszakra. E helyett minden pedagógiai szakasz, minden kapcsolható ismeretköréhez és nevelési helyzeteihez - az adott szinten tudatos, átgondolt tervezésre van szükség. Ilyen áttételeken keresztül juttatjuk el gyermekeinket a munka: • tervezésének, szervezésének, • a megosztásának, • a munka örömének, • a kudarc- és sikerélmény, a kooperativitás, a hierarchiatűrés, valamint minden munkához kapcsolódó attitűd helyes feldolgozásához Iskolánk terápiás, differenciált és egyéni fejlesztő foglalkozáson is a fenti célokat támogatják. Nevelési rendszerünkkel közelítenünk kell a gyerekek vágyait a lehetőségekhez, csökkentve ezzel a kettő közötti diszkrepanciát, elősegítve a reális pályaorientációt és életpálya építést: • intézménylátogatások reálisan elérhető középiskolákban (speciális szakiskolák, integráló többségi szakiskolák) 60
•
pályaválasztási szülői értekezletetek
3. 3. 2. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem Pedagógiai programunkban különös hangsúlyt kap a tanulók családi és lakókörnyezete, szociokulturális hátterük vizsgálata és szükség szerint ezek – lehetőségeink szerinti kompenzációi. Ez képezi hatékony, prevenciós munkánk alapját. A hátrányos helyzet önmagában nem személyiségkárosító tényező, ha ezt kompenzálja az érzelmi – értelmi - akarati szféra fejlődése, a segítő társkapcsolatok biztosítása mellett. Veszélyeztető lehet maga az iskola is, ha a gyermeket nem önmaga fejleszthetőségéhez méri, s a személyiségfejlődést, az életkori sajátosságokat, a sajátos szociokulturális miliőjét figyelmen kívül hagyja. A gyermek és ifjúságvédelem kulcsszereplői az osztályfőnökök, valamint a gyermek és ifjúságvédelemi felelős. Gyermekvédelmi feladatainkat a következőkben határozzuk meg: • a gyermek körülményeinek alapos megismerése, • prevenciós stratégia tervezése, folyamatos nyomon követés, • együttműködés a gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekkel, kapcsolódási pontok feltárása, igénybevétele, • a veszélyeztetettségi tünetek, tünetegyüttesek feltérképezése, általános és specifikus jegyek elkülönítése, tervezés, szervezés, folyamatos ellenőrzés, értékelés, • a gyermek és ifjúságvédelmi felelős összehangolja a pedagógusok, a család, a segítő munkatársak (pszichológus, pszichiáter, szociális munkás, orvos, védőnő, gyámügyi szervek) munkáját, szükség szerint esetkonferencia összehívása • veszélyeztetettséget kezelő iskolai team munka, • védő-óvó intézkedések külső szervek bevonásával, folyamatos visszacsatolás, • a családok anyagi helyzetének figyelemmel kísérésével segélyezési ügyek, étkezési térítési díjak folyamatos rendezése, • a gyermek életútjának nyomon követése, utógondozás, • naprakész, pontos adminisztráció. Különösen neuralgikus pontja a gyermek- és ifjúságvédelemnek a tankötelezettségi törvény betartása és deviáns életutak korai körvonalazódása, nem ritkán családi mintakövetéssel. Munkánk hatékonyságának segítik a kollégák megfelelő mentálhigiénés, szociológiai és alapvető jogi ismeretei. A veszélyeztetettség csökkentését célozza iskolánk nevelési programja, különös tekintettel a vonzó szabadidős tevékenységekre, a differenciált fejlesztő, valamint rehabilitációs foglalkozásokra, a hagyományőrző és etnikumi programra. 3. 3. 2. 3. Utógondozás Tanulóink az iskola befejezését követően gyakran járnak vissza különböző nehézségeikkel segítséget, tanácsot kérve, a „régi biztonságra” vágyva. Formális és informális keretek között igyekszünk segítségükre lenni: • az önellátás, önkiszolgálás további segítésében, • baráti, társas kapcsolatok esélyének megteremtésében, valamint
61
• a társadalom és szűkebb környezetükbe való beilleszkedésük kialakításában és szabadidejük tartalmasabbá tételében. 3. 3. 2. 4. Tehetséggondozás Tanulóink értelmi sérülésének foka, meglévő ép funkcióik változatossága, családi, környezeti hátterük különbözősége indokolja az egyéni fejlesztési programok kidolgozását. A gyermekek egyéni fejlesztése során már az alapozó szakaszban felfedezhetjük azokat az ép funkciókat, melyeket folyamatosan fejlesztve az egyén harmonikusabb személyiségfejlesztését optimálisan biztosíthatjuk. A gyermeki tehetség erősítendő megnyilvánulási formái, területei: • harmonikus személyiség, jó esélyekkel a társadalmi mobilitás terén, • humán képességek területe (vers, prózamondás, ének-zene, színjátszás stb.), • készségtárgyak területe (kézügyesség, alkotómunkára való hajlam), • mozgás - sportolás (versenysport) • kooperativitás, kapcsolatteremtő készség, szabálykövetés és feladattudat, az aktív állampolgári és sikeres munkavállalói lét alapjaként. A tehetséggondozás színterei: • differenciált fejlesztő foglalkozások, • változatos szakkörök, • vonzó szabadidős tevékenységek, • integrált jellegű tantárgystruktúra és módszertani szemlélet, valamint integrációs kapcsolatok az általános iskolákkal, • optimális kapcsolat a szülőkkel, • tanulóval foglalkozó szakemberek együttműködése • tanórai kompetenciafejlesztések az egyéni fejlesztési tervnek megfelelően a differenciálás és a kooperatív tanulásszervezési technikák adta lehetőségekkel. A tehetséggondozás csak tervszerű, folyamatos, céltudatos munkával valósítható meg.
62
3. 4. A pedagógiai program nevelőmunka biztosítékai, forrásai
végrehajtásához
szükséges
3. 4. 1. Személyi feltételek Intézményünk pedagógiai és nevelési programjának teljesítésében résztvevő kollégák túlnyomó többsége közalkalmazotti jogviszony keretében, csekély hányaduk megbízási szerződésessel dolgozik intézményünkben. A személyzet kisebb hányada háttérmunkát végez, az intézmény napi zökkenőmentes működtetését biztosítja az alábbi munkakörökben: • gazdasági vezető, • gazdasági ügyintéző, • iskolatitkár, • portás, • gondnok, • dajka, • konyhai dolgozó • takarítók A nevelő-oktató munkát és gyógypedagógiai szakmai tevékenységet segítő felsőfokú végzettségű munkatársak közalkalmazotti jogviszonyban és megbízási szerződéssel: • gyermekpszichológus, • gyermekpszichiáter, • iskolaorvos, • könyvtáros. A nevelő-oktató munkát és gyógypedagógiai szakmai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú szakirányú végzettségű alkalmazottak: • gyermekfelügyelők • gyógypedagógiai asszisztensek. Pedagógiai programunk közvetlen végrehajtói a gyógypedagógiai tanárok, akik a következő munkakörökben dolgoznak: • osztálytanító, • napközis tanár, • szakos tanár csoportbontásban, • fejlesztőpedagógus, • terápiás foglalkozást is vezető szaktanár, • logopédus, • utazó gyógypedagógus. A nevelőtestület képzettségi mutatója igen jónak mondható. A tanárok rendelkeznek gyógypedagógiai tanári oklevéllel, emellett sokuknak van egyéb, a szakmai tevékenységet segítő második diplomájuk, szakvizsgájuk és számos akkreditált képzésről szóló tanúsítványuk. A gyermekfelügyelők mindannyian rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, néhányuk gyógypedagógiai asszisztensi és felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensi végzettséget is szerzett. Kisebb hányaduk felsőfokú tanulmányokat folytat levelező tagozaton. Nevelőtestületünk tagjai nagy aktivitást mutatnak a továbbképzési lehetőségek kihasználásában. Posztgraduális képzési terveinkkel intézményünk fő célkitűzéseihez alkalmazkodunk.
63
Kiemelten támogatjuk az olyan, akkreditált és posztgraduális továbbképzéseket, amelyek tartalmukban: • pedagógus szakvizsga képesítést adnak • mesterképzés, gyógypedagógusi egyetemi végzettséget biztosítanak • a sajátos nevelési igényű gyermekek / tanulók integrációjához nyújtanak gyakorlatorientált ismereteket, • a kompetencia alapú, adaptív nevelés-oktatás terén ad korszerű tudást, • a kooperatív tanulásszervezési technikákról ad elméleti és gyakorlati ismereteket, • a tanulásban és értelmileg akadályozott állapotot sokoldalúan, kompenzáló jellegűek, • pótolni segítik gyermekeink szociokulturális hátterű hiányosságait, • a sérült gyermeki személyiségre gyógyító terápiával hatóak, • sokoldalú, cselekedtetésen keresztül munkára nevelő és pályaorientációs célzatúak, • és minden olyan továbbképzést, tanulási formát, önképzést, amely megfelel iskolánk nevelési filozófiájának, elősegíti céljaink megvalósulását, biztosítja az intézmény folyamatos megújulását értékeinek megtartása mellett. Az iskola dolgozóinak létszáma, képzettségi összetétele változó, a mindenkori gyermeklétszámra épülő tanulócsoportok mennyiségének és a fenntartó adott évi költségvetési rendeletében meghatározott létszámkeret függvénye.
3. 4. 2. Hosszú távú továbbképzési terv Továbbképzési tervünket a jelenlegi helyzetből kiindulva, a ma már ható új, korszerű, az igényeket sokrétűbben kielégítő, és az emberi jogi normákat maximálisan érvényesítő elvek, tendenciák figyelembevételével állítottuk össze. Ezek a tendenciák egyre erőteljesebben érvényesülnek, differenciáltabb tudású és magasabban kvalifikált szakember szükségletet feltételeznek az optimális működéshez. A PRIZMA EGYMI iránt - már országos szinten - igényként jelentkezik a felsőoktatási intézmények hallgatóinak nappali és levelező tagozaton, komplex pedagógiai, gyógypedagógiai nevelési, tanítási és terepgyakorlat vezetése, szervezése. Ez a pedagógiai szakmai szolgáltatói tevékenység, csakúgy, mint a szakszolgáltatások nagy része gyógypedagógusi szakvizsgát igényel. Az integráció szakmai megsegítésével kapcsolatos elvárások egyre fokozódnak. Jelenlegi normál képzésben integráltan foglalkoztatott tanulók száma fokozatosan megsokszorozódik. Ez az alsó tagozatos pedagógust jobban kiegészítő, fejlesztő pedagógiában jártas szakembereket igényel. A jövőbeni tanulói csoportok (kiscsoportok) feltételezhetően képesség szerint alakulnak és erőteljes hangsúlyt kell, hogy kapjon a manuális foglalkoztatás. Indokolt lenne a készség tárgyakat gondozóknak – technika, rajz, ének, testnevelés, gyógytestnevelés szakot is elvégezni. Bővíteni kell a terápiás foglalkozások körét, ezért a jelenlegi tantestületből terapeutaképzésre kell beiskolázni gyógypedagógiai asszisztenseket, gyermekfelügyelőket. Mindezeken kívül szükséges lenne még a részképesség hiányos, csökkent részképességűekkel való foglalkozás megszervezése, ehhez jó színvonalú tanfolyamokra kell kollégákat inspirálni. Fontos továbbá a környezeti és egészségnevelési témákkal foglalkozó, valamint a minőségfejlesztéshez kapcsolódó posztgraduális képzés biztosítása. A pedagógus továbbképzési igények nevelőtestületi elbírálásánál prioritást élveznek: • a már megkezdett felsőfokú alap és posztgraduális tanulmányok
64
• pedagógus szakvizsga • az integrációs ismereteket nyújtó akkreditált képzések • a kompetencia alapú oktatást – nevelést támogató akkreditált képzések • kooperatív tanulási technikákról ismerete nyújtó akkreditált képzések A tantestület tagjainak egyéni továbbtanulási ambícióit úgy vesszük figyelembe, hogy azok jól felhasználhatók legyenek az iskolai nevelő-oktató munkában. Mindezeken kívül fontosnak tartjuk kollégáink informatikai ismereteinek szinten tartását és bővítését. Ezért: Új kolléga felvételekor alapfokú számítógép kezelői felmérés készül Önképzés és akkreditált tanfolyamok (ECDL) keretében folyamatosan bővíti a nevelőtestület IKT kompetenciáit, különös tekintettel az interaktív táblák tanórai alkalmazására Az információáramlás – körözvények – túlnyomó része e-mailes formában történik A kéthavi munkaidőkeretek elkészítése és továbbítása elektronikusan zajlik
3. 4. 3. Tárgyi feltételek és kötelező taneszköz-jegyzék A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és módosításainak előírásai alapján készült el. Ennek megfelelően számba vesszük a jelenlegi eszközállományunkat, amely megfelel az idézett előírásoknak, de kiegészítésükről, pótlásukról folyamatosan gondoskodnunk kell. Informatikai háttér segíti a mindennapos működést a következő programok folyamatos alkalmazásával: Levelező rendszer a fenntartóval való kapcsolattartásra Intézményi adminisztrációs rendszer – KIR Szöveges értékelést támogató rendszer Személyzeti nyilvántartások – KIR 3
65
3. 5. A szülő, a tanuló és a nevelésben résztvevők együttműködésének formái 3. 5. 1. Kapcsolattartás a családokkal Az iskola és a szülő ház kapcsolatában – a társadalmi változásokat követve - jelentős változások következtek be. Intézményünk igyekszik a szülők, és a gyermekek elvárásainak megfelelő szolgáltatást nyújtani a megfelelő törvényi szabályozás keretében. Munkánk során legközvetlenebb viszonyba a tanulókkal és a kollégákkal kerülünk, de a tanulókkal való adekvát foglalkozásaink elengedhetetlen feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. A pedagógus és a szülő közötti egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat a pedagógiai munka alapvető eleme, amelynek alapja a közös cél: a tanulók érdekeit képviselni. Hogy ez a közös nevelés azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az értelmileg akadályozott és a speciális nevelési szükségletű autista gyermekek szüleivel a kapcsolattartás más alapokon nyugszik. A család és az iskola, óvoda együttműködése, a jó kapcsolat kialakítása fokozott igényként jelentkezik. A szülők és különösen az anya nehezen válik le gyermekéről, részese akar lenni életének az intézményes ellátásban is. A gyermek fejlődése érdekében fontos, hogy a család és az iskola, óvoda egységes nevelési elveket képviseljen, ez elősegíti a szoros partneri kapcsolat kialakulását. A szülők jogai: • A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény megválasztásnak joga. • A szülő joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. • Tájékozódjon a következő tanévre szükséges tankönyvek, taneszközök felől. • Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, a neveléshez tanácsokat és segítséget kérjen. • Kezdeményezze a szülői szervezet létrehozását, közreműködjön annak tevékenységében. • Részt vegyen a szülői szervezet és az iskolaszék szülői tagjainak megválasztásában. A szülők kötelességei: • Meg kell tennie minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődése érdekében. • Gondoskodnia kell gyermeke testi-lelki, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. • Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését. • Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésének, tankötelezettségi kötelezettségének teljesítését. • Rendszeresen kapcsolatot kell tartani a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. • Kötelessége elősegítenie gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, az iskola trendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. • Tartsa tiszteletben az iskola tanárai, alkalmazottai és tanulói közösségének emberi méltóságát és jogait. A kapcsolattartást determináló tényezők: • A családi szociokulturális háttér minősége • A Közoktatási Törvény előírásai • A tantestület szakértelme és segítőkészsége a tanulók személyiségformálása érdekében Mindkét fél érdeke, hogy a találkozások minél hatékonyabbak legyenek és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldást.
66
3. 5. 2. Szervezett, munkatervben meghatározott kapcsolattartási formák Szülői értekezletetek Célja a szülők informálása: • gyermekük előmeneteléről, • az osztály aktuális problémáiról, • az osztályban és iskolában jelentkező feladatokról, • kibővített Iskolaszéki ülésekről, • Szülői szervezeti team munkájáról • a szülők és az iskola együttműködések lehetőségeiről és szükségességéről. Iskolánk évente négy alkalommal tart szülői értekezletet: augusztus végén az intézménybe újonnan bekerülő gyermekek szüleinek, valamint szeptember, február és május hónapokban. A leendő első osztályosok, illetve az új tanulók szüleinek a szorgalmi időszak megkezdése előtt tájékoztatót tartunk iskolánk rendjéről, az alapellátáshoz tartozó szociális juttatásokról és rendezzük az adminisztratív teendőket. Iskolánk saját tanulóinkkal és szüleikkel közösen a XIII. kerület általános iskoláiban integráltan nevelt 7-8. osztályos tanulók és szüleik számára az őszi időszakban pályaválasztási szülői értekezletet tart a szakképző és tanulóink számára reális pályaorientációt kínáló középfokú intézmények vezetőinek közreműködésével. A középfokú intézmények együttes meglátogatásának, nyílt napjainkon való részvétel lehetőségét is felkínáljuk számikra. Fogadóóra Havi egy alkalommal, az intézményi munkatervben meghatározott napokon fogadóórát tart az intézmény vezetője, helyettese gyermekvédelmi felelőse és valamennyi pedagógusa. (A havi fogadóóra csak abban a hónapban maradhat el, amelyben szülői értekezletet tartott a pedagógus.) A fogadóórák időpontjáról az üzenő füzetek segítségével minden alkalommal külön értesítést kapnak a szülők. Lehetőséget jelent a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről. Lehetőséget kínál a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. Szükség szerint, alkalmi egyeztetés után teremtünk módot a szülőnek és a gyermeknek a gyermekpszichiáterrel való konzultációs lehetőségre. Nyílt órák, nyílt napok Partnerközpontú tevékenységünk érdekében nyílt napokat szervezünk évente két alkalommal, ősszel és tavasszal - hogy a szülőket az iskolai nevelő-oktató munka tényleges támogatására megnyerjük, ahol ők is megtapasztalhatják gyermekük teherbírását, reális képet alkotva ezáltal iskolai tevékenységükről. Különösen fontos, hogy az otthoni segítségnyújtásban – pedagógusi instrukciók segítségével – a tapasztaltakat alkalmazni tudják.
67
3. 5. 3. A nyitott iskola - A személyes kapcsolattartás folyamata • • • • •
„Nulladik”, rendhagyó szülői értekezlet a tanév megkezdése előtt., az osztályfőnök, a társtanítók a pedagógiai munkát segítők, a gyermekek és a szülők részvételével. Cél: ismerkedés és a kölcsönös elvárások, és szokásrendszerek tisztázása, megkonzultálása A gyógypedagógus(ok) diagnosztikus mérései alapján a gyermek egyéni fejlesztési tervének ismertetése a szülővel. Szerződéskötés az együttműködésről. Az egyéni fejlesztési tervben foglaltak megvalósulásáról és a tanuló haladásáról konzultáció a szülővel . A „Szülő – iskola együttműködési protokoll” részletei még kimunkálásra várnak, de a hatékony kooperáció alapfeltétele, hogy a tanév során legalább négy alkalommal célirányosan találkozzanak a felek. Minden év decemberében a „Fogyatékosok világnapja” alkalmából osztályfőnöki döntés alapján, maximum három szülő „Szülői partnerség”-díjban részesül.
Családlátogatás A tanuló és a szülő megismerésének egyik leghatékonyabb módja a családlátogatás. Családjaink többségében az életvezetés az átlagostól lényegesen eltérő értékrendszerben működik. Ennek tapintatos ellensúlyozása is az iskolánkra vár nagyon sok esetben. Mindezt úgy próbáljuk megoldani, hogy a pedagógus nem hivatalos személyként, hanem mint együttműködő partner van jelen a látogatásokkor, ahol igyekszik bizalomkeltő légkörben a szülővel partnerként elfogadtatni magát és az iskola által kívánatosnak tartott értékeket, attitűdöket. Célunk a családi szocializáció, a szülő indirekt módon való segítése személyiségi jogainak tiszteletbe tartásával: • előzetes egyeztetés, az érintettek beleegyezése után valósul meg az osztályfőnök, társtanító és a gyermekvédelmi felelős vizitációja; • csak rendkívüli esetben indokolt a bejelentés, egyeztetés nélküli családlátogatás. Üzenetek A tájékoztató füzet, az ellenőrző könyv és az üzenő füzet a szülőkkel való napi kapcsolattartást biztosítják, mely tartalmazza: • a tanuló személyi adatait, • a tanárok névsorát, fogadóórái idejét, • az iskola értesítéseit, • a szülő kéréséit, • a tanulók érdemjegyeit, Meghívók, program ismertetések, mindenkit érintő információk továbbítása az iskolavezetés által írt és sokszorosított levélben történik, amelyet az osztályfőnökök juttatnak el a szülői házhoz.. Rendkívüli esetekben telefonon, vagy levél útján értesítjük a szülőt.
3. 5. 4. Együttműködési lehetőségek és szükségletek Az alább felsorolt intézményekkel való kapcsolataink céljainak és feladatainak, funkciójának főbb irányai: • Intézményi Minőségirányítási Programunk végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges partnerközpontú szemlélet kibontakoztatása, színtereinek tágítása, tapasztalatszerzés, az adott intézménnyel való kapcsolat szakmai indokainak konkretizálása és regisztrálása. • Elégedettségi vizsgálatok az iskolahasználók körében 68
Szakmai szervezetek • Fővárosi Pedagógiai Intézet • Felsőoktatási intézmények gyakorlóhelyeként: ◦ ELTE Bárczi Gusztáv GYPTK kar ◦ Nyugat-Magyarországi Egyetem (Győr) ◦ Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Főiskolai Kar Gyógypedagógiai Tanszék ◦ Vincotte Kft OKJ-s gyp. asszisztensi képzés ◦ Oktáv Zrt OKJ-s gyp. asszisztensi képzés ◦ Waldorf Középiskola szociális gyakorlat • Frim Jakab Napköziotthon • XIII. kerületi Rendőrkapitányság • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok • Lebenshilfe (Rogatsboden) • Gyermekek Háza • OKI • Nemzetközi Amerikai Iskola – Nagykovácsi • Önfejlesztő Iskolák Országos Egyesülete • Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete • Angyalföldi Gyermek és Ifjúsági Ház • József Attila Általános Művelődési Központ Civil szervezetek • MICI-MACKÓ Alapítvány • XIII. kerületi Vöröskereszt • XIII. kerületi HÍD Családsegítő Központ • XIII. kerületi Gyermekjóléti Szolgálat • XIII. kerület Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Társintézmények • Pannónia Általános Iskola (integráció kéttanáros modellben) • Mindazon óvodák, általános iskolák és középiskolák köre, ahol utazó gyógypedagógusaink és logopédusaink dolgoznak. • Aktuális pályázatok, és/vagy szakmai együttműködések a fővárosi egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel • Hasonló körülmények között működő társintézmények aktuális oktatáspolitikai feladatokhoz kapcsolódó szakmai kihívásainak együttes megoldása (szervezeti kultúra fejlesztése, a helyi minőségfogalom kialakítása, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása, • Másrészt kulturális találkozók, versenyek, vetélkedők, kiállítások szervezése gyerekeink számára, ezzel is szélesítve a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges lehetőségek körét.
3. 6. Az iskola hagyományai - Ünnepek, rendezvények, programok Hagyományteremtésünk szükségleteihez.
szintén
speciális,
igazodik
tanulóink
értelmi képességeihez
és
69
Rendezvények • Állami és egyházi ünnepek ◦ Aradi vértanúk napja ◦ 1956. október 23. ◦ Mikulás ◦ Karácsony ◦ 1848. március 15. •
Tanévhez kötött iskolai ünnepek, rendezvények ◦ Tanévnyitó ◦ Prizma kupa ◦ Bográcsparti ◦ Prizma napok ◦ Farsang ◦ Helyi kulturális szemle ◦ Helyi komplex tanulmányi vetélkedő ◦ Anyák napja ◦ Gyermeknap ◦ Ballagás ◦ Tanévzáró.
•
Tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó hagyományok, versenyek ◦ osztálytisztaság-, dekoráció verseny ◦ témacentrikus rajzversenyek ◦ kiállítás a gyermekek által készített munkákból ◦ szavalóverseny ◦ sportversenyek ◦ játékos vetélkedők ◦ környezettudatosság - papírgyűjtés - hulladékból készült „műalkotások” - kertgondozás - madáretetők gondozása
• Táborok ◦ A tanulók szabad választásuk és szüleik írásos egyetértése alapján a napi munka befejezését követően részt vehetnek érdeklődésüknek. megfelelően szakköri foglalkozásokon, sport rendezvényeken. ◦ nyári bentlakásos táborok, ◦ nyári bejáró tábor (Petőfi tábor), ◦ erdei iskolák (ősszel, tavasszal).
• Szervezeti hagyományok Az őszi Bogrács-parti kizárólag a tantestület rendezvénye, amelyre az iskola támogatóit hívjuk meg, s minden alkalommal kiadjuk a „Tantestület tiszteletbeli tagja” címet, valamint a
70
„Névjegykártya-díjat” azoknak a kollegáknak, akik az előző tanévben valami rájuk jellemző, kimagasló tevékenységet végeztek. Ezen felül (az igazgató javaslatára) a megbecsülés jeléül még 4 díjat alapított az iskola: ◦ 2 évenként váltva az Arany-Prizma és az Arany-Pillér díj. Az előbbi 75%-os közalkalmazotti támogatás alapján adható, az utóbbi az iskola igazgatójának kompetenciája, melyet egy idősebb és egy fiatal kollega kaphat. ◦ Farsangkor az ún. „Évsor-névsor” keretei között köszöntjük a kerek évfordulós születésnaposokat. ◦ „Örökös Prizmatag” elismerésben részesülhet iskolánk egy-egy emblematikus személyisége ◦ Minden évben (december 2-4.) a „Fogyatékosok világnapja” alkalmából innovatív szakmai tartalmú konferencia keretében „Prizma Napokat” szervezünk Ekkor kerül sor a „Szülői partnerség” és az „Integrációs díj” átadására is. Ez utóbbit a többségi integráló óvodák, vagy iskolák olyan pedagógusai kapják, akik szakmai és emberi kvalitásaikkal kiemelkedően segítik sajátos nevelési igényű gyermekeket. ◦ Ugyancsak hagyományteremtő szándék nyilvánul meg a tantestületi tapasztalatcseréket illetően és a hazai lehetőségeken túl egy ausztriai intézmény (Rogatsboden) kollektívájával. ◦ Szervezeti hagyományaink alappillére az őszi és a tavaszi nevelési értekezlet, valamint a szakmai munkaközösségek esetmegbeszélései. ◦ Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának biztosítása. •
Megemlékezés a jeles napokról
Január 22. Április 07. Április 11. Április 18. Április 22. Május 10. Június 05. Szeptember 23. Október 01. Október 04. Október 08. Október 10. Október 21. Október 31.
A Magyar Kultúra Napja Egészségügyi Világnap Költészet Napja Műemlékvédelmi Világnap Föld Napja Madarak és fák Napja Környezetvédelmi Világnap Takarítási Világnap Zenei Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Lelki Egészség Napja Földünkért Világnap Takarékossági Világnap
71
Környezeti- és egészségnevelési program
72
4. Környezet- és egészségnevelési program
4. 1. Az iskola környezeti nevelési hitvallása – jövőkép A kulcskompetenciák – kiváltképp a szociális és állampolgári kompetencia – fejlesztése és karbantartása elképzelhetetlen az egészség – és környezettudatos magatartásformák kialakítása nélkül. Mivel az iskolai környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amelynek során a gyermekeket környezetük megismerésére készítjük fel, ezért e folyamatban preferált szerepet kap a tapasztalatszerzés és annak feldolgozására irányuló tevékenység, az élő és élettelen természet, valamint az épített környezet értékeit is figyelembe vevő cselekvés, aktivitás. Nevelési programunk nem szorítkozik magára az effektív környezeti problémák megoldására, azaz nem csak az iskola sikeres környezeti nevelési munkájának zálogaként jött létre, hanem nagymértékben szeretne tudatosan hozzájárulni a közösség egyéb célkitűzéseinek megvalósításához is. Olyan hipotézissel és céllal készült, hogy a jogszabályokkal összhangban lévő, a mindenkori pedagógiai munkához használt eszközzé válhasson. A sajátos nevelési szükségleteket természetes és hatékony módon kivitelezhető helyzetekre újabb interakciókat kínáló kapcsolatokat jelent. Olyan kapcsolatrendszerre gondolunk, amely segít: • az ember és kultúrája relációit, az ember és az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétűségét megérezni, és az érzékelési kapcsolatokon átértelmezni, • megértésükhöz, értékelésükhöz szükséges készségek, hozzáállás, technikák kifejlesztésében, továbbá hatást gyakorol a szűkebb és a tágabb környezet minőségét érintő döntéshozatalra is – a tágabb értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Környezeti nevelési hitvallásunk: • Az iskola diákjaira és hátterükre odafigyelő, számukra biztonságot nyújtó légkörben olyan tanulókat neveljünk, akik, ha nem is a kognitív képességeik talaján, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztésére építve képessé válnak a tudatos fogyasztói attitűd szellemében cselekedni.
• Érzelmi
biztonságban, aktivitásukra, kooperációjukra alapozva szeretnénk gyermekeinket alkalmassá tenni a változások megérzésére és megértésére, összefüggéseik kutatására és felfogására, valamint a hozzájuk való alkalmazkodásra. Legyenek képesek másokkal összefogva pozitív változásokat előidézni, de legalább a rombolókat elkerülni.
• A kulturális sokféleség ne zavartságot, talajvesztettséget jelentsen számukra, hanem szellemi-lelki épülésüket szolgálja, gazdagítsa életüket.
4. 2. A környezeti és egészségnevelési program elkészítésének alapjai Az alapelveket szabályozó jogi háttér Valamennyi nemzetközi előzmény tapasztalatait magába foglaló ENSZ határozat (2002. 12. 20.) a 2004-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. E szerint a nemzetközi közösség egy egész évtizedet szán arra, hogy a nevelés minden szintjét és formáját – így a speciális pedagógiáét is áthassák a fenntarthatóság, a környezet-és egészségvédelem alapértékei. E cél elérését kívánjuk mi is szolgálni a magunk sajátos lehetőségei között pedagógiai programunk kiegészítésével. A közoktatási célok figyelembe vétele • Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. • Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése. 73
• • •
Az oktatás minőségének fejlesztése. Az információs és kommunikációs technikák (IKT) fejlesztése. A pedagógus mesterség fejlődésének támogatása.
4. 3. Helyzetkép és helyzetelemzés 4. 3. 1. Az iskola működési környezete A nevelésnek otthont adó épület városszerkezeti és közlekedési vonatkozásban meghatározó, a kerületet hosszanti irányban átszelő, igen forgalmas Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésében üzemel. Az előbbi, dupla közlekedési sávjával a földszinti ablakainktól 3 méterre és az emeletiekkel egy szinten 6-8 méter távolságban futó felüljáró ontja a benzingőzt, és zajával (különösen nyitott ablakok mellett) zavarja a munkát. Ebben a környezetben csak virtuális dolog az osztálytermek szellőztetése. Ezen adottságoknak tehát, főleg a negatívumai használhatók fel a környezettudatos magatartás formálására: légszennyezés, zajártalom. Nyilvánvaló viszont, hogy elkeseredésünkben nem téveszthetjük szem elől a helyzetből adódó előnyt sem, mint például a metróvonal közelsége és a hozzá kapcsolódó gyors közlekedési lehetőség. Ez utóbbi lehet a kettő, a környezeti nevelést meghatározó tényezők ellentmondásainak feloldásaként alkalmaznunk. Abból a szemléleti problémából kiindulva ugyanis, hogy az iskolai élet környezettudatossá alakítása közügy, és nem csupán az épületében élők, hanem a környékén, a közigazgatásilag közös térben élők közös ügye a légszennyezés és a zajártalom környezetkárosító tevékenységként jelentkezik, másfelől szükségszerű és hasznos tevékenység a főváros egésze szempontjából. Nyilvánvaló feladatunk, hogy ebben az ellentmondásos helyzetben adekvát, és a legpozitívabb attitűdöt alakítsuk ki munkatársainkban és a gyermekekben egyaránt. Egyrészt meg kell tanulnunk a negatív adottságok pozitívumaira való építést, másrészt a gyerekek egészségnevelésére való hivatkozása mellett a „közügyre” építve meg kell keresnünk és teremtenünk az említett rizikófaktorok csökkentésének lehetőségeit. Ez nagyon sok, a programban később körvonalazott, belső munkát és attitűdváltást, de kapcsolataink kiszélesítésével egyben a fenntartó a fentiekben vázolt helyzethez való konkrét anyagi segítségét is feltételezi. Az iskola épülete (a Lomb utca 20 szám alatti épület is) a század elején épült, amikor még sem felüljáró sem az egy szinten mozgó forgalom nem zavarhatta az akkori nevelő munkát ilyen mértékben, mint napjainkban. A fentiekben vázolt tények erősen befolyásolják környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit és irányait egyaránt. A fenntartói támogató attitűd következtében: • A korábbi több helyre szétosztott gyógypedagógiai munka ma már két helyre koncentrálódik. • Két lépcsőben a teljes körű belső felújítás történt főépületünkben, ezt a Lomb utca rekonstrukciója követte. • A Lomb utcai épület neveltjeinkhez igazodó, korszerű, speciálisan felépített, esztétikus kivitelezésű plasztikusan zárt területté alakult át. • Az udvar védett terepe a gyermekek speciális mozgásfejlesztésének, valamint a szabadidő kellemes eltöltésének. • A közelmúltban a szomszéd (Kassák Lajos Gimnázium) iskolával közös, a Váci úti főépület mögötti udvarból leválasztott két terület ugyancsak megújult. A természetes anyagokból /fa, kenderkötél/ készült létesítmények alatt 50 cm-es mélységben faforgács aljzat biztosítja a balesetmentességet. E két terület is méltó esztétikai környezetet nyújt gyermekeink játékához. • A teljes körű felújítás keretében korszerűbbé vált a világítás és a gyermeki igényekhez és kooperatív munkákhoz igazodó mobilizálható iskolabútor került a tantermekbe, esztétikai és higiéniai szempontból kifogástalan ebédlőben étkezhetnek a gyerekek és felnőttek egyaránt. 74
• •
Bővült a testnevelés szertár készlete, a komplex fejlesztést szolgáló kézműves műhelyek és tankonyha felszereltsége. Elmondható, hogy az egész iskolabelső a környezeti és egészségnevelés méltó színterévé vált.
4. 3. 2. Az iskolai környezet humán értékei • Bár nem egységesen, de a tantestület egésze, sőt valamennyi alkalmazott, a maga helyén preferált témaként kezeli a környezeti nevelést. Ezt a gyermekeink szociokulturális hátrányai és sajátos szükségletei miatt elengedhetetlen. • Néhány kollégánk a saját osztályán túl az egész közösséget érintve és ellátva, szervez személyes kapcsolatai, pályázatok, kerületi programok ismerete révén programokat, motiválva ezzel a többieket.
• Rendszeres és szinte az egész Foglalkoztató tagozatot felölelő nyári program a XIII. kerületi Vöröskereszt segítségével szervezett boglárlellei táboroztatás. • Hagyománnyá vált az egész iskolára kiterjedő Gyermeknap, amikor egy hazai kulturális örökség részét képező tájvédelmi körzetbe kirándulunk. • Környezeti nevelési szempontból nagyon fontos tevékenységek az ún. Családi napok, ahol a szórakoztató műsorokon túl együtt sportol, kézműveskedik, beszélget gyerek, szülő és iskolai dolgozó. Itt kapott helyet eddig olyan interaktív klubfoglalkozás is, ahol a szülők a drogprevenciós előadás után minden kényes nevelési helyzetről kifejthették gondolataikat. • Már hagyományszámba megy a Prizma Kupa keretében rendezett sikeres családi sportnap. • Prizma-infó, amely az iskola pedagógus és gyermekközösségét érinti. A diákönkormányzat szervezésében információkat nyújt rendezvényeinkről, sikereinkről, bánatainkról, aktualitásokról. Itt kerül sor a közösség előtti dicséretekre is. A dicséretben részesültekről fénykép készül, amely kikerül a földszinti arcképcsarnokba. • Minden tanévben kihasználjuk az évi egy alkalommal ingyenes Fővárosi Növény-és Állatkert látogatás lehetőségét. • Gyűjtési akcióink rendezésre, egységesítésre és összefogottságra szorulnak: papírgyűjtés, gesztenyeszedés, a természet által elengedett dolgok gyűjtése (kavics, gyökér, fakéreg, virág, levél, stb.) dekorációs célzattal. A ránk bízott minden tekintetben hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának érdekében tudatosabban, szervezettebben kell nyitnunk a világ felé a már komoly múltra visszatekintő integrációs munkánk mellett is. Néhány gondolat a humán erőforrásokról: • • • •
Minden munkaközösség preferálja a környezeti nevelést, mindennapi gyakorlatunk jó hagyományokra épül. Ezeket a HPP többszöri megújulásának folyamatában rendszerbe kell foglalnunk. A kollégák tanmeneteinek és óravázlatainak integráns része a környezet-és egészségvédelem. A munkaközösségek a gyermekvédelmi felelős irányításával rendszeres esetmegbeszéléseket tartanak segítő szakemberek bevonásával. A környezeti nevelési program összeállításának felkészülési időszakában három belső továbbképzés keretében alakult ki közös stratégiánk, melyet egy kérdőíves felmérés előzött meg. Ezek értékelése vonalán építkeztünk.
75
• • •
Nevelőink tantárgycsoportos formában, mindenki a maga területén – különböző intenzitással – de tematikusan foglalkozik a környezeti és egészségneveléshez kötődő tartalmak feldolgozásával. Több kollégánk szenzitív környezetpedagógiai, egészségnevelési és drámapedagógiai posztgraduális továbbképzésen, valamint mentálhigiénés szakképzésben vett részt, többen hasonló tréningekre járnak. Mindenki nyitott a továbbtanulásra és az önképzésre egyaránt. Az iskolavezetés a minőségi munka részeként kezeli a környezettudatosságra nevelési tevékenységet. Rendszeresen figyelemmel kíséri a pályázatokat és mobilizálja a közösséget pályázatok írására és továbbképzési programokban való részvételre. A pedagógiai tudatosságról tartósan bizonyosságot tett kollégák minden innovatív kezdeményezését támogatja az iskolavezetés.
4. 4. Értékek és alapelvek „Ép testben ép lélek, ép környezetben ép élet.” •
• •
•
•
•
•
•
A program összeállításakor a világ totalitásából indultunk ki, abból a tényből, hogy a környezet, amelyben élünk, megbonthatatlan egységet alkot. A levegő, a víz, a föld együttesen a bioszférát alkotják, amelyben közöttük állandó kölcsönhatás (energiaáramlás) folyik. Közös tulajdonságuk, hogy életet hordoznak, életfeltételeket biztosítanak, élőhelyül szolgálnak. Ebben a rendszerben egy láncszem maga az ember is, aki a fentiekre alapozva alkotta meg ökológiai szemléletét, amely alatt mi élőlény és életközpontúságot értünk, benne az ember felelősségével. Hisszük, hogy a természet részeként élő ember csúcstechnikát alkotott, a környezeti problémák mégsem oldhatók meg csupán technikai eszközökkel és módszerekkel, mert a természet szabályait, ritmusát figyelmen kívül hagyva szembehelyezkedhet a természeti törvényekkel. A fentiekre alapozva a környezetvédelem és természetvédelem fogalmát, tárgykörét nem választjuk szét, mivel a környezet magába foglalja a természeti és épített környezetet egyaránt, amelyben a víz, a levegő, a talaj, a táj védelme képviseli az emberrel együtt az élővilág védelmét, s az ember érdekében az általa alkotott környezetet is. (pl.: műemlékvédelem) Az iskolai környezetben evidens a környezetvédelem fogalma, makro-rendszerben mégis a környezetgazdálkodás irányába hajlik szemléletünk: az ember saját maga hasznára gazdálkodik, csak a legszükségesebb mértékben avatkozik a természet rendjébe, főképp nem zsákmányolja ki azt. A természet védelmén az élő és élettelen természet alkotórészeinek – amelyek egyaránt jelentősek – természetes állapotukban és természetes változásukban való megőrzését, szükség szerint helyreállítását értjük, amely az emberi léthez szükséges optimális környezet fenntartását szolgálja. Mindezt nem tudományként, hanem tevékenységként fogjuk fel, a cselekvésre helyezve a hangsúlyt. A környezeti nevelés kereszttantervi tartalmakat közvetít, ezért el kell fogadnunk interdiszciplináris jellegét. Tantervünk minden részletébe integrálódik, amely a tanulásszervezés, a metodikai kultúra megújulását és alkalmazását feltételezi. Tantestületi kompetencia alapján megfogalmaztuk, hogy a környezeti nevelés minden iskolai alkalmazott (a maga helyére vonatkozó funkcióival), minden tantárgy, minden foglalkozás és együttlét közös feladata. Önfejlesztő iskolának tekintve magunkat, a környezeti nevelést, a fenti szempontok értelmezésével a tanulás fejlesztésének egyik eszközeként fogjuk fel. 76
Fejlődéslélektani konzekvenciákra építve tudjuk, hogy a gyermek először nem elemez, hanem egészében ragadja meg a környezeti valóságot, ezért fejlesztésében a holisztikus nevelés kritériumait részesítjük előnyben. • A környezeti nevelés tartalma napjainkban kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul, a fenntartható, egészséges életre. • Ezt a tevékenységet és fejlődést egy élethosszig tartó folyamatként értelmezve, olyan rendszerben gondolkodunk, amelyben mindig, minden mindennel összefügg valamiképpen. Ennek alapján a fenntarthatóság pedagógiájának három komponense: o környezet – (egészség), o gazdálkodás – (gazdasági szféra), o társadalom – (politikai szféra) egyetlen, egymással szorosan összefüggő rendszert alkot. •
E rendszerszerű megközelítéssel a környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan kell ötvöződnie a környezettudományi és társadalomtudományi ismereteknek. S ezek áthatják a személyiségfejlesztő nevelés napi gyakorlatát. Lásd az alábbi nevelési modellt!
Teljes körű l i f jl
Környezettudományi ismeretek (tantárgyak)
Környezeti nevelés
Társadalomtudományi ismeretek (tantárgyak)
Közösségfejlesztés Környezetkultúra
Kommunikác ió
Művészetek
Kulcskompetenciák fejlesztése
77
Az intézményünkben folyó környezeti nevelés alapelvei: • • • • •
•
Környezetünkben (az ember mellett) minden élőlény jólétének és fejlődésének önmagáért és önmagában való értéke van, független attól, hogy hasznos-e az ember számára vagy sem. Az embernek nincs joga pusztítani ezt a sokszínű környezetet, hacsak nem alapvető szükségletet elégít ki vele, - egyéni felelősség elvének figyelembevétele. Minden gyermeknek biztosítani kívánjuk a környezeti neveléshez kapcsolódó jogokat a tanulók korára, képességére, viselkedésére, etnikai hovatartozására stb. vonatkozó legkisebb diszkrimináció nélkül. Ezzel együtt az „én”-től kiindulva a „társ”-ra irányítva a figyelmet, minden gyermeknek legyen személyes kötelessége felismerni és tiszteletben tartani a másik személyes érdekeit és szükségleteit. Preferáljuk az interakciós tevékenység elvét, az élményszerző, felfedeztető, mozgást is biztosító, minden gyermek egyénisége számára fontos lehetőségek megkeresését, amely nélkül környezetünk tiszteletére, védelmének fontosságára, környezettudatos attitűdök kialakítására nevelni lehetetlen. A fenntartható fejlődés elmélete és gyakorlata csak a természet, a társadalom és a gazdaság harmóniáján alapulhat.
4. 5. Az alapelvek realizálását segítő célok, feladatok, tartalmak, módszerek, eljárások és tevékenységek 4. 5. 1. Általános, hosszú távú célok és feladatok • • • • • • • • • • • •
A már megteremtett környezetbarát iskola továbbfejlesztése a környezeti felelősség gyermekközpontú megközelítése révén. A környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése a fenntartható fejlődés érdekében. Kialakítani a környezet ismeretein és személyes felelősségen alapuló környezettudatos attitűdöt, amely a tanulók életvitelének alapjául szolgál majd. A természeti és épített környezet állapota iránti érzékenység kialakítása. Az általános célokra vonatkozó érték-és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkozásmód fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés. Az állampolgári felelősség érzetének felébresztése a környezet és az egészség összefüggéseinek folyamatos feltárása. A valódi életminőség és a fogyasztói társadalom relációinak kritikus szemlélete. Az egészséges életmód megalapozása, fogyasztóvédelemi ismeretek és gyakorlat nyújtása. Az életminőséget valóban szolgáló fogyasztási szokások kialakítása. A természeti és épített környezet szeretetének, védelmének értékei iránti felelős magatartásának kialakítása, a sokféleség megőrzése iránti igény és akarat formálása. Környezetetika alapjainak megteremtése. Globális célok, feladatok felismertetése a lokális gyakorlatban, az ok-okozati összefüggések folyamatos kutatására való késztetés, saját élményekkel és cselekvéses helyzetekkel. Lehetőségteremtés a környezet több nézőpontjából való vizsgálatára.
78
4. 5. 2. Rövid távú célok, feladatok, tevékenységek, sikerkritériumok Rövid távú célok
Feladatok – tevékenységek
• A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg.
A tantárgyközi kapcsolatok erősítése az összetartozó ismeretek egységben láttatása érdekében – tantárgyi integráció a sérült gyermekek perszeverációjának, szegmentumokban való gondolkodásának csökkentésére.
•
• • •
• A szépen felújított iskola tisztaságának megőrzése.
• •
Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés A helyi tantervben műveltségi területenként, majd valósul meg: a tanmenetekben megjelenítjük a konkrét • átdolgozott tanmenetek feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket • a környezeti nevelési tartalmak tudatossága a meglévők egyénenkénti (nevelőnként) • változatosabb a fejlődéslélektani kiegészítése. konzekvenciákra épített tanítási, tanulást Környezetvédelemmel kapcsolatos állampolgári segítő eljárások megjelenése a gyakorlatban felelősség, jog és kötelesség ismérveinek • iskolánk hozzájárulása a kerület egységes beépítése a helyi tantervbe. környezeti neveléséhez. • A korábban feltérképezett ún. integrálható témakörök tudatos összekapcsolása. Integrációs metodikai szemlélet kialakítása, önképzés és belső továbbképzések, módszertani ötletbörze. A projektekben való gondolkodás kiterjesztése.
A diákönkormányzatból egy ellenőrző – értékelő csoport megszervezése. Próbálkozás a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével. Bekapcsolódás a kerület őszi nagytakarítási rendszerébe.
• • • • • • • • •
A tantárgyakban széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel való összekapcsolása. A kulcskompetenciák fejlődése. Erősödik a tanulókban a világ totalitásának élménye. A tanulók aktívabban vesznek részt a tanulásban, mert érdekeltek benne. Nő a pedagógiai tudatosság. Javul az iskola tisztasága. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósulása. Csökken az elszállított szemét mennyisége (papírhulladék-gyűjtés, újrahasznosítás). Javul a tanulók környezettudatossága Az információáramlás stabilizálódásával együtt erősödik a gyerekek és felnőttek közötti jó kapcsolat.
79
Rövid távú célok • • • Takarékoskodás a vízzel, villannyal, étellel, stb.
• • • •
• Esztétikus „otthon építése” az osztálytermekben és minden helyiségben, ahol az együttlétek vannak. • A szépen felújított iskola állagának óvása. • • A környezetbarát elemekkel, pihenővel ellátott két játszókert környezettudatos és • környezetkímélő használatára szoktatás, a fenntarthatóság figyelembevételével. • •
Feladatok – tevékenységek Adatok összehasonlítása a fogyasztásról és számlákról. Következtetések levonása és közlése az iskolai információ rendszerében. Az étkezési szokásrend felülvizsgálata (többször, keveset merni), maradékok (kifli) hazaküldése. Csöpögő vízcsapok elzárása és égve felejtett villanyok leoltása. Az étkezések utáni elpakolás rendjének egységes megfogalmazása és gyakorlata. Az evőeszközök rendbe és rendszerbe kerülnek a mosogatóba és ezáltal segítenek a gyermekek a konyhai dolgozóknak. Az osztálytermek otthonosságának kialakítása. A rongálók felelősségre vonása drámapedagógiai módszerek alkalmazásával. Statisztikakészítés (és eredményeinek közreadása az iskola információs rendszerében) az építő és rongáló tevékenységről. Az iskola folyamatos „zöldítése”. A játszókertek osztályközösségekre és egyénekre lebontott gondozása és karbantartásában való segítése. Szenzitív környezetpedagógiai módszerek alkalmazása. A faültetési akció felelevenítése. Videofelvétel, fotók, fogalmazások készítése az akciókról.
Sikerkritériumok
• • •
• •
• • • • •
Észrevehetően csökken az iskola villanyszámlája. Az étel megbecsültsége nő, csökken a kidobott maradék. Előrelátási szemlélet alakulása.
Javul az iskolai légkör, a gyermekek kötődése. A saját maguk is alkotta környezetben otthon érzik magukat. Csökken a rongálók, nő az építő kezdeményezések száma.
A gyermekek jobban magukénak tudják majd a játszókertet. Csökken benne a szemét és kevesebb lesz a rongált darab. Fejlődik az időszemléletük. Gondolnak az utánuk következő társaikra. Nő érzelmi kötődésük.
80
Rövid távú célok • A tanulók jobban ismerjék meg szűkebb környezetük egészségügyi • vonatkozásait. • •
• A tanulók ismerjék meg jobban belső szűk környezetük után a kerületben: • közelebbi, • távolabbi környezetüket és lakóhelyüket, azok természeti és épített értékeit, múltjával és a jövő lehetőségeivel együtt, • kövessék nyomon kerületünk fejlődését, változásait.
•
•
•
Feladatok – tevékenységek Az iskolaorvosi rendelés időpontjának ismerete. A védőnővel és az iskolaorvossal való szorosabb, ember közelibb kapcsolatra való törekvés. Az iskola mellékhelyiségeinek rendben tartása tanuló részvétellel. Védnökségvállalás. A hagyományos tanulmányi séták és kirándulások felmenő rendszerének konszenzuson való kidolgozása környezettudatos aspektusainak bővítésével (pl. témanap, projekt). Bekapcsolódás a kerület jeles napi rendezvényeibe vagy ezek berken belüli megteremtése (J.A. napok, FÖLD napi rendezvények). A környezeti neveléssel foglalkozó munkaközösség, a téma gondozásáért felelős un. koordinátor személyének szükségességére vonatkozó elképzelések megvitatása a tantestületben és ezek konzekvenciáinak felhasználása a feladatok elosztásában. A XIII. kerületi önkormányzat környezetvédelmi szervezetével (Sima Út Kft, Környezetvédelem KHT, Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság). Az Angyalföldi helytörténeti gyűjtemény szervezetével stb. való kapcsolat rendszeressé tétele. Kerületi térkép, helytörténeti füzetek beszerzése és felhasználása.
Sikerkritériumok • •
• • • • • •
Élővé válik a kapcsolat az iskola szemléletével. Az egészséges életmód fogalmának bővülése. Fejlődik az iskolai mosdók öltözők használatának igényessége.
Ha ismerik a gyermekek a környezetüket, jobban kötődnek hozzá. A gyerekkor szakaszaihoz kötődő romantikus keretben történt szervezések növelik a biztonságérzetet. Szervezettebbé, tudatosabbá és konkrétabbá válik környezeti nevelésük. Fejlődik a tanulók időbeli és térbeli tájékozottsága, közlekedésbiztonsága. Bővül a lehetőségünk a társadalmi és természeti környezet kölcsönhatásainak vizsgálatára. Nő a valóság észlelésének realitása.
81
Rövid távú célok • Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői.
• Az iskola dolgozói (nevelők, fizikai és • adminisztratív dolgozók együtt) és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezet tudatos életvitel hiteles terjesztői. •
Feladatok – tevékenységek „ Örökbefogadási akció”. Egy-egy fa, terület, játszótéri szobor, Dunapartszakasz, Rákospatak-partszakasz, állatkerti állat, ligeti fészek feletti védnökség vállalása, (téli madáretetés) amihez rendszeresen visszajönnek, gondozzák, figyelik a változásait és az emberek attitűdjeit. Továbbképzések, klubok, fórumok tartása az adott témában. A belső szakmai műhely kereteinek bővítése a környezeti nevelés témáival és feladataival. Az iskolai hagyománykör bővítése a környezeti neveléshez kapcsolódó jeles napok megünneplésével.
• • • •
•
Sikerkritériumok Változik az osztályközösség osztálykultúrája és morálja. Osztályfőnöki órákon, beszélgetéseken, kirándulásokon, egyre többször téma a szülőföld természeti és kulturális értékei. A tanuló kötődik a környezetének egy darabjához és ezen keresztül átérzi megóvásának fontosságát. Bővül a felnőttek környezeti neveléshez kapcsolódó ismerethálózata és rendelkeznek azokkal a szakmai hozzáértéssel, személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több nevelő és szülő, civil szervezet kapcsolódik az iskolai környezeti neveléshez.
82
Közös feladtunk a környezetre vonatkozó iskolai nevelés megoldásában az alábbi vezérfonal követése: • Nevelés a környezetről – információk felhalmozására irányul, főleg értelmi jellegű tevékenység. • A környezetben nevelés: ◦ a tanulás hatékonyabbá tétele érdekében a felfedezés- vizsgálódás színtere a környezet, ◦ forráslehetőség, mint életszerű feldolgozás. • A környezetért nevelés, melynek során a megóvásra kerül a hangsúly, a készségek és ismerete egyszerű elsajátításán túl a viselkedést befolyásoló értékrend alakul ki (környezeti erkölcs). A környezeti nevelés összefüggő részelemeit ábrázoló diagramm
Tanulás
attitűd ismeretek készségek képességek kompetenciák
Folyamatok
83
4. 5. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 4. 5. 3. 1. A helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben A helyzetelemzésnél feltárt környezeti adottságok és problémák konzekvenciáit beépítjük a helyi tanterv tantárgyakban széttagolt aktuális környezeti nevelési témáihoz, esetenként (kb. 10 óra keretében) az osztályfőnöki órákon a hagyományos és nem hagyományos tanórai keretek között dolgozzuk fel. Ezekhez ad segítséget az alábbi felsorolás: 1. A XIII. kerület, Angyalföld földrajzi és (geológiai) adottságai • Duna-part néhány km hosszan, keleti partján közvetlenül a Rákos-patak síkságán Angyalföld. • A Duna jobb partján Buda, a maga hegyeivel, barlangjaival, kirándulóhelyeivel. • A Duna közeli szigetei: ◦ A Kulturális Örökség részét képező Margitsziget, mint idegenforgalmi nevezetesség, természeti képződmény, történelmi és kulturális színhely. ◦ Népsziget a Téli kikötővel. ◦ Óbudai-sziget (régi hajógyár és pihenőhely). ◦ A Rákos-patak és torkolta a Foka öböllel. • A Duna partjának változatossága a közvetlen környezettel (üzemek, szállítás a Dunán). 2. Történelmi vonatkozások • Rákos mezeje (a török időkben és Hunyadi Mátyás királlyá választásakor, majd az 1848-as forradalom kitörésekor). • A Margitsziget Domonkos Apáca Rend romjai IV. Béla idejéből. • A Duna budai oldalán lévő római kori emlékek és távolabb Aquincum. 3. A fentiekhez kapcsolódó ökológiai problémák • Városfejlődés, ipartelepítés és a vele járó problémák (lég-és vízszennyezés). • Elhanyagolt szemetes területek a Duna-parton. • Tranzit helyzet: a kerületet keresztben átívelő Váci és Róbert Károly körút. A természeti környezet vizsgálata a fentieken túl a kerületben található játszóterek, parkok a szomszédos Városliget (madár les, „a városi fák örömei, bánatai” stb.). 4. Az épített környezet tanulmányozása • A városkép alakulásának nyomon követése. • Budapest XIII. kerület Közterületi Arculati Kézi Könyvének és a helytörténeti kiadványok tanulmányozása (pl. kerületünk hajdan és ma). • A város fényei. • Jellegzetes közlekedés (metró vonala). • Gyermekekre különböző szempontból veszélyes frekventált helyek. 5. Környezetvédelmi és felfedezési akciók • Játszóterek, parkok, gondozása, védnöksége. • Térképkészítés: tanösvények kijelölése (a térképen is), minden évszakban való átjárása, a tanulók lakhelyének jelzései a térképen különböző színű zászlócskákkal,
84
• • • •
majd ezek évfolyamonkénti bővítése (iskola, színházak, egészségügyi intézmények, rendőrség, üzemek stb.). A helyi névalkotás vizsgálata, az utcák, terek, épületek nevében megjelenő természeti és történelmi háttér (pl. Janicsár utca, Déryné Köz, Dagály utca, Vizafogó, Árpád-híd, stb.). Elhanyagolt, szemetes területek jelzése a megfelelő szervek felé, segítségnyújtás felajánlása. Terepgyakorlatok, témanapok és témahetek. Speciális projektek (Margitsziget-projekt, Római elődeink nyomában vagy Pannóniaprojekt).
6. Minden interakciós program lényege az egymásrautaltság, a közös felfedezés, kutatás, tevékenység és együttműködés, valamint az ezeket kiegészítő szabad romantikus játék együttes lehetőségének kialakítása. 7. A hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő, tanulásszervezési módok alkalmazását a tanórák tömbösítésével és a délutáni foglalkozásaink összevonásaival oldjuk meg. 4. 5. 3. 2. A tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei, színterei és jellemzői A foglalkozások gerincét a sokoldalú fejlesztést szolgáló módszerek és eljárások alkotják, a szociális - életviteli és környezeti kompetenciák, életpálya-építés és az IKT kompetenciák fejlesztésével. A kompetencia alapú fejlesztésen belül alapvető jellemzője a komplexitás, mely • tantárgyakon átívelő, • kooperáción alapul, • projekt jellegű, • egy adott valós problémát sokoldalúan közelít meg, • a természet és társadalom holisztikus vizsgálata jellemzi, • kölcsönös kapcsolatot feltételez, • sokféle tevékenységre ad lehetőséget, amelyből a gyermek válogathat, • kapcsolatközpontú - egység felé visz, • integrációt kíván, • az ismeretek összekapcsolását igényli és feltételezi, • további kutatásra ösztönöz, • az értelem és érzelem egységén alapul, • globális és komplementáris, • rendszerező. A foglalkozások lehetséges tevékenységei: Terepen: • • • • •
erdei és táboriskola, tanulmányi kirándulás, akadályverseny, városismereti játék, tanösvény.
Játékok: 85
• • • •
szenzitív (érzékelést fejlesztő), szituációs, stimulációs, drámajáték.
Népi hagyományokra épített kézművesség Akciók: • környezeti, és környezetvédelmi vetélkedők, • pályázatok, • prizma újság szerkesztése, • kiállítás rendezése, • faültetés, • interjú, gyűjtőmunka, kérdőív. Modellezés Látogatás: • múzeumok (különös tekintettel a kerületi, helytörténeti múzeumra), • állat- és botanikus kert, • szennyvíztisztító, • szeméttelep, • tájvédelmi körzet, • nemzeti park, • vadaspark (pl. Budakeszi), • helyi üzemek- falu-tanya. Témanap, témahét: A környezethez fűződő jeles napok megünneplése, különböző keretek között (lásd az iskola hagyományi című fejezetet). A környezeti nevelés jellegzetes módszerei: ◦ Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák. ◦ Projektmódszer. ◦ Riport. ◦ Terepgyakorlati módszerek (térképkészítés), egyszerű megfigyelések, szemlélődés, rátalálás, kutatás, gyűjtés). Kreatív munkák: Szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelmi és természetfenntartó munkák, madárvédelem, rekonstrukciós munkák. Művészeti kifejezés: Például a természet által elengedett dolgokból, kompozíció, dekorációkészítés; szenzitív környezet pedagógiai elemek, amelyek vagy kiegészítései, vagy részei a fentieknek (érzékszervi érzékenyítés, ráhangolás); örömtréning alkalmazása, amely nem konfliktuskezelő, nem traumákat gyógyító módszer, hanem az élet élvezetének gyakorlását segíti.
