A piaci szabályozások változásai külföldön és belföldön a logisztika, a szállítmányozás és a fuvarozás területén

„A piaci szabályozások változásai külföldön és belföldön a logisztika, a szállítmányozás és a fuvarozás területén” Dr. Vásárhelyi Árpád – Magyar Szállítmányozók Szövetsége Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, Budapest, 2017. szeptember 25.

Az elmúlt „nyócév”…* Intézkedés

Adminisztratív teher

Anyagi teher

+

+++

EKÁER

+++

++

SOLAS

++

minimális

Új Vámkódex

++

minimális

Új KÁSZ

+

++

Külföldi napidíj

++

++

Közúti súlyellenőrzés

++

++

Használatarányos autópályadíj

* Az előadó által becsült értékek Copyright 2017 © Magyar Szállítmányozók Szövetsége

➢ Csak előre fizetéssel működik (pénzügyi teher) ➢ HU-GO ügyfelek száma: 400.000 felett ➢ E-matrica: 5 millió fölötti ügyfél

Használatarányos útdíj

➢ Fizetős gyorsforgalmi hálózat közel 1300 km ➢ UD-úthálózat kb. 7000 km (inkluzíve a gyorsforgalmi utak) ➢ Ahány ország, annyiféle !!!

Copyright 2017 © Magyar Szállítmányozók Szövetsége

- Magyarországon 2013 óta -

➢ Ellenőrzések gyakorisága és mélysége nő ➢ Továbbra is vannak nem egyértelmű szabályozások ➢ import gyűjtőfogalom esetében ki a címzett ➢ melyik dokumentum igazolja a címzett kilétét

EKÁER

➢ közvetett vámképviselet, stb.

- Magyarországon 2015 óta ➢ Más országok is tervezik hasonló rendszerek bevezetését!

(SK, PL) ➢ EVÁER?


➢ Még mindig nincs hazai végrehajtási rendelet: ➢ értelmezési vitákból ne keletkezzenek anyagi károk

SOLAS

➢ Hiteles mérőeszközök ➢ Súlydeklaráció egységesített formája ➢ Ha a feladó nem tud mérlegelni

(Safety of Life At Sea Convention)

➢ Melyik hatóság jogosult ellenőrizni ➢ Toleranciaküszöb (változó tömegű áruk) ➢ Releváns joghatóság ➢ Gyűjtőforgalom

Mindezek ellenére nincsenek nagyobb fennakadások! Copyright 2017 © Magyar Szállítmányozók Szövetsége

- 2016. óta -

➢ Engedélyek újraértékelése folyamatban ➢ Van VHR! ➢ Összkezesség kérdése: az audit alapú és tranzakció alapú

biztosítékok közötti átjárhatóság problémájának megoldása

Új Vámkódex

további lehetőséget nyitna a témában ➢ képzés: vámtanácsadó, vámügynök kérdése, a vámtanácsadó

képesítéshez új képzésre, vizsgarendszerre van szükség, ez még kidolgozás alatt áll, nem lesz elég a szakmai múlt, tapasztalat.


- 2016. óta -

➢ A kormányzat csak az egyik oldallal egyeztetett (MKFE, NIT) ➢ Alkalmazza-e egyáltalán valaki a jogszabályt? ➢ Nem életszerű szabályozások, szabályozási hibák, hiányosságok ➢ inkasszós jog ➢ Fizetési garancia ➢ Meghatározott fizetési határidő

Új KÁSZ ( Közúti Árutovábbítási Szerződések)

➢ Kógens-e a jogszabály?

➢ Definíciók hiánya (pl: zártrendszerű rakodás) ➢ Túlsúlyért való felelősség (gyakorlat és életszerűség) ➢ a feladó definíciója: mi a különbség a feladó, a felrakó és a

megbízó között? (az incoterms „hiánya”) ➢ hibás jogszabályi hivatkozások a jogszabályban


- 2016. óta -

Külföldi napidíj Pihenőidő szabályozása

➢ 96/71/EK (1996.XII.16.) kiküldetési rányelv a határon átívelő szolgáltatásnyújtás speciális fajtájának munkajogi és szociális biztonságainak szabályozása ➢ 2014/67/EU irányelv (a Végrehajtási Irányelv) – átültetési határidő lejárt

- Németország, Belgium, Ausztria -

2015/2016/2017-től

➢ Kiküldetési irányelv módosítási javaslat – a Bizottság 2016. márciusában hozta nyilvánosságra


Főbb kérdések:

Külföldi napidíj

➢ türelmi idő (nincs) ➢ csak a munkavállalók esetében áll fönn - egyéni vállalkozókra, társas

Pihenőidő szabályozása

vállalkozás tagjára vonatkozik-e? (csak munkavállalók)

➢ mi minősül pontosan munkaidőnek (rendelkezésre állás, pihenőidő)? (készenlét igen, rendelkezésre állás nem) ➢ milyen árfolyamon számítandó/igazolandó a bruttó 8,5 EUR

A NÉMETORSZÁGI PÉLDA 1.

kifizetése? ➢ milyen dokumentáció szükséges? (írásbeli előzetes bejelentés) Az ellenőrzés során elérhetőnek kell lennie német nyelven: -

Munkaszerződés, illetve azok az dokumentumok, melyekből kiderül a foglalkoztatási viszony lényegi tartalma. Munkaidő igazolás, amelyet a regionálisan eltérő minimálbérek esetén a foglalkoztatás helye szerint differenciálni kell Bérelszámolások A megtörtént bérkifizetések igazolása. Copyright 2017 © Magyar Szállítmányozók Szövetsége

Külföldi napidíj

➢ nem helyhez kötött tevékenység definíciója Előzetesen meg kell adni a következő adatokat: ➢ A gyártás vagy szolgáltatás kezdete és várható időtartama.


