A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása

GAZDASÁGI MAGÁNJOG

2009. szeptember 17. 2. előadás

Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban

A fikció

A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik

Fikció

Megdönthető

Vélelem

Analógia



Megdönthetetlen jogi

törvényi

A vélelem 

A jogalkotó egy valószínű tényállást tekint valónak, hogy ezzel – az általában – nem vitatott helyzetekben elkerülje a valóság bizonyítását, és a valós tényállás esetére írt jogkövetkezmények a valószínű esetében is alkalmazhatók legyenek. 



Annak érdekében, hogy egy adott tényállásra irányadó tényállást egy másik, ezzel nem azonos tényállásra is alkalmazni lehessen, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jsz. ez utóbbi tényállást azonosnak mondja ki az előbbivel, holott valójában nem azonos vele. Valójában nem jogalkalmazási technika, mivel a normában van a fikció, nem a norma alkalmazásában.

Megdönthető vélelem: ha ezzel szemben az ellenbizonyítás megengedett. Pl.: „A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy később történt.” Megdönthetetlen vélelem: a jogalkotó kizárja az ellenbizonyítás lehetőségét. Pl.: a Ptk. cselekvőképtelennek tekint minden 14. életévét be nem töltött kiskorú személyt.

Pl.: Ptk. 94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. (2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.

Az analógia A hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott estre egy hozzá hasonló életviszonyra vonatkozó szabály alkalmazása. 



Törvényi analógia: jogszabály mondja ki, hogy az adott esetre milyen más esetre vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni. Pl.: Ptk. 65. § (6) bek.: A köztestületre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Jogi/jogalkalmazási analógia: a jogalkalmazónak a polgári jog rendszerére, alapelveire figyelemmel kell eldöntenie, hogy milyen szabályt fog alkalmazni a hasonlóság elve és az ésszerűség, igazságosság követelménye alapján. Pl.: a kávéházakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a biliárdtermekre is a ruhatárban elhelyezett dolgokra.

1

A polgári jog alapelvei

Alapelvek funkciója  

 

A polgári jog alapelvei          

Autonóm mozgástér védelme Jóhiszeműség, tisztesség Rendeltetésszerű joggyakorlás Joggal való visszaélés Elvárható magatartás Jogfejlesztő értelmezés Együttműködés Észszerűség Jogbiztonság Igazságosság

A polgári jog teljes rendszerét áthatják Értelmezési funkció: a jogszabályokat az alapelveknek megfelelően kell értelmezni Akár konkrét jogesetek eldöntésére is felhasználhatók Joghézag (nem szabályozott probléma) esetén is jelentőséggel bírnak

Jóhiszeműség 



Jóhiszemű az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes jogi helyzetről, a valóságról Rosszhiszemű az, aki tud vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes jogi helyzetről, a valóságról

Elvárható magatartás     

A cselekvés zsinórmértéke A polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható Aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, annak a magatartása felróható Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat

A polgári jogi jogviszonyok jellemzői

2

A polgári jogi jogviszony fogalma, jellemzői 



Jogviszony: a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. A jogviszonyok csak emberek közötti viszonyok lehetnek! A polgári jogi jogviszonyok jellemzői:   





Emberek, ill. emberi szervezetek közötti viszonyok. Vagyoni és személyi jellegű jogviszonyok. A benne szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak. Az autonóm felek tipikusan a szabad akaratukból kapcsolódnak össze. A feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

A polgári jogviszony elemei 

A polgári jogviszony elemei: 

 



Természetes személyek Jogi személyek Jogi személyiség nélküli jogalanyok. Közvetlen tárgya Közvetett tárgya.





A polgári jogviszony alanyai: azok a személyek, akik, vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek. Jogalanyok a polgári jogban

Természetes személyek

A jogviszony tartalma.