86
4. 6. Egészségnevelés 4. 6. 1. Egészségfelfogásunk Az egészség-felfogásban hosszú ideig az orvostudományi modell által értelmezett negatív szemlélet volt az uralkodó, amely az egészséget a betegség, vagy egyéb kórállapot hiányának tekintette. Ennek utóhatása jelenleg is érvényesül. A társadalomtudósok, valamint a keleti filozófiákból és orvoslásból integrált „holisztikus” szemlélet hatására új tényezők kerültek előtérbe, mint például a szociális tényezők. Ennek köszönhetően az egészség pozitív definíciója vált irányadóvá, amely jólléti, közérzeti állapotra utal. A holisztikus világlátás nagy hangsúlyt kap, mely különböző dimenziók egyéni, környezeti, szociális – sajátos hatásait, valamint egymással való kölcsönhatásait is figyelembe veszi. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalom és az egyén felöl közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, amely egyben társadalmi befektetés is. Ha változást kívánunk elérni, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk a legintenzívebb szocializációs időszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év során. • Megismertetjük a rizikó mentesebb életformák előnyeit. • A szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával igyekszünk megkönnyíteni a választást. • Tesszük mindezeket kognitív és emocionális elemek ráhatásával, annak ellenére, hogy tudatában vagyunk: a pozitív kimenetel nem automatikusan garantált. • E munkában el kell nyernünk a család és az iskolai környezet támogatását. • Személyközi viszonyok karbantartásának és ápolásának interiorizációja: ◦ a harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában a konfliktusok kezelésében való jártasság, ◦ a megfelelő önbizalom és szükségesség érzete, ◦ a közösséghez tartozás biztonsága, ◦ a párkapcsolatok alakításának képessége, ◦ az önirányítás képessége, ◦ felelősségérzet saját sorsának alakításáért. ◦ Ismerjék fel az egészség érték voltát, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Ha az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a „pótszerekben”, pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát a fenti képességek, készségek és támogató környezet adják. Az egészség egyrészt alapvető emberi jog, másrészt meghatározó személyi és társadalmi erőforrás, így biztos befektetés is a társadalom számára.
4. 6. 2. Az iskola szerepe az egészségnevelésben Az egészségnevelés egyik színtere az iskola, de a szülői ház, a közvélemény és a tömegtájékoztatás is elvárja, hogy az iskola vállaljon fő szerepet ebben. Elvi megfontolások: • A tanköteles korú gyermekek hosszú éveken át látogatják az iskolát. 87
A tanulók, főképpen az alapfokon, személyiségfejlődésük olyan periódusában vannak, mikor még érdemi hatás érhető el a későbbi ideálok, preferenciák kialakításában. • Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása több rétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt a nyíltan megfogalmazott tananyag, másrész a „rejtett tanterv”, az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben a tárgyi környezet és az emberi viszonylatok minősége tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció és a primer prevenció kitüntetett színtere. • Az iskola, mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem intézményekkel, szervekkel kölcsönhatásban létezik. Így egy programhoz – akár egészségnevelésihez – való csatlakozás, hatást gyakorol a szűkebb és tágabb környezettel való viszonyra, a környezet viselkedésére. • Az óvoda és iskola, mint a másodlagos szocializáció intézményei, keretet és módot adnak az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. A SWOT elemzésünk témacentrikus tanulságai: A SWOT elemzés során erősségeink listáján a jó munkakörnyezet, a szép és tiszta épület, a személyiségfejlesztő munka, valamint a kollegialitás szerepelt az élen. Tennivalóinkat a javítandó területek körvonalazzák: A kapcsolatok erősítése a szülői házzal a fogadóórák, a szülői értekezletek látogatottságának növelésével, valamint a gyermekvédelemmel kapcsolatos szülői „hárítások” csökkentése. •
A mindennapos testedzés megvalósulása az iskolában: • Minden tanítási napon a megérkezés és a reggeli közötti időt (7.45 – 8.00) tanulóink az első órát tartó gyógypedagógus vezényletével reggeli tornával töltik. • Délelőtt két 90 perces blokkban zajlik az első négy óra. Természetesen nem várható el, hogy ezt az időt ülve, passzív befogadóként töltség a gyermekek, ezért frissítő mozgásos játékok és alsó tagozaton Denison és Delacato gyakorlatok szakítják meg a tanítási órákat. • Az első két óra után 20 percet az udvaron levegőzéssel töltenek a gyermekek, szabad, vagy irányított mozgásos játékokat játszva. • Ebéd után ugyanez történik, 45 percben, illetve irányított szabadidős tevékenység keretében ez még 45 perccel bővülhet. • Az 1-4. évfolyamon a testnevelés órák száma heti 3, az 5-8. évfolyamon heti 2,5 óra. • A nem kötelező foglalkozásokból még heti 3 óra áll a sport, mozgás, testedzés szolgálatában. • A PRIZMA EGYMI-ben iskolai sportkör működik. • Sport jellegű és játékos mozgást szolgáló szakkörök: ◦ labdarúgás ◦ ducitorna ◦ zsinórlabda ◦ asztalitenisz ◦ darts ◦ biliárd ◦ léghoki ◦ tánc
88
4. 6. 3. Stratégiánk, hosszú távú terveink Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulóink és tantestületünk egészségének védelmét, egészségfejlesztését. • Együttműködünk a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülőkkel és a gyerekekkel annak érdekében, hogy iskolánk megfeleljen az egészséges környezet kritériumainak. • Együttműködünk a kerület szakembereivel, részt veszünk egészségfejlesztő programokban. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészséget és tanácsadást biztosító programoknak. • Az évenkénti munkaegészségügyi vizsgálatokat kötelező minimális elvárásnak tekintjük a közalkalmazottak körében. • Családi sportnapok, közös kirándulások és külső előadok ismeretterjesztő előadásainak szervezeti keretein belül ápoljuk a szülői házzal való kapcsolataink elmélyülését, partneri viszonyunkat gyermekeink érdekében. Az egészségnevelési program létrehozásában, működtetésében és a továbbképzések segítésében résztvevők: •
◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Intézményvezető Igazgatóhelyettes Gyermekvédelmi felelős Osztályfőnökök Iskolaorvos Védőnő Testnevelő DÖK segítő pedagógus Gyermekpszichiáter Gyermekpszichológus
4. 6. 4. Az egészségnevelés színterei és kapcsolódási pontjai Segítő kapcsolatok, partnerek feltérképezése és kiépítése iskolai viszonylatban és intézményen kívül. • Szülői ház, család. • Iskolaszék. • Szülő szervezet. • Iskolaorvos, védőnő. • Gyermekpszichológus. • Gyermekpszichiáter. • Gyermekjóléti Szolgálat. • Nevelési Tanácsadó. • Családsegítő Központ. • ÁNTSZ XIII. kerületi egészségfejlesztési szakemberei. • Rendvédelmi szervek (közlekedésbiztonság; drogprevenció).
89
4. 6. 4. 1. Iskola-egészségügyi feladatok Iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Tevékenységükben összefonódik az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység. Feladataik: • Az iskolánkba kerülő gyermek egészségügyi dokumentációinak átvétele: törzslap, oltási könyv és azok további rendszeres vezetése. •
Védőoltások beadása: 11-12 éves korban DITE, MMR; 14 éves korban Hepatitis B elleni védőoltás 2 részletben. Esetleges járványok megelőzésére a az ÁNTSZ által javasolt vakcinázás felkínálása. Valamennyi oltás előtt üzenő füzet útján értesítjük a szülőket, és ha kifogást emelnek, gyermekük nem részesül iskolaorvosi vakcinázásban, akár allergia, akár házi gyermekorvosi ellátás igénye miatt.
•
Nyári táborok előtti egészségügyi vizsgálatok.
•
Általános vizsgálat minden tanévben legalább egyszer, probléma esetén ismételve ◦ testsúly, ◦ testmagasság, ◦ vérnyomás mérés, ◦ szemészeti szűrés, ◦ hallásvizsgálat, ◦ fogorvosi szűrés. Szűrésnél tapasztalt anomália és/vagy panasz esetén az iskolaorvos minden estben szakorvosi vizsgálatot javasol. A beutalót, vagy javaslatot az osztályfőnökök juttatják el a szülőkhöz külön felkérő levél kíséretében.
•
A szakorvosi leletet az iskolaorvos legkésőbb két héten belül kézhez kapja és megteszi a szükséges intézkedéseket, amennyiben a gyermek meggyógyítása az ő kompetencia körébe tartozik. A szakorvosi vizsgálat késlekedése esetén az osztályfőnök újra felkéri a szülőt, ha ekkor sem történik meg a tanuló szakorvosi vizsgálata, akkor a gyermekvédelmi felelős kapcsolat lép a Gyermekjóléti Szolgálattal, szükség szerint hivatalos utakat is igénybe vesz, tekintettel a gyermek mindenek felett álló érdekére.
•
Élősködők és fertőzések szűrése évi két alkalommal – járvány esetén aktuálisan többször.
•
Felvilágosítás előadások és személyes beszélgetések formájában az év során folyamatosan.
•
Aktuális problémák orvosolása, étrendi és testmozgásra, gyógytornára javaslat és tanácsadás soron kívül, szükség szerint.
4. 6. 4. 2. Iskolai programok Az egészségnevelés és a környezeti nevelés holisztikus látásmódot, szoros kölcsönhatást feltételez, ezért csak komplexitásában valósulhat meg, mind tanórai, mind tanórán kívüli rendszerben. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: • az egészségkárosító magatartásformák hátterében a konfliktuskezelési eszköztár gyengeségei húzódnak meg, • társas-érzelmi készségek, valamint a társas kommunikációs ismeretek fejlesztésre szorulnak. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokba integrált programok:
90
Droghasználat-és bűnmegelőzési program. „Iskolai ártalmak” megelőzése, stressz helyzetek kerülése. Mentálhigiéné: gyermekpszichiáter és gyermekpszichológusok rendszeres, vagy igény és szükség szerinti terápiás tevékenysége. • A törvényi előírásoknak megfelelve 5. osztályfoktól tantervi keretben az osztályfőnöki munkához kapcsolva tanévenként minimálisan 10 tanórai foglalkozás. • Szexuális és életvezetési tanácsadások. • Rendszeres, mindennapos testmozgásra vonatkozó törvényi előírások betartása. • A könnyített testnevelésre vonatkozó törvényi előírások tantervünkbe integrálása. • Úszás évfolyamonként, heti rendszerességgel. • Természetjárás, rendszeres túra lehetőségek. • Tanulóink fizikai állapotának, állóképességének fejlesztése, mérése a testnevelő és az osztályfőnökök közreműködésével: Tanórán kívüli foglalkozások • Napközis / tanulószobai foglalkozások. • Délutáni szabadidős foglalkozások. • Egészségnap. • Sportnap. • Iskolai családi programok (kézművesség, sportvetélkedők, kulturális programok). • A környezeti nevelés ún. szabadég programjai. • Tájékoztató fórumok. • Mentálhigiénés tréningek. Iskolán kívüli rendezvények: • Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. • • •
4. 6. 4. 3. Osztályfőnöki munkához, tanórákhoz kapcsolt tantervi vonatkozások A tartalmi körök meghatározásának szempontjai: • Az egészségfejlesztés, egészségvédelem legfontosabb megfontolásai. • Az adott életkori csoportok legjellegzetesebb fejlődés-és szociálpszichológiai meghatározói. • A legsürgetőbb, társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjai. • Az egészséges életmód kialakításának lehetőségei. • A tananyag feldolgozása többnyire az ún. részvételen alapuló oktatási technika, a kooperatív módszerek, projektmunka során valósul meg, mert csak ezek révén alakulhat ki saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos jártasságok és készségek. Tartalmi körök Életmód és egészség • Mi minden értendő az egészség fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? • Mi is az életmód? • Mitől egészséges az én életmódom? • Életmód és táplálkozás (reklámok hatása; fogyasztóvédelem). • Életmód és biztonság megőrzése. • Az életmód és a veszélyes anyagok. • Életmód és a kapcsolatok: „Kapcsolatháló rajza”. • Az életmód és a növekedés.
91
• Életmód és a környezet. • Hogyan befolyásolhatom életmódomat? („Életmódjavító szerződés megkötése”). Korlátok és lehetőségek • Amiről én döntök, és amiről nem. • Légy bátor IGEN-t mondani! • Légy bátor NEM-et mondani! • Amiről én döntök: mit eszem? (reklámok és a divat káros hatása fogyasztóvédelem). • Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné. • Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás I. • Amiről én döntök: veszélyes anyagok II. • Amiről én döntök: környezet. • Döntések, de hogyan? Döntési technikák. • Mai döntések – holnapi következmények (önvizsgálat szerepe). Függetlenségi törekvések és az egészség • Változások kora – Milyen a külsőm? • Változások kora – Hogyan érzem magam? • Hogyan látom a családomat? Hogyan látnak ők engem? • Hogyan látom a barátaimat? Milyennek látnak ők engem? • Változások kapcsolataimban: Barátok és ellenségek • Változások kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? • Kihívás vagy veszély: veszélyes anyagok. • Veszélyes anyagok és kapcsolatok. • Biztonság a változásokban. • Előretekintés/visszatekintés. Felelősséged a jövődért • Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései. • Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan. • Alternatív étrendek. • Változtassunk! Táplálkozás. • Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! • Látsz-e változást az életmódodban? • Mit változtatnál? • Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkában)? • Mit ajánlasz a kisebbeknek? • Életed 10 év múlva. Célunk, hogy tanulóink az egészséget megőrzendő értéknek tekintsék, tanuljanak meg önmagukkal és a természeti – tárgyi környezetükkel harmóniában élni. Legyenek képesek élhető, harmonikus felnőttkorra és felelősséggel vállalt gyermekeiket is eszerint neveljék. 4. 6. 4. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (természetismeret és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.
92
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek elméleti és gyakorlati elsajátíttatása. Ezen belül tartalmilag az elsősegélynyújtás szükségességének felismerése, a helyes segélykérés, az életveszély tüneteinek megszüntetése, a megfelelő viselkedés elsajátítása sebek, törések, gyakoribb rosszullétek, mérgezések esetében. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának legjellemzőbb formái a helyzetgyakorlatok, mely a megfelelő magatartásminta kialakítására törekszik az egyéni képességek figyelembevételével.
4. 7. Fizikai állapotmérések 4. 7. 1. Gyermekorvos, védőnő által végzett mérések Cél
Életkornak, egyéni állapotnak megfelelő testi paraméterek.
Feladat
Gyermekorvosi vizsgálatok, szűrések: testsúly, testmagasság, vérnyomás. Orvosi tanácsadás.
Látásvizsgálat. Receptorok épségének Hallásvizsgálat. megőrzése, lehetőség szerinti Szükség szerint szakorvoshoz korrekciók. irányítás.
Sikerkritérium Indikátorok Kiszűrt gyermekek megfelelő kezelést kaptak.Egyéni fejlődésük nyomon követése metrikus összehasonlítással Túlsúlyos és aszthéniás gyermekek számának csökkenése, egyéni „sikerek”
Látás / halláscsökkenés kompenzációja állapotjavulás, illetve korai rehabilitáció mérésekkel igazolva
Testi higiéné karbantartása
Az egyéni visszaesések Élősködők, fertőzések szűrése számának csökkenése az – szükséges intézkedések. iskolában.
Segítség kérésére, bizalomra nevelés.
A magatartási zavarok Egyéni tanácsadás, csökkenése, a viselkedés felvilágosítás - titoktartással. stabilizálódása, folyamatának erősödése. Akut szakorvosi ellátás indítványozása. Nő az orvosi és pszichológusi tanácsadást igénylők száma.
Testtartás, Mozgásszervek egészségének mozgáskoordináció szűrése, megőrzése/javítása. gyógytornára javaslat.
Számszerűen kimutatható javulások az ismételt mérések
93
során.
Fertőző betegségek megelőzése.
Védőoltások Tanácsadás.
Iskolai mulasztási statisztika kedvező változásai.
94
4. 7. 2. Testnevelő és osztályfőnök mérései Cél
Feladat
Sikerkritérium Indikátorok
Tanulóink állóképességének Mindennapos testmozgás. növelése. Célzott erőnléti gyakorlatok.
Betegség miatti mulasztások csökkenése.
Minél több tanulónk tanuljon meg úszni egyéni biztonsága érdekében.
Úszásoktatás folytatása, kiszélesítése több osztályfokra.
Úszni tudók számának növekedése.
Szabadtéri játékok, természetjárások a szülők és pedagógusok meghívásával. Kirándulások szervezése.
A túrákra és sport szakkörökre jelentkező gyermekek és szüleik számának növekedése. Az iskola és a családok közötti kapcsolat erősödése.
Kitartó futás képességének elérése.
Kitartó futás képességének (játékos) kialakítása, fejlesztése.
Cooper-teszt teljesítése fokozatos időemelésekkel Egyéni teljesítmények regisztrálása és időközönkénti eredmény összehasonlítások.
Fekvőtámasz egyéni lehetőségek szerint kivitelezése.
A fekvőtámasz megtanítása, számának fokozatos emelése.
Félévenkénti mérések: egyegy tanuló által teljesített gyakorlatok számának figyelemmel kísérése.
A kar izomzatának erősítése.
Medicinlabdával és kislabdával Dobás táv mérése történő dobás megtanítása és egyénenként félévente. gyakoroltatása.
Testmozgás szabad levegőn, koncentrációban a környezeti neveléssel. A természet szeretetének elérése.
Páros és egy lábon történő A láb izomzatának erősítése. ugrások, szökdelések elsajátíttatása, gyakoroltatása.
Szív-és tüdő egészségvédelme.
Egyénileg mért értékek összevetése, számok növekedése.
Játékos tüdőkapacitás-mérés Motivált testedző gyakorlatok léggömbbel: felkínálása a gyerekek számára. félévente, egyénileg, a lufi felfújásához szükséges időegységek rövidülése. 95
4. 8. Gyermekeink testi-lelki biztonsága Feladat
Sikerkritérium Indikátorok
Gyermekeink lelki egészségének megőrzése, gond esetén rehabilitálása.
Gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter rendszeres terápiás tevékenysége; esetmegbeszélő csoportfoglalkozások a szülői ház bevonásával; az „iskolai ártalmak” kiküszöbölése a stressz helyzetek csökkentésével. Ifjúság-és gyermekvédelmi tevékenység folytatása.
Pszichiáteri, pszichológusi gondozást igénylő gyermekek számának csökkenése; „gyógyulási” arányok növekedése.
Tanulóink kerüljék a veszélyes életmódot.
Bűnmegelőzési drogprevenciós, szexuális felvilágosítást célzó programok.
Veszélyhelyzetbe jutott, vagy „visszaeső” tanulók aránya csökken.
A gyermekek testi – lelki egészségének védelme iskolába jövet-menet.
Az önkormányzat által működtetett biztonsági szolgálat vigyázó tevékenysége az iskola környékén és az aluljáróban. Tanulóink neveltségi szintjének növelése. „Biztonságos intézmény” és biztonságos iskolai környezet megteremtése - távozási füzet további alkalmazása.
Cél
Gyermekbalesetek, az iskolatársak és idegenekkel történő atrocitások számbeli redukciója, megszűnése. A gyermekek önbizalmának és biztonságérzetének erősödése, és ezáltal a magatartási problémák csökkenése.
96
Az osztályfőnöki és más tantárgyi modulokhoz kapcsolódó célrendszerek Feladatok
Sikerkritérium Indikátorok
Ismerjék fel tanulóink az életmód és az egészség kapcsolatát: • környezet • táplálkozás • biztonság • kapcsolatok • veszélyes anyagok
A kooperatív, a tanulói aktivitáson alapuló tanulási technikák, drámapedagógiai elemek, a projekt módszer alkalmazásával megismertetni a tanulókkal a helyes életvezetési technikákat. A reklámok, a fogyasztói társadalom negatív hatásai ellen ható fogyasztóvédelmi attitűd kialakítása. Főzőszakkör keretében egészséges ételek készítése. „Életmód javító szerződések kötése”
Szociometriai mérések, szociális háló mutatóinak javulása a kontroll felmérések során. „Egészségpiaci vásárlások” mennyiségi és minőségi mutatóinak pozitív változásai. Dohányzó és tudatmódosító szereket alkalmazó tanulók számának csökkenése. Környezettudatos magatartás modell helyzetekben, ezek alakulása az ismétlések során.
A korlátok és lehetőségek helyes megítélésének, felismerésének, arányainak megtalálása és alkalmazása a mindennapokban.
Döntési képesség fejlesztése. Saját döntés: étrend, mozgás, testi higiéné, s az ezzel kapcsolatos technikák elsajátíttatása. veszélyes anyagok, környezetvédelem. Divat, reklám szemlélése fogyasztóvédelmi szempontokból. A mai döntés – holnapi következmény relációjának megvilágítása.
A fenti indikátorok érvényesek, analóg ismétléssel, magasabb szinteken.
A serdűlő korral járó elégedetlenség kezelése. Önismereti gyakorlatok. Emberi kapcsolatok: - ellenség - barát - barátság - szerelem kezelése.
Szociometriai felmérés Reális és sikeres pályaorientáció: Hány tanuló tanul tovább? Sorskövetés: Hányan maradtak meg a felsőbb tanulmányaikban?
Cél
Függetlenségi törekvések és az egészség harmóniájának megteremtése.
Biztonság a változásokban: család, iskola, barátok szerepének felismertetése.
97
Cél
Érezzenek a gyermekek felelősséget saját jövőjükért.
Feladatok Környezettudatos magatartás: globális gondolkodás-lokális cselekvés összhangjának megteremtése a szenzitív környezetpedagógia eszközrendszerével. Sikerhez vezető utak keresése az emberi kapcsolatokban és a munkában. „Sosem késő változtatni” felismertetése. Önismereti tréning. Továbbtanulás segítése. Gyakorlatorientált életvezetési ismeretek: • főzés • takarítás • gazdálkodás a pénzzel • csecsemőápolás stb.
Sikerkritérium Indikátorok
„Életem 10 év múlva” Mit ajánlok a kisebbeknek? – őszinte, közhasznú receptgyűjtemény gyerekektől, gyerekeknek. Pozitív irányt vesz a gyerekek vásárlási szokása. Előtérbe kerül a takarékosság kérdése.
Gyermekeink és családjaik nehezített mentális, szociális, gazdasági és kulturális helyzetét taglalja Nevelési programunk intézményi önmeghatározása, amely alapján magától értetődnek kiemelt nevelési feladataink. Minden igyekezetünk ellenére gyakorta tapasztalunk gyermekeinknél (sajátos nevelési igényükhöz viszonyítottan is!) jelzés értékű negatív viselkedésbeli változásokat. Egészségnevelési programunk széleskörű ötletbázison és elfogadáson alapul. Ennek ellenére akárcsak egészségünk, programunk is fejlesztésre szorul majd az aktuális igényeknek megfelelően.
98
Helyi tanterv
99
5. Helyi tanterv 5. 1. A tanulásban akadályozott tanulók oktatása-nevelése Nevelő-oktató intézményünk feladata, hogy az értelmi sérült gyermekek számára • ismereteket nyújtson, • teljesítményképes tudást adjon, • készség- és képesség fejlesztést biztosítson, • fejlessze a kulcskompetenciákat, • érték- és normaközvetítést biztosítson, • segítse a beilleszkedést, • segítse az egymáshoz való alkalmazkodást, • járuljon hozzá az életpálya-építéshez, • segítse a felnőtté válást, • segítse az önállóságot és önellátást, • valamennyi iskolahasználó számára szolgáltasson.
5. 1. 1. A tanulási akadályozottság fogalmának tartalmi elemei A személyiségfejlődés biológiai/pszichológiai és szociális / környezeti feltételeinek folyamatos kölcsönhatásában állandóan alakuló, változó állapot. Általában gyengébb teljesítményekben, olykor kísérő jelenségként szokatlan, feltűnő, eltérő, zavaró viselkedésben manifesztálódik. Hátterében a tanulási/viselkedési teljesítményekben közreműködő pszichés funkciók kombinációgazdagságában és a kölcsönhatásuk dinamizmusában megjelenő tökéletlen működés, illetve a pszichés funkciók működését kiváltó hatásmechanizmusok összetett együtthatása húzódik. Általában, nem egyetlen rosszul működő funkció a gyenge teljesítmény oka. Elindítója igen gyakran organikus eredetű (genetikai okok, traumák, betegségek), illetve a fejlődés környezeti hatásainak biológiai konzekvenciái. A tanulásban akadályozottak a gyógypedagógiai segítséget igénylők legnagyobb számú csoportját képezik.
5. 1. 2. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelésének szakmai alapelvei, céljai, feladatai A tanulásban akadályozott tanulók fejlődése igen eltérő, attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességet mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. A különböző részképességek fejlődési eltérései változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képességek különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. 5. 1. 2. 1. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése-oktatásának alapelvei • Intézményünkkel tanulói jogviszony csak és kizárólag szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján jöhet létre. Az általuk meghatározott fejlesztési javaslatok figyelembe vételével biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását. • A nevelést / terápiát folyamatosan végző, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár / terapeuta mellett esetenként, ill. bizonyos rendszerességgel más szakemberek is részt vesznek (orvos, pszichiáter, családgondozó) a nevelési folyamat, terápia meghatározásában, lefolytatásában. • A speciális tanterv, tankönyv és más segédlet biztosításával történik tanulóink fejlesztése.
100
• • • •
Az egyéni speciális és nevelési szükségleteknek megfelelő egyéni fejlesztési terv kidolgozása, módosítása, a szakvélemény, illetve diagnosztikus mérések utáni konzekvenciák szerint történik. A különböző képességeket (kommunikációs, kognitív, orientációs, szociális, kreatív, motorikus) a különböző pedagógiai eljárások összehangolásával fejlesztjük. A fogalomépítkezés és a fogalmak fokozatos bővítése lassú, fokozatos, sokrétű tapasztalatszerzésre épül. A fogalmak összekapcsolásához illeszkedő foglalkozások kiválasztása ezzel összhangban történik. A megfelelő tanulási környezet biztosítása, az adekvát eszközök alkalmazása és a gyermekek közötti interakciók megfigyelése lehetőséget kínál a segítségnyújtás egyéni formáinak a megvalósítására.
5. 1. 2. 2. A kulcskompetenciák fejlesztésének feladatai Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének kiemelt feladatai: • A kommunikációs képességek fejlesztése különböző élethelyzetekben. • A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és spontán beszédben. • A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. • A nonverbális kommunikáció fejlesztése. • Ismert szövegek dramatizálása, improvizációk, helyzetgyakorlatok. • Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése (vizuális észlelés, akusztikus észlelés, beszédmotoros észlelés). • A téri tájékozódás fejlesztése. • A fonematikus észlelés, az optikus differenciáló-képesség fejlesztése. • Aktív és passzív szókincsbővítés. • Az olvasástechnika fejlesztése. • Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. • Szavak olvasásának begyakorlása (szóemlékezet, látási és hallási emlékezet erősítése). • Szövegösszefüggések megláttatása a fejlettségnek megfelelő olvasmányok, szövegek feldolgozásával. • Grafomotoros készségek fejlesztése. • Helyesírási automatizmusok kiépítése. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének kiemelt feladatai enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulóinknál: • Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. • Motiváció felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. • Az idegen nyelvi témákban begyakorolt szavak megértése, értelmezése. • Egyszerű kérdések megértése, megválaszolása. • Egyszerű kérdések megfogalmazása. • Érdeklődés felkeltése az idegen nyelvterületek országai iránt Matematikai - logikai kompetencia fejlesztésének feladatai: • A világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. • A tanulás eszközeinek célszerű használata. • Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén.
101
• • • • • • •
Cselekvésben jelentkező problémák felismerése segítséggel, majd segítség nélkül, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelés, elemzése, összehasonlítása, ábrázolása. A matematikai fogalmak fokozatos megismerése. A matematikai érdeklődés folyamatos szinten tartása. A kognitív és gondolkodási funkciók folyamatos fejlesztése. A számolási készség fejlesztése. Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése.
Természettudományos kompetencia fejlesztésének kiemelt feladatai: • A természettudományos kíváncsiság, érdeklődés felkeltése. • Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazása. • A téri tájékozódás fejlesztése, a térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata. • Az időbeli tájékozódás fejlesztése, az idő múlásának érzékeltetése. • A térbeli és időbeli változás észlelése, értelmezése. • A gondolkodási funkciók (analízis, szintézis, kauzalitás, stb) fejlesztése. • Tájékozódás az élő és élettelen természetről, a közvetlen és tágabb környezetről. • Az egészséges életvezetés szokásainak alakítása. Digitális kompetencia fejlesztésének kiemelt feladatai: • Az informatika eszközrendszerének alapvető, eszközszerű használata. • Gondolkodási funkciók fejlesztése: analízis, szintézis, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, szabályfelismerés, tervezés, rendszerezés, döntés, csoportosítás, következtetés. • Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. • Általános könyvtárhasználati ismeretek nyújtása. • Az információhordozók életszerű használata az önálló ismeretszerzésben – az egész életen át való tanulásban. • Alapvető digitális etika A hatékony, önálló tanulás fejlesztésének kiemelt feladata a tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. Az önálló tanulási kompetencia fejlesztése minden foglalkozás feladata. Főbb feladatai: • Önismeret fejlesztése: bevált egyéni tanulási módszerek ismerete, az egyéni készségek és képesítések erős és gyenge pontjainak ismerete • Idővel való gazdálkodás tervezésének alakítása. • Információval való gazdálkodás alakítása. • Önállóság, önfegyelem, kitartás képességének fejlesztése. • Alkalmazkodóképesség és rugalmasság alakítása. • Kezdeményező-készség (a tanulásban) alakítása. • A tanulás, mint az életet gazdagító tevékenység pozitív értékelésének alakítása.
102
A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében kiemelt feladati: • A segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. • A gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos képességfejlesztés. • A térbeni és időbeli tájékozódás fejlesztése, a tér és idő kapcsolatának bemutatása. • A történelmi és jelenkori események okainak és következményeinek elemzése. • A jellemző természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedeztetése, elemzése. • Szokások és szokásrendszerek alakítása: a társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok megismerése és alkalmazása; egészségmegőrző, higiénés és táplálkozási ismeretek megismertetése és alkalmazása. • Környezettudatos életmódra nevelés. • Családi élet – felelősség önmagáért, társáért és főképp gyermekéért. • Állampolgári jogok és kötelességek, valamint az állampolgári jogok gyakorlásával kapcsolatos fontosabb tudnivalók megismertetése és megértése. • Az identitástudat alakítása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésének kiemelt feladatai: • A tanuló önismeretének, önértékelésének, pozitív alkalmazkodóképességének, kapcsolatteremtő és együttműködési képességének fejlesztése. • A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. • Életpálya-építés. • Az életmód és a munka világának összefüggéseire való rávilágítás. • A technika haszna, szükségessége és reális helye az ember életében. • Tervezés és kivitelezés az egészségi, háztartási és munkatevékenységekben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésének kiemelt feladatai: • Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása. • A művészeti befogadó- és alkotókészség fejlesztése. • A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása. • Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés és az érzékszervi kultúra gazdagítása. • A vizuális kultúra, ének-zene, dráma és tánc kifejezőeszközeinek megismertetése, alkalmazása. • Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. • A térlátás fejlesztése: pontos képzetek kialakítás a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. • A ritmusérzék, a kreativitás és a fantázia fejlesztése. • A térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése mozgással, tánccal. • Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. • Az egyéni ízlés és stílus érvényesítése a saját alkotásokban.
103
5. 1. 2. 3. Az általános iskolai évfolyamok pedagógiai szakaszai és a fejlesztési szakaszok feladatai Bevezető szakasz (1.-2. évfolyam) • Az otthoni, óvodai életből az iskolai életformába történő zökkenőmentes átvezetés, az iskola iránti érdeklődési kedv biztosítása. • Higiénés szokások kialakítása, az esetleges szociokulturális háttérből adódó hiányosságok felszámolása. • A játék megismertetése, megszerettetése, felhasználása a tanulásban. • Az „együttes élmény" megteremtésével kialakítani a társas kapcsolatok rendszerét, a pozitív tulajdonságok felfedezésével az énkép és a társak elfogadását. • Az iskolai élet és a társas kapcsolatok szokásrendjének elsajátítása, saját hely megtalálása. • A képességdeficitek feltárása, korrigálása, ill. az épen maradt képességterületek mozgósítása, megerősítése a rehabilitációs célok sikere érdekében: ◦ a jelenségek, tünetek értelmezése, a szakértői bizottsági gyógypedagógiai diagnosztikai véleménnyel összevetve, ◦ az okok további keresése, ◦ az alkalmazható módszerek, eljárások hozzárendelése, ◦ a fejlesztőprogram összeállítása, ◦ a taneszközök felkutatás, egyedi elkészítése, adekvát használata, ◦ a fejlődés ütemének, intervallumának felmérése, tervezése, ◦ a fejlesztés szervezeti kereteinek, lehetőségeinek megteremtése. • Egyéni fejlesztési terv kidolgozása, program szerinti fejlesztés, hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, tehetség felmérése, szakemberek bevonása. • A szűkebb környezetből kiindulva fokozatosan bevezetni a tágabb társadalmi környezetbe. • Alapvető kultúrtechnikák beindítása, a kommunikáció folyamatos fejlesztése, elemi ismeretek közvetítése. • Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez. • A személyiséig értelmi, érzelmi, akarati szférájának erősítése. • A kompetenciafejlesztés az egyéni érdeklődésből és az egyéni különbségekből indul ki. Kezdő szakasz (3.-4. évfolyam) • Elemi szintű, de bizonyos fokú strukturált tudás biztosítása, az algoritmikus gondolkodás kiépítése, a gondolkodás merevségének oldása. • Az iskola, mint az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlótere, bekapcsolódás a Diákönkormányzat munkájába. • Az önmeghatározás, önismeret fejlesztése, társas kapcsolatok szélesítése. • A prepubertáskori problémák helyes kezelése, az ezzel járó mentálhigiénés ismeretek elsajátítása. • A feladat- és szabálytudat további bővítése. • A helyes és helytelen viselkedési módok elkülönítése a környezetben. • A differenciált fejlesztés érvényesítése az egyes képességfejlődési területeken mutatkozó deficitek kezelésére. • Az alapvető kultúrismeretek bővítése, a gondolkodás, tanulási, kommunikációs képességek továbbfejlesztése. • A mindennapi élethez szükséges ismeretek (háztartás, vásárlás, közlekedés, intézmények elhelyezkedése, funkciójuk, stb.) gyakorlása.
104
•
A kulturtartalmakhoz kapcsolható pályaorientáció, a helyi pályaválasztás előkészítésekén.
Alapozó szakasz (5.-6. évfolyam) • Az önálló tanulás képességének fejlesztése. • Az épen maradt funkciók dinamikus fejlesztése, a tehetség gondozása. • A korszerű általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálása, megerősítése, felkészülés az alapműveltségi vizsgára, készségek kialakítása az önképzéshez. • A korrektív célú, rehabilitációs feladatokat szolgáló foglalkozások szervezése a sérülés, a képességfejlődési problémák egyedi kombinációira, a serdülőkor, és ifjúkor problémáira orientáltan. • Az általános és speciális (a szakmatanulást, a feladatellátást szolgáló) képességek stabilizálása és mozgósítása a pályaorientáció érdekében. • Felkészítés a családi életre, konfliktusok erőszakmentes kezelésére, társadalmi életre, kortárscsoportok megismerése, egyenrangú kapcsolatok kialakítása. • Eligazodás a társadalmi munkamegosztásban, a társadalom felépítésében, ismeretek a társadalom intézményrendszerében. • Ismeretszerzés az állampolgári ügyintézés terén (adatlapok, kérelmek, beadványok, stb.). • Jogsegélyszolgálat, karitatív szervek megismerése. • Reális énkép kialakítása, önképviselet, véleménynyilvánítás. • Pályaorientáció Fejlesztő szakasz (7.-8. évfolyam) • A serdülőkorral járó problémák kezelése, mentálhigiénés ismeretek, különös tekintettel a szexuális kérdésekben. • Felkészítés az önálló életvitelre, a társadalmi beilleszkedés módjára, támaszkodási pontokra. • A diákönkormányzati tevékenységben és általában a közösség különböző színterein olyan helyzetek teremtése, amelyekben tudatosul a tanulókban a közösség demokratikus működésének értéke és néhány általánosan jellemző szabálya, fejlődik az önkormányzó képessége, együttműködési készsége, akarata, segítőkészsége, empátiája, szolidaritás érzete, az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség relációjának fontossága az közösséghez, ill. egymáshoz való viszonyulásban. • A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és épített környezet iránti felelősségre a mindennapi magatartásra. • Pályaválasztás, középfokra való célzott felkészítés. • A nemzeti identitás fejlesztésén át más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére késztetés, az Európához való tartozás tudatának kialakítása és erősítése. • Világképformálás és tágítás az emberiség közös problémáinak megláttatásával. Valamennyi fejlesztési szakaszban a korhoz és a képességekhez adekvátan megjelennek: • az egészségvédelemmel, • a környezettudatossággal, • a fogyasztóvédelemmel, • a biztonságos közlekedéssel, • a bűnmegelőzéssel és az áldozattá válás elkerülésével • az erőszakmentes konfliktuskezeléssel, • és a korszerű természettudomány tényeivel és gyakorlatával kapcsolatos ismeretek. 105
5. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái „Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt a fejlődésben. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előresegíted őt életútján.” (Goethe) 5. 1. 3. 1. A tanulói értékelés, terhelés elveinek alapjai A törvényi háttér – szabályozók • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírásai Az intézményi minőségi körök által készített: • Nevelői kérdőívek. • Tanulói kérdőívek és interjúk konzekvenciái. 5. 1. 3. 2. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei A gyerekek mindenek felett álló érdekét figyelembe vevő alapvetésünk: olyan elfogadó, harmonikus és odaforduló légkör megteremtése, minden korosztály számára adekvát módon, amelyben akkor is érzelmi biztonságban érzi magát a tanuló, ha az általa megítélt felkészülési szintje nem megfelelő vagy nem végzett el valami rábízott feladatot. Erre a nevelői attitűdre épül minden, a beszámoltatási és értékelési helyzethez fűződő elgondolásunk és gyakorlatunk is. Az ismeretek számonkérését és az értékelést egységben kezeljük, mivel a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak, bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. A számonkérés - értékelés tárgyát illetően alapelveinkkel és céljainkkal összhangban a hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciáké (képességek, attitűdök, tevékenységek) a vezető szerep. Helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelési módot alkalmazzuk minden bementnél, tehát minden tanév elején, gyermekek áthelyezésénél, az iskolán belüli átcsoportosításnál és más hasonló iskolából való érkezésnél. Új tanuló esetében kiindulásként a szakértői bizottság differenciált diagnózisában rögzített megállapításokat a fejlesztés irányára vonatkozó ajánlásokat vesszük alapul és egészítjük ki saját méréseinkkel. A nevelő tájékozódásának érdekében az előzetes tudás feltárása céljából is a diagnosztikus értékelés lehetőségével élünk, amikor egy újabb, nagyobb tartalmi egység tanításába kezdünk. Így a pedagógiai diagnózis egyben a tanulás hatékonyságának javítására is irányul. A tanulási-tanítási folyamat során a fejlesztő értékelés dominál. Így a tanítás-tanulás menetében a tanuló oldott, tárgyszerű légkörben, ugyanakkor szisztematikusan szembesül saját produkcióival. Az ismeretek számonkérését is a gyermek fokozatosan fejlődő rendszerébe ágyazzuk be. A spontaneitástól a tudatos beszámolásig, oly módon építkezünk, hogy a folyamat közepén (már az alapozó szakaszra) kialakuljon a gyerekben az ismeretekről való számadás és az önértékelés igénye. A beszámoltatás tevékenységét a hozzá kapcsolódó értékeléssel együtt a helyes önismeret és reális énkép kialakításának szolgálatába állítjuk. A beszámoltatás minden formájánál fontos megkülönböztetnünk a fejlődés aktuális – és a legközelebbi fejlődési zóna szintjét. Ez utóbbinál ugyanis a nevelői, vagy osztálytársi segítség számos módjának alkalmazásával fény derül arra, hogy az adott tanuló (csoport) mely ismeretei, tevékenységei, akciói találhatók az érlelődési szférában, s így a legközelebbi fejlődési zónából milyen erőfeszítések (lépések beiktatásával) árán érik el fejlődés aktuális szintjét.
106
Az ismeretekről való beszámoltatás és az értékelési mód megfeleltetésének elvei: • Csak azt kérjük számon, amit megtanítottunk. • Csak azon a szinten, ahogy megtanítottuk és gyakoroltuk. • Mindezt a tanulók egyéni képességeire tekintettel differenciáltan tesszük. A fenti elvek betartása a neveltségi szintre vonatkozó mindennapi reakcióinkra, attitűdjeinkre még inkább érvényes. A neveltségi szint megítélésével kapcsolatos elveink: • A fogyatékos tanulók társadalmi boldogulását legtöbbször – az értelmi képességeken túl – az ún. extraintellektuális funkciók is befolyásolják, amelyekkel az egyén kompenzálja az intellektuális deficitet. E funkción a közösségbe illeszkedést elősegítő vivőfunkciókat értjük: ◦ a feladatokhoz, ◦ szabályokhoz való alkalmazkodás, ◦ az egyszerű helyzetek felismerésének és verbális síkon való megoldásának képességét. 5. 1. 3. 3. A számonkérés formái, a beszámoltatások rendje és korlátai A hagyományos beszámoltatási formák: • Szóbeli: ◦ Kérdésekre adott válaszok (egyénenként és frontálisan egyaránt). ◦ Beszélgetés (vita). ◦ A gyerekek egymás számára megfogalmazott kérései és válaszai. ◦ Felelet, különböző segítséggel (vázlathasználattal, hívóképek, tárgyak és egy-két érzékszervre való egyidejű hatásával). ◦ Önálló felet. •
Írásbeli ◦ Röpdolgozat (kérdésre adott válaszokkal, feladatlapos megoldásokkal, önálló esszészerű előadásmódban, rajz segítségével). ◦ Felelet választó teszt ◦ Tematikus felmérés egy adott téma rendszerezése után feladatlappal vagy az írásbeli beszámoltatási módok kombinációival. ◦ Naplóvezetés (nem csak az olvasónaplóról van szó). ◦ Félévi, év végi „nagydolgozat”.
•
Technikai tevékenységhez kötött ◦ A vizuális ábrázolás különböző technikái. ◦ Dekorációs technikák ◦ Számítástechnikai feladatok ◦ Testneveléssel kapcsolatos gyakorlatok. ◦ Különböző munkatevékenységek. ◦ A fentiekhez kapcsolódó írásbeli és szóbeli magyarázatok.
A hagyományostól eltérő tanulásszervezéshez kapcsolódó beszámoltatási formák ◦ Drámapedagógiai akciókban részvétel aktivitása, módja. ◦ A kooperatív technikák alkalmazásakor a párban, csoportban elfoglalt hely megfigyelése, az egyénileg, vagy ráhatásra vállalt feladat milyensége, kivitelezése, kapcsolódása a többihez.
107
◦
A projektekben, témahéten, problémalátás, tervezés, kivitelezés, kommunikáció, a tevékenység minősége stb. ◦ A projekt végeredményeként megjelenő produkció elemzése. Mindezt az adott személyiség, csoport relációjában vizsgáljuk: az együttműködő és kommunikációkészség, a konfliktustűrés, a konszenzusra való késztetés és hajlandóság, kitartás, azaz minden a szociális kompetencia fogalomkörébe tartozó tényező szem előtt tartásával.
Az írásbeli beszámoltatás korlátai, rendje, s a tanulók tudásában betöltött szerepe Fő funkciója nem a tudás mérése, hanem • az életben jelentkező űrlapok kitöltésének előkészítése, • a helyesírási készség fejlesztése, • a többszempontúság érvényesítése az írásbeliség gyakorlásával, • az írásbeli feladatértelmezés képességének fejlesztése, • a reproduktív emlékezet működtetése, • diagnosztikus tájékozódás, • a fogalmazási készség fejlesztése stb. Az írásbeli beszámoltatás elvei: • A klasszikus értelemben vett dolgozat írását értékelés szempontjából egyik pedagógiai szakaszban sem tartjuk célravezetőnek, ám egyéb funkcióira való tekintettel a felső tagozat bármely évfolyamán szabadon dönthet a nevelő. • Egy tanítási napon csak egy felmérő iratható. • Értékelés alapjául az írásbeli beszámoltatás bármilyen formájának alkalmazása csak a gyerekek által ismert, jól bevált, és gyakorolt módon történhet. Különösen vonatkozik ez a feladatlapos megoldások egyes feladattípusainak szerkezetére és formájára. • Írásbeli beszámoltatásnál az egyéni képességeket minden esetben figyelembe vesszük. • A hagyományostól eltérő, innovatív töltetű tanulásszervezési keretekben szerzett és gyakorolt ismeretek, tevékenységek, készségek értékelésekor elengedhetetlen a ◦ tévedés szabadságának jelenléte és tudatosítása, ◦ a játék biztosítása (rendszerint keretben), ◦ a döntések indoklásának értékelése.
5. 1. 4 A tanulói (otthoni, napközis, tanulószobai) felkészüléshez szükséges szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók terhelhetőségének figyelembe vétele a • velük szemben támasztott iskolai és szülői elvárások hatása, • a tanórai és az órán kívüli foglalkozások összessége és azok jellege, • az iskolai számonkérés rendszere, • az iskolán kívüli felkészülési elvárások, • és az egyedi adottságok alapján történik. A délutáni felkészülés keretében írásbeli és szóbeli feladatok megoldásaira szánt idő mennyisége: • a bevezető szakaszban 20-30 perc, • a kezdő szakaszban 30-40 perc,
108
• az alapozó szakaszban 40-45 perc, • a fejlesztő szakaszban 45-60 perc. A gyermekek adottságaihoz igazodva a napközis és tanulószobai keretekben zajló felkészülés 2-3 részben is megoldható. A tanulói felkészüléshez szükséges feladatadás elvei: • A házi feladatok adásánál is érvényesüljön a differenciálás, az egyénre szabott feladatadás elve. • Az osztályban tanító kollégák konzultációinak alapján, az írásbeli házi feladatok száma és időigénye az összes tanulási idő felénél nem lehet több. • A délutáni foglalkozások rendszerében épp úgy, mint a délelőttiben, fontos helyet kap a tanulási technikák tudatos egymásra építésével a tanulás tanítása. • A felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok döntő többsége az ismeretek gyakorlását, alkalmazását szolgálja, és csak a fejlesztő szakaszban irányul esetenként új ismeretek szerzésére. • Ezen együttlétek zömében oldottabbak a délelőtti foglalkozásoknál, de a fokozatosság elve alapján egyre bővüljön a feladattudat kialakítására és az önálló tanulási tevékenységre irányuló, koncentrációt megkövetelő, csendes, önálló tevékenység ideje. • A délutáni tanulásban a kooperatív technikáknak és a tanulók egymás segítésének éppoly fontos szerepe van, mint a délelőtti órák, foglalkozások alkalmával. • Hétvégére és a tanítási szünetekre írásbeli feladatot nem adunk csak a tanuló vagy szülő kérésére. Annál inkább a környezethez igazodó megfigyelést, gyűjtést, kérdezgetést, kevés memoritert, s a szülőket, rokonokat is valamiképpen bevonó egyszerű tevékenységet.
5. 1. 5. A tanulók előmenetelének értékelési rendszere 5. 1. 5. 1. A teljesítmények minősítéséhez fűződő elveink • A félévi és év végi értékelés szummatív jellegű, de elsősorban fejlődési állapotról számol be. • Dominál a differenciálás szemlélete. Fontos, hogy a gyerek számba tudja venni, hogy előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött. Ez énképét és önismeretét is fejleszti. • Az értékelésben jelenjen meg az is, hogy a gyerek saját lehetőségét mennyire használta ki. • A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként ezek a szóbeli (írásbeli) információk, instrukciók konkrét, egyénre szabott javaslataival jelöljék meg a továbblépés útját és módját. Nyelvi megformálásában alkalmazkodjon gyerekeink beszűkült nyelvi kódjához és mind a tanuló, mind a szülő számára legyen közérthető. Tudatosan törekedjen ezzel is az értékelés elidegenítő hatásának csökkentésére. • Pedagógiai értékelésünk elsősorban fejlesztő jellegű, nem korlátozódik az osztályozásra. Az osztályozást csupán az értékelés egy módjának tekintjük. • A pedagógiai értékelés lényege a követelményekhez, teljesítményekhez, társakhoz és önmaga előző állapotához való viszonyítás. • Az értékelés informál a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről, de egyben folyamatnak is tekintjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célokban megfogalmazott feladatok és az aktuális állapot között.
109
Az értékelés sokfélesége számos kifejezési módra ad lehetőséget: • Pedagógusi értékelés ◦ metakommunikációs jelzésekkel, ◦ szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, ◦ pontozással, ◦ szimbólumokkal, ◦ tárgyakkal, ◦ osztályzattal, ◦ szociális technikákkal, ◦ a felsoroltak kombinációival. • Tanulói önértékelés • Társak általi értékelés Az értékelés eszközrendszerének bővítése érdekében feladatunk: • Az értékelési tevékenységünk eszköztárának tudatos feltárása, oly módon, hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak (egyéni érési ütem). • A motiváló célú és erejű értékelés. • Az évközi, órai minősítéskor olyan módszerek használata, melyek segítségével több tanuló nyerhet egyszerre megerősítést. • A pozitív töltetű értékelés ösztönző hatása érdekében a differenciált, pedagógiailag és pszichológiailag helyesen adagolt, az elismerő-buzdító értékelés használata, amelynek legfontosabb következménye a gyerek önértékelő képességének kialakulása. • Tanári, nevelői hitelesség és az értékelés validitása: csak az alaposan feldolgozott művelődési anyag kerül értékelésre, az értékelés mélysége és minősége megegyezik a tanítási tanulási folyamat elsajátítási szakaszával. 5. 1. 5. 2. A tanulói teljesítmények minősítésének formái és rendje A tanulói teljesítmények minősítése az 1-3. évfolyamon írásban rögzített szöveges formában történik, amelyet a korábban vázolt nevelő-szülő kapcsolatrendszerben szóbeli formában megerősítünk. A 4. évfolyam végén a szöveges értékelés mellett tanév végén megjelenik az 5 fokozatú osztályozás is. A szöveges minősítés kiindulópontját a törvénymódosításban megfogalmazott alábbi értékelő kifejezések szolgáltatják: • Kiválóan megfelelt, • Jól megfelelt, • Megfelelt, • Felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi minősítés esetében a szülő bevonásával az osztályfőnök részletesen értékeli a tanuló teljesítményét, amelyben feltárja a fejlődés jellegét, rámutat a haladást akadályozó tényezőkre, majd javaslatot tesz, az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre, fejlesztési eljárásokra és fejlesztő-felzárkóztató intézkedési tervet készít a tanuló számára. Ha az 1-4 évfolyamra járó tanuló eredményes felkészüléséhez szükséges (a heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-nak terhére), lehetővé tesszük, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Az alapozó és fejlesztő szakaszban (5-8. évfolyam) félévkor és év végén az 5 fokozatú osztályzat mellett szöveges értékelés is készül a tanulóról. Ehhez az adott évfolyamon más tantárgyat tanító kollégák értékelései is hozzáadódnak. Az alapozó és fejlesztő szakaszban
110
tervezett moduláris oktatás esetén a modultantárgyakban elért eredményeket a többi tantárgyéval azonos módon évközben rendszeresen szóbeli magyarázattal egybekötött érdemjeggyel, félévkor és tanév végén osztályzattal kiegészített szöveges értékeléssel minősítjük. Az évközi érdemjegyeket az osztálynaplóban az adott modul rovatában külön regisztráljuk, de félévkor és tanév végén a választott alaptantárgyban tanúsított előmenetelének értékelése kiegészül a modul kereteiben elért eredményekkel. A kettő együttes teljesítménye számít bele az adott évfolyam sikeres befejezésébe, így a szöveges értékelésük is együtt, egységes magyarázatban jelenik meg. A magatartás értékelése ◦ Példás (5) ◦ Jó (4) ◦ Változó (3) ◦ Rossz (2) A szorgalom értékelése ◦ Példás (5) ◦ Jó (4) ◦ Változó (3) ◦ Hanyag (2) Tantárgyi értékelések ◦ Jeles (5) Tantárgyi dicséret esetén a tanuló minősítése Kitűnő (5) ◦ Jó (4) ◦ Közepes (3) ◦ Elégséges (2) ◦ Elégtelen (1) Valamennyi tanulónk félévi és tanév végi minősítését vagy osztályzatait részletes szöveges pedagógiai jellemzéssel támasztjuk alá, mert úgy véljük, hogy ezzel • a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele; • a gyermek önmagához képest mért fejlődése kerül a középpontba, miközben a követelményekhez viszonyított előmenetele és a fejlődési akadályok is világossá válnak; • a gyermek és a szülő megtapasztalhatja a tanítónak a tanuló személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását; • a gyermek nem kifejezetten a tanulási teljesítményre vonatkozó értékei, tevékenységei, megnyilvánulásai is felszínre kerülnek; • osztály, illetve iskolaváltás esetén segítség a tanuló megismerésében; • a tanulók félévente történő pedagógiai jellemzése a tanulói portfoliók egyik leglényegesebb részét képezik. A komplex magatartási és személyiségfejlesztő programunk és a tapasztalatok alapján kiegészítendő szempontsor a bevezető és kezdő szakasz tanulóinak értékeléséhez: •
Érzelmi életének jellemzői ◦ érzelmi élete, ◦ iskolai munkához való viszonya, ◦ pedagógusaihoz való viszonya, ◦ fegyelmezettsége, ◦ konfliktus-kezelési képessége.
111
•
Társas kapcsolatainak jellemzői ◦ társas kapcsolatainak köre, ◦ kapcsolatteremtő képessége, ◦ együttműködési képessége a csoportban, ◦ másokra való odafigyelési képessége, ◦ csoportnormák elfogadásának szintje.
•
A tanulást befolyásoló tényezők fejlettségének megfigyelése, értékelése ◦ figyelem, ◦ észlelés, ◦ megfigyelőképesség (tartóssága, terjedelme), ◦ emlékezet (bevésés, megtartás, felidézés), ◦ mozgási emlékezet fejlettsége, ◦ vizuális emlékezet fejlettsége, ◦ verbális emlékezet fejlettsége, ◦ testséma, térorientáció, ◦ gondolkodás, ◦ összefüggések felismerése, alkalmazása, ◦ önálló probléma-megoldási képességének fejlettsége.
•
Tanulási technikák fejlettségének, szintjeinek értékelése ◦ feladatmegoldásban nyújtott segítség igénylése, ◦ munkatempó, ◦ taneszközök és segédeszközök használata, ◦ önellenőrzés.
•
Kommunikációs és olvasási képességek értékelése ◦ beszédkésztetés, ◦ szókincs, ◦ betűfelismerés, ◦ összeolvasás folyamatossága, pontossága, ◦ az olvasottak megértése.
•
Írás, íráskészség értékelése ◦ finommozgások, ◦ írás (betűelemek, betűk) grafikai kivitelezése, ◦ a tanult betűk kapcsolása, ◦ másolás, ◦ tollbamondás utáni írás.
•
Számolási és matematikai képességek értékelése ◦ szám- és mennyiségfogalom, ◦ műveletek megértése, alkalmazása, ◦ logikai feladatok megoldása, ◦ geometriai feladatok, ◦ környezetében való tájékozódás.
•
Művészeti és mozgásos tevékenységek értékelése ◦ színezés, festés, rajzolás,
112
◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
formázás (agyagozás), művészeti alkotások (zene, képzőművészet) iránti nyitottsága, eszközök használata (olló, ragasztó, ecset, stb.), mozgások térbelisége, mozgások tempója, mozgások rendezettsége, összehangoltsága.
Az alapozó és fejlesztő szakaszban hasznosítható kiegészítő szempontok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Együttműködés a társakkal és a tanárokkal Konfliktuskezelés A szabályok betartása A közösségben, osztályban elfoglalt hely Felelősségtudat Kezdeményezőkészség Önbizalom Az érdekérvényesítés képessége A tanulást befolyásoló részképességek fejlettsége, a fejlesztés további iránya A munkavégzés rendezettsége Munkafegyelem A felszerelés A házi feladatok megléte (feladattudat) Az odafigyelés és összpontosítás Az önállóság szintje A segítségkérés és adás Az érdeklődés Az aktivitás Munkatempó Hatékonyság Más, interaktív tanulási módokhoz illeszkedő megfigyelési tapasztalatok pl. problémalátás, felfedezési vágy, asszociativitás, tettvágy, vizuális látásmód, különleges érdeklődés.
5. 1. 5. 3. Az értékelés dokumentumai A tanév közbeni értékelés dokumentumai a tájékoztató füzet, ellenőrző és az osztálynapló, amelyek bejegyzéseinek szinkronban kell lenniük. Valamennyi tantárgyból havonta legalább egy értékeléssel/ osztályzattal kell rendelkeznie a tanulónak. Szöveges értékeléshez az OM által jóváhagyott bizonyítványt alkalmazzuk. A törzslapok és bizonyítvány pótlapok kitöltése elektronikusan vagy kézzel történik. Az 1-3. évfolyamon kiállított bizonyítványok záradék rovatába jegyezzük be a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az 1-3. évfolyamokon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik, amely kitöltve a bizonyítvány része, és annak borítólapjának tárolójában tartandó. A pótlap kiállítását a kiállító a bizonyítvány pótlap-jegyzékében a megadott rovat kitöltésével igazolja. Felsőbb évfolyamokon az osztályozott tanulók éves munkájáról pedagógiai jellemzést készítünk, amit a bizonyítvánnyal együtt átvehetnek a tanulók és szüleik. Minden tanulónk személyes anyagát, munkáit tanulói portfolióban őrizzük. Ez fogad magába minden, a tanulóra vonatkozó feljegyzést, értékelőlapot, pedagógiai véleményt, szakértői 113
véleményt, orvosi vizsgálatok, esetleg hivatalos szervek visszajelző dokumentumait stb. Tehát az ő minősítését valamilyen formában jelző minden dokumentumot. A tanulói portfolió szerepe akkor értékelődik fel, amikor egy tanuló más osztályfőnökhöz kerül, vagy amikor hirtelen szükséges az illető tanulóról véleményt írni. (Lásd. melléklet)
5. 1. 6. A továbbhaladás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei Az 1. évfolyamon csak igazolt és igazolatlan mulasztás miatt, valamint szülői beleegyezéssel, vagy a szülő kérésére kérésre lehet tanulót évfolyamismétlésre utasítani. A gyermek mindenekfelett álló érdekében az értékelést is differenciáltan kezeljük. A tanév végén elért minimális követelmények teljesítésével lehet felsőbb osztályba lépni. Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt sérülése, a képességfejlődésének üteme és az egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése és az egyenletesebb, kiegyensúlyozottabb fejlődés érdekében fejlesztő foglalkozásokon vesz részt. Ilyen esetekben a gyógypedagógus intenzívebben működik együtt az orvossal, a pszichiáterrel és a családgondozóval. A szülőt tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. Két tárgyból javítóvizsga tehető, három tantárgy minimális teljesítményeinek teljesítetlensége esetén évfolyamismétlés kötelező a negyedik évfolyamtól kezdve. Az évhalasztás, ill. évismétlés kapcsán felmerült egyet nem értéskor a Szakértői Bizottság véleményét kérjük. A jól fejlődő gyermekek többségi iskolába való visszahelyezése a gyógypedagógus javaslatára, az iskola vezetőjének kezdeményezésére, a szakértői bizottság vizsgálata eredményeként 1 hónapos próbaidő után történhet. Tanulóink intézményünk magasabb évfolyamába, vagy végzős tanulóink szakképzési intézmény 1. évfolyamába lépésének feltételeire az OFFOCINA BONA tantervcsalád részletezett tantárgyi követelményrendszere irányadó. Általánosságban elmondható, hogy az elvárt teljesítményt tanév közbeni tervezési célként tekintjük. Ennek elérését, vagy el nem érését erőteljesen befolyásolhatja a gyermek(ek) képességstruktúrája, adott helyzetben és időben lévő állapota. Természetesen, tartós és valamennyi kompetenciaterületet érintő alulteljesítés esetén diagnosztizálás, elemzés és ezek nyomán külön megsegítés, vagy egyéni tanrend indokolt. Nem szükségszerű – és nem is életszerű - hogy a magasabb évfolyamba lépés feltételeit az adott tanuló valamennyi tantárgy és kompetenciaterület esetében teljesítse. Osztályozó értekezleten - az osztályfőnök és a gyermeket tanító gyógypedagógusok javaslatára – a nevelőtestület egyéni elbírálás alapján dönt a tanuló továbbhaladásáról, javítóvizsgára, vagy évfolyamismétlésre bocsátásáról.
5. 1. 7. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.
114
Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra • köztes vizsgákra • javító vizsgákra • és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • aki köztes vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akinek a nevelőtestület köztes vizsga letételét javasolja, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit a nevelőtestület a Házirendben, az értékelés rendjét a pedagógiai program alapján határozza meg. A tanulmányok alatti vizsgák célja: • azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, • a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. Minden vizsga írásbeli és/vagy szóbeli vizsgarészből áll. Az osztályozó vizsga Az osztályozó vizsga a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kerül megszervezésre. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a pedagógus megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha • felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól (magántanuló), • engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama tantárgyanként 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán, a vizsga során lehetővé tesszük mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló a szakértői vélemény alapján kapott.
