A Pécsi POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az intézmény székhelye, címe: 7622 Pécs, Batthyány u. 1-3

A Pécsi POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az intézmény székhelye, címe: 7622 Pécs, Batthyány u. 1-3. Az intézmény OM azonosító száma: 027422 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet • 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról • A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet • 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény • Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól • 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól • Az 1992. évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról • 138/1992. évi (X.8.) Korm. rendelet A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről • Az emberi erőforrások minisztere 22/ 2013. (III. 22.) EMMI rendelete az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye, címe: 7622 Pécs, Batthyány u. 1-3. Az intézmény telephelyei: 7621 Pécs, Jókai u. 8. /kollégium/ 7621. Pécs, Dischka Gy. u. 2. /konyha/ Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest Szalay u. 10-14 Az intézmény alapításának éve:1943

2

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása mellékletében, a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Baranya megye Tankerület megnevezése: KLIK Pécsi Tankerülete OM azonosító: 027422 Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1.

Hivatalos neve:

Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

1.2.

Rövid neve:

Pécsi Pollack Szakképző Iskola

2. Feladatellátási helyei

3

2.1.

Székhelye:

7622 Pécs, Batthyány utca 1-3.

2.1.1. telephelye:

7621 Pécs, Dischka Győző utca 2.

2.1.2. telephelye:

7621 Pécs, Jókai Mór utca 8.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1.

Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2.

Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

3.3.

Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4.

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5.

Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

4. Típusa:

közös igazgatású köznevelési intézmény

5. OM azonosító:

027422

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1.

7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. 6.1.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás

4

6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felnőttoktatás - esti, levelező 6.1.1.3. évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, 6.1.1.4. értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. érettségire felkészítő négy évfolyam

Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A

B

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés azonosítószáma

D

E

Szakközépiskolai ágazat

Szakmacsoport

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

3558205

XVI. Épitőipar

9. Épitészet

1

Rekonstrukciós és műemléki festő, 3558206 mázoló

XVI. Épitőipar

9. Épitészet

1

1. Műemléki helyreállitó

2.

C

5

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A

B

C

D

E



Szakközépiskolai ágazat

Szakmacsoport


5552401

XV. Vegyész

8. Vegyipar

1

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

5458101

XXXV. Földmérés

20. Mezőgazdaság

2

3. Laboratóriumi technikus

5452401

XV. Vegyész

8. Vegyipar

2

4. Magasépítő technikus

5458203

XVI. Építőipar

9. Építészet

2

5. Műemlékfenntartó technikus

5558202

XVI. Építőipar

9. Építészet

1

1. Drog- és toxikológiai technikus

2.

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A

B

C

D

6

Szakmacsoport


1. Általános vegyipari laboratóriumi technikus 545240100105401

8. Vegyipar

2

2. Földmérő és térinformatikai technikus

545810100105401

20. Mezőgazdaság

2

3. Magasépítő technikus

545820310000000

9. Építészet

2



6.1.2. szakiskolai nevelés-oktatás 6.1.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.2.2. felnőttoktatás - esti, levelező sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, 6.1.2.3. értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.2.4. kizárólag szakképző évfolyamok

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A

B

C

D


Szakképesítés

Szakmacsoport

OKJ rendelet

7

azonosítószáma

szerinti szakképző évfolyamok száma

1. Ács

3458201

9. Építészet

3

2. Festő, mázoló, tapétázó

3458204

9. Építészet

3

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A

B

C

D


Szakmacsoport



3. Burkoló

335820310000000

9. Építészet

3

6. Kőműves

315821510000000

9. Építészet

3

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A

B

C

D


Szakképesítés

Szakmacsoport

OKJ rendelet

8

azonosítószáma

szerinti szakképző évfolyamok száma

1. Kályhás

3458206

9. Építészet

3

2. Kőfaragó, műköves és épületszobrász

3458207

9. Építészet

3

3. Kőműves és hidegburkoló

3458208

9. Építészet

3

4. Szárazépítő

3458210

9. Építészet

3

5. Tetőfedő

3558207

9. Építészet

1

6. Útépítő

3458211

13. Közlekedés

3

6.1.3. iskola maximális létszáma: 862 fő 6.1.4. intézményegységenkénti maximális létszám: Szakközépiskola: 500 fő Szakiskola: 225 fő Felnőttoktatás: 50 fő 6.1.5. iskolai tanműhely 6.1.6. iskolai tanműhely maximális létszáma: 120 6.1.7. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

9

6.1.8. iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: 02-0073-04 képzési forma megnevezése: tanfolyam 6.2.

7621 Pécs, Dischka Győző utca 2. 6.2.1. sportcélú feladat

6.2.1.1. Sportpálya 6.2.2. iskola maximális létszáma: 862 fő 6.3.

7621 Pécs, Jókai Mór utca 8. 6.3.1. kollégiumi ellátás 6.3.1.1. kollégiumi maximális létszám: 87 fő

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1.

7622 Pécs, Batthyány utca 1-3.

10

7.2.

7.3.

7.1.1. Helyrajzi száma:

19108

7.1.2. Hasznos alapterülete:

nettó 8620 nm

7.1.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.1.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

7621 Pécs, Dischka Győző utca 2. 7.2.1. Helyrajzi száma:

18603


nettó 1710 nm




vagyonkezelői jog

7621 Pécs, Jókai Mór utca 8. 7.3.1. Helyrajzi száma:

18577


nettó 2457 nm




vagyonkezelői jog

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

11

12

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, kollégiumvezető Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a törvényben megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános igazgatóhelyettes, műszaki igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettesek 5 évre szóló megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

13

Az igazgató tartós távolléte (két hétnél hosszabb) esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Gazdasági, pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. A helyettesítendő igazgatói feladatokat az általános és műszaki igazgatóhelyettesek saját működési területükön oldják meg. Amennyiben az általános igazgatóhelyettes is hiányzik, munkáját a műszaki igazgatóhelyettesek látja el. b.) Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője, a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő, Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

14

c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a KLIK jogkörökre vonatkozó szabályzata szerint kerülnek alkalmazásra. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.2 Az iskola szervezeti egységei Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre a KLIK irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése. A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szakmai szervezeti egységekre tagolódik: Szakközépiskola és szakiskola (Pécs, Batthyány u.1-3.) Kollégium (Pécs, Jókai u.8.)

15

Az iskola szervezeti felépítésének vázlata:

16

Az intézmény irányításával, működésével kapcsolatos legfontosabb munkakörök és feladatkörök, függelmi viszonyok egyszerűsített táblázata: Beosztásmunkakör

Feladatkör, követelményrendszer

Igazgató

A közoktatási törvényben előírt és a KLIK által meghatározott feladatok ellátása. Az iskolában folyó pedagógiai, szakmai és gazdasági munka irányítása, ellenőrzése és koordinálás. A munkáltatói jogkör gyakorlása. Az iskola menedzselése. Közismereti munkaközösségek összefogása, tantárgyfelosztás elkészítése, ellenőrzése és irányítása Érettségi vizsgák szervezése Rendezvények, iskolai programok szervezési ügyeinek intézése Osztálynaplók és bizonyítványok ellenőrzése Helyettesítés szervezése, túlórák egyeztetése Beiskolázás, kilépés, áthelyezés döntés előkészítése Versenyek (országos, területi vagy házi) szervezése, bonyolítása, Éves program összeállítása, - tanítási hetek meghatározása Havi eseménynaptár elkészítése Megemlékezések szervezésének támogatása, irányítása Tanmenetek ellenőrzése és összegyűjtése Az oktatási-pedagógiai program tárgyi, működési feltételeinek biztosítása. Taneszközök, tankönyvek, jegyzetek beszerzése, biztosítása. Fontos feladata, a humánerőforrás rendelkezésre állásának összehangolása az iskolarendszerű és a felnőttképzés között A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanításának biztosítása, ellenőrzése: A szakképzések szakmai irányítása, szakmai tantárgyi programok gondozása, a saját

Általános (nevelési) igazgatóhelyettes

Műszaki Igazgatóhelyettes

Független Függelmi felettese KLIK

Igazgató

Igazgató

17

Szakmai Igazgatóhelyettes

szakmacsoportjainak felügyelete, irányítása Tantárgyfelosztás elkészítése Munka és tűzvédelmi, balesetvédelmi felügyelet, szervezési feladatok Műszaki tanulmányi versenyek szervezése és bonyolítása Szakmai, képesítő vizsgák szervezése A szakmai vizsgák megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok elvégzése, a vizsgák rendjének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Nemzetközi kapcsolatok ápolása, szervezése. Műszaki eszköz, taneszközök, beszerzések koordinálása, biztosítása Rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítése, tervezése. Lehetőség szerinti képzési igények felmérése, piackutatás Partneri kapcsolatok ápolása, fejlesztése. A szakképzés gyakorlati feladatainak megoldása, irányítása, ellenőrzése Gyakorlatok beosztása, ütemezése Nyári gyakorlatok szervezése, bonyolítása, adminisztrációs munka elvégzése, gyakorlóüzemeknél tartott foglalkozások szervezése, ellenőrzése A szakképzések szakmai irányítása, szakmai tantárgyi programok gondozása, a saját szakmacsoportjának felügyelete, irányítása Tantárgyfelosztás elkészítése Munka és tűzvédelmi, balesetvédelmi felügyelet, szervezési feladatok Műszaki tanulmányi versenyek szervezése és bonyolítása Szakmai, képesítő vizsgák szervezése A képzés szakirányú követelményeinek meghatározása, betartása, különös tekintettel az OKJ-ban szereplő szakképzések törvényi előírásainak, kötelezettségeinek

18

Kincstárnok

Pénztáros, készletnyilvántartó

Számítástechnikai munkatársak (rendszergazda és

ellenőrzése A szakmai vizsgák megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok elvégzése, a vizsgák rendjének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Gyakorlóhelyi eszközbeszerzések irányítása, intézése Partneri kapcsolatok ápolása, szervezése. Rövid és hosszú távú fejlesztések előkészítése, tervezése. Lehetőség szerinti képzési igények felmérése, piackutatás Gazdasági és pénzügyek szakszerű tervezése, bonyolítása Beszerzések, karbantartások irányítása, szervezése. Pénzügyi és számviteli szabályok betartása, ellenőrzése. Az éves költségvetési terv és a beszámolók elkészítése, az egész gazdálkodás irányítása. Az oktatás kiszolgálása. A gazdaságosság, a pénzügyi fegyelem betartása. Irányítja és ellenőrzi beosztottjai munkáját Gazdasági és pénzügyek szakszerű tervezésében, lebonyolításában való aktív közreműködés. Az éves költségvetés tervezési munkáiban és az éves beszámoló elkészítésében aktív közreműködés Az intézményi pénzügyi-számviteli rendszerén belül az oktatás gazdaságossági nyilvántartása és elszámolási rendjének megszervezése. A gazdálkodáshoz és az egyes képzési programokhoz szükséges adatszolgáltatás biztosítása. Az előirányzat karbantartása és az éves beszámoló keretében az esetleges pénzmaradvány megállapítása, a pályázatok során nyert eszközök nyilvántartásba vétele. Az intézményi szakképzési pénzek elszámolásában történő aktív közreműködés. Az oktatás teljes kiszolgálása érdekében a számítástechnikai és kommunikációs hálózat üzemeltetésének biztosítása, az Internet kapcsolat biztosítása.

Igazgató

Kincstárnok

Műszaki igazgató helyettes

19

a hardver felelős szakember

Munkaügyi előadó

Feladata még, hogy az oktatás alatt a hardvereszközök biztonságosan működjenek, a szoftvertelepítések, formázások folyamatosak legyenek. Munkaköri kötelezettsége, hogy az intézmény valamennyi szereplője számára megadja a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges segítséget. Feladata az igazgató közvetlen irányításával elvégezni mindazokat a munkaügyi feladatokat, pl. közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, vele kapcsolatos ügyintézés és jelentési kötelezettségek elvégzése stb. Nyilvántartások, személyi anyagok naprakész vezetése Az oktatással, neveléssel, a közalkalmazottakkal, a munka törvénykönyvével kapcsolatos és egyéb munkaügyi jogszabályok naprakész nyomon követése

kincstárnok

20

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolában iskolaszék nem működik. 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 4.3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola kincstárnoka, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét a magasabb jogszabályokban megfogalmazott eseteken túl ki kell kérni: A pedagógiai programban szereplő tanév végi vizsgák ütemezéséről A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át:

21

A döntési jogkörök közül: az osztályfőnöki munkaközösségre a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének szabályozását, A kötelező véleményezési jogkörök közül: a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításának véleményezését, az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának véleményezését, a pedagógusok továbbképzésekben való részvételének tervezéséhez kapcsolódó jogkörét Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságot hozhat létre a nevelőtestület hatáskörébe tartozó fegyelmi és más ügyekben. A bizottság feladata a fegyelmi tárgyalás megtartása, az adott ügy kivizsgálása, és javaslattétel a döntésre. A több tanéven keresztül működő állandó bizottság tagjait e tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottság vezetőjét a tantestülettel egyetértésben az igazgató bízza meg. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, javítóvizsga osztályozó értekezlete 1 alkalommal nevelési értekezlet, indokolt esetben rendkívüli nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.

22

A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Nevelőtestület jogai: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottakat is figyelembe véve az alábbi jogkörökkel rendelkezik: Döntési jogkörök: a./ a foglalkozási ill. pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása és módosítása), b./ a tanév rendjének (tanítás nélküli munkanapok stb.) meghatározása, az éves munkaterv elkészítése, c./ a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, és a jutalmazása d./ az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása e./ a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása f./ a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása g. az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény kialakítása

h./ a nevelőtestület dönt a foglalkozási ill. a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból-meghatározott időre, vagy alkalmilag-bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra, (kivéve: a pedagógiai program ill. a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor) Véleményezési jog: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

23

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az - igazgatóhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása előtt. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: szakközépiskolai osztályfőnöki munkaközösség tagjai: szakközépiskolai osztályok osztályfőnökei, szakiskolai osztályfőnöki munkaközösség tagjai: szakiskolai osztályok osztályfőnökei, humán munkaközösség tagjai: magyar vagy történelem tantárgyakat tanító tanárok, matematika-fizika munkaközösség tagjai: matematika és fizika tantárgyakat tanító tanárok, természettudományi munkaközösség tagjai: biológia, kémia, földrajz tantárgyakat tanító tanárok, idegen nyelvi munkaközösség tagjai: angol vagy német nyelv tantárgyakat tanító tanárok, testnevelés munkaközösség tagjai: testnevelés tantárgyat tanító tanárok, szakközépiskolai műszaki munkaközösség tagjai: szakközépiskolai osztályokban építészet szakmacsoporthoz tartozó tantárgyat tanító tanárok, vegyész-környezetvédelmi műszaki munkaközösség tagjai: szakközépiskolai osztályokban vegyész szakmacsoporthoz tartozó tantárgyat tanító tanárok, fölmérő és térinformatikai, informatikaiműszaki munkaközösség tagjai: szakközépiskolai osztályokban földmérő és térinformatikai szakmacsoporthoz tartozó tantárgyat tanító tanárok, szakiskolai műszaki munkaközösség ,informatika tantárgyat tanító tanárok

24

A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az a) pontban szereplő jogköröket ruházza át. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, (pl. helyesírás-hibaszám, matematika, fizika, stb. tantárgyak –nehézségi fok, teljesített százalék, alapismeretek, praktikus ismeretek, kiegészítő ismeretek viszonya, mennyisége, értékelési szempontok kidolgozása), - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - a munkaközösség vezetőjének megválasztása és javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, bemutató órákat szerveznek, ahol egy választott óratípust mutatnak be (pl. a vizualitás alkalmazásának módszere, a szakirodalom beépítése tanórába, csoportmunka, a tanulók közti tanórai differenciálás módszere, stb.) a munkaközösség tajgai módszertani kultúrájának gazdagítása céljából, az érettségi és képesítő írásbeli dolgozatok javítása után kicserélik tapasztalataikat, így a munkaközösség tagjai is megismerhetik azokat és a tanulságokat a jövő tervező – végrehajtó munkájában hasznosíthatják, a szaktárgyak közötti koncentráció megteremtésén munkálkodnak, együttműködve az általános, illetve a műszaki igazgatóhelyettessel, javaslatot tesznek a nevelési értekezletek témájára, a vitaindító személyére, új osztályfőnökök kijelölését véleményezik, ügyelnek a munkaközösség tagjainak egyenlő terhelésére, minden vonatkozásban egymás segítésére,

25

a pedagógiai program alapján értékelik és tervezik a tanév munkáját, a heti óraszám függvényében meghatározzák a tanulók féléves, éves osztályzatához szükséges érdemjegyek számát. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak választása alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

26

A bizottságok, munkacsoportok: - pedagógiai programot karbantartó munkacsoport - szervezeti működési szabályzatot felügyelő munkacsoport - fegyelmi bizottság - szociális és segélyezési bizottság - jutalmazási bizottság - házirend bizottság - esélyegyenlőséget felügyelő bizottság - minőségbiztosítási munkacsoport Az oktatást, nevelést közvetlen segítő munkakörök A pedagógus jogai és kötelezettségei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, f) minősítse a tanulók teljesítményét, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, k) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon.

