Iskola A formális nevelés legfontosabb szervezete az iskola.
Az iskola társadalma Ifjúság A fiatalság társadalmi csoportját Magyarországon az alábbiak jellemzik: • Demográfia: a 0-14 évesek alkotják a népesség több mint 20%-át. • Iskolázottság: problémája, hogy tömegesen sodródnak bele a középfokú szakképző iskolatípusokba anélkül, hogy pályaválasztásra fölkészültek, eléggé érettek lennének. • Foglalkoztatás: a fiúk és a lányok foglalkoztatásának egyenlőtlensége. • Társadalmi struktúra: egy új középréteg rajzolódik ki. A fiatalság bezárkózik öröklött társadalmi csoportjaiba. • Érdekek: féllegális és illegális szervezetek gyakorolnak nyomást és érvényesítik önmagukat. Az iskola nyújtson lehetőséget a társas kapcsolatoknak. • Szociális biztonság: az iskola meghosszabbítja a gyermekkort. • Anómiák: iskolai dohányzás, fiatalok szexuális élete, tanárverések, öngyilkosságok, kábítószerezés.
Pedagógusok A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett. A pedagógustársadalom rohamos megváltozásának hazai okai: • Az iskola hatékonyságának nincs piaci mércéje, ezzel a pálya elveszti az alkotó értelmiségi jellegét. • A fizetés is egyre inkább elmaradt az értelmiségi átlagkeresettől. Az oktatásügy belső, szervezeti problémái is szerepet játszanak. A pedagógus egy-részt szakember, másrészt munkavállaló is. • A pedagógus, mint bérmunkás ugyanolyan eszközökhöz folyamodhat, mint más munkavállaló ( munkalassítás, béralku, munkabeszüntetés). • A szakmai egyesületekhez és akadémiai szövetségekhez a pedagógus a szakember voltát domborítja ki, ezáltal szakmai karriert futhat be.
Az iskola szervezete Struktúra Az iskola is pozíciók rendszeréből, valamint szerepek rendszeréből áll. • Az iskolai szervezet legalább két szervezet: a pedagógusoké meg a tanulóké. 1
• • •
Más szervezeti egységek is kiegészítik, mit a napközi otthon vagy a technikai segédszemélyzet. Osztályszervezetek általános szervezeti egységei a tanuló társadalomnak. Részben kiegészítheti az iskolai szervezet pozíció-rendszerét más nevelési szervezet struktúrája: kollégiumok. A szervezeti egységek telítődhetnek társadalmi rétegspecifikus vonásokkal (a tagozatos osztályokba főleg értelmiségi szülők gyermekei kerülnek be, a napközi otthonos tanulók nagy része viszont betanított és segédmunkások gyermeke).
Modellek A szervezeti egységek összekapcsolódnak a szervezeten belül. Az összekapcsolódás mértéke szerint két véglet lehetséges: a) Centralizált iskolai szervezet: valamennyi egység piramisszerű alá-fölé rendeltségben kapcsolódik össze; b) Decentralizált iskolai szervezet: az egységek függetlensége a lehető legnagyobb. Elképzelések az iskoláról: • Az iskolát általában úgy képzelik el, hogy ahhoz két fél kell: a pedagógus meg a tanuló. Ez az elképzelés a páros kapcsolatok mintájára gondolja el az iskolai szervezetet. • A másik elképzelés az iskolát foglalkozási közösségek együttesének fogja fel. A különböző pedagógusok egy célért: a gyermekért dolgoznak egymás mellé rendelve. • A harmadik elképzelés az iskolát úgy tekinti, mintha hivatali szervezet lenne, erőteljesen hangsúlyozza a tantestületen belüli alá- és fölérendeléseket. • A negyedik nézet az iskolát, mint üzemi szervezetet fogja fel. A szervezetben a pozíciókat nem annyira a szakképzettség, mint inkább a teljesítmény határozza meg.