115
A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. A köztes vizsga A köztes vizsga a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kerül megszervezésre, egyéni kérésre a nevelőtestület véleményezése után vagy a szakértői bizottság javaslatára. Szervezése és rendje megegyezik az osztályozó vizsgáéval. A javító vizsga Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga témakörei az intézmény Házirendjében és az intézmény honlapján érhetőek el. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezünk. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatjuk. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/javító vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. A tanulmányok alatti vizsgák szervezése A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok • elnök • kérdező tanár • ellenőrző tanár Az elnök • felel a szabályok betartásáért, • ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, • ha kell szavazást rendel el, • gyógypedagógiai tanár végzettségű. 116
Kérdező tanár(ok) • gyógypedagógiai tanár végzettségű. Ellenőrző tanár • gyógypedagógiai tanár végzettségű, • felel a vizsga szabályszerűségéért. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Írásbeli vizsgák általános szabályai A teremben minden padban csak egy diák ülhet. Afeladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot. A feladatlap megoldásának ideje 45 perc. A vizsgán használható segédeszközöket az osztályfőnök tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása • a vizsgabizottság tagjai az adott vizsganapon piros tollal kijavítják az írásbeli dolgozatot, • ha a vizsgabizottság bármely tagja arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie. A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet biztosítunk. A felkészülési idő legalább 10 perc. A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja. A felelet maximum 10 percet tarthat Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet . Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. • Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. • • • • • • •
Az egyes vizsgatárgyak követelményei Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.
117
5. 2. Az értelmileg akadályozott gyermekek oktatása-nevelése 5. 2. 1. Az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésének alapelvei Az értelmileg akadályozottság kialakulásában több kockázati tényező együttesen játszik szerepet, melyek a fejlődés különböző szakaszaiban hatnak. Az értelmileg akadályozott egyén az átlagosnál lényegesen alacsonyabb mentális képességekkel bír, jelentősen akadályozott a társadalmi cselekvőképessége, adaptív (alkalmazkodási) nehézséggel küzd • az önkiszolgálás, • a kommunikáció, • az önirányítás, • a közösségi élethez szükséges készségek, • a közösség/társadalom nyújtotta lehetőségek kihasználása, • az egészség és biztonság megőrzése, • a tanulási képesség (elsősorban olyan alapkészségek tekintetében, amelyek megalapozzák az iskolai tanulást), • a szabadidős tevékenységek, • a munkavégzés területén. A képességek és a környezet kölcsönösen hatnak egymásra. A nevelési segítség formája, tartalma, intenzitása attól függ, milyen konkrét teljesítményre képes a gyermek a fent felsorolt adaptációs területeken, hol kell beavatkozni, mert eltér az átlagos teljesítményszinttől. Fejlődési sajátosságaik: • • • •
Fejlődési tempójuk lassú, egyenetlen, bár a testi fejlődésükben megközelítik kortársaik szintjét, azonban – kommunikációban, szociális adaptációban, sőt mozgásosságban is jelentős elmaradás tapasztalható. Az egyes területek fejlődése között nagy egyenetlenség tapasztalható. Sajátos tanulási ritmusuk és ütemük van, ami nevelésük – oktatásuk sajátos tanítástanulásszervezését igényli. Értelmi sérüléseiket társuló fogyatékosságok is súlyosbíthatják, pl. hallás, látás, mozgásszervi és tartási rendellenesség, epilepszia.
Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat számukra, mely törekszik képességeik maximumának elérésére. Ennek érdekében fejlesztésüknél a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A kommunikációjuk, beszédfejlődésük meglassúbbodott, reakcióik halványabbak, kifejezéstelenebbek. Későn tanulnak meg beszélni, s ez magával hozza a külvilág ingereire való gyenge reagálást. • A megismerő funkciók, a szenzoros és motorikus hiányok cselekvéseik tökéletlen kivitelezését eredményezik, ezek negatívan hatnak vissza tanulásukra. • A tanulás és a tanultak megőrzése és feldolgozása terén nagy eltéréseket mutatnak. • Tanulásuk folyamatát az alacsony transzferhatás és generalizálási képesség, a figyelem ingadozása, az alacsony fokú terhelhetőség, lassú tanulási tempó jellemzi. • Szociális fejlődésükben az én tudat megkésetten, hiányosan alakul ki.
118
A sikeres tanulás feltétele a vitális, testközeli kapcsolat, a konkrétság, a kis lépésekre bontás, a nehézségek enyhítése, gyakori ismétlés, szemléltetés, cselekvésbe ágyazott mentális fejlesztés. Jól átlátható, tagolt és sikerélményt nyújtó tanulási segítséget igényelnek. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A nevelés célját egyrészt a pszichikai- fizikai fejlettségi állapot és általános fejlődési út, másrészt a jelenlegi és jövőbeni szociális szükségletek és társadalmi életlehetőségek határozzák meg. A kompetencia alapú oktatás célja, hogy a gyermekek készségeit, képességeit úgy fejlesszük (figyelembe véve egyéni fejlődési sajátosságaikat), hogy megszerzett ismereteiket a különböző élethelyzetekben alkalmazni tudják, vagyis a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Ennek érdekében, olyan képességek kialakítására kell törekednünk, melyek elősegítik, hogy • bizonyos fokú önállóságra tegyenek szert, • környezetükben eligazodjanak, • szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek, • adekvátan használják fel a tanult ismereteket, s hogy azok minél teljesebben interiorizálódjanak, • megismerjék közvetlen személyi és tárgyi környezetüket, képesek legyenek azt változtatni, alakítani is. A NAT által meghatározott kompetencia tartalmak a foglalkoztató tagozaton a következőképpen jelennek meg: Anyanyelvi kommunikáció •
•
•
• • •
A beszédnevelés során arra kell törekednünk, hogy a gyermekekben kialakuljanak az alapvető szenzomotoros és motoros feltételek a beszéd használatában. A kommunikációra, beszédre nevelésnek tanulásra ösztönző környezetben kell folynia, élénk, serkentő formákat kell kialakítanunk a felnőttekkel és a gyermekek kortársaival. Elengedhetetlen egy olyan segítő, motiváló környezet megteremtése, melyek megfelelnek fejlettségi szintjüknek, segíti őket a környezetbe történő eligazodásban, és tevékenykedésben. Kiemelt feladatként jelentkezik - az egyéni fejlettségi szintet figyelembe véve - olyan készségek és képességek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy különféle helyzetekben, szóban kommunikálni tudjanak, és ezzel igényeiknek megfelelően alakíthassák át, változtathassák környezetüket. A kommunikáció fejlesztésénél meg kell ismertetnünk a gyermekekkel a nonverbális kommunikáció elemeit, amelyek az emberi kapcsolatrendszerben fontos szerepet játszanak. Az egyéni fejlettségi szintet figyelembe véve, megfelelő alapot kell nyújtanunk, hogy az olvasás, írás, mint információs eszköz beépülhessen a tanuló eszköztárába. Támogatnunk kell az ismeretek megszerzésére irányuló spontán törekvéseket.
Matematikai kompetencia •
A számolás-méréshez szükséges alapkészségek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás). • Mennyiségi tulajdonságok felismerése a környezet tárgyainak és jelenségeinek megfigyelésével és a velük való cselekedtetéssel.
119
• Az egyéni képességeknek megfelelően a téri és időbeli tájékozottság kialakulásának segítése. • Lehetőségeikhez mérten tudjanak egyszerű matematikai műveleteket elvégezni, mely segítséget jelenthet számukra a mindennapok problémáinak megoldásában. Szociális és állampolgári kompetencia •
A sikeres társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése, betartása. Ennek elérését segíthetjük a társas kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismeretek, készségek elmélyítésével. • Elengedhetetlenül fontos, olyan tárgyi és személyi környezet megteremtése, mellyel előmozdítjuk a megfelelő szokásrendszerek kialakulását, amelyek a gyermekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét, és magatartását fejlesztik. • Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek lehetőségeikhez mérten ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, ebben biztosan tájékozódjanak. Tudjanak egyszerű környezetmegóvó feladatokat elvégezni, ismerjék a káros hatások következményeit. • Fejlettségi szintjüknek megfelelően legyenek ismereteik az egészséget védő – óvó és az elkerülendő káros szokásokról. A fejlesztés területei: • anyanyelv és környezetismeret, • természeti környezet, • társadalmi környezet, • életvitel és gyakorlati ismeretek, • művészetek, • testi nevelés.
5. 2. 2. Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztésének szakaszaihoz kapcsolódó célok és feladatok Bevezető szakasz (1-2. csoport) Sajátos nevelési feladat, hogy biztosítani kell számukra a korai és óvodai neveléssel elindult fejlődés folyamatosságát. Egyszerű, mindennapi munka jellegű (naposi) tevékenységek egyre önállóbb végrehajtása. A beszédindítás és az ehhez szükséges alapkészségek kialakítása (motiválás hangadásra, beszédre, a beszédmegértés finomítása, a beszédre irányuló figyelem fejlesztése, a beszédhez szükséges szenzoros és motoros ügyesség fejlesztése). A beszédészlelés és a beszédmegértés a mindennapi életbe beépülő rövidebb-hosszabb célzott, játékos formában történő fejlesztése. Fontos habilitációs feladat a vizuomotoros koordináció és grafomotoros ügyesség fejlesztése. A játékos fejlesztési formák dominanciája. Játékosan, egyszerű normakövetéssel alapvető magatartási szabályok, viselkedési normák alkalmazása. Kezdő szakasz (3-4. csoport)
120
• Az egyéni fejlődési sajátosságokat figyelembe véve a bevezető időszak habilitációs és • • • •
rehabilitációs fejlesztése, megerősítése. Közvetlen és közvetett ráhatásokkal azon a készség, képességek fejlesztése, amelyek révén a gyermek egyre differenciáltabban tudja befogadni és használni a nyelvet. Kiemelt feladat a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján. Vizuomotoros koordináció és a grafomotoros készségek további differenciálása. Képességeik függvényében az együttélés alapvető szabályainak ismeret és elsajátítása.
Alapozó szakasz (5-6. csoport) • A beszédmegértés és a kifejező beszéd fejlesztésében (még hangsúlyos a dallam, a gesztus és a ritmus elemek használata) fokozatosan át kell térni a lehetőségekhez képest a nyelvtani viszonyokat kifejező beszédbeli közlések, utasítások alkalmazására. • Az értelmi képességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése. • Orientációs képességek fejlesztése, a cselekvőképesség alakítása. • Az ismeretek gazdagítása. • A harmonikus személyiségfejlődés elősegítése. • Alakuljanak ki a köznapi helyzeteknek megfelelő magatartási szokások. • Alakuljon helyes önismeretük, önbizalmuk. Fejlesztő szakasz (7-8. csoport) • Előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása. • Gyakorlati jellegű tevékenységek, életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése. • Munkaképesség kialakítása. • Kiemelt feladat teljesebb társadalmi beilleszkedésük segítése. Nevelőmunkánk hatékonyságát segítik a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazított terápiák alkalmazása.
121
5. 3. Az autista, halmozottan sérült gyermekek nevelésénekoktatásának alapelvei, célok és feladatok Az autizmus spektrumzavar a szociális – kognitív, és kommunikációs készségek fejlődésének minőségi zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét átható, pervazív zavar. Három fő területen mutatható ki minőségi károsodás: kommunikáció, szociális fejlődés, rugalmas viselkedésszervezés. Fejlődési sajátosságaik: Kommunikáció • A beszélt nyelv fejlődésének késése, vagy teljes hiánya • Megfelelő beszéd mellett a másokkal folytatott beszélgetés kezdeményezésére, vagy fenntartására való képesség károsodása. • Nyelvi sztereotipiák használata. Szociális fejlődés • Az összetett nonverbális viselkedésmódok, pl. szemkontaktus, arckifejezés, testtartás, gesztusok alkalmazásának károsodása a szociális interakciók szabályozásában. • Az életkornak megfelelő kortárskapcsolatok kialakításának sikertelensége. • A társas és érzelmi kölcsönösség hiánya. Viselkedésszervezés • Gyakran kizárólagossá váló egy, vagy több olyan sztereotip korlátozott érdeklődési kör, amely intenzitását, vagy tárgyát tekintve rendellenes. • Repetitív, sztereotip, esetleg bizarr viselkedésformák • Rugalmatlan ragaszkodás sajátságos, nem funkcionális rutinokhoz, vagy rituálékhoz. • A tárgyak részleteiben való elmélyedés. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél: • a sztereotip, bizarr viselkedési formák kialakulásának megelőzése, a meglévők korrekciója, • a szociális és emocionális viselkedés javítása, • zárkózottságuk feloldása, • én-tudatuk, önazonosságuk kialakítása, • verbális és nonverbális kommunikációjuk fejlesztése, • a kapcsolatfelvétel megteremtése, • kényszereik feloldása intellektuális fejlesztésük, • érzékelés fejlesztése.
122
A NAT által meghatározott kompetencia tartalmak az autista gyermekek fejlesztésében a következőképpen jelennek meg: Anyanyelvi kommunikáció • • • • •
A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése. Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása. Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés). Az információcsere szabályainak tanítása, a kommunikációs interakció kezdeményezése, fenntartása, befejezése. Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel akár az augmentatív kommunikációs rendszerbeli támogatással.
Szociális és állampolgári kompetencia • • • • •
Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása. A pedagógus segítségének elfogadása. A közösség életének elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása. Az alapvető magatartási és viselkedési szabályok elsajátítása. A mindennapi önkiszolgálási feladatokkal kapcsolatos tevékenységek elsajátítása.
A fejlesztés területei • • • • • • •
mentális - intellektuális fejlesztés, kommunikáció- és beszédfejlesztés, nagy- és finommozgások, szociális viselkedés fejlesztése, szenzoros fejlesztés, önellátási, önkiszolgálási készségek, képességek fejlesztése, zene, vagy más terápiás eljárásokban elemi közreműködés
Az autista gyermekek különbözősége egyéni fejlesztési tervek készítését és azok alapján való fejlesztést tesz szükségessé. Sok esetben különböző terápiák segítik egy-egy fejlesztési területen való haladást. Az ugyancsak eltérő intellektuális képességeik miatt a tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermekek helyi tantervének figyelembevételét, mint a fejlesztés lehetőségét is számon tartjuk. Esetenként alkalmazzuk az Autizmus Kutatócsoport által fejlesztett tanterv egyes elemeit is.
5. 4. Az ellenőrzés és értékelés rendszere és a továbbhaladás feltételei értelmileg akadályozott és autista tanulóinknál Az értelmileg akadályozott tanulók esetében a fejlődési ütem folyamatos ellenőrzése történik, amely lehető teszi az egyéni fejlesztési tervek folyamatos módosítását, kiegészítését. Ennek értelmében év elején egyéni fejlesztési tervek készülnek. Mindez kiegészül a PAC vagy a SPAC fejlődési skálával. Minden tanulónk személyes anyagát, munkáit tanulói portfolióbangyűjtjük. Ez fogad magába minden, a tanulóra vonatkozó feljegyzést, értékelőlapot, pedagógiai véleményt, szakértői
123
véleményt, orvosi vizsgálatok, esetleg hivatalos szervek visszajelző dokumentumait stb. Tehát az ő minősítését valamilyen formában jelző minden dokumentumot. Az értelmileg akadályozott és az autista tanulóinkról, csakúgy mint a tanulásban akadályozott gyermekekről, félévben és tanév végén részletes szöveges értékelés, pedagógiai jellemzés készül. A tanulói portfolió szerepe akkor értékelődik fel, amikor egy tanuló más osztályfőnökhöz kerül, vagy amikor hirtelen szükséges az illető tanulóról véleményt írni. (Lásd. melléklet) A tanév végi szöveges értékeléshez az OM által jóváhagyott bizonyítványt alkalmazzuk. A törzslapok és bizonyítvány pótlapok kitöltése elektronikusan vagy kézzel történik. Év végén az 1-3 csoportban szöveges értékelés, 4. csoporttól szöveges értékelés és egyes tantárgyakból osztályozás történik. Az 1-3. évfolyamon kiállított bizonyítványok záradék rovatába jegyezzük be a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az 1-3. évfolyamokon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik, amely kitöltve a bizonyítvány része, és annak borítólapjának tárolójában tartandó. A pótlap kiállítását a kiállító a bizonyítvány pótlap-jegyzékében a megadott rovat kitöltésével igazolja. Felsőbb évfolyamokon az osztályozott tanulók éves munkájáról pedagógiai jellemzést készítünk, amit a bizonyítvánnyal együtt átvehetnek a tanulók és szüleik. A továbbhaladás, felsőbb évfolyamba lépés feltételei Az 1. évfolyamon csak igazolt és igazolatlan mulasztás miatt, valamint szülői beleegyezéssel, illetve kifejezett szülői kérésre lehet tanulót évfolyamismétlésre utasítani. A gyermek mindenekfelett álló érdekében az értékelést is differenciáltan kezeljük. A tanév végén elért minimális követelmények teljesítésével lehet felsőbb osztályba lépni. Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt sérülése, a képességfejlődésének üteme és az egészségi állapota indokolja. A szülőt tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. Nem szükségszerű – és nem is életszerű - hogy a magasabb évfolyamba lépés feltételeit az adott tanuló valamennyi tantárgy és kompetenciaterület esetében teljesítse. Osztályozó értekezleten - az osztályfőnök és a gyermeket tanító gyógypedagógusok javaslatára – a nevelőtestület egyéni elbírálás alapján dönt a tanuló továbbhaladásáról.
124
5. 5. Helyi tanterv iskolánk tanulói számára Tanulásban akadályozott tanulóink helyi tanterve az Officina Bona tantervcsalád helyi adaptációja.
5. 5. 1. Tanulásban akadályozottak 1-8. évfolyamon Tantárgyak és óraszámok a heti teljes képzési időre az évfolyamokhoz rendelten Tantárgyak
1. Magyar nyelv és irodalom 7 Történelem és társadalmi ismeretek 0 Matematika 4 Informatika 0 Környezetismeret 2 Természetismeret 0 Természetismeret – Biológia, egészségtan 0 Természetismeret – Fizika 0 Természetismeret – Kémia Földrajz 0 Ének-zene 1 Rajz és kézművesség 1 Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 Testnevelés és sport 3 Osztályfőnöki 0 Tantervi modulok 0 Tánc és dráma Ismerkedés az informatikával Hon- és népismeret Médiaismeret Kötött óraszám 19 Szabadon tervezhető* 1 Bevezetés egy élő idegen nyelvbe Kötelező óraszám 20
2. 7 0 4 0 2 0 0
Az évfolyamok óraszámai 3. 4. 5. 6. 7. 7 7 4 4 4 0 0 1,5 1,5 1,5 4 4 4 4 4 0 0 0 0 1 2 2 0 0 0 0 0 2 2 0 0 0 0 0 1,5
0
0
0
0
0 1 1 1 3 0 0
0 1 1 1 3 0 0
0 1 2 2 3 0
0 1 2 2 2,5 1
0
1
8. 4 1,5 4 1 0 0 1,5 1
1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 2 3 3 2,5 2,5 2,5 1 1 1
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 19 19,5 21,5 21,5 21,5 24 24 1 0,5 1 1 1 1 1 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 0,5
0,5
0,5 0,5 0,5
* A szabadon tervezhető órakeretet az alábbi táblázat szerint használjuk fel
Életvitel Szabadon és tervezhető gyakorlati ismeretek
1. o.
2. o.
3. o.
4. o.
5. o.
6. o.
1
1
0,5
1
1
1
7. o.
8. o.
125
A párhuzamos osztályok esetén a következő óraszámot annyival szorozzuk, ahány osztály működik az adott évfolyamon tanévenként. Kötelező pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások Évfolyamok
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Egyéni képességek fejlesztése - kognitív és - emocionális fejlesztés - egyéni és csoportos terápiák (ld. HPP)
3
3
3
3,375
3,375
3,375
3,75
3,75
Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Évfolyamok
Felhasználható órakeret
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2
2
2
2,25
5,625
5,625
7,5
7,5
A tanulók érdeklődésüknek megfelelően választhatnak az alábbi szakköri és klubjellegű foglalkozások közül, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy bontásához használjuk fel a választható órákat (mindennapos testedzés, iskolai sportkör, 4 sport jellegű szakkör, egyéni és csoportos művészeti terápia, drámajáték, barkács-, üvegfestő, főzőszakkör, informatika szakkör, stb) Az összes óraszám az évfolyamonként átcsoportosítható órák szerint kerül kiszámításra.
126
Tanórán kívüli, napközis tevékenységben szervezett foglalkozások
Foglalkozások Szocializációs tevékenység Tanulási képességek fejlesztése, korrepetálás, differenciált foglalkozás Habilitációrehabilitáció Mindennapos testedzés, sport Játék, kultúrfoglalkozás Manuális tevékenység Szabadon felhasználható óra
Heti
1.
2.
3.
Évfolyamok 4. 5. 6.
3
X
X
X
X
X
X
X
X
5
X
X
X
X
X
X
X
X
2
X
X
X
X
X
X
X
X
3
X
X
X
X
X
X
X
X
5
X
X
X
X
2
X
X
X
X
X
X
X
X
2,5
X
X
X
X
15
15
15
15
Összesen: 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5
7.
8.
Órakereten felül biztosítjuk, külső helyszínen gyermekeink gyógytestnevelését a napközis foglalkozások terhére. Könnyített testnevelést gyógypedagógus kollégánk differenciáltan biztosít a testnevelés órákon tanulóinknak. A Ktv. 48.§ (2) alapján a mindennapos testedzést minden tanév előkészítő hetében a nevelőtestület döntése alapján az aktuális órarend függvényében határozzuk meg. Az 1-4. évfolyamokon biztosítjuk a mindennapos testmozgást. Ha nincs az aktuális napon testnevelés, vagy úszásóra, akkor a nagyszünet idején, szabad levegőn 15 perc időtartamban és tanórába építve gondoskodunk a játékos testmozgásról. (Delacato, Denison) Sportcsoportonként heti 2 x 45 percet biztosítunk a nem kötelező órakeret terhére. A sportcsoportok minden tanév szeptemberében alakulnak meg. Gyermekeink mozgástere és mozgási lehetősége bővül a környezeti nevelési program témahetei, projektjei és a „szabadég” jellegű foglalkozásaival. A tehetséggondozásra, ill. a hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatására szánt órakeretet a nevelőtestület döntése alapján az alaptevékenységből adódó óraszám 5 %-ban használjuk fel. A közoktatási törvény 52. § 12. bekezdése értelmében, magántanulók ellátására tanulónként heti 10 órás időkeretet biztosít a fenntartó.
127
5. 5. 2. Értelmileg akadályozott tanulók 3 csoportban Értelmileg akadályozott tanulóink helyi tanterve: a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (értelmileg akadályozott gyermekek számára készült) tanterve Tantárgyak és óraszámok a teljes képzési időre az évfolyamokhoz rendelten Fejlesztési terület
Tantárgy 1. 4 2
2. 4 2
3. 4
Évfolyam 4. 5. 4 4
6. 4
7.
8.
Beszédfejlesztés Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei 3 3 3 3 3 3 Számolás-mérés 2 2 előkészítése Társadalmi környezet Számolás-mérés 3 3 3 3 3 3 elemei Játékra nevelés 2 2 Társadalmi ismeretek 2 2 és gyakorlatok Életvitel és gyakorlati Önkiszolgálás 2 2 ismeretek Életvitel és gyakorlati 3 3 3 3 6 6 ismeretek Természeti ismeretek Környezet- és 1,5 1,5 1,5 1,5 2 2 egészségvédelem Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 Ábrázolás-alakítás 2 2 2 2 2 2 3 3 Testnevelés és sport Mozgásnevelés 3 3 3 3 3 3 Testnevelés 3 3 Kötött óraszám: 19 19 21,5 21,5 21,5 21,5 24 24 Szabadon tervezhető* 1 1 1 1 1 1 1 1 Környezet és egészségvédelem Összesen: 20 20 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 Anyanyelv és kommunikáció
* A szabadon tervezhető órakeretet környezet és egészségvédelem tantárgyi tevékenységre használjuk fel.
128
Kötelező pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások Évfolyamok, csoportok Egyéni képességek fejlesztése - kognitív és - emocionális fejlesztés - egyéni és csoportos terápiák (ld. HPP)
I.
II.
III.
3
3.375
3,375
Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Évfolyamok, csoportok Felhasználható órakeret
I. 2
II. 2,25
III. 5,625
A tanórán kívüli, napközis tevékenységben szervezett foglalkozások Évfolyamok, csoportok Szocializációs tevékenység Tanulási képességek fejlesztése, korrepetálás, differenciált foglalkozás Egyéni korrekció Mindennapos testedzés, sport Játék, kultúrfoglalkozás Manuális tevékenységek Szabadon felhasználható óra Összesen
Heti 3 5
I. X
II. X
III. X
X
X
X
2 3 5 2 2,5 22,5
X X X X X 22,5
X X X X X 22,5
X X X 15
A közoktatási törvény 52. § (11/c) pontjában meghatározott, egyéni foglalkozásra fordítható órák konkrét felhasználását a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
5. 5. 3. Autista, halmozottan sérült gyermekek csoportja Halmozottan sérült, értelmileg akadályozott tanulóink speciális nevelés-oktatása individualizált keretek között egyéni fejlesztési terveik, valamint az értelmileg akadályozott tagozaton alkalmazott tanterv szerint történik. Esetenként, amennyiben ez lehetséges a tanulásban akadályozottak és az autisták számára készült tanterv egyes elemeinek adaptációjára is kísérletet teszünk. Autista tanulóink számára nem készítünk külön tantervet. A Szakértői Bizottság véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki számunkra, mely 7 fő területre koncentrálódik: • intellektuális fejlesztés, • kommunikáció- és beszédfejlesztés, • nagy- és finommozgások, • szociális viselkedés fejlesztése, • szenzoros fejlesztés, • önellátás, önkiszolgálási készségek, tevékenységek fejlesztése, • zeneterápia,
129
Heti óraszám a speciális fejlesztő csoportok (autista) számára
I. csop. (óra) Kötelező tanórai foglalkozás szerkezete Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás Választható, nem kötelező tanórai foglalkozás (szakkör, sportkör) Tehetséggondozás Napközi
Mindösszesen:
22,5 11,25 2,25 1,8 15 61,425
5. 5. 4. 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetendő helyi tanterv jellemzői, órahálója A nevelőtestület a következő két tanterv alapján végzi munkáját: • Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) • Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Enyhén értelmi fogyatékosok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 1 5 2 25
2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 1 5 2 25
3. évfolyam 6 3 1 2 2 2 1 1 5 2 25
4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1 1 5 2 27
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5-8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
5. évfolyam 4 4 1 2
6. évfolyam 4 4 1 2
7. évfolyam 4 2 4 1 2
8. évfolyam 4 2 4 1 2
130
Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 2 2 2 1 1 5 1 2 28
2 1 2 2 1 1 5 1 2 28
4 1 1 1 1 2 5 1 2 31
4 2 1 1 1 1 5 1 2 31
Középsúlyosan értelmi fogyatékosok Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelés1. 3. oktatás-fejlesztés Tantárgy 2. évf. évf. évf. területei Anyanyelv és Kommunikáció 4 4 4 kommunikáció Olvasás-írás 2 2 3 Társadalmi Számolás-mérés 2 2 2 környezet Játékra nevelés 2 2 2 Társadalmi ismeretek Életvitel és Önkiszolgálás 2 2 gyakorlat Életvitel és gyakorlat 2 Természeti környezet Művészetek
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4 3 2
4 4 3
4 4 3
5 2 3
5 2 3
1
1
2
2
2
2
3
3
1
1
2
2
2 2 1
2 2 1
5 4 31
5 4 31
2
2
Környezetismeret
Ének-zene Ábrázolás-alakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen
2 3
2 3
2 2
2 2
2 2
2 2
5
5
5
5
5
5
3 25
3 25
3 25
4 26
4 28
4 28
A választott kerettanterv feletti óraszám Enyhén értelmi fogyatékosok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret
1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 1 1+1 5 25
2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 1 1+1 5 25
3. évfolyam 6 3 1 2 2 2 1+1 1+1 5 25
4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1+1 1+1 5 27
131
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Rendelkezésre álló órakeret
5. évfolyam 4 4 1 2
6. évfolyam 4 4 1 2
7. évfolyam 4 2 4 1 2
8. évfolyam 4 2 4 1 2
1 2 2 2+1 1 1+1 5 1 28
2 1 2 2+1 1 1+1 5 1 28
4 1+1 1 1+1 1 2 5 1 31
4 2 1 1+1 1 1+1 5 1 31
Középsúlyosan értelmi fogyatékosok Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatás-fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek Informatika Testi nevelés
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés
4 2 2
4 2 2
4 3 2
4 3 2
4 4 3
4 4 3
5 2+1 3
5 2+1 3
Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás
2
2
2
2 1
1
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
2+1
2+1
2+1
2+4
3+3
3+3
Környezetismeret
2
2
2
1
1+1
1
2
2
2 3
2 3
2 2
2+1 2+1
2+1 2+1
2 2
2 2 1
2 2 1
5
5
5
5
5
5
25
25
25
26
28
28
5 31
5 31
Tantárgy
Ének-zene Ábrázolás-alakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés Összesen
A szabadon tervezhető órakeret terhére 3 x 1 hét (5 nap) projekthetet (Karácsony, Tavaszváró, Föld) tervezünk. A projekthetek tervezésére évente kerül sor. Célunk a tanulók érdeklődésén alapuló komplex, önálló, életszerű feladategységek tervezése, mely során az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítjuk. A projekthét során a következő technikákat alkalmazzuk a témakörökhöz kapcsolódóan: tanulói kezdeményezésre épülő technikák, együttműködésre késztető technikák, kreatív felfedeztető, kutató technikák, beszélgetős játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás), szakirodalom feltárása, bábozás, interjú az adatközlőkkel, felidézés, élménybeszámoló, dramatikus helyzetgyakorlatok, poszter készítése, gyűjtés, kiállítás rendezése, programválasztás, csoportalakítás (névválasztás, címerés zászlókészítés), vizsgálódás és mintavétel, kreatív műhelymunkák, vetélkedő, verseny,
132
képeslapkészítés, önálló adatgyűjtés, alkotás, térképkészítés, térképhasználat, eredeti helyszínek felkeresése.
5. 6. Helyi tantervünk jellemzői 5. 6. 1. A kerettanterv kiválasztásának elvei Érvényesüljön • a gyermek- és személyiségközpontúság, • a sérülésspecifikusság, • a terápiás szemlélet, • az etnikai másságból adódó különbözőségek figyelembevétele, • a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi és magánéleti boldogulásának esélyteremtése Ennek érdekében: • Tanulóink testi és lelki jólléte érdekében megteremtjük a mindennapos testmozgást, és a tanterv nyújtotta komplex személyiségfejlesztő program alkalmazását kiterjesztjük az egész napos foglalkoztatásra. • A tanulás-tanítás, a képességek-készségek és a kulcskompetenciák fejlesztése, a gyermekek - lehetőség szerint játékba ágyazott - fizikális és mentális aktivitásán alapul. • Valamennyi pedagógiai szakaszban (bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő) biztosítjuk a tanulók terhelésében a képességek szerinti fokozatosság és az arányosság elvét. • Adekvátan, motivációjukra, érdeklődésükre, probléma érzékenységükre és probléma megoldó képességükre alapozzuk a művelődési anyagok feldolgozását.
5. 6. 2. Az Officina Bona tantervcsalád helyi adaptációja 5. 6. 2. 1. A tantervválasztás indoklása A tantervcsalád credója, vagyis a korrekciós, terápiás személyiségfejlesztésen alapuló nevelés, oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek boldog gyermekkorhoz segítése, valamint stratégiai céljai – aktivizáció, interiorizáció, differenciáció, individualizáció, motiváció – teljes mértékben lefedik intézményünk nevelési-oktatási koncepcióját. 5. 6. 2. 2. A tanterv adaptációja Elsősorban a tantervcsaládon beül az I. és a II. típusú változatok variációjával és egymás mellé illesztésével tervezünk. Alkalmanként mindez kiegészül a kompetencia alapú oktatási programcsomagok egy-egy SNI adaptációjú moduljával matematikai, szövegértésszövegalkotási és szociális kompetenciaterületen. Tanulóink képességstruktúrája igen változatos, tendenciaszerűen egyre súlyosabb mentális és viselkedésbeli anomáliákkal kerülnek intézményünkbe, ezért elkerülhetetlen a differenciált tanóra szervezés az egyéni fejlesztési tervek központi szerepével. A gyógypedagógus kollégák minden tanév elején, - többnyire legkésőbb október 15-ig valamennyi általuk tanított tantárgyhoz az Officina Bona tantervcsalád és a diagnosztikus felmérések tanulságai alapján komplex kompetencia alapú tanmenetet írnak, amelyben integráltan szerepelnek a környezet-és egészségnevelési programunk óratervi vonatkozásai is. (Lásd. melléklet)
133
5. 6. 2. 3. A tanterv főbb tartalmi elemei • Közök, általános követelmények – etikus magatartás, viselkedés, tudatosság, tervezettség, sérülésspecifikusság • Általános fejlesztési követelmények – pedagógiai szakaszok szerint mérföldköveket megjelölve • Részletes „kereszttantervi” követelmények és tantárgyi tantervek felépítése ◦ Tantervi koncepció ◦ Óraterv ◦ Részletes követelmények ◦ Tanítandó tananyag, téma, altémák ◦ Tanulói tevékenységek ◦ Kötelező és javasolt fogalmak ◦ Elvárt (minimális) tanulói teljesítmény ◦ Fejlesztési követelmények – készségek, képességek, attitűdök, pszichikus funkciók, gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták ◦ Koordinációk - külső és belső (tantárgyi és tantárgyközi) koordinációk; tankönyv, taneszköz; ellenőrzés; értékelés; az értékelés szempontjai A tanulói tevékenységeknek kulcsszerepük van: ◦ az ismeretnyújtásban – ismeretszerzésben, ◦ a megszerzett ismeretek gyakorlásában, ◦ a megszerzett ismeretek gyakorlásában, ◦ a készségek, képességek tréningjében, ◦ a cselekvésbe ágyazott gondolkodási művelet, gondolkodásfajták korrektív fejlesztésében, ◦ a pszichikus funkciók konkrét szituációkhoz kötött terápiájában, ◦ a sikeres tevékenység (személyiségadekvát feladat adás) során érzett funkcióöröm, mint motivációs eszköz létrejöttében. A tantervi tervezésben konkrétan kidolgozott részfeladatok és követelmény megjelölések segítik a tanulásban akadályozott tanulók sokoldalú fejlesztését a következő algoritmus szerint: ◦ fejlesztendő készségek ◦ fejlesztendő képességek ◦ fejlesztendő pszichikus funkciók – érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-és akarati élet, szociabilitás, cselekvés, magatartás, viselkedés, attitűdök, stb. ◦ fejlesztendő gondolkodási műveletek – összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosítás, különféle szempontú csoportosítások, osztályozások, összetartozás, konkretizálás, általánosítás, absztrakció, analízis, szintézis, analógia, ítéletalkotás, következtetés, variálás, kombinálás, stb. ◦ fejlesztendő gondolkodásfajták – perceptív, cselekvéses, fogalomalkotó, kauzális, logikus, algoritmizált, analógiás, problémamegoldó, taktikai, kreatív, heurisztikus, kritikai, alternatív, stb. A gondolkodás fejlődése-fejlesztése Bloom taxanómiája szerint: ◦ ismeret ◦ jártasság ◦ készség ◦ képesség A fejlődés útja:
134
◦ ◦ ◦ ◦ ◦
exponálás megfigyelés megértés megjegyzés alkalmazás értékelés
5. 6. 2. 4. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei és feladatai A kompetencia komponensei magukba foglalják az ismeretet, jártasságot, készséget, képességet, de mindezek kiegészülnek azzal az attitűddel, amely a cselekvéses alkalmazáshoz a motivácós „bátorságot” adják. 5. 6. 2. 5. Életkor és képesség struktúra adekvát kompetenciafejlesztő tevékenységek, játékok a kötelező tantárgyakban A standard, hagyományos, a művelődési tartalmak által meghatározott tanulói tevékenységeken túl, frontális, egyéni, páros és ahol lehetséges, kooperatív formában. A tanórai keretek a délutáni szakkörök, témahetek és projektek megvalósításával bővülnek. Magyar nyelv és irodalom 1-8. évfolyam Intellektuális érzelmek felébresztése életkor és képességadekvát művekkel; dramatizálás; szerepjáték; párbeszédes helyzetgyakorlat társas nyelvi magatartás alkalmazása; stílusgyakorlatok; mindennapi társas érintkezést elősegítő gyakorlatok életszituációkban; dráma –és bábjátékok; népi játékok; rituálék; érzékelő, konstrukciós és szabályjátékok; könyvtári és internetes gyűjtő, valamint kutatómunka; mimetizációk; fantázia gyakorlatok; szimulációs játékok; rajzos – írásos utasítások követése, végrehajtása; véleménynyilvánítás, különféle ábrázolási technikák kipróbálása; tematikus társalgás; beszédtechnika; „műkritika”; tájékozódás a napi sajtóban, műsorújságokban; űrlapok, csekkek, kérvények kitöltése, postára adása; hírek, reklámok kritikus értelmezése, szelektálása; egyéni, önsegítő vázlat készítése; piktogramok, logók tervezése; hangulatában illő bábok és maszkok készítése alkotásokhoz; önéletrajz írása adott szempontok alapján; story-board, olvasó- és médianapló készítése; képregény készítése kooperációban; hírolvasó játék: mondatok átalakítása szűkítéssel és bővítéssel; vita; illemszabályok verbálisan, illetve szituációkban; kultúrált e-mail és sms üzenetek; Történelem és társadalmi ismeretek 5-8. évfolyam Múzeumlátogatás; saját család történetének kutatása; barlangrajz készítése; jellemző történelmi események dramatikus megjelenítése, (történelmi alakok, archaikus beszédmód) stilizált jelmezek és díszletek készítése; vita; gyűjtőmunkák a könyvtárban és az interneten; tájékozódó gyakorlatok a történelmi térképeken; vaktérkép használata; saját vázlat készítése rajzzal, térképpel; hieroglifák – „titkosírás”kódolása dekódolása; egyes korok embereinek elképzelt családi jeleneteinek eljátszása; lényegkiemelés – kulcsszavak keresése; riportkészítés történelmi személyiségekkel; eltelt idők kiszámítása; „történelmi játszóház” megrendezése, és/vagy rendezvény meglátogatása; jelképek – címer, zászló, érme, épületek – képeinek gyűjtése; adott korok zeneműveinek meghallgatása és illusztrációja; jellemzés, portré írása egy-egy történelmi személyiségről; tanulói kiselőadás; „idegenvezetés” egy-egy történelmi helyszínen; tablók, időszalagok és prezentációk készítése; konzultáció és vita; helytörténeti kutatás; egyszerűbb kérelmek, adatlapok, statisztikák kitöltése;
135
Matematika 1-8. évfolyam Játékos helykeresések térben, számegyenesen, térképen, stb; boltosjáték, vásárlások, előkalkuláció; építések síkban és térben; síkbeli és térbeli játékos tájékozódás; sorozatok és halmazok alkotása életszerű helyzetekben; matematikai műveletet igénylő mesék és találóskérdések; szabálygépek különféle formái; képzeletbeli utazás: útvonalterv, menetrend, jegy ára; „bizotos”, „valószínű”, „lehetetlen” példák a mindennapokból; babaöltöztetés, ruhatár tervezése – kombinatorika, variációk; grafikonok értelmezése játékos szövegkörnyezetben és a mindennapokból; igaz-hamis játékok; mértékegységek és törtek alkalmazása a mindennapi életből; „mesterember”kerület, területszámítás gyakorlatorientáltan; fejszámoló verseny; becslési verseny; számológép és számítógép alkalmazása; játékos szerkesztési feladatok; síkidomok és testek érdekességei, természeti képződmények és emberalkotta környezeti példák keresése; barkochbák különféle fajtái; szituációs játékban alkalmi és szabvány mérőeszközök adekvát használata; „családi költségvetés” készítése pedagógusi segítséggel és/vagy kooperatív csoportmunkában; toto, lotto és bingó játék; „az én házam – kicsinyítés, tervezés, kerület, területszámítások; versenyek a szóbeli és írásbeli alapműveletek gyakorlására – becslés, önisneret, alkalmazás tendenciája, önértékelés és társértékelés Informatika 7-8. évfolyam Beszéd-és énekhangok differenciálása; gyűjtemény állathangokból; az osztály saját szignáljának megkomponálása; játék egyszerűbb hangszereken; hangfelvételek magnetofonnal; számítógép üzembe helyezése, üzembe helyezési algoritmusának lejegyzése; alkotások szövegszerkesztővel, a művek megismertetése a társakkal; próbálkozások a rajz és zeneszerkesztő programmal; számítások kalkulátorral; csoportmunka, közös bibliográfia készítés a könyvtárban; útvonal tervezés, menetrend, szállásfoglalás interneten; önálló, egyéni, nyomtatott dokumentum készítése és bemutatása; rádió, televízó és egyéb információhordozók használata; gyűjtőmunka és adott szempontok szerinti csoportosítások, táblázat, grafikon készítése
Környezetismeret 1-4. évfolyam Szituációs gyakorlatok, bemutatkozás, egymás bemutatása, mindennapi élethelyzetek; családi album készítése; személyes higiéné gyakorlatai, bemutatás babákon;öltözködés, babák öltöztetése gyermekdallal kísérve a műveletet; illemtan játékos, dramatikus formában; tematikus séta a biztonságos és udvarias gyalogos és járműveken való közlekedés gyakorlására; tablók, prezentációk készítése csoportmunkában – „képtárlátogatás”; gyűjtő és kutatómunkák az évszakok, növények, állatok és az ember világából; különféle érzékelő játékok; szituációs és szimulációs játék –viselkedés hivatalos helyeken, felnőttek és gyermekek társaságában; osztályterem rendezése egyéni arculatának kialakítása; élősarok létesítése és gondozása; környezettudatosságot fejlesztő játékok; környezetvédelmi akciókban részvétel; témákhoz kapcsolódó dalok hangszeres interpretációja; egészséges, egyszerű ételek sütése és főzése; mérések alkalmi és szabvány eszközökkel; tematikus tanulmányi kirándulások és azok értékelése; ünnepi (családi, egyházi, állami) készülődések külső és belső tartalmi elemei; részvétel a DÖK tevékenységében és egyéb közösségi megmozdulásokban; rajzok, terepasztal tevékenységek és makettek a lakókörnyezetről; üdvözlő lapok írása és postára adása; kultúrált e-mail és sms üzenetek
136
Természetismeret 5-6. évfolyam Páros és kiscsoportos vita és véleményformálás; ismeretrögzítés rajzos, írásos, makettes formában; csoportos asszociációs játékok; prezentációk; kutató és gyűjtő munka könyvtárban és interneten; szerepjáték; gyakorlati mérések választott és szabvány mértékegységekkel; irányított tanulói kísérletek és következtetések a mindennapi életre vonatkozóan, kooperációban; tematikus filmek, tanulmányi kirándulások és azok értelmezése, értékelése; „időjárás jelentés” grafikonok, saját vázlatok készítése; érzékszervi vizsgálatok, tájékozódási gyakorlatok térképen és terepen Természetismeret 7-8. évfolyam Biológia, egészségtan Ismeretszerzés információhordozók által, irányított lényegkiemeléssel, egyéni, páros kooperatív kiscsoportos munkaformában; saját élmény beszámolók és vélemények ütköztetése, vitaelemek, konszenzus; ld. még természetismeret 5-6. évfolyam Fizika Szakirodalmak tanulmányozása, (népszerű tudományos sajtótermékek, cikkek); egyszerű mérések, megfigyelések, kísérletek elvégzése, az eredmény értelmezése egyéni, páros kooperatív kiscsoportos munkaformában adekvát mértékű pedagógusi segítséggel; grafikon készítés füzetbe, illetve számítógépen; a fizika és a mindennapok kapcsolatának „kutatása”, tudósok, feltalálók munkássága – előadás prezentációval társaknak; egyszerű problémákból és számításokból csoportmunkák; ld. még természetismeret 5-6. évfolyam, 7-8. évfolyam biológia, egészségtan Kémia Kémiai témájú szakirodalmak, cikkek gyűjtése; a mindennapok kémiája – tanulói példagyűjtemény készítése; balesetvédelmi szabályzat összeállítása; tanulói kísérletek pedagógusi felügyelettel egyéni, páros kooperatív kiscsoportos munkaformában; „szaknyelv szótár” készítése; ismeretterjesztő rövidfilmek értelmezése; ld. még természetismeret 5-6. évfolyam, 7-8. évfolyam biológia, egészségtan és 7-8. évfolyam fizika
Földrajz 6-8. évfolyam Érzékszervi játékok, megfigyelések a környezetben; földgömb, terepasztal, térkép játékos gyakorlatok; Magyarország jellegzetességei – gyűjtő és rendszerező munka; időjárás, éghajlat megfigyelése, rajzos – kulcs szavas lejegyzése; „képzeletbeli utazások” a térképen és térkép nélkül; „idegenvezetés” hazánk tájain; dramatikus játék – népek, kultúrák találkozásai; kiselőadás, vagy kooperatív csoportmunka prezentációval - összefüggések feltárása felszín, éghajlat, gazdaság vonatkozásában Ének-zene 1-8. évfolyam Téri tájékozódás énekes játékokban; „ének nyelven beszélgetés”; hallás-, figyelem és ritmusfejlesztő játékok; dallam-és ritmusfelismerések; „szinkronizáló játék”; dallamív ábrázolása mozgásal, tánccal; zenehallgatás – képzőművészeti (rajzolás,festés, agyagozás, gyurmázás, montázs, kollázs, stb) ábrázolás; visszhangjáték; mi lennék, ha…..hangszerek felismerése; alkalmi ének és zenekar létrehozása; pantomim; ünnepek és hangulatuk zenei kifejeződései; népi gyermekjátékok kapcsán élményszerűség és szókincsbővítés; dal,
137
zeneműgyűjtés adott szempont szerint (évszakok, ünnepek, történelmi alakok, stb); illusztrációk készítése dalokhoz; a zenei kifejezés és hangulatérzékeltetése; a „gyógyító zene” Rajz és kézművesség 1-8. évfolyam A tárgy önmagában feltételezi a cselekvéses tanulói aktivitást. A vizuális kommunikáció (objektív és szubjektív közlések) tárgy-és környezeti kultúra, önkifejezés és a képzőművészet szeretetének tere. Dekoratív kompozíciók készítése egyszerű elemekből; természeti és mesterséges tárgyak vizuális és esztétikai szempontú csoportosítása; konstruálás zenei, vagy prózai tartalomra (pl.: babaház); technikák gyakorlatorientált, változatos alkalmazása; gesztus-és arckifejezés értelmezési gyakorlatok; egy közös alkotás elkészítése csoportmunkában; saját érzés kifejezése grafikusan; „Varázsolj a foltból!” képzelőerő és motoros ügyesség fejlesztése; vizuális és akusztikus ritmusgyakorlatok; díszletkészítés meséhez és zeneművekhez; piktogram készítése a mindennapi tevékenységekhez, cslekvéssorozatokhoz; kooperatív munka festmény és szoborkiállítás; használati tárgyak alaprajzai; tárgyfelismerés jellemző részletekről; társak felismerése árnykép alapján; ritmusképzés különféle felületekből; műalkotások megtekintése múzeumokban és képtárakban; látogatás Szentendrére a Skanzenbe Életvitel és gyakorlati ismeretek – 1-8. évfolyam A tantárgy cselekvésen, cselekvéssorozatokon a tanulói aktivitáson, alapul. Modellépítés kedvenc tárgyakról, épületekről, kezdetekben modell kontúrok körülrajzolása; műveleti sorrendek, algoritmusok; minta és saját ötlet kombinációi az alkotásban; tanulmányi tematikus séták; gyalogos és kerékpáros „KRESZ vizsga” elméletben és terepen; kerékpár karbantartásánek alapjai; kerékpározás technikájának elsajátítása; gyakorlati szempontú egészség lexikon összeállítása kooperatív osztálymunkában, esetleg mikroprojektben; házi patika összeállítása; balesetmegelőzés, elsősegély nyújtása szituációs játék keretében; szituációs játékok közlekedési, vásárlási, orvosi ellátásbeli élethelyzetekben; szemlyi higiénéhez kötődő szituációs gyakorlatok; a csecsemőápolás gyakorlása babán, ringatók, dúdolók; napi hírek nyomonkövetése; statisztika készítése az időjárásról; szenzitív környezetpedagógiai játékok az élő és élettelen természet köréből; anyagok, szerszámok, megmunkálásuk és mesterségek; kézműves munkák – kiállítás az elkészült alkotásokból önértékelés, társértékelés; gyűjtőmunka a népművészeti alkotások, hagyományok témaköréből; munkamegosztás a családban, háztartási épek működtetése, családi szerepek; ruhák és cipől tisztántartása; számítások a „fiktív” család háztartási költségeivel kapcsolatban; „jövőbeni lakás berendezése”; szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás ötletes tárgyak készítése ; akciós termékek előnyei, hátrányai „próbavásárlás”; ruhavásárlás, saját méretek megállapítása; kertművelési gyakorlat; szobanövények, gyógynövények nevelése cserépben; gyógytea készítése; tankonyhai gyakorlat – bevásárlás, sütés, főzés, terítés, kultúrált étkezés, mosogatás – anyag-és energia takarékossági szempontok figyelembe vételével; táplálkozási szokások; helyi épített és természeti környezet változásainak folyamatos megfigyelése; naptár az időjárás elemeinek megfigyeléséről
Testnevelés és sport 1-8. évfolyam
138
Testtérkép, lateralitást és szerialitást célzó játékok; téri orientációs játékok; imitációs gyakorlatok; auditív szövegértést segítő játékok; verssel, dallal kísért mozdulatsorok; csapatversenyek, labdajátékok figyelemmel saját és társak testi épségére, a siker és a veszteség feldolgozásának gyakorlása; támadás, védelem, taktika; állatmozgások utánzása hangadással; Ayres, Delacato és Dennison terápiás elemek; figyelem összpontosító gyakorlatok; mozgás zenére, tánclépések; lehetőségekhez mérten játék a szabadban, hógolyózás, csúszkálás, stb, az időjárás elemeinek megfigyelése; bizalom játékok; játékos légző gyakorlatok; úszás – vízi biztonság; a sporttal kapcsolatos higiénés szokások kialakítása; relaxációs gyakorlatok; társ hátára írás ujjal, a jel továbbadása; mozgássorozatok csukott szemmel; kirándulások, gyalogtúrák, termés, levél, kőzetgyűjtéssel; régi idők (hon-és népismeret) mozgásos gyermekjátékai; Cooper-teszt Osztályfőnöki 5-8. évfolyam Beszélgető kör; hangulati kör; konfliktuskezelés resztoratív technikával; bingó, toto és lotto játék; szituációs játék; drámajáték; időutazás – „életünk 10-20 év múlva; önértékelés, társértékelés különféle helyzetekben; önismereti és társismereti játékok; „tükörjáték”; „szerepeim a múltban, jelenben, jövőben”; tulajdonság lista készítése; „bátor vagyok igent és nemet mondani; szemelvények a személyiségről, jellemről, viselkedésről, a családi életről – ezek értékelő megbeszélése, dramatizálása, tabló, díszlet, jelmez készítése; Ld. még magyar, történelem, hon-és népismeret tevékenységeit 5. 6. 2. 6. Életkor és képesség struktúra adekvát kompetenciafejlesztő tevékenységek, játékok a moduláris tantárgyakban Hon-és népismeret 5-8. évfolyam Kutató és gyűjtőmunka egyes körök jellemző mesterségeiről; szituációs, szimulációs és dramatikus játékok; regék és mondák meghallgatása, illusztrálása; barkohbák; zeneművek interpretációja közösen; helytörténeti kutatás; képeslapok, fényképek gyűjtése, ezek rendszerezése és bemutatása a társaknak; napló vezetése; emlékhelyek felkeresése
Médiaismeret 8. évfolyam Közös mozilátogatás, a film megbeszélése, elemzése; vita az építő jellegű, értékes és silány, káros médiatartalmakról; szelekciós gyakorlatok műsorfüzet alapján tévés programok, rádióműsorok, filmek köréből; helyes Internet használati szokások a függőség veszélyei, annak elkerülésének stratégiái; a tanulók életkorának megfelelő filmklasszikusokból címgyűjtemény készítése; CD és DVD kölcsönzés; lásd még a magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki történelem, hon-és népismeret, informatika tevékenységgyűjteményt Tánc és dráma 5. és 7. évfolyam Pszichodramatikus játékok érzelmek, konfliktusok kezelésére; életképek készítése, azok eljátszása; figyelemfejlesztő és bizalomerősítő gyakorlatok; „kedvenc versem” házi színpad; magyar népi játékok, táncok elemei; klasszikus és modern táncok alaplépései; „tudni illik, hogy mi illik”; lásd még osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, történelem; testnevelés tevékenységi formáit
139
Ismerkedés az informatikával 3-6. évfolyam Barkohbák; elrejtett tárgyak keresése, „hideg-meleg” játék; érzékszervi érzékenyítő játékok; információk differenciálása érzékszervekkel; szógyűjtések; számítógép kezelése önállóan tanári és társ segítséggel; felfedezések – ismerkedés a programokkal; billentyű és egérhasználat gyakorlása játékos formában; képes-rajzos alkotások; piktogramok értelmezése; „építkezés”, alkotás megadott, később szabadon választott elemekből; gyűjtő és kutató munkák; könyvespolc berendezése az osztályban – katalógus készítése; kedvenc mesefigura megrajzolása manuálisan és géppel; irányjátékok; akadályok leküzdése valóságban és virtuálisan; márkanevek, emblémák keresése tárgyakon; meseillusztráció készítése; titkosírás létrehozása; elemi algoritmizálás; könyvválasztás szabadpolcról és a választás indoklása; rajzos, írásos üzenet készítése szülőnek és társnak; telefonálás mímelése és a valóságban is végrehajtva; irányító-irányított csoportos játék, amelyben az irányítás módja váltakozó és közmegegyezésen alapul; játék és fejlesztőprogramok használata; lexikonok használata; képgyűjtemény, képolvasás, képalkotás; fényképezés; pörgetéses mozgókép játék készítése; könyvkölcsönzés; tartalomjegyzék használata; beszélgetés, beszámoló az olvasottakról; ismerkedés az információhordozókkal 5. 6. 2. 7. Életkor és képesség struktúra adekvát kompetenciafejlesztő tevékenységek, játékok a szabadon tervezhető tantárgyakban Bevezetés egy élő idegen nyelvbe (angol) 7-8. évfolyam Angol nyelvű versikék, gyermekdalok, magyar gyermekjátékok adaptációi; rövid memoriterek; szituációs gyakorlatok; leggyakoribb élethelyzetekben szituációs játékok; bingo játék; képzeletbeli utazás angol nyelvű országokban; képek gyűjtése, tabló készítése; társasjátékok a szavak, kifejezések gyakorlására; rövidfilmek eredeti megtekintése; rajzos és /vagy írásos szótár készítése; képes gyermekújság nézegetése; szövegértési gyakorlatok magnóról; kutatómunka könyvtárban és interneten.
5. 7. Nem szakrendszerű oktatás Intézményünkben gyógypedagógusok tanítanak, akik professzionálisak mind az ép, mind a sajátos nevelési igényű 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pszichológiai és pedagógiai ismeretekben, metódusokban és mindennapi nevelő munkájuk során alkalmazzák azokat. Az 5. és 6. évfolyamra - gyakran még a fejlesztő szakasznak minősülő 7. és 8. évfolyamra is iskolatípusunkban különösen érvényesek az alapozó szakasz ismérvei, ezek markánsan kiegészülnek az individuális nevelési-oktatási eljárásokkal. A kulcskompetenciák fejlesztése a tanulók egész napját kitöltő feladat, a tantárgyi koncentráció, a gyermeki aktivitáson – többnyire cselekvésen - alapuló ismeretszerzés, felfedeztetés, kooperatív tanulásszervezési technikák keretében, párhuzamosan történik a mindennapi életszerű helyzetekben történő hasznosulással.
5. 8. Átjárhatóság az egyes iskolatípusok között
140
Az egyes iskolák közötti átjárhatóságot biztosítani kell minden nevelési-oktatási intézménynek. Ezt segítik elő a különböző műveltségi blokkok osztályfokokra bontott, meghatározott követelményrendszerei, valamint a vizsgarendszer kialakítása. Mindezek mellett lehetőséget kell teremteni a különböző iskolatípusokból való átjárásra is, mely a megfelelő szakértői bizottság komplex vizsgálata és határozata alapján kerülhet megvalósításra. Életkori Pedagógiai Évfolyamok Belső differenciálás szakaszok szakaszok S e 10. Felzárkózta Kiegészítő Kiegészítő r IV. tás ismeretek ismeretek d 9. ü l ő 8. Lassan Választható Tehetségk III. haladók órák gondozás o 7. felzárkózta r tása
K i s i s k o l á s k o r
- szakiskola - speciális szakiskola - továbbképzés - munkahely - speciális szakiskola - szakképző iskola
6. II.
Normál ütemben haladók
5.
Gyorsan haladók
4. általános iskola 3. I.
= átlépési pontok
2. 1.
Lassan fejlődők egyéni programja
= kilépési pontok,
Normál ütemben haladók
Gyorsan haladók
általános iskola
= alapműveltségi vizsga
5. 9. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nevelőtestület a Közoktatási Törvény és végrehajtási rendeletei alapján, a szülők és a diákok véleményének kikérésével, munkaközösségi konszenzus alapján választja meg a pedagógiai programhoz kapcsolódó tankönyveket és taneszközöket. A továbbhaladáshoz, a gyermekek fejlesztéséhez igazodó egymásra épülő eszközellátottság csak a szakmai munkaközösségek egybehangolt munkájával lehetséges. A minden szempontból összehangolt tervezés elősegíti az egyes pedagógusok autonóm, kreatív, alkotótevékenységét. A tankönyvek kiválasztását a realitások figyelembevételével kell végezni, különös tekintettel a családok anyagi helyzetére, ill. a fenntartó forrásaira. 141
A pedagógiai programhoz kapcsolódó műveltségi területek elsajátításához alapvető taneszközök szükségeltetnek. Elveink: • taneszközeink csak biztonságos elhelyezés és rendeltetés szerinti használat mellett érik el hatásukat, • az eszközök feleljenek meg egészségügyi és egyéb szabványoknak, • céljukat, használatukat tekintve feleljenek meg a tanulók sajátosságainak • nem célunk az agyonszemléltetés, de a tananyaghoz szükséges eszközök kivitelükben és tartalmukban is igazodjanak tevékenységünkhöz, • eszközeink beszerzésénél a praktikusság és a tartósság dominál, • csak az az eszköz szerezhető be, melynek elhelyezése, karbantartása, anyagbeszerzése folyamatosan biztosított • a szülőkre nem hárítunk váratlan és aránytalan anyagi terhet (váltócipő, testnevelés felszerelés megválasztásában csak a praktikum szempont).
5. 10. Összegzés Értékek rendszere Az iskolai közösség három szereplőjénél megjelenő értékek: Pedagógus: ◦ egységes pedagógiai elvek ◦ etikai kódex ◦ együttműködés ◦ képzettségi szint Gyermek: ◦ iskolai magatartás ◦ iskolán kívüli magatartás ◦ szülők, tanárok és egymás tiszteletben tartása ◦ programokon való megfelelő megjelenés és részvétel Szülő: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
kapcsolat az iskolával, tanárokkal kapcsolat a gyerekekkel programokhoz segítségnyújtás programokra gyermekük felkészítése (ruházat, tisztálkodás) programokon való részvétel
Az egészséges identitásmodellt felkínáló és létrehozó társadalom nem statikus módon működik. Tagjainak esélyt teremt a testi-lelki egészségre, a magánéleti boldogulásra és lehetőséget arra, hogy ők is munkálkodhassanak önmagukért és a társadalomért. •
Jelen van a gyermek, aki tanulásban vagy értelmileg akadályozott, s ki tudja, hogy hány meg hány kudarcokkal átitatott élménye manifesztálódik viselkedési és magatartási problémáiban, s hordoz még magával számtalan az életvezetését csökkentő csírát, egyéb sérülést egymásra halmozva.
142
• •
Jelen van a szülő, aki néha önmagát vádolva, vagy éppen gyermekéről lemondóan nyilatkozva él, s önmaga számára is szinte elviselhetetlen fájdalmat, vagy vádat vetít környezete felé, s öröksége sokszor a magány. Jelen van a gyógypedagógus, a segítő szakember, aki a siker és kudarc korlátait nem mindig felismerve küzd napról-napra, hogy hivatását hivatásként művelhesse, s mellette maradjon teremtő energiája létfenntartói, magánéleti szerepben is.
Mi kell ehhez? • Világos és megvalósítható célok, melyekkel lehet azonosulni. • A hatalom elosztása oly módon, hogy mindenki felelősségének megfelelően vegyen részt a döntésben és a problémamegoldásban. • Az egyén és az intézmény érdekeinek mérlegelése a teljesítőképesség igénybevételénél. • A légkör legyen olyan, melyben helyet kap az öröm és az elismerés is. • Legyen jelen a változtatás, az újítás, a fejlesztés szándéka. • Az intézményi autonómia megléte. • Szükség van az intézmény alkalmazkodóképességére is, mely reagál a környezet változásaira. • Legyen képes arra, hogy a problémáiról kommunikáljon, a konfliktusokat kihordja és tanuljon belőlük. Biztosan lehetne bővíteni még a kört, de úgy gondoljuk, hogy a fenti tényezők megfogalmazzák a tantestület és a vezető feladatait is, és biztosítják a működőképességet.
