A Pécsi Tudományegyetem eszközök és források értékelési szabályzata
Pécs 2013. 2013. július 1. napjától hatályos változat
1
Preambulum A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban Egyetem) Eszközök és források értékelési szabályzata a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.) 14. § (5) bekezdés b) pontjában, illetve az államháztartás szervezetei és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól rendelkező 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet (továbbiakban Áhsz.) 8. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt előírások alapján készült. I. Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, valamint az Egyetem tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, működését szolgáló eszközökre, azok forrására. Az értékelési szabályzat célja, követelményrendszere
2. § (1) Az Egyetem a Számviteli politikában megfogalmazottak alapján az Eszközök és források értékelési szabályzatát a Számviteli politikához kapcsolódóan, de külön szabályzatként készíti el. (2) Az értékelési szabályzat célja, hogy a) meghatározza azokat az értékelési elveket, módszereket, amelyekkel az Egyetem rögzíti az eszközei és forrásai értékét; b) egyértelműen rögzítse – az Egyetem sajátosságainak figyelembevételével – azon eszközei és kötelezettségei értékelési gyakorlatát, amelyek esetében az Szt. és az Áhsz. felhatalmazása alapján az Egyetem számviteli-politikai döntésén alapul az értékelés; c) az értékelési módszerek minden érintett, a szabályzatot alkalmazó gazdasági szakember számára az Egyetemen belül egyértelműek legyenek; d) tájékoztatást nyújtson a belső, illetve a külső ellenőrzés számára az Egyetem könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettsége során követett értékelési gyakorlatról, eljárásokról. (3) Az értékelési szabályzat elkészítése során figyelembe kell venni a) a teljesség, b) a következetesség, c) a lényegesség, d) és a világosság számviteli alapelvekben foglaltakat.
2
II. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke
3. § Amennyiben az eszköz olyan gazdasági eseménnyel kerül az Egyetem tulajdonába, kezelésébe, amelyet kötelezettségvállalásnak kell megelőznie (például beszerzés), akkor a kötelezettségvállaló haladéktalanul köteles az eszköz bekerülési értékét alátámasztó valamennyi dokumentumot a Számviteli Osztályra eljuttatni. Egyéb esetekben (például térítésmentes átvételkor) az Egyetem tulajdon-, vagy kezelési jogát megalapozó szerződés, vagy egyéb dokumentum aláírójára hárul az előzőekben részletezett kötelezettség.
Vásárolt eszközök bekerülési értéke
4. § (1) A bekerülési érték összetevői vásárolt eszköz esetében a következők: a) engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, b) az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, ha ezek az adott eszközhöz egyedileg hozzárendelhetőek, c) bizományi díj, d) a beszerzéshez kapcsolódó adók, vámterhek, e) vagyonszerzési illeték, f) a tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett eszközök előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adója (ideértve a fordított áfa elszámolás könyvekben elszámolt áfa összegét is), g) jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, h) egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj, közbeszerzési díj), i)
vásárolt vételi opció díja,
j)
a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt – biztosítási díj,
k) a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg, l)
a tárgyi eszközöknél a bekerülési érték részét képezi az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét,
m) az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíj, n) az ingatlan értékébe szerződés alapján, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott, még le nem írt összeget, 3
o) a beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, valamint az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei, p) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete. (2) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. (3) A bekerülési érték részét képező tételeket a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni és legkésőbb a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket minden esetben módosítani kell, azaz Egyetem nem él az Áhsz. 28. § (5) bekezdésben rögzített jelentős összegre vonatkozó lehetősséggel.
Saját előállítású eszközök és nyújtott szolgáltatások előállítási értéke
5. § (1) A bekerülési érték összetevői saját előállítású eszközök és nyújtott szolgáltatások esetében a következők: Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az eszköz előállítása során felmerült költségként kell továbbá figyelembe venni: a) a közvetlen anyagköltséget, b) a közvetlen személyi juttatási költséget, c) a közvetlen személyi juttatási költségek járulékait, d) az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költség, közvetlen gépköltség). (2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek: 4
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. (3) Az előállítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel közvetlen kapcsolatba hozható, az előállításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ilyenek például a gépköltségek, kamatköltségek, egyéb kisegítő részlegek (üzemek) általános költségei. (4) A saját előállítású eszközök előállítása során felmerült kiadásokat a megfelelő költségnem számlán számoljuk el. Az eszköz állománybavétele belső bizonylat alapján történik a számlarendben meghatározottak szerint.
Az idegen és saját kivitelezésben előállított eszközök bekerülési értékére vonatkozó közös szabályok
6. § (1) A bekerülési érték részét képezi még mind idegen, mind saját kivitelezésnél a következő esetek: a) építési telek és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, építményt nem veszik rendeltetésszerűen használatba, akkor ezek beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (épület) bekerülési értékeként kell figyelembe venni. b) egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. (2) Az előállítási költségek között kell elszámolni (és így az előállítási érték részét képezi) a) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz az Egyetem által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, b) a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
Importbeszerzés bekerülési értéke
7. § (1) Importbeszerzés előforduló esetei: a) amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján forintban történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke, 5
b) ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában, illetve a pénztárból valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának a nyilvántartási (könyv szerinti) árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke, c) ha az importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértéke, illetve az áruértékesítés szolgáltatásnyújtás forintértéke a szerződésben meghatározott deviza értékének az első ügylet teljesítés napjára vonatkozó - Szt. 60. § (4)-(5a) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni, ennek következtében az importbeszerzés és az értékesítés bevétele forintértékben azonos lesz (2) Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy az ellenérték devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással, vagy forintban egyenlítik ki. (3) Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyarország államhatárán kívüli terület. (4) A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek. (5) Nem minősül importbeszerzésnek a) az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő – devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj, valamint b) a vámszabad- és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés.
Befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéke 8. § (1) Gazdasági társaságban levő tulajdonosi részesedés bekerülési értéke: a) a vásárláshoz a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, vételár, b) a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben, c) a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték, 6
d) gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentős befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege. (2) A tartósan adott kölcsönök bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.
Térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke
9. § (1) A térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. (2) Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadása-átvétele azonos felügyeleti szerv alá (ideértve a Kormányt is) tartozó államháztartási szervezetek között történik, az Egyetemnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az eszköz átadás időpontjáig az átadónál időarányosan elszámolt értékcsökkenés, valamint értékvesztés összegét is nyilvántartásba kell venni.
Alapítás, átszervezés miatti átadás/átvétel esetén a bekerülési érték 10. § (1) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. (2) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. (3) Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
Bekerülési érték meghatározása egyéb gazdasági események esetében
11. § (1) Önkormányzattól vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül. (2) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. 7
(3) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. (4) Az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke,
A tárgyi eszközök piaci értékének meghatározása
12. § (1) Statisztikai indexek, előrejelzési számítások, összehasonlító (árképzési) módszerek, bekerülési, utánpótlási értékből kiinduló eljárások, stb. alkalmazhatók, azzal a feltétellel, hogy az elfogadott és használt módszer számviteli oldalról is alátámasztható, módszertanilag dokumentálható. (2) A piaci érték meghatározásánál általában abból lehet kiindulni, hogy egy adott eszközt az értékelés időpontjában, adott állapotban, adott környezeti feltételek mellett, mennyiért lehetne beszerezni, illetve mennyiért lehetne eladni. Ha ugyanazt az eszközt már nem lehet beszerezni, csak korszerűbbet, több feladat ellátására alkalmasat, akkor az összehasonlító árak módszerét célszerű alkalmazni. Ez esetben a korszerűbb, a több feladat ellátására alkalmas eszköz bekerülési értékéből le kell vonni a minőségi különbség árban érvényesített hatását és ezt az értéket kell piaci árnak tekinteni, amelyet az előbbi bekezdésben meghatározott módon korrigálni kell az értékcsökkenéssel és az így kapott piaci értéket kell az adott eszköz könyv szerinti értékével összevetni és a különbséget minősítve lehet eldönteni, hogy kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Amennyiben tárgyi eszközt már nem lehet beszerezni, vagy egyedileg gyártották le, vagy az adott eszközt más nem tudná hasznosítani, így azt nem is lehet eladni, más módon célszerű a piaci értékhez történő viszonyítást elvégezni és meghatározni az utánpótlási árat. (3) A piaci érték megállapításának alapját képező információk előkészítéséért, szolgáltatásáért a Számviteli Osztály, és annak megállapításáért a gazdasági főigazgató a felelős.
III. Közvetett (általános) költségek elszámolási rendje 13. § Az Egyetem általános költségeinek elszámolására vonatkozó előírásokat a Számlarend tartalmazza.
IV. Az értékcsökkenés elszámolásának szabályai Terv szerinti (lineáris) értékcsökkenés 14. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését követően értékcsökkenést kell elszámolni.
8
(2) Az értékcsökkenést havonta, – az éves szintű leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően, időarányosan az egy hónapra számított összegben – kell elszámolni. (3) Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani: a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke
20 %
b) vagyoni értékű jogok
16 %
c) szellemi termékek
33 %
d) épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2%
e) építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
3%
f) ültetvények
10 %
g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai eszközöket és ügyvitel-technikai eszközöket 14,5 % h) számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök i)
járművek
33 % 20 %
(4) Az Egyetem nem alkalmazza a hosszabb tervezett használati idő figyelembe vételével történő alacsonyabb terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok megállapítását (az értékcsökkenés elszámolásának lassítását). (5) Az immateriális javaknál ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a kötelezően előírt kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. Az így megállapított leírási kulcs lehet magasabb vagy alacsonyabb, mint az Áhsz-ben meghatározott leírási kulcsok. (6) Nem számolható el értékcsökkenés: a) földterület, telek, erdő értéke után, b) üzembe nem helyezett beruházásoknál, c) teljesen, 0-áig leírt eszközöknél, d) képzőművészeti alkotásoknál, régészeti leleteknél. (7) Nem szabad elszámolni értékcsökkenést az olyan eszközöknél, amelyek értékükből a használat során nem veszítenek, illetve amelyek értéke – különleges helyzetből, egyedi mivoltból adódóan – évről évre nő. Azon műemléki védettségű épületek esetében, amelyek rendkívül nagy igénybevételnek vannak kitéve, az állaguk az átlaghoz képest jobban romlik, az állagmegóvásuk, felújításuk jelentős ráfordításokat igényel az Egyetem terv szerinti értékcsökkenést nem számol el. (8) Értékcsökkenést a használatba lévő immateriális javak, tárgyi eszközök után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
9
Terven felüli értékcsökkenés 15. § (1) A befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak, a vagyonkezelésbe vett eszközök után terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; b) a vagyoni értékű jog csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető; c) az aktivált kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik. (2) Az eszközök értékét a terven felüli értékcsökkenés elszámolása révén olyan mértékben kell csökkenteni, hogy beszámoló-készítéskor a mérlegben a valós használatnak megfelelő könyv szerinti értéken kerüljenek bemutatásra. (3) Amennyiben a az immateriális jószág, tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, tárgyi eszközök közül a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően az állományból ki kell vezetni. (4) Az Egyetem döntése szerint az immateriális javakat, tárgyi eszközöket az Áhsz 30. § (2) – (6) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, ezért terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a Szt. 53 § (1) a) pontja szerinti piaci értéken történő értékelést nem alkalmazza.