Információ és döntés A kommunikáció az iskolai szervezetben három alaptípust ölthet: • Iskolán kívüli nevelési szituáció. A közlendők útja körkörösen vezet. • Hivatali szituáció: az információ és a döntés alulról fölfelé, ill. felülről lefelé halad, az ún. szolgálati úton. • Munkahelyi szituáció: az igazgató áll legfelül, s a kommunikációk ugyancsak szolgálati csatornákon keresztül jutnak el hozzá, de a kulcsember az igazgatóhelyettes, mert a tényleges végrehajtókkal ő áll kapcsolatban, a helyettes rendelkezik a legtöbb információval. Az ún. kommunikációs mátrix adja meg, hogy ki, kinek és milyen információt továbbít.
Célok Manifeszt (kinyilvánított) és látens (rejtett) célok.
2
Az igazgatók közvetítenek a manifeszt célrendszer és a tantestületek véleményét tükröző iskolai látens célrendszer között. A célokra ható tényezők három csoportját különböztetjük meg: • Az oktatásügyi szervezet: ehhez a szervezethez tartozás kétféle feladatot ró az iskolára: egyfelől a továbbtanulásra, másfelől a munkába állásra készítse fel növendékeit. • A helyi társadalom: Szolgáltatási feladat: napközi, étkezés, tanfolyam, sportkör, iskolai egészségvédelem. Kulturális-társadalmi feladat: könyvtár, előadások. Termelési feladat: mezőgazdasági idénymunkák. • A művelődési hagyományok: A népiskolai tradíció, amely az általános iskola alsó tagozatában él. A polgári iskola tradíciója, mivel az általános iskolák felső tagozata általában ebből alakult ki. A gimnáziumi tradíció azokban az általános iskolákban, amelyek egykori gimnáziumok algimnáziumi részéből alakultak ki. Az ipariskolai tradíció az oktatói gárda idősebb tagjainak ismeretanyaga, viselkedésmintái, érték- és szankciórendszere révén érvényesül.
Kontrollok és konfliktusok. A formális és az informális szabályozás valamennyi szociális szervezetben hasonló. • Vizsgálhatjuk, hogy milyen formális szankciót alkalmaznak a tantestületek az osztályok magatartásának a kívánt irányba való befolyásolására (ellenőrző könyvbe tett bejegyzések, osztálynaplóba tett megjegyzések, egyéb dokumentumok). • Részletesen meg kell ismernünk a személyi viszonyokat ahhoz, hogy az iskolavezetés fölött gyakorolt informális szabályozásról képet alkothassunk.. A testületi közvélemény jelentős eszköze lehet az informális szabályozásnak. Az informális kontroll eszközei a pletyka, a fúrás, illetve a titkos elismerés, a népszerűség, stb. • Vizsgálhatjuk az osztályokban érvényesülő informális szabályozást, akár az osztály és a tantestület, akár az osztálytársak egymás közötti kapcsolatára gondolunk. A nevelői előítélet fontos eszköze a diákmagatartások szabályozásának a testület részéről, tapasztalhatjuk a rokon- és ellenszenv megnyilatkozásait. Tapasztalatból ismert az osztály belső életének informális szabályozása a súgástól a betyárbecsületen keresztül a stréber kiközösítéséig és megveréséig.
Vezetés és fejlesztés Az iskolai vezetéselmélet alapvető tétele, hogy a vezetés szakma. A vezetés elsősorban tanulás, vezetési gyakorlat és tapasztalat dolga. Néhány szervezeti jövőkép: • Új iskolavezetési modellek: Az igazgató bizonyos feladatokat különböző testületeknek ad át. • A nevelőtestület átalakítása: a szaktárgyi munkaközösségekké alakulás, egy-egy tanulócsoportot felvállaló tanárok együttműködése (csoporttanítás). • Az iskolai osztálykeretek átalakítása: a tanulócsoportok továbbfejlesztése.