A jogviszony alanyai 



A jogviszony tárgya 



A polgári jogviszony alanyainak csoportosítása

A jogviszony alanyai 



A polgári jogviszony elemei

Természetes személyek: a polgári jogban a természetes személyeknek nevezzük az embert.  Állampolgár: csak magyar állampolgár lehet a jogviszony alanya  Magánszemély: jogviszony alanya bármely természetes személy lehet – állampolgárságától függetlenül. Jogi személyek: a jogi személy a szervezeti jogalanyiság polgári jogi megnyilvánulása. Az állam és más jogi személyek jogképessége abszolút, bármely polgári jogviszony alanyai lehetnek, kivéve amelyeknek alanya – jellegénél fogva – csak ember lehet. Pl.: házasság. Jogi személyiség nélküli jogalanyok: önálló jogalanyisággal rendelkeznek. Pl.: közkereseti társaság, betéti társaság.

Az ember

Jogi személyek

A szervezeti jogalanyiság polgári jogi megnyilvánulása

Jogi személyiség nélküli jogalanyok

A kkt. és a bt.

A jogviszony közvetlen tárgya 

Közvetlen tárgy: azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell. 



Tevőleges magatartás: a kötelezettől valamilyen tevékenység kifejtését követeli meg.  dolog vagy jog átruházása pl. adásvétel  vmilyen tevékenység kifejtése pl.: megbízás  tartós rendelkezésre állás pl.: biztosítási szerződés. Nemleges magatartás: tartózkodás vagy tűrés  Abszolút szerkezetű jogviszonyok: mindenki tartózkodásra köteles a jogosulttal szemben.  Szerződések körében: pl.: bérlet: tulajdonos köteles tűrni, hogy a dolgát használják.

3

A jogviszony közvetett tárgya 







Az a dolog, amelyre az emberi magatartás (a jogviszony közvetlen tárgya) irányul. Dolog: dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy. Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (rendhagyó dolgok). Soha nem lehet a jogviszony tárgya a dologként nem kezelhető élő ember.

Az igény nélküli helyzetek 

Az alanyi jog sérül, ám az alanyi jog kikényszerítéséhez a jogosult nem kap állami segítséget. Tehát az alanyi jog fennáll – így az önkéntes teljesítés lehetősége adott – ám azt nem lehet bírói úton érvényesíteni. 



Nem állami engedéllyel zajló játékból vagy fogadásból eredő követelés, kocsmai hitelek. Elévült követelés: bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

Az elévülési idő megszakadása I. 



Ha az elévülési idő megszakad, akkor az addig eltelt idő figyelmen kívül marad és az elévülési idő újból kezdődik. Az elévülést megszakító okok:    

a teljesítésre irányuló írásbeli felhívás a bíróság előtti igényérvényesítés a módosítás (ideértve az egyezséget is) a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése.

A jogviszony tartalma 



A polgári jogi jogviszony tartalmát a jogviszony alanyait megillető jogosultságok (alanyi jogok) és az őket terhelő kötelezettségek együttese alkotja. Az alanyi jog és az igény kapcsolata: 



Alanyi jog: a személyek jogilag elismert lehetséges magatartása. Igény: az az állapot, amikor az alanyi jog bírói úton, állami eszközzel kikényszeríthető. (Ált.: ha az alanyi jogot sérelem éri.)

Az elévülés 







Elévülés: az idő múlása miatt beálló olyan jogi tény, amely a fennálló alanyi jogot nem szünteti meg, de annak állami kényszereszközökkel való érvényesítését nem teszi lehetővé. Lényegében egy megdönthetetlen vélelem: arra enged következtetni, hogy a jogosultnak az igényhez fűződő jogi érdeke lecsökkent. Elévülési idő: 5 év (fő szabály, de jogszabály ettől eltérőt is megállapíthat) Elévülési idő kezdete: a követelés esedékessé válása. Tartamát befolyásolják az elévülés megszakadását illetve nyugvását okozó körülmények.

Az elévülés megszakadása II. Az elévülés megszakadása:

A követelés esedékessé válása

Megszakadás

Az elévülési idő újra kezdődik

Elévülés

Elévülés

4

Az elévülési idő nyugvása I. 



