2014 29. hét
Tartalomjegyzék Irodapiaci hírek ..................................................... 3 Irodapiac: Most nem a kihasználatlansági mutató emelkedett .................. 4 Logisztikai hírek .................................................... 6 Sokat javult a KKE ingatlanpiacok átláthatósága ............................. 7 A Prologis szorosabbra fonja üzleti kapcsolatát a Tescoval és az Auchannal ........ 9 Különösen erős kereslet volt az ipari ingatlanok piacán ...................... 10 Retail hírek ....................................................... 11 A magyarok szeretnek a neten böngészni, de vásárolni boltokba járnak .......... 12 Hosszabbítás és bővülés 13 800 négyzetméteren ........................... 14
2/15
Irodapiaci hírek 2014 29. hét
3/15
Irodapiac: Most nem a kihasználatlansági mutató emelkedett 2014. Július 16. Szerda Sőt, 17,6 százalékra csökkent az irodapiaci kihasználatlanság a második negyedévben, amikor két nagy előbérleti szerződést is kötöttek, és a legnagyobb új bérlő egy állami cég volt. Figyelemreméltó, a Váci úti folyosót meghaladó mértékű bérlői aktivitást jeleztek a Pest Nem Központi részpiacon. Első félévben 71 százalékos keresletnövekedést mértek a BRF trendfigyelői.
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) - melynek tagjai: CBRE, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, Eston International, JLL és a Robertson Hungary közzétette 2014 második negyedévére vonatkozó irodapiaci adatait. A teljes budapesti irodaállomány, beleértve a saját tulajdonú és a spekulatív épületeket 2014 második negyedévében, elérte a 3 205 600 négyzetmétert. A BRF egy új irodaház átadását regisztrálta a Váci úton. A 21 100 négyzetméteres Váci Corner Offices átadásával a teljes modern spekulatív állomány összesen 2 569 100négyzetméter „A” és „B” kategóriás irodát tartalmaz, a saját tulajdonos által használt állomány pedig 636 500 négyzetméter. Az irodapiaci kihasználatlansági mutató jelenleg 17,6 százalék, amely negyedéves viszonylatban 0,9 százalékpontos, éves viszonylatban 2,3 százalékpontos csökkenést jelent. Részpiacok tekintetében ismételten Dél-Buda teljesítménye a legjobb (11,8%), míg a legmagasabb kihasználatlanságot továbbra is az Agglomerációban van (31,9%). A bruttó bérbeadás volumene a második negyedévben 191 20 négyzetméter, amely kiemelkedően magas negyedéves érték. A nettó bérbeadás szintén rekord magas értéket mutatott, elérte a 81 210 négyzetmétert. A magas negyedéves volument a második negyedévben lezárt 5 000 négyzetméter feletti tranzakciók is erősítették. A bruttó bérbeadás 2014 első félévében elérte a 248 900 négyzetmétert, amely 71 százalékos keresletnövekedést jelent 2013 azonos időszakához viszonyítva. A bérbeadás 53 százaléka (100 400 négyzetméter) szerződés-hosszabbítás volt. A kereslet 20 százaléka új szerződés, a bővülések és előbérletek szerződéstípusonként 11 százalékos részarányt képviseltek, míg a teljes kereslet 5 százalékát saját tulajdonba vétel tette ki. A BRF 188 bérleti szerződést regisztrált 2014 második negyedévében 1 020 négyzetméter átlagos tranzakció mérettel, amely érték majdnem háromszorosa az első negyedévben regisztráltnak. 33
4/15
szerződés vonatkozott 1 000 négyzetméternél nagyobb területre, amelyből 4 bővülés, 7 új szerződés, 3 előbérlet, 18 szerződés-hosszabbítás, és egy saját tulajdonba vétel. A legnagyobb tranzakciók a negyedév során szerződés-hosszabbítások voltak: a Spirál Irodaházban 29 000 négyzetméteren, valamint a City Gate-ben 13 000 négyzetméteren. Két nagy volumenű előbérleti szerződés került lezárásra a Váci úti folyosón: 8 500 négyzetméteren a V17-ben, valamint a GE Healthcare 6 400 négyzetméterre kötött előbérletet a Váci Greens C-ben. A legnagyobb új szerződést egy állami cég kötötte az M3 Business Centerben 5 900 négyzetméteren. A Vodafone pedig 5 300 négyzetméterrel növelte jelenlegi irodaterületét az Aréna Cornerben. A legerősebb bérlői aktivitást a Pest Központi részpiacon rögzítették, a bruttó bérbeadás 34 százaléka itt realizálódott. A korábbi piaci trendekkel ellentétesen megnövekedett bérlői aktivitást regisztrálta a Pest Nem Központi részpiacon, amelynek részesedése a teljes keresletből 21 százalék volt, amit a Váci úti folyosó követett 15,6 százalékkal. A negyedév erős teljesítménye magas, nettó 46 150 négyzetméternyi terület abszorpcióját eredményezte.