3
A szervezeti átalakítások olyan fejlesztési kísérletekre utalnak, amelyek az iskola egész szervezetét meg akarják változtatni, nemcsak a felépítését, hanem a céljait, a kontrolljait és az adaptáló mechanizmusait is (kísérleti iskolák, iskolakísérletek). A fejlődő iskola megvalósulási lehetőségei: • Alkotó iskolavezetés: a vezető arra törekszik, hogy segítse beosztottjai kibontakozását. Nem ő ad nekik célokat, hanem saját (egy irányba mutató) célokat tűznek ki maguk elé. • Innovációk: az iskolai újítások azt jelzik, hogy a szervezet saját belső erőiből is képes megújulni, fejlődni. • Részvétel a tanításban: a tanító és a tanuló szerepcseréje.
Az iskola légköre Az iskola szervezetében számos jellegzetes pozíció van. Az iskolai szervezet jellegzetes pozíciói: a tanuló, a pedagógus és az igazgató pozíciója. A pozíciókhoz szerepek (feladatok, tennivalók) társulnak. Az iskola légkörét meghatározza, hogy ki hogyan tölti be a tőle elvárt szerepeket, és hogyan tudja feloldani a konfliktusait.
Igazgatói szerepek. Kutatási irányzatok: • Max Weber a tekintély forrásai szerint megkülönböztet alkotmányos, tradicionális és karizmatikus vezetőt. Egyes kutatások úgy találták, hogy a növekvő létszámú iskolákban az ún. alkotmányos vezetés vezet leginkább eredményre. • Más kutatások szerint a nomotetikus magatartás főként a szervezet érdekeit képviseli. Ideografikusnak azt nevezték el, aki inkább személyes kapcsolatokra törekszik. A tranzakciót megvalósító magatartás az előző kettő ötvözete. • Az iskolai vezetéselméletek az igazgatói szerepek két változatát különböztetik meg: az egyik az iskola klímájának alakítása, a másik az iskola céljainak elérése. Ezek konfliktusos szerepelvárások. Sokszor kerülnek összeütközésbe egymással, valamint más szervezeti pozíciók szerepeivel.
Pedagógusszerepek A pedagógus pozícióján belül a szakember, a nevelő és a tisztviselő szerepet szokták megkülönböztetni. • A nevelői és a tisztviselői szerep feszültsége jön létre, amikor a rossz családi körülmények közt élő tanulónak kénytelen a pedagógus rosszabbat adni, mert tudásszintje csupán ennyi. • A szakember és a tisztviselő szerepe kerül egymással szembe a tanítsak vagy fegyelmezzek dilemmában. • A nevelői szerep és a szakember szerep feszültsége sem ritka. A pedagógusok nagy része elsősorban tanítani szeret, azok a tevékenységek, amelyek a nevelői szerepkörbe tartoznak (kirándulás, osztályfőnöki munka) a rangskála aljára csúsztak.
4
Diákszerepek. A diáknak az iskolában számos szerepet kell egyszerre megvalósítania: tanuló szerep, önkormányzati szerep, kollégista szerep, stb. Emellett a családban, a sportkörben, stb. is lehetnek szerepei. Itt csak a diákszerepek konfliktusaival foglalkozunk. A tanulószerep konfliktusai: • Az egyik szerepfeszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg az osztályban a különböző tantárgyakat tanuló szerepét. Ez különösen az elmélet és gyakorlat, az elméleti és a készségtárgyak szerepei között okoz feszültséget. • A másik feszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg a tanuló és a barát szerepét (meg kíván felelni a követelményeknek, és segíteni akar a a barátjának).
Az iskola arculata. A szervezeti klíma a szervezet komplex jellemzője. A szervezeti klíma elemei közül két tényező jelentősége emelhető ki: az egyik a vezetés, a másik pedig a csoport. Az első konkrétan az iskolavezetés, a másik a tantestületi közösség vizsgálatát jelenti. Mind a vezetés, mind a tantestület szintjén elkülönül egymástól egy instrumentális és egy szociális oldal. A vezetés esetében ez a vezetés hatékonysága és demokratizmusa, a tantestület esetében pedig az egység és a bensőségesség.
