A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Terra Studio Kft.

2005. június

Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/a. Tel.: 1 456 5090 Fax: 1 456 5099 web: www.terra-studio.hu Email: [email protected]

A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Készült a Pásztó Kistérség Többcélú Társulása megbízásából

Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Felelős tervező:

Galli Károly vezető projektmenedzser

Munkatársak:

Gajáry Gábor Veres László

Külön

köszönet

illeti

Mészáros

Sándort,

Pásztó

Város

Önkormányzatának

projektmenedzserét a munka végzése során nyújtott szakmai, és Szabó Andreát, a Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány megbízott irodavezetőjét szervezői tevékenységéért.

2005. július

Terra Studio Kft.

Pásztói Kistérség Fejlesztési Programja

TARTALOMJEGYZÉK

I. II. III.

BEVEZETÉS A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2 4 7

III.1. III.2.

A STRATÉGIA CÉLJAI A STRATÉGIA CÉLJAINAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

7 7

III.2.1. III.2.2. III.2.3. III.2.4.

Problémák A probléma-összetevők ok-okozati összefüggései Fejlesztési potenciálok A stratégiai célok részletesen

7 9 11 12

III.3.

PRIORITÁSOK

14

III.3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata III.3.2. A prioritások és intézkedések rendszere

14 17

IV.

18

IV.1.

A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE

18

IV.1.1. IV.1.2. IV.1.3. IV.1.4.

A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása 22 Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására 34 Térségi marketingtevékenyég fejlesztése 40 Korszerű agrár- és vidékfejlesztések megvalósítása, komplex fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása 51 IV.1.5. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 64

IV.2.

A KISTÉRSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE

70

IV.2.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek elsősorban a Mátrához, Cserháthoz kötődő fejlesztése – tématerületek meghatározása IV.2.2. A turisztikai fogadókapacitás és háttér-infrastruktúra fejlesztése IV.2.3. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása IV.2.4. A turisztikai marketing fejlesztése

74 99 107 110

IV.3.

121

HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE

IV.3.1. A közoktatás és a közművelődés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése 123 IV.3.2. Át- és továbbképzések, valamint a szakképzési rendszer fejlesztése 129 IV.3.3. A kistérségi hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjának elősegítése 133 IV.3.4. A sport- és rekreációs tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése 139 IV.3.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 145

IV.4.

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FEJLESZTÉSE

150

IV.4.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése IV.4.2. A szennyvízelvezetés és -kezelés rendszereinek fejlesztése IV.4.3. Vízrendezés és vízkárelhárítás IV.4.4. A vezetékes ivóvízellátás fejlesztése IV.4.5. A hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, hatékonyságának növelése

1

153 158 163 168 170

Terra Studio Kft.

I.


BEVEZETÉS

Pásztó Kistérség Többcélú Társulása 2005. márciusában bízta meg a – közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott – Terra Studio Kft.-t a kistérség fejlesztési programjának elkészítésével. A többszöri előkészítő megbeszélések során körvonalazódtak a Kistérségi Társulás céljai, elvárásai a programmal kapcsolatosan. Ezek szerint a megbízott Terra Studio Kft. által készített anyagnak több célnak kell megfelelnie: 1. Alakítson ki világos, perspektivikus, minél szélesebb széles körben megvitatott és konszenzussal

elfogadott

jövőképet

és

célrendszert

a kistérség fejlesztése

tekintetében; 2.

Szolgáltasson

megalapozott

szakmai

hátteret

–

célrendszert,

fejlesztési

programokat – a kistérség jövőbeni fejlesztési pályázatai számára; 3. A javasolt fejlesztések legyenek tekintettel a jelenleg elérhető, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és a hozzá kapcsolódó 5 Operatív Program kereteiben becsatornázott európai uniós pályázati forrásokra, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy 2007-től új EU pénzügyi ciklus kezdődik, melynek feltételei, irányelvei nem ismertek, tartalmazzanak hosszabb távú, nem az éppen rendelkezésre álló finanszírozási feltételekre alapozó, a kistérség fejlődése, jövőképének megvalósulása érdekében szükséges fejlesztési javaslatokat is. A Helyzetértékelés munkarészt Pásztó Kistérség Többcélú Társulása 2005. május 10-i ülésén megtárgyalta, és – a szükséges módosításokkal – jónak, a programkészítéshez megfelelő alapúnak minősítette. A jelen munkarészben található stratégiai célrendszer a Helyzetértékelésre, illetve az azt összegző SWOT analízisre épült. A Fejlesztési Program célja, hogy kijelölje az utat és a feladatokat a megfogalmazott stratégiai célok eléréséhez. A Pásztói kistérség Fejlesztési Programjában négy fő prioritás mentén kerültek meghatározásra a feladatok: I. Prioritás: A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE II. Prioritás: A TURIZMUS FEJLESZTÉSE III. Prioritás: A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE IV. Prioritás: A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA A 4 prioritás megvalósítását 19 intézkedés szolgálja. Minden intézkedés részletes kifejtésre került, az intézkedés céljának és indoklásának, valamint

az

intézkedés

tartalmának

meghatározásával.

feladatokat, illetve ahol lehetséges, projekteket jelölnek meg.

2

A

tevékenységek

konkrét

Terra Studio Kft.


A projektekre vonatkozóan meghatározásra került az adott projekt: •

konkrét célja, eredménye és hatása, melyek leírják, hogy a projekt hogyan járul hozzá az intézkedés, illetve a prioritás céljainak megvalósulásához, valamint meghatározza a fejlesztés közvetlen és közvetett hatásait;

•

projekt-tevékenységei, mely fölsorolja a projekt megvalósításához szükséges feladatokat;

•

megvalósításának szereplői, azaz a fejlesztésért felelős és érintett szervezetek, intézmények, stb.

•

költségbecslése, mely – ahol mód van rá – meghatározza a fejlesztés pontos, vagy hozzávetőleges költségeit

•

finanszírozásának lehetséges, számításba vehető forrásai (meg kell jegyezni, hogy az NFT I. OP-k idei pályázatainak nagy része, és a pályázati feltételek nem ismertek, az NFT II. 2007-től induló új EU költségvetési időszak pályázati lehetőségei pedig egyáltalán nem)

•

fejlesztési időtávja, mely hozzávetőlegesen javaslatot tesz, hogy az adott fejlesztést meddig célszerű megvalósítani

3

Terra Studio Kft.

II.


A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE

Erősségek Gyengeségek • A működőtőke befektetések elkerülik • A kistérség Budapesthez, a legfőbb a térséget hazai gazdasági központhoz, illetve az M3 autópályához közel, a • A kistérség központjában az utóbbi tradicionális vásárvonalon helyezkedik években jelentős üzembezárásokra el és létszámleépítésekre került sor • A termelési hagyományok és a • A kistérség zöldmezős ipari természeti adottságok jó alapot területeinek marketingje nem kínálnak egy heterogén megfelelő termékszerkezetű, versenyképes helyi • Alacsony vállalkozói aktivitás mellett a agrárvertikum létrehozására vállalkozások tőkehiányosak, • Több tőkeerős, széles vertikumú innovációs és technológiai mezőgazdasági vállalkozás működik a színvonaluk alacsony kistérségben – Kozárdon egy ilyen • A munkanélküliségi ráta magas, és az keretében regionális zászlóshajó utóbbi években újra növekedést mutat projekt valósul meg • A kistérségben jelentős számú a • A kistérségi központban szabad ipari tartós, a munkaerőpiacról kiszorult ingatlanok állnak rendelkezésre munkanélküli • Jelentős létszámú, munkakultúrával • A térség szabad munkaerejét és tapasztalattal rendelkező nagyrészt alacsony képzettségi szint munkaerő áll rendelkezésre jellemzi • A kistérség, elsősorban a Mátra és a • A kistérségben a turisztika szerepe Cserhát révén, turisztikailag elmarad a lehetőségektől hasznosítható természeti, épített és • A térségi és települési kulturális értékekben gazdag marketingtevékenység gyenge • A Pásztói strand termálvize a megye • A kistérség közúthálózata egyetlen minősített gyógyvize, elhasználódott állapotban van, a 21. melynek fejlesztésére a kistérség sz. főút kétszer kétsávos kidolgozott építészeti tervekkel gyorsforgalmi úttá fejlesztése késik rendelkezik • A kistérséget érintő 81 sz. vasúti • A kistérségi szintű alapvető üzleti fővonal műszaki állapota rossz szolgáltatások elérhetők a lakosság • A kistérség természeti környezete és a vállalkozások számára számos helyen kommunális szilárd és • A kistérségben fejlett szociális folyékony hulladékkal szennyezett ellátórendszer épült ki • A pásztói gyógy- és termálvíz hőfoka • A térségi központ fejlett alacsony, a strand jelenlegi egészségügyi, oktatási és állapotában nem alkalmas megyeinél kereskedelmi intézményrendszerrel jelentősebb szerepkör betöltésére. rendelkezik, kulturális élete gazdag • A kistérség településeinek nagy • A kistérségben a mikrotérségi többsége közcsatorna-hálózattal nem szerveződések erősek rendelkezik • A kistérség csaknem összes • A kistérség népességszáma csökken, településén megtörtént a vezetékes a negatív természetes szaporodás gáz- és ivóvízhálózat kiépítése. következtében • A kistérségben létrejött a többcélú • A kistérség területén a vízrendezés, térségi társulás vízelvezetés és vízkár elhárítás nem megfelelően megoldott

4

Terra Studio Kft.


•

A gázhálózatra való lakossági rácsatlakozás aránya igen alacsony • A helyi lakosság környezettudatossága alacsony szinten van • A kistérség több településén a szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett társadalmi rétegek jelentős arányt képviselnek • A kistérség munkaképes korú népessége jelentős számban kénytelen naponta ingázni • Jellemző a fiatalabb, képzettebb rétegek elvándorlása • A kistérségi együttműködési kapcsolatok kiforratlanok • A kistérségben nincs a fejlesztéseknek professzionális menedzsment szervezete Veszélyek • Kelet-Közép-Európa, és Magyarország versenyképessége kedvezőtlenül alakul • A külső befektetések a már kialakult, kistérségen kívüli gazdasági központokban koncentrálódnak • A megye keleti részében továbbra is a kedvezőtlenebb gazdasági folyamatok maradnak túlsúlyban • Az alacsony képzettségű munkaerőre épülő iparágak egyre inkább leépülnek, külföldre települnek • A régióban a területi fejlettségbeli különbségek nem csökkennek

Lehetőségek • Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum irányába az egyik hagyományos gazdasági tranzitútvonal a kistérségen keresztül vezet • Budapesten és az agglomerációban egyre fokozódó igény jelentkezik a tiszta környezetben történő rekreációra • Nyugat-Európában is növekvő igény mutatkozik a „zöld” és az aktív turizmus termékei, a természetközeliség és az élő hagyományok megismerése iránt • A kistérség természeti és épített adottságai a turizmus kínálatának növelésére kapcsolódnak a megye, a régió és a határon túli területek adottságaihoz • Szlovákia közelsége megteremti az együttműködés lehetőségét elsősorban a turizmus és a kereskedelem területén • A kistérség több agrártermékére növekvő kereslet mutatkozik

5

Terra Studio Kft.


Fő problémák

A problémák okai és azok összetevői A külső termelő beruházások hiánya • A 21.sz. főút és a kistérség belső úthálózatának rossz állapota • A kistérség gazdasági lehetőségei ismertségének hiánya • A megfelelően képzett humánerőfor-rás korlátozott rendelkezésre állása • A kistérségi szabad iparterületek nem minden esetben felelnek meg a befektetői elvárásoknak • Befektetés ösztönzési stratégia gyengesége A helyi vállalkozások tőkeszegénységükből adódóan nem képesek innovációra, fejlesztésre • szűk belső piac, a kistelepüléseken hiányos szolgáltatások • elavult technológiai színvonal • alacsony hozzáadott értékű termelés • nem elég vonzó vállalkozásfejlesztési eszközök • korszerű vállalkozási ismeretek hiánya • a technológiai fejlesztéshez és innovációhoz szükséges tudásbázis részleges hiánya

A kistérség turisztikai adottságai nagyrészt kihasználatlanok • a kistérség adottságai a turizmus célcsoportjai számára kevéssé ismertek • a szervezett programok kialakítása kezdeti stádiumban van • a turisztikai adottságok nincsenek turisztikai termékké fejlesztve • a turisztikai fogadókapacitás hiányos • a kistérség kiváló természeti adottságait nagymértékben rontja annak gyakori rendezetlensége, kommunális hulladékkal való szennyezettsége • elszigetelt turisztikai kezdeményezések A kistérség agrárgazdasága kislétszámú és egyre csökkenő foglalkoztatást képes biztosítani, és jövedelmezősége jellemzően alacsony • a térség természeti adottságainak nem mindig megfelelő a termelés szerkezete • a kistermelők közötti együttműködések szerveződése alacsony szintű, hiányos • a speciális kistérségi termékek előállítása, a bio- és ökogazdálkodás kevés számú helyi vállalkozásra koncentrálódik • a kistérségben megtermelt agráralapanyagok helyi feldolgozása alacsony szintű • az agrárvállalkozásokra jellemző a tőkeszegénység és az elaprózott birtokszerkezet

Potenciálok

HIÁNYA

Budapest és az M3 csomópont közelségéből adódó kedvező elérhetőségi helyzet

2. JELLEMZŐEN ALACSONY JÖVEDELEMSZINT

A kistérségben jelentős számú, munkakultúrával rendelkező, szabad munkaerő található

1.

KISTÉRSÉGI

3. MAGASABB ÉLETPERSPEKTÍVA,

MUNKALEHETŐSÉG

SZINTŰ HELYI KARRIERLEHETŐSÉG

KORLÁTOZOTTSÁGA

A kistérség mezőgazdasága több lábon álló, komplex agrár- és vidékfejlesztési vertikumok kialakítására alkalmas A kistérség természeti és épített értékekben gazdag

4.

AZ SZINTJE

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ALACSONYABB A KÖRNYEZET MINŐSÉGE

TEKINTETÉBEN

A kistérség szabad, ipari hasznosításra alkalmas, kiajánlható ingatlanokkal rendelkezik A pásztói középfokú oktatási és szakképzési intézmények alkalmasak a helyi humánerőforrás potenciál emelésére A kistérség központjában az egészségügyi és szociális ellátórendszer a megyei átlagnál magasabb színvonalú.

A természeti és épített környezet minősége a kistérség számos pontján alacsony szintű • a települések zömében a szennyvízkezelés nem megoldott • a kistérség nagy mennyiségű illegálisan lerakott kommunális hulladékkal szennyezett • a felhagyott iparterületek, bányák, hulladéklerakók újrahasznosítása, rekultivációja nem megoldott • a vízrendezés és a vízkárelhárítás a településeken jellemzően nem megoldott, ami akár katasztrófahelyzethez is vezethet • a településközpontok állapota a kistérség több pontján leromlott • a kistérség belterületi és településeket összekötő úthálózata rendkívül rossz • kulturális, sport, rekreációs lehetőségek alacsony szintűek

STRATÉGIAI CÉLOK

6

Terra Studio Kft.

III.


A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

III.1. A STRATÉGIA CÉLJAI

1. MUNKAHELYEK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE 2. A

JÖVEDELEMSZINT

ÉS

A

DIVERZIFIKÁLT,

ALTERNATÍV

JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK NÖVELÉSE 3. TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 4. A HELYI TERMÉSZETI POTENCIÁL FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA

III.2. A STRATÉGIA CÉLJAINAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA A kistérségi stratégia egyaránt magába foglalja azokat a fő problémákat, melyekre megoldást kell találni a koncepció keretében, és azokat a potenciálokat, adottságokat, melyekre a fejlesztéseket építeni lehet.

III.2.1. Problémák A kistérségi stratégia középpontjában a helyi a lakosságot, annak életminőségét közvetlenül érintő – a helyzetfeltárás és a SWOT analízis alapján levezethető – fő problémák állnak, melyek: •

a kistérségi munkalehetőségek hiánya,

•

az alacsony jövedelemszint,

•

a karrierlehetőség korlátozottsága, és

•

a környezet minőségének alacsony szintje.

A stratégia feltárja a problémák kialakulásához vezető ok-okozati rendszert, a problémák gyökereit. Az ok-okozati rendszer a stratégiát bemutató ábra bal oldalán található, mely jelöli az okok kapcsolódását is a fő problémákhoz. A kistérségi munkalehetőségek hiánya A kistérségi munkalehetőségek hiánya elsősorban a helyi vállalkozások által kínált munkalehetőségek csökkenésére – melyben nagy szerepet játszik a korábban jelentős létszámot foglalkoztató egyes pásztói iparágak (tejipar, elektrotechnika) részbeni leépülése – , másodsorban a külső termelő beruházások elmaradására vezethető vissza. A helyi gazdaság alacsony munkahelyteremtő képességének fő oka a helyi vállalkozások 7

Terra Studio Kft.


tőkeszegénysége. Ezáltal a helyi munkaerő felszívására a helyi ipari szektor csak korlátozottan képes. Amellett, hogy az elmúlt időszakban külső befektetésekre nem került sor, további leépítések történtek. Az ipar mellett – néhány egyedi kivételtől eltekintve – az agrárium foglalkoztatása is csökkenő tendenciát mutat, és a turisztikai adottságok sem kellően kihasználtak. A szolgáltatási ágazat – az alacsony kistérségi jövedelmi szint mellett – a kisvállalkozások között elsősorban kényszervállalkozásokat jelent, és nem lehet képes tömeges méretű foglalkoztatásra. Az alacsony jövedelemszint Az alacsony jövedelemszint okai, hogy az elmúlt időszakban nem települtek meg olyan magas technológiai színvonalon működő, ezáltal magasabb hozzáadott értéket előállító termelő vállalkozások, amelyek versenyképesebb jövedelmet biztosítanának. A helyi vállalkozások – alacsonyabb technológiai szintjük, valamint az ebből fakadó alacsonyabb termelékenységük

miatt

–

pedig

jellemzően

nem

képesek

magasabb

jövedelem

biztosítására. Az agrárium jövedelmi viszonyai – az országos tendenciákhoz hasonlóan – szintén alacsonyak és kevés a magasabb feldolgozottsági szinten termelő mezőgazdasági vállalkozás is. A diverzifikált jövedelemszerzés nem elterjedt, ezen belül a turizmus sem eléggé fejlett magasabb jövedelmek eléréséhez. A kistérség lakosságának jelentős része éppen ezért – részben a munkalehetőségek, részben a magasabb kereseti lehetőségek miatt – vállalja az ingázást a környező ipari központokba, vagy a fővárosba. Mindezek szemléletmód-váltást is igényelnek. A karrierlehetőség korlátozottsága A

kvalifikáltabb

rétegek

számára

a

magasabb

szintű

életperspektíva,

a

helyi

karrierlehetőségek korlátozott volta elsősorban a kistérségi magasabb technológiai szintű, közép- és nagyvállalkozások hiányára, illetve a meglévő, alacsonyabb végzettségű munkaerőt igénylő vállalkozásokra vezethető vissza. A meglévő ipari üzemek, ha sor kerül bővítésre, elsősorban alacsonyabb képzettségű betanított munkásokat, szakmunkásokat keresnek. A következmény, hogy a fiatalabb, kvalifikáltabb rétegek elsősorban a közszolgáltatásokban helyezkedhetnek el, vagy a kistérségen kívüli területen keresnek végzettségüknek megfelelő munkahelyet és ingáznak, illetve a végső, egyben a kistérség számára a legkedvezőtlenebb megoldásként, elhagyják a kistérséget. A környezet minőségének alacsony szintje A lakosság számára az életkörülmények alacsonyabb szintje a környezet minőségében kiterjed mind a természeti, mind az épített környezetre: így a nagyrészt megoldatlan szennyvízkezelésre, a vízrendezés és vízkárelhárítás hiányosságaira, a sok illegális hulladéklerakóra, valamint a leromlott állapotú utakra és településközpontokra. A környezet

8

Terra Studio Kft.


minőségének alacsony szintje meghatározza a lakosság életkörülményeit, de befolyással van a befektetők telephelyválasztására, valamint a turizmusra is. III.2.2. A probléma-összetevők ok-okozati összefüggései Külső termelő beruházások elmaradása A külső termelő beruházások elmaradásának legmeghatározóbb tényezői – annak ellenére is, hogy a hatvani autópálya csomópont 30 km-en belül van – az elavult kistérségi közlekedési rendszerelemek (21. sz. főút, 81-es számú vasútvonal, mellékúthálózat rossz színvonala), és a kistérség befektetési lehetőségeinek alacsony ismertsége. Akadályozója továbbá a beruházások megtelepedésének, hogy csak korlátozottan áll rendelkezésre megfelelően képzett munkaerő. Az elmúlt években elsősorban alacsony képzettségű betanított munkások és szakmunkások kerültek a leépítés sorsára. A regisztrált munkanélküliek nagy része általános iskolai, vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A képzettebb rétegek jelentős része viszont, a jobb jövedelmi lehetőségek miatt, ingázik. A kiajánlható iparterületek a mai, munkahelyeket teremtő, a kereslet által meghatározott befektetői elvárásoknak nem minden esetben felelnek meg. Az önkormányzatoknak a munkahelyteremtő termelő beruházások megszerzéséért folytatott versenyében a mai befektetők „elkényeztetett” helyzetben vannak. Ebből adódóan teljes mértékben előkészített, olcsó területeket, az adminisztratív eljárások meggyorsítását, tiszta és könnyen kezelhető tulajdonviszonyokat követelnek meg, és ahol ez nem áll napra készen rendelkezésre, onnan továbbállnak. A helyi vállalkozások tőkeszegénysége, fejlesztési nehézségei A helyi vállalkozások tőkeszegénységének, és fejlesztési nehézségeinek gyökerei – amely mind a jövedelemszerzésre, mind a munkahelybővítésre kedvezőtlen hatással van – a szűk belső piacban, az elavult technológiai színvonalban, az alacsony hozzáadott értékű termelésben, a vállalkozási ismeretek és az innovációhoz szükséges tudásbázis hiányában keresendők. A szűk belső piac visszavezethető a korábban említett okokra, a külső beruházások hiányára, mert így nem, vagy nem meghatározó számban alakulnak ki beszállítói kapcsolatok. A szűk belső piac különösen a szolgáltatások vonatkozásában mutat szoros összefüggést a jövedelmi szinttel. A kistelepüléseken a szolgáltatások sokszor hiányosak, a vállalkozásoknak sokszor nem éri meg még alapvető ellátást biztosító üzletet sem üzemeltetni. Az alacsony technológiai színvonal szintén gátja a vállalkozások fejlesztésének, a beszállítói hálózatok kialakulásának, az alacsony hozzáadott értékű termelés pedig szintén szoros és kölcsönös kapcsolatban van a technológiai szinttel, hiszen alacsony hozzáadott érték mellett nincs esély a technológiai korszerűsítésre, e nélkül pedig nem lehetséges a magasabb hozzáadott értékű termelés. A kistérség vállalkozásait jellemzi tehát a fejlődés gátját jelentő ördögi kör kialakulása: a technológiai fejlesztésekre, modernizációra, innovációra nincs tőke,

9

Terra Studio Kft.


ennek hiányában azonban alacsony a gazdaság termelékenysége, kicsi a hozzáadott érték, ezáltal alacsony a nyereség, amiből viszont nincs lehetőség technológiai fejlesztésre… azaz, saját belső forrásaiból a helyi gazdaság nem képes megújhodásra. A banki hitellehetőségek ugyanakkor a kisebb, tőkeszegény vállalkozások számára elviselhetetlen kamatterheket jelentenek. A fejlesztéseket, beruházásokat tovább gátolja, hogy a jelenlegi vállalkozásfejlesztési eszközök jellemzően nem illeszkednek eléggé a vállalkozások igényeihez. Az általános tőkeszegénység mellett a fejlesztéseket az innovációhoz szükséges tudásbázis és gyakran a vállalkozási ismeretek hiánya is akadályozza. A turisztikai adottságok nem megfelelő kihasználtsága A kistérség turisztikai adottságainak nem megfelelő mértékű kihasználtsága is összetett, több elemű probléma. A kistérség kedvező adottságai kevéssé ismertek: a Budapestről és agglomerációjából hétvégenként kiáramló tömeges méretű turizmus számára Pásztó és térsége jellemzően nem jelent célterületet. A Mátra és a Cserhát természeti értékei, vagy az épített környezet emlékei nem kapcsolódnak össze a kistérséggel, és sok esetben a vonzótényezők fejlesztése is szükséges (pl.: termálvíz-hasznosítás). Az általános Mátra kép sokkal inkább a Kékes-tető, Gyöngyös társításhoz kötődik. Kevés a szervezett program, kialakításuk, összhangjuk megteremtése kistérségi szinten csak most kezdődött meg. A fogadókapacitás gyakran hiányos, kevés a színvonalas szálláshely, vendéglátóhely, melyek pedig már puszta létüknél fogva forgalomgerjesztő hatásúak. A kiépült fogadókapacitások mellett egyéb kapcsolódó szolgáltatások nem vagy csak hiányosan vehetők igénybe. A települések belső képe sokszor rendezetlen, gyakori a települések és a természeti környezet kommunális szennyezettsége, mely a táji-természeti értékeket jelentősen lerontja. Az agrárgazdaság csökkenő foglalkoztatása és alacsony jövedelmi szintje Az agrárgazdaság problémái között szerkezeti probléma, hogy a természeti adottságoknak nem mindenhol megfelelő a termékszerkezet. Jó minőségű talajokon is vannak erdők, és rosszabb minőségű talajokon is folytatnak szántóföldi művelést, valamint – az elmúlt évek fejlesztései ellenére - az adottságokhoz és a piaci igényekhez képest a gyümölcstermesztés nem eléggé meghatározó a termelésben, a hozzá kapcsolódó feldolgozó kapacitás még nem épült ki. A termelők közötti szerveződések száma és szintje is alacsony, elsősorban a nagyobb vállalkozásokhoz köthető. Az elaprózott birtokszerkezetű kistermelők közötti összefogás nem jellemző, ezért a kistermelők kiszolgáltatottak a piaci viszonyoknak, felvásárlóknak. Az összefogás hiánya miatt kevés kistérségi vállalkozásra korlátozódik a feldolgozás, de alacsony szintű a speciális művelési módszerek (öko- és biotermelés alkalmazása is. Az alacsony termékfeldolgozottsági szint alacsony jövedelmeket eredményez, melyet az

10

Terra Studio Kft.


országos ágazati tendenciák is rontanak. A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozásokat tekintve általános az alacsony jövedelmezőség, és az ebből származó tőkeszegénység. III.2.3. Fejlesztési potenciálok A stratégia a problémák megoldása mellett elsősorban a kistérségi adottságokra, potenciálokra épít, amelyek egyben a megoldások alapjait is jelenthetik a fő problémákra. A stratégiai ábra jobb oldala mutatja be azokat a kistérségi potenciálokat, melyekre a kistérségi erőforrások fokozott kihasználásával a jövő fejlesztései építhetők. Az egyik legfontosabb potenciál a kistérség relatíve kedvező elérhetőségi helyzete, Budapesthez, és az M3-as autópálya hatvani csomópontjához való közelsége, mely esélyt teremt a befektetők vonzására, a foglalkoztatási problémák megoldásához, a vállalkozások piaci lehetőségének bővítéséhez, de a turizmus számára is közeli, fizetőképes keresletet és piacot biztosít. A befektetők vonzását, vállalkozások betelepedését elősegíti, hogy a kistérségben szabad, munkakultúrával rendelkező, nagyszámú munkaerő található – részben épp az utóbbi évek jelentős ipari leépítéseinek köszönhetően. Az így felszabadult munkaerő jelenleg vagy munkanélküli, vagy – sokkal inkább – ingázást vállal, képzettsége azonban jellemzően alacsony, elsősorban szakmunkás. Az oktatási rendszer – az igényeknek történő átalakítást követően – alkalmas a különböző vállalkozások munkaerő keresletének kielégítésére, a képzések megvalósítására. A kistérség fontos belső erőforrása a megyei viszonylatban jó minőségű termőföld, és a változatos táji-természeti adottságok, melyek több lábon álló agrárium lehetőségét teremtik meg. Az egyik lehetőség a nagy élőmunka igényű, speciális termékeket előállító és azokat feldolgozó agrárvertikum kialakítása, illetve az extenzív jellegű, speciális ágazatok fejlesztése. Fontos az ezekhez kapcsolódó vidékfejlesztés lehetőségének kihasználása, támaszkodva a természeti környezet értékeire is (bogyós gyümölcstermesztés és feldolgozás,

juhtartás-feldolgozás,

biotermékek,

falusi

turizmus

stb.).

E

mellett

a

legkedvezőbb talajadottságú területeken meghatározó jelentőségű a hagyományos, nagyüzemi méretekben gazdaságos növénytermesztés és rá épülő állattenyésztés is. A kistérség adottságai komplex vidékfejlesztési programok megvalósításán keresztül teljes vertikum kiépítését teszi lehetővé, a mezőgazdasági alapanyagok termelésétől kezdve a helyben készült termékekre alapozott falusi vendéglátásig. A kistérség természeti (Mátra, Cserhát, termálvíz) és épített értékei megalapozzák a turizmus fejlesztésének lehetőségét. Annak több, valós, fizetőképes bel- és külföldi kereslettel rendelkező ága számára – kiegészülve a korábban említett kedvező

11

Terra Studio Kft.


elérhetőséggel, a potenciális fogyasztópiac közelségével – ideális feltételeket kínálnak. A kedvező adottságok kiaknázása révén a kistérség a budapesti lakosság kedvelt rekreációs, ezen belül aktív- és – jelentős forrásbevonással – gyógyturisztikai célterületévé fejlődhet. A kistérség szociális rászorultjai magas szintű ellátásban részesednek, mely a hátrányos helyzetű rétegek számára azáltal, hogy egy bizonyos ideig megélhetésüket biztosítja, lehetőséget teremt a szociális ellátórendszerből való kikerülésre, a munka világába való visszatérésre. Az ellátórendszer ugyanakkor nagyszámú egyedülálló, idős embernek, veszélyeztetett családnak és gyermeknek nyújt megfelelő életkörülményeket, biztonságot. A magas szintű egészségügyi ellátórendszer a kistérség lakosságának életminőségét növeli, mivel megteremti a lehetőségét a korszerű kezelések, magas színvonalú ellátások elérésének. Emellett az egészségügyi ellátórendszer – például Pásztón a reumatikus kezelésekkel és a gyógyvíz jövőbeli hasznosításával – további, akár piaci alapú szolgáltatás kialakításának is alapja lehet.

III.2.4. A stratégiai célok részletesen A kistérség átfogó stratégiai célja: A kiépített és színvonalas infrastrukturális háttérre, a rendelkezésre álló képzett humánerőforrásra, valamint a meglévő gazdag turisztikai adottságok kihasználására támaszkodó

kistérségi

gazdaság

munkahelyeket,

alternatív

jövedelemszerzési

lehetőségeket és vonzó életkörülményeket biztosít a lakosság számára. A Pásztói kistérség stratégiai céljai a potenciálok intenzívebb kihasználásával a problémák megoldását irányozzák elő: 1. A MUNKAHELYEK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE 2. A JÖVEDELEMSZINT ÉS A DIVERZIFIKÁLT, ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK NÖVELÉSE 3. A KISTÉRSÉG TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI JAVÍTÁSA 4. A HELYI TERMÉSZETI POTENCIÁL FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA 1. A munkahelyek számának növelése A cél magába foglalja a meglévő vállalkozások fejlesztését, kapacitásbővítések, vagy tevékenységdiverzifikáció révén megvalósuló munkahely kínálatuk bővítését. A helyi vállalkozások mellett szükséges megteremteni a feltételeket új, külső befektetésekkel megvalósuló munkahelyek létrehozásához.

12

Terra Studio Kft.


2. A jövedelemszint és a diverzifikált, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növelése A kistérség egyik fő célja, hogy a jövedelemszint növekedjen, a jövedelmi viszonyok teremtsék meg a lakosság jövedelmi biztonságát, az közelítse meg az országos átlagot. A jelenlegi alacsonyabb jövedelmi viszonyok megkívánják a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználását, kiegészítő jövedelemforrások bevonását, a turizmusból, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelemtermelés fejlesztését, elősegítését. A turizmus előnye, hogy elsősorban külső, a kistérségen kívüli tőkét von be a helyi gazdaságba, ezáltal segítve elő a jövedelemszint növekedését. A munkahelyek számának növelése és a jövedelemszint emelése is megkívánja a humánerőforrás fejlesztését. A munkahelyteremtés (függetlenül attól, hogy a meglévő vállalkozások nagyobb volumenű fejlesztésével, vagy új közép- és nagyvállalkozások térségbe vonzásával valósul meg) megkívánja a megfelelő munkaerő rendelkezésre állását. Ehhez a munkanélküliek képzettségi szintjének növelése, az át- és továbbképzések fejlesztése, illetve a szakképzés korszerűsítése szükséges. A humánerőforrás fejlesztésének alapvető eleme a lakosság életminőségének növelése, melyhez

–

a

jövedelem

növelésén

kívül

–

mindenek

előtt

jól

működő

ellátó

intézményrendszerre van szükség az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás vagy a kultúra területén. E rendszerek részben a legalapvetőbb szükségletek és igények kielégítését végzik (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás), másrészt viszont a lakosság magasabb szintű igényeit és szükségleteit (pl. középfokú oktatás, szakképzés, kórházi ellátás, kulturális-rekreációs-sport szolgáltatások) is kielégítik. 3. A kistérség természeti és épített környezetének minőségi javítása A lakó- és a tágabb környezet tisztasága, a levegő, a víz, a talaj jó minősége, a környezet rendezettsége egyre alapvetőbb igénye a lakosságnak és egyre inkább az életminőség meghatározó eleme. Igaz ez még akkor is, ha sokszor maga a lakosság az egyik legjelentősebb szennyező (lásd. illegális hulladéklerakók), ami sokszor nem a rendezett környezet iránti igény hiányát jelenti, sokkal inkább a közösségi felelősség és környezettudatosság hiányát. A stratégiai cél tartalmazza az illegális hulladéklerakók felszámolását, a kistérség belső úthálózatának minőségi fejlesztését és bővítését, a szennyvízhálózat bővítését, a háztartások szennyvízhálózati csatlakozásának növelését és a szennyvíztisztító kapacitás növelését új tisztítóművek létesítésével. A további haváriák megelőzése érdekében szükséges a vízrendezés és vízkárelhárítás rendszerének teljes körű kiépítése. 4. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A kistérség egyik legfőbb értéke a vonzó, ipari szennyezésektől mentes természeti környezet, melynek megőrzése nem csak kistérségi, hanem országos érdek is. A különböző

13

Terra Studio Kft.


– ipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, turisztikai, vagy geotermikus energiahasznosítási – fejlesztések során ezért a természeti potenciál megőrzése elsődleges szempontként jelentkezik, de különösen fontos a kistérség turisztikai adottságainak megfelelő kihasználásához. A kistérség belső erőforrásain alapuló fejlesztésnél törekedni kell a jelenleginél hatékonyabb, fokozottabb hasznosításra, természetesen a fenntarthatóság elvének figyelembevételével. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a turisztika, vagy éppen a geotermikus energia- és gyógyvízhasznosítás terén a jelenlegi adottságok kihasználatlanok, vagy hasznosításuk mértéke elmarad a lehetségestől. Ugyanakkor ezek a belső erőforrások jelentik azt a fejlesztési potenciált, melynek hatékonyabb felhasználásával a külső gazdasági tényezőktől való függés mérsékelhető (de meg nem szüntethető). A kistérség külső gazdasági környezettől való függésének mérséklése miatt tehát fontos cél gazdaságos, a jelenleginél hatékonyabb,

fenntartható,

a

belső

természeti

potenciálra

alapozott

fejlesztések

megvalósítása, mely elősegíti az első két stratégiai cél megvalósulását is.

III.3. PRIORITÁSOK

A Pásztói kistérség adottságai és fejlesztési lehetőségei a lefektetett célok alapján a következők fő fejlesztési célterületeket, azaz fejlesztési prioritásokat jelölik ki: I. Prioritás: A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE II. Prioritás: A TURIZMUS FEJLESZTÉSE III. Prioritás: A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE IV. Prioritás: A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA

III.3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata

Stratégiai cél / Prioritás

A kistérségben a munkahelyek számának növelése

A jövedelemszint A kistérség A helyi és a diverzifikált, természeti és természeti alternatív épített potenciál jövedelemszerzési környezeté- fenntartható lehetőségek nek minőségi hasznosítása javítása növelése

A helyi gazdaság fejlesztése A turizmus fejlesztése A humánerőforrás fejlesztése A környezeti állapot javítása

14

Terra Studio Kft.


A gazdaság fejlesztése hozzájárul a kistérségi munkahelyek számának bővüléséhez, a magasabb termelékenységgel a jövedelemszint növekedéséhez, illetve elsősorban a mezőgazdaság területén a természeti potenciál fenntartható hasznosításához (helyi termékfeldolgozás fejlesztése). A gazdaság fejlesztése a pásztói kistérség hosszú távú fejlesztésének elsődleges, és legnagyobb jelentőségű eleme, mely a technológiai fejlettségi szint növelésén keresztül elsődlegesen

járul

hozzá

a

kistérség

vállalkozásainak

versenyképességéhez.

A

versenyképesebb helyi vállalkozások piaci pozíciója erősödik, jövedelemtermelő képessége is növekszik, ami a lakosság jövedelmi viszonyaira is pozitív hatást gyakorol. A versenyképesebb, biztos piaccal rendelkező helyi vállalkozások a munkahelyteremtéshez elsődlegesen járulnak hozzá. Emellett szükséges további befektetések térségbe vonzása is. Az ipari befektetések célpontja elsősorban Pásztó lehet, itt adottak az ehhez szükséges feltételek (iparterület, munkaerő, szolgáltatási színvonal, stb.). A kistérség alapvető érdeke tehát, hogy Pásztón további munkahelyeket teremtő vállalkozások telepedjenek le. Ezek munkahelykínálata a kistérségi jelentősebb számú lakójára kiterjedhet, és az ingázás is a jelenleginél kisebb távolságra, a kistérségi központba történhet. A gazdaság fejlesztése, mint fejlesztési irány minden további fejlesztés gazdasági alapját teremti meg, ezáltal kiemelt előnyt kell élvezzen, és minden támogatást meg kell kapjon. A turizmus fejlesztése részben, kisebb mértékben hozzájárul a munkahelyek számának növelése stratégiai célhoz, de különösen a jövedelemszint növelését, és elsősorban a helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítását támogatja (Mátra, Cserhát természeti környezete, gyógyvízhasznosítás, stb.). A kistérség turizmusa ígéretes lehetőségeket rejt magában, tehát fontos fejlesztési irányt jelent. Lényeges azonban tisztában lenni azzal, hogy a Pásztói kistérségben a turizmus rövid és középtávon nem válhat a kistérség legfőbb gazdasági alapjává, ugyanakkor egyes vállalkozások, települések életében szerepe meghatározó lehet, bővítheti a foglalkoztatást és a jövedelmeket. A kistérség fejlődésének alapja rövid és középtávon a betelepülő, magas technológiájú, illetve a helyi agráriumra és ipari vállalkozásokra épülő ipar lehet. A humánerőforrás fejlesztése három stratégiai cél megvalósulásához is hozzájárul, ugyanakkor fejlesztése alapvető fejlesztési irányt jelent. A lakosság képzése, képzettsége alapját jelenti a befektetői döntéseknek, de meghatározzák a helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is. A korábban működő kistérségi hagyományok felélesztése, a vállalkozási kedv növelése alapvető

feltétele

annak,

hogy

a

kistérségi

alacsony

jövedelmeket

alternatív

jövedelemforrások is kiegészítsék, ehhez a lakosság tudatformálása, a vállalkozási ismeretek bővítése is szükséges. A természeti környezet minőségének javítása (pl.: az

15

Terra Studio Kft.


illegális hulladéklerakás csökkentése) stratégiai cél eléréséhez elengedhetetlen a lakosság környezettudatosságának fokozása is. Az előzőek mellett a humánerőforrás fejlesztésének – a lakosság életminőségét hosszú távon meghatározó – kiemelkedő fontosságú elemei közé tartoznak a kistérségi ellátórendszerek, illetve azok további fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű roma rétegek felzárkóztatására, integrációjára is. A környezeti állapot fejlesztése „a természeti és épített környezetnek a minőségi javítása” és „a természeti potenciál fenntartható hasznosítása” stratégiai célhoz is hozzájárul, például a szennyvízkezelés fejlesztésével, vagy az illegális hulladéklerakók felszámolásával. A természeti és épített környezet minőségének növelése részben helyi vállalkozói, illetve közmunka programokkal valósítható meg, ezért a helyi munkalehetőségek növekedését is eredményezi. Ezek mellett a környezeti állapot fejlesztése a fejlesztések alapját jelenti. Nem oldja meg a kistérség gazdasági problémáit, ugyanakkor hozzájárul a kistérség felértékelődéséhez, vonzó környezetet teremt mind az ipari, mezőgazdasági, mind a turisztikai fejlesztésekhez. A környezet minőségi javítása nélkül a turisztikai fejlesztések nem megalapozottak, és a befektetők telephelyválasztásában is fontos tényezőt jelent a környezet minősége. A környezeti állapot fejlesztése az előzőek mellett a helyi lakosság, és a vállalkozások beruházásainak biztonságát is elősegíti (pl. vízrendezés).

16

Terra Studio Kft.


III.3.2. A prioritások és intézkedések rendszere

I. A helyi gazdaság fejlesztése I.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása I.2. Kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása a fejlesztések koordinálására I.3. Térségi marketing-tevékenyég fejlesztése I.4. Korszerű agrár és vidékfejlesztések megvalósítása, komplex fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása I.5. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése II. A kistérségi turizmus fejlesztése II.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek elsősorban a Mátrához, Cserháthoz kötődő fejlesztése – tématerületek meghatározása II.2. A turisztikai fogadókapacitás és háttér-infrastruktúra fejlesztése II.3. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása II.4. A turisztikai marketing fejlesztése III. Humánerőforrás fejlesztése III.1. A közoktatás és a közművelődés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése III.2. Át- és továbbképzések, valamint a szakképzési rendszer fejlesztése III.3. A kistérségi hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjának erősítése III.4. Az egészségügyi ellátás fejlesztése III.5. A sport és a rekreációs tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése IV. Környezeti állapot fejlesztése IV.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése IV.2. A szennyvízelvezetés és kezelés rendszereinek fejlesztése IV.3. Vízrendezés és vízkárelhárítás IV.4. A vezetékes ivóvízellátás fejlesztése IV.5. A hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, hatékonyságának növelése

17

Terra Studio Kft.

IV.


A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

I. PRIORITÁS:

IV.1. A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE A területfejlesztési koncepció alapvető célkitűzése, hogy a kistérségi munkahelyek száma bővüljön, és ezáltal olyan stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság alakuljon ki, mely a kistérség lakói számára biztos megélhetést, versenyképes jövedelmet, szakmai perspektívát biztosít. Ehhez erős, biztos piacokkal rendelkező, magas jövedelmezőségű vállalkozások megtelepedésére van szükség. Mint a Helyzetértékelés munkarészből kiderült, a Pásztói kistérség gazdaságára jelenleg nem ez a jellemző. A gazdasági szerkezetváltás eddigi eredményeiből a kistérség kisebb mértékben részesült, a gazdasági struktúra az elmúlt időszakban nem változott kedvezően, a térségbe nem érkezik jelentősebb külső befektetés, a helyi vállalkozások legtöbbje a fennmaradásért küzd. A kedvezőtlen tendenciák oka alapvetően a tőkeszegénységből eredő technológiai fejlesztések elmaradása. Ez a jelenség különösen a kistérségi kis- és középvállalkozásokat sújtja, amelyek így nem képesek felszívni a korábban, a hagyományos iparágak leépülésével, valamint az elmúlt időszakban a gazdasági leépítések során elbocsátott munkaerőt. A Pásztói kistérség települései sajátosan élik meg a környező gazdasági központok fejlődését. A Pásztón és a Nógrád megye keleti felében (Salgótarján, Bátonyterenye) érvényesülő gazdasági stagnálás – a déli, Heves és Pest megyébe továbbá Budapestre ingázók magas száma ellenére – a kistérségi foglalkoztatásban is érződik. Elsősorban a kistelepülések, illetve a rossz közlekedési adottságú települések vannak kedvezőtlen helyzetben, a munkanélküliségben. A kistelepülések fejlődése egyértelműen Pásztó, illetve a környező gazdasági centrumok fejlődésének függvénye. Ezért a kistérség minden településének érdeke, hogy Pásztó gazdasága fejlődő pályára álljon. Mint az már a Helyzetértékelésben és a Koncepcióban is megfogalmazásra került, a kistérség gazdasága és elsősorban ipara számára szükséges technológiai modernizációra és az általa megvalósuló magasabb jövedelmezőségi szint elérésére a helyi gazdaság önerőből nem képes. A kistérségben jelenleg működő vállalkozások tömege és nagysága kevés ahhoz, hogy a kistérség eltartó képességének hosszú távon biztos alapja legyen, illetve a jelenlegi munkanélküliek foglalkoztatását biztosítsa. Arra kell törekedni, hogy a rendszerváltás után elmaradt befektetések pótlása a lehetőségek erejéig megtörténjen, a térségbe friss tőke érkezzen, mely munkahelyet teremt és csökkenti a belső tőkeszegénységet. A kistérségnek tehát elemi érdeke ezen beruházások betelepülésének ösztönzése, elősegítése.

18

Terra Studio Kft.

A


vállalkozások

mellett

az

önkormányzatok

is

forráshiánnyal

küzdenek,

így

a

vállalkozásokból származó önkormányzati adók mérséklése bár kívánatos, de nehezen megvalósítható útja az önkormányzatok vállalkozástámogató politikájának. A korábbi gyakorlattól eltérően a jelenlegi helyzetben az önkormányzatok nem szívesen mondanak le ingatlanaikról, és ha a gazdasági kényszer kikerülhetetlenné teszi az eladásukat, nem szívesen biztosítanak kedvezményes vásárlási lehetőséget a vállalkozók részére sem. A beruházási érdeklődés növelése komplex beruházás ösztönzési csomag kidolgozását és megvalósítását kívánja meg. Jelenleg ez csak részleteiben valósult meg, hatékonyságának növeléséhez azonban még sok feladatot kell megoldani. A legfontosabb a komplex szemlélet kialakítása, mivel a beruházók vonzásának több, egymást kiegészítő, de jellegükben egymástól jelentősen eltérő eleme van. Az elemeket a helyi gazdaság fejlesztése prioritás intézkedései, illetve a további prioritások intézkedései tartalmazzák. A komplex beavatkozást igénylő intézkedéscsomag legfontosabb elemei a következők: •

A megfelelő méretű, árú, minőségű és előkészítettségű terület rendelkezésre állása

•

A terület jó közlekedési elérhetőségének biztosítása

•

A szükséges létszámú, képzett és átképezhető munkaerő rendelkezésre állása

•

A beruházásösztönzés szervezeti háttere, ami elsősorban a gyors döntési képességet és a professzionális beruházásszervező tevékenységet jelenti

•

A terület komplex kínálatára épített intenzív marketingtevékenység folytatása

•

A terület rekreációs, kulturális, turisztikai, oktatási kínálata

A területigény biztosítása elsődlegesen a pásztói iparterületeken keresztül valósulhat meg. Azonban ezek a területek jelenleg azonnal nem képesek a beruházók fogadására, ehhez a Pásztói rendezési tervben meghatározott területeken a tulajdonviszonyok rendezésére, a területek előkészítésére, úthálózati feltárására, a meglévő infrastruktúra fejlesztésére van szükség, amely tevékenységek elvégzése komoly feladatot ró az önkormányzatra. A hiányosságok jelentősen rontják Pásztó és a kistérség esélyeit a komolyabb beruházók megszerzéséért folytatott versenyben. A megfelelő méretű terület ma már nem is versenyelőny, hanem minimálisan elvárt adottság, hiszen iparterületek sora áll rendelkezésre a befektetők számára, közöttük ipari park címmel rendelkező térségiek is - ráadásul az ipari parkok esetenként még vonzó szolgáltatásokat is kínálnak. A területek értékesítése, fejlesztése és minél gyorsabb betelepítése szempontjából a marketingtevékenység jelenlegi szintje, intenzitása nem elegendő – ami a város területi marketingjén belül az iparterületekre vonatkozó marketingtevékenység fejlesztését követeli meg. A jelentősebb beruházók magas színvonalú technológiát honosítanak meg, jelentős foglalkoztatók és jobb jövedelmezőségük révén magasabb bérszínvonalat kínálnak. Magas technológiai

szintjük,

a

pontosan

ütemezett

munkafolyamatok

révén

magasabb

munkakultúrát és fegyelmet követelnek, ami visszahat, és növeli a munkavállalók versenyképességét. A betelepült cég szolgáltatásokat vesz igénybe, ami a helyi

19

Terra Studio Kft.


vállalkozások számára jelent új, fizetőképes piacot. Az odatelepülő menedzsment minőségi lakásokat és szolgáltatásokat igényel, a gyerekeik oktatásától kezdve a rekreációs szolgáltatásokon – kultúra, sport, szórakozás, stb. – keresztül a minőségi ellátásig. A beruházás felpezsdíti az adott térség üzleti életét, rendezvények, képzések bonyolódnak, ami megfelelő háttér-infrastruktúrát igényel. Ha a Pásztói kistérség befektetővonzó képességét nem sikerül jelentős mértékben javítani, a kistérség gazdaságára jobb esetben a stagnálás, rosszabb esetben a visszaesés lesz a jellemző. Húzóberuházások nélkül nem várható a kistérségben a jövedelmi szint jelentős emelkedése sem, ami az ingázás további növekedését, és a külső környezettől való függés fokozódását, később az elvándorlás növekedését fogja eredményezni. A befektetői érdeklődés fokozása, a külső munkahelyteremtés – amelynek elsődleges szerepe lehet a tőkeszegénység csökkentésében – mellett azonban fontos tényező marad a helyi vállalkozások foglakoztatási szerepe is. A meglévő vállalkozások fennmaradását is több tényező fenyegeti. A kistérség vállalkozásai sebezhetőségének oka abban rejlik, hogy a kényszervállalkozások, a tőkeszegény kisvállalkozások források és szakmai támogatottság hiányában nem képesek rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Ugyanakkor az Unióhoz való csatlakozás a hazai, jellemzően kis- és középvállalkozások számára hirtelen növekvő konkurenciát és pótlólagos (minőségi, környezetvédelmi, szabályossági) követelményeket támaszt. A helyi vállalkozások – és különösen a kis- és középvállalkozások – sikeres piaci szereplése elsősorban a termelőeszközök fejlettségétől függ. Ezért fontos feladat az életképes kistérségi vállalkozások eszközállományának, technológiai színvonalának fejlesztése. A technológiai fejlesztések mellett ugyanakkor fontos szerepet játszanak a korszerű vállalatirányítási és minőségbiztosítási rendszerek, egyrészt a termelékenység növelésében, a beszállítói hálózatokhoz történő csatlakozásban, másrészt pedig a piacképes termékek előállításában. A fejlesztések ilyen irányát külön indokolják a tágabb térségbe érkező külső tőkebefektetések által meghonosodó termelési technikák is. A környező területekre vagy a kistérségbe érkező nagyobb beruházások növelik a helyi kis- és középvállalkozások lehetőségeit a beszállítói hálózatok kiépülésén keresztül, amely folyamatokat a vállalkozói kezdeményezések mellett nagyban támogathatja a gazdaságfejlesztési szervezetek egymásközti és a vállalkozások közötti együttműködéseinek fejlesztése. A Pásztói kistérség kistelepülései – a környező gazdasági központoktól való erős függés ellenére – is rendelkeznek olyan erőforrásokkal, amelyek hasznosítása egyértelműen fontos, nemcsak a helyi identitás fenntartása, de a helyi gazdasági erőforrások ésszerű hasznosítása miatt is. A térségi kistelepülések mezőgazdasági adottságai országos viszonylatban

nem

kiemelkedően

kedvezőek,

de

változatosak.

Léteznek

olyan

mezőgazdasági termékek, amelyeknek a változatos adottságokhoz igazodó termelése, illetve helyben történő feldolgozása, továbbá a mezőgazdaságra épülő agrár és falusi

20

Terra Studio Kft.

turizmus


lehetőségei

jövedelemhez

juttathatják

a

vállalkozókat,

és

munkaalkalmat

biztosíthatnak a lakosságnak. A kistérség mezőgazdasága a munkahelyteremtésben, -megtartásban fontos szerepet játszhat. A munkaigényes ágazatok bővítése a kistérség alacsonyabb képzettségű, kistelepülésen élő rétegei számára új munkaalkalmat teremt. Ezen ágazatok növekvő szerepét megalapozzák a kistérség természeti adottságai és indokolják a piaci viszonyok is. A mezőgazdasági szerkezetváltás a jelenlegi szántóföldi termelés helyett az adottságokhoz jobban alkalmazkodó gyümölcstermesztés, máshol az extenzív termesztési módok elterjesztését igényli. A mezőgazdaság fejlesztésében a termékszerkezet váltás mellett a termesztési technológiák javítása is szükséges. A kistérség nagyobb mezőgazdasági üzemeiben folytatni kell a versenyképesség

fenntartásához

szükséges

fejlesztések

végrehajtását,

az

élenjáró

technológiák alkalmazását, emellett a kistermelők körében a szövetkezések kialakulásának elősegítése is szükséges. A hatékony, tőkés típusú értékesítési szövetkezetek és termelésiértékesítési integrációk támogatása elősegíti a mezőgazdaság szervezeti kereteinek olyan változását, amellyel a kistermelőknek a kiszolgáltatottsága csökken, a hatékonyság (a közös géphasználat, a nagyobb termelési volumen, a közös beszerzés, értékesítés, feldolgozás által) viszont nő. A mezőgazdaságban az idősödő agrárnépesség helyét egyre több jól képzett, fiatal, a legújabb eljárásokat ismerő gazdálkodói rétegnek kell átvenni, ezzel is hozzájárulva a kistérség fiatal népességének megtartásához. Fiatal szakemberekre azért is szükség van, mert

a

szerkezetváltás

megvalósítása

modern

szaktudást,

vállalkozási

szellemet,

menedzselési képességet, pályázati ismereteket igényel. A térség speciális és biotermékeinek kialakítása és fejlesztése, illetve a helyben történő feldolgozás, tárolás lehetőségeinek megteremtése, továbbfejlesztése mind a térségi piacképesség javítása, mind a helyben történő jövedelemtermelés növelése szempontjából fontos. A fejlesztések a kisebb településeken a nem mezőgazdasági és élelmiszeripari jellegű befektetésekre – különös tekintettel a turizmusra – is ösztönzőleg hatnak. Innovatív módon kell azonban megközelíteni a rendelkezésre álló erőforrásokat – a földet, a tájat, a humán tudást, a kulturális és épített környezeti örökséget, valamint a természeti környezetet is ahhoz, hogy a vidék munkaerőpiacról kiszorult népessége helyben meg tudja teremteni saját foglalkoztatásának kereteit, piaci résekhez illeszkedő, kisüzemben is gazdaságosan előállítható termékekkel, a turizmus, a rekreációs és szociális gazdaság kínálata segítségével. Ebben az értelemben az innováció nem csupán technológiai, műszaki, hanem üzleti, piaci, komplex társadalmi-gazdasági innováció. A kézműipar a kistelepülések egy másik olyan lehetősége, amelynek fejlesztése segítheti a foglalkoztatási gondokat, illetve a helyi identitás fenntartásához, a turisztikai fejlesztések hatékonyságához is hozzájárul.

21

Terra Studio Kft.


INTÉZKEDÉS: IV.1.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása Az intézkedés célja és indoklása A

Pásztói

kistérségben

tőkebefektetések

aránya.

tőkebefektetések

(EGLO,

megyei Pásztón

viszonylatban a

TOPLINE

is

kilencvenes 1996-ban,

alacsony évek

a

SIC

a

külföldi

közepén Hungary

és

történtek

hazai külföldi

1997-ben).