Az elévülés nyugvása II.

Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a jogosult menthető okból nem tudja az igényét érvényesíteni. Jogkövetkezmény: az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egy éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél ill. három hónapnál kevesebb van hátra.

Az elévülés nyugvása: Az akadály megszűnése

Akadályoztatás

A követelés esedékessé válása

Nyugvás

1 év v. 3 hó

Elévülés

Akkor is, ha az elévülési idő már eltelt, illetve abból 1 évnél vagy 3 hónapnál kevesebb van hátra.

Jogesetek az elévülésre 





 



Az ügyvéd levélben felszólítja az adóst, hogy adja meg képviseltjének a tartozását. A hitelező autóbalesete miatt 3 hónapig intenzív osztályon fekszik. A jogosult fél évig tartó világ körüli úton vesz részt. Az ügyvéd felhívja telefonon az adóst és felszólítja, hogy adja meg képviseltjének a tartozását. A felek egyezséget kötnek a jogvitában.

Jogképesség – cselekvőképesség elhatárolása 

JOGKÉPESSÉG - CSELEKVŐKÉPESSÉG

Döntse el, hogy az alábbi esetek hogyan hatnak az elévülésre! (Megszakad, nyugszik az elévülési idő vagy nem érinti.)

Jogképesség: az az elvont képesség, hogy valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet 

A jogképesség szabályai  

megilleti az embert, jogi személyt és jogi személyiség nélküli jogalanyt is 

Cselekvőképesség az a képesség, hogy valaki saját nevében saját cselekményével jogokat szerezzen, illetve kötelezettségeket vállaljon



Általános, feltétlen, egyenlő Minden ember jogképes fajra, nemre, nemzetiségre, felekezetre tekintet nélkül jogképes A jogképesség élve születés esetén a fogamzástól kezdődik (300. nap a születéstől számítva) és a halállal szűnik meg. A jogképesség vége a halál

5

Holtnak nyilvánítás – halál tényének bírói megállapítása 

A bíróság holtnak nyilvánítja azt a legalább 5 éve eltűnt személyt, akinek életben létére utaló adat nem ismeretes  



 







mindennapi életben tömegesen előforduló csekély jelentőségű ügyletek, melyek azonnal teljesedésbe mennek, és különösebb megfontolást nem igényelnek (pl. kenyeret vásárol a boltban)

Cselekvőképes Korlátozottan cselekvőképes  



Ha a halál ténye ismert, de valamilyen okból hiányzik az anyakönyvezés, a bíróság határozata pótolja a halotti anyakönyvi kivonatot (halál tényének bírói megállapítása)

A cselekvőképtelenek jognyilatkozatai semmisek Helyettük törvényes képviselőjük jár el Nem semmis:

Fokozatok 

nincs holttest a halál ténye nem bizonyított, de az eltűnés és az ötéves időtartam vélelmet keletkeztet (meghalt az illető)

Cselekvőképtelenek jognyilatkozatai 

Cselekvőképesség (csak az embernek van!!!)

életkor (14-18 év között) bíróság gondnokság alá helyez

Cselekvőképtelen   

életkor (14 év alatt) bíróság gondnokság alá helyez cselekvőképtelen állapot (pl. részeg, epilepsziás roham, kóma, stb.)

Korlátozottan cselekvőképesek (kcsk) jognyilatkozatai 



Főszabály szerint csak törvényes képviselőjük beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényes Önállóan megtehető jognyilatkozatok 

 



amire jogszabály feljogosítja (pl. házasságkötés, végrendelet) munkával szerzett keresményével maga rendelkezik olyan szerződések, melyekből kizárólag előnye származik (pl. ajándékozásnál, ha ő a megajándékozott) csekély jelentőségű ügyletek (lásd: cselekvőképtelenek)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! Dr. Fézer Tamás egyetemi adjunktus Polgári Jogi Tanszék Fogadóóra: szerda 12.3012.3014.00 óra (ÁJK 102.) e-mail: [email protected]

6