Iskola és helyi társadalom Település és iskola A társadalom térszerkezetének változásai Az elmúlt száz év népszámlálásai a falusi lakosság arányának lassú csökkenését tanúsítják. • A fiatalabbak elvándorlása következtében a falvakban megnövekedett az idős korúak aránya, így a természetes szaporulat a falvakban a városokénál alacsonyabbá vált. A városi lakosság korszerkezete sem egyformán fiatal. A dinamikusan fejlődő, iparosodó városokra inkább jellemző, mint a stagnáló mezővárosokra. • A falusi lakosság csökkenésének másik oka az elvándorlás. Az elvándorlásnak 2 alapvető oka van: az egyik a foglalkozási lehetőségek elégtelensége, a másik pedig az életkörülmények elmaradottsága. Az elvándorláshoz hozzájárul a gazdálkodó szervezetek és a közintézmények központosítása is. Városhálózatunkban az iskolázottság, a foglalkoztatottság, az életkörülmények, az urbanizáltság szempontjából legkedvezőbb helyzetben Budapesten kívül a megyeszékhelyek vannak.
5
Alapellátás A kulturális fejlődést néhány minőségi változás jelzi: • Az általános műveltség terjedésének statisztikai adatai néhol ugrásszerű fejlődést mutatnak. Az általános iskolázás területén már nem lehet látványos eredményeket elérni. • Az általános iskoláskorú népesség területi megoszlásának változásai tovább növelik a feszültségeket. Feltűnő a városkörnyéki községek iskoláinak ellátatlansága. • A városokban magasabb a felső tagozaton tanári oklevéllel tanítók, a szakosan ellátott órák aránya, és alacsonyabb a képesítés nélkül alkalmazottaké.
Középfokú ellátottság. Az eltérően fejlődő térségeket tekintetbe véve a következő fejlesztési variációkat szokás ajánlani: • A meglévő oktatási, szakképzési és közművelődési intézmények működésének szorosabb tartalmi koordinációja; • Szakképző bázisok kiépítése; • Művelődési városközpontok kiépítése és tovább-fejlesztése; • Úgynevezett közös középiskolák szervezése; • Egy-egy gimnázium, szakközépiskola tanítási és képzési tervének integrálása; • A szociális-kulturális alapellátás horizontális integrálása, művelődési övezetek kialakítása és fenntartása.
Felsőfokú ellátottság. A felsőoktatás kiterjesztése az elmúlt években a felvételi keretszámok növelésével és az intézmények integrációjával valósult meg. A felsőoktatási elgondolások a következők: • A távlati fejlesztés központjában a mai középiskolai és a mai egyetemi-főiskolai intézményrendszer közötti továbbtanulási formákat állítják (AIFSZ, Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés); • Az intézményhálózatot az integráció révén regionálisan egy-egy országrész egyetemének irányítása alá helyezik; • Az egyetem multifunkcionális intézménnyé fejlesztése, kutató- és tudásbázisok létrehozása.
Az iskola funkciói Funkcionális analízis A strukturális-funkcionális megközelítés az iskola és a környezet kapcsolatait úgy mutatja be, mint a társadalmi szükségletekre adott szervezeti válaszokat. 6
A társadalmi környezet iskolával kapcsolatos szükségletét kétféle szempontból csoportosíthatjuk: az egyik szempont szerint vannak hivatalos és nem hivatalos szükségletek, a másik szempont szerint vannak teljesített és nem teljesített szükségletek. Az iskola funkciói: • Az iskola manifeszt funkcióinak nevezzük a hivatalosan megfogalmazódó igényeket, elvárásokat; • Az iskola tényleges funkciói viszont mindazok a szükségletek, amelyeket az iskola kielégít; • Az iskola látens funkcióinak szokás nevezni azokat a tevékenységeket, amelyekkel az iskola társadalmi környezetének nem hivatalos szükségleteit teljesíti. • Még a nem teljesített szükségletek is árulkodnak az iskoláról, mert akár megfogalmazódtak hivatalosan, akár nem, mindenképpen a társadalmi környezet szívó hatását mutatják be, amelynek következtében az iskola tevékenységrendszere formálódik.