27

A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglakozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Azt, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,

28

közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust – jogszabályban meghatározottak szerint – anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésében önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. 4.4. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösség a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes, Az osztályok szülői munkaközösség kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök, vagy a szülői szervezet választmánya valamely tagja segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség választmánya. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösség elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.

29

Az iskolai szülői munkaközösség választmánya tagjai közül 5 tagú elnökséget választ. Az elnökségben a szakiskolai és szakközépiskolai szülők is legyenek. . Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A kapcsolattartást az iskola igazgatója által megbízott koordinátor tanárok segítik. Az iskolai szülői munkaközösség választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösség választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

30

Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői szervezet és a választmány működését, a feladatok ellátásához szükséges helyiségek, és berendezések rendelkezésre bocsátásával biztosítja az iskola. 4.5. A tanulók közösségei a.)Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, pénztáros 1-2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, b.)A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. c.) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik.

31

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választ. 4.5.1. A tanulók jogai: Érdeklődésüknek megfelelően válasszanak a választható tantárgyak, foglalkozások –szakkör, diákkör, sportkör – közül, azok létrehozását kezdeményezzék. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítsanak az iskolát érintő kérdésekben. Javaslattal éljenek az iskola házirendjének összeállításakor. Kérelmükre, a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt vizsgázhassanak. A kérelem benyújtásának rendje: a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (javítóvizsga esetén) a félév ill. a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig, illetve az engedély megadását követő három napon belül. (osztályozó vizsga esetén) Évente legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskolai közösség életének bármely kérdésében, javaslatukkal, problémájukkal, a diák- önkormányzati szervekhez, nevelőtestülethez, az igazgatósághoz illetve az iskola szülői szervezetéhez fordulhatnak. Kérdéseikre 30 napon belül választ kell kapniuk. Javaslatot tehetnek osztálytársaik magatartás és szorgalom osztályzatának elbírálására. Az iskola könyvtárát – a használati rend szerint vehetik igénybe. A foglalkozásokon a szaktantermekben szaktanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, rájuk vonatkozó bejegyzésekről az illetékes szaktanártól folyamatosan értesüljenek. Részesüljenek a jogszabályokban és az iskolai SZMSZ-ban meghatározott módon szociális és társadalmi juttatásokban. Egyéni problémáikkal tanáraikhoz, az osztályfőnökhöz, vagy az igazgatósághoz forduljanak. Gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem, munkavédelem tekintetében a Munka Törvénykönyvében és az érvényben lévő vonatkozó jogszabályok illetve az SZMSZ szerint élhetnek jogaikkal. Választhatnak, illetve megválaszthatók az iskolai diákképviseletbe.

32

Az iskolai diákönkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában, illetve az oktatási törvényben meghatározottak szerint képviseli az iskola tanulóinak érdekeit. évente egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, melynek keretei között áttekintik többek között a tanulói jogok érvényesítését. A pedagógiai programban és az érettségi szabályzatban meghatározott keretek között megválassza azokat a tantárgyakat, melyeket tanulni kíván. A tanulók véleménynyilvánításának módja: A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségének iskolánkban egy évfolyamnyi tanuló számít. A tanulók véleménynyilvánításának szervezett formái: osztályfőnöki óra, osztálygyűlés, diákközgyűlés. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, melynek keretei között áttekintik többek között a tanulói jogok érvényesítését. A diákönkormányzat képviselettel rendelkezik a Fegyelmi Bizottságban, Diákszakszervezetben, Diákjóléti és Szociális bizottságban A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. 4.5.2. A tanulók kötelességei: Részt vegyenek a kötelező foglalkozásokon. Úgy éljenek jogaikkal, hogy ne sértsék a közösség érdekeit, és mást ne akadályozzanak jogaik gyakorlásában. A balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat - saját és társaik érdekében az SZMSZ -ben szabályozottaknak megfelelően - kötelesek megtartani. Haladéktalanul jelentsék az ügyeletes tanárnak, vagy a titkárságon, ha saját magukat vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelnek. A legjobb tudásuk szerint tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit szüleikkel kötelesek aláíratni, valamint a tanításhoz szükséges felszereléseket magukkal hozni. Tartsák tiszteletben tanáraik, diáktársaik és az iskola alkalmazottainak emberi méltóságát, jogait. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra a tanítási év végéig köteles azon részt venni. Segítsék elő az iskola feladatainak teljesítését, őrizzék és fejlesszék jó hagyományait. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 4.5.3 Térítési díjat kell fizetni: az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint,

33

az évfolyam tanulmányi okból történő másodszori ismétléséért, A tandíj fizetésére kötelezett tanulók köre: a szakképzésben a második, és további szakmára való felkészítésért, a javítóvizsga tanulmányi okból történő másodszori és további ismétléséért, az évfolyam tanulmányi okból történő harmadszori és további ismétléséért, felnőttoktatásban a másod, harmad, stb. szakmára való felkészítésért, a vizsgáról indokolatlanul távolmaradás esetén új vizsgára jelentkezéskor. A tandíj mértéke nem haladhatja meg a szakfeladatra jutó kiadások egy tanulóra eső hányadát, mely alól kivétel a vállalkozás alapján történő oktatás. A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi, szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban keresők és eltartottak, a munkanélküliek, leszázalékoltak, nyugdíjasok számát. A térítési- és tandíj befizetése történhet csekken vagy pénztárban, az oktatás megkezdése előtt. Ettől egyedi méltánylást érdemlő esetben, kérelemre el lehet térni. A döntés joga az intézmény vezetőjét illeti. Kérelem beadási ideje: A tanév megkezdésének első hónapja. Ettől eltérő esetben az időközben bekövetkezett változás miatt. Levelező tagozaton a tandíj befizetésének rendje: A tanuló négy részletben köteles az adott tanévre megállapított tandíját befizetni akövetkezők szerint: részlet: a tanév megkezdésének második hetéig részlet: az első negyedéves vizsga megkezdése előtt részlet: a második negyedéves vizsga megkezdése előtt részlet: a harmadik negyedéves vizsga megkezdése előtt Amennyiben a tanuló nem tesz eleget a tandíj befizetési kötelezettségeinek a vizsgák megkezdése előtt, akkor nem bocsátható vizsgára és kizárja magát tanulmányai folytatása alól. A visszatérítésről Térítési-, tan- és vizsgadíj at teljes összegben csak akkor térítünk vissza, vagy a következő vizsga, vagy a következő időszak térítési-, illetve tandíjába beszámítjuk, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vesz részt a vizsgán. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza a tanulmányokkal arányos mértékben térítési ill. tandíjat. Javítóvizsgára befizetett összeget nem térítünk vissza.

34

A térítési díj és tandíj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg. A tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény keretében a kitűnő tanuló a jogszabály által meghatározott alsó értékhatár szerint számított összeget, az elégséges tanuló és az évfolyamismét1ő a felső értékhatár" szerint számított összeget köteles fizetni. Egyéb tanulmányi eredmény esetén a fizetendő térítési és tandíjat a meghatározott értékhatárok között a tanulmányi eredménytől függően arányosan csökkenti az igazgató. A levelező tagozaton és a szakképzésben résztvevők számára a tanulmányi eredmények szerinti térítési díj és tandíj összegét hirdetményben teszi közzé. Az igazgató a térítési díjat, illetve a tandíjat tovább mérsékelheti szociális szempontok figyelembevételével, melyhez a szükséges kérelmet, és dokumentumokat az iskola igazgatójához kell benyújtani. A befizetés előtt legalább 10 nappal az igazgató határozatban értesíti a tanulót döntéséről. A határozattal szemben a tanulónak fellebbezési joga van. A tanuló a nem ingyenes szolgáltatásokat csak abban az időszakban veheti igénybe, amelyre a díjfizetés vonatkozik. 4.5.4 Az intézményi díj – beiratkozási dij (Pollackos Diákokért Egyesület) megállapítása Az iskola igazgatója, kincstárnoka, szülői munkaközösség vezetője, Pollackos diákokért egyesület elnöke együtt határozza meg a következő évre, legkésőbb május 3l-ig.

35

A befizetés rendje: A felsőbb évfolyamok tanulói a szorgalmi időszak utolsó napjáig osztályonként a bankszámlára vagy egyéni utalással fizetik be az összeget. A kezdő évfolyamok tanulói a beiratkozási díjat a beiratkozás alkalmával fizetik ki. Ha a tanuló mégsem kezdi meg az iskolában a tanulmányait és október 10-ig más iskolába távozik, akkor a teljes beiratkozási díjat az iskola visszatéríti. Ha a tanuló a 2. félévtől létesít tanulói jogviszonyt, akkor a beiratkozási díj 50 %-át kell megfizetnie. 4.5.5 A tanulók által előállított termék vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: A tanuló az általa előállított termékre igényt tarthat. A terméket anyagköltségen megvásárolhatja. Az anyagköltséget minden esetben a gyakorlati oktatásvezető állapítja meg, és azt az iskola pénztárába kell befizetni. 4.5.6 Szociális juttatások Ha a tanuló az általunk készített lapon igényli és a szükséges igazolásokat leadja, alanyi jogon jár az ingyenes a tankönyv annak a tanulóknak, aki: tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három vagy többgyermekes családban él, egyedülálló szülő neveli, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül alanyi jogon 50 %-os étkezési támogatásra jogosult, aki tartósan beteg, vagy fogyatékos tanuló, három vagy többgyermekes családban él, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Az iskola anyagi lehetőségéhez mérten további támogatást is adhat. Egyedi elbírálás alapján az igazgató az engedélyezett költségvetési keret terhére egyszeri segélyt állapíthat meg az igénylőnek (elsősorban temetési segély). 4.5.7. Késések, hiányzások igazolása: A sorozatos késéseket fegyelmi büntetés követi: 3 nem igazolt késés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. A tanóráról való késést a mozanapló összesiti. Az osztályfőnök jogköre eldönteni, hogy igazolt vagy igazolatlan a késés vagy a mulasztás. A tanuló a késés miatt nem zárható ki az adott órán való részvételtől!

36

Távolmaradásra, előzetes szülői kérésre, 1-3 napra az osztályfőnök, több napra az igazgató adhat engedélyt. Az engedélyt írásban kell adni és az osztálynaplóban meg kell őrizni. Mulasztás esetén a szülő (gondviselő) a mulasztás első napján az osztályfőnököt, távollétében a titkárságot írásban, szóban üzenettel, vagy telefonon tájékoztassa. A tanuló hiányzását, az újbóli megjelenést követő egy héten belül köteles az osztályfőnöknél hitelt érdemlően igazolni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló: Előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, Beteg volt és azt igazolja. Az igazolás az ellenőrző könyvben történik, az orvosi igazolást ahhoz kell mellékelni. Hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni. Iskolai érdekből (sport, tanulmányi verseny) vagy állampolgári kötelezettség teljesítése miatti mulasztást nulla (0) órával kell igazolni. Ha a tanuló nem igazolta távolmaradását, mulasztása igazolatlan. Az osztályfőnök köteles a szülőt (gondviselőt) értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanköteles egy tanítási évben igazolatlanul tíz óránál többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. A felnőttoktatásban résztvevő esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. Megszűnik a tanuló jogviszonya – a tanköteles kivételével – ha az elméleti vagy a gyakorlati oktatásról, illetőleg a kettőről együttesen igazolatlanul 30 óránál többet mulasztott, feltéve, ha az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven (250) tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (A kritikus óraszámot évfolyamonként az osztályfőnök közli.) Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati órák húsz százalékát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A kritikus óraszámot évfolyamonként a gyakorlati oktatás vezetője állapítja meg. Ha a tanulónak nincs igazolatlan mulasztása, a nevelőtestület döntése alapján el lehet tekinteni - a gyakorlati oktatás vezetőjének javaslata alapján - az évfolyam megismétlésétől. 4.5.8. A tanulók jutalmazásának szabályai: A tanulót jutalmazni kell, ha

37

tanulmányi munkáját kiemelkedő szorgalommal, vagy kiemelkedő eredménnyel végzi. saját képességeinek fejlesztésén kitartóan dolgozik (pl. sport, kulturális tevékenység). a tanulóközösség érdekében legalább egy tanéven keresztül tevékenykedik, vagy annak képviseletét eredményesen látja el. A jutalmazás alapja és formái: Szaktanári dicséret: Adható óra alatti, szakköri, diákköri aktivitásért, tanulmányi versenyeken elért jó eredményért, a tanári munka hatékony segítéséért. Osztályfőnöki dicséret adható: az osztályközösség érdekében végzett jelentős munkáért, az iskola, vagy az osztályközösség által szervezett társadalmi munka jó elvégzéséért, az iskola házi (tanulmányi, kulturális, sport stb.) versenyein elért 1-3. helyezésért, megyei versenyeken egyéni 2-6. helyezettjeinek, csapatversenyben a 2-3. helyezetteknek. A tevékenység jellegétől függően a magatartás, illetve a szorgalom elbírálásakor kell figyelembe venni. Igazgatói dicséret adható: az osztályfőnök javaslatára 3 írásbeli osztályfőnöki dicséret alapján, az osztályközösségben végzett és az egész tanulóifjúság elé példaként állítható közösségi, tanulmányi munkáért, az iskola érdekében végzett kiemelkedő munkáért, a tanulónak az iskola hírnevét öregbítő kiemelkedő tevékenységéért, a megyei tanulmányi, kulturális és sport versenyeken egyéni és csapatversenyek első helyezettjeinek. Év végén a teljesítmény jellegétől függően a magatartás, illetve a szorgalom minősítésekor kell beszámítani. A dicséretet javasolhatja az osztályfőnök, a tantestület bármelyik tagja, de a döntés joga az igazgatóé. Tantestületi dicséret adható: az országos középiskolai tanulmányi verseny 1-10. helyezettjének, ha magatartása, illetve szorgalma ellen kifogás nem merült fel, ha a tanuló az országos középiskolai sportversenyen csapatban, vagy egyénileg 1-3. helyezést ér el, Kiemelkedő tanulmányi munkáért év végén, ha osztályzatai közül 3 jó kivételével minden jegye jeles. E dicséret odaítéléséről a nevelőtestületi értekezlet dönt, a javaslatot az igazgató, helyettesei, vagy az osztályfőnök terjesztheti elő. A tantestületi dicséretben részesült tanuló magatartása példás. Könyvjutalom adható: hiányzásmentes tanévért, egész évben végzett jó közösségi munkáért, egész évben végzett jó tanulmányi munkáért. A jutalmazás tényét osztályközösség előtt, a hangosbemondón keresztül, vagy iskolai ünnepségen kell kihirdetni.

38

4.5.9. A tanulók fegyelmezése: A tanulót fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni, ha: elhanyagolja kötelességeinek teljesítését, magatartásával sérti a tanulóközösség érdekeit, a SZMSZ vagy a Házirend szabályait súlyosan vagy ismételten megszegi. A fegyelmező intézkedés, büntetés legyen arányban az elkövetett tettel és legyen javító célzatú. A cselekmény súlyosságától függően, a fokozat lehet szóbeli, vagy írásbeli, ezt az osztályfőnök, az igazgató, illetve a nevelőtestület dönti el. A fegyelmező intézkedések formái: Szaktanári figyelmeztetés: Ha magatartásával zavarja az órai munkát, Tanórai felszerelését ismételten nem hozza magával, Feladatait nem végzi el. Osztályfőnöki figyelmeztetés: a napló három negatív bejegyzése alapján, kisebb vétségek, fegyelmezetlenségek, kötelességmulasztás esetén, házirend kisebb mérvű be nem tartásáért, hetesi teendők elhanyagolásáért, három igazolatlan késés esetén igazolatlan hiányzásért. Osztályfőnöki intés: figyelmeztetést kiváltó okok ismétlődéséért, dohányzásért, az osztályközösség munkájának szándékos hátráltatásáért, a közösséget károsító kötelesség mulasztásáért, ismétlődő igazolatlan hiányzásért. Igazgatói intés: a tanuló tanáraival, az iskola dolgozóival szemben elkövetett vétségért, tiszteletlenségért, ha a tanuló veszélyezteti a közösségi és személyi tulajdont, társai testi épségét, fokozati büntetésként 3 osztályfőnöki intést követően, iskolán kívüli súlyos fegyelmi vétség elkövetéséért, ha a tanuló komolyan és ismételten vét a házirend előírásai ellen, ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 10 tanítási órát.

