A premenstruális tünetek összefüggései a személyiségdimenziókkal és a hangulati ingadozással
Doktori tézisek
Dr. Telek Tamás
Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
Témavezetı: Dr. Bagdy György egyetemi docens, az MTA doktora Hivatalos bírálók:
Dr. Purebl György, egyetemi adjunktus, Ph.D. Dr. Szádóczky Erika, az MTA doktora, Ph.D.
Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Fürst Zsuzsanna, egyetemi tanár, az MTA doktora Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Kurimay Tamás, pszichiáter, Ph.D. Dr. Szökı Éva, egyetemi tanár, Ph.D.
Budapest 2009
I.
Bevezetés
A reproduktív korban
lévı nık menstruációs
ciklusához
köthetı tünetek
váltakozásában megfigyelhetı egy egyensúlyi állapot, amely egyénenként különbözı lehet és ez által normális ciklicitást határoz meg. Habár a nık többsége észleli a tünetek jelenlétét a menstruációs ciklus luteális fázisában, mégsem értékeli ezeket kórosnak, vagy zavarónak. Az érzékelt tünetváltakozás csak akkor tekinthetı kórosnak, ha negatívan befolyásolja a közérzetet, a hangulatot és a társas kapcsolatokat, valamint olyan mértékő életminıség romlást okoz, amely nagyban befolyásolja az egyén megszokott, normális életvitelét. A premenstruális idıszakban jelentkezı tünetek pszichológiai és fizikai természetőek lehetnek. Habár több mint 200 különbözı szimptómát írtak le, a nık többsége többnyire 20 magtünetet érzékel. Ciklusonként a szimptómák súlyossága és gyakorisága különbözı mértékő lehet. A leggyakoribbak az érzelmeket és viselkedést érintı tünetek (ingerlékenység, düh, hangulati ingadozás, depresszív hangulat, szorongás, nyugtalanság, bőntudat, alacsony önértékelés, vágy az egyedüllétre; kognitív tünetek) koncentráció csökkenése, szétszórtság, figyelmetlenség; és a fizikai tünetek (fáradékonyság, fejfájás, fájdalmak, görcsök, hasi puffadás, érzékeny mell). Az elmúlt közel 80 év tudományos kutató munkája során folyamatosan bıvültek ismereteink a premenstruális idıszakban jelentkezı tünetekkel kapcsolatban és számtalan elmélet született. A biológiai és pszichológiai háttér mellett fontos tényezı a kulturális háttér és
a
társadalmi
hozzáállás,
ezért
a
premenstruális
tünetek
teljes
megértéséhez
biopszichoszociális megközelítés szükséges. Az adott genetikai háttér, a biológiai és pszichológiai tényezık kölcsönhatásai együttesen határozzák meg azt, hogy a menstruációs ciklus luteális szakaszában észlelt tünetek, természetes, élettani jelenségként, vagy komoly pszichiátria zavarként jelennek meg a nık életében.
1
II.
Célkitőzés
Két vizsgálat eredményei alapján kerestük az összefüggéseket a premenstruális idıszakban jelentkezı tünetek észlelésével kapcsolatban egészséges nıknél.