V. Az értékvesztés elszámolásának szabályai 16. § A számviteli törvény alapján, amennyiben részesedések, készletek, követelések, az immateriális javakra és tárgyi eszközökre adott előlegek piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke, úgy a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni. Az elszámolt értékvesztés esetén, ha az értékvesztés okai részben vagy teljesen megszűntek úgy az elszámolt értékvesztést legfeljebb az elszámolás összegéig vissza kell írni. Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.
A gazdasági társaságban levő tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése 17. § (1) A gazdasági társaságban levő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (2) A piaci érték alakulása során az egyik figyelembe veendő követelmény a piaci érték könyv szerinti értékhez képest megvalósuló csökkenésének a tartós volta. Ez alatt általában a mérlegkészítés 10
időpontját megelőző legalább egy éves időtartamot kell érteni, de előállhat olyan helyzet is, hogy a piaci érték csökkenését visszatekintve nem lehetne tartósnak minősíteni, de a rendelkezésre álló információkból következtetni lehet arra, hogy a jövőre nézve is a tendencia tartósnak fog mutatkozni. Ebben az esetben is indokolt az értékvesztés elszámolása. (3) A tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát.
A készletek értékvesztése 18. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a könyvviteli mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni. Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a könyvviteli mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét mindkét esetben a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. (2) A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét - az előzőeken túlmenően - csökkentetten kell a könyvviteli mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag-áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a könyvviteli mérlegben. (3) A minősítésnél a „tartósság” az értéklelést megelőző legalább egy évet jelent. (4) Az értékvesztés összege a fajlagosan kis értékű készleteknél a készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.
A követelések (ide értve az immateriális javakra adott és beruházási előlegeket is) értékvesztése 19. § (1) Értékvesztést kell megállapítani és elszámolni:
11
a) beruházásokra és egyéb címen adott előlegeknél, abban az esetben, ha annak teljesítése (elszámolása) egyáltalán nem, vagy csak részben történt meg. Az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha az előírt teljesítési időponttól félévet meghaladóan nem rendeződött. b) tartósan adott kölcsönöknél, és hosszú lejáratú követeléseknél abban az esetben, ha a kölcsön, követelés visszafizetése bizonytalanná válik és ezzel tartós és jelentős összegű veszteség jellegű eltérés keletkezik. A tartósság akkor áll fenn, ha a kölcsön, a követelés az előírt teljesítési időponttól félévet meghaladóan nem rendeződik. c) rövidlejáratú követeléseknél, abban az esetben, ha a követelés (adós, vevő, munkavállalókkal szembeni egyéb követelés) megfizetésének határideje lejárt, a követelés bizonytalanná vált és ezzel tartós és jelentős összegű veszteség jellegű eltérés keletkezik. A tartósság akkor áll fenn, ebben az esetben is, ha a követelés az előírt teljesítés időpontjától félévet meghaladóan nem rendeződik (2) Az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek, vagyis nem jelenti azt, hogy az Egyetem lemondott az adott követeléséről Kisösszegű követelések csoportos értékvesztése
20. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben megállapított összeghatár alatti kisösszegű követelések értékvesztésének elszámolása során az Egyetem él az Áhsz. 31. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, mely szerint a vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevők, az adósok együttes minősítése alapján az értékvesztés összege e követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható (2) A következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Egyedileg értékelt követelések értékvesztése 21. § (1) Az értékvesztések elszámolása elsősorban a követelés esedékességi dátumának figyelembe vételével, az alábbi rend szerint történik: a) A félévet (183 napot) meg nem haladó tartozások esetében nem számol el értékvesztést az Egyetem. b) A félévet meghaladó, de az egy évet el nem érő tartozások (184-365 nap) esetében az értékvesztés elszámolásánál 50 % az elszámolandó értékvesztés. c) Az egy évet meghaladó tartozások (366 naptól) teljes egészében (100 %) elszámolásra kerülnek.