39

Az intést a haladási fegyelmi naplóba, ellenőrzőbe kell bejegyezni. Az igazgatói intést az osztályfőnökkel történő megbeszélés előzze meg. Igazgatói megrovás: ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 15 tanítási órát magatartása a fegyelmező intézkedések ellenére nem javul Ha az igazgatói megrovás nem éri el a kívánt eredményt, illetve a tanuló igazolatlan mulasztásai meghaladják a 25 órát, az osztályfőnök a tanuló ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló fegyelmi vétségének súlyossága ezt megköveteli, fegyelmi büntetésben részesíthető. A tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot hozhat az igazgató vagy a nevelőtestület.

40

Az igazgató által hozott fegyelmi határozat lehet: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén. A nevelőtestület által hozott fegyelmi határozat lehet: áthelyezés másik osztályba, vagy azonos típusú iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, iskolából való kizárás. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás, illetve a kizárás, mint fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskola, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét, értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót, a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg, ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának – a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodások hiányában – a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb 6 hónapi időtartamra felfüggeszthető. Az osztályfőnök rendszeresen áttekinti a tanulók fegyelmi vétségeit, összesítést készít, és írásban tájékoztatja a szülőt, erről az irattárban másolatot helyez el.

41

4.5.10. A kollégiumra vonatkozó speciális szabályok A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kollégiumának legfontosabb feladata a megfelelő és nyugodt feltételek biztosítása, a tanulók tanulmányi munkájának elősegítéséhez, személyiségük sokoldalú és harmonikus fejlődéséhez. Kollégiumunk - a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium - elsősorban az iskola tanulói számára nyújt elhelyezést. A kollégiumi felvételi kérelmet az iskolai felvételi értesítő átvétele után, de legkésőbb május 20-ig kell eljuttatni a kollégiumvezetőnek címezve. A felvételről a kollégiumvezető javaslata alapján az iskola igazgatója dönt, melyről május 31-ig írásban értesítést küldünk. Elbírálási elvek: tanulmányi eredmény, szociális háttér, intézmény bejárással történő megközelíthetősége. Felsőbbéves tanulók további kollégiumi elhelyezéréről a tanuló tanulmányi eredményei és magatartása alapján a kollégium vezető dönt a tanév befejezése után két héten belül. A tanuló jogai 1. A kollégiumba - az adott tanévre - felvételt nyert tanuló joga, hogy kollégiumi ellátásban részesüljön. 2. A kollégium valamennyi tanulója választó és választható a kollégiumi Diákönkormányzat szerveibe. 3. A levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. A tanuló kötelességei 1. Megtartsa a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei és a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a kollégium szabályzatainak előírásait. 2. Az önkiszolgáló és önkormányzati munkában ráeső feladatokat a legjobb tudása szerint elvégezni. 3. A kollégiumi közgyűléseken részt venni. 4. Az előírások szerint meghatározott kollégiumi díjat a fizetési napokon előre befizetni. 5. A kollégiumba történő bevonuláskor, illetve annak elhagyásakor az ideiglenes be- és kijelentkezési kötelezettségének eleget tenni. A közösségi együttélést alapvetően meghatározó szabályok A kultúrált közösségi együttélés, a kollégium állagának megóvása és az alapvető higiéniai követelmények teljesítése érdekében az alábbi tevékenységek folytatása a kollégium teljes területén TILOS: 1. A közösségi, vagy a személyi tulajdonban, lévő tárgyakban szándékosan kárt tenni! 2. A kollégium területére szeszes italt behozni, alkoholos italt fogyasztani! 3. A kollégium ablakaiba kiülni, onnan kikiabálni, illetve bármit az ablakon kidobni! 4. A szerencse- és hazárdjáték, illetve fogadás!

42

5. Verekedni, durván viselkedni, trágár hangnemben beszélni! 6. A kollégium területén szigorúan tilos a dohányzás! 7. A kollégiumban bármilyen állat tartása! 8. A tanulmányi munkát elősegítő és a mindennapos használatra szánt eszközökön, berendezési tárgyakon kívül más tárgyak behozatala és tárolása a kollégiumba, csak a kollégium vezetőjének engedélyével lehet. 9. Nagyteljesítményű elektromos fogyasztók (rezsó, merülő forraló) behozatala és használata! 10. Hangszórók nagy hangerővel való hallgatása. Amennyiben valaki nagy hangerővel óhajt zenét hallgatni, azt csak fejhallgató segítségével teheti! 11. A mobiltelefonok használata: - szilenciumi idő alatt, - közgyűléseken, ünnepélyeken, - takarodó után! 12. A kollégiumban felejtett felszerelésekért a délelőtti órákban a kollégiumba visszajönni a felszereléseket a tanórák közötti szünetekben visszahozni! 13. A kollégiumi szobákban 12.00 óráig tartózkodni! 14. A falakra, ajtókra bármit írni, rajzolni, festeni és ragasztani! 15. A szobák berendezési tárgyait, felszereléseit a szobákból, bármely más helyiségbe átvinni! A szobák berendezését csak a kollégiumvezető engedélyével lehet megváltoztatni! 16. A szobákban élelmiszert tárolni és azt fogyasztani! A munkarend 1. Szorgalmi időszakban a tanulók vasárnap déltől, péntek 17 óráig tartózkodhatnak a kollégiumban. 2. Indokolt esetben - kollégiumvezetői engedéllyel - a tanulók hétvégén, illetve tanítás nélküli napokon is bennmaradhatnak az intézményben. Megfelelő létszám esetén a kollégium vezetője nevelőtanár felügyeletét is biztosítja. 3. A tanulók a vasárnapi beérkezéskor kötelesek az ügyeletes tanárnál jelentkezni, illetve a jelenléti ívet aláírni. Akadályoztatás esetén a tanuló illetve szülei kötelesek az ügyeletes tanárt értesíteni az akadályoztatás okáról és a várható visszaérkezés időpontjáról. 4. Indokolt esetben - szülői kérésre - a diákok hétfőn reggel is visszajöhetnek a kollégiumba. 5. A tanulószobában, a hálószobában, illetve a közösségi helyiségekben észlelt hiányosságokat, esetleges károkozást visszaérkezés után azonnal jelenti a tanuló az ügyeletes tanárnak. 6. Tanuló hét közben csak szülő előzetes kérésére, illetve a tanulmányokkal szoros összefüggésben, és indokolt esetben maradhat távol kollégiumból. A tanulók bármilyen okból történő - távolmaradásához az osztályfőnök előzetes beleegyezése is szükséges, melyet a tanulók ellenőrző könyvébe is be kell jegyezni

43

7. Hét közben a tanulók csak indokolt esetben - a csoportnevelő és az ügyeletes tanár engedélyével - utazhatnak haza. A hazautazás okát és a várható visszaérkezés időpontját az "Eltávozási" füzetbe írja be a tanuló. 8. A szilencium a tanulók számára kötelezően előírt foglalkozás. Nem kötelező az első szilencium annak a tanulónak, akinek a tanulmányi átlag az előző félévben 4,00 felett volt. Nincs kötelező szilenciuma annak a tanulónak, akinek tanulmányi eredménye az előző félévben 4,50 felett volt. A szilencium alól felmentett tanulók nem zavarhatják tanulótársaikat. A kötelező szilencium alóli felmentést a csoportnevelő visszavonhatja, ha a tanuló: - tanulmányi eredménye tartósan romlik, - tanulmányi, feladat beadási kötelezettségének nem tesz eleget, - a tanuló iskolai igazolatlan hiányzása meghaladja a 3 órát, - az iskolából tartósan hiányzik, - magatartása ezt indokolja. Szilenciumi idő alól felmenthető az a tanuló, akinek kötelező iskolai elfoglaltsága, sportköri tevékenysége azt indokolja és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését, nem akadályozza. Állandó kimenő csak megfelelő tanulmányi eredmény elérése esetén és előzetes szülői hozzájárulással adható tanulmányi-, kulturális és sporttevékenység folytatásához. 9. A kimenő szabályozása: Általános kimenők (hétköznap és vasárnap): Minden tanuló számára délután 15.45 óráig. 9. és 10. évfolyamosoknak: 19.00 órától 20.30 óráig. 11. 12. és 13. évfolyamosoknak: 19.00 órától 21.00 óráig. Kimenő egyéni elbírálás alapján – csoportnevelői és ügyeletes tanári hozzájárulással, egyszeri alkalommal - a Házirend szabályozásától eltérően is engedélyezhető. 10. Betegség esetén: A tanulók kötelesek orvosi rendelésen megjelenni, arra a beteg füzetet magával vinni. Az új betegek reggel kötelesek az ügyeletes tanárnál jelentkezni. Az a kollégista, aki az iskolában betegszik meg, az iskolát csak osztályfőnökének engedélyével hagyhatja el. A beteg tanuló hazautazás át az orvos javaslata alapján a csoportnevelő, vagy az ügyeletes tanár engedélyezi. Az "Eltávozási füzetben" a hazautazás az eltávozás szabályai szerint rögzítésre kerül. Amennyiben a tanuló hazautazás a nem megoldható, és a betegsége a fertőzés veszélyével járna, illetve zavarná a szobatársakat, a beteg tanulót a betegszobában kell elkülöníteni. 11. A szobák használata:

44

A reggeli távozást megelőzően a szobákban rendet kell rakni, a nem használt ruhaneműt, cipőt, felszerelési, tárgyakat a szekrényekben kell elhelyezni és azokat bezárni. A szobákat be kell zárni és a kulcsokat le kell adni a portán. Az iskolai foglalkozások befejezésével (de 12.00 óra után) a tanulók felveszik a tanuló és hálószoba kulcsát, az ajtók kinyitása után azonnal visszahozza és leadja a portán. A tanulók csak saját szobájuk kulcsát vehetik fel! A lámpák, rádiók és egyéb elektromos berendezések csak a benntartózkodás ideje alatt tarthatók bekapcsolva. 12. A teakonyha használata: A teakonyha a tanulók étkezésére, korlátozott módon főzésre és sütésre szolgáló helyiség. A helyiségben mindenki köteles rendet hagyni maga után. Élelmiszert csak a teakonyhában szabad tárolni. A teakonyhát 21.30 óráig: lehet használni. 13. Hazautazás: A tanulók pénteken 17.00 óráig hagyják el a kollégiumot. Hazautazás előtt a szokbákban rendet kell tenni, ellenőrizni kell, hogy az elektromos berendezések ki legyenek kapcsolva, az ablakok be legyenek csukva. A szobákat be kell zárni és a kulcsokat a portán le kell adni. A kollégiummal jogviszonyban nem állók belépésének és benn tartózkodásának rendje: 1. A tanulók szülei: A szülőket a diákok a porta előterében, illetve közösségi helyiségeiben fogadhatják, szi"lenciumon kívüli időben. A szülőket a portás, illetve a napos fogadja és ők értesítik a tanulót a látogató érkezéséről. Kivételes esetekben - év eleji, év végi beérkezéskor és távozáskor - a szülők a háló-, és tanulószobákba is felmehetnek. 2. A tanulók osztálytársai, barátai: A tanulók vendégeiket kizárólag szilenciumon kívüli időben fogadhatják, a porta előterében. A szobákba a vendégek még rövid időre sem mehetnek be. 3. Más, az intézménnyel jogviszonyban nem lévő személyek: Indokolt esetben - kizárólag a kollégium vezetőjének engedélyével - a tevékenységük szükséges idejére, és a kollégium valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhatnak az intézmény területén. Naposi szolgálat kötelmei: 1. A naposi teendők ellátása (az éjszaka kivételével) 21.00 órától másnap 21.00 óráig tart. 2. A 21 órakor kezdődő szolgálat eligazításra összeírja és kiértesíti a másnap szolgálatba lépő diáktársait. Gondoskodik az esetleges hiányzók pótlásáról. 3. Ellenőrzi és értékeli az ebédlői és folyosói szolgálatosok munkáját. Az észlelt hiányosságokról értesíti az ügyeletes nevelőtanárt.

45

4. Szolgálati (tartózkodási) helye a porta előtti előtér megérkezéstől 15.45 óráig valamint a szilencium szünetében. 5. A kollégiumba érkező hivatalos vendégeket üdvözli és a keresett irodába, irányítja. 6. Az esti órákban (a vacsora után) figyelemmel kíséri a kollégiumi rendet,a zavaró tényezőket - különös tekintettel a balesetveszélyes helyzetekre jelenti az ügyeletes tanárnak. 7. A takarodó előtti időben segít az ügyeletes tanárnak az esti teendők ellátásában (létszám, zuhanyzó rend stb.). 8. A reggeli ébresztéskor segít az ügyeletes tanárnak a reggeli teendők ellátásában. 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a földszinten a bejárat mellet elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (a nagytanáriban) keresztül és az iskolai digitális információs rendszeren, az iskolai web-lapon értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel. b.) A nevelők és a tanulók

46

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, A folyóson elhelyezett hirdetőtáblán, iskolai web-lapon keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

47

c.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a szülői munkaközösség vezetőségi ülésén kéthavonta, az iskolai szülői értekezleten tanévenként két alkalommal, a folyóson elhelyezett hirdető táblán keresztül, az iskolai web-lapon folyamatosan megjelenő tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten, ellenőrzőben tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben., A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az általános és műszaki igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

48

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, az intézmény beiskolázási körzetében található alsóbb fokú közoktatási intézményekben, A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola titkárságán az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél az iskolai web-lapon. házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

49

5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: KLIK A helyi és regionális, valamint a vonzáskörzethez tartozó oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval Gyermekjóléti szolgálatokkal A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Külföldi testvériskolákkal A közművelődési intézményekkel A társadalmi egyesületekkel A tanulók gyakorlati képzését (nyári kötelező gyakorlatok) végző termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel Az iskolát szakképzési hozzájárulással támogató gazdálkodó szervezetekkel Valamennyi felsőfokú intézménnyel, különös tekintettel a tanulók továbbtanulásánál elöljáró intézményekre Az intézmény külső kapcsolatainak részletesebb bemutatása: Az iskolában folyó, az állam által elismert szakképzést biztosító gyakorlati képzések, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, valamint e képzések fejlesztésének támogatása, valamint a végzett tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, érdekében, az intézmény rendszeres kapcsolatot tart azokkal a gazdálkodó szervezetekkel, amelyek szakképzési hozzájárulási kötelezettségükből, szerződés alapján közvetlenül támogatják iskolánkat. (Megjegyzés: 2004. évtől az idevonatkozó jogszabály az intézmények számára az éves beszámolást, az együttműködést kötelezően írja elő). A külföldi testvériskolákkal fenntartott kapcsolat rendszeresen lehetőséget ad a pedagógusok és a tanulók kisebb csoportjainak a kölcsönös szakmai tapasztalatcserére, nyelvgyakorlásra, emberi kapcsolatok felvételére. A cserelátogatások alkalmával a tanulók és a nevelők összemérik felkészültségüket a különböző sportágakban ill. kulturális programokat kínálnak. E kereteken belül nyílik lehetőség évente a tanulók és a tanárok síoktatásban való részvételére. Tanfolyamok szervezése érdekében az iskola kapcsolatot tart a regionális munkaerőképző és átképző központtal.