Az

önkormányzatok befektetővonzó eszközeinek hatékonysága azonban összességében alacsonynak bizonyultak. A települések közül elsősorban Pásztó, illetve néhány település (pl.: Buják, Szurdokpüspöki, Tar, stb.) rendelkezik kiajánlható ipari területtel és telephellyel, ugyanakkor ezek nagysága nem megfelelő, a tulajdonviszonyokban a magántulajdon dominál, így a hasznosítás az önkormányzati kompetencián kívül esik. Az iparterületek infrastrukturális ellátása hiányos és hiányzik az a szervezeti rendszer is, amelynek feladata és felelőssége az ipari területek kiajánlása, naprakész információk biztosítása, a befektetőkkel, befektetési szervezetekkel való kapcsolattartás lenne. Az intézkedés alapvető célja, hogy a kistérségben az ipari telephelykínálat bővüljön, és a befektetők számára vonzó ipari területek kerüljenek kialakításra. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében szükséges kialakítani azokat a kistérségi iparterületeket, melyek az új betelepülő vállalkozások számára megfelelő telephelykínálatot biztosítanak. Jelentősebb, kistérségi hatású, 100 főnél nagyobb új üzemek létrehozása elsősorban Pásztón lehetséges, ahol •

viszonylag kedvező a közlekedési helyzet,

•

megfelelő méretű ingatlanok kialakíthatók,

•

a nagyobb vállalkozások által megkívánt szolgáltatások elérhetők,

•

a szükséges munkaerő a kistérségből – megfelelő jövedelmi szint esetén – biztosítható.

Az iparterületek fejlesztése, piacképességének növelése több elemből álló tevékenységet jelent. A pásztói iparterületek hosszú távú fejlesztésének legfontosabb elemei a következők: •

Információk, térségi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, stratégiai fejlesztési elképzelések kidolgozása a rendelkezésre álló iparterületekre, döntés az iparterületek jövőbeli fejlesztéséről, ütemezéséről.

•

Az első ütembe tartozó fejlesztési területeken a tulajdonviszonyok rendezése, szerződésekkel az értékesítés előkészítése.

22

Terra Studio Kft.

•


Az iparterületek területének bővítése, mely által alkalmassá válnak a nagyobb beruházások jellemzően 10-20 ha körüli igényének kielégítésére, és betölthetik a kistérség ipari innovációs és technológiai modernizációjának „fejlesztési motor” szerepkörét.

•

Az iparterületek infrastrukturális előkészítése, a közműhálózatok telekhatárig történő kiépítése.

•

Fokozni kell az iparterületek marketingtevékenységét és kapcsolódását a város és a kistérség területi marketingjéhez (lásd a I.3. számú Térségi marketing tevékenysége fejlesztése alatt).

•

Intenzívebbé kell tenni a partnerkapcsolatok építését a beruházás-ösztönzéssel, telephely-értékesítéssel foglalkozó szervezetekkel.

•

Meg kell fontolni, hogy az iparterületeket, amennyiben erre pályázati forrás a későbbiekben rendelkezésre áll, ipari parkká minősítsék. Az ipari park cím önmagában is magasabb minősítésű befektetővonzó tényezőt jelent, ennél fontosabb azonban, hogy további pályázati források bevonására nyílik mód, így megvalósulhat a park infrastrukturális fejlesztése, vagy a különböző kapcsolódó szolgáltatások megtelepítése.

Az

ipari

parkok

közötti

kapcsolati

háló,

információáramlás,

minisztériumi érdekérvényesítés, tapasztalatcsere, mind a fejlesztésben, mind a majdani működésben meghatározó lehet. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy mind több vállalkozás (kis, közepes és nagy egyaránt) igényli az ipari parkok által nyújtott különböző szolgáltatásokat is. Ugyanakkor a cím megszerzése jelentős költségekkel, adminisztrációval, és kötelezettséggel is jár.

TEVÉKENYSÉGEK: 1.1.1.

Tevékenység:

Térségi

iparterületi

elképzelések

összegyűjtése,

stratégia

kialakítása A kistérség több településén vannak hasznosítható, betelepülőkre váró ingatlanok, melyek értékesítését a tulajdonosok tervezik. Ugyanakkor egységes kistérségi rendszer, iparterületi kataszter nincs. Az iparterületek mellett több településen egyéb, elsősorban idegenforgalmi befektetési területek is rendelkezésre állnak, vagy kialakításuk folyamatban van. A lehetséges befektetők megtalálása esetleges módon történik, célzott megkeresés, egységes kistérségi megjelenés nem valósul meg. Pásztón több iparterület-fejlesztési elképzelés is létezik, de egységes stratégia még nem alakult ki. A rendezési tervben megjelölt mindhárom iparterület kiajánlására sor került már (kettőről készült írásos dokumentáció is), míg az északi és déli iparterület esetében értékesítés is történt. Az értékesítés ellenére beruházás még nem valósult meg, sőt az

23

Terra Studio Kft.


önkormányzat részben visszavásárolta a korábban értékesített északi iparterületet, a többi részét tervezi. Az Agroservice csoport által, a 21. sz. főút nyugati oldalán, pásztói külterületen tervezett Agropark fejlesztése viszont a város fejlesztési elképzeléseiben, rendezési tervében nem jelenik meg. Pásztón tehát a fejlesztési elképzelések összehangolása, és egységes, a befektetők felé képviselt stratégia kialakítása szükséges, melynek koordinációját a centrum önkormányzat javasolt, hogy végezze. A jelenlegi információk alapján mind az északi, mind a nyugati területek rövid, közép és hosszú távon is megoldanák az ipari fejlesztések területigényét. A stratégia feladata a két alternatíva közötti választás, mely az érdekeltek bevonásával, a költségek és a felmerülő kockázatok figyelembevételével tesz javaslatot a fejlesztések helyszínére és ütemezésére. A kistérség községeiben a magas munkanélküliség csökkenthető a meglévő, életképes kiés középvállalkozások fejlesztésével. (lásd IV.1.5.) A nagyobb vállalkozásokhoz kapcsolódva mikrotérségi mezőgazdasági-ipari központok kialakítása is indokolt. Ez a kistelepülések foglalkoztatási helyzetére és az ingázásra is kedvező hatással lenne. PROJEKTJAVASLAT: A projekt címe:

KISTÉRSÉGI INGATLAKATASZTER LÉTREHOZÁSA

A projekt céljai:

A beruházás-ösztönzés kistérségi feltételeinek javítása

Projekttevékenységek:

A Pásztói kistérség mezőgazdasági és ipari telephelyeinek felmérése A befektetési célú területek számbavétele Az összes telephelyet tartalmazó kataszter összeállítása.

A projekt eredménye és

A beruházók könnyebben találnak telephelyet beruházásaik számára

hatásai:

A településrendezés feltételei javulnak

A megvalósításért

A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány

felelős szervezetek: A megvalósításban

Pásztó Kistérség Többcélú Társulása

érintett szervezetek:

Kistérségi önkormányzatok Vállalkozások Illetékes Földhivatal

Becsült költség:

500 eFt.

Potenciális források:

Kistérségi társulás, Önkormányzatok költségvetése, pályázati források

Ütemezés:

2005

2006-tól folyamatos karbantartás

24

Terra Studio Kft.


A projekt címe:

MIKROTÉRSÉGI IPARI-MEZŐGAZDASÁGI CENTRUMOK LÉTREHOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A projekt céljai:

A beruházás-ösztönzés kistérségi feltételeinek javítása A kistelepülések foglalkoztatásának bővítése


A mezőgazdasági és ipari telephelyek felmérése Lehetséges centrumok meghatározása

A projekt eredménye és

A kistelepülések munkanélkülisége csökken

hatásai:

Az ingázók számának csökkenése Az ingázás idejének és távolságának csökkenése

A megvalósításért


felelős szervezetek: A megvalósításban



Kistérségi önkormányzatok Vállalkozások

Becsült költség:

Kb. 400-500 eFt.


Kistérségi társulás, Önkormányzatok költségvetése, pályázati források

Ütemezés:

2006

A projekt címe:

PÁSZTÓI IPARTERÜLETI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

A projekt céljai:

A beruházás-ösztönzés kistérségi feltételeinek javítása Egységes pásztói telephelykínálat megjelenítése a beruházói körök felé


Az iparterületek és helyi fejlesztési elképzelések felmérése: Műszaki paraméterek, infrastruktúra ellátás, a bővítés műszaki lehetőségei és költségei Területbővítési lehetőségek Helyi és térségi vállalkozási igények Javaslat készítése a döntéshozók felé

A projekt eredménye és Egységesen képviselt pásztói álláspont kialakulása hatásai: A

A területek befektetők felé történő kiajánlásának lehetősége megvalósításért Pásztó Város Önkormányzata,

felelős szervezetek: A


megvalósításban A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány


Pásztó Város Önkormányzata Illetékes Földhivatal Dél-Nógrádi Vízmű Kft. ÉMÁSZ TIGÁZ Vállalkozások

Becsült költség:

A felmérés és a javaslat elkészítése az Önkormányzat – illetve a javasolt Kistérségi Iroda munkatársainak munkaköri feladata, többletköltséget nem jelent.

25

Terra Studio Kft.



Önkormányzatok költségvetése

Ütemezés:

Felmérések ajánlatok Folyamatos elkészítése

karbantartás

2005

2006

1.1.2. Tevékenység: Az iparterületek tulajdonviszonyának rendezése A pásztói rendezési tervben szereplő iparterületek csak részben önkormányzati tulajdonúak, ezek is azonban kisebb, egymással nem összefüggő területekből állnak, ami az egyben történő értékesítést nem teszi lehetővé. Az iparterületek nagyobb része azonban magántulajdonban, méghozzá sokszor több magántulajdonos kezében van, amire szintén nem könnyű befektetőt találni. A polgármester rendelkezik felhatalmazással az északi iparterületek

magántulajdonosaitól

a

beruházókkal

történő

tárgyalásra,

azonban

a

tulajdonosok csak az ár ismeretében döntenek az értékesítésről. Ebben a helyzetben akár egyetlen tulajdonos is meghiúsíthatja (pl.: a már kialkudottnál magasabb árigény bejelentésével, vagy az eladás megtagadásával) a beruházás megvalósítását. A területek több tulajdonossal folytatott eladási tárgyalásai, az ingatlan megvásárlásának folyamata (átírások), a mezőgazdasági művelésből való kivonás mind időben elhúzódó, akár fél évet is igénybe vevő folyamatokat jelenthetnek. Ezek a feltételek a lehetséges beruházókat elriasztják, és inkább kevesebb egyezkedéssel, adminisztratív akadállyal, időveszteséggel járó telephelyet keresnek beruházásaikhoz. A pásztói önkormányzat pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy megvásárolja a megfelelő nagyságú iparterületeket. A magántulajdonosok és az önkormányzat között ezért olyan, jogilag tiszta helyzetre, szerződéses jogviszony kialakítására van szükség (szerződések, előszerződések), amely egyrészt biztosítja, hogy a jelenlegi tulajdonosok érdekei ne sérüljenek, másrészt viszont, ami lehetővé teszi, hogy a beruházó felé egységes és visszavonhatatlan ajánlatot lehessen tenni. Ezekben a szerződésekben előre rögzíteni kell az eladási feltételeket, például az eladási ár minimumát és maximumát is. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Kapcsolatfelvétel a magán-tulajdonosokkal, az értékesítési feltételek előzetes tisztázása

•

Jogi formák kidolgozása a területek egységes értékesítéséhez

•

Szerződések, előszerződések megkötése

1.1.3. Tevékenység: A megfelelő méretű pásztói iparterület kialakítása A jelentősebb ipari beruházók jellemzően 10-20 ha körüli telephelyet vásárolnak, ahol elhelyezhetik csarnokaikat, kiegészítő létesítményeiket, és lehetőség van a bővülésre is. A

26

Terra Studio Kft.

jelenlegi

rendezési


tervben

kijelölt

pásztói

iparterületek

közül

egyik

sem

képes

maradéktalanul megfelelni annak a befektetői igénynek, hogy viszonylag rövid idő alatt megfelelő méretű ingatlan álljon rendelkezésre, valamint, hogy a beruházást néhány hónap alatt

megkezdeni

lehessen.

A

legkedvezőbb

beruházói

ajánlatra

sem

tudna

az

önkormányzat, illetve tudnának a tulajdonosok azonnali pozitív választ adni – azaz egy komoly beruházó fogadásának alapfeltételei nem teljesülnek. Az iparterületek közül az északi, a Zagyva menti, és a tervezett Agropark teljesítheti a területigényt (az Agropark elsősorban mezőgazdasági-feldolgozóipari fejlesztéseket tervez), szükséges ugyanakkor gondoskodni arról, hogy a területek bővíthetők legyenek. Akár a területválasztást érintő stratégiai döntést is meghatározhatja, hogy a jövőbeli bővítési igények teljesíthetők-e. Több fejlesztési terület infrastruktúra-hálózatokkal való ellátásának többletköltségeit az önkormányzat nem tudja viselni, mindkét iparterület fejlesztését valószínűleg a pályázatok sem támogatnák, és az ipari park cím megszerzése sem képzelhető el mindkét területen. Az északi iparterületek az önkormányzat és a magántulajdonosok bevonásával kizárólag pásztói területen képesek 23-24 ha-os területet biztosítani. Zöldmezős bővítésre Tar község külterületének bevonásával is lehetőség nyílik. Meg kell tehát kezdeni a tárgyalásokat az iparterület Tar irányába történő bővítési lehetőségéről, szükség lehet Tar község rendezési tervének módosítására is. A Zagyva menti területeken, a 21. sz. főút keleti oldalán a látkép, településkép megőrzése mellett szintén hasonló, mintegy 20 ha-os terület alakítható ki. Itt bővítési területként a 21. sz. főút nyugati területei – köztük a várostól délre tervezett Agropark – jöhetnek számításba. Az Agroservice csoport a tervezett fejlesztéseket elsősorban külső beruházók, szakmai és pénzügyi befektetők bevonásával, de közép vagy hosszútávon tervezi megvalósítani. Az Agrtoservice csoporttal meg kell kezdeni a tárgyalásokat a tervezett beruházásokkal kapcsolatosan. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Tárgyalások kezdeményezése az északi iparterület bővítése kapcsán Tar községgel

•

Tar község rendezési tervének módosítása

•

Tárgyalások az Agropark megvalósításáról az Agroservice csoporttal

•

Pásztó város rendezési tervének módosítása

•

Közös iparterület fejlesztési szervezet létrehozása

1.1.4. Tevékenység: Az iparterületek, befektetési területek infrastrukturális fejlesztése A jelenlegi pásztói iparterületek infrastrukturális ellátottsága hiányos. A déli iparterület a szennyvízhálózat kivételével ellátott, azonban ez utóbbi kiépítéséhez mintegy 1000 m-es szakaszon kell a csatlakozást finanszírozni. A többi iparterület esetében az infrastruktúra a

27

Terra Studio Kft.


telekhatárig nem került kiépítésre, bár viszonylag kisebb távolságról megoldható az ellátás. A Zagyva menti terület déli részén a víz- és szennyvízbekötés pár száz méteres szakasz és a Zagyva feletti emelő kiépítésével megoldható, de az északi iparterületeket is hasonló távolságról kell ellátni. Itt gondot jelent az áramellátás, és a jelenleg a területen áthaladó nagyfeszültségű hálózat áthelyezése. Az északi iparterületen a jelenlegi 2408. sz. út mellett húzódnak a közüzemi hálózatok, melyekről a csatlakozás megoldható. A betelepülők igényének függvényében az infrastruktúra fejlesztések még további bővítést is igényelhetnek mindhárom kijelölt iparterületen. A jelenlegi úthálózat a területek közvetlen elérhetőségét nem biztosítja, azok forgalma csak a pásztói belterületi utakon keresztül bonyolódhat, zavarva a lakóterületeket. Pályázati forrásokat kell bevonni a stratégia alapján kijelölt iparterület gyűjtőútjainak, feltáró útjainak kiépítéséhez. A közüzemi hálózatok telekhatárig történő kiépítését általában a befektetők elvárják, különösen, hogy a legtöbb befektetési területen infrastruktúrával ellátott ipari parkok állnak rendelkezésre. Az iparterületek belső út- és közműhálózatának kiépítése azonban már a beruházó feladata. Hasonló

gondok

jelentkeznek

a

községek

magán

vagy

önkormányzati

tulajdonú

telephelyeinek, befektetési területeinek fejlesztése kapcsán. Mivel a szűkös önkormányzati források valamint a helyi vállalkozások tőkeszegénysége nem teszi lehetővé az infrastrukturális beruházások megvalósítását, így külső tőkebevonással, értékesítéssel, vagy pályázati úton képzelhető el ezek megvalósítása. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Iparterületek, befektetési területek feltáró útjainak kiépítése

•

A közüzemi infrastruktúra rendszerek kiépítése az iparterületek, befektetési területek telekhatáráig

•

Az iparterületek, befektetési területek területén az infrastruktúra hálózatok (közüzemi infrastruktúra, belső úthálózat) kiépítése

1.1.5. Tevékenység: Iparterületek, befektetési lehetőségek kiajánlása, kapcsolatépítés a beruházásösztönzés és a területfejlesztés intézményeivel Ahhoz, hogy az iparterületek, befektetési területek kiajánlhatók legyenek a beruházók felé, olyan informatív anyagok elkészítése szükséges, mely az adott területet, annak elhelyezkedését, a gazdasági-társadalmi háttért, az értékesítés feltételeit, a kontakt személyeket is tartalmazzák. Az iparterületekről jelenleg ilyen kiadvány nincsen, a korábban a pásztói területekről készített kiajánlások mára érvényüket vesztették, elavultak. Szükséges ezért egy naprakész, befektetőknek szóló ajánlatot készíteni, mind az iparterületekről, mind a nagyobb turisztikai befektetési lehetőségekről. Az elkészült ajánlatokat nyomtatott és

28

Terra Studio Kft.


elektronikus úton terjeszteni, a kistérségi, a városi, illetve a kapcsolódó honlapokon keresztül is népszerűsíteni szükséges. A saját értékesítési csatornák mellett Magyarországon a beruházás-ösztönzésnek és vállalkozásfejlesztésnek

kiépült

intézményrendszerei

is

vannak.

Hasonlóan

a

területfejlesztési támogatások intézésének, menedzselésének is megvannak az országos, regionális, megyei, stb. szervezetei. Ezen intézmények jól-rosszul, hatékonyan vagy kisebb hatékonysággal végzik munkájukat, de kapcsolataik, ismertségük révén mindenképp segítségére lehetnek a kistérségnek a befektetők vonzása, a helyi vállalkozások fejlesztése érdekében tett erőfeszítései tekintetében. Szükséges ezért a formális kapcsolatokon túli személyes és intézményi partnerség kiépítése, és az egyes szervezetek kínálta lehetőségek fokozott kihasználása. A beruházások letelepítése szempontjából a legfontosabb az ITD Hungary felé történő partnerség továbbfejlesztése, mivel a nemzetközi hálózattal is rendelkező beruházásösztönző szervezet a külföldi befektetések első számú hazai intézője, lényegében a külföldi érdeklődések nagy része – leszámítva a sok milliárdos, már kormányzati szintű befektetéseket – az ITD Hungary-nál csapódik le. Az ITDH Nógrád megyei kirendeltségének adatbázisában ennek ellenére mindössze 2, a Pásztói Kistérség területére vonatkozó ajánlat van regisztrálva. A kistérség elemi érdeke, hogy a pásztói iparterületek bekerüljenek az elsődlegesen kiajánlásra kerülő iparterületek körébe. Ehhez egyrészt fel kell venni a kapcsolatot az ITDH intézményeivel, másrészt megfelelő nagyságú iparterületeket kell kialakítani (lásd előző tevékenység), hogy a nagyobb, legalább középvállalkozások, beruházók számára is vonzó legyen a kínálat, harmadrészt pedig élő, személyes alapokon nyugvó partnerség kialakítása szükséges, hogy a területek valóban a befektetőknek kiajánlva jelenjenek meg, és ne csak abban az esetben, ha a közvetlen környéken keresnek ingatlant. A tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

A kistérség befektetési, fejlesztési lehetőségeinek feltárása, projektgenerálás lefolytatása, bemutató anyagok készít(tet)ése

•

A lehetőségek eljuttatása befektetői fórumokra

•

A külső kapcsolatok mozgósítása (hazai és külföldi személyi, testvérvárosi, térségi kapcsolatok, Pásztón különös tekintettel a francia nyelvű képzésre alapozva)

•

Konkrét befektetési lehetőségekhez történő célzott befektető-keresés

•

Partneri kapcsolat kiépítése az ITD Hungary-val. Személyes és intézményi kapcsolatok építése, a szervezet rendszeres megkeresése, meghívása pásztói rendezvényekre; a pásztói telephelykínálatra és egyéb, a beruházók számára érdekes kínálati elemekre (pl. munkaerő képzettsége, ára, kedvezmények, környezet tisztasága, stb.) vonatkozó információk eljuttatása az ITD Hungary nemzetközi szintű információs rendszerébe

29

Terra Studio Kft.

•


A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hírlevelén keresztül a térség gazdaságával, beruházói kínálatával kapcsolatos hírek eljuttatása a kamarai tagság felé

•

Az Agrárkamara bevonása a helyi agrárfeldolgozó ipar versenyképességét javító programok kialakításába, a helyi fejlesztések propagálásába

PROJEKTJAVASLAT: A projekt címe:

BEFEKTETÉSI AJÁNLAT KÉSZÍTÉSE

A projekt céljai:

A stratégia során meghatározott iparterület kiajánlása, eljuttatása a beruházói körök felé


Az ajánlatok tartalmának elkészítése Marketingkiadványok, prospektusok tervezése, szerkesztése, nyomdai előállítása Az ajánlatok eljuttatása a befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezeteknek

A projekt eredménye és Pásztó ismertségének növekedése, a befektetési lehetőségek ismertségének hatásai:

növekedése a beruházók körében A kistérség iránti befektetői érdeklődés fokozódása

A

megvalósításért Pásztó Város Önkormányzata


megvalósításban Pásztó Kistérség Többcélú Társulása


Pásztó Város Önkormányzata ITDH, ITDH Nógrád megyei képviselete Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Agrárkamara

Becsült költség:

1 millió Ft


Önkormányzati költségvetés, pályázati források

Ütemezés:

Ajánlatok,

2007-tól

marketinganyagok folyamatos készítése

reklámozás

2006

A projekt címe:

A

PÁSZTÓI

HONLAPON

AZ

IPARI

TELEPHELYEK,

BEFEKTETÉSI

LEHETŐSÉGEK ÖNÁLLÓ OLDALON TÖRTÉNŐ MEGJELENÍTÉSE A projekt céljai:

A befektetési lehetőségek erősítése, bővítése A befektetővonzás hatékonyságának növelése

30

Terra Studio Kft.



A pásztói iparterületek, befektetési lehetőségek megjelenítése a városi honlapon, önálló, a főoldalról elérhető hivatkozás formájában Az iparterületi oldal javasolt tartalma: a terület elhelyezkedése, megközelítése (térkép!) az infrastrukturális ellátottság (víz, csatorna, gáz, villamos-energia) a fürdő jelenlegi és tervezett szolgáltatásai (aktualizálás!) árak, kedvezmények

A projekt eredménye és A befektetői érdeklődés nő hatásai: A

A beruházások száma és a befektetett tőke nagysága nő megvalósításért Pásztó Város Önkormányzata


megvalósításban Pásztó Város Önkormányzata

érintett szervezetek: Becsült költség:

Tartalom összeállítása, weboldal szerkesztése: 100-200 eFt


Pásztói önkormányzat költségvetése, hirdetési felületek

Ütemezés:

2006

év

eleje

A projekt címe:

A

KISTÉRSÉGI

INGATLANKATASZTER

ÖNÁLLÓ

OLDALON

TÖRTÉNŐ

MEGJELENÍTÉSE A projekt céljai:

A befektetési lehetőségek erősítése, bővítése A befektetővonzás hatékonyságának növelése


A pásztói iparterületek, befektetési lehetőségek megjelenítése kistérségi honlapon Az ingatlankataszteri oldal javasolt tartalma: Az ingatlanok listája (cím, nagyság, ár), ezen belül részletes adatok: a terület elhelyezkedése, megközelítése (térkép!) az infrastrukturális ellátottság (víz, csatorna, gáz, villamos-energia) a fürdő jelenlegi és tervezett szolgáltatásai (aktualizálás!) árak, kedvezmények

A projekt eredménye és A befektetői érdeklődés nő hatásai: A

A beruházások száma és a befektetett tőke nagysága nő megvalósításért Pásztói kistérség önkormányzatai,



megvalósításban Pásztói kistérség önkormányzatai


Tulajdonos vállalkozások

Becsült költség:



Kistérségi társulás, Önkormányzatok, pályázati források, hirdetési felületek

Ütemezés:

2006

év

eleje

31

Terra Studio Kft.


1.1.6. Tevékenység: A pásztói iparterületek ipari parkká fejlesztése, szolgáltatások kiépítése A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) „Ipari Park” cím elnyerését szolgáló pályázata továbbra is működik, a 2005. évi pályázat megjelenése az év nyarán várható1. Ugyanakkor a pályázatok elbírálása szigorodott, 2004-ben 10 pályázóból 1 szerzett ipari park címet. Megkezdődött az Ipari Park címmel már rendelkező parkok felülvizsgálata is. A parkokat három csoportba sorolják, amelyek közül a legrosszabb eset a cím megvonását, a köztes változat a szerződésben vállalt kötelezettségek módosításával járó halasztott felülvizsgálatot, míg a legkedvezőbb eset a cím véglegesítését jelenti. Az „Ipari Park” cím pályázati kiírása alapján, a pályázati feltételek ismeretében kell eldönteni, hogy rövid, vagy középtávon teljesíthetők-e a feltételek. Amennyiben a feltételek teljesíthetők, úgy az Ipari Park cím több előnnyel is jár: •

Az „Ipari Park” cím hazai és nemzetközi tekintetben is elismert minősítést jelent (a több, idáig sikertelen ipari park ellenére), jelentős marketing értéke van, erősíti a befektetési ajánlatot

•

A GVOP-2004-1.2.1 ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése című pályázata 2005-ben biztosan, és várhatóan 2006-ban is fog pályázati forrásokat tartalmazni (A források előzetes felosztása alapján 2005-ben 908,609 millió Ft, 2006-ban 1003,182 millió Ft támogatás adható.). A pályázaton az „A” pályázati cél (infrastruktúra fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése, stb.) esetében csak az „Ipari Park” címmel rendelkezők indulhatnak. A források a szolgáltatások fejlesztését is támogatják, ez a kistérség kis- és középvállalkozásai számára is előnnyel jár.

•

A GKM 2005-ben tervezi egy új pályázat kiírását egy speciális minősítés elnyerésére. Erre csupán az „Ipari Park” címmel rendelkezők pályázhatnak. Olyan park kaphat „Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park” címet, melynek menedzsmentje aktívan részt vesz a kistérség fejlesztési programjának kialakításában és megvalósításában, illetve a kistérség gazdaságát szervezi a kiemelkedő színvonalú szolgáltatásaival, az inkubátorfunkciók felvállalásával, és kiépített szakmai kapcsolataival. A minősítés mindenekelőtt szakmai elismerést jelent, azonban mindazon pályázatokban, ahol a szakmai működéshez támogatást lehet nyerni, előnyt élveznek a „Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park” címmel rendelkező parkok.

Az ipari park cím előnye tehát, hogy megnyitja a lehetőségét pályázati források bevonásának, melyek infrastrukturális fejlesztéseket és a szolgáltatások fejlesztését is támogatják.

1

A GKM Innovációs Főosztályának 2005. május 27-i közlése alapján.

32

Terra Studio Kft.


A pályázati források is lehetővé teszik, sőt egyre inkább elvárásként jelentkezik – mind a pályázati kiírók, mind a betelepülő vállalkozások szempontjából – a különböző kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. A piaci alapú vállalkozásoknak nyújtott tanácsadói feladatok ellátása (lásd I. 2. intézkedés 1. Kistérségi Menedzsment Szervezet feladatainak meghatározása, a követelményrendszer kidolgozása c. tevékenység) az ipari park fejlesztésének későbbi fázisában, akár egy szolgáltatóház kialakításával, az ipari parkhoz kerülhet a Kistérségi menedzsment szervezettől. Szükségessé válhat a kistérség kis- és középvállalkozásai, illetve kezdő vállalkozásai számára egy kedvező telephelyet és a kapcsolódó szolgáltatásokat is biztosító inkubátorház felépítése, melyet a pályázatok szintén támogatnak. Az „Ipari Park” cím majdani megszerzésének előkészületei jelentős (13-20 mFt) forrást igényelnek, amelyeket főként tanulmányok, üzleti tervek, illetve pályázatok készítésére kell fordítani. Ezt követően további, az előzőnél nagyságrendnyivel nagyobb, a támogatandó pályázat megvalósításához, műszaki tervek készítéséhez, illetve a beruházáshoz szükséges saját források, illetve a részbeni előfinanszírozásnak a költségei járulnak. Ilyen feltételek mellett érdemes elgondolkodni azon, érdemes-e belevágni az ipari park cím megszerzésébe és a park kialakításába. Azonban, ha nem jönnek létre nagyobb számban munkahelyek, nem bővül jelentősen, legalább 500-1000 fővel a kistérségi munkahely kínálat, akkor a kistérség népességmegtartó képessége tovább fog romlani és továbbra is a jelentős létszámú ingázó, valamint a magas munkanélküliség lesz a jellemző. A tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Megvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv készítése

•

„Ipari Park” cím pályázat készítése

•

Ipari parki szolgáltatások biztosítása, szolgáltatóház, inkubátorház kiépítése


IPARI PARK CÍM PÁLYÁZAT ELŐKÉSZÍTÉSE

A projekt céljai:

Pályázati források bevonása a stratégia által meghatározott iparterület fejlesztéséhez


Megvalósíthatósági tanulmány készítése Üzleti terv készítése Ipari Park cím pályázat készítése, beadása

A projekt eredménye és Pásztó befektetővonzó képességének növekedése hatásai: A

Infrastruktúra fejlesztések megvalósulása fejlesztése megvalósításért Pásztó Város Önkormányzata




Pásztó Város Önkormányzata Vállalkozások, beruházók 33

Terra Studio Kft.


Becsült költség:

8-10 millió Ft


Önkormányzatok költségvetése, vállalkozások

Ütemezés:

2006-2007

A projekt címe:

IPARI PARKI SZOLGÁTATÁSOK FEJLESZTÉSE

A projekt céljai:

Pályázati források bevonása az ipari park szolgáltatásainak fejlesztésébe


Megvalósíthatósági tanulmány készítése Üzleti terv készítése GVOP pályázat készítése, beadása

A projekt eredménye és Pásztó befektetővonzó képességének növekedése hatásai: A

Kistérségi kkv-k szolgáltatási lehetőségei bővülnek megvalósításért Pásztó Város Önkormányzata


Ipari park menedzsment szervezete

megvalósításban Vállalkozások, beruházók


5-10 millió Ft


Önkormányzatok költségvetése, vállalkozások, GVOP 1.2.1.

Ütemezés:

2007-2008

INTÉZKEDÉS: IV.1.2. Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására

Az intézkedés célja és indoklása A Pásztó Kistérség Többcélú Társulása jelenleg nem rendelkezik önálló munkaszervezettel, a kistérségi ügyek intézésében elsősorban a Pásztói Önkormányzat Polgármesteri Hivatal munkatársai vesznek részt, akiknek napi munkájuk mellett kell ellátniuk a társulás feladatait is. A kistérséggel kapcsolatos vállalkozásfejlesztési, vidékfejlesztési, és foglalkoztatásfejlesztési tevékenységek hatékony ellátását a kistérségben működő „A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány” jelenlegi 1 fős állományával nem tudja megoldani. A Tourinform iroda működése csak 2005. szeptemberéig biztosított, ugyanakkor a kistérség egységes turisztikai megjelenése, marketingje és a fejlesztések összehangolása a kistérség alapvető érdeke. A piaci környezet gyorsan változó feltételrendszere, hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával jelentkező új kihívások, a szabályozási keretek átalakulása olyan információdömpinget jelent a kistérségi kis- és középvállalkozások számára, amellyel segítség nélkül aligha boldogulnak. 34

Terra Studio Kft.


Az EU csatlakozással olyan pályázati rendszerek nyíltak meg, melyek megkövetelik az aktuális pályázatok figyelését, nyomon követését, a projektötletek gyűjtését, generálását, a kistérségi pályázatok készítését, írását, illetve a pályázati sikeresség esetén a projektek menedzselését, megvalósítását. A kistérségi iparterületek, befektetési területek menedzselési és napi operatív feladatai Pásztón jelenleg nem tisztázottak, a kistérség kisebb településein ugyanakkor a szakemberállomány nem áll rendelkezésre, és a napi feladatok mellett nem biztosítható, ezért

többek

között a

civil

szerveződések

erősítését,

valamint

a

már

meglévő

gazdaságfejlesztési szervezetek megtartását kell szorgalmazni, illetve működésüket hatékonyabbá tenni. Jelenleg tehát nincs a kistérségnek olyan szervezete, amely a fenti összetett feladatokat hatékonyan tudná menedzselni. Az intézkedés célja tehát egy olyan kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása, mely ellátja

a Kistérségi Társulás

törvényben

meghatározott

feladatait,

emellett

képes

közreműködni a kistérség versenyképességének növelésében, a foglalkoztatás bővítésében, a turizmus fejlesztésében és a pályázati sikeresség fokozásában, valamint a sikeres pályázatok menedzselésében. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében szükséges létrehozni egy önálló kistérségi menedzsment- vagy munkaszervezetet, irodát, amely az összes kistérséghez kapcsolódó feladat ellátását elvégzi. Először meg kell határozni azt, hogy ez a kistérségi menedzsment milyen feladatokat lásson el, illetve milyen szervezeti formában működjön. A feladatokhoz illeszkedve, a finanszírozás biztosításának figyelembe vételével szükséges meghatározni a szervezet munkaerő szükségletét, létszámát, a szükséges munkaerő képzettségét és képességét. Gondoskodni kell a szervezet működési feltételeinek biztosításáról, az eszközökről és a működés anyagi feltételeiről is. Mindezen anyagi forrásokat ugyanakkor csak jelentős kistérségi, mikrotérségi összefogással lehetséges biztosítani. TEVÉKENYSÉGEK: 1.2.1.

Tevékenység:

Kistérségi

Iroda

feladatainak

meghatározása,

a

követelményrendszer kidolgozása A kistérségi folyamatok programozásában, koordinálásában hatékony Menedzsmentszervezet feladatainak meghatározása az első lépcsője annak, hogy a szervezeti keretek kialakításra kerüljenek. A kistérségben hatékonyan működő, a kistérségi érdekeket megjelenítő menedzsment szervezet javasolt feladatai:

35

Terra Studio Kft.

•


ellátja a kistérségi társulás menedzsment feladatait (területfejlesztés, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás)

•

javaslatok készítése kistérség fejlesztési kérdésekben

•

kistérségi programok és projektek végrehajtása

•

pályázatfigyelés, tájékoztatás, pályázatírás,

•

turisztikai fejlesztések összehangolása, turisztikai marketing tevékenység folytatása, Tourinform iroda működtetése

•

vállalkozásfejlesztés, a kistérségi kis- és középvállalkozások, agrárvállalkozások tájékoztatása a pályázati lehetőségekről, kedvezményes hitellehetőségekről,

•

területi marketingtevékenység folytatása

•

kistérségi befektetés-ösztönzési tevékenység folytatása.

A fenti szakmai és gazdasági részfeladatok amennyiben beépülnek a Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetébe, tapasztalatokkal segíthetik annak működését, de egyben gyengíthetik a civil szervezeti hátteret. A Pásztó Kistérség Többcélú Társulása megalakulásával a vállalt kistérségi feladatok (területfejlesztés, oktatás, szociális szféra és egészségügy) ellátásával kapcsolatos adminisztratív, illetve szervezési feladatokat a létrejövő menedzsmentszervezet keretei között kell ellátni. A menedzsmentszervezet feladata lenne az aktuális pályázatok figyelése, közvetítése az érintett önkormányzatok felé, illetve javaslatok készítése a kistérség döntéshozóinak. Amennyiben döntés születik a pályázatokról, ezek elkészítése is a kistérségi iroda feladata. Pályázati sikeresség esetén a pályázatok utógondozása, a projektek menedzselése, illetve a kistérségi programok végrehajtása szintén a kistérségi iroda feladata. A pályázati úton megvalósítandó projektek menedzsment-feladatainak ellátásához EU-s forrásokat is szükséges bevonni a pályázati keretekből, ezáltal az iroda működésének társulási finanszírozása kiegészíthető. Az iroda az információközvetítésen kívül a kistérségi programozásban, projektek gyűjtésében és generálásában, vállalkozások menedzselésében is hatékony részt vállalhat megfelelő szakmai háttér-támogatottságával. Mivel a kistérség kis- és középvállalkozásai nem képesek a napi menedzsmentfeladatok ellátása mellett a pályázati lehetőségek figyelésére, az információk koncentrálása, célzott szűrése, csoportosítása és a programozott információközvetítés érdekében célszerű kialakítani a kistérségi menedzsmentszervezeten belül egy olyan részleget, amely információs és koordinációs központként működik. A részleg minden, a kistérség szempontjából fontos információt adatbázisokba rendez és az érintett célcsoportok felé közvetít, egyben megvalósítja a kistérségi vállalkozásokkal való rendszeres kapcsolattartást és

információszolgáltatást.

pályázatfigyelést,

pályázati

Fölvállalja

a

tanácsadást,

piaci

szereplők

pályázatkészítést

tanácsadását, és

beleértve:

pályázatmenedzselést;

pénzügyi, finanszírozási tanácsadást, forráskoordinációt; befektetési, üzleti tanácsadást;

36

Terra Studio Kft.


könyvelői szolgáltatást; jogi tanácsadást; marketing tanácsadást. E feladatok felvállalása történhet külső, helyi szakértők bevonásával is. A beruházás-ösztönzés keretén belül az iroda feladata a kistérségi iparterületek, befektetési területek menedzselése, befektetési ajánlatok és térségi ingatlankataszter készítése, valamint ezek karbantartása, a beruházókkal, tulajdonosokkal, befektetés-ösztönzési intézményekkel,

szervezetekkel

való

kapcsolattartás,

tárgyalások

előkészítése

és

lefolytatása. A kistérség turisztikai marketingjének és a turisztikai fejlesztések összehangolása, önkormányzati pályázatok készítése, a kistérségi iroda keretei között működő Tourinform iroda feladata lenne. Ezen feladatok mellett turisztikai vállalkozások számára pályázati tanácsadást, pályázatírást is vállalhat. A kistérségi iroda térségi marketinghez kapcsolódó feladata a kistérség egészének megjelenítése,

beleértve

a

befektetési,

turisztikai

lehetőségeket,

szálláshelyeket,

programokat, vagy a kiemelkedő helyi vállalkozásokat, rendezvényeket. A térségi marketing keretében szükséges ellenőrizni és szükség esetén gondoskodni, hogy az országos, regionális, megyei anyagokban megjelenő információk helytállók, naprakészek legyenek. A tevékenység keretében javasolt részletesen meghatározni, •

A vállalkozások és önkormányzatok koordinációjával és támogatásával kapcsolatos feladatokat (kapcsolattartás, információellátás, pl.: Mit, milyen időközönként, milyen formában?)

•

Az adatbázisok létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat

•

Az elemzések, jelentések készítésével, döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat

•

A kistérségi programok végrehajtásával, menedzselésével, tervezéssel összefüggő tevékenységeket

•

A pályázatfigyeléssel, pályázatírással kapcsolatos feladatokat

•

A Tourinform iroda működtetésével és a kistérség turisztikai koordinációjával összefüggő feladatokat

•

Térségmarketinggel, képviselettel kapcsolatos feladatokat

•

A piaci tanácsadás által megkövetelt feladatokat

•

A kiajánlások készítésével összefüggő feladatokat

•

A

befektetés-ösztönzési

intézményekkel,

szervezetekkel

feladatait •

A befektetőkkel való kapcsolattartás feladatait, jogköreit

•

A szervezetre vonatkozó ösztönzőrendszer kidolgozását

•

A szervezettől elvárt eredményeket, azok időbeli lebontását

37

való

kapcsolattartás

Terra Studio Kft.


1.2.2. Tevékenység: Kistérségi Iroda működési feltételeinek megteremtése A jelenleg működő Pásztói Kistérség Fejlesztési alapítvány forrásai, személyi és tárgyi feltételei

nem

elegendőek

a

Pásztó

Kistérség

Többcélú

Társulása

feladatainak

elvégzéséhez, illetve a kapcsolódó, korábban vázolt feladatok hatékony ellátásához. A Pásztói Önkormányzat keretén belül önkormányzati alkalmazottal történő feladatellátás a hatékonyságot nem segíti elő. Indokolt önálló munkaszervezet, kistérségi iroda létrehozása. A kistérségi iroda által ellátandó feladatokhoz igazodva – a finanszírozás függvényében – szükséges meghatározni a menedzsment szervezeti felépítését. A feladatokhoz rendelve kell meghatározni a szakértői csapat létszámát, az elvárt végzettséget, képességeket, végül a finanszírozási lehetőségek ismeretében kell kiválasztani a szakértőket, munkatársakat. Személyi feltételek Az előző tevékenységben meghatározott feladatok vállalása esetén legalább 4-7 fős kistérségi iroda létrehozására van szükség. Ebből egy fő a kistérségi humán ügyekkel (oktatás, szociális és egészségügy) foglalkozik, együttműködve az önkormányzatok alkalmazottaival, jegyzőivel, illetve az intézményekkel. 1 fő a kistérségi Tourinform irodát működteti, és szervezi a marketinget. A vállalkozásfejlesztési, befektetés-ösztönzési, tanácsadási feladatok ellátása szintén legalább egy személyt igényel, akinek további feladata lenne a befektetőkel való kapcsolattartás, előzetes tárgyalások lefolytatása, illetve tárgyalások megszervezése, a kistérségi ingatlankataszter karbantartása. E feladat ellátásában a kistérségi megbízottnak, és a vidékfejlesztési menedzsernek is részt kell vállalnia. A kistérségi iroda adminisztratív feladatainak ellátásához legalább 1 fő szükséges. Javasolt az is, hogy a falugazdász szintén a kistérségi iroda keretében, egy helyszínen működjön, így a mezőgazdasági vállalkozások ügyei is egy helyen lennének elintézhetők. A kistérségi iroda javasolt szakemberállománya: •

Humán területtel foglalkozó munkatárs (2 fő)

•

Tourinform iroda munkatársa

•

Vállalkozásfejlesztési, befektetés-ösztönzési, marketinges munkatárs (feladatait a kistérségi megbízott, a foglalkoztatás-fejlesztési menedzser, illetve a vidékfejlesztési menedzser is elláthatja)

•

Adminisztrátor

•

Kistérségi megbízott

•

Vidékfejlesztési menedzser

•

Falugazdász

•

Pénzügyi szakemberek (2 fő)

•

Irodavezető

38

Terra Studio Kft.


Pénzügyi feltételek A

kistérségi

iroda

pénzügyi

feltételeinek

biztosításában,

a

működési

feltételek

finanszírozásában a kistérségi társulás településeinek létszámarányosan célszerű szerepet vállalniuk, de Pásztó – mivel az iroda itt működik majd – a létszámarányosnál nagyobb arányú, akár a költségek 50%-át kitevő finanszírozást is vállalhat. A kistérségi megbízott, a falugazdász és a vidékfejlesztési menedzser bérköltségét, illetve részben a dologi, működési költségét állami források, vagy pályázatok finanszírozzák. A 7-8, a Társulás által finanszírozandó személy bérköltsége évi 15-20 millió Ft (járulékokkal). A munkatársak bérköltségeihez legalább a kezdeti időszakban munkaerőpiaci támogatások is igénybe vehetők. A működés rezsi költségei évi 4-5 millió Ft-ra tehetők, de ez csak a végleges elhelyezés ismeretében pontosítható. A kistérségi iroda elhelyezését Pásztón kell megoldani, a helyszínt a Pásztói Önkormányzat biztosíthatja. A szükséges eszközbeszerzésekhez (irodabútor, számítógépek, stb.) és az esetleges átalakítások egyszeri beruházási költséget jelentenek, amelyhez saját tőke mellett pályázati források bevonása is indokolt. A tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

A személyi feltételek meghatározása és megteremtése

•

A pénzügyi feltételrendszer biztosítása

•

A tárgyi feltételek biztosítása


KISTÉRSÉGI IRODA KIALAKÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSE

A projekt céljai:

A kistérségi feladatok közös ellátásához munkaszervezet létrehozása


Feladatok meghatározása Erőforrások biztosítása

A projekt eredménye és A kistérségi feladatellátás hatékonysága nő hatásai:

A pályázatok száma és sikeressége nő Marketing, beruházás-ösztönzés és vállalkozásfejlesztés feltételei javulnak

A

megvalósításért Kistérségi önkormányzatok


megvalósításban Önkormányzatok,


civil szervezetek, kkv-k

Becsült költség:

Évi 20-25 millió Ft,


Kistérségi

támogatások,

önkormányzatok

népességarányosan), pályázatok

39

költségvetése

(feladat-

és

Terra Studio Kft.

Ütemezés:


2005

második

felétől folyamatos

A projekt címe:

ÖNÁLLÓ KISTÉRSÉGI HONLAP INDÍTÁSA

A projekt céljai:

A kistérés ismertségének növelése A kistérség turizmusának fejlesztése


A

Pásztói

kistérség

idegenforgalmi,

gazdasági,

befektetési

lehetőségeinek

megjelenítése Az kistérségi honlap javasolt tartalma: Településlista A kistérség bemutatkozása Elérhetőség (térkép), gazdaság, társadalom, hagyományok, kultúra, sport Látnivalók, programok Szálláshelyek, vendéglátóhelyek Befektetési lehetőségek Településenkénti bemutatkozás Kistérségi vállalkozások A projekt eredménye és A kistérségi adottságokat egyre többen ismerik meg hatásai: A

A kistérség turisztikai forgalma nő megvalósításért A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány


megvalósításban Pásztói kistérség önkormányzatai


vállalkozások

Becsült költség:



Kistérségi társulás, Önkormányzatok, pályázati források, vállalkozások, hirdetési felületek

Ütemezés:

2006

év

eleje

INTÉZKEDÉS: IV.1.3. Térségi marketingtevékenyég fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A területi marketingtevékenység fejlesztése és alkalmazása a marketing szemléletmódnak és gondolkodásnak a terület fejlesztésében való meghonosítását és gyakorlását jelenti. Ez – tudatosan vagy ösztönösen – több elemében már eddig is megjelent a Pásztói kistérség

40

Terra Studio Kft.


fejlesztésenek megvalósításában, a terület menedzselésében: készültek kiadványok, működik – jól-rosszul – városi honlap, információs táblák kihelyezésére került sor. A marketingtevékenységnek a külső-belső imázs formálására vonatkozó része a települések fejlesztésének egyik fontos eleme. Jelenleg Pásztó és a kistérség nem rendelkezik átütő ismertséggel, nem kapcsolódik hozzá olyan kép, amelyre pl. komolyabb turizmust, vagy éppen ipari beruházás-ösztönzési tevékenységet lehetne építeni – leginkább talán a Mátra az, ami Pásztó nevének említésére az emberek többségének megjelenik a tudatában. Egyegy kistérségbeli település külön-külön speciális ismertséggel rendelkezik, amely viszont nem kötődik a térséghez – ilyenek pl. (a teljesség igénye nélkül!), Szirák, mely kastélyszállójának, Tar, mely a buddhista Sztupának, vagy éppen a Pásztóhoz tartozó Mátrakeresztes, amely a 2005 évi tavaszi árvízkatasztrófának köszönheti országos ismertségét. Összességében azonban a kistérség ismertsége alacsony szintű, ami különösen azért kedvezőtlen, mert a belföldi, hétvégi rekreációs turizmus szempontjából leginkább tőkeerős keresletet jelentő Budapest és agglomerációja (csaknem 3 millió ember, akik országosan átlagosan a legkedvezőbb jövedelmi viszonyok között élnek!) kevesebb, mint egy órás, autópályán történő autózásra fekszik. Ennél a fővárosból és térségéből hétvégenként kiáramló százezres nagyságrendű tömegek lényegesen távolabbi, országon belüli desztinációt is választanak! Részben a kistérség alacsony ismertségének köszönhető az is, hogy a komolyabb beruházói tőke mindeddig elkerülte a térséget, holott autópályacsomóponthoz közel, nagyrészt az M3 autópálya hatászónájában fekszik. Mivel a külső kép és megítélés sok szempontból összefügg a város jövőjének sikerességével, annak pozitív változtatása mindenki érdeke és a városfejlesztés kiemelt feladata kell legyen. A területi marketing fogalma: Sajátos településpolitikai szintetizáló-koordináló eszköz, mely egységes arculat, imázs formájában megjeleníti, pozícionálja, kommunikálja a területet, tehát •

egyrészt egy vezetési, működési szemlélet,

•

másrészt konkrét eszközrendszer.

A területi marketing feladata a Pásztói kistérségre vonatkoztatva A kistérség kereslet és kínálatfüggő „értékesítése”. Olyan tervezési és politikai eszköz, amely a valós adottságok és a reális fejlesztési elképzelések felmérésével, értékének meghatározásával, az összes helyi érintett és érdekelt bevonásával (pl. önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, intézmények, stb.), illetve a térségnek a „helyek versenyében” a valós piaci értékét növelő fejlesztések és intézkedések végzésével növeli a terület értékét és eladhatóságát (kínálati oldal). Karakterisztikus arculattervezést követően

41

Terra Studio Kft.


célirányos és hatékony propagandatevékenységgel hívja föl a megcélzott csoportok figyelmét a terület adottságaira és törekszik arra, hogy „eladja” azt a kívánatos célcsoportoknak

(keresleti

oldal):

tehát

a

helyi

lakosságnak,

befektetőknek,

az

idegenforgalomnak, a betelepülni kívánó intézményeknek és személyeknek. A területi marketing szemlélet bevezetése a Pásztói kistérség fejlesztésébe A területi marketing a területet vagy települést „eladandó terméknek” tekinti. Ez a jellegű piaci szemlélet a leghatékonyabban törekszik arra, hogy a terület adottságait üzletileg a leghatékonyabban hasznosítsa – az így megszerzett források pedig visszaforgathatók a térség további fejlesztésére. Ez a termék azonban számtalan dologban eltér egy hagyományos árucikk tulajdonságaitól. A terület, mint termék tartalmazza mindazon funkciókat, feladatokat, adottságokat és értékeket, amelyet a terület, illetve intézményei nyújtanak. Bonyolult, materiális termékekből és adottságokból,

immateriális

szolgáltatásokból,

valamint

szubjektív képekből (imázs)

összeálló komplex rendszerről van szó. E bonyolult teret egyszerre több fogyasztó különféle igényeinek kell értékesíteni (pl. turista, befektető, helyi vállalkozó). Az „értékesítés” csak szimbolikus fogalom, a piaci megközelítés érdekét szolgálja, valójában azonban a vevő nem, vagy csak részben kap tulajdont (pl. a turista kizárólag szolgáltatást, élményeket, városképeket, stb. „vesz”; ugyanakkor a befektető a megvásárolt ingatlan mellé kapja a város nevét, történelmét, építészeti örökségét, kultúráját, stb.). Másrészt a terület, mint árucikk, csak nehezen és lassan képes változtatni kialakult adottságain: nagyrészt meglévő kondícióihoz kell piacot teremtenie. A helynek, mint terméknek a vevője elsősorban nem terméket vesz, hanem bizalmat, mivel elhiszi a területről, hogy biztosítja számára a kínált előnyöket (pl. beruházásának megtérülését elősegítő környezetet kap, vagy turistaként az elvárt minőségű élményekben részesül). A kistérség „értékesítése” azonban végső soron konkrét, üzletileg definiálható eredményeket jelent: a beruházó ipari ingatlant vásárol pl. valamelyik pásztói iparterületen, majd árbevétele után helyi adót fizet. Beruházásának fejlesztésekor pedig, bár csak a konkrét földterületet vásárolta meg, már „használni” kezdi a térséget: hasznosítja munkaerejének tudását, tapasztalatát, reklámjaiba beleszövi a térség értékeit, fölhasználja annak ismertségét. A térségbe költöző szintén a kistérség kínálta adottságokat veszi meg – a Pásztói kistérségre jellemző vonzó természeti környezetet, nyugalmat, a térség kínálta egzisztenciális lehetőségeket, de akár az itt élők befogadóképességét is. Konkrétan viszont lakóingatlant vásárol – azaz tőkét hoz a térségbe. A turista, mely szintén a mátrai és a cserháti táj szépségeiért, vagy éppen az aktív turizmus kínálta lehetőségekért érkezik ide – számára ez a komplex termék – végül szállásdíjat, vendéglátást, belépődíjat fizet – a térség értékesítése ebben manifesztálódik.

42

Terra Studio Kft.


A helyi lakos pedig akkor válik „vevővé” a helyi egzisztenciális, kulturális, életminőségbeli, stb, kínálatra, ha helyben marad. Az elköltöző lakosság szempontjából a térség, mint „termék” megbukott. Kínálat és kereslet a Pásztói kistérségben Kínálat és kereslet fogalma a marketingszemléletű gondolkodásban szorosan összefüggnek. Kínálatnak az a termék tekintendő, amelyre valós kereslet jelentkezik – ebből adódóan egyes helyi adottságok le, mások felértékelődhetnek, az eredeti helyi szándékoktól függetlenül. Például a kulturális érdeklődésből adódó idegenforgalmi kereslet értékelte föl a sajnos egyre kisebb számban meglévő hagyományos palóc építészet értékeit, a jellegzetes palócházakat, vagy a népi építészet egyéb remekeit, míg a helyi lakosság jellemzően többre becsülte a „modernebb, korszerűbb” lakóházakat, ezáltal rengeteg értéket semmisítve meg az elmúlt évtizedekben – a folyamat a magyar falu képének alapvető megváltozásához vezetett, ami viszont a mai, természet- és hagyományorientált, a vidék értékeire érzékenyebb turizmus (valós kereslet!) szempontjából leértékelte a falusi településeket. Másik példa, hogy hiába rendelkezik a város jó zöldmezős ipari beruházási lehetőségekkel, ha azok nincsenek minden szempontból a jelenlegi – a munkahelyteremtő szerepük révén némiképp kiváltságos helyzetben lévő, ezáltal „elkényeztetett” – beruházók igényeihez alakítva, pl. a tulajdonviszonyok, vagy az ismertség tekintetében. A napjainkban egyre inkább felértékelődő tiszta természeti-táji környezetre és szabadidős sportok művelésére ugyanakkor az adottságok kiválók a Pásztói kistérségben, ami a kistérség felértékelődéséhez kellene, hogy vezessen, ez azonban mindmáig nem történt meg:

ennek

fő

oka

a

„termék

kidolgozatlansága”,

valamint

a

hiányos

marketingtevékenységből adódó csekély ismertsége, azaz itt a meglévő kereslet és a szintén létező kínálat nem találkozik! A kereslet szabja meg a lehetőségeket, és a fejlesztéseket is, hiszen a kereslet által igényelt termék gyakran kialakítható. A kereslet ugyanakkor nem egy merev elvárásrendszer, mivel időben változik: •

az

aktuális

divatokkal,

a

társadalmi

jólét

növekedésével

összefüggő

igénynövekedéssel, •

a világpiac változásával kapcsolatok beruházói igények változásával,

•

valamint a vevői igények propaganda általi formálhatóságával összefüggésben azaz a kereslet formálható és megteremthető!