➢ A munkáltató által Németországban várhatóan foglalkoztatott munkavállaló családneve, utóneve és születési ideje, a foglalkoztatás várható időtartamával együtt (a bejelentés mellékleteként).


➢ Az a cím, ahol a MiLoG 17. § vagy az AEntG 19. § szerint előírt dokumentumokat készenlétben tartják (különös tekintettel a ➢ munkaszerződésekre, a munkaidő nyilvántartásokra, a bérelszámolásokra ➢ és a bérkifizetést tanúsító dokumentumokra) Copyright 2017 © Magyar Szállítmányozók Szövetsége

Külföldi napidíj

➢ külföldi székhellyel rendelkező munkáltatók a saját országukban is őrizhetik a dokumentumokat ➢ feltétele, hogy az ilyen munkáltatók írásban garanciát vállalnak


arra, hogy az előírt dokumentumokat, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek megfelelő információkkal szolgálnak az általuk Németországban foglalkoztatott ➢ munkavállalók tényleges belföldi megbízásairól és tényleges


igénybevételi idejéről, ➢ kérésre Németországban, német nyelven a vámigazgatási hatóság rendelkezésére bocsátják. ➢ Ellenőrzések: Finanzkontrolle Schwarzarbeit (FKS)


Külföldi napidíj

➢ A 2017. január 1-jén hatályba lépett az osztrák bér- és szociális dömping elleni törvény (Lohn- und SozialdumpingBekämpfungsgesetz – LSDB-G)


➢ a kiküldöttek esetén alkalmazandó minimálbérszabályokat a nemzetközi áruszállításban résztvevőkre is alkalmazni rendeli annak ellenére, hogy az ágazatot teljes mértékben lefedik ágazatspecifikus uniós jogszabályok

AZ AUSZTRIAI PÉLDA 1.

➢ Sérti-e az uniós elveket? ➢ A nagyszámú kollektív szerződésben rögzített osztrák minimálbér szabályok megismerése nehézkes, ráadásul egyáltalán nem illeszkedik a magyar rendszerbe, így szinte lehetetlen a sofőr osztrák bérkategóriák szerinti besorolása. Copyright 2017 © Magyar Szállítmányozók Szövetsége

Külföldi napidíj

➢ az osztrák rendszer mozgó jellegű, tól-ig határban kezeli a különböző tapasztalatú és végzettségű sofőröket ➢ A megkövetelt bejelentési kötelezettségek jelenlegi formájukban szinte


végigvihetetlenek egy szomszédos ország – így Magyarország – esetében, mivel lehetetlen minden ilyen fuvar előtt 24 órával tudni a

fuvar várható jellemzőit ➢ Az online-bejelentésre szolgáló nyomtatvány (ZKO3) bizonyos rovatai a

AZ AUSZTRIAI PÉLDA 2.

közúti közlekedésben alkalmazott gépjárművezetők és működő

munkáltatók vonatkozásában értelmezhetetlenek. ➢ indokolatlan és felesleges adminisztrációs terhet jelent ➢ minden határátlépés előtt új bejelentőt kell kitölteni ➢ a munkajogviszonyhoz tartozó okmányt német nyelven kérik a járműben tartani Copyright 2017 © Magyar Szállítmányozók Szövetsége

Közúti súlyellenőrzés

- 2017-től -

-

a nemzeti tengelysúlymérő rendszer (TSM) február óta működik

-

objektív felelősség elvén alapuló automatikus üzemmód

-

az ország 89 pontján működik

-

Mobil dinamikus tengelyterhelés-mérő rendszer - 12 készlet

-

tengelyterhelést és össztömeget mozgás közben meghatározni


KÉRDÉSEK ➢ Kapunk megkereséseket németországi túlméretes kabotázsfuvarokra. Mi ennek az oka? Belső kapacitáshiány? ➢ Van-e minimálbér kifizetés ellenőrzéséről tapasztalat? (Mennyire tartják be a fuvarosok) ➢ Minden fuvaros más-más módon értelmezi a minimálbérbe beszámítható és nem beszámítható bérelemeket – van-e egységes iránymutatás valahol? ➢ Magyar munkavállaló estében a magyar jogszabályok szerint kell értelmezni munkaidőt vagy tisztán csak a vezetési idő számít annak? ➢ A magyar fuvarosok visszavonulása nem feltétlenül a TSM-hez köthető, az pont a hazai területen okoz problémát. Sokkal inkább az a kérdés, hogy a TSM bírság EU-kompatibilis-e, azaz a külföldiekre is kiszabják-e ezt a bírságot?


KÉRDÉSEK ➢ Túlsúlyos vagy „sűrű” áruk terén fel vannak-e készülve a gyártók (akár hazai, akár külföldi) a TSM rendszer szerinti adatszolgáltatásra? ➢ értsd: rakomány elhelyezés, (tapasztalat: munkaidő végén külföldön rosszul felrakott árutömeget hiába jelezte a sofőr, hogy át kell rakni, mert itthon bírság lesz belőle, a felrakó nem rakta át!!! – lett belőle bírság ) ➢ értsd: súlypont jelölés: nem „homogén” áru elhelyezése a platón a TSM rendszer előírásai szerint, nehogy valahol túlsúlyos legyen valami ➢ Kit terhel az 2. rakodási díj, ha az 1. után a vontató műszere szerint tengelysúlyos az autó?


KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

A piaci szabályozások változásai külföldön és belföldön a logisztika, a szállítmányozás és a fuvarozás területén

Recommend Documents