SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI TANSZÉK
A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSI SZAKÉRTO SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS KÉPZÉSI PROGRAMJA
SZEGED 2003
A szakértoképzés elozményei A pedagógiai szakérto szakok (értékelési szakérto, tantervi szakérto) képzési programjának keretéül a Felsooktatási Törvény (a 1993. évi LXXX. törv. és az 1996. évi LXI. törv., a továbbiakban FT) szolgált. Elozménye a Pedagógiai Tanszéken 1991-ben elindított, majd 1994-ben módosított pedagógiai szakérto szak, amelyben a tantervi és értékelési szakérto képzés specializációként jelent meg. A FT módosítása nyomán a képzést egyetemi szakirányú továbbképzésként (FT 84. § d), a tantervi és értékelési szakérto képzést két külön szakként határoztuk meg. A szakérto képzés tartalmát tekintve összhangban van a Pedagógiai Tanszék külföldi partnerintézményeiben folyó képzéssel, elsosorban a NESA (Network Educational Sciences Amsterdam) és a NICOPED (Network of Interuniversity Cooperation) munkájában résztvevo intézmények képzési programjaival és egyezményeivel (FT. 87. § 2.). A szakérto szakokat a Magyar Akkreditációs Bizottság a JATE akkreditációs eljárásában 1995-ben akkreditálta. A program tanrend szerinti képzési ideje az 1998/99-es tanévtol négy félév. A képesítési követelmények miniszteri rendelet formájában való megjelenése (12/1999III. 8. OM rendelet) nyomán került sor a képzési program újabb változatának kidolgozására. E képzési rend az 1999/2000 tanévben került bevezetésre. A képzés szervezését az 1999/2000 tanévtol az egyetem Továbbképzo és Szolgáltató Intézete látja el. A konzultációkra Szegeden kívül kihelyezett konzultációs központokban is van lehetoség. A 20/2001 (VI. 30.) OM rendelet módosította a képzésnek a szakvizsgával való egyenértékuségét. A pedagógus-szakvizsga képesített követelményeirol szóló módosított 41/1999 (X. 13.) OM rendelet és az errol szóló OM közlemény (Oktatási Közlöny, 2002. II. 14. 175. o.) alapján megtörtént a tanterv újabb átdolgozása úgy, hogy a képzés magában foglalja a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeit is. Ennek megfeleloen a 2002. január 1. után kiadott oklevelekben szerepeltetni kell, hogy a képzés eredményes befejezése egyben a szakvizsga követelményeinek teljesítését is jelenti. 1. A képzés céljai A közoktatási rendszerben az értékeléssel összefüggo, különleges szakértelmet igénylo feladatok ellátására alkalmas szakemberek felkészítése, akik képesek a tudásszint-mérés feladatainak ellátására, feladatlapok, tesztek készítésére és értékelésére, vizsgarendszerek tervezésére és vizsgák lebonyolítására, helyi felmérések kivitelezésére, intézmények, képzési programok értékelésére, országos és nemzetközi vizsgálatokba való bekapcsolódásra, a kutatási eredmények értelmezésére és gyakorlati alkalmazására, széles köru tájékozódásra, a magyar közoktatási rendszerben felmerülo értékelési feladatoknak a nemzetközi tendenciákkal összefüggésben való szemléletére, más országok hasonló képzettségu szakértoivel való kommunikációra. 2. A képzésben való részvétel elofeltétele Egyetemi végzettség valamely tanárszakon, illetve, tanári, tanítói vagy óvodapedagógiai foiskolai végzettség. A képzés azonban tartalma és jellege alapján elsosorban valamely szakot tanító tanároknak ajánlott.