A Pásztói kistérségben leginkább a turisztikai potenciálok összegyűjtése, meghatározása van előrehaladott állapotban, bár ezek kiajánlható programcsomaggá fejlesztése-szervezése még nem történt meg. A kínálat további elemei ugyanakkor nem jelennek meg, mint a komplex térségi kínálat elemei, holott léteznek: pl. iparterületek, egyéb befektetési

43

Terra Studio Kft.


lehetőségek, együttműködési lehetőségek, sajátos, a térségre jellemző – főleg agráripari – termékek; lakó és üdülőingatlan kínálat, de ide sorolható akár a jó nevű pásztói Mikszáth Kálmán gimnázium kínálta továbbtanulási lehetőség is. A térség értékei önmagukban próbálnak érvényesülni a piacon: a fürdő fürdési lehetőséget ajánl, az önkormányzat ipari földterületet, a városi kiadvány turisztikai attrakciót, a vállalkozások saját termékeiket. A kistérség települései leginkább önmagukban próbálnak boldogulni. Ugyanez jellemző a vállalkozásokra is. Az integrált területi marketingszemlélet, amely a helyi adottságokat egymásra építve, az egyes elemek pozitív egymásra hatását kihasználva (szinergia) fejtené ki tevékenységét, még csak nyomokban van meg. Pedig a szisztematikusan felépített integrált marketing hatékonysága lényegesen nagyobb, a kínálat sokkal hatásosabb gazdagságát képes megjeleníteni, mintha ugyanazon elemek külön-külön jelennek meg a piacon – ráadásul a marketingtevékenység fajlagos költségei is csökkenthetők! Gyenge és szétforgácsolt területi marketingtevékenység esetén a Pásztói kistérség meglévő legkiválóbb adottságai sem képesek érvényre jutni. A mai kor információzuhatagában és kemény versenyében a kimaradás végleges lemaradást eredményez. A terméknek (mint pl. a térség mezőgazdasága, feldolgozóipara által előállított remek, egyedi termékek, pl. mangalica, gyümölcskészítmények, méz, faárúk, stb.) piacra van szüksége, a helyi turisztikai vállalkozásoknak turistára, a város gazdaságának (munkahelyek teremtése, a helyi adóbevételek növelése céljából) befektetőre. Mindezek eléréséhez pedig intenzív és integrált területi marketingre, amely nélkül a vonzerőkre épített helyi kínálat elsorvad, a piacukat vesztő vállalkozások tönkremennek, beruházói tőke hiányában pedig a helyi gazdaság önerejéből nem képes megvalósítani azt a modernizációt, ami versenyképességének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges. Az intézkedés tartalma A terület marketingtevékenysége – a termékmarketinghez hasonlóan – a klasszikus marketing mix-4P értelmezésre épül, annak kissé szabadabb tartalmi értelmezésével. A termék (product) – ár (price) – térbeliség (place) hármas összefüggés kialakítása A területi marketing meghatározza a terület adottságait, majd az ezzel kapcsolatos fejlesztési és marketingtevékenységre vonatkozó igényt ahhoz, hogy az adottságból termék váljon. E termékek összessége alkotja a területi kínálat oldalát. A termékek lehetnek tárgyi javak, szolgáltatások, élmények, stb. A termék értékesítése két tényezőtől függ: •

A termék objektív valóságától és piaci értékétől

•

A termékre vonatkozó vevői szubjektív képzetekről, imázsról. Mivel a vevő ténylegesen ez utóbbi alapján vásárol, ennek alakítása a marketingtevékenység sikerének alapja.

44

Terra Studio Kft.


Pásztó város és a kistérség legfontosabb jelenlegi (potenciális kereslettel rendelkező) kínálati adottságai: •

A tájképi szépségekben gazdag, erdő borította, tiszta levegőjű hegy- és dombvidéki környezet; gazdag épített és kulturális örökség – turisztikai és turizmusfejlesztési lehetőségek, turistaként, vagy befektetőként; a városokból kitelepülők, hétvégi üdülőt vásárlók számára

•

A pásztói iparterületek, amelyek az M3 autópálya hatvani csomópontja és Budapest közelségében, kínálnak telephelylétesítési lehetőséget, ipari termelő beruházást megvalósító működőtőke befektetők számára

•

A kistérség egyedi és másoktól megkülönböztető vonzereje az aktív- és kalandsport adottságok gazdag kínálatában és kiváló lehetőségeiben rejlik – a szolgáltatásokat igénybe vevő turisták, valamint befektetők és szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára egyaránt lehetőség

•

A Pásztói kistérség gazdag agrárpotenciálja, amely a minőségi agrártermék feldolgozás és az egymásra épülő agrárvertikum kialakításának helyi lehetőségét kínálja – beruházási, együttműködési és termékbeszerzési lehetőségek; desztináció a falusi turizmus célcsoportjai számára

•

A kistérség, elsősorban Pásztó város kulturális rendezvényei – elsődlegesen a helyi lakosság, másodsorban a turisták számára

Az adottságok termékké válásához szükséges: •

A termékhez rendelt célcsoportok igényeinek megfelelő komplex tárgyi és szolgáltatási

csomagokká

fejleszteni

(product,

pl:

beruházásösztönző

kedvezménycsomag, aktív turizmus háttér-infrastruktúra és programcsomag, falusi turizmus programcsomag, rendezvényturizmus programcsomag) •

Az adott termékek és a kínálat minőségéhez, illetve a célcsoport fizetőképességéhez alakított igénybevételi feltételeket kialakítani (price, pl: a pásztói ipari telephelyekre vonatkozó árképzési stratégia, turisztikai attrakciók igénybevételének árképzése, stb.)

•

A hagyományos disztribúciós funkciók a területi marketingben nem értelmezhetők, a „hely” kérdése másként jelenik meg: földrajzi fekvés és elérhetőség, közlekedési infrastruktúra jellemzői – ez utóbbi feltételek fejlesztése révén lehet az adottságok termékké válásának folyamatát elősegíteni (place, pl. az attrakciók megfelelő közlekedési

elérhetősége

érdekében

a

helyi

közúthálózat

fejlesztésével,

a

tömegközlekedés javításával, stb.). A 4P negyedik eleme a promóció, amely egyrészt informálja a potenciális vevőt a termékről, másrészt igyekszik ösztönözni annak megvásárlására. A promóció akkor sikeres, ha „a terület (termék) imázsra vonatkozó tevékenység találkozik a vevői imázs-attitűd struktúrával” – vagyis, ha azt sikerül elhitetni a vevővel, amit az hinni akar.

45

Terra Studio Kft.


Személyek esetében (pl. az idegenforgalmi keresletnél) döntő a szubjektív benyomás, a pszichológiai, kulturális, társadalmi tényezők elsődlegessége. Az intézményi kereslet esetében – pl. betelepülő vállalkozások – objektív, mérhető tényezők mérlegelésén van a hangsúly (pl. ingatlanár, bérköltség, munkaerő), de egyre nagyobb jelentőséget nyernek ezen a területen is a „soft” tényezők, mint pl. a terület építészeti képe és rendezettsége, a kapcsolódó rekreációs és oktatási lehetőségek, stb., amely esetben részben a szubjektív képzeteké a döntő szerep. A marketing tevékenység sikerességének egyik jelzője, hogy mennyire pozitív, és milyen közel kerül egymáshoz az objektív állapot és a szubjektív imázs. Mivel a pásztói kistérség meglévő és fejleszthető adottságai és lehetőségei lényegesen jobbak, mint jelenlegi hasznosítottságuk, nyilvánvaló, hogy a területi marketing tevékenység fokozásával, mely növeli a térség ismertségét és jó hírnevét, jelentősen erősíthető a helyi erőforrásokra épülő gazdaság fejlődése is. A marketingkommunikációs eszközökben a promóció informáló és ösztönző funkciója általában együtt jelenik meg. E folyamat a területi marketingben az imázs-építés fogalomkörével határozható meg, melynek három lépcsője van: •

A tényleges állapot megismerése, a potenciális vevők szubjektív elképzeléseinek megismerése és annak összehasonlítása más (konkurens) területekre vonatkozó külső-belső megítéléssel (pozícionálás). Ehhez szükséges közvéleménykutatás, részben

a

Magyar

Turizmus

Rt.

belföldi

turizmusra

vonatkozó

kutatási

eredményeinek megismerése, pl. melyek a fővárosi turisták fő preferenciái a desztinációválasztásban, mekkora vásárlóerővel rendelkeznek, stb. – ezek alapján megbecsülhető az a kereslet, melyet a Pásztói kistérség adottságai révén meg lehet célozni. Ugyanez vonatkozik a beruházásösztönzésre, itt a ITDH segítségével becsülhető meg az a beruházói kör, aki potenciálisan a Pásztói kistérséget választja, illetve megismerhetők elvárásaik is. •

A kínálat formálása a vevői igények kielégítésére, illetve a konkurens területektől való különbözőség elérésére. Ez esetben az objektív adottságok fejlesztése történik. Ez elsősorban a telephelykínálatot érintő fejlesztéseket, a helyi ingatlankínálat megteremtését, valamint a turisztikai vonzerők és háttér-infrastruktúra fejlesztését jelenti.

•

A

marketingkommunikációs

eszközök

révén

a

fejlesztett

kínálati

oldal

megismertetése és a szubjektív imázs formálása. Ez a Pásztói kistérségnek, adottságainak

a

jelenleginél

hatékonyabb

megjelentetését,

reklámozását,

médiaszerepléseket, célzott marketinget jelent. A marketingkommunikációnak a területi marketingben számításba vehető eszközei: •

Propagandaanyagok készítése és terjesztése. Üzleti-befektetői, idegenforgalmi kiadványok, ismertetők készítése a Pásztó város és a kistérség bemutatására.

46

Terra Studio Kft.


Jelenleg ilyen komplex tartalmú kiadvány nem található, amely tehát nem csupán a turisztikai

adottságokkal

célcsoportokhoz,

pl.

foglalkozik!

Fontos

konferenciákon,

ezen

anyagok

vásárokon

való

eljuttatása

terjesztéssel,

a a

külképviseletekhez, vagy beruházás-ösztönzéssel, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetekhez, utazási irodákhoz való eljuttatásával. •

A helyi és országos médiában való, minél gyakoribb pozitív üzenetű megjelenés. Pl. a Mátrakeresztes, vagy a segélykoncert révén Pásztó felé forduló országos figyelmet nem szabad hagyni kihunyni, be kell majd mutatni a felépült falut, stb.

•

Rendezvényeken, vásárokon, befektetői és turisztikai konferenciákon való részvétel, a város és a kistérség lehetőségeinek propagálása.

•

Szakmai, befektetői konferenciák, illetve egyéb rendezvények, sportesemények szervezése Pásztón, térségi programokkal kiegészítve.

•

Internetes megjelenés, a honlap aktualizálása, gazdagítása. Kiemelt fontosságú, hogy

a

kistérség

rendelkezzen

saját

honlappal,

vagy

a

pásztói

honlap

(www.paszto.hu) főmenüjében jelenjen meg a kistérséget bemutató linkrendszer. Ugyanilyen fontos, hogy ugyanezen a honlapon jelenjen meg a városra és a kistérségre vonatkozó gazdasági információ, mivel jelenleg a honlap színvonalasan bemutatja a város pl. kulturális életét, vagy részben akár turisztikai lehetőségeit, de a potenciális befektetők semmit nem tudhatnak meg a város vagy térség gazdasági jellemzőiről vagy lehetőségeiről. •

Nem

feladatszerűen

megvalósítható,

de

a

leghatékonyabb

promóció

a

szájhagyomány útján történő hírterjedés, amelynek alapja a pozitív élmény, ami bármely célcsoportot éri a területen, és amelyet továbbad.

TEVÉKENYSÉGEK: 1.3.1. Tevékenység: Integrált területi marketingtevékenység kialakítása A pásztói és kistérségi attrakciókat, vonzerőket úgy lehet a legnagyobb hatékonysággal megjeleníteni, ha a különböző marketingkommunikációs eszközökben közösen jelennek meg a kínálat elemei – közösen Pásztó város és a kistérség egyéb települései vonatkozásában, és közösen az egyes ágazatok, tevékenységek (pl. beruházás-ösztönzés, turizmus, stb.) szempontjából is. Ez a törekvés nem mond ellent annak a célnak, hogy pontos célcsoport választást követően célzott marketinget kell folytatni, mivel az egyes csoportok igényei is széleskörűek: az ipari telephelyet kereső beruházót pl. befolyásolhatja a térség turisztikai, sőt

rekreációs

és

kulturális,

valamint

intézményi

kínálata

is,

mivel

odatelepülő

menedzsmentje számára élhető környezetet, programokat, szolgáltatásokat, intézményeket kell biztosítania. Így válhat pl. a fejlett pásztói egészségügyi ellátás, középfokú oktatási rendszer, vagy éppen a kistérségben kiépített szociális hálózat a területi marketing elemévé.

47

Terra Studio Kft.


Ugyanígy a sok helyre eljutó turisztikai anyagok, kiadványok felkelthetik akár az ipari beruházók érdeklődését is – arról nem is beszélve, hogy a térség adottságaiból következően itt van létjogosultsága az idegenforgalmi beruházások iránt érdeklődőknek is, lásd pl. kalandturizmus, hiányos szálláshely- és vendéglátókapacitás, stb. A kistérség településeinek egymástól eltérő, de egymást támogató kínálata (hol a falusi turizmushoz nélkülözhetetlen csöndes vidéki környezet, hol az aktív turizmus elemei, pl. lovaglás, hol a kulturális turizmus adottságai, pl. kastélyok, tájházak jelentik az értéket) – pedig egyértelműen a helyi kínálat gazdagítását szolgálja. A közös megjelentetés tehát erősíti az egyes kínálati elemek potenciálját, másrészt pedig csökkenti a marketingtevékenység költségét. A cél tehát a beruházás-ösztönzés, a városmarketing, a térségi marketing és a turisztikai marketing összekapcsolása, közös kiajánlása, komplex marketinganyagok készítése, ezáltal a városi és térségi marketingtevékenység hatékonyságának erősítése. A tevékenység keretében végzendő legfontosabb feladatok ezek alapján: Integrált

marketing

anyagok

létrehozása:

nyomtatott

kiadvány,

film,

fotóadatbázis

összeállítása, mely tartalmazza az összes helyi kínálati elemet; a beruházási és gazdasági partnerség lehetőségeit, konkrét adatokkal alátámasztva; a városi és kistérségi turisztikai vonzerőket; a helyi kulturális és rendezvényi kínálat elemeit; a város elérhetőségét, a kistérség legfőbb gazdasági és kulturális potenciáljait, stb. Szintén fontos a városi honlap feltöltése gazdasági-befektetői információkkal, a kistérség kínálati elemeire vonatkozó ismeretekkel és turisztikai programlehetőségekkel (lásd még II.4.3. tevékenység!); a kistérség települései honlapjainak kölcsönös elérhetővé tétele a saját honlapokról PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

INTEGRÁLT KISTÉRSÉGI MARKETING ANYAGOK LÉTREHOZÁSA

A projekt céljai:

A kistérség marketing eszköztárának bővítése A kistérség ismertségének növelése A külső beruházók letelepedésének ösztönzése A turizmus érdeklődésének fölkeltése


Kistérségi információs és fényképes adatbázis összeállítása A kistérség teljes kínálatát összefoglaló szöveges adatbázis összeállítása, különös tekintettel a gazdasági-befektetői és a turisztikai információkra Az adatbázisok alapján informatív és vonzó kistérségi kiadvány elkészítése

A projekt eredménye és hatásai:

A kistérség marketinganyagai színvonalasabbá és informatívabbá válnak A kistérség ismertsége javul A betelepülő tőke mértéke és a turistaforgalom növekszik

A megvalósításért felelős szervezetek:

Pásztó Kistérség Többcélú Társulása, mint kiadó

48

Terra Studio Kft.


A megvalósításban érintett szervezetek:

Pásztó kistérség többcélú társulása Pásztó Város Önkormányzata Pásztói Tourinform Iroda A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány

Becsült költség:

12 oldalas, A4-es formátumú színes kiadvány elkészítése magyarul és angolul, 10001000 pld.-ban: tartalom és szerkesztés: 500 eFt nyomdai kivitelezés: 450 eFt Összesen 950 eFt


Önkormányzatok költségvetése, hirdetési felületek, pályázati források

Ütemezés:

2005 év vége

A projekt címe:

A VÁROS HONLAPJÁNAK KIBŐVÍTÉSE

A projekt céljai:

Pásztó és a kistérség korszerű, digitális marketing eszköztárának bővítése A város és a kistérség összekapcsolása A kistérség ismertségének javítása Pásztó ismertségének felhasználásával A városra és a kistérségre vonatkozó beruházói és turisztikai, illetve egyéb információk minél gyorsabb és gazdagabb átadása A külső beruházók letelepedésének ösztönzése A turizmus érdeklődésének fölkeltése


A honlap kibővítése a város gazdaságára vonatkozó részletes információkkal A honlap kibővítése a város beruházói kínálatára vonatkozóan Kistérségi webanyag kialakítása, amely a pásztói honlapról hivatkozással elérhető


A városi honlap látogatottsága nő A kistérségben a turistaforgalom nő, a szálláshelyek kihasználtsága javul A zöldmezős iparterületek betelepülése megindul


Pásztó Város Önkormányzata


Pásztó Kistérség Többcélú Társulása Pásztó Város Önkormányzata Pásztói Tourinform Iroda A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány

Becsült költség:

Tartalom kialakítása: 500 eFt Weboldal szerkesztés: 300 eFt



Ütemezés:

2005 év vége

1.3.2. Tevékenység: A területi marketing és propagandatevékenység többirányú, intenzív gyakorlása A marketing tevékenység nem fulladhat ki kiadványok előállításában, honlap elkészítésében. A hatékony területi marketingtevékenység hozadéka a beruházói érdeklődés megélénkülése, a turizmus felfutása. Ehhez aktív, menedzserszemléletű és állhatatos aktív tevékenység

49

Terra Studio Kft.


folytatása szükséges. Szükséges a személyes és intézményi kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok építése. Fontos a hitelesség, a közvetített információ tartalmának igazoltsága, a térségi támogatottság megadása a marketingtevékenység végzőinek. Rendkívül sok múlik a marketingtevékenységet végző személy kiválasztásán: agilis, kezdeményező, önállóan dolgozni képes, kommunikatív és jó kapcsolatépítő típusú, nyelveket beszélő, képzett és elkötelezett személyre van szükség. További fontos szempont, hogy a marketingtevékenység folytatása mögött jól felkészült, agilis csapat álljon, amely kellő szakmai megalapozottsággal és elhivatottsággal biztosít megfelelő

hátteret

a

marketinganyagok

előállításához,

a

terjesztés

és

a

marketingkommunikáció szervezéséhez. A célcsoportban található potenciális beruházók céltudatos keresése: Aktív befektető keresés: a kiválasztott célcsoportokba tartozó bel-és külföldi vállalatok fölkeresése, a pásztói iparterületekkel kapcsolatos letelepedési és kooperációs lehetőségek bemutatása; a meglévő helyi ipar cégkapcsolatainak föltárása és ezek mentén kapcsolatok építése; gazdasági kamarákkal való kapcsolattartás; külképviseletek fölkeresése, terület kiajánlása; ITDH-val való kapcsolattartás, saját marketinganyagok eljuttatása az ITDH

belső információs

rendszerébe; potenciális befektetők tevékenység szerinti felkutatása (pl. cégkódtár, internet) és megkeresése belföldön és külföldön; kooperációs lehetőségek és szándékok föltárása és tevékenység alapján a potenciális partnerek fölkutatása, az együttműködés kiajánlása; terjeszkedő cégek figyelemmel követése (pl. sajtóból) és megkeresése, a terület kiajánlása; befektetés szervező szakcég alkalmazása, stb. Passzív befektető keresés: rendezvények, vásárok, kiállítások látogatása, a város és a park megjelenítése és képviselete elsősorban külföldön; rendezvények, befektetői konferenciák szervezése; propagandaanyagok készítése és eljuttatása a potenciális befektetőkhöz; újsághirdetés külföldi szaklapokban, stb. Marketingkommunikációs

termékek

folyamatos

előállítása,

aktualizálása,

információtartalmuk frissen tartása és gazdagítása A város megújított honlapjának folyamatos karbantartása A tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Aktív és passzív befektetőkeresési tevékenység szervezése, menedzselése

INTÉZKEDÉS:

50

Terra Studio Kft.


IV.1.4. Korszerű agrár- és vidékfejlesztések megvalósítása, komplex fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása Az intézkedés célja és indoklása A Pásztói kistérség sajátos táji karakterrel büszkélkedhet. A táji adottságok között elsősorban a táji sokféleség, változatosság az, amely különlegessé teszi a térséget, hiszen a déli, ellaposodó területeken a szántók, a dombvidékek déli oldalán a gyümölcsösök, illetve kisebb részben a szőlők, az északi oldalán a gyepek és az erdők, míg a hegységi területeken szintén az erdők alapozzák meg a mezőgazdaság változatos termelési feltételeit. A dombvidéki, nagyobb lejtőszögű területeken – a kedvezőtlen feltételek és az elmúlt időszaki gyümölcstelepítések ellenére – még ma is jellemző a szántóföldi növénytermesztés, ahol ez az intenzív agrárkultúra messze nem indokolt. A jelenlegi szántóföldi termelés helyett más gazdálkodási forma elterjesztése, szerkezetváltás végrehajtása javasolt nem csak a kistérség természeti adottságai, hanem a piaci viszonyok miatt is. Ezen szempontok érvényesítése a gazdasági racionalitás mellett a hagyományosnak mondható táji karakter további erősítését, a táji sokféleség megőrzését és fejlesztését, valamint a mezőgazdasági foglalkoztatás megőrzését is szolgálja. Az elmúlt évtizedben – a beruházások ellenére – a gépesítés, agrotechnikai berendezések és a feldolgozás színvonala csökkent. A Pásztói kistérség mezőgazdaságában – az országhoz hasonlóan – a korábbi nagyüzemi termelés átalakulásával 3 fő termelői csoport különíthető el: A saját szükségletre termelők csoportja fokozatosan csökken. A munkalehetőség hiánya miatt sok helyen ez az utolsó, alacsony jövedelmet biztosító tevékenység, illetve kiegészítő jövedelemforrás. Az alacsony termelékenységű csoport fenntartása nem mezőgazdasági, piaci, hanem vidékfejlesztési, szociális, foglalkoztatási érdek. A részben árutermelők csoportja a saját szükségleten túl piacra is termel. Gépesítésre általában nincs forrásuk, idegen munkaerőt ritkán alkalmaznak, a gépi munkáknál jelentős részben idegen szolgáltatást vesznek igénybe. Az árutermelő gazdaságok kifejezetten a piacra termelnek. Ezek az üzemek a jó természeti adottságok, a közvetlen támogatások hatására ugyan nem kimagasló, de biztonságos jövedelemre számíthatnak. Azonban ezek a vállalkozások sem akkora volumenben termelnek egy-egy ágazatban, amivel a termékek (például gabona, gyümölcs, sertés, szarvasmarha, juh), piacán erős alkupozícióra lennének képesek. A mezőgazdasági termelés oldaláról kiemelkedő az árutermelő csoport, melyen belül elsősorban a versenyképesség fokozására, az infrastruktúra fejlesztésére, modern eszközök beszerzésére, és szigorúbb, az EU-követelményeknek (valamint sajnos sok esetben még ennél is szigorúbb hazai követelményeknek) megfelelő szabályok betartására, valamint komplex programok megvalósítására van szükség.

51

Terra Studio Kft.


Az intézkedés alapvető célja, hogy – mindhárom csoportban – csökkentjen a termelői kiszolgáltatottság, és növekedjen az értékesítés biztonsága. Ezek megvalósulásával a mezőgazdasági jövedelmek növekednek, és a jelenlegi foglalkoztatási szint megtartható lesz, esetenként bővül. A mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett a biztonság és a jövedelmezőség növeléséhez a kistérségben megtermelt termékék nagyobb fokú feldolgozására kell törekedni. A mezőgazdasági kultúrállapotának megőrzése, a földvédelem, a térség vízháztartásának megőrzése, valamint az ár- és belvízvédelem az agrártermelés kistérségi feladatainak egyik kulcskérdése. Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében szükséges a mezőgazdasági szerkezetváltást elősegíteni, így a déli kitettségű dombsági, nagyobb lejtésű területeken a gyümölcstermesztés fejlesztése, míg az északi oldalakon az extenzív-félextenzív irányú fejlesztés indokolt. A kistérségi termelők közötti összefogás még kezdeti stádiumban van. Számos fejlesztést azonban

gazdasági

megfontolásból

nem

célszerű

egy

gazdálkodónak

önállóan

megvalósítani, ezért az intézkedés keretében Termelői Csoportok (TCS), Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ) létrehozását kell támogatni. Különösen fontos a kistermelők összefogását támogatni, egyrészt önálló TÉSZ-ek létrehozásával, illetve nagyobb TÉSZekhez, termelői csoportokhoz való csatlakozással, belépéssel. A termelői összefogások motorjai a nagyobb, árutermelő gazdaságok kell, hogy legyenek, ezeknek kell összefogniuk a termelői szövetkezéseket, a kisebb termelőket. A termelési feltételek javítása, infrastrukturális beruházások, a tárolókapacitások bővítése szükséges ahhoz, hogy a termelői biztonság növekedjen. A kistermelők piaci esélyét növeli, ha egyedi, a piaci igényekhez alkalmazkodó termékkel jelennek meg. A kisebb és nagyobb termelők monokultúrás termelési szerkezetében is szükséges – ökológiai és piaci indokok miatt – a termelés diverzifikálása, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. A

kistérség

mezőgazdasági

termékei

jelenleg

nagyrészt

feldolgozatlanul

kerülnek

értékesítésre. A termelői összefogás megvalósulásával megteremthető az az árumennyiség, melyre kisebb-nagyobb, magasabb hozzáadott értékű terméket előállító, a foglalkoztatást bővítő kistérségi feldolgozóüzemek létesülhetnek. A mezőgazdasági termelés természeti tényezőktől való kiszolgáltatottságát csökkenteni szükséges.

A

mezőgazdasági

aszálykárokat

víztározókkal

lehet

csökkenteni.

A

mezőgazdasági érdekek mellett az elmúlt időszak hirtelen lezúduló zivatarai jelentős károkat okoztak a kistérség településein. A kistérségben ezért javasolt a gyors lefutású árvizeket mérséklő, és a mezőgazdasági öntözést is biztosító árvízcsúcs-csökkentő és egyben öntözési célú tározókat kialakítani.

52

Terra Studio Kft.


TEVÉKENYSÉGEK: 1.4.1. Tevékenység: TÉSZ-ek, termelői csoportok létrehozása A kistermelők versenyképessége a méretstruktúra, az infrastruktúra fejletlensége és a korszerű szakismeretek hiányosságai miatt gyenge a kistérségben. A nagyobb termelők piaci alkupozíció sem erősek a felvásárlókkal szemben. Kezdeményezések ugyan történtek, de nem alakult még ki erős összefogás a termeltetés és értékesítés szövetkezeti alapon való szervezésére. A termelői csoportok, termelő-értékesítő szövetkezetek révén: •

erősödik a kistérség mezőgazdasági termelői közötti szolidaritás,

•

javulnak a kistérség mezőgazdasági termékeinek piacra-juttatásának esélyei,

•

a csoportok kihasználhatják a nagyobb volumenben történő értékesítés-beszerzés (vásárlás) árelőnyeit,

•

bizonyos speciális eszközök kihasználása hatékonyabb lesz,

•

csoportok keretében hatékonyabban megoldható a termékek hozzáadott értékének növelését is eredményező elsődleges termékfeldolgozás,

•

egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb, az adminisztrációs tevékenység,

•

a

közösen

kivitelezett

beruházások

gazdaságilag

előnyösebbek,

ezekhez

könnyebben szerezhető támogatás. A termelő és feldolgozó tevékenységek szervezeti integrációjának ösztönzése az új típusú szövetkezetek előnyeiről való tájékoztatással lehetséges a gazdák részére szervezett információs fórumokon. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

A kistermelői integráció elősegítése, fórumok szervezése

•

Közös gépparkok kialakítása

•

Közös vetőmag-, vegyszer- beszerzés

•

Közös értékesítési alapelvek kidolgozása, közös értékesítési csatornák használata

•

Bogyós gyümölcs TÉSZ létrehozása

1.4.2. Tevékenység: A kistérségi mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása A kistérségi agrárium termékszerkezete – a természeti adottságokhoz nagyrészt igazodva – változatos, a mezőgazdaság kiemelkedő ágai a gabona- és olajos növénytermesztés, gyümölcstermesztés, az állattenyésztésben a sertés-, szarvasmarha- és juhtenyésztés, valamint az erdészet és a vadásztatás. E kistérségi változatosság ellenére sem mindenhol

53

Terra Studio Kft.


az adottságoknak megfelelő a termékszerkezet, több termék termelése a termelés feltételeihez és piaci lehetőségeihez képest arányaiban kisebb, mint az elvárható lenne. A gabonafajták termékpiacának szűkülése, a feldolgozás és felhasználás szűkös térségi lehetőségei, a természeti adottságok, valamint a foglalkoztatottság megőrzése együttesen indokolja a mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítását. A tevékenység keretében indokolt a mezőgazdasági szerkezetváltást elősegíteni, így a déli kitettségű dombsági, nagyobb

lejtésű

területeken

a

talajvédelmet

erősítendő

gyümölcstermesztést

kell

elterjeszteni, míg az északi oldalakon a legelő- vagy erdőgazdálkodás fejlesztése javasolt. Folytatni kell az agrár környezetgazdálkodási program megvalósítását, erózióvédő növénytermelést, a támogatásokhoz igazodva az energiafű és energiaerdő telepítési program kidolgozása és végrehajtása is indokolt. A kistérségben több területen a helyi adottságokhoz, meglévő pincékhez, pincesorokhoz kapcsolódva a szőlőkultúra fejlesztése is indokolt, azonban ezt a jelenlegi támogatások, piaci helyzet nem támasztja alá. A térség társadalmi-gazdasági téren felmerülő nehézségeit a foglalkoztatási és ingázási adatok, vagy a kihalással veszélyeztetett települések szemléletesen jelzik. A hazai és Uniós vidékfejlesztési politika legfontosabb célkitűzésének, a „vidéki életforma fenntartása és a lakosság helybentartása” elérése érdekében meg kell ragadni azokat a lehetőségeket, melyek a vidéki népesség jövedelemszerzési lehetőségeit szélesítik. Ezek közé tartozik a bio- és ökogazdálkodás is. A bio- és ökogazdálkodás olyan környezetkímélő és –megújító, különleges minőségű és teljes körű mező-, erdő- és tájgazdálkodást, élelmiszertermelést, valamint vidékfejlesztést jelentenek, amelyek szigorú előírások keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezet- és egészségvédelem, és életforma-változtatás igényével folynak. A kistermelők körében az alternatív jövedelemszerzést kell elősegíteni őshonos állatok (sertés, mangalica, illetve baromfifélék) tartásával és a vágott állatok konyhakész (tisztított, előhűtött) termékké történő feldolgozása révén, illetve a biogazdálkodás, a méhészet, a gyógynövénygyűjtés-

és

feldolgozás,

gombatermesztés

és

-gyűjtés,

vagy

a

gyümölcstermelés fejlesztésével. A nagyobb termelők termelés diverzifikációját az olajos növények termesztése és az energetikai

célú

növénytermesztés,

gyümölcstermesztés,

vetőmagtermesztés,

szaporítóanyag-előállítás, ökogazdálkodás jelentheti. Ezen ágazatok súlyának növelését, vagy a termelési mód elterjesztését az is alátámasztja, hogy helyi feldolgozásukkal egyedi termékek létrehozására van lehetőség, amely hozzájárul a térség sajátos termékstruktúrájának kialakításához. A kistermelői bio-kultúrák telepítését a növekvő hazai és nemzetközi igények és a megfelelő termőhelyi adottságok indokolják. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Piacelemzés, a piaci igények összevetése a termőföldi és termelői adottságokkal

54

Terra Studio Kft.


•

Gyümölcsös, gyep-, erdőterületek és szőlőültetvények bővítése

•

Bio- és ökogazdálkodás fejlesztése

•

Kistermelők alternatív jövedelemszerzésének bővítése

•

Olajos növények termesztésének bővítése

•

Energetikai célú növénytermesztés bővítése

•

Ökogazdálkodás fejlesztése

PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

ÖNTÖZÉSES ENERGIANÖVÉNY-TERMELÉS KIALAKÍTÁSA, I. FÁZIS, ELŐKÉSZÍTÉS

A projekt céljai:

Az Öntözéses Energia-növény termelés beindításához szükséges előzetes tervek elkészítése


Megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezés lefolytatása

A projekt eredménye és A szükséges tervek, tanulmányok elkészülnek hatásai: A

megvalósításért Agroservice csoport - Kozárd


megvalósításban Önkormányzatok


Engedélyező hatóságok

Becsült költség:

Kb. 40 millió Ft


Pályázatok (AVOP I.3, PEA), saját erő, hitel

Ütemezés:

2005 2007

A projekt címe:

ÖNTÖZÉSES ENERGIANÖVÉNY-TERMELÉS KIALAKÍTÁSA, II. FÁZIS, MEGVALÓSÍTÁS

A projekt céljai:

Az Öntözéses Energia-növény termeléshez szükséges beruházások megvalósítása


Energiafű és energiaerdő telepítése Agrobrikett anyagok begyűjtéséhez gépek beszerzése, tárolókapacitás kialakítása Agrobrikett és Agrodízel üzemek létesítése

A projekt eredménye és A mezőgazdaság versenyképessége javul hatásai: A

A foglalkoztatás bővül megvalósításért Agroservice csoport - Kozárd




Kb. 300 millió Ft


Pályázatok: AVOP I.3., PEA) saját erő, hitel

Ütemezés:

2008-2009

55

Terra Studio Kft.

1.4.3.


Tevékenység:

A

kistérségi

mezőgazdasági

termelési

feltételek,

tárolókapacitások, állattartó telepek fejlesztése A

mezőgazdaság

kistérségi

termelései

feltételei

elmaradnak

nyugat-európai

versenytársaktól. A gépesítettség szintje általában alacsony, míg a modern eszközök, termelési módszerek, eljárások alkalmazása csak néhány nagyobb termelőre jellemző. Az elmúlt időszakban a gépesítés, agrotechnológia színvonala csökkent, szükséges az alap és kiegészítő gépesítés. Különösen a gabona és napraforgó betakarítás, szárítás, tisztítás, raktározás biztossá tétele az alapvető. A kistérségi adottságok megalapozzák az állattenyésztés további fejlesztését. Tovább kell folytatni az állattartó telepek az EU normáknak megfelelő fejlesztését, mivel ez a külpiaci értékesítésnek, és a hazai lakossági igényeknek is alapvető feltételévé válik. A megye és a kistérség legnagyobb, 150 főt foglalkoztató, 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező mezőgazdasági – élelmiszeripari vállalkozásánál, az Agro Produkt Kft.-nél az elmúlt évek folyamatos fejlesztéseinek hatására korszerű technológiai felszerelés, és géppark áll rendelkezésre, melyek hatékony működtetését a tapasztalt szakembergárda, valamint a gazdaságos birtokszerkezet is segíti. A cég tevékenysége a sertéstenyésztés teljes termelési vertikumát átfogja, a mezőgazdasági termeléstől (búza, kukorica, repce), a tápgyártó, keverőüzemen, a sertéstelepen, és a vágóhídon keresztül a feldolgozó üzemig bezárólag. Az elmúlt években EU-s források bevonásával 40 ezer db/év kapacitású vágóhíd jött létre, de korszerűsödött a sertéstelep és a feldolgozó is. A cég a megyében elsőként teljesítette

az

uniós

higiéniai,

élelmiszerbiztonsági,

állatjóléti

és

környezetvédelmi

előírásokat, így a külpiaci értékesítés feltételei a fejlesztésekkel biztosítottak. A jelenlegi sertéspiaci viszonyok (alacsony árak, behozatal) azonban veszélyeztetik a termelés és feldolgozás biztonságát. A mezőgazdaság műszaki-agrotechnológiai színvonalának bővítése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani az agrárkörnyezet védelmére. A kemizálással kapcsolatos szakmai és környezetvédelmi feladatok, szolgáltatások megszervezése, ösztönzése, támogatása fontos feladat. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

SZARVASMARHA ÁLLATTARTÓ TELEP FEJLESZTÉSE – ONDRESIK ÁRPÁD (MÁTRASZŐLŐS)

A projekt céljai:

50 db-os tejelő szarvasmarha telep EU állathigiéniás normáinak megfelelő modernizálása

56

Terra Studio Kft.



Híg trágya tároló kialakítása Istálló korszerűsítése Szabadtéri karám korszerűsítése Zárt rendszerű szálas takarmány tároló kialakítása Kukorica silótér kialakítása 300 m-es bekötőút (0231-es út) korszerűsítése, javasolt a 21-es út tervezett fejlesztésének keretében megvalósítani

A projekt eredménye és Szarvasmarha telep további működésének biztosítása, a foglalkoztatás megőrzése hatásai:

Környezeti károk csökkentése A piaci lehetőségek bővülése

A

megvalósításért Ondresik Árpád


megvalósításban Nógrád megyei Agrárkamara


Falugazdász Pásztó és Mátraszőlős önkormányzata (bekötőút)

Becsült költség:

Kb. 16 millió Ft + bekötőút fejlesztése


Pályázatok: AVOP I.1. saját erő, hitel

Ütemezés:

2004-2007 között

A projekt címe:

SZARVASMARHA ÁLLATTARTÓ TELEP FEJLESZTÉSE – ANTAL ATTILA (ALSÓTOLD)

A projekt céljai:

200 db-os hústermelő szarvasmarha telep téliesítése


Anyatehén karám korszerűsítése, lefedése (70 üsző) Hízóbika telep (max. 100 db számos állat) korszerűsítése

A projekt eredménye és Fedett 200 db-os állattartó telep kialakítása hatásai:

A trágya mennyiségének 1/10-re csökkentése Az értékesítési lehetőségek megtartása, bővítése A jövedelmezőség növelése A foglalkoztatás megőrzése, növelése

A

megvalósításért Antal Attila




Falugazdász

Becsült költség:

20-27 millió Ft.



Ütemezés:

2008-2009

A projekt címe:

LEGELTETÉSES HÚSMARHA FARM FEJLESZTÉSE – PRIMAGRO (KOZÁRD)

A projekt céljai:

100 db-os legeltetéses marhahústermelő projekt 57

Terra Studio Kft.



Terület bekerítése Ivóvízellátás biztosítása Anyatehén karám létesítése Hízóbika karám és szín létesítése

A projekt eredménye és Legeltetéses húsmarha farm kialakítása hatásai:

Kiemelten

keresett

húsmarha

fajta

(Wagyu)

meghonosítása

(IMPORT,

EMBRIOTRANSZFER) A vágás, értékesítés bekapcsolása egy már működő európai márkázott rendszerbe A jövedelmezőség növelése A foglalkoztatás növelése A

megvalósításért Primagro, Kozárd


megvalósításban FuturAgro Kft.


50-60 millió Ft.



Ütemezés:

2007

A projekt címe:

NYÚLTELEP

INFRASTRUKTURÁLIS

BERUHÁZÁSAINAK

FEJLESZTÉSE

–

KUSTOS KÁROLY (ALSÓTOLD) A projekt céljai:

4000 anyanyulas telep infrastruktúra fejlesztése


Trágyaszeparáló és komposztáló létesítése Szociális épületek fejlesztése Bakközpont kialakítása

A projekt eredménye és Termelékenység, termelési eredmények növelése hatásai:

Környezeti károk csökkenése Humán munkafeltételek javítása A foglalkoztatás megőrzése, növelése

A

megvalósításért Kustos Károly




Falugazdász

Becsült költség:

40-50 millió Ft



Ütemezés:

2005-2007

1.4.4. Tevékenység: A kistérségi termékfeldolgozás fejlesztése A mezőgazdasági termelők közötti integráció alacsony szintű és részben ebből következően a mezőgazdasági termékek kistérségi feldolgozottsága is alacsony szintű. Az önállóan nem 58

Terra Studio Kft.


gazdaságos tevékenységek megvalósítására a Termelői Csoportok, és Termelői Értékesítő Szervezetek kialakításával nyílik lehetőség. Különösen a növénytermelés úgynevezett post harvest

(betakarítást

követő)

fázisában

–

tárolás,

termék-manipulálás,

elsődleges

feldolgozás - és a gyümölcsfeldolgozásban valósíthatók meg közös fejlesztések. A termékfeldolgozás fejlesztése során mind az elsődleges tevékenységek (pl.: hűtés, tárolás, válogatás, osztályozás, csomagolás, stb.) fejlesztését, mind a feldolgozóipari, nagyobb hozzáadott értéket eredményező beruházásokat végre kell hajtani. A kistérségben nagyobb mértékben a gyümölcsfeldolgozásban van lehetőség a magasabb hozzáadott-értékű feldolgozás kialakítására, amely az aszalványok, szárítmányok, a gyümölcslevek készítéséből, illetve végső fázisban a pálinkák készítéséből áll. Mindehhez hűtőházakat, válogató-, csomagolóüzemet, szárítóüzemet, és szeszfőzdét kell létrehozni vagy a meglévő kistérségi vagy kistérségen kívüli üzemekkel szükséges szorosabb együttműködést kialakítani. A kistérségi olajos növényekre kisebb olajsajtoló üzem, a gabonára malom telepíthető. A kisebb termelők által megtermelt növényekre, termékekre (pl.: gyógynövények, magvak, gombák) szintén csomagoló, szárító kapacitások épülhetnek. A kistérség hagyományos, egyedi ízesítésű tejkészítményeire (juhtej- Hiksz Kft. Bokori tejüzeme) már épült feldolgozókapacitás, és a megye legjelentősebb sertéstelepén a legújabb EU normáknak is megfelelő sertésvágóhíd épült (Agro-Produkt Kft., Pásztó), valamint folyamatban van a feldolgozó kialakítása. Emellett azonban a kistérségben további mikrovágóhidak létesítése is szükséges, hiszen a kistérség házi tartású, kisüzemi sertéseit az Agro-Produkt modern vágóhídja nem fogadhatja (mivel az állatok házi tartásának körülményei az EU állatvédelmi és higiéniai előírásainak nem felelnek meg). Az állattartás higiéniás, állatjóléti valamint az élelmiszerbiztonság növelése költséges fejlesztéseket igényel, ugyanakkor a termelő ismerete, a megszokott minőség sokszor nagyobb garanciát jelent a hatósági garanciánál, nem is szólva a saját fogyasztású termelésről. A költséges fejlesztési igények előbb-utóbb az árakban is érvényesülni fognak, ezért az alacsonyabb jövedelmű rétegek élelmiszerellátását támogatni szükséges heti 200 (évi 10 ezer) sertésnél kisebb kapacitású, a helyi ellátást biztosító, a közös piacszabályozás alá nem tartozó vágóhidak létrehozásával. Ezekben csak a minimális élelmiszerhigiéniai feltételeket, a húsvizsgálatot kell biztosítani, és garantálni, hogy a termékek meghatározott région belül, maradnak, és az országhatáron kívülre nem kerülnek. A házi tartású sertések feldolgozása mellett (figyelembe véve, hogy a „feketevágás” az EUban nem megengedett), a kistérségben a mangalica-, bárány-, szarvasmarha-állomány feldolgozásához is szükség lenne ilyen mikrovágóhidak létesítésére ahhoz, hogy a feldolgozásból származó magasabb hozzáadott érték is a térségben jöjjön létre. A kis vágóhidak a termelőktől átvett állatok levágását vagy termékért, vagy pénzért végeznék. A mikrovágóhidakon feldolgozott, és a termelő által nem kért árut a mikrovágóhidak mellett létrehozott húsboltokon keresztül lehet értékesíteni.

59

Terra Studio Kft.


A feldolgozott termékek, késztermékek értékesítéséhez piacot és értékesítési csatornákat kell keresni, mely speciális, egyedi termékek esetén lehet a közeli budapesti fogyasztópiac, illetve nyugat-európai piacok, (juhsajt, méz, mangalica-hús, gomba, gyógynövények) illetve ezek alapozódhatnak a vendégforgalomra is, míg tömegesebb termékek (húskészítmények, liszt, pékárú) esetén a helyi csatornákon keresztül a helyi fogyasztópiacra alapozódhat az értékesítés. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

CSERHÁTI AGROPARK – GYÜMÖLCSTÁROLÓK, FELDOLGOZÓK LÉTESÍTÉSE, KAPCSOLDÓ LOGISZTIKA KIALAKÍTÁSA I. FÁZIS, ELŐKÉSZÍTÉS

A projekt céljai:

A gyümölcstermelés és feldolgozás fejlesztéséhez szükséges előzetes tervek készítse


Megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezés lefolytatása

A projekt eredménye és A szükséges tervek, tanulmányok elkészülnek hatásai: A

megvalósításért Agroservice csoport - Kozárd





Becsült költség:

Kb. 40 millió Ft


Pályázatok (AVOP 2.1, PEA), saját erő, hitel

Ütemezés:

2008-2009

A projekt címe:

CSERHÁTI AGROPARK – GYÜMÖLCSTÁROLÓK, FELDOLGOZÓK LÉTESÍTÉSE, KAPCSOLDÓ LOGISZTIKA KIALAKÍTÁSA II. FÁZIS, MEGVALÓSÍTÁS

A projekt céljai:

A gyümölcstermelés és feldolgozás fejlesztése


Hűtőház és Gyorsfagyasztó építése Gyümölcs válogató és csomagoló építése Friss gyümölcs feldolgozó üzem létesítés Gyümölcslé üzem építés Gyümölcsaszaló létesítés Burgonya tároló-csomagoló üzem létesítés

A projekt eredménye és Kistérségi hatásai: A

feldolgozó-kapacitás

Foglalkoztatás bővülése megvalósításért Agroservice csoport - Kozárd

felelős szervezetek:

60

bővülése,

Hozzáadott

érték

növekedése,

Terra Studio Kft.

A




Kb. 1,4 mrd. Ft


Pályázatok (AVOP 2.1, PEA), saját erő, hitel

Ütemezés:

2008-2010

A projekt címe:

KISTÉRSÉGI MIKROVÁGÓHIDAK LÉTREHOZÁSA

A projekt céljai:

A kistermelők állatállományának helybeli feldolgozása


Tervezés, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti és engedélyes tervek készítése 1-2 db. Kistérségi vágóhíd létrehozása Húsboltok nyitása a vágóhidak mellett

A projekt eredménye és Egyedi helyi feldolgozott termékek jönnek létre hatásai: A

Hozzáadott érték növelése megvalósításért vállalkozások




Engedélyező hatóságok falugazdász

Becsült költség:

Csak a kapacitás ismeretében becsülhető


AVOP 2.1, saját erő, hitel

Ütemezés:

2006-tól

A projekt címe:

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKFELDOLGOZÓ KISÜZMEK LÉTESÍTÉSE

A projekt céljai:

A termelői biztonság növelése A TÉSZ-ek, termelői csoportok által termelt növények helybeli feldolgozása


Tervezés, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti és engedélyes tervek készítése Értékesítés megszervezése Üzemek létrehozása

A projekt eredménye és Egyedi helyi feldolgozott termékek jönnek létre hatásai:

Hozzáadott érték növelése Foglalkoztatás bővülése

A

megvalósításért vállalkozások




Engedélyező hatóságok Agrárkamara falugazdász

Becsült költség:

Jelenleg nem becsülhető


AVOP 2.1, saját erő, hitel

Ütemezés:

2006-tól 61

Terra Studio Kft.


1.4.5. Tevékenység: A kistérségi öntözés és vízkészletgazdálkodás fejlesztése Az öntözésfejlesztés és vízkészletgazdálkodás egyrészt az öntözés révén a szántóföldi termelés biztonsága, az aszálykárok mérséklése, másrészt a kis vízfolyások gyors árvízcsúcs-csökkentő hatása, harmadrészt pedig a tavaszi belvízkárok mérséklése, megelőzése érdekében fontos. A kistérségi öntözésfejlesztés és vízkészletgazdálkodás magában foglalja: •

a földhasználók (földtulajdonosok) tulajdonában lévő vízi létesítmények és a kapcsolódó infrastruktúra modernizálását és bővítését, arra való tekintettel is, hogy csökkenjen a vízveszteség, és hatékony öntözési technológiák (csepegtető művelés bővítése) működjenek,

•

az öntözővíz biztosításához (vízbeszerzés, -ellátás, -tározás, -szállítás, -szétosztás, kormányzás) szükséges vízi létesítmények bővítését,

•

az árvíz, és a belvíz okozta vízkárelhárításhoz és kármegelőzéshez szükséges létesítmények közös beruházásait.

A tározók a mezőgazdasági öntözés biztosítása mellett a halászat, illetve a turisztikai hasznosítást is lehetővé teszik. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

ÖNTÖZÉSI ÉS ÁRVÍZCSÚCS CSÖKKENTŐ TÁROZÓ LÉTESÍTÉSE A SZUHAPATAKON

A projekt céljai:

A mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, az árvízveszély csökkentése


Tervezés, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti és engedélyes tervek készítése Tározó kialakítása a Szuha-patakon

A projekt eredménye és 200 ha terület öntözhetővé tétele hatásai: A

A mezőgazdaság versenyképessége javul megvalósításért Agroservice csoport - Kozárd





Becsült költség:

200 millió Ft


saját erő, hitel, AVOP 3.2.

Ütemezés:

2006-2007

62

Terra Studio Kft.


1.4.6. Tevékenység: A mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők és foglalkoztatottak szakmai képzése A kistérségben a mezőgazdaság tervezett irányai és a piaci lehetőségek is a munkaintenzív, magas minőségű, nagy hozzáadott értékű termékek előállítását célozzák, melyek megkívánják a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, vállalkozók alapos szakismeretét. A változó piaci igényekhez való alkalmazkodás, az új gazdálkodási módszerek új, a korábbiaktól eltérő, és több szakterületre (marketing, vállalkozási ismeretek, szervezés, informatika, stb.) kiterjedő ismereteket kívánnak meg. A mezőgazdaságból élő népesség jövedelemszerzési esélyét javítja szakmai és kapcsolódó ismereteinek bővítése. A mezőgazdasági termelőkkel ismertetni kell a képzési lehetőségeket, illetve szakmai képzéseket kell szervezni az új termelési eljárások, az EU-szabályozás megismertetése céljából,

a

korszerű

talaj-,

árvíz-

és

növényvédelem,

vagy

egyéb

kapcsolódó

szakterületeken. A kistérség mezőgazdaságában kevés a fiatal gazdálkodó, a sokszor kihalással veszélyeztetett kistelepüléseken az idősebb népesség marad, miközben a fiatalok a városokba költöznek. Fiatal, jól felkészült szakemberekkel hosszú távon is életképes, munkahelyet biztosító üzemek létrehozása szükséges a kistérségi népesség megtartásához. A fiatal népesség számára a szakmai képzettség bővítése mellett a kezdő vállalkozások támogatása is indokolt. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

A mezőgazdasági foglalkoztatottak szakmai képzése

•

Fiatal, kezdő mezőgazdasági vállalkozók támogatása


MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK KÉPZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSE

A projekt céljai:

A mezőgazdasági termelők képzettségi szintjének emelése, ismereteik kiszélesítése révén versenyképességük javítása


Termelési eljárások oktatása: Bio- és ökogazdálkodás, talaj és vízvédelem, növényvédelem, Menedzsment ismeretek oktatása EU szabályozások, előírások Alternatív jövedelemszerzés lehetőségei Csoportos tanulmányi kirándulás szervezése sikeres termelőkhöz

A projekt eredménye és A mezőgazdasági termelők szakismerete bővül hatásai:

Növekszik a modern termelési eljárásokat, módszereket alkalmazó termelők köre A mezőgazdasági jövedelem növekszik

63

Terra Studio Kft.

A


megvalósításért Falugazdász, Agrárkamara,


megvalósításban Mezőgazdasági termelők


Szakképző intézetek Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Becsült költség:

100 eFt/fő


AVOP 1.4,

Ütemezés:

2005-2006

INTÉZKEDÉS: IV.1.5. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A kistérség vállalkozásai – méretükből, piaci lehetőségeikből következően – tőkeszegények. Hazánkban – így a kistérségben is – jelentős probléma, hogy a belföldi tulajdonú vállalatok tőkéhez jutási lehetőségei korlátozottak. Ez elsősorban a kisebb vállalkozásokat érinti hátrányosan. A kistérség vállalkozásai a tőkehiány miatt javarészt technológiailag elavult termelőberendezésekkel rendelkeznek, és korszerűtlen technológiai eljárásokat és vállalatirányítási eszközöket alkalmaznak. A technikai, műszaki, minőségügyi felkészületlenségből fakadóan a vállalkozások nem tudják a termékeket jó minőségben, időben és elfogadható áron előállítani, így nem képesek megfelelni a megrendelők igényeinek. Piaci kapcsolataik így bizonytalanok, a vállalkozások nehezen tudnak piacot szerezni termékeik számára, ugyanakkor a kistérségi kis- és középvállalkozásoknak elsősorban beszállítói szerepkörök betöltésére nyílik lehetősége. Az agrár vállalkozások számára komoly gondot okoz termékeik értékesítése, hiszen a térségi feldolgozóipari kapacitások szűkösek, a helyben megtermelt különleges, tájspecifikus termékek feldolgozására is elégtelenek. A kistérségi központ munkahelyteremtést célzó befektetés-ösztönző tevékenysége mellett – mely a kistérség teljes területére kedvező hatással bír, fontos a kistelepüléseken az életképes kis- és középvállalkozások fejlesztése, új vállalkozások megtelepedése, létrehozása. Ezek a kis és közepes vállalkozások egy-egy kistelepülés életében meghatározó, a munkahelyet helyben biztosító szerepet játszanak.

64

Terra Studio Kft.


Az intézkedés megvalósításával a kistérség vállalkozásainak piaci lehetőségei bővülnek, és nagyobb eséllyel tudnak kapcsolódni a helyi és a térségi beszállítói körökhöz, ami értékesítési lehetőségeik bővülését és végeredményben versenyképességük javulását vonja maga után. Az intézkedés tartalma A kockázati tőke Magyarországon még viszonylag fejletlennek tekinthető, ezért ki kell dolgozni olyan helyi technikákat, melyekkel a kistérségbe is be lehet csalogatni a tőkét. Az intézkedés olyan tevékenységek és fejlesztések (műszaki-technológiai fejlesztés, minőségbiztosítási rendszerek bevezetése) megvalósításához nyújt segítséget, amit a tőkeszegény vállalkozások önerőből nem, vagy csak jelentős eladósodás révén tudnának megvalósítani. A minőségbiztosítási rendszerek szerepe kiemelt fontosságú, ezek bevezetése előfeltétele annak, hogy az adott vállalkozás részesévé váljon a beszállítói körnek. Az intézkedés ezen túlmenően támogatja a kistérségen belüli összefogásokat, együttműködéseket, kistérségi termékvertikumok létrehozását, beszállítói kapcsolatok fejlesztését, létrehozását, illetve elősegíti a kistérségi vállalkozásoknak a kistérségen kívüli beszállítói rendszerekbe történő csatlakozását. Az

intézkedés

keretében

szükséges

a

kistelepüléseken

támogatni

új

kis-

és

középvállalkozások megtelepedését, indítását, illetve a meglévő vállalkozásokat fejleszteni.

