A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 2009

MAGYAR SZÁMVITELI TANÁCSADÓ CSOPORT

A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében – 2009 ADVISORY

A Felügyelet egyik feladata, hogy az Európai Unió felügyeleti közösségének tagjaként, az integrálódó pénzügyi piacon biztosítsa a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését. Az IFRS-ek testesítik meg azt a nemzetközileg elfogadott nyelvet a piaci szereplők számára, amely lehetővé teszi, hogy a különböző országokban működő társaságok egy egységes, mindenki számára egyértelmű és átlátható rendszerben mutassák be vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetük alakulását. Amellett, hogy a magyarországi piaci szereplők már jelentős lépéseket tettek ennek az egységes gondolkodásmódnak az elsajátításában, a tanulmány kitér azokra a területekre, melyek a jövőbeni fejlődés lehetőségeit hordozzák magukban. Dr. Farkas Ádám A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

3

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

3

Összefoglaló megállapítások

4

Bevezetés

6

1.

A pénzügyi kimutatások terjedelme, felépítése és egyéb általános jellemzői

2.

Az értékelés alapjára és a vezetőség által mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek

14

3.

Konkrét számviteli politikák közzététele

17

4.

Részvény-alapú kifizetések

21

5.

Egyéb számviteli politikák

28

6.

Egyéb közzétételek

33

7.

IFRS 7 – általános közzétételek

35

8.

IFRS 7 – valós értékre vonatkozó közzétételek

37

9.

IFRS 7 – a hitelkockázat bemutatása

39

10.

IFRS 7 – a piaci kockázat bemutatása

41

11.

IFRS 7 – a likviditási kockázat bemutatása

44

12.

A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek

45

13.

Fedezeti elszámolásra vonatkozó közzétételek

48

7

Összefoglaló megállapítások Az Európai Uniós előírások és a magyar számviteli törvény alapján 2005. január 1-től kötelezettek a tőzsdén jegyzett társaságok arra, hogy a konszolidált éves beszámolójukat az Európai Unió által használatra befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) alapján készítsék el. Az alkalmazandó IFRS-ek már 2005-ben is a 2003-as nagy fejlesztési projektet követően kialakított standardok voltak, melyekkel kapcsolatban korábbi alkalmazási gyakorlat nem alakult ki. Ezen felül pedig az azóta eltelt időben is történtek olyan lényeges változások (pl.: IFRS 7 2007. január 1-től történő bevezetése), melyek újabb kihívások elé állították a beszámolókészítőket. Felmérésünkkel arról szerettünk volna képet kapni, hogy a magyar tőzsdén jegyzett társaságok milyen mértékben sikerült megfeleljenek ezeknek a kihívásoknak. Az alábbi ábra szemlélteti a tanulmányunk által lefedett területeket és az átlagos értékeléseket: Az összes vizsgált szempontnak való megfelelés átlaga

1,78

1 A pénzügyi kimutatások terjedelme, felépítése és egyéb általános jellemzői

2,02

2 Az értékelés alapjára és a vezetőség által mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek

1,49

3 Konkrét számviteli politikák közzététele – bevételek

1,38

3 Konkrét számviteli politikák közzététele – ingatlanok, gépek és berendezések

2,24

3 Konkrét számviteli politikák közzététele – immateriális javak

2

4 Részvény-alapú kifizetések

1,32

5 Egyéb számviteli politikák

1,71

6 Egyéb közzétételek

1,5

7 IFRS 7 – Általános közzétételek

1,64

8 IFRS 7 – Valós értékre vonatkozó közzétételek

1,35

9 IFRS 7 – A hitelkockázat bemutatása

1,38

10 IFRS 7 – A piaci kockázat bemutatása

1,45

11 IFRS 7 – A likviditási kockázat bemutatása

1,47

12 A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek

1,42

13 Fedezeti elszámolásra vonatkozó közzétételek

1,36 0

0,5 1 Fejlesztendő

1. sz. ábra: Az egyes vizsgált területek átlagos minősége

1,5 2 Kielégítő

2,5 Jó

3

5

Az ábrából is látható összefoglaló megállapításaink a következők • Azokon a területeken, ahol az IFRS-ek előírásai közelebb vannak a magyar számviteli előírásokhoz, ott általánosságban jobban teljesítettek a felmérésbe bevont társaságok. • Általában rosszabbul teljesítettek azonban a társaságok a komplex, több tudást és tapasztalatot igénylő, valamint a magyar számviteli előírásoktól lényegesen eltérő követelményeket megfogalmazó területeken, mint például a részvény-alapú kifizetések, vagy az IFRS 7 előírásoknak való megfelelés. Ha a továbbiakban elemezzük a lenti ábrát, mely az mutatja, hogy hogyan változik a beszámolók megítélése a társaság méretének függvényében, ahol a méretet az árbevétel mutatja, akkor egyértelmű a tanulmányunk másik fontos üzenete, azaz hogy az IFRS alapú beszámolókészítés egy igen erőforrásigényes feladat. Az IFRSeknek való megfelelés ugyanolyan terhet jelent mind a kis-, mind a nagyvállalatok számára, mivel az alkalmazandó előírások nem térnek el a társaság méretétől függően. Míg egy nagyobb méretű vállalkozás azonban megteheti, hogy minden lényeges IFRS területekre külön szakértőt allokáljon, addig egy kisebb méretű társaságnál a beszámolót összeállító kollégának kvázi polihisztorrá, mindenhez értő szakértővé kellene válni ahhoz, hogy megfeleljen az előírásoknak. Ez pedig egyelőre nagy kihívásnak mutatkozik a kisebb méretű vállalkozások számára. 2,7 2,5 2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0 Árbevétel (bankok esetében: Árbevétel (bankok esetében: Árbevétel (bankok esetében: nettó kamatbevétel) nettó kamatbevétel) nettó kamatbevétel) 100 MFt – 12,000 MFt között 12,000 MFt – 200,000 MFt között 200,000 MFt – 3 Mrd Ft között

2. sz. ábra: Az egyes vizsgált területek átlagos minősége

Végezetül kiemelnénk még egy szempontot a vizsgált általános jellemzőkből: a használt szakmai nyelvezet színvonalát. Felmérésünk azt mutatta, hogy mind az angol, mind a magyar alkalmazott szaknyelv minősége sokszor eltért a kívánatostól. A nem megfelelő szaknyelv-alkalmazás ronthatja az érthetőséget és az egyértelműséget a magyarról angolra történő fordításnál. Ugyanakkor ez egy gyorsan javítható hiba, amely látványos minőségi javulást eredményez.

6

Bevezetés A magyarországi KPMG első alkalommal mérte fel és elemezte néhány olyan gazdálkodó egység éves jelentését, amelyek értékpapírjait a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, és elkészítette a megállapításait tartalmazó kiadványt. A kiválasztott gazdálkodó egységeknek a Budapesti Értéktőzsde weboldaláról 2009. július 15-én letölthető IFRS pénzügyi kimutatásait használtuk fel és áttekintettük azok 2008. december 31-én hatályos IFRS-eknek való megfelelését. Magyarországon az olyan társaságoknak, amelyeknek értékpapírjait szabályozott piacon forgalmazzák az Európai Unió bármely tagállamában, a 2005. január 1-jén vagy azt követően kezdődő minden egyes pénzügyi évre konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az 1606/2002 sz. (EK) rendelet alapján alkalmazott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban kell elkészíteniük. Ezen követelményen túl azonban az IFRS-ek alkalmazása a törvényi előírásoknak való megfelelés céljára a magyar jogszabályok szerint működő gazdálkodó egységek egyedi pénzügyi kimutatásaiban sem nem előírt, sem nem megengedett.  Pénzügyi szolgáltatások  Információ, kommunikáció és szórakoztatóipar  Fogyasztási & ipari piacok  Infrastruktúra, államigazgatás és egészségügy

A felmérés céljára 19 gazdálkodó egység éves jelentését töltöttük le a Budapesti Értéktőzsde weboldaláról. A mellékelt ábra a kiválasztott gazdálkodó egységek üzletágak szerinti megoszlását mutatja. A felmérés célja a nyilvánosan hozzáférhető IFRS szerinti pénzügyi kimutatások minőségének átfogó megismerése volt. A felmérés az IFRS-ek azon területeire összpontosított, amelyeken a gazdálkodó egységeknek tapasztalataink alapján nehézségei merülhetnek fel a standardok követelményeinek alkalmazásában. Ezek a területek az alábbiak: • a hatálybalépés előtt átvett standardok alkalmazása és hatásainak közzététele

3. sz. ábra: A kiválasztott gazdálkodó egységek üzletágak szerinti megoszlása

• a számviteli politikára vonatkozó közzétételek • az aktuális piaci körülmények hatásának közzététele • a kockázatra vonatkozó közzétételek az IFRS 7-tel összhangban • fedezeti elszámolás • részvény-alapú kifizetések A fenti közzétételek minőségének és teljességének meghatározására 4 fokú skálát alkalmaztunk. Emellett kiválasztottunk 35 szót annak érdekében, hogy a használt kifejezéseket a standardok eredeti szövegével (angol nyelvű változatok esetén) vagy a standardok hivatalos fordításával (magyar változatok esetén) összehasonlítva teszteljük. Felmérésünk eredményeit a következő fejezetekben grafikonok mutatják be a hozzájuk tartozó leírásokkal együtt

7

1. A pénzügyi kimutatások terjedelme, felépítése és egyéb általános jellemzői 1.1. Fő következtetések • Valamennyi kiválasztott gazdálkodó egység magyar forintban prezentálta pénzügyi kimutatásait és legtöbbjük millió magyar forint szintű kerekítést alkalmazott. • Az éves jelentések terjedelme 20-tól 175 oldalig terjedt, az átlagos terjedelem 57 oldal volt. Bár nem a terjedelem az, ami elsősorban meghatározza a pénzügyi kimutatások általános minőségét, az IFRS-ek egyre magasabb közzétételi követelményei az éves jelentések növekvő terjedelmét vonják maguk után. • A legtöbb kiválasztott gazdálkodó egység a 2008. december 31-én végződő időszakra vonatkozóan tette közzé éves jelentését. Az időszak végétől a közzététel dátumáig eltelt átlagos időtartam 84 nap volt. • A magyar fordítás általános minősége átlagosnak bizonyult, a gazdálkodó egységek a legtöbb esetben azonban nem alkalmazták a gyakran használt IFRS-kifejezések hivatalos magyar fordításait. • A kiegészítő megjegyzések általános minősége (azaz a kereszthivatkozás, rendszerezettség) jó volt, sok esetben azonban csak a mérleg és az eredménykimutatás tartalmazta a kiegészítő megjegyzésekben bemutatott kiegészítő információkra vonatkozó kereszthivatkozásokat. • A gazdálkodó egységre vonatkozó általános információk, mint például az anyavállalat és a végső anyavállalat nevének, a gazdálkodó egység címének és jogi formájának, működésének és fő tevékenységeinek közzététele összességében kielégítő minőségű volt. Megjegyzendő, hogy két esetben hiányzott a gazdálkodó egységek működésének és tevékenységi körének bemutatása, annak ellenére, hogy ez az információ alapvető fontosságú a pénzügyi kimutatások felhasználói számára a gazdálkodó egység üzletvitelének és a közzétett pénzügyi adatoknak a megértéséhez annak érdekében, hogy megfelelő következtetéseket vonjanak le és megfelelő üzleti döntéseket hozzanak. • A 2008-as évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaikban a legtöbb gazdálkodó egység nem alkalmazta a még nem hatályos standardokat. Ezekben az esetekben az előírt információ közzététele fejlesztendő.

8

8

1.2. Háttér Az IAS 1.51 értelmében a gazdálkodó egységeknek többek között be kell mutatniuk azt, hogy a pénzügyi kimutatások egy különálló gazdálkodó egységre vagy gazdálkodó egységek csoportjára vonatkoznak-e, a beszámolási időszak vagy a pénzügyi kimutatások vagy megjegyzések által lefedett időszak végének dátumát, az IAS 21-ben meghatározott prezentálási pénznemet és az összegek pénzügyi kimutatásokban történő prezentálása során alkalmazott kerekítési szintet. Az IAS 1.113 szerint a megjegyzéseket rendszerezetten kell prezentálni, és a mérlegben, az eredménykimutatásban, a sajáttőke-változás kimutatásban és a cash flow-kimutatásban szereplő minden egyes tételnél kereszthivatkozással meg kell adni a megjegyzésekben szereplő kapcsolódó információkat. Az IAS 1.138 értelmében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a gazdálkodó egység címét és jogi formáját, azt, hogy melyik országban van bejegyezve, valamint székhelyének címét. Közzé kell tenniük továbbá működésük jellegének és fő tevékenységeiknek leírását, az anyavállalat és a csoport végső anyavállalatának a nevét. Az IAS 8.30 előírja, hogy ha a gazdálkodó egység egy már kiadott, de még nem hatályos új IFRS-t nem alkalmazott, közzé kell tennie ezt a tényt, valamint az ismert és ésszerűen megbecsülhető azon információkat, amelyek annak felmérése szempontjából relevánsak, hogy az új IFRS alkalmazása milyen hatással lehet a pénzügyi kimutatásokra a kezdeti alkalmazás időszakában. Ilyen esetben az IAS 8.31 szerint a gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell a standard vagy értelmezés címének, a számviteli politikában függőben lévő változás vagy változások jellegének és annak az időpontnak a közzétételét, amikortól az új standardot alkalmazni kell, és amikor a gazdálkodó egység a standard kezdeti alkalmazását tervezi. Továbbá a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatásaiban be kell mutatnia a standard kezdeti alkalmazásának hatását. Ha a hatás nem ismert vagy ésszerűen nem becsülhető meg, a gazdálkodó egységnek ezt a tényt kell közzétennie. A fenti követelmények áttekintésének eredményeit kiadványunk következő pontjai foglalják össze.