3. A képzés idotartama A képzés terjedelme 24 kurzus, 360 tantervi óra. A képzési ido magában foglalja a kötelezo, kötelezoen választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit. A képzés idotartama 4 félév (2 év). Félévenként hat kurzus felvétele ajánlott. 4. A képzés szintje A képzés szakirányú továbbképzés, amely a már megszerzett diploma szintjének megfelelo szintu (foiskolai vagy egyetemi) oklevelet nyújt. A szakirányú továbbképzésben szerzett oklevélben szereplo szakképzettség megnevezése: pedagógiai értékelési szakérto. Pedagógiai értékelési szakérto szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezheto és egyenértéku a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében szabályozott pedagógus szakvizsgával. A szakvizsgával való egyenértékuséget módosító 20/2001 (VI. 30.) OM rendelet nyomán sor került a szak képesítési követelményeinek újabb módosítására, ennek eredményeként a képzést sikeresen befejezo hallgatók a diplomájukhoz betétlapot kapnak, amely igazolja, hogy egyben a szakvizsga követelményeit is teljesítették. 5. A képzés fobb tanulmányi területei és arányai Államigazgatási, jogi, közoktatás-politikai és oktatás-gazdaságtani ismeretek A közigazgatás rendszere, alapveto államháztartási ismeretek. AZ Európai Unió közoktatási, felsooktatási és tanárképzési rendszerei. Tantervi szabályozás és vizsgarendszerek az európai országokban (a képzési ido 5-10%-ában) Oktatás-rendszertani ismeretek A közoktatás és a szakképzés szabályozása, kapcsolódása az oktatást befolyásoló más jogszabályokhoz, környezeti feltételekhez. A közoktatási rendszer muködése, a fenntartók és az oktatási-nevelési intézmények jogai és kötelezettségei. Az intézmények finanszírozása. Az oktatás-nevelés tartalmi szabályozása (a képzési ido 20-25%-ában). Matematikai, informatikai és számítógépes alapismeretek, kutatás-módszertani alapok A halmazelmélet, a matematikai logika, a valószínuség-számítás és a matematikai statisztika alapismeretei, a személyi számítógépek használata, szövegszerkesztés, adatbázisok kezelése, adatfeldolgozás és statisztikai adatelemzés, számítógépes hálózatok használata, információk keresése. A szakirodalmi tájékozódás, az adatgyujtés és az adatok elemzésének módszerei és eszközei (a képzési ido 15-20%-ában). Pszichológiai alapok A pedagógiai pszichológia alapjai, a megismerés pszichológiája, a nyelv, az értelem és a személyiség fejlodése. A tanulással, a gondolkodással és a tudás szervezodésével, alkalmazásával kapcsolatos témakörök (a képzési ido 5-10%-ában). Értékeléselmélet A pedagógiai értékelés fogalma, formái, funkciói, programok és intézmények értékelése, minosítés, szelekció, osztályzatok, bizonyítványok, vizsgák, vizsgarendszerek, vizsgatípusok, az érettségi vizsga, vizsgák Európában (a képzési ido 10-25%-ában). 2
Tesztelmélet A klasszikus és a valószínuségi tesztelméletek, tesztek készítése, feladatírás, tesztszerkesztés, tesztanalízis és tesztfejlesztés, mérés és tesztelés a gyakorlatban (a képzési ido 15-25%-ában). Kötelezoen választandó és szabadon választható témakörök Speciálkollégiumok, szakdolgozati szemináriumok, egyénileg végzett értékelo-eszköz készíto, tesztfejleszto munka (a képzési ido 10-20%-ában). 6. A képzés kurzusai A képzés kurzusait, a négy félévre ütemezett program optimális elrendezését az 1. táblázat foglalja össze. FÉLÉV
KURZUS
1.
Számítógép-használat (gyakorlat) Matematikai alapok A kutatásmódszertan alapjai Pedagógiai pszichológia Kognitív pszichológia Pedagógiai értékelés
2.
Számítógépes információkezelés (gyakorlat) Feladatírás és tesztkészítés (gyakorlat) Tanulás- és oktatáselmélet A közoktatás szabályozói Adatgyujtés és adatelemzés Tesztelmélet
3.
Az európai csatlakozás jogi és oktatáspolitikai keretei Tudás- és képességvizsgálatok Minoségbiztosítás és pedagógiai értékelés Méroeszköz-szerkesztés (gyakorlat) Tesztelemzés, tesztfejlesztés (gyakorlat) Választható tárgy (gyakorlat)
4.