Hivatalos funkciók Minden iskolát ugyanazok a legmagasabb szinten megfogalmazódó hivatalos szükségletek mozgatnak, és hasonló a szervezeti felépítésük is. Magas szinten általánosítja az iskola működését néhány nagy vonalakban csoportosított elvárás. Ezeket az elvárásokat még pontosítja néhány olyan dokumentum, amelyet az iskola számára fogalmaztak meg, illetve az iskola meg kell, hogy fogalmazzon önmaga számára. Végül pontosabbá teszi ezt az erőteret a helyben megfogalmazódó hivatalos szükségletrendszer.
Rejtett funkciók A hivatalos funkciók mellett az iskola többé–kevésbé megpróbálja kielégíteni a környezetének nem hivatalos szükségleteit is (az iskolaépítés és –felújítás szervezése, sportpálya építése, stb.). Az iskola nem azonosulhat a környezetének igényeivel. Nem adhat felmentést azoknak a követelményeknek a teljesítése alól, amelyeket a hivatalos dokumentumok előírtak a gyerekek számára.
Érdekcsoportok az iskola körül Kié az iskola? Előzmények: • Államosítás. A kultúra joggal követelt demokratizálódása. A végeredmény: a kiépülő pártállam hatalmi monopóliuma. • Debürokratizálás. Minden ilyen törekvés az állami iskolamonopóliumot vonta kétségbe. 7
• •
Települési önállósodás. Ahol iskola van, ott a kormány készségesebben elismeri, hogy életképes település is van. Új finanszírozás. A falusi társadalom gazdasági és politikai súlyának elvesztése hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon egy pénzügyi irányítási rendszer, amely lehetetlenné tette a település intézményeinek helybeli működtetését.
Civilek és hivatalosak A szülőket nem érdekli, hogy mi történik az iskolában, ha a dolgok egyébként rendben mennek. Ez a politikai közömbösség az elmúlt negyven év terméke. A helyi önkormányzati vezetők fontos szerepet tölthetnek be településük és iskolájuk új életre keltésében.
Gazdaságiak és politikaiak Az önálló iskoláért folytatott csatározás fontos szereplői a gazdasági menedzserek. Az agrárgazdasági menedzserek a 70-es években töltöttek be fontos szerepet. Ez a réteg volt az, amely terven felül épített óvodákat. Ha az önkormányzati vezetők és a gazdasági menedzserek egymásra találnak, az iskolának nyert ügye van.
Új elit Tagjai szakemberek, a település középrétege. Önálló iskolát kíván a településének.
Egyházi iskolák Dilemmák: • Hogyan vegyék vissza az egyházak az államosított intézményeiket? • Kié az egyházi iskola? Része-e az állami közoktatás rendszerének, vagy pedig egyházi intézmény? • Ki tartsa fönn? • Szabad államban szabad egyházak.
Iskolai autonómia Fenntartói pluralizmus. Az intézmény fenntartója szerint az iskolák típusai:
8
• •
•
Az iskola az önkormányzaté. Az igazgatók megbízása az önkormányzat joga, ugyanakkor a tanterv-be nincs beleszólásuk. Az iskola jellegének meg-változtatásakor az önkormányzatnak vétójoga van. Az iskola nyilvános ugyan, de nem az önkormányzat tartja fönn. Jellegzetes esetei az egyházi iskolák. A felekezeti iskolákkal kapcsolatos lakos-sági érdekérvényesítésnek egyik útja a helyi törvényhatóság. Fontosabb azonban az illető egyház szervezete, ha az lehetőséget ad lakossági beleszólásra. Az iskola magánjellegű. A lakossági befolyást a piac közvetíti. Nem küldik ide a gyerekeiket azok, akik nem értenek egyet az iskola céljaival.
Nemzetközi háttér. Az autonómia értelmezések szerint az iskola önkormányzatának joga van dönteni a szervezet működésének és/vagy fejlesztésének alapvető kérdéseiben. Az iskolai autonómia mint politikai követelés a részvételi demokráciával fonódott össze.