TEVÉKENYSÉGEK: 1.5.1. Tevékenység: A meglévő vállalkozások forrásabszorpciós képességének javítása A kistérségi vállalkozások tőkeszegénységét enyhíteni szükséges új együttműködési keretek kialakításával, közös tervekkel, a forrásabszorpciós képesség erősítésével. Partnerségi keretek, együttműködések erősítése szükséges a kistérségi vállalkozások és a kereskedelmi és iparkamara, az agrárkamara, és a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány között. A kistérségi vállalkozásokat fel kell készíteni a pályázatokra, pályázati tanácsadásra, információkra van szükségük, amelyekben az előzőekben említett szervezetek mellett a Kistérségi Irodának is szerepet kell vállalnia. Ez a szerep a folyamatos információellátás biztosítása (elektronikus hírlevél formában), illetve konferenciák, szemináriumok szervezése. A kistérségi vállalkozásokat tömörítő szervezeteknek (kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, vállalkozói klub), és az önkormányzatoknak fel kell venni a kistérségi bankfiókokkal, takarékszövetkezetekkel a kapcsolatot, és velük együttműködésben speciális

65

Terra Studio Kft.


pénzügyi termékek, tőkepótló, illetve pályázati saját-erő pótló konstrukciók kialakítása szükséges. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrárkamara és a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi képviseletével való együttműködés kialakítása

•

A pályázati források megszerzésére és a pályázóképesség erősítésére irányuló felkészítés, a vállalkozások mozgósítása, pályázati tanácsadás

•

Speciális

pénzügyi

termékek

kidolgozása

helyi

cégek

számára

a

takarékszövetkezettel, bankfiókokkal való együttműködésben •

Saját erő-pótló technikák kifejlesztése pályázatokhoz

•

A kistérségi vállalkozások bekapcsolása a megyei és regionális vállalkozáserősítő programokba (Regionális Innovációs Stratégia, K+F szervezetek tevékenysége)

1.5.2. Tevékenység: A kistérségi ipari vállalkozások műszaki színvonalának fejlesztése A kistérség vállalkozásainak tőkeszegénységükből következően alacsony a technológiai színvonala. A technológia modernizációt beruházásokkal, új berendezések, gépek beszerzésével,

a

megszerzésével,

szükséges illetve

szabványok,

infrastrukturális

eljárások

alkalmazásához

fejlesztésekkel,

a

a

meglévő

licencek üzemek

modernizálásával, bővítésével szükséges fejleszteni. E fejlesztésekhez a GVOP 2.1.1. pályázata biztosít forrást, a kistérségben a pályázati lehetőségek nagyobb arányú kihasználásához bővíteni kell a vállalkozói ismereteket. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

SZESZFŐZDE KORSZERŰSÍTÉSE, MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE – RÉZKATLAN KFT. (PÁSZTÓ)

A projekt céljai:

A szeszfőzde minőségi fejlesztése


A finomító üstjeire erősítőfeltét létesítése Termékellenőrző labor létrehozása

A projekt eredménye és A hatásai:

termékkör

bővítése,

alacsonyabb

alkoholtartalmú

lehetősége A termék mennyiségének és minőségének javulása Az értékesítési lehetőségek bővítése A jövedelmezőség növelése

A

megvalósításért Rézkatlan Kft.

felelős szervezetek:

66

termékek

előállításának

Terra Studio Kft.

A


megvalósításban Nógrád megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány


3 millió Ft.


saját erő, hitel

Ütemezés:

2005-2006

1.5.3. Tevékenység: A vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése A kistérségi vállalkozások fejlesztésének egyik meghatározó iránya a nagyobb vállalkozások termelési rendszereihez történő csatlakozás. A beszállítói ipar fejlesztése a beszállítói kondíciók felmérésével kezdődhet, melyet a programkészítés követ a beszállítók és a beszállítókká váló vállalkozások fejlesztésére. A kistérségi vállalkozások kistérségen kívüli beszállítói kapcsolatai mellett a vállalkozások kistérségen belüli együttműködésében rejlő lehetőségek feltárására is törekedni kell. Jelen területfejlesztési program feladata nem terjedt ki a beszállítói kapcsolatok részletes feltárására. Az azonban látható, hogy a nagyobb vállalkozások között elsősorban a kistérségen kívüli kapcsolatok a meghatározók, valamint elsősorban a mezőgazdaságban vannak,

illetve

a

mezőgazdasági

termékfeldolgozásban

körvonalazódnak

kistérségi

együttműködések. A feltárt és kialakítható beszállítói rendszerek, kkv-k közötti együttműködések kritikus pontjaihoz közös pályázatokkal, beruházásokat, eszközbeszerzéseket, illetve a hálózatok kialakítását kell végrehajtani. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

A partneri együttműködésben rejlő lehetőségek feltárása; a vállalkozások értékelése a beszállítói képességek és a kistérségi együttműködési lehetőségek szempontjából

•

A beszállító vagy a beszállítóvá válásra, együttműködésre alkalmas vállalkozások fejlesztési szükségleteinek felmérése, az érintett vállalkozások felkészítése a követelményekre

•

Pályázati konzorciumok szervezése, önerő biztosításának előkészítése

•

Pályázat-előkészítés

•

Pályázatok beadása (GVOP 2.3.1.)

1.5.4. Tevékenység: A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának elterjesztése A kisüzemek minőségbiztosítása még jórészt megoldatlan a kistérségben. Az ipari vállalkozások beszállítóvá válásának, illetve az együttműködések kialakításának alapvető

67

Terra Studio Kft.


feltétele a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, a vevő által megkövetelt állandó minőségű termékek határidőre történő előállítása. Az EU-csatlakozás egyre sürgetőbb követelményt támaszt az alapvető élelmiszerek minőségbiztosításával kapcsolatban, amely mind az agrártermelőkkel, mind a feldolgozókkal szemben minőségbiztosítási rendszerek bevezetését kívánja meg. Ahhoz, hogy a vállalkozások teljesíteni tudják a minőségi előírásokat, sokszor igen költséges fejlesztéseket kell végrehajtani. A kistérség vállalkozásainak fel kell mérni minőségbiztosítási helyzetét,

illetve

azt,

hogy

az

adott

ágazati

tendenciák,

előírások

kívánják-e

minőségbiztosítási rendszerek kiépítését, valamint, hogy az adott vállalkozás tudja-e finanszírozni a minőségbiztosításhoz szükséges technológia fejlesztéseket. Ezt követheti a kistérségi és ágazati minőségfejlesztési programok készítése, a vállalkozások felkészítése pályázati úton (GVOP 2.1.2.) és a rendszerek bevezetése. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

A minőségbiztosítási helyzetkép és a vállalkozások szándékainak felmérése

•

Minőségfejlesztési program készítése

•

Közös (konzorciális és kistérségi) pályázati lehetőségek felmérése

•

Vállalkozások felkészítése (lehetőleg pályázati forrásból)

•

Minőségbiztosítási rendszerek bevezetése pályázati keretekből

1.5.5. Tevékenység: Az önálló (saját) termékek piaci arányának növelése A kistérségben előállított termékeknek alacsony az önálló termékként való piaci megjelenési aránya. Nincs kidolgozott koncepció a termékek piacra juttatására, nincs még program a kistérségi termékfejlesztés ösztönzésére. Ahhoz, hogy a kistérségi vállalkozások innovációs képességei javuljanak, erősíteni kell a partnerkapcsolatokat az egyetemek, innovációs központok, illetve a meghatározó ágazati vállalkozások irányába. Új piaci lehetőségeket kell feltárni, meg kell tervezni az új termékeket, azok előállítási folyamatát. Ezt követően kerülhet sorra a szükséges eszközök beszerzése, és a marketing programok kidolgozása a termékek piacra jutása érdekében. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Kapcsolatok

kiépítése

egyetemek,

innovációs

központok

és

vezető

piaci

vállalkozások, valamint térségi vállalkozások között •

Új piaci lehetőségek felkutatása

•

Termékfejlesztés előkészítése önállóan, vagy partner segítségével (egyetemek, nagyobb vállalkozások)

•

Termékfejlesztés pályázati lehetőségeinek felmérése, pályázat alkalmazása

•

A gyártás beruházásigényének felmérése

68

Terra Studio Kft.


•

A tervek elkészítése

•

A termékfejlesztés végrehajtása

•

A beruházás megvalósítása

•

A gyártás megvalósítása, a termék piaci bevezetése

69

Terra Studio Kft.


II. PRIORITÁS:

IV.2. A KISTÉRSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE

A turizmus fejlesztése a Pásztói kistérségben – összhangban a korábban készült fejlesztési koncepciókban foglaltakkal – a fejlődés egyik fontos, helyi erőforrásokon alapuló eleme lehet. A „kitörési pont” megnevezéstől azonban óvakodnánk: bár a Pásztói kistérség kétségtelenül jó adottságokkal rendelkezik a turizmus több ágának fejlesztéséhez is, és az is tény, hogy e kihasználtság ma még elmarad a lehetőségektől. Pusztán a turizmus térségi fejlesztése azonban nem fogja megoldani a jelenlegi foglalkoztatási gondokat, és kistérségi szinten emelni az alacsony életszínvonalat. A jelenleginél magasabb vendégforgalmat bonyolító turizmus a Pásztói kistérségben a helyi lakosság és vállalkozások egy kisebb rétege számára biztosíthat megélhetést, szélesebb rétegek számára pedig kiegészítő jövedelmet. Ezt természetesen nem szabad lebecsülni: a több lábon álló családi háztartások ugyanúgy, mint a vállalkozások, életképesebbek, jobban képesek kivédeni a piac változásaiból adódó bizonytalanságokat. A fejlődő idegenforgalom ezen túl közvetett hatásként a térség ismertségét és jó hírét növeli, ami a gazdaság más ágazatai számára is pozitív üzenetet közvetít a térségről. A turizmusfejlesztés célja a kistérségben többelemű: •

A térség belső erőforrásaira támaszkodó fejlesztések megvalósítása révén a helyi lehetőségek fokozott kihasználása, a külső erőforrásoktól való függés enyhítése;

•

Alternatív jövedelemtermelési lehetőségek teremtése a lakosság számára Pásztón és a kistérség településein az idegenforgalom felfuttatása révén;

•

A turizmus fejlesztése által a térség hírének, ismertségének növelése, ami visszahat a beruházók érdeklődésének felkeltésére is.

Az idegenforgalom fejlesztése tekintetében Pásztó és a kistérség többi települése – sőt, a kistérséggel határos térségek is! – teljes mértékben egymásra van utalva, és csak közösen alakíthatnak ki valóban vonzó és gazdag turisztikai kínálatot – ebből adódóan a városi és a térségi idegenforgalom közös egységként fejlesztendő. Az idegenforgalom Magyarország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő, a tercier szektorhoz tartozó ágazata. Az utóbbi néhány évben világgazdasági okokból kismértékben visszaesett ugyan a turisztikai forgalom ám ez minden bizonnyal átmeneti jelenség csupán. A hazai turizmus számára ezek a világpiaci jelenségek két lényeges tényezőben jelentek meg, melyekre a turizmusfejlesztéssel foglalkozóknak figyelniük kell: •

egyrészt a külföldi turisták száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is csökkent, ezzel együtt megnőtt a belföldi turizmus szerepe;

70

Terra Studio Kft.

•


másrészt a minőségi szálláshelyek kihasználtsága országosan is nőtt (azaz egyre szélesebb réteg engedheti meg magának a minőségi turisztikai szolgáltatások megfizetését), míg a közepes vagy alacsony szintű szálláshelyek kihasználtsága csökkenő tendenciát mutat (ez utóbbi a turizmus kismértékű visszaesése mellett azzal is összefüggésben van, hogy elsősorban ez utóbbi szegmensben történtek jelentősebb szálláshely kapacitásbővítő beruházások).

A turisztikai piac változásainak további fontos jellemzője, hogy hagyományos ágai mellett az utóbbi években új formái iránt nőtt meg a kereslet belföldön és külföldön egyaránt, ami olyan térségek és települések számára is esélyt ad a turizmus fejlesztésére, melyek korábban nem voltak frekventált célterületei. Ilyen formák elsősorban a vidéki tiszta és nyugalmas környezetre, másrészt az aktív szabadidő eltöltésre épülnek, mint pl. a falusi-öko-bakancsos-oktatási-sportturizmus, ez utóbbin belül is a természetközeli- és az extrém sportok, mint pl. a kerékpáros turizmus, beleértve annak „vadabb”, hegyvidéki változatait, a lovasturizmus, illetve pl. a siklóernyőzés, sziklamászás, barlangászás, természetjárás, stb. Pásztó és a kistérség települései számára az igények ezen változása új esélyeket ad a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására, mivel a Mátra és a Cserhát révén jó adottságokkal rendelkezik a turizmus ezen új, divatos formái számára, beleértve olyan speciális ágakat is, mint pl. a siklóernyőzés vagy a sziklamászás. Pásztó és a kistérség többi települése számára rövid távon elsősorban a belföldi turizmus fejlődése jelent perspektívát, hosszabb távon azonban az igényesebb, ugyanakkor jóval fizetőképesebb külföldi vendégek körének bővítését kell megcélozni. E célkitűzés megvalósításához szükséges alapok szintén megtalálhatók a kistérség területén: ilyenek pl. a kiváló vadászati lehetőségek, a gyógyvíz, vagy a nyugat-európában már alig fellelhető nyugalmas, falusias környezet és érintetlen természet. A jó helyi adottságok azonban önmagukban nem elegendők a turisztikai forgalom növeléséhez. Ehhez további két, aktív helyi fejlesztő tevékenységhez kötött feltételnek kell teljesülnie: •

Turisztikai termékfejlesztés. Fontos hangsúlyozni, hogy a jó adottság még nem termék (részletesen lásd a „Térségi marketing tevékenység fejlesztése” c. Intézkedésben! ). Egy várrom, vagy egy hangulatos patakvölgy kiváló helyi adottság lehet a turisták vonzására, de ha nincs fogadóképessé fejlesztve (pl. tanösvényekkel, a gyomnövényzet kiirtásával és a hulladék kitakarításával, pihenőhelyekkel, a környék szállás- és vendéglátóhelyeinek bevonásával, marketinggel, stb.), akkor nem képes betölteni a helyi turizmusfejlesztésben neki szánt szerepet. Mi több: a termék nem csupán fejlesztett vonzerő, de valós és fizetőképes piaccal, kereslettel is bír (amit a termékfejlesztés során, marketingmunka keretében a célcsoportválasztáskor

71

Terra Studio Kft.


kell gondos elemzéssel vizsgálni és meghatározni!). A Pásztói kistérségben jelenleg kevés a turisztikai termékké fejlesztett attrakció: ez a valódi oka annak, hogy a jó adottságokkal és piaci lehetőségekkel rendelkező kistérségben ilyen méltatlanul alacsony az idegenforgalom szerepe! A feladat tehát a potenciális célcsoportok igényeinek megfelelő vonzerők kiválasztása, a termékfejlesztéssel kapcsolatos feladatok meghatározása, majd a termékfejlesztés elvégzése. Ezáltal lehet a térség saját belső erőforrásait sikeresen mozgósítani és a lakosság életminőségének javítására fölhasználni. •

Integrálódás a térség gazdaságába. A turizmus, bár jól definiálható ágazat, nem lehet életképes, csak ha sikeresen illeszkedik a kistérség gazdaságának egészéhez. Mint a helyi gazdaság egyik eleme, ezer szállal kötődik a többi gazdasági ághoz és tevékenységhez: az üzleti infrastruktúra és a helyi vállalkozások fejlesztése nélkül a turizmus sem lehet életképes; a pásztói kistérség mezőgazdaságára jellemző agrárvertikum esetében pedig még szorosabb az egymásra épülés, hiszen a vertikum magasabb szintjei már ma is erőteljesen a falusi vendéglátással kapcsolódnak össze a kistérség jelentősebb agrárvállalkozásai esetében (lásd pl. Kozárdon!). A különböző gazdasági ága összekapcsolódása a turizmussal tehát egyrészt szükségszerűség, ösztönzésével ugyanakkor erősíthetők a gazdasági ágak közötti pozitív szinergiák. Szorosan összekapcsolódik a turizmus a helyi kereskedelemmel is, hiszen a turistaforgalom keresletnövelő hatású a kereskedelmi egységek számára, a nem megfelelő színvonalú kereskedelmi ellátottság – ami ma még jellemző a kistérség településeinek nagy részére – visszafogja a turizmus forgalmának fejlődését.

A turizmus fejlesztése több, egymásra épülő lépésben történhet: •

Első a meglévő turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése, minőségének javítása, kínálat valós piaci kereslettel rendelkező termékké fejlesztése. Ehhez elsősorban a turisztikai vonzerőt

biztosító

speciális

térségi

látványosságok,

attrakciók

fejlesztésére,

kialakítására, továbbfejlesztésére, újak kialakítására, valamint a kistérség karakteres turisztikai arculatának meghatározására van szükség. Ez – bizonytalansága révén – nem képzelhető el a közösségi tőke részvétele nélkül. A kínálat fejlesztése magában foglalja a környezet rendezését és megóvását is! Az idegenforgalmai kizárólag tiszta, gondozott természeti és épített környezet biztosításával lehet növelni: a jelenleg a kistérség számtalan pontján éktelenkedő illegális hulladéklerakók felszámolása, a patakmedrek tisztán tartása előfeltétele a helyi turizmus felfuttatásának. Ugyanilyen fontos a települések képének, elsősorban a településközpontoknak a rendezése •

A második lépés a megélénkülő idegenforgalmi érdeklődésre alapuló szállás-és vendéglátókapacitás bővítés és fejlesztése, új kapacitások létrehozása. A növekvő forgalom

mellett

egyre

fokozottabb

mértékben

vonható

be

a

magántőke

(természetesen közösségi szempontok érvényesülése, pl. új munkahely teremtés esetén itt is szükséges a támogatás).

72

Terra Studio Kft.


E két fő lépés időben természetesen nem különül el teljesen, hanem részben párhuzamosan, kisebb, egymást feltételező lépésekben történik. •

További lépés közös kistérségi turisztikai kínálati programcsomagok kialakítása. Az attrakciók egy része csak rövid időtöltést, programlehetőséget kínál, ezért önmagukban, településszinten nem képesek komolyabb vonzerőt képviselni. A speciális, és a sok kisebb és néhány jelentősebb potenciál révén megtalálható gazdag kínálat azonban képes megalapozni a térségi turizmus fejlesztését. Ennek feltétele egy olyan közös kistérségi kínálati program létrehozása, mely egységbe rendezi, a napi programajánlat szintjén kínálja ezeket az attrakciókat, és hosszabb idő

eltöltésére

kínál

változatos

látnivalókat,

programokat,

szálláshelyet

és

vendéglátást. •

A Pásztói kistérség idegenforgalmi fejlesztésének alapelve ezért egyrészt a közös kínálatfejlesztés, másrészt kínálati programcsomagok kialakítása, melyet a pásztói Tourinform iroda szervezésében lehet kiajánlani. Fontos, hogy a különböző célcsoportok igényeire kialakított programcsomagok készüljenek, valamint egyedi igények szerinti programcsomagok kialakítására is legyen lehetőség.

•

Az

idegenforgalom

fejlesztésének

minden

lépésében

jelen

kell

legyen

a

marketingszemlélet, mint vezérelv, és az aktív promóciós tevékenység. Lényeges, hogy a térségi turisztikai fejlesztések alapjának szánt vonzerők valós idegenforgalmi potenciállal rendelkezzenek. Ez azt jelenti, hogy az adott attrakciónak van-e, és ha igen, milyen széleskörű a vonzereje (nemzetközi, országos, helyi szintű), és mekkora tömegeket képes vonzani. Lényeges szempont az is, hogy a vizsgált attrakció az egész év során, vagy legalább évszakonként, illetve csak szűken lehatárolt időintervallumban működik-e (pl. rendezvények), illetve, hogy tartós (több napos, egy hetes), vagy csak rövid távú (néhány órás) programot kínál. A Pásztói kistérség bővelkedik látnivalókban, programlehetőségekben. Az attrakciók egyrészt viszonylag jól csoportosíthatók a kistérségnél kisebb, táji jellegű területegységek szerint, ugyanakkor az egyes területegységek kínálata összekapcsolódik, egymást kiegészíti. Mindez indokolja a kistérségnél kisebb, de a települések fölött álló (mikrotérségi) szintű programkészítést és a mikrotérségek integrálásának gondolatát egyaránt. A turizmus területi fejlesztésének alapja a karakterisztikus, egyedi és különleges attrakció: ha ilyen van, vagy ilyet sikerül kialakítani, arra ráépíthetők a kisebb jelentőségű turisztikai lehetőségek. A kistérség területén több ilyen kiemelkedő, speciális attrakció is található, igaz ezek jelenleg elszigetelten működnek, nincsenek közös turisztikai termékké fejlesztve, kihasználtsági szintjük alacsony. Ilyenek elsősorban:

73

Terra Studio Kft.

•


Egyes pásztói és egyéb térségi rendezvények (pl. szüreti felvonulás és vásár Pásztón, Bujáki Vasárnap, az Almavirág Fesztivál Kozárdon, a bokri Traktormajális, stb.), amelyek színvonalas események ugyan, de országos ismertségük csekély, az országos médiában jellemzően nem jelennek meg.

•

Egyéb jelentős turisztikai adottságú települések: Palotás, Szirák, Buják, Tar, Kozárd

•

A Mátra hegyes-völgyes vidékei által kínált különböző kalandtúra lehetőségek, melyek divatja, ezáltal a kereslet rá egyre erősödik.

•

A pásztói termál- és gyógyvíz kínálta gyógy- és fürdőturisztikai potenciál.

•

A falusi turizmus lehetőségei elsősorban a cserháti dombok között megbúvó falvakban, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb kiegészítő lehetőségek (pl. lovaglás, biciklizés, stb.)

INTÉZKEDÉS: IV.2.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek elsősorban a Mátrához, Cserháthoz kötődő fejlesztése – tématerületek meghatározása

Az intézkedés célja és indoklása A Pásztói kistérség fő imázsa, üzenete a turisztikai termékek piacán (melyek a kistérségi kínálat alapelemei?): A Mátra nyugati kapujában, a Mátra, a Cserhát és a történelmi múlt gazdag természeti és kulturális értékei révén az aktív, kalandos és természetközeli szabadidő-eltöltésre, valamint a testi-lelki regenerálódásra kiváló lehetőségeket kínáló turisztikai célterület (desztináció) A Pásztói kistérség imázsában szükséges építeni a földrajzi fekvéséből következő „Mátra Kapuja” képre, ám a jelenlegi közgondolkodásban ez sokkal inkább Gyöngyöshöz kötődik, amelynek megváltoztatásához jelentős tudtaformáló marketingmunkára van szükség. Az imázs, üzenet megfogalmazása mellett jelkép – logo – kialakítása is indokolt. A turizmus fejlesztésének alapjait a kuriózumok, a területre jellemző specialitások jelentik. Egyrészt az idegenforgalom érdeklődése ezekre épül, másrészt a túlkínálatos turisztikai piacon nagyobb sikerrel lehet olyan termékeket értékesíteni, amelyeknek egyediségük révén jóval kevesebb versenytárssal kell megküzdeniük, másrészt pedig marketing szempontból is

74

Terra Studio Kft.


jól meghatározhatók és megkülönböztethetők. A cél tehát a Pásztói kistérség speciális turisztikai termékeinek definiálása és az erre épített idegenforgalmi fejlesztés megvalósítása. Jelen programnak ezért nem célja a kistérség összes turisztikai potenciálját meghatározni és fejlesztését javasolni, hanem kifejezetten egy-egy kitüntetett, illetve ahhoz közvetlenül kapcsolódó vonzerő, turisztikai potenciál kiemelésére törekedtünk, és javasoljuk, hogy a turisztikai

fejlesztések

koncentráltan

ezen

kiemelt

potenciálok

fejlesztésére

koncentrálódjanak. Ezáltal a fejlesztések nem aprózódnak szét, hatékonyságuk várhatóan magasabb lesz. A Pásztói kistérség területén markánsan elkülönülő adottságú egységei vannak a turisztikai adottságoknak, ami indokolttá teszi az adottságok területi vetületének mikrotérségi szintű felosztását. A fejlődés jellemzően meghatározott központokból indul ki, és sugárzódik szét a környezetébe. A Pásztói kistérségben meghatározó jelentőségű központ egyedül maga Pásztó városa, mely egyben a legfőbb turisztikai vonzerőkkel rendelkező település is. A fejlesztéseknek elsősorban ide kell koncentrálódnia. Pásztó fejlesztése ugyanakkor az egész kistérség fejlesztését is jelenti, hiszen a város és a kistérség kölcsönösen egymásra utalt, Pásztó csak a kistérséggel együtt tud piacképes turisztikai kínálatot nyújtani, míg a kistérség többi települései önmaguk nem képesek azt a háttér-infrastruktúrát biztosítani, melyet Pásztó nyújt (pl. szálláshelyek, szórakozóhelyek, kulturális intézmények, egészségügyi ellátás, Tourinform iroda, stb.) Mivel mikrotérségi szinten nincsenek további központi funkciójú, csak jelentős turisztikai adottságú települések (Palotás, Szirák, Buják, Tar) a kistérségben, Pásztón kívül nem lehet markáns fejlesztési centrumokat meghatározni. A szűkösen rendelkezésre álló források elaprózódásának megakadályozása érdekében ezért fontos a települések összefogása, a funkciók egymás közötti megosztása. Az egyes mikrotérségekben pedig a legfőbb turisztikai vonzerő kiválasztására és fejlesztésére kell koncentrálni, amelyhez kiegészítőként sorakoztathatók föl a terület egyéb potenciáljai. Az intézkedés tartalma A

turisztikai

szempontból

lehatárolt

mikrotérségek

idegenforgalmi

karakterének

meghatározása – Tématerületek A Pásztói kistérség területén turisztikai fejlesztési szempontból 3 viszonylag jól elkülöníthető, sajátos jellemzőkkel és arculati karakterrel rendelkező terület határozható meg. E területek a következők:

75

Terra Studio Kft.


I. Az aktív- és gyógyturizmus térsége: Nyugat-Mátra – Pásztó, Pásztó-Hasznos, Pásztó-Mátrakeresztes, Tar, Szurdokpüspöki. II. A falusi környezetre és a dombvidéki tájra épülő turizmus térsége: a Kelet-Cserhát vidéke – Mátraszőlős, Felsőtold, Alsótold, Garáb, Cserhátszentiván, Kutasó, Bokor, Kozárd, Ecseg, Buják, Bér, Vanyarc III. A kastélyok, kúriák, a vadászat és a horgászat térsége: a Pásztói kistérség déli, ellaposodó domborzatú területe – Erdőkürt, Kálló, Szirák, Kisbágyon, Csécse, Szarvasgede, Jobbágyi, Egyházasdengeleg, Erdőtarcsa, Palotás, Héhalom

I. Az aktív- és gyógyturizmus térsége Nyugat-Mátra – Pásztó, Pásztó-Hasznos, Pásztó-Mátrakeresztes, Tar, Szurdokpüspöki. A fenti településekkel jellemzett térség legfőbb jellemzője a Nyugati-Mátra 700-800 méteres bérceinek közelsége, amely az aktív turizmus számtalan formája számára rejt részben már ma is kihasznált, részben még inkább csak kínálkozó lehetőségeket. Legfőbb vonzereje maga a mátrai középhegységi táj, az erdők zöldje, a hegyvidék változatossága. A környék azonban ennél is többet kínál. Az aktív, out-door sportoknak ilyen gazdag kínálata, mint ami Pásztó közvetlen környékén megtalálható, országos szinten is páratlan! Kifejezetten azoknak ajánlható, akik szabadidejükben a változatos élményekre, sportra, izgalmakra vágynak. Az pedig a terület további kedvező adottsága, hogy a különböző kalandsportokban megfáradt turisták a pásztói strandfürdő vizében frissülhetnek föl. Az aktív turizmus helyi lehetőségei közül több is kiemelkedő és fejlesztése javasolt a következőknek: •

Off-road terepjárós autóversenyzés. A terepjárózás mind szélesebb kör számára jelenti a kikapcsolódás különleges fajtáját. Ezen olcsónak nagyon nem nevezhető sportág fejlődése az arra nyitott turizmusfejlesztés számára is komoly lehetőséget biztosít. Off-road pálya kialakításával országos ismertségű, és a médiában is jó eséllyel

és

rendszeresen

teret

kapó

attrakció

hozható

létre.

A

sportág

költségigényességéből adódóan ez jellemzően tehetősebb rétegek motorsportja, ami a turisztikai bevételek szempontjából igen fontos: olyan tőkeerős fogyasztói réteg jelenik meg rendszeresen a területen, amelynek fogyasztására akár komolyabb szálláshely- és vendéglátó kapacitásokat is lehet fejleszteni, ami pedig már komolyabb beruházók érdeklődését is fölkeltheti. Az off-road terepjáróversenyzés jellegéből adódóan jelentős mértékben károsítja a közvetlen környezetet és zavarja a környéken élők nyugalmát. Ezért csak speciálisan erre a célra szánt, lakott területektől távolabb eső helyeken lehet gyakorolni, ami külön felértékeli azon területeket, ahol mód nyílik e sportág űzésére.

76

Terra Studio Kft.


Jelenleg gyakorlatilag mindennemű kiszolgáló infrastruktúra nélkül zajlik az off-road versenyzés, ami nem csupán a sportolók kényelme szempontjából hátrányos, de sem az elvárható igényeket nem elégíti ki, ezáltal nem képes országos ismertségűvé válni, sem pedig a turisztikai bevétel termelés lehetősége nem adott. Ezért javasolt az offroad versenyek területének fejlesztése, vállalkozói tőke bevonásával fogadóépület létrehozása, a kulturált versenyzés alapfeltételeinek megteremtése. •

Siklórepülés, Nyikom-tető. Magyarország legjobb adottságú siklórepülő starthelye található a Pásztó fölötti hegycsúcson, ahol tartottak már nemzetközi versenyeket is. A siklórepülés szerelmeseit ugyanakkor a legminimálisabb infrastruktúra sem várja, még a starthely megközelítése is körülményes, az utolsó szakaszt gyalogosan kell megtenni. Javasolt a siklórepülés sportág egyre növekvő népszerűségének kiaknázása érdekében az alapvető infrastruktúra megteremtése: a megközelíthetőség biztosítása, öltöző, fogadóépület létrehozása. Szintén fontos a kiváló helyi repülési lehetőség fokozottabb reklámozása, megjelenítése a médiában.

•

Bakancsos turizmus, sziklamászás, barlangászat: az ország egyik legszebb vidékén, kalandos patakvölgyekben, hangulatos erdőkben, réteken vezetnek a jelzett turistaösvények, amelyek végigjárása a természeti látnivalók mellett, a jelentős szintkülönbségeknek köszönhetően komoly sport teljesítményt is jelent. A turistáknak általában elég az érintetlen természet, és nem igényelnek különösebb fejlesztéseket, a bakancsos turizmus fellendítésére ettől függetlenül jelentős lépéseket lehet és kell is tenni: tanösvények, információs táblák kialakításával és kihelyezésével lehet érdekesebbé, iskolai csoportok szabadtéri tanórái, tanulmányi kirándulásai számára is alkalmassá tenni az erdei ösvényeket. A kényelmet pihenők kialakításával, padok kihelyezésével, erdei nyársalók létrehozásával lehet fokozni. De ami mindennél fontosabb: a természeti környezet tisztasága! A csodálatos adottságú Mátrakeresztes – remélhetőleg az árvízi katasztrófát követően megújulva, még vonzóbb hegyvidékifalusias környezetet kínálva – a természetjárók központja. A település, de elsősorban a patak azonban méltatlanul szennyezett kommunális hulladékkal, amely elsősorban a helyi lakosság felelőssége. A szemétszállítás feltételeinek javításával, erdei hulladékgyűjtők kihelyezésével (és rendszeres ürítésével!), a patakmeder időről-időre történő

kitisztításával,

illetve

a

helyi

lakosság

tájékoztatásával,

környezettudatosságának fejlesztésével, ha pedig szükséges, büntetésével lehet a környék tisztaságát, ezáltal vonzerejét fokozni. A hazánkban oly ritka hegyi patakok igazi vonzerőt képviselnek – ehhez persze a meder tisztaságán túl szükség van sétányok kialakítására, parkosításra is! –, amire jó példa a bükki Szalajka-völgy, ahová

éves

Mátrakeresztes

szinten

százezres

csaknem

nagyságrendű

tömegek

adottságokkal

rendelkezik,

azonos

vándorolnak a

el.

környezet

rendezettsége azonban messze elmarad az ottanitól, a turizmus létszáma pedig nagyságrendekkel alacsonyabb.

77

Terra Studio Kft.


Évente egyszeri, tömeges forgalmat jelent Szurdokpüspökiben az 50 km-es Mátrabérc-teljesítménytúra, melynek célállomása itt található. Bővebb helyi turisztikai kínálattal, vendéglátóhelyekkel, programkínálattal ez a réteg is hosszabb ideig a területen tartható lenne. Az esemény médiavisszhangjának szervezése pedig a helyben élők alapvető érdeke is. A sziklamászás és a barlangászat igazi kuriózum a térség kínálatában: a Csókakő és a Báránykő hazánk kevés legálisan mászható mászóiskolája közé tartozik, az ágasvári barlangrendszer kuriózumjellegét pedig az adja, hogy vulkanikus kőzetben alakult ki. Ezek különösebb fejlesztése nem szükséges, a speciális célközönség (barlangászok, hegymászók) ismeri az itteni lehetőségeket. A környék turisztikai lehetőségeinek

fejlesztésével,

elsősorban

olcsóbb

szálláshelyek,

étkezési

lehetőségek kialakításával azonban jobban kihasználható lenne ez a fajta turizmus. •

Szervezett csapatjátékok: paintball, geocatching. Az elmúlt évek divatsportjainak gyakorlására kiválóan alkalmas a Pásztó környéki változatos domborzatú és vegetációjú

táj.

A

Mátra

és

Cserhát

Turizmusáért

Társaság

(MACSETT)

szervezésében lehet részt venni akár paintball csapatbajnokságon, vagy geocaching versenyen is. Ezen sportok művelésének itteni lehetősége tovább gazdagítja a térség turisztikai kínálatát, és növeli ismertségét, az idelátogató turisták számára pedig izgalmas kiegészítő programlehetőséget kínál (amellett, hogy egyes célcsoportok kifejezetten ebből a célból érkeznek a térségbe). Javasolt a painballosok igényeire épített, speciális tereptárgyakkal ellátott játéktér kialakítása, amellyel akár országos jelentőségű paintball központ is kialakítható a térségben. A paintball révén, vállalkozói tőke bevonásával akár egyes felhagyott, pusztuló ipari telephelyek, felhagyott bányák is újra hasznosíthatóvá tehetők, mivel ezen létesítmények éppen megfelelnek a paintballosok igényeinek. •

Gyógy-

és

termálfürdő.

gyógyvízminősítésű

A

pásztói

melegvizű

jelen

állapotában

strandfürdő

(cca.

30

jelentős

Co),

valamint

felújításra

és

infrastrukturális fejlesztésekre szorul, melyeket ütemezetten, a meglévő tervek alapján lehet megvalósítani (lásd a IV.4.2. tevékenység!) Turisztikai szempontból a strandnak jelenleg csekély jelentősége van. Bár látogatottsága a szezonban nem csekély (melegebb napokon nem ritkán túllépi a befogadható létszámot), a vendégek túlnyomó többségben Pásztóról, a Pásztó környéki településekről, vagy a megye településeiről származnak. Egyéb belföldi vendég, vagy külföldiek csak igen kis létszámban jelennek meg. Ennek oka a strand csekély ismertsége, a térségi turizmus viszonylag alacsony létszáma, valamint a strand jelenlegi állapota, amely – a kellemes, fás, rendezett környezet ellenére – mind infrastrukturálisan, mind szolgáltatásaiban messze elmarad a kor követelményeitől. A

strand

fejlesztése

elsősorban

a

helyben

élők

életminőségének

javítása

szempontjából indokolt, de a térségi turizmusnak is fontos – de önmagában nem meghatározó – elemévé válhat. Ehhez azonban szükséges a kínálat és a

78

Terra Studio Kft.


szolgáltatások színvonalának az emelése. A szükséges fejlesztések megvalósítását követően van lehetőség a strand fokozottabb turisztikai hasznosítására. Ilyen értelemben szükséges a strandfürdőt, mint kínálati vonzerőt bevonni a turisztikai kínálat elemei közé, fokozott marketing- és reklámtevékenységgel fölkelteni rá a figyelmet. •

Kiegészítő programok a térségben. Pásztó közvetlen környéke és a Mátra-Nyugati oldala, valamint Tar és Szurdokpüspöki községek térsége a fentieken túl további jelentős olyan látnivalót, programlehetőséget kínál, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a térségbe érkező turisták, speciális érdeklődésük kielégítése mellett (pl. siklóernyősök, barlangászok, stb.) tartalmasan legyenek képesek akár 1-2 hetet is eltölteni a Pásztói kistérség ezen keleti oldalán. Ezek közül is kiemelkedők a tari csevice-források, a Tuzson-arborétum, melynek megközelítésén javítani kell; a Cserteri-vár környéke, amely gyönyörű kilátópont, alatta pedig borospincesor található, itt is kiépített ösvényekre, információs táblákra, pihenőhelyekre van szükség; Mátrakeresztesen pedig önmagában a gyógyhatású jó levegőért is érdemes hosszabb időt eltölteni. A Hasznosi-víztározó pedig, mint horgászparadicsom szolgálhatja a megerőltető túrák, kalandsportok után a nyugodt kikapcsolódást.

II. A falusi környezetre és a dombvidéki tájra épülő turizmus térsége A Kelet-Cserhát vidéke – Mátraszőlős, Felsőtold, Alsótold, Garáb, Cserhátszentiván, Kutasó, Bokor, Kozárd, Ecseg, Buják, Bér, Vanyarc A kistérség egyik legfőbb turisztikai értéke maga a természeti környezet. A Nyugat-Mátra élénkebb domborzatú, hegyvidéki jellegű környezetével szemben a kistérség nyugati, cserháti területe jóval szelídebb, dombvidéki táj, ahol a dombhátakat, kisebb hegyeket borító erdőségek közé széles völgyek, kismedencék ékelődnek, amelyekben tájképi szempontból és a helyi gazdaság szempontjából is meghatározó az agrárium szerepe. Az erdők, szántók, gyümölcsösök, legelők, kaszálók mozaikos váltakozása egy turisztikailag is igen értékes, harmonikus tájat hozott létre, amely iránt erősebb az igény a nagyvárosok rohanó életmódot folytató, ugyanakkor erősebb fizetőképességű lakossága részéről. A testi-lelki rekreációra rendkívül alkalmas nyugodt cserháti táj és a hangulatos kistelepülések remek lehetőséget biztosítanak könnyebb vagy akár hosszabb sétákra, családi vagy baráti összejövetelek megtartására. A kisgyermekes családok számára ideális, relatíve olcsóbb feltételeket nyújt akár hétvégés, hosszabb időtartamú pihenésre, amely során lehetőség van a gyermekeket közelebb hozni a természethez és a vidéki környezethez,

háziállatokhoz,

hagyományos

mesterségekhez.

Bizonyítja

mindezt

a

térségben a falusi turizmus fejlődése és a nyaralót vásároló üdülők számának emelkedése. A Cserhát dombvidéki környezetének értékét – a Mátrához hasonlóan – nagyrészt érintetlensége, tisztasága adja. A rendezetlen környezet, az illegális hulladéklerakók és a csatornának, kommunális hulladéklerakónak használt patakmedrek itt is gátját jelentik a

79

Terra Studio Kft.


turizmus fejlődésének. Csakúgy, mint a lepusztult, gondozatlan településközpontok, elhanyagolt látnivalók. A valóban tiszta és rendezett természeti és épített környezet megteremtése, mint alapfeltétel, elsősorban a helyi önkormányzatok és civil szervezetek feladata, amelybe bele tartozik a lakosság környezettudatosságának fejlesztése is. A vidéki környezet értékei amellett, hogy önmagukban is vonzerőt képviselnek, alapjául is szolgálnak számtalan szabadidős tevékenységnek, amelyek tovább gazdagítják, tovább színesítik a kistérség kínálati palettáját. Ezek közül is kiemelten említendők: •

Az aktív turizmus jellemzően domb-és síkvidéki elemei: lovaglás, biciklizés, túrázás. Az egyre népszerűbb aktív szabadidőeltöltés szelídebb, ám a mátrai területnél említett kalandsportok egyik-másikénál jóval szélesebb kör számára elérhető fajtái. Mindhárom gyermekkortól idősebb korig egyaránt űzhető, a lovaglás esetén is inkább az anyagiak szabnak határt. A változatos cserháti dombvidéki táj ideális terep mind a kerékpározásra, mind a lovastúrák, valamint a hagyományos gyalogtúrák szervezésére. A lovasturizmus fejlődése elsősorban a magán befektetői tőke érdeklődésének a függvénye, de a helyi önkormányzatok is elősegíthetik azt, pl. területek biztosításával, a hatósági eljárás meggyorsításával, pályázati forrásoknak a területre hozásával, az alapfeltételek (pl. szennyvízelvezetés, hulladékhasznosítás, vízrendezés, stb.) megteremtésével. A lovasturizmus ráadásul igen komplex eleme lehet a terület idegenforgalmi fejlesztésének, mivel a lovaglók szálláshelyet, vendéglátóhelyet igényelnek, fogékonyak a helyi látnivalók megtekintésére, a helyi specialitások megkóstolására, részt vesznek a kapcsolódó szervezett programokban (pl. borkóstolás, bográcsozás, stb.). Emellett a lovasturizmus fejlesztése magával a vidékfejlesztéssel is szoros összefüggésben áll. Az állattartáshoz szükséges takarmánytermesztés, és maguknak az állatoknak az ellátása is igényt tart a helyi munkaerőre, így a lovasturizmus a vidéki foglalkoztatáshoz is hozzájárul. A kiszolgáló személyzet

iránti

kereslet,

ha

nem

is

széles

rétegeknek

teremt

helyi

munkalehetőséget, de mindenképpen néhány helyi munkanélkülinek, pl. a szociálisan halmozottan hátrányos helyzetben lévő lakosoknak nyújt megélhetési lehetőséget. A tereplovaglás számára a domborzat nyújtotta kiváló terepi adottságok okán feltétlenül hangsúlyozni kell a lovastúra-útvonalak térségi kijelölésének szükségességét, melyben a Sarlóspusztai lovasbázis jár az élen, amely példát folytatni kell a térség más részeinek bekapcsolása érdekében. Például ilyen javasolt lovastúra-útvonal lehet a térség négy települését érintő körtúra, amely Vanyarcot, Szirákot, Bujákot és Bért fűzi fel. Fontos szempont ezek kialakítása során, hogy a balesetek elkerülése végett a lovastúra-útvonalakat a gyalogos-túraútvonalaktól elválasztva, azoktól elkülönülten

kell

kijelölni,

kitáblázni.

Emellett

természetesen

az

egyes

megállóhelyeknek, illetve letáborozó helyeknek számító lovastanyákat is fejleszteni szükséges.

Megfelelő

körülményeket

80

kell

biztosítani

a

lovak

tartására,

Terra Studio Kft.


elszállásolására, takarmányozására, valamint nem utolsó sorban a lovasok ellátására. A kerékpáros túrázók számára – akik jellemzően nyáron, és nagyobb létszámban (pl. társaságok, családok, iskolai osztályok, nyári táborok) érkeznek, a terület előkészítésével a helyi önkormányzatok is biztosíthatnak olyan feltételeket, amelyek hozzájárulnak a térségben a forgalom növekedéséhez. Ilyen pl. kerékpáros táborozóhelyek kialakítása, kerékpárútvonalak létrehozása pályázati forrásokból, információs- és útjelző táblák kihelyezése, kerékpár kölcsönzők és szervizek létrejöttének támogatása. Persze a változatos szépségű tájat gyalogszerrel is felfedezhetik az idelátogatók. Több turista gyalogtúra-útvonal halad keresztül a térségen, melyeken a megfelelő pontokon épített kilátók (pl.: Buják közelében a Sas-bércen, vagy éppen Cserhátszentivánon) várják a természet szerelmeseit. A természet adta lehetőségek fokozottabb turisztikai kihasználása céljából azonban a már meglévő turistaútvonalak fejlesztése, illetve újabbak kijelölése szükséges (pl.: Ecseg-Ilona-vár-Bujáki-várBuják-Ecseg,

vagy

Virágospuszta-Nagyhegyi

andezit

oszlopok-Bér-Buják-

Virágospuszta). A fejlesztés keretében útbaigazító táblák, erdei bútorok (padok, asztalok, hulladékgyűjtők) kihelyezésére, pihenőhelyek, tanösvények kialakítására kerülhet sor. •

A falusi turizmus. A falusi turizmus nem pusztán falusi szállásbiztosítást jelent, hanem változatos, az adott térség, település sajátosságaira épülő vidéki programok biztosítását is. Ebbe bele tartoznak a hagyományos mesterségek, népi eszközök bemutatása, a háziállatokkal való megismerkedés, de a helyi étel- és italspecialitások megismerése is. Ilyen jellegű komplex falusi turizmus jelenleg még országosan is alig található, pedig kereslet lenne rá. A hiány oka sokkal inkább a falusi vendéglátók képzetlensége, idegenforgalmi szakmai ismereteik hiánya. Ez tükröződik mind a programok hiányában, mind a hiányos marketingtevékenységben. A feladat tehát ezen ismeretek átadása, felkészítő tréningek szervezése, falusi turizmus programok kialakítása,

másrészt

az

alapfeltételek

megteremtése,

pl.

kézművesházak

kialakításával, akár községi tulajdonú háziállatok (kecskenyáj, rackajuh, pulyka, páva, stb.) bemutatásának lehetőségével; másrészt a reklámtevékenység fokozása. Ebből a szempontból a kistérség üde színfoltjai a Bér és Kozárd községekben kialakított, specializáltan a falusi turizmusra épülő programlehetőségek, illetve a falusi turizmus fejlesztésén alapuló, vele összekapcsolt komplex vidékfejlesztések. A kistérség gasztronómiai bemutatásának kiváló színtere lehetnek a pincesorok, melyek kapcsán azok megújítása, a helyi borok termelése, és a világhírű regionális borok tárolása, valamint

a

rá

épülő

borkóstolók

szervezése

és

a

térségi

hidegkonyhai

különlegességek (pl.: mangalica szalonna, húskészítmények, vanyarci szalámi) szervírozása

jelent

fontos

feladatot.

A

kistérség

gyümölcstermesztésére,

pálinkafőzésére alapozva a minőségi „pálinka kultúra” megismertetése, elterjesztése

81

Terra Studio Kft.


válhat a helyi gasztronómia második fontos elemévé. Végül az egyszerű, mégis különleges palóc ételek, házias ételek lehetnek a kistérség falusi turizmusának harmadik gasztronómiai alapjai. •

Kiegészítő programlehetőségek. A vidéki turizmushoz való kiváló helyi adottságok mellett több olyan kiegészítő programlehetőség kínálkozik még a kistérségben, amelyek még komplexebb programok kialakítását teszik lehetővé. Bár nem a mikrotérség területére esik, de mindenképp megemlítendő a pásztói strand, mely jelenleg az egyedüli melegvizes fürdési lehetőség a térségben, és a kis távolságok révén jól kapcsolható a falusi programokhoz. A mikrotérség területén Bér községe kiváló adottságokkal rendelkezik a termál-gyógyturizmus megteremtésére. A település alatti kőzetrétegekben rejlő 87 OC-os hévvíz teremti meg a jövőbeli termálgyógyfürdő fejlesztés alapját, ugyanakkor a 150 férőhelyes Andezit fogadó már ma is képes az idelátogató vendégek kiszolgálására, illetve elszállásolására. Ugyancsak itteni turistacsalogató látványosságnak számít az őshonos magyar fajtákat és egzotikus állatokat is felvonultató élménypark, valamint a világviszonylatban is különleges geológiai képződménynek tekinthető, homorúan visszahajló, ívelt andezitoszlopok. Sajnálatos azonban, hogy e ritka természeti képződmény a turisták által ritkán felkeresett látványosság, melyben nagy szerepet játszik az a tény, hogy csak gyalogösvényen keresztül közelíthető meg, kiépített út nem vezet hozzá, ami az elérhetőségét egy kissé megnehezíti. Emellett ugyanakkor az odavezető út a községen belül, illetve a gyalogösvény sincs megfelelően kitáblázva. Mindazonáltal nem javasolt a természeti táj feltörése a közúti elérhetőség biztosítása érdekében, tájékoztató táblák kihelyezése viszont indokolt.

•

Másik fontos – helyi – programelemet jelentenek a különféle települési rendezvények, amelyek közül nem egyet már ma is több ezer főt meghaladó látogatottság jellemez. E

rendezvények

jellemzően

kötődnek

a

helyi

specialitásokhoz,

ételekhez,

mesterségekhez, hagyományokhoz – ez a jelleg jól kapcsolódik a falusi turizmushoz, ezért tovább erősíteni szükséges. A mikrotérségben kiemelendő látnivaló a Bujáki-vár, amely jelentős történelmikulturális épített érték, és a Hollókőre vezető út mentén fekszik, azaz jól összeköthető (lenne) a Hollókőre irányuló már-már tömeges turizmussal. Jelenlegi látogatottsága ehhez képest elenyésző, amelynek több oka is van: a vár jelenlegi állapotában nem képes jelentősebb turizmust fogadni, szükség van sétányok kiépítésére, falak megerősítésére, ami természetesen kizárólag pályázati forrásból képzelhető el; a vár ismertsége, mint turisztikai célpont meglehetősen alacsony, ezért törekedni kell ismertségének növelésére; végül nincs összekapcsolva a Hollókőre irányuló turizmussal sem – ez utóbbi érdekében Hollókő és Buják között szükséges kialakítani a kapcsolatokat, és közös marketinggel, lehetőleg további Nógrád-megyei várakat is bevonva a programba, kell kialakítani tartalmas vártúra programcsomagot.

82

Terra Studio Kft.


III. A kastélyok, kúriák, a vadászat és a horgászat térsége A Pásztói kistérség déli, ellaposodó domborzatú területe – Erdőkürt, Kálló, Szirák, Kisbágyon, Csécse, Szarvasgede, Jobbágyi, Egyházasdengeleg, Erdőtarcsa, Palotás, Héhalom A Pásztói kistérség déli területei tartoznak ide, ahol a középhegységi- és dombvidéki térszínek lassan belesimulnak az Alföld síkvidéki térszínébe. Ebből adódóan e területre egyre fokozottabban jellemző az agrártevékenység formálta kultúrtáj jelleg. A szolid vidéki táj már elődeinket is megihlette – ennek következtében található jó néhány kastély és volt nemesi kúria is a mikrotérségben. Az épített örökségre kialakított turizmus ezen mikrotérség egyik fő lehetősége, amelyhez szervezett kastélylátogató programokra van szükség. A kastélyokhoz – közülük is kiemelten a ****-os szállodaként működő sziráki Teleki-Dégenfeldkastélyhoz és az erdőtarcsai Szentmiklóssy-Kubinyi-kastélyhoz, a Magyar Tudományos Akadémia Kastélyhoteljéhez –, valamint a dimbes-dombos, itt-ott erdőkkel tagolt tájhoz köthető sport, kedvtelés és turisztikai programlehetőség a vadászat. E tevékenység már most is népszerű a térségben, külföldről is mind több vadászvendég érkezik. További fogadókapacitás fejlesztéssel a vadásztatásban rejlő potenciál és az itt tartózkodás időtartama is meghosszabbítható lenne. A kiegészítő programlehetőségek pedig még vonzóbbá tehetik a térséget az ide érkező vendégek számára: helyi ételspecialitások kóstolása, horgászat a Palotási-tóban vagy a tervezett Héhalmi-tavakban, a mikrotérségen kívül pedig akár Pásztó kulturális és épített látnivalói, éttermei, strandja, stb. is a mikrotérség kínálatához kapcsolhatók. A héhalmi tó projekt a működő palotási horgásztóhoz kapcsolódva, egymást kiegészítő szolgáltatásokat fog nyújtani, így Palotás és Héhalom hosszú távon az egész dél-nógrádi mikrotérség vízi turisztikai központjává válhat, tovább szélesítve ezáltal a kistérség turisztikai kínálati palettáját. Ugyancsak hosszú távon jelent potenciális jövőbeni kiegészítő programlehetőséget a 80-as években Egyházasdengeleg határában feltárt – az országos hírű mezőkövesdi Zsóri-fürdő gyógyvizéhez hasonló összetételű –, 52OC-os hévvíz turisztikai célra történő hasznosításával megvalósítható termálfürdő. A község kül- és belterületén egyaránt több régészeti lelőhelyet tartanak nyílván, melyekből őskori, ókori és középkori leletek kerültek elő az elmúlt évtizedekben. A település területének részletes régészeti feltárására azonban ezidáig nem került sor. Ugyanakkor a település középkori eredetű, nagy valószínűséggel valamikor a XI.XII.

században

román

stílusban

épült,

Árpád-kori

büszkélkedhet, melyet pár évvel ezelőtt újítottak fel.

83

római

katolikus

templommal

Terra Studio Kft.


TEVÉKENYSÉGEK: 2.1.1. Tevékenység: Az aktív- és gyógyturizmus térségében a hazai outdoor turizmus országos szintű bázisainak kialakítása, továbbfejlesztése Mivel a kalandturizmus különböző ágai hazánkban és külföldön is egyre népszerűbbek, kiemelten azok szabadtéri (outdoor) fajtáit, e létező keresletre a kiváló adottságokkal rendelkező Pásztói kistérség turizmusának fejlesztésében kiemelt figyelmet kell szentelni. A jelenleg a MACSETT által szervezett tevékenység igen tiszteletreméltó, és kiindulási alapnak megfelelő, de komolyabb források bevonása nélkül nem képes arra a szintre jutni, amely az outdoor sportok országos ismertségű „Mekkájává” tehetné a térséget. Ennek feltétele, hogy jöjjön létre egy olyan központi hely, mely arculatában, tevékenységében és marketingjében egyaránt felvállaltan e sportágak központja kíván lenni. A térségben erre a legmegfelelőbb helyszín a Zsiló-tanya környéke a Hasznosi-völgyben, Pásztó-Hasznos és Mátrakeresztes között, a víztározó felső partján. A területen a kalandsportokat szervezők központi bázisát célszerű kialakítani, és vállalkozói tőke bevonásával sátras és faházas kempinget, később panziót, melegkonyhás éttermet kialakítani. Fontos, hogy olyan közösségi terek is kialakításra kerüljenek, ahol oktatási tevékenységre, erdei iskolák számára, de akár céges tréningek tartására is lehetőség nyílik. A központhoz erdei kalandpálya is köthető, valamint pl. bicikliutak, túraútvonalak, tanösvények kiindulópontjai. Már a ’70-es években közkedvelt sikló- és vitorlázó repülési indulópont volt a kistérség Nyugati-Mátrához tartozó részében található Nyikom-tető. Itt az évtizedes hagyományokkal rendelkező siklórepülésnek ma is megvannak a követői, akik előszeretettel keresik fel napjainkban is az ország egyik legjobb indulóhelyét. A hely megközelítése azonban nehézkes, kiépített út nem vezet oda, fent a tetőn pedig fogadó bázisépület ezidáig nem épült. Az igényeknek megfelelően szükséges tehát a sikló- és vitorlázó repülés feltételeinek javítása a hely átfogó fejlesztésével, amely útfejlesztést és egy bázishely kialakítását foglalja magában.


AKTÍVSPORT- ÉS SZABADIDŐKÖZPONT, ÖKOLÓGIAI TANÖSVÉNY KIALAKÍTÁSA A HASZNOSI-VÖLGYBEN

A projekt céljai:

Az aktív- és kalandsportok országos központjának kialakítása A térség turisztikai potenciáljának fokozott kiaknázása A kistérség ismertségének növelése, a média figyelmének fölkeltése

84

Terra Studio Kft.



A helyszín kijelölése a Zsiló-tanya környékén, a Hasznosi-víztározó fölött A szükséges tervdokumentációk elkészítése (rendezési, szabályozási tervek módosítása, műszaki tervek elkészítése, ütemezett, többlépcsős megvalósítás: A terület előkészítése, infrastruktúra biztosítása, tereprendezés •

Közösségi ház (konferenciák, tréningek, egyéb közösségi események szervezése), büfé, étterem és kemping kialakítása

•

Színpad és tábortűz-tér kialakítása

•

Kalandpark, mászófal, sportpályák, stb. kialakítása

•

Panzió és turistaház létrehozása

A projekt eredménye és A pásztói bázis a hazai kalandsportok egyik fő központjává, rendezvények hatásai: helyszínévé, az egyes sportágak művelőinek találkozóhelyévé válik A kistérségben a különböző turisztikai és sportrendezvények száma emelkedik Pásztó országos és nemzetközi ismertsége nő A kistérségben a turistaforgalom nő A megvalósításért felelős szervezetek:



Pásztó Kistérség Többcélú Társulása Pásztó Város Önkormányzata Pásztói Tourinform Iroda A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány MACSETT Beruházók

Becsült költség:

Konkrét költségbecslés csak a műszaki tervek elkészítését követően készíthető, és erősen függ a műszaki tartalomtól, a férőhelyektől, stb. A projekt teljes megvalósítása, amely magában foglalja az infrastruktúra kivezetését, a kemping, közösségi épület, panzió, étterem, stb. megvalósítását, nagyságrendileg mintegy 200-300 millió Ft-ból valósítható meg


Az előzetes projekttervek, megvalósíthatósági tanulmány, építészeti tanulmányterv: önkormányzati költségvetés Magának a projektnek a megvalósítása: vállalkozói tőke, pályázati források (ROP 1.2. , AVOP)

Ütemezés:

Megvalósíthatósági tanulmány, építészeti tanulmányterv: 2005 év vége

A projekt címe:

PÁSZTÓ, MINT A HAZAI OUTDOOR-SPORTOK BÁZISA – MARKETINGKAMPÁNY, ÉVES OUTDOOR FESZTIVÁL SZERVEZÉSE

A projekt céljai:

A Pásztó fölött kialakítandó aktívsport bázis ötletének, majd a megvalósult beruházásnak a köztudatba hozása, ismertségének növelése A projektötlet eljuttatása a beruházói körök felé

Műszaki tervek, pályázatok 2006 I. félév

85

Kivitelezés megkezdése 2007

Kemping, étterem, büfé, sportpályák, közösségi épület 2007-2008

Panzió, turistaház 2010

Terra Studio Kft.