Forrás: BIEF
5/15
Logisztikai hírek 2014 29. hét
6/15
Sokat javult a KKE ingatlanpiacok átláthatósága 2014. Július 18. Péntek A Global Real Estate Transparency Index szerint a régió országai előbbre léptek a ranglistán 2014-ben. Magyarország a harmadik piac Közép-Kelet Európában, amely a globális ranglistán javított a két évvel ezelőtti eredményén.
A JLLés a LaSalle Investment Management közös, kétévente megjelenő „Global Real Estate Transparency Index” 2014-es tanulmánya alapján a vizsgált piacok 80 százalékán fejlődés tapasztalható az ingatlanpiaci transzparenciában 2012 óta. A piackutatás szerint a világ legtranszparensebb országai az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Franciaország. A legnagyobb fejlődést felmutató országok Kenya, Katar, Ghána, Nigéria és Románia. A tanulmány 102 ország transzparenciáját vizsgálja 115 tényező figyelembevételével. A legfontosabb transzparenciát segítő tényezők közé sorolható például a kormányzati szervek felismerése arra vonatkozóan, hogy a transzparens környezet hatással van a befektetésekre és általánosságban az életminőségre is. Fontos még a média tájékoztató szerepe is a korrupció, botrányok, üzemi balesetek eseményeiről. Jelentős többek között az átlátható adatközlés és fenntarthatósági folyamatok előtérbe helyezése. A 2014-es Index szerint Szubszaharai Afrika országai most kezdik felépíteni a kereskedelmi ingatlanpiacaik infrastruktúráját és a 2012-es és 2010-es tanulmányok leggyorsabban fejlődő piacaihoz (2012-ben Mexikó, Indonézia, Dél-Korea, Törökország; 2010-ben pedig Brazília, Oroszország, India és Kína) hasonlóan reagálnak a külső érdeklődésekre. „Minden vizsgált ciklus során megfigyelhető, hogy a legnagyobb fejlődést mutató országokban általában a közvetlen tőkebefektetések fellendülése tapasztalható. Ez a párhuzam azzal magyarázható, hogy a befektetők megkövetelik a transzparenciára irányuló reformokat és a kormányzatok gyorsan fel is ismerik, hogy a nem eléggé transzparens piacokon a befektetések elmaradnak” – mondta Jeremy Kelly, a JLL globális piackutatási igazgatója. „Kenya erre nagyon jó példa. A múlt évben jelentősen megugrott a tőkebefektetések volumene és ezzel egyidejűleg az idei transzparencia elemzés szerint itt volt a legerősebb a fejlődés az összes piacot tekintve.” Az elmúlt 10 év során Közép-Kelet Európában jelentős fejlődés mutatkozott a transzparencia tekintetében. Lengyelország, Csehország és Magyarország a legnagyobb javulást felmutató országok az elmúlt évtizedben; a JLL minősítése szerint a „semi-transparent” kategóriából a „transparent” kategóriába emelkedtek fel. A leglátványosabb elmozdulás Románia esetében volt látható: 10 helyezést ugrott a ranglistán és jelenleg a 30. helyen áll. Az EU törvénykezése egyre inkább hangsúlyossá válik az országban és a korrupció elleni törekvések eredménye, valamint a jogrendszer hatékonyságának javulása is megmutatkozik. A 2014-es eredmények alátámasztják a befektetések és az átláthatóság közötti összefüggést. A határokon átnyúló befektetési aktivitás kulcsfontosságú a piacok transzparenciájának fejlődése
7/15
szempontjából. A javuló transzparencia szorosan együtt mozog a növekvő tőkebefektetési eredményekkel. Ez támogatja az információ szabad áramlását, illetve a helyi ingatlanpiaci jog következetes alkalmazását. Csak néhány ország pozíciója romlott az előző felméréshez képest. Ezek közé tartozik Ukrajna, melynek esetében láthatjuk, hogy milyen gyorsan tudja a politikai bizonytalanság aláaknázni egy ország transzparenicáját. A következő néhány évben a következő faktorok lesznek hatással a transzparenciára: a közösségi média növekvő szerepe, a crowdsourcing és technológia, az Y generáció növekvő elvárásai, valamint a fenntarthatósági eszközök elterjedése. A JLL előrejelzése szerint Szubszaharai Afrika és a BRICS országok további lendületet vesznek majd az átláthatóság terén.