Hazai előzmények Az iskolai autonómia mint szakmai törekvés és politikai jelszó Magyarországon az 1980-as évekre tekint vissza. Az intézmények szakmai önállóságának növelése, a megyei szakfelügyelet szaktanácsadássá enyhítése és az igazgató választás (a tantestületi vétó) jogszabályi bevezetése egyaránt az iskolafenntartó tanácsok politikai befolyásának csökkentését szolgálta.
Viták Milyen taktikákkal biztosítható az iskola autonómiája? Vélemények: • Az iskolai autonómia csak az igazgató szabadságát növeli meg, azzal hogy nem enged külső beleszólást az iskola belső viszonyaiba. • Nem iskolai autonómiára van szükség, hanem meg kell teremteni a diákok, tanárok, szülők beleszólását az iskola ügyeinek intézésébe (részvételi demokrácia az iskolában). • Képviseleti demokrácia kiépítése (települési önkormányzatok). • Az iskolai autonómia valóságos garanciája a kölcsönös függőségek kiépítése.
Iskolastatisztikák A statisztikai adatgyűjtés forrásai Az adatgyűjtésnek különféle módszerei vannak: interjúzás, kérdőívek, tesztek, attitűdskála, hivatalos vagy félhivatalos dokumentumok. Olyan számszerű adatok, amelyeket mások már előttünk összegyűjtöttek, ez a másodlagos statisztikai adatgyűjtés. A legfontosabb adatforrásaink: • Az iskolai statisztikák 9
• • •
Hivatalos (intézményi statisztikák) A népszámlálási (demográfiai) statisztikák Egyéb lelőhelyek (előterjesztések, beszámolók, szakirodalom, korábbi felmérések másodlagosan feldolgozható adatai, stb.)
Iskolai statisztikák A legfontosabb iskolai statisztikát minden tanév elején kell lezárni és fölterjeszteni. A következő kérdésekről kell mennyiségi információt nyújtani: • tanulólétszámok, • tanári ellátottság, • a fölszereltség és az ellátottság intenzitási viszony-számai (hány gyerek jár átlagosan egy-egy osztályterembe, hány gyerek jut átlagosan egy-egy pedagógusra), • az oktatás feltételrendszere (épületek és szemléltető eszközök, könyvek, egyéb segédeszközök, stb.), • az iskolai munka szervezettsége (munkabeosztás, műszakok), • az iskolai munka eredményei (bukás, évismétlés). Az adatokat igazgatási egységenként összesítik, de az eredeti adatgyűjtő lapok egy példányát is fölküldik a minisztériumba.
Hivatalos (intézményi) statisztikák. A KSH különböző kiadványai: • az évről évre megjelenő statisztikai zsebkönyvek; • a területi statisztikai adattár. Az oktatásügyi statisztikáknak két fő fajtájuk van: az egyiket a Központi Statisztikai Hivatal bocsátja közre, a másikat pedig az oktatási kormányzat.
Népszámlálási (demográfiai) statisztikák A népszámlálás egyénenkénti kikérdezésen alapul, míg az intézményi statisztikák azon alapulnak, amiket az intézmények jelentenek fölfelé. A népszámlálási statisztikáknak különösen két fejezete érdekelheti az iskola kutatóját: • Az egyik fejezet közli a lakóhelyi környék népességének iskolázottságát. • A másik a demográfia, a környéken lakók összetétele koruk szerint; iskoláskorúak és/vagy tankötelesek száma és aránya; a születések és halálozások aránya; a vándorlási mutatók.
Kiegészítő statisztikák
10
• •
Az önkormányzati előterjesztésekben adatok szerepelnek a helyben működő gazdaságról. Megismerkedhetünk a gazdaság dolgozóinak képzettségével és iskolázottságával. Önkormányzati tervekben a tömegközlekedés tényszámaival találkozunk.