Elsı vizsgálatunkban a ciklus során a premenstruális idıszakkal összefüggésbe hozható pszichés tünetek változásának mintázatát vizsgáltuk az alábbiak szerint: 1. Van-e szignifikáns eltérés a fizikai tünetek súlyossága alapján kialakított két csoport között a pszichés tünetek ingadozásának mintázatában? 2. A kifejezettebb fizikai tünetingadozást mutató csoport és az enyhébb fizikai tünetingadozást mutató csoport pszichikai tünetingadozásának mértékében van-e eltérés? 3. A ciklus során észlelt fizikai tünetek alapján két csoportra osztott minta esetében van-e eltérés abban, hogy a mely pszichikai tünetek mutatnak ciklusfüggı ingadozást? 4. Az egész mintában kimutatható-e az egyes pszichés tünetek jellegzetes ingadozása a ciklus során? Második vizsgálatunk feltáró jellegő volt, és arra szerettünk volna választ kapni, hogy milyen szerepet játszik a személyiség a premenstruális idıszak tüneteinek észlelésében. A vizsgálat során a személyiség vonásjellegő (trait) különbségeit kutattuk, ezért a vizsgálatot a premenstruális szindróma szempontjából tünetmentes, follikuláris fázisban végeztük. Célkitőzéseinket a következı pontokban határoztuk meg: 1. A menstruációs ciklus során észlelt tünetek súlyossága alapján két csoportra osztott nık személyiségdimenzió profiljában tapasztalható-e eltérés a follikuláris fázisban? 2. Egészséges mintán, a tünetek súlyossága alapján két csoportra osztott nık különböznek-e a szorongás és depresszió tekintetében a follikuláris fázisban? 3. Egészséges nıknél a súlyosabb tüneti ingadozással összefüggı személyiségdimenziók mutatnak-e
hasonlóságot
a
PMS-ben
személyiségdimenzió profiljával?
2
szenvedı
klinikai
betegminták
III.
Módszerek
A vizsgálat két részbıl állt. Az elsı részben, amelyben a pszichológiai paraméterek változását és a fizikai, valamint az érzelmi tünetingadozás mintázatát vizsgáltuk a menstruációs ciklus során, 63 személyt vontunk be a vizsgálatba. A második részben, amelyben a személyiségbeli jellemzıket vizsgáltuk a premenstruális idıszakban jelentkezı tünetsúlyosság függvényében, összesen 40 személy vett részt. A vizsgálati személyeket egyesével, személyesen kértünk fel a vizsgálatban való részvételre részletes tájékoztatás után. A beleegyezı nyilatkozatok kitöltése után részletesen ismertettük a vizsgálat és a kérdıívek kitöltésének menetét, amit írásban is rendelkezésükre bocsátottunk. A vizsgálat idızítésénél arra törekedtünk, hogy a vizsgálat három hónapja során ne történjenek nagyobb életmódbeli változások (pl. vizsgaidıszak, karácsony). A résztvevık 3 cikluson át minden este kitöltötték a PRISM naptárat, valamint az elsı menstruációs ciklus elıre meghatározott három napján a korai follikuláris, a késıi follikuláris valamint a késıi luteális fázisban a STAI Állapotszorongást mérı skáláját (STAI-S), az Evési Attitődök Skálát (EAT), a Zung-féle Önértékelı Depresszió Skálát, (ZSDS) és az ÉnképTestkép teszteket. Emellett a ciklus 8-10. napjának valamelyikén (késıi follikuláris fázis) a résztvevık kitöltötték a STAI állapotszorongás skáláját valamint a Temperamentum és Karakter Kérdıívet (TCI). A PRISM naptár adatait a következıképpen értékeltük ki. Utolsó napjától 14 napot visszafelé számolva (ez az ovuláció feltételezett ideje), két részre osztottuk a ciklust, follikuláris és luteális fázisra. A ciklus utolsó 7 napjának értékeit összeszámoltuk, ami a késıi luteális szakasznak felel meg. A késıi follikuláris fázis értékeit az ovulációt megelızı 7 napon jelzett tünetek összeszámolásával kaptuk meg. Ezt az elvet alkalmaztuk a nem 28 napos ciklusok esetében is, tehát minden ciklus esetében 7-7 nap tüneteit számoltuk össze, a ciklus felétıl visszafelé 7 napot és a menstruációt megelızı 7 napot. Mind a két vizsgálat esetében ezeket az idıszakokat vettük alapul. Az elsı vizsgálat esetében a PRISM naptárban található 12 fizikai tünetet mérı tétel ciklus során tapasztalt ingadozása alapján két csoportba osztottuk a résztvevıket (Luteális Fizikai Tüneteket érzékelık csoportja – LFT és a tüneteket nem érzékelık csoportja – Nem LFT). A csoportosítás alapját a késıi follikuláris és késıi luteális szakasz fizikai tünetei közötti százalékos eltérés mediánja adta. 3