1.3. Az elemzés eredménye 1.3.1. A pénzügyi kimutatások típusa, a prezentálási pénznem és a kerekítés szintje Felmérésünkben a 19 kiválasztott pénzügyi kimutatás közül egy egyedi, a többi 18 konszolidált pénzügyi kimutatás volt. Valamennyi gazdálkodó egység magyar forintban prezentálta pénzügyi kimutatásait. A kerekítés szintje nyolc esetben ezer magyar forint, 11 esetben millió magyar forint volt. 1.3.2. Terjedelem Az éves jelentések átlagos terjedelme 57 oldal volt. Nyolc éves jelentés kevesebb mint 40 oldalból, öt éves jelentés több mint 71 oldalból állt.

9

A grafikon azt szemlélteti, hogy a gazdálkodó egységek éves jelentéseinek terjedelme 20-tól 175 oldalig terjed és a 19 kiválasztott gazdálkodó egység közül 7 az átlagosnál több oldalon prezentálta pénzügyi kimutatásait.  Oldalszám Átlagos oldalszám

200 180

175

160 140 120 100 87

80 55

38

20

20

64

57

40

40

81

73

65

60

86

29

55 37

25

31

36

24

0

4. sz. ábra: A 2008-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolók terjedelme

1.3.3. Az időszak vége, valamint az időszak vége és a közzététel dátuma közötti átlagos időtartam Egy gazdálkodó egység 2008. március 31-i, egy másik 2008. szeptember 30-i, míg a 19 közül 17 gazdálkodó egység 2008. december 31-i fordulónappal készítette el éves jelentését. Az időszak végétől a közzététel dátumáig eltelt átlagos időtartam 84 nap volt. Egy gazdálkodó egység az időszak végétől számított kevesebb, mint 40 napon belül bocsátotta ki a pénzügyi kimutatásait, de ezek a pénzügyi kimutatások csak 20 oldalból álltak. A 19 gazdálkodó egység közül négy az időszak végétől számított 41-70 napon belül, a fennmaradó 14 gazdálkodó egység pedig több mint 71 nap alatt bocsátotta ki pénzügyi kimutatásait. Az alábbi grafikon a közzététel dátumát és a pénzügyi kimutatások terjedelmét szemlélteti. A pénzügyi kimutatások hosszúsága, valamint az időszak vége és a közzététel dátuma között eltelt időtartam hossza között nincs közvetlen összefüggés: a 175 oldalból álló legterjedelmesebb pénzügyi kimutatásokat az időszak végétől számított 78 napon belül, egy 29 oldalas pénzügyikimutatásegyüttest azonban 117 napon belül bocsátották ki.  Oldalszám

140 120

29 38 37 31 40 25 36

100 80 60

55 55 57 64

24

40

86 81 87

175

6573

20

20 0 0

20

40

60

80

100

5. sz. ábra: A közzététel dátuma és az oldalak száma

120

140

160

180

200

10

1.3.4. Az angol kifejezések és a magyar fordítás megfelelő alkalmazása A 19 gazdálkodó egység közül egy angolul prezentálta pénzügyi kimutatásait összességében jó minőségben. A többi gazdálkodó egység magyarul prezentálta éves jelentését, ezekben az esetekben 34 kiválasztott tipikus IFRS-kifejezést teszteltünk és vetettünk össze a standardok hivatalos magyar fordításával. Felmérésünk során 4 szintű skálát határoztunk meg az alábbiak szerint: • Nagyon jó: a kiválasztott 34 szó több mint 90%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. • Jó: a kiválasztott 34 szó 70-89%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. • Kielégítő: a kiválasztott 34 szó 50-69%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. • Fejlesztendő: a kiválasztott 34 szó kevesebb mint 50%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. A 34 kiválasztott kifejezés: bekerülési érték

nyereségadó

piaci feltételek mellett létrejött ügylet

kezdeti értékelés

könyv szerinti érték

kezdeti megjelenítés

pénztermelő egység

befektetési célú ingatlan

elkötelezettség

közös vállalkozás

adósságinstrumentum

lényeges

származékos termékek

értékelés

-ként megjelöl

nettó realizálható összeg

közzététel

megjegyzések

pénzügyi eszköz

kötelem

pénzügyi kimutatások

prezentálási pénznem

külföldi pénznem

megjelenítés

funkcionális pénznem

megtérülő érték

vállalkozás folytathatósága

felhalmozott eredmény

fedezeti instrumentum

kockázati kitettség

értékesítésre tartott

a sajáttőke-változás kimutatása

értékvesztés

megjelenített bevételek és ráfordítások kimutatása

1. sz. táblázat: Kiválasztott kifejezések

Felmérésünk eredményeként levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magyar fordítás általános minősége 1 esetben jó és 9 esetben megfelelő volt, a fennmaradó 9 esetben pedig fejlesztendő.

11

1.3.5. A megjegyzések általános minősége Ebben a részben azt ellenőriztük, hogy a megjegyzéseket rendszerezetten mutatták-e be, és hogy a pénzügyi kimutatások tartalmaztak-e a megjegyzésekben szereplő bármely kapcsolódó információra vonatkozó kereszthivatkozásokat. A pénzügyi kimutatásokhoz fűződő megjegyzéseket három gazdálkodó egység rendszerezetten, nagyon jó minőségben, négy jó minőségben, öt kielégítő és hét fejlesztendő minőségben prezentálta. A fejlesztést igénylő minősítések esetében a fő probléma az volt, hogy a megjegyzések fejezeteit és alfejezeteit nem logikus sorrendben prezentálták. Egy esetben a megjegyzések csak másfél oldalból álltak, ami nem bizonyult elegendőnek. A kereszthivatkozások alkalmazásának általános minősége jó volt, egy esetben azonban nem szerepeltek kereszthivatkozások az elsődleges pénzügyi kimutatásokban. Sok esetben azt találtuk, hogy a mérleg és az eredménykimutatás tartalmazott kereszthivatkozásokat a kapcsolódó információkra, a sajáttőke-változás kimutatásából és a cash flow-kimutatásból viszont hiányzott a kereszthivatkozás. 1.3.6. Az általános információk minősége Az alábbi ábra a beszámolót készítő gazdálkodó egységre vonatkozó általános információk közzétételének minőségét mutatja. 3 Kiváló

2 2 5

Jó

9 9 3

Kielégítő

6 6 5

Fejlesztendő

2 2 3

Nincs közzététel

0 0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

 Az anyavállalat és a csoport végső anyavállalatának neve  A gazdálkodó egység székhelye és jogi formája, bejegyzésének országa és székhelyének címe  A gazdálkodó egység működésének és fő tevékenységei jellegének leírása 6. sz. ábra: A beszámolót készítő gazdálkodó egységre vonatkozó általános információk

A címet és a jogi formát a legtöbb esetben megfelelően tették közzé, három pénzügyi kimutatásban azonban nem tették közzé a székhely címét. A legtöbb esetben a gazdálkodó egységek elegendő információt mutattak be működésükről és fő tevékenységeikről. Egy esetben túl hosszú leírást tettek közzé és két pénzügyi kimutatásból teljes mértékben hiányzott a leírás.

10

12

1.3.7. Még nem hatályos IFRS-ek korábbi alkalmazása Felmérésünkben ellenőriztük, hogy a gazdálkodó egységek a 2008-as évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaikban alkalmazták-e a még nem hatályos új standardokat vagy értelmezéseket, és ha nem, a megjegyzésekben prezentálták-e a fent említett előírt közzétételeket. Ezek a standardok és értelmezések az alábbiak voltak: • Az IFRS 2 Részvény-alapú kifizetés – Megszolgálási feltételek és törlések című módosítása tisztázza a megszolgálási feltételek fogalmát, bevezeti a nem megszolgálási feltételek koncepcióját, előírja azok a nyújtás napján számított valós értékben történő figyelembevételét, és meghatározza a nem megszolgálási feltételek és törlések számviteli kezelését. Az IFRS 2 módosításai 2009. január 1-jétől hatályosak és korábbi alkalmazásuk megengedett. • Az IFRS 8 Működési szegmensek a szegmensek szerinti jelentésben bevezeti a „vezetési megközelítést” és olyan szegmensekre vonatkozó közzétételt ír elő, amely a gazdálkodó egység olyan komponensein alapul, amelyeket a vezetés a működési kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal során figyelemmel kísér. A működési szegmensek a gazdálkodó egység olyan komponensei, amelyekről elkülönített pénzügyi információ áll rendelkezésre, amelyet a csoport legfőbb működési döntéshozója az erőforrások elosztásakor és a teljesítmény értékelése során rendszeresen mérlegel. A standard 2009. január 1-jétől hatályos és korábbi alkalmazása megengedett. • A módosított IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása (2007) bevezeti a „teljes átfogó jövedelem” fogalmát, amely a saját tőke olyan időszaki változásait jelenti, amelyek nem a tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott tranzakciókból származnak. A teljes átfogó jövedelem prezentálható egyetlen átfogó jövedelemkimutatásban (amely egyetlen kimutatásban hatékonyan ötvözi mind az eredménykimutatást, mind pedig a nem tulajdonosi sajáttőke-változásokat) vagy egy eredménykimutatásban és egy különálló átfogó jövedelemkimutatásban. A gazdálkodó egységeknek a módosított IAS 1-et a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves periódusokra vonatkozóan kell alkalmazniuk. A korábbi alkalmazás megengedett. • A módosított IAS 23 Hitelfelvételi költségek megszünteti a hitelfelvételi költségek ráfordításként történő elszámolására vonatkozó lehetőséget és előírja, hogy a gazdálkodó egység azokat a hitelfelvételi költségeket, amelyek közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdoníthatók, az adott eszköz bekerülési értékének részeként aktiválja. A gazdálkodó egységeknek a módosított IAS 23-at a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves periódusokra vonatkozóan kell alkalmazniuk. A korábbi alkalmazás megengedett. • Az IFRIC 13 „Vásárlói hűségprogramok” értelmezést („IFRIC 13”) 2007. június 28-án adták ki és a 2008. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra vonatkozóan hatályos. Az IFRIC 13 azzal foglalkozik, hogy a vevőiknek áruk vásárlása vagy szolgáltatások igénybevétele esetén hűségprogramban (gyakran „pontoknak” nevezett) jutalompontokat adó társaságoknak hogyan kell elszámolniuk az ingyenes vagy kedvezményes árú áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelmüket, ha és amikor a

13

vevők a pontokat beváltják. Az IFRIC 13 előírja a társaságoknak, hogy az eredeti értékesítés bevételének bizonyos részét a jutalompontokhoz rendeljék hozzá és ezeket a befolyt összegeket csak akkor jelenítsék meg bevételként, amikor az áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelmeiket teljesítették. A gazdálkodó egységeknek ezt az értelmezést a 2008. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves periódusokra vonatkozóan kell alkalmazniuk. A korábbi alkalmazás megengedett. Az eredmény azt mutatja, hogy egy gazdálkodó egység a standard hatályba lépését megelőzően alkalmazta az IFRS 8-at. Az áttekintett pénzügyi kimutatásokban más standardokat nem alkalmaztak korábban. A legtöbb esetben az arra vonatkozó információt, hogy a gazdálkodó egység nem alkalmazott korábban hatálybalépés előtti standardokat vagy értelmezéseket, valamint a kezdeti alkalmazás pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges hatását nem kielégítően vagy egyáltalán nem tették közzé.

14

2. Az értékelés alapjára és a vezetőség által mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek 2.1. Fő következtetések • Az értékelés alapjaira vonatkozó közzétételek általános minősége fejlesztendő. • A legtöbb esetben csak egy listát prezentáltak azokról a tételekről, amelyekre a vezetőség által mérlegelt szempontok és becslései hatással vannak, de nem tettek közzé további részleteket ezen döntések jellegéről és arról, hogy az hogyan befolyásolta az eszközöket és kötelezettségeket. Ezek a közzétételek túl általánosak voltak és a legtöbb esetben hiányoztak a valós értékek meghatározásának módszerei.

2.2. Háttér A pénzügyi kimutatások alapos megértéséhez fontos az értékelés alapjának közzététele. A kimutatott eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékei nem lesznek érthetők, ha a kiegészítő megjegyzésekben nem adják meg az értékek levezetésének alapját. Az IFRS-ek előírják ezen számok alapjának közzétételét - mind azt, hogy hogyan számították ki azokat (becslések), mind pedig azt, hogy a vezetőség hogyan alkalmazta a számviteli politikákat (döntések). Az IAS 1.117 (a) szerint a jelentős számviteli politikák összefoglalásában a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott értékelési alapokat. Továbbá az IAS 1.122 előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy tegyék közzé a vezetés által a gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazása során hozott olyan döntéseket, amelyek leginkább befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegeket. A hozott döntések közé tartozik például az, hogy egy eszközt lejáratig vagy kereskedési céllal tartsanak-e és bármely átsorolás. Ez a döntés hatással van az eredményre gyakorolt hatás időzítésére, mivel az eszközt el lehet számolni amortizált bekerülési értéken, illetve az eredménnyel szemben valós értéken. Az IAS 1 megengedi a gazdálkodó egységeknek a részletezés mértékének és ezen közzétételek helyének eldöntését.