143
6. Mellékletek az iskola pedagógiai programjához 1.sz. melléklet
Helyiségek jegyzéke
2. sz. melléklet
Taneszköz jegyzék
3.sz. melléklet
Tankönyvjegyzék
4.sz. melléklet
Egyéni fejlesztési terv sablon
5.sz melléklet
Tanmenet sablon
6.sz. melléklet
Óravázlat sablon
7.sz. melléklet
Tanulói portfolió
144
1. számú melléklet: Helyiségek jegyzéke A telephely intézmény helyiségei és eszközellátottsága 1139 Budapest, Lomb u. 20. Óvoda Helyiségek: az ellátottság az igényeknek megfelel: 1 db csoportszoba, 1 db tornaszoba, 1 db logopédiai foglalkoztató (mely egyúttal egyéni fejlesztő szoba is),1 db zeneterápiás szoba, 1 db játszóudvar (felszerelve), 1 db nevelőtestületi szoba, 1 db gyermeköltöző, 1 db gyermekmosdó és WC, 1 db felnőtt öltöző (mosdó, zuhanyozó). A kiszolgáló helyiségek az elkülönítő szoba kivételével adottak. Iskola Helyiségei: • 2 db csoportszoba, • 2 db gyermeköltöző, • 2 db gyermekmosdó és WC. A többi helyiség közös az óvodával. •
Az orvosi szoba jelenleg a Váci út 57.sz. alatti iskolában biztosított
Eszközök • Bútorzat • Színvonalas, jól felszerelt csoportszobák és tornaszoba. Tisztálkodási és egyéb felszerelések: • Igényeknek, előírásoknak megfelelő feltételek. A nevelőmunkát segítő játékok és eszközök: Ezen a téren mind az óvoda, mind a három foglalkoztató csoport jól felszerelt, a jövőben csak a játékok mindenkor időben való lecseréléséről a játék- és eszközkészlet szinten tartásáról kell gondoskodni. Az egészség- és munkavédelmi eszközök teljes egészében biztosítottak.
Az iskolai helyiségek eszközökkel való ellátottsága 1134 Budapest, Váci út 57. Helyiségek: az ellátottság az igényeknek és az előírásoknak megfelel. az iskola rendelkezik: 15 tanteremmel, 5 szaktanteremmel, 1 logopédiai foglalkoztatóval, 1 tornateremmel, 1 sportudvarral, 1 igazgatói irodával, 1 nevelőtestületi irodával, 1 ügyviteli helyiséggel, 1 könyvtárral, 1 orvosi szobával (amely a Kassák Gimnáziummal közös). A kiszolgáló helyiségek is teljes mértékben megfelelnek a törvényben előírtaknak. Bútorzat - célszerűen és esztétikusan megoldott.
145
Nevelőmunkát segítő eszközök, játékok: A mozgáskultúrát fejlesztő játékok, eszközök az ének-zene eszközei, az anyanyelvi és kommunikációs képességfejlesztés eszközei, az értelmi képességeket fejlesztő eszközök, az ábrázoló tevékenységet, fejlesztő eszközök, a természeti, emberi tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, a munkajellegű tevékenységek eszközei a törvényben leírtaknak megfelelően rendelkezésünkre állnak. A rendszeres karbantartás és csere szükséges. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás szakterületeinek eszközei: Anyanyelv Az eszközellátottság jónak mondható Matematika Az eszközellátottság közepesnek mondható. Természeti ismeretek A felszereltség folyamatos karbantartása, pótlása szükséges Földrajz Eszközellátottságunk közepes. Történelem Eszközellátottságunk közepes. Technika Eszközellátottságunk közepes. Az iskolai könyvtár Felszereltsége jó, bár az állomány gondozása, bővítése állandó feladat.
146
2. számú melléklet: Taneszköz jegyzék Felszereltség tantermenként • A gyermekek életkorára és testmagasságára figyelemmel tanulónként 1 tanulói asztal és szék (A tanulócsoport összetételétől függően azonos típusú, de az egyéni igényeknek megfelelő méretű) • Nevelői asztal két nevelői székkel • Eszköztároló szekrény és nyitott polc-rendszer 4-6 db • Vonalas (fejlődési szintnek megfelelően), négyzethálós és mágneses tábla • Álló fogas (A gyerekek kabátja, váltócipője és testnevelés felszerelése a folyosói szekrényekben kap helyet. Minden osztály rendelkezik egy zárható szekrénnyel) • Szeméttároló • Mosdókagyló pipere polccal • Ablakonként függöny és sötétítő függöny • Szőnyeg (rongyszőnyeg kuckóhoz) • Rádiósmagnó • Négy tanteremben interaktív tábla és számítógép is van. OFFICINA BONA tantervcsalád követelményei alapján Magyar nyelv-és irodalom 1. – 10. évfolyam Kommunikáció memory, dominók, bábok, stilizált jelmezek, gyurma, agyag, festék, építőjáték, tárgyjátékok, puzzle, gyermekkártyák, korongok Olvasás, szövegértés, írás, fogalmazás, irodalom, nyelvi ismeretek írószerek, gyöngy, papírfélék, betűkártyák, nyelvi ismeretek másolólapok, versgyűjtemények, gyermekújságok, szókártyák, lexikonok, helyesírási szótárak, rendszerező táblák, szabály poszterek, szemléltető képek, mozzanatsorok képekben, CD lejátszó, magnetofon, hangkazetták, fali táblázatok, kortörténeti képek, gyűjteményes kötetek, maszkok, maszk készítéshez anyagok, eseményképek, video, videokazetták, televízió, számítógép, antológiák, reklámanyagok, mondatkártyák, írók és költők arcképcsarnoka, reprodukciók, magán és közéleti szövegek, nyomtatványok, űrlapok, adatlapok, katalógusok, irodalmi és nyelvtani tablók Biblia Ó. Nagy Gábor: „Mi fán terem?” Lengyel Dénes: „Régi magyar mondák” Könyvtár bútorzata és berendezési tárgyai Tanulói asztal és szék 12 tanuló részére, könyvtárosi asztal és szék, egyedi megvilágítás olvasóhelyenként 1 db, szekrények és nyitott polcok 3000 könyvtári dokumentum elhelyezésére, 1 db, létra, 1 db telefon, 1 db fény- másoló, 1db számítógép, 1 db nyomtató, 1 db video (lejátszó, felvevő) televízióval, 1 db CD lejátszó, 1 db írásvetítő Könyvtárszoba 3 db asztal, 6 db szék, tanulói és tanári felkészüléshez 500 dokumentum tárolására alkalmas polc, vagy szerkény, 1 db egyedi világítás olvasóhelyenként 147
Matematika 1. – 10. évfolyam Szabvány mérőeszközök, óra, hőmérő, matematikai fali táblázatok, mértani test makettek, szerkesztéshez szükséges tanári és tanulói eszközök (vonalzók, szögmérő, körző) Környezetismeret 1.- 4. évfolyam Tankönyv, munkatankönyv, munkafüzet, képek, tükör, babák, rajzeszközök, makettek, karácsonyi és húsvéti díszek, álarc készítéséhez szükséges anyagok, matricák, edények, ecsetek, festékek, szobanövények, madáretető, videofilmek, érzékelő játékok, tankonyha felszerelése, szabvány mérőeszközök, képanyagok, babaház, makett, címer, nemzeti zászló, termőföld, homok, mérőszalag, kerti szerszámok, ünnepi teríték és ételhez való eszközök, anyagok, iránytű, térképek, képek, kártyák Természetismeret 5.-6. évfolyam Fizikai kísérleti eszközök a jelenségek bemutatására, szabvány mérőeszközök, kép- és diaanyag, videofilm, tankert és kerti szerszámok, lakóhely térképe, iránytű, meteorológiai eszközök, video anyag, irodalmi szemelvények, képes növény és állathatározók Földrajz 6.-10 évfolyam Rajzeszközök, terepasztal, nagyító, csipesz, iránytű, cseppentő, a Föld domborzati térképe, kép, dia és video anyag, szemelvények, atlaszok, fali térképek, mérőeszközök, terepmodellek, transzparenssor, videofilm, tellúrium, képeskönyvek Tornatermi felszerelések 2db kosárlabda palánk, 1 db gyűrű, 2 db mászórúd, 5 db kislabda, 5 db labda, 2 db tornaszőnyeg, 2 db tornapad, 2 db zsámoly, 2 db bordásfal, 2 db mászókötél, 5 db gumikötél, 5 db ugrókötél, 5 db medicinlabda, 1 db stopper, 1 db kiegészítő tornakészlet Testnevelés és sport 1.-10. évfolyam Tornaszoba, tornaterem teljes felszerelése, tanuszoda látogatás, görkorcsolya, gördeszka, szánkó, sí Történelem és társadalmi ismeretek 5.-10. évfolyam A választott tankönyv, Régen volt, hogy is volt... Történelmi olvasókönyv (Fila István, Korona Kiadó) Varga Domonkos – Vekerdi László: A világ kereke (Bp., 1985) Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (Bp., 1989) Nagy László: Magyarország Európában (Honnfy, 1993) Az emberiség krónikája (Officina Nova Kiadó) Történelmi atlasz, Az emberiség krónikája, diafilmek, történelmi falitérképek, irodalmi alkotások aktuálisan a tananyaghoz illeszkedve, iskolai évkönyvek, útikönyvek, múzeumi katalógusok, videofilmek, történelmi témájú szépirodalmi alkotások, képzőművészeti alkotások, reprodukciók, poszterek, korabeli hangfelvételek, időszalag, önkormányzati sajtóanyagok, zeneművek a tananyaghoz kapcsolódóan, Alkotmány, szóróanyagok, Statisztikai zsebkönyv, sematikus táblák, Egyezmény a gyermekek jogairól Művészeti- zeneterápiás terem felszerelése Pianínó, ötvonalas tábla, CD lejátszó, HIFI torony, 4 db szekrény, tároló polcok, szőnyegek
148
Ének-zene 1.-8. évfolyam Szemléltető képek, zeneszerzők arcképcsarnoka, ritmushangszer garnitúra, dallamkirakó korongok, ritmuskártyák, a zenehallgatások anyaga, magnetofon, lemezjátszó Forrai Katalin: Ének a bölcsődében (Bp., 1976, Zeneműkiadó) Forrai Katalin: Ének az óvodában (Bp., 1975, Zeneműkiadó) Kodály-Ádám: Énekes könyv (Bp., 1994, reprint kiadás) Lantos Dezsőné - Lukin Lászlóné: Ének – zene (Bp., 1978, tankönyvkiadó) Cinege, cinege, kismadár (MRT Minerva) Beck Zoltán: Tüzet viszek, ne lássátok! (Békéscsaba, 1987) Laczó Zoltán: Zenehallgatás az általános iskola alsó tagozatában (Bp., Tankönyvkiadó, 1984), a hozzá tartozó lemezsorozat Számítástechnika terem Flipchart tábla, 8 db számítógépasztal, 8 db számítógép tartozékokkal, 1 db nyomtató, 2 db lemeztároló doboz, jogtiszta programok, interaktív tábla. Informatika 3.- 10. évfolyam Logikai játék, színes rúd készlet, személyi számítógépek, nyomtatók (az előbbiekből 2 gyermekre jusson egy), életkornak megfelelő szoftverek: képességfejlesztő és didaktikai játékok, tantárgyi programok, telefonkészülék, telefonkártya, Comenius-Logo szoftver, rajzszerkesztő, szövegszerkesztő program, iskolai könyvtár, médiatár, katalógusok, fényképezőgép, televízió teletexttel, videomagnó, magnetofon Technika szaktanterem 15 tanuló részére tanulói munkaasztal, 15 db állítható magasságú támla nélküli szék Tankonyha Konyha teljes felszereléssel: hűtő, mélyhűtő, kerámia lapos tűzhely, mosógép, konyhaszekrény rendszer, mosogató, teljes tálaló és főzőedény készlet, ebédlőasztal 12 székkel Varrószoba 5 db varrógép, 1db interlock, 6 db varrógép asztal, 1db 12 személyes asztal, 12 szék, 1 db tanári asztal, 1 db tanári szék, 2 db tárolószekrény, polcrendszer, mosdókagyló Szövőterem 2 db nagy szövőkeret, 4 db kis szövőkeret, mosdókagyló, 12 tanuló számára munkaasztal, 1 db tanári asztal, 1 db tanári szék, 3 db tárolószekrény Homokkép készítő terem 12 tanuló számára tanulói asztal székkel, mosdókagyló, 1db nevelői asztal székkel, polcrendszer a homokkép készítéséhez szükséges eszközök és anyagok számára
149
Kerámia terem 1 db agyagos kemence, 1 db tűzzománc kemence, polcrendszer az alapanygok és a kész munkák számára, mosdókagyló, 8 tanuló számára munkaasztal, 8 db szék Üvegfestő terem 8 tanuló számára asztal székekkel, 3 db tároló szekrény, polcrendszer, mosdókagyló Életvitel és gyakorlati ismeretek 1.-8. évfolyam Tankonyha és felszerelése, mosdótál, edény- és ruhaszárító, porszívó, vasaló, vasalódeszka, locsolókanna, varróeszközök, hímzőkeret, előre nyomott textíliák, szövőkeret, szövőszék, fonalak, kötő- és horgolótűk, szabásminták, viasz, fa építőkockák, fa-fém-műanyag építő játékok, lécek, csiszolóvászon, kések, fa- és illesztőfűrész, kalapács, égető kemence, falemezek, fonalfűrész, enyv, fémhuzalok, egyengető lap, fémvágó olló, satu, fogókészlet, lyukasztókészlet, szlöjdkés, kerékpár, csípőfogók (oldal és homlok), műszerész fűrész, építődoboz, természetes és feldolgozott anyagok, különféle textíliák, elsősegély felszerelés, csavarkulcsok, csavarhúzók, anatómiai atlaszok, fémépítő készlet, szobanövények, iskolakert, takarító eszközök, tervrajzok, menetrend, ismeretterjesztő kézikönyvek, szakácskönyvek, kiadványok a korszerű és egészséges táplálkozásról, tápanyag táblázatok, ruházati mérettáblázatok, KRESZ táblázatok, atlaszok, várostérképek, újságcikkek (lakáshirdetésről), videofilmek különböző településekről, pályaválasztási felvilágosító és tájékoztató anyagok, lexikonok, terepasztal, földminták, mérőeszközök, lyukasztók, terrárium, ketrecek, kalitkák, tisztálkodó eszközkészlet, mosógép, centrifuga, csecsemőápolási kellékek, varrógép, fazekas korong. Művészeti szakterem felszerelése Tanulólétszámnak megfelelő rajzasztal, állítható tárgyasztal, vízcsap, szekrények, polcrendszer Rajz- és kézművesség 1.- 8. évfolyam Ollók, írásvetítőhöz fóliák, festékek (tempera), filctollak, vetítővászon, írásvetítő, műalkotásról reprodukciók, természetfotók, különféle rajzlapok, színes papír csomagok, ecsetek, ragasztók, hurkapálcák, színes és grafitceruza készletek, hegyezők, csomagoló papírok, krepp papírok, viaszkréták, gyertyák, diafilmek, diavetítő, videofilmek, televízió, videó, vizuális játékok, aktuálisan hanganyagok, magnetofon, háztartási keményítő, tisztított anyagok, képsíkrendszert szemléltető eszköz, tűzőgép, szalagragasztók, fóliatollak Természetismeret (egészségtan, biológia, fizika, kémia) 1.-10. évfolyam Mechanikai, hőtani, elektromossági tanulókísérleti készlet, mérőhengerek, karos mérleg, rugós erőmérő, V-A mérő, üvegeszközök, edények, diódák, lencsék, felfogóernyő, fényképezőgép, mikroszkóp, távcső, testek, metronóm, mágneskészlet, súlysorozat, kétkarú mérleg, állványok, álló- és mozgócsigák, egy- és kétoldalú emelő, optikai pad, kőzetminták, elektrovaria-készlet, fluoreszcein-oldat, Hartl-korong, Toricelli-cső, barométer
150
Folyóiratok (Természet világa), mérőszalag, méterrúd, stopper, mérőpohár, acélgolyók, parafa golyók, súlysorozat, úszó sűrűségmérő, lexikonok, borszeszégő, hőmérők, hővezető és szigetelő anyagok, bemutató filmek (pl. őtágulás9, különféle sűrűségű és alakú testek, lejtők, közlekedő edények, hajszálcsövek, hullámkád, hangszermodellek, prizmák, tükrök, színszűrők, iránytű, transzformátor-modell, izzólámpák foglalatban (soros és párhuzamos kapcsoláshoz), háztartási gépek, az anyag szerkezetét bemutató modellek, videokazetták, filmek, diaképek, lexikonok, fizikatörténeti könyvek, Mikola-cső, inga, hangvillák Öveges József: Kis fizika Öveges József: Érdekes fizika Periódusos rendszer, gázfejlesztő készülék, lombik, kálium-permanganát, sósav, főzőpohár, kémcsövek, magnéziumszalag, vaspor, cink, borszeszégő, videofilm, óraüveg, indikátor, molekula modell, foszfor, szalmiákszesz, salétromsav, ammónium, mészkő, lakmusz, fenolftalein, fémek, táblázat az egyes izotóp atomok jelöléséről, kémcsőfogó, számológép, elektonegativitások táblázata, rácsmodellek, vegyszerkanál, üvegbot, példatár, vízkeménységtesztek, csipeszek, oldószerek, műanyag alapanyagok (PVC), táblázatok, képek, újságcikkek, műtrágyák és permetezőszerek dobozai, tölcsér, szűrők, Erlenmeyer-lombik Dr. Balázs Lóránt: A kémia története (Nemzeti tankönyvkiadó, 1996) Logopédiai /egyéni fejlesztőszoba berendezése 1 db tükör, 1 db számítógép tartozékokkal, számítógépasztal, 1 db rádiósmagnó, 1 db tanulói asztal, 2 db szék, 1 db óvodai asztal, 2 db szék, 1 db szőnyeg, 2 db szekrény, polcrendszer, diagnosztikai és fejlesztő eszközök
151
3. számú melléklet: Tankönyvjegyzék Speciális fejlesztő csoport NT 98488/MT - Játékház képes olvasókönyv NT 98489/I - Játékház feladatlapok NT 98489/II - Játékház feladatlapok II. NT 98490/MT - Betűbontás feladatlap I. NT 98600 - Fejlesztőlapok NT 98624/F - Beszédfejlesztés és környezet 1-2. NT 98610 - Beszédfejlesztés és környezet 3-4. NT 98610/F - Beszédfejlesztés és környezet 3-4. NT 98626/MT - Beszédfejlesztés és környezet 5-6. NT 98527/I - Én is tudok számolni 1. NT 98527/II - Én is tudok számolni 2 . NT 98527/III - Én is tudok számolni 3. NT 98608 - Számolás-mérés előkészítése 1-2. NT 98646/F - Számolás-mérés 4. feladatlapok
Foglalkoztató I. NT 98487/MT - Én is tudok beszélni 1. NT 98492 - Én is tudok beszélni 1. NT 982514 MT - Lexi iskolai előkészítő NT 98515/MT - Lexi iskolai előkészítő 1. LG 0005 - Ez volnék én LG 00NF - Együtt lenni jó Színezd ki és rajzolj NT 98624/F - Beszédfejlesztés és környezet NT 98608 - Számolás - mérés AP 010101 - Az én ABC NT 001431/I. - Környezetismeret I. félév 1.o. NT 00143/II. - Környezetismeret II. félév 1.o. NT 80303 - Zeneovi Színezd ki és számolj Foglalkoztató II. LG 0015 - Írás-elemek gyakorlása DI 070032 - Mesék csodái, írás-előkészítő NT 98600 - Fejlesztőlapok NT 98606/F - Környezet és egészségvédelem NT 98608 - Számolás-mérés 1-2. NT 98610 - Beszédfejlesztés és környezetismeret NT 98610/F - Beszédfejlesztés NT 98612 - Olvasás és írás elemei NT 98620/F - Olvasás-írás feladatlapok NT 98624 - Beszédfejlesztés és környezet NT 98626/MT - Beszédfejlesztés és környezet
152
NT 98632/F - Számolás-mérés feladatlapok NT 98632/MT - Számolás-mérés 5. NT 98634/F - Számolás-mérés 6. NT 98646/F - Számolás-mérés 4. Foglalkoztató III. NT 98539 MT - Játékvár munkatankönyv NT 98540/F - Játékvár feladatlapok KT 0719 - Matematika 1. MK 945551001 - Társadalmi ismeretek MK 9485507201 - Életvitel és gondozási ismeretek NT 98600 - Fejlesztőlapok NT 98606/F - Környezet és egészségvédelem NT 98638/F - Számolás-mérés feladatlapok NT 98642/F - Számolás-mérés 7. NT 98644/F - Olvasás-írás 8. 1.-2. osztály NT 98488/M - Játékház olvasókönyv NF 98489/I - Játékház feladatlapok I. NT 98489/II - Játékház feladatlapok II. NT-98490/MT - Játékház betűtanítás NT 80182 - Számolás színező könyv NT 00169 - Vázlatlapok KT 0719 - Matematika 1.o. KT 0720 - Gyakorlókönyv NT 98529/II - Környezetismeret NT 98538 - Játékvár olvasókönyv NT 98539 - Játékvár mtk. NT 98540 - Játékvár feladatlapok NT 80189 - Számolás-színező KT 0720 - Matematika 2.o. KT 0722 - Gyakorlókönyv NT 98529/I. - Környezetismeret Színezd ki és számolj Színezd ki és rajzolj Tág a világ 3.-4. osztály PK 00343 - Olvasom és értem PK 00341 - Olvasom és értem NT 98550 - Meseutazás NT 98550/F - Meseutazás NT 98540/F - Játékvár NT 98530MT - Játékvár NT 98538 - Játékvár olvasókönyv NT 98552/MT - Környezetismeret
153
NT 98552 - Környezetismeret NT 00125/I. - Matematika NT 00125/II. - Matematika NT 00125/III. - Matematika KT 0743 - Matematika 3. o. KT 0744 - Gyakorlókönyv NT 98570 - Meseutazás NT 98570F - Meseutazás NT 98581 - Játékváros NT 98581MT - Játékváros NT 98581/F - Játékváros, feladatlapok NT 985836/F - Magyar nyelvi munkafüzet PL 0089 - Gyakoroljunk szövegértést NT 98562 - Környezetismeret NT 98562/MT - Környezetismeret munkafüzet NT 0025/I - Matematika NT 00225/II - Matematika NT 00225/III - Matematika KT 0747 - Matematika KT 0748 - Gyakorlókönyv 5.-6. osztály MS 1721 - Sokszínű matematika MS 1722 - Sokszínű matematika MS 1413 - Környezetünk titkai MS 1414 - Környezetünk titkai PL 0090 - Gyakoroljunk együtt PL 0102 - Tanuljunk: nyelvtan, helyesírás KT 0720 - Matematika PK 00343 - Szövegértés 3-4 o. KT 0722 - Matematika gyakorló DI 075104 - Számosztó NT 98552 - Környezet 3.o. NT 98552/MT - Környezet 3.o. NT 00189 - Vázolólapok NT 98544/MT - Magyar nyelv 6.o. NT 98544/F - Magyar nyelv , feladatlapok MS 1741 - Sokszínű matematika MS 1742 - Sokszínű matematika MS 1743 - Sokszínű matematika NT 98553 - Természetismeret NT 985/F - Gyakorlólapok, a kerület NT 98535 - Történelem NT 98541 - Irodalmi olvasókönyv NT 98542 - Földrajz 6.o. 7. osztály NT 98551/F - Irodalmi feladatlapok 7.o.
154
NT 98560/MT - Magyar nyelv 7.o. MK 5501301 - Matematika 7.o. MK 5501302 - Matematika feladatlapok NT 98511/F - Gyakorlólapok a K.T. számítás NT 98516 - Gyakorlólapok készségszintű NT 98545/F - Történelem 7.o.- 8.o. feladatlapok NT 98557/MT - Természetismeret NT 98558/MT - Természetismeret NT 98556/F - Földrajz feladatlapok NT 98556 - Földrajz 7.o. NT 98551 - Irodalmi olvasókönyv NT 98545 - Történelem 8. osztály NT 98561/F - Iskolai feladatlapok NT 9857/MT - Magyar nyelv NT 98566/F - Földrajz feladatlapok NT 98567/MT - Természetismeret NT 98567/MT - Természetismeret PL 0106 - Tanuljunk matematikát PL 0107 - Tanuljunk írást PL 0111 - Tanuljunk matematikát 8.o. PL 0110 - Tanuljunk matematikát 7.o. PL 0109 - Tanuljunk matematikát 7.o. PL 0108 - Tanuljunk matematikát PL 0098 - Tanuljunk matematikát 4.o. NT 98545/F - Történelem feladatlapok 7.o. NT 9856/F - Képességszintű számolás PL 0097 - Tanuljunk együtt PL 0101 - Tanuljunk együtt PL 0103 - Tanuljunk együtt PL 0104 - Tanuljunk együtt
155
4. számú melléklet: Egyéni fejlesztési terv sablon A gyermek neve: Szakértői vélemény száma: Egyéni azonosítói: ( szül. hely, idő, anyja neve ) Osztályfoka: Fejlesztendő terület
Feladat
Módszerek
Eszközök
Koncentrációk
Felelős
Résztvevők
Értékelés
Megjegyzés
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
156
Lehetséges főbb fejlesztendő területek: • • •
a szakértői bizottsági vélemény ajánlásai, a diagnosztikus mérés tapasztalatai, és a pedagógus megfigyelései alapján.
Affektív terület: • Szociabilbitás (kapcsolatok, közösségekben elfoglalt hely,szociális kompetenciák) • Érzelmi intelligencia (frusztráció, tolerancia, empátia, önismeret, társismeret, emberismeret) Pszichomotoros funkciók: • Mozgás (nagymozgások, finommotorika, grafomotorium, beszédmozgás) • Orientáció (testséma, téri és idői orientációk) • Beszéd ◦ Artikulásciós mozgások ◦ Szókincs ◦ Grammatikai viszonyok (főnevek toldalékai, igeragozás, többes szám, kettős toldalékolás, igekötők szerepe, relációs szókincs, stb.) ◦ Mondatalkotás ◦ Beszédészlelés (hangsor- és szóismétlés, szógyűjtés, szóláncok, hangkeresés, hangtalálás, hang időtartamok, zöngés-zöngétlen, szótagolás, hangokból szóalkotás, stb) ◦ Beszédmegértés (kommunikációs helyzetek, szókincs, visszamondás, értésellenőrzések, stb.) • Kognitív funkciók ◦ Észlelés, diszkrimináció (vizuális, auditív, kinesztetikus, stb.) ◦ Figyelem, differenciálás (vizuális, auditív, stb.) ◦ Emlékezet (vizuális, auditív, stb.) ◦ Képzelet ◦ Gondolkodás (analógiák, indukció, dedukció, rész-egész, összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás, főfogalom alá rendezés, stb.) ◦ Szerialitás (tárgyak, képek, formák, hangok, szavak, számok, cselekvések sorrendje; ritmusérzék, automatizmusok) ◦ Intermodalitás (akusztikus ingerhez – vizuális inger; vizuális ingerhez - akusztikus inger; taktilis ingerhez – vizuális inger; taktilis ingerhez – auditív inger; multiszenzorialitás) • Általános tájékozottság (saját és a család legfontosabb adatai, családtagok és nevük, lakcím, születési dátum, vásárlás, befizetések, idő – óra használata; időjárás, étkezés, alvás, napszakok, színek, stb.)
157
5. számú melléklet: Tanmenet sablon 20…/20…. tanév Tantárgy neve: Készítette: Téma- Tananyag Szintézisek, differenciálás
Fejlesztendő kompetenciák Gyakorlati vonatkozások
Tanulásszervezési formák
Egészség- és Megjegyzés környezetnevelési vonatkozások
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
158
6. számú melléklet: Óra és /vagy foglalkozás vázlat minta Óra (foglalkozás) vázlat Pedagógus neve: Tanítási óra / foglakozás: Osztály / csoport: Időpont: Kompetenciák, készségek, képességek
Ismerettartalmak
Feladatok
Szükséges eszközök, anyagok
A végrehajtás módja (módszerek) Tanulásszervezés
Időtartam
Teljesítés kritériuma
Környezeti -és egészségnevelési vonatkozások
159
7. számú melléklet: Tanulói portfólió elemei
TANULÓI PORTFÓLIÓ
A gyermek neve: Szakértői vélemény száma: Egyéni azonosítói: ( szül. hely, idő, anyja neve ) Osztályfoka: Gyógypedagógus(ok) neve:
20…./20…tanév
PRIZMA
EGYMI . 1134 Budapest, Váci út 57 OM: 038423
160
A tanulói portfolió tartalma tanévenként: • • • • • • • •
Szakértői vélemény(ek) Kontrollvizsgálati vélemény(ek) Diagnosztikus mérések Szummatív mérések Egyéni fejlesztési tervek Szöveges értékelések, pedagógiai jellemzések A tanuló munkái Egyéb (a gyermek, a szülő és a pedagógus megegyezése alapján)
161
7. Utazó gyógypedagógiai ellátás szakmai protokollja 7.1. Bevezető A XIII. kerületi Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógiai szakszolgálatának gyógypedagógusai 1997 óta adnak segítséget a kerületben élő sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (továbbiakban: Prizma EGYMI) munkatársai valamennyi kerületi nevelési-oktatási intézményben jelen vannak utazó gyógypedagógusként. Feladatkörüket munkaköri leírás határozza meg, amit részletes feladatleírással egészítettünk ki. Számos olyan terméket fejlesztettek ki, amelyek az utazó gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok napi, gyakorlati munkáját segítik és támasztják alá, valamint megerősítik a köztük lévő együttműködés kialakítását és fenntartását is. Ennek a közös munkafolyamatnak része az itt leírt szakszolgálati protokoll is.
7.2. Az utazó gyógypedagógiai ellátás jogszabályi háttere
2012. évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
7. 3. Az utazó gyógypedagógiai tevékenység 7.3.1. Célja A XIII. kerület óvodáiban és általános iskoláiban integráltan nevelt/oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátása.
7. 3.2. Feladatok, kötelezettségek Az utazó-gyógypedagógus feladatai A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok: - Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal. - Aktív hospitálás, közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése érdekében. - Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítésében. Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában. - Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében. - A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében.
162
-
A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása… stb.).
A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok: Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok - A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal. - Aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése és fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében. - Segítségnyújtás, javaslattétel az eszközök, módszerek, segédanyagok kiválasztásában, alkalmazásában – széles kínálati lehetőség megteremtése. - Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján. - Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása. A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs lehetőségek - A befogadó iskola pedagógusainak szemlélet- és attitűdalakításának segítése (előadások, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.). - Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására. - Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni tanmenet készítéséhez, illetve a harmonizált tanmenetek összeállításában. - Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz, stb.). - Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására. - A többségi iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információ átadás, stb.). - Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése érdekében. - Segítség az óravázlatok elkészítésében. - A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása. Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai - Tanácsadás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára. o Tanulási problémákkal kapcsolatban o Nevelési problémákkal kapcsolatban o Pályaválasztással kapcsolatban - A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok tartása (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában. A sajátos nevelési igényű gyermekkel//tanulóval kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása - Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttműködve
163
-
Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása Konzultációs űrlapok kitöltése Tanulói portfólió készítése, rendszerezése o Szakértői és kontrollvélemények o Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás) o Egyéni fejlesztési terv o Konzultációs űrlapok o Hivatalos iratok, feljegyzések o A sajátos nevelési igényű tanulók egy-egy jellemző munkája (rajz, fogalmazás, tantárgyi teszt, stb.) o Szöveges értékelések o 8-os gyermekek kimenő levele
Munkavégzéssel kapcsolatos adminisztráció vezetése - Forgalmi napló vezetése - Munkanapló vezetése - Kéthavi tanítási időkeret vezetése
7. 4. Humánerőforrás A XIII. kerület óvodáiban és általános iskoláiban integráltan nevelt/oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátását 16 utazó gyógypedagógus biztosítja.
7.5. Tárgyi eszközrendszer 7. 5.1. A Prizma EGYMI által biztosítandó eszközrendszer Intézményünkben eszközkölcsönző rendszer működik, amelyből a sérülés típusának megfelelően kölcsönözhetőek eszközök az utazó gyógypedagógusok, a sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó befogadó pedagógusok és a sajátos nevelési igényű gyermekek szülei számára. Az ambuláns keretek között történő speciális terápiákhoz a Prizma EGYMI biztosítja a fejlesztő helyiségeket.
7. 5.2. A befogadó intézmények által biztosítandó eszközrendszer A fogyatékosság típusához, a gyermek/tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítása, az ehhez szükséges eszközök beszerzése, használatának biztosítása. A habilitációs, rehabilitációs ellátáshoz a sérülés típusának megfelelő helyiség biztosítása. A gyermek/tanuló fejlesztéséhez szükséges anyagok nyomtatásához, fénymásolásához szükséges eszközök biztosítása. A szülői kapcsolattartáshoz szükséges telefonhasználat biztosítása.
7. 6. Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylők köre
164
A XIII. kerület óvodáiban és általános iskoláiban integráltan nevelt/oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók, szüleik, a velük foglalkozó befogadó pedagógusok és egyéb szakemberek.
7. 7. Az utazó gyógypedagógiai szakszolgálati ellátás folyamata 1.sz. melléklet: Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat általános munkaterve A TANÉV ELŐKÉSZÍTÉSE 1. Az együttnevelésről és az utazó tanári szolgáltatásról szóló tájékoztató levél és a szolgáltatást igénylő űrlap elküldése minden év májusában a XIII. kerületi intézményeknek. 2.1.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – óvoda 2.2.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – iskola, középiskola 2.3.sz. melléklet: Kísérő, tájékoztató levél a szolgáltatási űrlapokhoz Határidő: május 15. 2. Szolgáltatási űrlapok visszaérkezése Határidő: június 15. 3. Beérkezett szolgáltatási űrlapok rendszerezése Határidő: június 15. 4. Beiskolázás előtti és kontroll szakértői bizottsági vizsgálatokra való jelentkezés Határidő: június 30. Formanyomtatvány: Szakértői javaslat iránti kérelem (A. Tü. 16/új. r. sz.) Mellékletek: - Pedagógiai jellemzés - Gyógypedagógiai jellemzés FELADATOK A TANÉV FOLYAMÁN 5. Amennyiben az intézmény a szolgáltatást igénylő űrlap kitöltésével és visszaküldésével jelzi igényét az utazó gyógypedagógiai szolgáltatásra, augusztus utolsó hetében tájékoztatjuk egy visszajelző levélben az intézmények vezetőit és a tagintézményvezetőket az utazó gyógypedagógus feladatairól, részletesen a szeptemberben várható tevékenységekről. 3.sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi tevékenységeiről Határidő: augusztus 31. 6. Portfóliók lezárása, átadása Intézményt váltó gyermekek/tanulók személyi anyagainak átadása, átvétele Határidő: augusztus 31. 7. Az intézmények és sajátos nevelési igényű tanulók kiosztása a beérkezett jelzéseknek megfelelően Határidő: augusztus 31. SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG
165
8. Telefonos egyeztetés a befogadó intézmények vezetőivel az első találkozásról Határidő: augusztus 31. 9. Kapcsolatfelvétel a befogadó tanulmányozása Határidő: szeptember 1.
intézménnyel,
első
találkozás,
szakvélemény
10. Szülők értesítése a diagnosztikus mérésről 4.sz. melléklet: Tájékoztató levél szülők részére a diagnosztikus mérésről Határidő: szeptember 1-3-ig 11. A fővárosi ellátást biztosító speciális EGYMI-kkel való kapcsolatfelvétel, együttműködési lehetőségek kialakítása 5.sz. melléklet: Speciális EGYMI-k kapcsolattartó levele Határidő: szeptember 15. 12. A gyógypedagógusok diagnosztikus mérést vesznek fel a sajátos nevelési igényű gyermekekkel/tanulókkal. Hospitálásaik során megfigyelik a gyermekeket/tanulókat, és tanulmányozzák a szakvéleményeket. Ezek a mérések és megfigyelések képezik az egyéni fejlesztés alapját, és segítik az egyéni fejlesztési terv elkészítését. Határidő: szeptember 15. 13. Megfigyelés, konzultáció, hospitálás, egyéni fejlesztés Határidő: szeptember 15-30-ig 14. Szülői igényfelmérés az utazó gyógypedagógussal való kapcsolattartásról. A szülők tájékoztatása a diagnosztikus mérésről, a habilitációs-rehabilitációs ellátás formáiról, az egyéni fejlesztés lehetőségeiről. - szóban - írásban 6.1.sz. melléklet: Igényfelmérő kérdőív szülői kapcsolattartásról 6.2.sz. melléklet: Szülők tájékoztató levele a gyermek/tanuló habilitációsrehabilitációs ellátásáról Határidő: szeptember 21. 15. Az intézmények pedagógusainak tájékoztatása a diagnosztikus mérésekről, a habilitációsrehabilitációs ellátásról Határidő: szeptember 21. 16. Órarend kialakítása Határidő: szeptember 21. 7.sz. melléklet: Heti órarend 17. Egyéni fejlesztési terv készítése a befogadó pedagógusokkal, a terapeutákkal és a fejlesztő pedagógusokkal – team munka elkezdése 8.sz. melléklet: Az egyéni fejlesztési terv készítésének folyamata sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók részére 9.sz. melléklet: Egyéni fejlesztési terv minta 10.sz. melléklet: Konzultációs űrlap minta
166
Határidő: szeptember 30. 18. Az intézményvezetők és a tagintézmény-vezetők tájékoztatása az intézményben együttnevelt sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésének lehetőségeiről és a habilitációs, rehabilitációs ellátás formáiról, az utazó-tanár személyéről, a logopédiai ellátásról és a logopédus személyéről, valamint órarendi beosztásáról. Tájékoztató a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együttnevelése során kötelezően használt dokumentumokról, adminisztrációs teendőkről. Együttműködési megállapodás megkötése a kerület nevelési oktatási intézményeivel 11.1. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – óvoda 11.2. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – iskola 11.3. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – gimnázium Határidő: október 01. 19. Habilitációs-rehabilitációs ellátás biztosítása az intézményekben és a szakszolgálatban 20. Félévi feladatok: Az első félévben várólistára került gyermekek/tanulók ellátásának megszervezése. Új intézmény és gyermek/tanuló kiosztás. Határidő: január 15. 21. Félévi statisztika elkészítése. 12.1. sz. melléklet: Félévi/év végi statisztika – sajátos nevelési igényű gyermekenként, tanulónként 12.2. sz. melléklet: Félévi/év végi statisztika – intézményenként Határidő: január 15. 22. A szakszolgálati tevékenységekről szóló félévi beszámoló készítése Határidő: félévi értekezlet (PRIZMA EGYMI) 23. Tanév végi feladatok: Szolgáltatást igénylő űrlapok kiküldése 2.1.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – óvoda 2.2.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – iskola Határidő: május 15. 24. Év végi szöveges értékelés készítése 13.sz. melléklet: Szöveges értékelés szempontjai és vázlata – együttnevelés 14.sz. melléklet: Szöveges értékelés készítésének folyamata Határidő: - óvoda: május 31. - iskola: június 7. 25. Intézményi tájékoztatók elkészítése 15.sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a tevékenységekről 16.sz. melléklet: Az intézményi beszámoló készítésének folyamata Határidő: június 7.
szakszolgálati
26. 8. osztályosok kimenő leveleinek megírása 17.sz. melléklet: 8. osztályosok kimenő levele, a befogadó középiskolák felé
167
Határidő: június 7. 28. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs – egyéni fejlődési lap betétív átadása, átvétele 18.sz. melléklet: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs – egyéni fejlődési lap betétív átadása, átvétele Határidő: június 15. 29. Intézményt váltó gyermekek/tanulók személyi anyagainak átadása, átvétele Határidő: június 15. (szükség esetén tanév közben is) 30. Beérkezett szolgáltatási űrlapok rendszerezése Határidő: június 15. 31. Év végi statisztika elkészítése Lásd. 12.1 és 12.2. sz. melléklet: Félévi/év végi statisztika Határidő: június 15. 32. A szakszolgálati tevékenységekről szóló év végi beszámoló készítése Határidő: év végi értekezlet (PRIZMA EGYMI) 33. Szakszolgálati protokoll módosítása, az utazó tanári tevékenység továbbfejlesztése Határidő: a következő tanév szeptember 1.
168
7. 8. Mellékletek az utazó gyógypedagógiai ellátás szakmai protokolljához 1.sz. melléklet: Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat általános munkaterve
Tevékenység
Időszak
Határidő
Felelős
Érintettek köre
Kockázat
Produktum
Következő tanév előkészítése Utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylő űrlapok kiküldése emailben Utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylő űrlapok visszaküldése emailben Beérkezett utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylő űrlapok rendszerezése Beiskolázás előtti és kontroll szakértői vizsgálatokra való jelentkezés
május 1-2. május 15. hete
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor XIII. ker. óvodáinak, iskoláinak vezetői
Űrlapokat nem küldik el. Űrlapok nem érkeznek meg.
e-mailek az intézmények vezetőinek
Űrlapokat nem küldik vissza.
visszaküldött kinyomtatott szolgáltatást igénylő űrlapok
május 15.június 15. június 15.
XIII. ker. óvodái, iskolái
május 15.június 15. június 15.
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
Az űrlapok rendszerezése nem történik meg.
rendszerezett szolgáltatást igénylő űrlapok
június 1.június 30.
XIII. ker. óvodái, iskolái, utazó XIII. ker. gyógypedagógusok, óvodáinak, logopédiai iskoláinak vezetői szakszolgálat logopédusai
Az intézményvezetők nem küldik el a gyermekek/tanulókat a kontroll vizsgálatra. A szülők nem viszik el a gyermeket/tanulót
Formanyomtatvány: Szakértői javaslat iránti kérelem (A. Tü. 16/új. r. sz.) és a gyermek/tanuló jellemzései
június 30.
Nyári szünet
169
Tanév előkészítése Beérkezett szolgáltatást igénylő űrlapok áttekintése
augusztus augusztus utolsó hete 27.
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
Visszajelző levél a augusztus augusztus befogadó intézményeknek utolsó hete 31. - kerületi fakkon keresztül
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
Portfóliók lezárása, átadása
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
augusztus augusztus utolsó hete 31.
A nyári szünetben eltűnnek az űrlapok. Visszajelző leveleket nem küldik el. A visszajelző levelek nem érkeznek meg. A portfóliók nem lesznek átadva, lezárva.
rendszerezett szolgáltatási űrlapok kiküldött visszajelző levelek átadott, lezárt portfóliók szolgáltatási űrlapoknak megfelelően kiosztott intézmények, SNI tanulók jegyzéke
Szolgáltatási űrlapoknak augusztus augusztus megfelelően intézmények, utolsó hete 31. SNI tanulók kiosztása
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
Nem megfelelő a intézmények, SNI tanulók kiosztása.
Együttműködési megállapodás megkötése a Prizma EGYMI és a befogadó intézmények között
XIII. ker. óvodáinak és iskoláinak vezetői, Prizma EGYMI vezetői
Az együttműködési együttműködési megállapodások nem megállapodások érkeznek vissza.
augusztus augusztus utolsó hete 31.
Prizma EGYMI igazgatója
Szakszolgálati tevékenység Telefonos egyeztetés a befogadó intézmények vezetőivel az első találkozásról
augusztus utolsó hete
augusztus 31.
utazó gyógypedagógusok, logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem jön létre kapcsolatfelvétel, találkozás a Prizma EGYMI és az intézmények között.
nem szükséges
170
Kapcsolatfelvétel a befogadó intézménnyel, első találkozás, szakvélemény tanulmányozása
augusztus utolsó hete
szeptember 01.
utazó gyógypedagógusok, logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Szülők értesítése a diagnosztikus mérésekről
augusztus utolsó heteszeptember 3.
szeptember 3.
utazó gyógypedagógusok, logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Kapcsolatfelvétel a speciális EGYMI-kkel
szeptember szeptember első két hete 15.
utazó gyógypedagógusok
szakszolgálati koordinátor
szeptember szeptember első két hete 15.
utazó gyógypedagógusok, logopédusok, befogadó pedagógusok
szakszolgálati koordinátor
Diagnosztikus mérések
Szülők értesítése a habilitációs-rehabilitáció szeptember ellátásról, szülői 3. hete igényfelmérés a kapcsolattartásról
szeptember 21.
utazó gyógypedagógusok, logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem jön létre kapcsolatfelvétel, találkozás a Prizma EGYMI és az intézmények között. Nincs meg a szakvélemény. Az utazó gyógypedagógus nem értesíti a szülőket nem jön létre kapcsolatfelvétel, találkozás a Prizma EGYMI és a speciális EGYMI-k között Gyermek/tanuló hiányzása, ill. a méréseket nem végzik el határidőre az utazó gyógypedagógusok. A szülők nem kapják meg a levelet, ill. nem küldik vissza a foglakozáson való részvételhez hozzájáruló belegyező nyilatkozatokat.
konzultációs űrlap
tájékoztató levél a szülők részére
kapcsolat felvevő -és tartó levelek
mérési és értékelési űrlapok, diagnosztikus mérések eredményei szülőknek szóló tájékoztató levél, szülői beleegyező nyilatkozatok, vizsgálat, tanácsadás űrlap konzultációs űrlapok, lemondó nyilatkozatok
171
Az intézmények pedagógusainak tájékoztatása a szeptember diagnosztikus 3. hete mérésekről, a logopédiai és a habilitációsrehabilitáció ellátásról
Órarend kialakítása
szeptember 3. hete
szeptember 21.
szeptember 21.
Megfigyelés, hospitálás, szeptember szeptember konzultáció, egyéni 3-4. hetében 30. fejlesztés
Egyéni fejlesztési tervek készítése a sajátos szeptember nevelési igényű 3-4. hete gyermekek/tanulók részére
szeptember 30.
utazó gyógypedagógusok, logopédusok
utazó gyógypedagógusok, logopédusok
utazó gyógypedagógusok, logopédusok befogadó pedagógusok utazó gyógypedagógusok, logopédusok, befogadó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, segítő szakemberek
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor, befogadó intézmények vezetője
Nem történik meg a konzultáció
Az órarend változások és a szülőkkel kapcsolatos konzultáció hiánya miatt nem készülnek el az órarendek. Nem valósul meg a megfigyelés, hospitálás, konzultáció, egyéni fejlesztés.
konzultációs űrlapok, vizsgálat, tanácsadás űrlap
órarendek
egyéni fejlődési lapok, konzultációs űrlapok, gyermek/tanuló produktumai
Egyéni fejlesztési tervek nem készülnek el. Nem valósul meg egyéni fejlesztési a segítő szakemberek tervek, konzultációs team-munkája a űrlapok tervek készítése során.
172
Együttműködési szeptember megállapodás megkötése 15-30.
Fejlesztés az 1. negyedévi fejlesztési tervek szerint
október 1.december 31.
október 01.
nem releváns
Egyéni fejlesztési tervek december 2- december készítése 3. hete 31.
logopédusok, utazó gyógypedagógusok
utazó gyógypedagógusok, logopédusok, befogadó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, segítő szakemberek utazó gyógypedagógusok, logopédusok, befogadó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, segítő szakemberek
szakszolgálati koordinátor
Az intézmények igazgatói, tagintézmények vezetői nem értesülnek a habilitációs rehabilitációs ellátásról, nem kapják meg az erről szóló tájékoztató levelet.
tájékoztató levél az intézményvezetők részére
szakszolgálati koordinátor, befogadó intézmények vezetője
A fejlesztés csak az adminisztrációban jelenik meg. Az egyéni fejlesztés nem team-munkában valósul meg. Nem a megfelelő területek fejlesztése történik.
egyéni fejlődési lapok, konzultációs űrlapok, gyermek/tanuló produktumai
szakszolgálati koordinátor, befogadó intézmények vezetője
Egyéni fejlesztési tervek nem készülnek el. Nem valósul meg egyéni fejlesztési a segítő szakemberek tervek, konzultációs team-munkája a űrlapok tervek készítése során.
173
Fejlesztés a 2. negyedévi január 1.fejlesztési tervek szerint március 31.
nem releváns
utazó gyógypedagógusok, logopédusok, befogadó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, segítő szakemberek
szakszolgálati koordinátor, befogadó intézmények vezetője
A fejlesztés csak az adminisztrációban jelenik meg. Az egyéni fejlesztés nem team-munkában valósul meg. Nem a megfelelő területek fejlesztése történik.
egyéni fejlődési lapok, konzultációs űrlapok, gyermek/tanuló produktumai
Az első félév zárása Az első félév során beérkezett szolgáltatást igénylő űrlapok és az első félévi változások figyelembe vételével újabb intézmény és SNI tanuló beosztás készítése Félévi statisztika elkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásáról
Egyéni fejlesztési tervek készítése
január 1-2. első félév hete utolsó napja
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok, koordinátor logopédusok
szolgáltatási Nem készül el az űrlapoknak újabb intézmények és megfelelően kiosztott SNI tanulók intézmények, SNI beosztása. tanulók jegyzéke
január 1-2. január 15. hete
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok, koordinátor logopédusok
Nem készülnek el a statisztikák.
március 3március 31. 4. hete
utazó gyógypedagógusok, logopédusok, befogadó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, segítő szakemberek
Egyéni fejlesztési tervek nem készülnek el. Nem valósul meg egyéni fejlesztési a segítő szakemberek tervek, konzultációs team-munkája a űrlapok tervek készítése során.
szakszolgálati koordinátor, befogadó intézmények vezetője
intézményenként félévi statisztikák, és kerületi félévi statisztika
174
Fejlesztés a 3. negyedévi fejlesztési tervek szerint
április 1.tanév végéig
nem releváns
utazó gyógypedagógusok, logopédusok, befogadó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, segítő szakemberek
szakszolgálati koordinátor, befogadó intézmények vezetője
A fejlesztés csak az adminisztrációban jelenik meg. Az egyéni fejlesztés nem team-munkában valósul meg. Nem a megfelelő területek fejlesztése történik.
egyéni fejlődési lapok, konzultációs űrlapok, gyermek/tanuló produktumai
Űrlapokat nem küldik el. Űrlapok nem érkeznek meg.
e-mailek az intézmények vezetőinek
Tanév végi feladatok Utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylő űrlapok kiküldése emailben
május 1-2. május 15. hete
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
Év végi szöveges értékelés készítése
május 3. hete – június 1. hete
szakszolgálati koordinátor, logopédusok, utazó befogadó gyógypedagógusok intézmények vezetője
Intézményi tájékoztatók készítése
május 3-4. június 7. hete
logopédusok, utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
május 3-4. június 7. hete
szakszolgálati koordinátor, utazó befogadó gyógypedagógusok intézmények vezetője
8. osztályosok kimenő levele
óvoda: május 31. iskola: június 7.
Nem készülnek el az év végi szöveges év végi szöveges értékelések, a értékelések szöveges értékelések nem egyénre szólóak. Nem készülnek el az intézményi tájékoztatók, az intézményi tájékoztatók intézményi tájékoztatók túl általánosak. Nem készülnek el a 8. osztályosok kimenő levelei.
8. osztályosok kimenő levelei.
175
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció – adott tanév június 15. egyéni fejlődési lap betétív átadása, átvétele Intézményt váltó gyermekek/tanulók személyi anyagainak átadása, átvétele
Határidő: június 15. június 1-2. logopédusok, utazó szakszolgálati (szükség hete gyógypedagógusok koordinátor esetén tanév közben is)
Beérkezett szolgáltatási június 1-2. június 15. űrlapok rendszerezése hete Év végi statisztika elkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásáról
június 1-2. június 15. hete
A szakszolgálati tevékenységekről szóló év június 3. végi beszámoló készítése. hete
Szakszolgálati protokoll módosítása
befogadó intézmény vezetője, betétívet logopédusok, utazó átadó gyógypedagógusok gyógypedagógus, betétívet átvevő pedagógus
Prizma EGYMI év végi értekezlete
augusztus szeptember utolsó hete 1.
Nem történik meg a kijelölt határidőben az átadás, átvétel.
átadást, átvételt igazoló lap.
Nem történik meg az feljegyzés a portfólió átadás előlapján
Nem érkeznek be az űrlapok
az intézményi jelzések alapján 1. tanuló beosztás készítése
logopédusok, utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
Nem készülnek el a statisztikák.
intézményenként év végi logopédiai statisztikák, és kerületi év végi logopédiai statisztika
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
Nem készülnek el a beszámoló.
év végi szakszolgálati beszámoló
logopédusok, utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
Az integrációs protokoll nem kerül módosításra, nem a partneri igényeknek megfelelően módosul.
módosított integrációs protokoll
utazó szakszolgálati gyógypedagógusok koordinátor
176
2.1.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – óvoda
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu FORMANYOMTATVÁNY UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ A szolgáltatást igénylő óvoda neve, címe: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… A sajátos nevelési igényű gyermek(ek) neve, BNO kódja és korcsoportja: NÉV
BNO kód
korcsoport
1.
2.
3.
4.
5.
6.
……………………………………….. dátum …………………………………… aláírás
177
2.2.sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap – iskola, középiskola
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu FORMANYOMTATVÁNY UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ A szolgáltatást igénylő iskola neve, címe: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… A sajátos nevelési igényű tanuló(k) neve, BNO kódja és évfolyama: NÉV
BNO kód
évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
……………………………………….. dátum …………………………………… aláírás
178
2.3.sz. melléklet: Kísérő, tájékoztató levél a szolgáltatási űrlapokhoz PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!
A 20../20.. tanévben, az elmúlt tanévek gyakorlatának megfelelően a fenntartó megbízásából szeretnénk biztosítani a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációsrehabilitációs célú ellátását. Ennek megszervezése érdekében kérjük Önöket, hogy a csatolt szolgáltatást igénylő űrlap kitöltésével szíveskedjenek jelezni az iskolába járó sajátos nevelési igényű tanulók számát és sérülésének típusát, annak érdekében, hogy a következő tanév szeptemberéig meg tudjuk szervezni a sérülésspecifikus ellátás biztosítását. A habilitáció-rehabilitáció gyógypedagógiai kompetenciába tartozik, a közoktatási törvény 30. és 52.§-a értelmében. A sajátos nevelési igényű tanulók közül a Közoktatási törvény 121§ (a) bekezdésben található leírásnak megfelelő tanulók számára biztosítjuk az ellátást. Kérjük, hogy a szolgáltatást igénylő űrlapot 20... május 31.-ig visszaküldeni szíveskedjenek! Budapest, dátum Köszönettel: igazgató
179
3.sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi tevékenységeiről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Igazgató Úr/Asszony, Tagintézmény Vezető Úr/Asszony!
A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szeptembertől továbbra is biztosítja Önöknek szolgáltatásait. Először is szeretném megköszönni Önöknek az elégedettségi kérdőívek visszaküldését. A kérdőívek feldolgozása megtörtént, az erről szóló tanulmány hamarosan olvasható lesz a honlapunkon is. Intézményeikkel már felvették, vagy néhány napon belül felveszik a kapcsolatot a logopédusok, utazó gyógypedagógusok, gyógytestnevelők és óvoda- és iskolapszichológusok. Remélem, továbbra is elégedettek lesznek szolgáltatásainkkal. Szakszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseikkel kérem, keressenek engem, vagy XY koordinátort! Csatolt levelünkben az utazó gyógypedagógusok szeptember eleji feladatairól olvashatnak. Budapest, dátum
Üdvözlettel:
igazgató
180
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt Igazgató Asszony/Úr, Tagintézmény Vezető Asszony/Úr! A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény köszönettel fogadta szolgáltatást igénylő űrlapjukat. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai ellátás megkezdéséről, a tanév első heteinek folyamatáról. Augusztus utolsó hete: - kapcsolatfelvétel a befogadó intézmény vezetőjével és a befogadó osztályok pedagógusaival. Szeptember 1-2. hete: - diagnosztikus mérések készítése minden sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval, - konzultáció a pedagógusokkal. Szeptember 3-4. hete: - hospitálás a tanórákon, a sajátos nevelési igényű gyermekek megfigyelése, - az egyéni/kiscsoportos fejlesztés elkezdése, - egyéni fejlesztési terv írása a pedagógusokkal, a fejlesztő pedagógussal, szükség szerint a logopédussal, valamint a szülőkkel. A szeptemberi tevékenységek eredményeként kialakuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységekről szeptember végén levélben, és természetesen az utazó gyógypedagógus szóban is tájékoztatja Önt. Felhívjuk figyelmét arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő habilitációsrehabilitációs tevékenységek adminisztrálására vonatkozóan a 2/2005. (III. 1.) OM r. 2. § (2) alapján egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. Az egyéni fejlődési lap részei: - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Külív. Tü. 356 (nem fénymásolható) - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív. Tü. 357 (fénymásolható) A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók egyéni fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységének irányításában, a sérülési típusnak megfelelő gyógypedagógus a kompetens. A fenti dokumentáció elkészítése az utazó gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok közös feladata. A dokumentáció megőrzéséért a befogadó intézmény a felelős. Az Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív átadása év végén, illetve hatósági ellenőrzés alkalmával kerül átadásra. Célszerű a szükséges dokumentáció rendszerezett tárolása érdekében a befogadó pedagógusnak és a gyógypedagógusnak közösen tanulói portfóliót készíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára. Budapest, dátum A sikeres együttműködésben bízva: igazgató
181
4.sz. melléklet: Tájékoztató levél szülők részére a diagnosztikus mérésről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Szülők! Gyermekük a …………. integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek. Az együttneveléshez szükséges egyéni fejlesztési terv elkészítése és a megfelelő tanórai és tanórán kívüli habilitáció, rehabilitáció biztosítása érdekében szükséges XY képességeinek felmérése. A mérést szeptember 1-2. hetében fogom elvégezni. Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdésük lenne, kérem hívjanak az alábbi telefonszámon. A mérés eredményeiről és a fejlesztés lehetőségeiről tájékoztatni fogjuk Önöket. Budapest, dátum Üdvözlettel: …………… gyógypedagógus t.sz:
182
5.sz. melléklet: Speciális EGYMI-k kapcsolattartó levele
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! A XIII. kerületben X. Y. sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló (BNO kód: 200../20.. tanévtől integráltan tanul a ……………… Általános Iskolában.
)a
Iskolai munkáját a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógusa segíti, de hatékony és szakszerű fejlesztése érdekében szeretnénk minél szorosabb együttműködést kialakítani a …. intézmény utazó gyógypedagógusával, ill. gyógypedagógiai hálózatával. Ehhez kérjük az Önök együttműködését! Az együttműködés kialakítása érdekében kérjük, hogy ………………………….-nal foglalkozó gyógypedagógust, …………………………….-t a Prizma EGYMI-ben vagy az alábbi e-mail címen: ………………………….... értesítsék arról, hogy ez az együttműködés hogyan tud a legmegfelelőbb módon kialakulni. Az együttműködés lehetőségei: Speciális EGYMI részéről: - Tanácsadás - Szupervízió - Továbbképzések, felkészítések, segédanyagok, szükséges eszközök kölcsönzése, stb. Prizma EGYMI részéről: - Tájékoztatás a … gyermek/tanuló fejlődéséről. - Jellemzés készítése a kontroll vizsgálatok előtt. - Hospitálási lehetőségek segítése, megszervezése a befogadó intézményekben. Budapest, dátum Köszönettel:
igazgató
183
6.1.sz. melléklet: Igényfelmérő kérdőív szülői kapcsolattartásról
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt Szülők! Az elmúlt tanév végén felmértük a foglalkozásainkra járó gyermekek szüleinek elégedettségét. Ezúton is köszönjük a kérdőív kitöltését! A kérdőívek elemzéséből az derült ki, hogy alapvetően elégedettek munkánkkal, aminek nagyon örülünk. A következő tanév szakmai munkájának fejlesztése érdekében szeretnénk megkérni Önöket az alábbi igényfelmérő kérdőív kitöltésére, hogy a jövőben figyelembe tudjuk venni az Önök elvárásait. A PRIZMA EGYMI minőségfejlesztő munkacsoportjának nevében: minőségfejlesztő csoport vezetője Igényfelmérő kérdőív A gyermek neve: _____________________________________________________________ 1.
Igényli-e a kapcsolattartást a gyermeke utazó gyógypedagógusával? Igen
Nem
Amennyiben igényli, kérjük, aláhúzással válassza ki az Önnek legmegfelelőbb kapcsolattartási, tájékoztatási formát, ill. gyakoriságot! 2. Beszélgetés a gyermek fejlődéséről az Ön által kezdeményezett előre egyeztetett időpontban:
3.
a) Negyedévente b) Félévente c) Szükség szerint, probléma esetén, fogadó/tanácsadó órákon d) Nem igénylem Szöveges írott értékelés a tájékoztató/logopédiai füzetben, az ellenőrzőben vagy a bizonyítványban hazaküldve: Év végén
4.