A második vizsgálat esetében a PRISM naptárral mért follikuláris és luteális fázisban kapott értékek százalékos változását vettük figyelembe. Mindhárom hónap esetében kiszámoltuk, hogy hány százalékkal emelkedett illetve csökkent a pontszám a késıi luteális fázisban a késıi follikuláris fázishoz képest, a három értéket átlagoltuk, és ezt az átlagolt értéket tekintettük a premenstruális tünetsúlyosság mutatójának, és ez alapján végeztük el a személyek csoportosítását (Késıi Luteális Tüneteket észlelık – KLT és nem észlelık – Nem KLT csoportok). Vizsgálatunk elsı részében a kiértékelés során csak a fizikai tüneteket számoltuk össze, míg a második vizsgálatban az összes tünetet (fizikai és pszichikai tüneteket) egyaránt vizsgáltuk. Az elsı vizsgálatban ismételt méréses varianciaanalízissel vizsgáltuk a tünetek ingadozásának mintázatát, illetve ezek eltérését a két csoport esetében. A második vizsgálatban a két csoport esetében a személyiségprofil eltéréseit vizsgáltuk t-próbák segítségével.
4
IV.
Eredmények
1. Hangulati ingadozás mintázata
A vizsgálat elsı részében 63 nı vett részt. A PRISM naptárban észlelt fizikai tünetsúlyosság alapján két csoportot képeztünk. A fizikai tünetingadozás mediánja 66% volt. 32 vizsgálati személynél (50,79%) növekedett a fizikai tünetek súlyossága 66%-nál jobban, így ık az LFT (luteális fizikai tüneteket érzékelı) csoportba kerültek, miközben 31 kitöltınél volt ez az érték 66% alatt, így ık kerültek a Nem LFT (luteális fizikai tüneteket nem érzékelı) csoportba. A két csoport nem különbözött szignifikánsan a kor, a ciklushossz és a késıi luteális szakasz PRISM értékeiben, azonban szignifikáns különbséget találtunk az LFT és Nem LFT csoport késıi follikuláris szakasz PRISM értékei között. A teszteket az elsı ciklus három idıpontjában vettük fel: a korai follikuláris, a késıi follikuláris valamint a késıi luteális fázisban. A PRISM naptárban felmért fizikai tünetsúlyosság alapján képzett két csoport (LFT és Nem LFT) esetében a pontszám szignifikánsan különbözött az SCL51 szociális érzékenység alskála esetében (F=5,2981, p=0,0248) (csoporthatás). Nem találtunk szignifikáns különbséget az LFT és Nem LFT csoportok között a többi alkalmazott skála esetében. A kérdıíveket az elsı ciklus három idıpontjában vettük fel: a korai follikuláris, a késıi follikuláris valamint a késıi luteális fázisban. Szignifikáns idıhatást figyeltünk meg a ciklus során a STAI állapotszorongás skála (F=8,4750, p=0,0004), az SCL51 összpontszám (F=9,1184, p=0,0002), valamint az SCL51 a szomatizáció (F=6,7451, p=0,0016), a szorongás (F=5,6010, p=0,0047), a depresszió (F=9,1002,p=0,0002), a kényszeresség (F=3,4724, p=0,0341) és az interperszonális érzékenység alskálája (F=7,5238, p=0,0008) esetében. Hasonlóan szignifikáns idıhatást találtunk az Énkép skála (F=3,2040, p=0,0440) és a Zung Önértékelı Depresszió Skála (F=5,723, p=0,0042) esetében is. A post hoc teszt eredményei azt mutatták, hogy a STAI állapotszorongás skála esetében az értékek a késıi follikuláris és késıi luteális szakaszban és a korai follikuláris és késıi luteális szakaszban mutattak szignifikáns eltérést. Az SCL51 skála összpontszáma esetében a késıi follikuláris és a késıi luteális fázis, valamint a korai follikuláris és késıi follikuláris fázis között találtunk szignifikáns különbséget. Az SCL szomatizációt mérı alskála estében a késıi follikuláris és késıi luteális fázis között, valamint a késıi luteális és a korai follikuláris fázis között adódott szignifikáns. Az SCL szorongás alskála értékei szignifikáns mértékben különböztek a késıi luteális és késıi follikuláris fázisban. Az SCL 5