Tantervek és pedagógiai programok Államháztartási és oktatás-gazdaságtani ismeretek Program- és intézményértékelés Vizsgák, vizsgarendszerek Mérés és tesztelés az iskolában (gyakorlat) Szakdolgozati szeminárium (gyakorlat)
7. Résztanulmányok beszámítása Más intézményben, szakon, illetve külföldön szerzett résztanulmányok beszámítását a hallgató kérelme és az illetékes oktató javaslata alapján a szakért felelos oktató engedélyezi. A
3
másutt végzett résztanulmányok valamely eloírt kurzust helyettesíthetnek. A beszámítás módjáról és a kurzus értékelésérol a bemutatott dokumentumok alapján az az oktató dönt, aki a helyettesítendo kurzust tartja. Hasonló módon történik a tanrenden kívül szervezett intenzív kurzusok, nemzetközi szemináriumok, nyári iskolák eredményeinek beszámítása is. A szigorlatok és a záróvizsga tárgyainak vizsgáit nem lehet helyettesíteni, a szigorlatokat és a záróvizsgát minden hallgatónak azonos módon, e képzési programban meghatározott tartalommal kell letennie, függetlenül a másutt végzett tanulmányok beszámításától. 8. Az ismeretek ellenorzési rendszere Az ellenorzési rendszer részben egymásra épülo, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzésébol, kollokviumokból, az egyénileg önállóan megoldandó feladatok teljesítésébol, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítésébol és a záróvizsgából tevodik össze. A képzés folyamatos végzéséhez félévente minimum három kurzus elvégzése szükséges. A fennmaradó kurzusokat legkésobb a szigorlatok, illetve a záróvizsga idopontjáig kell teljesíteni. 8.1. A kurzusok értékelése Mindegyik kurzus önálló értékeléssel végzodik, az értékelés módja lehet írásbeli vizsga, teszt, szóbeli vizsga, önálló munka, gyakorlati munka, stb. A kurzusok értékelési módszerét és követelményeit a kurzusok tematikája tartalmazza. 8.2. Szigorlatok Kötelezoen két szigorlatot kell letenni. A szigorlatok tárgyait a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. A szigorlatok tárgyai Vizsga
Javasolt ideje
Tantárgyai
1. szigorlat Pszichológia és oktatáselmélet
2. félév
Pedagógiai pszichológia Kognitív pszichológia Tanulás és oktatáselmélet
2. szigorlat Matematika és kutatásmódszertan
3. félév
Matematikai alapok A kutatásmódszertan alapjai Adatgyujtés és adatelemzés
A szigorlatok tematikája Pszichológia és oktatáselmélet A tanulók pszichológiája, személyiség és személyiségfejlodési zavarok. Tanulási és motivációs folyamatok. A diákok társas kapcsolatai és a csoportfolyamatok. A tanári munka pszi-
4
chológiai problémái, személypercepció és attribúció, óravezetés és osztálymenedzselés, tanári szerepek, tanári kommunikáció, tanári elvárások, hatékonyság, értékelés, vezetés, mentálhigiéné. Különleges képességu gyerekek, tehetséggondozás. Tanulási és viselkedési zavarok. A kognitív pszichológia kialakulása, fejlodése, kapcsolata a pedagógiával. Az információ-feldolgozásként értelmezett emberi megismerés általános modelljei. Érzékelés és észlelés, alakzat-felismerés, figyelem. Az emlékezet szerkezete és alapfolyamatai. Párhuzamos és elosztott feldolgozás. A mentális reprezentáció és a tudás szervezodése. Nyelvfeldolgozás, szövegértés, beszéd és írás. Nyelv és gondolkodás. A tudás hasznosítása, a problémamegoldás. A kognitív fejlodés elméletei. A kognitív fejlodés befolyásolása, a gondolkodást, a képességeket fejleszto kísérletek és módszerek. Matematika és kutatásmódszertan A halmazelmélet alapfogalmai, halmazmuveletek. A klasszikus kétértéku logika alapfogalmai. Függvénytani alapismeretek. A kombinatorika alapproblémái. A valószínuség számítás alapfogalmai. Relatív gyakoriság és valószínuség, a valószínuségek összefüggései, feltételes valószínuség és függetlenség. Valószínuségi eloszlások, eloszlásfüggvények. A várható érték és a szórás. Fontosabb eloszlástípusok. Statisztikai vizsgálat, statisztikai következtetések. Empirikus eloszlások, középértékek, a szóródás és méroszámai. Korreláció, lineáris regresszió. Statisztikai hipotézisvizsgálatok, szignifikancia-vizsgálatok, a fontosabb statisztikai próbák. A szakirodalom feldolgozása. A megfigyelés módszerei és eszközei. Az interjú módszer. Kérdoívek tervezése és szerkesztése. Szociometria. Mérés és skálaelmélet. A mintavétel módszerei. A pedagógiai kísérletek, a kontroll-csoportos kísérlet és a latin négyzet kísérleti elrendezés. A vizsgálat változórendszerének kidolgozása, javítási és kódolási terv. A leíró statisztikák értelmezése, az eredmények táblázatos és grafikus megjelenítése. Két változó összefüggésének vizsgálata, korrelációs mátrixok elemzése. Fejlodésanalízis. A többszörös regresszióanalízis, a faktoranalízis, a klaszteranalízis és a varianciaanalízis alkalmazási lehetoségei, eredményeinek értelmezése. A kutatás eredményeinek publikálása. 8.3. Szakdolgozat A szakdolgozat olyan empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy innovatív munkán alapuló szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására.