Marketingkampány szervezése: •

beharangozás

•

média figyelmének felkeltése

•

előzetes kiadványok készítése

•

a projekt felkerülése a pásztói honlapra

•

reklámkampány szervezése a nyitásra

•

speciális marketingtevékenység folytatása a különféle outdoor szervezetek felé

•

évente nemzetközi outdoor fesztivál szervezése

A projekt eredménye és Pásztó ismertségének növekedése, összekapcsolódása az aktív turizmussal, hatásai: kalandsportokkal A megvalósításért felelős szervezetek:



Pásztó Kistérség Többcélú Társulása Pásztó Város Önkormányzata Pásztói Tourinform Iroda A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány MACSETT

Becsült költség:

Éves szinten a kezdetekben 200-300 eFt. A beruházás megvalósulásától a bevételek arányában ezt növelni kell A nyitás marketingkampánya: 2-3 millió Ft



Ütemezés:

Beharangozás, beruházók Marketingkampány informálása a nyitásra 2006 2007

A projekt címe:

A NYIKOM-TETŐI SIKLÓ- ÉS VITORLÁZÓ REPÜLŐ-BÁZIS KIÉPÍTÉSE, MEGKÖZELÍTÉSÉNEK JAVÍTÁSA

A projekt céljai:

A sikló- és vitorlázó repülés feltételeinek javítása A kalandturizmus fejlesztése a térségben


A Nyikom-tetőre vezető, személygépkocsival járhatatlan földút járhatóvá tétele, mintegy 1,5 km hosszban Fogadóépület építése klubhelyiséggel, raktárral, vizes blokkal és öltözőkkel


A siklóernyőzés, valamint a vitorlázó repülés feltételei javulnak A kistérségbe érkező siklóernyősök és vitorlázó repülők száma jelentősen megnő A kistérség turisztikai forgalma bővül


MACSETT


A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány A pásztói Tourinform iroda

Becsült költség:

Az 1,5 km útszakasz gépkocsival járhatóvá tételének költsége kb. 4,5 millió Ft 2 Egy kb. 80 m -es fogadóépület becsült építési költsége: 10 millió Ft


Siklóernyősök és a vitorlázó repülősök hozzájárulása

Ütemezés:

2006

86

2008-tól folyamatos reklámozás

Terra Studio Kft.


2.1.2. Tevékenység: A pásztói termál- és gyógyfürdő bekapcsolása a térség idegenforgalmi kínálatába A pásztói strand jelenleg szinte kizárólag helyi és térségi igényeket elégít ki. Cél az integrált turizmusfejlesztés, melynek egyik fontos eleme Nógrád-megye egyetlen melegvizű gyógyfürdője. A turisztikai kínálati elem szinthez azonban jelentős fejlesztésekre van szükség: a vízforgató korszerűsítése, a feszített víztükrű medence, tanmedence kialakítása, melegvizes ülőmedence létrehozása ugyanúgy fontos, mint az öltözők, mellékhelyiségek korszerűsítése, vagy a büfék színvonalának és kínálatának fejlesztése, vagy egyéb, a fürdőhöz köthető szolgáltatások, pl. masszázs, szervezett torna, fogyasztókúra, stb. Javasolt továbbá a programkínálat bővítése (pl. futballpálya kialakítása, teniszpálya felújítása, éjszakai fürdési lehetőség, csoportok fogadása nyitva tartási időn kívül is, pl. siklóernyősök), valamint a strand környékének rendezése legalább a főbejárat környékén (részletesen lásd a IV.4.2. tevékenységnél) Mivel a helyi rekreációs igények kielégítésén túl a turisztikai hasznosítás a cél, intenzív marketingtevékenységre van szükség – összekapcsolva a kistérség komplex turisztikai marketingjével. Jelenleg a www.paszto.hu oldalain csak egészen marginálisan jelenik meg a strand, javasolt az internetes megjelenés fejlesztése, valamint integrált módon, minden egyes egyéb térségi programhoz kiegészítő programelemként történő kiajánlása. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

A FÜRDŐ BEKAPCSOLÁSA A TÉRSÉG OUTDOOR-TURISZTIKAI FEJLESZTÉSÉBE

A projekt céljai:

A jelenleg döntően a pásztóiak és a környező települések által használt strand bekapcsolása a térségi turizmus kínálatába, a strand forgalmának növelése, és a turisztikai kínálat színesítése céljából A Pásztó környékén igen jó adottságokkal rendelkező outdoor turisztikai ágak generálta forgalomra építve a fürdő forgalmának növelése Az aktív turizmus térségi kínálatának gazdagítása


A fürdő adottságainak, kínálatának fokozott megjelenítése a város és a térség marketinganyagaiban Célzott marketing: a térségi turisztikai kínálat elemeként a fürdő kínálatának eljuttatása a speciális outdoor egyesületekhez, szakosztályokhoz, médiumokba, stb.


A pásztói fürdő forgalma nő A kistérségben a turistaforgalom nő A pásztói aktív turizmus központ erősödik


Pásztói Tourinform Iroda


Pásztó Város Önkormányzata Pásztói Tourinform Iroda

Becsült költség:

A marketingköltségek másutt jelennek meg, önmagában a fürdő reklámozásának nincs többletköltsége



Ütemezés:

2005 év vége

87

Terra Studio Kft.


A projekt címe:

A PÁSZTÓI HONLAPON A FÜRDŐ KÍNÁLATÁNAK, LEHETŐSÉGEINEK ÖNÁLLÓ OLDALON TÖRTÉNŐ MEGJELENÍTÉSE

A projekt céljai:

A fürdő térségi fejlesztési szerepének növelése, erősítése A fürdő forgalmának növelése A térségi turisztikai kínálat szélesítése


A pásztói fürdő megjelenítése a városi honlapon, önálló, a főoldalról elérhető hivatkozás formájában A fürdőoldal javasolt tartalma: •

a fürdő elhelyezkedése, megközelítése (térkép!)

•

a fürdő különleges adottságainak megjelenítése (gyógyvíz, melegvíz!)

•

a fürdő jelenlegi és tervezett szolgáltatásai (aktualizálás!)

•

árak, kedvezmények

•

extra szolgáltatások (pl. javasolt éjszakai fürdőzési lehetőség, stb.)

•

kedvcsináló fényképek


A pásztói fürdő forgalma nő A kistérségben a turistaforgalom nő





Becsült költség:

Tartalom összeállítása, weboldal szerkesztése: 200 eFt


Pásztói önkormányzat költségvetése, hirdetési felületek

Ütemezés:

2005 év vége

2.1.3. Tevékenység: A kistérség feltárt hévízeinek turisztikai hasznosítása A kistérség területén az elmúl évtizedekben Bér és Egyházasdengeleg községek határában feltárt termálvízkincs kiaknázása, illetve turisztikai célra történő hasznosítása egy termálfürdő megépítését alapozza meg a térségben. A fürdő megépítésével, ezáltal a termálgyógyturizmus mikrotérségi meghonosításával a térség jelenlegi turisztikai kínálata sokszínűbbé válik. A fürdő létrehozásának alapvető tényezője a kiemelkedően magas vízhőfok (Béren 87

O

C, Egyházasdengelegen 52

O

C), ami lehetővé teszi a víz relatíve

nagyobb távolságra történő szállítását, vagy egyéb, energetikai célú felhasználását is. A turisztikai hasznosítást tovább erősíti a természeti környezet szépsége. A jövőbeni fürdőfejlesztés további fontos kiegészítő feltétele a turisztikai háttér-infrastruktúra kialakítása, mely Béren a 150 főt befogadni képes Andezit Fogadónak köszönhetően megoldottnak tekinthető. Egyházasdengeleg esetében ugyanakkor a beruházás megkezdését megkönnyítő tényező, hogy rendelkezésre áll egy 13 ha-os, önkormányzati tulajdonban lévő, gáz- és vízhálózat mellett fekvő földterület, amely jelenleg ugyan külterületen található, de az elfogadás előtt álló rendezési terv már a belterületbe vonni kívánt területrészek közé sorolja, és a tervek szerint üdülőövezetté nyilvánítja majd. Az önkormányzat tervei között egy összefüggő

88

Terra Studio Kft.


rekreációs terület, illetve egy szabadidőpark kialakítása szerepel, amely területrész kitűnően alkalmas a fürdőfejlesztés megvalósítására. Bér község tervei között is üdülőövezet kialakítása szerepel, melynek létrejöttét itt a magánkézben lévő, jelenleg még külterületen lévő telkek belterületbe vonásával segíti az önkormányzat. A településen tehát üdülőházak építése kívánatos, amely folyamatot egy termálfürdő megépítése nyilvánvalóan felgyorsítaná. A jelenlegi pályázati lehetőségek ismeretében, és a megvalósítás költségeinek figyelembe vételével a fürdőfejlesztés nagy valószínűséggel csak magántőkés beruházás keretében realizálódhat.

2.1.4. Tevékenység: A falusi környezetre és a dombvidéki tájra épülő turizmus térségében a vidéki jelleg és a vonzerők erősítése A Kelet-Cserhát térségére eső mikrotérségben a legfontosabb tevékenység szintű feladatrendszer egyrészt a falusi turizmushoz kötődő konkrét programkínálat megteremtése, majd erre építve a mikrotérség arculatának felépítése és ismertségének növelése. A programok az év minden időszakában kialakíthatók, télen elsősorban hétvégi programok budapesti célcsoportokra építve, míg nyáron akár hetes-kéthetes programok kialakítására is szükség van, a célcsoportok közé pedig a Nyugat-Európából, pl. Hollandiából jelentős létszámban érkező, a háborítatlan vidéki környezetre vágyó turizmus is fölveendő. A mikrotérségben – néhány sikeres agrárvállalkozás, valamint a térség kedvező adottságai révén – már ma is több helyen intenzív, vertikálisan egymásra épülő agrárkultúra működik. E sokszínű gazdálkodás a korszerű vidékfejlesztés alapjait termeti meg a mikrotérségben, amelynek egyik eleme a vidéki turizmus is. A falusi turizmus kínálatát már ma is színesítik olyan lehetőségek (pl. Kozárdon, Béren), ahol színvonalas szálláshely- és vendéglátóhely kínálat mellett a turistáknak módjuk van tanulmányozni a hagyományos állatfajtákat, az egymásra épülő, nagy hatékonyságú agrártermelést és megtapasztalni, vagy akár megkóstolni annak végtermékeit. A gasztronómia alapjai a helyi borospincék, bor, pálinka és hidegkonyhai kóstolók, illetve a hagyományos, táji ételek. A térség agráriumának és turizmusának is elemi érdeke az ilyen jellegű tevékenység fejlesztése, támogatása, amelyhez – pl. a pályázati források megteremtése tekintetében, vagy a kistérségi marketing tevékenységgel – a kistérség is hozzájárulhat. Fontos

a

falusi

turizmusban

résztvevők

szakmai

képzésének,

továbbképzésének

megszervezése, amibe a térségi, már akreditált vállalkozásokat is be kell vonni. A kistérség területén legépebben megmaradt, jelentős kihasználatlan turisztikai potenciált jelentő várrom a Bujáki-vár maradványa. A szép környezetben fekvő feltáratlan és elhanyagolt várrom a megfelelő rekonstrukciós munkálatok elvégzése után turistavonzó látnivalója lehet a térségnek.

89

Terra Studio Kft.


A falusi környezetre, a vidéki jellegre épülő turizmus egyik legklasszikusabb ága a lovas turizmus. A lovaglás országos viszonylatban is kiváló térségi domborzati adottságait, valamint a főváros közelségéből adódó kedvező elhelyezkedést kihasználva, magántőkéből jött létre a Vanyarc község melletti Sarlóspusztai-lovasbázis. A nemzetközi hírű lovastanya szolgáltatásai a turizmus ezen ágának szinte valamennyi válfaját felölelik. Ennek ellenére szükség van a lovasbázis további fejlesztésére, meglévő hiányosságainak megszüntetésére, tovább növelve ezáltal turistavonzó erejét. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

A FALVAK KÖZPONTJAINAK, RENDEZÉSE, VONZERŐK KITÁBLÁZÁSA

A projekt céljai:

A kistérség vonzóbbá, rendezettebbé tétele révén a turizmus föllendítése A helyi lakosság életminőségének javítása


A rendezetlen, elhanyagolt településközpontokban központrehabilitációs terv készítése Kiemelt szempontok: a műemlékvédelem, a műemléki épületek felújítása; „élő”, a lakosság kényelmét is szolgáló, esztétikus központok kialakítása; a zöldfelületek növelése, parkosítás; a patakpartok ökoszemléletű rendezése A rehabilitációs tervek megvalósítása


A kistérség esztétikai értéke növekszik A falusi turizmus vendégforgalma növekszik


Az egyes projekteket megvalósító települési Önkormányzatok


Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány

Becsült költség:

Költségbecslésre csak az egyes rehabilitációs tervek elkészültét követően van mód


ROP, közhasznú munkások bevonása

Ütemezés:

Folyamatos

A projekt címe:

KEMPINGEK, PIHENŐHELYEK KIALAKÍTÁSA BICIKLIS TURISTÁK SZÁMÁRA A CSERHÁTBAN

A projekt céljai:

A kerékpáros turizmus feltételeinek fejlesztésével annak fellendítése, elsősorban a Cserhát vidékén


Kerékpártúra útvonalak kijelölése és feltűntetése a turistatérképeken Csoportos kerékpáros túrázók számára táborozóhelyek, kempingek, tömegszállások kijelölése, illetve kialakítása Kerékpár szervízelési pontok kialakítása, és feltűntetése a turistatérképeken


Nő a kistérség ismertsége Nő a kerékpáros vendégforgalom Országos és nemzetközi szinten is egyre többen ismerik meg a Cserhát kerékpáros turizmusra kiváló adottságait


Az adott fejlesztést megvalósító, koordináló önkormányzatok AgroTourism, Zöld Pihenő Alapítvány – Kozárd


Az adott fejlesztést megvalósító, koordináló önkormányzatok Vállalkozások MACSETT

90

Terra Studio Kft.


Becsült költség:

Költségbecslésre csak a konkrét fejlesztések tervezését követően nyílik mód


Vállalkozói tőke, AVOP. ROP 1.2.

Ütemezés:

Folyamatos

A projekt címe:

TRADICIONÁLIS, ŐSHONOS HÁZIÁLLAT BEMUTATÓ HELYEK LÉTREHOZÁSA

A projekt céljai:

A falusi turizmus attrakcióinak fejlesztése révén a vendégforgalom növelése


Háziállat bemutató, kisállat-simogató helyszínek (karámrendszerek, nyári szálláshelyek, fogadóépületek, parkolók) kialakítása Turizmushoz kapcsolódó értékesítőhelyek kialakítása A bemutatóhelyszínek megjelenítése az integrált kistérségi és a turisztikai marketing anyagokban


A falusi turizmus legfőbb célcsoportjai létszámának növekedése (pl. osztálykirándulások, gyermekes családok) Az átmenő turistaforgalom megállítása (Alsótoldon – Hollókőhöz kapcsolódva)


Megvalósító vállalkozások: Alsótold, Kustos Károly Pásztó – Szurdokpüspöki, Bodrogi István Primagro, Kozárd, Zöld Pihenő Alapítvány, Kozárd Kozárdért Alapitvány Az adott fejlesztést koordináló önkormányzatok


Az adott fejlesztést megvalósító, koordináló önkormányzatok Vállalkozások

Becsült költség:

Költségbecslésre csak a konkrét fejlesztések tervezését követően nyílik mód Alsótold becsült költség 20 millió Ft Pásztó – Szurdokpüspöki kb. 10 millió Ft (más kapcsolódó beruházások megvalósulása esetén) Kozárdon az állatvásárlás 6 millió Ft, karámok, sétaút 8 millió Ft


Vállalkozói tőke, AVOP, ROP 1.2.

Ütemezés:

2005-2007

A projekt címe:

FALUSI TURIZMUS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE

A projekt céljai:

A falusi vendéglátók képzettségi szintjének emelése, ismereteik kiszélesítése révén versenyképességük javítása A falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, programlehetőségek oktatása Az egyszerű falusi szállásadás továbbfejlesztése a tényleges falusi turizmus felé


Falusi turizmus előadássorozat szervezése a kistérség több pontján OKJ-s falusi vendéglátó és idegen nyelvi képzések Mit is jelent a falusi turizmus? – rövid, összefoglaló oktatóanyag elkészítése és terjesztése a falusi vendéglátók körében Csoportos tanulmányi kirándulás szervezése pl. Ausztriába, a falusi turizmus tanulmányozására


A falusi vendéglátók programkínálata bővül A falusi turizmusban részt vevő turisták fajlagos költése bővül A falusi turizmus létszáma a térségben növekszik


A pásztói Tourinform iroda

91

Terra Studio Kft.



Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány A pásztói Tourinform iroda Tréning szakcégek Munkaügyi Központ TIT Pásztó Város Egyesület

Becsült költség:

Előadássorozat: 1,5-2 millió Ft Oktatóanyag előállítása: 05-1 millió Ft


Vállalkozói tőke, pályázati források

Ütemezés:

2005-2006

A projekt címe:

HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉS KÉZMŰVES TÁBOROK SZERVEZÉSE

A projekt céljai:

A kistérségben a népi hagyományokra és mesterségekre épülő turizmus felélesztése A kistérség turisztikai kínálatának bővítése Új turisztikai célcsoportok bevonása a kistérség turizmusforgalmába A hagyományok és hagyományos mesterségek ápolása


Táborok helyszíneinek kijelölése (pl.: a fejlesztési elképzelések alapján Kutasón) Kapcsolatfelvétel népművészekkel, hagyományos mesterségeket űző mesterekkel, kézműves szakkörökkel, klubokkal A szervezésben és az oktatásban részt vevők körének kialakítása Táborok megszervezése, tábori infrastruktúra kialakítása Táborok meghirdetése


A kistérség szabadidős-turisztikai kínálata tovább bővül A kistérség a népi hagyományőrzés országosan ismert helyszínévé válik A táborozók a kistérség visszajáró vendégeiként szélesítik a turizmus bázisát


A pásztói Tourinform iroda AgroTourism, Kozárd Kozárdért Alapitvány


Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány A pásztói Tourinform iroda Civil szervezetek, kézművesklubok, egyesületek Iskolák MACSETT

Becsült költség:

Egyhetes, 20 fős tábor szervezése: 0,5-1 millió Ft


A résztvevők befizetése, pályázati források

Ütemezés:

Folyamatosan

A projekt címe:

KIRÁNDULÓCSOPORTOK SPECIÁLIS IGÉNYEIRE ILLESZTETT FALUSI PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA

A projekt céljai:

A kistérség turisztikai vonzerejének növelése Újabb célcsoportok bevonása a turizmusfejlesztésbe

92

Terra Studio Kft.



Falusai vendéglátók felkészítése programok szervezésére Piackutatás: igények felmérése, a valós igénnyel rendelkező programkínálat kialakítása Javasolható programok: •

Disznóölés

•

Bográcsozás, hússütés, palócgulyás-készítés, stb.

•

Lovas szánozás, kocsikázás

•

Pálinkakóstolás, borkóstolás

• stb. A programok, programlehetőségek marketingjének kialakítása (honlap, kiadványok, szakkiállítások, szórólapok, stb. A projekt eredménye és hatásai:

A kistérségben a hétvégi rekreációs turizmus létszáma nő A kistérség turizmusának szezonális jellege csökken A turisztikai bevételek növekednek


A pásztói Tourinform iroda AgroTourism, Kozárd


Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány A pásztói Tourinform iroda Falusi vendéglátók

Becsült költség:

Csak a már kialakított programokra készíthető költségbecslés


A programszolgáltatást igénybe vevők befizetései

Ütemezés:

Folyamatosan

A projekt címe:

PÁLINKA KÓSTOLÓ- ÉS BEMUTATÓHELY KIALAKÍTÁSA – RÉZKATLAN KFT. (PÁSZTÓ)

A projekt céljai:

A pálinkafőzéshez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése


Új kiszolgáló épület építése 60 férőhelyes bemutatóterem, hidegkonyha kialakítása Parkolók létesítése Út, kerítés kiépítése, fejlesztése A bemutatóhelyszín megjelenítése az integrált kistérségi és a turisztikai marketing anyagokban, programok kiajánlása

A projekt eredménye és A vendégfogadási feltételek javítása hatásai:

A vendégszám növekedése A jövedelmezőség bővülése

A

megvalósításért Rézkatlan Kft.


megvalósításban Nógrád megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány


Pásztói Tourinform Iroda

Becsült költség:

Kb. 22 millió Ft.


Pályázatok: ROP 1.1, 1.2. saját erő, hitel

Ütemezés:

2005-2006

93

Terra Studio Kft.


A projekt címe:

A BUJÁKI-VÁR REKONSTRUKCIÓJA, LÁTOGATÓBARÁT FEJLESZTÉSE

A projekt céljai:

A Bujáki-vár látogatottságának növelése, turisztikai vonzerejének fokozottabb kihasználása A kistérségben a turisztikai vonzerők fokozottabb kihasználása


A vár maradványainak benőtt növényzettől való megtisztítása, régészeti feltárása, és látogatóbarát módon történő kiegészítése feltáró turistautakkal, korlátokkal, lépcsőkkel, információs táblákkal. A várfalak megerősítése, balesetveszélyességük megszüntetése. A várhoz vezető közút kereszteződésében parkoló kialakítása


A Bujáki-vár látogatóinak száma nő A kistérség turisztikai forgalma bővül


Buják Község Önkormányzata



Becsült költség:

A vár látogatóbarát fejlesztése (növényzettől való megtisztítás, lépcsők, korlátok és információs táblák kihelyezése): kb. 1 millió Ft. A régészeti feltárás költségét a részletes terepfeltárás után lehet megbecsülni. A parkolófelület kialakítása 15 x 50 = 750 nm-en, kb. 3 millió Ft


Pályázati források

Ütemezés:

2006

A projekt címe:

A SARLÓSPUSZTAI-LOVASBÁZIS FEJLESZTÉSE

A projekt céljai:

A lovastanya kiépítettségbeli hiányosságainak megszüntetése A lovasbázis látogatóvonzó erejének növelése


I.-ütem: A meglévő épület átalakítása, tetőszerkezet-javítás, parkosítás, az erdei iskola felszerelése a működéshez, mellette egy mesterséges tó kialakítása II.-ütem: Belső úthálózat felújítás, a meglévő elektromos vezetékek földbe süllyesztése III.-ütem: 35X70 m-es többfunkciós fedeles csarnok építése (mg.-i kiállításokra, sportrendezvényekre)


Létrejön egy minden igényt kielégítő, turistavonzó lovasturisztikai komplexum A hely turistaforgalma növekszik Néhány új munkahely jön létre


A tulajdonos magánvállalkozás


Vanyarc Község Önkormányzata Kivitelező vállalkozások

Becsült költség:

A konkrét tervek pontosítása után lehet a költségeket megbecsülni.


Vállalkozói tőke, uniós és hazai pályázati források (AVOP, ROP)

Ütemezés:

I.-ütem: rövid távon, 20052006-ban megvalósítandó

II.-ütem: közép távon, 2007-2008-ban megvalósítandó

94

III.-ütem: hosszú távon, 2009-2010-ben megvalósítandó

Terra Studio Kft.


A projekt címe:

A BÉR-NAGYHEGYI ANDEZITOSZLOPOK, MINT TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁG LÁTOGATÓBARÁT FEJLESZTÉSE

A projekt céljai:

Az andezitoszlopok elérhetőségének javítása, ezáltal felkeresettségének növelése A turisztikai látványosság látogatók szemében történő vonzóbbá tétele


A természeti képződményhez vezető út kitáblázása Tanösvény kialakítása a képződmény körül

A projekt eredménye és Tájékoztató és információs táblák kerülnek kihelyezésre hatásai: A természeti képződmény szerepe a kistérség turizmusában felértékelődik, forgalma megnő, elérhetősége javul A megvalósításért Bér Község Önkormányzata felelős szervezetek: A megvalósításban A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány érintett szervezetek: A pásztói Tourinform iroda Becsült költség:

A kőzetformáció, mint turisztikai látványosság látogatóbarát fejlesztése (növényzettől való megtisztítás, lépcsők, korlátok és információs táblák kihelyezése, tanösvény kialakítása): kb. 1 millió Ft.


Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács: A területi kiegyenlítést szolgáló 2005. évi támogatások (TEKI) Bér község önkormányzati forrása

Ütemezés:

2006

2.1.4. Tevékenység: A kastélyok, kúriák, a vadászat és horgászat térségében a szervezett programbiztosítás kialakítása A vadásztatást jellemzően nem szükséges kistérségi szinten szervezni, a vadásztársaságok ugyanis teljes körű szervezést biztosítanak, a jó adottságú területeken pedig a reklámozásra sincs szükség. A kastélyok csoportos látogatása ugyanakkor a térség valós potenciálja, amelyre komplex hasznosítási programot és szervezett turisztikai programot kell szervezni. A program – összekapcsolva nem csak a mikrotérség, de a Pásztói kistérség egyéb programlehetőségeivel, elsősorban örökség-turizmus jellegű látnivalóival komplex és tartalmas programba foglalható össze. A nem szervezetten érkező látogatók számára tájékoztató táblák kihelyezésével lehet közelebb hozni a térség látnivalóit. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

SZERVEZETT KASTÉLYLÁTOGATÁSI PROGRAMCSOMAG KIALAKÍTÁSA

A projekt céljai:

A kistérség déli területein a turizmus forgalmának fellendítése A kistérség adottságait növelő kastélyok, kúriák fokozott hasznosítása A kistérség programkínálatának bővítése


A kistérség kastélykínálatának felmérése, a hasznosíthatóság, a látogathatóság feltételeinek vizsgálata Kapcsolatfelvétel a tulajdonosokkal, üzemeltetőkkel Szervezett program kínálatának kialakítása, idegenvezetők szervezése Kastélytúrák marketingtevékenységének kialakítása és szervezése

95

Terra Studio Kft.



A kistérségben a kastélyok látogatottsága javul A kistérségbe irányuló turistaforgalom növekszik




Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány A pásztói Tourinform iroda Kastélyok tulajdonosai, kezelői Utazásszervező irodák

Becsült költség:

Felmérés, program kialakítása: 500 eFt Marketing: a kistérségi turisztikai marketing elemeként


A programszolgáltatást igénybe vevők befizetései, pályázati források

Ütemezés:

Folyamatosan

2.1.5. Tevékenység: A víziturizmus meglévő kistérségi bázisának fejlesztése, új víziturisztikai elem létrehozása A már több mint 30 éve épített Palotási-víztározó az idők folyamán a főváros és Pest megye középosztálybeli lakóinak kedvelt hétvégi házas üdülőterületévé vált. A tó megépítését követően azonban a fejlesztések elsősorban a magán szféra finanszírozásával valósultak meg,

a

helyi

önkormányzat

csak

a

legminimálisabb

infrastrukturális

fejlesztések

kezdeményezéseit volt képes kivitelezni. Így jött létre az a helyzet, hogy a tó körül kiépített út, vízelvezető árok, járda, ivóvíz- és szennyvízhálózat nincs. Időközben ugyanakkor a tó a kistérség egyik közkedvelt pihenőterületévé, horgászparadicsomává változott. Mindezek alapján a szükséges fejlesztéseket ütemezve kell minél hamarabb végrehajtani. Mivel azonban a palotási tóban fürödni és jelentősebb vízisportokat végezni tilos, ezért a horgászást nem kedvelő, de a hétvégi házakban szívesen pihenő családtagok (anyukák és gyerekek) aktív kikapcsolódását a Héhalmon kialakítandó szabadidőpark szolgáltatásaival lehetne megoldani. A kialakításra váró park árvízvédelmi célokat is szolgáló, többfunkciós tavak létrehozásával valósul meg, melyek kielégítik a térségben jelentkező fürdési és egyéb vízi sportolási igényeket. A héhalmi fejlesztéseket a helyi önkormányzat a falu turisztikai vonzerejének további növelése céljából egy komplex, más fejlesztéseket is magában foglaló projekt keretében tervezi megvalósítani. A palotási és a héhalmi fejlesztések rendkívül nagy előnye Pest megye és Budapest közelsége, a terület érintetlen természeti értéke, a nyitott, fogadó kész önkormányzat és helyi lakosság. A tervezett fejlesztések Palotáson: •

Útépítés

•

Csapadékvíz elvezető árok építése

•

Sétány kialakítása 96

Terra Studio Kft.


•

Kerékpárút létesítése

•

Ivóvízhálózat kiépítése

•

Pihenőparkok kialakítása, kemping előkészítése a tó partján

A tervezett fejlesztések Héhalmon: •

2 db mesterséges tó létrehozása (10 és 24 ha-os területen)

•

Ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése

•

60 db üdülőtelek kialakítása, ehhez kapcsolódó infrastruktúrával (út, járda, ivóvízhálózat, csapadékvíz elvezető árok)

•

A turisztikai vonzerő növelése: lakóhalom (tell) feltárás, középkori templomrom helyreállítás (romkert létrehozása), szőlő- és borkultúra felelevenítés

2.1.6. Tevékenység: A tiszta és rendezett környezet biztosítása a turisztikai vonzerő erősítése érdekében A turizmusfejlesztés alapkövetelménye a környezet rendezettségének és tisztaságának biztosítása. A Pásztói kistérségben, hiába az amúgy jó adottságok, e feltétel még messze nem teljesült. A települések körül – ami persze többé-kevésbé országos jelenség – valóságos szemét övezeteket vonnak az illegális hulladéklerakók, de Pásztó határában a rekultiválandó szemétlerakó sem javítja a látványt. A hulladékgyűjtés, az illegális hulladéklerakók felszámolásának intenzívebbé tételére, a szabálysértők erőteljesebb büntetésére és a lakosság meggyőzésére, környezettudatosságának növelésére van szükség. A tevékenység megvalósítása sokkal fontosabb, mint az elsőre tűnik: nem pusztán a helyi életminőség javítása, a cél, de ennek hiányában fejlesztési programok és projektek egész sora válhat hiábavalóvá! A marketing ugyanis visszafelé is elsülhet, és ha az elsősorban természeti adottságai, tiszta környezet révén vonzónak hirdetett térségbe érkező turista lépten-nyomon hulladékhalmokba ütközik, garantáltan soha nem tér vissza, de jó hírét sem fogja kelteni a térségnek. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

A HELYI LAKOSSÁG KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉRE PROGRAMOK SZERVEZÉSE

A projekt céljai:

A tiszta és rendezett, turisztikailag vonzó környezet kialakítására való igény kialakítása a helyi lakosságban Érdekeltség megteremtése: a környezet tisztasága és a turistaforgalom közötti összefüggés megértetése


Lakosság tájékoztató anyagok összeállítása Az anyagok eljuttatása a lakossághoz: honlap, helyi médiumok, lakossági fórumok Ingyenes előadássorozatok szervezése Iskolákban előadások szervezése

97

Terra Studio Kft.



A lakosság, főleg a fiatalabb generációk környezettudatossága javul A kistérségben a környezet állapota, kiemelten a kommunális hulladék tekintetében, nagymértékben javul Tiszta patakpartok, erdők, földutak, településközpontok


A pásztói Tourinform iroda Zöld Pihenő Alapítvány – Kozárd


Pásztó Kistérség Többcélú Társulása Pásztó Város Önkormányzata A kistérség iskolái A pásztói Tourinform iroda A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány Bézma Természetbarátok Egyesülete, Kozárd MACSETT Helyi média

Becsült költség:

Tájékoztató anyagok összeállítása, sokszorosítása, elhelyezés a honlapon, midiában:1 millió Ft


Önkormányzatok költségvetése

Ütemezés:

Folyamatosan

A projekt címe:

HULLADÉKGYŰJTŐ TÁRSADALMI AKCIÓK SZERVEZÉSE

A projekt céljai:

A kistérség környezeti állapotának javítása Jó példa mutatása a lakosság kevésbé környezettudatos része felé


Megtisztítandó területek kijelölése Iskolák, társadalmi szervezetek szervezése a hulladékgyűjtésre Lakossági marketing: a helyi lakosság beszervezése, tájékoztatás az eredményekről


A kistérségben a környezet tisztasága javul Mind többen csatlakoznak a hulladékgyűjtő mozgalomhoz A „szemetelők” száma csökken




Pásztó Kistérség Többcélú Társulása Pásztó Város Önkormányzata A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány A pásztói Tourinform iroda MACSETT Civil szervezetek A kistérség általános- és középiskolái Helyi média

Becsült költség:

Akciónként 100-200 eFt: gyűjtőzsákok, szemét elszállítása


Önkormányzatok költségvetése ( a befolyt bírságokból hulladékgyűjtési alap elkülönítése)

Ütemezés:

Folyamatosan

A tevékenységhez kapcsolódó részfeladat: •

A közhasznú foglalkoztatottak révén a folyamatos kommunális hulladékgyűjtés biztosítása 98

Terra Studio Kft.


A hulladékgyűjtés hatékony megvalósítására nem elegendő a társadalmi akciók szervezése, hanem szükséges annak folyamatos, szervezett biztosítása. Erre a legalkalmasabb a közhasznú foglalkoztatásban lévők bevonása, illetve közmunka programok szervezése.

2.1.7. Tevékenység: Extrém fejlesztési ötletek megvalósulása Egy kistérség fejlesztésének megvannak a szakmailag indokolható elemei: ilyenek pl. a csatornahálózat fejlesztése ott, ahol nincs csatornázás, vagy a beruházás-ösztönzés ott, ahol haldoklik az ipar és nincs munkaerő. Néha azonban egy-egy olyan ötlet is változást hozhat egy térség életében, amely elsőre túl extrémnek, hihetetlennek tűnik. Az alábbiakban felsorolt projektötletek efféle gondolatjátékok, amelyek arra várnak, hogy valaki fölkarolja, megvalósítsa őket, talán épp ezzel teremtve új arculatot, ismertséget, jövedelmet a térségnek. PROJEKTJAVASLATOK: •

Vadaspark kialakítása a Cserhát-térségében

•

Biztosított mászóút kialakítása a Báránykőn (Mátrakeresztes)

•

Nyitott fakanálkészítő üzem – bemutatóterem létrehozása Mátrakeresztesen

•

Katasztrófaturizmus

–

emlékház

berendezése

Mátrakeresztesen

az

árvízi

katasztrófának és a falu újjáépítésének •

A Mátra élővilága – állandó természetrajzi kiállítás a Hasznosi-völgyben

•

A

Cserteri

(Hasznosi)-vár

rekonstrukciója,

alkalmassá

tétele

rendezvények

megtartására, pl. színpad, nézőtér kialakítása •

„Középkori vásár” rendezvény szervezése Pásztó történelmi központjában

•

Évente sziklamászó fesztivál és verseny megrendezése Mátrakeresztesen

INTÉZKEDÉS: IV.2.2. A turisztikai fogadókapacitás és háttér-infrastruktúra fejlesztése Szálláshely- és vendéglátás A Pásztói kistérség 26 településéből 9-ben nem található semmiféle idegenforgalmi szálláshely. A kistérség elsősorban a falusi turizmushoz köthető vendégházakban bővelkedik, amelyből mintegy 26 db található, inkább a kistérség idegenforgalmi szempontból jobb adottságú északi és középső területein, dél felé haladva lecsökken a vendégházak száma. A többi néhány panzió, pl. Szurdokpüspökiben, Béren, néhány inkább ifjúsági szállásként működő tábor, kollégium, turistaház, (pl. Pásztón, Szurdokpüspökiben,

99

Terra Studio Kft.


Vanyarcon, Béren). Másrészt a kínálati paletta másik végén néhány szálloda áll, ilyenek a Hotel Kastély Szirák, az erdőtarcsai MTA Kastélyhotel, vagy a Zsigmond Hotel Pásztón. A kistérség területén tehát az idegenforgalmi fogadókapacitások eloszlása egyenetlen, ami viszont természetes, és a piac alkalmazkodását mutatja a valós kereslettel rendelkező adottságokhoz. Pásztó, mint kistérségi központ ugyanakkor a szálláshelykínálat tekintetében mennyiségi és minőségi szempontból sem felel meg maradéktalanul központi szerepkörének: A mintegy 268 pásztói férőhely nagyjából harmada a teljes kistérségi szálláshely kínálatnak, ám ebből is csaknem 200 férőhely kollégiumi, ami csak ifjúsági igényeket elégít ki, további 50 falusi szálláshely, a Zsigmond Hotelben pedig mindössze 22 férőhely található (2005 május). A minőségi szálláskínálat tekintetében is elmarad Pásztó a kistérség néhány kiemeltebb szálláshelyétől, különösen Sziráktól. Összességében a kistérségben kereskedelmi férőhelyeinek száma igen alacsony, térben elszórt, és jelentősebb turisztikai érdeklődést sem mennyiségében, sem minőségében nem képes kielégíteni (ez utóbbi megállapítás alól természetesen vannak pozitív kivételek). Hasonló a helyzet a vendéglátással. Presszó, kocsma ugyan minden településen található, melegkonyhás vendéglő azonban csak hatban. Az egyéb melegkonyhás intézmények (pl. óvodákban, iskolákban) fejlesztése a turizmus számára csak átmeneti lehetőséget jelenthet az igények kielégítésére. A szállás- és vendéglátóhely kapacitás fejlesztése több tényezőtől függ: •

A kistérség idegenforgalmi fejlesztéseinek és marketingjének sikerességétől, ami meghatározza a kereslet intenzitását ® egyedi attrakciók, kuriózumok, illetve a gazdag programkínálat fontossága, és a terület ismertségének növelése, a részvétel a fogyasztóhoz vezető információs csatornákban

•

A beruházási kedv és a beruházói tőke érdeklődésének szintjétől ® a kistérség ismertségének szintje, helyi vállalkozások befektetési kedve és forráslehetőségei

•

A támogatási lehetőségek és hitelforrások mértékétől, elérhetőségétől ® megyei, központi

és

EU

forráslehetőségek,

illetve

üzleti

alapú

hitellehetőségek

hozzáférhetősége, terhei, és az erre vonatkozó támogatások (pl. hitelgarancia) •

Az érintettek (pl. önkormányzatok) tevékenységétől és hozzáállásától

A szállás- és vendéglátóhely kapacitás fejlesztése igen tőkeigényes folyamat, és elsősorban a magántőke beruházásaiból valósulhat meg. Ehhez azonban biztos keresletre van szükség, amely a beruházás megtérülését biztosítja. Elvárás, hogy e kereslet az év egészében, vagy legalább nagyobb részében jelen legyen, hogy több napos, hetes itt tartózkodás legyen a

100

Terra Studio Kft.


jellemző (évszakoktól független és több napos programok fontossága!), hogy a kereslet fizetőképessége ne legyen nagyon alacsony (vegye igénybe a különféle szolgáltatásokat). A fogadókapacitások fejlesztése a Pásztói kistérségben a turizmust generáló folyamat is egyben. A vonzerők fejlesztése mellett egy-egy tényleg jó, szép környezetben fekvő, hangulatos panzió, szálloda, vagy akár kemping maga is vonzza a turistákat, kialakítja a saját visszajáró vendégkörét – nem is beszélve egy-egy jó konyhájú étteremről, mint amilyen pl. az alsótoldi Bableves Csárda, ahová messze földről visszajárnak a vendégek. A fejlesztés feladata a minőségi szálláshely és vendéglátóipari kínálat bővítése, a szállodai kínálat fejlesztése, minőségi vendéglátóhelyek kialakítása. E fejlesztések kizárólag magántőkéből valósíthatók meg, közösségi fejlesztés a kínálat fejlesztésében, ezáltal a kereslet növelésében kap szerepet. A minőségi szálláshelykínálat a támogatási rendszerek szempontrendszereiben is helyet kell kapjon. A kistérség községeiben az elsődleges probléma a szálláshelyek hiánya, vagy rendkívül alacsony száma, ezért a feladat ezek számának növelése. Első lépcsőben a kistérség önkormányzatai is szerepet vállalhatnak a szálláshelyek létesítésében. A községek tulajdonában lévő közösségi ingatlanok (pl. iskolák), illetve más, használaton kívüli épületek felújításával, használatba vonásával biztosítható olcsó, turista tömegszállások

kialakítása

(többágyas

hálószobák,

vizes

blokk). Az

ilyen

jellegű

hasznosításra a kistérség több településén van példa, Kutasón az önkormányzati tervezi a két turistaház fejlesztését, és folyamatos kereslet is tapasztalható ezen szálláslehetőségre. E módszerrel viszonylag olcsón és közösségi tőkéből – akár mikrotérségi szintű összefogással – alapozható meg az adott település(ek) iránti érdeklődés és a kereslet növekedése, hiszen a turizmus egyik alaptörvénye, hogy „oda megy a turista, ahova mások is mennek”. Ezzel párhuzamosan – az egyes mikrotérségek specifikus turisztikai arculatához kapcsolódóan – szükséges a szálláshelykínálat célcsoportokra alkalmazott fejlesztése. Ennek megfelelően a Nyugat-Mátra térségében az aktív- és kalandturizmushoz kapcsolódó kempingfejlesztés; a Kelet-Cserhát térségében a falusi turizmus ösztönzése, kiadó szobák, házak kialakításának támogatása; a déli területeken kastélyszállók és vadászházak létesítése. A szálláshelyfejlesztés második üteme már egy olyan állapotot feltételez, ahol az adottságok és a programkínálat fejlesztésének, illetve az első lépcsőben ismertetett szálláshelyek bővítésnek hatására megélénkülő turizmus olyan szintet ér el, ami fölkelti a beruházói tőke érdeklődését. A magántőkés fejlesztések (pl. panziók, motelek, éttermek, út menti csárdák, stb.) esetében is szükséges az önkormányzat támogatása. Ennek formái lehetnek: ingyenes vagy kedvezményes telek vagy más meglévő ingatlan biztosítása, gyorsított adminisztráció a hatósági ügyintézésben, települési, térségi információk biztosítása (a piackutatás fázisában), az infrastruktúra ingyenes vagy kedvezményes biztosítása.

101

Terra Studio Kft.


Egyéb háttér-infrastruktúra A turizmus nem működhet megfelelő kiépítettségű és színvonalú infrastruktúra nélkül, következésképpen a turizmus ágazatának fejlesztése sem képzelhető el a turizmust támogató infrastruktúra fejlesztésének hiányában. Az infrastrukturális elemek sorában kitűntetett jelentőséggel bír a közlekedési infrastruktúra, hiszen a közlekedési rendszerek szolgáltatják a turizmus alapját, az utazást jelentő elérési, utazási feltételek megteremtését. A Pásztói kistérség külső elérhetősége Budapest irányából alapvetően jónak nevezhető, a belső úthálózat, leromlott állapota miatt azonban javításra szorul (a katasztrofális vasúti elérhetőséggel itt nem foglalkozunk, mert messze túlmutat a turizmusfejlesztés témakörén), a települések, vonzerők elérhetőségének javítása érdekében. A rossz közlekedési feltételek elriasztják a turistákat, hátráltatják a turistaforgalom növekedését, valamint gátjai a helyi életminőség javításának is. A turisztikai vonzerők egy részének hasznosítását jelentős mértékben nehezíti az, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen közelíthetők meg, ezért a rossz minőségű közutak rekonstrukciója mellett fontos feladat a turisztikai vonzerőkhöz vezető utak kiépítése is. Mivel a tömegközlekedés színvonala nemcsak a helyiek életminőségére gyakorol hatást, hanem nagymértékben befolyásolja a tömegközlekedést igénybevevő turistáknak a térségről kialakult képét, és az ott tartózkodás alatt szerzett élményeit, különös figyelmet kell fordítani a tömegközlekedés színvonalának emelésére is. Az aktív turizmus napjaink legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazatai közé tartozik. A kistérség számos lehetőséget kínál az aktív turizmus különböző formáit kedvelőinek, azonban a turisztikai műszaki infrastruktúra több helyen nem kellően kiépített, illetve felújításra szorul. A kedvező adottságait a kistérség jelenleg csak korlátozott mértékben képes kihasználni, ami abból ered, hogy kevés a kiépített pl. kerékpáros-, lovas-, illetve gyalogtúra útvonal, és ezek mentén nem állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális feltételek. A Pásztói kistérség turizmusa csak abban az esetben lehet versenyképes a hazai és a nemzetközi turisztikai piacokon, ha a turizmusfejlesztés helyi szervezése és koordinációja is megfelel a kihívásoknak. A turizmus fejlesztésének menedzselését jelenleg a Pásztói Tourinform iroda látja el, amelynek azonban működési feltételei csak 2005 őszéig biztosítottak – alapvető pedig, hogy legyen egy professzionális kistérségi turisztikai szervezet, amely a kistérség összes fejlesztését menedzselő szervezettel együtt, vagy szoros partnerségben foglalkozik pl. programcsomagok kialakításával, informálással, turisztikai projektek menedzselésével. A turizmus helyi fejlesztésében érintettek munkája, aktivitása, szaktudása jelentősen befolyásolja, meghatározza az egész fejlesztési munka sikerét, eredményességét. Kiemelten fontos ezért a Tourinform iroda állományának folyamatos továbbképzése, lehetőség szerint

102

Terra Studio Kft.


bővítése, a munkatársak szakosodása feltételeinek kialakítása másrészt pedig a technikai feltételek folyamatos biztosítása és fejlesztése. •

Mivel a Pásztói kistérségben a turisztikai forgalom elmarad a térség lehetőségeitől, jelen programban megfogalmazottak szerint jelentős fejlesztések megvalósítására van szükség. Ezért javasolt a Pásztói Tourinform iroda fenntartása és megerősítése, egyben funkcióinak kibővítése, és alkalmassá tétele a kistérségi turisztikai menedzsment szerepkörre.

TEVÉKENYSÉGEK: 2.2.1. Tevékenység: A magasabb színvonalú szálláshely- és vendéglátó kapacitás bővülésének ösztönzése A Pásztói kistérségben található ugyan néhány magasabb színvonalú szálláshely (pl. Szirák), ezek száma ugyanakkor nagyon alacsony, a kistérségi központban pedig igazából nincs ilyen. Ugyanakkor tényadat, hogy éppen a magas kategóriájú szegmensben tapasztalható forgalom emelkedés, mindenütt máshol az idegenforgalom csökkenése tapasztalható. Ezért a magas kategóriájú szálláshelyek megtelepülésének ösztönzésével jelentősen generálható a kistérség turistaforgalma. A kistérség turisztikai adottságai, vonzerői több szegmensben is olyanok, amelyek kifejezetten a magasabb jövedelemszinten élő bel- és külföldi turistákat vonzzák. Ilyenek pl. a vadászat, a siklóernyőzés, az offroad terepjárózás. Nem kizárt, hogy az ezekre való jó adottságok ellenére tapasztalható alacsony turistaforgalom (részben) éppen a magasabb színvonalú vendéglátóhelyek hiányából adódik. E szálláshelyek – jelen esetben szállodák – magánerős beruházásban valósulnak meg, esetleg némi területfejlesztési támogatással. A kistérség és Pásztó feladata ezért nem a megvalósítás, hanem a beruházók figyelmének felkeltése, ösztönzése, lobbitevékenység; a megfelelő területek előkészítése, biztosítása; végül a kistérségi fejlesztő szervezet segítségével pályázati tanácsadás biztosítása a potenciális beruházó részére. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

A TURISZTIKAI BERUHÁZÁSRA ALKALMAS TERÜLETEK FELMÉRÉSE, MEGHATÁROZÁSA

A projekt céljai:

A turisztikai célú beruházások ösztönzése A kistérségi turisztikai kínálat javítása


A kistérségben szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítására alkalmas helyszínek összegyűjtése A fejlesztési igény meghatározása Szükség szerint a települési rendezési tervekben új szolgáltató övezetek kijelölése A helyszínek feltüntetése a települési honlapokon

103

Terra Studio Kft.



A kistérség szálláshely- és vendéglátó kínálata növekszik A kistérség turistaforgalma növekszik




Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány A pásztói Tourinform iroda Helyi földterület tulajdonosok, vállalkozók

Becsült költség:

A földterületek felmérésének költsége: 500 eFt


Ingatlanok értékesítéséből befolyó önkormányzati bevétel

Ütemezés:

Folyamatosan

2.2.2. Tevékenység: Az aktív turizmushoz kapcsolódó szálláshely kapacitás fejlesztése Elsősorban a Nyugat-Mátra térségében de a lovaglás, kerékpározás révén a cserháti térségben is szükséges olyan szálláshely kapacitás létrehozása vagy növelése, amely kifejezetten az aktív turizmus különböző ágainak speciális igényeihez kapcsolódik. Ez a fajta turizmus jellemzően (de nem kizárólagosan!) ifjúsági jellegű, ami a fogadókapacitás szempontjából

nagyobb

létszámot,

de

alacsonyabb

fizetőképességet

jelent.

Nem

kizárólagosan, hiszen éppen a jobb kereseti viszonyok között élő harmincas-negyvenes generáció az, amely még nagyobb létszámban, de már jóval jobb kondíciókkal, és nagyobb minőségi elvárásokkal lép föl ezen a piacon. A két csoportot ráadásul nem lehet „összeengedni”: baráti társaságokat, vagy éppen kisgyermekes családokat nem lehet egy helyen lakatni általános- és/vagy középiskolás osztálykiránduló csoportokkal. Ebből következően e tevékenységhez tartoznak a már meglévő ifjúsági táborok fejlesztése, kempingek

kialakítása,

kerékpáros

vándortúrák

állomáshelyeinek

létrehozása.

Az

igényesebb közönség számára lovaspanziók, sportpanziók- és szállodák létrehozása az adott tevékenység közelében. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

SZURDOKPÜSPÖKI ANNA LIGET IFJÚSÁGI TÁBOR FEJLESZTÉSE I. ÜTEM

A projekt céljai:

A szálláshelyek minőségi fejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése


20 fős korszerűtlen faház lebontása, helyén korszerű 22 fős ház kialakítása A főépület 2 szárnya közötti tér beépítése: •

Pincehelyiség kialakítása (mosás-szárítás, raktározás)

•

Földszinti fogadótér

•

1. és 2. emeleten összesen 12 személyes apartmanok

•

Tetőtérben 2 közösségi helyiség (csoportos foglalkozások részére)

104

Terra Studio Kft.


A projekt eredménye és Angol nyelvi kommunikációs tábor folyamatos működtetése hatásai:

Határon túli magyar fiatalok 1 hetes, ingyenes anyanyelvi táborának megszervezése, lebonyolítása A vendégszám növekedése A vendégéjszakák növekedése

A

megvalósításért nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium és az általa működtetett Anna Liget


ifjúsági Tábor

megvalósításban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata


nyíregyházi Zrínyi Miklós Gimnázium

Becsült költség:

122 millió Ft


saját erő, hitel, pályázat

Ütemezés:

2005

2006

2006-7

engedélyes

pályázat

kivitelezés

tervek

A projekt címe:

SZURDOKPÜSPÖKI ANNA LIGET IFJÚSÁGI TÁBOR FEJLESZTÉSE II. ÜTEM

A projekt céljai:

A szálláshelyek minőségi fejlesztése


Az elavult faházak lebontása új épületek felépítése 152 fő részére, férőhely bővítése 12 fővel

A projekt eredménye és Szaktáborok és egyházi táborok, osztálykirándulások fogadási feltételei javulnak hatásai:

A vendégszám növekedése A vendégéjszakák növekedése

A

megvalósításért nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium és az általa működtetett Anna Liget


ifjúsági tábor

megvalósításban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata


nyíregyházi Zrínyi Miklós Gimnázium

Becsült költség:

250-260 millió Ft


saját erő, hitel, pályázat

Ütemezés:

2007

2008-9

engedélyes

kivitelezés

tervek

Kutasón a két turistaházat szükséges fejleszteni. A tevékenységhez kapcsolódó további fejlesztések döntően magánerős fejlesztések, amelyek előre nem tervezhetők. Igénybe vehető pályázati forrás: ROP 1.2. 2.2.3. Tevékenység: Vonzerők megközelítése, pásztói Tourinform iroda fejlesztése A turizmusfejlesztés infrastrukturális alapja, hogy közúti közlekedési eszközökkel jól megközelíthető legyen az adott attrakció. Több jelentős attrakció esetében azonban még ez 105

Terra Studio Kft.


az alapfeltétel sem biztosított. Ilyenek pl. a Tar fölötti Tuzson Arborétum, amely az út rossz állapota miatt Bátonyterenyei kistérségből közelíthető meg biztonságosan; a Nyikom-tetői siklórepülő starthely, ahová gyalogosan kell felcipelni a jelentős súlyú felszerelést, vagy a Bujáki-vár, amely alatt a parkolás nincs minden szempontból megoldva. A pásztói Tourinform irodával kapcsolatos legfontosabb feladat első lépésben a működésének fenntartása, amelyet a foglalkoztatási támogatás csak 2005 őszéig biztosít. Fontos kritérium, hogy pályázatfigyelő és pályázatkészítő tevékenységével, valamint szálláshely-közvetítésből az iroda maga is járuljon hozzá saját bevételeinek növeléséhez. Ezen túlmenően a kistérség településeinek közös érdeke, hogy az iroda fenntartásához akár önkormányzati forrásokból is járuljanak hozzá. Második lépésben fontos a Tourinform iroda szerepkörének bővítése, amelyhez az állomány bővítése, a technikai feltételek javítása és az állomány képzése is szükséges – ez utóbbiak jellemzően pályázati forrásokból is részben vagy egészében támogathatók. Az iroda jelenlegi feladatain túl további javasolt funkciói ezek alapján: •

Az egyes turisztikai mikrotérségek számára kiajánlható turisztikai programcsomagok kidolgozása (pl. családi, nagycsoportos, hétvégi, egyhetes, kéthetes, fiataloknak, idősebbeknek, stb.).

•

A tervezett turisztikai projektek tervezése, tervezésének megszervezése, a megvalósítás menedzselése.

•

Forrásszervezés:

kofinanszírozási

konstrukciók

kialakítása,

pályázatszervezés,

pályázatok elkészítése, menedzselése; beruházásszervezés, területek, programok kiajánlása •

A kistérség turisztikai marketingjének intenzív folytatása, képviselete, szervezése

•

Koordinációs szerepkör: a turisztikai fejlesztések összekapcsolása a kistérség egyéb ágazatainak a turizmusfejlesztést is érintő fejlesztésével, pl. agrárgazdaság, úthálózati fejlesztések, vízgazdálkodási fejlesztések, stb.


TUZSON ARBORÉTUM MEGKÖZELÍTÉSÉNEK JAVÍTÁSA TAR FELŐL

A projekt céljai:

A Tuzson arborétum elérhetővé tétele gépkocsival, Tar felől A kistérségi turizmus létszámának növelése


A Tar községet az arborétummal összekötő mintegy 3 km-es földút járhatóvá tétele a gépjárműforgalom számára


Az arborétum szerepe a kistérség turizmusában felértékelődik, forgalma megnő A kistérség turisztikai forgalma bővül


Tar Község Önkormányzata



106

Terra Studio Kft.


Becsült költség:

A 3 km útszakasz gépkocsival járhatóvá tételének költsége kb. 9 millió Ft. Amenniyben az erdőgazdaság ezt saját gépparkjával teszi, a fejlesztés jóval olcsóbbá tehető


Erdőgazdaság, az arborétum fenntartója

Ütemezés:

2006


A Tourinform iroda továbbfejlesztése

A pásztói Tourinform iroda a kistérség turisztikai fejlesztéseinek főszereplője, ezért a kistérség

elemi

érdeke

működésének

biztosítása,

feladatainak

és

felelősségének

kiszélesítése, ehhez a megfelelő technikai és személyi feltételek biztosítása.