A statisztikai adatok feldolgozása Táblázatok Hozzáférhetővé váltak a személyi számítógépek, mindez statisztikai adatföldolgozásokat tesz lehetővé. Egy fontos elemzési szempont, amelyet az iskolakörnyéki statisztikai elemzésekkor sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, ez pedig a népesség és az iskolások egymáshoz viszonyítása. A kutató feladata, hogy a kétfajta adatsort egymáshoz viszonyítsa. Ez annyit jelent, hogy minden iskolai jelenséget a környéket jellemző statisztikai mutatóra vonatkoztatva próbáljon megadni. Például: • az iskolába járó gyerekek számát a lakóhelyen élő iskoláskorúak arányában, • az iskolában dolgozókat a település diplomásaira vonatkoztatva, • az iskolai költségvetést az önkormányzati költségvetés százalékában, • a szülők foglalkozási összetételét a környék 100 munkaképes korú munkavállalójára vetítve, • az elköltöző gyerekek számát a ki- és beköltözések függvényében, • az iskolai könyvkölcsönzéseket a település teljes könyvforgalmára vetítve, • a bejáró tanulókat egybevetve a tömegközlekedési adatokkal, és így tovább.
Grafikus ábrázolás A másik közismert elemző eljárás a számszerű összefüggések grafikus megjelenítése. Hadd mutassunk rá e grafikus ábrázolások kapcsán az idősorok jelentőségére az iskolai környezetelemzésben. A legtöbb statisztikai feldolgozáskor ugyanis arra szorítkozunk, hogy a jelenségek szűkebb vagy tágabb körét egy időpontban, azaz szinkronikusan hasonlítsuk össze. Trendanalízis: grafikus ábrázolása az átlagoknak. Az ilyen átlagolások segítségével az események időben egyenetlen eloszlására figyelhetünk föl, s ezzel a társa-dalmi jelenségek dinamikáját közelíthetjük meg.
Térképes megjelenítés Felhívja az elemző figyelmét olyan összefüggésekre, amelyekre talán nem figyelne fel, valamint nyilvánvalóvá teszi a társadalmi jelenségek térbeli kötöttségét. Ahhoz, hogy adatainkat térképen tudjuk ábrázolni, már a kezdet kezdetén területi bontásban kell összegyűjteni.
11
A statisztikai adatok értelmezése Az összegyűjtött adatokból mit olvashatunk ki az iskola környezetére vonatkozólag: • A környék kommunális ellátottsága, infrastrukturális fejlettsége, műszaki föltételei, települési viszonyai szorosan összefüggnek az iskolájával. A lakótelepi környéken betoniskola épül. • A társadalmi-kulturális környezet, amelyben az iskola működik, azok alkotják, akik körülötte élnek. A szülők, végül is a helyi társadalom reprezentánsai. • Az iskola egyfajta helyi politikai erőtérben is működik. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a statisztikai elemzés, mint eszköz nem eléggé alkalmas az iskola szociális környezetének megismerésére. Ezért van szükség további megismerési eljárásokra is.
Esettanulmányok az iskoláról Az esettanulmány fogalma Mi az esettanulmány? Az esettanulmány nem egyéb, mint egy sztori. Az esettanulmány lényege egy történés. Az esettanulmányozás során az események összefonódó láncolatára figyelünk.
Az esettanulmány készítése Hogyan készítsünk esettanulmányt? Az esettanulmány készítésénél csak két dologra kell vigyázni. Az egyik, hogy az események menetét hűen adjuk vissza. A másik, hogy olyan eseményt válasszunk ki, amit érdemes majd utólag értelmezni. A legegyszerűbb az volna, ha megkérdeznénk azokat, akik az eseményeket végigélték. Ők elmondhatnák, de mindenki a maga szemszögéből. Mennél több szereplőt kérdezünk meg, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy hiteles tanulmányt írhatunk. Ha még mindig nem vagyunk biztosak benne, hogy valóban az és úgy történt-e, akkor az írott forrásokhoz kell fordulnunk (emlékeztetők, jegyzőkönyvek). A legjobb azonban az, ha nem utólag kell rekonstruálnunk a történéseket, hanem folyamatosan tudjuk figyelemmel kísérni az esemény kibontakozását. Az ilyen naplózás rendszerint hasznos forrás lehet a majdani esettanulmányokhoz. Úgy is figyelemmel kísérgetjük az eseményeket, hogy újra meg újra odalátogatunk.
12
Vagyis az esettanulmány éppúgy tudományos kutató-munka nyersanyagául kínálkozik, mint a valóságról gyűjtött másfajta információk. Csakhogy nem annyira mérnöki vagy klinikusi attitűdöt kíván, mint inkább a történész, a szociográfus és a riporter beállítottságát.
Miért készítsünk esettanulmányt? Az esettanulmányt azért írjuk le, hogy utólag majd elemezhessük. Mitől látszanak egyes esetek fordulatai tipikusnak? Egyrészt azért, mert a különböző események visszatérően azonos föltételek közt zajlanak le. Másrészt, hogy a bennük szereplők az egyformán ismétlődő külső nehézségekre hasonlóan reagálnak.
Az esettanulmány elemzése. Két dologra kell figyelnünk: arra, hogy milyen körülmények között bonyolódik le az esemény; és hogyan viselkednek a szereplői. Az események rekonstruálása után a második lépés az, hogy hogyan elemezzük a föltételeket, amelyek az ilyen eseményeket kialakíthatták. Az esettanulmányozás ahhoz adja a legtöbb segítséget, hogy a helyi társadalom különböző csoportjainak ismétlődő, tipikusnak mondott magatartását figyelemmel kísérhessük. Ezért nem elég megkérdezni tőlük, mit csinálnának egy adott helyzetben, ha lehet meg kell figyelnünk, hogy azt teszik-e, amit állítani szoktak. A legjobb az, amikor elmélyülten és elkötelezetten foglalkoznak valamivel. Amit tesznek azt tényleg megteszik, így hát ilyenkor a leghitelesebb a magatartásuk.
Az esettanulmány értékelése Évkönyv, helytörténet, iskolakrónika Régóta szokás iskolatörténetet írni, és ehhez összegyűjteni egy-egy tanév eseményeit. Az iskolai évkönyveknek nálunk is komoly irodalma van. Az iskolakrónika főként naplóz: rögzíti, méghozzá elsősorban az időben, mindazt, ami az iskolában történt. A leggyakoribb természetesen az iskolatörténet. Az iskola történetének megírása már nemcsak egyfajta ujjgyakorlat az esettanulmányozáshoz, hanem maga a legfontosabb esettanulmány írási fázis.
Esettanulmányaink értelmezési kerete. Míg tehát a történetírás lényegében rögzít és megörökít, az esettanulmányozó anyagot gyűjt. Az iskola szociális környezetének politikai szempontú értelmezése azt jelenti, hogy megpróbáljuk megismerni, leírni és megérteni, milyen annak a környéknek a hatalmi struktúrája, amelyben ez az iskola működik.
13
Politikai kultúra: Ki mit használ ahhoz, hogy megpróbálja akaratát másokkal szemben érvényesíteni.
Esettanulmányaink haszna. Az egyik haszna az esetek tanulmányozásának az, hogy az iskola társadalmi környezetének eddig ismeretlen dimenziójával ismerkedhetünk meg. Ez a dimenzió a helyi társadalom hatalmi struktúrája, azaz hogy miképpen oszlik meg az iskola fölötti tényleges befolyás a közösség egyes csoportjai (tanárok, önkormányzatok, szülők, gyerekek, pártszervezetek, helybeli üzem vezetői) között. A másik haszna az, hogy egyre világosabban megértjük a tanárok, a szülők, a gyerekek, az igazgatás, a gyárak vezetőinek helyét és szerepét. A legfontosabb haszna az, hogy fokozatosan megszabadíthatja az esettanulmányozókat a moralizálástól az iskola helyzete és sorsa fölött.
Forrás: Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, 255.-423. old.
14