12
(2) Az adott (dolgozóknak folyósított lakásépítési/vásárlási) kölcsönök értékvesztéseinek elszámolása az OTP-től származó kimutatások alapján, a fenti kulcsok alkalmazásával történik a következő módon: a) Értékvesztést csak azon követelések esetében kell elszámolni, ahol az OTP kimutatása alapján 6 hónap feletti hátralék van kimutatva. A hátralékos hónapok számát a hátralék összegének és a törlesztő részlet összegének hányadosa alapján kell megállapítani. b) Amennyiben az előzőek alapján képzett hányados nem haladja meg a hat hónapot, de a kölcsön lejárati ideje és a beszámoló fordulónapja (december 31.) között legalább 6 hónap eltelt, akkor az így számolt eltérés lesz az értékvesztés elszámolásának alapja. (3) Az adósok, vevők minősítése során vizsgálni kell a vevő, adós jövedelmi helyzetét, fizetőképességét, likviditási gondjainak tartósságát, továbbá annak lehetőségét milyen mód van a szerződés alapján garancia érvényesítésére, folyamatban van-e csőd-, felszámolási eljárás az érintettel szemben, a követelés milyen mértékű megtérülésével lehet számolni. A minősítés során a köztudomású, illetve az elérhető nyilvános adatokra lehet támaszkodni. VI. Az értékhelyesbítés elszámolásának szabályai 22. § Az Egyetem döntése alapján nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, az értékhelyesbítés intézményével.
VII. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása, év végi értékelése 23. § (1) A külföldi pénzértékre szóló követelés, ideértve a valutapénztárat és a devizaszámlákat befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettségeket (ideértve a passzív pénzügyi elszámolásokat is) a mérlegfordulónapján érvényes, az Szt. 60. §–a szerint devizaárfolyamon átszámított forintértékét meg kell állapítani. Ha az így megállapított forint érték és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet az Egyetem számviteli politikája alapján jelentős összegű, akkor a deviza árfolyamváltozást el kell számolni az alábbiak szerint: a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolások árfolyamveszteségét az egyéb különféle kiadások között, az árfolyamnyereségét működési bevételek között kell elszámolni, b) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni, c) az idegen pénzeszközök között lévő deviza lebonyolítási számlán lévő deviza árfolyamkülönbözetét minden esetben a 4888. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások számlával szemben kell elszámolni. (2) A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek év végi értékelésekor az MNB december 31-i hivatalos középárfolyamát kell alkalmazni. (3) Ha az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, vagy az ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani, akkor ilyen esetben a valutát, vagy az ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában 13
országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján) kell forintra átszámítani. (4) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB hivatalos középárfolyamán átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. VIII. A könyvviteli mérlegben szereplő eszközök értékelése 24. § (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni az Egyetem rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az Egyetem működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével. A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt az értékcsökkenési leírás, illetve értékvesztés összegével, növelve azt az értékvesztés visszaírás összegével. A mérleg fordulónapi értékelés során tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. (2) Nem kell kimutatni a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket. (3) A befektetett eszközök és forgóeszközök megkülönböztetése egyetlen kritérium alapján, a használati idő figyelembe vételével történik. Azokat az eszközöket, amelyek az Egyetem gazdálkodását egy éven túl szolgálják a befektetett eszközök közé, amelyek legfeljebb egy év alatt elhasználódnak, a forgóeszközök közé kell besorolni. Amennyiben az eszközök használata e bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. (4) A várható használati idő alapján történő besorolás a kötelezettségvállaló feladata, a besorolást a rendelkezésre álló információ alapján a Számviteli Osztály ellenőrzi. (5) Az eszközök és források év végi értékelését, átsorolását, állományból történő kivezetését a Számviteli Osztály előterjesztése alapján a gazdasági főigazgató engedélyezi. Befektetett eszközök 25. § A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, illetve a vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni. Immateriális javak és tárgyi eszközök 26. § (1) A tulajdonjog átruházása nélkül az Egyetem nyilvántartásában befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra a korábban pénzügyi lízing konstrukcióban vásárolt eszközök.
14
(2) A befektetett eszközök között, az adott eszköznek megfelelő csoportnál kell kimutatni speciálisan a bérbe vett vagy használatra átvett idegen tulajdonú eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét. (3) Az 100.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti (kis értékű) vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket az Egyetem egyösszegben, dologi kiadásként számolja el. (4) Nem kell a tárgyi eszközök között kimutatni, azokat használatba vételkor, felhasznált anyagként, és dologi kiadásként kell elszámolni a) a 20 GB tároló kapacitást, és/vagy bruttó, egyedi 10.000,- Forint beszerzési értéket el