INTÉZKEDÉS: IV.2.3. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása Az intézkedés célja és indoklása Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a jó adottság még nem termék! A Pásztói kistérség területén a szinte mindenhol jellemző jó táji adottságok mellett elszórtan meglévő jó idegenforgalmi adottságok – ilyenek pl. Pásztón a termálfürdő, a gazdag kulturális rendezvénykínálat, a kistérség szinte minden településén megtalálható épített örökség (pl. tájházak, kastélyok, kúriák, várromok, stb.), vagy éppen az aktív szabadidő eltöltés lehetőségei (pl. lovaglás, biciklizés, vadászat, horgászat, siklórepülés, offroad, stb. – még nem jelentenek terméket a turizmus piacán. E speciális „termékfejlesztő” tevékenység hiánya nyilvánvalóan hozzájárul a kistérségi turistaforgalom alacsony szintjéhez, az adottságok kihasználatlanságához. Az intézkedés tartalma A turisztikai termék kifejlesztéséhez szükséges ezen adottságok vizsgálata, rendszerezése, pozícionálása, piaci értékének, lehetőségeinek, feltárása: a kereslet és kínálat elemzése. Termék a kistérség adottságokra alapozott programcsomag, amelyet az utazási irodák értékesíteni tudnak, amely leírja az adottságok elérhetőségét, a hozzájuk kapcsolódó egyéb programlehetőségeket

(pl.

kerékpározás,

lovaglás,

borkóstolás,

helyi

specialitások

megkóstolása, stb.), napi, heti lebontásban, minden napra élménydús látnivalót vagy eseményt, különböző árú és minőségű szálláshelyet, étkezési és szórakozás lehetőséget biztosít, mindezt intézi, foglalja, informál, tájékoztat az elérhetőségről és igény szerint 107

Terra Studio Kft.


szervezi a közlekedést, mindehhez pedig kidolgozott árstruktúrát rendel, stb. Végül megszervezésre kerül e csomagok kommunikálása és kiajánlása a fogyasztó felé. Jelenleg Pásztó és a kistérség „eladható termékei” a turizmus tekintetében a 2004 évben készült „Pásztó Város Hosszú Távú Turizmusfejlesztési Programja” c. anyagban nagyrészt összefoglalásra kerültek. Ezek piaci alapú, a tényleges keresletet is felmérő, a célcsoportokat meghatározó szelektálása, értékelése, összekapcsolása, illetve kiajánlható turisztikai programokká szervezése azonban még nem teljes: a pásztói Tourinform iroda munkatársai, vagy a MACSETT szervezői ugyan rendelkezésre állnak, és megkeresésre jelenleg is szerveznek turisztikai programokat, ám előre elkészített, marketinganyagokban kiajánlható

programcsomagok,

amelyeket

a

kistérség

turisztikai

vállalkozói

is

megjeleníthetnének saját kínálatuk részeként, még nincsenek – jelen intézkedés legfontosabb feladata ezen csomagok kialakítása és értékesítése, ezáltal a kistérség turisztikai kínálatának piacképesebbé tétele, versenyképességének javítása (hiszen hazánk térségeiben jellemzően másutt sem állnak rendelkezésre ilyen csomagok), és a kistérség szervezett turistaforgalmának fellendítése.

TEVÉKENYSÉGEK: 2.3.1. Tevékenység: Programcsomagok tervezése, kialakítása A programcsomagok kialakításának legfőbb szempontjai, hogy: •

a kistérség leginkább attraktív és egyedi, ugyanakkor izgalmas és érdekfeszítő adottságaira épüljenek,

•

készüljenek több változatban, a különböző turisták eltérő igényei szerint,

•

legyenek kellően rugalmasak,

•

legyenek tartalmasak, de ne túlzsúfoltak,

•

legyen kapcsolódásuk további programokkal, amelyek iránt keltsék föl az érdeklődést,

•

kapcsolódjanak a kistérség szálláshely- és vendéglátó kínálatához.

Célszerű külön programokat készíteni a három mikrotérségre azon turisták számára, akik, ezen karakteres adottságok valamelyike iránt érdeklődnek (pl. kalandtúrák, fürdő – lovaglás, falusi turizmus – vagy éppen a kastélyturizmus, vadászat). Szükséges ugyanakkor komplex kistérségi programcsomag is, amely minden attrakciót „megkóstoltat” az ezt választókkal. Fontos, hogy legyenek hétvégés, 1, illetve 2 hetes programok. Fontos szempont az egyes programcsomagok összeállításánál a különböző korosztályok, illetve kisebb vagy nagyobb csoportok eltérő igényeinek figyelembe vétele.

108

Terra Studio Kft.


Az előre előkészített programok nagy segítséget nyújthatnak az egyedi programigények kialakításakor is.


KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAG ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A projekt céljai:

A vonzerők rendszerezése, kiajánlható, célzott programcsomagokba szervezése A kistérség turisztikai vonzerőinek fokozott hasznosítása, „eladhatóságának” javítása


Célcsoport választás: a potenciális célcsoportok meghatározása, igényeik felmérése, a marketing csatornák kialakítása Célcsoportok szerint programcsomagok kidolgozása Mikrotérségi turisztikai programcsomagok összeállítása A programcsomagok értékesítésének megszervezése, reklám


A kistérségben nő a szervezett turistacsoportok létszáma A kistérségi vonzerők látogatottsága nagymértékben javul




Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány MACSETT Helyi turisztikai szolgáltatók

Becsült költség:

A programcsomagok tervezése, kialakítása: 500 eFt


A kistérség marketingtevékenységéhez kapcsolódva nem jelent plusz terhet

Ütemezés:

2005: programcsomagok kialakítása

2006-tól folyamatos értékesítés, szervezés

2.3.2. Tevékenység: A programcsomagok szervezése és egyeztetése Az ajánlati csomagok a mikrotérségek települései, a mikrotérségek közötti, kistérségi szintű, illetve szakértői és az idegenforgalomban érdekelt vállalkozói körök közötti (utazási irodák, szálláshely-

és

vendéglátóhely

tulajdonosok,

egyéb

turisztikai

szolgáltatók,

pl.

vadásztársaságok, horgászegyesületek, kiállítások üzemeltetői, rendezvényszervezők, stb.) egyeztetések során véglegesítődhetnek. A programok kialakítása a kínálati elemek tervezésén, összeállításán túl magában foglalja azok leszervezését, a helyszínek, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, a szolgáltatást nyújtók (pl. szakvezetés, utaztatás, lovagoltatás, túravezetés, stb.) tervezését, előre biztosítását is. A szereplők feladatai a programcsomagok kialakításában:

109

Terra Studio Kft.

•


Települési önkormányzatok: közösségi fejlesztések az idegenforgalmi adottságok fejlesztésében; települési, mikrotérségi lehetőségek és igények fölmérése, ismerete; hozzájárulás a programcsomagok kínálatának fejlesztéséhez; a programcsomagok kialakítási folyamatának szervezése, koordinálása; a promóciós anyagok közös finanszírozása

•

Szakértők,

utazási

irodák:

a

programcsomagok

marketingszemléletű,

keresletorientált, piacképes szakmai összeállítása; promóciós anyagok készítése, reklámtevékenység •

Beruházók, szolgáltatók: a kínálati oldal fogadó kapacitás részének megvalósítása, a programcsomagokban foglaltak szervezése, bonyolítása


A programcsomag készítés projektmenedzselési tervének kialakítása

INTÉZKEDÉS: IV.2.4. A turisztikai marketing fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A Pásztói kistérség területén kevés az egyedi, országos, vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó, specifikus attrakció (mint amilyen pl. Hollókő, vagy a Baradla-barlang Aggteleken, stb) – a leginkább egyedi helyi vonzerőnek a Nyikom-tető siklórepülős starthelye nevezhető, ám ez csak viszonylag szűk kör számára ismert és keresett. A sokféle, színes kínálatot biztosító turisztikai erőforrások elaprózódnak, és önmagukban nem képesek a kellő vonzerőt

kifejteni.

Ezért

a

hatékony

idegenforgalom

fejlesztés

közös

turisztikai

programajánlat elkészítését, koordinálását (lásd II.3. Intézkedés!), és az idegenforgalmi piacon való közös fellépést, egységes arculat kialakítását teszi szükségessé. Annál is inkább így van ez, mert a kistérség vonzerőit összefogva, rendszerbe szervezve már nagyon is vonzó programkínálattal lehet megjelenni a turisztikai piacon. Az intézkedés tartalma A piacon történő hatékony fellépéshez szükséges egy sajátos helyi ízt közvetítő kistérségi arculat megjelenítése és egy ezt sugárzó szlogen, szimbólum megalkotása. Az arculat meghatározó elemei a kistérség egészére vonatkozó kínálat fő elemei kell legyenek: a testilelki rekreációt biztosító természeti környezet, amelynek elemei az aktív turizmus különböző fajtái és ennek kiegészítéseként a gyógyturizmus lehetőségei ( lásd II.1. intézkedés!).

110

Terra Studio Kft.


A programajánlat kidolgozása tulajdonképpen a Pásztói kistérség turisztikai termékeinek piacképes csomagként való összeállítását jelenti. Ehhez szükséges ismerni azokat a potenciális fogyasztói csoportokat (célcsoportokat), akik számára ez a kínálati csomag ajánlásra kerül, azaz igényfelmérést is el kell készíteni. Az igények és a szabadidőre fordítható összegek célcsoportonként egyaránt eltérőek lehetnek, ezért több, a fogyasztók igényeihez

és

lehetőségeihez

alkalmazkodó

csomag

elkészítésére,

valamint

a

marketingtevékenység során azok célzott kiajánlására van szükség. A kistérségi idegenforgalmi fejlesztések fő célcsoportjai, és az általuk támasztott igények (kiknek és mit akarunk eladni a kistérség turisztikai termékeiből?): Területi szempontból (honnan jönnek?) •

külföldi turisták

•

belföldiek

•

Budapest és környéke

•

helyi lakosság

111

Helyi lakosság

Budapest és környéke

Belföldi turisták

Célcsoportok Külföldi turisták, jellemzően Hollandiából, Németországból, Szlovákiából

Az igények jellege Nyugat-Európai turisták: jellemzően több hetes itt tartózkodás, jó fizetőképesség, ennek megfelelően erős igény a jó minőségű szolgáltatásokra, az étkezés, szálláshely és a programlehetősége területén. Magas minőségi igény, tiszta környezet (a szálláshely lehet kemping vagy falusi vendéglátóhely is, de igényes, jól felszerelt, tiszta!). Térképek, idegen nyelvű prospektusok. Nyitottság a helyi hagyományokra, kultúrára. Vadászturizmus: külön kategória, saját zárt csatornáin keresztül szerveződik Szlovákia: bevásárlóturizmus, rokonlátogatás Egyrészt nyugalomra, kikapcsolódásra vágyó, olcsó nyaralási lehetőséget kereső családok, hétvégi ház tulajdonosok. Olcsó szálláshelyek, falusi vendéglátók, részben önellátás, programokra való fogékonyság alacsonyabb Speciális réteget jelentenek az ország különböző pontjairól egy-egy speciális attrakcióra ide érkező hobbyturisták: siklórepülők, sziklamászók, barlangászok, biciklisták, lovasok, vadászok Részben az előbbivel átfed. Nagyobb részt potenciális, hétvégi rekreációs kirándulók, családok, baráti társaságok, cégek. Erősebb fizetőképesség, ezzel párhuzamosan igény a minőségre, programokra, aktív, tartalmas szabadidő elemekre. Egy részük kifejezetten a kistérség egye vonzerőihez kapcsolódik (pl. siklóernyőzés, lovaglás, kerékpározás, stb.) Hétvégi kikapcsolódás iránti igény, gyenge fizetőképesség. Szálláshelyeket nem vendéglátóhelyeket alkalmanként igényel. Helyi rendezvények első számú célcsoportja! Horgászat, vadászat, termálfürdő! 112

A célcsoportok területi szempontból (honnan jönnek?)

Terra Studio Kft.

Helyi programokat jellemzően nem igényel, attrakciókat nem látogat. A helyi rendezvényekről való informálás nagyon fontos!

Hétvégés szervezett programokra való igény, ezekben aktívés kalandtúra elemek, tréninghelyszínek, turisztikai látnivalók, rendezvények. Jó minőségű szálláshely- és vendéglátó kínálatra, szórakozóhelyekre, fürdési lehetőségre való igény

Inkább rövidebb szervezett csoportos programok kialakítása, falusi programok gyerekeknek, rendezvények. A hobbyturisták részére tanfolyamok, nyári táborok, rendezvények szervezése, egyéb lehetőségek (pl. fürdés) hozzákapcsolása

Programcsomag javasolt fő elemei Komplex hetes (pl. várak, kastélyok, kúriák szervezett bemutatása; aktívsport-napok, bevezetés a repülésbe, sziklamászásba; szervezett gyalogtúrák, lovastúrák, biciklitúrák), illetve alkalmi programok szervezése (pl. disznóölés, borkóstolás, egyéb helyi hagyományok bemutatása). Figyelem fölkeltése a helyi rendezvényekre és más, nem szervezett formában történő lehetőségekre (pl. horgászat, gyógy- és termálfürdő)


szervezett

csoportok

Programcsomag javasolt fő elemei

szakában,

Közepes

vagy

vár-

országjáró

turisták,

Vadászok-horgászok

családok (pl. hollandok)

Külföldi

Inkább

önellátás

boltból,

illetve

szálláshely

Kiránduló-

Lovaglás,

lehetőségek, népszokások megismerése.

háziállatokkal.

kirándulási

biciklizés,

ismerkedés

helyi

a

hangulatos környezet. Falusi, vidéki programok,

113

kiegészítő szolgáltatás (szálláshely, étkeztetés)

Egyéb programok kevésbé érdekesek.

ellátásigény, vagy olcsó elhelyezés, önellátás.

Speciális program az év bármely szakában, kevés Igénytől függően lehet minőségi szállás és

turizmus

aktív pihenés, jó minőségű szállás-és étkezés, falusi magas színvonalú szálláshely, jó étterem. Tiszta,

főleg Helyi specialitásokra épülő gazdag program nyáron, Falusi háznál vagy kempingben, panzióban lévő,

étterem

környékén.

a

háziállatok). kerékpártúrák

ismerkedés,

programok,

való

(hagyományos és mezőgazdasági termeléssel

tiszta falusi környezetben, falusi programok

jó

és

tájházak,

színvonalú szállás és vendéglátóhely (étterem)

stb.

sétaprogramok,

településközpontok,

kastélylátogatás,

rövidebb

szálláslehetőséggel, múzeumok,

családok

olcsó

Falusi háznál szálláshely nyugodt, hangulatos,

étkeztetéssel

csoportok, bármely

(diákok, 1 vagy többnapos intenzív programkínálat az év Kulturális és természeti látnivalók, kiállítások,

Az igények jellege


Kis-és közepes jövedelmű belföldi 1-2 hetes nyaraltatás, falusi turizmus

céges kirándulások, stb.)

nyugdíjasok,

Buszos

Célcsoportok

A célcsoportok és igényeik társadalmi csoportok szerint

Terra Studio Kft.


hegyibiciklizés,

speciális

turizmus,

ami

a

Pásztói osok

a olcsóbb

mint

tömegszállások,

turistaházak, kemping, falusi vendéglátóhelyek.

szálláshelyek,

de pl. a pásztói fürdő jól kapcsolható lenne!

szórakozási lehetőség.

túrákra is, oktatási és ökoturizmus kínálata. Esti

épített értékek, kirándulási lehetőség nagyobb

114

létrehozása!

járó szakosztályok

főiskolások, olcsó szálláshely és étkeztetés

Aktívsport-központ

Kevésbé fogékonyak kapcsolódó programokra,

(fiatalok, Gazdag természeti és kulturális programkínálat, Olcsó

kalandtúrázók, geocatching, lovastúrázók, stb.

offroad terepjárósok, sziklamászók, barlangászok, önellátás.

adódóan, jelentősen felfuttatható: siklóernyősök, szálláshely, illetve igény a vendéglátásra, vagy

vagy

tehetősebbek,

igényesebb

jellemzően

kistérségben, a gazdag aktív turizmus kínálatból sziklamászók)

nagyon

A térségi kínálat egy-egy eleméhez kapcsolódó, Az adott tevékenységtől függően (pl. az offroad-

Jellemzően önellátás boltból. Természeti és

turisták

lovaglás,

egyetemisták; nyugdíjasok, természet-

középiskolások,

Bakancsos

Hobbyturisták

(pl.

szabadidőeltöltés

kalandtúrák, paintball), esti szórakozóhelyek

programjai

aktív

flekkensütés,

tály, baráti társaságok)

stb.),

ellátás, egyedi programok (pl. házi disznóölés,

középosztálybeliek (fiatalabb korosz- pihenés, szórakozóhelyek

Városi (főleg budapesti, pest környéki) Hétvégi kirándulások bármelyik évszakban, aktív Közepes vagy jó minőségű szálláshely, jó éttermi

Terra Studio Kft.

Terra Studio Kft.


Az idegenforgalmi marketing esetében az ún. desztináció marketing fogalma alkalmazandó. Eszerint a desztináció (a fogadóterület) olyan komplex termék, mely több résztermék elemből áll össze, ezek együttesen határozzák meg, és egymásra is hatással vannak. A turizmus esetében tehát a Pásztói kistérség egészéről kialakuló képnek elemei a táji, természeti, épített adottságok, a települések (nehezen meghatározható) hangulata, a kínálati programok gazdagsága, egyedisége, a helyi gazdaság sikeressége, a fogadókapacitás minősége, a turisztikai információs rendszerek működése, az emberek mentalitása, fogadókézsége, stb. A fejlesztésnek ezen elemek mindegyikére ki kell térnie, mivel bármelyik elem hiányossága az egész program sikerét alááshatja. Az idegenforgalmi marketingtevékenység következő eleme a kínálat eljuttatása a fogyasztóhoz. Az egész idegenforgalmi fejlesztés sikeressége jelentős részben a marketingkommunikáció sikerességén múlik. A folyamat költségigényes, amelynek finanszírozása három lépcsőben valósítható meg: •

A kezdeti lépésekben közösségi tőkéből, a települések által, kistérségi szinten. Elsősorban

a

kistérség

turisztikai

imázsának

megalapozása,

idegenforgalmi

attrakcióinak, programjainak bemutatása, kisebb mértékben a szálláslehetőségek ismertetése történik ekkor. A tevékenység folytatására pályázati források is bevonhatók •

A turizmus élénkülésével egyre fokozottabban bevonhatók a propagandatevékenység finanszírozásába az abban érdekeltté váló vállalkozások, ekkor már a magántőkéből megvalósult

szálláshelyek,

vendéglátóegységek,

programok

kapnak

nagyobb

hangsúlyt. •

Egy szint után a folyamat teljes egészében a vállalkozói bevételekből finanszírozható, eddigre a kistérség idegenforgalmi vállalkozásai megerősödnek, a forgalom olyan szintet ér el, ami lehetővé teszi a piaci alapon történő turizmusfejlesztést.

A programcsomagok reklámozásába minden eszközt be kell vonni. Ilyenek pl.: •

A Magyar Turizmus Rt. külföldi és belföldi kiadványaiba való bekerülés, kapcsolat a salgótarjáni, bátonyterenyei, hollókői, szécsényi Tourinform Irodákkal, egymás kölcsönös kiajánlása

•

Belföldi utazási irodák Budapesten és Salgótarjánban, promóciós anyagok készítése és terjesztése, kapcsolattartás és közvetítés a fogyasztó és a szolgáltatók (szálláshely, programszervezők) között

•

Sajtóban való megjelenés, rendszeres szerepeltetés a helyi és az országos médiumokban, illetve turisztikai szaklapokban

•

Internetes honlap és hirdetési lehetőségek

115

Terra Studio Kft.


Az idegenforgalom fejlesztésének másik vonatkozása a szakértők, idegenforgalmi menedzserek fokozott bevonása a fejlesztésbe. Ennek első lépcsőjeként célszerű a pásztói Tourinform iroda állományának mennyiségi és minőségi felkészítése a kihívásokra. Az itt dolgozó szakértőknek feladata hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a kistérség településeinek, köztük a kistelepülések látnivalóiról, szálláshelyeiről, programlehetőségeiről, ennek érdekében rendszeres kapcsolattartásra van szükség a turisztikai vállalkozások és az iroda között. A Tourinform iroda munkatársainak feladata kell legyen a város és a kistérség önkormányzati és egyéb idegenforgalmi kezdeményezései, fejlesztései számára szakértői tanácsadást nyújtani. Fontos feladat továbbá az idegenforgalmi ismeretek oktatása. Ez jelenti a szakértők képzését, és vállalkozók (pl. falusi turizmus, egyéb turisztikai vállalkozás) képzését egyaránt. A hatékony marketing tevékenység érdekében fejleszteni kell a kistérség promóciós anyagainak kínálatát, információtartalmát és esztétikai megjelenését egyaránt. A cél egy igényes, minden releváns turisztikai információt tartalmazó, csalogató megjelenésű kiadvány elkészítése, amely a legkülönfélébb célcsoportok számára is tartalmaz minden érdekes információt. Emellett fontos az is, hogy tematikusan (pl.: Műemlékek, múzeumok a pásztói kistérségben, Sportolási lehetőségek a pásztói kistérségben, Gasztronómiai programok a pásztói kistérségben, Kulturális programok, rendezvények a pásztói kistérségben, stb.) is rendelkezésre álljanak olyan kisebb marketing kiadványok, melyek alacsonyabb költséggel előállíthatók, sokszorosíthatók. Változtatni kell azon a helyzeten, hogy a kistérség jelentős szálláshelyein a kistérségről információs anyag nem található. Így a vendégek csak a Nógrád megye egészét tartalmazó turisztikai könyvekből tájékozódhatnak, melyekben számos kistérségi program, látnivaló nem jelenik meg, s a vendégek nem is tudnak a helyi attrakciókról, programokról. Ezért minden szálláshelyre el kell juttatni az elkészített kiadványokat.

TEVÉKENYSÉGEK: 2.4.1. Tevékenység: Térségi turisztikai marketing kiadvány megújítása A jelenlegi Pásztói kistérség anyag színvonalas háromnyelvű kiadvány ugyan, de számos információt nem tartalmaz – igaz, ekkora terjedelemben nem is nagyon van lehetőség ennél több és gazdagabb kiadvány elkészítésére. Az anyagból a helyi turisztikai attrakciók egész sora hiányzik, beleértve néhány olyat, mint pl. a pásztói fürdő, a Nyikom siklóernyős starthelye, vagy éppen Buják mellett sincs megemlítve a vár. Nincs a térség külső elérhetőségét és belső úthálózatát ábrázoló térkép; hiányos az eseménynaptár, pl. Pásztó teljes egészében hiányzik belőle, de nincs megemlítve pl. Kozárd sem; e gyönyörű

116

Terra Studio Kft.


látnivalókban bővelkedő táji és építészeti adottságú térséghez képest méltatlanul szegényes a fotóanyag, és nem adja át a kistérség hangulatát, stb. A feladat egy megújított, igényes, nagyobb formátumú kistérségi kiadvány elkészítése, az alábbi fő szempontok szerint: •

Az összes kistérségi vonzerő felsorolása és a jelentősebbek képi megjelenítése, bélyegképek helyett igényesen szerkesztett montázsok formájában

•

A mikrotérségi turisztikai arculat megjelenítése

•

A kistérséggel kapcsolatos összes fontos elérhetőség megjelenítése, beleértve a Tourinform irodát, az önkormányzatokat, a szállás- és vendéglátóhelyeket, a helyi utazási irodákat, programszervezőket

•

A kistérség összes rendezvényének megjelenítése, képekkel

•

A kistérségi turisztikai programcsomagok részletes, képi információkkal alátámasztott megjelenítése


ÚJ KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI MARKETINGKIADVÁNY ELKÉSZÍTÉSE

A projekt céljai:

A kistérség ismertségének és jó hírének, valamint változatos turisztikai kínálatának javítása A kistérségi turisztikai programcsomagok kiajánlása


Turisztikai marketing kiadvány szakmai anyagának elkészítése Grafikai tervezés, szerkesztés Nyomdai kivitelezés


A kistérségbe irányuló turizmus létszáma nő




Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány Helyi turisztikai szolgáltatók

Becsült költség:

8 oldalas, A4-es formátumú színes kiadvány elkészítése magyarul és angolul, 10001000 pld.-ban: tartalom és szerkesztés: 400 eFt nyomdai kivitelezés: 350 eFt Összesen 750 eFt



Ütemezés:

2005: 2006 I. félév Tartalom szerkesztés, összeállítása nyomtatás

117

Terra Studio Kft.


2.4.2. Tevékenység: Aktív, célzott turisztikai marketing tevékenység folytatása A

különböző

érdeklődésű,

igényű,

anyagi

lehetőségű

célcsoportok

számára

a

marketingtevékenység során más-más „nyelven kell szólni”, és más-más csatornákon lehet eljutni. A többnyelvű internetes jelenlét ma már szinte minden célcsoport számára fontos, ezen túl azonban lehetőség van célzott marketingre is. Erre példák: •

Az ifjúsági turizmus szálláshely- és programkínálatát célszerű iskolák, illetve nyári táborok, osztálykirándulások szervezésére szakosodott szervezetek felé reklámozni

•

Csoportos túrázókat lehet elérni a különféle turista szervezetekhez, szabadidős programszervezőkhöz eljuttatott ajánlatokkal

•

A külföldi vendégeket utazási irodákon, a Magyar Turizmus Rt. külföldre készülő kiadványain, vagy interneten keresztül lehet elérni. Igen fontos a minőségi szolgáltatás marketingereje, mivel a külföldi vendégek nagy részére jellemző, hogy visszajárnak arra a helye, amellyel elégedettek

•

A fiatalabb és középkorú dolgozó célcsoportokat Budapest nagy irodaházaiba eljuttatott marketing anyagokon keresztül, illetve vonzó és informatív internetes megjelenéssel lehet elérni

•

A belföldi nyaralók elsősorban interneten, Tourinform irodák kiadványain, illetve belföldi utazásszervező irodákon keresztül érhetők el

•

A bakancsos- és ökoturisták szintén interneten, turistaegyesületeken, szaklapokban elhelyezett hirdetéseken keresztül érhetők el

•

A speciális adottságokra érkező hobbyturisták interneten, szakegyesületekhez eljuttatott, szaklapokban megjelentetett hirdetések útján érhetők el

A tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Célzott térségi turisztikai hirdetések elhelyezése

A célcsoportok kiválasztása szerinti szaklapokban, szakfolyóiratokban (pl. outdoor kiadványok, belföldi utazási irodák színes kiadványai, turistamagazinok, stb.), illetve szakboltokban (pl. motorsport-boltok, hegyisport boltok, stb.) •

A térség turisztikai marketing anyagainak célzott célba juttatása

Az elkészült marketing kiadványok hatékony hasznosítása érdekében azokat nem egyszerűen minél több helyen „teríteni”, hanem a potenciális célcsoportokhoz eljuttatni kell. Ilyenek a különféle szakegyesületek, klubok, szakosztályok, iskolák, idősek otthona, belföldi utazási irodák, nagy irodaházak, stb.

118

Terra Studio Kft.


2.4.3. Tevékenység: A kistérség és a szálláshelyek internetes megjelenítésének fejlesztése A szálláshelyek piacán az internetes megjelenés mind szélesebb körben terjed, és a turisták mind szélesebb köre választja ezt a módját a helyfoglalásnak. E folyamat már a közeli jövőben szinte kizárólagossá fog válni, de már ma is jelentős versenyhátrányba kerül az a térség, és/vagy az a szállásadó, aki nem rendelkezik saját honlappal és a különböző turisztikai témájú, valamint szálláshely kínáló honlapokra való rácsatlakozással. Az is mind általánosabb

elvárás,

hogy

a

szálláshelyek

rendelkezzenek

közvetlen

internetes

elérhetőséggel, jelenjenek meg az épületet, a szobákat, a környéket bemutató fotókkal, a kapcsolódó programlehetőségekkel, a közúti elérhetőség térképes megjelenítésével, no és persze a fogadókapacitással, szolgáltatásokkal és árakkal. A Pásztói kistérség internetes megjelenése a fenti vonatkozásban jelenleg igen szegényes. A www.paszto.hu honlapon megjelennek ugyan szálláshelyek, pásztói és kistérségi vonatkozásban egyaránt, fényképes bemutatkozó azonban alig akad, az is a saját honlapra történő kapcsolással. A falusi vendéglátóhelyeknél pedig csak postacím található, ami a mai igények szerint és szálláshelybőség mellett szinte „eladhatatlanná” teszi a szálláshelyet. Javasolt a honlap szálláshelykínálatának teljessé tétele és a fenti információs hiányosságok pótlása (elsősorban a fényképes megjelenítés és az elérhetőség tekintetében)! A Tourinform iroda honlapján (www.pasztotour.nograd.info) szintén viszonylag gazdag kistérségi kínálat jelenik meg. Hiányzik azonban a tárgykereső. Az aktív- és kalandtúra lehetőségek, amelyek a kistérség fő vonzerejét adják, nem jelennek meg a honlapon, kizárólag a MACSETT-re átkötő linken keresztül (ehhez azonban már tudni kell, hogy ezzel a szegmenssel elsősorban a MACSETT foglalkozik!). Jellemzően hiányoznak a kedvcsináló, turistacsalogató képek és leírások is. A szálláshelyek döntő részének pedig nincs internetes elérhetősége. Szükséges tehát a honlap további gazdagítása, információs és kedvcsináló jellegének fejlesztése! A kistérség szállásehetőségeinek megjelenése egyéb internetes vonatkozásban még sokkal gyengébb. A jelenleg népszerű és sokak által használt internetes szálláshelykereső oldalakon

(pl.

maganszallashely.hu,

szallascimek.hu,

szallasfoglalas.lap.hu,

idegenvezeto.hu, szallasinfo.hu, szallasjegyzek.hu, szallas.net, stb.) Pásztó és a kistérség megjelenése gyakorlatilag a nullával egyenlő, egyedül a sziráki kastély jelenik meg 2-3 helyen. Lényeges szempont, hogy a honlapok anyaga eljuthasson a külföldi érdeklődők felé is. A pásztói honlap háromnyelvű (magyar, angol, német), a MACSETT honlapját is olvashatjuk a magyaron kívül angolul, a pásztói Tourinfrom iroda honlapja azonban – amelyen pedig rengeteg fontos turisztikai információ található – csak angolul olvasható. A tevékenység keretében szükséges az internetes megjelenés mennyiségi és minőségi fejlesztése: a városi és intézményi honlapok fejlesztése és gazdagítása, „fölhozása” a mai igények szerint is versenyképes, a turisztikai vonzerők bemutatására és a szálláshelyek,

119

Terra Studio Kft.


szolgáltatások, információk kényelmes elérhetőségére épülő honlapok szintjére. Másrészt szükséges

az

Internet

szerepének,

ismertségének,

fontosságának

elterjesztése,

hangsúlyozása a kistérség idegenforgalmi szolgáltató körében, valamint felkészítésük az Internet használatára. •

A pásztói honlap gazdagítása a turisztikai kínálat tekintetében

A fentieknek megfelelően a paszto.hu honlap vonzóbbá tétele, a városi és a kistérségi vonzerők, szálláshelye, vendéglátóhelyek, stb. tekintetében a lehető legteljesebbé fejlesztése. • A

A Tourinform iroda honlapjának gazdagítása és többnyelvűsítése

honlap

kiegészítése

a

hiányzó

turisztikai

információkkal,

az

elkészítendő

programcsomagokkal és legalább angol nyelvű olvashatóság biztosítása PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

A SZÁLLÁSADÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ INTERNETES TURISZTIKAI PIAC KIHÍVÁSAIRA

A projekt céljai:

A helyi szállásadók internetes megjelenésének és elérhetőségének fejlesztése A Pásztói kistérség turisztikai potenciálja internetes megjelenésének gazdagítása


Kistérségi szálláshely adatbázis összeállítása A szállásadók figyelmének felhívása az internetes lehetőségekre Internet használat oktatása Ingyenes vagy kedvezményes megjelenési lehetőség biztosítása a helyi honlapokon


Az internetes helyfoglalások számának növekedése A kistérségben a turistaforgalom növekedése


A pásztói Tourinform iroda AgroTourism


Pásztó Kistérség Többcélú Társulása A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány Helyi turisztikai szolgáltatók, szállásadók

Becsült költség:

300.000 Ft


Önkormányzatok költségvetése, hirdetési felületek, pályázati források, a szolgáltatást igénybe vevők befizetései

Ütemezés:

2005-től folyamatos

120

Terra Studio Kft.


III. PRIORITÁS:

IV.3. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE Ahhoz, hogy a kistérség fejlesztési programjának a stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság megteremtésére és az életminőség látványos javulására vonatkozó célkitűzései realizálódjanak, elengedhetetlen feltétel a humánerőforrás potenciál következetes és célirányos fejlesztése. A humánerőforrás fejlesztése, mint prioritás egyrészt a helyi munkaerőbázis képzésével, átképzésével foglalkozó struktúrák helyi átalakítását foglalja magában. Ennek megfelelően a végrehajtás általános célja kettős: az első, hogy a makroszintű gazdasági átalakulás következményeként jelentkező szerkezetváltáshoz igazítsa a humánerőforrás képzésének kereteit, illetve, hogy a helyi gazdaság igényeinek megfelelően alakítsa a konkrét szakági képzési szerkezetet. Az emberi erőforrások a tartós növekedés meghatározó tényezőjét jelentik. A megfelelő tudás, szakképzettség és a szükséges készségek hiánya gátat szab a gazdaság fejlődésének, ezért a versenyképes gazdaság megteremtéséhez versenyképes munkaerőre van szükség. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek, a készségek és az alkalmazkodóképesség folyamatos fejlesztését kívánja meg, ezért javítani kell az oktatás és képzés minőségét, valamint erősíteni kell az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat, biztosítani kell a versenyképes tudás és készségek megszerzését. A nevelési-oktatási rendszerben az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe a kistérségben,

a

tanulói

létszám

folyamatos

csökkenése

és

az

önkormányzatok

alulfinanszírozottsága az intézményhálózat racionalizálását, egyes iskolák bezárását, illetve összevonását tették szükségessé. Az intézményracionalizálási folyamat azonban nem minden iskolára terjedt ki, ezért néhány iskola napjainkban is a kapacitásokat jóval meghaladó tanulói létszámmal, vagy éppen ellenkezőleg, az alacsony tanulói létszám és az ebből adódó fenntartási nehézségek következtében összevont osztályokkal működik. Sem az egyik, sem a másik esetben nem biztosítható az oktatás megfelelő minősége, ezért az ezekben az iskolákban tanuló diákok a későbbi tanulmányaik során és a munkaerőpiacon is hátrányba kerülnek. Ennek megfelelően a prioritás keretében megvalósuló fejlesztések célja, hogy

az

infrastrukturális

alapfeltételek

a

kistérség

minden

nevelési

és

oktatási

intézményében szakmailag megfelelő minőségű képzést tegyenek lehetővé. A népesség szellemi fejlődéséhez az oktatáson kívül a kultúra is szervesen hozzátartozik. Egyfelől a kulturális javak fontos információforrást jelentenek, másfelől pedig a kulturális programoknak közösségépítő és rekreációs szerepük is van. A prioritás célja ezért az is, hogy a kistérség minden lakosa számára biztosítsa a kulturális javakhoz történő hozzáférést.

121

Terra Studio Kft.


A Pásztói kistérség országos viszonylatban jelentős munkanélküliséggel küzd, amely jelenség legfőképpen a szociálisan halmozottan hátrányos helyzetben lévő, a népességen belül egyre nagyobb arányt képviselő roma nemzetiségű társadalmi rétegeket érinti elsősorban. Ennek legfőbb okai a roma lakosság általános képzettségi színvonalának, szociális és higiénés viszonyainak alacsony, illetve nem kielégítő volta, valamint a társadalmi előítéletekből fakadó diszkrimináció. A prioritásban megfogalmazottak megvalósításának célja ugyanakkor a helyi munkaerőbázis minőségének javítása, hozzájárulva ezzel a tőkevonzó képesség erősödéséhez. Ez elsősorban a jelenleg nem, vagy csak igen alacsony színvonalon képzettek magas arányának minimálisra csökkentését jelenti. A szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében tehát az általános képzettségi szint emelése a cél, amely lehetőséget ad arra, hogy az érintettek megélhetést biztosító szakmához jussanak. Ugyancsak fontos, hogy ezen csoportok munkához való viszonya is átalakuljon. A munkalehetőségek minimális volta mellett a szociális ellátási rendszer is felelős azért, hogy sok esetben azok sem mennek dolgozni, akik megtehetnék, és hogy a többségében sikeres közmunka programok végeztével szinte senki nem kerül vissza aktív státuszba. A tágabb térség és ezen belül a Pásztói kistérségben is talán a legsürgetőbb, megoldásra váró probléma a most még kisebbséget alkotó, de a jelenlegi tendenciák folytatódásával egy-két évtized múlva már többségben lévő roma lakosság társadalmi integrációja. A fajsúlyos probléma érdemi kezelése ugyanakkor különböző területi szintek (központi, régiós, megyei, kistérségi, települési) kompetenciájába egyaránt beletartozik, ezért az eredményes fellépés kritériuma az összehangolt és átgondolt, minden kompetenciaszintre lebontva meghatározott országos komplex roma-program megvalósítása. Mindezekből kifolyólag vagy mindezek ellenére megállapítható, hogy önmagában egy kistérségi roma-program megvalósítása fontos eleme lehet egy ma még hiányzó, átfogó központi roma-programnak. Ezért a prioritásba tartozó fejlesztési intézkedések közül sem maradhat ki a roma-kérdés érintése. A humánerőforrás potenciál fejlesztéséhez az általános képzettségi színvonal emelése mellett a humánerő regenerálódásának, újratermelődésének biztosítása szintén jelentős mértékben hozzájárul. Az emberi munkaerő mind szellemi és fizikai teljesítményének megőrzését magas színvonalú ellátásra képes, a szolgáltatások széles választékát nyújtó egészségügyi és rekreációs létesítmények teszik lehetővé. Napjainkban a gyorsuló társadalmi-gazdasági életben hosszú távon csak az egészséges és kipihent, bizonyos időközönként újra feltöltődő humánerő képes az elvárt, megfelelő teljesítményt nyújtani. Ezért a helyi humánerőforrás fejlesztésében fontos szerepet játszanak a térség különböző egészségügyi és rekreációs objektumai, melyek fejlesztése ugyancsak a prioritás tartalmi részét képezi. INTÉZKEDÉS:

122

Terra Studio Kft.


IV.3.1. A közoktatás és a közművelődés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A kistérség társadalmi-gazdasági felzárkózása nem képzelhető el a versenyképes emberi erőforrások megléte nélkül, melyek megteremtésének egyik első lépcsője a korszerű, a társadalmi és gazdasági fejlődés igényeinek megfelelő közoktatás és közművelődés mindenki számára elérhető biztosítása. Egy jól működő intézményrendszer a helyi lakosság számára

a

helyben

maradás

lehetőségét

teremti

meg,

valamint

hozzájárul

a

munkaerőpiacon történő mind sikeresebb helytálláshoz, hiszen a lakosok így olyan ismeretek és képességek birtokába jutnak, melyek az egyén boldogulását és a kistérség általános gazdasági-társadalmi fejlődését is szolgálják. Ugyanakkor a funkciógazdag, gondozott, élettel teli közösségi terek jelenléte a települési komfortosságnak is az egyik alapja. Ezek hiányában nem tud kialakulni egy valódi kötődés, büszkeség, egy identitástudat a saját települést illetőleg, ami bomlasztólag hathat a helyi társadalomban. A helyi lakosság közösség- és tudatformálásának, identitás tudatának, szellemi és mentális fejlődésének, s ezáltal a munkaerő versenyképességének fontos része a kultúra, a kulturális javak fogyasztásának mértéke. A kistérség lakosainak jelentős része azonban, különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre, csak korlátozottan fér hozzá a kulturális javakhoz, melynek oka egyrészt a szegényes programkínálatban, a művelődési, illetve a szabadidő-eltöltési lehetőségek szűkösségében, és nem utolsó sorban az Internethozzáférésnek, mint korunk egyik legfontosabb multikulturális eszközének sok helyen jelentkező hiányában keresendő. Másrészt pedig a kistérség településein működő nevelésioktatási és művelődési intézmények jelentős része az épületek műszaki állapotát illetően súlyos problémákkal küzd. A helyi lakosok mindennapjaik során kapcsolatba kerülnek ezekkel az intézményekkel, melyek állapota jellemzően leromlott, felújításra szorulnak, ezáltal sok esetben funkcionálisan sem teljes értékűek. A közösségi terek valódi összetartóerejének kiteljesedése, valamint a megfelelő színvonalú nevelési, oktatási és művelődési lehetőségek biztosítása érdekében tehát a települési közoktatási és közművelődési létesítmények, közösségi terek felújítása, infrastrukturális korszerűsítése, illetve új közösségi helyek létrehozása szükséges. Az

intézkedés

közvetlen

célja, hogy

a

települések

önkormányzati

finanszírozású

közoktatási–közművelődési intézményeinek műszaki állapota és felszereltsége megfeleljen a kor követelményeinek, megszűnjenek az esetenként már a működést is veszélyeztető körülmények. Közvetett cél a lakosság általános műveltségi szintjének és szakmai képességeinek növelése.

123

Terra Studio Kft.


Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az intézkedés megvalósításával megcélzott intézményi infrastruktúra-fejlesztést az egyes települések demográfiai változásainak következtében esetlegesen fellépő, mindenkori integrációs igények, illetve kényszerek figyelembevételével, az önkormányzati finanszírozásra vonatkozóan, hosszú távon fenntartható módon szükséges kezelni. Figyelembe kell venni az adott térségek által jelzett igényeket, valamint a közel múltban elkészült kistérségi oktatási tervet úgyszintén. Az intézkedés tartalma Kiemelt fejlesztési terület a kistérség művelődési házainak, nevelési és oktatási intézményeinek, az óvodák, iskolák épületállományának javítása és bővítése. Az intézkedés a kulturális élet és a nevelési-oktatási tevékenység fejlődését megalapozó különböző létesítmények műszaki fejlesztését, illetve újabb művelődési, információszerzési lehetőséget biztosító szolgáltatások indítását irányozza elő. Az intézkedés keretében többek között olyan projektek valósíthatók meg, melyek célja a kulturális javak, az információ hozzáférésének, a szellemi rekreáció feltételeinek, valamint a nevelési-oktatási tevékenység alapvető infrastrukturális igényének megteremtése a kistérség valamennyi településén. Az intézkedés további

tartalmi

eleme

egy

kistérségi

teleház-program

megvalósítása,

melynek

eredményeképpen a kistérség minden településén nyilvános Internet-hozzáférés válik elérhetővé.

TEVÉKENYSÉGEK: 3.1.1. Tevékenység: Művelődési központok, közösségi házak műszaki állapotának fejlesztése, új létesítmények létrehozása, művelődési szolgáltatások indítása A tevékenység alatt egyrészt működő kultúrházak, közösségi és ifjúsági házak, könyvtárak leromlott állapotban lévő épületeinek külső-belső felújítására, másrészt ilyen intézmények újonnan történő kialakítására, harmadrészt pedig újonnan induló könyvtár-szolgáltatás beindítására kerül sor. Létrejönnek azok az infrastrukturális alapfeltételek, melyek a helyi lakosság számára megteremtik a kulturális javak és programok hozzájutásának esélyét, illetve amelyekre változatos, színvonalas, a kor követelményeihez igazodó szolgáltatást nyújtó intézményi működés épülhet. A tevékenység megvalósulásával a kistérség azon településein, ahol a művelődési lehetőségek terén ezidáig hiányosságok mutatkoztak, ott újabb közművelődési szolgáltatás válik elérhetővé (pl.: a kis népességszámú településeken könyvtárbusz-szolgáltatás beindítása). A tevékenység további pozitív hozadéka a helyi közösségeket összetartó események és aktivitás helyszínéül szolgáló közösségi terek kialakulása, illetve felélesztése.

124

Terra Studio Kft.



A PÁSZTÓI TELEKI LÁSZLÓ VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT REKONSTRUKCIÓJA

A projekt céljai:

Az intézmény műszaki infrastrukturális hiányosságainak megszüntetése Az eredményes intézményi működés műszaki háttér alapfeltételeinek megteremtése


A könyvtár épületének külső-belső felújítására kerül sor, amely többek között kiterjed az elektromos hálózat, a szennyvízelvezető rendszer és a külső épületburkolat felújítására, a nyílászárók és a lépcsőházi ún. kopolit-üveg cseréjére, valamint a tetőszigetelés elvégzésére. A művelődési ház esetében sor kerül az épület teljes, külső-belső rekonstrukciójára, amibe többek között beletartozik az elektromos rendszer, a vizes blokkok, a színháztér, a világítás- és fűtéstechnika, a tetőszerkezet és a nyílászárók felújítása, illetve cseréje. A megvalósítás során először fel kell mérni az épületek jelenlegi műszaki állapotát, majd a felújításokra tett ajánlatokból kell kiválasztani az ár-érték arányban a legmegfelelőbbet. Az engedélyes tervek elkészülte után lehet támogatásért pályázni, a kivitelező vállalkozást közbeszerzési eljárással kell kiválasztani.

A projekt eredménye és Az épületek egyes részeinek életveszélyes állapota megszűnik, létre jönnek a hatásai:

zavartalan működés műszaki alapfeltételei. Az intézmény színvonalasabb, eredményesebb közművelődési szolgáltatást lesz képes nyújtani. A szórakozás, a szellemi rekreáció feltételei javulnak.

A



megvalósításban A pásztói Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ


Kivitelező vállalkozások

Becsült költség:

A konkrét tervek elkészülése után lehet a költségeket megbecsülni.


Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács: A területi kiegyenlítést szolgáló 2005. évi támogatások (TEKI) Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács: A céljellegű decentralizált keret 2005. évi támogatások (CÉDE)

Ütemezés:

2007. és 2010. között

A projekt címe:

KÖNYVTÁRBUSZ SZOLGÁLTATÁS BEINDÍTÁSA

A projekt céljai:

A kistelepülésen élők is hozzáférjenek az igényeknek megfelelő hatékony és minőségi könyvtári szolgáltatáshoz. A települési önkormányzatok törvényileg kötelező feladatai teljesítésének segítése.

125

Terra Studio Kft.



A mozgókönyvtári ellátás kistérségek együttműködésével valósul meg. Az érintett településeket összefogó kistérségi társulásoknak csatlakozniuk kell egy országos programhoz, melynek neve: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, azaz KSZR. A szolgáltatás megrendelésére pályázatot adhatnak be központi szervekhez. A szolgáltatást szerződésen alapuló megrendeléssel vásárolja meg az adott települési önkormányzat egy, a szolgáltatást nyújtó nagyobb könyvtártól (itt a megyei könyvtár az illetékes). Egy könyvtárbusz kb. 50.000 lakost lát el úgy, hogy minimálisan kétheti gyakorisággal látogat meg egy-egy kistelepülést. Egy busz állománya 5.000 könyv, mellette videók, DVD-k, CD-k. A buszon számítógép van, ami tartalmazza a szolgáltató könyvtár állományának teljes listáját, így a buszon lévő választékon kívül a könyvtár teljes állományából lehet választani. A buszon kialakítható szolgáltatások: Könyvtári szolgáltatások: mindenféle dokumentum kölcsönzése, Internet hozzáférés Közhasznú információs szolgáltatás: adatbázisok használata, az információs források tájékoztatnak az aktuális munkalehetőségekről, tájékoztatást és segítséget nyújtanak az állampolgároknak személyes okmányaik (pl. személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél, stb.) kiváltásához, a megújításhoz szükséges tudnivalókról.

A projekt eredménye és A kistelepülésen élők számára is elérhetővé válnak könyvtári szolgáltatások. hatásai:

Nő a műveltséghez és tudáshoz jutók száma. Csökken a különbség az információszegények és –gazdagok között.

A

megvalósításért A Pásztói, a Szécsényi és a Bátonyterenyei kistérség társulásai


A Nógrád Megyei Könyvtár

megvalósításban A


programban

résztvevő

önkormányzatai.

A

kistérségek

Pásztói

1000

kistérségben:

fő

alatti Alsótold,

lakosú

településeinek

Felsőtold,

Bokor,

Cserhátszentiván, Bér, Garáb, Kutasó, Csécse, Egyházasdengeleg, Kisbágyon, Kozárd, Szarvasgede, Erdőtarcsa, Erdőkürt települések. Becsült költség:

Egy könyvtárbusz beszerzési ára: kb. 50 millió Ft (egyszeri kiadás) Fenntartási költség: kb. 1 millió Ft/év Üzemeltetési költség: kb. 2 millió Ft/év Személyi kiadások:

kb. 6 millió Ft/év

Állománygyarapítás: kb. 9 millió Ft/év Mindösszesen: Potenciális források:

kb. 18 millió Ft/év

NKÖM támogatás a „Kulturális vidékfejlesztés – Közkincs” programból a szolgáltatási rendszer működtetésének beindításához, BM támogatás az 5/2005. (I.19) Korm. r. A többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív működési támogatásáról alapján

Ütemezés:

2005-től kezdődően folyamatosan lehet pályázni, az aktuális kiírásoknak megfelelően

126

Terra Studio Kft.


3.1.2. Tevékenység: Nevelési és oktatási intézmények műszaki fejlesztése A Pásztói kistérségben több olyan nevelési és alapfokú oktatási intézmény is működik, amely épületek leromlott műszaki állapotukból következően jelentős infrastrukturális fejlesztésre szorulnak. Ugyanakkor megfelelően berendezett tornaszoba vagy tornaterem sem áll minden ilyen intézmény rendelkezésére a kistérség néhány településén. Kálló községben az óvodások növekvő létszáma a helyi óvoda épületének bővítését teszi szükségessé. Hasonló a helyzet a kistérségben a középfokú oktatási intézmények esetében is. A pásztói gimnáziumban folyó oktatói munka (ahol a tanteremhiány problémáját tanításra több okból sem alkalmas termek használatával orvosolják jelenleg) megfelelő körülmények közötti ellátása érdekében, a hiányzó helyiségek pótlásának céljából az intézmény bővítésének mihamarabbi megvalósítását kell elvégezni. Az intézményfejlesztések tehát épületbővítést és –rekonstrukciót, valamint épületberendezés-cserét egyaránt felölelnek. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

A KÁLLÓI ÓVODA BŐVÍTÉSE

A projekt céljai:

Az óvodai csoportok egy, az igényeknek megfelelően kialakított épületben történő összevonása. A törvény által előírt csoportlétszám biztosítása a szükséges hely- és teremkapacitás létrehozásával.


A jelenlegi óvodaépület bővítésére kerül sor, egy új épületrész hozzáépítésével, illetve az eredeti épület átalakításával. A 2 foglalkoztatóval és a szükséges egyéb helyiségekkel kibővített épületnek egy közös bejárata lesz.

A projekt eredménye és Megteremtődik a feltétel az óvodai csoportok egy, elegendő helyet biztosító hatásai:

épületben történő összevonására. A nevelői munka a törvény által előírt körülmények között folyhat. A nevelői munka hatékonysága és eredményessége javul.

A

megvalósításért Kálló Község Önkormányzata


megvalósításban Kállói Községi Óvoda



Becsült költség:

Az előzetes tervek alapján kb. 110 millió Ft.



Ütemezés:

Rövid távú fejlesztés keretében, 2005-től kezdődően folyamatosan lehet pályázni, az aktuális kiírásoknak megfelelően.

127

Terra Studio Kft.


A projekt címe:

A MIKSZÁTH KÁLMÁN GIMNÁZIUM ÉS POSTAFORGALMI SZAKKÖZÉPISKOLA BŐVÍTÉSE

A projekt céljai:

A területileg elkülönülő oktatói munka és tagozati tanulócsoportok egy épületben történő összevonása. Az intézmény tanterem- és egyéb helyiséghiányának megszüntetése.


A jelenlegi épület átalakításával kibővítésre kerül az intézmény. Egy új szintet és ezen felül esetleg egy beépített tetőteret célszerű létrehozni, de a rendelkezésre álló terület miatt az oldalirányú terjeszkedésre szintén adottak a lehetőségek. Az új épületrészben 8-10 tanterem, szaktanterem, illetve több, egyéb kiegészítő helyiség (pl. szertárak, vizesblokkok) kap helyet.

A projekt eredménye és Lehetővé válik az intézményben folyó, jelenleg helyileg szétváló oktatói munka egy hatásai:

épületbe történő összevonása. Az oktatói munka infrastrukturális alapfeltételei, ezáltal a tanítás körülményei javulnak. Az oktatói munka hatékonysága és eredményessége javul.

A



megvalósításban Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola



Becsült költség:

A már régebben elkészített tervek aktualizálása után lehet a költségeket megbecsülni.


Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács: A céljellegű decentralizált keret 2005. évi támogatások (CÉDE)

Ütemezés:

Közép távú megvalósítás keretében kerülhet sor a beruházásra, valamikor 2007 és 2010 között, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében.

3.1.3. Tevékenység: Kistérségi teleház-program megvalósítása A fejlesztési tevékenység keretében teleházak kialakítására kerül sor a kistérség azon településein, ahol ezidáig nem működött ilyen létesítmény. A megvalósítás történhet új, vagy az esetek többségében már meglévő, eddig nem, vagy más célra használt, általában felújításra szoruló épületekben vagy épületrészekben egyaránt. A létesülő teleházak a helyi lakosság számára nyilvános Internet-hozzáférést és más irodatechnikai szolgáltatásokat (pl. nyomtatás, fénymásolás, fax, stb.) nyújtanak. A program megvalósulásával olyan közösségi terek jönnek létre, melyek főleg az alacsony lélekszámú településeken töltenek be közösségformáló és –összetartó szerepet.

128

Terra Studio Kft.


INTÉZKEDÉS: IV.3.2. Át- és továbbképzések, valamint a szakképzési rendszer fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A pásztói kistérségben a munkanélküliség a megyei átlaghoz hasonló nagyságrendet mutat, ami országos viszonylatban azonban jóval az átlag felettinek mondható. A munkanélküliség az országos helyzethez hasonlóan az elmúlt időszakban a Pásztói kistérségben is növekedett. A növekedés minden korosztályt érintett, jelentősen nőtt a fiatal korosztályok és a középkorúak munkanélkülisége is. A végzettség szerinti összetétel vizsgálata az általános iskolai és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők körében jelez kiemelkedően magas munkanélküliséget, az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsony, de számban szintén növekvő. A rossz közlekedési helyzetű kistelepülések munkanélküliségi mutatói kétszeresen haladják meg a kistérségi átlagot. A tapasztalatok alapján jelentős a leszakadó, tartósan munka nélkül lévők száma is. Az új gazdasági struktúra, ami a hozzáadott érték növelésén alapul a gazdasági versenyképesség

növelése

érdekében

olyan

sokoldalú

alapképzettséget

kíván

a

munkaerőtől, amire rugalmasan építhető a kereslet igényei szerint gyakorlatilag szinte mindenféle szakmai ismeret. Az intézkedés általános célja kettős: az első, hogy a makroszintű gazdasági átalakulás következményeként jelentkező szerkezetváltáshoz igazítsa a humán erőforrás képzésének kereteit illetve, hogy a helyi gazdaság igényeinek megfelelően alakítsa a konkrét szakági képzési szerkezetet. Az intézkedés konkrét célja, hogy a munkanélküliek tovább- és átképzésének fejlesztésével, és a szakképzési rendszer fejlesztésével a munkanélküliek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek, a fiatalok piacképes képzésben részesüljenek, és így a kistérség munkaerőkínálata a területfejlesztési program célkitűzéseihez igazodva a munkaerőpiaci keresleti igényeknek – a meglévő és a jövőben betelepülő vállalkozások igényeinek is – megfeleljenek. Természetesen a területfejlesztés program többi elemének – legfőképp a munkahelyteremtésnek –, is sikeresnek kell lennie ahhoz, hogy a jelen intézkedéssel kialakuló képzettebb munkaerő a kistérségen belül találjon munkát, és ne az ingázók számát növelje. Az intézkedés további konkrét célja, hogy a leszakadó, tartósan munkanélküli, inaktív rétegek munkaerőpiaci re-integrációjának esélyei bővüljenek. Az intézkedés tartalma Az át- továbbképzési rendszer, a szakképzési rendszer fejlesztése a gyakorlatban több tevékenységet takar. Ezek közül az egyik legfontosabb a gazdaság mindenkori igényeinek

129

Terra Studio Kft.


megfelelő szakmai struktúrájú munkaerő bázis kialakítása és folyamatos „karbantartása”. Ez utóbbi a mindenkori újratermelődő humán erőforrás bázis igényeknek megfelelő szakmai strukturálódását jelenti, illetve, hogy a már aktív munkaerő átképezhető legyen ennek megfelelően. Röviden egy minőségi és egy szerkezeti változtatás realizálása a feladat. Az első feladat a képzési intézményeken keresztül közvetlenül realizálható. Fontos, hogy a középfokú oktatás aktuális, minőségi igényeinek kielégítése mellett a kistérség ne feledkezzen meg a felnőtt népesség át, illetve továbbképzési lehetőségeinek biztosításáról sem. Fontos, hogy önkéntes alapon lehetősége legyen minden korosztálynak általános, egyes

munkavégzésekhez

nélkülözhetetlen

ismeretek

megszerzésére,

mint

pl.

az

informatikai ismeretek, nyelvismeret, de új szakma elsajátítására is. A kistérségben e mellett kiemelten fontos a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli rétegek felzárkóztató képzése, átképzése, illetve a kistelepülésen élő munkanélküliek utazási támogatása, mind az átképzéseken való részvétel, mind a kezdeti foglalkoztatás időszakában. A második feladat részben az elsővel átfedésben van miközben annál összetettebb, többszereplős. A humán erőforrás szakma és végzettségi szint szerinti struktúrája a tervgazdálkodás időszakában viszonylag jelentős átfutási idővel követte a gazdaság struktúrájának lassú átalakulását. A piacgazdasági viszonyok között a humán erőforrás struktúrájának jóval gyorsabban és rugalmasan kell követnie a gazdaság igényeit, amihez mindenképpen

a

munkaerőpiaci

szereplők

jelenleginél

is

intenzívebb,

folyamatos

párbeszédére, ennek kialakítására van szükség.