Forrás: JLL
8/15
A Prologis szorosabbra fonja üzleti kapcsolatát a Tescoval és az Auchannal 2014. Július 18. Péntek A Prologis ma bejelentette, hogy két kiváló minőségű logisztikai létesítményt vásárolt Magyarországon és Lengyelországban, az Invesco Real Trade-től. A vásárolt terület összesen 94 200 négyzetméter. A tranzakció során az eladót a Colliers International képviselte.
Az egyik megvásárolt ingatlan egy a Tesco által bérelt 56 700 négyzetméteres épület, Gliwicé-ben. A a lengyelországi létesítmény a sziléziai agglomeráció központjában található, Lengyelország egyik kulcspiacán – az A1-es és az A4-es transzeurópai hálózatok kereszteződésében. A létesítmény új neve: Prologis Park Gliwice A második ingatlan Budapesten a Prologis Park Budapest-Üllő, egy 37 500 négyzetméteres, az Auchan által bérlet épület a nemzetközi repülőtér és az M0-ás körgyűrű közelében, 30 kilométerre a belvárostól. „Ez a két, prémium ügyfeleknek kiadott ingatlan azért izgalmas kiegészítője a Prologis portfóliójának mindkét országban, mert mind a kettő kiemelten fontos helyszínen, egyre fontosabb, régión belüli kereskedelmi főútvonalakon található” – mondta Ben Bannatyne, a Prologis régiós vezetője. Az ingatlanok 2007 augusztusában alapított PEPF II tulajdonába kerültek, amely egyike annak a négy közös befektetési eszköznek, amelyet a Prologis menedzsel. 2014. március 31-én az alap 253 létesítmény tulajdonosa, amelyek összes területe 5,9 millió négyzetméter, és nettó értéke 3 595,4 millió euró. Ez év március végéig a Prologis mintegy 3,7 millió négyzetméter logisztikai és disztribúciós területet birtokol és menedzsel Közép- és Kelet-Európában.
Forrás: ProLogis
9/15
Különösen erős kereslet volt az ipari ingatlanok piacán 2014. Július 16. Szerda Ötezer-ötszáz négyzetméteres átlagos bérelt területtel, három húszezer négyzetméter fölötti tranzakcióval és 19,1 százalékos üresedéssel, önmagához képest nagyon jól teljesített az ipari ingatlanpiac.