nem érő informatikai adathordozókat; b) a 20.000,- Forint beszerzési értéket el nem érő egészségügyi kézi eszközöket (ollók, csipeszek, kampók, fogók, stb.). (5) Nem kell külön sem mennyiségben, sem értékben kimutatni a tárgyi eszközök azon alkotórészeit, melyek az alapműködéshez hozzátartoznak, illetve annak leválasztása által az eredeti eszköz használata megváltozik. (6) Tartozékként kell kimutatni, azokat a részegységeket, melyek megléte, vagy hiánya alapvetően nem befolyásolja a főeszköz használatát, viszont önállóan - még ha működő képesek is -, de .nem használhatóak. (7) Az eszközök rendeltetése használatuk során megváltozhat. A befektetett tárgyi eszközöknél előfordulhat az eredeti eszköz szétbontása, tartozék, alkotórész leválasztása. A nagy értékű tárgyi eszközökről leválasztott, kibontott, önállóvá váló eszközök amennyiben bekerülési értékük nem éri el az előző bekezdésben meghatározott értékhatárt (100.000,- Ft) a kis értékű tárgyi eszközök közé kerülnek átminősítésre. (8) Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a mérlegben bekerülési értéken (bruttó érték) kell értékelni, csökkentve azt az időarányosan meghatározott terv szerinti értékcsökkenés, a terven felüli értékcsökkenés összegével, s növelve azt a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegével. (9) Az immateriális javakra és beruházásra adott előlegeket a mérlegben az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (10) A beruházások mérlegértéke: a bekerülési érték jogszabályban, illetve az Egyetem számviteli politikájában és e szabályzatban meghatározott esetekben csökkentve a terven felüli értékcsökkenéssel. (11) Év végén az Immateriális javak folyamatban levő beruházása számla alszámláin lévő állományi adatot - ideértve a szintén itt elszámolt, de az év végéig nem aktivált, az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdése szerinti, beszerzéskor dologi kiadásként elszámolt, de használatba nem vett 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kis értékű) szellemi termékek bekerülési értékét is - a költségvetési év végén a zárlati műveletek között át kell vezetni és a megfelelő immateriális javak mérlegsorának aktivált állományi számlán kimutatott értékénél kell figyelembe venni. Következő év elején a nyitó rendező tételek keretében kell a megfelelő (111.) számláról visszavezetni az előző évben még nem üzembe helyezett immateriális javak állományát a az Immateriális javak folyamatban levő beruházása (117.) számlára. (12) Az Egyetem számvitel politikai döntése alapján az alapítás-átszervezés kiadásait nem aktiválja. (13) Az Egyetem számvitel politikai döntése alapján a kísérleti fejlesztés kiadásait aktiválja az immateriális javak között. A kísérleti fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási szabályokat az Egyetem Szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata, míg ezen eszközök bekerülési értékének megállapítási szabályait az Önköltségszámítási szabályzat tartalmazza. 15
A kísérleti fejlesztések negyedéves állományváltozását a Rektori Hivatal Kutatáshasznosítási és Technológiai-transzefer Központja (KTTK) negyedévente a tárgyhót követő hónap 6. munkanapjáig a Számviteli Osztálynak feladja A befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak üzembe helyezése dokumentálásának szabályai 27. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök állományának növekedése, bővülése a) más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől történő beszerzés, vásárlás; b) befejezetlen beruházásokból, felújításokból történő (rész) aktiválás (üzembe helyezés), c) térítés nélküli átvétel, d) egyéb, pl. többlet fellelés, követelés fejében történő átvétel, e) saját előállítás, saját kivitelezésű beruházás, felújítás eredményeként történhet. (2) Állománynövekedés dokumentálására a mindenkori ügyviteli rendszerből nyomtatott Állományba vételi bizonylat, és az Üzembe helyezési adatlap, valamint ingatlanok, járművek és szakhatósági engedélyhez kötött gépek, berendezések állománynövekedése esetén, az üzembe helyezési jegyzőkönyv együttesen szolgálnak. (3) Az Üzembe helyezési adatlap kötelezően tartalmazza a) Az eszköz pontos megnevezését, azonosító adatai; b) az eszközzel együtt beszerzett tartozékok részletes jegyzékét; c) az eszköz bekerülési értékét; d) az eszköz műszaki jellemzőit; e) az üzembe helyezés időpontját; f) az üzembe helyezést végzők nevét, és aláírását; g) későbbi aktiválás esetén, annak indoklását, várható időpontját; h) a leltárkezelő/leltárfelelős személy nevét, aláírását; i)
a csatolt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, hatósági igazolás felsorolását.
(4) Az Állományba vételi bizonylat, az Üzembe helyezési adatlap adatain túlmenően, kötelezően tartalmazza a) az állományba vétel jogcímét; b) a bizonylat számát; c) főkönyvi besorolását, és értékcsökkenés leírási kulcsát; d) az analitikus nyilvántartás egyéb paramétereit; e) a kötelezettségvállalás pénzügyi objektumait; f) az állományba vételt végző neve. (5) Állományba vételi bizonylatot, valamint Üzembe helyezési adatlapot minden esetben kell készíteni. Nem kell Üzembe helyezési adatlapot kitölteni a vagyoni értékű jogok, valamint a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti, egyedi azonosítóval (gyártási szám) nem rendelkező, szakértelmet 16
nem igénylő, azonnal használatba vehető eszközök esetében. Ezeknek az eszközöknek az aktiválás dátuma a számla szerinti teljesítés napja. (6) Utólagos aktiválás, üzembe helyezés esetén – minden esetben - Üzembe helyezési jegyzőkönyvet kell készíteni. (7) Az Üzembe helyezési jegyzőkönyv kötelezően tartalmazza a) az üzembe helyezett eszköz és tartozékainak pontos megnevezését, azonosító számát; b) az üzembe helyezés helyét, és időpontját; c) az üzembe helyezést végzők nevét, és aláírását; d) a csatolt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, hatósági igazolás felsorolását. Befektetett pénzügyi eszközök 28. § (1) A mérlegben a tartósan adott kölcsönöket, valamint az egyéb hosszú lejáratú követeléseket az elfogadott, elismert (még nem törlesztett, vissza nem fizetett, el nem engedett) összegben, illetve a számlázott összegben (kamat nélkül) kell figyelembe venni és a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) A mérlegben a gazdasági társaságban levő tulajdoni részesedét jelentő befektetéseket (tartós részesedéseket) a bekerülési értékén kell értékelni oly módon, hogy a bekerülési értéket csökkenteni kell az elszámolt értékvesztés összegével, illetve növelve a visszaírt értékvesztés összegével. A tartós részesedések értékeléséhez szükséges információkat és dokumentumokat az Egyetem Jogi Igazgatósága bocsátja a Számviteli Osztály rendelkezésére. Ennek keretében a Jogi Igazgatóság köteles a gazdasági társaságok előzetes beszámolóját a tárgy évet követő év január 31.