50

A minél eredményesebb beiskolázás érdekében az iskola együttműködik a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Humánpolitikai Osztályával, melynek keretében az iskola bemutató kiállításokat szervez a Szivárvány Gyermekházban. A nevelők továbbképzése, a legfrissebb szakmai-módszertani eredmények megismerése céljából – a Palatábla c. folyóirat segítségével a Baranya Megyei Szakszolgálatok Szervezeteivel tart kapcsolatot az iskola. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosi szolgálattal, az illetékes egészségügyi terület dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat későbbi fejezete tartalmazza. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

51

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7,00 órától délután 20,00 óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitvatartás idején belül reggel 7,30 óra és délután 16,00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitvatartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját meg kell bízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7,10 óra és 20,00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc. Az iskolai tanműhelyben a gyakorlati foglalkozás 7,30 óra és 15,00 óra között kerül megszervezésre. A foglalkozás közben 12,00 – 12,30 óra között ebéd szünet van. Az iskolában reggel 7,30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre terjed ki: Az iskola főépületére 2 fő Az alapítványi épületre és az iskola udvarára. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14,15 órától 20,00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári és a tanulónyilvántartó irodában történik 8,00 óra és 16,00 óra között, külön ügyeleti rend szerint.

52

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

53

Az iskola munkarendje (részlet a házirendből) Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 700 órától 20 óráig tartanak nyitva. Titkárság, a tanuló- nyilvántartó és a pénztár ügyintézési rendje a kifüggesztett rend szerint történik. Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik. Minden tanítási óra 45 percig tart, melyek között 10 perces szünetek vannak. 0. órát az igazgató külön engedélyével lehet tartani. A délutáni tanítás rendje: 40 perces tanórák 5 perces szünetekkel. Csengetési rend: 0. óra: 7,10 – 7,55 8.óra: 14,15 – 14,55 1. óra: 8,00 – 8,45 9. óra: 15,00 – 15,40 2. óra: 8,55 – 9,40 10.óra: 15,45 – 16,25 3. óra: 9,50 – 10, 35 11.óra: 16,30 – 17,10 4. óra: 10,45 – 11,30 12.óra: 17,15 – 17,55 5. óra: 11,40 – 12,25 13.óra: 18,00 – 18,40 6. óra: 12,35 – 13,20 14.óra: 18,45 – 19,25 7. óra: 13, 25 – 14,10 Csengetési rend a gyakorlati foglalkozásokon: Szakiskolában: 7,30-9,30 9,50-12,00 12,30-15,00 Szakközépiskolában igazodik az elméleti órák csengetési rendjéhez. A szakiskolai osztályokban a szakképző évfolyamokon a tanítás elméleti illetve gyakorlati hetek váltakozásával történik. A tanulók kötelesek a tanítási nap első tanítási órája előtt 10 perccel az osztályteremben, illetve az osztályterem előtt megjelenni. A tanulóknak a becsengetéskor a tanteremben, illetve a tanterem vagy a szakterem előtt kell várakozniuk. A szaktantermekben a tanulók csak a tanár jelenlétében, vagy engedélyével tartózkodhatnak. Ha becsengetés után 5 perccel a szaktanár nem jelenik meg, a hetesek kötelesek értesíteni az iskolában tartózkodó igazgatóhelyettest, vagy az ügyeletes tanárt. Az iskola épületét indokolatlanul elhagyni tilos. Tanítási idő alatt az iskola épületének indokolt elhagyására az osztályfőnök, az igazgató, igazgatóhelyettes vagy szaktanár adhat engedélyt. A műhely- és labor-foglalkozásokon a műhely, illetve laborrend szerint vesznek részt a tanulók. A tanulók az iskolai munkához nem kapcsolódó tárgyakat (pl. értéktárgyat, nagyobb pénzösszeget) az iskolába ne hozzanak. Értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget Mobiltelefon az intézmény épületeiben csak kikapcsolt állapotban tartható.

54

Ha a tanítási óra nem az osztályteremben, hanem szakteremben van, akkor a tanuló köteles a személyes tárgyait magával vinni. A hetes kötelessége a tanításhoz szükséges eszközök (kréta, táblatörlő szivacs) biztosítása, valamint az óra elején a távol lévő tanulók jelentése a tanárnak. Ellenőrző könyvét a tanítási napokon minden tanuló köteles magánál tartani és kérésre a tanárnak átadni, érdemjegyeit és az iskola értesítéseit az ellenőrző könyvbe bejegyezni, gondviselőjével aláíratni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és a hiányzó érdemjegyeket, bejegyzéseket pótolja. Az osztálytermek rendjének, tisztaságának megőrzése az osztály tanulóinak kötelessége. Az osztály állagáért a tanulók anyagi felelősséggel tartoznak. A tantermek dekorálása csak az osztályfőnök engedélyével történhet. Ha a tanuló az iskolában gondatlanságból, vagy szándékosan kárt okoz, a polgári törvénykönyv szabályai szerint kell ellene eljárni. Ezzel összhangban, ha az okozott kárt ő maga vagy gondviselője helyreállítani nem tudja, azt meg kell térítenie. A tanulónak az okozott kárt azonnal jelentenie kell az igazgatói irodában. Szándékosság esetén az elkövetőt fegyelmi úton is felelősségre kell vonni. Az ügyeletes tanár, tanulói segítséggel, biztosítja az óraközi szünetek rendjét. (Az ügyeletes tanár beosztása, feladatai külön rendelkezés szerint) Dohányozni az intézmény egész területén és az iskola rendezvényein tilos! Kivéve az iskola dolgozói és az esti vagy levelező oktatásban résztvevő tanulók, akik kizárólag a többi tanulótól elkülönített, dohányzásra kijelölt helyen a tűz és balesetvédelmi szabályok betartása mellett dohányozhatnak. A tanórán kívüli rendezvények az iskola igazgatójának engedélyével, az általa engedélyezett ideig tarthatnak. Az intézményben és iskolai rendezvényeken a tanulók részére tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Az iskolai ünnepélyeken és közös rendezvényeinken az alkalomhoz illő öltözékben kell megjelenni. Osztályfőnöki órák keretében történik az aradi vértanúkról, a kommunista diktatúrák és a holokauszt áldozatairól való megemlékezés. Iskolai ünnepségek keretében történik a megemlékezés 1956. október 23.-ról és 1848. március 15.-ről.

55

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: szakkörök, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 7.1. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.

56

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

57

8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést az intézményben a fenntartó önkormányzat megbízásából az Iskolaszolgálat belső ellenőrzése látja el. A belső ellenőrzést végző jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

58

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját;

59

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Kincstárnok: folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelősségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.

60

A gazdálkodással kapcsolatos eseti belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat megbízásából az Iskolaszolgálat belső ellenőrzése látja el. 9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 11/1994. (VI.8.) MKM rend.4. § (1) b./ A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1./ A nevelő-oktatómunka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkoztatásokra is. 2./ A nevelő-oktatómunka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési-terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 3./ A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a kollégiumi vezető, a gyakorlati oktatás vezetője, a gyakorlati oktatásvezető helyettesek, a munkaközösség-vezetők, külön megbízás alapján tantestületi tagok. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető és a gyakorlati oktatás vezetőjének munkáját. Ennek egyik módja a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek, a kollégium vezetője, a gyakorlati oktatás vezetője ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladat megosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. 4./ Az ellenőrzés módszerei a tanórák, a gyakorlati foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, az írásos dokumentumok vizsgálata, a tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban, 5./ Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 6./ Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,

61

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

62

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Iskolánkban az eredményes nevelő és oktató munka biztosítása érdekében, valamint a tanulók önálló ismeretszerzésének, művelődésének elősegítése céljából iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladatai: a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tartós tankönyvek és tanuláshoz alkalmazott segédkönyvek kölcsönzése 1 – 1 tanévre a rászoruló tanulók számára, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanár a felelős, akinek munkáját a könyvtáros asszisztens segíti. A könyvtárostanár és a könyvtárosasszisztens részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a működési rend 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján, a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

63

könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok előjegyzése, kölcsönzése, informatikai szolgáltatások és számítógép-használat biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése, tanári munkát segítő könyvtárközi kölcsönzés tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásának biztosítása. Az iskola nevelőinek a könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásaik várható időpontját, témáját, valamint az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárostanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai az iskola tanulói és dolgozói számára ingyenesek. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai tanulók és dolgozók vehetik igénybe, akik az iskolai könyvtárba beiratkoztak, és vállalták a könyvtárhasználati szabályok betartását, a helyben használt vagy kölcsönzött dokumentumokért való anyagi felelősséget. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és mindaddig érvényes, amíg a tanuló vagy a dolgozó az intézménnyel jogviszonyban áll. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat azonban a beiratkozott tanulónak vagy dolgozónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. A könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő, ha az adott műre nincs másnak előjegyzése, 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 8 órától 15 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 9.30 órától 14.30 óráig kölcsönözhetők. A könyvtárhasználók (kiskorú tanulók esetén a tanuló szülei) az iskolai könyvtár dokumentumaiban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozzák vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhetők. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A tanulói illetve munkavállalói jogviszony megszüntetése előtt a tanulónak illetve dolgozónak a könyvtár vezetője által igazolnia kell, hogy nincs könyvtári tartozása. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanár, rendszeres kapcsolatot tart fenn Pécs város többi középiskolai könyvtárával, a megyei pedagógiai szakszolgálat könyvtárával, továbbá a városi könyvtár központjával és fiókkönyvtáraival, valamint a Baranya megyei közművelődési könyvtárral. 11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁIA mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

64

A kilencedik-tizenharmadik évfolyamon: Heti kettő kötelező testnevelés óra A hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások Az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör szakosztályainak, valamint a az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. A foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját a sportcsoportvezetők irányítják, az iskolai sportkör vezetőjét a sportköri közgyűlés választja meg. Az iskolai sportkör munkáját az ISK alapszabálya szabályozza. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell meghatározni. Az iskola igazgatója a sportcsoportvezetőkkel megállapodást köt (megbízási szerződés formájában), melyet évenként felül kell vizsgálni. A tanórán kívüli szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tárgyi feltételeket. A tömegsport foglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban, pontos idejét az órarendben kell meghatározni.

65

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Az iskolaorvos végzi a 9. osztályba felvételiző tanulók szűrését, valamint a 12., 13. osztályból továbbtanulásra jelentkezett, felvételi előtt álló növendékek orvosi vizsgálatát. Az iskolaorvos a tanulók egészségügyi állapotának szűrését, ellenőrzését az alábbiak szerint végzi: fogászat évente 1 alkalommal, belgyógyászat évente 1 alkalommal, tüdőszűrés szükség esetén, és minden végzős szűrése a tanév befejezése előtt, szemészeti szűrés évente, szükség szerint szakorvosi rendelésre utalással, katonai alkalmassági előszűrés. A védőnő évente higiéniai – tisztasági vizsgálatot is végez. Az intézmény alkalmazottja az egészségügyi asszisztens, aki minden egészségügyi problémában napi 8 órában áll a tanulók rendelkezésére. Legfontosabb feladata az egészségügyi prevenció biztosítása. A kollégiumban elhelyezett tanulók részére az intézmény külön orvosi ellátást biztosít. Az intézmény által alkalmazott orvos minden nap 1 órát rendel (tanévenként megállapított időpontban.) 2./ A tanulók testi egészségének védelme, a baleset elhárítás érdekében tett intézkedések: az igazgató a biztonságtechnikai feladatok ellátására köteles megfelelő szakember közreműködését biztosítani, a tanév első hetében minden tanulót általános balesetelhárítási és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, amit a tanulónak aláírásával kell tudomásul vennie, a gyakorlati oktatás keretében az egyes munkahelyekre jellemző oktatásról a gyakorlati oktatásvezető köteles gondoskodni, az oktatást a tanév illetve a csoportcsere első foglalkozásának elején kell megtartani, ennek lényegét a tanuló rögzítse a műhelynaplójában, az alkalmazottak feladata jelenteni az igazgatónak, ha balesetet észlelnek, a pedagógus köteles gondoskodni arról, hogy a felügyelete alatt történt balesetről jegyzőkönyv készüljön. 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

66

13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

67

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: A tanuló fegyelmezett magatartást tanúsítson, tartsa be: - a foglalkozások rendjét, a helyiségek és az intézményhez tartózó területek használati rendjét, az intézmény szabályzatainak előírásait; - az előírásnak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; - óvja saját és társai testi épségét, egészségét; - sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; - haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá, ha megsérült (és képes arra, hogy sérülését jelentse); - tartsák be az iskolán belül illetve otthonunk és az iskola közötti közlekedés szabályait (ne az úttesten figyelmetlenül, hanem a kijelölt gyalogátkelő helyen közlekedjenek . Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az oktatási intézmény vezetőjének gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről, a nevelésoktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a baleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A jogszabály szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló és a felnőtt baleseteket, teljesíti a bejelentési kötelezettséget.

68

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 13. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 13. 3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

69

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:0 a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettesek az intézmény gondnokát

70

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket módon értesíteni (riasztani) kell,valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

71

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: titkárság igazgatói iroda tűzvédelmi felelős (gondnok) irodája

72

15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői munkaközösséget az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.

73

Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. Tankönyvtámogatással összefüggő szabályok (részlet a házirendbő) A szeptemberi szülő értekezleten az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket a kedvezményes tankönyvhöz jutás lehetőségeiről, a támogatás formáiról, az igénybevételhez szükséges dokumentumokról s határidőről a tankönyvfelelőstől kapott írásos tájékoztató segítségével. A tankönyvfelelős az osztályfőnökök közreműködésével november 15-ig felméri a következő tanévtámogatás kedvezményeit igénylőket. A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt tankönyveik listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközösséggel és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek megrendeléséveI. A tankönyvjegyzékben nem szereplő, de a tankönyvrendelésbe felvett könyvek esetében a Diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértése is szükséges. Az iskola tankönyvfelelőse a kapott listák alapján elkészíti osztályok, szakmák szerinti bontásban a tanulók tankönyvjegyzékét. A jegyzékeknek tartalmaznia kell tankönyv raktári számát, címét, szerzőjét, és a tankönyvrendelésben megjelölt vételárát. Az iskolai tankönyvfelelős minden évben, legkésőbb március 31.-ig az osztályfőnökökhöz eljuttatja a tankönyvek listáját. Az osztályfőnökök kiküldik a szülőknek az értesítést az ingyenes tankönyvekre való jogosultság feltételeiről és az igénylőlapokat a támogatáshoz. Az osztályfőnökök 2 héten belül összegyűjtik a szülők által kitöltött és aláírt megrendelő listát, és eljuttatják a tankönyvfelelőshöz és a gazdasági szervezethez.

74

A 9. és a szakképző első évfolyam a tanulói a tankönyvek listáját és az igénylő lapokat a felvételről küldött értesítéssel együtt kapják és kitöltve a beiratkozáskor hozzák vissza. A megrendelt tankönyvek jegyzékét hirdetőtáblákon és az elárusítóhelyen is ki kell függeszteni. A tankönyvosztás külön ütemterv szerint osztályonként és évfolyamonként meghatározott időben augusztusban történik. A tankönyvek átvétele a kitöltött lista alapján történik. A tanulónak joga, hogy ne vegyen egész tankönyvcsomagot, illetve, hogy 1-1tankönyvből több példányt vásároljon. A tankönyvosztáskor hiányzó tankönyveket a listán jelölni kell és utólag pótolni a tanuló számára. A fizetés a tankönyvek átvételekor egy összegben történik. A nem alanyi jogon kérhető tankönyvtámogatás az osztályfőnökök javaslata alapján az igazgató döntése után adható. Az osztályfőnök a diák szociális helyzete és a tanuló által vásárolt tankönyvek árának ismeretében javasol. A kedvezményezett tanulók listáját az ifjúságvédelmi felelős legkésőbb a tankönyvosztás megkezdése előtt átadja a tankönyvfelelősnek. Az iskolai tankönyvfelelős a hiányzó tankönyveket legkésőbb októberig köteles a tanuló részére beszerezni, vagy legkésőbb október 15-ig a tanulónak a vételárat visszafizetni.

75

16. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI Az iskolában a 11. évfolyamtól a 14. évfolyamig felnőttképzési tagozat működik. A felnőttoktatás formái: ISKOLARENSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI: nappali munkarend szerinti oktatás Szakközépiskola képzés (szakiskola 10. osztályát elvégzett tanulók számára érettségire felkészítő képzés) Szakiskolában (ifjúsági osztály) 16. életévüket betöltött, és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók számára szakképzés a levelező rendszerű szakmai oktatás a szakközépiskolában ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNŐTTOKTATÁS: tanfolyami, Iskolarendszeren kívüli szakképzést a Baranya Megyei Munkaügyi Központnál nyilvántartásba vett szakképesítések megszervezésére szervezhet az iskola. A szakközépiskolai felnőttoktatás (érettségire épülő OKJ-S) a tanulók elfoglaltságához igazodva a 13-14 évfolyamo(ko)n levelező formában folyik. A levelező oktatás keretében a tanulóknak havonta 4-8 alkalommal kell kötelező foglalkozást tartani, melyen a tanulók számot adnak tudásukról, illetve segítséget kapnak a következő időszakra az egyéni felkészüléshez. A levelező oktatásban részt vevő tanulók minden félév végén vizsgát tesznek. Igény szerint a levelező oktatásban részt vevő tanulók számára nem kötelező jelleggel konzultációs napokat lehet tartani. A szakiskolában felnőttoktatás működik a 11-12. szakképzési évfolyamon ifjúsági osztály formájában az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény és az azt módosító 1996. évi LXII. Oktatási törvény 78. §. (5) bekezdése alapján, iskolarendszeren belüli képzésben. Az ifjúsági osztályba beiskolázhatók azok a tanulók, akik 16. életévüket betöltötték, és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. A tanulók értékelése a nappali oktatás értékelési rendszere és törvényi előírása szerint folyik. A szakképesítés megszerzése alapfokú iskolai végzettséghez (a nyolcadik osztály elvégzéséhez) kötött, ezért annak megszerzésére felzárkóztató képzés szervezhető. Iskolarendszeren kívüli szakképzést a Baranya Megyei Munkaügyi Központnál nyilvántartásba vett szakképesítések megszervezésére szervezhet az iskola. Az iskolarendszeren kívüli képzésben szervezett oktatás, a Megyei Munkaügyi Központoknyilvántartása alapján jegyzékbe vett szakképesítések megszerzésére indítható. A felnőttképzés szervezésében, lebonyolításában a mindenkor hatályos felnőttképzési törvény (2001. évi CL tv.) előírásait kell alkalmazni. A felnőttképzés szervezéséért és lebonyolításáért az igazgató által megbízott személy a felelős. A képzések tartalmi követelményeinek biztosítása érdekében az intézmény Szakmai Tanácsadó Testületet hoz létre. (Felnőttképzési tv. 14.§.) A képzések megvalósítása az éves képzési terv és a képzési programok alapján történik. (Felnőttképzési tv. 15.§.)

76

A képzésben résztvevő és az intézmény, felnőttképzési szerződés alapján létesít jogviszonyt. (Felnőttképzési tv. 20.§.) A felnőttképzésben résztvevő munkatársak foglalkoztatása a munkaköri leírásukban foglaltak alapján történik, képzésenként külön megállapodás alapján. 17. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítélését a Kollektív Szerződés szabályozza az iskolavezetés és a munkavállalói érdekképviselet egyeztetése alapján. Hivatkozott törvény: 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról A szakszervezete, a kollektív szerződés 8.§, 9.§ A közalkalmazottak részvételi jogai 14.§, 16.§ 18. AZ INTÉZMÉNY KÖZALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 18.1. A munkaidő Az intézmény alapító okiratában illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően napi 8, heti 40 órás ill. heti 5 napos munkarend szerint működik. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra. A nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek – az intézmény munkarendjében meghatározottak szerint valamennyi munkanapon a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottainak munkaidő beosztását a közvetlen vezető, a kincstárnok bevonásával az intézményvezető-igazgató határozza meg, szem előtt tartva az intézmény zavartalan működését. A munkaidő beosztás tanév közben módosítható. A munkaidő beosztás változtatásáról a változás kezdő időpontját megelőzően egy héttel előbb tájékoztatni kell az érintetteket. 18.2. Pedagógusokra vonatkozó eltérő szabályozás:

77

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet értelmében a pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően, nem köteles az intézményben tartózkodni. A munkaidő hossza nem változik attól függően, hogy a feladatot a kötelező óraszám keretében belül, vagy azon kívül kell ellátni. Ennek megfelelően a munkaidőnek az a része, melynek során a pedagógus a kötelező óráját teljesíti, az általános szabályoknak megfelelően hatvan perces órákból áll. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy az iskolákban a tanítási órák hatvan percnél rövidebb ideig tartanak (általában 45 perc), mert az óraközi szünetek a tanulók részére biztosítanak pihenőidőt és nem a pedagógusnak. A nevelő és oktatói munkával, a gyermekekkel, tanulókkal történő megfelelő foglalkozáshoz kapcsolódó feladatok, amelyek körébe tartozik a tanítási órákra történő felkészülés, a foglalkozások előkészítése, a gyermekek tanulók teljesítményének értékelése. Ezek a feladatok nem igénylik minden esetben, a nevelési-oktatási intézményben való bent tartózkodást. A tanórai felkészüléshez a könyvtár igénybevételére, otthoni olvasásra, tanulásra is szükség lehet. A dolgozatok javítása ugyancsak megoldható a nevelési-oktatási intézményen kívül is. A pedagógus tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, például a különböző naplók vezetése, félévi értesítők kiállítása, év végi bizonyítványok elkészítése. Ennek a végrehajtása általában igényli a nevelési-oktatási intézményben való bent tartózkodást, ugyanis az okiratok biztonságos őrzése csak az intézményben valósulhat meg. Nem javasolt tehát különféle naplók, okiratok hazavitele, de természetesen nem kizárt, hogy egyes ügyviteli tevékenységet valaki az intézményen kívül is végezzen. A pedagógus a munkáltató rendelkezései szerint köteles ellátni a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő olyan feladatot, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét. Ennek értelmében a munkáltató utasításai alapján köteles részt venni a nevelőtestület munkájában, vagy az iskolai kulturális – és sportélet megszervezésében. Munkaköri feladatként el kell látni a tanulók felügyeletét, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat is. A részmunkaidőben foglalkoztatott (főállású) pedagógusok a foglalkoztatásuk arányában kötelesek ezen feladatoknak eleget tenni. Pedagógus beosztásúak kötelező óraszáma: Intézmény igazgató 2 óra Igazgatóhelyettes 4 óra Elméleti tanár 22-26 óra Kollégiumi nevelő 30óra

78

18. 3. Egyéb alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések: Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottainak munkaidő beosztása, munkaideje a következők szerint lett kialakítva:

79

Intézményi vagyon működtetéséhez tartozó gazdasági, pénzügyi ill. egyéb ügyviteli ügyintézői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. Hétfőtől-csütörtökig Pénteken:

½ 8 órától ½ 8 órától

16 óra 13 óra

A Gondnokság területén a munkaidőt 40 órás heti munkaidő keretben kell teljesíteni, az intézményvezető engedélye alapján. Annak személyre történő napi lebontása és ellenőrzése a Gondnok joga ill. felelőssége. Rögzítésének helye: az érintettek munkaköri leírása. A Kollektív szerződés szerint szabályozva. 18. 4. Rendkívüli munkavégzés A közoktatási törvény módosítása következtében a pedagógusok esetében is összhang keletkezett a Munka Törvénykönyve idevonatkozó fejezetével a túlmunka tekintetében. Tehát pedagógus esetén is túlóráról, rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről akkor beszélhetünk, ha az a heti kötelező 40 órán felül keletkezik. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül: a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka (túlmunkavégzés), a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka, illetőleg meghatározott helye és ideig történő készenlét, ügyelet A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az intézmény vezetője írásban rendelheti el, legalább 24 órával a munka megkezdése előtt. Biztonsági szempontból, előre nem látható, nem tervezhető okok miatt, az intézmény folyamatos üzemeltetésének érdekében az intézmény igazgatója, vagy az igazgató helyettesek túlmunkát rendelhetnek el szóban, illetve telefon útján.

80

Az elrendelhető túlmunka felső határa: Nem pedagógus munkakörök esetében: A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, de a 12 órát nem haladhatja meg, heti munkaideje 40 óra, de a 48 órát nem haladhatja meg. A napi illetve a heti munkaidő mértékében az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Pedagógus munkakörben a közoktatásról szóló törvény 1. sz. melléklet harmadik rész II/17. pontjában meghatározottak szerint – a rendes munkaidőn belül – az elrendelhető többletóra a napi 2, illetve heti 6 tanítási óránál nem lehet több. Ettől eltérni csak a következő esetekben lehet: a-b., a munkakör nincs betöltve ill. a kiírt pályázat sem vezetett eredményre c., a betöltött munkakör feladatainak ellátása előre nem tervezhető okból váratlanul lehetetlenné vált. Pl. betegség, baleset vagy egyéb ok. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként 300 óra. A kollektív szerződés szabályozza. Az iskola valamennyi közalkalmazottjára vonatkozó részletes szabályozást, a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza. 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyomány ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Gondoskodni kell az iskola zászlajának gondos megőrzéséről, az átadási ünnepségek méltó megszervezéséről. Az iskola jelvényének viselése minden tanuló, pedagógus számára ajánlott.

81

Az igazgató feladata: a jelvényt igénylő tanulók és dolgozók részére az iskolajelvény biztosítása, az osztály- és érettségi tablók elhelyezése, az érettségi találkozók szervezéséhez megfelelő segítségnyújtás és a képviselet biztosítása, a Katedrális Alapítvány működésének biztosítása, a testvériskolákkal meglevő kapcsolatok ápolása, továbbépítése, A műszaki igazgatóhelyettes feladata: Pollack Mihály emlékének ápolása, munkásságának megismertetése az iskola minden tanulójával, A szabadidő szervező feladatai: az ünnepi műsorok, megemlékezések megszervezése (a magyar-történelem, humán munkaközösség tagjainak segítségével), a diákönkormányzat kulturális rendezvényeinek előkészítése, a szalagavató bálok előkészítése, A tantestület feladata: saját közösségi rendezvényeinek megszervezése, (pedagógusnap, családi est, vetélkedők) a tanulók által kezdeményezett programok segítése, a szalagavató bál osztályműsorainak, táncának előkészítése, A szakmai munkaközösségek feladatai: a házi tanulmányi és sportversenyek szervezése, vetélkedők szervezése, a városi, megyei kulturális- sportrendezvényeken való részvétel előkészítése és biztosítása, Az iskolai szülői munkaközössége részt vesz: a szalagavató bál, a ballagási ünnepség előkészítésében, A tanulóifjúság által közvetlenül szervezett és ápolt hagyományok: a szecskaavató ünnepség és bál megszervezése, az iskolarádió szerkesztése és működtetése, a Pollack-nap megszervezése, stb.

82

20. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A KÖZOKTATÁSBAN A minőségbiztosítás célja: A közoktatás minőségfejlesztési rendszere magában foglalja a közoktatási intézmény által ellátott, a fenntartói irányítás keretében végzett, és az ágazati irányítás körébe tartozó minőségfejlesztési feladatokat. A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálás, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. Intézményünk ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében iskolánk azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok: Intézményünk a feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg minőségpolitikáját. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert az intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

83

Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. A mellékletek, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók.

84

Záradék A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez az iskolai diákönkormányzat egyetértését adta. Kelt: Pécsett, 2005. augusztus 31. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez a kollégiumi diákönkormányzat egyetértését adta. Kelt: Pécsett, 2005. augusztus 31. …………………………………… kollégiumi diákönkormányzat vezetője

85

A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez az iskolai szülői mukaközösség egyetértését adta. Kelt: Pécsett, 2005. augusztus 31. …………………………………………….. iskolai szülői munkaközösség vezetője A Közalkalmazotti Tanács nevében nyilatkozom arról, hogy a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Kelt: Pécsett, 2005. augusztus 31. …………………………………………….. KT elnök A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2005 év augusztus hó 31 napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igen szavazattal elfogadta. Kelt: Pécsett, 2005. augusztus 31. …………………………………… igazgató

Legitimációs záradék:

86

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Közoktatási Bizottsága ………………………………………. számú határozatával jóváhagyta a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát. P é c s, …………………………………. ……………………………. főosztályvezető

87

1. számú melléklet a Pécsi Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Az iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzata alapján készült. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: a szakközépiskola és a szakiskola tanulói összetétele, az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott nevelési, oktatási és közművelődési célok, feladatok, az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere, az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): vásárlás a könyvtárellátótól, könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján, ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. A kézikönyvtári állományba gyűjtendők a műveltségi területek alapdokumentumai: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, adattárak, összefoglalók, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Az ismeretközlő irodalom állományába gyűjtendők a helyi tanterveknek megfelelően: ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. A szépirodalmi állományba gyűjtendők a tantárgyak tantervi követelményei szerint: házi és ajánlott olvasmányok, antológiák, életművek, népköltészeti alkotások, a mai magyar és világirodalom kiemelkedő művei (válogatva) 4. A pedagógiai gyűjtemény anyagába válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom

88

és határtudományainak dokumentumai: pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, szótárak, pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók, a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási feladatok megvalósításához szükséges szakirodalom, a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma, a tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei, a tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom, az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények, oktatási intézmények tájékoztatói, általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok, az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. A könyvtári szakirodalom (segédkönyvtár) állományába válogatva gyűjtendők: a könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák, könyvtári jogszabályok, irányelvek, az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre dokumentum-típusok szerint: könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, videofilmek, diafilmek, CD-k és DVD-k.

audiovizuális dokumentumok, hangkazetták,

89

2. számú melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, kincstárnok, iskolatitkár, bér- és munkaügyi előadó pénztáros a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, kincstárnok, kollégiumvezető, iskolatitkár, osztályfőnökök, kollégiumi nevelők,

90

gyermek- és ifjúság védelmi felelős, tanuló-nyilvántartók tankönyvek beszerzésével és értékesítésével foglalkozó személy étkezési térítési díjat szedő személy Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettesek, kincstárnok, bér- és munkaügyi előadó, pénztáros, iskolatitkár, a tanulók adatait továbbíthatja: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: tanuló-nyilvántartók valamint iskolatitkár; a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök; az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani.

91

A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár). b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

92

4. számú melléklet A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Iskolai Sportkörének Alapszabálya 1. Az ISK neve: Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Iskolai Sportköre, - röviden: Pollack ISK, Pécs 2. Az ISK székhelye: 7621 Pécs, Batthyány u. 1-3. 3. Az ISK pályája: 7621 Pécs, Jókai u. 8. 4. Az ISK színe: sárga-kék 5. Az ISK működési területe: Pécs Megyei Jogú Város 6. Az ISK bázisát képező szerv: Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Pécs 7. Az ISK felügyelő szerve: Baranya megyei Közművelődési, Közoktatási és Sportiroda II. A sportkör célja Tagjainak rendszeres intézményen belüli és intézmények közötti játék, turisztikai, versengési és versenylehetőségek tervezése és szervezése. A sportkör ehhez lehetőségeihez mérten pályát, öltözőket, sportfelszereléseket és sporteszközöket biztosít. III. A sportkör tagsága 1. A sportkör tagja minden tanuló, aki az iskola nappali tagozatára beiratkozott és ott tanulmányait folytatja. 2. A sportkör működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki nyilatkozatban vállalja a sportkör anyagi támogatását. 3. A sportkör szakosztályainak munkájában való részvétel önkéntes. IV. A sportkör tagjainak jogai és kötelességei 1. A sportköri tagok jogai: a. a sportköri küldöttközgyűlésen az általuk választott küldöttek útján vesznek részt a tisztviselők és testületek megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában

93

b. véleményt nyílváníthatnak, javaslatot tehetnek a sportkört érintő bármely kérdésben c. a sportkör vezetősége által meghatározott feltételek szerint részt vehetnek a szakosztályok munkájában, edzéseken, versenyeken, használhatják a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, szakmai segítséget igényelhetnek d. részesülhetnek a sportkör által nyújtott kedvezményekben 2. a. b. c.

A sportköri tagok kötelességei: az alapszabály betartása, a sportkör vezetősége által hozott határozatok betartása a sportkör vagyonának, eszközeinek megóvása a versenyekre való lelkiismeretes felkészülés, legjobb tudás szerinti szereplés

3. A sportkör pártolótagjának jogai: a. javaslataival, észrevételeivel élhet a sportkör működésével kapcsolatban b. részesülhet a sportkör által nyújtott kedvezményekben 4. A sportkör pártolótagjának kötelességei: a. a sportkör célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása b. a vállalt anyagi támogatás mértékének meghatározása c. az alapszabály betartása V. A sportkör gazdasági tevékenysége A sportkör gazdasági tevékenységét az intézmény költségvetéséhez kötötten az intézmény mindenkori gazdasági apparátusa látja el. 1. Előkészíti a gazdálkodási terveket, költségvetést és beszámolókat készít 2. Elvégzi a sportkör pénzügyi adminisztrációját, a szakosztályokat elszámoltatja a működés költségeiről, vezeti a jogszabályban meghatározott nyílvántartást, ellenőrzi és rendszerezve megőrzi a bizonylatokat. 3. Rendezi és elvégzi a Tb. Igazgatósággal és az APEH-hel szemben fennálló kötelezettségeket.