15

2.3. Az elemzés eredményei 2.3.1. Az értékelés alapjai Az értékelés alapjaira vonatkozó közzétételek általános minősége összességében fejlesztendő. Ahogyan az alábbi grafikonból látható, egy gazdálkodó egység nem tette közzé, hogy milyen értékelési alapokat használt fel a pénzügyi kimutatások elkészítése során. A többi esetben arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen a területen fejlesztendőek a közzétételek, a magyar fordítás helytelen volt és a számviteli szaknyelv nem volt pontos (pl. az értékesíthető eszközök esetében a „piaci érték” kifejezést használták a „valós érték” kifejezés helyett). Jó

2

Kielégítő

4

Fejlesztendő

12

Nincs közzététel

1 0

2

4

6

8

10

12

14

 a pénzügyi kimutatások elkészítésekor használt értékelési alap (alapok) 7. sz. ábra: A közzétett értékelési alapok minősége

2.3.2. A vezetőség által mérlegelt szempontok A vezetőség által mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek általános minősége szintén fejlesztendő. Egyes esetekben a gazdálkodó egységek csak egy listát tettek közzé azokról a tételekről, amelyekre a vezetőség döntései és becslései hatással vannak, de nem mutattak be további részleteket ezen döntések jellegéről és arról, hogy az hogyan befolyásolta az eszközöket és kötelezettségeket. A legtöbb esetben a becslésekre és döntésekre vonatkozó közzétételek túl általánosak voltak és hiányzott a valós értékek meghatározásának leírása. Az alábbi grafikon a kiválasztott pénzügyi kimutatásokban prezentált, a vezetés által mérlegelt legfőbb szempontokat foglalja össze. Az alábbi számok azt jelzik, hogy hány pénzügyi kimutatás tartalmazta ezeket.

16

Nincs közzététel becslésekről

1

Nincs becslés a pénzügyi kimutatások készítése során

1

Ingatlanok, gépek, berendezések és immateriális javak megtérülő értéke

1

Biztosítási kötelezettségek

1

Jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése

1

Beágyazott lízing

1

Készletek leírása

1

Szerzési költségek

1

Munkavállalói juttatások

1

Ingatlanok, gépek, berendezések és befektetési célú ingatlanok valós értéke

1

Követelések behajtása

1

Szerződésekkel kapcsolatos kifizetetlen összegek

1

Határidős ügyletek valós értéke

1

Környezetvédelmi és feltárási kötelezettségek

1

Perek kimenetele

2

Meghatározott juttatási kötelmek jelenértékének meghatározása során használt aktuáriusi feltételezések Határozott hasznos élettartamú ingatlanok, gépek, berendezések és immateriális javak hasznos élettartama

2

6

Környezetvédelmi céltartalék

2

Értékesíthető befektetések értékvesztése

1

Kölcsönök és követelések értékvesztése

6

Pénzügyi instrumentumok valós értéke

5

Céltartalékok

6

Értékcsökkenés és amortizáció

1

Ingatlanok, gépek, berendezések és immateriális javak, goodwill értékvesztése

9

Halasztottadó-követelések

8 0

1

2

 Gazdálkodó egységek száma 8. sz. ábra: A fő döntések és becslések közzététele

3

4

5

6

7

8

9

10

17

3. Konkrét számviteli politikák közzététele 3.1. Bevételek megjelenítése 3.1.1. Fő következtetések A bevételek megjelenítése terén a gazdálkodó egységek számára szükséges a közzétételek javítása, mivel a kiválasztott pénzügyi kimutatások közül több nem tartalmazott kielégítő információt nemcsak a bevételek megjelenítésének elszámolásáról, hanem a bevételek forrásairól sem. 3.1.2. Háttér Az IAS 18.35 szerint a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a bevételek megjelenítésére vonatkozóan alkalmazott számviteli politikákat, beleértve a szolgáltatásnyújtást magukban foglaló ügyletek teljesítési fokának meghatározásához alkalmazott módszereket. Továbbá, a szerződéses bevételek vonatkozásában az IAS 11.39 előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy tegyék közzé az időszakban megjelenített szerződéses bevételek és a folyamatban lévő szerződések teljesítési fokának meghatározására használt módszereket. A kiválasztott bankok esetében a bevételek fő forrása a kamatbevétel volt, ami az összbevétel átlagosan 67%-át alkotta. Az IAS 18.30 (a) szerint a kamatbevételt az IAS 39-ben meghatározott effektív kamatláb módszer alkalmazásával kell megjeleníteni. Az effektív kamatláb módszer egy pénzügyi eszköz vagy egy pénzügyi kötelezettség (vagy a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek csoportjai) amortizált bekerülési értékének kiszámítására és a kamatbevételek vagy kamatráfordítások adott időszakra történő felosztására vonatkozó módszer. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti (vagy amennyiben alkalmazható, egy ennél rövidebb időszak alatti) becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatlábat a pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség kezdeti megjelenítésekor állapítják meg és ezt követően nem módosítják. Az effektív kamatláb kiszámításakor a gazdálkodó egységnek a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét figyelembe véve kell megbecsülnie a cash flow-kat, ugyanakkor nem kell figyelembe vennie a jövőbeni hitelezési veszteségeket. A számításnak tartalmaznia kell a gazdálkodó egység által fizetett vagy kapott minden olyan összeget, amelyek elválaszthatatlan részét képezik a pénzügyi instrumentum effektív kamatlábának, beleértve a tranzakciós költségeket és minden egyéb prémiumot vagy diszkontot. A tranzakciós költségek olyan járulékos költségek, amelyek közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódnak.

18

3.1.3. Az elemzés eredménye Elemzésünk alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a bevételekre vonatkozó közzétételek általános minősége fejlesztést igényel. A szerződéses bevételek csak kilenc esetben voltak relevánsak, de ahol releváns volt, ott nem volt megfelelő a közzététel minősége. Azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a legtöbb esetben nem mutattak be elegendő információt a bevételek megjelenítéséről - nem csak a megjelenítés módszerei, de a bevételek forrásai sem voltak világosak. Bankok esetében csak néhány mondat szerepelt az effektív kamatláb módszer alkalmazásáról, annak ellenére, hogy a bankok bevételük nagy részét ezzel a módszerrel jelenítik meg. Az alábbi grafikon a bevételek megjelenítésére vonatkozó közzétételek minőségét mutatja be: 2

a folyamatban lévő szerződések készültségi fokának meghatározására használt módszerek

7 10 1 1

a tárgyidőszakban elszámolt szerződéses bevétel meghatározására használt módszereket

7 10

a bevételek elszámolására vonatkozóan alkalmazott számviteli politika, beleértve a szolgáltatásnyújtást magában foglaló ügyletek teljesítési fokának meghatározásához alkalmazott módszereket is

1 3 3 12 0

 Nem releváns

 Fejlesztendő

2

4

 Kielégítő

6

8

 Jó

10

12

14

 Kiváló

9. sz. ábra: A bevételek megjelenítésére vonatkozó számviteli politikák

3.2. Ingatlanok, gépek és berendezések 3.2.1. Fő következtetések Az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre vonatkozó közzétételek általános minősége jó volt, egy gazdálkodó egység azonban nem tette közzé az ezen eszközök bruttó könyv szerinti értékének meghatározására használt értékelési alapokat, ez utóbbi közzétételek minősége pedig 9 gazdálkodó egységnél nem volt megfelelő. 3.2.2. Háttér Az ingatlanok, gépek és berendezések minden egyes csoportjára az IAS 16.73 előírja a bruttó könyv szerinti érték meghatározására felhasznált értékelési alapok, az alkalmazott értékcsökkentési módszerek és az alkalmazott hasznos élettartamok vagy értékcsökkenési kulcsok közzétételét. 3.2.3. Az elemzés eredménye Ezen a téren a közzétételek általános minősége az egyéb számviteli politikákra vonatkozó közzétételeknél jobbnak bizonyult. Ezt az okozhatja, hogy a magyar

19

számviteli törvény hasonló közzétételeket ír elő (hasznos élettartamok és értékcsökkenési kulcsok, alkalmazott értékcsökkentési módszerek, bekerülési érték és halmozott értékcsökkenés az időszak elején és végén). Több gazdálkodó egység a bekerülési érték modellt alkalmazza az ingatlanok, gépek és berendezések kezdeti megjelenítést követő értékelésére, amely módszer nem tér el jelentősen a magyar szabályok által előírt értékeléstől. Több gazdálkodó egység nem felelt meg azonban az ezen eszközök bruttó könyv szerinti értékének meghatározásához használt értékelési alapokra vonatkozó közzétételi követelményeknek. 10

Az alkalmazott hasznos élettartamok vagy értékcsökkenési kulcsok

8 1 8

Az alkalmazott értékcsökkenési módszerek

10 1 3 1

A bruttó könyv szerinti érték meghatározásához használt értékelési alapok

5 9 1 0

 Nincs közzétéve

2

 Fejlesztendő

4

6

 Kielégítő

8

10

 Jó

12

 Kiváló

10. sz. ábra: Ingatlanok, gépek, berendezésekkel kapcsolatos közzétételek

3.3. Immateriális javak 3.3.1. Fő következtetések Az immateriális javakra vonatkozó közzétételeket egészében véve jónak minősítettük, bár több gazdálkodó egység nem különböztette meg egyrészt a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, másrészt a határozatlan és a határozott hasznos élettartamú immateriális javakat. 3.3.2. Háttér Az IAS 38.118 szerint a gazdálkodó egységnek az immateriális javak valamennyi csoportjára vonatkozóan közzé kell tennie, megkülönböztetve egymástól a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, hogy a hasznos élettartamok határozatlanok vagy határozottak-e és amennyiben határozottak, a hasznos élettartamokat vagy az alkalmazott amortizációs kulcsokat és módszereket. 3.3.3. Az elemzés eredménye Az immateriális javakra vonatkozó közzétételek az egyik olyan területet képviselik, amely nem követel meg részletes további információkat, mivel a szükséges adatok az IFRS-kimutatásokból általában rendelkezésre állnak. Mindazonáltal az immateriális javak értékelésére vonatkozó IFRS-szabályok jelentősen eltérnek a magyar számviteli törvény követelményeitől.

20

Az alábbi grafikonban szereplő közzétételek általános minősége összességében jó volt, bár több gazdálkodó egység nem különböztette meg megfelelően a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, és nem tett különbséget a határozatlan és a határozott hasznos élettartamú immateriális javak között. Belső előállítású és egyéb immateriális javak – határozott hasznos élettartammal rendelkező immateriális javak esetében használt amortizációs módszerek

9 7 3

Belső előállítású és egyéb immateriális javak – a hasznos élettartam határozott vagy határozatlan, ha határozott, a hasznos élettartamok vagy az alkalmazott amortizációs kulcsok

6 9 4 0

 Fejlesztendő

2

4

 Kielégítő

11. sz. ábra: Immateriális javakra vonatkozó közzétételek

6

8

10

12

 Jó

21

4. Részvény-alapú kifizetések 4.1. Fő következtetések • A 19 kiválasztott gazdálkodó egység közül hét esetében volt releváns a beszámolási időszakokban a részvény-alapú kifizetési ügyletek elszámolása. • A nyújtott opciók általános feltételeit, maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját legtöbbször kielégítően tették közzé. • Általában nem mutattak be elegendő információt a valós érték meghatározásának módszereiről, az opcióárazásról (beleértve az inputokat, a volatilitásra vonatkozó adatokat). • A legtöbb gazdálkodó egység megfelelt a részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételi követelményeknek. • Ritkán tették közzé az időszak folyamán lehívott részvényopciók esetében a részvények lehívás időpontjában érvényes súlyozott átlagárait és az időszak végén meglévő opciók esetében a lehívási árak tartományát és a szerződés szerinti hátralévő élettartamot.

4.2. Háttér Az IFRS 2.44 előírja, hogy a gazdálkodó egységnek olyan információkat kell közzétennie, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy a tárgyidőszak alatt fennálló részvény-alapú kifizetési megállapodások jellegét és mértékét megértsék. Felmérésünk során a részvény-alapú kifizetésekkel kapcsolatban különbséget tettünk a kvalitatív közzétételek, az opcióárazásra és a valós értékekre vonatkozó közzétételek, valamint az egyéb közzétételek között. 4.2.1. Kvalitatív közzétételek Ezek a közzétételek az alábbiakat tartalmazzák: • az időszak folyamán bármely időpontban fennálló részvény-alapú kifizetési megállapodás minden egyes típusának leírása, beleértve minden egyes megállapodás általános feltételeit, mint például a megszolgálási követelményeket, a nyújtott opciók maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját; • arra vonatkozó információ, hogyan határozták meg az időszak folyamán kapott javak vagy szolgáltatások, vagy nyújtott tőkeinstrumentumok valós értékét. 4.2.2. Az opcióárazásra és a valós értékekre vonatkozó közzétételek Ezek a közzétételek az alábbiakat foglalják magukban, feltéve, hogy a gazdálkodó egység a tőkeinstrumentumai ellenértékeként kapott javak vagy szolgáltatások valós értékét közvetett módon, a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke alapján határozta meg:

22

• Az időszak folyamán nyújtott részvényopciók esetében ezen opciók értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint arra vonatkozó információt, hogy a valós értéket hogyan határozták meg, beleértve: o az alkalmazott opcióárazási modellt, valamint az ezen modell inputjait; o azt, hogy hogyan határozták meg a várható volatilitást; o azt, hogy a opciónyújtás bármely más jellemzőjét, mint például egy piaci feltételt, figyelembe vették-e és hogyan a valós érték megállapításánál. • Az időszak folyamán nyújtott egyéb (vagyis a részvényopcióktól eltérő) tőkeinstrumentumok esetében ezen tőkeinstrumentumok számát és az értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint arra vonatkozó információt, hogy ezt a valós értéket hogyan állapították meg, az alábbiakat beleértve: o ha a valós értéket nem megfigyelhető piaci ár alapján állapították meg, hogyan határozták azt meg; o azt, hogy a várható osztalékokat figyelembe vették-e és hogyan a valós érték megállapításánál; o azt, hogy a nyújtott tőkeinstrumentumok bármely más jellemzőjét figyelembe vették-e és hogyan a valós érték megállapításánál.