-ig, a végleges beszámolókat pedig a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi beszámolási határidőt követő 15 napon belül beszerezni, (3) A tartós részesedések besorolás szempontjából történő minősítését a gazdasági főigazgató javaslatára az Egyetem rektora hagyja jóvá. (4) Gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Vagyonkezelésbe vett eszközök (önkormányzattól) 29. § A könyvviteli mérlegben a vagyonkezelésbe vett eszközöket bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni Forgóeszközök 30. § A forgóeszközök csoportjába az Egyetem tevékenységeit nem tartósan, legfeljebb egy évig szolgáló készleteket, követeléseket, forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. 17
Készletek 31. § (1) A készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken kell szerepeltetni. (2) A vásárolt új készleteket (anyag, áru) átlagos (súlyozott) beszerzési áron, a saját előállítású készleteket előállítási közvetlen önköltségen kell értékelni és a könyvekben, mérlegben szerepeltetni. A közvetlen önköltségen való értékelés részletes szabályait az Egyetem önköltségszámítási szabályzata tartalmazza. (3) A készleteket mérlegelni kell abból a szempontból, hogy az adott készletfajta beszerzése tárgyi adómentes tevékenység érdekében történt-e vagy sem. Amennyiben az adott készlet tárgyi adómentes tevékenységet szolgál, a könyvviteli mérlegben a készlet értékét áfával növelten kell szerepeltetni. (4) A készleteket az analitikus nyilvántartásokban készletfajtánként egyedileg kell nyilvántartani és értékelni. Csoportos nyilvántartás csak azoknál a készletfajtáknál alkalmazható, ahol az adott készletfajta tárolása során szükségszerű keveredés fordulhat elő. (5) A csoportos nyilvántartás rendező elvei: a) a készletek azonos felhasználási célt szolgáljanak, b) egymással helyettesíthetők legyenek, c) beszerzési egységáraik csak kismértékben térjenek el. (6) A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett készleteket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, de legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. Az utóbbi esetben a kivezetés előtt terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, a várható eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetének összegében. Év végén azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket kivontak a használatból, üzemeltetésből, de a fordulónapig az értékesítésükre nem került sor, át kell sorolni a készletek közé. Nem kötelező az átsorolás a készletek közé, ha az értékesítésig a tárgyi eszközt nem vonják ki a használatból, vagy ha a tárgyi eszköz értékesítésére a használatból kivonást követően rövid időn belül, de a negyedév végéig mindenképpen sor kerül. (7) Az oktatási tevékenységhez kapcsolódó, szigorú számadású nyomtatványok beszerzését (leckekönyvek, bizonyítványok, oklevelek, stb.) az Egyetem egy összegben, dologi kiadásként számolja el, azokat a központi analitikában nem tartja nyilván. A nyomtatványok további kezelése, az azokra vonatkozó általános szabályok szerint történik. Követelések 32. § (1) A követeléseket bekerülési értéken, az elfogadott, az elismert összegben kell nyilvántartásba venni, korrigálva az értékvesztésekkel valamit az értékvesztések visszaírásának összegével. A követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki. (2) A követelések mérlegfordulónapi értékeléssel kapcsolatos teendők: a) függő (el nem ismert) követelések kivezetése a 0. számlaosztályba b) behajthatatlan követelések kivezetése, 18
c) az elengedett követelések kivezetése (amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik), d) értékvesztések elszámolása, illetve az elszámolt értékvesztések visszaírása e) a külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegfordulónapi értékeléséből adódó árfolyamkülönbözetek elszámolása. (3) A követelések kimutatásának, állományba vételének, mérlegben történő szerepeltetésének alapvető követelménye, hogy a partner cég, az adós a követelést elismerje. Az egyenlegközlő levél a követelések leltározásának alapbizonylata. A vevő követelésekre vonatkozó egyenlegközlő kimutatásokat a tárgy évet követő január 10-ig ajánlott levélben meg kell küldeni az érintett partnerek részére, ez a Pénzügyi Osztály feladata. (4) Elismert a követelés, ha a) Szerződésen alapuló követelésnél a partner nem kifogásolja meg a számlát, a teljesítéssel kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emel, valamint év végén az egyenlegközlőn észrevételt nem tesz, illetve az egyenlegközlőn a fennálló tartozás nyilvántartás szerinti összegét írásban visszaigazolja. b) Jogszabályon alapuló követelések esetében érvényes jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, a dokumentálhatóságot, még akkor is, ha az adós vitatja azt. c) Az adós, a vevő a követelést a mérlegkészítés napjáig rendezte. (5) Vitatott, el nem ismert követelések esetében, ha az Egyetem és a partner közötti vita a mérlegkészítés időpontjáig nem rendeződik (függetlenül attól, hogy peresítésre sor kerül-e), akkor a vitatott követelést a követelések közül ki kell vezetni és a 0-s számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. (6) Az Egyetem a könyveiben és a könyvviteli mérlegében nem szerepeltethet olyan követeléseket, amelyek pénzügyi teljesülésére már nincs esély, az ilyen követeléseket behajthatatlan követelésként ki kell vezetni a könyvekből, le kell írni. Ez a leírás azonban nem tekinthető követelésről való lemondásnak, a követelés elengedésének. A behajthatatlanság tényét és mértékét mindig bizonyítani kell. (7) Behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezet rész tekintetében, b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c) a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. (8) A követelések hatékony érvényesítése érdekében mindenegyes hónap zárását követő 5 munkanapon belül az SAP rendszerből ki kell listázni a 30, illetve 60 napon túli vevői tartozásokat. A Pénzügyi Osztály első esetben normál postai levélben, második esetben tértivevényes levélben köteles felszólítani a vevőt a tartozás rendezésre. Amennyiben a második esetben a vevő a felszólításra nem reagál, a tartozás tényét írásban nem vitatja, vagy az elismert tartozást nem fizeti meg, abban az esetben a felszólító levél feladását követő 30 napon belül a tartozást át kell adni a Jogi Igazgatóságnak a szükséges jogi lépések megtételére, amihez mellékelni kell a tartozáshoz kapcsolódó minden 19