94

VI. A sportkör szervezete 1. A sportkör legfőbb szerve a küldöttközgyűlés. A köldötteket a szakosztályok választják. A küldöttközgyűlést legalább kétévente össze kell hívni, de össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok egyötöde a cél megjelölésével írásban kéri. 2. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek 50%-a+1 fő jelen van. 3. A küldöttközgyűlés határozatait nyílt szavazásssal, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A sportkör alapszabályának módosításához és a vezetőség megválasztásához azonban 2/3-os többség szükséges. 4. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a sportkör feloszlásának kimondása, az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezetőség és a tisztségviselők megválasztása. 5. A sportkör vezetőségének tagjai: az iskola igazgatója, a sportcsoportok vezetői, valamint sportcsoportonként kettő választott tanuló. 6. A sportkör vezetőségének feladatai: a sportköri tevékenység irányítása, a küldöttközgyűlés összehívása és lebonyolítása, a sportkör eredményes működéséhez, a sportoláshoz szükséges feltételek megteremtése, a szakosztályok létrehozása, a tagdíj összegének megállapítása. 7. A sportkör vezetőjének feladata: vezeti és szervezi a sportkör munkáját, képviseli a sportkört, intézkedik a küldöttközgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben. A sportkör vezetőjének távollétében a sportkör vezetőhelyettes teljes jogkörrel képviseli a sportkört. 8. A vezetőségi tagok feladatai: rendszeresen és tevékenyen részt vesznek, a sportkör feladatainak meghatározásában és megvalósításában. VII.A szakosztályok A sportkörben sportáganként szakosztályok működnek, melyek munkáját sportcsoportvezető irányítja, aki tevékenységéről az elnökségnek számol be. A szakosztály feladata a sport oktatása, a nevelés, versenyek és mérkőzések rendezése, illetve a versenyeken és mérkőzéseken való részvétel. VIII. A sportkör megszűnése A sportkör megszűnik, ha felosztását a küldöttközgyűlés kétharmados többséggel kimondja.

95

96

Tartalom

Bevezetés Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A FEUVE rendszer és a szabályozottság, szabályosság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség Ellenőrzési nyomvonal Kockázatkezelés Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek

97

Bevezetés A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium FEUVE rendszerének kidolgozására - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a, továbbá a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor. I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a határozza meg. I/1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer.

98

I/2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

I/3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek a szerven belüli, feladatköri elkülönítését – az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott előírás érdekében - az 1. számú melléklet biztosítja. I/4. A FEUVE rendszer A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belső szabályzatokat, melyek alapján az intézény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való - szabályszerű, - gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit. I/5. Az intézmény vezetőjének gazdálkodással kapcsolatos felelőssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban

99

Az intézmény vezetője köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézmény vezetője köteles - kialakítani, - működtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni: - az intézmény gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait és egyéb sajátosságait. Az intézmény vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi.

I/6. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a gazdálkodással kapcsolatosan;

100

d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. I/7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet - jelen esetben az intézményünk - működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az intézmény működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. Gazdaságosság A gazdaságosság az intézmény által ellátott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Hatékonyság A hatékonyság az intézmény által ellátandó tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Eredményesség Eredményesség az Intézmény által ellátott tevékenység, céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

101

II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. II/1. Elvek A pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézény vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon: - az intézmény mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; - az intézmény a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; - az intézmény a működése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészítsék a vonatkozó szabályzatokat, előírásokat. II/2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi előírások kötelező előírásai miatt. - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek - szabályozása (anélkül, hogy azt kötelező központi előírás kötelezővé tenné) szükséges a szerv működési, szervezeti sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területet jelöl, - szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. - Új belső szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott – a szabályozás előtt - előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával,

102

- csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. - A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti időközönként felül kell vizsgálni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, - a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint - a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. - A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz tartozó folyamatgazdákkal. II/3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása folyamatábráját a 3. számú melléklet tartalmazza. II/4. Belső szabályzatok Az Iskolaszolgálattal kötött együttműködési szabályban megfogalmazott valamint a helyi speciális feladatok ellátására hozott szabályokat írásban kell rögzíteni. Belső szabályozás körébe így a következők tartozhatnak: - szervezeti és működési szabályzat a mellékleteivel, - működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati időszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelős személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található.

103

A FEUVE rendszer és a szabályosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. II/5. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézmény Igazgatójának és Kincstárnokának feladata, hogy dolgozói számára biztosítsa - a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, - a belső szabályokhoz való hozzáférést, - a központi, illetve a belső szabályzatokkal kapcsolatos információkat a szabályosság betartása érdekében.

II/6. Eljárások A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az intézéményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről. - A központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. - A belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. - Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő - feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve

104

- tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. - A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: - előzetes vezetői ellenőrzéssel, - egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, - utólagos vezetői ellenőrzéssel, A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb.

II/7. Belső szabályzatok A szabályosságnak a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni.

A FEUVE rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. II/8. Elvek

105

Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az Intézmény vezetőjének feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. Cél, a megfelelő minőségi „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Az Intézény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erőforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. II/9. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a legolcsóbban oldják meg. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. - A gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani.

106

II/10. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. II/11. Belső szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek.

A FEUVE rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. II/12. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az Intézmény vezetőjének feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során.

107

A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az Intézmény a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával - a lehető legtöbb, és - legjobb minőségű feladatellátást végez. II/13. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása vonatkozásában az Intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. II/14. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírások. II/15. Belső szabályzatok

108

Amennyiben a hatékonyság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek.

A FEUVE rendszer és az eredményesség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül II/16. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az Intézmény vezetőjének feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - bevételi előirányzatok elérése, - kiadási előirányzatok felhasználása, - a létszám-előirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség az Intézmény tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az Intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. Az Intézmény adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.

109

II/17. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minőségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevők, és a lehetséges igénybevevők közötti kapcsolatot. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minőségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nő, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. Az eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. II/18. Belső szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetőek legyenek.

110

III. Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - közép, illetve hosszú-távú program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.

111

A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés

112

- módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 4. számú melléklet - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.

113

IV. Kockázatkezelés

1. Az Intézmény vezetőjének a kockázatokkal kapcsolatos feladata A vezető köteles a kockázati tényezők figyelembevételével - kockázatelemzést végezni, és - kockázatkezelési rendszert működtetni. 1.1. A kockázatelemzés A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani az Intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. 1.2. A kockázatkezelés A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni - azon intézkedéseket és - az intézkedések megtételének módját, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat.

114

2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

V. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek Táblázatok 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról

115

Mellékletek számú melléklet A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése 2. számú melléklet A belső szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje 3. számú melléklet A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája 4. számú melléklet Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala

116

117

V. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység 1. Költségvetési koncepció - az intézmény költségvetési koncepciójának összeállítása

2. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés

Előzetes vezetői ellenőrzés Módja, Feladat Határeszköze ellátója idő

Folyamatba épített ellenőrzés Módja, Feladat Határeszköze ellátója idő

Utólagos vezetői ellenőrzés Módja, eszköze Feladat Határellátója idő

Megbeszélés, illetve a tárgyév ¾. éves gazdálkodásról szóló beszámoló tervezet áttekintése. Az intézmény bevételi forrásainak számbavétele. Az ellátandó feladatok felmérése.

Intézmé nyvezet ő, Kincstár nok

Koncep ció összeáll ítá-sa előtt

Jogszabályi és belső előírásokkal való folyamatos egyeztetés

kincstár Folyam Megbeszélés, nok atos konzultáció során annak ellenőrzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e a helyen képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségek et

Szakmai konzultáció, értekezleten való részvétel megbeszélése

Intézmé nyvezet ő, kincstár nok

Tervez ési munká k előtt

Központi irányelvek, útmutatók áttekintése

kincstár Folyam A tervezés Intézmé Tervez nok atos elméleti nyés szakmai vezető során dokumentumai meglétének ellenőrzése

Intézmé nyvezet ő, kincstár nok

A koncep -ció véle ményez -tetése előtt

118

- a tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Írásos feljegyzés az egyes tervezési munkafolyama tok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegoszt ás rendjéről - a tervezéssel kapcsolatos Szóbeli, illetve feladatellátásra vonatkozó írásbeli utasítás általános szabályok meghatározása az egyes és betartatása tervszámok alátámasztásán ak rendjéről (pl. tapasztalati adatok, részletes számítások stb. követelménye) - a költségvetési rendelet Vezetői szóbeli címrendjének megismerése, beszámoltatás címrend szerinti tervezés (az intézmény egy külön címet jelent)

Intézmé Tervez nyvezet ési ő munká k előtt

Egyezetés, szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

kincstár Folyam Szóbeli Intézmé Tervez nok atos beszámoltatás a nyési tervezési vezető feladat feladatok ok ellátásának végén menetéről


A tervezés kincstár Folyam munkapéldány nok atos aiba, alapszámításai ba történő betekintés, tájékoztatás kérés

A tervezési Intézmé Tervez dokumentáció nyési – beleértve vezető feladat valamennyi ok tervszámot végén megalapozó számítást, nyilvántartást stb - áttekintése


A tervezési kincstár Folyam munkák nok atos megkezdése során az cím, illetve az alcímek költségvetéséb e való betekintés

A tervezési Intézmé Tervez dokumentáció, nyési a költségvetési vezető feladat rendeletok tervezet érintett végén címrendjének ellenőrzése

119

- a személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése a megadott sarokszámok alapján

A tervezést Intézmé Személ A tervezési kincstár A A területre Intézmé A végző személy nyvezet yi folyamatok nok tervezé vonatkozóan nyszemél személyi ő juttatás szakmai s alatt elkészült vezető yi juttatások ok nyomonköveté legaláb tervezet és az juttatás tervezésére tervezé se az elvégzett b2 azt megalapozó ok vonatkozó se előtt munka alkalo számítások tervezé jogszabályi, áttekintésével, mmal áttekintése, si illetve belső szükség esetén illetve feladat szabályozási konzultáció beszámoltatás ellátásá háttérismeretei az elvégzett t ről való feladatról követő tájékozódás, en illetve a szükséges tájékoztatás megadása

120

- a munkaadókat terhelő járulékok A tervezést Intézmé A A tervezési kincstár A A területre Intézmé A tervezése a megadott sarokszámok végző személy nyvezet munkaa folyamatok nok tervezé vonatkozóan nymunka figyelembevételével munkaadókat ő dókat szakmai s alatt elkészült vezető adókat terhelő terhelő nyomonköveté legaláb tervezet és az terhelő járulékok járulék se az elvégzett b2 azt megalapozó járulék tervezésére ok munka alkalo számítások ok vonatkozó, - a tervezé áttekintésével, mmal áttekintése, tervezé tervezésnél se előtt szükség esetén illetve si alkalmazandó konzultáció a beszámoltatás feladat jogszabályi személyi az elvégzett ellátásá ismereteiről juttatások feladatról t való tervezését követő tájékozódás, végző en illetve a bevonásával szükséges tájékoztatás megadása

121

- dologi jellegű kiadások tervezése A tervezést Intézmé Dologi a megadott sarokszámok alapján végző személy nyvezet jellegi egyes dologi ő kiadáso kiadásokra k vonatkozó tervezé jogszabályi, se előtt (Pl. áfa) illetve belső szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb), illetve a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (Pl. feladatváltozás ) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

A tervezési kincstár A A területre Intézmé A folyamatok nok tervezé vonatkozóan nydologi szakmai s alatt elkészült vezető kiadáso nyomonköveté legaláb tervezet és az k se az elvégzett b2 azt megalapozó tervezé munka alkalo számítások si áttekintésével, mmal áttekintése, feladat szükség esetén illetve ellátásá konzultáció beszámoltatás t az elvégzett követő feladatról en

122

- juttatások, támogatások tervezése Tájékozódás, a Intézmé A a megadott sarokszámok alapján tervezést végző nyvezet terület személy ő tervezé érintett se előtt területre vonatkozó jogszabályi, belső szabályozási (bele értve a területre vonatkozó helyi rendeletet is) ismereteiről, valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése

A tervezési kincstár A A területre Intézmé A folyamatok nok tervezé vonatkozóan nyterület szakmai s alatt elkészült vezető tervezé nyomonköveté legaláb tervezet és az si se az elvégzett b2 azt megalapozó feladat munka alkalo számítások ellátásá áttekintésével, mmal áttekintése, t szükség esetén illetve követő konzultáció beszámoltatás en az elvégzett feladatról

123

- beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése a megadott sarokszámok alapján

- saját bevételek tervezése

Tájékozódás, a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseiről , valamint a szerv tervezésnél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a folyamatban lévő szerződésekről, intézményveze tői elképzelésekről

Intézmé A nyvezet terület ő tervezé se előtt

A tervezési kincstár A A területre Intézmé A folyamatok nok tervezé vonatkozóan nyterület szakmai s alatt elkészült vezető tervezé nyomon legaláb tervezet és az si követése az b2 azt megalapozó feladat elvégzett alkalo számítások ellátásá munka mmal áttekintése, t áttekintésével, illetve követő szükség esetén beszámoltatás en konzultáció, az elvégzett javaslat terv feladatról, a variánsok tervvariánsok kidolgozására megalapozottsá gának ellenőrzése konzultációval,

Intézmé nyvezet ő és Fenntart ó(k)

A tervezés kincstár A A bevétel Intézmé A saját folyamán a nok tervezé tervének ny– munkapéldány s alatt elkészítése után vezető bevétel ok áttekintése, legaláb a tervezett ek a meglévő b2 adatokról tervezé szerződésekkel alkalo konzultáció se után egyéb mmal dokumentumo kkal való összevetése

A terület tervezé se előtt

124

- intézményfinanszírozás, átvett pénzeszközök sarokszámok szerinti tervezése

- az előző évi pénzmaradvány kiszámítása szerinti tervezés

- a bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése az intézményfinanszírozás, mint bevételi forrás figyelembevételével, illetve egyes kiadások csökkentésével

Az egyes források igénybevételi lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatá s újra ellenőrzése A tervezés feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretrő l való beszámoltatáss al Előzetes konczultáció a bevételi és kiadási előirányzatokr ól, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésén ek lehetőségeiről

Intézmé A nyvezet terület ő tervezet ése előtt

A tervezési kincstár A A bevételi Intézmé A munkapéldány nok tervezé tervek teljes nyterület ok, egyéb s alatt dokumentációj vezető tervezé adatszolgáltatá legaláb ának se után sok b2 ellenőrzése, egyeztetése, alkalo szükség esetén beszámoltatás mmal szóbeli beszámoltatás

Intézmé A nyvezet terület ő tervezé se előtt

A kincstár A A pénzmaradván nok tervezé pénzmaradván y tervezésének, s alatt y tervezését számításainak legaláb alátámasztó ellenőrzése b1 számítások alkalo ellenőrzése mmal

Intézmé A nyterület vezető tervezé si feladat ellátásá t követő en Intézmé A Az egyensúly kincstár A A bevételi és Intézmé Az nyvezet részterü megteremtésér nok feladat kiadási nyösszesít ő letek e vonatkozó alatt előirányzatok vezető ett tervezé levezetések, legaláb egyezőségének adatoka sét munkalapok b1 ellenőrzése az t követőe áttekintése alkalo összesített tartalm n mmal adatokat azó tartalmazó tervek dokumentumok elkészít , kimutatások ését alapján követő en

125

- az elemi költségvetés Az elemi Intézmé Elemi Az elemi kincstár Folyam megállapítása, dokumentációjának költségvetés nyvezet költség költségvetés nok atosan elkészítése, továbbítása tartalmi ő vetés megállapítása követelményei összeáll során a vel kapcsolatos ítása munkapéldány szakmai előtt ok ellenőrzése ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével

- a költségvetési dokumentációk megőrzése

A kész Intézmé A dokumentációk nyvezet dokum kezelésére ő entáció vonatkozó k utasítás elkészít megadása ését követőe n

Az elkészített Intézmé Az elemi nyelemi költségvetés és vezető költség a jóváhagyott vetés költségvetési elkészít rendelet ését áttekintésével követő en, de annak inform ációs rendsze rbe való továbbí tása előtt A Intézmé Alkalo dokumentációk nymszerű tárolásának vezető en ellenőrzése beszámoltatáss al, illetve a kezelés módjának áttekintése