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) – melynek tagjai: CBRE, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, Eston International, JLL és a Robertson Hungary közzétette 2014 második negyedévéves ipari ingatlanpiaci adatait. A BRF bérbeadás céljára 1995 óta épített budapesti és Pest megyei ingatlanok adatait összesíti, amelyek alapterülete városi logisztika esetén minimum 2 000 négyzetméter és 5 000 négyzetméter logisztikai parkok esetében. Új átadás nem volt a második negyedévben, így a teljes budapesti modern ipari ingatlan állomány továbbra is 1 848 000 négyzetmétert tett ki. Ehhez képest a negyedéves kereslet különösen erős volt, a teljes bérbeadási volumen kétszerese az előző negyedévben rögzített keresletnek és közel hatszorosa a 2013 második negyedévben mért bérbeadásnak. Összesen 121 920 négyzetméterre kötöttek bérleti szerződést. A teljes kereslet 45 százalékát szerződéshosszabbítások tették ki, 30 százalékot képviseltek az új bérbeadások, és további 19 százalékot a bővülések. Három bérbeadást kötöttek húszezer négyzetméter feletti területre, a legnagyobb a DB Schenker új szerződése volt a Prologis Park Budapest-Szigetben összesen 26 600 négyzetméterre. A másik két nagy bérbeadás a Prologis Harbor Parkhoz kötődik, az egyik a Fiege szerződéshosszabbítása és bővülése 23 600 négyzetméteren, valamint a HOPI szerződéshosszabbítása a 20 500 négyzetméteren. A második negyedévben összesen 22 bérleti szerződést írtak alá, az átlagos bérelt terület 5 542 négyzetmétert tett ki, amely a legmagasabb volumen az elmúlt 2 év során. A bérbeadások 97 százaléka logisztikai parkokban történt, itt az átlagos bérelt terület mérete 6 590 négyzetméter volt, városi logisztikai parkokban pedig 822 négyzetméter. A negyedév során jelentősen csökkent az üresedési ráta. Negyedéves összehasonlításban 2,6 százalékponttal, míg éves viszonylatban több mint 3 százalékponttal lett alacsonyabb, így jelenleg 19,1 százalék. Mind a logisztikai parkokban mind a városi logisztikában csökkent az üres területek aránya a teljes ipari ingatlanállományhoz viszonyítva. A nettó abszorpció is erős negyedévet tükröz, összesen 47 900 négyzetméterrel nőtt a bérbeadott területek aránya.
Forrás: BIEF
10/15
Retail hírek 2014 29. hét
11/15
A magyarok szeretnek a neten böngészni, de vásárolni boltokba járnak 2014. Július 18. Péntek A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint az óriásplázákat és szívesen vásárolnak boltban, minthogy az interneten vegyék meg a kiválasztott termékeket - derül ki a CBRE 21 országra kiterjedő kutatásából.
A CBRE legfrissebb "How Consumers Shop 2014" kutatása 21 európai és közel-keleti országban 21 ezer vásárlót kérdezett meg szokásairól. A vásárlók szívesen mennek felújított plázákba, és előszeretettel keresik fel az új üzleteket vagy a már ismert kedvenc márkák bővített boltjait. A magasabb keresetű látogatók jobban méltányolják a fejlesztéseket, és a plázák modern műszaki adottságai jótékony hatást gyakorolnak a vásárlók kiadásaira is. A vásárlók örülnek a változásoknak: a megkérdezettek 40 százaléka szerint az elmúlt 3 évben az általuk látogatott plázákban történt valamilyen komolyabb fejlesztés. A magyar vásárlóknál ugyanakkor kiemelkedően magas azoknak az aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években a kereskedelmi központokban, ezért különösen érzékenyek vagyunk bármilyen pozitív változásra. Az, hogy mi fontos a vásárlóknak egy plázával kapcsolatban, nem mutat lényegi eltérést országonként. Az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolás áll a fontossági lista élén – ez igaz a kisebb és a nagyobb bevásárlóközpontok esetében is. A fiatalabbak a boltok kínálata, a kiegészítő szolgáltatások jelenléte mellett fogékonyak az éttermi kínálat gazdagságára vagy az ingyenes wi-fi lefedettségre, hiszen a plázákat találkozási helynek tekintik. Az idősebb vásárlók számára Európa-szerte az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel. A vásárlói preferenciák alapján a CBRE jelentésében három jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki: a „pláza-társadalmak” ahol a fogyasztók élményt várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok, Írország vagy Románia; másik véglet a „haszonelvű vásárlók”, számukra a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok vagy a térségünkben Csehország. A harmadik típus, az „európai mainstream” két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik hazánk, Ausztria és Nagy-Britannia mellett. „Az elmúlt években a magasabb sajáttőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárló-központok rovására. Ugyanakkor a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is fontos.” - mondta John Welham, a CBREeurópai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője. A magyar vásárlók a családias bevásárló-központokat jobban kedvelik, és szívesebben vásárolnak a bevásárló-utcákban, mint más közép- és kelet-európai országok lakói, ugyanakkor még mindig
12/15
kevesebben, mint tőlünk nyugatra. A magyarok és más közép és kelet-európai országok lakói többet is hajlandóak utazni, jellemzően, ahogy a jövedelmek nőnek, az utazási kedv csökken Európában. Meglepően aktív a magyar vásárló a neten: szívesebben böngészünk az elektronikus portálokon, mint a boltokban, ugyanakkor vásárláshoz a boltokat részesítjük előnyben. A magyarok 45 százaléka vásárol on-line, míg ez az arány 70 felett van Csehországban és Romániában is 63 százalék. „Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos marad a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az on-line további térnyerésére – applikációk fejlesztésével, vagy a közösségi média alkalmazásával, az értékesítés klasszikus csatornája, a bolt szerepe megmarad.” – tette hozzá Kákosy Zsolt, a CBRE ingatlan-vagyongazdálkodási divíziójának vezetője.