szükséges dokumentumot. A következő felszólítás a Jogi Igazgatóság a feladata. Az első jogi intézkedés megtételének határideje a követelés teljes körű dokumentumainak átvételétől számított 30 nap, ettől eltérni csak főigazgatói engedéllyel lehet. (9) Az olyan követeléseket, amelyek pénzügyi teljesülésére már nincs esély behajthatatlanná kell minősíteni. Amennyiben egy követelést a Jogi Igazgatóság behajthatatlannak minősíti, akkor a követelés behajthatatlanságára vonatkozó feljegyzést a megfelelő indoklással 15 napon belül a gazdasági főigazgató elé kell terjeszteni, aki dönt a követelés leírásáról, vagy annak elutasításáról. A gazdasági főigazgató által jóváhagyott, vagy elutasított feljegyzéseket a Jogi Igazgatóság haladéktalanul köteles a Pénzügyi Osztályra továbbítani, amely gondoskodik a behajthatatlan követelések kivezetéséről. A tárgyévet érintő feljegyzéseket a Jogi Igazgatóság legkésőbb a tárgyévet követő év január 31.-ig köteles a Pénzügyi Osztályra eljuttatni. Az olyan tárgyévi behajthatatlan követeléseket érintő ügyekről, amelyek lezárása e határidőig nem történt meg a Jogi Igazgatóság köteles írásbeli tájékoztatást adni a gazdasági főigazgatónak, valamint a Számviteli Osztálynak és a Pénzügyi Osztálynak. A tájékoztatás határideje: a tárgyévet követő év február 1. (10) Ugyanezt az eljárás rendet kell alkalmazni a hallgatókkal szembeni követelésekre, az adott kölcsönökre is az alábbi eltérésekkel: a) Hallgatókkal szembeni követelések: A követelések nyilvántartására az ETR rendszer szolgál, így a követelések listázása is e rendszerből történik. A követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatok a Központi Tanulmányi Irodát terhelik. A 30 napon túli hallgatói tartozások esetében a Térítési és juttatási szabályzatban foglalt szankciókat kell alkalmazni. b) Az adott kölcsönök név szerinti részletes kimutatását negyedévente az OTP bocsátja rendelkezésre. Mindenegyes negyedévet követően a kimutatások beérkezésétől számított 5 munkanapon belül le kell válogatni azon adósok listáját, akik legalább 3 hónap hátralékkal rendelkeznek, vagy a kölcsön futamideje legalább 6 hónapja lejárt és a fennálló tartozás összege meghaladja a 10.000,- Ft-ot. Az így leválogatott listát további intézkedés céljából a Pénzügyi Osztály köteles át adni a Jogi Igazgatóságnak ügyvédi felszólításra. (11) Az Egyetem követelést csak korlátozottan, a jogszabályokban meghatározott módon és esetekben engedhet el. (12) A követelések értékvesztéséről és az értékvesztés visszaírásáról, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegfordulónapi értékeléséből adódó árfolyamkülönbözetek elszámolásáról e szabályzat külön fejezetei rendelkeznek. Értékpapírok 33. § Pénzeszközök 34. § (1) A könyvviteli mérlegben a számlapénz követeléseket - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A kincstári pénzforgalmi számlákhoz kapcsolódóan az év végi értékelés keretében értékvesztés elszámolására, illetve értékvesztés visszaírására nem kerülhet sor. (2) A házipénztár könyvviteli mérlegben szereplő értéke a főkönyvi könyvelésben a házipénztár főkönyvi számlán lévő, a napi vagy az időszaki pénztárjelentéssel és a december 31-ai tényleges pénzkészlettel egyező forint összeg. 20
(3) A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó – az Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az Egyetem számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 35. § (1) Az aktív pénzügyi elszámolásokat a könyvviteli mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) Nem számolhatók el az aktív pénzügyi elszámolások között olyan tételek, amelyeknek következményeként a tartalékok nagysága a könyvviteli mérlegben nem a valóságnak megfelelő mértéket mutatja. (3) Végleges költségvetési kiadásként kell elszámolni a behajthatatlan, a leltárral alá nem támasztható, valamint azon aktív pénzügyi elszámolásokat ahol két egymást követő beszámolási időszakban a rendezésre irányuló eljárások nem vezettek eredményre. Az elszámoláshoz minden esetben mellékelni kell a gazdasági főigazgató által aláírt feljegyzést is. IX. A könyvviteli mérlegben szereplő források értékelése 36. § A forrásokat; a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget, könyv szerinti értéken kell kimutatni a nyilvántartásokban és a mérlegben. Saját tőke 37. § (1) Saját tőkeként kell kimutatni az Egyetem által kezelt vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. (2) A saját tőke tartós tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze. (3) Tartós tőkeként kell szerepeltetni a jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket). Nem szabad tartós tőkeként szerepeltetni az önkormányzati alrendszertől kezelésbe vett eszközök forrását. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. (4) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 2010. január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követően képződött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket. (5) (6) Az Egyetem döntése alapján nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, az értékhelyesbítés intézményével, ezért értékelési tartalékot sem számol(hat) el.