TEVÉKENYSÉGEK: 3.2.1. Tevékenység: A szak-, tovább- és átképzés keresleti és kínálati rendszerének összehangolása A kistérségben – elsősorban a gazdasági helyzetre, részben azonban a nem megfelelő információáramlásra visszavezetve – jelenleg nem nevezhető meg olyan szakterület, mely után egyértelműen kereslet jelentkezne. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Pásztói Kirendeltsége eseti jelleggel, illetve rendszeresen is tartja a vállalkozásokkal, képzőhelyekkel a kapcsolatot, de ennek intézményesített, több szereplős formája nem alakult ki. A piaci viszonyok gyors változása a munkaerőigények jelentős megváltozását vonja maga után, így rendszeresen össze kell hangolni a vállalkozások fejlesztési igényeivel összefüggő keresleti igényeket a kistérségi oktatási intézmény rendszer – foglakoztatási struktúrához igazodó – fejlesztési lehetőségeivel. A cél, hogy a képzések a munkaerő keresleti oldalának kielégítését szolgálják. Ehhez egy Kistérségi Munkaügyi Kerekasztal, Foglalkoztatási Paktum kialakítása indokolt. A Foglalkoztatási Paktum résztvevői a vállalkozások képviselői, a középfokú oktatási intézmények, az át-, és továbbképző intézmények képviselői, a munkaügyi kirendeltség vezetői, illetve civil szervezeteknek lehetnek.

130

Terra Studio Kft.

A

hatékony,


intézményesített

keretek

között

működő

Foglalkoztatási

Paktum

tevékenységének elemei: •

A piaci igények szisztematikus regisztrálása (vállalkozások)

•

A középiskolai, át- és továbbképzési intézmények képzési struktúrájának évenkénti átértékelése és felülvizsgálata (képző intézmények)

•

A munkaügyi központ által tervezett képzési programok és a foglalkoztatást elősegítő támogatások, rendelkezésre álló keretek bemutatása.


FOGLALKOZATÁSI PAKTUM KIALAKÍTÁSA

A projekt céljai:

A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolása


Együttműködések kialakítása a vállalkozások, Munkaügyi Központ Pásztói Kirendeltsége, a képzőhelyek, középiskolák részvételével A keresleti igének prognosztizálása legalább 4-5 évre A képzési rendszer igények szerinti átalakítása


A kistérségben nagyobb lesz az összhang munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala között A munkanélküliség csökken A vállalkozások szakemberigénye kielégíthető a kistérség munkaerőpiacáról


Nógrád megyei Munkaügyi Központ Pásztói Képviselete


Vállalkozások Képzőhelyek Középiskolák A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány

Becsült költség:

Nem becsülhető


GVOP 3.2, ROP 3.2.1.

Ütemezés:

2005-2006

3.2.2. Tevékenység: A szakképzés és a foglalkoztatás közötti kapcsolat erősítése A kistérség szakképzési intézményeiből kikerült munkavállalók képzettsége csak részben találkozik a jelenleg is meglévő vállalkozási igényekkel. A már működő vagy betelepülni szándékozó vállalkozásoknak és a helyi vállalkozóknak egyaránt olyan munkaerőre van szüksége, amely a gazdasági fejlődési irányainak megfelelő szakmákban képzett és olyan gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az új technológiák gyors és hatékony adaptálását. Ez megkívánja elsősorban a gyakorlati képzésnek a vállalkozások felé való nyitását, a vállalkozások szerepvállalását a gyakorlati képzés megvalósítása során. A gyakorlatorientált szakképzési rendszerek kialakítása 3 lépésben történhet. A kistérségi Foglalkoztatási Paktum által feltárt helyzet, prognózis alapján új, a vállalkozások igényeinek megfelelő képzési programokat kell kidolgozni,

131

Terra Studio Kft.


melyekhez az elméleti, de kiemelten a gyakorlati képzést a vállalkozások bevonásával kell megvalósítani, a gyakorlati képzést akár a vállalkozások által biztosított helyszínen. A felmerülő költségeket, illetve az utazási költségeket részben a munkaügyi központ támogatásával célszerű finanszírozni. A képzést követően a pályakezdők alkalmazását, a szakképesítésnek

megfelelő

munkatapasztalat

megszerzését

elősegíti

gyakornoki

rendszerek kialakítása, mely a munkaügyi központ által is támogatott terület. A képzési helyeket szükség szerint intézményi és állományi szempontból is fejleszteni szükséges hogy az új, korszerű, gyakorlatorientált képzéseket megvalósítsák. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Új, gyakorlatorientált szakképzési programok indítása

•

A vállalkozások bevonása az elméleti és gyakorlati képzésekbe

•

Gyakornoki rendszerek kialakítása

•

A képzési helyek személyi és intézményi fejlesztése

3.2.3. Tevékenység: A munkaerőpiacon hátrányban lévők munkaerő-piaci reintegrációjának támogatása A foglakoztatási helyzet romlása fokozottan sújtja az egyébként is hátrányos helyzetű csoportokat, így az alacsony szakképzettségűeket, a kistelepülésen élőket, negyven éven felüli nőket, a megváltozott munkaképességűek csoportját vagy a fogyatékkal élőket. Egyre több fiatal nő nem talál megfelelő munkát GYES és GYED után, és a fiatal pályakezdők közül is egyre többen hagyják el a kistérséget munkahely hiány miatt, vagy várnak munkanélküliként álláslehetőségre. Az alacsony képzettségűek munkaerőpiaci integrációja csak felzárkóztató képzéssekkel valósítható meg. Őket személyre szabott, kiscsoportos keretek között kell felkészíteni a munkaerő piaci re-integrációra. Olyan ismeretek és rugalmasság növelő technikák közvetítése szükséges számukra, amelyek megkönnyítik a társadalomhoz és a munkahely igényeihez való alkalmazkodást, melyekhez tantervek, metodikák kidolgozása készítése, és tréningek, oktatás szervezése szükséges. A GYES-en és GYED-en lévőknek a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával szükséges elősegíteni a munkaerőpiacra való visszakerülését. A földrajzi izoláció, az aprófalvas településszerkezet, az infrastrukturális elmaradottság csökkenti a kistérségben a munkanélküliek munkaerő piaci re-integrációját, ezért a kistérségben különösen is fontos a munkába járás támogatása. Ehhez mind a csoportos, mind az egyéni, helyközi utazási támogatásokat bővíteni szükséges, aminek elengedhetetlen feltétele a mai, túlzottan sok adminisztrációval járó eljárásrend egyszerűsítése. A nagyobb, nem kistérségi tőkeerős vállalkozások ugyan megengedhetik – akár saját költségre is – buszjáratok működtetését,

a

kistérségi

kisebb

132

vállalkozások számára

azonban

a

Terra Studio Kft.


kistelepülésekről bejárók olyan többletköltséggel járnak, mely csökkentik a foglalkoztatás bővítését. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Egyedi igényfelmérésen alapuló re-integrációs, felzárkóztató képzések indítása, bővítése

•

A munkaerő piaci re-integráció támogatása a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésével

•

A munkaügyi központ helyközi utazás támogatásának kibővítése, az eljárásrend egyszerűsítése

INTÉZKEDÉS: IV.3.3. A kistérségi hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjának elősegítése Az intézkedés célja és indoklása A kistérség egyes területein a roma kisebbség száma és aránya jelentős, a fiatalabb korosztályokban pedig meghatározó (Buják, Ecseg, Erdőtarcsa, Kálló, Szirák, Vanyarc, Pásztó, Mátraszőlős, Bér, Jobbágyi). Az intézkedés célja a cigány lakosság társadalmigazdasági életesélyeinek növelése, és a társadalmi sokszínűség megőrzése. Bár a kistérségben pontos felmérések sem a roma kisebbség számáról, sem társadalmigazdasági helyzetéről nem állnak rendelkezésre, az megállapítható, hogy a roma kisebbségen belül a munkanélküliségi, szociális, egészségügyi, lakhatási, oktatási, és képzettségi problémák, hátrányok hatványozottabban jelentkeznek. A cigány kisebbség körében a jövedelmi, foglalkoztatási, életminőségi mutatók túlreprezentáltak, azaz a népességen belüli részarányhoz képest rosszabbak. A területfejlesztési program többi intézkedése, tevékenysége (pl.: munkahelyteremtés, iparterületek fejlesztése, mezőgazdaság fejlesztése, képzés, átképzés, stb.) elősegíti a roma kisebbség problémáinak megoldását is. Ugyanakkor a kistérség egyes területein a roma kérdés speciális intézkedéseket, beavatkozásokat kíván. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a romák problémáinak megoldása – hatékony kistérségi és települési kezelés mellett – elsősorban átfogó kormányzati intézkedéseket kíván.

133

Terra Studio Kft.


Az intézkedés tartalma A romák társadalmi-gazdasági helyzetéről a kistérségben nem készült még átfogó értékelés, ennek elkészítése feltétele annak, hogy olyan programok kerüljenek kidolgozásra, melyek a kistérségben élő romák helyzetére specializálódnak. A romák körében – a kistérség egészéhez hasonlóan, bár nagyobb arányban – a munkanélküliség a legfontosabb probléma. Ezért elsődleges feladat a foglalkoztatás növelése, amely – a foglalkoztatásból származó biztos, állandó jövedelem mellett – a jelenlegi egészségügyi, szociális, lakhatási problémák mérséklődését is maga után vonja. Az intézkedés támogatja a roma munkanélküliség mérsékléséhez és a foglalkoztatottság emeléséhez

foglalkoztatási

programok

kidolgozását,

végrehajtását,

illetve

ennek

megalapozását a képzettségi szint növelésével, a munkakultúra fejlesztésével. A romák társadalmi integrációjának fokozásához növelni szükséges az óvodai, általános és középiskolai oktatás területén a roma gyermekek esélyeit, az óvodai nevelés hatékonyabbá tételével, az iskolai integrált oktatás-nevelés fejlesztésével, és a középiskolai előmenetel javításával. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök körében komplex foglalkozási programokat kell kidolgozni, illetve közhasznú és közmunka programokat kell indítani a foglalkoztatás bővítése, vagy legalább az átmeneti foglalkoztatás megvalósulása érdekében. A

képzés-átképzés

fejlesztése,

a

munkanélküliség

kezelése

mellett

a

szociális-

ellátórendszer fejlesztése, szakképzett mentorok, szociális munkások alkalmazása is szükséges ahhoz, hogy a romák társadalmi integrációja erősödjön. A kistérség több településén a cigány lakosság lakhatási körülményei, a települési környezet minősége is fejlesztést igényel. Ezért ezeknek a beavatkozási területeknek a pontos felmérését, és rehabilitációs programot szükséges megvalósítani. A roma társadalmi integráció mellett fontos a szerepe az identitás és a hagyományok megőrzésének is. Az előzőekben felsorolt tevékenységek külön-külön is végrehajtható elemeket jelentenek, azonban célszerű az intézkedés keretében a tevékenységeket egy összehangolt, átfogó kistérségi roma program keretében megvalósítani.

TEVÉKENYSÉGEK: 3.3.1. Tevékenység: A roma kisebbség társadalmi-gazdasági helyzetének feltárása A roma kisebbség pontos számáról, foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetéről, jövedelmi viszonyairól, lakáskörülményeiről, egészségügyi és szociális helyzetéről nincsen naprakész, a kistérség egészére kiterjedő információ. A problémák kezelése ezért legtöbbször nem összehangoltan valósul meg, hanem csak egy-egy elemet céloznak, amellyel hosszú távú, tartós előrelépés nem érhető el (pl.: közhasznú munkaprogram.).

134

Terra Studio Kft.


Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ezek a jelenlegi intézkedések is fontos átmeneti segítséget nyújtanak a rászorulóknak. A helyzetfeltárásra alapozva olyan összehangolt intézkedések kialakítására nyílik mód, melyek a roma kisebbség társadalmi integrációját a jelenleginél hatékonyabban képesek megvalósítani. A roma kisebbség aktuális helyzetét feltáró tanulmány elkészítésének becsült költsége kb. 500-700 eFt-ot tesz ki. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Pályázati lehetőségek feltárása

•

Pályázati források felhasználásával pontos értékelés készítése a romák kistérségi helyzetéről

3.3.2. Tevékenység: A roma kisebbség foglalkoztatási szintjének emelése A roma népesség foglalkoztatási szintjét komplex foglalkoztatási programokkal és a munkaerőpiaci eszközök összehangolt felhasználásával lehet növelni. A roma kisebbség foglalkoztatása a kulturális hagyományokhoz, a munkakultúrához és a kistérségi adottságokhoz is igazodó különleges intézkedéseket kíván. A cigány népesség egyik speciális foglalkoztatási iránya a mezőgazdasághoz köthető. A kistérség jó adottságai lehetővé teszik a gyógynövények és a gombák gyűjtését, szárítását, csomagolását. Az előállított termékek értékesítése – részben a turizmusra alapozva – kisebb mintaboltokon keresztül történhet, amelyeket kialakításuk után működtetni kell. A lovászat, fogathajtás, lóápolás összekapcsolódva a turizmussal, kisebb mikrotérséget bemutató körutak kialakításával szintén egy romákat foglalkoztató tevékenyéggé válhat. A Bátonyterenyei kistérségben civil szervezet közreműködésével roma program keretében 15 roma képzése és foglalkoztatása valósult meg, akik jelenleg is számítástechnikai adatrögzítési feladatokat látnak el. A rendszer további bővítésének megvalósulása esetén lehetőség nyílik akár a csatlakozásra is. Itt kapcsolatfelvételre, és a programhoz való csatlakozásra van szükség. A romák átmeneti foglalkoztatása várhatóan továbbra is az önkormányzatok által benyújtott közmunka és közcélú munka pályázati rendszereken keresztül történik. Törekedni kell arra, hogy a roma kisebbséghez tartozók lehetőleg magasabban kvalifikált pozíciókat is betöltsenek,

a

képzettségi

szintűknek

megfelelően.

Így

az

önkormányzati

intézményrendszeren belül például roma óvónő, szociális munkás végzettségű alkalmazottak felvétele támogatandó. Ezek a munkaalkalmak megkönnyítik a beilleszkedést, és segítik a szociális ellátások igénybevételét. A munkaerőpiaci támogatások, segélyek, vagy akár a közmunkaprogramok kifizetési rendszereiben figyelembe kell venni a kisebbség azon sajátosságát, hogy tartalékolási képességük általában alacsony szintű. Ezért célszerű lenne havi juttatások, bérezés helyett

135

Terra Studio Kft.


– különösen a kezdeti időszakban – a heti, vagy napi fizetési mód elterjesztését elősegíteni, tervezni. A tevékenység finanszírozásához a HEFOP 2.3. "Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása" intézkedése kapcsolódóik. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Kistérségre

kiterjedő

speciális

roma

foglalkoztatási

programok

kidolgozása,

támogatása •

Közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok megvalósítása

3.3.3. Tevékenység: A roma népesség képzettségi szintjének emelése A romák alacsony foglalkoztatásában, társadalmi beilleszkedésében meghatározó szerepet játszik, hogy körükben az alacsonyabb képzettségi szintűek aránya relatíve magasabb. A társadalmi szokások, normarendszer elsajátításának alapvető – a családon kívüli – színterei az oktatási intézmények, melyek az általuk biztosított képzés révén, közvetve a jövőbeli érvényesülést, álláslehetőségeket és a jövedelmi szintet is meghatározzák. Az óvodai képzés alapvetően meghatározza a későbbi iskolai pályafutást is, azonban a roma gyermekek jelentős része óvodai képzésben nem részesül. Ezért támogatni kell, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek roma gyermekek óvodába. Az általános iskolák a legfőbb színterei a romák beilleszkedésének. Az általános iskolai oktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a roma felzárkóztatásra és tehetséggondozásra, csökkenteni kell a lemorzsolódást, melyhez szakképzett pedagógusokra és pedagógiai programokra is szükség van. A roma gyermekek társadalmi beilleszkedése elősegíthető egy-két hetes nyári táborok szervezésével, illetve a roma gyermekek részvételének támogatásával. A roma népesség munkaerőpiaci sikerességének és társadalmi integrációjának alapvető feltétele a szakképzettség megszerzése. Ezért törekedni kell arra, hogy a cigány népesség minél nagyobb arányban jusson be a szakképzettséget nyújtó oktatási intézményekbe, valamint ösztöndíjrendszerekkel kell támogatni a hátrányos helyzetű, de jó képességű roma fiatalok felsőfokú tanulmányainak elvégzését. Megfontolandó egy kistérségi roma-képző központ kialakítása. Az intézmény központja valamely nagyobb roma lakosságú település (pl.: Szirák, Kálló), míg szakmai profilja az építőipar, fémmegmunkálás, kézműipar, lótartás lovasturizmus lehet . A tevékenységhez HEFOP 2.1. "A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben" pályázata kapcsolódik. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Roma gyerekek óvodai programjának kialakítása

•

Általános- és középiskolai tehetség- és felzárkóztató pedagógiai programok indítása

136

Terra Studio Kft.


•

Pedagógusok szakmai továbbképzése

•

Felsőfokú ösztöndíjrendszerek kidolgozása

3.3.4. tevékenység: A szociális ellátórendszer fejlesztése A kistérség szociális ellátórendszere fejlettnek mondható, azonban a kistelepüléseken az ellátás a gazdasági racionalitás követelményei szerint szerveződik, ami alacsonyabb szintű, összevont, vagy helyben csak időszakosan ellátott szolgáltatásokat eredményez. Ez főként az

idős

korú,

kihalással

veszélyeztetett

településeken

okoz

problémát,

ahol

a

tömegközlekedés szervezése sem segíti az ellátási színvonal növelését. Ezért fontos, hogy eszközbeszerzésekkel,

kisbuszok,

gépjárművek

beszerzésével

is

támogassák

az

önkormányzatok az ellátás jelenlegi színvonalának fejlesztését. A szociális ellátórendszer hatékonyságát képzett felsőfokú, de legalább középfokú végzettségű szociális munkások felvételével, a meglévő állomány továbbképzésével szükséges javítani. A továbbképzésre a HEFOP 2.2 "A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" intézkedés nyújt támogatást Ahhoz, hogy a szociális juttatások és munkanélküliségi (foglalkoztatás elősegítő) támogatások, segélyek, illetve a különböző képzési, átképzési támogatások hatékonyságát növelni, mérni lehessen, az utókövetés rendszerét is ki kell dolgozni. Ehhez a mentori és családsegítő rendszer bővítésére, szakképzett mentorokra van szükség. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Eszközbeszerzések a szociális ellátás színvonalának fejlesztéséhez

•

Mentori és családsegítő hálózatok fejlesztése

•

Szociális területen dolgozók tovább- és szakképzési tervének kidolgozása, a képzések támogatása

•

Gépjárműbeszerzés a Kállói Önkormányzat részére

3.3.5. Tevékenység: Roma kisebbség lakhatási feltételeinek javítása A kistérség cigány kisebbségének lakhatási körülményei az átlagnál rosszabbak, ugyanakkor cigánytelepek kialakulása nem jellemző, a kisebbség a legtöbb településen családi házakban él. A családi házak azonban gyakran lepusztultak, a higiéniás feltételek nem teljesülnek, a közvetlen lakókörnyezet szeméttel szennyezett, mely veszélyezteti a környék, illetve a település környezetét is. Fel kell mérni a kistérségi települések ezen területeit, és terveket kell készíteni felszámolásukra, majd a veszélyeztetettség foka szerint fel kell számolni az ilyen, környezetre ártalmas veszélyforrásokat. A felszámolásban a romák bevonhatók házépítő

137

Terra Studio Kft.


gyakorlati-elméleti képzések megtervezésével, és megvalósításával. Így saját lakásuk építésében Természetesen a felszámolás mellett a megelőzésre, a környezettudatos magatartás terjesztésére is szükség van. Néhány településen a lakosság kisebb-nagyobb díjhátralékot halmozott fel, melyek megfizetése a jelenlegi foglalkoztatási helyzetben nem sok reménnyel kecsegtet. Ki kell dolgozni tehát egy olyan díjhátralék konszolidációs rendszert az önhibájukon kívül fizetési nehézségekkel küzdőknek, amellyel a díjhátralék csökkenthető, majd megszüntethető. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Roma lakókörnyezetek felmérése, a környezetre ártalmas lakóterületi szeméttelepek felszámolása

•

Környezettudatos és mentálhigiéniás képzések megvalósítása

•

Díjhátralék konszolidációs rendszer kidolgozása

3.3.5. Tevékenység: A fejlesztések összehangolása, roma program kidolgozása Az előzőekben vázolt intézkedések külön-külön is megvalósíthatók, azonban a fejlesztések, a különböző területek (szociális, munkaügyi, oktatási, egészségügyi, stb.) összehangolása javítaná a végrehajtás-megvalósítás hatékonyságát. Ezért célszerű lenne a helyzetfeltárástól a fejlesztések komplex rendszerének kidolgozásáig pályázati források felhasználásával átfogó roma programot készíteni. Tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok: •

Pályázati lehetőségek feltárása

•

Átfogó kistérségi roma program készítése

•

A roma program megvalósítása


KISTÉRSÉGI ROMA PROGRAM KÉSZÍTÉSE, MEGVALÓSÍTÁSA

A projekt céljai:

A kistérség roma népességének társadalmi integrációjának erősítése


Termelési eljárások oktatása: Bio- és ökogazdálkodás, talaj és vízvédelem, növényvédelem, Menedzsment ismeretek oktatása EU szabályozások, előírások Alternatív jövedelemszerzés lehetőségei Csoportos tanulmányi kirándulás szervezése sikeres termelőkhöz


Pontos kép alakul ki a kistérségi romák helyzetéről Átfogó intézkedések kerülnek kidolgozásra Javul a romák iskolázottsága, munkaerő-piaci versenyképessége A roma problémák kezelése kevesebb terhet ró az önkormányzatokra

138

Terra Studio Kft.



Cigány kisebbségi önkormányzatok


Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Pásztói Kirendeltsége Szociális intézményrendszer Alap- és középfokú oktatási intézmények Szakképző intézmények Önkormányzatok

Becsült költség:

Programkészítés kb. 10m Ft, megvalósítás: nem becsülhető


HEFOP 2.1, 2.2, 2.3, Országos Cigány Önkormányzat, EQUAL

Ütemezés:

2006 2007 Programkészítés megvalósítás

INTÉZKEDÉS: IV.3.4. A sport- és rekreációs tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása Főleg a kistérségi központ Pásztón, de a kistérség más településein is a szellemi mellett, a testi nevelésre is mindig nagy figyelmet fordítottak a kistérség oktatási intézményei. Bár a lakossági-sport kevésbé, de a versenysport különböző ágai (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, birkózás, kajak-kenu) jól reprezentálják azt az aktivitást és társadalmi jelentőséget, amit a különböző sporttevékenységek betöltenek a helyi lakosság életében. Ugyanakkor a lakosság, a humán erőforrás egészségi állapota megőrzésének, javításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakossági- és versenysport bázisának szélesítése, melynek egyik alapfeltétele a megfelelő infrastrukturális háttér megteremtése. Ezért a kistérségi sport és rekreációs lehetőségek fejlesztése, infrastrukturális hátterének megteremtése, mint meghatározott fejlesztési intézkedés indokolt, hogy helyet kapjon a Pásztói kistérség stratégiai programjában is. Napjaink rohanó életvitelében a szabadidő jelentősége felértékelődik. A hétköznapi, feszített tempójú munka kipihenésére lehetőséget adó rekreációs helyeket és szolgáltatásokat a Pásztói kistérségben is egyre többen veszik manapság igénybe. Ugyanakkor a mellett, hogy a kistérség természeti adottságaiból kifolyólag számos rekreációs lehetőséget nyújt az itt élők és az ide látogatók számára, az épített környezet rekreációra szolgáló különböző objektumai

tekintetében

azonban

már

a

kistérség

számos

helyén

hiányosságok

tapasztalhatók. Ezért a kistérség ilyen irányú kínálatának bővítése céljából, újabb rekreációs létesítmények

kiépítésére,

a

meglévők

felújítására

van

szükség.

Emellett

fontos

megjegyezni, hogy a Pásztói kistérség területén nincs kiépített tanuszoda, ezáltal a gyerekek úszásoktatására a kistérségben az év nagy részében nincs lehetőség. A fejlesztési

139

Terra Studio Kft.


intézkedés célja a lakosság szabadidejének egészségmegőrző módon való, hasznos eltöltését biztosító lehetőségek megteremtése. A kistérségi verseny- és lakossági-sport tevékenység fenntartása a megfelelő működési feltételek biztosításával. Az intézkedés tartalma A fejlesztési intézkedés keretében egyrészt olyan tartalmi elemek valósulnak meg, amelyek lehetővé teszik elsősorban a helyi lakosság, de az ide látogató turisták rekreációs, valamint a szabadidő aktív módon történő eltöltése igényének változatosabb kielégítését is. Másrészt a rekreációs létesítmények kialakítása mellett, illetve ezekkel összefüggésben különböző sporttevékenységek céljából használt objektumok létesítésére, valamint felújítására is sor kerül. Ugyancsak az intézkedésbe tartozó, megvalósításra váró kiemelt fejlesztési tevékenység a térségi szerepkört betöltő Pásztói strandfürdő fejlesztése, melynek eredményeképpen a kistérség egyik jelentős helyi természeti erőforrása (minősített gyógyvíz), turisztikai célok elérésével egyidejűleg, hatékonyabban hasznosul. További tartalmi része még az intézkedésnek játszóterek építése és fejlesztése.

TEVÉKENYSÉGEK: 3.4.1. Tevékenység: Szabadidős és sportlétesítmények építése, fejlesztése A kistérség azon településein, ahol kiépített és jelenleg is használt futballpályák találhatók, kiépített sportöltöző nem minden községben áll rendelkezésre. Azokon a helyeken pedig, ahol van ilyen épület az esetek többségében felújításra szorul. További sportolási lehetőséget jelentenek a több településen is megtalálható aszfaltos, néhol salakos sportpályák, melyek közül némelyik felújításra vár. Turisztikai és rekreációs célokat is szolgáló, többfunkciós tavak kialakítását a kistérség több településén is tervezik (pl. Ecsegen és Héhalmon). Az így létre jövő tavak horgászhelyet, illetve fürdési lehetőséget nyújtanak a helyi lakosokból és az odalátogató turistákból álló látogatóközönség számára. Pásztón a Hajós A. utcai városi sporttelep rendkívül rossz állapotban van, a mai kor követelményeinek már nem képes megfelelni. A területén eredetileg kialakított sportpályák (aszfaltos kézilabdapálya, salakos teniszpálya) teljesen elhasználódtak, illetve megszüntek. Az alapfunkciót kiegészítő objektumok pedig (kerítés, lelátó, nyilvános mellékhelyiségek, stb.) eredeti rendeltetésüket már nem képesek maradéktalanul betölteni. A felújítást már évtizedek óta nem kapó létesítmény átfogó rekonstrukciója ezért feltétlenül szükséges. Pásztón a hagyományokkal rendelkező nemzeti sportág, a kézilabdázás, de más labdajátékok

feltételeinek

javítása

érdekében

szintén,

valamint

nagyobb

városi

rendezvények, illetve események lebonyolításának a céljából jelentős igény mutatkozik egy városi sportcsarnok kialakítására. A sportlétesítményt a rendszeres kihasználás és a város

140

Terra Studio Kft.


anyagi lehetőségeihez illeszkedő, hosszú távon biztosított fenntartás érdekében a jelenlegi gimnáziumi tornaterem kibővítésével célszerű megvalósítani. PROJEKTJAVASLAT: A projekt címe:

A GIMNÁZIUM TORNATERMÉNEK BŐVÍTÉSE VÁROSI SPORTCSARNOKKÁ

A projekt céljai:

Javuljanak a városban a labdajátékok – kiemelten a kézilabdázás – űzésének feltételei. A középiskolai testnevelés infrastrukturális alapfeltételeinek fejlesztése. Létesüljön egy olyan hely a városban, ahol nagyobb sport- és egyéb rendezvények, illetve események lebonyolítására nyílik lehetőség.


A fejlesztés keretében a gimnázium jelenlegi tornatermének külső-belső felújítással egybekötött bővítése történik. Az így létre jövő létesítmény a városi sportcsarnok szerepét is betölti. A sportterem alapterületét akkorára kell növelni, hogy elférjen rajta egy kézilabdapálya a szükséges ráhagyásokkal, valamint a terem egyik oldalán egy, kb.

500

néző

elhelyezésére

alkalmas,

mobilizálható

lelátó.

A

fejlesztés

eredményeként várható intenzívebb kihasználás miatt az öltözőket és a hozzájuk tartozó vizesblokkokat szintén bővíteni szükséges. A projekt eredménye és A város rendelkezni fog egy, nagyobb sport- és egyéb rendezvények lebonyolítására hatásai:

alkalmas létesítménnyel. A város középiskolája nagyobb tornateremmel gazdagodik. A beltéri sportok űzésének, valamint az iskolai testnevelés feltételei javulnak.

A



megvalósításban Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola


Kivitelező vállalkozások Városban működő sportegyesületek, sportklubbok

Becsült költség:




Ütemezés:

Hosszú távú megvalósítás keretében kerülhet sor a beruházásra, valamikor 2010 és 2015 között, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében.

3.4.2. Tevékenység: Strandfürdő-fejlesztés A kistérség egyetlen, hatóságilag is gyógyvíznek minősített melegvizes strandfürdője, a pásztói városi termálfürdő felújításra, bővítésre szoruló, leromlott állapotban van. A strandmedence burkolatán több helyen repedések jelentkeztek, ahol a víz elszivárog, így az eltávozó vízmennyiséget folyamatosan pótolni kell. Még a hatvanas évek elején épített

141

Terra Studio Kft.


létesítmény gépészeti részlege megnyitása óta nem volt teljes körűen felújítva. A nagymedence nyolcvanas években üzembeállított vízforgatója kiegyenlítő tárolóval nem rendelkezik, ezért gazdaságtalanul üzemel, míg a gyermekmedencében egyáltalán nincs vízforgató. A hátsó részen a fürdő jelentős kiterjedésű, szabadon álló, kihasználatlan területekkel rendelkezik, míg a létesítmény környezete nem kellőképpen rendezett. A helyiek és a környék lakossága által sűrűn látogatott strandfürdő egyre kevésbé képes kielégíteni a növekvő igényeket. A fürdő közép távú fejlesztéseként a központi medence téliesítése merül fel, mellyel lehetővé válik a kistérségben az egész évre kiterjedő úszásoktatás. Ugyanakkor a télen befedett uszoda megvalósítása, illetve ennek a téliesített fürdőkomplexumnak a fenntartása a már növekvő gazdaságú Pásztói kistérségben képzelhető csak el reálisan. A fejlesztési tevékenység eredményeképpen javulnak a lakosság rekreációra szolgáló tárgyi lehetőségei, valamint a kistérség turisztikai kínálata újabb attrakcióval bővül, illetve erősödik. A fürdő fejlesztése a térség jelentős természeti erőforrásának, a gyógyvíz felhasználásának hatékonyabb kiaknázásával, ezáltal a turisztikai potenciál

növelésével,

a

kistérség

általános

gazdasági-társadalmi

fejlődéséhez

nagymértékben járul hozzá. PROJEKTJAVASLATOK: A projekt címe:

A STRANDFÜRDŐ MŰSZAKI OBJEKTUMAINAK ÉS SZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE

A projekt céljai:

A fürdő műszaki hiányosságainak megszüntetése. A fürdési és az úszási lehetőségek bővítése. Az elérhető szolgáltatások minőségének javítása, választékának szélesítése.


I. ütem: Szükséges elvégeztetni a termálvíz újbóli hatósági beminősítését, mivel erre legutóbb 20 évvel ezelőtt került sor, és azóta változhatott az összetétele. De ugyanilyen szükség van a rendelkezésre álló hévíz mennyiségi vizsgálatára is. A legsürgetőbb műszaki fejlesztési feladat mégis a strandmedence burkolatfelújítása, és a vízforgató kiegyenlítő tárolójának megépítése. Az átalakítás során egyúttal célszerű elvégezni a medence feszített víztükörré való alakítását is. A fejlesztés első ütemébe tartozik még a gyermekmedence átalakítása vízforgatóssá, valamint a fürdő bekapcsolása a városi szennyvízhálózatba. II. ütem: Lefedésre, téliesítésre kerül a strandmedence mobilizálható sátortetővel. Egy új központi épületben öltözők és egyéb kiszolgáló egységek (pl. wc-k, zuhanyzók, orvosi szoba) kerülnek kialakításra, amely épületet fűtött, zárt, mobil átjáró köt össze télen a medencékkel. A központi kiszolgáló épületben különböző wellness-szolgáltatások is helyet kapnak, úgy mint szauna, szolárium, masszázs, 0 kondi és fittness-terem, stb.. További fejlesztési elem egy új, 36-38 C -os termál

ülőmedence építése, valamint a fürdő gépészeti berendezéseinek felújítása. Magánvállalkozások égisze alatt új, színvonalas kialakítású kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások indulnak.

142

Terra Studio Kft.


A projekt eredménye és A vízpazarló működés megszűnik, illetve energiakorszerűsítési rendszer kerül hatásai:

bevezetésre. Növekszik a strand vízfelülete. A fürdő által nyújtott szolgáltatások választéka bővül, színvonala emelkedik. Lehetővé válik a fürdő egész éves használata, ezáltal a rendszeres úszásoktatás. A lakosság és a turisták körében növekszik a fürdő iránti kereslet.

A



megvalósításban Dél-Nógrádi Vízmű Kft.


Kivitelező, valamint szolgáltató vállalkozások

Becsült költség:



Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács: A területi kiegyenlítést szolgáló 2005. évi támogatások (TEKI) Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács: A decentralizált terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 2005. évi támogatások (TRFC)

Ütemezés:

I. ütem: Rövid távú fejlesztés keretében, 2006. II. ütem: Közép távú fejlesztés keretében, valamikor 2007 és 2010 között, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében.

A projekt címe:

A FÜRDŐ KÖRNYEZETÉNEK RENDBETÉTELE

A projekt céljai:

Rendezett viszonyok kialakítása a fürdő környezetében. A parkolás kérdésének hosszú távú, kulturált megoldása.


A kiépített parkolóhelyek számának bővítésére kerül sor, a jelenlegi parkolóterület rendezetlen részének átalakításával. Ennek keretében 60 új (50 személyautó+2 autóbusz parkolására szolgáló), kiépített parkolóhely létesül. Továbbá a fürdőt körül vevő elburjánzott növényzet rendbetétele történik, a fürdő környezetének zöldfelület rendezésével.

A projekt eredménye és A fürdő környezete rendezetté válik. hatásai:

Javulnak a parkolási lehetőségek, illetve javul a zöldfelületek rendezettsége a fürdő környezetében. A látogatók szemében a fürdő vonzereje növekszik. A fürdő környékén élők lakókörnyezetének minősége javul.

A






Becsült költség:

Parkoló kialakítása: kb. 1.050 m2 x 4.000 Ft = 4,2 millió Ft. A zöldfelület rendezés esetében csak a konkrét tervek elkészülése után lehet a költségeket megbecsülni.

143

Terra Studio Kft.




Ütemezés:

A strandfürdő műszaki objektumainak fejlesztése projekt II. ütemével párhuzamosan, közép távú fejlesztés keretében, valamikor 2007 és 2010 között, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében.

A projekt címe:

A STRANDFÜRDŐ TARTALÉK TERÜLETEINEK FEJLESZTÉSE

A projekt céljai:

A fürdőben rendelkezésre álló, kihasználatlan területek hasznosítása. Kiépített sportolási lehetőségek kialakítása a fürdő területén.


A fürdő jelenleg kihasználatlan szabad területein különböző sportpályák és szórakozási lehetőségek kialakítása történik. A tönkrement műanyagborítású teniszpálya felújításra kerül, amit úgy célszerű kialakítani, hogy az utcafrontról is megközelíthető legyen. A fejlesztések egy részére (pl. a teniszpálya felújítása, minigolfpálya

kialakítása)

helyi

vállalkozások

égisze

alatt

kerülhet

sor,

az

önkormányzatnak be kell vonnia őket a fejlesztések kezdeményezésébe, meg kell hírdetni nyilvánosan a területek hasznosítását. A legtöbb rekreációs elem kiépítését, illetve kihelyezését ugyanakkor (pl. füves focipálya kiskapukkal, strandröplabdapálya, lábteniszpálya, szabadtéri ping-pong asztalok és sakktábla, lengőteke) a tulajdonos önkormányzatnak kell megvalósítania. A projekt eredménye és Újabb sportolási lehetőségek megjelenése a fürdőben. hatásai:

A fürdő területhasználata hatékonyabbá válik. A fürdő által nyújtott rekreációs lehetőségek bővülnek. A látogatók szemében a fürdő vonzereje növekszik.

A



Helyi vállalkozások



A teljes fejlesztés becsült költségigénye kb. 7 millió Ft, amiből csak a teniszpályafelújítás kb. 3,5 millió Ft.


Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács: A területi kiegyenlítést szolgáló 2005. évi támogatások (TEKI) Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács: A decentralizált terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 2005. évi támogatások (TRFC) Vállalkozói magántőke

144

Terra Studio Kft.

Ütemezés:


Az önkormányzati fejlesztések a strandfürdő műszaki objektumainak fejlesztése projekt II. ütemével párhuzamosan, közép távú fejlesztés keretében történhetnek, valamikor 2007 és 2010 között, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében. Ezzel szemben a helyi vállalkozások kezdeményezéseire már rövid távon, 2005. II. félévétől kezdve sor kerülhet.

3.4.3. Tevékenység: Játszóterek építése és fejlesztése Bár a gyermekek szórakozását biztosító játszóterek csak a kistérség néhány településén létesültek, azonban több községben is kialakításukat tervezik. Ugyanakkor jogszabály írja elő, hogy 2005 május végéig a fenntartó önkormányzatok kötelező feladata valamennyi játszótér biztonságtechnikai ellenőrző vizsgálatának elvégzése. A vizsgálattól függően a játszóterek használata balesetveszélyességének csökkentése érdekében, ahol szükséges, ott kiegészítő beruházásokat kell végezni (rugalmas aljzat, kerítés). A korábban kialakított játszótereknél azok felújítása, a játszóeszközök átalakítása vagy esetleges elbontása válhat szükségessé, míg az új játszóterek építése már a fenti biztonságtechnikai megoldások alkalmazásával történik.

INTÉZKEDÉS: IV.3.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása Pásztó város és egyben a kistérség egyik legnagyobb munkáltatója a közel 300 főt foglalkoztató, a kistérség területén fekvőbeteg-ellátást egyedüliként nyújtó Margit-kórház. Az egészségügyi intézmény kiterjedt vonzáskörzetéből a településre bejáró betegek száma magas, mivel számos egészségügyi szakellátás csak Pásztón, az egészségügyi ellátások tekintetében is a kistérségben központi szerepet betöltő városban érhető el. Mindezek a tények kiemelik az egészségügyi ellátás területe fejlesztésének, illetve bővítésének a jelentőségét a városban. Mindemellett pedig elsősorban a megfelelő és szakszerű, sokrétű egészségügyi ellátás tudja csak biztosítani a gazdasági termelés egyik nélkülözhetetlen alapját jelentő humán erőforrás megújulását és rehabilitációját. A kistérségben a mentési és betegszállítási feladatokat jelen pillanatban egyedüliként a pásztói Mentőállomás látja el, melynek épülete és gépparkja is elhasználódott állapotban van. A rendelkezésre álló szűkös kapacitás, valamint az ellátási terület kiterjedtségéből fakadó nagy távolságok miatt ugyanakkor gyakran késések tapasztalhatók a mentési vagy betegszállítási feladatok végrehajtásában.

145

Terra Studio Kft.


A fejlesztési intézkedés célja egyrészt korszerűbb egészségügyi ellátás biztosítása Pásztó és kistérségi vonzáskörzete lakosságának a részére, valamint a lakosság létbiztonságának, életkörülményeinek javítása. Másrészt a rendelkezésre álló helyi erőforrások intenzívebb kihasználásával Pásztó város turisztikai vonzerejének növelése. Az intézkedés tartalma A fejlesztési intézkedés a kistérség egészségügyi ellátásának minőségi és mennyiségi szempontból történő fejlesztésére egyaránt megfogalmaz fejlesztési tevékenységeket. A kistérségben

működő

pásztói

Margit-Kórház

szolgáltatásainak

bővítése

mennyiségi

szempontból javítja a lakosság által elérhető egészségügyi ellátásokat, mivel a fejlesztés megvalósulásával többféle szolgáltatást, változatosabb kezeléseket vehetnek igénybe a páciensek. Minőségi javulást jelent viszont az egészségügyi szolgáltatásban a sürgősségi betegellátás hatékonyságának növelése.

TEVÉKENYSÉGEK: 3.5.1. Tevékenység: A kórházi szolgáltatások bővítése A térségi szerepkört betöltő pásztói Margit-Kórház által nyújtott egészségügyi szolgáltatások listája bár minden fontos és gyakran igénybe vett ellátást tartalmaz, mégis a rendelkezésre álló lehetőségekhez, valamint erőforrásokhoz képest (a gyógyvíz kedvező hatásainak balneológai kezelésekkel történő hasznosítása) korántsem mondható teljesnek. Az elmúlt évek kórházat érintő legújabb fejlesztéseinek köszönhetően többek között hidroterápiát alkalmazó rehabilitációs részleg került kialakításra. A helyiek körében gyakran keresett és igényelt egészségügyi ellátás azonban jelenleg mesterségesen felmelegített, egyszerű vezetékesvíz használatával történik, miközben a város gyógyvizet adó termálkúttal rendelkezik. Ezért kézenfekvő megoldásnak ígérkezik a rendelkezésre álló gyógyvíz kórházba történő bevezetésével a természeti erőforrás előnyeinek ilyen módon is kiaknázható hasznosítása. A városi strandfürdőt is ellátó, működő termálkút azonban mintegy 1,5 km-es távolságra esik a kórháztól, ami azt jelenti, hogy az elvezetés során fellépő hőveszteség nem teszi lehetővé a jelenleg használt kút vizének kórházi felhasználását. Következésképpen új kutat szükséges fúrni a kórház területén, amelyből, amennyiben megfelelő hőfokú termálvíz nyerhető ki belőle, a hosszú távon vízutánpótlási problémával szembenéző városi strandfürdő is ellátható lesz. A gyógyvíz kórházba történő bevezetésével balneológiás kezelések indítása válik lehetővé, amely szolgáltatásbővítés a termálfürdő fejlesztésével összekapcsolva egy új, komplex, a gyógyturizmus célcsoportjára épülő turisztikai termék kialakítását teszi lehetővé. A kórház szolgáltatásainak a helyi erőforrások kihasználásával megvalósuló bővítése tehát amellett,

146

Terra Studio Kft.


hogy a lakosság életkörülményeit javítja, a városi fürdőfejlesztéshez kapcsolódóan turisztikai vonzerővel is bír. PROJEKTJAVASLAT: A projekt címe:

A GYÓGYVÍZ BEVEZETÉSE A PÁSZTÓI MARGIT-KÓRHÁZBA

A projekt céljai:

A rendelkezésre álló gyógyvíz kedvező egészségügyi hatásainak kihasználása. A jelenleg használt felmelegített víz kiváltása termálvízzel, ezáltal energiamegtakarítás elérése.


A kórház területén, vagy közvetlen közelében egy új termálkutat szükséges fúrni. Ezt megelőzően próbafúrásokat kell végezni, és amennyiben megfelelő hőfokú, illetve minőségű és mennyiségű termálvíz áll rendelkezésre, utána lehet a valódi kutat elkészíteni. Majd a gépészeti és csőszerelési munkálatok következnek. Végül a jelenlegi hidroterápiás részleg kisebb bővítéssel egybekötött átalakítására kerül sor. Hosszú távon ennek a részlegnek a további, jelentősebb bővítése csak egy átfogó, egyéb

turisztikai

szolgáltatásfejlesztésekkel

összekapcsolt

(szállás-

és

vendéglátóhely, illetve fürdőfejlesztés), komplex fejlesztési program megvalósításával képzelhető el. A projekt eredménye és A kórházban balneológiás gyógyászati kezelések válnak elérhetővé. hatásai:

A termálvíz használatával jelentős energia- , ezáltal költségmegtakarítás jelentkezik. Felértékelődnek, ezáltal népszerűvé válnak a kórház által nyújtott hidroterápiás kezelések, ami a lakosság és a turisták körében is növekvő keresletet eredményez.

A





Pásztói Margit-Kórház Kivitelező vállalkozások

Becsült költség:

Egy mélyfúrású kút (300 m-nél mélyebb) kiépítésének költsége: kb. 10-20 millió Ft, attól függően, hogy milyen mélyre szükséges lefúrni. A további munkálatok becsült költségét a kút pontos helyének véglegesítése után, a konkrét tervek elkészülésével lehet megadni.



Ütemezés:

Közép távú megvalósítás keretében kerülhet sor a beruházásra, valamikor 2007 és 2010 között, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében.

147

Terra Studio Kft.


3.5.2. Tevékenység: A sürgősségi betegellátás javítása A városi funkcióból értelemszerűen következve a Pásztón működő egészségügyi mentőszolgálat, illetve betegszállítás a térségi igényeket is kiszolgálja. Vészhelyzet esetén azonban a sürgős egészségügyi segítség érkezésében az EU-s norma szerinti 15 percet a kistérség déli körzetében, a Pásztótól távolabb eső falvak esetében már nem lehet tartani. Ezért feltétlenül indokolt a kistérségi sürgősségi betegellátás hatékonyságának javítása, ami a kistérség déli részén egy új mentőállomás létesítésével lehetséges. Emellett a kistérség egyetlen, Pásztón működő mentőállomás épületének felújítására, illetve autóparkjának korszerűsítésére is szükség van, mivel ezek állapota és színvonala ma már nem felel meg a kor követelményeinek, illetve nem teszi lehetővé egy magasabb színvonalú sürgősségi betegellátás biztosítását. A fejlesztés megvalósulásával nem csak Pásztó városának, hanem a kistérség nagyobb részének, de főleg az északi felének az ellátása fog jelentős mértékben javulni. A projekt címe:

MENTŐÁLLOMÁS LÉTESÍTÉSE HÉHALMON

A projekt célja:

A kistérség déli részén fekvő településeken is szükség esetén maximum 15 percen belül mentőautó álljon rendelkezésre.


Fel kell venni a kapcsolatot az Országos Mentőszolgálattal, és meg kell állapodni velük a szolgáltatás beindításáról. A helyi önkormányzat az előírásoknak, és az OMSZ által kérteknek megfelelően kialakított épületet biztosítja. Minden műszaki felszerelést, mentőautókat (2 db), szakmai személyzetet a Szolgálat biztosít. Héhalomban a volt orvosi rendelő épületének felújítással egybekötött bővítésére kerül sor, minden olyan helyiség kialakításával, amely szükséges és jogszabályilag előírt (pl. mosó-, fertőtlenítő-, raktárhelyiségek, étkező, öltözők, vizesblokk, 2 állásos garázs). Az elkészült engedélyes terveket pályázatra kell beadni.

A projekt eredménye és Új, korszerű mentőállomás létesül a kistérség déli részén. hatásai:

A kor követelményeinek megfelelő színvonalú sürgősségi betegellátás válik elérhetővé a kistérség déli településeinek lakossága számára. A sürgősségi betegellátás kiérkezésének ideje lerövidül, teljesíthetővé válik az előírt maximális szintidő. A lakosság létbiztonsága jelentős mértékben javul.

A

megvalósításért Héhalom Község Önkormányzata


megvalósításban Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ)


A kistérség déli mikrotérsége településeinek – Palotás, Kisbágyon, Szirák, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Kálló, Buják, Vanyarc, Szarvasgede, Bér – önkormányzatai

Becsült költség:

Kb. 20 millió Ft

148

Terra Studio Kft.



Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács: A területi kiegyenlítést szolgáló 2005. évi támogatások (TEKI)

Ütemezés:

Rövid távú fejlesztés keretében, 2005-től kezdődően folyamatosan lehet pályázni, az aktuális kiírásoknak megfelelően.

149

Terra Studio Kft.


IV. PRIORITÁS

IV.4. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FEJLESZTÉSE A területi tervezés egyik stratégiai elve a fenntartható fejlődés, amely szempont szem előtt tartása a műszaki infrastruktúra valamennyi területének fejlesztését meghatározza. Egy minőségi életet biztosító térség egyik legfőbb jellemzője, hogy az épített és a természeti környezet harmonikusan kiegészíti egymást, amikor is a nagy, műszaki ellátórendszerek érezhető konfliktusok nélkül, szinte észrevétlenül szolgálják ki a lakosságot és a mindennapi társadalmi-gazdasági életet egyaránt. A műszaki ellátórendszerek használója és értékmérője a humán erőforrás, melynek minősége a működő tőke letelepedésében szintén jelentős tényező. A megfelelően képzett humán erőforrás megtartásához és vonzásához azonban nélkülözhetetlen a települési életminőség magas színvonalú biztosítása. Ez magában foglalja az épített és a természeti környezet használatát, ami egyben azok folyamatos védelmét és fejlesztését is megkívánja. A természeti környezet erőforrásainak igénybevétele során természetes követelmény, hogy a tiszta levegő és ivóvíz, a jó termőtalaj, a rekreációra alkalmas zöldfelületek mindig, lehetőleg korlátozások nélkül álljanak rendelkezésre. Ennek biztosítása érdekében hangsúlyosan kell kezelni a környezetvédelmi célú infrastrukturális fejlesztéseket. A térség esetében ide sorolható a keletkező szilárd és folyékony hulladékok, szennyvizek korszerű kezelése, ártalmatlanítása, valamint a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának megóvását, zavartalan elfolyását segítő infrastruktúra kiépítése. A keletkező szennyvizek elvezetése és kezelése nem megoldott a kistérség legtöbb településén, ami részben a hálózat és a tisztítókapacitás, részben pedig a már kiépített rendszerre történő rákötés hiányából fakad. Ennek az állapotnak a negatív eredményeként, már régebb óta kialakult, állandó környezetszennyező folyamat mielőbbi megszüntetése, érthető módon a kistérség lakóinak elemi érdeke. A szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztésekor ugyanakkor a hagyományos műtárgyak kiépítése mellett, a kistérség több, kis lélekszámú (2000 lakosegyenérték alatti) településének esetében indokolt a sokszor olcsóbb, de hasonlóan hatékony alternatív megoldások alkalmazásának lehetőségét szem előtt tartani. A csapadékvíz és a felszíni vízfolyások zavartalan lefolyását biztosító vízrendezési és – kárelhárítási feladatok megoldása szorosan összefügg a környezeti állapot milyenségével és alakulásával. A közel múlt hazai vízkáreseményei felértékelték és megmutatták a valódi jelentőségét a felszíni vizek mederrendezésének, valamint az épített vízelvezető rendszereknek. Az infrastruktúra ezen szegmensének megfelelő kiépítettsége tehát, hozzá járulva a lakókörnyezet állapotának megőrzéséhez, fontos részét képezi egy település

150

Terra Studio Kft.


alapvető épített környezetének. Megállapítható azonban, hogy az infrastrukturális környezet ezen része a kistérség szinte valamennyi településén kisebb-nagyobb hiányosságokat mutat. A kommunális szilárd hulladék kezelés tekintetében a térség legégetőbb problémája az eddigiekben használt lerakók, elhagyott hulladékok és szennyezések felszámolása, rekultivációja. Ezen túlmenően a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltakkal összhangban a kistérség valamennyi településén át kell térni a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a kijelölt regionális hulladéklerakó- és átrakóhelyekhez való csatlakozással (Salgótarjánhoz vagy Hatvanhoz), szervezett keretek között tovább kell folytatni a kommunális szilárd hulladék begyűjtését és elszállítását. Összeségében tehát a környezeti állapot fejlesztése a hulladékgazdálkodást érintően az alapvető feltételek megteremtését, valamint a folyamat hatékonyságának javítását jelenti. A prioritás egyik legfőbb célkitűzése a környezeti terhelés csökkenésének elérése, melyet több, a prioritás alatt meghatározott intézkedés is biztosít. A környezeti állapot fejlesztése, mint prioritás ugyanakkor a környezetvédelmi aspektusú intézkedések mellett olyan, az épített környezetre vonatkozó fejlesztéseket is magában foglal, melyek kevésbé a természeti környezetre, leginkább a lakók életkörülményeire, a lakókörnyezetre gyakorolt hatással érvényesülnek. Ilyen a közlekedést és a vezetékes ivóvízellátást érintő intézkedések. Az

újra

aszfaltozott

vagy

portalanított

utak,

az

eltüntetett

kátyúk

elsősorban

biztonságtechnikai és esztétikai szempontból javítják a lakókörnyezet állapotát. Emellett a közlekedési infrastruktúra kiépítettségének és minőségének javulása a kistérség kedvezőbb elérhetőségét eredményezi, ami nagyban hozzájárul a város és térsége gazdasági versenyképességének megalapozásához, illetve növeléséhez is. Az egészséges ivóvíz biztosítása önkormányzati feladat, emellett alapvető emberi szükségletet elégít ki. A minőségi ivóvíz biztosítása megköveteli a víznyerő helyek vízbázisainak védelmét, az ellátási rendszerek magas színvonalú kiépítettségét. A Pásztói kistérségben e téren megfelelő színvonalú az ellátás, mindössze néhány településen jelentkeznek még fejlesztési hiányosságok. A prioritásban megfogalmazott környezeti állapot fejlesztése, illetve a hozzá kapcsolódó intézkedések

amellett,

hogy

a

lakókörnyezet

milyenségét,

valamint

a

kistérség

befektetővonzó képességét jelentékeny módon javítják, azzal, hogy megteremtik a turizmus fejlesztéséhez szükséges legalapvetőbb környezeti feltételeket, a térség turisztikai céljainak megvalósítását is jelentős mértékben előmozdítják. A környezeti állapot fejlesztése című prioritás alatt meghatározott fejlesztési intézkedések (úgy, mint például a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a vízrendezés és vízkárelhárítás,

151

Terra Studio Kft.


vagy a hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, stb.) keretében fejlesztési tevékenységek

kerültek

meghatározásra,

azonban

ezekhez

kapcsolódó,

konkrét

projektjavaslatok mindössze két esetben születtek. Ennek az a magyarázata, hogy az intézkedésekkel érintett fejlesztési területek a kistérség valamennyi településén kardinális problémának számítanak, ezért az egész kistérségre készülő átfogó fejlesztési programban nem lett volna szerencsés mindössze néhány települést kiragadva konkrét projekteket bemutatni. A kistérségi programban ugyanakkor hangsúlyosan jelennek meg ezek a sürgős fejlesztésre váró területek, kiemelve ezen problémák kistérségi összefogás keretében történő eredményesebb megoldását. A konkrét műszaki paraméterekkel megadott, és egzaktabb módon megbecsült költségekkel leírt fejlesztési projektek ugyanakkor az egyes infrastruktúra szegmensekre készített, önálló kistérségi fejlesztési programokban kell, hogy megjelenjenek.