126

2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Előzetes vezetői ellenőrzés Munkafolyamat, tevékenység Módja, Feladat Határeszköze ellátója idő 1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása - működést megalapozó Megbeszélés Intézmé Legalá szabályzatok elkészítése, nyvezet bb aktualizálása, /részletezése a ő évente 2.sz.mellékletben./ - a pénzügyi-gazdálkodási terület Megbeszélés Intézmé Legalá költségvetési végrehajtási nyvezet bb szabályzatainak elkészítése, ő évente aktualizálása /részletezése a 2. sz. mellékletben./ 2. A személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználása

Folyamatba épített ellenőrzés Módja, Feladat Határeszköze ellátója idő Tervezet megtekintése, konzultáció Tervezet megtekintése, konzultáció

Utólagos vezetői ellenőrzés Módja, eszköze Feladat Határellátója idő

Intézmé Feladat Kész nyvezet alatt szabályzatok ő min. megtekintése, egyszer ellenőrzés Intézmé Feladat Kész nyvezet alatt szabályzatok ő min. megtekintése, Kincstár egyszer ellenőrzés nok

Intézmé Aktuáli nyvezet san ő Intézmé Aktuáli nyvezet san ő

127

- személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználásának nyomon követése

A feladat ellátásával kapcsolatos vezetői elvárások megbeszélése

- jutalom előirányzata és a jutalmazásra kifizetett összegek ellenőrzése

A területre vonatkozó jogszabályi és belső szabályozási kérdések megbeszélése

Intézmé A nyvezet költség ő vetés jóváhag yását követőe n

A kincstár Az év nyilvántartások nok során , kimutatások havont vezetésének a1 áttekintése, alkalo alapdokumentu mmal mokkal való egyeztetése

A Intézmé Évente nyilvántartások nyvezet legaláb vezetéséről ő ba beszámoltatás féléves, illetve az éves beszám olóhoz kapcsol ódva 1 alkalo mmal Intézmé Jutalom A jutalmazás kincstár Előirán A területre Intézmé Évente nyvezet előirán előirányzatána nok yzat vonatkozó nyvezet legaláb ő yzatána k változt nyilvántartások ő ba k meghatározásá atás, , számítások féléves, meghat nak, valamint a illetve utólagos illetve ározása kifizetésének Jutalo áttekintése az éves , illetve nyomon m beszám felhasz követése, a kifizeté olóhoz nálása számítások se előtt kapcsol előtt ellenőrzése ódva 1 alkalo mmal

128

- az előirányzat-felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzatfelhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása 3. A dologi kiadások előirányzatának felhasználása - a dologi kiadások beszerzésével A feladatok, kapcsolatos munkamegosztás tevékenységek, áttekintése tevékenységi szakfeladatok területenként, feladatonként, és az általuk szakfeladatonként felhasznált dologi kiadások áttekintése, felelősök meghatározása

Intézmé A nyvezet negyed ő évenké nt min 1 alkalo mmal

Az előirányzat- kincstár Havont felhasználási nok a1 ütemterv alkalo teljesítésének mmal figyelemmel kísérése – dokumentumo k alapján

Az előirányzat- Intézmé Évente felhasználási nyvezet legaláb terv és annak ő ba teljesítéséről féléves, való illetve beszámoltatás az éves beszám olóhoz kapcsol ódva

Intézmé Évente A feladat kincstár Igény nyvezet 1-szer, ellátókkal való nok szerint ő illetve megbeszélés feladat változá skor

A feladatok, Intézmé Évente tevékenységek, nyvezet legaláb szakfeladatok ő ba dologi féléves, kiadásaiért illetve felelős az éves személyek beszám szóbeli olóhoz beszámoltatása kapcsol a végzett ódva tevékenységükr ől

129

- a megrendelések és felhasználások kezelése

A Intézmé megrendelések nyvezet és a dologi ő kiadások felhasználása rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítás - az előirányzat-felhasználási terv Az előirányzat- Intézmé dologi kiadásokra vonatkozó felhasználási nyvezet részének betartása, módosítási terv dologi ő javaslatok kidolgozása kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása 4. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása

Évente 1-szer, illetve feladat változá skor

A felállított kincstár folyam A felelősök Intézmé Évente rendszer és az nok atos beszámoltatása nyvezet legaláb utasítás ő b2 ellenőrzése a alkalo nyilvántartások mmal ba való betekintéssel, illetve beszámoltatáss al

A negyed évenké nt min 1 alkalo mmal

Az előirányzat- kincstár Havont felhasználási nok a1 ütemterv alkalo teljesítésének mmal figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján

Az előirányzat- Intézmé Évente felhasználási nyvezet legaláb terv és annak ő ba teljesítéséről féléves, való éves beszámoltatás beszám olóhoz kapcsol ódva

130

- a felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatos felelősségi kategóriák áttekintése

A felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatban a döntés előkészítésért (előkalkuláció, árajánlatok) valamint a döntésért, valamint a döntés végrehajtásért felelősök meghatározása, a vonatkozó belső szabályok áttekintése - az előirányzat-felhasználási terv Az előirányzatfelhalmozási kiadásokra vonatkozó felhasználási részének betartása, módosítási terv javaslatok kidolgozása felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása 5. A saját bevételek előirányzat teljesítése

Intézmé Évente nyvezet 1-szer, ő illetve nagyob b felhalm ozási kiadás esetén

A feladat kincstár Szüksé ellátókkal való nok g megbeszélés, a szerint döntéselőkészít és, a döntés, és a döntés végrehajtás dokumentum tervezeteinek áttekintése

A beruházási Intézmé Évente tevékenységről nyvezet legaláb a feladatellátók ő ba utólagos féléves, szóbeli illetve beszámoltatása az éves a beszám megvalósítássa olóhoz l kapcsolatos kapcsol dokumentumok ódva párhuzamos áttekintésével

Intézmé A nyvezet negyed ő évenké nt min 1 alkalo mmal

Az előirányzat- kincstár Havont felhasználási nok a1 ütemterv alkalo teljesítésének mmal figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján


131

- a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként

- a bérleti díjak beszedése

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok és az általuk beszedendő bevételek, és a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelősök meghatározása A meglévő szerződések és a bérleti díjakra, feltételekre vonatkozó szabályozások áttekintése, a bérbeadásokkal kapcsolatos lebonyolítási eljárás meghatározása

Intézmé Évente A feladat kincstár Igény nyvezet 1-szer, ellátókkal való nok szerint ő illetve megbeszélés feladat változá skor

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedéséért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükr ől Intézmé Évente A felállított kincstár Szerző A felelősök nyvezet 1-szer, rendszer és az nok dések beszámoltatása, ő illetve utasítás szerint a rendelkezésre szükség ellenőrzése a ill. álló esetén nyilvántartások bevétel dokumentumok ba, bérleti ezésen ellenőrzése szerződésekbe ként való betekintéssel, illetve beszámoltatáss al

Intézmé Évente nyvezet legaláb ő ba féléves, illetve az éves beszám olóhoz kapcsol ódva Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b2 alkalo mmal

132

- az előirányzat-felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat- Intézmé A felhasználási nyvezet negyed terv saját ő évenké bevételekre a nt min vonatkozó 1 részének alkalo áttekintése, mmal vezetői iránymutatás megadása 6. Egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzatának teljesítése - egyéb bevételek, átvett A kapcsolatos Intézmé A pénzeszközök előirányzat jogszabályok, nyvezet negyed teljesítése érdekében a szükséges illetve ő évenké intézkedések tájékoztató nt min leiratok, 1 esetleg ha alkalo vannak mmal igénylési feltételek áttekintése - pályázatok Az egyes Intézmé Havont pályázatok nyvezet a min 1 figyelésével, ő alkalo pályázati mmal elképzelésekke l kapcsolatos elvek, felelősök meghatározása 7. Főkönyvi és analitikus könyvelés

Az előirányzat- kincstár Szüksé felhasználási nok g szerit ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése – főkönyvi kivonat alapján

A bevételek teljesítésének figyelemmel kísérése az előirányzat felhasználási ütemterv alapján A pályázatokkal kapcsolatos tevékenység figyelemmel kísérése, a pályázati javaslatok áttekintése


kincstár Havont Az állami nok a1 támogatás alkalo egyeztető tábla, mmal valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás kincstár Szüksé A pályázat nok g tervezeteinek szerint áttekintése, jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás

Intézmé Évente nyvezet legaláb ő ba féléves, éves beszám olóhoz kapcsol ódva Intézmé Pályáza nyvezet t ő ütemez ettsége szerint

133

- a főkönyvi könyvelés

A főkönyvi ISZ könyvelés adott év sajátosságainak , változásának áttekintése. A főkönyvi számla alábontásokra való igény meghatározása. A főkönyvi könyvelés során a munkamegoszt ás rendjének kialakítása, belső határidők megadása.

Évente 1 alkalo mmal, a közpon ti, részlete s számla kerettükör ajánlás megjele nését követőe n

A főkönyvi ISZ könyvelés kialakított rendjének betartatása a főkönyvi kivonatok és a számlaforgalm ak ellenőrzésével, szükség esetén iránymutatássa l

Havont a1 alkalo mmal

A főkönyvi ISZ kivonatok áttekintése, a teljesítési adatok előirányzattokk al, és előirányzatfelhasználási ütemtervvel való összehasonlítás a, szóbeli beszámoltatás

A beszám olási tevéken ységek hez kapcsol ódóan, azok előtt

134

- analitikus könyvelés

- a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolat, feladások

A központi előírás miatt kötelező, illetve a saját belső információigén y kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének, vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhív ás A feladások rendjének, belső szabályozásána k érintettekkel való megbeszélése

Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalo mmal, az adott évi tényleg es könyve lési munká k megkez dése előtt

Az analitikus kincstár Havont Szóbeli nyilvántartások nok a1 beszámoltatás kialakított alkalo rendjének mmal ellenőrzése a nyilvántartások ba való betekintésre, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából

Intézmé A nyvezet beszám ő olási tevéken ységek hez kapcsol ódóan, azok előtt

Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalo mmal, a tényleg es könyve lési feladat ok előtt

A feladások elkészítésének figyelemmel kísérlése, a feladások számszaki ellenőrzése


kincstár Feladás Szóbeli nok onként beszámoltatás 1 alkalo mmal

8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés

135

- a bizonylati rend

A bizonylati rend adott évi kiemelt terülteinek áttekintése, az esetleges új elemek megtárgyalása

Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalo mmal, a tényleg es könyve lési feladat ok előtt - bizonylatkezelés A Intézmé Évente bizonylatkezel nyvezet 1 és fontosabb ő alkalo területeinek mmal, áttekintése, a különös tényleg tekintettel az es új könyve bizonylatkezel lési ési területekre feladat ok előtt 9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység

A bizonylati rend betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás

kincstár Feladás Szóbeli nok onként beszámoltatás 1 alkalo mmal


A bizonylatkezel és betartásának nyomon követése a folyamatokba való betekintésbe, illetve szóbeli beszámoltatás

kincstár Havont Szóbeli nok a1 beszámoltatás alkalo mmal


136

- a szerv készpénzforgalmának bonyolítása bevételi és kiadási pénztárbizonylat alapján

A pénztáros, pénztár helyettes, illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetle nségi helyzetek feloldása 10. A bankszámlaforgalom kezelési tevékenység - a bankszámlaforgalom A bankszámlán bonyolítása keresztül bonyolódó forgalom során a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bírók áttekintése, a belső nyilvántartási és utalási rend megbeszélése

Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalo mmal, illetve szükség szerint

A pénztár kincstár folyam tevékenységén nok atos ek áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentés ek alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás

A pénztári Intézmé Évente tevékenység nyvezet 1-2 ellenőrzése ő alkalo szóbeli mmal beszámoltatáss al

ISZ

A ISZ bankszámlafor galom áttekintése a banknapló, illetve a bankszámlafor galom tételes vizsgálatával

A bankszámla ISZ kezelési tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatáss al

Évente 1 alkalo mmal, illetve szükség szerint

Havont a1 alakalo mmal

Évente 1-2 alkalo mmal

137

- az utalások teljesítése

11. A leltározási tevékenység - a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

- a leltározás értékelésénél figyelembe veendő értékelési szabályok

Az utalások Intézmé Évente teljesítési nyvezet 1 rendje ő alkalo elveinek, a mmal, vezetendő illetve nyilvántartások szükség tartalmának szerint meghatározása

Az utalások kincstár folyam rendjének nok atos áttekintése a nyilvántartások alapján, fizetési felszólítások, késedelmes fizetések esetén konzultáció

Beszámoltatás Intézmé Évente a bejövő nyvezet 1-2 számlák utalási ő alkalo rendje mmal betartásáról

A leltározással Intézmé Évente kapcsolatos nyvezet 1 jogszabályi ő alkalo előírások mmal, áttekintése, a illetve változások szükség megbeszélése szerint

Beszámoltatás Intézmé Évente a felkészülésről nyvezet 1 ő alkalo mmal

Az eszközök és ISZ források értékelési szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése

A leltározásra kincstár Leltáro való nok zásra felkészülés való során szakmai felkész beszámoltatás, ülés az során alkalmazandó 1-2 nyomtatványok alkalo áttekintése mmal Évente Az értékelés ISZ Leltáro 1 során szakmai zásra alkalo tájékoztatás való mmal, nyújtása és felkész illetve konzultáció a ülés szükség feladatellátóval során szerint 1-2 alkalo mmal

Beszámoltatás az értékelési feladatok ellátásáról

ISZ

Évente 1 alkalo mmal

138

- a leltározási ütemterv elkészítése A leltározási ütemterv elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése

- a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása

11. A selejtezési tevékenység - a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

A leltározási tevékenység előtt a feladatok átbeszélése

Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalo mmal, az ütemter v késztés e előtt

A készülő kincstár Leltáro ütemterv nok zási áttekintése, ütemter ellenőrzése, v szükség esetén elkészít konzultáció ése alatt 12 alkalo mmal Intézmé Évente A leltározás Kincstár Leltáro nyvezet 1 végrehajtásána nok zás ő alkalo k áttekintése a végreh mmal, leltározási ajtása a dokumentumo alatt 1leltároz k alapján 2 ás alkalo végreha mmal jtása előtt

A selejtezéssel Intézmé Évente kapcsolatos nyvezet 1 jogszabályi ő alkalo előírások mmal, áttekintése, a illetve változások szükség megbeszélése szerint

Beszámoltatás az elkészült leltározási ütemtervről

Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalo mmal

A leltározás Intézmé Évente záró ny1 jegyzőkönyvén vezető alkalo ek átvétele, mmal szükség esetén konzultáció

A selejtezésre kincstár A Beszámoltatás Intézmé Évente való nok selejtez a felkészülésről nyvezet 1 felkészülés ésre ő alkalo során szakmai való mmal beszámoltatás, felkész az ülés alkalmazandó során nyomtatványok 1-2 áttekintése alkalo mmal

139

- a selejtezés kezdeményezése

A selejtezés Intézmé Évente A készülő kincstár A Beszámoltatás kezdeményezé nyvezet 1 selejtezési nok selejtez az elkészült a sével ő alkalo kezdeményezé ési selejtezési kapcsolatos mmal, sek kezdem kezdeményezés feladatok, a megbeszélése ényesel jogkörök selejtez zés kapcsolatban megbeszélése ési elkészít ellátott kezdem ése feladatokról ényezés alatt 1határid 2 ejét alkalo megelő mmal ző 3 hónapb an - a selejtezési tevékenység A selejtezési Intézmé Évente A selejtezés kincstár Selejte A selejtezési tényleges végrehajtása tevékenység nyvezet 1 végrehajtásána nok zési javaslat, előtt a ő alkalo k áttekintése a tevéken eljárások stb. feladatok mmal, selejtezési ység áttekintése, átbeszélése a dokumentumo alatt 1- megbeszélése, selejtez k alapján 2 a végleges és alkalo selejtezési végreha mmal dokumentumok jtása átvétele előtt 12. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés)

Intézmé Évente nyvezet 1 ő alkalo mmal

Intézmé Szüksé nyvezet g ő szerint

140

- a területre vonatkozó szabályok áttekintése

- a kötelezettségvállalások bonyolítása

Valamennyi jogkör gyakorlására jogosulttal közös megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése A kötelezettségvá llalásra vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartások ra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása

Intézmé Évente nyvezet legaláb ő, b1 alkalo mmal, év elején

A szabályok kincstár Szüksé általános nok g érvényesülésén szerint ek figyelemmel kísérése, szabályozásban lévő értelmezési problémák megbeszélése

Szóbeli Intézmé Szüksé beszámoltatás a nyvezet g szabályok ő szerint betartásával kapcsolatban

Intézmé Évente nyvezet legaláb ő, b1 alkalo mmal, év elején

A kincstár Szüksé kötelezettségvá nok g llalási szerint dokumentumo k áttekintése, egyeztetése más dokumentumo kkal

Szóbeli Intézmé Legalá beszámoltatás, nyvezet bb a illetve a ő féléves kötelezettségvá és éves llalások beszám nyilvántartásán olóhoz ak, valamint az kapcsol előirányzatódva felhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése

141

- a kötelezettségvállalások ellenjegyzése

- a teljesítés szakmai igazolása

Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeine k, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása A teljesítés szakmai igazolása menetének, az igazolás szempontjaina k, valamint módjának meghatározása, közös értelmezés

ISZ

Évente legaláb b1 alkalo mmal, év elején

Intézmé Évente nyvezet legaláb ő b1 alkalo mmal, év elején

A ISZ kötelezettségvá llalások ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása A teljesítés szakmai igazolása menetébe történő betekintés, beszámoltatás.