21
Tartalékok 38. § A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a tárgy évi költségvetési kiadási megtakarítást/túlteljesítést, bevételi lemaradást/túlteljesítést, valamint az előző évek gazdálkodásából származó előirányzat-maradvány fel nem használt részét. Kötelezettségek 39. § (1) A hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra kapott támogatási kölcsönöket, valamint az egy évet meghaladó egyéb kötelezettségeket kell kimutatni. A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni, a főkönyvben azonban az átkönyvelést nem kell elvégezni (2) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben, b) devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek - az Szt. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell a könyvviteli mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették. (3) A mérlegben a tárgyévet illetve a tárgyévet követő évet terhelő szállítókötelezettségeket el kell különíteni: a) Tárgyévi költségvetést terhelő szállítói kötelezettségeként kell feltüntetni a mérlegben azokat a teljesített, a mérleg fordulónapjáig esedékes (az Egyetem részére megküldött számlán feltüntetett fizetési határidő december 31-ét megelőző időpont) szállítói tartozásokat, amelyek pénzügyi teljesítése december 31-ig, tehát a mérleg fordulónapjáig nem történt meg. Ezek a tartozások a tárgyévi költségvetést terhelték, így az előirányzat-maradvány megállapításánál figyelembe kell venni a kötelezettséggel terhelt maradvány összegében. Ugyancsak itt kell kimutatni azokat a szállítói kötelezettségeket, amelyek kiegyenlítése a tárgyévet követő évben esedékes, de a kötelezettségvállalás maradvány terhére történt, és a tárgyévet követő évben a pénzügyi teljesítés elszámolása is a maradvány terhére történik. Ezeket a kötelezettségeket szintén figyelembe kell venni a kötelezettséggel terhelt maradvány összegében. b) Tárgyévet követő évet terhelő szállítói kötelezettségeként azokat a szállítói tartozásokat kell kimutatni, amelyek teljesítése a tárgyévben megtörtént, de a pénzügyi kiegyenlítése a tárgyévet követő évben esedékes, tehát a szállítói számlán feltüntetett fizetési határidő a mérleg fordulónapját követő év, és azok a következő évi költségvetést terhelik. Ezek a szállítói tartozások az előirányzat-maradvány megállapításánál nem vehetők figyelembe. (4) A kötelezettségek elismerésének előfeltétele a szerződés szerinti teljesítés. Passzív pénzügyi elszámolások 40. § (1) A passzív pénzügyi elszámolásokat a könyvviteli mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) Nem számolhatók el a passzív pénzügyi elszámolások között olyan tételek, amelyeknek következményeként a tartalékok nagysága a könyvviteli mérlegben nem a valóságnak megfelelő mértéket mutatja. 22
(3) Végleges költségvetési, egyéb bevételként kell elszámolni a leltárral alá nem támasztható, valamint azon passzív pénzügyi elszámolásokat ahol két egymást követő beszámolási időszakban a rendezésre irányuló eljárások nem vezettek eredményre. Az elszámoláshoz minden esetben mellékelni kell a gazdasági főigazgató által aláírt feljegyzést is. X. Záró rendelkezések 41. § (1) A szabályzat 2011. december 16. napján lép hatályba. (2) A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a Szenátus 2000. december 21-i ülésén elfogadott Értékelési szabályzat hatályát veszti.
Pécs 2012.
dr. Bódis József rektor
Záradék: A szabályzatot az Egyetem rektora a PTE Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. sz. melléklete, az Egyetem Gazdálkodási Szabályzat 42. § (7) bekezdése alapján 2011. december 16-án jóváhagyta. A szabályzat módosítását az Egyetem rektora a PTE Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete, az Egyetem Gazdálkodási Szabályzat 43. § (4) bekezdése alapján 2012. június 28-án jóváhagyta. A módosítások 2012. július 1. napján lépnek hatályba. A szabályzat módosítását az Egyetem rektora a PTE Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. sz. melléklete, az Egyetem Gazdálkodási Szabályzat 43. § (4) bekezdése alapján 2013. június 28-án jóváhagyta. A módosítások 2013. július 1. napján lépnek hatályba.
Mellékletek: a) Üzembehelyezési adatlap immateriális javak, és tárgyi eszközök értéknövelő beszerzéséhez b) Üzembehelyezési adatlap – kitöltési útmutató
23