Szakdolgozati követelmények A szakdolgozat elkészítésének célja az, hogy a hallgató demonstrálja: − rendelkezik az elsajátított tudás önálló alkalmazásának képességeivel; − szakterületén képes további önálló ismeretszerzésre, a releváns szakirodalom feldolgozására, értelmezésére, összefoglaló elemzésére; − rendelkezik pedagógiai kutatás és az eredmények közlésének alapveto képességeivel.
5
A szakdolgozatnak eleget kell tennie a publikálhatóság alapveto követelményeinek. Terjedelme általában 2 ív (80 ezer karakter). A szakdolgozatok három fo mufaja: (1) empirikus vizsgálatot bemutató munka, (2) szintetizáló jellegu elméleti elemzo tanulmány és (3) innovatív alkotás valamint annak leírása. Az empirikus vizsgálat lehet felmérés, a minimális mintanagyság ebben az esetben 100-120 fo, a méroeszközök minimum negyven itemet tartalmaznak. Kísérlet esetén a kísérleti csoport minimális nagysága három iskolai osztály (vagy hasonló számú tanuló). A dolgozat elméleti bevezeto részében be kell mutatni a szakterület hazai és a fontosabb nemzetközi tendenciáit. Az adatok elemzésére használt statisztikai eljárásokat mindig a megoldandó feladat jellege határozza meg, elvárható a rendelkezésre álló többváltozós eljárások alkalmazása. Az elméleti elemzo munka lehet meta-analízis, azaz több kísérleti munka szintetizáló áttekintése és az eredmények kvantitatív összegzése, vagy egy szakterület fejleményeinek elemzo bemutatása („state of the art” jellegu áttekintés). Elvárható a nemzetközi szakirodalmi információs rendszerek segítségével történo irodalmi feltárás és a témával kapcsolatos fontosabb külföldi munkák, valamint a teljes hazai szakirodalom ismerete és elemzése. Az innovatív alkotás az iskolában vagy a közoktatási rendszer egyéb területein közvetlenül alkalmazható tananyag, oktatási segédeszköz kidolgozása (tanterv, tankönyv, teszt, munkafüzet, feladatbank, stb.) és szuk köru kipróbálása. A tananyag (taneszköz) általában egy fél tanévet (kivételes esetben egy tematikus egységet) kell, hogy átfogjon. A munkát bemutató leírásban elemezni kell az alkotás helyét, szerepét, hasonló adatokkal összehasonlítva bizonyítani kell annak újszeru jellegét. Az alkotást elemzo leírásra ugyanazok a formai követelmények érvényesek, mint a szakdolgozat egyéb mufajaira, terjedelme nem lehet kevesebb, mint a szakdolgozatokra általában érvényes norma fele. 8.4. A záróvizsgára bocsátás feltételei Záróvizsgára bocsátás feltételei az intézményi tantervben eloírt követelmények teljesítése, valamint a szakdolgozat benyújtása és az opponens általi elfogadása. 8.5. A záróvizsga részei A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat megvédése és egy komplex szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga tételei a „Pedagógiai értékelés”, „Tesztelmélet”, „Minoségbiztosítás és pedagógiai értékelés”, „Program- és intézményértékelés”, „Vizsgák és vizsgarendszerek” címu kurzusok témaköreibol alakítandók ki, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazási lehetoségeire. 8.6. A záróvizsga eredménye A szigorlatok átlagából, a szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegybol, valamint a szóbeli vizsga eredményeibol számított egyszeru átlag, egész számra kerekítve.
6
Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék 6722 Szeged Petofi sgt. 30-34. Tel. és fax: (62) 420 034 Internet: http://www.arts.u-szeged.hu/education/
7