4.2.3. Egyéb közzétételek Az ilyen közzétételek közé tartoznak: • A részvényopciók száma és súlyozott átlagos lehívási árai, az opciók minden egyes alábbi csoportjára vonatkozóan: az időszak elején meglévő, az időszak folyamán nyújtott/lehívott/lejárt/jogvesztetté vált, az időszak végén meglévő/lehívható; valamint • A tárgyidőszakban elszámolt, olyan részvény-alapú kifizetési ügyletekből származó teljes ráfordításokat, melyek esetében a kapott javak és szolgáltatások nem feleltek meg az eszközként való kimutatás feltételeinek, és amiatt azok azonnal ráfordításként kerültek elszámolásra, beleértve a teljes ráfordítás azon részének elkülönült közzétételét, amely tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletekből keletkezett; • A részvény-alapú kifizetési ügyletekből származó kötelezettségek esetében a teljes könyv szerinti érték az időszak végén; • Az időszak folyamán lehívott részvényopciók esetében a súlyozott átlagos részvényár a lehívás időpontjában. Amennyiben az opciók rendszeresen lehívásra kerültek a tárgyidőszak során, a gazdálkodó egység ehelyett az időszakra vonatkozó súlyozott átlagos részvényárat is közzéteheti; • Az időszak végén meglévő részvényopciók esetében a lehívási árak tartománya, valamint a súlyozott átlagos hátralévő szerződéses élettartam. Amennyiben a lehívási árak tartománya széles, a meglévő opciókat olyan tartományokra kell osztani, amelyek érdemi információt szolgáltatnak azon további részvények számának és ütemezésének a megítéléséhez, amelyek kibocsátásra kerülhetnek, valamint azon pénzösszeg értékeléséhez, amely ezen opciók lehívásakor járna.

23

4.3. Az elemzés eredménye A 19 gazdálkodó egységből hét számolt be részvény-alapú kifizetési ügyleteiről. Ebben a hét esetben a közzétételek általános minősége fejlesztendő. Felmérésünk során a részvény-alapú kifizetésekkel kapcsolatban különbséget tettünk a kvalitatív közzétételek, az opcióárazásra vonatkozó közzétételek, valamint az egyéb közzétételek között. Áttekintésünk eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. 4.3.1. Kvalitatív közzétételek A legtöbb esetben a gazdálkodó egységek részletes leírást tettek közzé az időszak során fennálló részvény-alapú kifizetési ügyletekről. Ezek a közzétételek a nyújtott opciók általános feltételeit, maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját foglalták magukban. Két esetben nem tettek közzé információt a valós érték meghatározásának módszereire vonatkozóan. Hat esetben a gazdálkodó egységek nem értékelik közvetlen módon a kapott javak vagy szolgáltatások valós értékét, így az ilyen közzétételek nem voltak alkalmazandók. Abban az egy esetben, amelyben alkalmazandó, a közzététel minősége fejlesztést igényel. 4

A részvény-alapú kifizetési ügyletek minden típusának leírása, ügyletenként vagy összevontan

2 1

Információk, amelyek lehetővé teszik pénzügyi kimutatásai felhasználói számára, hogy megértsék, hogy a kapott javak és szolgáltatások valós értéke, vagy a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke az időszak során hogyan került megállapításra

3 2 2

Ha az időszak alatt kapott javak vagy szolgáltatások valós értékét közvetlenül határozták meg, közzé kell tenni, hogy a valós érték hogyan került megállapításra, pl. az adott javak és szolgáltatások piaci ára alapján

1 6 0

 Nem releváns

 Nincs közzétéve

1

2

 Fejlesztendő

3

4

5

 Kielégítő

6

 Jó

12. sz. ábra: Kvalitatív közzétételek – Részvény-alapú kifizetési ügyletek

4.3.2. Opcióárazás és valós értékek A hét kiválasztott gazdálkodó egység közül kettő mutatott be közzétételeket az időszak alatt nyújtott részvényopciókra vonatkozóan az opciók értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékéről, valamint arra vonatkozó információt, hogy ezt a valós értéket hogyan határozta meg.

7

24

A bemutatott információt és a közzétételek minőségét az alábbi ábra összegzi: Az opció nyújtás bármely más jellemzője figyelembe vételre került-e és hogyan a valós érték megállapításánál, pl. a piaci feltételek

6 1

A várható volitilitás hogyan került megállapításra, beleértve annak kifejtését, hogy a várható volatilitás meghatározása milyen mértékben alapul múltbeli adatokon

1 5 1

Az opcióárazási modell, a modell inputjait (a súlyozott átlagos részvényár, a lehívási ár, a várható volatilitás, az opció élettartama, a várható osztalék, a kockázatmentes kamatláb, és egyéb, a modellhez szükséges inputok)

2 2 2 1 0

 Nincs közzétéve

1

2

 Fejlesztendő

3

4

5

6

 Kielégítő

7

 Jó

13. sz. ábra: Részvény-alapú kifizetések – Opcióárazás

Az időszak alatt nyújtott egyéb (azaz a részvényopcióktól eltérő) tőkeinstrumentumokra vonatkozóan a hét gazdálkodó egység közül öt elmulasztotta közzétenni ezen tőkeinstrumentumok számát és az értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint az arra vonatkozó információt, hogy ezt a valós értéket hogyan határozták meg. 4.3.3. Egyéb közzétételek Az alábbi ábra a részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételeket mutatja be az opciók minden egyes alábbi csoportjára vonatkozóan: Az időszak végén lehívható

4

Az időszak végén meglévő

5

A tárgyidőszakban lejárt

2

3

4

A tárgyidőszakban lehívott

5

A tárgyidőszakban jogvesztetté vált

2

4

A tárgyidőszakban nyújtott

3 5

Az időszak elején meglévő

2

4 0

 Igen

3

1

2

3 3

4

5

6

7

8

 Nem

14. sz. ábra: A részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételek

Az időszak folyamán egyik gazdálkodó egység sem kötött vagy módosított olyan tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletet, amelyben a kapott javak és szolgáltatások valós értékét a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke alapján határozták meg. A hét gazdálkodó egység közül öt tett közzé a tárgyidőszakban elszámolt olyan részvény-alapú kifizetési ügyletekből származó teljes ráfordítást, amelyek esetében a kapott javak vagy szolgáltatások nem feleltek meg az eszközként való kimutatás

25

feltételeinek, és amiatt azok azonnal ráfordításként kerültek elszámolásra. Ezek a teljes ráfordítás azon részének elkülönült közzétételét is tartalmazták, amely tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletekként elszámolt ügyletekből keletkezett. A hét gazdálkodó egység közül csak három tette közzé az ezen ügyletekből keletkező kötelezettségek teljes könyv szerinti értékét az időszak végén. A hét, év végén részvény-alapú kifizetési ügylettel rendelkező gazdálkodó egység közül három tette közzé a lehíváskor érvényes súlyozott átlagos részvényárat az időszak alatt lehívott részvényopciókra vonatkozóan. A hét gazdálkodó egység közül kettő a lehívási árak tartományát és a súlyozott átlagos hátralévő szerződéses élettartamot is közzétette az időszak végén meglévő részvényopciókra vonatkozóan.

Szemléltető példa – Kvalitatív közzétételek „A Csoport bizonyos munkavállalói (a felsőés középvezetés tagjai) részvény-alapú juttatásban részesülnek; ennek keretében az alkalmazottak részvényekért vagy részvények feletti jogokért cserében nyújtanak szolgáltatásokat („tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek”).

Tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek A munkavállalóknak juttatott, tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek költsége a nyújtás időpontjában érvényes valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték meghatározása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (általában a binomiális modell) alkalmazásával történik. A tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek értékelése során az anyavállalat részvényeinek árfolyamához kapcsolódó feltételeken („piaci feltételek”) kívül nem kerülnek figyelembevételre teljesítményfeltételek. A tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek költsége, a saját tőke egyidejű növekedése mellett, arra az időszakra vonatkozóan kerül megjelenítésre,

amelyben a teljesítményfeltételek teljesülnek, addig az időpontig, amikor az adott alkalmazottak a juttatásra teljes mértékben jogosulttá válnak („megszolgálási időpont”). A tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek halmozott ráfordítása a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a Csoport vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darabszámára vonatkozó legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek. Nem kerülnek megjelenítésre ráfordításként azok a juttatások, amelyek végül nem válnak megszolgálttá, kivéve azon juttatásokat, ahol a megszolgálás egy piaci feltételtől függ, amelyeket megszolgáltnak kell tekinteni attól függetlenül, hogy a piaci feltétel teljesül-e vagy sem, feltéve, hogy valamennyi egyéb teljesítményfeltétel teljesül. Azokban az esetekben, amikor egy tőkeinstrumentumban teljesített juttatás feltételei módosításra kerülnek, minimálisan annyi ráfordítás kerül megjelenítésre, mintha a feltételek nem módosultak volna. További

ráfordítás kerül elszámolásra akkor, ha a módosítás eredményeként az ügylet módosítás időpontjában fennálló értékelés alapján meghatározott valós értéke növekszik . Azokban az esetekben, amikor egy tőkeinstrumentumban teljesített juttatás megszűnik, azt úgy kell kezelni, mintha a megszűnés időpontjában vált volna megszolgálttá, és a juttatásra még meg nem jelenített bármely ráfordítást azonnal meg kell jeleníteni. Ha azonban a megszűnt juttatást egy új juttatással kerül helyettesítiésre, és a nyújtás időpontjában helyettesítő juttatásként kerül megjelölésre, a megszűnt és az új juttatást úgy kell kezelni, mintha azok az eredeti juttatás módosítását képviselnék az előző bekezdésben foglaltak szerint. A le nem hívott opciókat az egy részvényre jutó hozam megállapításánál további hígító hatású részvényként kell tekinteni. Pénzeszközben teljesített ügyletek A pénzeszközben teljesített ügyletek költsége a juttatáskor a nyújtás időpontjában érvényes valós értéken a binomiális modell alkalmazásával kerül értékelésre.

26

Szemléltető példa (folytatás)

Ez a valós érték a megszolgálási időszak alatt ráfordításként kerül elszámolásra egy ennek megfelelő kötelezettség megjelenítése mellett. A kötelezettség a teljesítés időpontjával bezárólag minden egyes mérlegfordulónapon újraértékelésre kerül a valós értékre és annak változásai az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre.” „Átváltható kötvényprogram 2003. október 9-én a kötvényprogramban résztvevő vezetők banki hitel felvételével zártkörben kibocsátott, „A” sorozatú törzsrészvényekre átváltható kötvényeket jegyeztek. A program keretében összesen 1200 darab, 10 millió magyar forint névértékű átváltható kötvény került kibocsátásra, amelyek mindegyike egyenlő részletekben öt éven belül, az év előre meghatározott időszakában (októberben) váltható át 1779 „A” sorozatú törzsrészvényre. Az átváltható kötvényeket a konszolidált pénzügyi kimutatásokban összetett pénzügyi instrumentumként kerültek elszámolásra.

Az igazgatóság tagjai egyenként összesen 25, a bizottságok elnökei egyenként 30, az igazgatóság elnöke (vagy alelnöke, ha az elnök ügyvezető) 35 kötvényt volt jogosult jegyezni, míg a fennmaradó kötvényeket a Csoport kiemelt felső szintű vezetői jegyezhették. Az ötödik átváltás 2008 októberében történt és ugyanebben az időpontban a program le is zárult. Részvény-alapú opciós juttatás a menedzsment részére A 2006-ban indított, részvényopciókon alapuló ösztönzőrendszer biztosítja a Csoport vezetőségének a részvényárfolyam hosszú távú emelkedésében való érdekeltségét. Az ösztönző részvényopció évente készpénzben kifizetett bérösztönző, amelyet részvényekre vonatkozó vételi opciók alapján számítanak ki, és amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

• évente kezdődő 5 éves időszakot fed le (3 éves megszolgálási időszak és 2 éves lehívási időszak); • mértékét a Csoport besorolási kategóriánként meghatározott egységek mennyisége határozza meg; • az egységek értékének meghatározására évente kerül sor (a program kezdete óta minden egyes évben 1 egység 100 részvénynek felel meg). A részvényopciót a harmadik év végéig nem lehet visszaváltani (megszolgálási időszak), a visszaváltási időszak a 4. év január 1-jétől az 5. év december 31-éig tart. A kifizetés a beváltási periódusban a beváltás bejelentése alapján történik. A kifizetett összeg a részvények meghatározott számának és árfolyamemelkedésének (a visszaváltási ár és az eredeti ár közötti különbözet) szorzataként kerül meghatározásra.”