Minden kötelez ettségv állalás esetén

Szóbeli ISZ beszámoltatás az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban

Legalá bb a féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva

kincstár nok

Szóbeli Intézmé Legalá beszámoltatás a nyvezet bb a szakmai ő féléves Folyam teljesítés és éves Feladate atosan igazolásával beszám llátó kapcsolatban olóhoz kapcsol ódva

A teljesítés és a kötelezettségvá llalás összehasonlítás a.

142

- érvényesítés

- utalványozás

Az Intézmé Évente Az érvényesítés nyvezet legaláb érvényesítés kötelező ő b1 mentébe jellegének, alkalo történő körülményeine mmal, betekintés, k, tartalmának év beszámoltatás. megbeszélése, elején a Az felhatalmazott érvényesítendő feladatellátók dokumentumo tájékoztatása k és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint fedezet meglétének, összegszerűség nek, és alaki követelmények betartásának ellenőrzése Az Intézmé Évente Az utalványozásra nyvezet legaláb utalványozott vonatkozó ő, b1 dokumentumo előírások ISZ alkalo k áttekintése, megbeszélése, mmal, egyeztetése feladatellátók év más tájékoztatása elején dokumentumo kkal

kincstár Szóbeli nok beszámoltatás Feladate Folyam az llátó atosan érvényesítési tevékenység ellátásával kapcsolatban

Intézmé Legalá nyvezet bb a ő féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva

kincstár folyam Szóbeli nok atos beszámoltatás

Intézmé Legalá nyvezet bb a ő féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva

143

- utalványozás ellenjegyzése

13. Vagyongazdálkodás - a vagyon nyilvántartása

Az ISZ ellenjegyzés Pü.előad kötelező ó jellegének, körülményeine k, tartalmának megbeszélése, a felhatalmazott feladatellátók tájékoztatása

Évente legaláb b1 alkalo mmal, év elején

Az utalványok ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása.

ellenjeg yző, illetve kincstár nok

Minden utalván yozás esetén

A Intézmé Évente A kincstár Legalá vagyonnyilvánt nyvezet legaláb vagyonnyilvánt nok bb artásra ő b1 artásokba való negyed vonatkozó alkalo betekintés, az évenké szabályok mmal, egyeztetést nt áttekintése, év célzó megbeszélése elején dokumentumo k elkészíttetése

Szóbeli beszámoltatás az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban

Intézmé nyvezet ő ISZ

Legalá bb a féléves és éves beszám olóhoz kapcsol ódva

Szóbeli Intézmé Évente beszámoltatás, nyvezet egyszer vagyonkimutat ő , ások legaláb áttekintése ba beszám olóhoz kapcsol ódva

144

- a meglévő vagyon hasznosítása

A hasznosítási Intézmé Évente A lehetőségek nyvezet legaláb vagyonhasznos számbavétele, ő b1 ításra a vonatkozó alkalo vonatkozó belső mmal, előírások szabályok év betartásának áttekintése, elején ellenőrzése az felelősök egyes meghatározása hasznosítások során (dokumentumo k ellenőrzése, illetve beszámoltatás) - a meglévő vagyon értékesítése Az Intézmé Évente Az értékesítési értékesítésére nyvezet legaláb eljárások vonatkozó ő b1 figyelemmel belső alkalo kísérése, szabályok mmal, beszámoltatás áttekintése, év értékesítési elején irányok meghatározása 14. A féléves beszámolási tevékenység

kincstár Legalá nok bb negyed évenké nt

Szóbeli Intézmé Évente beszámoltatás, nyvezet egyszer vagyonhasznos ő , ítással legaláb kapcsolatos ba bevételek és beszám kiadások olóhoz megbeszélése kapcsol ódva

kincstár A nok vagyon értékesí tése előtt

A Intézmé Legalá vagyonváltozás nyvezet bb okkal ő negyed kapcsolatos évenké számszaki és nt szóbeli információ kérés

145

- a féléves beszámoló elkésztésére való felkészülés

A vonatkozó jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése

ISZ

A féléves beszám oló előtt

A féléves ISZ beszámolóra való felkészültségrő l tájékozódás, értekezletek megbeszélése

- a féléves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Megbeszélés ISZ az egyes féléves beszámolási munkafolyama tok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegoszt ás rendjéről

A féléves beszám oló előtt

Egyezetés, ISZ szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

A féléves beszám oló késztés e előtt és során szüksé gszerűe n Folyam atos

A féléves beszámolási tevékenység során szóbeli tájékozódás

ISZ

Szóbeli ISZ beszámoltatás a féléves beszámolási feladatok ellátásának menetéről

A féléves beszám olási tevéken ység során legaláb b 2-3 alkalo mmal Féléves beszám olási feladat ok végén

146

- a féléves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása

Szóbeli, illetve Intézmé A A féléves ISZ írásbeli utasítás nyvezet féléves beszámolók az egyes ő beszám munkapéldány előirányzatokh olási aiba, oz tartozó munká alapszámításai beszámolás k előtt ba történő rendjéről (pl. betekintés, az időarányos tájékoztatás teljesítéstől kérés való eltérés magyarázata stb.)

Folyam A féléves atos beszámoló dokumentáció – beleértve valamennyi előirányzatteljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb. – áttekintése - a költségvetési rendelet Vezetői szóbeli Intézmé A A féléves kincstár Folyam A féléves címrendjéről való tájékozódás, az beszámoltatás nyvezet féléves beszámolás nok atos beszámoló intézmény, mint egyik cím szerinti ő beszám munkák dokumentációi féléves beszámolás olómun megkezdésé nak, a határozat kák során a cím (illetve) előtt szerinti rendelet beszámoló tervezet tervezetébe címrendre való betekintés vonatkozó összeállításána k áttekintése

ISZ

A féléves beszám olási feladat ok végén

Intézmé A nyvezet féléves ő beszám olási feladat ok végén

147

- a féléves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok

Konzultáció az Intézmé A Az egyeztetési kincstár Legalá ellátandó nyvezet féléves feladatok nok bb 1 egyeztetési ő beszám dokumentumai alkalo feladatokról olómun nak, mmal kák feljegyzéseinek előtt áttekintése


- a féléves beszámoló számszaki adatainak előkészítése

A féléves Intézmé A A számszaki beszámoló nyvezet féléves adatok adatszolgáltatá ő beszám valódiságának s valódisága olómun ellenőrzése, a érdekében kák főkönyvi betartandó előtt kivonat és az szempontok egyes megbeszélése szánmlaforgal mak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója A főkönyvi ISZ A A cím ISZ kivonat főköny főkönyvi címrend vi kivonatának, szerinti kivonat számításainak, elkészítésének ok esetleges megbeszélése a készítés adatgyűjtéséne könyvelési e előtt k áttekintése sajátosságok figyelembevéte lével


- a féléves főkönyvi kivonat elkésztése címrend szerint is

Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kincstár Legalá Szóbeli nok bb a beszámoltatás féléves az adatok beszám valódisága oló érdekében elkészít ellátott ése feladatokról, előtt 1 azok alkalo eredményeiről mmal

A A főkönyvi főköny kivonatok vi áttekintése kivonat ok készíté se során folyam atosan

ISZ

A főköny vi kivonat ok elkészít ését követő en

148

- a féléves beszámoló számszaki elkészítése

- a féléves beszámolót jóváhagyó testületi dokumentum (határozat/rendelet) elkészítése

- a féléves beszámoló előterjesztésének összeállítása

A féléves ISZ beszámoló számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásáv al, az esetleges kritikus pontok megbeszélése A jóváhagyó IISZ dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése A féléves ISZ beszámoló előterjesztésév el kapcsolatos elvárások, fontosabb pontok tisztázása

A főköny vi kivonat ok készítés e után

A készülő ISZ számszaki beszámoló tervezetekbe való betekintés

A A számszaki számsz beszámolók aki áttekintése beszám oló elkészt ése során folyam atosan

ISZ

A számsz aki beszám olók elkészít ése után

A számsz aki beszám oló elkészít ését követőe n A számsz aki beszám oló után

A dokumentum ISZ tervezetbe való betekintés, konzultáció

A feladat ellátás során folyam atosan

A dokumentum ISZ tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése

A terveze t elkészít ése után

Az ISZ előterjesztés tervezet összeállításako r




149

- a féléves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása

A képviselőISZ testület féléves beszámolót megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségén ek ellenőrzése konzultációval - a féléves elemi beszámoló Az elemi ISZ megállapítása, dokumentációjának beszámoló elkészítése, továbbítása tartalmi követelményei vel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével

A testületi ülés előtt

A féléves elemi beszám oló összeáll ítása előtt

A féléves ISZ elemi beszámoló megállapítása során a munkapéldány ok ellenőrzése

Folyam Az elkészített ISZ atosan féléves elemi beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése

A féléves elemi beszám oló elkészít ését követő en, de annak inform ációs rendsze rbe való továbbí tása előtt

150

- a féléves beszámoló dokumentációk megőrzése

15. Az éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkésztésére való felkészülés

- az éves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás


A vonatkozó jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése

A Intézmé Alkalo dokumentációk nyvezet mszerű tárolásának ő en ellenőrzése beszámoltatáss al, illetve a kezelés módjának áttekintése

ISZ

Az éves beszám oló előtt

Az éves ISZ beszámolóra való felkészültségrő l tájékozódás, értekezletek megbeszélése

Megbeszélés ISZ az egyes zárszámadásho z kapcsolódó munkafolyama tok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegoszt ás rendjéről

Az éves beszám oló előtt

Egyezetés, ISZ szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

A beszám oló késztés e előtt és során szüksé gszerűe n Folyam atos

A beszámolási tevékenység során szóbeli tájékozódás

ISZ

Szóbeli beszámoltatás az éves beszámolási feladatok ellátásának menetéről

ISZ

A beszám olási tevéken ység során legaláb b 2-3 alkalo mmal A beszám olási feladat ok végén

151

- az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása

Szóbeli, illetve Intézmé A A beszámoló kincstár Folyam írásbeli utasítás nyvezet beszám munkapéldány nok atos az egyes ő olási aiba, előirányzatokh munká alapszámításai oz tartozó k előtt ba történő beszámolás betekintés, rendjéről (pl. tájékoztatás az időarányos kérés teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)

A beszámoló dokumentáció – beleértve valamennyi előirányzatteljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatást stb – áttekintése - a költségvetési rendelet Vezetői szóbeli Intézmé A A beszámolás kincstár Folyam A beszámoló címrendjéről való tájékozódás, az beszámoltatás nyvezet beszám munkák nok atos dokumentációi intézmény, mint egyik cím szerinti ő olási megkezdése nak, a rendelet éves beszámolás munká során az adott tervezet k előtt cím címrendek beszámoló szerinti tervezetébe összeállításána való betekintés k ellenőrzése - az éves beszámoló során Konzultáció az Intézmé A Az egyeztetési kincstár Legalá Az egyeztetés ellátandó egyeztetési feladatok ellátandó nyvezet beszám feladatok nok bb 1 folyamatának egyeztetési ő olási dokumentumai alkalo áttekintése feladatokról munká nak, mmal utólag, a k előtt feljegyzéseinek rendelkezésre áttekintése álló dokumentumok alapján

Intézmé A nyvezet beszám ő olási feladat ok végén

Intézmé A nyvezet beszám ő olási feladat ok végén Intézmé A nyvezet beszám ő olási feladat ok végén

152

- az éves beszámoló számszaki adatainak előkészítése

- a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása

Az éves Intézmé A A számszaki beszámoló nyvezet beszám adatok adatszolgáltatá ő olási valódiságának s valódisága munká ellenőrzése, a érdekében k előtt főkönyvi betartandó kivonat és az szempontok egyes megbeszélése szánmlaforgal mak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója A vonatkozó Intézmé A A jogszabályi nyvezet beszám pénzmaradván háttér, a ő olási y-kimutatások vonatkozó munká tervezetének belső k ellenőrzése, az szabályok, a közben alátámasztást vezetett szolgáló nyilvántartások nyilvántartások áttekintése, a , főkönyvi követendő számlák eljárás ellenőrzése meghatározása

kincstér Legalá nok bb a beszám oló elkészít ése előtt 1 alkalo mmal

Szóbeli beszámoltatás az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről

Intézmé A nyvezet beszám ő olási feladat ok végén

kincstár A nok beszám oló készíté s közben

Szóbeli Intézmé A beszámoltatás a nyvezet pénzma pénzmaradván ő radván y alakulásáról, y és a személyi kimutat juttatások ás maradványána elkészít k ését felhasználhatós követő ágáról en

153

- az éves főkönyvi kivonat elkésztése a cím, illetve alcímek szerint is

- az éves beszámoló számszaki elkészítése

- az éves beszámolót jóváhagyó testületi rendelet elkészítésben való közreműködés

A főkönyvi ISZ kivonat címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevéte lével A beszámoló ISZ számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásáv al, az esetleges kritikus pontok megbeszélése A jóváhagyó ISZ dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése

A főköny vi kivonat ok készítés e előtt

A címrend ISZ szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtéséne k áttekintése

A főköny vi kivonat ok készítés e után

A készülő ISZ számszaki beszámoló tervezetekbe való betekintés

A számsz aki beszám oló elkészít ését követőe n

A dokumentum ISZ tervezetbe való betekintés, konzultáció

A főköny vi kivonat ok készíté se során folyam atosan A számsz aki beszám oló elkészt ése során folyam atosan

A főkönyvi kivonatok áttekintése

ISZ

A főköny vi kivonat ok elkészít ését követő en

A számszaki beszámolók áttekintése

ISZ

A számsz aki beszám olók elkészít ése után




154

- az éves beszámoló intézményre vonatkozó előterjesztésének összeállítása

- az éves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása

Az éves beszámoló előterjesztésév el kapcsolatos jogszabályok, elvárások, fontosabb pontok tisztázása A képviselőtestület a zárszámadást megtárgyaló ülésére, mint tájékoztatást adó személy felkészültségén ek ellenőrzése konzultációval

ISZ

A számsz aki beszám oló után

Az ISZ előterjesztés tervezet összeállításako r




Intézmé A nyvezet testületi ő ülés előtt

155

- az éves elemi beszámoló Az elemi Intézmé Az megállapítása, dokumentációjának beszámoló nyvezet elemi elkészítése, továbbítása tartalmi ő beszám követelményei oló vel kapcsolatos összeáll szakmai ítása ismeretek előtt felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével

- az éves beszámoló dokumentációk megőrzése


Az elemi kincstár Folyam beszámoló nok atosan megállapítása során a munkapéldány ok ellenőrzése

Az elkészített Intézmé Az elemi nyvezet elemi beszámoló és a ő beszám testület által oló jóváhagyott elkészít beszámoló ését egyeztetése követő en, de annak inform ációs rendsze rbe való továbbí tása előtt A Intézmé Alkalo dokumentációk nyvezet mszerű tárolásának ő en ellenőrzése beszámoltatáss al, illetve a kezelés módjának áttekintése

156

157

A Pécsi POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az intézmény székhelye, címe: 7622 Pécs, Batthyány u. 1-3

Recommend Documents