A PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A MAGYAR CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI SZOKÁSAIBAN
ESTABLISHING A HOME AND THE IMPORTANCE OF FINANCIAL AWARENESS FOR MODERN HUNGARIAN FAMILIES
Készítette: Horváth Zsófia Konzulens: Szentesi Ibolya, Dr. Madaras Lászlóné BEVEZETÉS Dolgozatom során legfőképpen az olyan előre látható, tervezhető pénzügyi döntésekkel foglalkoztam, amelyek egy ember életében előre valószínűsíthetőek. A tanulmányaink befejezése és a munkakeresés után, a legtöbb fiatal egy saját otthon létrehozásán fáradozik, ahol azután biztonságban tudja megkezdeni családjának megalapítását/bővítését. Ezen élethelyzet megtakarítási lehetőségeinek, állami támogatásainak jelen helyzetét vizsgáltam tanulmányomban az otthonteremtés szemszögéből. Kutatásom megvalósítása során 2 fő célt tűztem ki magam elé a tanulmányommal kapcsolatban. Első célkitűzésem a szekunder információk összegyűjtése és feldolgozása alapján képet kapni a háztartások otthonteremtési lehetőségeikről, aktuális helyzetéről, a legújabb változásokról. Második célkitűzésem primer kutatás alapján felmérni a hazai háztartások megtakarítási szokásait, részletesebben kitérve az otthonteremtéssel kapcsolatos döntéseikre, takarékoskodásukra egy online kérdőív segítségével. A KUTATÁS FOLYAMATA 1. ábra: A kutatási folyamat sémája
Forrás: Saját készítés (2016) A másodlagos adatok összegyűjtésénél alapvetően 3 féle forráscsoportból merítettem információkat. Munkámat a témához kapcsolódó szakirodalom áttekintésével kezdtem, majd a lakáskasszával és a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendeletekkel ismerkedtem meg. Kiegészítésképpen sokszor online elérhető információkkal bővítettem dolgozatomat. Ilyen esetekben legfőképpen a különböző szolgáltatók (pl.: Aegon, OTP, Fundamenta, Erste, stb.) saját honlapjukon közétett adataival dolgoztam. A téma aktualitása (és jelenleg is folyó változásai) miatt − a CSOK esetében − leginkább a kormány által kiadott dokumentumokkal dolgoztam, hiszen ezen témában még nem jelent meg szakirodalmi alkotás, és úgy gondolom, hogy ezen források tekinthetők a leghitelesebbeknek.
A szekunder információk összegyűjtésével egyidejűleg egy online kérdőív összeállítására került sor, ahogyan az az 1. ábrán is látható, mely felmérte a megkérdezettek megtakarítási szokásait, részletesebben kitérve az otthonteremtéssel kapcsolatos lehetőségekre. A saját kérdőív összeállításának szükségességét találtam, hiszen nem állt rendelkezésemre olyan aktuális tanulmány mely a hazai háztartások ezen megtakarítási szokásait, lehetőségeit (lakástakarék, CSOK) vizsgálja. Ezért próbáltam közvetlen információkat szerezni, és ezekkel a tapasztalati úton (empirikusan) szerzett adatokkal kiegészíteni a szekunder információkat, melynek segítségével egy általános képet kaphattam az aktuális hazai helyzetről. A kérdőív összeállításánál a piackutatásoknál is használt sorrendet követtem, miszerint az általános témaköröktől fokozatosan tértem át a konkrét, releváns kérdések irányába. SZEKUNDER KUTATÁS EREDMÉNYEI Mind a lakáskasszák, mind a CSOK témaköréből − a vizsgált témák közül − egy-egy fontosabb elemet emeltem ki ezen cikkben, melynek eredményei a továbbiakban olvashatók.
Számlanyitási díj Havi megtakarítás Futamidő Számlavezetési díj EBKM állami támogatással Felvehető hitelösszeg THM Teljes megtakarítás Szerződéses összeg
1. táblázat: Lakáskasszák összehasonlítása Aegon Erste Fundamenta OTP Szerződéses Szerződéses Szerződéses Szerződéses összeg 1%-a, összeg 1%-a, összeg 1%-a összeg 1%-a vagy ingyenes vagy ingyenes (kedvezmények) 5.000 - 20.000 5.000 - 20.000 5.000 - 20.000 1000 - 20.000 Ft Ft Ft Ft 4 év 4 hónap, 6 45 hónap, 5 év, 45 hónap, 4 év 9 4 év, 5, év, 6 év 7 hónap, 8 6 év, 8 év, 10 hónap, 6 év, 8 év, 8 év, 10 év év 4 hónap, 10 év év, 10 év év 3 hónap 150 Ft
150 Ft
150 Ft
150 Ft
4,50-10,29%
4,16 - 11,47%
4,6 - 10,87%
4,19 - 12,36%
571.045 387.336 474.548 4.598.360 Ft 4.464.109 Ft 4.675.514 Ft 5,93-6,19% 5,63 - 8,35% 5,17 - 6,36% 468.955 312.664 325.452 3.201.640 Ft 3.135.891 Ft 3.324.486 Ft 1.040.000 700.000 800.000 7.800.000 Ft 7.600.000 Ft 8.000.000 Ft Forrás: saját készítés 2016.03.04-ei adatok alapján
531.060 4.363.954 Ft 5,9 – 8,1% 424.915 3.136.046 Ft 1.000.000 7.500.000 Ft
Ahogy azt a fenti táblázatból is láthatjuk a havi megtakarítás összegénél, a futamidőnél és a számlavezetési díjnál egyáltalán nem, vagy csak csekély eltérés figyelhető meg, hiszen ezeket kormányrendeletben szabályozza az állam. Habár a két banki háttérrel rendelkező (Erste, OTP), szolgáltatást nyújtó intézménynél a legmagasabb az elérhető EBKM mértéke, azonban a THM-nél is listavezetőként szerepelnek jelentős előnnyel a másik két lakástakarékkal szemben. A táblázat adatai alapján valószínűsíthető, hogy a legrövidebb idő alatt a legnagyobb összegű megtakarítást az Aegon, valamint az OTP nyújtja, csakhogy ezeknél az intézményeknél nem lehet 45 hónapra 5000 Ft (vagy annál kisebb) összegű havi megtakarítással szerződést nyitni
(mint az Erstenél vagy a Fundamentánál). Így a táblázatban látható adatok (468.955 Ft, valamint 424.915 Ft) első esetben havi 5000 Ft összegű 6 évre szóló, míg a másik esetben havi 5500 Ft összegű 4 év 9 hónapra szóló konstrukcióval érhető el. A Fundamentánál érhető el a legmagasabb szerződéses összeg, 8 millió Ft, ám ehhez 10 éven keresztül havi 20.000 Ftot kell megtakarítanunk és utána nélkülözhetetlen a hitelfelvétel, melynek értéke a teljes megtakarításunk 140,64% -szerese. Az egyik legnagyobb különbség a választott konstrukciót illetően, (habár ez a táblázat adataiból konkrétan nem is derül ki) a számlanyitási díj összegénél figyelhető meg. A számlanyitási díj, a szerződés megkötésekor keletkező egyszeri költség. Általában ez a szerződéses összeg 1%-t szokta jelenteni, melynek mértéke akár 80.000 forintig is terjedhet. Egyes szolgáltatók által kínált megtakarításoknál rendszeresen előfordulnak különböző akciók, amelyeknek köszönhetően ezeket a költségeket is meg tudjuk spórolni. Általában különböző kapcsolt termék/szolgáltatás vásárlásával tudjuk ezt a költséget minimalizálni, viszont fontos mérlegelni, hogy ezen költség mértéke ne legyen nagyobb, mint amennyi a számlanyitási díj lenne. (Előtakarékosság [2014]) Általában a lakás-takarékpénztárhoz kapcsolódik egy hitelfelvételi lehetőség. Ennek egyik tulajdonsága az, hogy ez adható, választható (tehát nem kötelező igénybe venni). Így a lakástakarékpénztárak között eltérés lehet a hitelbírálatban, a folyósítható hitel kamatában, stb. További jelentős különbségek származhatnak abból, hogy melyik pénztár éppen milyen akciót kínál (például a fentebb említett számlanyitási díj elkerülése). A másik vizsgált otthonteremtési lehetőség a CSOK volt. Sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy hol érdemes igényelni a Családi Otthonteremtési Kedvezményt, és a hozzá kérhető kedvezményes lakáshitelt. Egy biztos, ha valaki a lakáshitelt is szeretne felvenni, akkor azt mindenképpen ugyanannál az intézetnél tegye, ahol a CSOK-ot is igényelte. Első gondolatra azt kezdtem el vizsgálni, hogy az egyes pénzintézeteknél, hogyan alakul a törlesztőrészlet, a THM, és mennyi a különbség a teljes visszafizetendő összegek között. Az következő feltételeket határoztam meg a számítások előtt: A megvásárolni kívánt új ingatlan becsült piaci értéke 15.000.000 Ft, ehhez 20 évre szeretnék felvenni 5.000.000 Ft értékben kedvezményes otthonteremtési lakáshitelt. A háztartásom nettó havi jövedelme 300.000 Ft és jelenleg 0 Ft hitelkerettel rendelkezem. Az alkalmazotti munkaviszonyom már több mint 3 hónapja fennáll. Az eredményeket az alábbi táblázatban összesítettem: 2. táblázat: A teljes visszafizetendő összeg alakulása Teljes visszafizetendő Bank Törlesztőrészlet THM összeg OTP Bank
27 835 Ft
3,3 %
6 783 889 Ft
Erste Bank
27 730 Ft
3,15 %
6 715 771 Ft
UniCredit Bank
27 919 Ft
3,16 %
6 717 436 Ft
K&H Bank
27 730 Ft
3,2 %
6 767 731 Ft
FHB Bank
27 730 Ft
3,36 %
6 684 710 Ft
Forrás: Saját készítés a pénzintézetek kalkulátorai által kapott eredmények alapján Azonban azt tapasztaltam, hogy a futamidő alatt végig fix − évi 3 %-os − kamatnak köszönhetően, jelentős eltérés sehol sem tapasztalható. A minimális eltéréseket is legtöbb
esetben a kezdeti (egyszeri) költségek okozzák (pl.:tulajdoni lap díja, eljárás díja, hitelösszeg utalásával kapcsolatos díjak). Ez alapján akár az a következtetés is levonható, hogy nem számít, hogy hol igényeljük a hitelt. Ennek ellenére mégsem mindegy, hogy hol kérjük a CSOK-ot. Mivel egyes bankoknál a vissza nem térítendő állami támogatás beleszámít az önerőbe (pl.: UniCredit Bank), addig másoknál nem (pl.: FHB Bank). „Az MNB álláspontja szerint a CSOK alapvetően önerő, de a bank kockázati megítélése alapján előírhat készpénzes önerőt is.” (Bankmonitor CSOK [2016]) További fontos kockázati tényező, hogy az otthonteremtési kedvezményt vállalt vagy már meglévő gyerek után igényeljük, ugyanis a jövőbeni teljesítés kimenetele kétséges. Így vállalt gyermek esetén a bank akár szigorúbban is vizsgálhatja a hitelkérelmünket (pl.: OTP Bank). PRIMER KUTATÁS Anyag és módszertan A végleges online kérdőív 22 kérdésből állt, melyet a megkérdezettek anonim módon töltöttek ki. A kérdéssor Google Űrlap segítségével készült. A kérdőívet három részre lehetett osztani, szociodemográfiai adatokkal nyitottam a kérdések sorát, majd a megtakarításokról általánosságban olvashattak a kitöltők néhány kérdést, végül, a harmadik részben célirányosan a lakástakarékkal és CSOK-kal kapcsolatos kérdéseket fogalmaztam meg. A kérdések többsége a kiértékelhetőség miatt zárt kérdésekből tevődött össze. A kérdőív változatosabbá és színesebbé tétele miatt többféle kérdéstípust is alkalmaztam. Megtalálhatóak voltak feleletválasztós, legördülő listás, többkimenetelű (szelektív és kombinatív) kérdéstípusok és egy 4 fokozatú Likert skála is. (Ismerve a korábbi kutatások meglévő statisztikai adatait, jelen vizsgálat végzésénél szándékosan nem 1-5- ig terjedő skálát alkalmaztam, hanem egy négyfokozatú skálán lehetett értékelni a lehetőségeket (1−egyáltalán nem értek egyet vele, 4−teljes mértékben egyet értek vele). Így kívántam elkerülni azt a legtöbbször óhatatlanul jelentkező lélektani hatást, hogy a válaszadók ne tudják automatikusan a középértéket, azaz a 3-mast megjelölni.) Az adatgyűjtési időszak 109 kitöltéssel zárult. Az adatok (megfelelő számú) beérkezése után a következő lépés a válaszok feldolgozása, melyet a Microsoft Excel táblázatkezelő program, és Microsoft Access adatbáziskezelő program segítségével végeztem el. Megtakarítási szokások A beérkezett adatok alapján látható, hogy a kitöltők több mint 70 %-a (77 fő) rendkívül fontosnak tartja a megtakarításokat, azonban a következő állításnál csupán a válaszadók 44 %-a gondolja úgy, hogy minden körülmény mellett is fontos a jövedelméből félretenni. A megkérdezettek kevesebb mint 10%-a nem rendelkezik − vagy nem rendelkezett − megtakarítással. A megtakarítási összeg nagyságát tekintve viszont rendkívül szórt eredmények születtek. A megkérdezettek 1/3-a 1 millió Ft-nál kevesebbel, további közel 1/3-ad 1 millió és 3 millió Ft közötti, és a maradék 1/3-ad 3 millió Ft-nál több megtakarítással rendelkezik. Ebből is látszik, hogy egyik értékhatár-csoport sem magaslik ki jelentősen a többi közül. Mire? Hogyan? Legtöbben a gyermekük jövőjének megalapozása, a nyugdíjas évek anyagi biztonsága, illetve vésztartalék képzése érdekében takarékoskodnak, melyet banki megtakarításokon, életbiztosításokon és lakástakarék-pénztárakon keresztül valósítanak meg.
Hipotézisek Hipotézis1: A hazai háztartások nem ismerik pontosan a megtakarítási lehetőségeiket, legfőképpen a reklámokból, hirdetésekből tájékozódnak. Arra számítottam, hogy a felmérés azt igazolja majd, hogy a háztartások részben az alacsony pénzügyi műveltség miatt csak rész-információkkal rendelkeznek, és nem látják át a teljes rendszert. Döntéseiket nem kellő ráfordítással hozzák meg. 2. ábra: A tájékozódás forrásai Egyéb
5
Szórólapok
3
Ismerősökön, rokonokon keresztül
44
Internet
66
TV reklámok
15
Bankok, pénzintézetek
65 0
10
20
30
40
50
60
70
Forrás: Saját készítés (2016) Az ábra alapján elmondható, hogy az 1. hipotézisemet el kell vetni, ugyanis a megkérdezettek 16,5%-a vallotta csupán azt, hogy reklámokból, hirdetésekből tájékozódnak a megtakarítási lehetőségekről. Az elsődleges tájékozódási forrás, a manapság rendkívül népszerű internet. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem ez a kizáró ok a hipotézisem cáfolására, hiszen ha nem megfelelően kezeljük az internetet és nincs meg a kellő pénzügyi ismeretünk ahhoz, hogy felismerjük a fals adatokat, információkat, akkor könnyen bedőlhetünk egy-egy ajánlatnak. A második helyen (mindössze egy értékkel lemaradva), a bankok, pénzintézetek által nyújtott személyes tájékozódás áll, mely a leghitelesebb és legmegbízhatóbb forrásnak számít. Továbbá fontos szerepet képviselnek az ismerősök, rokonok személyes tapasztalatai, beszámolói. Hipotézis2: Az új (2016-os) CSOK hozzájárul a felelőtlen gyerekvállaláshoz.
3. ábra: Határozza meg mennyire ért egyet az alábbi állításokkal!
39 29
A CSOK hozzájárulhat a felelőtlen gyerekvállaláshoz is.
19 22 4
11 16
A CSOK miatt meg fog növekedni a házasságkötések száma.
3 41 41
2 1
8 22
A CSOK segíti a szegény családok ingatlanhoz jutását.
36 43 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Ezen hipotézisem beigazolódására vagy éppen cáfolására hivatalos eredmények alapján csak 5-10 és múlva lesz lehetőség. 72,48% (79 fő) nem ért egyet azzal az állítással, hogy a kedvezmény segíti a szegény családok ingatlanhoz jutását, és azzal sem (75,23% − 82 fő), hogy a kedvezmény miatt meg fog növekedni a házasságkötések száma. Ezen eredmények alapján megkérdőjelezhetőek a kormány által kitűzött célok megvalósíthatósága. Továbbá a válaszadók 62,38%-a (68 fő) gondolja úgy, hogy hozzájárulhat a felelőtlen gyerekvállaláshoz. Valamint 7,34%-ot befolyásolja a harmadik gyermek után kapott jelentősen nagyobb lakásépítési támogatás. Ami szintén arra a következtetésre ad okot, hogy lesznek olyan házaspárok, akik csupán a magasabb támogatási összeg miatt vállalnak be 3 gyermeket. Habár a minta országosan nem reprezentatív, ezen eredmények alapján a 2. hipotézisem beigazolódást nyert. Hipotézis3: A lakáskasszák esetében sokan anélkül kötik meg a szerződésüket, hogy konkrét terveik lennénk a megtakarított összeg felhasználásával kapcsolatban. Csak egy jó befektetésnek tartják, melynek felhasználásáról majd a futamidő lejárta után döntenek. A lakáskörülményeken történő változás a kitöltők 42,2%-nál szerepel a jövőbeni célok között. Továbbá ezen háztartások 63% már tudatosan lakásvásárlásra, további 13% pedig lakásfelújításra takarékoskodik. A lakástakarék szerződéssel rendelkezők esetében ezek csupán 39,02 %, illetve 4,88 %. Ezzel 3. hipotézisem beigazolódást nyert, hiszen a lakástakarék szerződők mindössze 43,9%-ánál szerepel (már) a tervek között az ingatlanvásárlás, illetve felújítás, a további 56,1% képviselői valószínűleg a futamidő lejártakor lévő lakáskörülményüket mérlegelve döntenek majd az összeg felhasználásáról, vagy igénylésének későbbre halasztásáról. ÖSSZEGZÉS Ha valakinek ma Magyarországon lekötetlen pénze van, és azt be akarja fektetni, akkor véleményem szerint mindenképpen a lakástakarékra kellene először gondolnia. Hiszen sehol máshol nem érhető el 10% feletti éves átlagos hozam ekkora biztonság mellett, ami rendkívül
magasnak számít a jelenlegi környezetben, ugyanis a bankbetétek jó ha 2% hozamot fizetnek. Azonban ezért a nyereségért, el kell viselnünk a lakástakarék egyetlen hátrányát, vagyis, hogy kizárólag lakáscélra lehet felhasználni az összegyűjtött összeget. Ám úgy gondolom, hogy elég tág kört határoz meg a lakástakarék szerződés, melyre fel lehet használni a pénzünket. Sőt ha esetleg a futamidő végén nem lennénk olyan helyzetben, hogy az összeget számunkra a jövőben kifizetődő célra használjuk fel (pl.: csak albérlettel rendelkezünk), akkor lehetőségünk van a megtakarított összeget később is igényelni. Ma Magyarországon 4 szolgáltató kínál lakástakarékot, és termékeik nagyon sokban nem különböznek egymástól, de jelentős költségtől szabadulhatunk meg, ha olyan módozatot választunk, ahol elkerülhető a számlanyitási díj, ezért javaslom az ilyen konstrukciók keresését. Azonban fontos azt is mérlegelni, hogy hol tudjuk megszerezni a legmagasabb szerződéses összeget és azért mit vagyunk hajlandóak bevállalni. A CSOK esetében szerintem − amennyiben valaki jogosult rá, és pont abban az élethelyzetben van amikor az otthonteremtés áll az elsődleges célok között− mindenképpen érdemes mihamarabb tájékozódni és igényelni, hiszen amilyen gyorsan megszületett ez a kedvezmény, pár éven belül ugyanolyan gyorsan meg is szűnhet. Azonban fontos először átgondolni, hogy mit is szeretnénk, és mit vagyunk hajlandóak egy magasabb összegű támogatásért bevállalni. Ha valaki bármelyiket szeretné igényelni, akkor tájékozódásképpen mindenképpen ajánlom a pénzintézetek saját, vagy független pénzügyi tanácsadó cégek online kalkulátorainak használatát. Azonban ennél is jobb a személyes tanácsadás, hiszen ilyen esetekben testreszabottan, széleskörűen kaphatunk tájékoztatást (sokszor akár ingyen is). Feltehetjük kérdéseinket, és akár rögtön bele is vághatunk a szerződéskötésbe. IRODALOMJEGYZÉK 1. Bankmonitor CSOK (2016/b): Te hol igényeled a CSOK-ot? Vigyázz, nagyon mellényúlhatsz! letöltés helye: http://www.bankmonitor.hu/cikk/te-hol-igenyled-a-csokot-vigyazz-nagyon-mellenyulhatsz.htm letöltés ideje: 2016. 03. 13. 2. Előtakarékosság (2014): Lakáskassza összehasonlítás 2016, letöltés helye: http://elotakarekossag.konnyuhitel.hu/Lakas-elotakarekossag/bejegyzes/lakaskasszaosszehasonlitas-2014 letöltés ideje: 2016.03.03.