Szemléltető példa – Kvantitatív közzétételek „Tárgyév során a munkavállalók részére adott juttatások elszámolt összegét az alábbi táblázat tartalmazza: 2008 (millió Ft)

Tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletek költségek

2007 (millió Ft)

133

353

Pénzeszközben teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletek költségek / (költségének visszafordulása)

-973

1 556

Részvény-alapú kifizetési ügyletekből eredő összes (költségének visszafordulása) / költsége

-840

1 909

Az átváltható kötvényprogramban szereplő részvényopciók részletei: Átváltási opció darabszáma 2008 részvény

Súlyozott átlagos átváltási ár 2008-ban Ft/részvény

Tárgyév elején fennálló opciók

327 336

5 980

Tárgyév során juttatott opciók

—

—

Tárgyév során jogvesztetté vált opciók Tárgyév során lehívott opciók Tárgyév során lejárt opciók

690 252 —

Súlyozott átlagos átváltási ár 2007-ben Ft/részvény 5 962 —

—

—

(17 790)

5 621

(327 336)

5 980

(345 126)

5 962

—

—

Év végén fennálló opciók Lehívható opciók év végén

Átváltási opció darabszáma 2007 részvény

0 —

— 0

—

327 336 —

— 5 980 —

27

Szemléltető példa (folytatás)

Az év során átváltott kötvények átváltáskori súlyozott átlagos részvényenkénti lehívási árfolyama 5.980 volt. 2007-ben és 2008ban nem került sor átváltható kötvény juttatására. 2008 (millió Ft)

2007 (millió Ft)

Tárgyévben elszámolt költség

133

353

Le nem hívott átváltási opciók valós értéke

—

892

Az átváltható kötvény kötelezettségkomponense

—

1 840

Az átváltható kötvény sajáttőke-komponense

—

2 020

„A részvény-alapú opciós juttatás részletei: Átváltási opció darabszáma 2008 részvény

Súlyozott átlagos átváltási ár 2008-ban Ft/részvény

Év elején fennálló opciók

293 984

20 712

139 412

20 170

Év során nyújtott opciók (2008-ban euróban, 2007-ben Ft-ban megadva)

178 659

26 432

163 296

21 146

Év során jogvesztetté vált opciók

(21 478)

20 783

(8 724)

20 170

—

—

—

—

Év során lehívott opciók Év során lejárt opciók

—

—

Év végén fennálló opciók

451 165

22 974

Év végén lehívható opciók

—

—

Átváltási opció darabszáma 2007 részvény

Súlyozott átlagos átváltási ár 2007-ben Ft/részvény

—

—

293 984

20 712

—

—

Az IFRS 2 követelményeivel összhangban ez a részvény-alapú opciós juttatás pénzeszközben teljesített kifizetésekként került elszámolásra a juttatás megszolgálás időpontjában számított valós értékének az eltelt megszolgálási időszakra jutó része ráfordításként történő elszámolásával. Az opciós juttatás költsége a személyi jellegű ráfordítások között került elszámolásra, a Szállítók és egyéb kötelezettségek egyidejű növekedésével, amely 2008-ban 973 millió forint, 2007-ben 902 millió forint volt (bérjárulékok nélkül).Ezen ráfordításokon túl további 654 millió Ft költség (járulékok nélkül) merült fel 2007-ben, az előző, szintén pénzeszközben teljesített ösztönzőprogram lezárásakor. A mérlegfordulónapra vonatkozó valós értékek a binomiális opcióárazási modell alkalmazásával kerültek kiszámításra. A modellhez használt inputok a következők voltak: 2008 (millió Ft)

Súlyozott átlagos átváltási ár (Ft/részvény) Részvényárfolyam 2008. december 31-én (Ft/részvény) Várható volatilitás a múltbeli adatok alapján

2007 (millió Ft)

22 974

20 712

9 898

24 491

40,59%

31,89%

Várható osztalékhozam

4,81%

2,34%

Várható élettartam (év)

3,12

3,56

Kockázatmentes kamatláb - euróban meghatározva

2,23%

—

- Ft-ban meghatározva

9,70%

7,58%

28

5. Egyéb számviteli politikák Az alapvető fontosságú közzétételi követelmények mellett hangsúlyt helyeztünk egyéb olyan kérdések bemutatására is, amelyek a számviteli politikákban általában jelentősek, de nem annyira, hogy azokat külön szakaszban foglalják össze. Ezért ezeket a közzétételi követelményeket és megállapításainkat az alábbi alfejezetekben összegezzük.

5.1. Fő következtetések • 18 gazdálkodó egység esetében a biztosítási szerződések nem voltak relevánsak. Azokban az esetekben, ahol relevánsak voltak, fejlesztendőek a kapcsolódó közzétételek, valamint az ezen kockázatok kezelésére vonatkozó célok, politikák és eljárások bemutatása. • A legtöbb esetben a gazdálkodó egységek nem tették közzé, hogy a folyószámlahiteleket és a azonnal pénzeszközre váltható befektetéseket tartalmazzák-e a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek. • Az állami támogatások csak öt gazdálkodó egységre vonatkoztak. Ezek a gazdálkodó egységek általános leírást tettek közzé a kapott támogatások típusairól és a pénzügyi kimutatásokban történő prezentálás módszeréről, de ezek az információk jellemzően túl általánosak voltak és nem konkrétan a gazdálkodó egységre vonatkoztak. • A legtöbb esetben az időszak során nem változtak a számviteli politikák, a becslések és nem történt hibajavítás. A többi esetben a közzétételek fő oka az előző időszaki összegek tárgyidőszaki bemutatással való összhang érdekében történő átsorolása volt. Ezek a közzétételek azonban nem voltak kellően részletezettek és a legtöbb esetben nem tartalmazták az érintett eszközöket és kötelezettségeket, valamint az összegeket. • A diszkont lebontásának hatását a 19 kiválasztott pénzügyi kimutatás közül csak ötben tették közzé.

5.2. Háttér 5.2.1. Biztosítási szerződések Az IFRS 4.37 és .39 bekezdése értelmében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a biztosítási szerződésekre, valamint a kapcsolódó eszközökre, kötelezettségekre, bevételekre és ráfordításokra alkalmazott számviteli politikákat, a biztosítási szerződésekből eredő kockázatok kezelésének céljait, politikáit és eljárásait, valamint az ezen kockázatok kezelésére alkalmazott módszereket.

29

5.2.2. Készletek Az IAS 2.36. (a) szerint a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a készletek értékelésére alkalmazott számviteli politikákat, beleértve az alkalmazott bekerülésiérték-formulát. 5.2.3. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Az IAS 7.46. előírja a gazdálkodó egységeknek a pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek összetételének meghatározásához alkalmazott számviteli politika közzétételét. 5.2.4. Hitelfelvételi költségek Az IAS 23.9 és .26 (a) bekezdése értelmében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a hitelfelvételi költségekre alkalmazott számviteli politikát. 5.2.5. Állami támogatások Az IAS 20.39. (a) szerint a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük az állami támogatásokra alkalmazott számviteli politikát, ideértve a pénzügyi kimutatásokban történő prezentálás módszerét is. 5.2.6. A számviteli politikákban, becslésekben bekövetkezett változások és a hibák javítása Felmérésünk során ellenőriztük, hogy a gazdálkodó egységeknél az időszak során történt-e változás a számviteli politikában és a becslésekben vagy történt-e hibajavítás, és ha igen, milyen volt a közzétételek minősége, mennyire jól tükröződött a változások hatása a pénzügyi kimutatásokban és azt mennyire részletezték. 5.2.7. Céltartalékok Az IAS 38.84. (e) szerint a céltartalékok esetében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a diszkontált összegnek az idő múlásából eredő, az időszak alatti növekedését, és a diszkontráta bármilyen változásának hatását.

5.3. Az elemzés eredménye 5.3.1. Biztosítási szerződések A 19 kiválasztott gazdálkodó egység közül 18 esetében a biztosítási szerződések nem voltak relevánsak. Abban az egy esetben, ahol ez releváns volt, a biztosítási szerződésekre, valamint a kapcsolódó eszközökre és kötelezettségekre, bevételekre és ráfordításokra vonatkozó számviteli politikák közzétételei fejlesztendőek. Az IFRS 4 közzétételt ír elő a biztosítási szerződésekből eredő kockázatok kezelésének céljaira, politikáira és eljárásaira, valamint az ezen kockázatok kezelésére alkalmazott módszerekre vonatkozóan is, amely közzétételek szintén nem voltak megfelelőek.

30

5.3.2. Készletek A legtöbb esetben ezek a közzétételek nem voltak túl részletesek, viszont túl általánosak voltak, nem konkrétan a gazdálkodó egységre vonatkoztak. Általánosságban levonható az a következtetés, hogy a bekerülési érték formulájának közzététele fejlesztendő. Szemléltető példa „A készletek olyan eszközök:

• amelyeket a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítésre tartanak • amelyek előállítása folyamatban van, vagy amelyek értékesítésre készen állnak • amelyek olyan anyagok vagy anyagi eszközök formájában vannak, amelyeket a gyártási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban használnak fel.

A készleteket a beszerzési ár (bekerülési érték) és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon kell értékelni. A nettó realizálható érték a szokásos üzletmenet során a becsült értékesítési ár, csökkentve az értékesítéshez szükséges becsült költségekkel. A készletek bekerülési értéke a súlyozott átlagos bekerülési érték formulával kerülnek meghatározásra. A késztermékek és a befejezetlen termelés készleteinek bekerülési értéke a tervezési költségeket, az anyagokat, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlen költségeket és a kapcsolódó termelési általános költségeket (amelyeket a normál termelési kapacitás szerint osztanak fel) foglalja magában. A készletek bekerülési értékének nem részei az anyagok, a munkaerő, és az egyéb termelési költségek nem szokásos mértékű veszteségei; a tárolási költségek, kivéve, ha ezek a költségek szükségszerűek a gyártási folyamat során; azok az igazgatási jellegű általános költségek, amelyek nem járulnak hozzá a készletek jelenlegi helyre és állapotba történő juttatásához; és az értékesítési költségek.” 5.3.3. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetételére vonatkozó közzétételek az átlagosnál jobbnak bizonyultak, mivel a 19 pénzügyi kimutatás közül 12 esetében a minőség jó volt. Hat gazdálkodó egység esetében a közzététel minősége fejlesztendő. A legtöbb esetben a gazdálkodó egység nem tette közzé, hogy a felszólításra visszafizetendő folyószámlahiteleket, illetve az ismert összegű pénzeszközre azonnal átváltható befektetéseket tartalmazzák-e a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek. 5.3.4. Hitelfelvételi költségek A hitelfelvételi költségek 19 esetből ötre nem vonatkoztak. A módosított IAS 23 hatálybalépés előtti alkalmazására egyik gazdálkodó egységnél sem került sor. A kapcsolódó közzétételek általános minősége kielégítőnek bizonyult, ami azt jelenti, hogy a számviteli politika (azaz felmerüléskor ráfordításként történő elszámolás vagy aktiválás, ha közvetlenül egy minősített eszköz beszerzéséhez, megépítéséhez vagy előállításához rendelhető) és a kapcsolódó összegek közzététele kilenc esetben megfelelő volt.

31

Szemléltető példa „A közvetlenül eszközök beszerzéséhez, megépítéséhez vagy előállításához rendelhető hitelfelvételi költségek aktiválásra kerülnek. A Csoport a hitelfelvételi költségek aktiválását az eszköz előállítási tevékenységének megkezdésekor és a finanszírozási költségek és egyéb ráfordítások felmerülésekor kezdi meg. Az aktiválás az eszköz aktiválásának időpontjáig tart. A hitelfelvételi költségek a kamatokat és a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket tartalmazzák, beleértve a külföldi pénznemben felvett hitelen keletkező árfolyamkülönbözeteket, amennyiben ezek a kamatköltségek korrekciójának tekinthetők.”

Emellett a Csoport minden egyes minősített eszköz esetében közzétette az időszak során aktivált hitelfelvételi költségek összegét, valamint a tárgy- és előző pénzügyi beszámolási időszakra vonatkozó súlyozott átlagos finanszírozási költségeket.

5.3.5. Állami támogatások Az állami támogatások elszámolása csak öt gazdálkodó egységre vonatkozott és a kapcsolódó közzétételek minősége kielégítő volt. Ezekben az esetekben általános leírást tettek közzé az állami támogatások típusairól (azaz, hogy eszközökhöz vagy jövedelemhez kapcsolódnak-e) és a pénzügyi kimutatásokban történő prezentálás módjairól, de ez az információ jellemzően túl általános és nem magára a gazdálkodó egységre szabott volt. A legtöbb esetben hiányzott a jellegre és a mértékre vonatkozó leírás (azaz, hogy a támogatások milyen típusú eszközökhöz vagy jövedelemhez kapcsolódtak), továbbá nem mutattak be külön közzétételt a cash flow-kimutatásban. Az alábbi ábra a fenti közzétételek minőségét foglalja össze a kiválasztott pénzügyi kimutatások esetében: 12

A pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek összetevőinek meghatározására alkalmazott politika

1 6 1

Készletek - az értékelésre alkalmazott számviteli politika, beleértve az alkalmazott bekerülési érték formulát

11 5 2 3 6

Hitelfelvételi költségek

3 5 2

Állami támogatások - a pénzügyi kimutatások elkészítésénél alkalmazott bemutatásra vonatkozó módszerek

3 14 0

 Nem releváns

2

 Fejlesztendő

4

6

8

10

 Kielégítő

15. sz. ábra: A közzétételek minősége – Egyéb számviteli politikák

12

14

16

 Jó

32

5.3.6. A számviteli politikákban, becslésekben bekövetkezett változások és a hibák javítása A számviteli politikákban, becslésekben bekövetkezett változásokra vagy a hibák javítására vonatkozó közzétételeket a 19 kiválasztott pénzügyi kimutatás közül hatban prezentáltak. Ezek a közzétételek a legtöbb esetben az összehasonlító adatok következetes bemutatás érdekében történő átsorolását részletezték. A kiegészítő megjegyzésekben általában csak az szerepel, hogy a pénzügyi kimutatások átsorolási módosításokat tartalmaztak az előző időszak összegeire vonatkozóan, de a mérleg / eredménykimutatás érintett tételeinek további részletei hiányoztak. Áttekintésünk során azt találtuk, hogy a még nem hatályos standardok korábbi alkalmazására vonatkozó információt a számviteli politikákban, becslésekben bekövetkezett változások és a hibák javításának közzétételével együtt mutatták be. 5.3.7. Céltartalékok A céltartalékra megjelenített összeg a felmerülő ráfordításra vonatkozó legjobb becslés. Ha a hatás lényeges, a becslést a pénz időértékét és a kötelezettségre jellemző kockázatokat tükröző, adózás előtti ráta alkalmazásával kell diszkontálni, kivéve, ha a jövőbeni cash flow-kat ezeknek a kockázatoknak megfelelően módosítják. A diszkont lebontását a kamatráfordítás komponenseként kell bemutatni, a diszkontált összegnek az idő múlásából és a diszkontláb bármilyen változásának hatásából eredő, az időszak alatti növekedésével párhuzamosan. Ezt a hatást a 19 kiválasztott pénzügyi kimutatás közül csak ötben tették közzé.