Nem igénylem
Bemutató órákon való részvétel, az Ön által kezdeményezett időpontban, vagy a nyílt órákon, előzetes egyeztetéssel: Szükség szerint
Nem igénylem
Ha van egyéb javaslata, kérem, írja le! ……………..………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………..................................... ……………………………………………………………………………………………………………………. ________________________ szülő aláírása Köszönjük együttműködését!
184
6.2.sz. melléklet: Szülők tájékoztató levele a gyermek/tanuló habilitációs, rehabilitációs ellátásáról
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Szülők!
Gyermekük, …………………………………………………óvodában/iskolában integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló. Az együttneveléshez szükséges egyéni fejlesztési terv elkészítése és a megfelelő tanórai és tanórán kívüli habilitáció, rehabilitáció biztosítása érdekében szükséges volt …X.Y.……… képességeinek felmérése. A mérést szeptember 1-2. hetében végeztem el, erről már tájékoztattam Önöket. Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdése lenne, szeretné megismerni a mérés eredményeit, és a befogadó pedagógussal közösen tervezett egyéni fejlesztés lehetséges módjait, kérem, hívjon a lent található telefonszámon. A mérés eredményeiről és a fejlesztés lehetőségeiről az egyéni fejlesztési tervben, és lehetőség szerint személyesen is tájékoztatni fogom Önt. …X.Y.……. fejlesztési óraszáma: A fejlesztés tartalma: A törvények szigorodása miatt az utazó gyógypedagógus és a logopédus által biztosított habilitációs-rehabilitációs órákról történő hiányzások következetesebb vezetése vált szükségessé. A habilitációs-rehabilitációs/logopédiai fejlesztés az Önök gyermekének kötelező tanórája, ezért minden igazolatlan hiányzást azonnal jeleznünk kell gyermekük intézményének. Éppen ezért kérem, hogy az előrelátható hiányzásokat időben jelezni szíveskedjenek telefonon vagy e-mailben. A hiányzások igazolása orvosi igazolással történhet, illetve a gyermek/ tanuló oktatási intézményének Házirendjében foglaltak szerint a szülő által lehetséges. Gyermekük fejlődéséről folyamatosan tájékozódhatnak előre megbeszélt konzultációs időpontokban. Időpont egyeztetésre lehetőség van e-mail-ben az alábbi e-mail címen: ……………………………..., vagy a …………………………………………..telefonszámon. Budapest, dátum Köszönettel: aláírás
185
7.sz. melléklet: Heti órarend
X. hét – gyógypedagógus neve Hétfő intézmény neve óraszám órák időtartama .
Kedd
intézmény neve órák időtartama
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
óraszám
186
8.sz. melléklet: Az egyéni fejlesztési terv készítésének folyamata sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók részére
Az Egyéni fejlesztési terv készítésének folyamata
I. Nem beszédfogyatékos SNI gyermek, aki nem kap logopédiai ellátást: az utazó gyógypedagógus írja az egyéni fejlesztési tervet 1. lépés: az utazó gyógypedagógus megírja a gyermek egyéni fejlesztési tervét. Elnevezi
a fájlt: a gyerek neve, mögé az EFT készítője, pl. kiss_bence_utazo (döntve csak itt, a jobb láthatóság miatt)
2.
3. 4. 5. 6.
7. 8.
Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: lépés: az azt végző szakember is beleírja a saját részét az EFT-be. Majd átnevezi a fájlt, saját magával kiegészítve: kiss_bence_utazo_mozgas, vagy kiss_bence_utazo_diszkalkulia_fped Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: lépés: e-mailben küldés: a szakszolgálati koordinátornak lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi: új fájlnév: kiss_bence_utazo_mozgas_jav lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi a készítő utazónak, korrigálásra lépés: az utazó javítja a saját részét. Majd a javításra váró többi rész miatt küldi tovább javításra, pl. a mozgásfejlesztőnek, ugyanazon a fájl néven. (kiss_bence_utazo_mozgas_jav) Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja az utazó is, nem kell küldözgetni. lépés: a kész, javított, végleges EFT átnevezése: kiss_bence_kesz Ezt a kész EFT-t az utolsó javító visszajuttatja az utazóhoz. lépés: az utazó nyomtatja és juttatja el a pedagógusnak, a szülőnek, a portfolióba a végleges, kész EFT-t.
II. Nem beszédfogyatékos SNI gyermek, aki kap logopédiai ellátást: az utazó gyógypedagógus írja az egyéni fejlesztési tervet + a logopédus beleírja az általa végzett logopédiai fejlesztést 1. lépés: az utazó gyógypedagógus megírja a gyermek egyéni fejlesztési tervét. Elnevezi
a fájlt: fájl neve: a gyerek neve, mögé az utazó pl. kiss_bence_utazo
2. lépés: az utazó küldi az általa megírt EFT-t a beszédfejlesztést végző logopédusnak 3. lépés: a logopédus beleírja a logopédiai fejlesztést az EFT-be, majd hozzáírja magát a
fájlnévhez: kiss_bence_utazo_log Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: 4. lépés: az azt végző ember is beleírja a saját részét az EFT-be. Majd átnevezi a fájl-t: kiss_bence_utazo_log_mozgas, vagy kiss_bence_utazo_log_fped Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: 5. lépés: e-mailben küldés a szakszolgálati koordinátornak 6. lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi, színessel javítja: új fájlnév: kiss_bence_utazo_log_jav
187
7. lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi az EFT első készítőjének, az utazónak,
korrigálásra 8. lépés: az utazó javítja a saját részét. Majd a javításra váró logopédiai rész miatt küldi tovább javításra a logopédusnak vagy a mozgásfejlesztőnek…stb. Még mindig ezen a fájlnéven, hiszen javítani való van benne: kiss_bence_utazo_log_jav Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja az utazó is, nem kell küldözgetni. 9. lépés: miután a logopédus és a többi résztvevő is javította a saját részét (ha kellett), az utolsó beleíró ember átküldi a javított, végleges EFT-t az utazónak, így átnevezve: kiss_bence_kesz 10. lépés: a végleges EFT-t az utazó nyomtatja és juttatja el a pedagógusnak, a szülőnek, a portfolióba.
III.
Beszédfogyatékos SNI gyermek: a logopédus írja a fejlesztési tervet
1. lépés: a logopédus megírja a gyermek egyéni fejlesztési tervét. Elnevezi a fájlt: fájl neve: a gyerek neve, mögé a készítő, pl. kiss_bence_log Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: 2. lépés: a logopédus küldi a többi szakembernek az EFT-t. Ebbe ez a szakember is beleírja a saját részét. Majd hozzáírja magát a fájlnévhez: pl. kiss_bence_log_mozgas, vagy kiss_bence_log_diszkalkulia_fped Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: 3. lépés: e-mailben küldés: a szakszolgálati koordinátornak 4. lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi, színessel javítja: új fájlnév: kiss_bence_log_mozgas_jav 5. lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi a készítő logopédusnak, korrigálásra. A logopédus javítja a saját részét. 6. lépés: az általa már javított EFT-t a logopédus a javításra váró többi rész miatt továbbküldi, pl. a mozgásfejlesztőnek. Még mindig ezen a fájlnéven, hiszen javítani való van benne: kiss_bence_log_mozgas_jav Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja a logopédus is, nem kell küldözgetni. 7. lépés: a kész, javított, végleges EFT átnevezése: kiss_bence_kesz Ezt a kész EFT-t az utolsó javító visszajuttatja a logopédushoz. 8. lépés: a logopédus nyomtatja és juttatja el a pedagógusnak, a szülőnek, a portfolióba
IV.
Beszédfogyatékos és más SNI-kóddal is rendelkező gyermek: a logopédus + az utazó gyógypedagógus együtt írják az egyéni fejlesztési tervet
1. lépés: a logopédus és az utazó gyógypedagógus a gyermekről folytatott konzultáció után és alapján írják a fejlesztési tervet. A logopédus megírja a fejlesztési terv logopédiai részét, segítséget adva a befogadó pedagógusok csoportszobai, illetve osztálytermi beszédfejlesztő munkájához is. Fájl neve: a gyerek neve, mögé az EFT első készítője: kiss_bence_log 2. lépés: ha a beszédfogyatékos gyerekkel utazó is foglalkozik, akkor a logopédus küldi az EFT-t az utazónak.
188
3. lépés: az utazó beleírja a saját részét, a csoportszobai, illetve a tanórai fejlesztésre is vonatkozó feladatokkal. Beleírja magát a fájlnévbe: kiss_bence_log_utazo Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: 4. lépés: az azt végző szakember is beleírja a saját részét az EFT-be. Majd hozzáírja magát a fájlnévhez: kiss_bence_log_utazo_mozgas vagy kiss_bence_log_utazo_diszl Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: 5. lépés: e-mailben küldés a szakszolgálati koordinátornak 6. lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi: új fájlnév: kiss_bence_log_utazo_mozgas_jav 7. lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi az EFT-t első készítőjének, a logopédusnak, korrigálásra 8. lépés: a logopédus javítja a saját részét. Majd a javításra váró többi rész miatt küldi tovább javításra az utazónak vagy a mozgásfejlesztőnek…stb. Még mindig ezen a fájlnéven, hiszen javítani való van benne: kiss_bence_log_utazo_mozgas_jav Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja a logopédus is, nem kell küldözgetni. 9. lépés: miután az utazó és a többi résztvevő is javította a saját részét (ha kellett), az utolsó beleíró átküldi a javított, végleges EFT-t a logopédusnak, így átnevezve: kis_bence_kesz 10. lépés: a végleges EFT-t a logopédus nyomtatja és juttatja el a pedagógusnak, a szülőnek, a portfolióba
189
9.sz. melléklet: Egyéni fejlesztési terv minta
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Egyéni fejlesztési terv Név: BNO kód: Életkor, osztályfok: Időszak: Készítették: A fejlesztés területei a szakértői vélemény alapján: A fejlesztés területei a diagnosztikus mérés és/vagy az előző fejlesztési időszak tapasztalatai alapján: Funkciók, amikre támaszkodni lehet: Habilitációs-rehabilitációs óraszám: Fejlesztési terület: A fejlesztés célja: Az értékelés alapelvei: A fejlesztés helye, a Fejlesztendő készség és/vagy képesség és/vagy kompetencia: fejlesztő személye: Feladatok, tevékenységek:
Munkaforma, módszer, eszköz:
A fejlesztés ideje, gyakorisága:
A fejlesztés követelménye:
190
10. sz. melléklet: Konzultációs űrlap minta
Konzultációs űrlap Gyógypedagógus neve: Intézmény: Gyermek/tanuló neve, korcsoportja, osztályfoka: Konzultációs partner/ek: A megbeszélés időpontja, rövid leírása:
Megállapodások:
Ajánlott irodalmak, eszközök:
Probléma, kérés: Megjegyzések:
Aláírások:
Konzultációs partner/ek: A megbeszélés időpontja, rövid leírása:
Megállapodások:
Ajánlott irodalmak, eszközök:
Probléma, kérés: Megjegyzések:
Aláírások:
191
11.1.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – óvoda
Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………………………… továbbiakban befogadó óvoda képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az óvodapszichológiai tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1., 2., 3., és 4. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól – a tagóvodák vezetői tagóvodánként kapják meg, 2. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről – a tagóvodák vezetői tagóvodánként kapják meg, 3. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei, 4. sz. melléklet: Az óvodaigazgató tájékoztató levele) Az Együttműködési megállapodás területei: 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó óvoda és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során 2. 3.
Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei Óvodapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei
Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó óvodában ellátott sajátos nevelési igényű 1 gyermekek sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű gyermekek komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében az integráló óvodában, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, - A befogadó óvodákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű gyermek szülei számára tanácsadás,
értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek
1
192
-
-
A többségi gyermekek szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, A gyermek számára portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó óvoda és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben: - A sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele és megőrzése a helyi irattározási szabályzatnak megfelelően, - Megfelelő méretű és felszereltségű helyiség biztosítása az egyéni, vagy kiscsoportos habilitációs, rehabilitációs tevékenységhez, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A gyermek aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatának biztosítása, - A fénymásoló, nyomtató használatának biztosítása, - A gyermekek fejlesztéséhez szükséges papíráru biztosítása, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból, - Az intézményvezető és az óvodapedagógus tájékoztatja a gyógypedagógust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik, - A gyermek hiányzásáról időben, telefonon értesíti a gyógypedagógust. Logopédiai ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszéd- és nyelvi-kommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a 4/2010. OKM rendeletnek megfelelően. - A logopédus elvégzi az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatát kezdeményezi, - Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján a gyermek további logopédiai ellátását megszervezi, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges, - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról és a gyermek fejlődéséről, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a logopédus szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a szülőket a gyermek fejlődéséről, - A logopédus együttműködik az óvodapedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos. - A Prizma EGYMI logopédiai ambuláns kezelést biztosít a speciális nyelvi zavarral küzdő gyermekek/tanulók számára.
193
Az … intézmény vállalja: - a logopédiai ellátáshoz szükséges terem 2 és a terem felszerelésének biztosítását, - hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra, - hogy biztosítja a szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - hogy a logopédus számára biztosítja a fénymásoló, nyomtató használatát. - Az intézményvezető és az óvodapedagógus tájékoztatja a logopédust a szülői értekezletekről, illetve biztosítja a logopédus számára, hogy szülői értekezletet tarthasson. - Az intézményvezető és az óvodapedagógus tájékoztatja a logopédust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik. Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően. Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az óvoda- és iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció, - csoportos tanácsadás. A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Gyermekekre vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés, - preventív szűrővizsgálatok. Vállalja - nevelési értekezletek megtartását, - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken, - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken. A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiséget az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel kisasztal gyermekszékek találhatóak. - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát, - A gyermekekkel történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, - A gyermekekkel történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), - Zárható szekrényt.
Budapest, dátum Prizma EGYMI vezetője
2
intézmény vezetője
4/2010. OKM rendelet alapján
194
Az óvodai Együttműködési megállapodás 1. sz. melléklete: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól 3
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt Tagóvoda-vezető Asszony! A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény köszönettel fogadta szolgáltatást igénylő űrlapjukat. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai ellátás megkezdéséről, a tanév első heteinek folyamatáról. Augusztus utolsó hete: - kapcsolatfelvétel a befogadó intézmény vezetőjével és a befogadó csoportok pedagógusaival. Szeptember 1-2. hete: - diagnosztikus mérések készítése minden sajátos nevelési igényű gyermekkel, - konzultáció az óvodapedagógusokkal. Szeptember 3-4. hete: - hospitálás a csoportban, a sajátos nevelési igényű gyermekek megfigyelése, - az egyéni/kiscsoportos fejlesztés elkezdése, - egyéni fejlesztési terv írása a pedagógusokkal, a fejlesztő pedagógussal, szükség szerint a logopédussal, valamint a szülőkkel. A szeptemberi tevékenységek eredményeként kialakuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységekről szeptember végén levélben, és természetesen az utazó gyógypedagógus szóban is tájékoztatja Önt. Felhívjuk figyelmét arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő habilitációsrehabilitációs tevékenységek adminisztrálására vonatkozóan a 2/2005. (III. 1.) OM r. 2. § (2) alapján egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. Az egyéni fejlődési lap részei: - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Külív. Tü. 356 (nem fénymásolható) - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív. Tü. 357 (fénymásolható) A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A sajátos nevelési igényű gyermek habilitációs-rehabilitációs tevékenységének irányításában, a sérülési típusnak megfelelően végzett, szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus a kompetens. A fenti dokumentáció elkészítése az utazó gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok közös feladata. A dokumentáció megőrzéséért a befogadó intézmény a felelős. Az Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív átadása év végén, illetve hatósági ellenőrzés alkalmával kerül átadásra. 3
A levél elküldésének határideje: augusztus 31.
195
Célszerű a szükséges dokumentáció rendszerezett tárolása érdekében a befogadó pedagógusnak és a gyógypedagógusnak közösen tanulói portfóliót készíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Budapest, dátum A sikeres együttműködésben bízva: igazgató
196
Az óvodai Együttműködési megállapodás 2. sz. melléklete: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről 4
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt XY Tagóvoda-vezető Asszony! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény az XY Tagóvodában milyen szolgáltatásokat biztosít a tanulók és a pedagógusok számára. Logopédia: Az Ön intézményében logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás gyermekek részére. Az óvodában dolgozó logopédus neve: A logopédus óraszáma az óvodában: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
Utazó gyógypedagógia Szolgáltatást kérő űrlapjukra hivatkozva szeptember első hetében már megjelent az óvodában az utazó gyógypedagógus, aki a befogadó pedagógus munkáját és az integráltan nevelkedő gyermekek fejlesztését kívánja segíteni. Szeptemberben méréseket végzett, hospitált és elkészítette a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztési tervét. Órarendet egyeztetett elindította a habilitációs-rehabilitációs fejlesztést. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás megvalósításáról. Az óvodában dolgozó utazó gyógypedagógus neve: Az óvodában dolgozó utazó gyógypedagógus óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
4
A levél elküldésének határideje: október 01.
197
Az ellátott gyermekek neve és óraszáma: SNI gyermek neve:
Habilitációsrehabilitációs ellátás heti óraszáma
Szakszolgálati logopédiai ellátás heti óraszáma
Pszichológiai támogatás
egyéb
A levélhez csatolva küldjük azt a szolgáltatási listát, ami az utazó gyógypedagógus lehetséges tevékenységi körét mutatja be. Kérem, hogy a helyi igényeknek megfelelően válasszák és alakítsák ki azokat a szolgáltatási formákat, lehetőségeket, amik a leginkább segítik a sajátos nevelési igényű gyermek/ek beilleszkedését, együttnevelését! Óvodapszichológia: Az óvodapszichológus szeptember első hetétől végzi munkáját az óvodában. Az óvodában dolgozó óvodapszichológus neve: Az óvodában dolgozó óvodapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Az óraszámok, és az időpontok a gyermekek számának változásával, az intézmény programjainak módosulásával tanév közben változhatnak. Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a … telefonszámon!
Budapest, dátum A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
198
Az óvodai Együttműködési megállapodás 3. sz. melléklete: 2/2005. OM rendelet
A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálatának feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében: A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. A befogadó óvoda és pedagógusainak feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében: A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
199
Az óvodai Együttműködési megállapodás 4. sz. melléklete: Az óvodaigazgató tájékoztató levele 5
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt Óvodaigazgató Asszony! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a XIII. kerület óvodáiban biztosított szolgáltatásairól. (A tagóvoda-vezetők részletes tájékoztatást kaptak a logopédiai, utazó gyógypedagógiai és óvodapszichológiai ellátás módjáról, óraszámáról.) Logopédiai szakszolgálat: logopédus
intézmény
Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat: gyógypedagógus
intézmény
Óvodapszichológiai ellátás: óvodapszichológus
intézmény
Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szüksége, keresse XY, szakszolgálati koordinátort a ……-as telefonszámon. Budapest, dátum A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
5
szakszolgálati koordinátor
A levél elküldésének határideje: október 01.
200
11.2.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – iskola
Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………………………… továbbiakban befogadó intézmény képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az iskolapszichológiai, tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1., 2. és 3. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól, 2. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről, 3. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei) Az Együttműködési megállapodás területei: 1. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során. 2. Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 3. Iskolapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 4. A gyógytestnevelés feladatai, tevékenységei, kötelezettségei
Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó intézményben ellátott sajátos nevelési igényű 6 tanulók sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű tanulók komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében az integráló intézményben, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, speciális tankönyv, tantervi segédletek kölcsönzése, - A befogadó iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű tanuló szülei számára tanácsadás Tanulási problémákkal kapcsolatban Nevelési problémákkal kapcsolatban Pályaválasztással kapcsolatban értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek
6
201
-
-
A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, Tanulói portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben: - A sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele, és megőrzése a helyi irattárazási szabályzatnak megfelelően, - Megfelelő méretű és felszereltségű helyiség biztosítása az egyéni, vagy kiscsoportos habilitációs, rehabilitációs tevékenységhez, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A tanuló aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatának biztosítása, - A fénymásoló, nyomtató használatának biztosítása, - A tanuló fejlesztéséhez szükséges papíráru biztosítása, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból. - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a gyógypedagógust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik, - A tanuló hiányzásáról időben, telefonon értesíti a gyógypedagógust. Logopédiai szakszolgálati ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszédzavarral, nyelvi-kommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a 4/2010. OKM rendeletnek megfelelően. - A Prizma EGYMI logopédusa minden év szeptemberében kiszűri az 1. osztályos tanulók közül a logopédiai ellátásra szoruló tanulókat. Ennek eredménye alapján szükség szerint a tanuló további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatait kezdeményezi, - Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján a tanuló további logopédiai ellátását megszervezi, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges, - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A magasabb évfolyamra járó tanulók ellátása logopédiai probléma esetében folyamatos, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról és a tanuló fejlődéséről, - A logopédus 1. osztály végén minden tanulóval olvasás- és írásvizsgálatot végez, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a szülőket szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a tanuló fejlődéséről, - A logopédus együttműködik a pedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos, - A Prizma EGYMI Logopédiai ambuláns kezelés elérését biztosítja a speciális nyelvi zavarral küzdő tanulók számára. Az …. intézmény vállalja:
202
a logopédiai ellátáshoz szükséges terem 7 és a terem felszerelésének biztosítását, hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra, hogy biztosítja a szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, hogy a logopédus számára biztosítja a fénymásoló, nyomtató használatát. Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a logopédust a szülői értekezletekről illetve biztosítja a logopédus számára, hogy szülői értekezletet tarthasson, - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a logopédust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik. Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően.
-
Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció - csoportos tanácsadás A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Tanulókra vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés - preventív szűrővizsgálatok Vállalja: - nevelési értekezletek megtartását - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiség az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel és kisasztal találhatóak, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát, - A tanulókkal történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, - A tanulókkal történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), - Zárható szekrényt. Gyógytestnevelés A Prizma EGYMI biztosítja az intézményben az iskolaorvos, vagy az ortopédus szakorvos által kiszűrt II. és III. kategóriába sorolt mozgásszervi betegséggel, vagy ízületi, csontrendszeri betegséggel, vagy belgyógyászati betegséggel, vagy vegetatív disztóniás betegséggel küzdő tanulók gyógytestnevelésének ellátását. Biztosítja a gyógytestnevelés dokumentációjának elkészítését, a szükséges dokumentumok intézményhez való eljuttatását. Tanév közben folyamatosan vezeti a tanuló tájékoztató füzetét, értesíti az iskolát a tanuló hiányzásáról, félévkor és év végén szöveges értékeléssel, vagy érdemjeggyel tájékoztatja az intézményt a gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítéséről. A … intézmény biztosítja: - A tanuló szüleinek értesítését a védőnői beutalásról. - A tanuló hiányzásairól értesíti a szülőt. - A tanuló kategóriába sorolásától függően figyelembe veszi/elfogadja a gyógytestnevelőnek a tanuló testnevelésórán való részvételével kapcsolatos javaslatait, és a tanuló minősítését.
Budapest, dátum Prizma EGYMI vezetője
7
intézmény vezetője
4/2010. OKM rendelet alapján
203
Az iskolai Együttműködési megállapodás 1. sz. melléklete: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól 8
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr, Tagintézmény Vezető Asszony/Úr! A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény köszönettel fogadta szolgáltatást igénylő űrlapjukat. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai ellátás megkezdéséről, a tanév első heteinek folyamatáról. Augusztus utolsó hete: - kapcsolatfelvétel a befogadó intézmény vezetőjével és a befogadó osztályok pedagógusaival. Szeptember 1-2. hete: - diagnosztikus mérések készítése minden sajátos nevelési igényű tanulóval, - konzultáció a pedagógusokkal. Szeptember 3-4. hete: - hospitálás a tanórákon, a sajátos nevelési igényű tanuló megfigyelése, - az egyéni/kiscsoportos fejlesztés elkezdése, - egyéni fejlesztési terv írása a pedagógusokkal, a fejlesztő pedagógussal, szükség szerint a logopédussal, valamint a szülőkkel. A szeptemberi tevékenységek eredményeként kialakuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységekről szeptember végén levélben, és természetesen az utazó gyógypedagógus szóban is tájékoztatja Önt. Felhívjuk figyelmét arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő habilitációsrehabilitációs tevékenységek adminisztrálására vonatkozóan a 2/2005. (III. 1.) OM r. 2. § (2) alapján egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. Az egyéni fejlődési lap részei: - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Külív. Tü. 356 (nem fénymásolható) - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív. Tü. 357 (fénymásolható) A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A sajátos nevelési igényű tanuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységének irányításában, a sérülési típusnak megfelelő gyógypedagógus a kompetens. A fenti dokumentáció elkészítése az utazó gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok közös feladata. A dokumentáció megőrzéséért a befogadó intézmény a felelős. Az 8
A levél elküldésének határideje: augusztus 31.
204
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív átadása év végén, illetve hatósági ellenőrzés alkalmával kerül átadásra. Célszerű a szükséges dokumentáció rendszerezett tárolása érdekében a befogadó pedagógusnak és a gyógypedagógusnak közösen tanulói portfóliót készíteni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Budapest, dátum A sikeres együttműködésben bízva: igazgató
205
Az iskolai Együttműködési megállapodás 2. sz. melléklete: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről 9
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény az XY Általános Iskolában/Tagiskolában milyen szolgáltatásokat biztosít a tanulók és a pedagógusok számára. Logopédia: Az Ön intézményében logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás tanulók részére. Az iskolában dolgozó logopédus neve: A logopédus óraszáma az iskolában: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
Utazó gyógypedagógia Szolgáltatást kérő űrlapjukra hivatkozva már megjelent az iskolában az utazó gyógypedagógus, aki a befogadó pedagógus munkáját és az integráltan nevelkedő tanulók fejlesztését kívánja segíteni. Szeptemberben méréseket végzett, hospitált és elkészítette a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztési tervét. Órarendet egyeztetett, elindította a habilitációs-rehabilitációs fejlesztést. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás megvalósításáról. Az iskolában dolgozó utazó gyógypedagógus neve: Az iskolában dolgozó utazó gyógypedagógus óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
9
A levél elküldésének határideje: október 01.
206
Az ellátott tanulók neve és óraszáma: SNI tanuló neve:
Habilitációsrehabilitációs ellátás heti óraszáma
Szakszolgálati logopédiai ellátás heti óraszáma
Pszichológiai támogatás
egyéb
A levélhez csatolva küldjük azt a szolgáltatási listát, ami az utazó gyógypedagógus lehetséges tevékenységi körét mutatja be. Kérem, hogy a helyi igényeknek megfelelően válasszák és alakítsák ki azokat a szolgáltatási formákat, lehetőségeket, amik a leginkább segítik a sajátos nevelési igényű tanuló beilleszkedését, együttnevelését! Iskolapszichológia: Az iskolapszichológus szeptember első hetétől végzi munkáját az iskolában. Az iskolában dolgozó iskolapszichológus neve: Az iskolában dolgozó iskolapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja:
Az óraszámok, és az időpontok a tanulók számának változásával, az intézmény programjainak módosulásával tanév közben változhatnak. Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a … telefonszámon!
Budapest, 2011. október 01. A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
207
Az iskolai Együttműködési megállapodás 3. sz. melléklete: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei
A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálatának feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében: - habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, az intézményben, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, a tanuló sajátos nevelési igényének függvényében, - közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 10 - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; 11 javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében: - A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. - Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. - Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai rendszeresen konzultálnak szülőkkel, pedagógusokkal, segítő szakemberekkel, ezekről Konzultációs űrlapot vezetnek, amiket a tanulói portfólióban megőriznek. 11 A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai a szülőknek, pedagógusoknak és egyéb segítő szakembereknek segítenek a pedagógiai diagnózis értelmezésében. 10
208
szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. - Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az intézményben az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül és a sérülésspecifikus módszertani eljárásokat alkalmazzák. Nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenységeket alkalmaznak, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
209
11.3.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – gimnázium
Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………….., továbbiakban befogadó intézmény képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az iskolapszichológiai, tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1. és 2. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről, 2. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei) Az Együttműködési megállapodás területei: 1. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során. 2. Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 3. Iskolapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 4. A gyógytestnevelés feladatai, tevékenységei, kötelezettségei
Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó intézményben ellátott sajátos nevelési igényű 12 tanulók sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű tanulók komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, speciális tankönyv, tantervi segédletek kölcsönzése, - A befogadó iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű tanuló szülei számára tanácsadás Tanulási problémákkal kapcsolatban Nevelési problémákkal kapcsolatban értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek
12
210
-
-
Pályaválasztással kapcsolatban A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, Tanulói portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben - A sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele és megőrzése a helyi irattárazási szabályzatnak megfelelően, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A tanuló aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból. Logopédiai szakszolgálati ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszédzavarral, nyelvi-kommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a Prizma EGYMI ambulanciáján. - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról, és a tanuló fejlődéséről, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a szülőket szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a tanuló fejlődéséről, - A logopédus együttműködik a pedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos, A … vállalja: - hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra, Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően. Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció - csoportos tanácsadás A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Tanulókra vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés - preventív szűrővizsgálatok Vállalja: - nevelési értekezletek megtartását - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken
211
A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiség az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel és kisasztal találhatóak, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát, - A tanulókkal történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, - A tanulókkal történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), - Zárható szekrényt. Gyógytestnevelés A Prizma EGYMI biztosítja az intézményben az iskolaorvos, vagy az ortopédus szakorvos által kiszűrt II. és III. kategóriába sorolt mozgásszervi betegséggel, vagy ízületi, csontrendszeri betegséggel, vagy belgyógyászati betegséggel, vagy vegetatív disztóniás betegséggel küzdő tanulók gyógytestnevelésének ellátását. Biztosítja a gyógytestnevelés dokumentációjának elkészítését, a szükséges dokumentumok intézményhez való eljuttatását. Tanév közben folyamatosan vezeti a tanuló tájékoztató füzetét, értesíti az iskolát a tanuló hiányzásáról, félévkor és év végén szöveges értékeléssel, vagy érdemjeggyel tájékoztatja az intézményt a gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítéséről. A ….. intézmény biztosítja: - A tanuló szüleinek értesítését a védőnői beutalásról. - A tanuló hiányzásairól értesíti a szülőt. - A tanuló kategóriába sorolásától függően figyelembe veszi/elfogadja a gyógytestnevelőnek a tanuló testnevelésórán való részvételével kapcsolatos javaslatait, és a tanuló minősítését.
Budapest, 2011. október 1.
Prizma EGYMI vezetője
intézmény vezetője
212
Az Együttműködési megállapodás 1. sz. melléklete: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről 13
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr!
Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény az XY Gimnáziumban milyen szolgáltatásokat biztosít a tanulók és a pedagógusok számára. Logopédia: Az Ön intézményében logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás tanulók részére a Prizma EGYMI ambulanciáján (1134 Budapest, Váci út 57.). A logopédus neve: A logopédus óraszáma: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
Utazó gyógypedagógia Szeretnénk tájékoztatni Önt a Prizma EGYMI ambulanciáján (1134 Budapest, Váci út 57.) történő utazó gyógypedagógiai szolgáltatás megvalósításáról. Utazó gyógypedagógus neve: Utazó gyógypedagógus óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
13
A levél elküldésének határideje: október 01.
213
Az ellátott tanulók neve és óraszáma: SNI tanuló neve:
Habilitációsrehabilitációs ellátás heti óraszáma
Szakszolgálati logopédiai ellátás heti óraszáma
Pszichológiai támogatás
egyéb
Iskolapszichológia: Az iskolapszichológus szeptember első hetétől végzi munkáját az iskolában. Az iskolában dolgozó iskolapszichológus neve: Az iskolában dolgozó iskolapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja:
Az óraszámok és az időpontok a tanulók számának változásával, az intézmény programjainak módosulásával tanév közben változhatnak. Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a … telefonszámon!
Budapest, 2011. október 01. A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
214
Az Együttműködési megállapodás 2. sz. melléklete: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei
A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálatának feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében: - habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, az intézményben, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, a tanuló sajátos nevelési igényének függvényében, - közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 14 - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; 15 javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében: - A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. - Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. - Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai rendszeresen konzultálnak szülőkkel, pedagógusokkal, segítő szakemberekkel, ezekről Konzultációs űrlapot vezetnek, amiket a tanulói portfólióban megőriznek. 15 A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai a szülőknek, pedagógusoknak és egyéb segítő szakembereknek segítenek a pedagógiai diagnózis értelmezésében. 14
215
a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az intézményben az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül és a sérülésspecifikus módszertani eljárásokat alkalmazzák. Nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenységeket alkalmaznak, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
-
-
216
12.1.sz. melléklet: Félévi/év végi statisztika – sajátos nevelési igényű gyermekenként, tanulónként
Óvodás gyermek:
Sorszám
Név
Megtartott óraszám 20... szeptember 1. – Gyermek hiányzásának Szakértői 20... jan. 15. száma véleményben Összesen Konzulmeghatározott HabilitációHabilitációLogopédia Összesen tációs Logopédia óraszámok rehabilitáció rehabilitáció óra
Név
Megtartott óraszám 20... szeptember 1. – Tanuló hiányzásának Szakértői 20... jan. 15. száma véleményben Összesen Konzulmeghatározott HabilitációHabilitációLogopédia Összesen tációs Logopédia óraszámok rehabilitáció rehabilitáció óra
Iskolás tanuló
Sorszám
217
12.2.sz. melléklet: Félévi/év végi statisztika – intézményenként
Óvoda
Sorszám
Óvoda neve
Megtartott óraszám
Gyermek Konzultációs hiányzásának óraszám száma
Óvodához tartozó fejlesztésben részesülő gyermekek száma
Megtartott óraszám
Tanuló Konzultációs hiányzásának óraszám száma
Iskolához tartozó fejlesztésben részesülő tanulók száma
Megtartott Konzultációs Gyermekhiányzásának óraszáma/Óvoda/gyermek óraszám/Óvoda/gyermek száma/Óvoda/gyermek
Iskola
Sorszám
Iskola neve
Megtartott óraszáma/Iskola/ tanuló
Konzultációs óraszám/Iskola/tanuló
Tanuló hiányzásának száma/Iskola/tanuló
218
13.sz. melléklet: Szöveges értékelés szempontja, és vázlata – együttnevelés
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Év végi szöveges értékelés Gyermek/tanuló neve
Szül: Iskola: Osztály: A szöveges értékelés tartalma: A gyermek/tanuló habilitációjának, rehabilitációjának módjai Heti hány órában történt a habilitáció, rehabilitáció, ha elmaradt, miért maradt el? Fejlődés Sikerélmény Akadályok, nehézségek, problémák a fejlesztés során A fejlesztés során a tanuló együttműködése, motivációja A fejlesztés további szükségességének, ill. elhagyásának indoklása Javaslatok – szülőknek. Budapest, dátum aláírás gyógypedagógus
219
14.sz. melléklet: A szöveges értékelés készítésének folyamata
A szöveges értékelés elkészítésének folyamata Nem beszédfogyatékos SNI gyermek, aki nem kap logopédiai ellátást: az utazó gyógypedagógus írja a szöveges értékelést 1. lépés: az utazó gyógypedagógus megírja a szöveges értékelést. Elnevezi a fájlt: a gyerek neve, mögé az értékelés készítője, pl. Kiss Bence_utazo (döntve csak itt, a jobb láthatóság miatt) Az utazók, illetve a logopédusok nem a nevükkel szerepelnek a fájlnévben.
2.
3. 4. 5. 6.
7. 8.
Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: lépés: az azt végző szakember is beleírja a saját részét a szöveges értékelést. Majd átnevezi a fájl-t, saját magával kiegészítve: Kiss Bence_utazo_moz vagy Kiss Bence_utazó_amb Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: lépés: e-mailben küldés a szakszolgálati koordinátornak lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi: új fájlnév: Kiss Bence_utazo_moz_JAV. lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi a készítő utazónak, korrigálásra lépés: az utazó javítja a saját részét. Majd a javításra váró többi rész miatt küldi tovább javításra, pl. a mozgásfejlesztőnek. Még mindig ezen a fájlnéven, hiszen javítani való van benne (Kiss Bence_utazo_moz._ JAV.) Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja az utazó is, nem kell küldözgetni. lépés: a kész, javított, végleges értékelés átnevezése: Kiss Bence_KÉSZ. Ezt a kész értékelést az utolsó javító visszajuttatja az utazóhoz. lépés: az utazó nyomtatja és juttatja el a szülőnek, a portfólióba a végleges, kész értékelést.
Nem beszédfogyatékos SNI gyermek, aki kap logopédiai ellátást: az utazó gyógypedagógus írja a szöveges értékelést + a logopédus megírja a logopédiai véleményt 1. lépés: az utazó gyógypedagógus megírja a szöveges értékelést. Elnevezi a fájlt: fájl neve: a gyerek neve, mögé az utazó, pl. Kiss Bence_utazo 2. lépés: az utazó küldi az általa megírt értékelést a beszédfejlesztést végző logopédusnak 3. lépés: a logopédus beleírja a logopédiai véleményt, majd hozzáírja magát a fájlnévhez: Kiss Bence_utazo_log
220
Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: 4. lépés: az azt végző ember is beleírja a saját részét az értékelésbe. Majd átnevezi a fájl-t: Kiss Bence_utazo_log_moz, vagy Kiss Bence_utazo_log_f.ped. Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: 5. lépés: e-mailben küldés a szakszolgálati koordinátornak 6. lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi, színessel javítja: új fájlnév: Kiss Bence_utazo_log_ JAV. 7. lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi az értékelés első készítőjének, az utazónak, korrigálásra 8. lépés: az utazó javítja a saját részét. Majd a javításra váró logopédiai rész miatt küldi tovább javításra a logopédusnak vagy a mozgásfejlesztőnek, stb. Még mindig ezen a fájlnéven, hiszen javítani való van benne: Kiss Bence_utazo_log_ JAV. Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja az utazó is, nem kell küldözgetni. 9. lépés: miután a logopédus és a többi résztvevő is javította a saját részét (ha kellett), az utolsó beleíró ember átküldi a javított, végleges értékelést az utazónak, így átnevezve: Kiss Bence_KESZ 10. lépés: a végleges értékelést az utazó nyomtatja és juttatja el a szülőnek, a portfolióba. Beszédfogyatékos SNI gyermek: a logopédus írja a szöveges értékelést 1. lépés: a logopédus megírja a szöveges értékelést. Elnevezi a fájlt: fájl neve: a gyerek neve, mögé a készítő, pl. Kiss Bence_log Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: 2. lépés: a logopédus küldi a többi szakembernek az értékelést. Ebbe ez a szakember is beleírja a saját részét. Majd hozzáírja magát a fájlnévhez: pl. Kiss Bence_log_moz, vagy Kiss Bence_log_amb_fped. Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: 3. lépés: e-mailben küldés a szakszolgálati koordinátornak 4. lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi, színessel javítja: új fájlnév: Kiss Bence_log_moz_ JAV. 5. lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi a készítő logopédusnak, korrigálásra. A logopédus javítja a saját részét. 6. lépés: az általa már javított értékelést a logopédus a javításra váró többi rész miatt továbbküldi, pl. a mozgásfejlesztőnek. Még mindig ezen a fájlnéven, hiszen javítani való van benne: Kiss Bence_log_moz_ JAV. Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja a logopédus is, nem kell küldözgetni.
221
7. lépés: a kész, javított, végleges értékelés átnevezése: Kiss Bence_KESZ Ezt a kész értékelést az utolsó javító visszajuttatja a logopédushoz. 8. lépés: a logopédus nyomtatja és juttatja el a szülőnek, a portfolióba Beszédfogyatékos és más SNI-kóddal is rendelkező gyermek: a logopédus + az utazó gyógypedagógus együtt írják a szöveges értékelést 1. lépés: a logopédus és az utazó gyógypedagógus a gyermekről folytatott konzultáció után és alapján írják a szöveges értékelést. A logopédus megírja a logopédiai részét. Fájl neve: a gyerek neve, mögé az értékelés első készítője: Kiss Bence_log 2. lépés: ha a beszédfogyatékos gyerekkel utazó is foglalkozik, akkor a logopédus küldi az értékelést az utazónak. 3. lépés: az utazó beleírja a saját részét. Beleírja magát a fájlnévbe: Kiss Bence_log_utazo Ha mozgásterápiát vagy a logopédia ambulancián valamilyen terápiát is kap a gyermek, vagy az óvodai/iskolai fejlesztő pedagógus is foglalkozik vele, akkor: 4. lépés: az azt végző szakember is beleírja a saját részét az értékelésbe.. Majd hozzáírja magát a fájlnévhez: Kiss Bence_log_utazo_moz vagy Kiss Bence_log_utazo_amb Ha nincs több, a megírásban közreműködő szakember, akkor: 5. lépés: e-mailben küldés a szakszolgálati koordinátornak 6. lépés: a szakszolgálati koordinátor ellenőrzi: új fájlnév: Kiss Bence_log_utazo_moz_ JAV. 7. lépés: a szakszolgálati koordinátor visszaküldi az értékelés első készítőjének, a logopédusnak, korrigálásra 8. lépés: a logopédus javítja a saját részét. Majd a javításra váró többi rész miatt küldi tovább javításra az utazónak vagy a mozgásfejlesztőnek, stb. Még mindig ezen a fájlnéven, hiszen javítani való van benne: Kiss Bence_log_utazo_moz_ JAV. Ha csak stilisztikai, elgépelési hibák vannak, javíthatja a logopédus is, nem kell küldözgetni. 9. lépés: miután az utazó és a többi résztvevő is javította a saját részét (ha kellett), az utolsó beleíró átküldi a javított, végleges értékelést a logopédusnak, így átnevezve: Kiss Bence_KESZ 10. lépés: a végleges szöveges értékelést a logopédus nyomtatja és juttatja el a szülőnek, a portfolióba
222
15. sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a szakszolgálati tevékenységekről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Beszámoló a logopédiai, az utazó gyógypedagógiai, a gyógytestnevelői és az óvoda –és iskolapszichológiai tevékenységekről Logopédiai szakszolgálat: Az intézmény logopédusa: Az intézményben töltött heti óraszám: Tanév szervezése szűrések csoportok kialakítása órarend tájékoztatás, kapcsolattartás szülők tájékoztatása: írásos értesítés, szülői értekezletek vizsgálati, tanácsadó órák intézmény dolgozóival való kapcsolattartás nyílt hét logopédiai vélemények Szakértői Bizottságoknak, Nevelési Tanácsadóba tárgyi feltételek: kezelő helyiség, fejlesztő játékok, feladatlapok Logopédia csoportba beosztottak dadogó hadaró afáziás megkésett beszédfejlődésű pösze orrhangzós diszlexia, diszgráfia diszkalkulia diszfázia grafomotoros zavar diszfónia enyhe hallássérült egyéb összesen A foglalkozások eredményessége, tanulók minősítése tünetmentes lényegesen javult részben javult keveset javult nem javult nem minősíthető kimaradt összesen
223
Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együttnevelése, utazó gyógypedagógiai szakszolgálat: Utazó gyógypedagógusok neve, óraszáma: Az integráció elkezdése, folyamata Tanulói adatok, létszámok, SNI típusok Szemlélet, hozzáállás, együttműködés • Szülők • Pedagógusok Munkafeltételek Munkaformák Problémák, javaslatok, jövőbeli együttműködési lehetőségek. Gyógytestnevelői szakszolgálat Ellátott gyerekek/tanulók száma: Sikerek: Nehézségek: Óvoda –és iskolapszichológiai tevékenység: Ellátott gyerekek/tanulók száma: Sikerek: Nehézségek:
Budapest, dátum
logopédus
gyógypedagógus/ok
gyógytestnevelő
óvoda/iskolapszichológus
224
16.sz. melléket: Az intézményi beszámoló készítésének folyamata
Az intézményi beszámoló készítésének folyamata Abban az esetben, ha gyógytestnevelő is dolgozik az iskolában, a logopédus vagy az utazó gyógypedagógus tegye bele a gyógytestnevelő beszámolóját az intézményi beszámolóba. Ha egy intézményben több logopédus vagy utazó gyógypedagógus dolgozik, akkor közösen készítik a beszámolót. Ennek a felelőse az a személy, aki a legnagyobb óraszámban van jelen az intézményben. Nincs utazó gyógypedagógus az intézményben: a logopédus és a pszichológus írja a beszámolót. 1. lépés: a logopédus megírja a beszámolót. Elnevezi a fájlt: az intézmény neve pl. Zoldag _log (döntve csak itt, a jobb láthatóság miatt) 2. lépés: a logopédus továbbküldi a beszámolót a pszichológusnak. Elnevezi a fájlt: pl. Zoldag_log_psz 3. lépés: e-mailben küldés: a szak – és szakmai szolgálati koordinátornak Van logopédus, utazó gyógypedagógus és pszichológus az intézményben. 1. lépés: a logopédus megírja a beszámoló logopédiai részét. Elnevezi a fájlt: az intézmény neve: pl. Gyermekkert_log 2. lépés: a logopédus küldi az általa megírt beszámolót az utazónak. 3. lépés: az utazó beírja a megírt beszámolóját. Elnevezi a fájlt: Gyermekkert_log_utazo 4. lépés: az utazó továbbküldi a pszichológusnak. Elnevezi a fájlt: Gyermekkert_log_utazo_psz 5. lépés: az utazó elküldi a szak – és szakmai szolgálati koordinátornak Van intézményi logopédus, pszichológus és ambuláns ellátás. 1. lépés: a logopédus megírja a beszámolót. Elnevezi a fájlt: intézmény neve: pl. Gyermekkert_log 2. lépés: a logopédus küldi a beszámolót az ambulancián dolgozó logopédusnak pl. 3. Gyermekkert_log_amb 4. lépés: az ambulancián dolgozó logopédus továbbküldi a pszichológusnak. Elnevezi a fájlt: pl. Gyermekkert_log_amb_psz 5. lépés: e-mailben küldés a szak – és szakmai szolgálati koordinátornak
225
Van logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus és ambuláns ellátás. 1. lépés: a logopédus megírja a beszámolót. Elnevezi a fájlt: intézmény neve: pl. Gyermekkert_log 2. lépés: a logopédus küldi a beszámolót az ambulancián dolgozó logopédusnak. Elnevezi a fájlt: intézmény neve pl. Gyermekkert_log_amb 3. lépés: az ambulancián dolgozó logopédus továbbküldi a beszámolót az utazónak Elnevezi a fájlt: intézmény neve pl. Gyermekkert_log_amb_utazo 4. lépés: az utazó továbbküldi a beszámolót a pszichológusnak. Elnevezi a fájlt: pl. Gyermekkert_log_amb_utazo_psz 5. lépés: e-mailben küldés:
[email protected] (egyelőre erre a címre) Van logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus és mozgásfejlesztés. 1. lépés: a logopédus megírja a beszámolót. Elnevezi a fájlt: intézmény neve: pl. Gyermekkert_log 2. lépés: a logopédus küldi a beszámolót a mozgásfejlesztőnek. Elnevezi a fájlt: intézmény neve pl. Gyermekkert_log_moz 3. lépés: mozgásfejlesztő továbbküldi a beszámolót az utazónak Elnevezi a fájlt: intézmény neve pl. Gyermekkert_log_moz_utazo 4. lépés: az utazó továbbküldi a beszámolót a pszichológusnak. Elnevezi a fájlt: pl. Gyermekkert_log_moz_utazo_psz 5. lépés: e-mailben küldés a szak – és szakmai szolgálati koordinátornak
226
17.sz. melléklet: 8. osztályosok kimenő levele, a befogadó középiskolák felé
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Intézmény neve Címe Igazgató neve Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az intézményébe felvételt nyert ……………………. sajátos nevelési igényű tanuló (BNO kód: ) a ………..tanévig integráltan tanult a ……………… Általános Iskolában. Iskolai munkáját a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógusa segítette. Fejlesztéséről, fejlődéséről egyeztetett időpontban szívesen tájékoztatjuk az őt tanító pedagógusokat. XY fejlesztéséről, fejlődéséről Tanulói Portfoliót vezettünk, amelyet ha igénylik, szívesen megmutatunk Önöknek. ………………………….-nal foglalkozó gyógypedagógust, …………………………….-t a Prizma EGYMI-ben tudják keresni. Szívesen vesszük, ha tájékoztatnak bennünket ……………………… további fejlődéséről.
Budapest, dátum
Köszönettel:
igazgató
227
18.sz. melléklet: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció – egyéni fejlődési lap betétív átadása, átvétele
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció – Egyéni fejlődési lap. Betétív átadása, átvétele A 20../20..-es tanévben a sajátos nevelési igényű gyermek/ek egyéni fejlődési lapjának betétíveit a mai napon átadom a befogadó intézmény képviselőjének. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló neve:
Betétívet vezető gyógypedagógus neve:
Beírt habilitációsrehabilitációs óraszám:
Budapest, dátum
Átvevő:
Átadó:
befogadó intézmény képviselője
gyógypedagógus
Befogadó intézmény vezetője:
228
8. A logopédiai ellátás szakmai protokollja 8.1.Bevezető A XIII. kerületi Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (továbbiakban: Prizma EGYMI) logopédiai szakszolgálatának gyógypedagógusai több évtizede adnak segítséget a kerületben élő beszédhibával, beszédzavarral küzdő gyermekek/tanulók számára. A Prizma EGYMI munkatársai valamennyi kerületi nevelési-oktatási intézményben jelen vannak logopédusként. Feladatkörüket munkaköri leírás, tevékenységük eljárásrendjét, protokollját az itt kidolgozásra került logopédiai protokoll (szabályzat) határozza meg. A szabályzat célja: a XIII. kerület logopédiai tevékenységének szabályozása, a munkavégzés feladatainak, tevékenységeinek leírása, és a tevékenységekhez szükséges dokumentációs rendszer meghatározása.
8.2. A logopédiai ellátás jogszabályi háttere 2012. évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
8.3. A logopédiai ellátás célja Célunk a XIII. kerület óvodáiba és általános iskoláiba járó súlyos idegrendszeri és működési zavarok, környezeti hatások következtében jelentős mértékű beszédzavarral, és beszédhibával, kommunikációs zavarral küzdő gyermekek teljes körű és magas színvonalú logopédiai ellátása. Célunk a logopédiai kompetencia körébe tartozó beszédhibás gyermekek számára logopédiai csoportok indítása, iskola- és pályaválasztási tanácsadás megszervezése, ambuláns keretek között a hely- ill. eszközigényesebb terápiás kezelések biztosítása.
8.4. A logopédiai ellátás feladatai Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. - az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálata, szűrése, - szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezése, - a működési körzetben, valamint az illetékességi területen óvodába, iskolába járó nyelvi, kommunikációs zavarokkal küzdő és beszédhibás gyermekek ellátása, - részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálatok alapján logopédiai csoportok szervezése a tankerület működési körzetében található intézményekben és a logopédiai ambulancián,
229
-
kapcsolattartás a szülőkkel, a tankerület működési körzetében található óvodákkal, iskolákkal, óvónők, tanítók, tanárok és szülők számára igény szerint ismertető előadások, szülői értekezletek tartása, a beszédzavar, beszédhiba, és nyelvi- kommunikációs zavar típusához alkalmazkodó terápia kiválasztása, másodlagos pszichológiai sérülések megelőzése, illetve korrekciója, kommunikációs hátrányokból eredő tanulási zavarok prevenciója, specializálódás a logopédiai feladatokon belül, részvétel a logopédia szakos főiskolai hallgatók szakmai gyakorlati képzésében, logopédiai vélemény készítése, munkanapló, forgalmi napló vezetése, a logopédiai munka eredményének a fejlesztő tevékenység során hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szöveges értékelése.
8.5. Humánerőforrás A logopédiai szakszolgálat jelenleg 15 státusszal rendelkezik. A logopédiai körzetek kialakítását a kezelésre váró gyermekek számától, és a beszédzavar súlyosságától tesszük függővé, arányos elosztásra törekedve. A tankerület minden közoktatási intézményébe jár logopédus, általában heti 2 alkalommal. Intenzív terápiára, heti 3-4 foglalkozásra csak nagyon kevés esetben van mód. Ambuláns keretek között lehetőség van a ritkábban előforduló beszédzavarral (nyelvlökéses nyelés, diszkalkúlia, diszfázia, diszfónia, dadogás, felsős, középiskolás tanulók diszlexia, diszgráfia reedukációja, stb.) küzdő gyermekek homogén csoportban való ellátására. Minden kolléga logopédia szakos tanár és/vagy terapeuta végzettséggel rendelkezik.
8.6. Tárgyi feltételek A 15/2013. EMMI rendelet 9. melléklete szerint: Jegyzék a pedagógiai szakszolgálati intézmények kötelező (minimális) eszközeiről, és felszereléseiről.
8.7. A szolgáltatást igénylők köre A Budapest XIII. kerület Tankerülete működési körzetében lakó, nevelődő tanuló, beszédhibás, beszédzavarral, nyelvi – kommunikációs zavarral küzdő 3-16 éves gyermekek és fiatalok. Az ellátásba kerülő gyermekek körét felvételi indikációs szempontrendszer alapján határozzuk meg. (7. sz. melléklet)
8.8. A logopédiai szakszolgálati ellátás folyamata, feladatai A TANÉV ELŐKÉSZÍTÉSE, az előző tanévben 1. Óvodai csoportok és általános iskolák 1. osztályainak teljes létszám feltüntetésével, 2 - 8. osztály évfolyamain az ellátást igénylő tanulók várható létszámainak összegyűjtése 1.sz. melléklet: Várható létszám - táblázat Határidő: június 15.
230
2. Beiskolázás előtti szakértői bizottsági vizsgálatokra való jelentkezés segítése az Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz. Logopédiai vélemény készítése. Formanyomtatvány: Szakértői javaslat iránti kérelem (15/2013. EMMI rendeletének 1. sz. melléklete. Szakértői vélemény iránti kérelem) Mellékletek: - Logopédiai vélemény (logopédus készíti) 2.sz. melléklet: Logopédiai vélemény formanyomtatvány, vázlat Határidő: június 30. (ill. szükség szerint) A TANÉV ELŐKÉSZÍTÉSE, az adott tanévben 3. A tankerület ellátási körzetébe tartozó intézmények elosztása a várható létszámok alapján 3.sz. melléklet: Intézmény beosztás – táblázat Határidő: augusztus 30. 4. Kapcsolatfelvétel a logopédiai szakszolgálati tevékenységre kijelölt tankerület ellátási körzetébe tartozó vezetőivel, pedagógusokkal. Logopédiai kezelő helyiségek kialakítása, rendezése. Az intézmények leltárainak elkészítése. 4.sz. melléklet: Logopédiai eszközök leltára Határidő: augusztus 31. 5. Szülők tájékoztatása a logopédiai szűrésről 5.1. sz. melléklet: Logopédiai szűrési tájékoztató – óvoda 5.2. sz. melléklet: Logopédiai szűrési tájékoztató – iskola Határidő: augusztus 31. FELADATOK A TANÉV FOLYAMÁN – SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG 6. A logopédiai szakszolgálat munkatársai által kidolgozott egységes szűrési rendszerrel elvégzett felmérések elvégzése az intézményekben és a logopédiai ambulancián - nagycsoportos óvodások esetében a beszéd alaki és tartalmi fejlettségére, valamint részképességek fejlettségére vonatkozóan - 1. osztályos tanulók esetében a beszéd alaki és tartalmi fejlettségére, valamint diszlexia veszélyeztetettségre vonatkozóan - Felsőbb évfolyamokon a pedagógusok és az előző évi vizsgálatok alapján diszlexia, diszgráfia, diszortográfia, diszkalkúlia esetében, valamint új tanulók érkezésekor - A Prizma EGYMI logopédiai ambulanciáján egyeztetések a szülőkkel, az intézményekben dolgozó logopédusokkal. Csoportbeosztás elkészítése, speciális kiegészítő vizsgálatok elvégzése. 6.1.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – óvoda 6.2.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – iskola Határidő: szeptember 15. 7. Logopédiai csoportbeosztás elkészítése. A logopédiai ellátás óraszámának meghatározása, órarend elkészítése. Logopédiai terápiák beindítása. 7.sz. melléklet: Felvételi indikáció 8.sz. melléklet: Terápiák az óvodákban, iskolákban és a logopédiai, szakszolgálati ambulancián 9.sz. melléklet: Általános órarend
231
10.sz. melléklet: Heti órarend Határidő: szeptember 21. 8. Szülők tájékoztatása a beszédhibás gyermek/tanuló logopédiai szűréséről, a felvételről, vagy az előjegyzésbe vételről. - szóban - írásban - szülői értekezletek, általános tájékoztatás alkalmával 11.sz. melléklet: Logopédiai ellátásban való részvételhez szülői belegyező nyilatkozat, 12.sz. melléklet: Tájékoztatás a füzetben a logopédiai foglalkozás időpontjairól 12.1.sz melléklet: Vizsgálati és Tanácsadó órán való részvételről tájékoztatás Határidő: szeptember 21. 9. Az intézmények pedagógusainak tájékoztatása a logopédiai szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról. 6.1.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – óvoda 6.2.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – iskola Határidő: szeptember 21. 10. A Nevelési Tanácsadó tájékoztatása a logopédiai szakszolgálat év eleji tevékenységeiről 13. sz. melléklet: Tájékoztató levél a Nevelési Tanácsadónak Határidő: szeptember 30. 11. Együttműködési megállapodás megkötése a tankerület ellátási körzetébe tartozó nevelési oktatási intézményeivel 14.1. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – óvoda 14.2. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – iskola 14.3. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – gimnázium Határidő: október 01. 12. Logopédiai ellátás folyamatos biztosítása az intézményekben és a Prizma EGYMI ambulanciáján Logopédiai terápiás ellátás biztosítása (8. sz. melléklet) Adminisztráció Tanulókra irányuló tevékenységek adminisztrációja - logopédiai füzet vezetése minden terápiában részt vevő gyermek/tanuló számára - nyilvántartási tasak vezetése súlyos beszédzavarral küzdő gyermek/tanuló számára. A nyilvántartási tasak tartama: o Anamnézis o A Nevelési Tanácsadó szakértői –és kontrollvéleményei o Logopédiai szűrés és vizsgálatok o Egyéni fejlesztési tervek o Hivatalis iratok, feljegyzések o A súlyos beszédzavarral küzdő gyermek/tanuló egy-egy jellemző munkája (rajz, fogalmazás, tantárgyi teszt, stb.) Munkavégzés adminisztrálása - Forgalmi napló vezetése - Munkanapló vezetése - Kéthavi tanítási időkeret vezetése
232
Határidő: folyamatos 13. Középső és kiscsoportos gyermekek alaki és tartalmi beszédállapotának szűrése, kiegészítő logopédiai vizsgálatok végzése Határidő: október 15. 14. Óvodás gyermekek és az általános iskolai tanulók logopédiai szűréséről statisztika elkészítése, leadása, intézményenként 15.1. sz. melléklet: Logopédiai szűrési statisztika óvodai 15.2. sz. melléklet: Logopédiai szűrési statisztika iskolai Határidő: október 15. 15. Összesített év eleji logopédiai statisztika elkészítése 15.1. sz. és 15.2. sz. melléklet: Év eleji szűrési statisztika Határidő: október 31. 16. Logopédiai szülői nyílt hét 16. sz. melléklet: Tájékoztató levél a nyílt hétről – szülőknek Határidő: november 30. 17. Az első félévben előjegyzésbe került gyermekek/tanulók ellátásának megszervezése. Logopédiai csoportok újraszervezése, az órarendi változásoknak megfelelően. Új intézmény és gyermek/tanuló kiosztás. Határidő: január 15. 18. Félévi logopédiai statisztika elkészítése elektronikusan. (Munkanapló logopédiai csoportok részére, évi statisztikai jelentés táblázata) Határidő: január 15. 19. A szakszolgálati tevékenységekről szóló félévi beszámoló készítése. Határidő: félévi értekezlet (Prizma EGYMI) 20. Év végi olvasás-írás-helyesírás vizsgálat az 1. osztályokban (Olvasási felmérőlap 1. osztályos gyermekek részére II. I., II., III., IV. rész, Olvasási felmérőlap 2. osztályos gyermekek részére, V. a), VI. a) rész) 17. sz. melléklet: Táblázat az olvasásvizsgálat eredményeiről Határidő: május 31. 21. Év végi szöveges értékelés készítése gyermekekről/tanulókról szülők részére 18. sz. melléklet: Év végi szöveges értékelés szempontjai, és vázlata Határidő: - óvoda: május 31. - iskola: június 7. 22. Intézményi tájékoztatók elkészítése 19. sz. melléklet: Intézmények részére beszámoló a szakszolgálati tevékenységekről szempontjai, és vázlata Határidő: június 7. 23. Év végi logopédiai statisztika elkészítése
233
20. sz. melléklet: Logopédiai minősítések Határidő: június 15. 24. Összesített év végi logopédiai statisztika elkészítése Határidő: június 22. 25. Szakszolgálati protokoll módosítása Határidő: a következő tanév szeptember 1.
234
8.9.Logopédiai szakszolgálati általános munkaterv Tevékenység
Időszak
Határidő
Felelős
Érintettek köre
Kockázat
Produktum
Következő tanév előkészítése
Óvodák és általános iskolák 1. és 2. évfolyamain várható létszámok összegyűjtése
május 15.június 15.
Beiskolázás előtti szakértői bizottsági vizsgálatokra való jelentkezés segítése az Országos június 1.június 30. Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz. Logopédiai vélemény készítése.
szakszolgálati koordinátor
június 15.
logopédusok
június 30.
XIII. ker. óvodái, iskolái, logopédiai szakszolgálat logopédusai
XIII. ker. óvodáinak, iskoláinak vezetői
Nem történik meg a létszámok leadása, nem lesz tervezhető a következő tanév intézményeinek kiosztása. Az adatok módosulhatnak. Az intézményvezetők nem küldik el a gyermekek/tanulókat a vizsgálatra. A szülők nem viszik el a gyermeket/tanulót
leadott tervezett létszámadatok táblázatai
Formanyomtatvány: Szakértői javaslat iránti kérelem (A. Tü. 16/új. r. sz.) és a gyermek/tanuló jellemzései
Nyári szünet Tanév előkészítése Logopédiai intézmények kiosztása a várható létszámok alapján
augusztus utolsó hete
Kapcsolat felvétel, logopédiai augusztus kezelő helyiségek kialakítása, utolsó hete rendezése, leltárának elkészítése Szülők tájékoztatása a logopédiai szűrésről
augusztus utolsó heteaugusztus 30.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem megfelelő a intézmények kiosztása.
a várható létszám szerint kiosztott intézmények jegyzéke
augusztus 31.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem lehetett kialakítani az intézményben a logopédiai kezelőhelyiséget.
nem értelmezhető
augusztus 31.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Az logopédus nem értesíti szülői faliújságra kihelyezett tájékoztató levél a szülőket
augusztus 30.
235
Szakszolgálati tevékenység Gyermek/tanuló hiányzása, ill. a méréseket szűrési lapok nem végzik el határidőre a logopédusok. Nem készül el a csoportbeosztás. Az órarend változások és csoportbeosztás a szűrés a szülői beleegyezések szerint hiánya/késése miatt nem készülnek el az órarendek. szülői beleegyező nyilatkozatok, szülői A szülők nem kapják meg tájékoztatók, vizsgálat, a levelet. tanácsadás űrlap, lemondó nyilatkozatok
Logopédiai szűrés
szeptember első két hete
szeptember 15.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Logopédiai csoportbeosztás elkészítése, órarend kialakítása, óraszám meghatározása
szeptember 15-21.
szeptember 21.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
szeptember 21.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Szeptember 3. hete
szeptember 21.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem történik meg a konzultáció
vizsgálat, tanácsadás űrlap
Szeptember 30.
szeptember 30.
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
Nem kerül elküldésre a tájékoztató.
tájékoztató levél
Egyéni fejlesztési terv készítése súlyos beszédzavarral küzdő szeptember (intenzív, heti 3 óra) 15-30. gyermekek/tanulók számára.
szeptember 30.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Egyéni fejlesztési tervek nem készülnek el.
egyéni fejlődési lapok (nyilvántartási tasak)
Szülők tájékoztatása a beszédhibás gyermek/tanuló logopédiai szűréséről, a felvételről, vagy az előjegyzésbe vételről. Az intézmények pedagógusainak tájékoztatása a logopédiai szűrési eredményekről, a logopédiai ellátásról A Nevelési Tanácsadó tájékoztatása a logopédiai tevékenységről
szeptember 15-21.
236
Együttműködési megállapodás szeptember megkötése a kerület nevelési 15-október oktatási intézményeivel 01.
Logopédiai ellátás folyamatos biztosítása az intézményekben és a Prizma EGYMI ambulanciáján
szeptember 16 – június 15.
október 01.
nem releváns
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Az intézmények igazgatói, tagintézmények vezetői nem értesülnek a aláírt együttműködési logopédiai ellátásról, nem megállapodások kapják meg az együttműködési megállapodást.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Betegségek, logopédiai forgalmi és humánerőforrás – mozgás munkanapló miatt nem folyamatos az heti órarendek ellátás.
Középső és kiscsoportos gyermekek alaki és tartalmi beszédállapotának szűrése, kiegészítő logopédiai vizsgálatok végzése
szeptember 15-
október 15.
logopédusok
logopédusok
Gyermekek betegsége miatt nem kerül sor minden középsős és rászoruló kiscsoportos szűrésére.
Óvodás gyermekek és az általános iskolai tanulók logopédiai szűréséről készített statisztika elkészítése, leadása, intézményenként.
október 1-15. október 15.
logopédusok
logopédusok
Nem készítik el a statisztika logopédusok a statisztikát.
Összesített év eleji logopédiai statisztika elkészítése
október1531.
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
Nem érkeznek be a logopédusok év eleji statisztikái.
összesített statisztika
szakszolgálati koordinátor
A szülők nem kapnak tájékoztatást a nyílt hét programjairól.
levél a szülőknek a nyílt hétről, elégedettségi kérdőívek a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban
Szülői nyílt hét – logopédiai
november 02-30.
október 31.
november 30.
logopédusok
Az első félév zárása
237
Kiegészített szűrési statisztika.
Az első félévben várólistára került gyermekek/tanulók ellátásának megszervezése. Logopédiai csoportok újraszervezése, az órarendi változásoknak megfelelően
január 1-15.
január 15.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem készül el tanulók beosztása.
módosított általános órarendek
Félévi logopédiai statisztika elkészítése
január 1-15.
január 15.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem készülnek el a statisztikák.
intézményenként félévi logopédiai statisztikák
Összesített félévi logopédiai statisztika elkészítése
január 15-22.
félévi értekezlet
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
Nem készül el az összesített statisztika.
kerületi félévi logopédiai statisztika
Logopédiai szakszolgálati féléves beszámoló készítése
január 15-22.
félévi értekezlet
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
Nem készül el a beszámoló.
beszámoló
Év végi olvasás-írás-helyesírás vizsgálat az 1. osztályokban
május utolsó hete
logopédusok
logopédusok
Nem kerülnek felvételre a mérő és szűrőlapok kontrollvizsgálatok, táblázat az olvasás mérés hiányoznak a eredményeiről gyermekek/tanulók
logopédusok
szakszolgálati koordinátor, intézmények vezetői
Nem készülnek el az év végi szöveges értékelések, év végi szöveges értékelések a szöveges értékelések nem egyénre szólóak.
Év végi szöveges értékelés készítése
május 15-31.
május 31.
óvoda: május 31. iskola: június 7.
238
Intézményi tájékoztatók készítése
június 1-7.
Év végi logopédiai statisztika elkészítése
Június 1-2. hete
Összesített év végi logopédiai statisztika elkészítése
június 15-22. június 22.
Szakszolgálati protokoll módosítása
augusztus utolsó hete
június 7.
Június 15.
szeptember 1.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem készülnek el az intézményi tájékoztatók, az intézményi tájékoztatók túl általánosak.
logopédusok
szakszolgálati koordinátor
Nem készülnek el a statisztikák.
intézményenként év végi logopédiai statisztikák, és kerületi év végi logopédiai statisztika
szakszolgálati koordinátor
szakszolgálati koordinátor
Nem érkeznek be a logopédusok év végi statisztikái
összesített logopédiai statisztika
szakszolgálati koordinátor
Az integrációs protokoll nem kerül módosításra, nem a partneri igényeknek megfelelően módosul.
módosított integrációs protokoll
logopédusok, utazó gyógypedagógusok
239
intézményi tájékoztatók
8.10. Mellékletek a logopédiai ellátás szakmai protokolljához 1. sz. melléklet: Várható létszám - táblázat
Óvoda: Várható létszám a 20../20... tanévben
Intézmény: ................................................................................................................... Logopédus: ................................................................................................................... Középsőcsoport
Kiscsoport
Nagycsoport
....................................................................................................................................... Iskola: Várható létszám a 20../20... tanévben
Intézmény: ................................................................................................................... Logopédus: ...................................................................................................................
1. osztály
2. osztály
240
3. osztály
4. osztály
5-8. osztály
2.sz. melléklet: Logopédiai vélemény séma
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Logopédiai vélemény Gyermek/tanuló neve: Szülő neve: Gyermek/tanuló születési helye, ideje: Lakcím: Tartózkodási hely: Anyja neve: Óvoda/iskola neve, címe: Csoport/osztályfok: Felvétel oka: Szűrési eredmények/logopédiai vizsgálat rövid leírása - a vizsgálat kérésének indoklása, - a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárások, A konkrét vizsgálati értékek és a logopédiai diagnózis meghatározása Terápiás javaslat a logopédiai fejlesztésre, A vizsgálat eredményétől függően a gyermek, tanuló további – pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi – vizsgálatának kezdeményezése A szülő tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról, eredményéről, a gyermek, tanuló logopédiai ellátásának megszervezéséről, valamint arról, hogy a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében a szülők, és a gyermekkel kommunikáló valamennyi felnőtt partneri együttműködése szükséges, A szülő tájékoztatását kötelezettségeiről és a vizsgálati véleménnyel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.
Budapest, dátum
logopédus
szakszolgálati koordinátor
241
intézményvezető
3.sz. melléklet: Intézmény beosztás - táblázat
logopédus
intézmények óvoda
iskola
242
óraszám
4.sz. melléklet: Logopédiai eszközök leltára
Leltári jegyzék Intézmény neve és címe: Intézményben dolgozó logopédus: Bútor Megnevezés Tanulói asztal Tanulói szék Zárható szekrény Nyitott szekrény Polc Számítógép asztal Tanári szék Parafatábla Fehér tábla Gurulós szekrény Falikép Összecsukható szék
db
Megnevezés Ravensburger játékok Logico táblák Logico lapok Társasjátékok Fa kirakójátékok EDU fajátékok Hangszerek Számítógépes programok Egyensúlyfejlesztő Falabirintus Színpárosító Forma-szín összerakó
db
Fejlesztő játékok
243
Számítástechnikai eszközök Megnevezés Számítógép Monitor Klaviatúra Egér Nyomtató Hangfal
db
Gyártási szám
db
Gyártási szám
Audio-vizuális eszközök Megnevezés Fénymásoló Rádiós magnó Diktafon Írásvetítő Egyéb Megnevezés Szőnyeg Állólámpa Ágytakaró Porszívó Írásvetítő vászon
244
db
5.1. sz. melléklet: Logopédiai szűrési tájékoztató – óvoda
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Az óvodában logopédiai szűrés lesz a szeptember 1-től szeptember 15-ig terjedő időszakban, a tanköteles korú gyermekek körében. A középső csoportos gyermekek szűrése október 30-ig történik, az óvónőkkel egyeztetett időpontban.
tagóvoda vezető
logopédus
Budapest, dátum
245
5.2. sz. melléklet: Logopédiai szűrési tájékoztató – iskola
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Az iskolában logopédiai szűrés lesz a szeptember 1-től szeptember 15-ig terjedő időszakban, a tanítónőkkel egyeztetett időpontban.
intézményvezető
logopédus
Budapest, dátum 246
6.1.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – óvoda
Szűrési lap nagycsoportos óvodások részére Név: Születési hely, idő: Lakcím: Gondviselő: Anyja neve: Intézmény: Csoport: Vizsgálat ideje:
Feladat
Értékelés: 0-2 hiba= 0 3-4 hiba= 1 5-6 hiba= 2 Tünetek:
Diagnózis:
Instrukció A vizsgálat alatt folyamatos megfigyelés
Spontán beszéd megfigyelése
Fogalmi ismeretek
Relációs szókincs
Tájékozódás testsémában
- Mire való a kés, ásó, váza, mentő stb. - évszakok - napok Passzív szókincs Tedd a… alá, mellé, fölé, elé, közé, mögé Aktív szókincs Hol van a… alatta, mellette, fölötte, előtte, közötte, mögötte Fogd meg… Bal kéz-bal szem Jobb kéz-jobb térd Bal kéz-homlok Jobb kéz-áll
Megfigyelési szempont - beszédkésztetés - egyszavas válaszok - egyszerű mondatok, - bővített mondatok - összetett mondatok - diszgrammatizmus - agrammatizmus - logikai kapcsolódás - önálló válaszadás - segítséggel válaszol - nem tudja a választ - évszakok, napok sorrendje
Testrészek
Irányok
247
Értékelés
Megjegyzés
Auditív differenciálás
Mondatértés Artikuláció vizsgálata
Auditív emlékezet
Nehézszavak utánmondása
Jobb kéz-bal csukló Bal kéz-jobb boka Egyforma, amit hallasz? - dagad-tagad - gyertya-gyertya - baba-papa - tár-tar - haj-hal - gomb-gomb - szita-szita - tél-tél - máj-már - szár-zár - Kati-Kati - szőr- szór - Melyik képről beszélek? Mutasd meg! - Mi van a képen? - Mondd utánam! - Mondd utánam, amit hallasz! - a-i-ó-e-u -------------------------------- maci, virág, ásó, vödör, labda ------------------------------------- Az egér cincog. - A kutya csontot eszik. - A madarak magot esznek az udvaron. - A macska a kerítés alatt mászik át. - Ha a csiga megijed, bebújik a házába. - Édesanya kosara tele van piros almával. - A gyerekek elengedték a színes léggömböket, hogy magasra szálljanak a réten. - Ismételd el, amit mondok! - fonendoszkóp
Helyes-helytelen válaszok száma %-ban - önálló megnevezés - utánmondás hangok sorrendje szavak sorrendje helyesen megismételt elemek száma: bemutatás száma:
- szótagszám - hang-szótagsorrend
248
- nyerges vontató - Eleonóra - Hódmezővásárhely - gyöngytyúk - barázdabillegető Ritmikus sor Vizuális észlelés Irányok differenciálása Szerialitás
- Folytasd a sort! Gyors teszt: formaegyeztetése Gyors teszt: formák sorrendje
- Rajzolj egy emberkét! Emberábrázolás
Egyéb megfigyelések
- hang-szótagbetoldás - hang-szótagkihagyás
Feladatértés Feladatvégzés iránya rendezettsége Bal-jobb tévesztés Fönt-lent tévesztés Kezesség Ceruzafogás Nyomaték Testtartás Lap iránya Együttmozgások - nyelés - fogsor záródás - harapás - hangszín - artikulációs mozgások
Javaslat: ..................................................................................................................................................................................................................................................... Kiegészítő vizsgálatok: .............................................................................................................................................................................................................................. Részletes logopédiai vizsgálat: ...................................................................................................................................................................................................................
249
6.2.sz. melléklet: Logopédiai szűrés – iskola
Szűrési lap 1. osztályosok részére Név: Születési hely, idő: Lakcím: Gondviselő: Anyja neve: Intézmény: Osztály: Vizsgálat ideje:
Feladat
Értékelés: 0-2 hiba= 0 3-4 hiba= 1 5-6 hiba= 2 Tünetek:
Diagnózis:
Instrukció A vizsgálat alatt folyamatos megfigyelés
Spontán beszéd megfigyelése
Fogalmi ismeretek
Relációs szókincs
Tájékozódás testsémában
- Mire való a kés, ásó, váza, mentő stb. - évszakok - napok Passzív szókincs Tedd a… alá, mellé, fölé, elé, közé, mögé Aktív szókincs Hol van a… alatta, mellette, fölötte, előtte, közötte, mögötte Fogd meg… Bal kéz-bal szem Jobb kéz-jobb térd Bal kéz-homlok Jobb kéz-áll
Megfigyelési szempont - beszédkésztetés - egyszavas válaszok - egyszerű mondatok, - bővített mondatok - összetett mondatok - diszgrammatizmus - agrammatizmus - logikai kapcsolódás - önálló válaszadás - segítséggel válaszol - nem tudja a választ
Testrészek
Irányok
250
Értékelés
Megjegyzés
Auditív differenciálás
Mondatértés
Grammatikai készség
Artikuláció vizsgálata
Auditív emlékezet
Jobb kéz-bal csukló Bal kéz-jobb boka Egyforma, amit hallasz? - deg-teg - gund-gund - gyas-gyas - szit-szit - bin-pin - til-til - mőr-műr - dáj-dár - noj-nol - szér-zér - kat-kat - vúr-vór - Melyik képről beszélek? Mutasd meg! - Fejezd be, amit mondok a kérdés segítségével! - Kati a kosárba teszi … (mit?) - Ugrálnak a… (mik?) - A fodrász hajat vág…(mivel?) - Peti elment…(hova?) - Évának fáj a… (mije) - A galamb tud repülni, a kutya - Mi van a képen? - Mondd utánam! - Mondd utánam, amit hallasz! - a-i-ó-e-u -------------------------------- maci, virág, ásó, vödör, labda --------------------------------------- Az egér cincog. - A kutya csontot eszik. - A madarak magot esznek az udvaron. - A macska a kerítés alatt mászik át. - Ha a csiga megijed, bebújik a házába. - Édesanya kosara tele van piros almával. - A gyerekek elengedték a színes léggömböket, hogy magasra szálljanak a réten.
Helyes-helytelen válaszok száma %-ban
- önálló megnevezés - utánmondás hangok sorrendje szavak sorrendje bemutatás száma:
251
Nehézszavak utánmondása
Auditív analízis
Auditív szintézis Ritmikus sor
- Ismételd el, amit mondok! - fonendoszkóp - nyerges vontató - Eleonóra - Hódmezővásárhely - gyöngytyúk - barázdabillegető - Milyen hanggal kezdődik a neved? - Milyen hanggal fejeződik be a neved? - Tapsold le, amit mondok! liba, doboz, lámpa, ceruza, tulipán, szék - Mire gondoltam? á.s, f.a, m.é.z, s.ü.n.i, a.b.l.a.k, m.a.s.n.i - Folytasd a sort!
- szótagszám - hang-szótagsorrend - hang-szótagbetoldás - hang-szótagkihagyás
EDFELDT feladatlap
Feladatvégzés iránya rendezettsége Bal-jobb tévesztés Fönt-lent tévesztés Kezesség Ceruzafogás Nyomaték Testtartás Lap iránya Együttmozgások - nyelés - fogsor záródás - harapás - hangszín - artikulációs mozgások
Vizuális észlelés Irányok differenciálása - Rajzolj egy emberkét! Emberábrázolás
Egyéb megfigyelések
Javaslat: ..................................................................................................................................................................................................................................................... Kiegészítő vizsgálatok: .............................................................................................................................................................................................................................. Részletes logopédiai vizsgálat:……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
252
7.sz. melléklet: Felvételi indikáció
Felvételi prioritások: 1. Nevelési Tanácsadó szakvéleménye A Nevelési Tanácsadó javaslatára, és saját diagnosztikai mérésünk alapján felvételre kerül a gyermek. Tantárgyi felmentés esetében alsó tagozatosoknál a gyermek intézményében, felső tagozatosoknál a logopédiai ambulancián történik az ellátás. 2. Intézményi ellátásba kerülés sorrendje Megkésett/akadályozott beszédfejlődés Általános pösze - nagycsoportos/iskolás - középső csoportos Beszédpercepciós zavar - nagycsoportos/iskolás - középső csoportos Részleges pöszeség + nyelvi részképesség zavar - nagycsoportos/iskolás Részleges pöszeség - nagycsoportos Diszlexia veszélyeztetettség - nagycsoportos/1. osztályos Diszlexia Nyelvlökéses nyelés (Fogászati beutalás esetében V.T óra keretében) 3. Ambuláns ellátás Dadogás Diszfónia Diszkalkulia Felső tagozatos diszlexia, diszgráfia
253
Beszédhiba
Életkor kiscsoport, középső csoport
-
Tünetek nem beszél, szósalátában beszél, csak szavakban beszél, sok hangra kiterjedő inkonzekvens hangcsere, agrammatikus mondatok, beszédpercepció zavara
Megkésett/akad ályozott beszédfejlődés
középső csoport, nagycsoport, 1. osztály Általános pöszeség
Három hangcsoportra kiterjedő, 8 hangnál több hang artikulációs zavara: paralália, alália, laterális képzés
254
Felvételi eljárás Kiscsoport - egyéni fejlesztés keretében heti 2x20-25 perces foglalkozáso k, - előjegyzés második félévre, - hometraining szülővel, - kiegészítő vizsgálatok: fül-orrgégészeti kivizsgálás, audiológia, - kontroll vizsgálat második félévben Középsőcsoport - kiegészítő vizsgálatok: fül-orrgégészeti kivizsgálás, audiológia, - egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztés keretében heti 2x20-25 perces foglalkozáso k Középsőcsoport - heti 2x 20-25 perces foglalkozáso k Nagycsoport - heti 2x 45 perces kiscsoportos
nagycsoport, 1. osztály Részleges pöszeség
-
nagycsoport, 1. osztály
Diszlexia veszélyeztetetts ég
Dadogás
középső csoport, nagycsoport, 1. – 2. osztály
2. osztály – 4. osztály, felső tagozat Diszlexia, diszgráfia, diszortográfia
-
paralália, alália, laterális képzés, interdentális képzés+részképesség zavar, interdentális képzés, rhotacizmus
Verbális készségek zavara - auditív észlelés, figyelem, emlékezet, analízis-szintézis zavara, - szűk terjedelmű aktív, passzív szókincs, - szerialitás, - diszgrammatikus mondatszerkezetek, A fenti tünetekhez társuló - téri orientáció zavara, - vizuális észlelés, alak-háttér differenciálás zavara, - rész-egész felismerésének zavara A fenti tünetek közül legalább három tünet egyidejű jelenléte szükséges - szó eleji és beszéd közben megjelenő megakadások, - szótag, szóismétlések, - együttmozgások, - vázizomzatra kiterjedő görcsök Részképesség zavarok - észlelés, figyelem emlékezet, differenciálás, - téri orientáció, - szókincs, grammatika Olvasás felmérés alapján: - lassú olvasási tempó, - konzekvens betűcserék, - szövegértési nehézség, 255
foglalkozáso k 1. osztály - heti 2x 45 perces kiscsoportos foglalkozáso k - Heti 2x45 perces kiscsoportos foglalkozáso k - Heti 1x45 perces foglalkozás - Tanácsadás -
Heti 2x45 perces kiscsoportos foglalkozáso k
-
ambulanciár a irányítás, ambuláns ellátás a Prizma EGYMI-ben heti 1-2x45 perces kiscsoportos foglalkozáso k ambulanciár a irányítás, ambuláns ellátás a
-
-
2-8. osztály
Diszkalkulia
nagycsoport, 1-12. osztály Diszfónia
Nyelvlökéses nyelés
1-12. osztály
Írás felmérése alapján - alaki diszgráfia, - betű –szótag cserék, kihagyások, betoldások tollbamondás esetében, - másolási hibák, - helyesírási szabályok helytelen alkalmazása Részképesség zavarok - szám-és mennyiség fogalom - észlelés, figyelem emlékezet, - téri orientáció, - matematikai szókincs, - szövegértés, - gondolkodási műveletek - rekedtség, - rossz légzési technika, - elváltozások a gégében
-
fogászati szakvélemény alapján
256
Prizma EGYMI-ben
-
ambulanciár a irányítás, ambuláns ellátás a Prizma EGYMI-ben
-
ambulanciár a irányítás, ambuláns ellátás a Prizma EGYMI-ben telephelyen V.T óra keretében
-
8.sz. melléklet: Terápiák az óvodákban, iskolákban és a logopédiai, szakszolgálati ambulancián
Terápiák az óvodákban: - megkésett/akadályozott beszédfejlődés terápiája - pöszeség terápia - diszfázia terápiája - diszlexia prevenció - beszédészlelés, beszédértés fejlesztése Terápiák az iskolákban: - pöszeség terápia - diszfázia terápiája - diszlexia prevenció - diszlexia reedukáció - diszgráfia reedukáció - beszédészlelés, beszédértés fejlesztés - nyelvlökéses nyelés (V.T. óra keretében)
Terápiák a logopédiai ambulancián: - megkésett/akadályozott beszédfejlődés terápiája - diszlexia reedukáció - diszgráfia reedukáció - diszkalkúlia reedukáció - beszédészlelés, beszédértés fejlesztése - dadogás terápia - diszfónia terápia Logopédiai fejlesztést kiegészítő terápiák a szakszolgálat ambulanciáján: - alapozó terápia - szenzomotoros integrációs terápia
257
9.sz. melléklet: Általános órarend
Általános órarend 20../20... .. félév Logopédus:..................................................................................................................... Intézmények neve, címe: ................................................................................................
1.
Hétfő páros hét páratlan hét Intézmény neve óra óra időpontja időpontja
Kedd páros hét páratlan hét Intézmény neve óra óra időpontja időpontja
Szerda páros hét páratlan hét Intézmény neve óra óra időpontja időpontja
2. 3. 4. 5. 6. 7. Vizsgálati órák helye, ideje: Tanítási órák száma: Budapest, dátum
258
Csütörtök páros hét páratlan hét Intézmény neve óra óra időpontja időpontja
Péntek páros hét páratlan hét Intézmény neve óra óra időpontja időpontja
10.sz. melléklet: Heti órarend X. hét – logopédus neve Hétfő intézmény neve óraszám órák időtartama
Kedd
intézmény neve órák időtartama
Szerda
Csütörtök
óraszám
259
Péntek
Szombat
11.sz. melléklet: Logopédiai ellátásban való részvételhez szülői belegyező nyilatkozat, a beszédhibás gyermek/tanuló szülei számára
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu A gyermek/tanuló neve: ………………………………………………………………………... Tisztelt Szülők! Az év eleji szűrések eredménye alapján gyermekük logopédiai fejlesztésre szorul, ezért a 20../20... tanévben logopédiai csoportba osztottam/előjegyzésbe vettem. Fejlesztés célja: beszédhiba javítása olvasás-írás elsajátításához szükséges készségek fejlesztése A foglalkozások az alapellátás részét képezik. Budapest, dátum Üdvözlettel: ………………………. logopédus Kérem, aláhúzással jelezzék válaszukat az alábbi kérdésekre! Válaszukat aláírásukkal igazolva szíveskedjenek visszajuttatni! Igénylik a logopédiai ellátást? igen
nem
Tudják biztosítani gyermekük rendszeres részvételét a foglalkozásokon? igen nem Vállalják a rendszeres otthoni gyakorlást a logopédiai füzet alapján? igen nem Igényli a logopédussal való személyes, az ön által kezdeményezett kapcsolattartást? igen nem Logopédiai nyílt órákon szívesen részt venne? igen
nem ………………………. szülő
Budapest, dátum
260
12. sz. melléklet: Tájékoztatás a füzetben a logopédiai foglalkozás időpontjairól
Kedves Szülők! Gyermekük logopédiai foglalkozásának időpontja/i: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Kérem, hogy a foglalkozásokra mindig hozzanak füzetet! A foglalkozások után a füzetet vigyék haza és gyakorolják a beragasztott, berajzolt feladatokat. A logopédus és a szülő kapcsolattartása, a szülők tájékoztatása a logopédiai foglalkozások menetéről szintén a füzeten keresztül valósul meg. A logopédiai foglalkozások fejlesztő hatása a rendszeres otthoni gyakorlás következtében sokkal jobban érvényesül. Megbeszélésre a vizsgálat tanácsadás órákon van lehetőség, előre egyeztetett időpontban. ………………………….. logopédus Budapest, dátum
261
12.1.sz. melléklet: Vizsgálati és Tanácsadó órán való részvételről tájékoztatás, a beszédhibás gyermek/tanuló szülei számára
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Szülők! A szeptemberben végzett logopédiai szűrés során gyermeküknél enyhe beszédhibát tapasztaltam. A fennálló beszédhiba korrigálása nem igényel intenzív fejlesztést, de javítása mindenképpen logopédiai feladat. A beszédhiba megszűnésének érdekében tanácsadás keretében 2-3 hetente gyermekük logopédiai foglalkozáson vesz részt. Ennek során azokat a feladatokat sajátítja el a gyermek melyeket minden nap - a füzetben lévő instrukciók alapján – otthon a szülőkkel gyakorolni szükséges. Ha személyes megbeszélést szeretne, a szülői faliújságon, a logopédiai szoba ajtaján található telefonszámon van lehetőség időpont egyeztetésre. Budapest, dátum Üdvözlettel
logopédus
262
13. sz. melléklet: Tájékoztató levél a Nevelési Tanácsadónak PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Tagintézmény vezető Asszony! A Prizma Általános Iskola és Óvoda, EGYMI Logopédiai Szakszolgálatának logopédus kollégái az alábbi kerületi nevelési –oktatási intézményekben végzik órarend szerinti fejlesztő munkájukat: Óvodák Intézmény
Logopédus
Intézmény
Logopédus
Iskolák
Ambulanciánkon minden ….-án …-…-ig vizsgálati és tanácsadási órát tartunk. Bejelentkezni a PRIZMA EGYMI titkárságán lehetséges. Üdvözlettel
.............................................
...........................................
intézményvezető
szakszolgálati koordinátor
Budapest, dátum
263
14.1.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – óvoda
Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………………………… továbbiakban befogadó óvoda képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az óvodapszichológiai tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1., 2., 3., és 4. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól – a tagóvodák vezetői tagóvodánként kapják meg, 2. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről – a tagóvodák vezetői tagóvodánként kapják meg, 3. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei, 4. sz. melléklet: Az óvodaigazgató tájékoztató levele) Az Együttműködési megállapodás területei: 4.
Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó óvoda és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során
5. Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 6.
Óvodapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei
Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó óvodában ellátott sajátos nevelési igényű16 gyermekek sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű gyermekek komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében az integráló óvodában, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, - A befogadó óvodákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű gyermek szülei számára tanácsadás, - A többségi gyermekek szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, - Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, - Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, - A gyermek számára portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek
16
264
-
Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó óvoda és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben: - A sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele és megőrzése a helyi irattározási szabályzatnak megfelelően, - Megfelelő méretű és felszereltségű helyiség biztosítása az egyéni, vagy kiscsoportos habilitációs, rehabilitációs tevékenységhez, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A gyermek aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatának biztosítása, - A fénymásoló, nyomtató használatának biztosítása, - A gyermekek fejlesztéséhez szükséges papíráru biztosítása, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból, - Az intézményvezető és az óvodapedagógus tájékoztatja a gyógypedagógust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik, - A gyermek hiányzásáról időben, telefonon értesíti a gyógypedagógust.
Logopédiai ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszéd- és nyelvikommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a 4/2010. OKM rendeletnek megfelelően. - A logopédus elvégzi az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatát kezdeményezi, - Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján a gyermek további logopédiai ellátását megszervezi, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges, - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról és a gyermek fejlődéséről, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a logopédus szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a szülőket a gyermek fejlődéséről, - A logopédus együttműködik az óvodapedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos. - A Prizma EGYMI logopédiai ambuláns kezelést biztosít a speciális nyelvi zavarral küzdő gyermekek/tanulók számára. Az … intézmény vállalja: - a logopédiai ellátáshoz szükséges terem17 és a terem felszerelésének biztosítását, - hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra, - hogy biztosítja a szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - hogy a logopédus számára biztosítja a fénymásoló, nyomtató használatát.
17
4/2010. OKM rendelet alapján
265
Az intézményvezető és az óvodapedagógus tájékoztatja a logopédust a szülői értekezletekről, illetve biztosítja a logopédus számára, hogy szülői értekezletet tarthasson. - Az intézményvezető és az óvodapedagógus tájékoztatja a logopédust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik. Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően. -
Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az óvoda- és iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció, - csoportos tanácsadás. A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Gyermekekre vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés, - preventív szűrővizsgálatok. Vállalja - nevelési értekezletek megtartását, - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken, - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken. A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiséget az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel kisasztal gyermekszékek találhatóak. - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát, - A gyermekekkel történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, - A gyermekekkel történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), - Zárható szekrényt.
Budapest, dátum Prizma EGYMI vezetője
intézmény vezetője
266
Az óvodai Együttműködési megállapodás 1. sz. melléklete: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól 18
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt Tagóvoda-vezető Asszony! A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény köszönettel fogadta szolgáltatást igénylő űrlapjukat. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai ellátás megkezdéséről, a tanév első heteinek folyamatáról. Augusztus utolsó hete: - kapcsolatfelvétel a befogadó intézmény vezetőjével és a befogadó csoportok pedagógusaival. Szeptember 1-2. hete: - diagnosztikus mérések készítése minden sajátos nevelési igényű gyermekkel, - konzultáció az óvodapedagógusokkal. Szeptember 3-4. hete: - hospitálás a csoportban, a sajátos nevelési igényű gyermekek megfigyelése, - az egyéni/kiscsoportos fejlesztés elkezdése, - egyéni fejlesztési terv írása a pedagógusokkal, a fejlesztő pedagógussal, szükség szerint a logopédussal, valamint a szülőkkel. A szeptemberi tevékenységek eredményeként kialakuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységekről szeptember végén levélben, és természetesen az utazó gyógypedagógus szóban is tájékoztatja Önt. Felhívjuk figyelmét arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő habilitációs-rehabilitációs tevékenységek adminisztrálására vonatkozóan a 2/2005. (III. 1.) OM r. 2. § (2) alapján egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. Az egyéni fejlődési lap részei: - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Külív. Tü. 356 (nem fénymásolható) - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív. Tü. 357 (fénymásolható) A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A sajátos nevelési igényű gyermek habilitációs-rehabilitációs tevékenységének irányításában, a sérülési típusnak megfelelően végzett, szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus a kompetens. A fenti dokumentáció elkészítése az utazó gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok közös feladata. A dokumentáció megőrzéséért a befogadó intézmény a felelős. Az Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív átadása év végén, illetve hatósági ellenőrzés alkalmával kerül átadásra. Célszerű a szükséges dokumentáció rendszerezett tárolása érdekében a befogadó pedagógusnak és a gyógypedagógusnak közösen tanulói portfóliót készíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Budapest, dátum A sikeres együttműködésben bízva: igazgató
18
A levél elküldésének határideje: augusztus 31.
267
Az óvodai Együttműködési megállapodás 2. sz. melléklete: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről 19
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt XY Tagóvoda-vezető Asszony! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény az XY Tagóvodában milyen szolgáltatásokat biztosít a tanulók és a pedagógusok számára. Logopédia: Az Ön intézményében logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás gyermekek részére. Az óvodában dolgozó logopédus neve: A logopédus óraszáma az óvodában: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Utazó gyógypedagógia Szolgáltatást kérő űrlapjukra hivatkozva szeptember első hetében már megjelent az óvodában az utazó gyógypedagógus, aki a befogadó pedagógus munkáját és az integráltan nevelkedő gyermekek fejlesztését kívánja segíteni. Szeptemberben méréseket végzett, hospitált és elkészítette a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztési tervét. Órarendet egyeztetett elindította a habilitációs-rehabilitációs fejlesztést. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás megvalósításáról. Az óvodában dolgozó utazó gyógypedagógus neve: Az óvodában dolgozó utazó gyógypedagógus óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Az ellátott gyermekek neve és óraszáma: SNI gyermek neve: 19
Habilitációsrehabilitációs
Szakszolgálati logopédiai ellátás
A levél elküldésének határideje: október 01.
268
Pszichológiai támogatás
egyéb
ellátás heti óraszáma
heti óraszáma
A levélhez csatolva küldjük azt a szolgáltatási listát, ami az utazó gyógypedagógus lehetséges tevékenységi körét mutatja be. Kérem, hogy a helyi igényeknek megfelelően válasszák és alakítsák ki azokat a szolgáltatási formákat, lehetőségeket, amik a leginkább segítik a sajátos nevelési igényű gyermek/ek beilleszkedését, együttnevelését! Óvodapszichológia: Az óvodapszichológus szeptember első hetétől végzi munkáját az óvodában. Az óvodában dolgozó óvodapszichológus neve: Az óvodában dolgozó óvodapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Az óraszámok, és az időpontok a gyermekek számának változásával, az intézmény programjainak módosulásával tanév közben változhatnak. Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a … telefonszámon!
Budapest, dátum A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
269
Az óvodai Együttműködési megállapodás 3. sz. melléklete: 2/2005. OM rendelet A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálatának feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében: A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. A befogadó óvoda és pedagógusainak feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében: A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
270
Az óvodai Együttműködési megállapodás 4. sz. melléklete: Az óvodaigazgató tájékoztató levele 20
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt Óvodaigazgató Asszony! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a XIII. kerület óvodáiban biztosított szolgáltatásairól. (A tagóvoda-vezetők részletes tájékoztatást kaptak a logopédiai, utazó gyógypedagógiai és óvodapszichológiai ellátás módjáról, óraszámáról.) Logopédiai szakszolgálat: logopédus
intézmény
Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat: gyógypedagógus
intézmény
Óvodapszichológiai ellátás: óvodapszichológus
intézmény
Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szüksége, keresse XY, szakszolgálati koordinátort a ……-as telefonszámon. Budapest, dátum A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
20
szakszolgálati koordinátor
A levél elküldésének határideje: október 01.
271
14.2. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – általános iskola
Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………………………… továbbiakban befogadó intézmény képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az iskolapszichológiai, tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1., 2. és 3. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól, 2. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről, 3. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei) Az Együttműködési megállapodás területei:
1. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során.
2. Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 3. Iskolapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 4. A gyógytestnevelés feladatai, tevékenységei, kötelezettségei Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó intézményben ellátott sajátos nevelési igényű21 tanulók sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű tanulók komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében az integráló intézményben, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, speciális tankönyv, tantervi segédletek kölcsönzése, - A befogadó iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű tanuló szülei számára tanácsadás Tanulási problémákkal kapcsolatban Nevelési problémákkal kapcsolatban Pályaválasztással kapcsolatban - A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek
21
272
-
Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, Tanulói portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben: - A sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele, és megőrzése a helyi irattárazási szabályzatnak megfelelően, - Megfelelő méretű és felszereltségű helyiség biztosítása az egyéni, vagy kiscsoportos habilitációs, rehabilitációs tevékenységhez, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A tanuló aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatának biztosítása, - A fénymásoló, nyomtató használatának biztosítása, - A tanuló fejlesztéséhez szükséges papíráru biztosítása, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból. - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a gyógypedagógust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik, - A tanuló hiányzásáról időben, telefonon értesíti a gyógypedagógust.
Logopédiai szakszolgálati ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszédzavarral, nyelvikommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a 4/2010. OKM rendeletnek megfelelően. - A Prizma EGYMI logopédusa minden év szeptemberében kiszűri az 1. osztályos tanulók közül a logopédiai ellátásra szoruló tanulókat. Ennek eredménye alapján szükség szerint a tanuló további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatait kezdeményezi, - Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján a tanuló további logopédiai ellátását megszervezi, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges, - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A magasabb évfolyamra járó tanulók ellátása logopédiai probléma esetében folyamatos, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról és a tanuló fejlődéséről, - A logopédus 1. osztály végén minden tanulóval olvasás- és írásvizsgálatot végez, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a szülőket szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a tanuló fejlődéséről, - A logopédus együttműködik a pedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos, - A Prizma EGYMI Logopédiai ambuláns kezelés elérését biztosítja a speciális nyelvi zavarral küzdő tanulók számára. Az …. intézmény vállalja: - a logopédiai ellátáshoz szükséges terem22 és a terem felszerelésének biztosítását, - hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra,
22
4/2010. OKM rendelet alapján
273
hogy biztosítja a szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - hogy a logopédus számára biztosítja a fénymásoló, nyomtató használatát. - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a logopédust a szülői értekezletekről illetve biztosítja a logopédus számára, hogy szülői értekezletet tarthasson, - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a logopédust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik. Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően. -
Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció - csoportos tanácsadás A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Tanulókra vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés - preventív szűrővizsgálatok Vállalja: - nevelési értekezletek megtartását - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiség az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel és kisasztal találhatóak, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát, - A tanulókkal történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, - A tanulókkal történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), - Zárható szekrényt. Gyógytestnevelés A Prizma EGYMI biztosítja az intézményben az iskolaorvos, vagy az ortopédus szakorvos által kiszűrt II. és III. kategóriába sorolt mozgásszervi betegséggel, vagy ízületi, csontrendszeri betegséggel, vagy belgyógyászati betegséggel, vagy vegetatív disztóniás betegséggel küzdő tanulók gyógytestnevelésének ellátását. Biztosítja a gyógytestnevelés dokumentációjának elkészítését, a szükséges dokumentumok intézményhez való eljuttatását. Tanév közben folyamatosan vezeti a tanuló tájékoztató füzetét, értesíti az iskolát a tanuló hiányzásáról, félévkor és év végén szöveges értékeléssel, vagy érdemjeggyel tájékoztatja az intézményt a gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítéséről. A … intézmény biztosítja: - A tanuló szüleinek értesítését a védőnői beutalásról. - A tanuló hiányzásairól értesíti a szülőt. - A tanuló kategóriába sorolásától függően figyelembe veszi/elfogadja a gyógytestnevelőnek a tanuló testnevelésórán való részvételével kapcsolatos javaslatait, és a tanuló minősítését.
Budapest, dátum Prizma EGYMI vezetője
intézmény vezetője
274
Az iskolai Együttműködési megállapodás 1. sz. melléklete: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól 23
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr, Tagintézmény Vezető Asszony/Úr! A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény köszönettel fogadta szolgáltatást igénylő űrlapjukat. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai ellátás megkezdéséről, a tanév első heteinek folyamatáról. Augusztus utolsó hete: - kapcsolatfelvétel a befogadó intézmény vezetőjével és a befogadó osztályok pedagógusaival. Szeptember 1-2. hete: - diagnosztikus mérések készítése minden sajátos nevelési igényű tanulóval, - konzultáció a pedagógusokkal. Szeptember 3-4. hete: - hospitálás a tanórákon, a sajátos nevelési igényű tanuló megfigyelése, - az egyéni/kiscsoportos fejlesztés elkezdése, - egyéni fejlesztési terv írása a pedagógusokkal, a fejlesztő pedagógussal, szükség szerint a logopédussal, valamint a szülőkkel. A szeptemberi tevékenységek eredményeként kialakuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységekről szeptember végén levélben, és természetesen az utazó gyógypedagógus szóban is tájékoztatja Önt. Felhívjuk figyelmét arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő habilitációs-rehabilitációs tevékenységek adminisztrálására vonatkozóan a 2/2005. (III. 1.) OM r. 2. § (2) alapján egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. Az egyéni fejlődési lap részei: - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Külív. Tü. 356 (nem fénymásolható) - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív. Tü. 357 (fénymásolható) A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A sajátos nevelési igényű tanuló habilitációs-rehabilitációs tevékenységének irányításában, a sérülési típusnak megfelelő gyógypedagógus a kompetens. A fenti dokumentáció elkészítése az utazó gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok közös feladata. A dokumentáció megőrzéséért a befogadó intézmény a felelős. Az Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap. Betétív átadása év végén, illetve hatósági ellenőrzés alkalmával kerül átadásra. Célszerű a szükséges dokumentáció rendszerezett tárolása érdekében a befogadó pedagógusnak és a gyógypedagógusnak közösen tanulói portfóliót készíteni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Budapest, dátum A sikeres együttműködésben bízva: igazgató
23
A levél elküldésének határideje: augusztus 31.
275
Az iskolai Együttműködési megállapodás 2. sz. melléklete: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről 24
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény az XY Általános Iskolában/Tagiskolában milyen szolgáltatásokat biztosít a tanulók és a pedagógusok számára. Logopédia: Az Ön intézményében logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás tanulók részére. Az iskolában dolgozó logopédus neve: A logopédus óraszáma az iskolában: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Utazó gyógypedagógia Szolgáltatást kérő űrlapjukra hivatkozva már megjelent az iskolában az utazó gyógypedagógus, aki a befogadó pedagógus munkáját és az integráltan nevelkedő tanulók fejlesztését kívánja segíteni. Szeptemberben méréseket végzett, hospitált és elkészítette a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztési tervét. Órarendet egyeztetett, elindította a habilitációs-rehabilitációs fejlesztést. Szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás megvalósításáról. Az iskolában dolgozó utazó gyógypedagógus neve: Az iskolában dolgozó utazó gyógypedagógus óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
Az ellátott tanulók neve és óraszáma: 24
A levél elküldésének határideje: október 01.
276
SNI tanuló neve:
Habilitációsrehabilitációs ellátás heti óraszáma
Szakszolgálati logopédiai ellátás heti óraszáma
Pszichológiai támogatás
egyéb
A levélhez csatolva küldjük azt a szolgáltatási listát, ami az utazó gyógypedagógus lehetséges tevékenységi körét mutatja be. Kérem, hogy a helyi igényeknek megfelelően válasszák és alakítsák ki azokat a szolgáltatási formákat, lehetőségeket, amik a leginkább segítik a sajátos nevelési igényű tanuló beilleszkedését, együttnevelését! Iskolapszichológia: Az iskolapszichológus szeptember első hetétől végzi munkáját az iskolában. Az iskolában dolgozó iskolapszichológus neve: Az iskolában dolgozó iskolapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja:
Az óraszámok, és az időpontok a tanulók számának változásával, az intézmény programjainak módosulásával tanév közben változhatnak. Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a … telefonszámon!
Budapest, 2011. október 01. A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
277
Az iskolai Együttműködési megállapodás 3. sz. melléklete: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálatának feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében: - habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, az intézményben, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, a tanuló sajátos nevelési igényének függvényében, - közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 25 - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; 26 javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében: - A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. - Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. - Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. - Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az intézményben az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül és a sérülésspecifikus módszertani eljárásokat alkalmazzák. - Nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenységeket alkalmaznak, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai rendszeresen konzultálnak szülőkkel, pedagógusokkal, segítő szakemberekkel, ezekről Konzultációs űrlapot vezetnek, amiket a tanulói portfólióban megőriznek. 26 A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai a szülőknek, pedagógusoknak és egyéb segítő szakembereknek segítenek a pedagógiai diagnózis értelmezésében. 25
278
14.3. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás – gimnázium
Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………….., továbbiakban befogadó intézmény képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az iskolapszichológiai, tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1. és 2. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről, 2. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei) Az Együttműködési megállapodás területei:
1. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során.
2. Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 3. Iskolapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 4. A gyógytestnevelés feladatai, tevékenységei, kötelezettségei Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó intézményben ellátott sajátos nevelési igényű27 tanulók sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű tanulók komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, speciális tankönyv, tantervi segédletek kölcsönzése, - A befogadó iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű tanuló szülei számára tanácsadás Tanulási problémákkal kapcsolatban Nevelési problémákkal kapcsolatban Pályaválasztással kapcsolatban - A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, - Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek
27
279
-
Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, Tanulói portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben - A sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele és megőrzése a helyi irattárazási szabályzatnak megfelelően, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A tanuló aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból.
Logopédiai szakszolgálati ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszédzavarral, nyelvikommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a Prizma EGYMI ambulanciáján. - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról, és a tanuló fejlődéséről, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a szülőket szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a tanuló fejlődéséről, - A logopédus együttműködik a pedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos, A … vállalja: - hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra, Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően. Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció - csoportos tanácsadás A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Tanulókra vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés - preventív szűrővizsgálatok Vállalja: - nevelési értekezletek megtartását - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiség az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel és kisasztal találhatóak, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát,
280
-
A tanulókkal történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, A tanulókkal történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), Zárható szekrényt.
Gyógytestnevelés A Prizma EGYMI biztosítja az intézményben az iskolaorvos, vagy az ortopédus szakorvos által kiszűrt II. és III. kategóriába sorolt mozgásszervi betegséggel, vagy ízületi, csontrendszeri betegséggel, vagy belgyógyászati betegséggel, vagy vegetatív disztóniás betegséggel küzdő tanulók gyógytestnevelésének ellátását. Biztosítja a gyógytestnevelés dokumentációjának elkészítését, a szükséges dokumentumok intézményhez való eljuttatását. Tanév közben folyamatosan vezeti a tanuló tájékoztató füzetét, értesíti az iskolát a tanuló hiányzásáról, félévkor és év végén szöveges értékeléssel, vagy érdemjeggyel tájékoztatja az intézményt a gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítéséről. A ….. intézmény biztosítja: - A tanuló szüleinek értesítését a védőnői beutalásról. - A tanuló hiányzásairól értesíti a szülőt. - A tanuló kategóriába sorolásától függően figyelembe veszi/elfogadja a gyógytestnevelőnek a tanuló testnevelésórán való részvételével kapcsolatos javaslatait, és a tanuló minősítését.
Budapest, 2011. október 1.
Prizma EGYMI vezetője
intézmény vezetője
281
Az Együttműködési megállapodás 1. sz. melléklete: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről 28
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr!
Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény az XY Gimnáziumban milyen szolgáltatásokat biztosít a tanulók és a pedagógusok számára. Logopédia: Az Ön intézményében logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás tanulók részére a Prizma EGYMI ambulanciáján (1134 Budapest, Váci út 57.). A logopédus neve: A logopédus óraszáma: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Utazó gyógypedagógia Szeretnénk tájékoztatni Önt a Prizma EGYMI ambulanciáján (1134 Budapest, Váci út 57.) történő utazó gyógypedagógiai szolgáltatás megvalósításáról. Utazó gyógypedagógus neve: Utazó gyógypedagógus óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
Az ellátott tanulók neve és óraszáma: 28
A levél elküldésének határideje: október 01.
282
SNI tanuló neve:
Habilitációsrehabilitációs ellátás heti óraszáma
Szakszolgálati logopédiai ellátás heti óraszáma
Pszichológiai támogatás
egyéb
Iskolapszichológia: Az iskolapszichológus szeptember első hetétől végzi munkáját az iskolában. Az iskolában dolgozó iskolapszichológus neve: Az iskolában dolgozó iskolapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja:
Az óraszámok és az időpontok a tanulók számának változásával, az intézmény programjainak módosulásával tanév közben változhatnak. Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a … telefonszámon!
Budapest, 2011. október 01. A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
283
Az Együttműködési megállapodás 2. sz. melléklete: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálatának feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében: - habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, az intézményben, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, a tanuló sajátos nevelési igényének függvényében, - közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 29 - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; 30 javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében: - A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. - Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. - Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. - Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az intézményben az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül és a sérülésspecifikus módszertani eljárásokat alkalmazzák. - Nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenységeket alkalmaznak, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai rendszeresen konzultálnak szülőkkel, pedagógusokkal, segítő szakemberekkel, ezekről Konzultációs űrlapot vezetnek, amiket a tanulói portfólióban megőriznek. 30 A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógus munkatársai a szülőknek, pedagógusoknak és egyéb segítő szakembereknek segítenek a pedagógiai diagnózis értelmezésében. 29
284
15.1. sz. melléklet: Logopédiai szűrési statisztika óvodai
Év eleji szűrési statisztika (óvoda) 20../20.. Logopédus neve: Intézmény neve és címe:
Dadogás Hadarás Afázia Megkésett beszédfejlődés Általános pösze Részleges pösze Orrhangzósság Diszlexia, diszgráfia Diszkalkúlia Diszfázia Grafomotoros zavar Diszfónia Enyhe hallássérült Egyéb Összesen
285
Felvettek száma
Ellátást igénylők
nagycsoport Szűrtek száma
Felvettek száma
Ellátást igénylők
Felvettek száma
Ellátást igénylők
Beszédhiba típusa
Szűrtek száma
Budapest,
Szűrtek száma
középsőcsoport
kiscsoport
dátum
15.2. sz. melléklet: Logopédiai szűrési statisztika iskolai
Év eleji szűrési statisztika (iskola) 20../20.. Logopédus neve: Intézmény neve, címe:
Dadogás Hadarás Afázia Megkésett beszédfejlődés Általános pösze Részleges pösze Orrhangzósság Diszlexia, diszgráfia Diszkalkúlia Diszfázia Grafomotoros zavar Diszfónia Enyhe hallássérült Egyéb Összesen Budapest, dátum
286
Felvettek száma
Ellátásra szoruló
5. – 8. osztály Szűrtek száma
Felvettek száma
Ellátásra szoruló
3. – 4. osztály Szűrtek száma
Felvettek száma
Ellátásra szorulók
2. osztály Szűrtek száma
Felvettek száma
Ellátásra szorulók
Beszédhibák
Szűrtek száma
1. osztály
16. sz. melléklet: Tájékoztató levél a nyílt hétről – szülőknek
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Logopédiai nyílt hét Tisztelt Szülők! 20... november ..-... között nyílt hetet tartunk az intézményben, melyre minden érdeklődőt tisztelettel várunk. Kérjük, az alábbi táblázatban szíveskedjék jelezni, melyik foglalkozáson kíván részt venni! Amennyiben gyermeke jár logopédiai foglalkozásra, célszerű arra az időpontra bejelentkezni, amikor a gyermek foglalkozása van, de igény szerint bármelyik foglalkozást meglátogathatja. Ha gyermeke még nem jár foglalkozásra, de érdekli Önt a logopédus tevékenysége, bármelyik órára bejelentkezhet.
Dátum
Időpont
Jelentkező 1. 2. 3. 1. 2. 3. 1. 2. 3. 1. 2. 3.
Érdeklődésüket megköszönve, üdvözlettel: .................................... logopédus Budapest, dátum
287
17. sz. melléklet: Táblázat az olvasásvizsgálat eredményeiről
1. osztályosok év végi vizsgálata Iskola neve, címe: Osztály: Logopédus: Vizsgálati időszak:
Név
olvasás tempója (mp)
hibaszám az olvasásban
szövegértés
288
tipikus hibák
írásvizsgálat eredményei
egyéb, megjegyzések
18. sz. melléklet: Év végi szöveges értékelés szempontjai, és vázlata
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Év végi szöveges értékelés Gyermek/tanuló neve Felvétel oka: Tisztelt Szülő! Az ellátás formája Foglalkozások heti száma Szűrési eredmények rövid leírása Az egyes területeken elért eredmények Tapasztalatok, vélemény, javaslat
Budapest, dátum
logopédus
289
19. sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a szakszolgálati tevékenységekről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Beszámoló a logopédiai tevékenységről Logopédiai szakszolgálat: Az intézmény logopédusa: Az intézményben töltött heti óraszám: Tanév szervezése - szűrések - csoportok kialakítása - órarend - tájékoztatás, kapcsolattartás - szülők tájékoztatása: írásos értesítés, szülői értekezletek - vizsgálati, tanácsadó órák - intézmény dolgozóival való kapcsolattartás - nyílt hét - logopédiai vélemények Szakértői Bizottságoknak, Nevelési Tanácsadóba - tárgyi feltételek: kezelő helyiség, fejlesztő játékok, feladatlapok
Logopédia csoportba beosztottak dadogó hadaró afáziás megkésett beszédfejlődésű pösze orrhangzós diszlexia, diszgráfia diszkalkulia diszfázia grafomotoros zavar diszfónia enyhe hallássérült
290
egyéb összesen A foglalkozások eredményessége, tanulók minősítése tünetmentes lényegesen javult részben javult keveset javult nem javult nem minősíthető kimaradt összesen
291
20. sz. melléklet: Logopédiai minősítések
A logopédiai statisztikához a tanulók / gyermekek minősítése: - Kimaradt a gyermek/tanuló akkor, ha több mint három igazolatlan hiányzás után, a szülőknek küldött értesítésre sem jelenik meg a foglalkozásokon, vagy más intézményben folytatja tanulmányait. - Nem minősíthető, ha a megtartott foglalkozások száma kevesebb, mint öt, vagy az adott ciklus alkalmainak felében, vagy több mint felében a tanuló hiányzott. - Nem javult minősítést kap a tanuló ha nem alkalmazkodott a logopédiai foglalkozások rendjéhez, ha nem sajátította el a kezelések ütemét, nem tud bekapcsolódni a foglalkozások tevékenységeibe, nem javult szervezettségének és készültségének szintje, nem mutat érdeklődést az ismeretek iránt és valóban nem is történt javulás az állapotában. - Keveset javult minősítést adunk akkor, ha a tanuló állapota nem javult, viszont előállt az alkalmazkodás, cselekvés szervezés és szabályozás kívánatos mértéke, ha motivált a foglalkozásokon való részvételben, feladatvállaló és feladatmegvalósító, ha tud az apró sikereknek örülni, ha érdeklődéssel vesz részt a feladat megoldásokban és hamarosan várható az állapot egy vagy több területen változás. - Részben javult minősítést adunk akkor, ha a megnevezett célterületek fejlesztése nyomán, a működés javulásának mértéke vizsgálattal, vagy becsléssel igazolható, ha a gyermek környezete is jelzést ad a változásokról. - Lényegesen javult minősítést adunk, ha a tanuló hiányosságai és elmaradásai több mint fele részben megszűntek, vagy pótlódtak, ha a foglalkozások nyomán a teljesítményjavulást a pedagógusai is észreveszik, valamint a gyermek személyisége rendezettebb lett. - Tünetmentes: ha beszédhibája megszűnt, nyelvi, kommunikációs zavar nem áll fenn.
292
9. A nevelési tanácsadás szakmai protokollja 9.1. A Nevelési Tanácsadó működésének jogszabályi háttere • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 18. § (2) pontja • 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról • A Klebersberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 2013. 03. 05-én kelt, a szakértői vélemények kiadásáról rendelkező levele • Pszichológusok és gyógypedagógusok szakmai etikai kódexe • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
9.2. Bevezetés A Nevelési Tanácsadó a XIII. kerületben 1968 óta nyújt pszichológiai-gyógypedagógiaipedagógiai segítséget a kerületben élő gyermekek/tanulók, szülők és pedagógusok számára. A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) tagintézménye. A 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 1. § b) alapján tankerületi illetékességű tagintézmény: A törvény által előírt feladatokat az intézmény a jelen protokoll szerint látja el.
9.3. A Nevelési Tanácsadó tevékenysége, célja, feladata 9.3.1. Szakértői bizottsági tevékenység: A 11. § (1) pontja értelmében a tankerületi szakértői bizottság feladata a harmadik életévüket betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata. A beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása. Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, valamint a rendelkezésre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság részére.
9.3.2.Nevelési tanácsadás, mint tevékenység: 24. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nevelési tanácsadási feladatként a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése. Ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása. A nevelési tanácsadási formában ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme ezt indokolja. Pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végzése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
293
szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére. Prevenciós tevékenység keretében együttműködés a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenció biztosítása. Az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából a szülő előzetes hozzájárulásával szűrés végezhető. Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás nyújtása a gyermeknek, a tanulónak. A család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkájának támogatása. Szükség esetén segítség adása a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartásához. A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást végez, terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára. A gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli, pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.
9.3.3.Célja Színvonalas pedagógiai szakszolgálati munka folytatása (magas szintű diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai tevékenység, preventív, korrektív mentálhygiénés és pedagógiai ellátás). Pedagógiai és pszichológiai tanácsadással, terápiával, gondozással segíteni az illetékességi körébe tartozó gyermekek/tanulók nevelését, harmonikus személyiségfejlődését. Enyhíteni, megszüntetni a tanulási nehézségeket, megelőzni illetve korrigálni a személyiségzavart, a pszichés fejlődés problémáit.
9.3.4.Feladata Szakértői és nevelési tanácsadói tevékenység (prevenciós tevékenység, szakellátás nyújtása, tanácsadás, szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása, szakértői vélemény készítése, teljes körű családi mentálhygienes intervenció nyújtása az illetékességi körébe tartozók számára a törvényben meghatározott korosztály számára)
9.4. Humán erőforrás
A 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet 6. mellékletében leírtaknak megfelelően jelenleg 11 szakember (szakvizsgázott gyógypedagógus, klinikai és tanácsadó szakpszichológus, pedagógus és gyermekpszichiáter) dolgozik az intézményben. A team tagjai egységes terápiás szemlélettel, de saját szakterületükön speciális módszertani ismeretükkel látják el munkájukat.
9.5. Tárgyi feltételek A Nevelési Tanácsadó szükséges tárgyi felszereltségének, tárgyi eszközeinek jegyzékét a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 9.sz. melléklete tartalmazza. Intézményünkben a helyiségek bútorzata, felszereltsége (asztal, szék, gyerekasztal, gyerekszék, fogas, stb.), a vizsgáló és terápiás eszközök (pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eszközök, fejlesztő és pszichoterápiás eszközök, játékok), valamint az egészségés munkavédelem eszközei (tisztítószer, mentőláda, tűzoltó készülék stb.) jelenleg megfelel a munkavégzés feltételeinek.
294
9.6. A szolgáltatás igénybe vétele Szakértői bizottsági tevékenység esetében: A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele – amennyiben nem kötelezik rá - a szülő döntése alapján történik. A vizsgálatot csak a XIII. kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek és nappali oktatásban résztvevő nagykorúak esetében lehet kezdeményezni. A tanulót attól az évtől kezdődően, amelyben a 8 évfolyamos iskola esetén 16. középiskola és szakiskola esetén 21. életévét betölti. BTM esetén az életkorokhoz +2 évet kell számítani, tehát BTM diagnózissal rendelkező tanuló esetén 23 éves korig végezhető szakértői vizsgálat, amennyiben nappali oktatás munkarendje szerint végzi tanulmányait. A szakértői vizsgálat /13. § (1) / értelmében indulhat szülői kérelemre, vagy kérheti a nevelési-oktatási intézmény. Történhet vizsgálat hivatalból, hatósági megkeresésre, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat kezdeményezésére is. A vizsgálat a szülő kérelmére indul, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a vizsgálathoz a szülő egyetértése szükséges. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni az 1. melléklet szerinti vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló – a szülő által aláírt – kérelmet az óvoda, az iskola megküldi a szülő lakóhelye szerint illetékes tagintézménynek Nevelési tanácsadás esetében: A tagintézmény köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetve aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába. /35.§ (5)/ A szolgáltatás igénybe vétele az önkéntességen alapul. Történhet javaslatra is (pl.: védőnő, gyermekorvos, óvoda- és iskolapszichológus stb.), de minden esetben a szülő beleegyezésével indul. Amennyiben a szülő/gondviselő a Nevelési Tanácsadó igénybevételének kérdésében csak formálisan együttműködő (hozzájárul a vizsgálathoz), a gyermek vizsgálatát az intézmény elvégzi, terápia azonban szülői belátás és valódi együttműködési szándék nélkül nem lehetséges. Az ellátás 18 éves korig kérhető, azon túl a felnőtt ellátás keretében kell pszichológiai segítséget keresni. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető.
9.7. Az intézmény működési rendje Az intézmény munkanapokon 9-19 óra között tart nyitva. A 34.§ (4) értelmében az intézmény egész évben folyamatosan működik, a Központ vezetőjének döntése alapján július 1– augusztus 21. között legfeljebb kéthetes egybefüggő nyári zárva tartással.
9. 8. Az ellátás folyamata Az ellátás a szakalkalmazotti team szakvizsgázott tagjainak speciális ismereteinek és szaktudásának figyelembevételével történik. A szakemberek az alapvégzettségük, és ráképzésként megszerzett diagnosztikus és terápiás tudásuk hozzáadásával végzik a kliensek/paciensek vizsgálatát és terápiáját.
295
Szakértői bizottsági tevékenység esetén: A szakértői vizsgálatnak két típusa van: az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat, és a fejlődést nyomonkövető, a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat. A szakértői vizsgálatra való jelentkezés az EMMI rendelet 1. sz. mellékletében „Szakértői vélemény iránti kérelem” formanyomtatvány kitöltése és a 4. sz melléklet orvos/védőnő által kitöltött, aláírással és pecséttel ellátott „Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére” iratanyagok a Nevelési Tanácsadóba történő eljuttatásával történik. (1. és 2.sz. mellékletek) Az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat az iskolai nevelés-oktatás első–hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor indítható. Az első - hatodik évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte. A szakértői bizottság eljárását a 7. évfolyamtól csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A március 31-ei határnapot követően szintén csak a kiskorú tanuló szülője illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti a szakértői bizottsági vizsgálatot. Amennyiben nem az iskola kezdeményezi a vizsgálatot, a vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag – a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után – dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést – határozat formájában – írásba kell foglalni. (A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.) (3.sz. melléklet) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy az iskolába történő felvétel céljából megkezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig előreláthatóan nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad. (4.sz. melléklet) Nevelési tanácsadói tevékenység esetén: Az önkéntes bejelentkezés történhet telefonon illetve személyesen. A nem szakértői vizsgálatot igénylő esetekben pl.: családi neveléshez, intézményi neveléshez – oktatáshoz kért segítség esetén, az intézményi beutalás csak írásban, a szülő tudtával történhet, mely tényt a szülő/gondviselő aláírásával igazol. A bejelentkezéskor az adminisztrátor/iskolatitkár a „beutaló füzetben” rögzíti a legfontosabb adatokat, elérhetőségeket. Spontán jelentkezés esetén néhány szóban a panaszt is. (Az adminisztrátor/iskolatitkár titoktartásra kötelezett).A szülőt tájékoztatja, hogy várhatóan két héten belül kap időpontot, ennél hosszabb várakozási idő csak a kampányvizsgálat idején (beiskolázási vizsgálat) fordul elő.
296
Az első időpont egyeztetése – lehetőség szerint – telefonon történik, törekedve a család időbeosztásának és a gyerek életkorából adódó fejlődési sajátosságok figyelembe vételére. Telefonos elérhetőség hiányában a kiértesítés levélben történik. (5. és 6. sz. melléklet) Ha a kliens 2 behívásra sem jelenik meg a tanácsadóban, több időponttal nem keressük.
9.9.A szakértői vizsgálat előkészítése, az esetek elosztása, kiértesítés Szakértői bizottsági tevékenység esetén: A vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző szakemberek kijelölése után a szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek. (12. sz. melléklet) A szakértői vizsgálat időpontját – első vizsgálat esetében – a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni. Amennyiben a vizsgálaton való részvételre közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés kötelezte a szülőt, a döntést kiadó kormányhivatalt, amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű vagy a gyermekvédelmi szakellátás keretében átmeneti nevelésbe vett gyermek, tanuló vizsgálatához az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálatiesélyegyenlőségi szakértő kirendelésére kerül sor, az Oktatási Hivatalt is értesíteni kell a vizsgálat időpontjáról. Amennyiben a szülő nem jelenik meg gyermekével a szakértői vizsgálat megjelölt időpontjában, úgy második vizsgálati időpontot kell meghatározni és erről a szülőt értesíteni. Amennyiben a második vizsgálati időpontban sem jelenik meg a szülő gyermekével, – a gyermek, tanuló érdekében – a bizottságvezető közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a gyermek lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnál. (7.sz. melléklet) Az első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. Nevelési tanácsadói tevékenység esetén: Az esetek elosztása a heti team megbeszélésen történik. A telefonos vagy személyes bejelentkezés után a szakmai team dönt a kezelő személyéről, mindenekelőtt a szakmában elfogadott keretek és határok betartásával, de a kezelő személyére vonatkozó szülői igény is az esetosztás szempontjává válhat. A kezelő szakember kijelölésének pl.: a következő szempontok szerint történik: o a probléma jellege (pszichológiai/gyógypedagógiai/pedagógiai/orvosi) o visszatérő paciens esetén az őt korábban kezelő szakemberhez kerüljön o pszichés problémák esetén testvérek ugyanahhoz a kezelőhöz ne kerüljenek
9. 10. A vizsgálat általános menete Szakértői bizottsági tevékenység esetén: A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult. Erről a jelenlévő szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni. (8./1. sz. melléklet)
297
A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni. A szakértői vizsgálatot a vizsgálatvezető a szakember csoporttal – a továbbiakban: szakmai csoport – (gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus, orvos) végzi az e rendelet szerinti szakmai, értékelési, követelmények alapján, melyről vizsgálati dokumentáció készül. A vizsgálatvezető feladata és felelőssége a szakmai csoport irányítása, a szakmai követelmények megfelelő használata, a csoportmegbeszélés vezetése és a vizsgálatot követően a vizsgálati véleményről a szülő tájékoztatása. Nevelési tanácsadói tevékenység esetén: A pszichológus az első interjú során tájékozódik a problémáról, a gyerek élettörténetéről és felveszi az anamnesztikus adatokat. A pszichoterápia teljes folyamata (első interjú, anamnézis felvétel, terápia/vizsgálat megkezdése, lezárása) a szakpszichológus kompetenciája. A bevált gyakorlat szerint első alkalommal a gyermek nélkül hívjuk be az anyát a jatrogén ártalmak elkerülése érdekében, de nyitottak vagyunk a család igényeire is. (pl. az apa vagy a serdülőkorú gyermek is részt vehet az első beszélgetésen) A szakember a probléma jellegéhez illeszkedően tervezi meg a vizsgálatot. (első interjú, anamnézis, pedagógiai/gyógypedagógiai/pszichológiai vizsgálatok) A vizsgálati szakaszban felszínre kerülő információk alapján az eset átadásra kerülhet (pl.: gyógypedagógus pszichológusnak, pszichológus fejlesztőpedagógusnak, vagy pszichológus orvosnak adja át, stb.). A vizsgálati szakaszban (rajzok, tesztek, játékok, beszélgetés, megfigyelés) tárják fel az adott probléma hátterében álló összetevőket. A Nevelési Tanácsadó pszichológusainak tevékenysége az okok feltárására (diagnosztika), a konfliktusok feldolgozására (terápia, gondozás), a tünetek enyhítésére, megszüntetésére irányul azokban az esetekben, amikor a gyermek állapota kórházi hátteret nem igényel. A tanácsadó szakemberei az adott problémához illeszkedő tesztek segítségével megállapítják a gyerek fejlettségi szintjét, feltárják a problémák okait és felmérik a súlyossági fokot. Kérésre a Nevelési Tanácsadó a tanuló távolmaradásának indokoltságát az oktatási intézményből formanyomtatványon igazolja. (9. sz. melléklet) Gyámhatósági megkeresés esetén: A Nevelési Tanácsadó a Gyámhatóság által pontosan megfogalmazott kérdésre válaszol. Csak a gyermek vizsgálatát végezheti el. Az érintett felnőttekről csak benyomásokat, megfigyeléseket, következtetéseket írhat le. Amennyiben felmerül a személyiségzavar vagy pszichiátriai, neurológiai betegség gyanúja, a Nevelési Tanácsadó szakembere a szakvéleményben felhívja a figyelmet az igazságügyi pszichológus szakértő bevonásának szükségességére. A gyámhatósági megkeresésre történő vizsgálatok elvégzésekor a szülő/gondviselő kiértesítése írásban, ajánlott levélben történik. Az időpont meghatározásakor a Nevelési Tanácsadó munkatársa figyelembe veszi az ügyben érintett felnőttek egymáshoz való viszonyát, lehetőség szerint elkerüli az intézményben való találkozásukat. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a munkatársak mediátor szerepben kísérelik meg az érzelmi-indulati állapot csillapítását.
9.11. Alkalmazott vizsgálóeljárások Az alkalmazott vizsgálóeljárások a problémához, a gyerek életkorához igazodva kerülnek kiválasztásra.
298
o Első interjú, exploráció, anamnézis felvétel, élettörténeti adatok kikérdezése o Pszichológiai vizsgálatok o A gyermek megfigyelése (szomatikus megjelenés, játéktevékenység, viselkedés, a szülővel való kapcsolata, kommunikációja, feladattudat, feladattartás stb.) o Pszichológiai tesztek - Projektív tesztek: CAT, TAT, Düss mesék, Rorschach, Szondi, Világjáték - Projektív rajztesztek: HTP, családrajz, fateszt, elvarázsolt család, ember az esőben, kinetikus családrajz stb.. - Fejlődési- és Intelligenciatesztek (Doll skála, S.O. N., HAWIK, MAWI, RAVEN, - MAWGYI – R, WISC-IV, Woodcock - Johnson ) - Rajzvizsgálat (Goodenough –féle emberrajz,) - Figyelemvizsgálatok (Pieron, Bődör-féle, szék-lámpa…) - Neuro-pszichológiai tesztek: (Bender A-B, Frostig, REY-féle ábramásolás) o Pedagógiai vizsgálatok: - Olvasás - Írás - Számolás - Általános tájékozottság (saját adatok, idői, térbeli tájékozottság, testséma, tanult ismeretek) o Kiegészítő vizsgálatok - Dominanciavizsgálat - Mozgásvizsgálat (dyspraxia, nagymozgások koordinációja) - Beszédvizsgálat - A beszéd alaki megfigyelése, vizsgálata (hibás hangok, hangszín, tempó, prozódia) - A beszéd tartalmi vizsgálata - (szókincs, mondatalkotás, történet elmondás) - Beszédmotorika, akusztiko-motoros készség vizsgálata (DPT-10 nehéz szó, GMP 10) - Verbális emlékezet vizsgálata (Binet mondatismétlés, PREFER, Számismétlési próbák) - Beszédmegértés vizsgálata o Orvosi – gyermekpszichiátriai vizsgálat - Neurológiai - Pszichiátriai - Általános orvosi eszköztár
9.12. A vizsgálati szakasz lezárása 9. 12.1. vizsgálati vélemény ismertetése, javaslatok megfogalmazása Szakértői bizottsági tevékenység esetén: A vizsgálati dokumentáció – az elkészített jegyzőkönyvek – alapján a vizsgálatvezető a szakmai csoporttal elemzi, összeveti, megbeszéli a tapasztalatokat. A vizsgálatvezető a vizsgálat eredményét a Vizsgálati véleményben rögzíti. (8./2. sz- melléklet) A véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel. Egyértelmű – a szülő számára érthető –tájékoztatást ad a vizsgálat eredményeiről, a gyermek további intézményes nevelésére vonatkozó javaslatokról, lehetőségeiről; alátámasztva mindezt a vizsgálat dokumentációjával, és tájékoztatást adva a vonatkozó jogszabályokról, kiemelten a szülő jogairól és kötelezettségeiről, és a bizottság számára a szakértői vélemény elkészítését követő kötelezettségekről. (A szakértői vélemény továbbítása annak elfogadása, illetve el nem fogadása esetén, a felülvizsgálat 299
kezdeményezésének lehetséges formái, a hivatalból elrendelt felülvizsgálatok célja, időpontja stb.) Az ismertetés során a szülő számára lehetőséget kell adni arra, hogy kérdezzen, hogy véleményét az elmondottakkal kapcsolatban megfogalmazza. A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatni kell a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni és a szülővel alá kell íratni. Az előzetes vizsgálati véleményben foglaltak megismerését követően annak elfogadásáról vagy elutasításáról a szülő nyilatkozik, nyilatkozatát aláírásával igazolja. Tájékoztatni kell a szülőt arról is, hogy a vizsgálat alapján elkészített szakértői véleménynek a kézhezvételétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Nevelési tanácsadói tevékenység esetén: A vizsgálatok végeredményéről, tapasztalatairól a szülő tájékoztatást kap, javaslatok, ill. összegzések fogalmazódnak meg: Amennyiben az intézmény írásban utalta be a gyereket, a Nevelési Tanácsadó a beutaló intézménynek a probléma jellegétől függően visszajelzést ad.
9.12. 2. A szakértői vélemény elkészítése A szakértői véleményt (10. sz. melléklet) a gyermekről a 15/2013. (II.26) EMMI rendeletben meghatározott 21 napon belül kell elkészíteni. A szakértői véleményt a vizsgálatvezető – a munkatársak által elkészített részvizsgálatok (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) eredményeinek felhasználásával – készíti el, melyet a bizottságvezető a szakmai és jogi megfelelőségek és a nyilvántartó mappa tartalma alapján ellenőriz (adatvédelmi szabályoknak, a belső szabályozóknak, a szakmai szabályoknak való megfelelés, a szakértői vélemény információértéke). Az ellenőrzött, jóváhagyott szakértői vélemény – a megfelelő szakmai és iratkezelési dokumentálás után – kerül elküldésre. A szakértői véleményt – a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül – kézbesíteni kell a szülőnek. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént. A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg az bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. A szakértői véleményben megfogalmazódó javaslatok Javaslatok a szakértői bizottsági tevékenység esetén: - Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői bizottság a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségéről a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalt értesíti.
300
–Amennyiben megállapításra került a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség javaslatot teszünk a fejlesztő foglalkoztatások helyszínére – pedagógiai szakszolgálati intézmény vagy a nevelési, nevelési, oktatási intézmény, rendszerességére – javasolt heti óraszám, formájára – egyéni/csoportos, tartalmára – komplex/speciális funkciókra irányuló, terápiás eljárások, az ellátó pedagógus szakképzettségére. -Tanulásszervezési, módszertani, pedagógiai javaslatok –Pedagógiai értékelésre, minősítésre vonatkozó javaslatok (értékelés, minősítés alóli mentesítések, egyéb az Nkt.-ban a meghatározott jogosultságok köréből a tanuló érdekét szolgáló lehetőségekre történő javaslattétel, pedagógiai segítségnyújtás, egyéni pedagógiai tervezés, – A gyermek ellátásában, fejlesztésében részt vevők együttműködésére vonatkozó javaslatok – Javaslatok a szülők számára (a szakértői vélemény a szülő számára érthető összegzése, a gyermek problémájának elfogadását segítő tanácsok, a köznevelési intézménnyel való együttműködésre vonatkozó javaslatok, tájékoztatás a segítő civil szervezetekkel való kapcsolatteremtés lehetőségeiről, jelentőségéről) – Részletes fejlesztési javaslatok A hivatalból elrendelt kötelező felülvizsgálat idejének, helyének megjelölése. A vizsgálati véleményben foglaltakkal kapcsolatban a szülő véleménye (elfogadás, vagy elutasítás tényének rögzítése). Tájékoztatás a szülő, gondviselő számára a jogorvoslat lehetőségéről. Nevelési tanácsadói tevékenység esetében megfogalmazódó javaslatok Javaslat pszichoterápia Pszichoterápiás javaslattétel esetén szóbeli szerződéskötésre (megállapodás a terápia céljáról, az ülések gyakoriságáról, időpontjáról és egyéb feltételekről) kerül sor. Az önkéntes alapon történő (ha a gyerek szülője, gondviselője, gyámja, a gyermekkel kapcsolatos felügyeleti jogokkal rendelkező személy kezdeményezheti) vizsgálat/terápia esetében nem készül szakvélemény, csak ha azt a gondviselő külön kéri. Az interjú során elhangzó minden információ bizalmas és a titoktartási kötelezettség alá esik, ennek felhasználása kizárólag a szülő/gondviselő belátása/szándéka szerint történhet. A gondviselő mellett a gyermeket is megilleti a titoktartás védelme, így a vizsgálat és terápia folyamatáról a gondviselő tájékoztatást kap, de az órákon elhangzott konkrét információk minden esetben bizalmasak. A szülőkonzultáción való esetleges felhasználásához a gyerek előzetes tájékoztatására/beleegyezésére van szükség. Fejlesztés tanácsadónkban Tanácsadás, konzultáció (akár több ülésben) További kivizsgálás (szakorvosi, szakértői bizottsági vizsgálat) Nem a tanácsadó kompetenciakörébe tartozó a probléma
301
9.13. Fellebbezési eljárás Szakértői bizottsági vizsgálat esetén: A szülőnek szakértői vélemény kézhezvételétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. (11. sz. melléklet) A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.
9.14. Felülvizsgálat
Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra. Teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni, ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükség van, valamint a szülő kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt el. A gyermek nevelését ellátó nevelését, oktatását ellátó óvoda, ill. iskola a felülvizsgálati eljárást – tanévenként legfeljebb egy alkalommal – bármikor kezdeményezheti, melyről – a felülvizsgálat szükségességének indokolásával – a szülőt tájékoztatni köteles. A tájékoztatás megtörténtét a szülő aláírásával igazolja. Az iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat részeként a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló iskolai osztályában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít. A szakértői bizottság kezdeményezi a területileg illetékes kormányhivatalnál a nevelésioktatási intézmény hatósági, a fenntartónál pedig szakmai ellenőrzését, ha a felülvizsgálati eljárás során vagy az értékelő lap alapján azt indokoltnak tartja.
9.15. Egyéb tevékenység Felkérésre vállalja a felsőoktatási intézmények (ELTE, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar stb.) pszichológus, pszichopedagógus hallgatóinak szakmai
302
gyakorlatát, szakképzését. Évek óta részt vesz a DOTE posztgraduális klinikai szakpszichológus hallgatóinak képzésében is.
9. 16. A Nevelési Tanácsadó szakszolgálati általános munkaterve
Tevékenység megnevezése
Felelős
Érintettek köre
Határidő gyakoriság
Termék
Tanévnyitó értekezlet
Igazgató Nev. Tan. vezető
alkalmazottak
szeptember
jegyzőkönyv
Tájékoztató a Nevelési Tanácsadót érintő aktualitásokról (pl.személyi változások)
Nev. Tan. vezető
Alkalmazottak
szeptember
jegyzőkönyv
Szakértői Bizottsági tevékenység
Nev. Tan. vezető
Szakalkalmazot tak
folyamatos
Nevelési tanácsadói tevékenység
Nev. tan. vezető
Szakalkalmazot tak
igény szerint
Az országos statisztika előkészítése
Megbízott alkalmazott
Alkalmazottak
szeptember 30.
Az összesített statisztika elkészítése, továbbítása a Prizma EGYMI-be
Nev. Tan. vezető Iskolatitkár
Alkalmazottak
október 12.
statisztikai adatlap táblázatai
Részvétel a Prizma napokon
Nev. Tan. Vezető
Szakalmazottak
december első hete
jelenléti ív
Félévi értekezlet
Igazgató Nev. Tan. vezető
Alkalmazottak
január
jegyzőkönyv
Team értekezletek
Nev. Tan. vezető Megbízott alkalmazott
Szakalkalmazot tak
303
hetente
Megjegyzés
jegyzőkönyvek szakértői vélemények beutalás, feljegyzés, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagóg iai vélemény adatlapok, statisztikai táblázatok
jegyzőkönyvek
Pszichológiai esetmegbeszélés ill. pedagógiai értékelő, feldolgozó munka
Konzultáció, esetmegbeszélés lehetősége a kerületi pedagógus/fejlesztőpedagógus kollégák részére Szakmai gyakorlatra érkező hallgatók fogadása
Megbízott szakalkalmazott
Nev. Tan. vez., és megb. szakalkalmazott
Az érintett pedagógusok
igény szerint
jelenléti ív
szakalkalmazott ak
igény szerint
adatlap
aktuálisan
jelenléti ív
Az alkalmazotti kört érintő szakmai rendezvényeken való részvétel
Nev. Tan. vezető
Alkalmazottak (szakirányultsá g és kompetencia szerint)
Részvétel a gyermekvédelemmel kapcsolatos fórumokon
Nev. Tan. vezető
megbízott szakalkalmazott
aktuálisan
A Munkavédelemmel, Tűzvédelemmel kapcsolatos aktualitások
Nev. Tan. vezető Megbízott alkalmazott
Alkalmazottak
folyamatos
Vagyonvédelem, állagmegóvás
Nev. Tan. Vezető
Alkalmazottak
folyamatos
Igazgató Nev. Tan. vezető
Alkalmazottak
június
Tanévzáró értekezlet
304
jelenléti ív
jegyzőkönyv
9.17. Mellékletek a nevelési tanácsadói tevékenységhez 1. sz. melléklet Szakértői vélemény iránti kérelem 2. sz. melléklet Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére 3. sz. melléklet Határozat vizsgálati kérelem elutasításáról 4. sz. melléklet Igazolás beiskolázási vizsgálatra történt előjegyzésről 5. sz. melléklet Nevelési Tanácsadó behívó gyermeke nélkül 6. sz. melléklet Nevelési Tanácsadó behívó gyermekével 7. sz. melléklet Hatósági eljárás kezdeményezése 8. /1. és 8 /2. sz. melléklet Nyilatkozat és vizsgálati vélemény 9. sz. melléklet Hiányzás igazolása 10. sz. melléklet Szakértői vélemény sablon 11. sz. melléklet Járási Hivatal tájékoztatása fellebbezési ügyben 12. sz. mellékelt Behívás szakértői vizsgálatra 13. sz. melléklet A pedagógiai vizsgálati eljárás dokumentációja
305
1. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
sz. melléklet
31
1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név:
Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz.
(település)
(utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap):
Születési hely: Telefon:
Anyja neve:
E-mail:
Lakcíme/tartózkodási helye
...........ir.sz..................................................(település)..........................................................................(utca, hsz.) Telefon:
Apja neve:
E-mail:
Lakcíme/tartózkodási helye
...........ir.sz..................................................(település)..........................................................................(utca, hsz.) Gondviselő neve: Címe: Ha a gyermek, a tanuló állami nevelésben részesül, törzsszáma:
2. A GYERMEK NEVELÉSÉT, OKTATÁSÁT ELLÁTÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI: Intézmény neve:
Intézmény címe:
Település:
Irányítószám:
Utca, házszám:
OM azonosító:
31
A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010.(I.19.) OKM rendelet (a továbbiakban) 10. § (6) bekezdése alapján kiadott kérelem-nyomtatvány.
A kérelem melléklete a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján kitöltött, az iskola-egészségügyi dokumentáció részét képező, „Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére” megnevezésű - adatlap, melynek hiányában a szakértői bizottság a vizsgálatot nem végezheti el. A nyomtatvány 2011. augusztus 1-jétől – a 4/2010.(I.19.) OKM rendeletnek az esélyegyenlőségi szakértő közreműködésével kapcsolatos rendelkezések hatályba lépésekor – módosításra kerül. A kérelmet a pedagógus és a szülő közösen tölti ki, a szülő egyetértésével.
306
Telefon:
E-mail:
A GYERMEK, A TANULÓ EDDIGI INTÉZMÉNYES FEJLESZTÉSE, NEVELÉSE, OKTATÁSA 3.1. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK Nevelési tanácsadás keretében részesült-e vizsgálatban, fejlesztésben?
Igen – nem.
A vizsgálatot, a fejlesztést végző Nevelési Tanácsadó (a nevelési tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat) neve, címe:
Ha igen
A vizsgálat időpontja, irányultsága (a szakvélemény másolata a kérelem mellékleteként csatolandó, a rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a szakvélemény nem áll rendelkezésre):
A fejlesztés időtartama, irányultsága, eredményei, tapasztalatai (a rendelkezésre álla pedagógiai vélemény csatolandó):
Ha igen
Részesült/részesül-e a gyermek egyéb ellátásban (pl: korai fejlesztés, logopédiai ellátás)? Az ellátás formája, annak kezdete:
rendszeressége, irányultsága:
A fejlesztés eredményei, tapasztalatai:
307
Igen – nem.
3.2. ÓVODA Ha igen, annak időtartama:
Óvodába járt: Igen/Nem
………… év ……… hónaptól
……… év ……… hónapig
Ha igen, mennyi idő óta?
Óvodába jár: Igen/Nem
………… év ……… hónaptól
Jelzett-e az óvoda a gyermek fejlődésével kapcsolatban problémát?
Ha igen, mit:
Igen/Nem
Tanév
évfolyam
3.3. ISKOLA
Hiányzás nap/tanév
az alábbi tanórán kívüli foglalkozáson vett részt
A tanuló az iskolában Az írás-olvasás tanításának egyéni fejlesztésben alkalmazott részesült (fejlesztési terület, átlag óra/hó) módszere tankönyve
/ / / / 3. A GYERMEK, TANULÓ JELLEMZÉSE: Megjelenés, testi fejlettség, a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos megfigyelések, információk:
308
Társas viselkedés (kapcsolata társakkal, felnőttel, tanulási időben, szabadidőben):
Temperamentuma (pl.: kiegyensúlyozottság, lobbanékonyság, önbizalom, közlékenység, zárkózottság):
Érzelmei (pl.: intenzitás, mélység, tartósság):
Kedvelt tevékenységei, játékai, szabadidős szervezett foglalkozásai (szakkör, sport, stb.):
A gyermek, a tanuló erősségei (pl.: készségek, magatartásának kedvező vonásai):
Tanulási jellemzők (nyelvi kompetencia, kognitív képességek, mozgás), tanulási motiváció és tanulmányi feladatok végzése:
Az iskolai fejlesztés során integrációs felkészítésben 32 részesült: igen – nem Ha igen: ..…../….. tanév ………….hónaptól ……/……. tanév ……… hónapig / jelenleg is Az iskolai fejlesztés tapasztalatai, eredményei, az eredménytelenségének okai, a nehézséget okozó területek, a tapasztalt tünetek részletezése (a tanító, az osztályfőnök véleménye alapján):
Integrációs felkészítés: a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló hátrányának kiegyenlítését szolgáló – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-aiban meghatározottak szerinti - program alapján szervezett oktatás. 32
309
Otthoni tanulási körülmények (időtartama, segítségnyújtás a szülő vagy egyéb családtag részéről, a gyermek tanulási magatartása, motivációja (szeret-e tanulni, stb.):
A család rendszeres nyelvhasználata: □ magyar
□ nem magyar, ……………………………………..nyelvű
□ kétnyelvű, ……………………………………………………………….. nyelvű Viselkedése, önálló teljesítménye a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon:
A szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálat kérésének, a javaslat elkészítésének indokai, a vizsgálattal szembeni elvárások (a pedagógus/ a pedagógusközösség tapasztalatai alapján történő indoklás a vizsgálat szükségességéről):
A szülők részéről fontosnak tartott - a vizsgálat kérésével összefüggő - egyéb információk:
Az óvoda, az iskola részéről a kérelem kitöltésében közreműködő, a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól tájékoztatást nyújtó pedagógus neve, beosztása:
310
……………………………………………………………………………………………………………………… ………….. Nyilatkozat A szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának előkészítéséhez, megszervezéséhez 1. Kérem, hogy gyermekem vizsgálata során az alábbi anyanyelvi sajátosságait vegyék figyelembe: ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… 2. A szakértői vizsgálaton való megjelenést javasló intézménytől a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a vizsgálattal, és a vizsgálat alapján elkészülő szakértői vélemény megállapításaival kapcsolatos jogaimról és kötelezettségeimről tájékoztatást kaptam. 3. Kérem az óvoda, iskola vezetőjét, hogy gyermekem vizsgálatára irányuló kérelmemet az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottsághoz továbbítsa. ………………………………….……………………………………………..... szülő(k) aláírása Kelt: …………………………………
311
Tájékoztatás a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével kapcsolatos tudnivalókról, a szülőt megillető jogokról és a szülői kötelezettségekről A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében - a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján – történik a sajátos nevelési igény megállapítása, vagy kizárása. A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, a tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a 33 viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzd. -
A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata a szülő kezdeményezésére, illetve a szülő egyetértésével indul. (Ez alól kivételt jelent a jegyzői eljárás, amikor a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásának megindítása megtörténhet a nélkül is, hogy ahhoz előzetesen a szülő hozzájárulását, egyetértését adta volna.) A közoktatás működését meghatározó jogszabályok szülői jogokról és kötelezettségekről rendelkeznek. A szülő fogalma azonban nemcsak a gyermek „vér szerinti” szülőjét, szüleit foglalja magában, hanem az örökbefogadó szülőt és a gyermek gyámját is. Minden olyan esetben ezért, amikor a szülőt megillető jogokról, illetve kötelezettségekről van szó, illetve a szülői tájékoztatásról, eljárásba való bevonásról, nyilatkozattételről stb. rendelkeznek a jogszabályok, azon érteni kell a vér szerinti szülőt, az örökbefogadó szülőt és a gyámot is.
-
A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásának megindítását szolgáló - előzetes információkat tartalmazó - kérelem elkészítésében a szülő kérésére az óvoda, és az iskola köteles közreműködni.
-
A szakértői vizsgálat akkor kezdhető meg, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelen vannak. A közös szülői felügyeletet a bíróság szüntetheti csak meg. Ha a szakértői vizsgálat megkezdésekor az egyik szülő nincs jelen, a másik szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy jogosult-e a távol lévő szülő képviseletére. A szakértői vizsgálat során a szülő végig jelen lehet a nélkül, hogy zavarná a vizsgálatot. A jelenlét mellett a szülő köteles közreműködni a vizsgálatban.
-
A szakértői véleményben foglaltak „végrehajtására” csak akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő – miután megismerte, megértette a gyermekével kapcsolatosan feltárt tényeket, megállapításokat – egyetért. A szülő az egyetértéséről, vagy egyet nem értéséről nyilatkozhat a vizsgálatot követő tájékoztatást követően, de ezt később - a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül – is megteheti.
-
A szülő közvetlenül is kezdeményezheti a jegyzőnél a szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatát.
-
Amennyiben a szülő tíz munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot, és a jegyzői eljárást sem indítja meg, a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges egyetértését megadottnak kell tekinteni. A szakértői és rehabilitációs bizottság ekkor a szakértői véleményt megküldi a végrehajtásban érdekelteknek.
-
Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles tájékoztatni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A jegyző közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. A jegyző az eljárása megindításáról értesíti a szakértői és rehabilitációs bizottságot. A jegyző határozata egy példányát megküldi a szülőnek, az érintett nevelési-oktatási intézménynek, a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. A jegyző határozata ellen a szülő fellebbezést nyújthat be, a benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban szakértőként az Oktatási Hivatal jár el.
33
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény; A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. OKM rendelet
312
-
A szakértői véleményt a végrehajtása megkezdését követő első nevelési év, tanév eltelte után hivatalból felül kell vizsgálni. Ezt az eljárást minden szolgáltatás esetén alkalmazni kell, függetlenül a gyermek életkorától.
-
A szülőnek is jogában áll felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a szakértői és rehabilitációs bizottságnál. A szülő az első hivatalból történő felülvizsgálattól számított egy év eltelte után kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás lefolytatását A szakértői és rehabilitációs bizottság pedig köteles a szülő kérelmére lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig még több mint hat hónap hátravan.
313
2.
sz. melléklet
Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi- (gyermek) orvosa a területi védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával. Az adatlap az iskola-egészségügyi dokumentáció része.
Személyi adatok Gyermek neve: Születési ideje: Születési helye: Anyja neve: TAJ száma: Lakcíme/Tartózkodási helye:
Anamnézis Családi anamnézis (pozitív +, negatív -) Alkoholizmus, drogfüggőség Érzékszervi károsodás Egyéb jelentős mentális betegség
Ideg- elmebetegség Mentális retardáció Tanulási akadályozottság
Pszichomotoros és mentális fejlődést veszélyeztető környezeti tényező nincs
van, és pedig:
Újszülött kori anamnézis (aláhúzással kérnénk megjelölni) A terhesség lefolyása Gesztációs hetek APGAR:
normális
veszélyeztetett Születési súly Születési hossz Fejkörforgat normál farfekvéses fogó történt történt sárgaság egyéb nem történt
szövődményes gramm cm cm normál iker vákuum
normál fejvégű császármetszés nem történt nem történt gépi lélegeztetést igénylő légzészavar hypoglikémia neurológiai kórjelek Anyagcsere normál kóros Újszülött kori nem vizsgálatok Csípő normál kóros Hallás nem történt normál kóros történt Anamnézis csecsemő- és kisgyermek korban, krónikus betegség vagy állapot miatti gondozás, fejlesztés adatai Állapot Diagnózis Történt-e Állapot Diagnózis Történt-e (BNO) speciális ellátás? (BNO) speciális ellátás? Eszméletvesztéss Látáskárosodás el, görccsel járó Halláskárosodás állapot Központi Krónikus idegrendszer betegség egyéb betegsége Pszichomotoros/ Egyéb (baleset, mentális műtét, fejlődési zavar kromoszóma rendellenesség, anyagcserezavar) Fizikális státusz 5 éves korban Súly kg Magasság cm Súly percentilis A szülés módja Komplikált, éspedig: Szülési sérülés Újraélesztés Újszülött kori betegségek
314
Fejkörfo gat Minor anomális Fejlődési rendellenesség Bőr Nyirokcsomók Fogazat
cm Mellkörfogat nincs nincs
cm Magasság percentilis éspedig: éspedig:
van van
Testtartás Szív
Nyálkahártya Orr, garat Csontrendszer/koponyaf orma Izomtónus Keringés
Vérnyomás Has Lép
Tüdő Máj Húgy-, ivarszervek
Látásélesség Hallás Idegrendszer (reflexek) Pszichomotoros, értelmi és szociális fejlettség értékelésére javasolt, az iskolai felkészüléshez szükséges életkori jellemzők. A területi védőnő Eltérés van/nincs Utalta-e Történt-e kezelés/fejlesztés által vezetett kezelésre/fejlesztésre dokumentáció alapján töltendő ki Nagymotoros fejlettség Finom mozgások Értelmi fejlettség Beszédfejlettség Szociális fejlettség Önellátás Kezesség jobbkezes balkezes kétkezes Óvodába jár 2 éve 1 éve kevesebb, mint 1 éve nem jár Megjegyzés (összegzés a gyermek fejlettségéről):
Beiskolázási záradék (aláhúzással kérnénk jelölni): Kóros elváltozás nem észlelhető További vizsgálat/fejlesztés szükséges Ennek oka: Kelt:
,
év
módja: hó
Szülő/gondviselő aláírása
nap
orvos aláírása PH
315
Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. tel.: 3 298 247, Fax: 239 00 83
3.sz. melléklet
HATÁROZAT VIZSGÁLATI KÉRELEM ELUTASÍTÁSÁRÓL
2013. ……………………….napján ………………………………… nagykorú tanuló/ kiskorú tanuló és szülője, azzal a kéréssel fordult szakértői bizottságunkhoz, hogy indítsunk szakértői vizsgálatot a ………………………………………………… tantárgyakból, tantárgyrész(ek)ből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából. A vizsgálatot kérő nem rendelkezik a az iskola igazgatójának egyetértő nyilatkozatával. (15/2013 (II. 26) EMMI rendelet 15. § (2) bekezdése)
A 15. § (2) alapján a vizsgálati kérelmet elutasítom. Indoklás: ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. A határozat ellem a szülő fellebbezéssel élhet.
17.§ (5) A szülőnek –a kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény el nem fogadása esetén felülvizsgálati eljárást kezdeményezzen. 40.§ (4) A felülvizsgálati eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található. 18.§ (1)A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. (2) A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie. (3) Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.
Budapest, 201
……………………………………………. Nevelési Tanácsadó vezető
………………………………………….. szakértői bizottsági tag
316
4.sz. melléklet
Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI
NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. 329 8247 239 0083
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------IGAZOLÁS Ikt.szám.: Intézményünkben ………………………………….(szül. idő:……………………………… anyja neve: ………………………………………….Lakcím/Tartózkodási hely…………… …………………………….) beiskolázási vizsgálatra előjegyeztük, vizsgálata folyamatban van.
Budapest, ………………………………. ……………………………… Nevelési Tanácsadó vezető
Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI
NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. 329 8247 239 0083
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------IGAZOLÁS Ikt.szám.: Intézményünkben ………………………………….(szül. idő:……………………………… anyja neve: ………………………………………….Lakcím/Tartózkodási hely…………… …………………………….) beiskolázási vizsgálatra előjegyeztük, vizsgálata folyamatban van.
Budapest, ………………………………. ……………………………… Nevelési Tanácsadó vezető
317
5. sz. melléklet Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. 329 8247 239 0083
……………………………………………………részére …………………………………………………… Kérjük, hogy ……………………………………………nevű gyermeke nélkül 201…………..hó ……………………… nap ………………órakor a Nevelési Tanácsadóban megjelenni szíveskedjék.
Budapest, 201. ……………………..
……………………………………..
318
6. sz. melléklet
Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. 329 8247 239 0083
……………………………………………………részére …………………………………………………… Kérjük, hogy ……………………………………………nevű gyermekével 201…………..hó ……………………… nap ………………órakor a Nevelési Tanácsadóban megjelenni szíveskedjék.
Budapest, 201.……………………..
……………………………………..
319
7. sz. melléklet Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. tel.: 3 298 247, Fax: 239 00 83
Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi Hivatala
Iktatószám:
/
Ügyintéző: Tárgy: Közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése szakértői vizsgálaton való megjelenésre
1134 Budapest Váci út 9-15.:
Tisztelt Hivatal Vezető Asszony/Úr! Az alábbi gyermek/tanuló ügyében tájékoztatom, hogy a szülő a gyermekkel/tanulóval a szakértői bizottság vizsgálatán ismételt behívás ellenére sem jelent meg. Név: Anyja neve: Gondviselő neve: Lakcíme/tartózkodási helye: A 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 40.§. (3) b) pontja alapján az eljárás megindítását köteles kérni a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet.
A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton. Az újabb vizsgálat időpontja: …………………………………………… Kérem a mellékelt vizsgálati időponton való megjelenésre, közigazgatási hatósági eljárás keretében szíveskedjen kötelezni a gyermek gondviselőjét és a határozatot részünkre megküldeni. Budapest, 201………
………………………………………………
Nevelési Tanácsadó Tagintézmény vezető
320
Budapest XIII. Tankerülete 8./1. sz. melléklet PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. 329 8247 239 0083 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről Név:……………………………………………………………….. Születési hely, idő:……………………………………………….. Anyja neve:………………………………………………………. Gondviselő neve:………………………………………………… Lakcíme / Tartózkodási helye:………………………………….. Vizsgálat időpontja: ……………………………………………..
Iktatószám:
NYILATKOZAT A 15/2013 EMMI rendelet 14.§ (2) bekezdése alapján a szakértői vizsgálat akkor kezdhető meg, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők (ill. örökbefogadó, gyám) jelen vannak. A közös szülői felügyeletet a bíróság szüntetheti csak meg. Ha a vizsgálat megkezdésekor az egyik szülő nincs jelen, a másik szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy jogosult-e a távol lévő szülő képviseletére. Alulírott ……………….……………………………., mint kiskorú gyermekem szülője nyilatkozom, hogy a szülői felügyeleti jogot közösen gyakoroljuk, jogosult vagyok a távol lévő szülő képviseletére. Alulírott ……………….……………………………., mint kiskorú gyermekem szülője nyilatkozom, hogy a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorlom. ………………………………… szülő/gondviselő
Budapest,20…………………..
Szülői jogok és kötelezettségek Knt.: 72§ (4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. 17.§ (5) A szülőnek –a kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény el nem fogadása esetén felülvizsgálati eljárást kezdeményezzen. 40.§ (4) A felülvizsgálati eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található. 18.§ (1)A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. (2) A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.
321
(3) Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.
A fentieket tudomásul vettem:
……………………………………….. szülő/gondviselő
Budapest, 201……………….
322
VIZSGÁLATI VÉLEMÉNY 8./2. sz. melléklet TÁJÉKOZTATÁS SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAIRÓL ÉS VÁRHATÓ TARTALMÁRÓL Vizsgálataink alapján …………………………………………………beilleszkedési / tanulási / magatartási nehézséggel küzd / nem küzd. Javasoljuk az elvégzett szakértői vizsgálat alapján fejlesztését/korrepetálását a következő területeken:…………………………………………………………………………………… ….. ………………………………………………………………………………………………… ….. ………………………………………………………………….……………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………… Felmentési javaslat: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………… Az elvégzett szakértői vizsgálat alapján további vizsgálatát javasoljuk: ...……….………..……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …….…………………………………………………………………………………………… ……………… Budapest, 201……………… …………………………………………………… vizsgálat vezető A szakértői véleményt 21 napon belül a bizottság elkészíti, ezt követően a szülő/gondviselő illetve a nagykorú vizsgálati személy aláírás után veszi át. Ez után a vizsgálatot kérő intézmény részére a szakértői véleményt megküldjük.
323
NYILATKOZAT A szakértői vizsgálat megállapításairól a tájékoztatást megkaptam. A szakértői megállapításokkal egyetértek
nem értek egyet …..………………………………. szülő/gondviselő
Budapest, 201…………………..
324
Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. 329 8247 239 0083 ----------------------------------------------------------------------------
IGAZOLÁS Név: Lakcím:
A mai napon intézményünkben vizsgálaton vett részt.
P.H.
aláírás
325
9.sz. melléklet
10. sz. melléklet
Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI
NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. 329 8247 239 0083
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZAK ÉRTŐ I VÉLEMÉNY (Felülvizsgálati vélemény) (Beiskolázási vélemény) Ikt. szám Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Gondviselő: Lakcíme/Tartózkodási helye: Intézmény: Vizsgálat(ok) időpontja: A VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI: A szakértői vizsgálat kérés oka, célja Pedagógiai jellemzés… Anamnézisből kiemelve KOMPLEX SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI: (eljárások módszerek megnevezése………………………..) A gyermek/tanuló vizsgálat/ok alatt, tapasztalható magatartása, kooperabilitás, együttműködése, figyelem, motiváció, feladathoz való viszony, megerősítésre adott reakciói, stresszkiváltó körülmények, a viselkedés jelentős eltérései…. Pszichológiai vizsgálat: Érzelmi indulati élet pszichológiai sajátosságai (családrajz, Rorschach, PFT, stb.) Általános intelligencia vizsgálata: SON, Woodcock-Johnson, WISC-IV.,., Kognitív funkciók vizsgálata Pieron, Bender, emlékezet, stb. Gyógypedagógiai vizsgálatok: Beszédvizsgálat: (receptív és expresszív nyelvi szint, Meixner-féle szókincsvizsgálat, mondatalkotás, összefüggő beszéd, artikuláció, hallás-beszédmozgás integráció, fonológiai tudatosság, beszédfluencia, verbális emlékezet Olvasásvizsgálat: Írásvizsgálat: Számolás vizsgálata: Orvosi vizsgálat:
326
ÖSSZEGZÉS, VÉLEMÉNY: Komplex vizsgálati eredmény, amit a megfigyelés, a tesztek alátámasztanak SZAKÉRTŐI JAVASLAT: FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS JAVASLATOK: EJLESZTÉSI JAVASLAT: HIVATALABÓL TÖRTÉNŐ FELÜLVIZSGÁLAT IDŐPONTJA ÉS HELYE: Kérjük a szakértői vélemény megőrzését és bizalmas kezelését! Intézményváltás esetén kérjük a szakértői vélemény továbbítását! Budapest, 2013.
NÉV szakvizsgázott gyógypedagógus
NÉV tanácsadó / klinikai szakpszichológus gyógypedagógus ph
____________________________________ Nevelési Tanácsadó vezető A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYT KAPJÁK: 1. Szülő/Gondviselő 2. nagykorú tanuló 3. Intézmény 4. Járási Hivatal 5. Irattár
A szakértői vélemény átvételének időpontja:………………………… …………………………………… szülő/gondviselő/nagykorú tanuló
327
11. sz. melléklet Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. tel.: 3 298 247, Fax: 239 00 83
Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi Hivatala
Iktatószám: Ügyintéző: Tárgy:
1134 Budapest Váci út 9-15.:
/2013
Tisztelt Hivatal Vezető Asszony/Úr! Mellékelten megküldjük ………………………………… szakértői véleményét a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 40.§. (1) és (3) b) alapján. A szülő a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával / annak kizárásával nem értett egyet. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 40.§. (1) Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. (3) Az eljárás megindítását köteles kérni b) a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 40§ (6) alapján, kérjük, az eljárás megindításáról értesítse a Szakértői Bizottságot /Intézményünket. Amennyiben a járási hivatal határozata ellen a szülő fellebbezést nyújt be, akkor erről a tényről is szíveskedjen intézményünket értesíteni.
Budapest, 201………………..
Tisztelettel: …………………………………. Nevelési Tanácsadó Tagintézmény vezető
328
Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. tel.: 3 298 247, Fax: 239 00 83
12.sz. melléklet
……………………………………….részére ………………………………………………… Kedves Szülő / Gondviselő! Kérjük, hogy ……………………………………………………….nevű gyermekével szakértői vizsgálaton 201 . .…………..hó ………..nap ……………órakor a Nevelési Tanácsadóban
megjelenni szíveskedjenek. A vizsgálat időtartama változó, esetenként több alkalmat is igényelhet. A vizsgálatra kérjük, hozza magával a gyermek TAJ kártyáját. A szakértői vizsgálaton való megjelenés kötelező. A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Amennyiben csak az egyik szülő tud jelen lenni, a jelen lévő szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a távol lévő szülő képviseletére jogosult. Megértő együttműködésüket köszönjük: Budapest, 201 ………. hó…. ….nap ……………………………………………… --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Budapest XIII. Tankerülete PRIZMA Általános Iskola és Óvoda, EGYMI NEVELÉSI TANÁCSADÓJA (OM: 038 423) 1133 Bp. Pannónia u. 81. tel.: 3 298 247, Fax: 239 00 83
……………………………………….részére ………………………………………………… Kedves Szülő / Gondviselő! Kérjük, hogy ……………………………………………………………nevű gyermekével szakértői vizsgálaton 201 . .…………hó ………..nap ……………órakor a Nevelési Tanácsadóban
megjelenni szíveskedjenek. A vizsgálat időtartama változó, esetenként több alkalmat is igényelhet. A vizsgálatra kérjük, hozza magával a gyermek TAJ kártyáját. A szakértői vizsgálaton való megjelenés kötelező. A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Amennyiben csak az egyik szülő tud jelen lenni, a jelen lévő szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a távol lévő szülő képviseletére jogosult. Megértő együttműködésüket köszönjük: Budapest, 201 ………. hó…. ….nap
…..…………………………………
329
13. sz. melléklet
A pedagógiai vizsgálati eljárás dokumentációja - felsorolás A választás alapelve a gyermek/tanuló életkora - feltételezett nehézsége Anamnézis Általános műveltség - óvodás - iskolás Figyelemvizsgálat - szék-lámpa - Bődör-féle - Pieron Szókincs-szótanulás vizsgálat - ásó, tulipán - szövet, gereblye - szendvics, köcsög - sarló, ököl Olvasásvizsgálat - Mit kap a …? Mit les a …? - Zsolt … - Mihály … - Pipitér … - Hendók … Számolásvizsgálat - o. – tízes átlépés nélkül - o. – tízes átlépéssel - o. - 3.- 4. o. - 5.- 6. o. - 7.- 8. o. + középiskolás Írásvizsgálat - 1.o. - 2.o. - 3.- 4. o. - 5.- 8. o. - középiskolás Kiegészítő vizsgálatok - kézdominancia - írásmozgás-koordináció - Raven adatlap IÉ adatlapok
330
10. Az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás szakmai protokollja 10.1.Bevezető A XIII. kerületi óvoda- és iskolapszichológusai 1992 óta adnak segítséget a kerületben élő gyermekek/tanulók számára, 2009. július 1. óta a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény keretein belül. A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (továbbiakban: Prizma EGYMI) óvoda- és iskolapszichológus munkatársai szinte valamennyi kerületi nevelési-oktatási intézményben jelen vannak. Feladataikat, tevékenységeiket jelen protokoll szerint végzik. Számos olyan kezdeményezésünk létezik, ami az óvoda- és iskolapszichológusok és a kerület nevelési-oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok napi, gyakorlati munkáját segíti és támasztja alá, valamint megerősíti a köztük lévő együttműködés kialakítását és fenntartását is. Ennek a közös munkafolyamatnak része az itt leírt óvoda- és iskola pszichológiai protokoll kidolgozása.
10.2.Az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás jogszabályi háttere
2012. évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
10.3.Az óvoda- és iskolapszichológiai hálózat célja, feladatai 10.3.1.A hálózat célja A hálózat célja a XIII. kerület közoktatási intézményeiben a gyermekeknek/tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak a megsegítése egyéb segítő szolgáltatásokkal együttműködve intézménypszichológiai eszközök, lehetőségek és módszerek alkalmazásával, a szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében. A segítő szakemberek közötti átmenet, kapcsolat, együttműködés kialakításával a megfelelő szolgáltatás megtalálásának biztosítása, ami visszahat a nevelési és oktatási intézménybe való beilleszkedésre.
10.3.2.A hálózat feladatai Az óvoda- és iskolapszichológiai hálózat feladata a XIII. kerület nevelési-oktatási intézményeiben az óvoda- és iskolapszichológiai szolgáltatást ellátása.
331
10.4. Humánerőforrás- a szolgáltatást ellátók köre A Prizma Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Iskolapszichológiai hálózata 7 státusszal működik.
Intézmény
Óvoda-
és
10.5. A szolgáltatást igénybevevők köre A hálózat feladata, hogy Budapest XIII. kerületének oktatási és nevelési intézményeiben biztosítsa az óvoda-és iskolapszichológiai ellátást az ott lévő gyermekek, szülők és pedagógusok számára.
10.6. Az óvoda- és iskolapszichológiai szolgáltatás szakmai célja és feladatai34 Az óvoda- és iskolapszichológus a gyakorlatban a pedagógiai-, a nevelés-, és a szociálpszichológia tudásanyagát alkalmazza. A viselkedés megismerésének és megértésének érdekében az iskolák igénylik és lehetővé is teszik, hogy a pszichológia iskolapszichológusi szolgáltatás formájában is megjelenjen a hétköznapokban az adott intézmény tevékenységi palettáján. Az óvoda –és iskolapszichológia és a neveléstudomány érdeklődésének a középpontjában mindazon pszichikus funkciók, jelenségek tanulmányozása áll, amelyek az egyén és környezete között létrejövő interakció soktényezős folyamatát jellemzik. Alapját a pedagógia és a pszichológia tudományának elmélete, gyakorlata, illetve az említett két tudományág közös felületei adják.
10.6.1. Az óvoda - és iskolapszichológus munkájának alapvető célja Az óvoda és iskolapszichológus szaktudásával az iskola nevelő-oktató munkáját segíti, hatékonyságát növeli. Az iskolával együtt azt szolgálja, hogy a gyermekek belső lehetőségeiket egyéni és társadalmi szempontból egyaránt adott körülmények között optimálisan realizálni képesek legyenek, személyiségük formálódjon, és fejlődjön az oktatásnevelés folyamán. Az óvoda- és iskolapszichológusnak – együttműködésben a nevelési intézmény vezetésével és más dolgozóival – szakszerűen kell elősegítenie, hogy az intézmény hatékonyan működő emberi közösség legyen, az elkerülhetetlenül fellépő konfliktusok körültekintő, differenciált, konstruktív megoldásra képes rendszerré váljon.
10.6.2. Az óvoda – és iskolapszichológus szakmai feladatai Az óvoda- és iskolapszichológus rendszerszemléletben, a gyermek–szülő–pedagógus közös mezőben tevékenykedik. Feladata elsősorban a primer prevenció területén van, munkájával közvetett és közvetlen módon segíti a gyermekek személyiségfejlődését, kognitív és érzelmi fejlődésének biztonságát a nevelés-lélektani és a szociálpszichológiai eszközrendszer kompetenciahatárain belül. Az óvoda- és iskolapszichológus feladata az egészséges személyiség optimális fejlődésének segítése prevenciós módszerekkel. Az óvoda- és iskolapszichológus nagyrészt a pedagógusok közvetítésével, a pedagógustársakkal konzultatív kapcsolatot kiépítve, a nevelőközösség szemléletét alakítva fejti ki személyiségformáló hatását. Az óvoda- és iskolapszichológus egyfelől szakmai 34
Idézet: Szakmai ajánlás az iskolapszichológusi tevékenység ellátásához, OKM, Budapest 2009
332
szempontok alapján ismereteket szerez az egyes tanulókról, a szülőkről, a nevelőtestületről, méréseket végez, másfelől áttételes és közvetlen módon befolyásolja az intézmény életét, fejlesztő eljárásokat honosít meg, illetve azok kidolgozására tesz javaslatot.
10.7. Az óvoda – és iskolapszichológus szakmai feladatainak főbb területei35 keretei Az óvoda- és iskolapszichológus tevékenysége a gyermek–szülő–pedagógus hármasával való szoros együttműködésben valósul meg. Területek: 1. Gyermekekkel végzett tevékenység a. Megfigyelés b. Egyéni tanácsadás c. Csoportos tanácsadás 2. Pedagógusokkal végzett tevékenység a. Pedagógus konzultáció b. Csoportos tanácsadás 3. Szülőkkel végzett tevékenység a. Szülői konzultáció b. Csoportos tanácsadás
10.7.1. Az óvoda – és iskolapszichológiai tevékenységek formai keretei Az óvoda- és iskolapszichológiai szolgáltatáshoz előzetesen szülői engedély szükséges. A szülői engedéllyel kapcsolatban az intézmény helyi pedagógiai programjában az óvoda-és iskolapszichológiai tevékenységre vonatkozó előírások mérvadóak. A szülő írásos beleegyezése szükséges a következő esetekben: 1. Gyermekkel történő egyéni tanácsadás megkezdése előtt 2. Diagnosztikus szűrések előtt 3. Kiscsoportos tanácsadás előtt 4. Azon csoportfoglalkozások előtt, melyek nem szerepelnek az adott intézmény helyi pedagógiai programjában. Írásos engedély nem szükséges abban az esetben, amikor a szakértői bizottságok szakértői véleményében szerepel előírásként a gyermek pszichés megsegítése. Amennyiben a szülő más terápiás/pszichoterápiás megsegítést biztosít gyermeke számára és/vagy nem kívánja igénybe venni az óvoda- iskolapszichológus munkáját, arról írásbeli nyilatkozattal mondhat le. (13.2. sz. melléklet: Konzultációs ív) Az óvoda és iskolapszichológiai tevékenység optimális tárgyi feltételei: – saját helyiség (kiscsoportos foglalkozásokra is alkalmas) – két fotel és kisasztal 35
Felhasznált segédanyag: Szakmai ajánlás az iskolapszichológusi tevékenység ellátásához, OKM, Budapest 2009
333
– – – – – – – – – – – – – – – – –
gyermekszékek íróasztal könyvespolc fogas zárható szekrény számítógép, internet telefon használat fénymásolási lehetőség elemi irodaszerek fénymásolópapír írólap csomag famentes rajzlap ceruzák,festékek,gyurma,radír olló,ragasztó társasjáték,memóriajáték, mozaikjáték,kártya bábok papír zsebkendő
10.7.2. Tanulókkal végzett tevékenységek Preventív szűrővizsgálatok, diagnosztikus mérések végzése Az iskolapszichológus a következőkben felsorakoztatott mérési metódusok közül válogathat az intézmény és a tanuló igényeihez igazodva. Porkolábné dr. Balogh Katalin által létrehozott „Tanulási zavar szűrő tesztbattéria”. - A szűrést mindig a szülő előzetes engedélyével végezzük, s számára az eredményekbe való betekintést biztosítjuk. - Konzultáció az osztálytanítóval, módszertani javaslatok megfogalmazása. - Javaslat differenciáldiagnosztikai vizsgálatra - Javaslat a kezdeti tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségek kezelésére iskolai keretek között. Kognitív funkciók mérése - Gondolkodási képességeket vizsgáló tesztek (Snijders-Oomen nonverbális teszt RAVEN, Budapest Binet, HAWIK) - Figyelemvizsgálat (Szék-lámpa-teszt, Pieron, Révész-Nagy) - Memóriavizsgálat (vizuális, auditív) - Vizuális és auditív percepcióvizsgálat (Frostig) - Vizuomotoros-koordinációs teljesítmény vizsgálata (Bender A B) - Testséma, lateralitás, téri és idői tájékozódás vizsgálata - Kreativitás vizsgálata Kérdőívek: - STPI (állapot és vonásszorongás) - Tanulási stílus kérdőív - Életvezetési szokások kérdőív - 75 papír ceruza teszt - Énkép-vizsgálat (Tennessee) - Pályaválasztási kérdőív - OTIS II. - Pieron - Differenciált Érdeklődés Kérdőív, Holland-féle érdeklődés
334
- Képességeim kérdőív stb. Projektív tesztek: - Gyermek-frusztrációs Teszt (PFT) - CAT; TAT - Rajztesztek (szabadrajz, emberrajz, családrajz stb.)
Tájékoztatás, hozzájárulás: - Csoportos szűrés esetén az intézmény igazgatójának hozzájárulása az igényelt szűrés elvégzéséhez. - Szülők tájékoztatása az intézményben végzendő szűrések/diagnosztikus mérések időpontjáról, céljáról a szűrésért felelős személy megjelölésével, elérhetőségének biztosításával, a betekintésre való lehetőség megteremtésével. - Szülői hozzájárulói nyilatkozatok beszerzése. Egyéni tanácsadás Az óvoda- és iskolapszichológusi egyéni foglalkozás nem terápia. Célja: - a gyermek, tanuló életvezetésében való segítés - javaslattétel az óvoda- és iskolapszichológia kompetenciát meghaladó megfelelő szakellátást nyújtó intézmény felkeresésére. Egyéni tanácsadás lehet eseti pl.: krízisintervenció, vagy rendszeres. Az egy gyermekre jutó tanácsadások számát minden alkalommal a pszichológus határozza meg, szem előtt tartva: - a gyermek problémájának súlyosságát - a bizalom kiépülését, mely esetenként más és más - intézményi órakeret hatékony kihasználását Az egyéni tanácsadás menetéről, idői kereteiről a pszichológus folyamatos tájékoztatást ad a szülők részére. Egyéni pszichológiai ellátás protokollja: - Önkéntes megkeresés a gyermek részéről Szülő tájékoztatása a megkeresésről, további lépésekről. Szülői hozzájárulói nyilatkozat a szükséges foglalkozás megkezdése előtt - Önkéntes megkeresés a szülő részéről - Pedagógiai megkeresés Szülő tájékoztatása a megkeresésről, további lépésekről (szükséges tanórai megfigyelés, tanórán kívüli megfigyelés, szülői konzultáció, pedagógiai konzultáció stb.). - A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye - A Szakértői Bizottságok szakértői véleménye Csoportos tanácsadás Csoportos tanácsadás lehet preventív, megelőző vagy, ha már a probléma kialakult beavatkozás jellegű. A foglalkozásokat – lehetőség szerint – az óvoda/iskolapszichológus a pedagógussal, a fejlesztőpedagógussal, gyógypedagógussal vagy a logopédussal, gyermekvédelmi felelőssel, védőnővel, vagy másik pszichológus kollegájával, vagy önállóan tartja. Ilyen csoportok lehetnek például pályaválasztás, konfliktuskezelés, szociális készségfejlesztés stb. Csoportos tanácsadás egyszeri, illetve több alkalomra is szervezhető. Megszervezése az osztályfőnöki és óvodapedagógiai munka éves feladataihoz kapcsolódva történik és
335
alkalmazkodik az adott intézmény Helyi Pedagógiai Programhoz. Tanóra és óvodai foglalkozás alatt történő csoportos tanácsadás elvei - Meghatározó az adott intézmény Pedagógiai Programja - A foglakozások előzményei, körülményei, céljai, megvalósulási megtervezése. - Szülők tájékoztatása, szükség szerint hozzájárulása a foglalkozásokhoz.
formájának
A tanórán és óvodai foglalkozáson kívüli csoportos tanácsadás elvei - Szülők tájékoztatása. - Szülői hozzájáruló kérelmek összegyűjtése. Tanórán/ óvodai csoportfoglalkozáson és tanórán és óvodai csoportfoglalkozáson kívüli megfigyelés A megfigyelések elvei kapcsán az intézmény Helyi Pedagógiai Programja irányadóak. Amennyiben a pedagógus a gyermek megfigyelését kéri a pszichológustól, abban az esetben a pedagógus kötelessége szóban tájékoztatni a szülőt a problémáról és a megfigyelésről.