depresszió alskála esetében szignifikáns különbséget találtunk a késıi follikuláris és a késıi luteális fázisban, valamint a késıi follikuláris és a korai follikuláris fázis között is. Az SCL kényszeresség alskálán szignifikáns különbség mutatkozott a késıi follikuláris és késıi luteális fázis között. Az SCL szociális érzékenység alskála pontszámai szignifikáns mértékben különböztek a késıi follikuláris és késıi luteális fázisban, valamint a késıi follikuláris és a korai follikuláris fázisban. Az Énkép skála esetében szignifikáns különbség mutatkozott a késıi follikuláris és a késıi luteális értékek esetében. A ZSDS skála (Zung-féle Depresszió Önértékelı Skála) értékei szignifikáns mértékben különböztek a késıi follikuláris és késıi luteális fázisban. Szignifikáns csoport és idıhatás interakciót találtunk az SCL51 szomatizációs alskála (F=3,1139, p=0,0479) és a ZSDS (F=4,5420, p=0,0125) esetében. Erıs tendencia figyelhetı meg az SCL 51 kényszeresség alskála (F=2,5127, p=0,0852) és az EAT (F=2,3801, p=0,0968) esetében. Az SCL szomatizációs alskála esetében a post-hoc teszt eredmények arra utaltak, hogy szignifikáns különbség van a késıi follikuláris és késıi luteális fázis értékei, valamint a késıi follikuláris és korai follikuláris fázis értékei között az LFT és a Nem LFT csoport között. Szignifikáns különbség mutatkozott a LFT csoport korai follikuláris és késıi luteális értékei között, valamint a késıi follikuláris és a késıi luteális értékek között a ZSDS tekintetében.
2. A személyiség vizsgálatok eredményei
A vizsgálati személyeket a menstruációs ciklus során tapasztalt PRISM értékek késıi follikuláris és késıi luteális szakaszbeli változásai alapján két csoportra osztottuk. Azok a személyek, akinél a két szakasz közötti változás 30% feletti volt azok a KLT (késıi luteális tüneteket észlelı) csoportba kerültek, azok pedig, akik 30% alatti változást tapasztaltak a Nem KLT (késıi luteális tüneteket nem észlelı) csoportba kerültek. Az általunk használt felosztás megegyezik a NIMH által meghatározott irányelvekkel, amely szerint legalább 30%-os tünetsúlyosbodás értékelhetı jelentısnek a menstruációs ciklus follikuláris és luteális szakaszaiban érzékelt tünetek tekintetében. Fontos megjegyezni, hogy ez a 30%-os változás nem jelent diagnosztikus kategóriát és alkalmazása ebben a vizsgálatban csak kutatási célokat szolgált. A vizsgált mintából 22 (55%) személy a KLT csoportba, míg 18 (45%) személy a Nem KLT csoportba került. Nem találtunk statisztikailag jelentıs különbséget a két csoport között a kor, az átlagos ciklushossz, a késıi luteális szakasz PRISM értékeinek, az állapotszorongás és a depresszió értékeinek tekintetében. Statisztikailag szignifikáns különbséget találtuk a késıi follikuláris 6
szakasz PRISM értékei között. A STAI állapotszorongás skálán kapott értékek nem különböztek szignifikánsan az egészséges magyar nık átlagos értékeitıl (42,8 és 41,5, p=0,5585). A Zung-féle depressziót mérı skálán (ZSDS) minden résztvevı értéke 53 pont alatti volt, amely elfogadott határérték a depresszió tekintetében. Statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport TCI skálán kapott értékei között. A KLT csoport értékei szignifikánsan magasabbak voltak az újdonságkeresés skálán (t=-2,19) és annak két alskáláján (NS1, t=-2,71; és NS3, t=-2,47), az önirányítottság skála két alskáláján (S1, t=-2,52; és S3, t=-2,20), az együttmőködés skálán (t=-3,26) és annak három
alskáláján
(C1,
t=-2,60;
C2,
t=-3,21;
és
C4,
t=-2,60),
valamint
a
transzcendenciaélmény skálán (t=-2,23) és annak egy alskáláján (ST2, t=-2,94). A KLT csoportnak az ártalomkerülés skálán (t=2,46) és annak egy alskáláján (HA1, t=3,01) szignifikánsan alacsonyabb értékei voltak
V.