33

6. Egyéb közzétételek 6.1. Fő következtetések • A gazdálkodó egységek nagy része a pénzügyi kimutatásokban nem tett közzé fordulónap utáni nem módosító eseményt. Azokban az esetekben, ahol közzétettek fordulónap utáni eseményeket, a bemutatás nem volt kellően részletezett. • A legtöbb gazdálkodó egység nem tett közzé információt a vállalkozás folytathatóságának felmérésével kapcsolatban. • A legtöbb esetben a kiegészítő megjegyzésekben nem mutattak be információt az aktuális piaci körülményekről, valamint azok pénzügyi kimutatásokra és a gazdálkodó egység működésére gyakorolt hatásáról. Még a bankok is elmulasztották közzétenni a gyorsan változó körülményeket.

6.2. Háttér 6.2.1. Fordulónap utáni események Az IAS 10.21. előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy a beszámolási időszak vége utáni nem módosító események minden lényeges csoportjára vonatkozóan közzé kell tenni az esemény jellegét és az annak pénzügyi hatására vonatkozó becslést (vagy azt a kijelentést, hogy ilyen becslés nem végezhető). 6.2.2. A vállalkozás folytatása A pénzügyi kimutatások elkészítésekor az IAS 1 előírja a vezetés számára, hogy megítélje a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytathatóságára vonatkozó képességét. Továbbá az IAS 1 közzétételeket ír elő, ha a gazdálkodó egység lényeges bizonytalanságokat azonosított a vállalkozás folytatására való képességre vonatkozóan. 6.2.3. Jelenlegi piaci körülmények Az aktuális piaci körülmények és a pénzügyi válság nem csak a pénzügyi kimutatásokra, hanem a vállalkozás folytatásának feltételezésére is hatással lehetnek. Ebben a helyzetben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hatások pénzügyi kimutatásokban történő közzétételére.

6.3. Az elemzés eredménye 6.3.1. Fordulónap utáni események A fordulónap utáni eseményekre vonatkozó közzétételek általános minősége kielégítő volt. Egy esetben a kiegészítő megjegyzésekben közzétették, hogy módosító eseményeket mutattak be a pénzügyi kimutatásokban, de ezekről az eseményekről nem állt rendelkezésre elegendő információ.

34

6.3.2. A vállalkozás folytatása Az egyik gazdálkodó egységnél felmerült a vállalkozás folytatásával kapcsolatos probléma negatív saját tőke mellett, amit a könyvvizsgálói véleményben megemlítettek, de ez a pénzügyi kimutatásokban nem tükröződött. A többi 18 kiválasztott pénzügyi kimutatás nem tartalmazott a vállalkozás folytatásának felmérésével kapcsolatos közzétételt. 6.3.3. Jelenlegi piaci körülmények Az aktuális piaci körülményekre vonatkozó közzétételek általános minősége kielégítő, a legtöbb esetben azonban a kiegészítő megjegyzésekben nem mutattak be információt arról, hogy a jelenlegi pénzügyi válság milyen hatással van a pénzügyi kimutatásokra és a gazdálkodó egység működésére. Még a bankok is elmulasztották ezt a közzétételt, vagy az elemzés túl általános volt és nem konkrétan a bankra vonatkozott. Szemléltető példa „Egy esetben két oldalas elemzést tettek közzé a jelenlegi pénzügyi válságról és annak a gazdálkodó egység működésére és pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásairól.

Általánosságban: bizalomvesztés; csökkenő likviditás; állami közreműködés és IMF források; a magyar pénznem gyengülése, a magyar államkötvények növekvő hozamai; központi bank általi beavatkozások (az alapkamat 300 bázisponttal történő emelése) a bankrendszer likviditásának és stabilitásának erősítése érdekében; közzétették még a magyar szabályozói szervezetek mérlegfordulónap utáni beavatkozásait és együttműködését is. A gazdálkodó egységre vonatkozóan: a közzététel kiterjedt a küföldi leányvállalatok tevékenységeire, a konzervatív értékvesztési politikára, a növekvő hitelkockázati felárakra, a saját finanszírozás növekvő szerepére, a szigorúbb hitelezési feltételekre, a jövővel kapcsolatos várakozásokra.

Az alábbi grafikon a fent elemzett egyéb beszámolási közzétételek minőségéről ad összegzést: 1

A vállalkozás folytatásának elve – bizonytalanságok

18 2 2 2

A nem módosító mérlegfordulónap utáni eseményeket közzétették

13 2

A jelenlegi piaci helyzet pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásának közzététele – minőség

1 7 8 0

 Nincs közzétéve/nem releváns

2

4

6

8

10

 Fejlesztendő

16. sz. ábra: Egyéb beszámolási közzétételek minősége

12

14

16

 Kielégítő

18

20

 Jó

35

7. IFRS 7 – Általános közzétételek 7.1. Fő következtetések • A közzétételek minősége összességében kielégítő volt. • Az IFRS 7 szerinti általános közzétételeket nem csak pénzügyi instrumentumokra, hanem nem pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre is bemutatták. • A pénzügyi instrumentumokra közzétett könyv szerinti értékek nem voltak világosak és külön kiegészítő megjegyzésekben szerepeltek. • A bevételek, ráfordítások, nyereségek vagy veszteségek előírt tételei hiányoztak.

7.2. Háttér Az elmúlt években kialakultak a pénzügyi instrumentumokból eredő kockázatoknak való kitettség értékelésére és kezelésére a gazdálkodó egységek által alkalmazott technikák, valamint új kockázatkezelési koncepciók és megközelítések váltak elismertté. Az IFRS 7 előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy pénzügyi kimutatásaikban olyan közzétételeket szerepeltessenek, amelyek révén a felhasználók értékelni tudják a pénzügyi instrumentumok jelentőségét a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének és teljesítményének szempontjából. Az IFRS 7 követelményeinek teljesítése érdekében a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a könyv szerinti értéket a pénzügyi instrumentumok minden típusára vonatkozóan, amelyek a következők: • az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, • lejáratig tartandó befektetések, • értékesíthető pénzügyi eszközök, • kölcsönök és követelések, • az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek, • amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. A fenti információkon túl a gazdálkodó egységnek az átfogó jövedelemkimutatásban vagy a kiegészítő megjegyzésekben közzé kell tennie a bevételek, ráfordítások, nyereségek vagy veszteségek következő tételeit is: • a pénzügyi instrumentumok minden egyes fent említett kategórián képződött nettó nyereségek vagy nettó veszteségek,

36

• (az effektív kamatláb módszerrel kiszámított) teljes kamatbevétel és kamatráfordítás, • díjbevétel és díjráfordítás, • az értékvesztett pénzügyi eszközökön képződött kamatbevétel, • az értékvesztés miatti veszteség összege a pénzügyi eszközök minden egyes kategóriára vonatkozóan.

7.3. Az elemzés eredménye Áttekintésünk során megvizsgáltuk azt, hogy a fenti előírt információkat teljes mértékben beépítették-e a pénzügyi kimutatásokba. Értékeltük a közzétételek mennyiségét és minőségét is. Az eredmények alapján az IFRS 7 által előírt általános információk minősége összességében kielégítő. Hat pénzügyi kimutatásban az általános információt a nem pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre is bemutatták; az IFRS 7 ezeket az adatokat azonban csak a pénzügyi instrumentumokra írja elő. Egy gazdálkodó egység egyetlen IFRS 7 szerinti közzétételt sem mutatott be. A típusonkénti könyv szerinti értékre vonatkozó információ minősége hat pénzügyi kimutatás esetében jó volt és szintén hat esetben fejlesztendő. A fennmaradó hét pénzügyi kimutatásban az információ kielégítő volt. A könyv szerinti értékre vonatkozó közzététellel kapcsolatos fő észrevételünk az, hogy az információ nem volt mindig világos és a legtöbb esetben különálló kiegészítő megjegyzésekben szerepelt. A bevételek, ráfordítások, nyereségek vagy veszteségek tételeinek bemutatása a legtöbb esetben fejlesztendő vagy nem volt releváns, ahogyan az alábbi ábra mutatja: 3

Értékvesztés miatti veszteség összege pénzügyieszközkategóriánként

9 7 1

Értékvesztett pénzügyi eszközök kamatbevétele

6 12 1 1

Díjbevételek és -ráfordítások

4 13 3

Összes kamatbevétel és -ráfordítás

6 10 5

Nettó nyereségek vagy nettó veszteségek kategóriánként

12 1 0

 Nem releváns

2

 Fejlesztendő

4

6

8

10

12

 Kielégítő

17. sz. ábra: IFRS szerinti közzétételek – általános

Az előírt adatok jellemzően hiányoztak vagy azokat összesítve, nem pedig a pénzügyi instrumentumok kategóriái szerinti bontásban mutatták be.

14

 Jó

37

8. IFRS 7 – Valós értékre vonatkozó közzétételek 8.1. Fő következtetések • A közzétételek minősége összességében fejlesztendő. • A legtöbb gazdálkodó egység nem tette közzé a valós értéket a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek minden egyes osztályára nézve. • A módszerek, feltételezések és értékelési technikák bemutatása szintén nem volt megfelelő vagy hiányzott. • A valós érték néhány esetben megközelíti a könyv szerinti értéket; részletes magyarázatot azonban nem tettek közzé.

8.2. Háttér Az IFRS 7 szerint a gazdálkodó egységnek a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek minden egyes osztályára nézve közzé kell tennie azok valós értékét olyan módon, hogy azt össze lehessen hasonlítani annak könyv szerinti értékével. A valós értékre vonatkozó közzétételnek tartalmaznia kell az alkalmazott módszereket és – ha értékelési technikát alkalmaznak – feltételezéseket, továbbá azt, hogy a valós értékeket részben vagy egészben közvetlenül egy aktív piac árjegyzései alapján állapítják-e meg vagy pedig értékelési technika alkalmazásával becsülik meg. A standard bizonyos esetekben megengedi, hogy a valós értéket ne tegyék közzé, például ha a könyv szerinti érték a valós érték ésszerű közelítését adja (az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, mint a rövid lejáratú vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói kötelezettségek).

8.3. Az elemzés eredménye Felmérésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a valós értékre vonatkozó közzétételek minősége fejlesztendő. A 19 közül csak öt gazdálkodó egység tette közzé a valós értéket a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek minden egyes osztályára. Ezek közül kettő a bankszektorban működik. A módszerek, feltételezések és értékelési technikák bemutatása csak két esetben volt jó és elegendő és szintén két esetben volt kielégítő. A fennmaradó 15 gazdálkodó egységnél a közzétett információ minősége fejlesztendő. A legtöbb esetben nem tettek közzé információt vagy csak néhány mondatot a valós érték kiszámításáról: a feltételezésekről és az értékelési technikákról nem állt rendelkezésre részletes leírás.

38

Néhány esetben a gazdálkodó egységek közzétették azt a tényt, hogy diszkontált cash flow módszert vagy jegyzett árakat alkalmaznak, de további részletes információt nem tartalmaztak a kiegészítő megjegyzések. Öt gazdálkodó egység egy mondatban kifejtette, hogy véleményük szerint a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéket. Véleményünk szerint azonban ennek a ténynek a kijelentése nem elegendő közzététel. 1 3

A könyv szerinti érték közelíti a valós értéket

12 3 2 2

Árfolyamjegyzések vagy értékelési technikák

14 1 2 2

Módszerek és feltételezések

15 0

 Nem releváns

2

4

 Fejlesztendő

6

8

10

 Kielégítő

18. sz. ábra: IFRS 7 – Valós értékre vonatkozó közzétételek

12

14

 Jó

16

39

9. IFRS 7 – A hitelkockázat bemutatása 9.1. Fő következtetések • A közzétételek minősége összességében fejlesztendő. • A maximális hitelkockázati kitettségek összege hiányzott, vagy ha közzétették, nem volt elegendő. • Néhány gazdálkodó egység egyáltalán nem mutatott be hitelkockázatra vonatkozó közzétételt. • A mérlegfordulónapon késedelmes, de nem értékvesztett pénzügyi eszközök korosítási elemzését csak három gazdálkodó egység tette közzé.