10.7.3. Pedagógusokkal végzett tevékenységek A pedagógusokkal végzett tevékenység elsősorban konzultáció, két egyenrangú szakember együttműködése adott probléma közös megoldásán. Egyéni konzultáció - tanítvány tanulásával kapcsolatos gondok miatt - tanítási, módszertani problémák miatt - nevelési problémák miatt - személyes jellegű problémák miatt - folyamatos konzultációs kapcsolat az iskolában tevékenykedő más – pl. logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, védőnő stb. – szakemberekkel is. Csoportos konzultáció - tematikus témafeldolgozó csoport - esetmegbeszélő csoport - mentálhigiénés csoport - attitűdformáló csoport - esetkonferencia Értekezleteken, rendezvényeken való részvétel - Meghívás esetén az óvoda/iskola által szervezett rendezvényeken - Meghívás esetén több munkaközösségi megbeszéléseken részt vehet - Meghívás esetén iskolai és óvodai team megbeszéléseken, fókuszcsoportokon A pedagógusokkal végzett tevékenységek protokollja: - Kapcsolatfelvétel a pedagógussal - Konzultáció a konkrét esetről (egyéni, csoport, osztály) - Beavatkozási lépések tervezése, megbeszélése - Utánkövetés - Tanácsadás lezárása
336
10.7.4.Szülőkkel végzett tevékenységek Egyéni tanácsadás - tanulási gondok miatt - nevelési problémák miatt - személyes jellegű problémák miatt, stb. Csoportos tanácsadás - Szülő klub - Tematikus szülőcsoportok Szülői értekezlet - Részvétel különös tekintettel óvodában a kis illetve nagycsoportos, iskolában az 1. és 5. osztályos értekezleteken és a belépő középiskolai első osztályoknál - Tájékoztató az óvoda – és iskolapszichológiai ellátásról szülői értekezleten (12. számú melléklet) - Igény esetén tematikus csoportfoglalkozások Szülőkkel végzett tevékenységek protokollja: - Kapcsolatfelvétel a szülővel - Konzultáció a konkrét esetről - Beavatkozási lépések tervezése, megbeszélése. Továbbirányítás lehetőségei: Nevelési Tanácsadó, Gyermekpszichiátria stb. (13. számú melléklet) - Utánkövetés - A tanácsadás lezárása
10.7.5. Az óvoda- és iskolapszichológus adminisztrációja és dokumentációi Munkavégzéssel kapcsolatos adminisztráció: - Forgalmi napló vezetése elektronikus formában, leadása félévkor és tanév végén - Munkanapló vezetése - Heti órarend leadása elektronikusan Gyermekekkel/tanulókkal végzett óvodakapcsolatos adminisztráció: - Nyilvántartási lap - formanyomtatvány - Egyéni dosszié (rajzok, feljegyzések)
és
iskolapszichológusi
tevékenységekkel
A gyermekekkel kapcsolatos adminisztráció a következő tanév október 31-ével a Prizma EGYMI irattárában kerül elhelyezésre zárt borítékban.
337
10.8. Az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás folyamata, feladatai A tanév előkészítése 1. Munkaterv előkészítése, elkészítése. Határidő: augusztus 31. 2. Az intézmények kiosztása a várható létszámoknak és a beérkezett jelzéseknek megfelelően. Határidő: augusztus 31. 3. Kapcsolatfelvétel a befogadó intézményekkel, első találkozás, tevékenységi formák megbeszélése. Határidő: augusztus 31 4. Heti munkaidő-beosztások elküldése. Határidő: az aktuális hét 1. munkanapja (hétfő) 5. 1.sz. melléklet: Heti órarend
Óvoda –és iskolapszichológiai tevékenységek a tanév folyamán 1. Pszichológiai ellátáshoz szükséges helyek kialakítása, rendezése, dokumentáció megnyitása Határidő: szeptember 1. 2.sz. melléklet: Elektronikus forgalmi napló 2. Hospitálások, konzultációs alkalmak, foglalkozások elindítása, az intézmény pszichológiai ellátásának megkezdése az intézmény igényeinek megfelelően. Határidő: szeptember 15. 3. Intézményi tájékoztatás igénylése a tanév várható rendjéről – pedagógiai értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák. Határidő: szeptember 14. 4. Az intézményvezetők és a tagintézmény-vezetők tájékoztatása az intézményben zajló ellátás lehetséges és elvárt formáiról, a pszichológus személyéről, valamint órarendi beosztásáról. Tájékoztató az óvoda –és iskolapszichológiai ellátás során kötelezően használt dokumentumokról, adminisztrációs teendőkről. Határidő: szeptember 21. 4.sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakmai szolgáltatói tevékenységről 5.sz. melléklet: Tájékoztató levél az óvodaigazgató számára a szakszolgálati tevékenységről 6.sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről – iskola 5. Szülők tájékoztatása írott formában (faliújság, ellenőrző, tájékoztató füzet) az óvoda- és iskolapszichológus intézményi jelenlétéről, tevékenységeiről, elérhetőségéről, valamint arról, hogy az intézménypszichológus a tanév során felkérésre csoport/óralátogatásokon vehet részt. Határidő: szeptember 31. 3.sz. melléklet: Szülői/tanulói tájékoztató az óvoda –és iskolapszichológus elérhetőségéről
338
6. Az óvoda –és iskolapszichológus által ellátott intézményekben egyeztetés az éves tevékenységek tervezéséről. Határidő: szeptember 30. 7. Óvoda –és iskolapszichológiai ellátás biztosítása a intézményekben és a pszichológiai ambulancián Határidő: folyamatos 7.sz. melléklet: Nyilvántartási lap 8.sz. melléklet: Tájékoztató levél szülők részére a pszichológiai mérésekről 9.sz. melléklet: Szülői hozzájárulási nyilatkozat – iskola 10.sz. melléklet: Szülői hozzájárulási nyilatkozat – óvoda Félévi feladatok 1. Félévi óvoda –és iskolapszichológiai statisztika készítése intézményenként a forgalmi napló adatai alapján Határidő: január 15. 2. Összesített félévi óvoda –és iskolapszichológiai statisztika készítése Határidő: félévi értekezlet (Prizma EGYMI) 3. Félévi beszámoló készítése Határidő: félévi értekezlet (Prizma EGYMI) 4. Az első félévben felmerült igényeknek megfelelően a további ellátás megszervezése. Pszichológiai foglalkozások újraszervezése az órarendi változásoknak megfelelően. Határidő: január 15. Tanév végi feladatok 1. Év végi óvoda –és iskolapszichológiai statisztika készítése intézményenként a forgalmi napló adatai alapján Határidő: június 15. 2. Összesített év végi óvoda –és iskolapszichológiai statisztika készítése intézményenként Határidő: év végi értekezlet (Prizma EGYMI) 3. Év végi beszámoló készítése Határidő: év végi értekezlet (Prizma EGYMI) 4. Intézmények részére tájékoztató levél készítése a tanévben végzett tevékenységekről 11.sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a szakszolgálati tevékenységekről 5. Szakmai szolgáltatói protokoll módosítása, az óvoda –és iskolapszichológiai tevékenység továbbfejlesztése. Határidő: következő tanév szeptember 1.
339
10.9. Óvoda-és iskolapszichológusi tevékenység általános munkaterve Tevékenység
Időszak
Határidő
Felelős
Érintettek köre
Kockázat
Produktum
Tanév előkészítése Munkaterv előkészítése, elkészítése
Augusztus utolsó hete
Aug. 31.
Óvoda- és iskolapszichológusok
Szakmai koordinátor
Túl sok intézmény
Munkaterv kész változata
Intézmények kiosztása
Augusztus utolsó hete
Aug. 31.
Óvoda- és iskolapszichológusok
Szakmai koordinátor
Az egyes intézményekre jutó kevés tanácsadás idő
Létszámnak és igényeknek megfelelően felosztott intézmények
Kapcsolatfelvétel, első találkozás az intézményekkel
Augusztus utolsó hete
Aug. 31.
Óvoda- és Óvoda- és iskolapszichológusok, iskolapszichológusok intézmények vezetői
Pszichológiai helyiségek elrendezése, dokumentumok megnyitása
Megszervezett első találkozás az intézmények vezetőivel
Óvoda –és iskolapszichológiai tevékenységek a tanév folyamán Intézmények pszichológiai ellátásának megkezdése
Szept. 1.
Szept. 1.
Intézményi tájékoztatás igénylése a tanév várható rendjéről
Szept. első két hete
Szept. 14.
Pszichológiai ellátáshoz szükséges helyek kialakítása
Szept. első két hete
Szept. 14.
Szülők tájékoztatása a pszichológus tevékenységéről
Szept. harmadik hete Szept. első – harmadik hete
Együttműködési megállapodás
Szept.
Intézmények tájékoztatása az órarendi beosztásáról
Szept. 21.
Szept. 21.
Szept. 30.
Óvoda- és iskolapszichológusok, intézmények Óvoda- és iskolapszichológusok, intézmények vezetői Óvoda- és iskolapszichológusok, intézmények vezetői Óvoda- és iskolapszichológusok, intézmények vezetői Óvoda- és iskolapszichológusok, intézmények, szülők Prizma EGYMI és szolgáltatást igénybevevő
340
Óvoda- és iskolapszichológusok Óvoda- és iskolapszichológusok, intézmények vezetői Óvoda- és iskolapszichológusok, intézmények vezetői Óvoda- és iskolapszichológusok
Megkezdett pszichológiai ellátás Nem készül el az intézmény munkaterve
Információk az intézmények tanév-rendjéről
Elégtelen munkafeltételek Rendelkezésre álló helység
Változik az órarend
A beosztásról és az órarendről tájékoztatott intézmények
Óvoda- és iskolapszichológusok
Írásos tájékoztatók
Prizma EGYMI
Együttműködés létrejötte
intézmények között
A tanév Pszichológiai ellátás biztosítása során Június 30. folyamatosan
Óvoda- és Óvoda- és iskolapszichológusok, iskolapszichológusok intézmények
Folyamatos ellátás
Félévi feladatok Félévi statisztika és beszámoló készítése
Félévi értekezlet előtt
Félévi értekezlet
Óvoda- és iskolapszichológusok
Óvoda- és iskolapszichológusok, Szakmai koordinátor
Nem készülnek el az egyes intézmények statisztikái
Statisztikai beszámoló, félévi jelentés
Tanév végi feladatok Év végi statisztika elkészítése
Június Június 15. második hete
Óvoda- és iskolapszichológusok
Év végi beszámoló készítése
Június Június 15. második hete
Óvoda- és iskolapszichológusok
Intézményi tájékoztató levelek készítése
Június Június 15. második hete
Óvoda- és iskolapszichológusok
Szakmai szolgáltatói protokoll módosítása
Aug. utolsó hete
Óvoda- és iskolapszichológusok
Szept. 1.
341
Óvoda- és iskolapszichológusok, Szakmai koordinátor Óvoda- és iskolapszichológusok, Szakmai koordinátor Óvoda- és iskolapszichológusok, Szakmai koordinátor Szakmai koordinátor
Nem készülnek el az egyes intézmények statisztikái Nem készülnek el az egyes intézmények beszámolói Nem készülnek el az egyes intézmények tájékoztatói
Statisztika
beszámoló
Tájékoztató levelek Módosított szakmai szolgáltatói protokoll
10.10.Mellékletek az óvoda- és iskolapszichológiai ellátáshoz 1.sz. melléklet: Órarend
X. hét – pszichológus neve Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
342
Péntek
Szombat
2.sz. melléklet: Elektronikus forgalmi napló
FORGALMI NAPLÓ Gyermek adatai
Gyermek neve (monogram)
Intézmény száma
Gyermek kódja (intézmény kód/sorszám)
Neme (0: lány, 1:fiú)
SNI (1-igen, 0-nem) Osztályfok
Bekerülés dátuma
Gyermekkel végzett tevékenység
Problématípus
Egyéni Szülői konzultáció konzultáció
Pedagógus konzultáció
Csoportfoglalkozás
Hospitálás, megfigyelés
Csoportfoglalkozások Intézmény száma
Csoportfoglalkozás
Alkalom
Óraszám
Osztályfok
Egyéb pszichológiai tevékenységek
Intézmény Hospitálások száma(nem Pedagógus konzultáció száma gyerekhez köthető) (nem gyerekhez köthető)
Előadás, részvétel nevelés nélküli munkanapon, értekezleten, stb.
343
Megjegyzés
3.sz. melléklet: Szülői/tanulói tájékoztató az óvoda –és iskolapszichológus elérhetőségéről
Óvoda –és iskolapszichológus:
……………………………..
Tanácsadás ideje: Tanácsadás helye: Időpont-egyeztetés személyesen, az osztályfőnökök segítségével, illetve e-mailen keresztül:
[email protected]
Szeretettel várom Önöket!
344
4.sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakmai szolgáltatói tevékenységről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
: 06-1-3408-980
Tisztelt Tagóvoda vezető Asszony! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a…… óvodában milyen szolgáltatásokat biztosít a gyermekek és a pedagógusok számára. Logopédia: Az óvodában logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás és beszédfogyatékos gyermekek részére. Az óvodában dolgozó logopédus neve: A logopédus óraszáma az óvodában: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Az idei tanévben a Logopédiai Ambulancia folytatja működését, ahol speciális, illetve intenzív kezelést igénylő eseteket vállalunk fel szükség és lehetőség szerint, valamint logopédiai vizsgálatot és tanácsadást végzünk. Az ambulancia címe: Prizma EGYMI 1139. Váci út 57.
Utazó gyógypedagógia Szolgáltatást kérő űrlapjukra hivatkozva már megjelent az óvodában az az utazó gyógypedagógus, aki a befogadó pedagógus munkáját és az integráltan nevelkedő gyermek fejlesztését kívánja segíteni, ezért szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás formájáról és módjáról. Az óvodában dolgozó utazó gyógypedagógus neve: Az óvodában dolgozó utazó gyógypedagógus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: A levélhez csatolva küldjük azt a szolgáltatási listát, ami az utazó gyógypedagógus lehetséges tevékenységi körét mutatja be. Kérjük, hogy a helyi igényeknek megfelelően válasszák és alakítsák ki azokat a szolgáltatási formákat, lehetőségeket, amik a leginkább segítik a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedését, együttnevelését!
Óvodapszichológia: Az óvodapszichológus is megkezdte működését szeptember első hetében, munkáját továbbra is a megkezdett módon folytatja majd az óvodában. 345
Az óvodában dolgozó óvodapszichológus neve: Az óvodában dolgozó óvodapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a ….. telefonszámon! Kérjük továbbá, hogy a gyermekek hatékony ellátása érdekében, továbbra is kísérje figyelemmel és segítse kollégáink munkáját!
Budapest, dátum A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
346
5.sz. melléklet: Tájékoztató levél az óvodaigazgató számára a szakszolgálati tevékenységről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Óvodaigazgató Asszony! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a XIII. kerület óvodáiban biztosított szolgáltatásairól. Logopédiai szakszolgálat: logopédus
intézmény
Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat: gyógypedagógus
intézmény
Óvodapszichológiai ellátás: óvodapszichológus
intézmény
Az idei tanévben a logopédiai ambulancia folytatja működését, ahol speciális, illetve intenzív kezelést igénylő eseteket vállalunk fel szükség és lehetőség szerint, valamint logopédiai vizsgálatot és tanácsadást végzünk, sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális terápiákat és intenzív ellátást biztosítunk. Az ambulancia címe: Prizma EGYMI 1139. Váci út 57. Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szüksége, keresse XY, szakszolgálati koordinátort a ……-as telefonszámon. Budapest, dátum A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
347
6.sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről – iskola
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Levelünkben szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Prizma Általános Iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a…… Iskolában milyen szolgáltatásokat biztosít a tanulók és a pedagógusok számára. Logopédia: Az Ön intézményében logopédiai foglalkozásokat tartunk a beszédhibás és beszédfogyatékos tanulók részére. Az iskolában dolgozó logopédus neve: A logopédus óraszáma az iskolában: A foglalkozások időpontja: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Az idei tanévben a logopédiai ambulancia folytatja működését, ahol speciális, illetve intenzív kezelést igénylő eseteket vállalunk fel szükség és lehetőség szerint, valamint logopédiai vizsgálatot és tanácsadást végzünk. Az ambulancia címe: Prizma EGYMI 1139. Váci út 57.
Utazó gyógypedagógia Szolgáltatást kérő űrlapjukra hivatkozva már megjelent az intézményben az az utazó gyógypedagógus, aki a befogadó pedagógus munkáját és az integráltan nevelkedő tanuló(k) fejlesztését kívánja segíteni, ezért szeretnénk tájékoztatni Önt az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás formájáról és módjáról. Az iskolában dolgozó utazó gyógypedagógus neve: Az iskolában dolgozó utazó gyógypedagógus óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: A levélhez csatolva küldjük azt a szolgáltatási listát, ami az utazó gyógypedagógus lehetséges tevékenységi körét mutatja be. Kérem, hogy a helyi igényeknek megfelelően válasszák és alakítsák ki azokat a szolgáltatási formákat, lehetőségeket, amik a leginkább segítik a sajátos nevelési igényű tanuló beilleszkedését, együttnevelését.
Iskolapszichológia: Az iskolapszichológus is megkezdte működését szeptember első hetében, munkáját továbbra is a megkezdett módon folytatja majd az iskolában. Az iskolában dolgozó iskolapszichológus neve:
348
Az iskolában dolgozó iskolapszichológus tervezett óraszáma: A foglalkozások tervezett időpontja: Kérjük, ha bármilyen munkánkkal kapcsolatos információra van szükségük, keressék XY szakszolgálati koordinátort a ….. telefonszámon!
Budapest, dátum A további jó együttműködés reményében tisztelettel:
igazgató
szakszolgálati koordinátor
349
7.sz. melléklet: Nyilvántartási lap
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
NYILVÁNTARTÓ LAP A gyermek neve: Születési hely, idő: Anya születési neve: Apa neve: Gondviselő neve: Címe: Telefonszáma: E-mail címe:
Intézmény: Osztály/csoport fok: Osztályfőnök / Óvodapedagógus neve: Pszichológus neve: Mellékletek:
350
A konzultációs alkalmak nyilvántartása Időpont
Résztvevők
Az alkalom tartalma röviden
Lezárta:
pszichológus
351
8.sz. melléklet: Tájékoztató levél szülők részére a pszichológiai mérésekről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
: 06-1-3408-980
Tisztelt Szülők! A XIII. kerület óvodáiban és általános iskoláiban az óvoda –és iskolapszichológiai ellátást a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény biztosítja. A …………………………………………………….. Tagóvodában/Iskolában ……………….. hónapban csoportos/egyéni szűrést/diagnosztikus mérést végzünk.
20….
A szűrés/mérés célja:
A szűrés/mérés anyagába a Szülőknek betekintési lehetőséget biztosítunk előre egyeztetett időpontban. Kérjük a Tisztelt Szülőket, hogy a mellékelt Szülői Hozzájárulói Nyilatkozat kitöltésével tegyék lehetővé gyermekük számára a szűrésben/mérésben való részvételt. A szűrés/mérés várható időpontja: Amennyiben ezzel kapcsolatban kérése lenne, kérem, keressen meg: ………………………….
Budapest, dátum Üdvözlettel: intézménypszichológus
352
9.sz. melléklet: Szülői hozzájárulási nyilatkozat – iskola
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
: 06-1-3408-980
Szülői hozzájárulási nyilatkozat Beleegyezem,
hogy
……………………………….………..
nevű,
……..
osztályos
gyermekem, a(z) ………………………………………………………… Iskola diákja az iskolapszichológus vizsgálatán, tanácsadásán részt vehet. Az iskolapszichológussal folyó munka konzultációs, tanácsadási munka. Amennyiben terápiás, vagy gyermekpszichiátriai segítségre van szükség, elfogadom a pszichológus ajánlatát. Az iskolapszichológussal folyó munka nem terápia, nem helyettesíti sem a terápiás pszichológusi, sem a gyermekpszichiáteri munkát. Vállalom az iskolapszichológussal való konzultációt gyermekem problémájának megoldása érdekében. Hozzájárulok gyermekem adatainak bizalmas kezeléséhez. 36
Gyermek születési helye, ideje: Anya neve: Apa neve: Gondviselő neve: Lakcíme: Telefonszáma (napközbeni elérhetőség):
Budapest, dátum Szülő, gondviselő aláírása 36
Az iskola, a Prizma EGYMI a keletkezett iratokat az adatvédelmi tv. és a pszichológusok etikai kódexe előírásainak megfelelően kezeli. 353
10.sz. melléklet: Szülői hozzájárulási nyilatkozat – óvoda
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
: 06-1-3408-980
Szülői hozzájárulási nyilatkozat Beleegyezem,
hogy
……………………………….………..
nevű
gyermekem,
a(z)
……………………………………………………. Tagóvoda ………..- csoportjának tagja, az óvodapszichológus vizsgálatán, tanácsadásán részt vehet. Az óvodapszichológussal folyó munka konzultációs, tanácsadási munka. Amennyiben terápiás, vagy gyermekpszichiátriai segítségre van szükség, elfogadom a pszichológus ajánlatát. Óvodapszichológussal folyó munka nem terápia, nem helyettesíti sem a terápiás pszichológusi, sem a gyermekpszichiáteri munkát. Vállalom az iskolapszichológussal való konzultációt gyermekem problémájának megoldása érdekében. Hozzájárulok gyermekem adatainak bizalmas kezeléséhez. 37
Gyermek születési helye, ideje: Anya neve: Apa neve: Gondviselő neve: Lakcíme: Telefonszáma (napközbeni elérhetőség):
Budapest, dátum Szülő, gondviselő aláírása
37
Az iskola, a Prizma EGYMI a keletkezett iratokat az adatvédelmi tv. és a pszichológusok etikai kódexe előírásainak megfelelően kezeli.
354
11.sz. melléklet: Intézmények részére tájékoztató levél a szakszolgálati tevékenységekről
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Beszámoló a logopédiai, az utazó gyógypedagógiai, a gyógytestnevelői és az óvoda –és iskolapszichológiai tevékenységekről Logopédiai szakszolgálat: Az intézmény logopédusa: Az intézményben töltött heti óraszám: Tanév szervezése szűrések csoportok kialakítása órarend tájékoztatás, kapcsolattartás szülők tájékoztatása: írásos értesítés, szülői értekezletek vizsgálati, tanácsadó órák intézmény dolgozóival való kapcsolattartás nyílt hét logopédiai vélemények Szakértői Bizottságoknak, Nevelési Tanácsadóba tárgyi feltételek: kezelő helyiség, fejlesztő játékok, feladatlapok Logopédia csoportba beosztottak dadogó hadaró afáziás megkésett beszédfejlődésű pösze orrhangzós diszlexia, diszgráfia diszkalkulia diszfázia grafomotoros zavar diszfónia enyhe hallássérült egyéb összesen A foglalkozások eredményessége, tanulók minősítése tünetmentes lényegesen javult részben javult keveset javult nem javult nem minősíthető kimaradt összesen
355
Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együttnevelése, utazó gyógypedagógiai szakszolgálat: Utazó gyógypedagógusok neve, óraszáma: Az integráció elkezdése, folyamata Tanulói adatok, létszámok, SNI típusok Szemlélet, hozzáállás, együttműködés • Szülők • Pedagógusok Munkafeltételek Munkaformák Problémák, javaslatok, jövőbeli együttműködési lehetőségek. Gyógytestnevelői szakszolgálat Ellátott gyerekek/tanulók száma: Sikerek: Nehézségek:
Óvoda –és iskolapszichológiai tevékenység: Ellátott gyerekek/tanulók száma: Sikerek: Nehézségek:
Budapest, dátum
logopédus
gyógytestnevelő
gyógypedagógus/ok
356
óvoda - és iskolapszichológus
12.sz. melléklet: Tájékoztató szülőknek a pszichológiai ellátásról
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tájékoztató az óvodapszichológiai ellátásról Óvodapszichológus: Elérhetőség: Fogadóóra: Kedves Szülők! Ezúton tájékoztatom Önöket az óvodában igénybe vehető pszichológiai szolgáltatásról. Milyen esetekben fordulhatnak óvodapszichológushoz? Ha gyermekneveléssel kapcsolatban kérdései merültek fel. Ha gyermeke… furcsán viselkedik durván, agresszívan viselkedik gyakrabban látszik levertnek, bánatosnak szorong, visszahúzódik nyugtalan, figyelmetlen nincs étvágya, gyakran sír a család vagy az óvoda számára nem kívánatos viselkedést mutat. Ha a családban… haláleset válás súlyos betegség vagy más, a gyermeket befolyásoló trauma történt. És más esetekben, amikor úgy érzi, hogy segíteni tudok. óvodapszichológus
357
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tájékoztató az iskolapszichológus szolgáltatásairól Iskolapszichológus: Elérhetőség: Fogadóóra: Kedves Szülők! Az iskolában iskolapszichológusként dolgozom. Kérem, forduljanak hozzám bizalommal, ha úgy érzik gyermekük fejlődésében segítségükre lehetek! Milyen esetekben fordulhatnak iskolapszichológushoz? Ha gyermekneveléssel kapcsolatban kérdései merültek fel. Ha gyermeke… gyakrabban látszik levertnek, bánatosnak ideges, szorong, visszahúzódik nyugtalan, figyelmetlen tanulmányi eredményei leromlottak, s ennek nem értik az okát a család vagy az iskola számára nem kívánatos viselkedést mutat. Ha a családban… haláleset válás súlyos betegség vagy más, a gyermeket befolyásoló trauma történt. És más esetekben, ahol úgy érzi, hogy segíteni tudok.
Iskolapszichológus
358
13.1.sz. melléklet: Konzultációs ív
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
: 06-1-3408-980
Konzultációs ív Gyermek születési helye, ideje: Anya neve: Apa neve: Gondviselő neve: Lakcíme: Telefonszáma (napközbeni elérhetőség):
A pszichológus továbbirányította/megállapodások:
Hozzájárulok gyermekem adatainak bizalmas kezeléséhez. 38
Budapest, 2011. október 13.
Szülő, gondviselő aláírása
Pszichológus aláírása
38
Az iskola, a Prizma EGYMI a keletkezett iratokat az adatvédelmi tv. és a pszichológusok etikai kódexe előírásainak megfelelően kezeli.
359
13.2. sz. melléklet: Konzultációs ív
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
: 06-1-3408-980
Konzultációs ív Gyermek születési helye, ideje: Anya neve: Apa neve: Gondviselő neve: Lakcíme: Telefonszáma (napközbeni elérhetőség):
Én, …………………………….. nyilatkozom, hogy nem kívánom igénybe venni a Szakértői Bizottság által előírt óvoda/iskolapszichológiai ellátást.
Hozzájárulok gyermekem adatainak bizalmas kezeléséhez. 39
Budapest, 201…………….
Szülő, gondviselő aláírása
Pszichológus aláírása
39
Az iskola, a Prizma EGYMI a keletkezett iratokat az adatvédelmi tv. és a pszichológusok etikai kódexe előírásainak megfelelően kezeli.
360
11. A gyógytestnevelői ellátás szakmai protokollja 11.1. Bevezető A XIII. kerületben 1974 óta van gyógytestnevelés a mozgásszervi és a belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók számára. A gyógytestnevelői szakszolgálat 2009-ben került a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (továbbiakban: Prizma EGYMI) szervezeti keretei. A Prizma EGYMI gyógytestnevelőinek feladatkörét munkaköri leírás, tevékenységük eljárásrendjét, protokollját az itt kidolgozásra került gyógytestnevelői protokoll (szabályzat) határozza meg. A szabályzat célja: a XIII. kerület gyógytestnevelői tevékenységének szabályozása, a munkavégzés feladatainak, tevékenységeinek leírása, és a tevékenységekhez szükséges dokumentációs rendszer meghatározása.
11.2. A gyógytestnevelői tevékenység jogszabályi háttere • 2012. évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről • 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
11.3. A gyógytestnevelés fogalma A gyógytestnevelés olyan oktatási- nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását. Tágabb értelemben, a testkultúra, testnevelés- tudomány része, szűkebb értelemben, önálló tantárgy, amely során a betegségtípusoknak megfelelően a testi képességeiben visszamaradt, mozgásszervi-, belgyógyászati- és egyéb betegségekben szenvedő tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése valósul meg. A gyógytestnevelés pedagógiai tevékenység, tanári végzettséghez kötött.
11.4. A gyógytestnevelés célja Az gyógytestnevelés célja, hogy sajátos eszközeivel a mozgásszervi és a belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjét emelje, valamint a testi deformitások javításával, a szív és keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá tegye a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére. A gyermek egészségének és fizikai cselekvőképességének helyreállítása és megerősítése, és egy a diagnózisának és alkati adottságainak megfelelő sport iránti igény kialakítása.
11.5. A gyógytestnevelés feladatai • Az elváltozások helyreállítása a testnevelés eszközeivel • Képességek fejlesztése 361
• Mozgáskészség, mozgásműveltség kialakítása • Testmozgás, sport megszerettetése
11.6. A gyógytestnevelésre szoruló tanulók kategorizációja Az I. II. III. kategóriába sorolt tanulók névjegyzékét az orvos készíti el - az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig -, melyet továbbít a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a gyógytestnevelési órára történő beosztásnak rendje: I. kategória: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatai nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével. II. kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a szakorvos. II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. II/B kategória: Csak a gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. III. kategória: Fel kell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem.
11.7. Foglalkozási formák Csoportos óra: Lehetőség szerint azonos vagy hasonló mozgásállapotú, azonos intellektusú tanulókból szervezett csoportok, figyelembe véve az életkort és a nemek elkülönítését, különösen felső tagozaton és a szakiskolában. Az ellátás a törvényi előírásoknak megfelelően 8 – 16 fős csoportokban, diagnózisokra adaptált megelőző, javító, és rehabilitációs célú korrekciós foglalkozás keretében, tanuló a diagnózisának megfelelően történik. A csoportos foglalkozások helyszínei: tornaterem uszoda
11.8.Humánerőforrás A XIII. kerületben 2 fő gyógytestnevelő végzi a beutalt tanulók gyógytestnevelését. Mindketten főiskolai végzettségű tanár, gyógytestnevelés szakirányú végzettséggel.
11.9.Tárgyi feltételek Tornaterem, általános tornatermi eszközökkel, az együttműködési megállapodásban rögzített feltételek biztosításával a tornatermet biztosító és a szolgáltatást nyújtó intézmény között. Uszoda, általános uszodai eszközökkel, az együttműködési megállapodásban rögzített feltételek biztosításával az uszodát biztosító és a szolgáltatást nyújtó intézmény között.
362
A gyógytestneveléshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 3. számú mellékletének megfelelően.
11.10.A szolgáltatást igénylők köre A szolgáltatást igénybe vehetik azok az általános és középiskolás korú tanulók, akiknél az iskolaorvos és/vagy ortopédus szakorvos az ellátásra való jogosultságot megállapítja. Ellátjuk azt a tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetve aki az illetékességi területén jár iskolába. Az ellátás célcsoportja Általános iskolás korú gyermekek Középiskolás korú gyermekek Az ellátottak köre Mozgásszervi betegségek Láb – statikai rendellenességei: lúdtalp, lábboltozat eltérések, boka, térd, csípő rendellenességek. Gerinc – mellkas deformitások, aszimmetriák: „tyúk, tölcsér” mellkas, mellkasi aszimmetriák, testtartáshibák, gerincferdülés, gerincbetegségek. Ízületi, - csontrendszeri betegségek reumatoid elváltozások, gyulladások, ficamok, törések, műtétek utáni meghatározott állapotok. Belgyógyászati betegségek Szív – érrendszeri betegségek Légúti és tüdőbetegségek Vese,- húgyúti betegségek Endokrin (hormonális) betegségek Vegetatív disztóniás betegségek Az ellátás időkerete Az óraszámok meghatározása a tanulók testnevelési óraszámának megfelelően történik. A pedagógiai szakszolgálati ellátás a tanév rendjéhez igazodik.
363
11.11. A gyógytestnevelő feladatai -
-
-
A tanulókkal való foglalkozás során alkalmazza a betegségek mozgáskezeléséhez szükséges módszereket, az ajánlott gyakorlatanyagot, megtanítja, hogy mik a tiltott gyakorlatok. Az alapkondíció fenntartása, fejlesztése és magasabb szintre emelése, egyéni és általános erősítő gyakorlatsorok alkalmazásával. A deformitások negatív irányba történő változásának megakadályozása. „Izomfűző” kialakítása: a tanév során minden tanulónál igyekszünk kialakítani megfelelő „izomfűzőt”, ami az év során alakul, A korrigáló egyéni, diagnózisának megfelelő gyakorlatok készség szintű alkalmazásának kialakítása. Tanévenként kétszer az egyéni gyakorlatok pontos végrehajtásának felmérése. A mozgásműveltség fejlesztése. A rendszeres mozgásigény felkeltése. Biztosítja a balesetmentes foglalkozások lehetőségét. Csak az orvosi diagnózissal és elrendeléssel rendelkező gyermekek ellátását végzi. Átnézi az orvosi dokumentációt, megvizsgálja a gyermeket, dokumentálja a kötelező nyilvántartási adatokat. Betegségek szerinti csoportokat alakít ki, megbeszéli, és nyilvánosságra hozza a foglalkozások időpontját, feltételrendszerét. „Szülői értesítő” t - küld a gyógytestnevelésben való részvétel szempontjairól. Megbeszéli az otthon végzendő feladatokat. Részt vesz szülői értekezleteken, fogadóórákon, amennyiben erre szükség van, vagy igényként jelenik meg. Folyamatos szakmai kapcsolatot tart orvossal, védőnővel, pedagógussal, testnevelő tanárral, szülővel. Az intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás Segítségnyújtás a diagnózis értelmezésében Testnevelő kollégák tájékoztatása a gyermekek/tanuló terhelhetőségéről, az ajánlott és tiltott gyakorlatokról Módszertani ajánlások A gyermek/tanuló értékelése, szöveges, vagy érdemjegy formájában Szakmai előadások megtartása Eszköz, könyvajánlások Adminisztrációs feladatok Egészségügyi dokumentáció, nyilvántartás regisztrálása Könnyített és gyógytestnevelési napló vezetése Tanulói tájékoztató füzet vezetése, melyben a gyógytestnevelő igazolja a tanuló jelenlétét, bejegyzi az osztályzatot, az egyéni gyakorlatokat, és a házi feladatot.
11.12. A gyógytestnevelői feladatai
szakszolgálati ellátás folyamata,
Tanév előkészítése 1. A májusban kiszűrt tanulók névsorának beszerzése a védőnőktől 1.sz. melléklet: Levél az iskolai védőnőknek 364
Határidő: május 31. 2. Az intézmények (általános iskolák és középiskolák) tájékoztatása a kiszűrt tanulókról 2.sz. melléklet: Levél a védőnők által kiszűrt tanulók névsorával az intézmények vezetőinek Határidő: május 31. 3. Órarend elkészítése, az intézményekkel 3.sz. melléklet: Órarend Határidő: augusztus 26.
órák
megtartásának
egyeztetése
az
érintett
oktatási
4. Tájékoztató kiküldése a beiratkozás idejéről és helyéről 4.sz. melléklet: Tájékoztató Határidő: augusztus 31. 5. Sporteszközök, sportszerek magnó előkészítése az évkezdésre Határidő: augusztus 31. 6. Hivatalos űrlapok megnyitása, rendszerezése: naplók, ellenőrzők, igazolatlan órák értesítője, félévi jegyek értesítője Határidő: augusztus 31. Szakszolgálati tevékenység 7. Beiratkozás (a tanulók megfelelő korcsoportokba történő besorolása) Határidő: szeptember 15. 5.sz. melléklet: Szülők tájékoztatása a hiányzások igazolásáról 8. A tanítás megkezdése Határidő: szeptember 16. 9. Együttműködési megállapodás megkötése a kerület oktatási intézményeivel 6.1.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás az általános iskolákkal 6.2.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás a gimnáziumokkal Határidő: október 01. 10. Információcsere a védőnői értekezleten Határidő: október 15. 11. Intézmények értesítése a besorolt tanulók névsorának változásáról 7.sz. melléklet: Az iskolák étesítése a besorolt tanulókról Határidő: november 30 12. Az egyéni gyakorlatok számonkérése és minősítése, osztályozása Határidő: november 15 – december 15-ig 13. Az iskolák tájékoztatása a hiányzó tanulók igazolatlan óráiról. Szükség esetén kapcsolatfelvétel a tanuló a szüleivel. Formanyomtatvány: A.Tü.19/M.r.sz. Határidő: folyamatos
365
14. Félévi étékelés, az iskolák tájékoztatása, a Kimutatás a gyógytestnevelésben résztvevő tanulókról című formanyomtatványon Határidő: január 1. hetének vége 15. Félévi statisztika elkészítése Határidő: január 15. 8.sz. melléklet: Statisztika 16. Az értékelés alapján az egyéni gyakorlatok módosítása Határidő: január 31. 17. Az egyéni gyakorlatok számonkérése és minősítése, osztályozása Határidő: április 15 – május 15-ig 18. Az év végi jegyek kiküldése az iskolákba a Kimutatás a gyógytestnevelésben résztvevő tanulókról című formanyomtatványon Határidő: június 1. hetének vége 19. A májusi védőnői szűrővizsgálatok eredményeinek figyelembe vételével a tanulók „előjegyzésbe” vétele Határidő: június15. 20. Év végi statisztika elkészítés Határidő: június 15. 9.sz. melléklet: Statisztika 20. Szakszolgálati ügyelet 10.sz. melléklet: Szülők értesítése az ügyeletről Határidő: június 3. vagy 4. hete 21. Gyógytestnevelői protokoll módosítása Határidő: következő tanév szeptember 1.
366
11.13. Gyógytestnevelői szakszolgálati általános munkaterv Tevékenység A májusban kiszűrt tanulók névsorának beszerzése a védőnőktől Az intézmények (általános iskolák és középiskolák) tájékoztatása a kiszűrt tanulókról Órarend elkészítése az órák megtartásának egyeztetése az érintett oktatási intézményekkel
Időszak
Határidő
Érintettek köre
Felelős
Kockázat
védőnők, gyógytestnevelők
a védőnők nem levél az iskolai gyógytestnevelők továbbítják a kiszűrt védőnőknek tanulók névsorát névsor
május 15-31. május 31.
védőnők, gyógytestnevelők
a gyógytestnevelők nem írják meg a gyógytestnevelők leveleket, nem tájékoztatják az intézményeket
tájékoztató az intézmények igazgatóinak
augusztus 26-30
az érintett oktatási intézmények igazgatói és a gyógytestnevelők
nem sikerül az gyógytestnevelők órarendeket egyeztetni
órarend
tájékoztató
május 15-31. május 31.
augusztus 31.
Tájékoztató kiküldése a beiratkozás helyéről és idejéről
augusztus 26-30
augusztus 31.
gyógytestnevelők
nem készülnek el, gyógytestnevelők vagy nem érkeznek meg a tájékoztatók
Sporteszközök, sportszerek magnó előkészítése az évkezdésre
augusztus 26-30
augusztus 31
gyógytestnevelők
gyógytestnevelők
Beiratkozás
Produktum
szeptember 1-15
szeptember 15.
besorolt tanulók, gyógytestnevelők gyógytestnevelők
367
nem történik meg az nem szükséges előkészítés
nem jelenik meg
létszám, névsor, szülők tájékoztató levele a hiányzások igazolásáról
A tanítás megkezdése
szeptember 15.
Együttműködési megállapodás megkötése a kerület oktatási intézményeivel
szeptember 15-október 01.
Információcsere a védőnői értekezleten
szeptember 15-október 15
szeptember 15. gyógytestnevelők gyógytestnevelők
nem megfelelőek a naplók, feltételek a egyéni gyógytestneveléshez gyakorlatsorok
október 01.
szakszolgálati gyógytestnevelők koordinátor
nem készülnek el az együttműködési megállapodások
aláírt együttműködési megállapodások
október 15.
védőnők, védőnők vezetője gyógytestnevelők
meghívás elmarad
nem szükséges
gyógytestnevelők gyógytestnevelők
valaki kimarad a szűrésből
tájékoztató levél
tanulók, gyógytestnevelők gyógytestnevelők
valaki kimarad a szűrésből
módosított névsor
Az egyéni gyakorlatok november 15 számonkérése és minősítése, – december december 15. osztályozása 15.
tanulók, gyógytestnevelők gyógytestnevelők
a tanuló rosszul végzi az egyéni, speciális gyakorlatokat
minősítések
Az iskolák tájékoztatása a hiányzó tanulók igazolatlan óráiról. Szükség esetén kapcsolatfelvétel a tanuló a szüleivel.
tanulók, gyógytestnevelők gyógytestnevelők
az iskolák nem értesítik a tanulók szüleit
értesítések
gyógytestnevelők gyógytestnevelők
nem kerül kiküldésre, vagy nem érkezik meg a tájékoztató
kimutatások
Intézmények értesítése a november november 30. besorolt tanulók névsorának 15-30. változásáról szeptember – Felvett tanulók névsorának november november 30. módosítása 30.
Félévi étékelés, az iskolák tájékoztatása
folyamatosan
folyamatosan
január 1. január 1. hete hetének vége
368
január első Félévi statisztika elkészítése két hete Az értékelés alapján az egyéni gyakorlatok módosítása
január
Az egyéni gyakorlatok április15számonkérése és minősítése, május 15 osztályozása
január 15.
szakszolgálati gyógytestnevelők koordinátor
nem készülnek el a statisztikák
kerületi félévi gyógytestnevelési statisztika
január 31.
tanulók, gyógytestnevelők gyógytestnevelők
a tanuló nem tudja végrehajtani a gyakorlatokat
egyéni gyakorlatsorok
május 15.
tanulók, gyógytestnevelők gyógytestnevelők
nem a tudásának megfelelően végzi a gyakorlatokat
minősítés, érdemjegy
gyógytestnevelők gyógytestnevelők
valaki kimarad
kimutatás
Az év végi jegyek kiküldése június 1. június 1. hete az iskolákba hetének vége A májusi védőnői szűrővizsgálatok eredményeinek figyelembe május június 15. vételével a tanulók „előjegyzésbe” vétele Év végi statisztika elkészítése
június első két hete
Szakszolgálati ügyelet Gyógytestnevelői protokoll módosítása
tanulók, védőnők
védőnők, gyógytestnevelők
valaki kimarad a szűrésből
június 15.
szakszolgálati gyógytestnevelők koordinátor
nem készülnek el a statisztikák
június 3., vagy 4. hete
június 3., vagy 4. hete
szülők, gyógytestnevelők gyógytestnevelők
a szülő nem vesz részt
augusztus utolsó hete
szeptember 01. gyógytestnevelők gyógytestnevelők
369
nem kerül módosításra a protokoll
besorolt tanulók névsora a kerületi év végi gyógytestnevelési statisztika a nyári szünetben az előírt feladatok elvégzése módosított protokoll
11.14. Mellékletek a gyógytestnevelői ellátás protokolljához 1.sz. melléklet: Levél az iskolai védőnőknek PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
iktatószám: Címzett: …Iskola XY védőnő Tisztelt XY védőnő! A gyógytestnevelésre szoruló gyermekek hatékonyabb ellátása érdekében szeretném arra kérni, hogy az …. Iskolában, májusban kiszűrt gyógytestnevelésre szoruló tanulók névsorát a Prizma EGYMI címén, részemre eljuttatni szíveskedjen!
Budapest, dátum
Köszönettel: gyógytestnevelő
370
2.sz. melléklet: Levél a védőnők által kiszűrt tanulók névsorával az intézmények vezetőinek PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
iktatószám: Címzett: …Iskola XY igazgató Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr! Tájékoztatom arról, hogy az iskolaorvos által kiszűrt gyógytestnevelésre szoruló tanulók névsorát megkaptuk. Az Ön intézményében gyógytestnevelésre szoruló tanulók névsorát mellékeltük ehhez a levélhez. Kérem, hogy még ebben a tanévben az osztályfőnökök tájékoztassák a besorolt tanulók szüleit arról, hogy gyermekük számára a gyógytestnevelés kötelező tanóra, valamint arról is, hogy gyógytestnevelésre szeptember 1. és 2. hetében kell beíratniuk gyermekeiket. (A beiratkozás pontos időpontjairól és helyéről augusztus végén tájékoztatjuk Önt.) Budapest, dátum
Tisztelettel: intézményvezető
gyógytestnevelő
371
3.sz. melléklet - Gyógytestnevelői órarend X. hét – gyógytestnevelő neve Hétfő telephely neve óraszám órák időtartama .
Kedd
telephely neve órák időtartama
Szerda
Csütörtök
óraszám
372
Péntek
Szombat
4.sz. melléklet: Tájékoztató PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
iktatószám: Címzett: …Iskola XY igazgató Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr! Hivatkozva 2010. június elején írt levelünkre, tájékoztatjuk Önt arról, hogy a 20___/20___ tanévre történő gyógytestnevelés beiratkozást a következő időpontokban tartja a gyógytestnevelő. Helyszín: Időpont: Helyszín: Időpont: Kérem közreműködését abban, hogy a gyógytestnevelésre besorolt diákok az osztályfőnökökön és a testnevelő tanárokon keresztül, kellő időben értesüljenek a beiratkozásról, annak helyéről és idejéről! Köszönettel: Budapest, dátum gyógytestnevelő tanár
igazgató
373
5.sz. melléklet: Szülők tájékoztatása a hiányzások igazolásáról PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
Tisztelt Szülők! A gyógytestnevelés az Önök gyermekének kötelező tanórája, ezért minden igazolatlan hiányzást azonnal jeleznünk kell az intézményeknek. A kellemetlenségek elkerülése miatt kérem, hogy az előrelátható hiányzásokat időben jelezni szíveskedjenek telefonon, vagy e-mailben. A hiányzások igazolása orvosi igazolással történhet, ill. a gyermek/fiatal oktatási intézményének Házirendjében foglaltak szerint a szülő által lehetséges.
Budapest, dátum
Köszönettel:
gyógytestnevelő
tel: e-mail:
374
6.1.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás az általános iskolákkal 40 Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………………………… továbbiakban befogadó intézmény képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az iskolapszichológiai, tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1., 2. és 3. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az utazó gyógypedagógus szeptemberi feladatairól, 2. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről, 3. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei) Az Együttműködési megállapodás területei: 7.
8. 9.
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során. Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei Iskolapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei
10. A gyógytestnevelés feladatai, tevékenységei, kötelezettségei Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó intézményben ellátott sajátos nevelési igényű41 tanulók sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű tanulók komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében az integráló intézményben, vagy a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, speciális tankönyv, tantervi segédletek kölcsönzése, - A befogadó iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű tanuló szülei számára tanácsadás Tanulási problémákkal kapcsolatban Nevelési problémákkal kapcsolatban Az együttműködési megállapodás nem tartalmazza a mellékleteket, mert annak tartalma a gyógytestnevelést nem érinti. 41 értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek 40
375
-
-
Pályaválasztással kapcsolatban A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, Tanulói portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben: - A sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele, és megőrzése a helyi irattárazási szabályzatnak megfelelően, - Megfelelő méretű és felszereltségű helyiség biztosítása az egyéni, vagy kiscsoportos habilitációs, rehabilitációs tevékenységhez, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A tanuló aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatának biztosítása, - A fénymásoló, nyomtató használatának biztosítása, - A tanuló fejlesztéséhez szükséges papíráru biztosítása, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból. - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a gyógypedagógust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik, - A tanuló hiányzásáról időben, telefonon értesíti a gyógypedagógust. Logopédiai szakszolgálati ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszédzavarral, nyelvi-kommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a 4/2010. OKM rendeletnek megfelelően. - A Prizma EGYMI logopédusa minden év szeptemberében kiszűri az 1. osztályos tanulók közül a logopédiai ellátásra szoruló tanulókat. Ennek eredménye alapján szükség szerint a tanuló további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatait kezdeményezi, - Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján a tanuló további logopédiai ellátását megszervezi, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges, - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A magasabb évfolyamra járó tanulók ellátása logopédiai probléma esetében folyamatos, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról és a tanuló fejlődéséről, - A logopédus 1. osztály végén minden tanulóval olvasás- és írásvizsgálatot végez, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a szülőket szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a tanuló fejlődéséről, - A logopédus együttműködik a pedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos, - A Prizma EGYMI Logopédiai ambuláns kezelés elérését biztosítja a speciális nyelvi zavarral küzdő tanulók számára. Az …. intézmény vállalja: - a logopédiai ellátáshoz szükséges terem42 és a terem felszerelésének biztosítását, - hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra, - hogy biztosítja a szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - hogy a logopédus számára biztosítja a fénymásoló, nyomtató használatát. - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a logopédust a szülői értekezletekről illetve biztosítja a logopédus számára, hogy szülői értekezletet tarthasson, - Az intézményvezető és a pedagógus tájékoztatja a logopédust az intézmény éves és havi munkatervéről, az aktuális programokról, szükség esetén a pótlások időpontjait egyeztetik. 42
4/2010. OKM rendelet alapján 376
Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően. Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció - csoportos tanácsadás A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Tanulókra vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés - preventív szűrővizsgálatok Vállalja: - nevelési értekezletek megtartását - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiség az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel és kisasztal találhatóak, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát, - A tanulókkal történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, - A tanulókkal történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), - Zárható szekrényt.
Gyógytestnevelés A Prizma EGYMI biztosítja az intézményben az iskolaorvos, vagy az ortopédus szakorvos által kiszűrt II. és III. kategóriába sorolt mozgásszervi betegséggel, vagy ízületi, csontrendszeri betegséggel, vagy belgyógyászati betegséggel, vagy vegetatív disztóniás betegséggel küzdő tanulók gyógytestnevelésének ellátását. Biztosítja a gyógytestnevelés dokumentációjának elkészítését, a szükséges dokumentumok intézményhez való eljuttatását. Tanév közben folyamatosan vezeti a tanuló tájékoztató füzetét, értesíti az iskolát a tanuló hiányzásáról, félévkor és év végén szöveges értékeléssel, vagy érdemjeggyel tájékoztatja az intézményt a gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítéséről. A … intézmény biztosítja: - A tanuló szüleinek értesítését a védőnői beutalásról. - A tanuló hiányzásairól értesíti a szülőt. - A tanuló kategóriába sorolásától függően figyelembe veszi/elfogadja a gyógytestnevelőnek a tanuló testnevelésórán való részvételével kapcsolatos javaslatait, és a tanuló minősítését. Budapest, ….. október 01. Prizma EGYMI vezetője
intézmény vezetője
377
6.2.sz. melléklet: Együttműködési megállapodás a gimnáziumokkal Együttműködési megállapodás 43 mely létrejött egyrészről a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, (1134 Budapest, Váci út 57.) továbbiakban Prizma EGYMI képviselője: másrészről a ……………………….., továbbiakban befogadó intézmény képviselője: között a 2011/2012-es tanévre, mely tartalmazza az utazó gyógypedagógiai, logopédiai az iskolapszichológiai, tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, feltételeket mindkét intézmény számára. Az Együttműködési megállapodás az 1. és 2. sz. melléklettel együtt érvényes. (1. sz. melléklet: Tájékoztató levél az intézményvezetők számára a szakszolgálati tevékenységről, 2. sz. melléklet: 2/2005. OM rendelet, A gyógypedagógusok és a befogadó pedagógusok feladatainak törvényi kötelezettségei) Az Együttműködési megállapodás területei:
1. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása – a Prizma EGYMI és az utazó gyógypedagógusok, valamint a befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai, tevékenységei, kötelezettségei az együttnevelés során. 2. Logopédiai szakszolgálati ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei 3. Iskolapszichológiai ellátás feladatai, tevékenységei, kötelezettségei
4. A gyógytestnevelés feladatai, tevékenységei, kötelezettségei Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása A Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai szakszolgálata az alábbi területeken vállalja a segítségnyújtást a befogadó intézményben ellátott sajátos nevelési igényű44 tanulók sikeres integrációja és annak nyomon követése érdekében - A sajátos nevelési igényű tanulók komplex gyógypedagógiai fejlesztése a Prizma EGYMI-ben biztosított óraszámok függvényében a Prizma EGYMI ambulanciáján, - Eszközkölcsönzés (fejlesztő eszköz, speciális segédeszköz) biztosítása, speciális tankönyv, tantervi segédletek kölcsönzése, - A befogadó iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - A sajátos nevelési igényű tanuló szülei számára tanácsadás Tanulási problémákkal kapcsolatban Nevelési problémákkal kapcsolatban Pályaválasztással kapcsolatban
Az együttműködési megállapodás nem tartalmazza a mellékleteket, mert annak tartalma a gyógytestnevelést nem érinti. 44 értelmi,- beszéd,- mozgásfogyatékos, autista, a megismerési funkciók és a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő gyermekek 43
378
-
-
A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok szervezése (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában, Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése, átadása tanév végén a befogadó intézmény felelős vezetőjének, Konzultációs űrlapok vezetése a tanácsadásokról és konzultációkról, Tanulói portfólió készítése, rendszerezése, igény szerint a szülőknek és a befogadó pedagógusoknak bemutatása, a tartalmak megbeszélése, Tapasztalatcsere, látogatás biztosítása.
A befogadó intézmény és pedagógusainak feladatai az együttnevelésben - A sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információátadás stb.), - Kontrollvizsgálatokhoz pedagógiai vélemények elkészítése, - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, Egyéni fejlődési lap, külívének vezetése, a betétívek átvétele és megőrzése a helyi irattárazási szabályzatnak megfelelően, - Tanév elején a Szolgáltatást igénylő űrlapon jelzi szolgáltatásra vonatkozó igényét a Prizma EGYMI felé, - A tanuló aktuális, érvényes Szakértői véleményét (annak másolati példányát) a Prizma EGYMI-be eljuttatja, - Befogadó pedagógusok részéről konzultációs alkalmak biztosítása a felkészülési órákból. Logopédiai szakszolgálati ellátás A Prizma EGYMI biztosítja az intézmény beszédhibás, beszédzavarral, nyelvi-kommunikációs zavarral küzdő gyermekek logopédiai ellátását a Prizma EGYMI ambulanciáján. - A logopédiai ellátást egyéni foglalkozás, vagy kiscsoportos csoportfoglalkozás keretében szervezi meg, - A logopédus tájékoztatja a szülőket, pedagógusokat és az intézmény vezetőjét a szűrés eredményeiről, a logopédiai ellátásról, a terápia folyamatáról, és a tanuló fejlődéséről, - A terápia befejeztével, illetve tanév végén a szülőket szöveges fejlesztő értékelésben tájékoztatja a tanuló fejlődéséről, - A logopédus együttműködik a pedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, kapcsolattartása a különböző fejlesztő és segítő szakemberekkel folyamatos, A … vállalja: - hogy a pedagógus számára lehetőséget biztosít a logopédussal való konzultációra, Az intézményvezető támogatja - logopédiai gyakorlaton lévő hallgatók fogadását, - oktatási célú videofelvételek készítését, a helyi pedagógiai dokumentumoknak megfelelően. Iskolapszichológia A Prizma EGYMI az alábbi tevékenységeket biztosítja az iskolapszichológiai szolgáltatás során: - egyéni tanácsadás/konzultáció - csoportos tanácsadás A pszichológiai szolgáltatás vonatkozhat a gyermekre, szülőkre és pedagógusokra egyaránt. Tanulókra vonatkozó szolgáltatás továbbá - megfigyelés - preventív szűrővizsgálatok Vállalja: - nevelési értekezletek megtartását - meghívás esetén részvételt team megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken - meghívás esetén részvételt a szülői értekezleteken A … intézmény biztosítja: - A tárgyi feltételeket, - Megfelelő méretű helyiség az egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységhez, melyben két fotel és kisasztal találhatóak, - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az intézményi telefon (vezetékes/mobil) használatát, - A fénymásoló, nyomtató használatát, - A tanulókkal történő foglalkozásokhoz a szükséges papírárut, - A tanulókkal történő foglalkozáshoz szükséges kreatív eszközöket (festék, gyurma, báb, ceruza, filctoll, olló, társasjáték), 379
-
Zárható szekrényt.
Gyógytestnevelés A Prizma EGYMI biztosítja az intézményben az iskolaorvos, vagy az ortopédus szakorvos által kiszűrt II. és III. kategóriába sorolt mozgásszervi betegséggel, vagy ízületi, csontrendszeri betegséggel, vagy belgyógyászati betegséggel, vagy vegetatív disztóniás betegséggel küzdő tanulók gyógytestnevelésének ellátását. Biztosítja a gyógytestnevelés dokumentációjának elkészítését, a szükséges dokumentumok intézményhez való eljuttatását. Tanév közben folyamatosan vezeti a tanuló tájékoztató füzetét, értesíti az iskolát a tanuló hiányzásáról, félévkor és év végén szöveges értékeléssel, vagy érdemjeggyel tájékoztatja az intézményt a gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítéséről. A ….. intézmény biztosítja: - A tanuló szüleinek értesítését a védőnői beutalásról. - A tanuló hiányzásairól értesíti a szülőt. - A tanuló kategóriába sorolásától függően figyelembe veszi/elfogadja a gyógytestnevelőnek a tanuló testnevelésórán való részvételével kapcsolatos javaslatait, és a tanuló minősítését. Budapest, ….. október 1.
Prizma EGYMI vezetője
intézmény vezetője
380
7.sz. melléklet: Az iskolák étesítése a besorolt tanulókról PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected] www.prizmaegymi.hu
iktatószám: Címzett: …Iskola XY igazgató Tisztelt XY Igazgató Asszony/Úr! A 20___-20___-es tanévre vonatkozó, gyógytestnevelésre kiszűrt tanulók névsorát a védőnőktől megkaptam. Ezt átolvasva találtam olyan tanulót illetve tanulókat, akik még nem iratkoztak be, annak ellenére, hogy a besorolás kötelezi Őket a gyógytestnevelés órán való részvételre, hiszen iskolai testnevelésen nem, illetve csak részben vehetnek részt, mivel bizonyos gyakorlatok súlyosabbá tehetik állapotukat. A gyógytestnevelésre való kötelezettséget a 4/2010. OKM rendelet és a 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról szabályozzák. A kerületi orvosi rendelőkben gyógytorna foglalkozásokon való részvétel nem helyettesíti a gyógytestnevelés órákat, ezért kérem, hogy a felsorolt tanulók szüleit értesítsék, hogy gyermekük egészsége érdekében minél hamarabb vegyék fel velem a kapcsolatot és gyermekük jelenjen meg a gyógytestnevelés órán. Tájékoztatásul közlöm az Ön intézményéből beiratkozott tanulók névsorát is. Beiratkozott tanulók névsora: A nem beiratkozott tanulók névsora:
A gyógytestnevelés órák helyszíne: A gyógytestnevelés órák időpontja: Budapest, dátum intézményvezető
gyógytestnevelő tanár
381
8. sz. melléklet: Statisztika Gyógytestnevelésben részesülők adatai 20___/20___. tanév s.sz.
Név
Kategória
Osztályfok
Kerületi lakos
382
Budapesti
Vidéki
Kerületi fenntartású iskolába jár
Nem kerületi fenntartású iskolába jár
9. sz. melléklet: Szülők értesítése ügyeletről PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail:
[email protected]
Tisztelt Szülők! Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy gyógytestnevelői szakszolgálati ügyeletben gyógytestnevelés konzultációt tartok a PRIZMA Általános Iskolában (Cím: Budapest, 1134, Váci út 57), az alábbi időpontokban: Konzultációs időpontok: A konzultáció témája a nyári feladatok megbeszélése: ⇒ otthon végezhető erősítő-deformitást javító gyakorlatok ⇒ negatív irányba befolyásoló gyakorlatok ⇒ úszással kapcsolatos feladatok (melyik úszásnem megfelelő a gyermek számára) ⇒ a szeptemberi beiratkozás helye és ideje ⇒ a szakorvosi kontrollvizsgálattal kapcsolatos kérdések. Szeretettel várok minden érdeklődő szülőt és tanítványt! Budapest, dátum Tisztelettel:
gyógytestnevelő tanár
383