Következtetések
A menstruációs ciklus során jelentkezı fizikai és pszichés tünetek ingadozása az egészséges nık közérzetére jelentıs hatással van. A fizikai tünetingadozás súlyossága nem párhuzamos a pszichés tünetingadozás súlyosságával, ezáltal a pszichológiai változások függetlenek a fizikai változásoktól, amelyek a menstruációs ciklus követik, így hátterükben különbözı háttértényezık állhatnak. Vizsgálatunk eredményei szerint a vizsgálatban részt vett nık többsége szignifikáns változást észlel a pszichikai tünetek tekintetében a menstruációs ciklusa során és a pszichés tünetek súlyossága a késıi luteális fázisban fokozódik. A ciklus során ez a tünetingadozás függetlenül jelentkezik a fizikai tünetek meglététıl és azok súlyosságától. Egészséges nık esetében is jelentıs ingadozás figyelhetı meg a menstruációs ciklus során a szorongás, szomatizáció, depresszió, kényszeresség, szociális érzékenység és az énkép tekintetében, tehát a közérzet és a lelki jól-lét szignifikáns összefüggésben van a ciklus fázisával a nık többségénél. Az ingadozásbeli különbségek legnagyobbak a ciklus késıi follikuláris és a késıi luteális fázis között, ami arra utal, hogy a pszichikai jól-lét ingadozása a legnagyobb mértékő a késıi follikuláris fázis és a késıi luteális fázis között. Ez az ingadozásmintázat a premenstruális tünetegyüttesre jellemzı.
7
Az átlagos, egészséges nı is szignifikáns ingadozást tapasztal a ciklusa folyamán a pszichológiai paramétereiben, függetlenül attól, hogy ez nem éri el a premenstruális zavar DSM IV-ben meghatározott diagnosztikai kritériumait. A
pszichológiai
és
pszichiátriai
vizsgálatoknál,
a
tesztek
eredményeinek
kiértékelésekor és a diagnosztizálás folyamán javasolt figyelembe venni a menstruációs ciklus fázisát, mert még ha kis mértékben is, de befolyásolja a pszichológiai méréseket egészséges nık esetében is. A személyiségnek befolyásoló szerepe lehet a késıi luteális fázishoz köthetı pszichiátriai patológia megjelenésében és jelen lehet, mint rizikótényezı, de mint protektív faktor is. A személyiség dimenziók két szinten is befolyásolják a premenstruális tünetek megjelenését. A ciklus luteális fázisában jelentkezı fizikai változások distresszt okoznak, és a protektív
temperamentumdimenziók
meghatározzák
a
perceptuális
ingerekre
adott
automatikus választ, megakadályozva az észlelt tünetek negatív értékelését. Abban az esetben, ha mégis valamilyen érzelmi tünet alakul ki az inger hatására, a protektív karakterdimenziók és a kognitív folyamatok modulálják a reakciót, és ezáltal megakadályozzák a súlyos, premenstruális
tünetek
kifejlıdését.
Vizsgálatunkban
mindhárom
karakterdimenzió
szignifikáns különbsége a kognitív folyamatok fontos befolyásoló szerepére utal a premenstruális tünetekkel kapcsolatban. Vizsgálatunkban azok az egészséges nık, akik markánsabb tünetjelenlétrıl számoltak be a késıi luteális szakaszba a follikuláris szakaszhoz képest személyiségprofiljuk alapján nyitott,
toleráns,
elfogadó,
optimista,
megbízható
és
céltudatos
személyek,
jó
problémamegoldó és alkalmazkodási képességekkel, valamint empátia készséggel. Ezek a személyiségjellemzık protektív faktorként lehetnek jelen és megakadályozzák a súlyos, diagnosztikai szintet elérı premenstruális idıszakhoz köthetı zavar kialakulását.
8
VI.
Saját publikációk jegyzéke
1. Értekezés témájához kapcsolódó
1. Telek T., Gonda X., Lazary J., Benko A., Pap D.,Vargha A., Bagdy Gy. The possible protective role of personality dimensions against PMS. 2009. Psychiatry Research, article in press
2. X. Gonda, T. Telek, G. Juhasz, J. Lazáry, A. Vargha, Gy. Bagdy; Patterns of mood changes throughout the reproductive cycle in healthy women without premenstrual dysphoric disorders, Progress in Neuro-Psychopharmacology&Biological Psychiatry, 2008. article in press
3. T. Telek, X. Gonda, G. Juhasz, J. Lazáry, A. Benko, D. Pap, A. Vargha, Gy. Bagdy; Temperament and character in the background of premenstrual sympromatology: the role of possible protective factors, absztraktkötet, XIV. World Congress of Psychiatry, 2008. Prága, 1419. old.
4. Telek T., Gonda X., Lazáry J., Benkı A., Pap D.,Bagdy Gy. A hangulati változások mintázata a menstruációs ciklus során egészséges nıknél. Magyar Pszichiátriai Táraság XV. Vándorgyőlése, 2009. Debrecen
5. Gonda X., Lazáry J., Telek T., Pap D., Kátai Z., Bagdy Gy.: Mood parameters and severe physical symptoms of the female reproductive cycle, Neuropsychopharmacologia Hungarica 2008 X/2 ; 83-88.
6. X. Gonda, T. Telek, G. Juhasz, J. Lazary, A. Varga, G. Bagdy. Mood changes associated with timing of the reproductive cycle in healthy women. XXVI CINP Congress, 13-17 July 2008, Munich. The International Journal of Neuropsychopharmacology, 2008, Supplement 1, P-05.91
7. T. Telek, X. Gonda, J. Lazáry, Gy. Bagdy; Personality dimensons and premenstrual syndrome,
Europian
College
of
Neuropharmacology-AEP
Neuropsychopharmacology, absztraktkötet, 2008. Siófok, 47. old. 9
Seminar
in
8. Telek Tamás, Gonda Xénia, Lazáry Judit, Bagdy György; Temperamentum és karakter a premenstruális
szindróma
hátterében,
Magyar
Pszichiátriai
Táraság
XIV.
Vándorgyőlése, programfüzet, absztrakt CD 2008. Sopron, 54. old.
9. Telek Tamás, Gonda Xénia, Lazáry Judit, Bagdy György; Temperamentum és karakter a premenstruális
szindróma
hátterében,
Magyar
Pszichiátriai
Táraság
XIV.
Vándorgyőlése, programfüzet, absztrakt CD 2008. Sopron, 54. old.
10. Telek Tamás, Bagdy György; Személyiségdimenziók és neurózisra való hajlam a PMS hátterében, SE 4 sz. Interdiszciplináris Doktori Iskolájának 12. önálló tudományos ülése, absztrakt kötet, 2006. Budapest, 12. old.