9.2. Háttér Az IFRS 7 értelmében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a pénzügyi instrumentumokból eredő hitelkockázati kitettség jellegére és mértékére vonatkozó információt. Mind kvalitatív, mind kvantitatív információkat közzé kell tenni a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői számára belső forrásokból nyújtott információk alapján. A kvalitatív információk között a gazdálkodó egységeknek be kell mutatniuk a kockázatkezelésre vonatkozó céljaikat, politikáikat és eljárásaikat, valamint az ezen kockázat mérésére használt módszert (beleértve bármely változást az előző időszakhoz képest). A kvantitatív közzétételeknek az alábbiakat kell tartalmazniuk: • azt az összeget, amely leginkább képviseli a hitelkockázatnak való maximális kitettséget a beszámolási időszak végén, • a fedezetként elfogadott biztosíték leírását, • azon pénzügyi eszközök hitelminőségére vonatkozó információkat, amelyek nem késedelmesek és nem is értékvesztettek, • azon pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét, amelyeknek feltételeit újratárgyalták és amelyek különben késedelmes vagy értékvesztett tételek lennének. A késedelmes vagy értékvesztett pénzügyi eszközök esetében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük • a beszámolási időszak végén késedelmes, de nem értékvesztett pénzügyi eszközök korosítási elemzését, • azon pénzügyi eszközök elemzését, amelyeket a beszámolási időszak végén egyedileg értékvesztettnek minősítettek, beleértve a gazdálkodó egység által az értékvesztettség megállapításakor figyelembe vett tényezőket is. A gazdálkodó egységeknek adott esetben be kell mutatniuk a hitelkockázat koncentrálódását is, és azt, hogy hogyan merülnek fel hitelkockázataik.

40

9.3. Az elemzés eredménye A hitelkockázatra vonatkozó közzétételekkel kapcsolatos következtetésünk megegyezik az IFRS 7 szerinti általános közzétételek esetében megállapítottakkal. A 19 pénzügyi kimutatás közül 11 esetében valamennyi fent említett kvantitatív és kvalitatív információ bemutatása fejlesztendő. A legtöbb esetben egyáltalán nem volt a hitelkockázatra vonatkozó megjegyzés vagy a közzétett információ nem volt elegendő. Csak négy gazdálkodó egység maximális hitelkockázati kitettségre vonatkozó közzététele minősült jónak. Ezek közül kettő a banki és finanszírozási szektorban működik. Legjobb gyakorlatként csak egy bank tett közzé igen részletes elemzést a hitelkockázat koncentrálódásáról: a bank teljes hitelportfólióját számos különböző ágazati csoportba sorolták. 4

Biztosítékként elfogadott fedezetek

12 3 1 2

A kockázat koncentrálódása

1 8 7 5

A kockázat mérésére használt módszerek

14 1

Kockázatkezelésre vonatkozó célkitűzések és politikák

5 13 0

 Nem releváns

2

4

6

 Fejlesztendő

8

10

12

 Kielégítő

 Jó

14

16

 Kiváló

19. sz. ábra: IFRS 7 – hitelkockázat – kvalitatív közzétételek

Legjobb gyakorlatként csak egy bank tett közzé igen részletes elemzést a hitelkockázat koncentrálódásáról: a bank teljes hitelportfólióját számos különböző ágazati csoportba sorolták. 2 1

Egyedileg értékvesztett pénzügyi eszközök

15 1 3

Korosításelemzés

2 14 1 1

Az újratárgyalt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos információ

11 6 1 1

Hitelminőséggel kapcsolatos információ

15 2 4

Maximális hitelkockázati kitettség

15 0

 N/A

 Fejlesztendő

2

4

6

8

10

 Kielégítő

20. sz. ábra: IFRS 7 – hitelkockázat – kvantitatív közzétételek

12

14

16

 Jó

41

10. IFRS 7 – A piaci kockázat bemutatása 10.1. Fő következtetések • A közzétételek minősége összességében fejlesztendő. • Csak a bankok alkalmazták a kockáztatott érték elemzést. • Néhány gazdálkodó egység nem készített piaci kockázatra vonatkozó közzétételt. • Négy gazdálkodó egység nem tett közzé érzékenységvizsgálatot. • Nem végeztek érzékenységvizsgálatot a piaci kockázat minden egyes típusára nézve (árfolyamkockázat, kamatlábkockázat). • A valószínűsíthető változás nem volt helyes: a jelenlegi piaci helyzet alapján nem voltak ésszerűek a bázispontok vagy a százalékos értékek. • Mindkét bemutatott időszakra azonos volt a ráták változása.

10.2. Háttér Az IFRS 7 szerint a gazdálkodó egységnek érzékenységi vizsgálatot kell közzétennie a piaci kockázatra nézve, amely az alábbiakra vonatkozik: • a beszámolási időszak végén fennálló piaci kockázati kitettség minden egyes típusának érzékenységi vizsgálata, bemutatva, hogy a releváns kockázati változónak az adott beszámolási fordulónapon valószínűsíthető változásai hogyan befolyásolták volna az eredményt, valamint a saját tőkét; • az érzékenységelemzés elkészítésére használt módszereket és feltételezéseket; továbbá • az alkalmazott módszerek és feltételezések változásait az előző időszakhoz képest, és ezen változások okait.

Mindazonáltal, ha a gazdálkodó egység a kockázati változók közötti kölcsönös összefüggéseket tükröző kockáztatott érték elemzést készít, és azt a pénzügyi kockázatok kezelésére használja, akkor ezt a kiegészítő megjegyzésekben használhatja érzékenységvizsgálatként. Ebben az esetben a gazdálkodó egységnek az alábbiakat is közzé kell tennie: • az érzékenységvizsgálat elkészítéséhez használt módszer, valamint a közzétett adatok alapját képező fő paraméterek és feltételezések magyarázatát; továbbá • az alkalmazott módszer céljának és azon korlátoknak a magyarázatát, amelyek azt eredményezhetik, hogy az információk nem tükrözik teljes mértékben az érintett eszközök és kötelezettségek valós értékét.

42

10.3. Az elemzés eredménye Általános következtetésünk az volt, hogy a piaci kockázatra vonatkozó általános közzétételek (mint például a célok, politikák, az alkalmazott módszer, a piaci kockázatnak való kitettségek) a vizsgált pénzügyi kimutatások 60 százalékában fejlesztendőek. A 19 közül nyolc gazdálkodó egység piaci kockázatra vonatkozó közzététele „fejlesztendő” minősítést kapott az általunk áttekintett valamennyi követelmény vonatkozásában. A fő problémák az alábbiak voltak: • hiányzó vagy nem elegendő közzététel; • az érzékenységelemzés csak az eredményre gyakorolt hatásokat mutatta be, a saját tőkére gyakorolt hatásokat nem; • az érzékenységelemzést nem készítették el a piaci kockázat minden egyes típusára (például csak az árfolyamkockázatra vagy csak a kamatlábkockázatra készítették el); • az érzékenységelemzést a releváns kockázati változó valószínűsíthető változásaira nem készítették el; • nem szerepeltek részletes leírások az alkalmazott valószínűsíthető rátáról.

Csak egy bank adott nagyon részletes leírást a piaci kockázat kezelésére alkalmazott módszeréről. A bank leírta, hogyan alkalmazza a kockáztatott érték vizsgálatot a banki és kereskedési könyvi portfóliók esetében. A kiegészítő megjegyzések tartalmazták a kockáztatott érték módszer típusait, a felhasznált fő paramétereket és feltételezéseket. A kockáztatott érték módszert csak a három vizsgált bank esetében alkalmazták. A bankok 99%-os konfidencia szintet alkalmaztak és a tartási időszak egy nap vagy tíz nap volt. Egy bank azonban a kockáztatott értéket nem konszolidált szinten, hanem csak az anyavállalat (a bank) szintjén tette közzé. A valószínűsíthető ráták rendkívül eltérőek voltak és a legtöbb esetben a jelenlegi helyzetben nem tűntek ésszerűnek. Hét gazdálkodó egység nem különböztette meg a különböző pénznemek kamatlábváltozásait. A leggyakrabban használt kamatlábváltozás 1%, 3%, 5% vagy 100 bázispont volt. Ezek a gazdálkodó egységek azonos százalékos értéket használtak 2007-re és 2008-ra is, ami a jelenlegi helyzetben nem elfogadható. A gazdálkodó egységek a különböző pénznemek esetében az alábbi grafikonon bemutatott különböző bázispontváltozásokat alkalmazták:

43

400

390 370 350 330 310 290 270 250 230 210 190 170 150 130 110 90 70 50 30 10 -10

350

 341

300 250 200

200

200

200

200 150

100

100

100

75

53 10 -10

33  10

31

 25

-10

100

100

 69 25 10

57 50

40 25 10

100

 37

50 25 0

HUF 2008 HUF 2007 EUR 2008 EUR 2007 USD 2008 USD 2007 CHF 2008 CHF 2007

21. sz. ábra: A gazdálkodó egységek által alkalmazott valószínűsíthető kamatlábváltozások

A fenti ábra azt mutatja, hogy a gazdálkodó egységek várakozásai szerint a HUF, USD, EUR, CHF kamatlábak 2007-ben és 2008-ban hány bázisponttal növekednek vagy csökkennek. Érdekes, hogy a két időszak között nem látható jelentős változás annak ellenére, hogy a 2008-as évre hatással volt a pénzügyi válság. Szintén figyelemre méltó, hogy a gazdálkodó egységek által alkalmazott valószínűsíthető változások nincsenek összhangban az általunk meghatározottakkal (lásd a piros pöttyöket a fenti grafikonban). Devizaárfolyamok esetében a leggyakrabban alkalmazott mérték minden pénznem esetében 10% volt, néhány gazdálkodó egység azonban kizárólag az euróra -1%, 5% és 20%-ot is alkalmazott a 2007-es évre vonatkozóan. A 2007-es és a 2008-as évek között az alábbi változásokat láthattuk az alkalmazott mértékekben: 26 24 20 18

% 23,40%

 23%

20,91% 20,00% 19,40%

20%



16 14 12 10 8

15%

11,40% 10,00% 9,08%

6 

4

5,00%

10%

10%

11%  10%

1%

2% 1%

 8% 5% 3%

2 0 EUR-HUF 2008

EUR-HUF 2007

USD-HUF 2008

USD-HUF 2007

22. sz. ábra: A gazdálkodó egységek által alkalmazott valószínűsíthető devizaárfolyam-változások

A kamatlábak valószínűsíthető változásaihoz hasonlóan a legtöbb esetben a devizaárfolyamok gazdálkodó egységek által alkalmazott változásai nincsenek összhangban az általunk számított ésszerűen lehetséges változásokkal (lásd a piros pöttyöket a fenti grafikonban). A 19 gazdálkodó egység közül négy egyáltalán nem tett közzé érzékenységi elemzést.

44

11. IFRS 7 – A likviditási kockázat bemutatása 11.1. Fő következtetések • A közzétételek minősége összességében fejlesztendőek. • Azon gazdálkodó egységek, amelyek közzétettek lejárati elemzést, szerződéses lejárat szerinti összegeket mutattak be. • Csak két gazdálkodó egység adatai tartalmazták a kamat és a tőkeösszegek cash flow-it is. • A legtöbb esetben nem volt elegendő a kockázatkezelésre vonatkozó általános információ (célok, politikák, alkalmazott módszerek és feltételezések).

11.2. Háttér Az IFRS 7 alapján a gazdálkodó egységnek a kockázatkezelésre vonatkozó általános információkon túl (célok, politikák, módszerek és kitettségek) közzé kell tennie a pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzését, amely bemutatja a szerződés szerint hátralévő lejáratokat. Az IFRS 7 nem határozza meg a szerződés szerinti lejáratok fogalmát; mi azonban úgy véljük, hogy az elemzésnek tartalmaznia kell mind a tőkeösszegek, mind a kamat cash flow-it, mivel ez tükrözi leginkább azt a likviditási kockázatot, amelynek a gazdálkodó egység ki van téve. Ha egy gazdálkodó egység a likviditási kockázatot a várható lejárati időpontok vagy az eszközök és kötelezettségek közötti likviditási hiány alapján kezeli, közzéteheti mind a pénzügyi kötelezettségek, mind a pénzügyi eszközök várható lejárati időpontjainak az elemzését. A gazdálkodó egységnek azonban ennek ellenére közzé kell tennie a pénzügyi kötelezettségek lejárati elemzését a szerződés szerinti lejáratok alapján. Áttekintésünk során megvizsgáltuk, hogy a kiegészítő megjegyzések a standard által előírt elegendő és releváns információt tartalmaznak-e és azt is ellenőriztük, hogy a lejárati elemzést a szerződés szerinti lejáratok vagy a várható lejáratok alapján készítették-e, hogy az tartalmaz-e kamatot, és hogy az összeget diszkontálták-e.

11.3. Az elemzés eredménye A 19 közül tíz likviditási kockázattal kapcsolatos közzététel minősége összességében fejlesztendő. Hét pénzügyi kimutatásban egyáltalán nem szerepelt a likviditási kockázatra vonatkozó közzététel. A vizsgált gazdálkodó egységek közül egyik sem alkalmazta a várható lejáratot. Az elemzésben közzétett összegek diszkontálás nélküli cash flow-k voltak. Csak két gazdálkodó egység esetében volt világos, hogy a lejárati táblázatban a cash flow-k mind a kamatot, mind a tőkeösszeget tartalmazzák. Hét gazdálkodó egység nemcsak a pénzügyi kötelezettségekre, hanem a pénzügyi eszközökre is mutatott be lejárati elemzést.

45

12. A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek 12.1. Fő következtetések • A tőkekezelési politikákra vonatkozó információkat a 19 gazdálkodó egység közül csak 12 tett közzé. • Sok esetben nem mutattak be információt a külsőleg előírt tőkekövetelményekről és arról, hogy a gazdálkodó egység ezeknek hogyan felel meg. • A felmérésben szereplő bankok az IAS 1 követelményeinek való megfelelés érdekében a szavatoló tőkére vonatkozó közzétételekre koncentráltak, és csak néhány információt mutattak be a Bázel II 1. pillérrel kapcsolatban. Egyik bank sem mutatott be a 2. és 3. pillérrel kapcsolatos információt.

12.2. Háttér Az IAS 1 előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy a tőkéjükkel kapcsolatos információt tegyenek közzé. A közzétételeknek magukban kell foglalniuk a tőkekezelésre vonatkozó célokat, politikákat és eljárásokat, arra vonatkozó kvantitatív adatokat, hogy a gazdálkodó egység mit kezel tőkeként, továbbá a külsőleg előírt tőkekövetelményeknek való megfelelést az időszak során. A magyar gazdálkodó egységekre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény értelmében belsőleg előírt tőkekövetelmények vonatkoznak. Ezen követelmények alapján, ha a gazdasági társaság a magyar számviteli törvény szerint készített éves beszámoló alapján két egymást követő pénzügyi évben nem rendelkezik a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját forrással, és a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját források biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság ezen határidőtől számított hatvan napon belül köteles dönteni más gazdasági társasággá történő átalakulásáról vagy jogutód nélküli megszűnéséről. Emellett a bankoknak a szavatoló tőkére vonatkozó különböző követelményeknek kell megfelelniük, ami szintén befolyásolta a tőkével kapcsolatos közzétételek formáját és tartalmát, mivel a bankok nagy fontosságot tulajdonítanak szavatoló tőkéjük kezelésének. 2008. január 1-jétől a bankoknak a Bázel II keretelveket kellett alkalmazniuk, a 2008-as évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaikban azonban sok esetben elmulasztották közzétenni a Bázel II szerinti „új” fizetőképességi mutatót.

46

12.3. Az elemzés eredménye Tőkekezelési politikákra vonatkozó információt a 19 gazdálkodó egység közül 12 tett közzé, hét gazdálkodó egység (köztük egy bank) esetében nem mutattak be ilyen közzétételeket. Négy esetben nem tettek közzé információt a külsőleg előírt tőkekövetelményekre vonatkozóan, és a legtöbb esetben – amelyekben szerepel tőkeközzététel – a bemutatott információ nem volt kellően részletezett. A felmérésben szereplő bankok közül kettő közzétette a fizetőképességi mutatóját, de csak egyikük mutatta be a tier 1 és a tier 2 tőkét. Mindkettő közzétette a fizetőképességi mutató összehasonlító adatait, a számításra vonatkozó módszerek és követelmények azonban 2007 és 2008 között változtak. Egy esetben szerepeltették, hogy az említett változás miatt a 2008. évi adatok nem összehasonlíthatók a 2007. évi mutatóval. Szemléltető példa „A Csoport célja a tőkekezelés során az, hogy megőrizze a Csoport képességét a vállalkozás folytathatóságára annak érdekében, hogy biztosítsa a hozamot a részvényeseknek, valamint a hasznokat az egyéb érdekelteknek, továbbá optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Társaság vezetése (az Igazgatóságon keresztül) azt javasolja a Társaság tulajdonosainak, hogy a Csoport tőkeszerkezetének optimalizálása érdekében osztalékfizetéseket hagyjanak jóvá vagy egyéb módosításokat hajtsanak végre a Társaság részvénytőkéjében. Ez a részvényeseknek fizetett osztalékok összegének módosításával, a részvényeseknek tőkekivonás útján történő tőke-visszafizetéssel, a saját részvények eladásával vagy visszavásárlásával történhet meg. Az ágazat más gazdálkodó egységeivel konzisztens módon, a Csoport a tőkeszintet a saját és idegen tőke aránya alapján kíséri figyelemmel. Ezt az arány a nettó adósság, valamint a (kisebbségi részesedéseket tartalmazó) saját tőke és a nettó adósság összegének hányadosaként kerül kiszámításra.

A nettó adósság kiszámítása: - kapcsolt felekkel szemben fennálló rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek (a felhalmozódott kamat nélkül); - plusz az egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek (a felhalmozódott kamat nélkül); - mínusz a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek; - mínusz az egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök. 2007-ben és 2008-ban a Csoport Igazgatóság által jóváhagyott stratégiája 30–40%-on belüli saját / idegen tőke arány fenntartása volt. A saját / idegen tőke arány 2008. december 31-én 29,7% volt (2007-ben 31,0%).

47

Szemléltető példa (folytatás) A fentieken túl a magyar, gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a gazdálkodó egységnek biztosítania kell, hogy a saját tőke ne csökkenjen a jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege nem lehet negatív. A Társaság messzemenően megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált saját tőkére vonatkozóan pedig nincs ilyen jogszabályi előírás. A Csoport által kezelt tőke összege 2008. december 31-én 600,3 milliárd Ft volt (2007-ben 581,7 milliárd Ft).”

Az alábbi ábra a tőkekezelésre vonatkozó közzétételek minőségével kapcsolatos eredményeket foglalja össze: 1 3

A kezelt tőkével kapcsolatos összefoglaló számszaki adatok

8 7 1 3

A tőkekezelési célkitűzések teljesítésének módja

1 7 7 1

A külsőleg előírt tőkekövetelmények jellege és ezek tőkekezelésbe való beépítésének módja

2 9 7 3 1

Annak ismertetése, mit kezelnek tőkeként

8 7 0

 Fejlesztendő

 Kielégítő

1

2

 Jó

3

4

5

 Kiváló

23. sz. ábra: A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek minősége

6

7

8

9

10

 Nincs közzétéve

48

13. Fedezeti elszámolásra vonatkozó közzétételek 13.1. Fő következtetések • Általánosságban elmondható, hogy ahol releváns volt a fedezeti elszámolás, a közzétételek minősége összességében fejlesztendő. • A 19 kiválasztott gazdálkodó egység közül kettő alkalmazott fedezeti elszámolást valós érték fedezeti ügyletekre vonatkozóan. A közzétételek minősége nem teljesen felelt meg az IFRS 7-ben foglalt követelményeknek, mert vagy hiányzott a szükséges információ, vagy nem átláthatóan tették közzé az adatokat. Általában a valós érték fedezeti ügyletek számviteli kezelését szerepeltették a kiegészítő megjegyzésekben, de a leírás túl általános, nem pedig konkrétan a gazdálkodó egységre vonatkozó volt. • A 19 gazdálkodó egység közül öt jelölt meg cash flow fedezeti ügyleteket és a közzétételek általános minősége ezen a téren kielégítőnek mondható. A legtöbb gazdálkodó egység nem tett közzé elegendő információt az előrejelzett ügyletekre, a saját tőkében megjelenített összegekre, a saját tőkéből az eredménybe átvezetett összegekre és a fedezeti ügyletek eredményben elszámolt nem hatékony részére vonatkozóan.

13.2. Háttér Első lépésként azt ellenőriztük, hogy a gazdálkodó egység jelölt-e meg valós érték vagy cash flow fedezeti ügyleteket vagy vannak-e külföldi egységben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügyletei. Mivel egyik kiválasztott gazdálkodó egység sem jelölt meg külföldi egységben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügyleteket, az IFRS 7 szerinti közzétételi követelmények minőségét csak a valós érték fedezeti ügyletekre és a cash flow fedezeti ügyletekre vonatkozóan mértük fel. A valós érték fedezeti ügyletek esetében ezek a közzétételi követelmények a fedezeti ügyletek és a fedezeti instrumentumokként megjelölt pénzügyi instrumentumok leírását, a fedezett kockázatok jellegét, a fedezeti instrumentumon és a fedezett tételen keletkező, a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereségeket vagy veszteségeket, illetve a mérlegfordulónapon érvényes valós értékeket foglalják magukban.

49

A cash flow fedezeti ügyletek vonatkozásában a fent említett közzétételek mellett az alábbi közzétételek minőségét elemeztük: • azok az időszakok, amelyekben a cash flow-k várhatóan felmerülnek, és amelyekben az eredményre hatást gyakorolnak; • az olyan előrejelzett ügyletek leírása, amelyekre korábban fedezeti elszámolást alkalmaztak, de amelyek bekövetkezése már nem várható; • az időszak során a saját tőkében megjelenített összeg; • az az összeg, amelyet eltávolítottak a saját tőkéből és amelyet a beszámolási időszak eredményében számoltak el, feltüntetve az összeg megoszlását az eredménykimutatás egyes sorai között; • az az összeg, amelyet a beszámolási időszak során eltávolítottak a saját tőkéből és amelyet olyan nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség kezdeti bekerülési vagy egyéb könyv szerinti értékében szerepeltettek, amelynek a beszerzése vagy felmerülése egy fedezett, nagyon valószínű előre jelzett ügylet volt; • a cash flow fedezeti ügyletekből származó, az eredményben megjelenített hatékonytalanság.

13.3. Az elemzés eredménye 13.3.1. Valós érték fedezeti ügyletek A 19 gazdálkodó egység közül kettő alkalmazott fedezeti elszámolást a valós érték fedezeti ügyletek esetében. A fedezeti ügyletek leírására, a fedezett kockázat jellegére, a fedezeti instrumentumokként megjelölt pénzügyi instrumentumok leírására és azok valós értékeire vonatkozó közzétételek minősége fejlesztendő. Ennek főként az az oka, hogy ezek az információk vagy hiányoztak, vagy azokat nem átláthatóan tették közzé. Mindkét esetben a valós érték fedezeti ügyletek számviteli kezelése szerepelt a kiegészítő megjegyzésekben, de a leírás túl általános volt, nem pedig konkrétan a gazdálkodó egységre vonatkozó. A fedezeti instrumentumokon keletkező nyereségeket vagy veszteségeket nem tették közzé, egy esetben azonban közzétették a fedezett tételen keletkező, a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereségeket vagy veszteségeket. 13.3.2. Cash flow fedezeti ügyletek A 19 gazdálkodó egység közül öt jelölt meg cash-flow fedezeti ügyleteket. A kapcsolódó közzétételek általános minősége az alábbiak miatt kielégítőnek mondható: • A kvalitatív közzétételek, beleértve a fedezeti ügyletek és a fedezeti instrumentumok leírását, valamint a fedezett kockázatok jellegét, két esetben fejlesztendőek. • Az öt esetből négyben nem tettek közzé információt az előrejelzett ügyletekre és azokra az időszakokra vonatkozóan, amelyekben a cash flow-k várhatóan felmerülnek, illetve amelyekben az eredményre hatást gyakorolnak.

50

• Két esetben nem tették közzé a tárgyidőszak során a saját tőkében megjelenített összeget. • Három esetben hiányzott a saját tőkéből eltávolított és az eredményben megjelenített összeg. • Négy esetben nem tették közzé sem az eredményben megjelenített nem hatékony részt, sem a saját tőkéből eltávolított és a fedezett nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség kezdeti bekerülési értékében elszámolt összeget. Az alábbi ábra a cash flow fedezeti ügyletekre vonatkozó közzétételek minőségét mutatják be a fedezeti elszámolást alkalmazó gazdálkodó egységek esetében:

Azon előre jelzett ügyletek ismertetése, amelyekre korábban fedezeti elszámolást alkalmaztak, de amelyek várhatóan már nem következnek be

1 4

Azok az időszakok, amelyekben a cash flow-k várhatóan felmerülnek és amelyekben az eredményre hatást gyakorolnak

1 4 2

A fedezett kockázatok jellege

1 2

A fedezeti instrumentumként megjelölt pénzügyi instrumentumok ismertetése, valamint azok valós értéke a beszámolási fordulónapon

1

A fedezeti ügyletek ismertetése

1

2 2 2 2 0

0,5

 Fejlesztendő

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

 Kielégítő

4,5

 Jó

24. sz. ábra: A kvalitatív közzétételek minősége – cash flow fedezeti ügyletek

Az alábbi ábra azt foglalja össze, hogy az az öt gazdálkodó egység, amely megjelölt cash flow fedezeti ügyleteket, bizonyos közzétételeket szerepeltetett-e a pénzügyi kimutatásokban:

A cash flow fedezeti ügyletekből származó, az eredményben megjelenített hatékonytalanság

1

4

Az összeg, amelyet a tárgyidőszak során kivezettek a saját tőkéből és amelyet olyan nem-pénzügyi eszköz/kötelezettség bekerülési vagy egyéb könyv szerinti értékében szerepeltettek, amelynek a beszerzése/felmerülése egy fedezett, nagyon valószínű előrejelez

1

4

Az összeg, amelyet kivezettek a saját tőkéből és amelyet a beszámolási időszak eredményében számoltak el, feltüntetve az összeg megoszlását az eredménykimutatás egyes sorai között

2

Az az összeg, amelyet a tárgyidőszakban a saját tőkében jelenítettek meg

3 0

 Igen

3

1

2 2

3

4

 Nem

25. sz. ábra: A kvantitatív közzétételek minősége – cash flow fedezeti ügyletek

5

6

kpmg.hu

52

Kapcsolat: Boros Judit, Partner Tel.: +36 1 887 7196 Email: [email protected]

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név és a KPMG logo a KPMG International Cooperative (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személy lajstromozott védjegye.

©2010 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.