Forrás: CBRE
13/15
Hosszabbítás és bővülés 13 800 négyzetméteren 2014. Július 14. Hétfő Nincs egy hónapja, hogy hírt adtunk a budapesti irodapiac idei legnagyobb bérbeadásáról. Most egy újabb bérbeadás történt, tízezer négyzetméterrel nagyobb, mint a korábbi.
A CPI Magyarország(volt Ablon), az év eddigi legnagyobb irodapiaci tranzakcióját kötötte meg a Vodafone vállalattal 13 800 négyzetméter irodaterületre, a budapesti Aréna Corner irodaházban. A Vodafone-t a Cushman & Wakefield képviselte. A Vodafone, a meglévő Kerepesi Torony egészére szóló, 8 112 négyzetméteres bérleti szerződését újította meg, ezt további 5 600 négyzetméterrel bővítette, a Hungária és a Szörény Tornyok teljes negyedik és ötödik emeletén. A bővüléssel nagyobb lesz a Vodafone iroda és bővül a SSC (shared service centre) részleg is, egyazon épületben. A tranzakció következtében a három toronyból álló huszonkilencezer négyzetméteres Aréna Corner irodaház elérte a kilencveöt százalékos bérbeadottságot, csupán a földszinti ezerötszáz négyzetméteres kiskereskedelmi terület vár még bérlőre. Billy Davidson, a Vodafone ingatlancsoportjának vezetője elmondta: “Ez a tranzakció egyértelműen bizonyítja a Vodafone hosszú távú elkötelezettségét Budapest és Magyarország iránt. Az Aréna Corner elrendezése és az épület elhelyezkedése kiválóan megfelel számunkra és örömmel folytatjuk sikeres SSC szolgáltatásunkat az irodaépületben.” Lovro Adrienn a CPI Csoport magyarországi és romániai operációjának vezetője elmondta: “Örömmel tölt el, hogy a Vodafone a szerződéshosszabbítás és a bővülés mellett döntött, nagy várakozással tekintünk a már kialakult szoros üzleti együttműködésünkre a jövőben is. A tranzakció kiemelkedő a magyarországi portfoliónk tekintetében, és további előnye, hogy ezzel a szerződéssel az épület gyakorlatilag 100 százalékban bérbeadott.” David M Johnston Associate, a Cushman & Wakefield budapesti iroda bérbeadási vezetője hozzátette: “Aktív keresési folyamaton vagyunk túl a Vodafone vállalattal, de a döntés az Aréna Corner mellett viszonylag hamar megszületett, köszönhetően a rugalmas bővülési lehetőségnek, mely lehetővé tette a Vodafone számára az azonnali növekedést. Ez a tranzakció megerősíti azt, hogy a budapesti irodapiac ismét folyamatosan fejlődik, ami nagyrészt az olyan nemzetközi cégek érdeklődésének hatása, akik felismerik Budapest alapvető előnyeit és növelni kívánják jelenlétüket a városban.” Az A kategóriás Aréna Corner három irodatornya között közvetlen átjárás van, egybefüggő nagy, jól
14/15
kihasználható területekkel rendelkezik, ideális a SSC tevékenység végzésére. Az irodakomplexum a város sport- és kereskedelmi központjában helyezkedik el, közvetlenül a Budapest Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion vonzáskörzetében. Az épület metróval, villamossal, busszal is, de a Hungária körúton és a Kerepesi úton át autóval is egyszerűen elérhető.
Forrás: Cushman&Wakefield
15/15