11. Telek Tamás, Gonda Xénia, Lazáry Judit, Benkı Anita, Bagdy György; A premenstruális szindróma pszichikai és fizikai változásainak vizsgálata, 5. Vajdasági Magyar Tudományos
Diákköri
Konferencia,
konferenciakiadvány,
Vajdasági
Magyar
Felsıoktatási Kollégium, 2006. Újvidék, 59-60.old.
2. Értekezés témájától független publikációk
1 Lazary J., Gonda X., Benko A., Molnar E., Telek T., Gacser M., Bgdy G. Depresive phenotype, affective family history and affective temperaments. ECNP-AEP Seminar in Neuropsychopharmacology 2008, Siófok, 10-12 April, 2008. Abstract, p. 51.
2 Telek
Tamás,
Murai
Zita,
Porkoláb
Nóra,
Simon
Viktória;
A
felnıttkori
figyelemhiányos/hiperaktív zavar (ADHD) magyar populáción történı vizsgálata, SE 4 sz. Interdiszciplináris Doktori Iskolájának 11. önnáló tudományos ülése, absztrakt kötet, 2005. Budapest, 34.old.
3 Telek Tamas, Olujic Maja; Uporedna analiza oporavka pacijenata sa shizoafektivnim poremecajem lecenih atipicnim i klasicnim neurolepticima i psihostabilizatorima, 43 th
10
Congress of medicine and stomatology students of Serbia and Montenegro, konferenciakiadvány, Medical Faculty Beograd, 2002. Beograd 64.old
4 Maja Olujic, Telek Tamas; Brzina i stepen redukcije shizoafektivne simptomatike u odnosu na klinicku sliku i primenjenu psihofarmakoterapiju, 43 th Congress of medicine and stomatology students of Serbia and Montenegro, konferenciakiadvány, Medical Faculty Beograd, 2002. Beograd 64.old
5 Telek Tamas, Olujic Maja; Comparative analisis of clinical recovery of the patients diagnosed with shizoaffective disorders treated with atipical or classic neuroleptics and psychostabilizators, 25 th International Medical Students Scientific Congress Ohrid, konferenciakiadvány, Macedonian Medical Students Association, 2002. Skopje, Macedonia, 79.old.
6 Telek Tamás; A szkizoaffektív elváltozások klinikai felépülésének összehasonlító analízise
az
alkalmazott
atipikus
vagy
klasszikus
neuroleptikumok
és
pszichosztabilizátorok függvényében I. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia, konferenciakiadvány, Vajdasági Magyar Felsıoktatási Kollégium, 2002. Szabadka, 30.old.
7 Maja Olujic, Telek Tamas; Speed and reduction level of shizoaffective symptomatologi refering to clinical picture and aplied psychopharmacotherapy, 11th Annual International Ain Shams Medical Students Congress, Program and Abstracts, konferenciakiadvány, 2003. Cairo, Egypt, 57.old.
8 Telek Tamás; A szkizoaffektív pszichózisok gyógyszeres terápiától függı kórrajzjavulásának összehasonlító elemzése, XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia,
Orvostudományi
Szekció,
konferenciakiadvány,
2003.
Debrecen,
Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, 182. old.
9 Olujic Maja, Telek Tamas; Carpenter’s scale quality of life and it’s using by the shizoaffective disorders, 26 th International Medical Students Scientific Congress Ohrid, konferenciakiadvány, Macedonian Medical Students Association, 2003. Skopje, Macedonia, 54.old 11
10 Telek Tamás; A szkizoaffektív pszichózisok gyógyszeres terápiától függı kórrajzjavulásának összehasonlító elemzése, A Tudás Fája, konferenciakötet, Vajdasági Magyar Felsıoktatási Kollégium, 2003. Újvidék, 120-128 old.
12