152

Terra Studio Kft.


INTÉZKEDÉS: IV.4.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása Bármilyen területi egység – lehet az ország, régió vagy éppen egy kistérség – gazdasági fejlődésének, az ott élő emberek életkörülményei és életszínvonala javításának az egyik legfontosabb alappillére az infrastruktúra, amelyen belül az egyik legszembetűnően megnyilvánuló szegmens a műszaki vonalas infrastruktúra, amely kategóriába a közlekedési infrastruktúra is tartozik. A különböző közlekedési utakon történő áru-, személy- és anyagforgalom a mindennapi társadalmi-gazdasági élet, a gazdasági folyamatok alapját jelenti. Egy adott terület közlekedési hálózata jelentős mértékben járul hozzá a helyi gazdaság és a helyi társadalom működéséhez. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése tehát ma a gazdasági-társadalmi fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az ilyen beruházások megtérülése nem közvetlenül jelentkezik, de a gazdasági versenyképesség és a lakossági életminőség javulásának egyik fontos közvetett tényezője. Az intézkedés hatására a kistérség külső-belső elérhetőségi viszonyai javulnak, a gazdasági tevékenységek által hasznosított (ipar- és mezőgazdasági) területek, valamint az idegenforgalmi vonzerők megközelíthetősége a befektetők, a lakosság és az idelátogatók számára egyaránt javul, amely megteremti a lehetőségét a vállalkozói aktivitás, a külső befektetések növekedésének, és egyben javítja a lakosság életkörülményeit. A kistérségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésének célja tehát az elérhetőségi viszonyok és a közlekedés biztonságának javítása, valamint a térségi közlekedés zavartalan biztosítása, a lakók számára jobb életkörülményeket, a gazdasági szereplők szemében pedig vonzóbb kistérséget teremtve ezáltal. Az intézkedés tartalma A közlekedési infrastruktúra általános érvényű, mindenre kiterjedő fejlesztése olyan összetett fejlesztési feladat, melyben az önkormányzatok elsősorban katalizátor szerepet tölthetnek be. Ugyanakkor bizonyos típusú és kisebb léptékű közlekedésfejlesztésekben maguk is lehetnek kezdeményezők és végrehajtók. A fejlesztési intézkedés a kistérség külső és belső elérhetőségi viszonyait javító fejlesztési tevékenységeket egyaránt magában foglal, amelyek keretében a közúti mellett a vasúti közlekedés feltételeinek javítására is sor kerül. A kistérség és egyben az egész térség külső közúti elérhetőségének javítását a 21.sz. főút fejlesztése (a teljes szakasz 2x2-sávosítása) jelentené. A kistérség belső közúti elérhetőségének javítása alatt a belső úthálózat minőségének fejlesztése, valamint hiányzó összekötő, bekötő és elkerülő utak kiépítése értendő. Az előzőekben említett útfejlesztések mindegyikére az illetékes Nógrád Megyei

153

Terra Studio Kft.


Állami Közútkezelő Vállalat megvalósításában, állami döntési kompetenciában kerülhet sor. Helyi önkormányzati illetékességbe tartozik a települések belterületi útjainak fejlesztése, valamint az intenzív gyalogos forgalom által érintett útvonalak és közintézmények akadálymentesítése. Ugyancsak az intézkedéshez tartozó fejlesztési tevékenység a térségi vasúti közlekedés feltételeinek javítása, amely a térséget az országos hálózatba bekötő 81.sz. vasúti fővonal teljes pályarekonstrukciójára terjed ki. TEVÉKENYSÉGEK: 4.1.1. Tevékenység: A 21. sz. főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése A pásztói kistérségnek, mint ahogy Nógrád megye más területei nagyrészének is relatíve gyors elérhetőségét a jelenleg gyorsforgalmi útnak nem minősülő, 2x1-sávos 21.sz. főközlekedési út biztosítja, melynek úttestje számos helyen egyenetlen, kátyúkkal felszabdalt. Ráadásul a rajta keresztül haladó jelentős nagyságú forgalom további balesetveszélyt fokozó tényező. Emellett a kistérség megfelelő – gyors és biztonságos – elérhetősége a lehetséges befektetők szemében az egyik legfontosabb telephelyválasztási szempont. A 21. sz. főút gyorforgalmi úttá fejlesztése tehát az egész térség egyik legsürgetőbb feladata, amelyet azonban csakis központi és/vagy EU-s forrásokból, térségi összefogáson alapuló intenzív lobbitevékenység kifejtése mellett lehet megvalósítani. A főút fejlesztése a megyében 5, egyenként 1 és 2 km közötti hosszúságú előzési szakasz négysávosítását, valamint az útszakaszok melletti kiszolgáló utak megépítését foglalja magába. A beruházások önkormányzati forrásokat nem igényelnek. A Pásztói kistérségben Szurdokpüspökinél, Pásztónál (az Irinyi utca és a 2408. sz. közút leágazása közötti útszakasz), valamint Mátraszőlőstől a sámsonházai leágazásig tartó útszakasznál találhatók a fejlesztésre kijelölt részek. Az útszakaszok fejlesztésére az építési engedélyek rendelkezésre állnak, a szükséges területszerzés is elkezdődött. A megvalósításra beadott pályázatot kedvezően bírálták el, és megítélték a pénzt. Az egyenként mintegy bruttó 1 milliárd Ft-os kivitelezési költségű szakaszok megépítésére a közbeszerzési eljárás kiírása jelenleg van folyamatban, ami azt jelenti, hogy előreláthatólag 2006 végére az útszakaszok elkészülnek. 4.1.2. Tevékenység: Az alsóbbrendű közúthálózat fejlesztése A kistérség belső úthálózatának rendkívül rossz minősége megnehezíti a térségi közlekedést. A jelenlegi útviszonyok a kistérség településeit összekötő úthálózat túlnyomó részén nem felelnek meg a biztonságos és gyors közlekedés alapfeltételének. Az útminőségi problémák mellett ugyanakkor kiépítési hiányosságok is mutatkoznak, amelyek megoldása szintén jelentős mértékben javítani fogja a kistérség belső elérhetőségi viszonyait. A közúthálózat fejlesztése a településeket összekötő és elkerülő, valamint bekötő utak kiépítését egyaránt magában foglalja. A tevékenység megvalósulásával többek között

154

Terra Studio Kft.


jelentős időmegtakarítás és balesetveszély-csökkentés, valamint a forgalmi terhelés mérséklése érhető el. A megyei Közútkezelő Kht. tervei között egyrészt a Bér-Buják-Ecseg községeket összekötő, valamint a Pásztót északról elkerülő út megépítése szerepel. A műszaki tervdokumentációk már elkészültek, építési engedéllyel azonban egyelőre még csak az Ecseg-Buják összekötő út rendelkezik. A Bér-Buják közötti szakasz engedélyeztetése jelenleg van folyamatban, míg a pásztói északi elkerülő útnak engedélyes terve még nincs. Mindemellett a régiós tervekben szereplő távlati elképzelésnek, a Rétság-Gyöngyös-Kisköre településeket összekötő II. rendű főútnak az egyik lehetséges nyomvonalváltozata az Ecseg-Buják-Bér településeket összekötő úttal egyezik meg. A beruházások végrehajtása azonban 2007-ig nem várható, utána kerülhetnek napirendre az aktuális pályázatok sorában. A mintegy 9 km-es EcsegBuják-Bér településeket összekötő út becsült építési költsége megközelíti a 4 milliárd Ft-ot, míg a pásztói északi elkerülő út építési költsége előreláthatólag a 2 milliárd forintot éri majd el. Ez utóbbi megvalósulására akkor van lehetőség, ha a kiviteli költség 10 %-át az önkormányzat vállalja. A megye közúthálózatának felújítási programja keretében ugyanakkor a Mohora és Szécsény településeket összekötő útvonal legkritikusabb állapotban lévő részeinek felújítási munkálataira kerül sor a közel jövőben. A program Pásztói kistérséget érintő részeként Felsőtold település belterületi útszakasza kerül felújításra. A mintegy 900 m-es átkelési szakasz felújítási költsége várhatóan kb. 27 millió Ft-ot tesz majd ki. A kivitelező vállalkozás kiválasztására a közbeszerzési eljárás kiírása ebben az esetben is megtörtént, ezért minden esély meg van arra, hogy a beruházás jövőre, 2006-ra befejeződik. Bár az üzemeltető Közútkezelő Kht. részéről történtek már útállapot felmérések a megyében, de kizárólag a Pásztói kistérségre vonatkozó, konkrét úthálózat-fejlesztési program még nem készült. Ennek elkészítése segítheti a legkritikusabb állapotban lévő utak feltárását, pályázati forrásszerzés esetében az indokoltság alátámasztását, illetve a fokozatosan megvalósítandó felújítások előkészítését.

155

Terra Studio Kft.


Az útépítések fajlagos költségei: Útkategória

Terepjelleg

Fajlagos költség (ezer Ft/km) új

bővítés

felújítás

sík

340000

204000

40000

domb

430000

258000

40000

hegy

530000

318000

40000

sík

150000

90000

15000

domb

200000

120000

15000

hegy

300000

180000

15000

Település

sík

330000

198000

44000

átkelés

domb

420000

252000

44000

II. rendű főút

hegy

560000

336000

44000

Település

sík

190000

114000

30000

átkelés

domb

230000

138000

30000

mellékút

hegy

300000

180000

30000

II. rendű főút

Mellékút

A megvalósítás ütemezése: •

Az útfejlesztésekben érdekelt önkormányzatoknak és a megvalósításért felelős megyei Közútkezelő Kht.-nak sürgős, rövid távon, minél hamarabb megvalósításra váró feladata a közúthálózat-fejlesztési beruházások megvalósítása. Tulajdonképpen ezeknek a fejlesztéseknek mindenkor napirenden kell lenniük, és folyamatosan szükséges pályázni az újabb és újabb útfejlesztési projektekre, tehát 2005-től folyamatosan, az önkormányzati és a decentralizált központi pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében.

Potenciális források: •


•

Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács: A decentralizált terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 2005. évi támogatások (TRFC)

4.1.3. Tevékenység: Belterületi önkormányzati utak fejlesztése A

fejlesztési

tevékenység

keretén

belül

felújításra

kerülnek

a

településeken

az

elhasználódott belterületi utak, amelyek több helyen elkátyusodtak. Az úthibák kijavításán kívül sor kerül a kistérség települései burkolatlan útjainak leaszfaltozására is, így a pásztói kistérség összes belterületi útja szilárd burkolattal lesz ellátva. A sokszor rossz technológiával és nem tartós anyagokból készült belterületi utak folyamatos karbantartása az önkormányzatok visszatérő feladata, ezért nem maradhat ki a fejlesztési feladatok közül.

156

Terra Studio Kft.


Meg kell említeni ugyanakkor, hogy mivel a kistérség településeinek túlnyomó többségében hiányzik, vagy rekonstrukcióra szorul a csatorna- és a csapadékvíz-elvezetési hálózat, ezért a belterületi úthálózatok megújítását, vagy adott esetben a még hiányzó részek kiépítését az említett közműfejlesztésekkel célszerű összekapcsolni. A megvalósítás ütemezése: 2005-től folyamatos megvalósítás keretében, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében. Potenciális források: •


•


•


4.1.4. Tevékenység: Akadálymentesítés A kistérség települései járdáinak, gyalogos átkelőhelyeinek többsége nem teszi lehetővé az akadálymentes

közlekedést

a

kerekesszékes

akadálymentes

közlekedést

biztosító

viszonyok

mozgáskorlátozottak kialakítása

az

számára.

Az

esélyegyenlőség

megteremtésének célját szolgálja, ezért a települések leggyakrabban használt gyalogos útvonalainak, járdáinak akadálymentesítése törvényileg is előírt, fontos, megoldásra váró fejlesztési

feladat.

Ugyanakkor

a

kistérség

településein

a

közintézmények

akadálymentesítése sem teljeskörűen megoldott, és mivel az Esélyegyenlőségi törvény módosításának (1015/2005. Kormányhatározat) értelmében 2010. december 31-ig a középületeket, közintézményeket akadálymentessé kell tenni, ezért ezeknek az épületeknek az akadálymentesítése szintén kiemelten kezelendő önkormányzati feladat. A megvalósítás ütemezése: A közintézmények akadály-mentesítését a törvény által megszabott határidő lejártáig, vagyis 2010. végéig kell megvalósítani. A gyalogosutak akadály-mentesítését ugyanakkor rövid távon, 2005-től kezdődően, folyamatosan javasolt végrehajtani, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében. Potenciális források: •


•


157

Terra Studio Kft.


4.1.5. Tevékenység: A 81. sz. vasúti fővonal pályarekonstrukciója A vasúti közlekedés régóta fontos szerepet játszik a kistérség elérhetőségében és a lakosság jelentős részének mindennapi életében egyaránt, amit a vasúti közlekedést használó, napjainkban viszont már egyre csökkenő számú ingázó is alátámaszt. Mindemellett a kistérség elérhetőségének megítélésében már hosszú évek óta neuralgikus pontnak számít a vasúti közlekedés, melynek fejlesztésére a MÁV, veszteséges gazdálkodása, ezért rendkívül rossz anyagi helyzete következtében, ezidáig önállóan nem volt képes. Sajnos azonban azt lehet továbbra is megállapítani, hogy a Hatvan-Salgótarján szakasz teljes pályarekonstrukciójára belátható időn belül a közel jövőben sem valószínű, hogy sor kerül. Ettől függetlenül a fejlesztési tevékenységek között a vasúti közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések ugyanúgy meg kell, hogy jelenjenek a kistérség fejlesztési programjában. INTÉZKEDÉS: IV.4.2. A szennyvízelvezetés és -kezelés rendszereinek fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása A pásztói kistérség településeinek túlnyomó többségében (a 26-ból 22-ben jelenleg nincs kiépített

közcsatorna)

a

szennyvizek

kezelése

nem

megfelelően

megoldott.

A

szennyvízcsatornával nem rendelkező településeken az épített különböző csatornapótló létesítmények sok esetben nem felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. Ezért a kistérség egyik legégetőbb környezeti problémája, hogy az elszikkasztott települési és egyéb (pl. állattartó telepek) szennyvizek szennyezik a talajt, a felszín alatti és a felszíni vizeket egyaránt. A káros folyamat eredményeként a települések alatt szennyvízdombok alakulhatnak ki, amik jelentős mértékben növelik a belvizek kialakulásának veszélyét. Problémát jelent továbbá, hogy az összegyűjtött szippantott szennyvíz végső elhelyezése tisztítatlan formában hulladéklerakó telepeken, vagy még rosszabb esetben, valahol a külterületi földeken, a természetben történik. A pásztói szennyvíztisztítómű – a környék egyetlen befogadója – ugyanis csak egy bizonyos mennyiséget képes kezelni, amely fogadó kapacitás azonban messze nem elegendő a kistérségben jelenleg keletkező szippantott szennyvízmennyiség befogadására. Megállapítható tehát, hogy a kistérség területének nagy részén a csatornázottság hiányából következő szennyvízkezelési mód rendkívül környezetszennyező és –károsító folyamat,

158

Terra Studio Kft.


amely nagymértékben veszélyezteti a térség meglévő természeti értékeinek megőrzését. Ezért a kistérségben keletkező folyékony hulladék az EU-s normáknak is megfelelő, környezetbarát módon történő kezelését az e téren még jelentős lemaradásokkal küzdő kistérségi településeknek is mihamarabb ki kell alakítania. Ennek megfelelően az intézkedés célja

a

kistérségben

keletkező

folyékony

hulladék

jogszabályoknak

megfelelő,

környezetbarát módon történő kezelésének elérésével a kistérségi környezet további szennyezésének megszüntetése, a természeti értékek megőrzése, illetve a lakókörnyezet minőségének a javítása. Az intézkedés tartalma A fejlesztési intézkedés keretében a szennyvízkezelés kistérségi infrastruktúrájában fellelhető kiépítési hiányosságok és elmaradások megszüntetésére kerül sor. Az intézkedés megvalósítása folyamán a kistérség valamennyi nagyobb (a 2000 lakosegyenérték feletti települések), csatornával eddig még nem rendelkező településén kiépül a közcsatornahálózat. Azokon a helyeken pedig, ahol a gazdasági racionalitás nem teszi lehetővé a hagyományos közcsatorna-hálózat kiépítését, és/vagy ott, ahol a jogszabályi lehatárolásból következően a települések nem pályázhatnak az e fajta közcsatorna kiépítésére (a 2000 lakosegyenérték alatti települések), ott egyedi, alternatív szennyvízkezelő-művek létesítése történik. Az alapokról induló, teljesen új beruházások mellett az intézkedés egy már létező és néhány éve működő szennyvíztisztító-telep technológiai átalakítását is magában foglalja. TEVÉKENYSÉGEK: 4.2.1. Tevékenység: Szennyvíztisztító-telep technológiai fejlesztése A Tar község külterületén található, Tar mellett Mátraszőlős település szennyvizét is befogadó úgynevezett természetközeli tisztító-telep tisztítási hatékonysági foka nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A jelenleg is üzemelő, így a környezetet folyamatosan terhelő és szennyező objektum átalakítását ezért minél előbb el kell végezni. A tisztítómű ügyével kapcsolatban az érintett felek között kialakult holtpont feloldása azonban nem ígérkezik gyorsan megoldható feladatnak. Mindazonáltal a fejlesztési tevékenység végrehajtása a környezet további szennyezésének a megszüntetése érdekében feltétlenül szükséges. A probléma megoldása ugyanakkor több féle módon képzelhető el. Egyrészt számításba jön a jelenlegi technológia átalakítása, egy más fajta tisztítási eljárás kiépítésével. Egy másik, valószínűbb megoldás lehet a mostani rendszer kiegészítése vagy egy elő- , vagy egy utótisztító berendezéssel. Annak eldöntése azonban, hogy a szóba jövő lehetséges megoldások közül melyik a legcélravezetőbb, kizárólag egy, az egész rendszer működésére kiterjedő felülvizsgálatot magában foglaló hatástanulmány elkészítése alapján történhet meg. Másrészt pedig a pillanatnyi bekötési arányt is javítani szükséges, megnövelve ezzel a becsatornázott, a tisztítóba befogadott szennyvíz mennyiségét, ami

159

Terra Studio Kft.


jóval hatékonyabb tisztítási folyamatot eredményez. A rákötési arány növeléséhez azonban az önkormányzat részéről eredményesebb ösztönző eszközök (propaganda tevékenység folytatása,

környezetterhelési

díj

és

a

szippantott

szennyvíz

elszállítási

díjának

szabályozása) alkalmazása szükségeltetik. PROJEKTJAVASLAT: A projekt címe:

A TARI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ-TELEP MŰKÖDÉSI HATÁSTANULMÁNYÁNAK ELKÉSZÍTÉSE

A projekt céljai:

Derüljön ki és legyen megállapítható, hogy a megfelelő tisztítási hatékonyság elérése érdekében milyen átalakításokat, változtatásokat szükséges végrehajtani a tisztítón.


A működési felülvizsgálat és ennek összefoglalója, illetve a hatástanulmány elkészítésével szakértő céget kell megbízni.

A projekt eredménye és Megszületik egy működési felülvizsgálat után meghozott, szakértői állásfoglalás által hatásai: A

alátámasztott technológia-fejlesztési javaslat. megvalósításért Tar és Mátraszőlős községek Önkormányzatai




Szakértő vállalkozás

Becsült költség:

500.000 Ft



Ütemezés:

2005. II. féléve

4.2.2. Tevékenység: A hagyományos szennyvízkezelés objektumainak kiépítése, szennyvízkezelési-társulások létrehozása A gazdasági racionalitás miatt, valamint a beruházás finanszírozásának elnyeréséért folytatott forrásszerző pályázatokon való sikeresebb indulás reményében, a hagyományos közcsatorna-hálózatot és a hozzá kapcsolódó szennyvíztisztítótelep kiépítését a kistérség néhány települése összefogás keretében együttműködve, közös projektek megvalósításával, szennyvízkezelési-társulások létrehozásával kell, hogy végrehajtsa. Mindegyik projekt esetében egy adott községben központi szennyvíztisztító-telep és csatornahálózat, valamint a projektben még résztvevő további települések közcsatorna-hálózatának megépítésére kerül sor. A települések egymással összefogva a közel múltban már többször nyújtottak be közös pályázatot, azonban ezek mindegyike sikertelen volt, támogatást nem nyert. Ezért indokolt

160

Terra Studio Kft.


átgondolni, és újra megvizsgálni az eddig létrejött társulások létjogosultságát. Közös projektet a következő településeknek célszerű indítani:

• •

Jobbágyi-Szurdokpüspöki társulás (Jobbágyiban épített központi tisztítóval) Héhalom-Palotás-Egyházasdengeleg

társulás

(Héhalomban

épített

központi

tisztítóval)

•

Kálló-Erdőkürt-Erdőtarcsa társulás (Kállón épített központi tisztítóval)

A társulások települései bár egyenként nem érik el a 2000 lakosegyenértékben megállapított határt (kivéve Jobbágyit), amely érték felett az állam támogatja az ilyen típusú beruházásokat. Ettől függetlenül azonban az érintett települések egymáshoz való elhelyezkedése, közelsége a szennyvízkezelés problémájának közös projekt keretében történő megoldását indokolja. Ezen települések esetében tehát a lehatárolásról szóló jogszabály módosításának kezdeményezését, a kétévente esedékes felülvizsgálat elérését szükséges kieszközölni. Amennyiben azonban nem sikerül elérni a települések jelenlegi besorolásának megváltoztatását, akkor ezen községekben is napirenden kell tartani az alternatív, egyedi szennyvízkezelési megoldások alkalmazásának lehetőségét. Az előzőektől eltérő helyzetben van a 2000 lakosegyenérték határt meghaladó kategóriába tartozó Buják községe, mivel más településektől relatíve távol esve, területileg elkülönül. A település esetében tehát saját projekt keretében kell kiépíteni a közcsatorna-hálózatot és a tisztítót, amire egyedül kell pályázatot benyújtania. A hagyományos szennyvízcsatornázás és -tisztítás beruházásainak fajlagos költségei: Szennyvíztisztító telepek építése: Kapacitás (m3/d)

Fajlagos költség (Ft/m3/d)

501-750

357000

751-1000

304500

1001-2000

283500

Szennyvízcsatorna-hálózat építése: Csőátmérő (mm)

Műanyag cső fajlagos költsége (Ft/fm)

100

12000

150

17500

200

24000

250

30000

300

35000

400

46000

161

Terra Studio Kft.


A megvalósítás ütemezése: A 25/2002. (II.27.) sorszámú, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló Kormányrendelet szerint a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását meg kell valósítani, legkésőbb •

2015. december 31-ig a 10.000–15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén (mivel Pásztó ebbe az értékhatár-kategóriába esik, ezért tehát a helyi önkormányzatnak még 10 év áll rendelkezésére, hogy a városi közcsatorna-halózatot tovább fejlesztve a teljes kiépítettséget elérje), illetve ugyancsak

•

2015. december 31-ig a 2.000–10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású

szennyvízelvezetési

agglomerációk

területén

(ebbe

a

kategóriába 5 település esik: Jobbágyi, Mátraszőlős Tarral együtt, Szurdokpüspöki és Buják). A kistérség további 20 települése esetében, melyek egyike sem tartozik a 2.000 lakosegyenérték feletti terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású területeken lévő települések közé, nincs törvény által előírt határidő. A kistérség valamennyi, a szennyvízkezelésre vonatkozó törvény által előírt kezelési módot figyelembe véve elmaradással bíró települése esetében, valamint a további súlyos környezetszennyezés

mihamarabbi

megszüntetése

végett,

2005-től

kezdődően,

folyamatosan javasolt végrehajtani a beruházásokat, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében. Potenciális források: •


•


4.2.3. Tevékenység: Alternatív szennyvízkezelő-művek kiépítése A szennyvízkezelésének ez a fajta megoldása, vagyis a szennyvíztisztítás egyedi, alternatív módon történő helyi megvalósítása jöhet számításba a kistérség számos, kislélekszámú és/vagy területileg elkülönülő településén, úgy, mint Vanyarc, Bér, Csécse, Ecseg, Szarvasgede,

Cserhátszentiván,

Alsótold,

Felsőtold,

Bokor,

Szirák

és

Kisbágyon

községekben. Ezeknek a 2000 lakosegyenérték alatti besorolású falvaknak az esetében, vagy a domborzati viszonyokból (a kivitelezés szempontjából jelentős szintkülönbséget jelentő dombvidéken helyezkednek el), és/vagy abból következően, hogy a közcsatornaépítés

162

Terra Studio Kft.


szempontjából már nem gazdaságos kiépítést jelentő távolságra esnek szomszédos településeiktől, csak jelentős költséggel járó beruházással lehetne összekötni az egyes falvakban kiépülő csatornahálózatokat. Ezért ezekben a községekben reálisan nézve a lehetőségeket, saját megvalósítású, alternatív megoldásban kell gondolkodni elsősorban, mivel a számukra elérhető pályázati források – a 2000 lakosegyenérték alatti falvaknál saját projekt esetében a gazdaságossági szempontok miatt – ráadásul csak ilyen típusú közműfejlesztést támogatnak. Az egyedüli kivételt Szirák községe jelenti, ahol a veszélyeztetett ivóvízbázis miatt, a jogszabályi besorolás alapján a település az alternatív, egyedi

megoldások

alkalmazására

és

a

hagyományos

szennyvíztisztító-rendszer

megépítésére egyaránt pályázatot adhat be. Az egyedi, alternatív szennyvízkezelési megoldások alkalmazása ugyanakkor nem tekint vissza régi hagyományokra az országban, vagyis a működésükről szóló tapasztalatok, adatok még nem állnak nagy mennyiségben rendelkezésre. Az újabb és újabb módszerek hatékonyságának, gazdaságos üzemeltetésének bizonyítottsága még a hazai szakemberek körében sem teljes körűen, általánosan elfogadott. A néhány hazai alkalmazás mellett, leginkább külföldi példák tapasztalataiból lehetséges a technológiára és a működésre vonatkozó információk beszerzése. Ebből kifolyólag egyelőre a hazai támogatási rendszer sem képes egzakt álláspontot képviselni a különböző megoldások elfogadására, illetve támogatására vonatkozóan. Mindemellett az egyedi megoldások között két eltérő, jellemző kiépítésű rendszer kezd elterjedni. Az egyik esetében a hagyományos közcsatorna-hálózat kiépítéséhez egyedi, alternatív tisztítási módot alkalmazó központi tisztítómű kapcsolódik, míg a másik esetben az egyes családi házaknál külön-külön kerülnek felállításra élőflórás szennyvízgyűjtő tartályok. Ezekben a mikroorganizmusok számát bizonyos időközönként feltölteni szükséges, a pár év alatt felgyülemlő iszapot pedig megfelelő helyen kell elhelyezni. Potenciális források: •


•


INTÉZKEDÉS: IV.4.3. Vízrendezés és vízkárelhárítás Az intézkedés célja és indoklása Napjainkban egyre inkább jellemzővé válik szélsőséges időjárási viszonyok kialakulása, melyek egyik gyakori jelensége a rövid idő alatt lehulló, rendkívül nagy mennyiségű

163

Terra Studio Kft.


csapadék előfordulása. Erre a tényre a közel múlt sajnálatos hazai eseményei, többek között a Pásztói kistérséget is érzékenyen érintő, a Mátrakeresztesen történt természeti katasztrófa milliárdos nagyságrendű károkat okozó következményei is rávilágítottak. Az ilyen esetek lehetőségek szerinti kezelésére előre fel kell készülni, ezért a jövőbeli hasonló, súlyos következményekkel járó esetek elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a fejlesztési intézkedésbe foglalt vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok elvégzése. A fejlesztési intézkedés célja tehát a lehetséges jövőbeni természeti katasztrófák kialakulásának elkerülése, az egyes településeket érintő felszíni vízfolyások által jelentett árvízveszély csökkentésével, illetve a csapadékvíz- és belvízkárok lehetőségek szerinti megelőzésével. Az intézkedés tartalma Az intézkedés megvalósítása során a jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszerek további kiépítése, valamint a meglévő hálózatok fejlesztése történik. Mivel a valamikori külterületi vízelvezető csatornák többségét megszüntették, ezért a fejlesztési intézkedés tartalmi részébe a külterületi belvízcsatornák építése szintén beletartozik. Elsődleges feladatukként az árvízveszély csökkentését szolgálják a fejlesztési intézkedés keretében a kistérséget keresztező felszíni vízfolyásokon kialakításra kerülő többfunkciós víztározók. Ugyancsak

a

vízkárelhárítás

jegyében

kerül

sor

szükség-záportározók

létrehozására a kistérség jogszabályilag az árvízzel erősen veszélyeztetett kategóriába sorolt településein. A felszíni vízfolyások medreinek rendezése és megtisztítása szintén a vízkárelhárítás-vízrendezés kérdéskörébe tartozik, ez is tartalmi részét képezi a fejlesztési intézkedésnek. A kistérség vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési, illetve vízrendezési problémájának megoldását ugyanakkor célszerű komplex módon kezelni, és térségi összefogás keretében végrehajtani. Ezt a célt szolgálja a „Zagyvavölgyi települések vízkárelhárítása, vízrendezése” néven futó projekt is, amely a pásztói mellett a salgótarjáni és a bátonyterenyei kistérségek településeit egyaránt felöleli. Ezen kívül konkrétan a kistérségre vonatkozóan, jelenleg van folyamatban a Pásztói kistérség vízrendezési és vízkárelhárítási tervének az elkészítése is, amely fejlesztési tervdokumentum megvalósíthatósági tanulmány szinten, településekre lebontva fogja tartalmazni a kistérség csapadékvíz-elvezetési, illetve a felszíni vízfolyásokat érintő szabályozási (pl.: víztározó-építések, patakmeder-tisztítás és rendezés) fejlesztési feladatait. TEVÉKENYSÉGEK: 4.3.1. Tevékenység: Csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése A kistérség településeinek többségében komoly problémák figyelhetők meg a csapadékvízelvezető csatornákat, árkokat illetően. Ilyen közműveket ugyan a kistérség valamennyi

164

Terra Studio Kft.


településén építettek, azonban ezek állapota, burkoltsági foka számos helyen nem kielégítő, illetve alacsony. A forráshiánnyal küszködő önkormányzatok rendszeres karbantartásukat, tisztításukat

nem

minden

településen

képesek

megoldani,

emellett

kiépítettségi

hiányosságok mutatkoznak a kistérség szinte valamennyi településén. A csapadékvízelvezető rendszerek kiépítettségi és működési fajsúlyos problémáját az önkormányzatok egyénileg próbálják a tőlük telhető módon, kisebb-nagyobb kiépítésekkel, javítgatásokkal kezelni. A hiányosságok teljes körű megszüntetése, a probléma megnyugtató megoldása azonban kistérségi összefogás keretében történő pályázással valósulhat meg jó eséllyel. Ez irányba mutató kezdeményezésnek fogható fel a kistérség területére vonatkozó, jelenleg készülő vízrendezési megvalósíthatósági tanulmány is. A csapadékvíz-elvezető csatornák fajlagos kiépítési költsége:

• •

Burkolt nyílt csatorna: 12.000 Ft/fm Burkolt zárt csatorna: 30.000 Ft/fm

A megvalósítás ütemezése: Rövid

távon

javasolt

a

beruházásokat

megvalósítani,

2005-től

folyamatosan,

az

önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében. Potenciális források: •


•


4.3.2. Tevékenység: Többfunkciós víztározók, szükség-záportározók kialakítása Az árvizek elkerülése, illetve az ellenük való védekezés érdekében, a kistérség több településén is a térséget érintő patakok vizének felduzzasztásával víztározókat célszerű kialakítani. Az így létre jövő tavak hasznosítása más célokat is szolgál (mezőgazdasági öntözés, rekreáció), többfunkciós szerepet betöltve ezáltal. A száraz, zöldtározók létesítése szintén megoldást jelent, de ebben az esetben nem jön létre állandó vízfelület, amit más, előzőekben részletezett célokra is hasznosítani lehetne. Ettől függetlenül időszakosan elárasztott záportározók kialakítása is indokolt lehet a kistérség néhány településén. A Pásztói kistérségben a következő helyeken, vízfolyásokon tervezik többfunkciós víztározók kialakítását:

•

A Buják-patakon: Buják és Hényelpuszta, valamint Palotás és Héhalom községek között

•

A Bér-patakon: Bér és Szirák, valamint Egyházasdengeleg és Héhalom községek között

165

Terra Studio Kft.

• •


A Zsunyi-patakon: Felsőtold és Alsótold községek között A Vanyarci-patakon: Vanyarc és Kálló, valamint a Céklásvölgyi-mellékágon Erdőkürt és Kálló községek között

•

A Szuha-patakon: Ecseg községnél a településtől északra, és a Hosszúvölgyimellékágon

A felsorolásból kitűnik, hogy Héhalom községben két víztározótó is létesül a Bér, illetve a Buják patakokon, a megvalósítás árvízvédelmi célja itt komplex, turisztikai hasznosítással párosul. A kistérség önkormányzatai tehát felismerték a vízkárelhárításnak e lehetséges módját, a megvalósítás útján azonban még eltérő fázisban állnak. Előzetes tervek már több helyen készültek (pl. Ecsegen), de a vízjogi engedélyre beadottak még sehol nem állnak rendelkezésre. A megvalósítás támogatási forrására egy önkormányzat természetesen önállóan is pályázhat, azonban egy kistérségi összefogás keretében, az érintett önkormányzatok által közösen, valamelyik gesztorálásával beadott pályázat kedvezőbb elbírálásban reménykedhet. A víztározók kiépítésének becsült költsége: A kistérségre jelenleg készülő vízkárelhárítási tervben különböző méretűre, a fentiekben felsorolt helyeken megvalósításra tervezett víztározók megépítésének fajlagos költsége az adott hely terepviszonyaitól függ alapvetően. Azt lehet mondani, hogy a szóban forgó tározók esetében ez a szám a 200-700 Ft/m3 fajlagos költségintervallumon belülre tehető, ami azt jelenti, hogy az ezen az értékhatáron belülre kiszámított fajlagos költséget már csak a tervezett víztározó köbméterben megadott térfogatával kell összeszorozni ahhoz, hogy a kiépítés teljes költségét megkapjuk. Konkrét példán bemutatva tehát, az Ecseg községnél 1,2 millió m3-es túlduzzasztási szinttel tervezett víztározó becsült kiépítési költsége – 300 Ft/m3-es fajlagos értékkel számolva – kb. a 360 millió Ft-ot éri majd el. A megvalósítás ütemezése: Rövid

távon

javasolt

a

beruházásokat

megvalósítani,

2006-tól

folyamatosan,

az



4.3.3. Tevékenység: Patakmeder tisztítás és rendezés A kistérség felszíni vízfolyásainak medre számos helyen és településen hordalékkal telítődött, ami az árvízveszély növekedését eredményezi. Ennek megszüntetésére a patakmedret ki kell kotorni, meg kell tisztítani a felhalmozódott hordaléktól, vagyis vissza kell állítani a meder előző állapotát. A települések egyes pontján, a gyorsabb lefolyás

166

Terra Studio Kft.


megkönnyítése céljából a patakok burkolt mederben folynak, ezek állapotát és az esetleges további kiépítés lehetőségét meg kell vizsgálni. A patakmedrek oldalfalai is több helyen megerősítésre szorulnak (pl. Vanyarcon). A közel múlt mátrakeresztesi eseményeinek pusztítása megköveteli a városrész felszíni vízfolyása medrének rendezését. A hasonló természeti katasztrófák kialakulásának elkerülése végett úgy kell kialakítani a patakmedret, hogy egy esetlegesen újból hirtelen lezúduló, nagyobb mennyiségű csapadék is lehetőleg zavartalanul, a lehető legkisebb károkat okozva tudjon levonulni a településen. Ugyanakkor az újjáépítés során a biztonsági szempontok előtérben tartása mellett célszerű turisztikai megfontolásokat is figyelembe venni, és már ennek megfelelően kialakítani a patakmedret és környékét (pl. tanösvény, sétálóutak

kiépítése).

Természetesen

a

kivitelezésre

vonatkozó

elképzelések

véglegesítésekor a biztonsági szempontok mindenképpen elsőbbséget kell, hogy kapjanak, de nem szabad, hogy csak ez a szemlélet határozza meg a megfelelő megoldások megtalálását. A patak medrének teljes hosszában történő leburkolása ezért nem javasolt, a kritikus pontokon azonban ez elkerülhetetlen. Ugyanakkor más, kevésbé árvízveszélyes helyeken, szakaszokon elégséges beavatkozást jelenthet a patakmeder eredeti állapotának kotrással és tisztítással történő visszaállítása, egy természetközeli állapot kialakításával. A megvalósítás ütemezése: Rövid

távon

javasolt

a

beruházásokat

megvalósítani,

2006-tól

folyamatosan,


Önkormányzati források

167

az

Terra Studio Kft.


INTÉZKEDÉS: IV.4.4. A vezetékes ivóvízellátás fejlesztése Az intézkedés célja és indoklása Mivel megfelelő ivóvízbázissal a kistérség nem mindegyik települése rendelkezik, ezért ezeken a helyeken még a legalapvetőbb életszükségletek közé tartozó ivóvízellátás biztosításának a megoldása is csak átgondolt módon, leginkább a víz más térségekből történő idevezetésével lehetséges. Egyes helyeken mennyiségi, máshol minőségi problémák jelentkeznek az elérhető vízbázisokat illetően, és vannak olyan települések is, ahol ezek a hiányosságok egyszerre fordulnak elő. Éppen ezért, a lakossági ivóvízellátás megfelelő, hosszú távra szóló biztosítására hozták létre a hasznosi víztározót, valamint megépült a Bercelt Pásztóval összekötő, a dunai vízbázisra csatlakozó ivóvíztávvezeték is. Mindezek ellenére azonban a kistérség területén még mindig található néhány település, ahol az ivóvízellátás biztosítása nem megnyugtatóan, hosszú távra megoldott. Szurdokpüspökiben például mennyiségi és minőségi problémák (magas mangántartalom) egyaránt jelentkeznek, Jobbágyiban pedig a tulajdonosi viszonyok okoznak némi nehézséget. Ezért a kistérség valamennyi településének megfelelő színvonalon történő ivóvízellátása érdekében a kistérséget behálózó ivóvíztávvezeték további fejlesztése szükséges. Az ivóvíztávvezeték kiépítettségi hiányossága mellett, egyes települések (pl. Jobbágyi) belső vezetékes ivóvízhálózatának leromlott állapota is megfigyelhető. Ezért a kistérség vezetékes ivóvízellátásának fejlesztése során a távvezeték-hálózat bővítése mellett az adott települések belső ivóvízhálózatának felújítására is ki kell térni. Mindezekből következően a fejlesztés célja a kistérség valamennyi települése vezetékes ivóvízellátásának megfelelő színvonalú, hosszú távra szóló biztosítása, a szükséges külsőbelső hálózati fejlesztések végrehajtásával. Az intézkedés tartalma A fejlesztési intézkedés megvalósítása során sor kerül a térségi ivóvíztávvezeték hálózatbővítést magában foglaló fejlesztésére. Az ivóvíztávvezeték egy újabb szakaszának kiépítésével az ivóvízellátás szempontjából problémás, a távvezetékkel eddig még nem érintett települések is a hálózatba kerülnek bekapcsolásra. Ugyancsak az intézkedés tartalmi részéhez tartozik a belső, települési vezetékes ivóvízhálózatok fejlesztése, melynek keretében egy adott településen az elöregedett és elhasználódott, nem megfelelő minőségű (azbesztcement) vezetékek cseréjére, a hálózat rekonstrukciójára kerül majd sor.

168

Terra Studio Kft.


TEVÉKENYSÉGEK: 4.4.1. Tevékenység: Ivóvíztávvezeték-hálózat fejlesztése A térséget behálózó ivóvíztávvezeték Bercelt Kisbágyonnal összekötő legújabb szakasza nem rég került átadásra. Ennek a térségi távvezetéknek a továbbépítésére (Kisbágyontól Szarvasgede, Jobbágyi és Szurdokpüspöki érintésével Pásztóig) jelenleg készülnek a tervek, amely beruházás megvalósulásával az egész hálózatot tekintve, összességében egy olyan körvezeték jön létre, ami a kistérség valamennyi, az ivóvízellátást illetően eddig valamilyen szempontból problémás (mennyiségi és/vagy minőségi) településeit hálózatra kapcsolja. A fentebb említett települések felszínközeli, ezért meglehetősen érzékeny vízbázissal

rendelkeznek,

melynek

bármiféle

szennyeződése

esetén

a

községek

ivóvízellátása veszélybe kerülne. A fejlesztés megvalósulásával hosszú távra biztosítottá válik a kistérség településeinek biztonságos és megfelelő minőségű ivóvízellátása, mivel a létrejövő térségi távvezeték-hálózati rendszerbe mind a hasznosi, és mind a dunai víz betáplálható. A megvalósítás ütemezése: Közép távon javasolt a beruházást megvalósítani, valamikor 2007-2010 között, a térségi szolgáltató, a Dél-Nógrádi Vízmű Kft. pénzügyi helyzetének és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében. Potenciális források: •


•


4.4.2. Tevékenység: Települési vezetékes ivóvízhálózat fejlesztése A kistérség egyes településeinek belső vezetékes ivóvízhálózata fejlesztésre szoruló, leromlott állapotban van. A legsürgetőbb beavatkozásra Jobbágyiban kell, hogy sor kerüljön, ahol a vezetékek és más kiegészítő rendszerelemek, illetve berendezések rendkívül rossz műszaki állaga miatt a teljes hálózat rekonstrukciója indokolt. A jelenlegi hálózat 85 %-ban acél, 10 %-ban pedig azbesztcement csövekből áll, melyeken a hálózati veszteség (a rendszerből elfolyó víz mennyisége) több mint 50 %. Ráadásul a hálózatban ivóvízminőséget rontó folyamatok indultak el. Ennek a pazarló működési állapotnak a megszüntetése tehát, ami a hálózati elemek műanyag, PE csövekre történő cseréjét jelenti, mielőbbi megvalósításra váró feladat. A beruházás előkészítése előrehaladott stádiumban van, a megvalósító önkormányzat kész tervekkel rendelkezik.

169

Terra Studio Kft.


A megvalósítás ütemezése: Rövid távon javasolt a beruházást megvalósítani, valamikor 2005-2006 között, az érintett Jobbágyi város önkormányzatának pénzügyi helyzetének és a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében. Potenciális források: •


•


INTÉZKEDÉS: IV.4.5. A hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, hatékonyságának növelése Az intézkedés célja és indoklása Mivel a kistérség turizmusa leginkább kiemelkedő természeti értékeinek hasznosításán alapul, valamint abból a tényből kiindulva, hogy a lakókörnyezet minőségét nagy mértékben befolyásolja hulladékkal való telítettsége, a kistérségben keletkező kommunális szilárd hulladék megfelelő, környezetvédelmi szempontokból kielégítő kezelésének az elérése elengedhetetlen, a Pásztói kistérség esetében a fentiekből következően megkülönböztetett figyelmet követelő, kiemelten fontos feladat. A megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező, felhagyott, vagy esetenként illegálisan még mindig használt hulladéklerakók és az elhagyott hulladékok kiemelt veszélyt jelentenek a talaj és a vizek szempontjából. A tájkép esztétikai rombolásával pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a lakók életkörülményeinek romlásához, illetve a turisták térségből való elriasztásához. Egy eredményes és hatékony térségi hulladékgazdálkodás megvalósítása tehát a kistérség alapvető érdeke, ami a térségi turizmusfejlesztésnek, valamint a lakosság életkörülményei javításának is egyik elemi feltétele. Az intézkedés célja a jelenlegi hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezetszennyezés megszüntetése, illetve a további környezetszennyezés megelőzése, ezáltal javítva a természeti és a lakókörnyezet minőségét egyaránt. Az intézkedés tartalma A természeti környezet védelme érdekében az intézkedés alatt illegális hulladéklerakóhelyek felszámolására, illetve rekultivációjára kerül sor, valamint hulladékgyűjtő szigetek kihelyezésével a kistérség településein bevezetésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgazdálkodás, ezáltal a környezetszennyezés elleni védekezés hatékonyságának

170

Terra Studio Kft.


javítása érdekében úgynevezett „környezetvédelmi kommandók” felállítása szükséges. További tartalmi eleme még az intézkedésnek a gyermekek környezettudatos nevelésének kötelező iskolai bevezetése. A kistérség ugyanakkor a fejlesztési intézkedésbe foglaltakat, vagyis nagyvonalakban a hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtését, hatékonyságának javítását a „Pásztó és kistérsége kommunális hulladékkezelési, -gazdálkodási program” keretében, komplex módon tervezi megvalósítani. A program többek között felöleli a kistérség területén keletkezett kommunális hulladék EU-s normáknak is megfelelő szelektív gyűjtését, a fel nem használható anyagok tömörítését, és az engedéllyel rendelkező, hosszú távon fenntartható hulladéktárolókba történő szállítását. Az országos tervek alapján, az úgynevezett regionális vagy központosított hulladéktárolók, illetve -átrakók a kistérségen kívül, a megye központjában, Salgótarjánban, illetve a Heves megyei Hatvan városában kerülnek kialakításra. Palotás és a környező 10 település a hatvani hulladékátrakóba tervezi szállítani keletkezett kommunális hulladékát. A pásztói és az alsótoldi mikrotérségben (összesen 14 település) keletkezett hulladék pedig a tervek szerint, hosszú távon a salgótarjáni lerakóba kerül majd beszállításra. A jelenleg is használt bátonyterenyei lerakó hosszú távon, mint a térség építési hulladékot befogadó inert lerakója jöhet számításba. TEVÉKENYSÉGEK: 4.5.1. Tevékenység: Illegális hulladéklerakók felszámolása, rekultivációja A környezet szilárd hulladékkal való szennyezettsége az emberek, a turisták szemében leginkább szemetszúró környezetszennyező jelenség. Mindezek ellenére a kistérségben több tucat kisebb-nagyobb illegális szemétlerakó keletkezett, a közutak melletti területsávok, parkolók, illetve tájrészek pedig gyakran rendkívül szemetesek. Emellett a kistérség számos települése saját, ideiglenes, vagy lejárt működési engedéllyel rendelkező, tehát illegális lerakót használ kommunális szilárd hulladéka elhelyezésére. Bujákon engedély nélküli lerakót használ a lakosság. Pásztón a közel múltban járt le az engedély, de sajnálatos módon a helyiek egy része még mostanában is igénybe veszi háztartási hulladékának elhelyezésére. A kállói lerakó bizonytalan ideig működhet, engedélyét a közel jövőben meg fogják szüntetni. Vanyarcon 2005 végéig, Szirákon 2006-ig érvényes a lerakók engedélye, míg Jobbágyiban az eddig térségi szerepkört betöltő hulladéklerakó 2008-ig működhet. Ezeket a hulladéklerakó-telepeket az engedélyek megszűnésével fel kell számolni, és mihamarabb hozzá kell kezdeni az egyes területek rekultivációjához. A kijelölt, lejárt engedélyű települési lerakók felszámolását ugyanakkor, csak a megfelelő működési engedéllyel rendelkező, szakértő vállalkozások végezhetik. A kistérség területén a legkülönfélébb hulladékdarabok

helyeken

ott

hagyott

összeszedésére

hulladékhalmok

ugyanakkor

megszüntetésére,

lakossági

az

akcióprogramok,

elszórt vagy

önkormányzati közcélú munkák keretében is sor kerülhet. A megtisztított környezet

171

Terra Studio Kft.


fenntartása érdekében ugyanakkor a civil szerveződéseket is aktivizálni kell a felszámolási folyamat hatékonyságának növelése végett, mivel ezek azok a társadalmi szervezetek, melyek sokat tehetnek azért, hogy illegális szeméthalmok ne keletkezzenek újra a térség ben. A kistérség különböző területein létrejött illegális hulladéklerakók felszámolási munkálatainak megkezdése előtt célszerű azonban egy, a térségre kiterjedő felmérést elvégezni, annak érdekében, hogy pontos kép álljon rendelkezésre a munka megtervezésénél, és, hogy egyetlen egy környezetszennyező hulladékhalom se maradjon ki a felszámolási folyamatból. Az elkészített összefoglaló dokumentumot, illetve adatbázist ugyanakkor 5 évente célszerű aktualizálni. A megvalósítás ütemezése: Az előzőekben felsorolt, lejáró engedélyű hulladéklerakók rekultivációjára a megadott időpontok után kerülhet sor. Erre az érintett önkormányzatoknak kiemelt figyelmet és betervezett forrásokat kell fordítania. A kistérség területén elszórva található egyéb, illegális lerakók felszámolása pedig minél hamarabb, lehetőleg rövid távon, 2005-től kezdődően folyamatosan végrehajtandó fejlesztési feladata a kistérség valamennyi önkormányzatának. Ezért kézen fekvő a feladat kistérségi összefogás keretében történő végrehajtása. Potenciális források: •



AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓK KISTÉRSÉGI FELMÉRÉSE

A projekt céljai:

Álljon rendelkezésre pontos kép, illetve adat a kistérségben található illegális lerakók számáról, helyéről, állapotáról és méretéről A felszámolási folyamat megszervezésének könnyítése


A felmérés terepbejárással, helyszíni szemlével történő elvégzése, illetve az eredményt összefoglaló végső dokumentáció elkészítése

A projekt eredménye és A kistérség teljes területén felmérésre kerülnek az illegális hulladéklerakók hatásai:

Pontos kép rajzolódik ki a kistérség hulladékhalmokkal való telítettségéről Jobban tervezhetővé válik az illegális hulladékhalmok felszámolási folyamata

A

megvalósításért Pásztó Kistérség Többcélú Társulása

felelős szervezet:

172

Terra Studio Kft.

A




Kistérségi önkormányzatok Környezetvédelmi szervek Szolgáltató vállalkozás Bézma Egyesület

Becsült költség:

Kb. 300.000 Ft


Önkormányzati források

Ütemezés:

2005 II. félév

4.5.2. Tevékenység: „Környezetvédelmi kommandó” létrehozása Az illegális hulladéklerakók felszámolása mellett, a további megelőzés érdekében a kistérségi

önkormányzatoknak,

illetve

az

érintett

környezetvédelmi

szerveknek

is

eredményesebb eszközök alkalmazását és szigorúbb intézkedések bevezetését szükséges foganatosítania. A probléma megoldásának egyik hatékony eszköze lehet úgynevezett „környezetvédelmi

kommandók”

létrehozása.

Ezek

az

akciócsoportok

az

illegális

hulladékkupacok eredetének, valamint elkövetőinek felderítésére szerveződnek. A helyi önkormányzatok

által

felállított

és

finanszírozott,

vagy

civil

szerveződések

által,

önkéntesekből létrejött, testületileg bírságolási és eljárási jogkörökkel felhatalmazott szervezetek, az illetékes környezetvédelmi hatósági szervekkel együttműködve, eredményes eszközei lehetnek az illegális szemétlerakás felszámolásának. 4.5.3. Tevékenység: Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Bár a pásztói kistérségben a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére ezidáig nem került sor (az egyedüli kivétel Kozárd község), a hulladékkezelés tekintetében azonban továbbra is elsődleges cél a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, amit a szelektív gyűjtés bevezetése, ezáltal az újrahasznosítás lehetőségének megteremtése tesz lehetővé. Maga a folyamat több részfeladatból tevődik össze, és ezek csak együttesen, összehangolva képesek a kívánt eredményt, vagyis a szelektív gyűjtés sikeres bevezetését elérni. Egyrészt hulladékgyűjtő szigetek és udvarok kialakítása történik konténerek kihelyezésével, másrészt megszervezésre kerül ezeknek a speciális formájú konténereknek a rendszeres ürítése. Harmadrészt

pedig

az

egész

folyamat

támogatására,

a

lakosság

körében

való

tudatosításának elérése érdekében marketing eszközök (pl. kisebb tájékoztató kiadványok terjesztése, vagy szemléletformáló és tájékoztató programok szervezése) alkalmazására van szükség.

Ugyanakkor

alapvető

feltétele

az

egész

folyamatnak

egy

megfelelő

hulladékbefogadó rendelkezésre állása. Amíg ugyanis nincs olyan létesítmény a térségben, amely a szelektíven gyűjtött hulladékot képes befogadni, és elkülönítetten ideiglenesen tárolni, valamint ahol megtörténik a hulladék ellenőrző utóválogatása és tömörítése, addig az

173

Terra Studio Kft.


újra összeöntött hulladék egy helyen történő elhelyezésével nagyobb környezeti kárt okozunk. Egy szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas, hagyományos gyűjtőedény-formájú, 1.100 literes műanyag konténer beszerzési ára bruttó 75.000 Ft, melyből egy hulladékgyűjtő sziget kialakításához 4 db-ot kell egymás mellé elhelyezni (papír, műanyag, fehér és színes üveg gyűjtésének céljából). Egy adott településen a zavartalan szelektív gyűjtés érdekében, a megfelelő területi lefedettséghez 1.000 lakosonként lehet számolni egy gyűjtősziget kihelyezésével. Természetesen abban az átmeneti időszakban, amíg a lakosság körében és tudatában a szelektív hulladékgyűjtés alapeszméje nem válik széles körben általánossá, és a kommunális szilárd hulladék gyűjtési folyamata nem lesz rutinszerűen szelektíven történő folyamat, addig az önkormányzatok a gyűjtőszigetek számának fokozatos növelését, rendszeres igénykövetés mellett, a kihasználtság mértékéhez igazíthatják. A közszolgálati intézményeknél (pl.: iskolák, egészségügyi intézmények, közigazgatási hivatalok, stb.) ugyanakkor saját, kisebb méretű, 4x240 literes zárható fémkeretbe foglalt gyűjtőedényeket tartalmazó egységet célszerű elhelyezni, melynek beszerzési költsége kb. 160.000 Ft-ot tesz ki egységenként. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének becsült költsége: (A 10.000 lakosú Pásztó város példáján bemutatva)

• • • • •

40 db 1.100 literes hulladékgyűjtő edény beszerzése:

3 millió Ft

10 db 6x1,5 méteres betonsziget kiépítése a gyűjtőedények elhelyezésére: 0,2 millió Ft 10 db 4x240 literes gyűjtőedényből álló egység beszerzése:

1,6 millió Ft

Lakossági tudatformáló propaganda tevékenység folytatása:

0,7 millió Ft

Összesen:

5,5 millió Ft

A megvalósítás ütemezése: Rövid távon javasolt a beruházást megvalósítani, 2005-től folyamatosan, az önkormányzati pénzügyi és a mindenkori pályázati lehetőségek, valamint a megfelelő hulladékbefogadó telep térségi rendelkezésre állásának függvényében. Potenciális források: •


4.5.4. Tevékenység: Környezettudatos életvitel, mint oktatási tananyag bevezetése az iskolákban A kistérségben is jellemző negatív jelenség, hogy bár az önkormányzatok néha kampányszerűen felszámolják az illegális szemétlerakókat, de azok sajnálatos módon időrőlidőre ugyanott, vagy valahol máshol újrakeletkeznek. E káros folyamat hosszútávon történő

174

Terra Studio Kft.


megállításának, valamint a természeti és lakókörnyezet általános megóvásának, tisztán tartásának egyik legfontosabb eszköze a gyermekek környezettudatos nevelése. Ez természetesen jobb esetben már a családokban elkezdődik, de sajnálatos módon azonban a gyerekek számos esetben nem kapnak jó példát otthon erre vonatkozólag, ezért napjainkban a környezettudatos iskolai nevelésnek a jelentősége felértékelődik.

175

A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents